Ének TK 7

7
DOBSZAY LÁSZLÓ – SZABÓ HELGA
Ének-zene
DOBSZAY LÁSZLÓ – SZABÓ HELGA
ÉNEK-ZENE 7.
Emelt szintű tankönyv
az általános iskola 7. osztálya számára
Oktatási Hivatal
NT_11705_Z_Enek zene 7_TK_beliv_1-2_old_2020_GL.indd 1 2019.12.12. 12:05:19

A kiadvány 2016. 12. 15-én tankönyvi engedélyt kapott a TKV/3534-18/2016 számú határozattal.
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 7. sz. melléklet 7.08.2 Ének-zene
emelt óraszámú kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára megnevezésű kerettanterv
előírásainak. A tankönyv összhangban áll a NAT 2012-vel.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:

G. MAREK KATALIN, ZARUBAY ATTILA
Bírálták:
CSETÉNYI MÁRIA és MOCSKONYINÉ TALLÉR EDIT
szaktanácsadók
ÖRDÖG MÁRIA és VENDREI ÉVA
gyakorlatvezető tanárok
KOCSÁRNÉ HERBOLY ILDIKÓ, SZUNYOGH BALÁZS és UGRIN GÁBOR
főiskolai adjunktusok
FALUS TAMÁSNÉ
OPI-munkatárs
A korábbi kiadást szerkesztette:

MÁRKUSNÉ NATTER-NÁD KLÁRA
Lektorálta:
MELEGH BÉLA
A könyvet 2016-ban átdolgozta:

SZABÓ KATALIN
Lektorálta:
BODNÁR GÁBOR
A könyvet szerkesztette:
SZELINDINÉ GALÁNTAI MELINDA
A kottagrafikákat készítette:
ÉNEKES KATALIN
Képek:
EKE (NTK) archívuma, ThinkstockPhoto, MTI fotó: H. Szabó Sándor, Kelemen Zoltán Gergely,
Komka Péter, Sándor Katalin, Máthé Zoltán, Rosta Tibor, Soós Lajos,
MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre
A borítón
Melegh Gábor: Franz Schubert (1827) című festménye látható (Magyar Nemzeti Múzeum).
© Dobszay László, Szabó Helga,

Oktatási Hivatal (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2016
ISBN 978-963-19-7960-2
NT_11705_Z_Enek zene 7_TK_beliv_1-2_old_2020_GL.indd 2 2019.12.12. 12:05:19

TARTALOM
ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
NÉPDALOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
I. MAGYAR TÁNCNÓTÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
II. MAGYAR NÉPBALLADÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
III. JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
IV. KATONADALOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
V. MÁS NÉPEK DALAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
ZENETÖRTÉNET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
I. A VERBUNKOS STÍLUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
II. A MAGYAR ROMANTIKA KORA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
III. A ROMANTIKA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Franz Schubert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
A XIX. század zeneművészetéről – feladatokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
Robert Schumann . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Felix Mendelssohn-Bartholdy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
Frédéric Chopin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Liszt Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Bevezetés a romantika harmóniavilágába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Giuseppe Verdi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
Johannes Brahms . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
Georges Bizet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
Az orosz népdal modális hangzásvilága orosz mesterek műveiben . . . . . . . . . . . . . . . 141
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Antonín Dvořák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Edvard Grieg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
IV. ZENETÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
V. BEVEZETÉS BARTÓK BÉLA ÉS KODÁLY ZOLTÁN ÉLETMŰVÉBE . . . . . . . . . 164
Bartók Béla és Kodály Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
Bartók Béla karművei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
Bartók Béla: Mikrokozmosz zongorára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Kodály Zoltán kórusművei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
A magyar zenei, irodalmi, nyelvi, néprajzi emlékek továbbörökítése
Kodály művészetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
Kodály Zoltán pedagógiai művei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
VI. MEGZENÉSÍTETT VERSEK A XX. SZÁZADBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
FOGALOMTÁR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
FORRÁSJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
FELHASZNÁLT IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
BETŰRENDES MUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197
SZ_11705_Z.indb 3 2017.03.01. 15:40:48

ELŐSZÓ
Kedves Diákok, kedves Kollégák!
Sok szeretettel ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik az emelt szintű énekkönyvekből – Dob-
szay László és Szabó Helga munkáiból – tanultak, tanítottak az elmúlt évtizedekben. Egy könyv
értékét nemcsak a benne rejlő tartalom, hanem a szellemisége is meghatározza. Ez a könyv átdol-
gozás, mely tudatosan szerette volna az alapkönyv magas színvonalát és hangulatát megőrizni,
ezért mindazon tartalmakat, amelyek az új kerettanterv szerint beleilleszthetők a hetedikes tan-
anyagba, változtatás nélkül átvettünk.
Az átdolgozás másik fontos gondolata az volt, hogy a tankönyv a tanulók számára önállóan
használható tartalmakat is közöljön (dalok könnyű zongorakísérettel, opera cselekményének váz-
lata, többszólamú, lapról olvasható kórusművek), ugyanakkor a zeneelméletben, összhangzattan-
ban különböző szinten állók számára akár egyedül, akár tanári segítséggel megoldható feladatok
is legyenek a könyvben. Éneklésre szántuk nemcsak a dalokat, hanem a zenehallgatáshoz kap-
csolódó témákat is. Remélem, hogy olyan dalokat, zeneműrészleteket sikerült a könyvben meg-
jelentetni, amelyek amellett, hogy megfelelnek a kerettanterv követelményeinek, megmutatják
a romantika korának sokszínűségét is.
A tankönyvben a könnyebb tájékozódás érdekében háromféle piktogramot használtunk:

Feladat Szómagyarázat Zenehallgatás
Az olvasmányokat színes háttérrel jelöltük. A legfontosabb fogalmakat a tankönyv végén

Fogalomtárba gyűjtöttük. Ugyanitt megtalálható a tankönyvben szereplő zeneművek Betűren-
des mutatója.
Luther Márton szavaival kívánok kellemes időtöltést: „Ha vigasztalni akarod, aki szomorú, meg-
fékezni, aki léha, bátorítani a csüggedőt, szerénnyé tenni a büszkét, lecsendesíteni a szenvedélytől
hevülőt vagy megbékíteni a gyűlölködőt..., mi lenne hatékonyabb eszköz minderre, mint a zene?”
2016. november
Szabó Katalin
SZ_11705_Z.indb 4 2017.03.01. 15:40:48

NÉPDALOK
Ősz az idő, ködös nagyon

Parlando (Rimóc, Palócföld, Felföld, Vakler A., Németh I., 2000)
, ,
K
1. ėsz
K
K
az i - dĘ, kö - dös na - gyon,

K

Szán - ta - ni ké - ne

ga - lam - bom,
K K

K
De az e - kém széj - jel va - gyon,
K
K K K
3
K

Hogy szánt - sak hát, én ga - lam - bom.

,
K
2. E - ke - va - sam a ko - vács - nál,
, ,
K

K
Gi - rin - de - lyem

a kol - lár - nál.
K K

3
K

K
Ve - tĘ - ma - gom sincs a zsák - ba',
K
K

3
K

K

El - vit - ték az a - dós - ság - ba.
3. Hat ökröm áll a vásárba, 5. Keservesen sír a gazda,

Más zsebibe megy az ára, Felesége vígasztalja:
A házamon tető nincsen. Ne sírj, ne ríjj, kedves párom,
Rászállni a gólya sem mer. Jobb lesz majd a másvilágon!
4. Rekvirálni jön a bíró, 6. Nem megyek a másvilágra,

Nem kérdezi, hány a síró. Kimegyek Amerikába.
Szedi-veszi gúnyácskáját, Onnan írok egy levelet,
Utolsó véka búzáját. Magyarország, Isten veled!
SZ_11705_Z.indb 5 2017.03.01. 15:40:48

A magyar népzenét a XVIII–XIX. század fordulója táján „mint anyanyelvi szöveget az irodalmá-
rok fedezik fel... A nép-dal elnevezés csak 1818-ban tűnik föl, de használják a ‚dana’, ‚danl’, ‚da-
lica’, ‚nóta’, ‚pórdal’, ‚paraszt-dal’, ‚közdal’ kifejezéseket is.” A műfaj gazdagsága akkor tűnik ki
igazán, amikor a dallamok gyűjteményben való közlése, például Pálóczi Horváth Ádám Ó és Új,
mint-egy Ötödfél-száz Énekek (ki magam csinálmányja, ki másé) című munkája először 1813-ban
kézzel írottan, majd 1953-ban könyv alakban megjelenik. A népdalgyűjtők elsőként lekottázták,
később hangrögzítő eszközre vették fel az énekesek, hangszeres zenészek dallamait. Vikár Béla,
Bartók Béla és Kodály Zoltán fonográfhengerre, a későbbi gyűjtők magnetofonra, majd dikta-
fonra vették fel a dalokat. A gyűjtők nevét hosszú lenne felsorolni, de a világhálón az érdeklődők
számára elérhető a magyar népzenegyűjtők listája.
(Forrás: Dobszay László: A magyar dal könyve és Paksa Katalin: Énekeltem én című könyve)
Szómagyarázat
girindely = gerendely = az eke része
kollár = kerékgyártó, boglár
Édesanyám, azt a szál rozmaringot
K
Giusto (Rimóc, Palócföld, Felföld, Vakler A., Németh I., 2000)
K
, K

,
1. É - des - a - nyám, azt a szál roz - ma - rin - got,
, ,
K

K
, ,
,
A - me - lyet a sze - re - tĘm any - ja a - dott,

K K
,

K

Kös - se ösz - sze, te - gye víz - be, a po - hár - ba,
K
K

K

A sze - re - tĘm es - kü - vĘ - je nap - já - ra.
2. Nincs édesebb a fekete szőlőnél,

Nincs kedvesebb az első szeretőnél,
Mer’ az elsőt felejteni de nem lehet,
Még a hideg sírba el nem temetnek.
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Daróci Bárdos Tamás: Mikóházi nagyharang című vidám kórusrapszódiáját!
SZ_11705_Z.indb 6 2017.03.01. 15:40:48

Édesanyám sok szép szava

Giusto (Lőrincréve, Küküllő vidéke, Erdély, Kiss L., 1960)
@ , K

, , ,
K K K
1. É - des - a - nyám sok szép sza - va,
@ , , ,
,
K K K K K
É - des - a - nyám sok szép sza - va,
@ K
±
K
Kit fo - gad - tam, kit nem, so - ha,
@
K

K

±

Kit fo - gad - tam, kit nem, so - ha.
2. ] Megfogadnám, de már késő, } 3. ] Hull előmbe, hull a földre, }

] Hull a könnyem, mint az eső. } ] Hull a gyászos kebelembe. }
Feladat
Elemezzétek a népdalt! Készítsetek táblázatot a sorszerkezet, kadencia, dallamvonal, hangsor, hangnem,
szótagszám, ütemszám, ritmika, stílus lejegyzéséhez!
Kós Károly építész (1883, Temesvár – 1977, Kolozsvár) így ír a Kis-Küküllő vidéki magyar nép-
művészet című könyv bevezetőjében: „Kis-Küküllő vidéke – ismeretlen föld... A vidéket magába
foglaló hajdani Küküllő vármegye hosszú századokon át az egyetlen városközpont nélküli me-
gyénk; a tengelyét képező Kis-Küküllő völgye pedig Erdély központja felől a marosszéki bük-
kös-fenyves havasok közé vezető zsákutca volt.” Ezt az – Kós Károly szavai szerint – ismeretlen
vidéket szerencsére nekünk, éneklőknek, a népdalok segítségével lehetőségünk van felfedezni.
Feladat
Keressétek meg az interneten, hol vannak a képeken látható, Kós Károly tervei alapján készült épületek!
SZ_11705_Z.indb 7 2017.03.01. 15:40:48

I. MAGYAR TÁNCNÓTÁK
Táncnótáink közül sokat énekeltünk már az előző években. Ismételjük át őket! Ugyanakkor a sok-
féle ritmusú, dallamú, stílusú táncnóták kifogyhatatlan tárából még sok újat tudunk elővenni.
A ritmusok egyébként a táncfajták szerint alakulnak. Akik ismerik népünk táncait az osztályban,
mutassák be, melyik nótához milyen tánc illik! Fontos, hogy régi magyar táncainkat minél többen
ismerjék, sőt megtanulják táncolni is. A tánc nemcsak tömegszórakoztatásra való, hanem kulturá-
lis hagyományunknak is része. A régi táncokban a fegyelmezett tartás, a mozgás kultúrája is kife-
jeződött, amellett ügyességre is szükség van előadásukhoz. A táncokat sokféle szabály rendezte.
Ha többet akarsz tudni táncainkról és táncnótáinkról, vedd meg a 111 népi táncdal című kis köny-
vet (Rajeczky Benjamin–Gönyey Sándor)! Sok táncnótát ismerhetsz meg a Hungarian Folkmusic
hanglemezsorozat darabjait hallgatva, amelyek az interneten is elérhetők.
Hej, rozmaring…
@ Ç K K
Tempo giusto (Hollókő, Nógrád, Borsai I.)
@
,
@
1. Hej, roz - ma - ring, roz - ma - ring, Le - sza - kadt ró - lam az ing.
@ Ç K
K

Van már né - kem ked - ve - sem, Ki meg - varr - ja az in - gem.
2. Három icce kendermag – jaj, de büszke legény vagy, –

mit ér a büszkeséged, – nem szép a feleséged! –
3. Három bokor saláta, – három kislány kapálta, –

Nem kell nékem saláta, – csak az, aki kapálta. –
4. Hej, kis katlan, kis katlan, – benne a sok mosatlan, –

mosd el kislány az edényt, – úgy öleld meg a legényt!
5. Hej, kendermag, kendermag, – barna kislány, kié vagy? –

Nem vagyok én senkié, – csak a kedves babámé.
6. Hej, kikirics, kikirics, – már énnékem ne viríts, –

virítottál eleget, – mégsem lettem a tied.
7. Kölcse, Csepel, Teleki, – barna kislány, gyere ki, –

nem mehetek, angyalom, – mert a hajam most fonom.
8. Hej, piros bor, piros bor, – mindjár’ ránk kerül a sor, –

egy icce bor nem árt meg, – régi babám, ölelj meg!
9. Ha ittatok, ettetek, – innen bizony menjetek, –

félig van már a hordó, – nem éri el a lopó.
SZ_11705_Z.indb 8 2017.03.01. 15:40:50

Dudás uram
Tempo giusto (Kolon, Nyitra, Vikár L.)
2. Aki dudás akar lenni, – pokolba kell annak menni, –

ott kell annak dudálgatni, – míg az ördög el nem viszi.
Feladat
Ha korábban megismertétek már a dallam egy másik változatát, énekeljétek el!
Kis kalapom
Tempo giusto (Dunántúl, Kiss Dénes)
2. Ingem, gatyám, de szennyes, – magam vagyok szerelmes, –

egy icce bor nem páros, – hozzon kettőt, kocsmáros!
(A 3–4. dallamsorra:) Zsebembe' van az ára, – csapom az asztalára.
Úgy tetszik, hogy

Tempo giusto (Nova, Zala, Vajda J.)
2. Végbúcsúnknak hamar vége lészen, – szegény legény akárhová mégyen, –

akármerre fordítsa kalapját, – szegény legény így éli világát.
SZ_11705_Z.indb 9 2017.03.01. 15:40:50

Szivárványos az ég alja
Tempo giusto (Kákics, Baranya, Olsvai I.)
2. Tartozom én a kocsmába’, kilenc liter bor árával,

angyalom, csillagom,
– jaj Istenem, hogy adom meg, hogy a babám ne tudja meg,
angyalom, csillagom.
3. Tegnap vettem a papucsom, még az éjjel elmulatom,

– máma tedd rá, holnap tedd rá, holnapután jobban tedd rá,
4. Három tepsi túróslepény, pállott szájú béreslegény,

haj tedd rá, most tedd rá,
– akkor tedd rá, mikor mondom, rézsarkantyúd hadd pattogjon,
haj tedd rá, most tedd rá!
5. Három tepsi túróslepény, málészájú suszterlegény,

haj tedd rá, most tedd rá,
– mért etted meg a subickot, azért nem nő ki a bajszod,
haj tedd rá, most tedd rá!
6. Egy szem szilva, duráncai, tudnál-e még kacsintani,

– ha te tudnál kacsintani, én is tudnék csókot adni,
Sárosi Bálint az Alföldön, Csongrád megyében gyűjtötte a fenti dallamot az alábbi szöveggel:
Nincs Szentesen olyan asszony,

Mint Turiné komámasszony, így tedd rá, most tedd rá!
Tepsibe' süti a lepényt,
Avval kínálja a legényt, így tedd rá, most tedd rá!
10
SZ_11705_Z.indb 10 2017.03.01. 15:40:50

Sárga kukoricaszár
Tempo giusto (Nagybátony, Heves, Borsai I.)
2. Sárga pikét a ruhám, – abba szeret a galambom igazán, –

holnap is azt veszem rám, – abba ölel-csókol engem a babám.
3. Sárga csatos a cipőm, – elhagyott a kökényszemű szeretőm, –

ha elhagyott, nem bánom, – nyílik még a tearózsa az ágon.
Szómagyarázat
pikét = piké = kidomborodó mintájú pamutszövet
Ne búsuljon
Tempo giusto (Józseffalva, Bukovina, Kodály Z.)
2. Nekem olyan emberecske kéne, – aki nekem recefátyolt venne,

egyszer-kétszer jól megveregetne, – úgy belőlem friss menyecske lenne.
Báta vize ziheg-zuhog a gáton
K K K± ± K K K
(Dunántúl, Őcsény)

± ±
d s s l s m r f s d d f f s l tá s s m f s s
s s s l tá s s l s m d d s s l s m r f s d d
Báta vize ziheg-zuhog a gáton, – most ment erre a szeretőm lóháton.

Tilosban jár, mert tilos a szerelem, – senki se lássa meg, mikor ölelem.
11
SZ_11705_Z.indb 11 2017.03.01. 15:40:50

II. MAGYAR NÉPBALLADÁK
A ballada az elbeszélő költemények egyik fajtája. Az elbeszélt történetben emberi szenvedélyek,
ellentétek, összeütközések, társadalmi és egyéni problémák tárulnak fel tömör formában. A lel-
ki ábrázolás a fontos, de úgy, hogy a legáltalánosabb, leggyakoribb magatartások tükröződjenek
a jelképes történetben.
A balladák stílusa ehhez a művészi tartalomhoz igazodik. Az elbeszélt történetet időbeli ki-
hagyásokkal, térbeli váltásokkal, párbeszédekkel s szaggatott mondatszerkesztéssel dramatizáló
balladákban egyetlen szálon fut a cselekmény, elmarad minden, ami nem lényeges a végkifejlet
szempontjából. Annál nagyobb hangsúlyt kapnak azok a díszítőelemek, amelyek a kifejezés erejét
fokozzák (például az ismétlések, a ritmus).
A ballada nyelve sem a mindennapi életet tükrözi. Ünnepélyes, költői nyelvet, kifejezéseket
hallunk, olyan mondatokat, amelyek mélyen megragadnak emlékezetünkben. Vargyas Lajos így
ír a ballada nyelvéről: „Ismételni azt érdemes, ami tömör, töltelékelemek nélkül való, kiművelt
szépség. Az olyan szöveg nem kopik, csak nyer a másodszori elhangzásban, jobban ráfigyelhet
a fül, és bevésheti az emlékezetbe. Már az ének, a dallamra mondás is lelassítja a verset, és min-
den szónak külön súlyt ad. Az énekben – mint egy lassított filmben – jobban felfogjuk és élvezzük
a költői szépségeket, s ezt még jobban elmélyíti az ismétlés.”
Jellegzetes a ballada előadásmódja is. Az énekesek nem utánozzák az egyes szereplőket, nem
színezik ki az elbeszélést. Nem változtatják a hangerőt vagy a tempót. Merev, ünnepélyes tartás-
ban, színezés nélkül, ugyanakkor ünnepélyes, meghatott hangon énekelnek, és ez sokkal kifeje-
zőbbé teszi a balladát, mint a túlzott megjátszás.
Feladat
Gyűjtsétek össze, hol találkoztatok eddig az irodalomban a népballadák hatásával! Hányat is-
mertek Arany János balladái közül? Miben hasonlítanak ezek a népballadákra?
Kőmíves Kelemen
A ballada alapja egy ősi hiedelem: az építők, akik megzavarják egy hely szellemét, csak eleven áldozattal
tudják annak haragját lecsillapítani. A ballada azonban az ősi hiedelemből az emberi-erkölcsi magatartás
ábrázolását, tanulságát emeli ki költői eszközökkel. A kőművesek csak anyagi hasznukat keresik, s hajlan-
dók érte bármilyen gaztettre szövetkezni: megállapodnak, hogy amelyikük felesége legelőbb megy oda, azt
áldozzák fel, s hamvait a mészbe keverve fogják megállítani a falak leomlását.
Szómagyarázat
ballada = a ballada eleinte csak énekelt for-
mában létezett, és dallamai között nem egy
táncdal is akadt, így sok népnél ma még az
éneklés mellett el is táncolják. Az ango-
lok, franciák és magyarok között azonban
nyoma sincs a ballada táncolt formájának.
A kifejezés a ballare = táncolni szóból ered.
Déva vára 1864-ben
12
SZ_11705_Z.indb 12 2017.03.01. 15:40:50

Parlando erdélyi népballada
2. Amit reggel raktak, az délre leomlott, – amit délbe raktak, estére leomlott, –
Összetanakodik tizenkét kőműves: – falat megállítni hogy lesz lehetséges.
A sors úgy hozza, hogy éppen Kőmíves Kelemen felesége indul útnak. Köszönését zavart csend fogadja,
férje sem mer a szemébe nézni…
3. Kinek felesége hamarább jön ide, – annak gyenge hamvát keverjük a mészbe. –
„Kocsisom, kocsisom, fog bé a hat lovam, – én uramhoz menni lenne akaratom.”
4. „Jó napot, jó napot, tizenkét kőműves, – a tizenharmadik Kelemen kőműves! –
Istenem, Istenem, mi lehet az oka, – kétszer is köszöntem, senki se fogadta.”
Azután megtörténik a gyilkosság; az asszony kicsiny gyermekére sincsenek tekintettel:
5. „Tizenkét kőműves azt a törvényt tette: – kinek felesége hamarább jön ide, –
a fejét levágjuk, tűzzel megégessük, – a szép fehér hamvát a mészbe keverjük.”
6. A szép fehér hamvát a mészbe keverjük, – magos Déva várát azzal felépítsük. –
„Hát a kicsi fiam, vajon mi lesz vele? – hát a kicsi fiam, vajon mi lesz vele?”
7. „Lesznek jó asszonyok, akik megszoptassák, – lesznek jó leányok, akik elringassák.” –
Azzal meg is fogták, nyakát kettévágták, – azzal meg is fogták, nyakát kettévágták.
8. Nyakát kettévágták, tűzzel megégetik, – az ő gyenge hamvát mész közé keverik, –
az ő gyenge hamvát mész közé keverik – magas Déva várát avval felépítik.
Kelemen kőművest kicsiny fia várja, s hiába ad kitérő választ, a kisfiú rájön az igazságra. A gyermek szavain meg-
rendülve látja be Kelemen gonosztettét, annak erkölcsi hitványságát; de későn – már csak önmagát átkozhatja:
9. Elindula haza tizenkét kőműves, – a tizenharmadik Kelemen kőműves, –

„Apám, édesapám, hol van édesanyám?” – „Elmaradt messzire, haza jön estére.”
10. „Átkozott legyen hát magas Déva vára, – még a nap se süssön fényesen reája, –
elvesztettem érte kedves feleségem, – árván maradt érte a kicsi gyermekem!”
A történet – bár szélsőséges formában – bűneink okairól és azok szörnyű következményeiről beszél.
13
SZ_11705_Z.indb 13 2017.03.01. 15:40:50

Kádár Kata
A gazdag Gyulainé fia igaz szerelemmel szereti Kádár Katát, a jobbágyleányt. A gőgös anya azonban nem
egyezik bele a „rangon aluli” házasságba: a büszkeség, a fösvénység nem riad vissza a gonosztettől sem: míg
fia távol jár, Katát megöleti.
Rubato (Kászonaltiz, Csík, Kodály Z.)
2. Mintsem fiam, megengedném, – inkább Katát elvesztetném, – feneketlen tóba vetném,

– feneketlen tóba vetném.
3. Szolgám, szolgám, édes szolgám, – vezesd elé pej paripám, – mer’ elmegyek nagy világba,
– országokról országokra.
4. Elvezették pej paripát, – egy ugrásban úgy megugrik: – Kata kapujába ugrik,
– Kata kapujába ugrik.
A fiú hazajövet megtudja Kata halálát, s a halálban is Kata társa akar lenni. (Itt balladaváltozatunk kihagy
néhány mozzanatot.) Gyulainé mindkettejük holttestét vízbe dobatja.
5. Hát Kata ím kinn jár vala, – a kapuját nyitja vala: – ne nyisd Kata a kapudat,
– mer’ nem megyek guzsalyasba.
6. Gyulainé ezt megtudá, – mind a kettőt lefogatá, – s feneketlen tóba dobták,
– s feneketlen tóba dobták.
(A 3–4. dallamsorra:)
Onnét őket kiveteté, – onnét őket kiveteté.
De hogy még sírjukban se legyenek egymás mellett, kivéteti, s az egyiket a kápolna oltára elé, a másikat
mögé temetteti:
7. Az egyiket temetteté – kerek oltár háta mögé, – a másikat temetteté

– kerek oltár elejébe.
A szerelmesek poraiból kinőtt virágok összefonódnak, s tiszta szerelmüket igazolja a „két kápolnavirág”:
8. Az egyiken nevekedett – egy szép tulipán szálacska, – a másikból növekedett

– egy szép rozmarin szálacska. – Ott is addig nődögéltek, – oltár hegyin összenőttek.
A rangkórságot, a társadalmi ellentéteket elítélő ballada ezzel a szép költői képpel végződik, mely a szeretet
és emberség magasabbrendűségét hirdeti.
14
SZ_11705_Z.indb 14 2017.03.01. 15:40:50

Kőmíves Kelemen
Kádár Kata
A balladaillusztrációk fametszeteit Buday György készítette.
15
SZ_11705_Z.indb 15 2017.03.01. 15:40:50

A szeretet próbája
A ballada egy ősi görög elbeszélés motívumaiból épül. A görög elbeszélésben egy férjnek hibája miatt meg
kellene halnia: az istenek tekergő kígyókat küldenek hálószobájába. De Apolló isten megengedi, hogy meg-
meneküljön, ha helyette más vállalja a halált. De sem apja, sem anyja nem hajlandó erre, csak a felesége.
Őt viszont hűsége jutalmául az alvilág ura visszaküldi az élők közé.
A magyar balladában az elszunnyadt pásztorfiú „kebelébe bútt be” a kígyó. Balladánk a moldvai csángó
nyelvjárás sok érdekes kifejezését is őrzi.
Parlando, rubato (Lécped, Moldva, Kallós Z.)
2. Sárig es kit kígyó bébújt kebelembe, s aki azt kiveszi, fél karját megeszi;
(a 3–4. dallamsorra:) talán édesanyám, talán kend kiveszi.
3. Mindsábbot ellegyek s a fél karom nélkül, inkábbot elleszek s a legényem nélkül.
4. Menj elé te fiam, menj el te apádhoz, menj el te apádhoz, talán ő kiveszi.
A legény apjához megy, de azzal is így jár:
5. Apám, édesapám… 6. Sárig es kit kígyó… 7. Mintsábbot ellegyek… 8. Menj elé te fiam,
menj el te bátyádhoz…
A legény bátyjával sem jár különbül:
9. Bácsim, édes bácsim… 10. Sárig es kit kígyó… 11. Mintsábbot ellegyek s a fél karom nélkül,
inkábbot elleszek s az én öcsém nélkül. 12. Menj elé te öcsém, menj el te mátkádhoz…
A fiú szerelmeséhez (mátkájához) lép:
13. Mátkám, édes mátkám… 14. Sárig es kit kígyó…

(És most megfordul a sokszor ismételt versszak rendje:)
15. Mintsábbot ellegyek s az én babám nélkül, inkábbot elleszek s a félkarom nélkül.

A legény óvja a leányt. Gondold meg, mihez fogsz! Fordítsd el fejedet, mert a félelem vissza fog riasztani!
16. Mátkám, édes mátkám, fordítsd a fejedet, fordítsd a fejedet, nehogy te megijedj.
17. Nem fordítom én el, szemeimvel nézem, hát én nem sajnálom nem, a fél karomat.
18. Gondolkozz meg jól má, hogy minek fogsz neki! – Nyisd ki kebeledet, vegyem ki a kígyót.
Szómagyarázat
csobán = pásztor
16
SZ_11705_Z.indb 16 2017.03.01. 15:40:50

A leány benyúl a fiú inge alá, s íme, aranyat talál. Jelkép ez nyilván – megfelelője annak, hogy a görög mon-
dában is megkegyelmeznek az alvilág urai a szerető hitvesnek.
19. Hát mikor belényúl, keresve keresi, hát ott nincsen kígyó, nem kapja a kígyót.
20. Mikor azt kiveszi, mint szép sárig arany; sírni fog a fiú, megöleli lányát.
21. Megöleli a lányt, s a vállára borul: mátkám, édes mátkám, engem csak te sajnálsz!
Szómagyarázat
Sárig es kit kígyó = egy kis sárga kígyó
Mintsábbot, inkábbot = mintsem hogy, inkább
Legényem = fiam
„Kapja” = találja
Zenehallgatás
Hallgassuk meg a ballada gyönyörű népi előadását a Hungarian Folkmusic hanglemezen (I. sorozat, I. le-
mez A/1)!
Feladat
A ballada éneklése közben gondolkodjatok arról, miért kapta a dal a Szeretet próbája címet!
Az alábbi képen a következő oldalon található ballada illusztrációját láthatjátok.
Nagy hegyi tolvaj
17
SZ_11705_Z.indb 17 2017.03.01. 15:40:50

Nagy hegyi tolvaj
A leányt szülei a „nagy hegyi tolvajhoz” kényszerítették feleségül. Azonban hiába lett gazdag ember fele-
sége, ha az rablással szerzi vagyonát, s neki félelemben kell élnie. Az asszony panaszát meghallja a rabló,
s megijed, hogy felesége leleplezi őt. Inkább kivégezteti feleségét, az pedig fián keresztül apjához, anyjá-
hoz, végső soron minden emberhez („egész Barassóhoz”) intézi intelmét: ne adják el pénzért, haszonért
azt, ami az embernek a legdrágább: a becsületet, tisztességet, a másik embert! Az 1–3. vers az asszony
panaszdala:
Parlando (Rugonfalva, Udvarhely, Vikár B.)
Szómagyarázat
Barassó = Brassó
álé = fasor, sétány
2. Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet, – hadd vigyen el éngem apám kapujára,
– apám kapujáról anyám ajtajára, – hadd tudja meg immán, kinek adott férjhez:
3. Cifra katonának, nagy hegyi tolvajnak, – ki most is oda van embermegfosztani,
– egy-két karajcárér’ lelket elveszteni, – egy-két karajcárér’ lelket elveszteni.
A rabló meghallja a panaszt, az asszony félelmében kifogásokat keres:
4. Az ajtón hallgatja a nagy híres tolvaj, – hogy a felesége benn magát sirassa.
– Nyiss ajtót, nyiss ajtót asszony-feleségem, – miér’ sírsz, miér’ sírsz, asszony-feleségem?!
5. Nem sírok, nem sírok, lelkem jámbor uram, – konyhán forgolódtam, cserefát égettem,
– konyhán forgolódtam, cserefát égettem, – cserefának füstje húzta ki a könnyem.
6. Arra vigyázz asszony: holnap álló délbe’ – holnap álló délbe’ fejedet vétetem,
– Kifuta az asszony, kiáltja Jánoskát, – kifuta az asszony, kiáltja Jánoskát:
7. Jánoskám, Jánoskám, nagyhajú Jánoskám, – húzd elé hintómat, fogd bé hat
lovamat, – húzd elé hintómat, fogd bé hat lovamat, – holnap álló délbe’ vigy
fejvevő helyre.
8. Ha fejemet veszik, takard gyönge gyolcsba, – s mindennap háromszor mosd
meg ürmös borba, – s vidd bé Barassóba, s tégy fel az áléra*, – s az egész Barassó vegyen
példát róla:
9. Apámnak, s anyámnak tégy az asztalára, – hogy adja leányát cifra katonának,
– hogy adja leányát cifra katonának, – cifra katonának, nagy híres tolvajnak.
18
SZ_11705_Z.indb 18 2017.03.01. 15:40:50

A rossz feleség
Gúnyolódó ballada. Táncjelenetet látunk, melyet egy leány érkezése szakít ketté. Hívja haza beteg édesapjá-
hoz a vígan táncoló anyját. Az anya azonban halogatja a hazatérést; számára mindennél többet jelent a szóra-
kozás. A dallam első része szabadabb ritmusú, s második, a giusto táncritmusa mindig az asszony válaszához
kapcsolódik. A magyar népzenében nagyon ritka, hogy kétféle előadásmód váltsa egymást egy versen belül.
Poco rubato (Kászonimpér, Csík, Bartók B.)
2. Jöjjön haza, édesanyám, mert gyóntatják édesapám! Erij, édes jó leányom…

3. Jöjjön haza, édesanyám, mert meghalt már édesapám! Erij, édes jó leányom…
4. Jöjjön haza, édesanyám, eltemettük édesapám! Erij, édes jó leányom…
5. Jöjjön haza, édesanyám, eltoroztuk édesapám! Erij, édes jó leányom…
Most már siet hazafelé az asszony, hiszen a leánykérők között magának is új férjet remél.
6. Jöjjön haza, édesanyám, leánykérők jöttek hozzánk! Isten áldja, komámasszony,

most már hazamegyek, eljöttek a leánykérők, én is férjhez megyek.
Ezzel a keserű-gúnyos hanggal ér véget a ballada, s a hallgatókra bízza, hogy levonják a tanulságot.
Kodály ezt a balladát a következő változattal foglalta be a Székelyfonóba:
Giusto
Feladat
Keressetek példákat arra, hogy egy népdalon belül kétféle előadásmód váltakozik!
Zenehallgatás
Hallgassatok felvételeket a Hungarian Folkmusic sorozat vagy a Zenetudományi Intézet publikált népzenei
felvételeinek anyagából!
19
SZ_11705_Z.indb 19 2017.03.01. 15:40:51

Görög Ilona
A halálnál is erősebb vágyakozás, a kitartó szerelem kedves balladája. A csodamalom – csodatorony – cso-
dahalott-jelenet a balladák ismert hármas ritmusával fokozza a történet ellentéteit. Az eseményeket kevés
szóval mondja el a vers, inkább a négy szereplőt beszélteti: a fiút és anyját, a leányt és anyját. – Ezt a balladát
Kodály Zoltán befoglalta a Székelyfonó című színpadi játékba. A csodamalom-jelenetnél egy ismert népdalt
fűzött közbe (A malomnak nincsen köve), hasonlóképpen a csodatoronynál is (Lányok ülnek a toronyba),
a csodahalottnál pedig egy igazi népi siratódallamot.
Tempo giusto (Rugonfalva, Udvarhely, Vikár B.)
2. Karcsú derekáért, gombos ajakáért, – gombos ajakáért, piros orcájáért.”

3. „Ne halj fiam, ne halj, Bertelaki László, – csináltatok néked olyan csudamalmot:
4. kinek egyik köve bélán gyöngyöt hányjon, – másodköve pedig sustákot, petákot.
5. Oda is eljönnek szüzek, szép leányok, – a tied is elgyün: szép Görög Ilona.”
6. „Eresszen el anyám, anyám, édesanyám, – csudamalom látni, csudamalom látni!”
7. „Ne menj lányom, ne menj; megvetik a hálót, – megvetik a hálót, megfogják a márnát!”
8. „Bizony csak meghalok anyám, édesanyám – Görög Ilonáért, karcsú derekáért.
9. Karcsú derekáért, piros orcájáért, – piros orcájáért, gombos ajakáért.”
10. „Ne halj fiam, ne halj, Bertelaki László, – csináltatok néked olyan csudatornyot:
11. kinek magassága az eget fölérje, – kinek szélessége Tisza partját érje.
12. Oda is eljönnek szüzek, szép leányok, – a tied is elgyün: szép Görög Ilona.”
13. „Eresszen el anyám, anyám, édesanyám, – csudatorony látni, csudatorony látni.”
14. „Ne menj lányom, ne menj, szép Görög Ilona: – megvetik a hálót, megfogják a márnát!”
15. „Bizony csak meghalok anyám, édesanyám – Görög Ilonáért, karcsú derekáért.
16. Karcsú derekáért, gombos ajakáért, – gombos ajakáért, piros orcájáért.”
17. „Halj meg, fiam, halj meg, Bertelaki László, – ide is eljönnek csudahalott látni, –
18. a tied is eljő: szép Görög Ilona, – a tied is eljő: szép Görög Ilona.”
19. „Eresszen el anyám, anyám, édesanyám, – csudahalott látni, csudahalott látni,
– (a 3–4. dallamsorra:) ki érettem megholt, halálé változott.”
20. „Nem eresztlek lányom, lányom, édes lányom, – megvetik a hálót, megfogják a márnát!”
21. Avval csak bészökött öltöző házába, – a nyakába vette fontalan szoknyáját, –
22. elejébe vette fehér előruhát, – a lábára húzta piros patkós csizmát.
23. „Kelj föl fiam, kelj föl, Bertelaki László, – mert a határon jön szép Görög Ilona,
24. kiér’ te megholtál, halálé változtál, – kelj föl fiam, kelj föl, mert a lábodnál áll, –
kiér’ te megholtál, halálé változtál.”
25. „Láttam én halottat, de ilyent sohase, – kinek az ő lába felszökőleg álljon, –
26. kinek az ő karja ölelőleg álljon, – kinek az ő szája csókolólag álljon.” –
Avval csak felszökött Bertelaki László.
20
SZ_11705_Z.indb 20 2017.03.01. 15:40:51

Szómagyarázat
bélángyöngy = kizárólag népköltészeti alkotásokban ér-
telmezés nélkül Bélagyöngy, belán = szőke ember vagy
állat, világos, talán fehér színű (Gálbény – Székelyföld);
„Pedig az a malom három kövü legyen. A legelső keve
béla gyengyet járjon.” (Új Magyar Tájszótár)
susták, peták = a XVIII. század végétől 5, illetve 7 krajcár
értékű pénzdarab
márna = ponttyal rokon folyami hal
Görög Ilona
A szívtelen anya
Megrendítően szép balladánk, melynek története arról szól, hogy az ellenség elől menekülő anya, mikor ar-
ról kell döntenie, hogy gyermekét vagy kincsét mentse-e meg, a kincset választja. Hiába bánja meg tettét,
elveszíti mindkettőt. A természet ellen vétkező ember bűnét és erkölcsi összeomlását látjuk, de azt is, hogy
milyen katasztrófához vezet, ha a pénzért, haszonért eldobjuk az emberség értékeit.
Rubato (Lécped, Moldva, Kallós Z.)
2. Jobb karjára vette kincses kis ládáját, – bal karjára vette futkosó kisfiát.
3. Istenem, Istenem, édes jó Istenem, – kincsemet vigyem-e, gyermekem vigyem-e?
4. Kincsemet leteszem, gyermekem elveszem, – gyermekem elveszem, kincsemet leteszem.
5. Gyermeket ád Isten, de kincset sohasem, – gyermeket ád Isten, de kincset sohasem.
A kisgyermek kérleli anyját:
6. Anyám, édesanyám, ne hagyjon itt engem, – ebbe mély erdőbe ne hagyjon el engem!
7. Anyám, édesanyám, ne hagyjon itt engem, – már kivel hálok én jaj, ezen az éjen?
8. Anyám, édesanyám, bár azt engedje meg, – fogja kicsi ujját, menjek el kend után!
9. Nem kellesz, nem kellesz, futkosó kisfiam, – nem kellesz, nem kellesz, futkosó kisfiam.
10. Az erdei vadak legyenek apáid, – az égi madarak legyenek anyáid.
11. Anyám, édesanyám, ne kérj átkot reám, – mer’ az anyaátok megfogja gyermekét.
12. Anyám, édesanyám, bár azt engedje meg, – míg szememmel látom, menjek el kend után!
21
SZ_11705_Z.indb 21 2017.03.01. 15:40:51

13. Nem kellesz, nem kellesz, futkosó kisfiam, – az erdei vadak legyenek apáid,
14. az égi madarak legyenek anyáid. – Letevé gyermekét, s felvevé az kincsét.
15. Otthagyta kisfiát abba mély erdőbe, – elvevé a kincset, otthagyta gyermekét.
16. Mikor elhaladott messzire őtőle, – hát már ő meglátja, hogy a begye tehen,
17. hogy a begye tehen úgy bőgi az bornyát, – úgy bőgi az bornyát, s úgy sípol utánna,
18. hogy a fene farkas viszi el a borját. – Istenem, Istenem, édes jó Istenem,
19. e nem-lelkes állat mégis hogy sajnálja, – hát én, lelkes állat mégis nem sajnáltam!
Lelkiismeret-furdalása támad, s letéve kincsét, visszamegy gyermekéért, de későn: fiát már felfalták az erdei
vadak. Nem azok áldozata, hanem az anya szívtelenségéé!
20. Letevé az kincset, magos tölgyfa alá, – visszamene, vissza, vigye el az fiát.
21. Mikor már visszament, vigye el az fiát, – hát nincsen az fia, nincsen kicsi fia.
22. Megették a vadak az ő kicsi fiát, – ágról ágra hágyták az ő csontocskáját.
23. Az égi madarak ferednek véribe. – Istenem, Istenem, édes jó Istenem,
24. megmondá az fiam, ne kérjek én átkot, – ne kérjek én átkot az kicsi fiamra,
25. mert az anyaátok megfogja gyermekit, – mert az anyaátok megfogja gyermekit.
26. Szerencsétlen voltam, mikor születtem volt, – de szerencsétlenebb az én kicsi fiam.
Tanulság: aki a haszonért, az anyagiakért feláldozza az igazi javakat, végül mindkettőt elveszti:
27. Visszamene, vissza, vegye fel az kincset, – mikor már visszament, vegye fel az kincset,
28. hát nincsen az kincse magos tölgyfa alatt, – hát nincsen az kincse magos tölgyfa alatt.
29. Istenem, Istenem, édes jó Istenem, – se kincsem, se fiam, se kincsem, se fiam!
Zenehallgatás
H. Purcell: Dido és Aeneas (ejtsd: éneász) – Dido búcsúja
Az opera főhőse, Aeneas méltóvá válik arra, hogy megalapítsa az új Tróját, mert a pusztulásra ítélt városból
menekülve először öreg atyját menti meg, majd visszatérve a házi istenek szobrait hozza magával a hajóhoz.
A szövegkönyv alapja Vergilius Aeneis (ejtsd: éneisz) című eposza.
A szívtelen anya
22
SZ_11705_Z.indb 22 2017.03.01. 15:40:51

A halva talált menyasszony
Az első kép: az ablakban varrogató leány nagy sereget lát közeledni. Félelemteli kérésére válaszolva bátyja
kivallja: eladta őt idegenbe. A leány rémülten próbál menekülni, amikor megérkezik a sereg. De hiába kere-
sik, a leány már halva fekszik a kastély rejtett szobájában. A vőlegény kérdezi, hol van menyasszonya. Egy
sor elodázó válasz után megtudja a valót. A sereg, mely veresbe öltözve ment a leányért, feketébe öltözve tér
vissza. Ennek a balladának, melynek legszebb részei a leány aggodalmát, halálra készülését fejezik ki művé-
szi formában, a következő változat tömören csak legfontosabb pontjait teszi egymás mellé:
Poco rubato (Lécped, Moldva, Kallós Z.)
2. Szemzi, szemzi vala kék-piros selyemmel, – őti, s őti vala sűrű könnyeivel.
3. Az erdő szélibe, az erdő szélibe – ni hol két katona, ni hol két katona.
4. Bátyám, édes bátyám, ni hol jönnek értem – hat lóval, hintóval, hatvan katonával.
5. Bátyám, édes bátyám, én csak attul félek, – zöld erdő zúgástól, fegyverroppanástól.
6. Ne félj húgom, ne félj, mert teszek én arrul, – hogy idefáradnak, úgy visszabágyadnak.
7. Anyám, édesanyám, rejtsen el engemet! – Lányom, édes lányom, hová rejtselek el?
8. Menj bé kamarába, nézz bé szép ládába! – Bújj ki onnat, bújj ki, indulj el előttünk.
9. Anyám, édesanyám, most sirasson engem, – anyám, édesanyám, most sirasson engem.
Zenehallgatás
Hallgassatok minél több eredeti népzenei felvételt a népdalgyűjtemények (Bodza Klára – Paksa Katalin:
Magyar népi énekiskola, Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene) mellékleteiből, és az internet segítségével!
Kedvcsinálónak álljon itt egy részlet Paksa Katalin: Énekeltem én című könyvéből!
„Moldvai énekesek – Demeter Antalné Jánó Anna

Szép, puha, lírai hangja sok népdalkedvelő számára ismerős. A Magyar népzene hanglemezsorozat első albu-
mának elején szólal meg, amely 1967-ben jelent meg, és azóta is gyakran, szívesen idézik a rádióban és egyéb
zenei előadások keretében. Az énekes személye azonban a hallgatóság számára sokáig ismeretlen maradt,
hiszen neve hiányzik a lemezről. ... Nem lehetett akárki ez az asszony, akinek dalolását egy reprezentatív
népzenei sorozat nyitó darabjának választották! ... Demeterné Jánó Anna Kallós Zoltán kíséretében többször is
megfordult Magyarországon. Útjáról nótát is szerkesztett: »Mikor Budapesten jártam, / Jaj de milyen boldog
voltam.« Nagy sikerrel szerepelt a Nemzetközi Népzenei Tanács (International Folk Music Council) budapesti
konferenciáján 1964-ben, ahol éneklése a nyelvet nem ismerő külföldi kutatókat is mélyen megragadta.”
23
SZ_11705_Z.indb 23 2017.03.01. 15:40:51

Révészek nótája
Poco rubato (Lédec, Bars, Kodály Z.)
2. Csillagom, révészem, vígy által a Dunán!

Uramról maradott lovam neked adom.
Nem viszlek át, nem biz én, mert nagy zaj mén a Dunán,
mert nagy zaj mén a Dunán.
3. Csillagom, révészem, vígy által a Dunán!

Uramról maradott magam odaadom.
Át is viszlek a Dunán, aranyszőrű paripán,
megölellek a partján.
Más dallammal már énekeltük a révészballadát az 5. osztályban. Szinte nincs is „története”,

de az elmondás tömörsége balladaszerűvé teszi a rövid helyzetképet.
A tankönyvben szereplő népdalok, balladák, katonadalok, jeles napok dallamainak lelőhelyei:
Szatmár m. – Nagykálló – Tunyog

Nógrád m. – Hollókő
Baranya m. – Kákics
Csík m. – Kászonaltiz – Kászonimpér (ma Románia)
Moldva m. – Lécped (Lespedi) (ma Románia)
Bars m. – Lédec
Udvarhely m. – Rugonfalva (Ruganesti) (ma Románia)
Palócföld – Rimóc (ma Szlovákia)
Küküllő vidéke – Lőrincréve (ma Románia)
Mezőség – Magyarszovát (ma Románia)
Rábaköz – Vitnyéd
Gömör m. – Borzova
24
SZ_11705_Z.indb 24 2017.03.01. 15:40:51

III. JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK
A betlehemezés „legősibb drámai népszokásunk. Bár szorosan karácsony ünnepéhez, Jézus születésének
megjelenítéséhez tartozik, sokféle, más-más eredetű emlékét is magába olvasztotta régi kultúránknak. Kö-
zépkori misztériumjátékok, pogány alakoskodások, középkori diák ünnepköszöntők emléke egyesült bennük
ünnepélyes, mégis vidám ... játékká.”
Az első jelenet a szálláskeresés. A könyvünkben szereplő részlet erdélyi gyűjtésből származik. Egy válto-
zata a Magyar népzene (Hungarian Folkmusic) II. hanglemezsorozat IV. A oldalán is hallható.
(Forrás: Dobszay László: A magyar dal könyve)
Kezdőének: Ím midőn mindeneket (ismétlés)
7 K 7

Parlando
O D
Parlando
@
7 7
1. Ím mi - dĘn min - de - ne - ket bír - ság - gal hí - vat - na
@
K

Au - gust - tus hogy köny - vé - be szám - sze - rint í - rat - va.
2. Cirinus küldetteték Betlehem városba, – hogy az egész tartományt venné egy summába.
3. Elindula József is a Szűz Máriával, – Istennek erejéből terhes mátkájával.
4. Betlehembe hogy juta fáradt állapottal, – szállásról kérdezkedik, minden embert ural.
5. De a sok vendég miatt nincs senki barátja, – ki távolról meglátja, ajtaját bezárja.
6. Szállni kényszeríttetik egy rongyos pajtába, – városon kül, elhagyott vadak barlangjába.
7. Ó, kegyetlen tigrisek! Betlehem városa! – Hogy lehet tinálatok Jézusnak ily sorsa!
Szómagyarázat
Cirinus = Szíria helytartója Augustus császár idején
Betlehemezés népszokása (Boldog, Heves megye)
25
SZ_11705_Z.indb 25 2017.03.01. 15:40:51

Ma született a mi Urunk
Giusto
, ,
Giusto
@ ± ±
1. Ma szü - le - tett a mi U - runk, Jé - zus Krisz - tus, meg - vál - tá - sunk,
@ ± K ±
K
il - lik te - hát vi - ga - doz - nunk, Úr - is - ten - nek há - lát ad - nunk.
2. Nem született palotába, – se nem cifra nyoszolyába,

kemény szénán a jászolba', – nyugszik hideg pólyácskába'.
3. Eridj, eridj, nézd meg jobban, – ki fekszik ott a jászolyban?
Az Úr Jézus, Isten fia, – az Úr Jézus, Isten fia.
4. Kis Jézusnak nincs kályhája, – posztóba van bepólyázva,
ökör, szamár lehel rája, – melegíti a párája.
5. Ó te pajtás, mit szundikálsz? – Fényes az ég, nem kell lámpás.
Verjed, verjed a citerát, – zengj Jézusnak egy szép nótát!
Ma született a mi Urunk
K K K K
@
K K ± ±
(Dobszay László: A magyar dal könyve, 471/B)
Feladat
Hasonlítsátok össze a két változat metrumát, dallamát és ambitusát (hangterjedelmét)! Állapítsá-
tok meg a dalok hangnemét!
A karácsonyi időszak kedvelt énekei között sok magyar dallamot találunk. Az Ó, gyönyörűszép,
titokzatos éj kezdetű éneket Gimesben jegyezték fel a XIX. században, egyik legrégebbi énekünk
a Csordapásztorok midőn Betlehemben kezdetű dallam.
Szép szokás volt, hogy az ünnep előestéjén gyerekcsapat járt házról házra. Köszöntötték a ház
lakóit, és örömmel hirdették az ünnep közeledtét. Gyakran jókívánságot mondtak és ajándékot kap-
tak. A középkor óta több adománygyűjtő ünnepi szokást jegyeztek fel, ezek hagyománya még ma is
ismert. Kodály Zoltán kórusműveiben is találhatunk ilyen dallamokat, mint például Gergely-járás.
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Liszt Ferenc: Krisztus című művének első részét, a Karácsonyi oratóriumot! A zeneszerző
a következő idézetet írta a kotta fölé: Rorate caeli desuper et nubes pluant justum: aperiatur terra et germinet
Salvatorem! (Kiejtés: céli, deszuper, jusztum, szálvátórem.) – Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti,
felhők, hullassatok győzelmet! Nyíljék meg a föld, és teremjen üdvösséget, és sarjadjon vele szabadulás is!
(Izajás 45,8 – a Szent István Társulat bibliafordítása, 2005)
26
SZ_11705_Z.indb 26 2017.03.01. 15:40:51

Karácsony estéjén

Giusto (Magyarszovát, Mezőség, Erdély, Kallós Z., 1978)

1. Ka - rá - csony es - té - jén El - in - dult Má - ri - a,

El - in - dult és meg - ér - ke - zett A gaz - dag ko - vács - hoz.
2. – Jó estét, bölcs kovács, – Adsz-e nékem szállást?

– Szállást néked nem adhatok, – Mert sok a vendégem.
3. Volt a bölcs kovácsnak – Egy szép vak leánya,
Ki elvezette Máriát – A barmok jászlához.
4. Tizenkét órakor – Született meg Jézus,
Tizenkét szép őrző angyal – Fonja a koszorút.
5. Felkele Szent József, – Befogá szamarát,
Befogja és elvezeti – A gazdag kovácshoz.
6. – Jó reggelt, bölcs kovács! – Mért nem adtál szállást,
Mért nem adtál Szűzanyánknak – Egy éjjelre szállást?
7. – Ó ha tudtam volna, – Hogy te vagy Mária,
Aranyból és ezüstből is – Szállást adtam volna.
(a dallam 2. felére:) Én pedig a hideg földre – Lefeküdtem volna!
8. – Süllyedjen el házad – Minden tagjaival,
Csak a te szép agg leányod – Holtig legyen boldog.
Próza:
Adjon Isten sokakat, sok karácsony napokat!
Bort és búzát eleget, szekerünknek kereket,
Poharunknak feneket, hogy ihassunk eleget!
A szálláskeresés erdélyi változataiban József és Mária „a gazdag kovácstól kér szállást, de ő el-
utasítja őket, csak vak leánya mutat nekik helyet a pajtában. A változatok többségében a vak lány
a segítségnyújtás után gyógyulást nyer. Ebben a dalban is jutalom vár a segítőkre a jókívánságban:
»holtig tartó boldogság«.”
(Forrás: Bodza Klára–Vakler Anna: Magyar népi énekiskola III.)
Feladat
Keressétek meg Dobszay László: A magyar dal könyvében (388. oldal) a szálláskeresés jelenetét, és adjátok
elő lapról olvasva a két énekes betétet!
A szöveg alkalmat kínál arra, hogy a benne előforduló, ma ritkán használt, esetleg számotokra teljesen
ismeretlen szavak jelentéséről beszéljetek.
27
SZ_11705_Z.indb 27 2017.03.01. 15:40:52

Tarka puszér az ágy alatt – lakodalom

Rubato (Méra, Kalotaszeg, Erdély)
K ,
K
K K ¤
, ,
,

1. Tar - ka pu - szér az ágy a - latt,
K

K K
K ¤
, , ,

Aj, de ré - gen nem lát - ta - lak,

O K K K
K ¤

K
,

Ha nem lát - lak va - sár - na - pig,
K K K K
K K K K
¤
K
Meg - ha - sad a szí - vem ad - dig,
K K
K
K ¤
Ej, na - na - na - na - na - na - naj - na.
2. Édesanyám mondta nékem, – Minek a szerető nékem,

De én arra nem hajtottam, – Titkos szeretőt tartottam. Ej…
3. Édesanyám sok szép szava, – Kit fogadtam, kit nem soha,
Megfogadnám, de már késő, – Mer' az idegen az első. Ej…
4. Idegenét megfogadtam, – Idegenét megfogadtam,
Az anyámét elhallgattam, – Az anyámét elhallgattam. Ej…
Kallós Zoltán és Martin György 1962-ben gyűjtött anyagában található ez a dallam, mely a lako-
dalom után szóló ébresztő nóta. „A lakodalom másnapjának hajnalán a legkitartóbb vendégek szo-
kása volt felébreszteni a már nyugalomra térteket. Vidám felvonulásukat ének és zene is kísérte.”
„A dallam dúr kvintváltó lassú táncdallam jajnótás bővítéssel.”
(Forrás: Bodza Klára–Vakler Anna: Magyar népi énekiskola III.)
A jajnóta lassú táncdallam, amely eredetileg 4 soros, izometrikus (azonos szótagszámú sorokból álló),
8 szótagos dallamokból alakul egyfajta variálási elv alapján: bővüléssel. Ennek legfőbb módozatai:
egyes szövegsorokat értelem nélküli szótagokkal, indulatszókkal – jaj, jajaja, csuhajja, trálálajlaj,
dadadada, nenenejne stb. – egészítenek ki (leginkább a 2. és/vagy 4. sort); valamely szövegsor(oka)t
vagy félsor(oka)t ismétlik. Elterjedési területe az egykori Szatmár, Szilágy, Alsó-fehér, Maros-Torda,
Csík megye, és különösen a Mezőség. A jajnóta népi elnevezései – hajnali, cigántánc, hajnali csárdás,
cigánykesergő – részben alkalomhoz (pl. a lakodalom egyes mozzanataihoz) kötődve ismeretesek.
(Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)
Szómagyarázat
puszér = paszuly, azaz bab
28
SZ_11705_Z.indb 28 2017.03.01. 15:40:52

IV. KATONADALOK
Kapuvári koronára süt a nap
K
Giusto (Vitnyéd, Rábaköz, Dunántúl, Borsai I., Vavrinecz V., 1961)
K

K
1. Ka - pu - vá - ri ko - ro - ná - ra süt a nap, meg-jöt-tek a vi - zi - tá - ló nagyu - rak.

Vi - zi - tál - ják az én gyön-ge ka - ro - mat, más ö - le - li a ked-ves ga - lam-bo-mat.

K
En - gem, ba-bám ne si - rass! Ér - tem könnyet ne hul - lajts!

Be - ír- ják a ne-ve-met a nagykönyvbe, Rá - ba vi - ze se mos-sa ki be - lĘ - le.
2. Kapuvári bíró háza de magos, körös-körül kilenc zsalugáteros,

Tizediken maga néz ki a bíró: – No, legények megjött már a behívó!
Vizitálnak engemet, beírják a nevemet,
Sorozzák a legényeket sorjába', sok kislánynak lesz katona babája.
„A népköltészet nagy témái általában nemzedékről nemzedékre, korszakról korszakra öröklőd-

nek. Így pl. a katonáskodás, a vele járó búcsúzás, az életveszély, ugyanakkor a virtus, a hazaszere-
tet témái nyilván századokat átfognak. De különösen aktuálissá vált e tárgykör a XIX. században,
amikor a katonaság korábbi formáit (hadbahívás, zsoldos katonaság, verbuválás, bandérium) fel-
váltja az általános hadkötelezettség.”
(Forrás: Dobszay László: A magyar dal könyve)
Feladat
A fenti népdal szövegváltozataival gyakran találko-
zunk. Az egyik változat megjelent Ág Tibor: Az Arany-
kert muzsikája című gyűjteményében, 1999-ben. Ke-
ressétek meg a kottát a világhálón! Címe: Komáromi
sorozóra süt a nap.
Rábaközi hímzés
29
SZ_11705_Z.indb 29 2017.03.01. 15:40:52

Csivirgónak, csavargónak mond engem az egész világ
Tempo giusto q =96
giusto N 96
Tempo

K
(Borzova, Gömör m., Tari Lujza, 1988)

Ç

K
Csi - vir - gó - nak, csa - var - gó - nak mond en - gem az e - gész vi - lág!

Ç
Ç ____
hej, de még - is az én ka - la - pom - ná' nem her - vad el a gyöngy - vi - rág!

K
Szer - vusz ku - tya vi - lág, vedd le ró - lam a szá - dat!

Ç
Én el - me - gyek ka - to - ná - nak, más ö - le - li a ba - bá - mat.
A bevonuló katona gondolatai jelennek meg ebben a dalban. Az új stílusú dallamot 1988-ban gyűjtötte Tari
Lujza Borzován, melyet 1906-ig Szádvárborsának hívtak. A község az Aggteleki Nemzeti Park szomszédsá-
gában található. A dallam a Szlovákiai magyar népzene című kötetben jelent meg, amely Tari Lujza 1983 és
2006 közötti gyűjtéseit tartalmazza.
Feladat
Az alábbi katonadal elemzése után állapítsátok meg a dal stílusát! A kis ambitus mellett különleges a metrum
is. A menetelésre alkalmas páros lüktetés helyett itt aszimmetrikus, 5/8-os ütemmutatót találunk.
Császárkörte nem vadalma

K K
K K

1. Csá - szár - kör - te nem vad - al - ma, ár - vá - ból lesz jó ka - to - na,
K K K K
An - nak nin -csen párt - fo - gó - ja, én le - szek a párt - fo - gó - ja.
2. Katonának szép a híre, de keserű a kenyere,

Katonának jól van dolga, sóra, fára nincsen gondja.
3. Csak magának a lovára, s a császári gúnyájára,
csak magának a lovára, s a császári gúnyájára.
(Dobszay László: A magyar dal könyve, 434. sz.)
30
SZ_11705_Z.indb 30 2017.03.01. 15:40:52

V. MÁS NÉPEK DALAI
Renaud1 király
francia népballada
2. „Örvendj, Renaud, nagy hír fogad, 7. „Mily balgaság, asszonyanyám,

megszült a nőd, van szép fiad!” ily tenger könny egy ló mián!
– Fiam s a nőm hiába vár, Renaud király ha visszatér,
nem látom őket soha már. hoz szebbet ő a réginél!”
3. Indulj, anyám, én kedvesem, 8. „S hadd kérdem én, asszonyanyám,

vettess fehér ágyat nekem, mért zokog mind a szolgalány?”
nincs sok időm pihenni ott, – Lányom, folyón mostak ruhát,
éjfél ha jő, én meghalok. s a legszebb leplet elhagyták. –
4. De rajta légy, királyi nőm 9. „Mily balgaság, asszonyanyám,

ne tudja, hogy lejárt időm. – így sírni egy lepel mián!
Renaud király éjfél felé Renaud király ha visszajő,
lelkét biz ő kilehelé. szebb leplet is vásárol ő!”
5. Alighogy pirkadt másnapon, 10. Eltölte még gyanútlan ott

sírtak a szolgák mind nagyon; a gyermekágyban nyolc napot,
a nap még föl se kelt talán, akkor mondá, misére mén,
zokogott mind a szolgalány. s férje anyját kérdé szegény:
6. „Asszonyanyám, hadd kérdem én, 11. „Hadd kérdem én, asszonyanyám,

miért sír mind e sok legény?” mi volna jó, melyik ruhám?”
– Lányom, a ménest fürdeték, – Nem is a zöld, nem is a kék,
s megfúlt a legjobb ló, a szép! fekete jobban illenék. –
12. „Hadd kérdem én, asszonyanyám,

mért illenék a gyász reám?”
– Lányom, tovább nem rejtem én,
Renaud király meghalt szegény. –
(Tótfalusi István fordítása)
ı
ejtsd: rönó
31
SZ_11705_Z.indb 31 2017.03.01. 15:40:52

De szép ez ifjú lány
katalán népdal
2. A lelke tiszta, jó, 3. Ha szombat erre jársz,

Az arca, mint a bársony, A régi kertek alján,
A hangja bódító, Ott minket megtalálsz,
A szívem ég, ha látom, Hol boldog élet vár rám,
Tillárom haj, tillárom haj, Tillárom haj, tillárom haj,
Az arca bársony, tillárom haj! A kertek alján, tillárom haj.
(Kistétényi Melinda verse)
Szómagyarázat
katalánok = főként Spanyolország területén élő népcsoport
Marietta vár
katalán népdal
2. Feszesebb a tánc, ha toppantasz közben,

Kecsesebben jársz, ha lábujjon lépsz.
Tovatűnik már a holdfény a ködben,
Csodahajnal vár, de csókot ne kérj.
Szómagyarázat
fandangó = gyorsuló hármas ütemű spanyol népi tánc
32
SZ_11705_Z.indb 32 2017.03.01. 15:40:52

Bánat
szicíliai népdal
2. Mert lám elhagyott már gyönyörű párom,

De én éppúgy, mint rég, mindegyre várom.
3. A hó szikrázó színt áraszt a tájra,

De bús szívem még itt, most is őt várja.
Palermói dal
szicíliai népdal
A Palermói dal legmélyebb hangja cisz’, a legmagasabb hangja a d”. Az általuk alkotott hangköz neve kis
nóna (tiszta oktáv + kis szekund), jelölése: k9.
Feladat
Módosítsátok bármely hangot (cisz’ – d”) úgy, hogy nagy nónát kapjatok! Keressetek minél több variációt
a két hangköz (k9 és n9) lejegyzésére!
33
SZ_11705_Z.indb 33 2017.03.01. 15:40:52

Miller of Dee

angol népdal
K K K

K K K
Am E Am E F E Am
, ,
1. There was a jol - ly mill - er once liv'd on the riv - er Dee; He

K
K K
K

Am E Am E F E Am
, ,
work'd and sung from morn' till night, no lark more blithe than he. And

C

G

Am

K Dm

E
K
, , , , ,
this the bur - then of his song for ev - er used to be I

K
K S K K K
±
Am E Am E F E Am
, , , 4
care for no - bod - y, no, not I, Since no - bod - y cares for me.
2. I love my mill, she is to me like parent, child and wife,

I would not change my station for any other in life:
Then push, push, push the bowl my boys, and pass it round to me,
The longer we sit here and drink, the merrier we shall be.
Fordítás
Élt egyszer egy derűs molnár a Dee folyó partján.
Dolgozott és dalolt ő reggeltől estig, nem volt nála vidámabb ember a környéken.
Ez a refrén állt dalának végén:
Senkivel sem törődöm nem, nem, hiszen senki nem törődik velem.
Szeretem a malmomat, olyan ő nekem, mint a szülőm, gyermekem, párom,
Nem változtatnám meg az utamat semmiért az életben.
Ide, ide, ide a kupát pajtások, adjuk körbe.
Minél többet ülünk itt és iszunk, annál boldogabbak leszünk.
(Lugosi Zsuzsa fordítása)
Zenehallgatás
Benjamin Britten: Miller of Dee (A Dee folyó molnára)

Moderato e ritmico
± ± K

± ±
There
K K K K
D O D O D O D O
Q

34
SZ_11705_Z.indb 34 2017.03.01. 15:40:52

Loch Lomond

skót népdal

1. By yon bon - nie banks and by yon bon - nie braes, Where the
2. 'Twas then that we part - ed, in yon shad - y glen, On the
3. The wee bird - ies sing and the wild - flo - wers spring, And in

Ç
O

sun shines bright on Loch Lo - - - mond, Where
steep, steep side of Ben Lo - - - mond, Where
sun - shine the wa - ters are sleep - - - ing. But the

Ç

7

me and my true love Were ev - er wont to gae, On the
in pur - ple hue, The High - land hills we view, And the
7
bro - ken heart it kens, Nae sec - ond spring a - gain, Tho' the

V
7

O Ç
bon - nie, bon - nie banks of Loch Lom - - - ond.
moon com - ing out in the gloam - - - ing.
wae - ful may cease frae their greet - - - ing.

Ç

V
35
SZ_11705_Z.indb 35 2017.03.01. 15:40:52

7
Refrén

Oh! ye'll take the high road, and I'll take the low road, And

O

V

O Ç

I'll be in Scot - land a - fore ye, But me and my true love we'll

Ç
7 7

Ç

7
nev - er meet a - gain, On the bonnie, bon-nie banks of Loch Lo - mond.

Ç Ç

V V
A dal címe: Lomond-tó. A tó Nagy-Britannia legnagyobb tava, felülete a legnagyobb, vízmennyisége a má-
sodik, csak a Loch Ness előzi meg.
Lomond-tó
36
SZ_11705_Z.indb 36 2017.03.01. 15:40:53

ZENETÖRTÉNET
I. A VERBUNKOS STÍLUS
„A XIX. századi zenetörténetnek – legalábbis a zeneszerzésnek – alakulására legnagyobb ha-
tással kétségtelenül a verbunkos »fölfedezése«, vagy inkább a verbunkosnak és a verbunkosból
kifejlesztendő magyar műzene ügyének fölvállalása volt. A nemzeti tánc és tánczene a reformkor
diadalmas jelvényének számít. […] Nemzeties csárdásféle táncznak éjfél előtt és után is örvend-
heténk […] – írja a korabeli tudósítás. A nemzetet lázba hozza egy-egy nagy hatású cigányegyüt-
tes játéka. Úgy érzik, az ősinek vélt tánc és zenéje nemcsak a Rákóczi-korra emlékező magyar
szívet hevíti át, de szinte honfoglaló őseink szellemével, virtusával egyesíti őket.” A kezdetben
németes hangvétel egyre inkább idomul a klasszikus harmóniákhoz. „Ebben a fejlődésben a fősze-
rep nyilvánvalóan a bandáké, a tényleges tánchoz zenét szolgáltató együtteseké.”
(Forrás: Dobszay László: Magyar zenetörténet)
Zenehallgatás: Dohnányi Ernő: Ünnepi nyitány op. 31.
1923. november 19. a XX. század magyar zenetörténetének egyik jeles dátuma. A Pest, Buda és
Óbuda egyesülésének 50. évfordulójára rendezett hangversenyen a korszak három legjelentősebb
magyar zeneszerzőjének egy-egy alkotása szólalt meg ősbemutatóként: Bartók Béla Táncszvitje,
Kodály Zoltán 55. zsoltára (mely utóbb – Dohnányi Ruralia Hungaricájának ihletésére – új cím-
mel, Psalmus Hungaricusként vált ismertté) és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitánya.
„Három zenekarra – két teljes és egy fúvószenekarra – készült a mű. Ezek közül az első kettő
játssza – részben felváltva, részben együttesen – a nagyszabású, szonátaformában írott darab expo-
zícióját és feldolgozási részét, míg a fúvószenekar csak a rövidre fogott visszatérés után, a mű óriási
fokozással előkészített tetőpontján lép be. … A műben feldolgozott három magyar himnusz közül
az első, a Szózat hangzik fel, s ezzel véget is ér az expozíció.”
(Forrás: a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyismertetője, benne Rudolf Kastner elemzésének
részlete Vázsonyi Bálint fordításában)
A verbunkos hármas
A Pozsony megyéből származó Bihari János „bandájával” fő-
ként Pesten lép fel, de az országgyűlések idején Pozsonyban
és időnként Bécsben is. Műveinek kiadása igyekszik vissza-
adni játékmódjának virtuozitását.
Lavotta János, a kor egyik kedvelt szerzője eredetileg jog-
hallgató, de közben zenét is tanul. Pesten hivatalnok, majd
a Magyar Színház zeneigazgatója. Csermák Antal színházi
hegedűs, aki Bécsből jön Magyarországra. Művein és játék-
módján a nyugati hatások ugyanúgy érződnek, mint Lavotta
és a magyar kortársak hatása. A XIX. századi tánczenék a ver-
bunkos stílus alapján teremtik meg a magyar nemzeti zenét.
Szómagyarázat
A Werbung, azaz verbunk német eredetű szó, jelentései: toborzás,
leánykérés, manapság: hirdetés, reklám.
37
SZ_11705_Z.indb 37 2017.03.01. 15:40:53

Magyar tánc
Bihari János (1807)

3

3

O O

3 3

3

3 3

A fenti darab dallamában az első sor utolsó hangköze és második sor első hangköze a nagy decima (n10).
A dallam nem nagy tercugrással érkezik az alaphangra, hanem tiszta oktáv + nagy tercet ugrik.
Az első sor kíséretében a-moll és E-dúr hármashangzatot hallunk. A második sor elején az a-moll után
megszólaló gisz–h–d hangok szűkített hármashangzatot alkotnak (a gisz–h és a h–d is kis terc).
Magyar tánc
Andante moderato Bihari János dallama, Bartay Ede kíséretével (1853)

Andante moderato (Részlet)

5

Q
O

K ±
3 3

G ¹ ¹ ¹
¹

3 3
K ±

Feladat
Figyeljétek meg, hogy milyen hangzatok hallhatók Bartay Ede feldolgozásában! Keressétek meg a kíséret
üres kvintjeit, a hármas- és a négyeshangzatokat!
38
SZ_11705_Z.indb 38 2017.03.01. 15:40:54

II. A MAGYAR ROMANTIKA KORA
A verbunkos stílus gyökerei már a XVII. század végén, a Rákóczi-szabadságharc dalaiban is fel-
bukkannak, majd a XVIII. század elején gyűjtemények ungarescáiban, choreáiban meg is jelen-
nek. A verbunkos zene virágkora a XVIII. század második felére, a reformkorra esik. A verbunkos
hármas művei és Ruzitska József nótái és táncai feltűnnek a bálokon, ahol a magyar értelmiség,
a kisnemesség, a polgárok és az arisztokrácia – büszkén magyar voltára – a menüett és a valcer
mellett körmagyart, csárdást és palotást táncol. Ezzel válik a verbunkos stílus a magyarság jel-
képévé. Erkel Ferenc munkássága teljességgel támaszkodik a verbunkos hagyományokra, Liszt
Ferenc ezzel fejezi ki magyarságát, a stíluselemek pedig nem csak magyar vonatkozású műveiben
jelennek meg. A tizenkilenc magyar rapszódia a stílus egyik csúcsának tekinthető.
A magyar főváros a kulturális élet központja volt. Miután József nádor megalapította a Szépítő
Bizottmányt, amely az építkezéseket felügyelte, az 1820-as években kezdődött reformkorban Pest
hatalmas fejlődésnek indult, és az ország gazdasági központjává is vált. Bár Budának és Pestnek
önálló közigazgatása volt, mégis egyre inkább együttműködött a két város. Az 1838-as árvíz,
melyről Jókai Mór Kárpáti Zoltán című regényében is olvashatunk, nagy pusztítást végzett; a há-
zak kétharmada Pest belvárosában és a Vízivárosban összedőlt. Az 1848-ban kezdődött forrada-
lom, amely szabadságharcként ért véget 1849. augusztus 13-án, a század meghatározó eseménye
volt. A megtorlások, a félelem befolyásolta a művek megszületését és megjelenésének lehetőségét
(Erkel Ferenc: Bánk bán). A kiegyezés (1867) után, június 8-án megkoronázták I. Ferenc Józsefet.
Liszt Ferenc erre az alkalomra írta Koronázási Miséjét. Az ország gazdasági és kulturális élete
fejlődésnek indult.
Az 1896-os millenniumi ünnepségeknek köszönhetjük, hogy megépült a földalatti vasút.
„Lovaskocsik az utcában, gyertyafény a szobában...”, automobil, vasútvonalak és fonográf.
A környezet változásának szemmel látható gyorsasága a XIX. század emberének lehetett először
meghatározó élménye.
(Forrás: a Könyvajánlóban felsorolt művek)
Könyvajánló
Dobszay László: Magyar zenetörténet (Gondolat Kiadó,
1984)
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel (Heli-
kon Kiadó – LFZE, 2011)
Orfeusz hangzó zenetörténet – A magyar zene századai
(Szitha Tünde – Nemzeti Kulturális Alap)
1860. április 30-ára szervezte meg a Magyar Tudo-

mányos Akadémia Széchenyi István gróf hivatalos
gyászünnepélyét. A misét a Belvárosi templomban tar-
tották, a szertartáson hangzott el először együtt a magyar
Himnusz és a Szózat is. Mosonyi Mihály Gyászhangok
Széchenyi István halálára című zenekari művével rótta
le tiszteletét a „legnagyobb magyar” előtt.
„Széchenyi megszűnt e földön élni!”

(Vasárnapi Újság címlapja, 1860. április 15.)
39
SZ_11705_Z.indb 39 2017.03.01. 15:40:54

Egressy Béni: Szózat
Vörösmarty Mihály verse
Andante maestoso Egressy Béni
A Napkelet című újság újságírója évtizedek távlatából így ír Széchenyi István gróf 1860. április
11-i temetéséről: „A főváros által tartott nagyarányú gyászmiséről bezzeg nem szól a rendőri
jelentés, ahol Scitovszky prímás együtt énekelte a sok ezernyi résztvevővel a Szózatot, amelyből
Jókai szerint bízvást elmaradhatott volna a megfogyva szó, mert »sohasem volt több magyar a föl-
dön, mint most«.”
Egressy Béni (1814–1851) Vörösmarty Mihály (1800–1855)

(Rusz Károly metszete, 1840) (Barabás Miklós alkotása, 1857)
40
SZ_11705_Z.indb 40 2017.03.01. 15:40:54

Erkel Ferenc (1810–1893)
(Barabás Miklós alkotása)
Erkel Ferenc: Hunyadi László

Opera három felvonásban
„A békésgyulai születésű Erkel Ferenc a pozsonyi és kolozsvári tanulóévek után a harmincas évek
közepén tűnt fel a magyar fővárosban, előbb mint zongoraművész, majd mint karnagy és zene-
szerző. Karnagya és zenei irányítója lett az új pesti Nemzeti Színháznak, s 1840-től kezdve itt
kerültek bemutatásra operái és kísérőzenéi: kilenc dalmű és féltucatnyi népszínmű. »Kevesen
tudják, és sohasem emlegetik, hogy már Erkel Ferenc elindult azon az úton, amelyen a zenét a nép
felé, a népet a zene felé közelíteni lehet…« (Kodály) Ezek a művek nemcsak a magyar roman-
tikus operairodalom fénykorát jelentik, hanem általában a magyar drámai zeneművészet igazi,
nagyvonalú megalapozását. Erkel ugyanis nem pusztán rutinos színpadi zenész volt, hanem első
nagy koncepciójú drámai zeneköltőnk is. Már első operája, a Bátori Mária (1840) feltűnést kel-
tett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy
az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal mint nemzeti stílussal egyesítse s épp ezen
a réven teremtsen számára széles körű nyilvánosságot, visszhangot, »tömegbázist«. A Hunyadi
László (1844) egyszeriben megtalálta a kapcsolatot a magyar társadalom igényeivel, hangulatával,
politikai aspirációival; valóban az 1848 felé haladó Magyarország »politikai dalműve« lett, híres
Meghalt a cselszövő-kórusa, a forradalom tömegdala s az operához készült nyitány (1845) egyben
az első magyar szimfonikus költemény.”
(Szabolcsi Bence)
Feladat
Nézzetek utána, milyen szellemi sport kiválósága volt a nemzeti opera műfajának megteremtője!
41
SZ_11705_Z.indb 41 2017.03.01. 15:40:58

Az opera szereplői: V. László, magyar király – tenor
Czilley Ulrik gróf, kormányzó – basszus vagy bariton
Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye – szoprán
László
Mátyás } a fiai
– tenor
– mezzoszoprán
Gara Miklós, nádor – bariton
Mária, a leánya – szoprán
Szilágyi Mihály – basszus
Rozgonyi, tiszt a király seregében – bariton
Egy hadnagy – bariton
Egy nemes – basszus
Nemes urak és hölgyek, magyar katonák,
német zsoldosok, nép, barátok
Színhely: első felvonás Nándorfehérvárott, második Temesvárott, harmadik Budán.
Idő: 1456 és 1457.
Az opera tartalma
Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől és halálától László lefejeztetéséig beszéli el
az eseményeket, s a drámai fejlemény megjelenítését a szereplők érzelmi indítékainak és jellem-
rajzának megfestésével gazdagítja.
A fiatal és gyengekezű uralkodó, V. László tanácsadója, Czilley Ulrik cselszövést szervez Lász-
ló megöletésére. A hűséges Rozgonyi felfedi a király László megöletésére hozott titkos ítéletét.
Hunyadi hívei László védelmében megölik Czilleyt. Temesvárott a király hívei jelenlétében ünne-
pélyes fogadalmat tesz, hogy Hunyadi fiain soha bosszút nem áll. – Gara nádor mindent elkövet,
hogy leánya Lászlóval tervezett házasságát meghiúsítsa, s helyette a király hitvesévé tegye Máriát,
hogy ezzel saját hatalmát erősítse. A budai királyi palota kertjében László és Gara Mária lakodal-
mukat ülik. A vidám ünnepség kellős közepén Gara nádor fegyvereseivel a király nevében elfogatja
Lászlót. A budai Szent György téren felállított vérpadon Lászlót tomboló vihar közepette lefejezik.
Részlet Thuróczi János: A magyarok krónikája (Chronica Hungarorum) 1488 című könyvéből:
„Mikor (Hunyadi László) fogvatartásának harmadik napja nyugovóra hajlott, és a Nap szekere
közeledett a nyugati szegélyhez, Lászlót Buda város polgárainak bírái és esküdtei és nagy fegy-
veres őrség Buda vára elébe vezették, szembe a Friss-Palota bejáratával, hogy fejét vegyék, és ott
le is fejezték. Lefejezésének idejében nem kicsi csoda történt. Midőn ugyanis Lászlót lefejeznék,
és már három csapással megsebezve, hátrakötött kézzel a földön feküdt, a maga erejéből felkelt,
felállt, és elég érthető hangon azt mondotta, hogy a reámért három sebet elviselvén, ezzel a jog
beéri. Az összes körülállót megdöbbentette ez a váratlan dolog. Hunyadi gyorsan elindult, de né-
hány lépés után megbotlott a rajtalevő ruhában és arcra esett; ekkor némely ott állók parancsára,
akik nagyon kívánták ezt, mégis lefejezték…
Lefejezése után nyomban fekete lepelbe takarták, Szent Mihály lovára tették, és Mária Magdol-
na egyházába vitték; egész éjjel virrasztó őrök állottak mellette. Hajnalhasadtakor minden végtisz-
tesség nélkül eltemették Krisztus Szentséges Testének egyházában. Ott van eltemetve a harminc-
két nemes is, kiket hajdan Zsigmond király haragos indulatában lefejeztetett.”
(Geréb László fordítása)
42
SZ_11705_Z.indb 42 2017.03.01. 15:40:58

A nyitány az opera befejezése után készült, az opera eseményeinek, dallamainak zenei összegzése.
A különböző témák, zenei jelenetek összekapcsolásakor Erkel is előszeretettel alkalmazza a dúr
és moll karakterek (má–mi és dó–di váltás) különböző lehetőségeit. A nyitány a Hunyadiakat jel-
képező témával kezdődik (d-moll):
Moderato
A témát kifejtő szakasz végén a d-mollt D-dúr téma váltja fel, amely később visszahajlik d-mollba (mi–má
váltás):
Piú mosso
A Mária és László végbúcsú-témáját idéző g-moll szakaszból egy domináns hangzat után G-dúrban jelenik
meg a Meghalt a cselszövő örömteli induló-változata:
43
SZ_11705_Z.indb 43 2017.03.01. 15:40:58

Az induló (G-dúr) beleérkezik a végzetes ítélet sötét színeit (Esz-dúr) festő vihar-zenébe. (G-dúr után Esz-
dúr sötét, elkomoruló hatású mi–má váltás.)
Az opera „népindulója” az I. felvonás végén zendül fel F-dúrban, s a befejezés pillanatában a várt F-dúr
hangzat helyett a sötét, baljós érzéseket támasztó harmónián, Desz-dúrban zárul, s egyben folytatódik is.
44
SZ_11705_Z.indb 44 2017.03.01. 15:40:58

Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja (1866)
Feladat
A XIX. század magyar festészetének kiválóságai, Székely Bertalan, Madarász Viktor, Benczúr Gyula képei
a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. Nézzétek meg a festményeket a múzeumban vagy az interneten!
45
SZ_11705_Z.indb 45 2017.03.01. 15:40:58

A királyi eskü jelenete a Hunyadi László című operából (Rusz Károly fametszete után, 1861)
A Bánk bán című opera zárójelenete (Rusz Károly fametszete után, 1861)
46
SZ_11705_Z.indb 46 2017.03.01. 15:40:58

Erkel Ferenc: Bánk bán
Opera 3 felvonásban
Katona József (1781–1803) történelmi tárgyú drámája a XIII. században, II. Endre király ural-
kodása idején játszódik. A fényűző jólétben élő Gertrúd királyné idegen ajkú barátaival, a főne-
mesi merániakkal népesíti be udvarát. Ezek dőzsölve élvezik a jólétet magyar földön. Hálából
királynéjuk minden kényét-kedvét kiszolgálják, zsarnoki uralmát fegyveres erővel is megvédik.
A merániak tékozló, henye életmódja ellen lázad Petur bán, Bihar megye főispánja, majd Bánk
bán, Magyarország nádora. Ismerik népük nyomorúságos életét, szegénységét, ínségét, s a nincs-
telenség meg a dőzsölés szörnyű ellentéte tettekre sarkallja őket.
A drámában a történelmi háttér lehetőséget adott a költőnek saját társadalma bemutatására.
A merániakban a Habsburgok uralmára ismerhetünk, s Petur bánnal együtt maga Katona József
lázad. A mű színre hozását hazafias, forradalmi tartalma miatt a cenzúra nem engedélyezte. Végül
csak Katona József halála után kerülhetett színre 1833-ban, Kassán.
A XIX. századi író, zeneszerző Egressy Béni operaszövegkönyvet írt a drámából. Ezt zenésí-
tette meg Erkel Ferenc 1852-ben. A forradalmi telítettségű dalmű bemutatását a szabadságharc le-
verését követő években sokáig nem engedélyezték. Csak 9 évvel megírása után mutatta be először
a Nemzeti Színház, majd az 1884-ben megnyílt Operaház is műsorába iktatta.
A Bánk bán zenéje – a Hunyadi László című operához hasonlóan – a verbunkos zene sajátos-
ságait őrzi.
Előjáték
Moderato, andantino
I. felvonás
A királyi udvarban fényes mulatságot rendeznek.

A haza becsületéért aggódó urak félrevonulnak,
s szenvedélyesen ítélik el Gertrúd királyné s a nép
nyomorával mit sem törődő merániak esztelen dő-
zsölését. A lázadók vezére, Petur bán, Bihar megye
főispánja Bánk bánért, Magyarország nagyuráért
üzen, s hogy összeesküvésükről senki gyanút ne fog-
jon, bordalt énekel.
Színpadkép a Magyar Állami Operaház előadásából
47
SZ_11705_Z.indb 47 2017.03.01. 15:40:59

Keserű bordal
Vörösmarty Mihály Keserű pohár című versére
Allegro moderato
48
SZ_11705_Z.indb 48 2017.03.01. 15:40:59

49
SZ_11705_Z.indb 49 2017.03.01. 15:40:59

D. C. al FINE
Hamarosan megérkezik Bánk bán, kinek Petur bán feltárja tervüket; míg a király távol jár, ők fellázadnak az
ország létét fenyegető idegen asszony, Gertrúd királyné uralma ellen. Az összeesküvésről ezen az éjszakán
döntenek, s kívánnák, Bánk bán is legyen jelen. Bánk azonban nem ért egyet a lázadók tervével, s a királynét
védelmezi. Ám amikor egy kellemetlenkedő lovag, Biberach bosszantására elmondja, hogy Gertrúd királyné
öccse, Ottó herceg Bánk feleségét, Melindát akarja elcsábítani, e gazságon felbőszülve ígéretet tesz, hogy
a találkozóra elmegy.
Eközben Ottó herceg a magára maradt Melindát ostromolja szerelemért. A férjét hűségesen szerető Me-
linda felháborodottan utasítja el Ottó közeledését.
50
SZ_11705_Z.indb 50 2017.03.01. 15:40:59

II. felvonás
Bánk bán hazája sorsáért aggódik. Kétségbeeséséből végtelen honszeretete emeli fel lelkét, s vezeti el a döntéshez.
Hallgassátok meg az áriát, és figyeljétek meg a hárfa hangszínét, amely a legmeghittebb pillanatban szólal meg!
Hazám, hazám
Andante
51
SZ_11705_Z.indb 51 2017.03.01. 15:40:59

52 52
SZ_11705_Z.indb 52 2017.03.01. 15:40:59

Bánkot töprengéséből Tiborc rázza fel. Véreinek, a szegény parasztoknak sorsáról énekel: „Cifra márványháza-
kat építtetnek, s rossz kunyhónk alatt mi szinte megfagyunk. Őnála vigalom; hegyen-völgyön lakodalom, min-
dig tivornya, táncolás. Nálunk nyomor s ínség alatt a szív csaknem kettészakad… Szép földeinkből berkeket csi-
nálnak. Ott unalomból hetekig vadásznak, s mi hogyha olykor vadgalambra szert tehetnénk, tömlöcbe sújtanak.”
53
SZ_11705_Z.indb 53 2017.03.01. 15:41:00

Kisvártatva Biberach érkezik, hozza a szörnyű hírt, hogy Melindát Ottó herceg meggyalázta. Bánk kétség-
beesetten rohan feleségéhez, majd búcsút véve tőle Tiborc gondjaira bízza, hogy elhagyja az udvart.
Bánk Gertrúd királynéhoz megy, s vad indulattal vonja felelősségre. Jobbágy! – kiáltja Gertrúd a megalá-
zó szót Magyarország nádorának, s átkát szórja a magyar népre. Aljas meráni! – vágja vissza Bánk, s felin-
dultságában fegyvert ragad, és leszúrja a királynét.
III. felvonás
Melindát és gyermekét kíséri Tiborc. A Tisza partjához érnek. A kezdődő viharban a látomásokkal küzdő,
felkavart lelkű asszony gyermekét átölelve eltűnik a habok között.
Moderato
Andante Fuvolakettős a Tisza-parti jelenetben
II. Endre király győztesen tér meg a hadjáratból, és megtudja, hogy felesége, Gertrúd halott. Bánk beismeri
tettét, és várja a király ítéletét. Ekkor tűnik fel a gyászmenet, mely Melinda és a gyermek koporsóját kísé-
ri. Bánk fájdalmasan kiált fel: Ó, nincs a világon vesztes, csak én! – s leroskad asszonya s gyermeke mellé.
A tömeg megrendülten énekel:
Feladat
Bánk bán így kiált a tragédia végén: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én! Nincs árva más több, csak az én
gyermekem!” Milyen különbségek vannak a tragédia és az opera cselekménye között?
54
SZ_11705_Z.indb 54 2017.03.01. 15:41:00

III. A ROMANTIKA
Julius Schmid: Schubertiáda egy bécsi polgárházban Franz Schubert (1797–1828)

(Josef Kriehuber alkotása)
A Zenetörténet e harmadik részében a XIX. század szenvedélyektől fűtött, érzelmektől áradó, új zenei áram-
latával, a romantika muzsikájával ismerkedünk. A zenealkotás színhelye kitágul, s a polgári forradalmak
fellángolásával a kelet-európai népek saját nemzeti zenéjük nyelvén szólva törnek be az európai zenei életbe.
A század számos zeneszerzője közül, a sokfelé ágazó zenei műfajok sokaságából természetesen csak néhá-
nyat ismerhetünk meg közelebbről. Ez azonban kiindulópontja lehet a zenehallgatás, hangverseny- és opera-
látogatás során kiteljesedő zenei élményeknek.
Franz Schubert
Schubert alkotóművészetében jelentős helyet foglal el több mint 600 dala. Korán éretté vált tehetségét két,
17 éves korában Goethe (ejtsd: gőte) verseire írt dalában, a Margit a rokkánál és A rémkirály című művekben
csodálhatjuk. Schubert dalaiban költészet, dal és zongorakíséret egyenrangú társakként szolgálják a teljes
művet. Az őt körülvevő barátok, a híres „Schubertiáda” énekes, költő, festőművész tagjai tehetsége kibonta-
koztatására ösztönzőleg hatottak.
A szép molnárleány (Die schöne Müllerin) című dalciklust (ciklus = művek sorozata) 26 évesen, kórházi
betegeskedése idején írja. Fájdalmasan rövid élete utolsó teljes évében születik a Téli utazás (Winterreise)
című dalciklus, melyben súlyos gondolatokat, borongós érzéseket örökít meg.
A pisztráng (Die Forelle) op. 32.

Az alapvetően strofikus szerkezetű, de a 3. versszakban átkomponált szerkesztésmódot is al-
kalmazó dal ötsorossága valójában négy sort jelent: az ötödik a negyedik sor variált ismétlése.
A második sorban hangnemi kitérést hallunk domináns irányba – így az első periódus utótag-
ja a domináns hangnem tonikáján zár −, a következő periódus viszont végig alaphangnemben
marad. A 3., befejező versszak a párhuzamos moll hangnemben kezdődik, majd az eredeti dúr
hangnemből a harmadik sorban ismét domináns irányba törekszik, de a következő sor az alap-
hangnemben zár. Az utolsó versszak az előző versszakok negyedik és ötödik sorát ismétli meg,
ám – a szöveg hatására (amelyben az elbeszélő felháborodik a horgász álnokságán) – a zene itt
már nem boldogságot és reményt sugároz, inkább a pisztráng szomorú sorsába való „beletörő-
dést” érezteti.
55
SZ_11705_Z.indb 55 2017.03.01. 15:41:00

G G G G O
( ( ± G
F. Schubert
( (
G G G
( ( ± G
A cser- melyhal - kan zú - gott, hol út - ja völgy - re nyílt, HĦs
( ( ( (
G G G G G

mé - lyén piszt -ráng ú - szott, úgy sur - rant mint a nyíl, Oly
(
(
G G G G G G O G
tisz - tán, szé - pen lát - szott, én csend - ben ül - tem ott, A
( (
(
G G G G O G
víz - ben ví - gan ját - szott, és mesz - sze csil - lo - gott, A
(
víz - ben ví - gan ját - szott, és mesz - sze csil - lo - gott.
Rút, álnok lesben állva egy férfi nézte őt,

Nagy horgászbottal várta, a hal, hogy arra jő.
A tiszta vízben, véltem, itt nem lesz semmi baj,
] Így meg nem fogja véle, hisz látja őt a hal. }
G G O
±G G G G ±G G
±

G O O O O
A hor - gász csel - re ké - szül, mert ún - ja már,
± 0
( ( ( ( ( ( (
G O G G © G
± G ( ±
a cser - melyt fel - za - var - ja vé - gül, no lám, a - mi - re
( 0 ( ( ( ( (
G G G G G G O G
várt: már húz - za, té - pi hor -gát, a vé - gén, a vé - gén ott a
± (
( (
G O G
G G G

hal. Jaj, mért, hogy min - dig jól jár és cél - hoz ér, ki

( (
csal? Jaj, mért, hogy min - dig jól jár és cél - hoz ér, ki csal?
(Závodszky Zoltán fordítása)
A dal 1817-ben keletkezett Daniel Schubart versére. A pisztráng fürge mozgását a zongoraszólam jeleníti meg.
A dal eredeti hangneme Desz-dúr.
56
SZ_11705_Z.indb 56 2017.03.01. 15:41:00

Franz Schubert: A-dúr zongoraötös (Pisztrángötös) op. 114.
Franz Schubert ezt a művet egy műkedvelő gordonkás megrendelésére írta. A szokásos vonósnégyes ösz-
szeállítás (két hegedű, mélyhegedű, gordonka) helyett az egy hegedű, mélyhegedű, gordonka, nagybőgő
kvartetthez csatlakozik a zongora. A mű címét a IV. tétel variációjának alapjául szolgáló dal, A pisztráng adta.
IV. tétel: Variációk (Andantino)
Témabemutatás: hegedűn, a kíséretben csak a vonósok szólnak.

1. variáció: a zongora unisono játssza a témát, a patak fürgeségét a brácsa (azaz mélyhegedű) jeleníti meg.
2. variáció: most a mélyhegedű veszi át a témát, a zongora és a cselló egymásnak felelgetnek, a hegedű
pedig a téma kolorált változatát játssza.

K

,
Var.
Var. II
II

3

Q

3 3
O
O
3

3

3
3 3
3. variáció: a téma a cselló- és nagybőgőszólamban jelenik meg, és most a zongora kétkezes, kétszólamú
unisonoját hallhatjuk.
4. variáció: minore (moll) változat (d-moll), a válaszban (5−8. ütem) a párhuzamos dúr hangnemben,
F-dúrban járunk, ezután rövid B-dúr, majd g-moll következik – ez a két hangnem később is jelen van –,
majd megnyugtató d-moll zárlattal ér véget a variáció.
5. variáció: a B-dúrként induló változat dallamilag és harmóniai szempontból is változik, b-moll felé
indulunk. A 17−28. ütemben Desz-dúrban járunk, utána gyors akkordváltásokkal szinte „tobzódunk”
a hangnemi kitérésekben, majd az utolsó ütemek átvezetnek a záró variáció hangnemébe, D-dúrba.
6. variáció: a hegedű, majd a cselló játssza a dallamot, s végül a tétel rövid (5 ütemes) utójátékkal zárul;
itt a kíséretben a vonósokon is megjelenik az eredeti dal jellegzetes zongoramotívuma.
Szómagyarázat
variáció = adott zenei téma meg-
változtatása: a dallam, a harmónia,
a hangnem vagy a ritmus átalakítása
olyan módon, hogy az eredeti zenei
anyag felismerhető maradjon
scherzo = játék, tréfa
presto = sebesen, nagyon gyorsan
autográf (gör.) – autografon = saját
kezű írás
A dal autográfja
57
SZ_11705_Z.indb 57 2017.03.01. 15:41:01

1. Vándorévek (Das Wandern, A vándorlás)
A szép molnárleány ciklus (op. 25.) első dala. Eredeti hangnem: B-dúr.
A négysoros, népdalszerűen egyszerű dallam több versszakkal ismétlődik. A 3. dallamsorban a basszusban
megjelenő szi (= eisz) vezetőhang a párhuzamos moll jelenlétét erősíti. A dallamsor második felében tovább
szekvenciázó dallam azonban visszatér A-dúrba. A basszus szólamban a szó (e) vezetőhangot még egy alsó
váltóhang (disz) is megerősíti. A dal során a kíséret lüktető basszusai és a folyamatosan pergő tizenhatodok
a tonika–domináns harmóniákat írják körül.
Mértéktartó gyorsasággal F. Schubert
58
SZ_11705_Z.indb 58 2017.03.01. 15:41:01

2. ] A csermely néki példakép, a csermely, } 4. ] A súlyos kő is mindig jár, csak őröl. }
Mert vígan egyre folydogál, Jár körben nappal s éjen át,
Még el sem fárad, meg sem áll, A munka néki mégsem árt?
] A csermely, a csermely. } ] Csak őröl, csak őröl. }
3. ] A küllő is csak folyton jár a vízben. } 5. ] Most ismét hosszú útra kél a vándor }
Majd feljő, majd a mélyben van, Ég áldjon, mester, mesterné,
Míg fordul, csobban hangosan Már megy, míg újra malmot ér
] A vízben, a vízben. } ] A vándor, a vándor. }
59
SZ_11705_Z.indb 59 2017.03.01. 15:41:01

9. A molnár virágai (Des Müllers Blumen)
Kéttagú forma: az első a domináns hangnembe moduláló 8 ütemes periódus, a második 2×3 ütem refrénszerű
zárás. A ciklus 9. dala. Eredeti hangnem: A-dúr.
Nem túl gyorsan F. Schubert
1.
60
SZ_11705_Z.indb 60 2017.03.01. 15:41:01

2. Az ablakához ültetném, 3. Ha lágyan, békén szunnyad már,
Ha őket mind összegyűjthetném, És édes álom szállna rá,
Hogy hallja így a gőgös lány, S egy bús hang néki mondaná:
Ha sírnak hűvös éjszakán. Ó, gondolj rám, te drága lány,
] Ők érzik néma vágyam. } ] Ők súgják néma vágyam. }
4. Ha reggel tárja ablakát

És mind oly kérve néznek rá,
Hűs harmat csillog rajtuk ott,
A könny, mit szívem hullatott.
] Vágyón mit érte sírtam. }
61
SZ_11705_Z.indb 61 2017.03.01. 15:41:01

14. A vadász (Der Jäger)
A ciklus 14. dala. Eredeti hangnem: c-moll.
Gyorsan F. Schubert
62
SZ_11705_Z.indb 62 2017.03.01. 15:41:02

(Lányi Viktor fordítása)
Rendhagyó háromtagú forma, 3×8 ütem: mindvégig azonos ritmusképleten formált, különböző terjedelmű
motívumok ismétlődései (4+4, 2+2, 2+2, 4+4 ütemek). Az egész dal az a-moll és a vele párhuzamos C-dúr
körüli vándorlás, a moll hangnem szi vezetőhangjának és a dúr szó domináns és ti vezetőhangjának játéka.
A két hangnem állandó váltogatása és a dallamrészek folyamatos ismételgetése a vers mondanivalójából
fakadó kétségbeesést érezteti.
63
SZ_11705_Z.indb 63 2017.03.01. 15:41:02

1. Áldjon Ég! (Gute Nacht!) – Téli utazás dalciklus op. 89.
Mértéktartó tempóban F. Schubert
1
11
15
64
SZ_11705_Z.indb 64 2017.03.01. 15:41:02

20
25
30
34
65
SZ_11705_Z.indb 65 2017.03.01. 15:41:02

39
44
49
54
66
SZ_11705_Z.indb 66 2017.03.01. 15:41:02

59
64
69
74
67
SZ_11705_Z.indb 67 2017.03.01. 15:41:03

79
84
89
94
68
SZ_11705_Z.indb 68 2017.03.01. 15:41:03

99
A zongorabevezető után elhangzó első versszak c-moll hangnemből a párhuzamos hangnembe, Esz-dúr-
ba modulál (15. ütem), majd Asz-dúr érintésével (16. ütemtől) visszatér az eredeti c-moll hangnembe
(28. ütem). Ez a versszak megismétlődik. A 3. versszak ennek variálása. A teljes 4. versszak c-moll helyett
C-dúrban jelenik meg (71. ütemtől), csupán az utolsó motívum ismétlésekor tér vissza az eredeti c-moll
hangnembe (98. ütem). A dalt záró zongoraszólam fájdalmas színezetű c-mollban szólal meg.
emelkedés süllyedés
A régi Vigadóban
69
SZ_11705_Z.indb 69 2017.03.01. 15:41:03

24. A kintornás (Der Leiermann)
A dal a Téli utazás ciklusának 24., záró darabja.

ÇÇÇ ÇÇÇ
Meno mosso F. Schubert

Meno mosso

| ! !
|
S Ç Ç
S ÇÇ ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç Ç
K K K K
K , , K K ,
! !

.QQ D Yi URV V]p OpQ URQJ\RVYHUNOLV iOO
Ç Ç

Ç Ç
Ç Ç Ç Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç Ç
K K K K
K , , K K ,
ÇÇÇ ÇÇÇ

IDJ\WyO GHUPHGW XM MDO HJ\ UH PX ]VL NiO

! !
Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç
K
, , , , K 4 , K
K

!
Ç
0H ]tW OiE MiU Wp OHQ Oi ED PLQW D MpJ

Ç
ÇÇ Ç Ç ÇÇ Ç Ç
Ç Ç Ç Ç
, , , , K 4 K
K K
,
!
NL FVLQ\ Wi Q\pU Mi ED VHQ NL QHP GRE SpQ]W,
Ç
Ç
ÇÇ Ç Ç Ç Ç

Ç Ç Ç ÇÇ

70
SZ_11705_Z.indb 70 2017.03.01. 15:41:03

, , , , 4 , , K
K K

NL FVLQ\ Wi Q\pU Mi ED VHQ NL QHPGRE SpQ]W

Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç
K K K K
K , , K K ,
! !

1LQFVNL KDOO JDW Ui MD PHJ VHP OiW MiN PiU
Ç Ç

Ç Ç
Ç Ç Ç Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç Ç
K K K K
K , , K K ,
ÇÇ
Ny ERU PpU JHV Yp UHE PLQG RWW PR URJ Ui

Ç
Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç
, , , , K 4 , K
K K

ÇÇ
%iU KRJ\ OHV] LV Qp NL PLQ GHQ PLQ GHJ\ PiU

!Ç
Ç ÇÇ Ç Ç ÇÇ
Ç Ç Ç Ç
, , , , K , , K
K K

!

Ę FVDN MiWV]LN IRO\WRQ NDU MD PHJ QHP iOO,
Ç
Ç
Ç Ç ÇÇ Ç Ç Ç
Ç Ç Ç Ç
71
SZ_11705_Z.indb 71 2017.03.01. 15:41:04

, , , , 4 , , K
K K

!

Ę FVDN MiW V]LN IRO\ WRQ NDU MD PHJ QHP iOO
Ç
Ç
Ç Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç
K S K K K K

! ! !

(O IRJDGV]H WiUV QDN"
Ç Ç Ç
Ç Ç Ç
Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç

Ç Ç Ç Ç
K K Ç

K 4 , , K
K

,
!

V]yOM WH IXU FVD YpQ -iW V]D QiO D YHUN OLQ
Ç Ç
Ç !
Ç Ç ÇÇ ÇÇ
Ç
K , Ç
7

4 ,
7
ÇÇÇ
Vp QH NHO QpN pQ
Ç ÇÇ
! ! Ç
G Q | 7
Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç
Zenehallgatás
Hallgassátok meg a dalt a világhálón Melis György és más előadók előadásában, az alábbi magyar szöveggel!
72
SZ_11705_Z.indb 72 2017.03.01. 15:41:04

Wilhelm Müller versének műfordítása:
1. Kinn a faluvégen 2. Meztélláb a jégen 3. Nem hallgatja senki,

áll a kintornás, fel-alá topog, nem is látja meg,
dermedt kézzel forgat tányérjába krajcárt csak ebek ugatják
egy dalt, soha mást. senki sose dob. meg az öreget.
4. Hagyja, menjen minden, 5. Bűvös, öreg ember,

ahogy sora jár, hadd tartsak veled,
forog a kar, és a játsszad masinádon
verkli meg nem áll. énekeimet!
(Petri György)
A kintorna (verkli) olyan mechanikus hangszer,

melyet az oldalán lévő kar tekerésével szólaltatnak
meg. A forgó hengerek (verkli), amelyekből fém-
szögecskék állnak ki, vagy lyukszalagok (kintor-
na) szabályozzák a levegő áramlását, amely szele-
peken keresztül jut el a síprendszerhez.
A hangszert jóval régebb óta használják, mint
amikor a templomokban és az utcán a XVIII–XIX.
században megjelent. Gyakran egy majom ült a te-
tején. Ilyen képet láthatunk a Walt Disney Stúdió
Fantázia 2000 című sorozatának, G. Gershwin:
Rhapsody in Blue című művének rajzfilmváltoza-
tában. A hangszer Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
című regényében is felbukkan.
Kintornás, 1900 London
Feladat
Olvassátok el az alábbi elemzést, majd helyezkedjetek el kényelmesen és hallgassátok meg újra a dalt! Figyel-
jetek az elemzésben olvasottakra (pl. előke, az előke hiánya, a tonika és a domináns funkció megjelenése)!
„Amikor egy alkotó puritánul, a magától értetődés egyszerűségével állítja elénk művét, gyakor-
ta az eszköztelen jelzőt alkalmazzuk rá. (...)
A mű rugalmassága azzal kezdődik, hogy 8 ütemes hangszeres bevezetést 2+3+3 taktusra oszt
a zeneszerző. S azzal, hogy a bourdon kvint első két megszólalását a kvinthez illesztett előkével
indítja. Naturálisan a tekerő kerekének forgatásakor megszólaló zajocska utánzását halljuk ebben,
de egyben az éneklő lelkében honoló disszonanciát is megérezzük belőle. Az első két kvintakkordon
túl sohasem halljuk újra az előkét, ugyanis a dal nem a hangszer hangjának illusztrációjául született,
a lélek fájdalma pedig a továbbiakban másban nyilvánul meg. Legfőképp a tonika és a domináns
akkordjának minduntalan visszatérő egybeesésében.”
(Forrás: Hollós Máté: Éremművészet a zenében)
Szómagyarázat
bourdon = a hangszerkíséret tartott hangjának elnevezése a XIII. század óta. Ez a neve az orgona és a duda
egyik sípjának is.
73
SZ_11705_Z.indb 73 2017.03.01. 15:41:04

A pusztai rózsa (Heidenröslein) op. 3. no. 3
Lieblich (q = 69) F. Schubert – J. W. Goethe
K K K K
K K K K
Sah ein Knab ein Rös - lein stehn, Rös - lein auf der Hei - den;

± K ± K ±
K ±
K ± K
± K ± K ± K

K ± K ±
K
±
K
±
K
K ± K ±
± K ±

K K K S
K K K K

K
war so jung und mor - gen-schön, lief er schnell, es nah zu sehn,
± K ± K ±
K ±
K ± K ± ± K ± K

± K
K
±
K
±
K
±
K K
± ±
± ± , ,
7 7

K K K O K K

K 7 7
sah's mit vie - len Freu - den. Refr: Rös-lein, Rös-lein, Rös - lein rot,
K ± K ± K ± K ± K ± K
± ±

±

K

7 | 7
K ± K
± ± K ± K ± K ± K ± K ±
,
K K K
,

!
Rös - lein auf der Hei - den!
K K S
± ±
S
S

!

S S!
K ± K S !
± 4
2. Knabe sprach: Ich breche dich, Röslein auf der Heiden!
Röslein sprach: Ich steche dich, dass du ewig denkst an mich, und ich will's nicht leiden! Refr.
3. Und der wilde Knabe brach 's Röslein auf der Heiden;
Röslein wehrte sich und stach, half ihm doch kein Weh und Ach, mußt es eben leiden. Refr.
74
SZ_11705_Z.indb 74 2017.03.01. 15:41:04

Feladat
A Johann Wolfgang Goethe versére írott dal szövegének többféle fordítása ismert. Énekeljétek el
a dalt az alább közölt szövegekkel is!
1. Rózsa, rózsa, rózsaszál, pusztán nyíló rózsa, pajkos gyermek arra járt, boldog volt, hogy ráta-
lált, és hogy téphet róla. Rózsa, rózsa, rózsaszál, pusztán nyíló rózsa.
2. Letéplek, te szép virág, pusztán nyíló rózsa! Rózsa szólt: – Én szúrok ám, míg csak élsz, majd
gondolsz rám, éltem tövis óvja. Rózsa, rózsa, rózsaszál, pusztán nyíló rózsa.
3. Le is tépte, bárhogy kért, könyörgött a rózsa, szúrt és küzdött, míg csak élt, hulló könnye mit
sem ért, betellett a sorsa. Rózsa, rózsa, rózsaszál, pusztán nyíló rózsa.
1. Rózsát lát meg egy legény, vadrózsát a réten, szép, akár a hajnalfény, fut a fiú könnyedén, erre
vágyik régen. Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten.
2. Fiú szól: letörlek én, vadvirág a réten! Rózsa szól: megszúrlak én, nyúlhatsz százszor is felém,
nem szakítsz le mégsem! Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten.
3. A fiú letépi már a rózsát a réten. Jajgat, szúr a rózsaszál, tolvajával szembeszáll, nem menekszik
mégsem. Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten.
(Képes Géza fordítása)
Rendhagyó formájú dal, amely a zene és a szöveg együttes értelmezése alapján négy (2+2) + hat (2+2+2) +
négy (2+2) ütemre tagolható (Goethe verse is 2+3+2 sorra osztható).
Az első sor szabályos: négy ütem, tonikai zárás; a dallamsor felfelé irányuló kvartugrással történő befeje-
zése figyelemfelhívó. A második sor második ütemében domináns irányba indulunk, a belső bővülést jelentő
harmadik és negyedik ütemben az új hangnem álzárlattal erősödik (kottánkban e-moll akkord, az új, G-dúr
hangnem VI. foka), majd a moduláció a formarész ötödik és hatodik ütemében már zárlati megerősítést kap.
A zongora utójátéka kedves, vidám variáció az utolsó ütemekre.
A táblázat fokszámai a zongoraszólamban lévő akkordokra vonatkoznak.
2+2 (ütem) 2+2

1. 2. 3. 4. 11. 12. 13. 14.
2 6 2 6 2 6 6 6
C: I II V V
5 I I V I I IV IV I V7 I
4
2
G: I I
2+2+2 (2)
5. 6. 7. 8. 9. 10. 15. 16.
4
I II2 IV II I64 V7 I
? ?
V2 I
I6 II6 7
Vkh VI I6 II6 7
Vkh kh
+1 álzárlat
(domináns)
moduláció
75
SZ_11705_Z.indb 75 2017.03.01. 15:41:04

Villikirály (Erlkönig) op. 1.
Goethe 1781-ben írta e versét – eredetileg betétdalként egy daljátékhoz –, amelyet a weimari nagyherceg
nyári kastélyának parkjában mutattak be. Többen próbálkoztak a feldolgozásával; a vers Schubert 17-18
éves korában írt dalával vált ismertté. Keletkezéséről így ír a zeneszerző barátja, Josef von Spaun: „Schubert
egészen kipirult, amint az Erlköniget hangosan olvasta. Fel és alá járkált a szobában, kezében a könyvvel,
majd egyszerre leült, és a legrövidebb idő alatt olyan gyorsan, ahogyan csak lehetséges, papírra vetette
a csodálatos dalt.”
A három szereplő zenei karaktere különbözik: a szenvedő gyermektől felfelé haladó dallamokat, apjától
mélyebb regiszterű, záródó megszólalásokat hallunk, Erlkönig pedig dallamosan énekel. A zongora a fiú és
édesapja párbeszédekor szorosan kötődik az énekhanghoz, hangereje a Villikirály csábításainál egyre erőtel-
jesebb lesz, hiszen a halál végül el tudja rabolni a fiút.
Előjáték
@@ E
Schnell (q = 152)

3 3 3 3

G
@E
@
3

G 3
A gyermek
@ Ç Ç Ç
@ , ,
Mein Va - ter, mein Va - ter, und hö - rest du nicht, Was
@
@
GO 3 Ç O Ç Q
Ç Ç Ç Ç
@
@ O Ç Ç O Ç Ç
Ç Ç
@ T
@ O Ç ,
, ,
@
Er - len - kö - nig mir lei - se ver - spricht?
@

@ Ç Ç OT
@
76
SZ_11705_Z.indb 76 2017.03.01. 15:41:04

Az apa
@ K
Ç
@ Ç
Ç Ç O
,
@@
Mein Sohn, was birgst du so bang dein Ge - sicht?
Ç K
Ç
Mein Sohn, es ist ein Ne - bel - streif.
A dal befejező ütemei
@ Recit. S S K 7
@ D ± K
4 ,
@ 7
in sei - nen Ar - men das Kind war tot.
K »
@ D ÇÇ » ± ± ±
Andante
Ç O
| O
Q7 GK
@ D ÇÇÇ » ± ± ± »
@

A rémkirály
Ki vágtat, mint szél, bár zord az éj? Egy férfi jő, s hozza gyermekét;
a hűvös széltől úgy óvja őt, s oly búsan nézi a szenvedőt.
Ó, mondd, jó gyermekem, szólj, mi bánt? Jaj, nézd csak ott a rémkirály áll,
sok dísze, éke úgy csillogott. – Mit látsz, nem rém, csak köd van ott. –
– Jó gyermek, jöjj, a váram szép, ott vígan játszom veled, míg élsz;
benn színes, tarka a hímes rét, s anyám néked adja színes köntösét. –
– Te szép legény, nos, váramba jöjj, légy enyém, de vélem ha nem jössz, úgy elviszlek én.
– Úgy félek, jaj, végem, ott vágtat felém, két karja átfog, úgy bánt a rém! –
Hogy űzi, hajtja, a ló szinte száll, mert sír és jajgat a kis lázas száj;
s hogy végre otthonába ér, karjában gyermeke már nem él.
Szómagyarázat
A cím nehezen fordítható. Erlkönig = Rémkirály, Villikirály, Tündérkirály.
77
SZ_11705_Z.indb 77 2017.03.01. 15:41:04

Margit a rokkánál (Gretchen am Spinnrade) op. 2.
Schubert daltermése 1814 és 1818 között különösen nagy: egyes dalokat több változatban is megkomponált.
A Gretchen am Spinnrade című dalát J. W. Goethe Faust című drámájának olvasása közben írja 1814. októ-
ber 19-én. A dal eredeti hangneme d-moll.
Nicht zu geschwind (N
K
Nicht zu geschwind (q = 72)

@ ± ± K K
72)
Mei - ne Ruh ist

@
sempre legato
|
K K K K K
± ± ± ± K
Ç ± ±
@ Ç Ç
K K K K
sempre staccato
@ ±
hin, mein Herz ist schwer; ich
@
K K K K K K
± ± ± ±
cresc.
Ç
@ ,
± , , ± ,
@ O ,
, , , ,
fin - de, ich fin - - - de sie nim - mer und

@ D
K K G K K
± ± O K ± D ± K ± ±
Ç Ç Ç
@

@ O ± ±
,
nim - - - - mer - mehr.

@ D
K ± K K K K
O D ± ± ± ±
Ç Ç Ç
@
78
SZ_11705_Z.indb 78 2017.03.01. 15:41:04

@ ±
K K ±
, ,
Sei - nes Mun - - - - des Lä - cheln, Sei - ner
@
- - - do
Ç Ç
cre- - - scen- -
@ Ç
Ç
Fordítás
Nyugalmam, ó jaj, s a szívem oda, és meg se lelem már soha, soha.
Ha messzire jár, az a halál, egész világ epére vált.
Fejem szegény, hogy szédeleg, szívem szegény, majd szétreped.
Nyugalmam, ó jaj, s a szívem oda, és meg se lelem már soha, soha.
Érte nyitom csak az ablakomat, a házból is érte lépek ki csak.
Milyen magas, kevély, sudár!
Száján a mosoly, s amint szeme jár, és a beszéde bűvölő, s ó, mint szorít s mint csókol ő!
Nyugalmam, ó jaj, s a szívem oda, és meg se lelem már soha, soha. Utána ég, eped szívem.
Ó, ha csak egyszer ölelhetem, csókolhatom amint akarom: meghalok attól boldogan!
(Jékely Zoltán fordítása)
Margit így szól önmagáról a Faust első részében: „Biz én szegény leány vagyok... kincs, dísz nem a tulajdo-
nom.” Margit először a szomszédasszony házában találkozik Fausttal, a következő jelenet helyszíne a kert,
majd a kerti házikó. A Margit a rokkánál című jelenet Margit szobájában játszódik. Margit egyedül van,
gondolatai Faust körül járnak.
A zeneirodalom sok alkotása szól a legendás tudósról, aki tudásvágya és a világi örömök megszerzése
érdekében eladta lelkét az ördögnek. Vajon élt-e valaha Faustus doktor? Heinrich Gusztáv magyar irodalom-
történész 1914-ben Budapesten megjelent tanulmányában több olyan embert említ, aki találkozott a XVI.
század elején élt legendás személlyel. A név latin eredetű, jelentése: boldog, szerencsés.
Zenehallgatás
Liszt Ferenc: Faust szimfónia
Hector Berlioz: Faust elkárhozása
A német romantikus dal, a Lied olyan, többnyire zongorakíséretes éneket jelöl, amely nem pusztán megszó-
laltatni akarja a feldolgozott költeményt, hanem zenévé lényegíti mindazt, amit a költő szavakban megfo-
galmazott.
(Halász Péter nyomán)
Feladat
Énekeljetek el minél több műdalt az eddig tanult J. Haydn-, W. A. Mozart-, L. van Beethoven-dalok közül, és
beszélgessetek arról, hogy van-e köztük olyan, amelyik a Lied műfajába tartozik!
79
SZ_11705_Z.indb 79 2017.03.01. 15:41:05

Franz Schubert: Asz-dúr impromptu, op. 90., no. 4
D D
Allegretto
@ @ K
@ @ ±

| D ÇÇÇ ÇÇ D ÇÇÇ
@ @ Ç
@ @ , ±
@@ K D D
@ @ ± D

ÇÇ
D D D
Ç
@ @
@@ , ±
Az impromtu rövid hangszeres zenedarab, jelentése: „in promtu” (latin) = készenlétben. Eredetileg fel-
vonásközti szünetekben előadott költeményt vagy betétdarabot jelöltek vele. A szót, „impromtu” (fran-
cia) = rögtönzés értelemben is használják.
Franz Schubert: Asz-dúr impromptu, op. 142., no. 2
K ! K
Allegretto
@ @ K
Allegretto
Ç
legato sempre
@ @ Ç
ÇÇ

Ç ÇÇ
|
@ @ Ç Ç Ç Ç Ç Ç
@@ Ç Ç Ç

K !
@@ ÇÇ
@ @

Ç
|
@ @ Ç Ç Ç Ç
@@ Ç
legato sempre
Feladat
Énekeljétek el az első nyolc ütem akkordmenetét! Figyeljétek a feszültség változását a harmóniai történések-
ben! Melyik akkordot éreztétek a feszültség hordozójának, és melyiket oldásnak?
80
SZ_11705_Z.indb 80 2017.03.01. 15:41:05

Franz Schubert: V. (B-dúr) szimfónia
Schubert a korai romantikus zene nagy alakja. Szimfóniái (10 darab, az utolsót korai halála miatt nem tudta
befejezni) egészükben még a klasszikus szimfóniák hosszúságát, formáit, tételrendezését mutatják, de a dal-
lammotívumokban, harmóniákban, hangszerelésben már romantikus zenei anyagok töltik meg ezt a keretet.
Schubert V. (B-dúr) szimfóniája lesz a mintánk. 4 tételes, a klasszikus sorrend szerint (II. tétel lassú, III. tétel
Menuet).
I. tétel
Alla breve, 2/2, B-dúr, allegro. 4 ütem bevezetés után így kezdődik a főtéma. A romantikára nagyon jellem-
ző az egy motívumból kialakuló hosszú „végtelen dallam”. Pontozott ritmusa végigvonul az egész tételen.
A melléktéma kezdete:
Most három jellemző részletet figyeljetek meg! A kidolgozási rész kezdetén a következő basszusmenettel
járjuk be a hangnemeket, miközben a magas hangszereken a korábbi témák kis motívumtöredékeit halljuk:
A 141. ütemtől jó vezérfonal egy késleltetés-menet. Tanuljuk meg hozzáénekelni:
81
SZ_11705_Z.indb 81 2017.03.01. 15:41:05

Ismerkedjünk meg egy érdekes akkorddal, mely többször is előfordul a tételben! Induljunk el f-től lefelé
kromatikusan c hang felé: f–e–esz–d–desz–c. Azt fogjuk érezni, hogy a desz erős vonzással várakozik a c
megérkezésre. Ha egy fölső szólamban a desz-hanggal egy időben h-t éneklünk, akkor egy „bővített szext”
hangközt hallunk, mely kétfelé húz minket a c–c' oktávra.
Ezt a „bővített szextakkordot” többfelől elérhetjük, de mindig azt érezzük, hogy nagyon erős a vonzódá-
sa a dominánsra. Ezzel az akkorddal készíti elő Schubert a melléktémát. Énekeljük hozzá a két szólamot a
hangfelvételhez:
A melléktéma megismétlésekor egy váratlan hangnemváltást hallunk (80. ütem), hirtelen pianóval. Ebből
a most megismert akkorddal érkezünk vissza a c dominánshangra. Keressük meg előbbi akkordunkat; éne-
keljük hozzá a hangfelvételhez!
Ugyanerre az akkordra még nagyobb szerep vár a nagy visszatérésben. Csak éppen most transzponálva
halljuk: alul nem desz–c, hanem cesz–b, mert ez készíti elő az esz hangot. Figyeljük meg a megismételt ak-
kordváltozást! Énekeljük hozzá a hangfelvételhez! Ez a rész közvetlenül csatlakozik a fentebbi (141. ütemtől
kezdődő) példához.
82
SZ_11705_Z.indb 82 2017.03.01. 15:41:05

II. tétel
6/8 ütem, Esz-dúr, „mozgékony andante” (Andante con moto) tempó. Énekeljük ki egyenként a téma 1–4.
ütemének négy szólamát!
A téma visszatérését a basszus segítségével tudjuk legjobban követni. Előzőleg Esz-dúrból (3 bé!) H-dúrig
(5 kereszt) jutott a zene, most ilyen messziről indulunk, és kalandos úton fogunk visszaérkezni Esz-dúrba.
Gyakoroljuk be a szolmizációt, azután énekeljük a felvételhez:
Eközben azonban egy új motívumot is bevezetett Schubert, amely más módon közelített a témához. Vigyázzatok,
nagy kihagyásokkal mutatja kottánk a motívum továbbhaladását!
Énekeljük a lemezhez:
83
SZ_11705_Z.indb 83 2017.03.01. 15:41:05

III. tétel
3/4, g-moll, Menuet. Triós forma, G-dúr trióval. Most egy furcsa „partitúrát” adunk a tételhez. Próbáljátok
megfejteni, miközben meghallgatjátok felvételről – többször! – a tételt:
A Trió dallama:
84
SZ_11705_Z.indb 84 2017.03.01. 15:41:05

IV. tétel
2/4, B-dúr, Allegro vivace (élénk, fürge tempó), szonátaforma. Főtémája így kezdődik:
Jobban tudjuk követni, ha kétszólamú hangközgyakorlatot éneklünk hozzá. Tanuljuk meg jól!
A melléktémához nagyon „viharos” hangnemváltásokon át érkezünk, azért hat annyira bájosan a nyugodt
dallam:
85
SZ_11705_Z.indb 85 2017.03.01. 15:41:05

Sokszor tapasztaltuk már, hogy a mű „gerincét” nem a témák adják, hanem az egymással összekapcsolódó
harmóniák. Ezeket akár a basszussal, vagy kétszólamú kivonattal, néha meg egy-egy jellemző belső szólam-
mal lehet érzékeltetni. Ne féljünk ezektől a „száraz” kottapéldáktól! Ha rájövünk, hogyan illeszkednek be
az élő darabba, egyszerre többet fognak megmutatni nekünk a zenei történet lényegéből, mint a színesebb –
persze nagyon fontos! – dallamok. Próbálkozzunk a következő vázlattal! Illesszük hozzá a hangfelvételhez!
Először egy hosszú b orgonapont után megérkezünk esz-re (183), de onnan még tovább vezet az út. Végül
a hosszan kitartott gesz a vezetőhang: 28 ütemig tart, utána az f dominánshang (számoljuk ki!). Figyeljük a
többi szólam változásait, míg a legfőbb, kitartott hangot énekeljük:
Tanács
Válasszatok ki néhány művet, és hallgassátok meg azokat minél többször rádióban, CD lemezen, hangver-
senyen! Azután ugyanazoktól a szerzőktől több művet is, azután lassanként más zeneszerzőket is. Ha eléggé
szorgosak vagytok, akkor 15-16 éves korotokra a hangversenyek látogatása komoly igényetekké válik, 20
éves korotokra pedig legalább 20 művel barátságban lesztek. És akkor már egész életetekre barátjukká fo-
gadnak benneteket a zene nagyjai!
Harmónia, disszonancia, konszonancia

A fenti ábrán a harmóniai történéseket látjátok.
A harmónia szó a görög és latin „összeilleszt” kifejezésből származik. Mai jelentése: összhang.
A harmóniát 'hangzat' jelentésben is használjuk. A hangzatok lehetnek disszonánsak, széthangzók,
és olyanok, amelyek oldást kívánnak. Az oldás a konszonáns hangzat, amely a fülnek, a léleknek
kellemes, megnyugtató. (Bár a két fogalom tartalma az idők folyamán jelentősen módosult.)
86
SZ_11705_Z.indb 86 2017.03.01. 15:41:06

A XIX. század zeneművészetéről – feladatokban
Tekintsünk előre, és nézzük meg, milyen annak az évszázadnak a zenéje, amelyben a lovaskocsit
felváltja az automobil, a gyertyafény helyett a zeneszerzők villanylámpa fényénél komponálhat-
nak, Európa vasútjai összekötik a nagyvárosokat; és megjelenik a fotográfia. A fonográf megszü-
letése a hangrögzítést forradalmasítja.
Feladatok
Készítsetek bemutatót a számotokra legérdekesebb témákról, és a felkészülés közben hallgassatok
romantikus muzsikát! Dolgozzatok párokban vagy csoportokban!
1. A hang rögzítésének módjai a kezdetektől napjainkig
2. A nagyvárosi ember életmódja a XIX. szá-

zad elején és végén
3. A koncertélet változásai a romantika korá-

ban, a virtuóz és a karmester
4. A művek inspirálói: irodalmi és képzőművészeti alkotások, úti élmények, tájak, emberek
A negyedik feladathoz két ötletet adunk rejtvény formájában.
a) A képen az a Pisában található freskó látható, mely egy híres zongoraművész, zeneszerző
gregorián témára írt variációsorozatát ihlette. Ki ez a zeneszerző? Énekeljétek el a Dies irae
(ejtsd: diesz iré) szekvencia közismert
témáját, hallgassátok meg a zongorada-
rabot vagy a zenekari változatot!
B. Buffalmacco: A halál diadala
b) Az alábbi fotón a Hebridákat látjátok.

Nézzetek utána, hol található ez a ter-
mészeti csoda, amely egy korán elhunyt
német zeneszerző nyitányát ihlette! Ké-
szítsetek filmet a zene aláfestéseként!
Nevezzétek meg a zeneszerzőt!
87
SZ_11705_Z.indb 87 2017.03.01. 15:41:06

Robert Schumann
Schumann dalaiban a költészet és a zene szépsége egyesül. A világirodalom nagy költőinek verse-
iből választotta dalszövegeit. Több dalt komponált Goethe, illetve Heine verseire. A versek han-
gulati rezdüléseit dalaiban nemcsak a szó, hanem az érzékenyen kifejező harmóniákba ágyazott
dallam és a jelentős szerephez jutó zongoraszólam fejezi ki. Dalainak szépségéhez két művének
megismerésével közelíthetünk.
A rózsa, a gerle
Heinrich Heine versére. Eredeti hangnem: D-dúr.
Frissen, vidáman R. Schumann
88
SZ_11705_Z.indb 88 2017.03.01. 15:41:08

A német szöveg üde játékosságának megértéséhez a legfontosabb szavak jelentését leírjuk:
die Rose = a rózsa, die Lilie = a liliom, die Taube = a galamb, die Sonne = a nap, die Kleine = a kicsi,
die Feine = a finom, die Reine = a tiszta, die Eine = az egy (egyetlen).
89
SZ_11705_Z.indb 89 2017.03.01. 15:41:08

A lótuszvirág
Heinrich Heine versére
Elég lassan R. Schumann
90
SZ_11705_Z.indb 90 2017.03.01. 15:41:08

91
SZ_11705_Z.indb 91 2017.03.01. 15:41:08

Robert Schumann (1810–1856)
Schumann nemcsak zongoraművész és zeneszerző volt, hanem zenekritikus is. Az általa alapított
zenei folyóirat – az Új zenei újság – mintául szolgál a zenei írásokhoz.
Tanácsaiból idézünk, melyet az ifjú muzsikusok számára írt:

• „Legfontosabb a hallás művelése.
• Jókor kezdd meg a hangok és hangnemek felismerését! A harang, az ablaküveg, a kakukk –
gondolj utána, milyen hangot adnak!
• Szigorúan ütem szerint játssz! Frissen, lélekkel játsszál mindig, és sose hagyd a darabot be-
fejezetlenül!
• Azon légy, hogy könnyű darabokat játssz jól és szépen! Ez sokkal helyesebb, mint nehéz
darabokat középszerűen előadni.
• Gondod legyen rá, hogy hangszered mindig tisztán legyen hangolva!
• Nagy figyelemmel légy minden népdalra! A népdal valóságos kincsesbányája a legszebb dal-
lamoknak, és betekintést enged a különféle nemzetek jellemének mélyébe.
• Ha idősebb leszel, sohase játssz divatos semmiségeket! Az idő drága. Száz életet kellene
élnünk, ha mindent, ami valami, meg akarnánk ismerni.
• Nem elég, ha a darabot az ujjaid tudják, neked magadnak is tudnod kell zongora nélkül el-
zümmögni. Zenei képzeletedet erősítsd meg annyira, hogy a műnek nemcsak a dallamát,
hanem a hozzá tartozó összhangzatot is megtartsd emlékezetedben!”
92
SZ_11705_Z.indb 92 2017.03.01. 15:41:09

Robert Schumann: Karnevál op. 9.
Schumann Carnaval (Karnevál) című zongoradarab-cik-
lusának keletkezési ideje 1834., alcíme: Kicsiny jelene-
tek négy hangjegyre.
A ciklus darabjai:
1. Préambule (Bevezetés)
2. Pierrot (Bohóc)
3. Arlequin (Harlekin, bohóc)
4. Valse noble (Nemes keringő)
5. Eusebius
6. Florestan
7. Coquette (Kacérkodás, kokettálás)
8. Replique (Replika-válasz)
Sphinxes (Szfinxek – a 21. darab!)1
9. Papillons (Pillangók)
10. ASCH-SCHA Lettres dansantes (Táncoló betűk)
11. Chiarina (Klára) A Neue Zeitschrift für Music címlapja
12. Chopin
13. Estrella (Ernestine)
14. Reconnaissance (Felismerés)
15. Pantalon et Colombine (P. és C.)
16. Valse allemande – Intermezzo: Paganini (Német keringő – Közjáték: Paganini)
17. Aveu (Vallomás)
18. Promenade (Séta)
19. Pause (Pihenés)
20. Marche des Davidsbündler contre les Philistins ( A Dávid-szövetség indulója a filiszteusok
ellen)
„A huszonegy, többnyire egy-két perces zongoradarab mindegyike egy-egy jelenet, vagy inkább
egy-egy arckép. Egy álarcosbál kavalkádjában járunk, ahol különféle álöltözetbe bújtatott alakok
bukkannak fel. Megtaláljuk köztük az olasz vásári színjáték, a commedia dell'arte hagyományos fi-
guráit (Pierrot, Arlequin, Pantalon, Colombine), a Schumann által tisztelt muzsikustársakat (Chopin,
Paganini), a zeneszerző saját lelkének különböző oldalait megtestesítő személyiségeket (Eusebius,
az álmodozó, és Florestan, a szenvedélyes), és nem utolsósorban az életében fontos szerepet játszó
ifjú hölgyeket... Ha van egyáltalán »cselekménye« ennek a jelenetsornak, akkor az éppen az Ernesti-
néből való kiábrándulás és a Clara Wieck iránt ébredő szerelem története lehetne. De ez a rejtjelezett
história egyúttal káprázatos zeneszerzői remeklés is. Az alcímben jelzett négy hangjegy az A, Esz, C
és H hangokra utal. Ezeket betűként értelmezve kiadódik belőlük az ASCH szó, Ernestine szülővá-
rosának neve, vagy más sorrendbe szedve a SCH(um)A(nn) név zenei hangokként értelmezhető be-
tűsora. A zeneszerzői bravúr abban áll, hogy a 8. és 9. tétel között szerepel a kottában egy nem meg-
szólaltatásra szánt, Sphinxes című darab, ami nem áll másból, mint e hangok felsorolásából. Eszerint
a mitológia veszedelmes, rejtvényeket mondó ember-állata e ponton árulja el a ciklus megfejtését.”
Clara Wieck később a zeneszerző felesége lett.
(Forrás: Orfeusz sorozat, Halász Péter: Romantika, NKA kiadás)
1
A rész 3 ütemből áll. Hangjai: Esz C H A Esz C H A Esz C H
93
SZ_11705_Z.indb 93 2017.03.01. 15:41:09

A ciklus leghosszabb tételei a kezdő és záró tétel: Bevezetés és A Dávid-szövetség indulója a filiszteusok ellen.
A Bevezetés kezdő ütemeit látjátok. A táncos lüktetés és a virtuozitás váltakozása megfigyelhető a mű és
a tétel folyamán egyaránt, de példát hallunk Schumann poétikusságára is.
Préambule
K O
Quasi maestoso R. Schumann
@ @º
@ ºº
Quasi maestoso
@ O
@ @ º ºº

@ºº @ºº !º ! !º

@ @ º º ºº º
@@ º
,Pedale !
1. 2.
O K O 5 5
@ @ O ¤ O ¤ , º
D Dº D ! ! ! G D D
@ @ ºº º
º ¤ D
,
D º ºº D º ºº D ! D ! ! D
@ @ ¤ ¤ , º º D D ¤ K
@@
! , D
D D D K
@ @ @ D D ººº D
º
DD ººº D DD D O ¤
@ º D O
5 5 5 5
!
D ! !
@ @ Dº D Dº D D D D ¤
@@ Dº D Dº D D D O
,
@ @

@
@

sempre
!
º !
!º
@ @ ºº ºº

@@

Szómagyarázat
Dávid-szövetség = Schumann egy zenei folyóiratban publikálta zenekritikáit, itt szerepel először két énje, a szen-
vedélyes és az álmodozó, akik Chopin műveiről beszélgetnek. E két szereplő is tagja a képzeletbeli szövetség-
nek, amely az új zene híveit egyesíti a régi hagyományokat követő alkotókkal, a filiszterekkel szemben.
filiszter = nyárspolgár, korlátolt gondolkodású ember, istentagadó jelentésben is. A szó német eredetű, oda
a héber nyelvből került; alapja Palesztina neve.
filiszteusok = a bibliai Dávid király ellenfelei
préambule (francia; ejtsd: préambül) = előszó, bevezetés
94
SZ_11705_Z.indb 94 2017.03.01. 15:41:09

Eusebius
@
Adagio R. Schumann
D
Adagio
@ @ O O O
7
7 7
Ç Ç Ç ÇÇ
sotto voce
@ Ç O
@ @
@
@ @ O O O D
7
7 7
K
Ç ÇÇ
@ Ç O
@@
@ O O
@ @ O O D D
5
Q
5 5
Ç Ç
3 3

3
D O
3
DD
@
@ @
@ @ O O O7 7
@ O O O D
5 rit.
K
7
K
O ÇÇ
@ O
D Ç O Ç
3
@@
Az első két ütemben bizonytalanok lehetnénk a hangnemet illetően, de a 3. és 4. ütemben megbizonyosodha-
tunk arról, hogy Esz-dúrban járunk. A tétel a szerző álmodozó énjét mutatja be.
A négysoros, ütempárokban építkező népdalszerű forma első, második és negyedik sora dallamilag majd-
nem azonos, a kíséret is majdnem teljesen megegyezik, egy kis álmodozást enged meg a bal kézben játszott
f ' hang az 5. és 13. ütemben. Az A és A variáns sorokat az alsó szólamban kromatikus emelkedés, g, asz, a,
b hang kíséri. A harmadik sor lefelé tartó kromatikus lépésekkel kíséri az A dallam variációját (d', desz', c',
h, majd bé, a, asz, g). A zeneszerző triolákkal, kvintolákkal és szeptolákkal ábrázolja Eusebius szabadságát
és a lágyságot.
Szómagyarázat
kromatika = az egészhang-távolságot felező félhanglépések sorozata
Feladat
Figyeljétek meg a harmadik zenei sor ütemeinek záróhangját és megszólaló akkordjait!
Állapítsátok meg az akkordok szerkezetét enharmonikus átértelmezéssel!
95
SZ_11705_Z.indb 95 2017.03.01. 15:41:09

Florestan
5
K 5 !
5
K
Passionato
@ ± Ç ! O
O
Passionato
@
,±
5 5
!
@
@
Q
!
5Ç
@@
te - nu - to ri - Adagio
O , ±

@ !
O! Ç Ç
leggiero
@
Ç K 5
@ Ç
@ O ± Ç ! O
a tempo
, ±
5

@
@
A tétel a zeneszerző másik arcát mutatja: a lelkesült, szenvedélyes Schumannt.
Feladatok
1. Felsoroljuk a tétel előadási utasításait, keressétek meg jelentésüket!
Florestan: passionato, sforzatók (sf), ritenuto, leggiero és adagio, a tempo, ritenuto, ismét adagio egy tar-
tott szó hang utáni skálamenetnél.

@ Ç
(Papillon?)
@
,
Schumann bejegyzése a középső ütem fölé: (Papillon?), accelerando, rinforzando.

Gondolkodjatok az utasítások jelentéséről és a zenei karakterekről!
2. Vessétek össze őket az Eusebius tétel előadási utasításaival!
Segítségül felsoroljuk azokat is: adagio, sotto voce, ritenuto, più lento, molto teneramente, pianissimo.
3. Beszélgessetek arról, vajon mennyiben fejezik ki a két eltérő személyiséget a zeneszerző előadási elkép-
zelései!
96
SZ_11705_Z.indb 96 2017.03.01. 15:41:09

Chopin
Schumann életének nehéz időszaka volt, amikor beteg lett, illetve betegségének léte tudatosult benne, de ek-
kor is az emberiség legnagyobb problémáin gondolkodott: a létezés értelme – a titok, miért érzünk fájdalmat,
örömet akár testi értelemben is – foglalkoztatta. Fontosnak tartotta az elődök tiszteletét. Zenéje tudatosan
idézi meg Bachot és Beethovent például a 2. szimfóniában.
A Carnavalban Chopin zenei arcképét a Nocturne-ök hangjával festi meg.
± K K D

Agitato
@ @
Agitato
@ @ » D

G 5 5 5
@ @ D O
@@ D
@ ± K O K K
@Ç
@ @
5 5
@ @
@@

! !
@ @ @ Ç Ç
@ O

5 O
@ @ 5 O D O
@@ O O
D
O D
@@ O
D
@ @ Ç Ç

O D 5

@ @
@@ O
O ritard.
@@ Ç
a tempo
@ @ OÇ Ç O
ritenuto

!
O O
@ @ O D
@ @ D O D
D.S.
Szómagyarázat
nocturne (ejtsd: noktürn) = szerenádhoz hasonló zenemű
97
SZ_11705_Z.indb 97 2017.03.01. 15:41:09

Felix Mendelssohn-Bartholdy
Mendelssohn (1809, Hamburg – 1847, Lipcse) zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész,

nagy műveltségű család gyermeke. Gazdagon megajándékozott minket gondolkodásának és ze-
néjének kincseivel. Schumann így ír róla: „Ő századunk Mozartja, a legragyogóbb zenész, aki
világosan látja korunk ellentmondásait, és az első, aki ezeket feloldja.”
Élete bővelkedik különleges eseményekben. 9 évesen lép fel először zongoristaként, és 12
éves, mikor nyitányt komponál Shakespeare Szentivánéji álom című drámájához. Édesapja − hogy
fia élőben hallhassa, kipróbálhassa műveit − zenekart szerződtet számára. Sokat utazik, ismeret-
séget köt a kor nagy zenészeivel: Berliozzal, Liszt Ferenccel, Schumann-nal. 1835-ben Lipcsében
telepedik le, ahol a zenei élet irányítója lesz: Történelmi koncertek című sorozatában – melyet az
elfeledett művek megismertetése céljából indított – száz éves „port takarít le” J. S. Bach Máté
passiójáról. Művei közül a Skót és az Olasz szimfóniát, valamint a Szentivánéji álom nyitányát és
a Nászindulót bizonyára ismeritek már − ha nem, akkor most, Mendelssohnnal ismerkedve hall-
gassátok meg ezeket a remekműveket!
Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny op. 64.

A mű terve 1838-ban fogalmazódott meg. A komponálást 1841-ben kezdte, és 1844-ben fejezte
be a szerző.
I. tétel
Az első tétel főtémája:
Ç
Allegromolto
molto appassionato
Ç Ç
Allegro appassionato
E » ,
Q

Ç Ç

A főtémát − a szokástól eltérően − nem a zenekar, hanem a szólista mutatja be. A bevezető másfél ütemben
a vonóskar mellett a klarinét és a fagott hangszíne készíti elő a dallam lágyságát. A tétel vége előtt felhangzó,
megkomponált kadencia után visszatérő főtéma első ütemeit a zenekar szólaltatja meg, a hegedű akkordfel-
bontás-futamokkal kísér. A tétel vége: egy magányos fagott tartott hangja vezet át a második tételhez, ez a h
hang az e-moll akkord kvintje.
A dallamok a tétel folyamán maguktól értetődő természetességgel követik egymást:
Ç Ç
, Ç Ç
,
| tranquillo
98
SZ_11705_Z.indb 98 2017.03.01. 15:41:09

II. tétel
A zenekari bevezető nyolc ütemes, és bár az első pillanatban megérkezünk a fagottal a h-ról (vezetőhang)
a c-re (a tétel alaphangja), a további, felfelé irányuló kis szekundok (amelyek szintén vezetőhang–alaphang
lépésnek tűnhetnek) még egy ideig bizonytalanságban tartanak bennünket, és csak a hatodik ütem domináns
szeptimje, majd a két következő ütem C-dúrja teszi biztossá a hangnemérzetet. A kezdőtémát a szólistától
halljuk, a tétel közepén Mendelssohn felidézi az első tétel főtémáját, a tétel végén a szólista záró ütemeinek
koloratúrája csendesen (pp) záródik, és ez a C-dúr zárlat átvezet a III. tételhez.
A művön a komponista sokáig dolgozott, szerette volna megtalálni azt a stílust, amely nem magamuto-
gató, ugyanakkor teret enged a szólistának, hogy képességeit megmutathassa. Mendelssohn ugyanis irtózott
az öncélú virtuozitástól.

Andante

±
Andante

Q dolce |
K
±

O ±

Q cresc. dim.
III. tétel
A hegedűverseny III. tétele nemcsak az előadóművész hangszeres tudásának megmutatására alkalmas, ha-
nem arra is, hogy a hallgatót elvezesse Mendelssohn „tündérvilágába”. Ez a hangulat már ismerős a Szenti-
vánéji álom Scherzójából.
A tételt ezúttal a szólista és a zenekar, valamint a moll és dúr kettősség párbeszéde vezeti be. A fényes,
virtuóz táncjellegű tétel E-dúrban zárul.
3
Allegrettonon
Allegretto non troppo
troppo
E Ç
( espress. Q

Ç

cresc.

Q
Ç
O Ç Ç 3Ç

molto cresc.

G dim. |
Zenehallgatás
Mendelssohn: Szentivánéji álom – részletek: Nyitány, Scherzo, Tündérek indulója, Nászinduló
99
SZ_11705_Z.indb 99 2017.03.01. 15:41:09

Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847)
Búcsú az erdőtől
Mérsékelten és bensőségesen F. Mendelssohn
100
SZ_11705_Z.indb 100 2017.03.01. 15:41:09

(dr. Varga Károly fordítása)
101
SZ_11705_Z.indb 101 2017.03.01. 15:41:10

Tercett az Éliás című oratóriumból
Szómagyarázat
oratórium (a latin ʽimateremʼ szóból) = több tételes, szólistákra, ének- és zenekarra írott drámai-epikus
zenemű
Andante con moto F. Mendelssohn
102
SZ_11705_Z.indb 102 2017.03.01. 15:41:10

103
SZ_11705_Z.indb 103 2017.03.01. 15:41:10

A kórustétel szövege a Bibliából, Dávid király 121. zsoltárából való: az első, második és harmadik vers.
Álljon itt a zsoltár teljes szövege:
1
(Zarándokének.) Tekintetem a hegyek felé emelem: honnan jön segítség számomra?
2
A segítség az Úrtól jön, aki az eget és a földet teremtette.
3
Ő nem engedi, hogy botladozzék lábad, nem alszik az, aki őriz téged.
4
Lám, nem alszik, nem pihen, aki őrséget áll Izrael felett.
5
Az Úr a te oltalmazód, az Úr védelmez jobbod felől.
6
Nappal nem éget a nap, s éjjel nem árt neked a hold.
7
Az Úr megóv minden bajtól, ő vigyáz életedre.
8
Az Úr megőriz jártodban-keltedben, mostantól fogva mindörökké.
(A Szent István Társulat fordítása)
A zenetörténet kevés nőt tart számon a zeneszerzők között. Talán még ti sem hallottatok Felix Mendelssohn-
Bartholdy testvéréről, akit szülei óvtak a zenei pályától, mégis közel ötszáz művet komponált, köztük egy
oratóriumot a Biblia képei alapján.
Fanny Mendelssohn, Fanny Mendelssohn zeneszobája

férjezett nevén Fanny Hensel
104
SZ_11705_Z.indb 104 2017.03.01. 15:41:10

Frédéric Chopin
Frédéric Chopin: „Esőcsepp” prelűd op. 28. no. 15

Frédéric François Chopin (ejtsd: frédérik franszoá sopen, 1810–1849) Lengyelországban szüle-
tett, Želazowa Wolában. Édesapja francia. Korán kezdődik zenei nevelése, hat évesen már kom-
ponál. Csodagyerekként sokat utazik és Varsó zenei életének is résztvevője lesz. Mikor befejezi
tanulmányait, Bécsben akar letelepedni. Végül Párizst választja. Itt is tanul és koncertezik, de
főként komponál. Fiatalon hal meg, szívét a nemzetének adja. Zongoraművészi és zeneszerzői
hangját nagyfokú érzékenység, szabadság, beszédszerűség és gazdag díszítés jellemzi. Műhelyé-
ben „gyakran elmosódik a határ az egyes műfajterek között. Általuk oldódik fantáziává a szonáta,
valcerré a mazurka, etűddé a prelűd…” Zenéjének jellemzője műfajtól függetlenül a táncosság.
(Forrás: Dobák Pál: Chopin)
Sostenuto
@ @ E ÇÇ
Sostenuto
@
@ @ Ç Ç
Ç
Q ÇÇ ÇÇ
@ @ E
@@@
K K 7
@@ O Ç Ç
@ @ @
Ç ÇÇ ÇÇ
@ @
@@@
K
@ @ Ç Ç
@ @ @ Ç

Ç Ç D
@ @
@@@
@@ Ç D D
@ @ @
D O D D
@ @
@@@
Chopin prelűdjeinek mintája J. S. Bach Wohltemperiertes Klavier sorozata. A 24 prelűd a kvintkör szerint
halad a hangnemekben. Példánk, a Desz-dúr mű, mint a kötet többi darabja is, karakterdarab népdalszerű
dallammal. A mű címe a bal kéz kopogó nyolcadaira utal.
Szómagyarázat
prelűd (preludium) = előjáték
105
SZ_11705_Z.indb 105 2017.03.01. 15:41:11

Frédéric Chopin (1810–1849)
Frédéric Chopin: A-dúr polonaise op. 40. no. 1

Allegro con brio F. Chopin
K

Allegro con brio

G

3
K

, 4
e
e e
K

3

,

O

3 O
K
,

e e
3
e O
O
±
,

, ±
e

e
106
SZ_11705_Z.indb 106 2017.03.01. 15:41:11

Frédéric Chopin: B-dúr mazurka op. 7. no. 1
K !

Vivace
@
Ç
Vivace
@
G < Q scherzando
cresc.
HHH
@ H
@

N
! !
K
K
@@

Ç
K

OÇ

@
@
K !
! N
@@

Ç

OÇ

@
@
Egy XXI. századi előadóművész gondolatai Chopin mazurkáiról:

„Chopin mazurkái életművének legbensőségesebb pillanatai, melyek a kifejezésre, a letisztult tartalomra
helyezik a hangsúlyt és tudatosan kerülik a külsőségeket. Ez az egyetlen műfaj, amely Chopint kisgyermek-
korától egészen a haláláig végigkíséri, a mazurkák tanulmányozása több szempontból is rendkívül tanulsá-
gos. Pontosan végigkövethető Chopin zeneszerzői fejlődésének minden fontos momentuma, személyisé-
gének alakulása. Olyan, mintha Chopin személyes naplóját olvasnánk végig. A tánc koreográfiai utalásai,
jellegzetes ritmuselemei éppúgy megtalálhatóak, mint a tipikus népi hangszerek, például a „duda” hangzás-
világának megidézése. Népzenei vonatkozású muzsika, de nem népzene – feldolgozás. Az improvizatívnak
tűnő gesztusok jellegzetesen chopiniek. Chopin … nem zongorázott dinamikusan. A kortársai megjegyzik
viszont, hogy kifejezőereje, játékának színskálája utánozhatatlan volt. Ez a játékmód egy szalonban (ahol ő
játszott) jobban érvényesül. Nagy koncertteremben ennek az intimitásnak a megjelenítése nem virtuozitás
kérdése elsősorban, a pianissimókat nem a hangerő, hanem az előadó kisugárzása teszi hallhatóvá.”
(Interjú Szilasi Alex zongoraművésszel a Chopin összes mazurkáját tartalmazó
CD készítésének kapcsán, 2006)
A karakterdarab (zsánerdarab) a romantika korának rövidebb hangszeres – általában zongorára írt –

műveinek összefoglaló neve, mely leggyakrabban lelkiállapotot, egy-egy hangulatot, természeti jelenséget,
emberi tulajdonságot ábrázol. Chopin karakterdarabjai például etűdök, prelűdök, nocturne-ök, impromtuk,
mazurkák, polonézek, balladák, polkák.
A parafrázisok, azaz a mások műveinek témáit felhasználó átköltések általában hosszabbak, mint az eddig
említett műfajokba tartozó darabok.
107
SZ_11705_Z.indb 107 2017.03.01. 15:41:11

Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (1811–1886), a XIX. század egyik leghíresebb zongoraművésze és zeneszerzője

magyar származású, és hazájához mindvégig ragaszkodó ember és művész volt. Joggal írta róla
Vörösmarty Mihály:
Hírhedett zenésze a világnak,

Bárhová juss, mindig hű rokon,
Van-e hangod e beteg hazának
A velőket rázó húrokon?
Van-e hangod, szív háborgatója?
Van-e hangod, bánat altatója?
Zengj nekünk dalt, hangok nagy tanárja,

És ha zengesz a múlt napiról,
Légyen hangod a vész zongorája,
Melyben a harc mennydörgése szól,
S árja közben a szilaj zenének
Riadozzon diadalmi ének.
Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjainkban

Őseink is megmozduljanak,
És az unokákba halhatatlan
Lelkeikkel visszaszálljanak,
Hozva áldást a magyar hazára,
Szégyent, átkot áruló fiára.
És ha hallod, zengő húrjaiddal

Mint riad föl e hon a dalon,
Melyet a nép millió ajakkal
Zeng utánad bátor hangokon,
Állj közénk és mondjuk: hála égnek!
Még van lelke Árpád nemzetének.
Vörösmarty verssorait Kodály Zoltán vegyeskari kóruskompozícióban dolgozta fel.

Liszt valóban hírhedett (= híres) zenésze volt a világnak, s az is igaz, hogy mindig „hű rokon”
volt. Rendszeresen hazajárt, s mindenütt segített, ahol csak a nemzeti zene, a nemzeti kultúra ügye
segítségre szorult.
Saját hangszere a zongora volt, s igen sok zongoradarabot hagyott az utókorra. Emellett zene-
kari műveket („szimfonikus költeményeket”) is komponált, dalait szívesen éneklik ma is a hang-
versenyeken. Kórusainak többsége viszonylag rövid darab, mert ezekkel is pártolni akarta a kó-
rusban éneklés szép szokásának elterjedését.
108
SZ_11705_Z.indb 108 2017.03.01. 15:41:11

Barabás Miklós: Liszt Ferenc (1847)
109
SZ_11705_Z.indb 109 2017.03.01. 15:41:11

Tengerárban
Animato Liszt Ferenc
Kórus
110
SZ_11705_Z.indb 110 2017.03.01. 15:41:11

111
SZ_11705_Z.indb 111 2017.03.01. 15:41:11

112
SZ_11705_Z.indb 112 2017.03.01. 15:41:12

Moderato sostenuto
(Kistétényi Melinda fordítása)
113
SZ_11705_Z.indb 113 2017.03.01. 15:41:12

Zengi hárfa húrja
Andante pietoso Liszt Ferenc
dolce
(Kistétényi Melinda fordítása)
114
SZ_11705_Z.indb 114 2017.03.01. 15:41:12

Üzenet
Liszt Ferenc
(Dr. Varga Károly fordítása)

115
SZ_11705_Z.indb 115 2017.03.01. 15:41:12

Liszt Ferenc: Funérailles¹
A cím jelentése: temetések. Az 1848-as magyar szabadságharc bukása után írta Liszt ezt a zongora-
darabot, gyászindulót. Egy jó barátja így emlékszik erre: „Lisztet mélyen megindította, amikor leg-
jobb magyar barátainak egy részét elvesztette, kik közt Haynau oly borzalmas pusztítást okozott.”
A mű mintha csak Vörösmarty versét igazolná: benne „a vész zongorája”, „a harc mennydörgése”, a „diadal-
mi ének”. E zene tényleg „a szív háborgatója”, a „bánat altatója”.
Bevezetésének kemény pontozott ritmusai egyszerre a magyaros jelleget is hangsúlyozzák, ugyanakkor
egy vad fájdalom kitöréseiként hatnak, miközben a zongora balkézszólamának kérlelhetetlen hangsúlyai
egyszerre a sors szigorúságát is, a temetési harangokat is felidézik. Íme, az első ütemek ritmusa:
A csúcspont után lehalkuló zene csendes várakozása a gyászinduló témáját készíti elő:
A téma a basszusból magasabb hangtartományba kerül és egy újabb, sirató jellegű témának adja át helyét:
¹ ejtsd: fünéráj
116
SZ_11705_Z.indb 116 2017.03.01. 15:41:12

A harmadik zenei anyag a harcot idézi: a lelkesítő kürtöket, a seregek rohanását. „Árja közben a szilaj zené-
nek riadozzon diadalmi ének!”
Egy nagy fokozás végén az egész zongorát betöltve tér vissza a gyászinduló dallama, majd elcsöndesedik,
s egy pillanatra a második, a siratódallam idéződik fel, talán vigasztalásképpen is. Végül a harci téma rövid
visszaidézését halljuk: most egyszerre emlék is, fenyegető jóslat is: „Még van lelke Árpád nemzetének”.
Liszt Ferenc: Les Préludes¹

1854-ben fejezte be Liszt ezt a szimfonikus költeményt, mely a szerző egyik legnépszerűbb da-
rabjává vált. A művet valószínűleg A. Lamartine Költői elmélkedések című műve ihlette. A cím
előjátékokat jelent, s Liszt maga egy előszóban írta meg, mire gondolt. Művéhez szóban megfo-
galmazott programot adott:
„Mi más is életünk, mint előjátékok szakadatlan sorozata ahhoz az ismeretlen dallamhoz,
amelynek első, ünnepélyes hangját a halál csendíti meg? A szív fénylő hajnala a szerelem. Melyi-
künk sorsát nem zavarta meg a boldogság első áradata után a vihar ereje, amely durva leheletével
széttépi a gyengéd illúziókat (képzeleteket), villámaival lesújtja annak oltárát? És melyik mélyen
sebzett lélek nem keres ilyen megrázkódtatások után nyugalmat a természet idilli csendjében és
saját emlékeiben? A férfi azonban nem sokáig képes ilyen nyugalomban élni, és mikor a trombita
felharsan, elsőnek rohan a csatába, a legveszélyesebb posztra, hogy a küzdelemben ismét vissza-
nyerje önmagát és belső erejét.”
A programnak megfelelően váltakoznak a darabban a hősies, gyengéd, tragikus és viharzó, ábrándozó,

majd harcias hangulatok. Érdekes azonban, hogy a különböző jellegű részek vezető témáit közös elemek
kapcsolják össze, mintha jeleznék: ugyanannak az életnek ilyen-olyan oldalát éljük át.
És valóban erről szól, ebben a programban merül ki a Les Préludes zenéjének tartalma? Bizonyosan nem.
Élő, eleven zene ez, mely sokkal többet mond, mint csupán annyit, hogy kifejezze a „hősiességet” vagy „ter-
mészetszeretetet”. Ha a zene hallgatása közben hozzáképzelitek a leírt programot, megértitek, hogyan akart
Liszt összekapcsolni zenei gondolatokat és emberi érzelmeket. És ha valaki mást képzel hozzá, miközben a
zenét hallgatja? Az sem baj, mert a zene több, mint amit hozzáképzelünk. És ha valaki semmit sem képzel
hozzá, csak gyönyörködik a zenében úgy, ahogy van? (Feleljetek erre a kérdésre, de csak azután, hogy meg-
hallgattátok a darabot!)
Feladat
A címet helyesen kiejtve a hangsúly a Préludes (’prélüd’) szóra esik, mert a Les (’lé’) szó a többes számú ha-
tározott névelő. Hallgassátok meg az interneten az általatok ismert műcímeket és a szerzők nevét anyanyelvi
kiejtéssel, és igyekezzetek hűen visszaadni azokat!
¹ ejtsd: lé prélüd
117
SZ_11705_Z.indb 117 2017.03.01. 15:41:13

Tanulmányozzátok a következő témákat, keressetek köztük kapcsolatokat!
Alphonse de Lamartine: A tó (részlet)
Így tehát, mindig új partok felé csatázván,

mert éjünk örök, és út nincs visszafele,
horgonyt nem vethetünk az idő óceánján
egyetlen napra se?
Ah tó! Milyen messze már az alig elsuhant év!

Hűs vízed hasztalan várja a drága nőt:
nézd, egymagam ülök a kövön, hol tavaly még
mellettem láttad őt!
(Szabó Lőrinc fordítása)
118
SZ_11705_Z.indb 118 2017.03.01. 15:41:13

Liszt Ferenc: Mazeppa
Victor Hugo költeményével, amely Mazeppa kozák vezér hőssé válásának története, a kompo-
nista 1829-ben ismerkedett meg. A lengyel udvarban élő hetmant egy ló hátához kötözik és egy
ostorcsapással a pusztába indítják. A ló és lovasa szenvedése után a ló hazaviszi Mazeppát saját
népéhez. A téma zenei megfogalmazását Liszt először 15 éves korában készítette el; később több-
ször átdolgozta a témát. 1847-ben önálló darabként jelenik meg a költőnek címzett ajánlással, de
a Transzcendens etűdök (1851) közé is beilleszti a szerző a zongoradarabot. A szimfonikus köl-
temény keletkezési éve is 1851, és a mű tulajdonképpen az etűd zenekari feldolgozása kibővített
formában: vágta (ez az etűd anyaga), szenvedés és diadal.
Szómagyarázat
hetman = katonai cím a XVI–XVIII. században
Horace Vernet: Mazeppa és a farkasok (1826)
A mű az ostorcsapással indul, amellyel a pusztába indítják a lovat. Megszólaló hangszerek: a fúvóskar nagy
része és a cintányér. A hajsza témája:

Allegro agitato
±

Allegro agitato
@ = x »
,
3

@

Az ostorcsapást kottapéldánk első, fortissimo jelzésű hangjai szimbolizálják.
Hangszerelés:
vonóskar, piccolo, 2 fuvola, 2 oboa, angolkürt, 2 klarinét, basszusklarinét, 3 fagott, 4 kürt, 3 trombita,
2 tenorharsona, 1 basszusharsona, tuba, 2 üstdob, triangulum, cintányér, nagydob.
119
SZ_11705_Z.indb 119 2017.03.01. 15:41:13

Ç Ç Ç Ç
Allegro marziale
@ Ç Ç Ç Ç
sempre
@ Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç
Ç@ K Ç@ K O Ç@ Ç@ Ç@
@ Ç ± Ç ± Ç
@ @
@
Ç K± Ç K± OÇ ± »
Ç Ç W
Ç K
W
A téma először a teljes fúvóskaron szólal meg, transzformációi után még kétszer halljuk az indulót. A tempó
egyre gyorsabb, ezt a hatást Liszt a metrumok „kicsinyítésével” éri el (6/4, 4/4, 3/4, 2/4). A mű második része
fájdalmas, szenvedő hangvételű. A harmadik, befejező rész a győztes hazatérés, a diadal.

Allegro marziale
@ @
K
Allegro marziale
± ±
3
& K Ç Ç

@ !Ç !Ç O !Ç Ç

Ç
3

Feladatok
1. Zenehallgatás közben figyeljetek a hangszerelésre!
2. Jegyezzétek fel a felismert hangszerek nevét, majd készítsetek „hangszerelési vázlatot”, amely segítsé-
gével követni tudjátok a zenei folyamatot! Hallgassátok meg többször a művet, így egyre több adalékkal
(adattal, megfigyeléssel) bővíthetitek munkátokat!
A szimfonikus költemény programzene, szimfonikus zenekarra írt egytételes kompozíció, mely-

nek ihletője, inspirálója, azaz programja gyakran irodalmi vagy képzőművészeti alkotás. A műfaj
nevét Liszt Ferenc írta le először, mikor 1854-ben így nevezte az 1849-ben írt Tasso-nyitányt.
A műfaj sokat játszott darabjai például Richard Strauss Don Juanja és a Till Eulenspiegel vidám
csínjei, valamint Bedřich Smetana Hazám ciklusa.
Feladat
Keressetek felvételeket a világháló segítségével szimfonikus költeményekről!
120
SZ_11705_Z.indb 120 2017.03.01. 15:41:13

Liszt Ferenc: Két hangversenyetűd
Bár Liszt e két etűdöt megrendelésre írta, valójában a zongorázás tanításának céljára készültek.
Mint azt a cím („hangversenyetűd”) is jelzi, e darabok előadása komoly hangszertudást és előadói
készséget feltételez. A művek keletkezési ideje 1862–1863.
Erdőzsongás
A Desz-dúr etűd (Erdőzsongás) a szélben hajladozó fák hangját, a levelek zizegését ábrázolja. Az impresz-
szionista jellegű kép évtizedekkel megelőzi a zenei impresszionizmust, Debussyt.
Vivace

Vivace
@ @
una corda
@ @ @ E ±
| dolcissimo6
3 6 6 O D
@ @ E ± ,
@@@
@ @

dolce con grazia
@
@ @
D O
@ @ O O D , ,
@@@
Manók tánca
Hamburger Klára neves Liszt-kutatónk ezt írja a második etűdről Mendelssohn légies scherzóihoz hasonlítva
a művet: „De Mendelssohn tündéreinél ezek a manók szellemesebbek, koboldosabbak, ironikusabbak; ele-
gáns dévajságukból a démoni elem sem hiányzik.”

K K K K K K K K K

Presto scherzando
, ± , , 7±
K
K K ± K
K
, , , ± , , ± ,
Presto scherzando
±
± K K
,± , ± ,
,
| K K K7

K
K

più dim.
KK ±
K
, ,
± ± ± , ±
±K K ± ± ± , ± ± ± ± ± ± ±
, ,

121
SZ_11705_Z.indb 121 2017.03.01. 15:41:13

Liszt Ferenc: Transzcendens etűdök
A fiatal Liszt Ferenc 1831-ben hallotta Párizsban Niccolò Paganini hegedű-, majd 1832-ben
Frédéric Chopin zongorajátékát. Ezek az élmények ösztönözték arra, hogy hangszertudását még
magasabb színvonalra fejlessze, forradalmasítva a zongorázást.
„Egy egész zenekar tömörségét, színeit, hatásait tudta megszólaltatni rajta...” (Hamburger Klára)
A 12 transzcendens etűd három változatban látott napvilágot. Az első változat 1826-ból való,
ezt követte az 1837-es sorozat, mely részben az első munka átdolgozása. A végleges mű 1851-ben,
Weimarban készült el, a komponista Karl Czernynek, az ujjgyakorlatok mesterének ajánlotta, és
ezzel az alcímmel látta el: Különleges nehézségű (transzcendens) gyakorlatok. Az etűdök nagy
része címet kapott, például: 1. Preludio (Bevezetés); 3. Tájkép; 4. Mazeppa.
4. Mazeppa (d-moll)

Allegretto
K arp.
Allegro
H D
K K ± K ± K ± ± K ± ± , ±
@ E HHHH ± HHH O ± ± O ± O ±
D O O
K
HHH , HHH , , O O ,
HH K HH H K
HHH HH K K K K K
E H ± HH O ± D ± O
± O ± D ± O ± O ± ± K ± ± K±
@ HH HH , , O
HH HH O
D ,
H
arp.
Feladat
Figyeljétek meg a szeptimakkordokat, és kottázzátok le őket alapállású szűkített szeptimként, ahol szüksé-
ges, értelmezzétek át enharmonikusan a hangokat! Jelöljétek a hangzatfordításokat!
Liszt Ferenc: Paganini-etűdök

A Paganini-etűdök első változata 1838-ban készült el. A zeneszerző 1851-ben ismét elővette és átdol-
gozta a műveket. A 3. etűd témája Paganini h-moll hegedűversenyének III. (Rondó) tételéből származik.
3. La Campanella (A harangocska)

Allegretto moderato
K
K O K K

1x Solo
K
K
2x Tutti
, ,
G !

1. 2.
K
O K ! !
K

K

,

Szómagyarázat
A transzcendens szót ma „természetfeletti, fel nem fogható” értelemben használjuk.
122
SZ_11705_Z.indb 122 2017.03.01. 15:41:13

Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák
Részlet Bartók Béla 1936-ban elmondott akadémiai székfoglalójából. Az előadás címe: Liszt Ferenc.
„A dolog természetéből folyik, hogy átdolgozásaiban, pl. rapszódiáiban kevésbé volt alkalma
legbelső énjének teljes kitárására... De ... hangsúlyoznom kell, hogy ezek a rapszódiák ... a maguk
nemében tökéletes alkotások.”
(Megjelent a Nyugat folyóirat 1936. márciusi számában)
Liszt Ferenc tisztelői körében, munkásságának ötvenéves jubileuma

alkalmából. Az első sorban: Haynald Lajos bíboros, Liszt Ferenc,
Apponyi Albert gróf és Karátsonyi Guido gróf. A hátsó sorban: Huszár
Imre, Sipos Antal, Mihalovich Ödön, Augusz Antal báró, Hans Richter
és Johann Nepomuk Dunkl. (Kozmata Ferenc felvétele, Budapest, 1873)
Liszt Ferencet mélyen megérintette a Duna áradása, a nagy pesti árvíz. Ennek hírére 1938-tól
kezdve hangversenyei egy részének bevételét a károsultak javára ajánlotta fel. Az esemény után,
1839 és 1947 között írta a Magyar Dallok (így!) és a Magyar rapszódiák sorozatát. Liszt mű-
veinek alapja olyan zenei világ, ami nem magyar, nem ősi és nem egységes. A legtöbb dallam
hangszeres tánczene, verbunkos, illetve csárdás muzsika. Műfajilag ezek a rapszódiák „...több té-
mából lazán fűzött darabok, amelyeknek alapvető vonása az improvizációs, fantáziaszerű szövés,
valamint a rendkívüli technikai csillogás és hatásos bravúr. ... A darabok többsége a verbunkos és
a cigányzene Lassú-Friss tételpárosának mintájára épül...”
(Hamburger Klára: Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák)
Feladatok
1. Figyeljétek meg a Lassú és Friss tételt a II. Magyar rapszódiában!
2. Nézzétek meg a Walt Disney Stúdió Tom és Jerry filmepizódját is! (Keresési javaslat: Hungarian Rapsody no. 2.)
Zenehallgatás
Hallgassátok meg a Rákóczi induló dallamát a XV. Magyar rapszódiában! Ezt a témát Hector Berlioz francia
zeneszerző is feldolgozta.
Szómagyarázat
rapszódia = csapongó hangulatú költemény vagy zenedarab
123
SZ_11705_Z.indb 123 2017.03.01. 15:41:13

Bevezetés a romantika harmóniavilágába
Kisterc-rokonságok
A hangnemek között a legközvetlenebb rokonságot a párhuzamos hangnemek képviselik. Pl.: C-dúr és
az azonos előjegyzésű a-moll kapcsolata.
1. mintapélda: C-dúr a-moll
Ha a fenti a-mollt dúrrá változtatjuk, a C hang Cisz-re emelkedik: a lá–dó–mi hangzatból lá–di–mi lesz és
a hangzás „kifényesedik”.
2. mintapélda: a-moll A-dúr
Ha viszont a C-dúrt változtatjuk mollá, akkor az E hang süllyed Esz-re, vagyis a dó–mi–szó hangzatból dó–
má–szó válik és a hangzás „elsötétül”.
3. mintapélda: C-dúr c-moll
Mint látjuk, a C-dúr hármashangzathoz hasonlóan (1. példa dó–mi–szó) az A-dúr hármashangzat is dúr hang-
zat (2. példa lá–di–mi) – csakhogy más és más karaktert képviselnek. A lá–di–mi hangzat az őt megelőző
dó–mi–szó után jóval fényesebben szól. Ugyanez vonatkozik a-moll (lá–dó–mi) és c-moll (dó–má–szó) (3.
példa) viszonyára is. Mindkettő moll hangzat, a dó–má–szó azonban az őt megelőző lá–dó–mi hangzat után
lényegesen sötétebb színezetű. Levonhatjuk a tanulságot: a kisterc-rokon dúr és moll hármashangzatok jelen-
tése aszerint változik, hogy a dó-ból di (2. példa), vagy a mi-ből má lesz (3. példa).
Ha egy dó–mi–szó hangzatot kis terccel mélyebbre transzponálunk, lá–di–mi hangzat keletkezik, így lesz
C-dúrból A-dúr Rossini: Sevillai borbély című operájának fináléjában.
Allegro Rossini
124
SZ_11705_Z.indb 124 2017.03.01. 15:41:13

orig. in Esz
4. mintapélda: C-dúr A-dúr
Ha viszont egy dó–mi–szó hangzatot kis terccel magasabbra transzponálunk, má-dúr hangzat jön létre. Verdi
Rigoletto című operájában Gilda szívhez szóló dallama a má-dúr hangzatnak köszönheti hatását.
Verdi
5. mintapélda:
A 2. és 4. mintapélda esetében 3# emelkedés, a 3. és 5. mintapélda esetében 3b süllyedés történt. Az előbbiek

„fény”-hatást, az utóbbiak „árnyék”-hatást eredményeztek.
Nagyterc-rokonságok
Mint tudjuk, a klasszikus összhangzattan alapvető harmóniai kapcsolata a domináns–tonika vonzás, azon
belül is az V–I. fok összefűzése.
6. mintapélda: domináns–tonika tonika–domináns
A fenti példán cseréljük fel C-dúr hármashangzatot Esz-dúrral úgy, ahogy azt a 3. mintapéldán tettük. Nem
véletlen, hogy az így keletkező má-dúr tonika a romantikus zenei nyelv egyik drámai, szenvedélyes fordulata
lett (3b süllyedés).
125
SZ_11705_Z.indb 125 2017.03.01. 15:41:14

Verdi
orig. in Cisz
7. mintapélda:
Most cseréljük fel a fenti 7. példa domináns hangzatát (G-dúrt) a 3 előjegyzéssel magasabb E-dúrra. Úgy,
ahogyan ezt Verdi teszi az Aida című opera kezdő ütemeiben, ezzel is érzékeltetve a szöveg mondanivalóját
(Ó, égi Aida!).
Verdi
orig. in D.
Domináns
8. mintapélda:
Giuseppe Verdi (1816–1901)

(Giovanni Boldini alkotása, 1886)
126
SZ_11705_Z.indb 126 2017.03.01. 15:41:14

Giuseppe Verdi
Verdi (1816–1901) háromévesen kezdte zenei tanulmányait. Egyik első műve – még zeneisko-
lai tanulmányai idején – egy nyitány volt, melyet Gioacchino Rossini: A sevillai borbély című
operájához komponált. Mivel nem vették fel a milánói konzervatóriumba, magánúton folytatta
a tanulást, és templomi szolgálatot vállalt a szülőfaluja melletti városkában, Busettóban. Eköz-
ben Milánóban megjelentek dalai. Miután operái egy csapásra ismertté tették (Nabucco 1842,
Trubadúr 1853, Traviata 1853, Álarcosbál 1857), fontos szerepet vállalt az Itália egyesítéséért
és szabadságáért küzdő mozgalomban (Risorgimento), majd a politikai életben. 1861-től képvi-
selő, 1874-től a szenátus tagja. Élete, pályája – bár sok akadályt kellett leküzdenie – felfelé ívelő,
sikeres volt. Operákat írt (Don Carlos 1867, Aida 1871) és – Rossini halálhírét hallván – gyász-
misét tervezett (Requiem). Ekkor kérte fel a neves olasz komponistákat egy-egy tétel megírására.
A tételek közül akkor csak a Libera me Domine de morte aeterna (Ments meg, Uram, engem az
örök haláltól) készült el, ezt ő maga zenésítette meg. Később barátja és küzdőtársa, az irodalmár
és szabadságharcos Manzoni tiszteletére teljessé tette a Requiemet. Mi volt Verdi sikerének titka?
Az olasz opera figurái G. Rossini után inkább típusok voltak az operaszínpadon, mint hús-vér
figurák, egyéniségek, jellemek; Verdi szereplői pedig a „mindennapi hősöket” jelenítik meg.
Verdi 28 operája az Obertótól (1839) a Falstaffig (1893) tehát új világot hozott létre.
Giuseppe Verdi: Rigoletto (opera)

A Rigoletto című opera szövegkönyve (libretto) Victor Hugo: A király mulat (1832) című drámája
alapján készült. A premier 1851-ben volt.
Legfontosabb szereplők: A mantovai (mantuai) herceg – tenor

Rigoletto, a herceg szolgája, udvari bolond – bariton
Gilda, Rigoletto lánya – szoprán
Sparafucile, bérgyilkos – basszus
Monterone gróf – bariton
Humor, ármány, a társadalom kritikája, szerelem, árulás, átok és az átok beteljesülése – erről
szól a történet, melynek főhőse a torz, púpos udvari bolond. Rigoletto éles eszével és goromba
nyelvével megbántja, miközben kiszolgálja környezetét. Mindig a saját érdekei szerint gazdálko-
dik az információkkal és az emberi érzelmekkel.
„Egy király, uraim, mindig annak örül, amit mástól elvehet.” – hangzik Victor Hugo drámájá-
nak egyik mondata.
Feladat
Nézzetek utána az opera cselekményének, majd azonosítsátok a szereplőket a közölt kották alapján!
@ @ !
@ @
Allegretto
,
K
( Sok ,
@@ !
K K K
a szép nĘ, és i - ga - zán egy - re megy, ha
@ @ , , ,
bá - jos és nem vén, hogy me - lyik a sok kö - zül.
127
SZ_11705_Z.indb 127 2017.03.01. 15:41:14

@
@ 4
Andantino
2
@ ! Nap - fény

és

bol - dog - ság, két

szív, ha lán - gol, a
@ ,
K ±
,
Gvé - rünk fel - lo - bog az é - des vágy - tól.

Andante
@ @
@@
Q 3
Nem tü - nik el a fáj - da - lom, nem csen - de - sül a bá - nat.
Kövessétek a történetet a vázlat segítségével!
Első felvonás I. kép:

Rigoletto titkos hölgyismerőse – Monterone fájdalma – maró gúny – Monterone átka
II. kép:
Találkozás Sparafuciléval – a szerelmes Gilda – leányrablás – Rigoletto tévedése
Második felvonás:
Rigoletto fájdalma – a bosszú terve
Harmadik felvonás:
Sparafucile feladata – Gilda álruhában – a gyilkosság – kiderül a tévedés – Rigoletto összeomlik
2012-ben a Zsámbéki Színházi Bázison újszerű előadás került színre: fiatal alkotók Victor Hugo drámáját
– A király mulat – és a mű alapján készült Giuseppe Verdi operát – Rigoletto – írták át, és sűrítették a cselek-
ményt egyetlen nap történésévé.
Feladat
Keressétek meg a vásári komédiák stílusában írt bevezetőben az „árulkodó” kifejezéseket! Mi a gúny és
a humor forrása a szövegben? Keressétek meg a mai beszélt nyelv kifejezéseit!
Mélyre tisztelt népünk! Bátor, s nemes horda! Lesz olyan is, aki sírva- s dalra fakad,
Király üzenetje mondatik ím tollba hisz udvari bolond és muzsikusi pop-apparát,
(gigászi partit ad országunknak fője szolgáltat sok operai pappapparát.
s meghívást a hon, lám, imígyen kap tőle): Azt tartom én, tisztelni kell az Istent,
Minden honpolgár figyelmébe ajánlva: de vigadni, enni, inni és szeretni itt lent.
palotámban hatalmas tivornya lép hatályba! Ne hívd ki a sorsot azzal magad ellen,
Szemérmetlen szendvicstálak és sült hurkák, hogy nem jössz, nem érsz rá, „orvoshoz kell mennem”,
pecsenye és pezsgő véresen kulturált hidegen hagy minden hétköznapi mentség:
erdejében… A királyod szólít, hogy legyél nála vendég!
128
SZ_11705_Z.indb 128 2017.03.01. 15:41:14

Verdi Aida című operája a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
2014. július 30-án. Szereplők: Wiedemann Bernadett,
Thiago Arancam, Berczelly István
Giuseppe Verdi: Aida

Opera négy felvonásban, fordította: Závodszky Zoltán
Ismerkedjünk meg az Aida című operával oly módon, hogy a kiválasztott szemelvényekben egyút-
tal Verdi sajátos, romantikus harmóniakezelési módját is elemezzük!
Verdi az Aida című operát az egyiptomi alkirály, Izmail felkérésére, a Szuezi-csatorna meg-
nyitásának 1871-ben megrendezett nagyszabású ünnepségére írta. Az opera szövegkönyve szerint
a történet színhelye Egyiptom – a fáraók idejében.
A színjáték főhőse Radames, ifjú egyiptomi hadvezér, aki győzedelmesen tér meg az etiópok
ellen vezetett hadjáratból. A történet cselekményének mozgatója egy végzetes ellentét; bár az
egyiptomi király leányát, Amnerist Radamesnek szánja, az ifjú hadvezér mégsem őt szereti, ha-
nem a királylány rabszolganőjét, Aidát. Csak később tudja meg, hogy az egyszerű rabszolganőnek
hitt lány a legyőzött etióp király lánya. Tiszta érzelmük királyi szüleik akaratával, háborúskodó
népük érdekeivel, a győzők és legyőzöttek kibékíthetetlenségével találja magát szemben. A tények
válaszút elé állítják az ifjú szerelmeseket: hűség a hazához vagy kettőjük boldogsága a tét. Min-
den ésszerűség ellenében a szerelem ereje vezeti útjukat. Szökést kísérelnek meg, amely azonban
kudarcba fullad. Radamest árulása miatt szörnyű ítélet várja; élve temetik sziklasírba. Aida önként
vállalja vele a halált. Titkon belopódzik a még nyitott sírkamrába, s csak akkor fedi fel magát Ra-
dames előtt, amikor a sziklabörtön hatalmas záróköve véglegesen elzárja életük útját.
Az opera szereplői: A király – basszus

Leánya, Amneris – mezzoszoprán
Aida, etióp rabnő – szoprán
Radames, hadvezér – tenor
Ramphis, főpap – basszus
Amonasro, Etiópia királya, Aida apja – bariton
Hírnök – tenor
Papok, papnők, miniszterek, tisztek, katonák, etióp rabok,
hadifoglyok, az egyiptomi nép
129
SZ_11705_Z.indb 129 2017.03.01. 15:41:14

I. felvonás
No. 2 Radames recitativója és románca

Radames: (recitativo)
A recitativo G-dúr hangneme után a fanfárok váratlanul Esz-dúrban szólalnak meg. (Lásd 7. mintapélda!)
A fanfárok bevezetője után kezdődik Radames románca, amelyben az előzővel éppen ellentétes har-
móniaváltást figyelhetünk meg: a bevezetőben a nagy terccel mélyebb hangnem (G-dúr után Esz-dúr)
sötétebb színeket festett, itt pedig a B-dúrból a nagy terccel magasabb hangnembe (D-dúrba) modulá-
lás kelt fényes hatást. (Lásd: 8. mintapélda!)
Ne felejtsük el: harmóniamegfigyeléseink során a szolmizációt a hangzatváltások egymásba kapcsolódó

hatásának kifejezésére, a legélesebben hallható terchangok összefüggései szerint alkalmazzuk!
Andantino
Radames:
Szómagyarázat
románc = érzelmes hangvételű, rövid mű
130
SZ_11705_Z.indb 130 2017.03.01. 15:41:14

No. 4 Amneris–Aida–Radames tercett (bevezető ütemek):
Andante
Amneris
Az előbb idézett részlet 6. ütemében a C-dúr hangzásban megjelenő

Esz-dúr váratlanul hat. (Lásd 5. mintapélda!)
A következő ütemben megjelenő G-dúr az Esz-dúrhoz képest
emelkedést, fényt hoz. (Lásd 8. mintapélda!)
II. felvonás
No. 9 Amneris–Aida duett (részlet)
(zenekar) Amneris
131
SZ_11705_Z.indb 131 2017.03.01. 15:41:14

A B-dúr D-dúr hangnemváltás fényes (pozitív) hatását már ismerjük (lásd: Radames románca). A D-dúr után
visszatérő B-dúr hangnem az idézett szakasz végén – a szöveg jelentését követve – B-dúr helyett b-mollban
zárul. (Lásd 3. mintapélda!)
II. felvonás
No. 10 Finale, részlet a „nép kórusából”:

Szoprán
Az idézett női kari részlet 11. ütemében az előző kétütemnyi dallam szekvenciája az azonos alaphangú
mollban jelenik meg. (Lásd 3. mintapélda!)
Az azonos alaphangú dúr és moll – alaphanghoz viszonyított – eltérő hangközei a következők:
DÚR
MOLL
132
SZ_11705_Z.indb 132 2017.03.01. 15:41:15

No. 10 A győztes egyiptomiak bevonulási indulója:
Allegro maestoso
Az Asz-dúr után megjelenő Cesz-dúr súlyos hatású (mi–má váltás), a Cesz-dúrt követő Asz-dúr emelke-
dést, fényt hoz (dó–di váltás) (lásd 5., illetve 4. mintapélda!):
133
SZ_11705_Z.indb 133 2017.03.01. 15:41:15

Feladat
Kottázd le a bevonulási induló Cesz-dúr szakaszát H-dúrban! Vigyázz a keresztek helyes alkalmazására
(a Cesz-dúr és a H-dúr enharmonikus hangnemek)!
III. felvonás
No. 11 Bevezető, a papok és papnők imája

Papok
kara
A csellók folytonosan hangzó hangja kíséretében a papok és papnők e-moll és g-moll hangnemekben ének-
lik imájukat. Ha az e-moll jelentése lá–dó–mi, akkor a g-mollé dó–má–szó lesz (5. mintapélda változata).
Az e-moll mi hangja a g-moll megjelenésekor elsötétül (má-vá változik), az e-moll visszatérésekor újra
nyitottabb hatást eredményez. A zenekari bevezetőben a mi–má (H–Be) ingadozás már előlegezetten meg-
jelenik:
134
SZ_11705_Z.indb 134 2017.03.01. 15:41:15

No. 11 Aida áriája
Aida
A Nílus-parti jelenet a-moll áriájában (az idézett szemelvény 2. ütemében) a megcsillanó reményt és a táj
varázsát dó–di hatással jeleníti meg a zeneszerző. (Lásd 2. mintapélda!)
IV. felvonás
No. 15 Ítélet-jelenet
Ramphis (főpap)
A főpapok könyörtelen dallama és Amneris emberi érzelmei közötti ellentétet dó–di c-cisz hatás festi.
(Lásd 2. mintapélda!)
135
SZ_11705_Z.indb 135 2017.03.01. 15:41:15

Johannes Brahms
„Egyes vélemények szerint Johannes Brahms már ... 16 éves korában találkozhatott a csárdás-
jellegű magyaros-cigányos dallamvilággal az 1849-ben szülővárosán, Hamburgon át menekülő
magyar családok révén.” (Forrás: Ujfalussy József írása, Johannes Brahms: Cigánydalok címmel)
Tudjuk, hogy egy évvel később megismerkedett Hoffmann Eduárd hegedűművésszel, aki Remé-
nyi Edeként lett világhírű, és akinek Brahms állandó zongorakísérője lett. A zeneszerző 21 magyar
táncot írt, melyek hamar népszerűvé váltak. Az első 10 mű 1869-ben jelent meg, ezt követte 11
darab 1880-ban. A hegedű-zongora átiratok Joachim József magyar hegedűművésztől származ-
nak, akinek szintén kísérője lett. A zeneszerző 35 éves korától Bécsben élt, így Magyarországon
is sokszor fellépett.
Johannes Brahms: V. Magyar tánc op. 103.

Eredeti hangnem: g-moll.

Allegro

g

Ç
G K K

Ç Ç

ÇÇ

, Ç

K

ÇÇ
Ç
Ç

±
,
Q
legg. 5

Brahms nem látta el opusszámmal ezt a sorozatot, és úgy nyilatkozott műveiről, hogy azokat ő csupán „fel-
nevelte”. Nem véletlen e kijelentés: sokan és sokszor támadták a komponistát, plágium (utánzás, másolás)
vádjával illették őt. A műveket ihlető dallamok sokfélék, több esetben kérdéses az eredetük. Legnépsze-
rűbbek talán az I., V. és VI. tánc. Ez utóbbi forrása bizonyos, hogy Nittinger Adolf Rózsabokor-csárdása
és/vagy gróf Fáy István Ellencsárdása.
A művek egyvégtében való meghallgatása – bármennyire rövidek is – kifejezetten ellenjavallt! – áll
a Danubia Zenekar 2008-ban megjelent felvételének borítóján.
(Forrás: Danubia Zenekar lemezismertetője, szerző: László Ferenc)
136
SZ_11705_Z.indb 136 2017.03.01. 15:41:16

Johannes Brahms: Német Requiem
Brahms a Requiemet 1866-ban fejezi be, a teljes mű bemutatójára 1867-ben Brémában kerül sor. Lehetséges,
hogy létrejöttében édesanyja és Robert Schumann halálának is szerepe volt. A hét tétel szövegeit az Ó- és
az Újszövetségből választja ki. A Luther-féle német nyelvű bibliafordítást használja, mint Johann Sebastian
Bach a passióiban.
Az I. tétel háromrészessége a misék (így a gyászmise) első tételére rímel: Kyrie eleison, Christe eleison,
Kyrie eleison! (Uram, irgalmazz, Krisztus kegyelmezz, Uram, irgalmazz!)
Szövege Máté evangéliumából való, a Nyolc boldogság egyike: Boldogok, akik szomorúak, mert majd
megvigasztalják őket. (A Szent István Társulat bibliafordítása, 2013.) Az utolsó, a VII. tétel visszatér a mű
alaphangjához: Boldogok, akik az Úrban halnak meg.
Hallgassátok meg a művet keretező két részt! Énekeljétek el az alábbi, korálra emlékeztető kórusrészletet!
Ç
Se - lig sind die da Leid tra - gen,
@ E Ç Ç Ç Ç OÇ T Ç
Ç Ç
Q
DÇ O Ç
E TÇ Ç

Ç Ç Ç
Ç
@
denn

sie sol - len ge - trös - tet wer - - - - den
@ Ç Ç
Ç Ç »

Q
Ç O
ÇÇ »
@ Ç
A Nyugat című folyóirat zenekritikái többször említik Brahms nevét Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal,
Dohnányi Ernővel, de külföldi szerzőkkel kapcsolatban is. A cikkek szerzői között találjuk Tóth Aladárt és
Molnár Antalt is. Brahms Német Requiemjéről Jász Dezső írt a folyóirat 1910. évi 10. számában:
„Brahms formaművész volt. Sokkal inkább a formákban kereste a lényeget, mint akár Bach, akár Beet-
hoven. Imádta a formát. Fanatikusa volt a formáknak, kivált a nagy formáknak. És mégis örökösen küzdött
a formákkal.”
„A Requiem azokat a kétségeket és reménykedéseket foglalja össze, a Biblia szövegének szerencsés fel-
használásával, amelyekkel a vallásos ember szerettei halála fölött vigasztalódni igyekszik. ... Brahms a bol-
dogtalanságról, a halálról, a földi szenvedések jutalmáról beszél nemes szemlélettel.” Ez „a Requiem nem
katolikus vagy protestáns szertartásokhoz készült istentisztelet. Impozáns formáiban Brahms veleszületett
emberi vallásossága és Biblia-ismerete nyilatkozik meg. A harmóniái egyszerűek... A munka kontrapunktikus
szövete különben tele van muzsika-írás boszorkányosságaival, s a megfonásban gyönyörű szilárd logika rejtő-
zik... A ... hét tétel közül ... a három első tétel a borongás, a többi négy a remény eljövendő sugarát tükrözteti.”
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumának második részéből (Vízkereszt után) a nyitó
tételt: A nyolc boldogság!
137
SZ_11705_Z.indb 137 2017.03.01. 15:41:16

Johannes Brahms: Akadémiai (ünnepi) nyitány op. 80.
Johannes Brahms (1833–1897) A régi Nemzeti Színház (Pesti Magyar Színház) 1837-ben
Brahms nagyzenekarra írt művei közül legjelentősebbek a szimfóniák és a Haydn témájára írt variációsoro-
zat. A rövidebb darabok közül kiemelkedik a Tragikus nyitány és az Akadémiai nyitány. A nyitány itt nem va-
lami színdarabhoz vagy operához írt előjáték, csupán azért adta ezt a címet a szerző, mert mint a nyitányok,
ez is összetett, de egytételes mű. Az Akadémiai nyitányt Brahms 1879-ben írta, abból az alkalomból, hogy
a boroszlói (ma: Wrocław, Lengyelország) egyetem díszdoktorává választották. A nyitányba beleszőtt régi
német diákdalokat is; köztük a nálunk is ismert Gaudeamus igitur kezdetűt. (Ennek legrégibb feljegyzései
az 1700-as évek elejéről valók.) Ismerjünk meg hármat e diákdalok közül, ezután hallgassuk meg a művet!
Művét maga Brahms csak Janicsár-nyitányként emlegette. A zene közelebb áll a diáksághoz, mint a tudós
professzorokhoz.
138
SZ_11705_Z.indb 138 2017.03.01. 15:41:16

2. Ubi sunt qui ante nos in mundo fuere? Vadite ad superos,
transite ad inferos, ubi jam fuere.
3. Vivat accademia, vivant professores! Vivat membrum quodlibet,
vivant membra qualibet, semper sint in flore.
Jelentése:
1. Örvendezzünk tehát, amíg fiatalok vagyunk, a kellemes fiatalkor és a terhes öregség után elnyel minket
majd a föld.
2. Hol vannak, akik előttünk voltak? Menjetek az égbe, menjetek át a pokolba, ott találjátok őket.
3. Éljen az egyetem, éljenek a tanárok, éljenek a tanulók, akik csak vannak, éljenek a tanuló leányok, akik
csak vannak, virágozzanak mindig!
Egy édeshangú kismadár

J. Brahms

± K
Szóló

1. Egy é - des - han - gú kis - ma - dár,
± K
Kórus

,
± K
Egy é - des - han - gú kis - ma - dár,

,
±
K
Szóló

7
Egy tüs - ke - bok - ron szóm - ra vár, din, din, don, don,
±
Kórus
K
Ç ÇÇ
,
Egy tüs - ke - bok - ron szóm - ra vár, din, don, don.
± K
Ç
,
ÇÇ
V 139
SZ_11705_Z.indb 139 2017.03.01. 15:41:16

Georges Bizet
Georges Bizet: Carmen – „Utcagyerekek kórusa”

Részlet az I. felvonásból
Georges Bizet (1838–1875) francia zeneszerző Carmen című operájának helyszíne Sevilla és kör-
nyéke. A történet 1820 körül játszódik.
Főbb szereplők: Carmen, cigánylány – mezzoszoprán

Don José tizedes – tenor
Micaela, parasztlány – szoprán
Escamillo, torreádor – bariton
Az első felvonás cselekménye:

A sevillai dohánygyár közelében unatkozó katonák figyelik az utca életét, amikor feltűnik Mi-
caela, aki Don Josét keresi. Az őrségváltást az utcagyerekek csapata kíséri, akik kifigurázzák
a katonai ceremóniát.
@ G
K K O K S , K K K
,
Nagyon ritmikusan
O
, , , , , ,
4 , K S S K K
Mi is jöt - tünk fel - vo - nul - ni, Csu - pa bá - tor ka - to - na!
@ O , , , 4 4 , ,

G K K K S K K K
, , ,
Zúgj, har - sogj, trom - bi - ta hang - ja, Ta ra ta ta ta ra ta ta!
@ , O O
, , , ,
4 , K K
Tud - juk, hogy kell sor - ba áll - ni, Mint a fel - nĘtt ka - to - nák,
@ O , , , 4 4 , ± , , K ±

( K K
Jól tart - juk min - dig a lé - pést, Egy, ket - tĘ, bal - ra át!
@ D ,
K K
, K K S D , K K K K
,
D , K
Tartsd a há - tad e - gye - ne - sen, Ki ne dugd a ha - sa - dat,
@ K
, , , 4 4 4 O , , , D , , ±
Gon - dol - jál min - dig a rend - re, I - ga - zítsd a so - ro - dat!
(Ábrányi Kornél fordítása)
Zenehallgatás
Az operairodalom slágerei közé tartozik a Habanera és a Torreádor-dal. Talán alsó tagozatos korotok-
ban énekeltétek Bárdos Lajos: Bikaviadal című bicíniumát, melyben a szerző a mű végén az Escamillót
köszöntő dallamot idézi.
140
SZ_11705_Z.indb 140 2017.03.01. 15:41:16

Az orosz népdal modális hangzásvilága orosz mesterek műveiben
Mielőtt Muszorgszkij művészetével megismerkedünk, tekintsük át az orosz népdal hangzásvilágát

és ennek megjelenését az orosz műzenében!
Szemelvények Rimszkij-Korszakov 100 orosz népdal című, 1877-ben megjelent gyűjteményéből.
Miszail és Varlam énekli e dallamot Muszorgszkij Borisz Godunov című operájában, az I. felvonás kocsma-
jelenetében.
Márfa dala Muszorgszkij Hovanscsina című operájában.
A Vörös tér napjainkban
141
SZ_11705_Z.indb 141 2017.03.01. 15:41:16

Csajkovszkij két művében is megjelenik ez a dallam: az Adagio vonóshangszerekre című mű és az I. vonós-
négyes op. 11. témájaként.
2. Táncol Dunyuska, szép szőke lányka, 8. És egész este sírva sírdogál,
Ej, lyuli, lyuli, szép szőke lányka. Ej, lyuli, lyuli, sírva sírdogál.
3. Egy bojárlegény vár az ajtóban, 9. Éjfél óráján már pópát hívnak,

Ej, lyuli, lyuli, vár az ajtóban. Ej, lyuli, lyuli, már pópát hívnak.
4. Szépen szólítja Dunya szép lánykát, 10. Még alig szürkül, szól a harangszó,
Ej, lyuli, lyuli, Dunya szép lánykát. Ej, lyuli, lyuli, szól a harangszó.
5. „Táncolj, Dunyuska, szőke leánykám, 11. Sírba tesszük már a szép Dunyuskát,

Ej, lyuli, lyuli, szőke leánykám. Ej, lyuli, lyuli, a szép Dunyuskát.
6. Tudd meg, Dunyuska, viszlek magammal, 12. Áll az ajtóban a szép bojárlegény,

Ej, lyuli, lyuli, viszlek magammal.” Ej, lyuli, lyuli, a szép bojárlegény.
7. Megijed erre a szép Dunyuska, 13. „Szép szőke Dunya, bocsáss meg nekem,
Ej, lyuli, lyuli, a szép Dunyuska. Ej, lyuli, lyuli, bocsáss meg nekem.”
Szómagyarázat
bojár = orosz főnemes
pópa = ortodox (görögkeleti) keresztény pap
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Igor Sztravinszkij Tűzmadár című táncjátékát vagy a Tűzmadár szvit V. tételét! A világ-
hálón találtok olyan felvételt, amelyen a partitúrát követni tudjátok.
142
SZ_11705_Z.indb 142 2017.03.01. 15:41:17

Csajkovszkij IV. szimfóniájának fináléjában és Balakirev Nyitány három orosz téma felett című művében vált
ismertté e dallam.
A szöveg nélkül közölt népdalt Sztravinszkij Petruska című művében dolgozta fel.
Jelenet a Szegedi Kortárs Balett Igor Sztravinszkij zenéjére koreografált, Tavaszi áldozat című
táncművének próbáján a Szegedi Nemzeti Színházban 2014. március 6-án. Juronics Tamás
koreográfiáját március 7-én mutatták be.
143
SZ_11705_Z.indb 143 2017.03.01. 15:41:17

Muszorgszkij Hovanscsina című operájában dolgozta fel ezt a népdalt.
Az 1., 3., 4., 5. dallamok szövegét Raics István, a 2. dallamét Nádasdy Kálmán írta.
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

(1839–1881)
Mogyeszt Muszorgszkij orosz zeneszerző. Nagy elődje, Glinka (1804–1857) eszméjét tette ma-
gáévá, midőn – az Ötök csoportjával egyetértésben – műveit az orosz nemzeti hagyomány ápolá-
sának szolgálatába kívánta állítani. Legismertebb művei: Borisz Godunov, Hovanscsina (operák),
Egy kiállítás képei (zongoramű).
144
SZ_11705_Z.indb 144 2017.03.01. 15:41:18

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
A zeneszerzőt 1874-ben készült zongoraciklusának megírására festőbarátja, Viktor Hartman em-
lékkiállítása ihlette. A képek közötti séta, a promenád, a hangulati változásokat az azonos téma
karakterváltozataival jeleníti meg.
A festő „halála után ... kiállítást rendeztem rajzaiból és akvarelljeiből. Muszorgszkij, aki rend-
kívül szerette Hartmant, és akit a festő halála mélyen érintett, elhatározta, hogy zenében rajzolja
meg elhunyt barátja jelentősebb képeit, önmagát is megrajzolva, amint a kiállításon sétál, és hol
derűsen, hol bánatosan emlékszik vissza az elhunyt, nagy tehetségű művészre.”
(Forrás: Vlagyimir Sztaszov: Muszorgszkij, idézi: Pándi Marianne: A hét zeneműve)
Feladat
Mielőtt elkezdenétek ismerkedni a művel, a cím segítségével és a zene alapján képzeljétek el a képeket! Csak
a teljes ciklus megismerése után kutassatok a fennmaradt festmények, rajzok, díszlet- és jelmeztervek után!
Írjátok le vagy beszéljétek meg, milyennek képzelitek azokat!
Énekeljétek el a séta-témát!
Promenád
Allegro giusto, nel modo russico; senza allegreza, poco sostenuto
1. Gnóm
7
± O Ç
Sempre vivo Meno vivo
Ç Ç Ç
p
@ @ @
@@@ O ,
k Q

Sempre vivo
7
@ @ @
@@@ } D O
K±

k k k
k k
Promenád
145
SZ_11705_Z.indb 145 2017.03.01. 15:41:19

2. Régi (ódon) várkastély (Trubadúr)
Andante molto cantabile e con dolore
Promenád
Rövid közjáték, átmenet a következő képhez, amelyhez a szerző ezt a magyarázatot fűzte: Perpatvar a játszó
gyerekek között.
Feladat: Figyeljétek meg, milyen zenei elem utal a gyerekek játékára!
3. Tuileriák kertje (ejtsd: tüilériák) (A téren játszadozó gyermekek)
K K
Allegretto non troppo, capriccioso

± ±
±

±
Q , ,
Szómagyarázat: A ’tuileries’ szó cserépégetőket jelent; a park a nevét az ott működő fazekasokról kapta.
146
SZ_11705_Z.indb 146 2017.03.01. 15:41:19

4. Bydło (Ökrösszekér)
Sempre moderato pesante
Promenád
Feladat
Figyeljétek meg, hogyan vezet át a séta-motívum a következő képhez!
5. Ballet1 (Kiscsibék tánca a tojáshéjban)

O
Scherzino (tréfácska)
D O D O
K K K K K K
O D O
K

D
@ D , D
,
| K

@ DD O D O ± DD O D O
una corda

A Tuileriák kertje Párizsban a Louvre felől
1
ejtsd: bállé
147
SZ_11705_Z.indb 147 2017.03.01. 15:41:19

6. Sámuel Goldenberg és Smüle (Egy gazdag és egy szegény lengyel zsidó párbeszéde)
Feladatok
1. Képzeljétek magatok elé a jelenetet! Hogyan végződött a beszélgetés? Segít a kottakép.
2. A zenekari változat meghallgatása után beszélgessetek a tétel elképzelt cselekményéről a hangszerek meg-
nevezésével!
@@
O
K K
@ @ @ E -S O K ± K ±
3
O
O
3

G k k
7. A limoges-i piac
8. Katakombák. Halottakkal a holtak nyelvén (Con mortuis in lingua mortua)
Az akkordsor utáni Andante tempójelzés mellé Muszorgszkij a következőket írta: „A halott Hartman szelle-
3 Ç3
me vezet engem.”
Ç Ç Ç Ç Ç ÇÇ Ç 3
3Ç
ÇÇ ÇÇ
3 ÇÇ ÇÇ ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Largo
Ç Ç Ç

Q 5G Q dim. 5G Q dim. 5 Q |
Ç
cresc.

dim.
Ç Ç Ç OÇ Ç DÇ DÇ

Ç Ç
R Ç Ç Ç
Ç
R Ç Ç OÇ Ç DRÇ DÇ Ç
R Ç
R
9. Baba Yaga kunyhója (A Baba Yaga az orosz népmesék félelmetes boszokrány-figurája.)
10. A kijevi nagykapu
Allegro (alla breve)

Maestoso, con grandezza
Az Egy kiállítás képei című zongoradarabot Maurice Ravel 1922-ben hangszerelte.
148
SZ_11705_Z.indb 148 2017.03.01. 15:41:19

Antonín Dvořák
Antonín Dvořák: IX. szimfónia („Az Új Világból”) – részletek

Antonín Dvořák (ejtsd: dvorzsák) (1841–1904) cseh zeneszerző. Elődje Bedřich Smetana, aki a nép-
zenét műzenei „köntösbe öltöztette”. Dvořák pályatársát követi ezen az úton, mely zenéjének hatá-
rozott nemzeti karaktert ad, erről témaválasztása is gyakran árulkodik (Szláv táncok, Ruszalka-ope-
ra). Amikor 1892-ben a New York-i konzervatórium művészeti vezetője lesz, már világszerte ismert
komponista. IX. szimfóniáját 1893 első hónapjaiban írta, a szimfónia mellékneve az amerikai tartóz-
kodására utal. A mű azonnal nagy siker lett, a bemutatón a szerzőt állva, hatalmas tapssal ünnepelték.
I. tétel:
A szaggatott, drámai bevezetőből a gordonka szólamát idézzük:
S S S
Adagio

A főtémát a kürtök szólaltatják meg, kottánkban a hegedűkíséretet is láthatjátok:
K ! ± K
K
Allegro molto
,

Q ! ! !
,
( G
!
Ez a téma fuvolán és oboán szólal meg:
D D D O
Q < !
<
Ç
A fuvola mutatja be a következő dallamot:
K
K Ç
3
Q , 3
II. tétel: (Largo) Legenda

A partitúra szerinti kottaképet látjátok:
O
@@
@ @ @ E
Ç Ç
Largo

Q Q
@@ O Ç Ç
@ @ @ Ç
| G
149
SZ_11705_Z.indb 149 2017.03.01. 15:41:19

III. tétel: (Scherzo)
Figyeljétek meg a tétel első ütemeit! A tonika és a domináns váltakozását halljuk. Szolmizáljatok!
Néhány ütemmel később az első motívumot először a fafúvókon halljuk, majd kezdődik a játék a fa- és
rézfúvók között.

Molto vivace

Q
K
±
A második téma megszólalását először a vonóskar készíti elő a l f m dallamtöredékkel. Ezt há-
romszor megismétli a fagott, majd egy ütemes minore-maggiore váltással e-mollból E-dúrba vezeti a zenekart.

, ± Ç
Poco sostenut
Ç
,±
Ç Ç
Q 3

Ç
IV. tétel: Allegro con fuoco
A tétel bevezető ütemeit a vonóskartól halljuk, majd zenekari tutti következik. A főtémát a rézfúvók, kürtök
és trombiták szólaltatják meg.

Allegro con fuoco
K
Ç
! ! Ç Ç !Ç

K K
Ç
! Ç
3
! Ç
Ç
, , , ,± ,±
,
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Smetana Hazám ciklusából a Moldva folyóról szóló szimfonikus költeményt!
150
SZ_11705_Z.indb 150 2017.03.01. 15:41:20

Edvard Grieg
Edvard Grieg (1843–1907) norvég zeneszerző 1843-ban

látja meg a napvilágot az „esernyők városában”, Ber-
genben. Zenei sikereit egy világhírű hegedűművész ösz-
tönzésének is köszönheti, aki ráveszi a szülőket, hogy
Edvardot a lipcsei konzervatóriumban taníttassák. Itt is-
merkedik meg a klasszikus zenei hagyományokkal. Ha-
zájába visszatérve ismert zongoraművésszé válik, aki-
nek figyelmét felkelti a norvég népzene. Zeneszerzőként
ettől kezdve tudatosan arra törekszik, hogy az európai
hagyományokat és az északi népzenét ötvözze. Sikerei-
nek csúcsa a XIX. század utolsó évtizedében érkezik el.
1907-ben éri a halál Bergenben.
Zenehallgatás
a-moll zongoraverseny (op. 16.)
Lírai darabok sorozat (1867 és 1901 között keletkezett művek)
Edvard Grieg (1888)
Edvard Grieg: Peer Gynt szvit – részletek

Henrik Ibsen norvég drámaíró, akivel 1864-ben Rómában találkozik először, 1874-ben felkéri,
hogy írjon kísérőzenét drámai költeményéhez, a Peer Gynthöz. A művet 1876 februárjában mutat-
ták be. Az előjátékok és közjátékok, a melodrámák és a szimfonikus jelenetek az európai romanti-
ka, a dalok, táncok és a kórustételek az északi népzene hatását tükrözik. A komponista a bemutató
után több mint tíz évvel állította össze a kísérőzene számaiból a két, egyenként négytételes szvitet.
A mű napjainkig töretlen népszerűségnek örvend, köszönhetően a dallamosságnak és a norvég
népzene frissességének. A megkapó történet főszereplője a nagyhangú és nagy erejű legény, de
a történet valójában a szeretetről, kitartásról és a hűségről szól. A színdarabot ma gyakran Grieg
zenéjével együtt adják elő. A következő tömör leírás a Nemzeti Színház előadásának összefogla-
lójából való:
„A Peer Gynt költői nyelven írt fantasztikus, mágikus elemekben bővelkedő története a férfi-lé-
tezés sajátos enciklopédiája, annak minden buktatójával és szépségével, vágyálmaival és rémlá-
tomásaival, szárnyalásával és kisstílű hitványságával együtt. Peer útja során mindent megkap és
mindent el is veszít, míg végül élete alkonyán rádöbben: egyetlen igazi menedékünk, otthonunk
és királyságunk a másik ember megértése, hite, szeretete.”
(Forrás: nemzetiszinhaz.hu)
A főbb szereplők: Peer Gynt – norvég legény

Aase – az édesanyja
Solvejg – a hűséges kedves
151
SZ_11705_Z.indb 151 2017.03.01. 15:41:20

I. szvit op. 46.
Reggeli hangulat (Allegro pastorale)

q = 60

g p
¤

Q
Ebben a természeti képben az idilli, eszményített (vágyott, mégis valóságos) vidék jelenik meg. Az előadási
utasításban megjelenő pastorale (pásztorjáték) kifejezés utal a tartalomra.
Aase halála (Andante doloroso)
q = 50
Ç Ç
E ¤
Q

Ç
Ç Ç
|
A fájdalmas lassúsággal előadandó tételben Peer Gynt megérkezik anyjához, és fantasztikus mesékkel segíti
át a szenvedésen.
Anitra tánca (Tempo di Mazurka)

Feladat
Nézzetek utána, hogy Ibsen művében ki Anitra, és milyen szerepet tölt be Peer Gynt életében! Ezután hall-
gassátok meg Anitra táncát, és beszélgessetek arról, milyennek ábrázolta őt a zeneszerző!
A hegyi király barlangjában (Alla marcia e molto marcato)

! ! ! ! !

E
O O
! ! ! ! ! !

! ! ! 1.! !

2.
O

O
Ç
Figyeljétek meg a tempó és a hangerő változásait!
152
SZ_11705_Z.indb 152 2017.03.01. 15:41:20

II. szvit op. 55. – részletek
Solvejg dala
Henrik Ibsen versére. Kéttagú dalforma.
(N (q
Ç Ç
Unpoco
pocoandante
andante = 72) E. Grieg
Ç
Un = 72)
E Ç Ç ÇÇÇ
G Ç
Q Q |
Ç
E
Ç
Q
»

1. Ha el - múlt a zord, hos szú, gyá - szos nagy tél, hos szú
2. Az ég U - ra óv - jon, ha bár - hol jársz, ha bár-

Q
Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç
Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç
! (

gyá - szos nagy tél, s a nyár - ral vé - get ér majd egy
ÇÇ
- - hol jársz, majd vi - dám szem mel néz - zen, ha
ÇÇ
ÇÇ
Ç Ç Ç Ç Ç
Ç Ç
e
! Q
O ± K

ú - jabb év, majd egy ú - jabb év, te
ÇÇ
trón - já - nál állsz, hogy - ha trón - já - nál állsz.
ÇÇ
ÇÇ
Ç
Ç Ç Ç Ç
Ç Ç
e
153
SZ_11705_Z.indb 153 2017.03.01. 15:41:20

K
O O
K
cresc.

el jössz hoz zám, ér - zem, ki tá - vol jársz, ki tá - vol jársz, mert
HĦ szív - vel vá - rok rád, míg visz -sza nem térsz, míg visz - sza nem térsz, vagy

O
O Ç O ÇÇ
Ç
Ç Ç D Ç D Ç Ç
cresc.
Ç
G
O
K K
O
,
hĦ vol - tam hoz - zád, mert a szí - vem úgy várt, a szí - vem úgy
ott vársz fönn az ég - ben, s így min-dig lát - lak én, így min - dig lát - lak
Ç O Ç O
O
ÇÇ
ÇÇ ÇÇÇ
O Ç
G Q
Ç Ç Ç Ç
Ç Ç Ç Ç T
T
7
T Ç
Allegretto con moto
Ç
várt. A (a)
7 Ç Ç
én. (dúdolva)
ÇÇ ÇÇ Ç
ÇÇ | Ç una corda Ç
7
Ç ÇÇ

Ç Ç Ç
Ç e e
!Ç K K
Ç ±
, ±
Ç Ç Ç Ç
(a)
ÇÇ Ç ÇÇ Ç
Ç Ç
ÇÇ
ÇÇ Ç
Ç

ÇÇ
Ç Ç Ç Ç
e
154
SZ_11705_Z.indb 154 2017.03.01. 15:41:20

!
Ç ! K K

K
, ± , ±
Ç
(a) (a)
Ç Ç Ç
ÇÇ Ç ÇÇ Ç
Ç Ç
ÇÇ
ÇÇ Ç
Ç

ÇÇ
Ç Ç Ç Ç
| Ç Ç 7

3 Tempo I.
EÇ

(a)
Ç 7
Ç ÇÇ
Ç Ç Ç
ÇÇ ÇÇ EÇ

|
ÇÇ Ç
Ç Ç Ç Ç 7
Ç Ç EÇ Ç
7
T
TT
Coda

tre corde
Ç Ç
Ç T
Ç
|
Q T
Ç
T
Ç V
Ç
A második szvit tételei:
Menyasszonyrablás / Ingrid panasza
Arab tánc
Peer Gynt hazatérése
Solvejg dala
A kísérőzenében Solvejg dalát háromszor

halljuk: először csak a zenekar előadásá-
ban, majd az énekszólóval, végül az utolsó
felvonásban a megöregedett Solvejg kíséret
nélkül (a cappella) énekel.
Jelenet a Nemzeti Színház előadásából

(2002)
155
SZ_11705_Z.indb 155 2017.03.01. 15:41:20

IV. ZENETÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS
7. osztályos könyvünk zenei anyaga főleg a romantika (kb. 1820–1900) korával ismertetett meg
bennünket. Most átismételjük és bővítjük ismereteinket.
Mi a romantika?
A szó a roman = regény szóból származik, s eredetileg az irodalomtörténetben használták a XIX.

század elején kezdődő korszak jelölésére. Onnan vették át a zenetörténészek is ugyanezen kor-
szak zenéjének nevéül. Szokták úgy is mondani, hogy a zene „regényesebbé” válik, gazdag teret
nyit a képzeletnek, álomnak, titokzatosságnak, végtelenbe sóvárgásnak, gazdag érzelmeknek.
Ennek ismeretében próbáljuk meg a „romantikus stílus” zenei sajátságait legalább vázlatosan
összegyűjteni.
Mi jellemzi a romantikus harmóniákat?
A harmóniák már a barokk kor óta az egész zenei menetet kormányzó „alappá” váltak. A klasszika
korában a zenének szinte minden tényezőjét (dallamot, ütemet, formát, hangszerelést) a harmóni-
ai törvényszerűségek, az akkordfűzések sugalmazták. A harmónia vezető szerepe megmarad, sőt
erősödik a romantikában is, de a klasszikus korban kikristályosodott funkciós rendszer kitágítá-
sára, szokatlanabb harmóniai összefüggések felkeresésére indítja a zeneszerzőket a jól megismert
klasszikus akkordvilág.
A klasszikus szerzők ritkábban használtak „idegen hangokat” (késleltető, átmenő, váltó-
hangot), és azokat legtöbbször harmonikus főhangok összekötésére használták. A módosított
hangokat is többnyire főfokok kiemelésére alkalmazták. A romantikus szerző viszont már meg-
szokta, hogy melyik főhanghoz tartozik egy idegen hang vagy módosított hang, s ezért gyakran
elhagyja az előkészítő főhangot vagy pedig képzeletünkre bízza a feloldást. Szeretik hosszan
kitartani az idegen hangot, s minél későbbre hagyni a kijózanító feloldást. Gyakran kapcso-
lódnak össze olyan akkordok, melyekben egy vagy akár több hang is ilyen szabadon „lebegő”
alkatrész.
Szívesen használják a főakkordok helyett az őket helyettesítő, kevésbé határozott „mellékak-
kordokat”. Mindez együtt hol izgalmasabbá, hol lágyabbá, elmosódottabbá teszi a harmóniakap-
csolásokat, az egyes hangok között pedig olyan új lépéseket enged, amelyet már nem a főakkor-
dok magyaráznak. Érezzük a főakkordokat, de szinte a főakkordok „feje fölött” kapcsolódnak
össze szokatlan hangközök.
Mi jellemzi a romantikus hangnemvilágot?
Egy klasszikus mű középpontjában egy meghatározott dúr vagy moll hangnem áll. Ebből el lehet
mozdulni legközelebbi rokon hangnemeibe, s onnan esetleg tovább azok rokonaiba. A romantikus
zeneszerző már jól ismeri és érzi ezeket a kapcsolatokat, ezért gyakran nem érzi fontosnak azt,
hogy hosszú ideig elidőzzön egy hangnemben, mielőtt továbbmodulál annak rokona felé. Gyako-
ribbak a hangnemváltozások. Gyakran keresnek lehetőséget arra, hogy egy meglepő akkorddal
távolabbi hangnemeket is összekössenek (kihagyva a közbeeső láncszemet!).
156
SZ_11705_Z.indb 156 2017.03.01. 15:41:20

A dúr–moll rendszert gyengíti az is, hogy most kezdik felfedezni a kora barokk és a barokk
előtti zenéket, s hatása alá kerülnek a dúr–moll előtti (dór, fríg, mixolíd stb., egyszóval: modális)
hangnemeknek. Teszik bizonyára azért is, mert ezen az úton is színesíteni lehet a már-már túlsá-
gosan elhasznált klasszikus hangnemeket.
Ha most meggondoljuk, hogy az akkordok összekapcsolásának is, a „lebegő” hangok keze-
lésének is, a hangnemek összefüggésének is igen sokféle, a dúr–moll rendszertől eltérő módjára
jöttek rá, belátjuk azt, hogy lassanként nem beszélhetünk egy mű egyetlen hangneméről, s annak
rokon hangnemeiről, hanem egyre inkább a zeneszerző rendelkezésére áll az egész, tizenkét han-
gos rendszer; a mű logikájával összefűz egymással olyan hangokat, amelyeket régebben más-más
hangnembe soroltak. Így készíti elő a késői romantika a XX. század zenei forradalmát, a tizenkét
hang szabad használatával való komponálást.
A romantika formavilága
Korábban megismerkedtünk a klasszikus zene alapképletével, a periódussal, s láttuk azt is, ho-
gyan bontakoznak ki belőle a nagyobb formák (két- és háromrészes „dalforma”, szonátaforma
stb.). A romantikus zene formái lényegében ugyanerre a formai élményre épülnek, de túl is lép-
nek rajtuk. Lássunk néhány romantikus formai jellegzetességet!
A periódus gyakran azzal kap „romantikus hangulatot”, hogy éppen a formai lezárásnál modu-
lálunk egy távolabbi hangnembe. Harmóniailag tehát nyitva marad a periódus. Gyakori az is, hogy
a periódus „tömöttebb”, mint a klasszikusoknál, vagyis több és nagyobb harmóniai és hangnemi
változás zajlik le a periódus viszonylag rövid keretében. Gyakori a periódus határainak túllépése
bővítésekkel. A periódus mellett alapegységként használnak olykor a romantikus szerzők olyan
négytagú strófát is, melynek mintáját a népdalokból veszik (leggyakrabban A Av B Av felépítés-
sel).
A szonátában az egyes témák helyett terjedelmesen kibontott témacsoportokat hallunk, pl.
a melléktéma helyén gyakran 4-5 témából álló szakasz hangzik el a domináns hangnemben (ill.
a visszatérésnél, a tonikai hangnemben). Az átvezető és kidolgozási részek is terjedelmesebbek
lesznek. Így az egész szonátaforma hosszabb, mint a klasszikusoknál. Ezzel együtt a témák, mo-
tívumok között nagyobb a ritmikai, dallami, hangulati ellentét is. Ezt úgy mondjuk, hogy a ro-
mantikus szonáta nagyobb kontrasztokkal dolgozik. Mivel így a szonátaforma összetettebb és
terjedelmesebb, mint a klasszikusoknál és gyakran olyan ellentéteket hordoz, mint régebben egyik
tétel a másikhoz képest, szívesen írnak a szerzők nagyszabású egytételes műveket (pl. fantáziák,
szimfonikus költemények).
A késői romantikában gyakran eltűnnek a zárt témák. Helyettük rövidebb motívumok váltakoz-
nak, nőnek ki egymásból, helyeződnek egymás fölé több szólamban. Ezeket a tételeket kevésbé
dallamosnak érezzük, viszont az egész úgy fejlődik az első ütemtől az utolsóig, hogy egy dráma
vagy egy lelki eseménysor megszakíthatatlan rajzának érezzük.
Még néhány jellegzetesség
A klasszikus ritmika kis egységek szerves egymás mellé rendeléséből tevődik össze. A romanti-
kusok ilyen szempontból szélsőségesebbek: szeretik pl. az éles ellentéteket egyetlen téma ritmi-
kájában is, meg az egymásra következő témák ritmikai felépítésében is. Máskor viszont szívesen
vezetnek végig egyetlen ritmikai gondolatot több tucatnyi ütemen át úgy, hogy ugyanaz a ritmus
más-más dallami és harmóniai megvilágításba kerül.
157
SZ_11705_Z.indb 157 2017.03.01. 15:41:21

A romantikus szerzők igen érzékenyek a dalszerű dallamalakításra. Átviszik hangszerekre is, és
gyakran hallunk hosszan, szinte parttalanul ömlő dallamszakaszokat a zenekaron vagy zongorán.
A romantikus szerzők gyakran összekapcsolják zenei gondolataikat zenén kívüli elemekkel.
Például a darabot egy élményhez vagy hangulathoz kapcsolják (ilyen Liszt: A wallenstadti tónál
című darabja), máskor pedig egy eseménysorozat megzenésítésének állítják be művüket (pl. Mu-
szorgszkij: Egy éj a kopár hegyen). Persze a zene ilyenkor sem puszta illusztrációja valaminek,
hanem önálló zenei logikája van. De a szerző ily módon keres közvetlenebb kapcsolatot zenei
munkája és irodalmi, festői, természeti stb. élményei között. Ezt úgy mondjuk, hogy a romantiká-
ban gyakrabban fűznek a zenéhez „programot” – ezért az elnevezés „programzene”.
A romantikus hangszerelés
Érdekesen megváltozik a romantikában a hangszeresek és hangszerek szerepe. A barokk és klasz-

szika korában nagyra becsülték a jó hangszerjátékost, aki mind együttesben, mind szólóban helyt
tud állni hangszerén, sőt lehetőleg több hangszeren is. A romantikában a hangszervirtuózoké a vi-
lághír és a koncertpódium. Szólisták ők, akik saját hangszerükhöz kápráztató módon értenek, már
nem maradnak meg egy zenekar vagy város keretei közt, hanem beutazzák az egész világot, min-
denütt bámulatot és lelkes elismerést keltve.
Ennek megfelelően a zeneszerzők is azt kutatják, hogyan lehet végsőkig kiaknázni minden
egyes hangszer lehetőségeit. Korábban legtöbbször bármely hangszerre írt darabot át lehetett köny-
nyen tenni más hangszerekre. Most az egyes hangszerek zenéje egyre inkább elkülönül egymástól.
Ez különösen észrevehető a zongora és hegedű irodalmában. A XIX. század a virtuóz hegedű- és
zongoradarabok, versenyművek kora. A zongora jár az élen: pompás futamok, akkordfelbontások,
ravaszul megszerkesztett figurák („passzázsok”) csillogtatják a hangszer és a hangszeres erényeit.
Gyakran egy-egy darabon végig uralkodik valamely mozgásfajta, pl. nagy hangközökben mozgó
akkordfelbontások. Jellegzetes a daloló zongora-kottakép is: a középszólamokban fürgén mozgó
vagy lágyan zsongó akkordfelbontások, a mélyben szinte zenekari basszusra emlékeztető, bongó
alaphangok, fent szélesen éneklő szoprán. Azután változik a hangzás: a basszusba kerül a dallam,
s fent halljuk a csilingelő akkordbontásokat. S eközben megszólal a zongora mélye és magasa:
a romantikus szerző a zongora minden „regiszterét” hallani szeretné, a daloló tételekben éppúgy,
mint a tömör hangzású, zenekarszerű darabokban.
A zenekar maga is megnövekszik. A fúvósok számával arányban szaporítani kell a vonóshang-
szerek játékosainak számát. A szokásos mennyiség: 3 fuvola, 3 oboa, 3 klarinét, 3 fagott, 4 kürt,
3 trombita, 3 harsona, 2 tuba, ütőhangszerek, s ehhez arányítva 20-25 hegedűs, 8-10 brácsa, 8-10
gordonka, 5-6 nagybőgő. Olykor azonban még ennél is nagyobb a zenekar.
A zenekari szólamok már nem oszlanak dallamvivő, erősítő, kísérő hangszerekre. A dallamok
vagy rövidebb motívumok vándorolnak a hangszerek között, a szerepek sűrűn váltakoznak. Fon-
tossá válnak a röviden felbukkanó szólószerű részletek, melyben egy-egy hangszer jellegzetes
hangulatával váltja a többieket. A „tutti”-részek viszont hatalmas hangzástömegükkel szinte le-
nyűgözik a hallgatót. A zenekar is egy óriási virtuóz hangszerré vált a romantikus szerzőknél.
158
SZ_11705_Z.indb 158 2017.03.01. 15:41:21

Romantikus műfajok
A klasszikus műfajok: a szonáta, szimfónia, vonósnégyes a romantikában is tovább élnek,

de gyakran megváltozott értelemben. Mellettük más műfajok is mind gyakrabban feltűnnek.
A hagyományos többtételes (ciklikus) műfajok méretei megnövekszenek, pl. egy szimfónia
a Mozartnál, Haydnnál szokásos 20-25 perc helyett gyakran 40-50 percig tart. Ez a növeke-
dés a zenei anyagnak már előbb tárgyalt viselkedéséből következik.
A szólóhangszeres darabok közt azonban a szonáták mellett sok egytételes művet vagy kisebb
tételekből lazán szőtt ciklust is látunk. Az ilyen kisebb hangulat-darabok vagy szokatlan, új, köl-
tői elnevezést kapnak (pl. ballada, románc, noktürn), vagy hangulatjelző címet viselnek. Például
Schumann Fantázia-darabok című sorozatának tételcímei: Este – Lendület – Miért? – Szeszélyek
– Éjszaka – Mese – Álom-káprázatok – A dal vége. Az efféléket „karakterdaraboknak” nevezzük.
Viszont vannak a régi szonátára emlékeztető, súlyos és terjedelmes egytételes darabok is (mint-
ha a szonáta tételeit olvasztaná egybe a szerző) szonáta, fantázia stb. elnevezéssel.
A zenekari nagyszimfóniák mellett a virtuóz versenyműveket, a szimfonikus jellegű, de egyté-
teles önálló „nyitányok”-at és az ellentétes zenei anyagokból formált, szimfóniaszerű szimfonikus
költeményeket kell itt megemlítenünk, melyekhez gyakran „program” társul.
A vokális műfajok közül az oratórium jelentősége kisebb, mint az előző században. Szinte
minden romantikus szerző sok dalt írt, s a XIX. század egyik legnagyobb zenei teljesítménye a ro-
mantikus nagyopera kialakítása.
A német romantika
A XVIII. században az európai zenei élet központja a német nyelvterület lett (Németország és
Ausztria). A század második felében Bécs a világ zenei fővárosa. Megtartja ezt a vezető helyét
a német zene a XIX. században is, de azután a kép egyre inkább színesedik más népek, köztük
most már a kelet-európaiak bekapcsolódásával.
Karl Maria von WEBER (1786–1826)

Német színpadi és operaházi karmester, a német színpadi zene megújítója, a virtuóz hangszeres
darabok komponistája. Leghíresebb műve: A bűvös vadász című opera.
Franz SCHUBERT (1797–1828)

Bécs zeneszerzője. Már kisgyermekkorában jól zongorázik, brácsázik, komponál. 11 éves korá-
ban felveszik a császári udvari énekkarba énekes fiúnak. Első hegedűs, majd helyettes karmester
lesz az iskolai zenekarban, közben zeneszerzést tanul. Rövid ideig tanító, azután Bécsben él „sza-
bad” zeneszerzőként.
Műkedvelő együtteseknek, dalénekeseknek komponál, hangversenyezik, zenét tanít. (Kétszer
rövid ideig Magyarországon is tanított egy grófi családban.) Körülötte zenét, irodalmat kedvelő
baráti kör alakul; a „Schubertiádák”-on zenélnek, felolvasnak, irodalmi vitákat folytatnak, táncol-
nak, kirándulnak. 21 éves korában lép műveivel szélesebb nyilvánosság elé, de mire sikerei las-
sanként anyagi helyzetét is biztosabbá tennék, elhúzódó betegség tör ki rajta, és 31 éves korában
meghal. Halálos ágyán, félig agonizálva mondta: „Egészen új hangzatokat hallok!” Kb. 600 dalt
írt, 8 szimfóniája közül most kiemeljük a h-moll (Befejezetlen) és a C-dúr szimfóniát. Az V. B-dúr
szimfóniát részletesen megismertük korábban. Jelentősek kamaraművei és nagyszámú zongora-
darabja.
159
SZ_11705_Z.indb 159 2017.03.01. 15:41:21

Felix MENDELSSOHN-Bartholdy (1809–1847)
Művelt családból származott, korán megmutatkozott tehetsége a zenében, de mellette a festészet-
ben és az irodalomtudományban is. Sokat fejlesztettek rajta a családban szokásos házi zenélések.
Megismeri az akkor szinte elfelejtett Bach zenéjét: nagy hatással van rá, és sokat tesz felfedezésé-
ért. (Pl. a Máté-passiót vezényli.) Sokat utazó művész, majd élete utolsó 12 évében a híres lipcsei
zenekar vezetője. Zenéjében érzelmes dallamosság és könnyed játékosság vegyül. Leghíresebb
műve a Szentivánéji álomhoz írt kísérőzene. Ezen kívül sokat játsszák szimfóniáit (Skót szimfónia,
Olasz szimfónia), zongoradarabjait (Dalok szöveg nélkül című sorozat).
Robert SCHUMANN (1810–1856)

7 éves korától komponál, amellett nagyon érdekli az irodalom. Lipcsében jogot tanul, de ab-
bahagyja. Később zeneszerzési és zongoratanulmányok után a zongoraművészi pályát választja.
Rossz gyakorlási módszerek és meggondolatlan kísérletek megbénítják jobb kezét. Nagyhatású
zenei íróként (cikkíróként) és egyre növekvő sikerű zeneszerzőként működik. Sikereivel egy idő-
ben azonban fokozódó idegbetegség vesz rajta erőt, 1854-ben kórházba kerül, és két év múlva
meghal. Schumann jelentősége az, hogy a korai romantika eredményeit szinte minden műfajban
meggyőző, nagyvonalú összefoglalássá érleli. Zongoradarabjai a mai művészeknek is legfőbb
repertoárdarabjai közé tartoznak, pl. a Karnevál, a Szimfonikus etűdök, a Fantáziadarabok. Ze-
nekari nyitányai, a-moll zongoraversenye, 4 szimfóniája állandó koncertdarabok. Számos dalt és
kamaraművet írt.
A német romantikához kell sorolni VOLKMANN Róbertet (1815–1883) is, aki 26 éves korá-
ban kitűnő felkészültségű zeneszerzőként Pestre költözik, s később a Zeneakadémia első tanárai
közé tartozik. Főként kamarazenei műveket írt.
Johannes BRAHMS (1833–1897)

A Mendelssohn-, Schumann-hagyományok folytatója, a század első felében Hamburgban szüle-
tett. Több német város után Bécsben telepedett le, és itt is halt meg. Arra törekedett, hogy a ro-
mantikus zene dallami, harmóniai, formai újításait a régi klasszikus hagyományokkal összhangba
hozza. Nagyarányú, gondosan megtervezett művei mintául szolgáltak a zeneszerzést tanulóknak
még a XIX–XX. század fordulóján is (pl. Bartók első művei). Négy szimfóniája (főleg az I. és
a IV.), Német requiem című oratóriuma, 2 zongora- és 1 hegedűversenye sűrűn hallható rádióban
és koncerteken. Zongorára írt szólóműveit és egyes kamaradarabjait is gyakran játsszák.
Párizs és Kelet
Franciaország a XVIII. és XIX. században kevés zeneszerzőt adott a világnak, de Párizs e korban
mégis eleven, mozgalmas zenei életet élt, sok vendégművésszel, pezsgő szellemi élettel, érdek-
lődő közönséggel, az ismerkedést segítő „szalonokkal”. Több olyan keletről jött zeneszerzőről
tudunk, aki éppen Párizsban találta meg művészbarátait, és bontakoztatta ki művészetét.
A század közepétől kezdve az eddig alig szereplő Közép- és Kelet-Európa is többet hallat ma-
gáról. És hangjukra most válik kíváncsivá a világ, hiszen a klasszika idején az egységes stíluson
belül a különféle országok hangja összesimult. A romantika újat kereső, kevésbé egységes stí-
lusába jobban beleférnek és nagyobb érdeklődést keltenek azok a különlegességek is, melyeket
egy-egy eddig alig ismert nép hozzátesz a közös zenéhez.
160
SZ_11705_Z.indb 160 2017.03.01. 15:41:21

Hector BERLIOZ (1803–1869)
A gyermekkori zenei érdeklődés után párizsi orvostanhallgató korában választja a zenészi hivatást.
Apja akarata ellenére, késői tanulással alapozza meg zeneszerzői tudását, életpályáját, majd hírnevét.
Szertelen, furcsa formájú – gyakran programokkal ellátott – műveiben főként hangszerelési újításait,
a zenekar újfajta kezelését csodálták kortársai és utódai. Leghíresebb műve a Fantasztikus szimfónia.
Meghangszerelte a Rákóczi-indulót és belefoglalta a Faust elkárhozása című szimfonikus művébe.
Frédéric CHOPIN (ejtsd: sopen; 1810–1849)

A lengyel származású zeneszerző 20 éves kora óta Párizsban élt. Itt fejlődött ki sajátos stílusa, és
itt aratta nagy diadalait, de végig megtartotta zenéjében a lengyel nemzeti zenéből örökölt eleme-
ket (ritmusokat, dallamokat) is. Tüdőbaj okozta korai halálát. Szinte kizárólag zongoraműveket írt,
s ő dolgozta ki elsőként a zongora virtuóz, romantikus hangzásmódját. Balladák, fantáziák, ma-
zurkák, polonézek és sok egyéb darabja ma is a zongoristák kedvenc előadási számai. Az „etűdök”
cím „gyakorlatokat” jelent, de ez csak arra utal, hogy minden darab egy zongorajátékmódra épül,
ugyanakkor a 27 etűd mindegyike tökéletes, a közönségre nagy hatást gyakorló hangversenydarab.
LISZT Ferenc (1811–1886)

Első sikereit csodagyermekként aratta itthon, majd Bécsben. Bécsi zongora- és zeneszerzés-tanulás
után hangversenykörutak következtek, majd Párizsban telepedett le, s itt nagy hatással volt rá a fran-
cia főváros szellemi élete: a zene, az irodalom, a filozófia. Virtuóz zongoratechnikája és briliáns da-
rabjai világhírt szereztek neki, szinte megállás nélkül utazott 50 éves koráig, mindenütt nagy sikert
aratva. Az 1850-es évektől egyre erősebb lett kapcsolata szülőhazájával: segíti és buzdítja a zenei
életet Pest-Budán. Közben Németországban (Weimarban) az európai zenei élet egyik központját
hozza létre. Végül Rómában telepszik le, s e három város (Róma–Weimar–Pest) közt utazva éli utol-
só éveit. A pesti Zeneakadémia egyik alapítója és első tanára volt, ezért viseli ez ma is az ő nevét.
Számos zongoraműve, szimfonikus költeménye, dala az európai és a magyar zenei hatások csodála-
tos egybefoglalása. Öregkori művei már a XIX. században Bartók zenéjének hangjait vetítik előre.
Csehország (mint az osztrák birodalom része) a klasszika korában szervesen kapcsolódott

a bécsi zenei élethez. A XIX. században már egy sajátos cseh zenei hangulatot érzünk a jelentős
szerzők műveiben. Legismertebbek:
Bedřich SMETANA (1824–1884) (gyakran játszott műve a Moldva című szimfonikus költe-
mény) és
Antonín DVOŘÁK (ejtsd: dvorzsák; 1841–1904) művei: szimfóniák, köztük az Új világ szim-
fónia; Szláv táncok.
Hector Berlioz Bedřich Smetana Antonín Dvořák
161
SZ_11705_Z.indb 161 2017.03.01. 15:41:21

A XIX. század legjelentősebb orosz zeneszerzői:
Pjotr CSAJKOVSZKIJ (1840–1893)

A jogi pályát odahagyva tanult zeneszerzést és lett a zenekonzervatórium tanára, Európa-szerte
elismert komponista. A nyugat-európai romantikától megtanult harmóniákba és formákba itt-ott
orosz népies elemeket vegyített. Csillogó zenekari hangzása könnyen talál utat a közönséghez.
Jelentős művei: szimfóniák, versenyművek, operák, pl.: Anyegin, Diótörő.
Mogyeszt MUSZORGSZKIJ (1839–1881)

Gyermekkori zenetanulása és népdalélményei ellenére katonai pályát választ, és csak 20 éves
kora körül, a forrongó orosz szellemi élet vezetőivel találkozva dönt a zeneszerzői hivatás mellett.
Súlyos betegségei ellenére nagy szorgalommal dolgozik művein, melyek erős hatást gyakoroltak
a modern zene kiformálóira is a XX. század elején. Legfontosabb művei: Borisz Godunov című
opera, Hovanscsina című opera, Egy kiállítás képei című zongoradarab-sorozat (később Ravel
meghangszerelte), dalok, zongoraművek.
A romantikus opera
Úgy látszik, mintha Itália (a mai Olaszország) kimaradt volna abból a forrongásból, mely a ro-
mantikus zenét kiformálta és továbbfejlesztette. Ám Itália járta a maga útját: a korábbi olasz éne-
kes zenét folytatva már a XIX. század első felében kitűnő operákkal gazdagította a zeneirodalmat
(Rossini, Donizetti művei), a század második felében pedig talán a legnagyobb hatású operaszer-
zőt, mindenesetre az olasz opera fejedelmét adta a világnak:
Giuseppe VERDI (1813–1901)

Ő alakította ki a romantikus nagyoperának azt a fajtáját, melyet az operaházakban annyira szí-
vesen hallgat a közönség. Bennük a hatásos és ugyanakkor zeneileg is, lélektanilag is meggyőző
áriák, duettek, tercettek váltakoznak nagyszabású kórusokkal és olykor zenekari betétekkel (nyitá-
nyok, közjátékok, balettzenék), remekül megformált egymásutánjuk lendíti előre a drámai cselek-
ményt is. Leghíresebb operái: A trubadúr, Traviata, Rigoletto, Don Carlos, Aida, Otello, Falstaff.
Oratorikus műve: a Requiem.
Verdi operái stílusát kissé modernizálva vitte tovább:

Giacomo PUCCINI (ejtsd: puccsíni; 1858–1924), pl. Tosca, Turandot.
Ennek az operafajtának remek darabja a spanyolos elemekkel élénkített Carmen, a francia BIZET
(ejtsd: bizé; 1838–1875) alkotása.
Egészen másként fogta fel az operaszerző dolgát a német zeneóriás:
Richard WAGNER (1813–1883)

Ő nem akarta lezárt zenei darabokkal megtörni a színdarab folyamatosságát, nem akart recitativók
és áriák váltakozásával kétféle ritmust vinni a drámába. Szereplői végig beszédszerűen énekelnek,
de úgy, hogy a zenekarral együttműködve egységes zenei folyamatba illeszkedjenek be. A drámát
szolgálják a „vezérmotívumok” is, a fontos szereplőkhöz, tárgyakhoz, eseményekhez kapcsolódó,
újból és újból felidézett dallamelemek. Leghíresebb operái: Lohengrin, a Tetralógia (A Rajna kin-
cse, A Walkür, Siegfried, Istenek alkonya), a Trisztán és Izolda, a Parsifal.
162
SZ_11705_Z.indb 162 2017.03.01. 15:41:21

Az opera a XIX. században hódítja meg a magyar színpadokat is. Rendszeresen játsszák a híres
külföldi operákat, de törekszenek az önálló magyar opera megteremtésére is. Kiemelkedő szerepet
játszik ebben:
ERKEL Ferenc (1810–1893)

Tehetséges zongorista, karmester, aki először a Nemzeti Színház operarészlegét vezeti, majd meg-
alapítja az Operaházat, s annak első karmestere lesz. Zenekart szervez és vezet, énekkarokat támo-
gat. Legfontosabb művei a Hunyadi László és a Bánk bán című operák.
A késői romantika
A romantikus zene törekvéseit tovább folytatva a XIX. század vége felé a zeneszerzők eljutnak
a hangnemek teljes egybeolvasztásának, s ezzel a dúr–moll rendszer megszüntetésének küszöbéig.
A nagy formákat a motívumokból kifejlesztett átvezető zenei anyagok irányítják. E fejlődés főkép-
pen a Wagnert követő német zeneszerzőkön át közvetlenül a XX. századi modern zene kezdeteihez
csatlakozik.
Legjelentősebb zeneszerzők: Anton BRUCKNER (1824–1896), Gustav MAHLER (1860–

1911; aki egy ideig a pesti Operaház karmestere is volt), Richard STRAUSS (1864–1949).
Hasonlóképpen vezet át Oroszországban RIMSZKIJ-KORSZAKOV (kórusait az 5. osztály-
ban tanultuk) zenéje a modern zene első képviselőihez.
Nyikolaj Andrejevics RIMSZKIJ-KORSZAKOV (1844–1908)

Orosz zeneszerző. Zenekari és színpadi műveiben az ősi, orosz dal és népművészet kel életre. Az
orosz nemzeti zene megújításának gondolata öt, akkor ifjú zeneszerző baráti szövetségét hívta
életre. Ők a híres orosz Ötök: Balakirev, Borogyin, Muszorgszkij, Kjui és Rimszkij-Korszakov.
Eszméik a következő nemzedékekre is átáradtak. Rimszkij-Korszakov tanítványa volt Sztra-
vinszkij is.
Franciaországban DEBUSSY a két korszak határán álló vezető egyéniség.

A magyar zenében KODÁLY Zoltán alakja sok szempontból még a romantikához kapcsoló-
dik, ugyanakkor a modern zene egyik úttörője.
A XX. századi zene legfontosabb alakjaival és jellegzetességeivel a 8. osztályban foglalkozunk.
Anton Bruckner Gustav Mahler Richard Strauss
163
SZ_11705_Z.indb 163 2017.03.01. 15:41:21

V. BEVEZETÉS BARTÓK BÉLA
ÉS KODÁLY ZOLTÁN ÉLETMŰVÉBE
Bartók Béla és Kodály Zoltán
1903 őszén Kodály Zoltán felkeresi a Nemzeti Múzeumban Vikár Bélát, hogy meghallgassa
a Néprajzi Osztály fonográf-felvételeit. Kodály ebben az időben disszertációját írja, melynek
címe: A magyar népdal strófaszerkezete. Ekkor készítik Bartókkal közösen az első népdalfeljegy-
zéseket, cselédlányokat, katonákat és diáktársaikat hallgatva. A rendszeres gyűjtőmunkát Kodály
Mátyusföldön 1905-ben, Bartók Vésztőn 1906-ban kezdi. „Bartók 1907-es Csík megyei gyűj-
tése során pentaton dalok sokaságát találja meg, és Kodály gyűjtésével egybevetve felfedezik
a pentatónia jelentőségét. A tervszerű kutatás érdekében a területeket felosztják egymás között.
A munka lendületét a világháború töri meg…1920-ig az eredmény 11 000 dallam, melyek a teljes
Magyarországot képviselik.” 1913-ban közösen nyújtják be a Kisfaludy Társaságnak Az új ma-
gyar népdalgyűjtemény tervezetét. Bartók a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából ezen
az anyagon dolgozik, Kodály tanítványaival 1934–1940 között a kéziratos anyagot dolgozza fel.
Kodály a népdalgyűjtéssel kapcsolatban 1941 végén levelet írt Bartóknak, melyet Bartók Péter
kézbesített, mikor szülei után utazott az Amerikai Egyesült Államokba. Bartók erre a levélre (…)
nem válaszolhatott, mert a postaforgalom az Egyesült Államok és Magyarország között 1941–42
fordulójától kezdve leállt, évekre megszakadt.
„A munka lassan halad. Minden hozzáférhető kéziratot átnéztem (néhány újat is találtam).
A nyomtatott anyag felénél tartok. Nem vagyok kész a fonográfjaimmal. A gramofonfelvételek,
amelyek időközben elérték a kétszázat, sok fontos, új anyagot tartalmaznak...”
A háború és Bartók halála után Kodály folytatja a munkát. 1953-ban megalakul az MTA Nép-
zenekutató Csoportja, elsőrendű cél a Magyar Népzene Tára (MNT) sorozat kiadása. Az ötve-
nes-hatvanas években megjelent kötetek alkalomhoz kötött dalokat tartalmaznak, a hetvenes
évektől kezdve a zenei típusok a kötetek rendszerező elve. „A rendszerezés elveit – Bartók és Ko-
dály … eredményeit felhasználva – Járdányi Pál a dallamvonalra alapozva dolgozza ki.” A gyűj-
tőmunka és a sorozat kiadása napjainkban is folytatódik.
(Forrás: Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet és az MTA Zenetudományi Intézetének – ZTI –
honlapján található bejegyzés, A Bartók-rend kialakulásának története)
A hatalmas zenei kincs, a magyar népzene dallamait sokan és sokféleképpen dolgozták fel.
A klasszikus feldolgozások, a népdal hangszer- (gyakran zongora-) kísérettel történő ellátása,
a dalok színpadon való megjelentetése és a legújabb feldolgozások híres és kiváló előadók tolmá-
csolásában akár világzeneként is könnyen hozzáférhetők, hiszen népdalaink együttesek, előadók,
például Herczku Ágnes, Szalóki Ági és Sebestyén Márta – akit a magyar népzene nagykövetének
is neveznek – tevékenységének köszönhetően eljutnak a világ minden részébe.
Történelmi pillanat volt a magyar népdal világhódító útján, amikor 1996-ban Az angol beteg
című Oscar-díjas filmben felhangzott a Szerelem, szerelem kezdetű magyar népdal Sebestyén
Márta előadásában.
Szómagyarázat
Mátyusföld = Dél-Szlovákiában található terület, mai értelmezés szerint a galántai és vágsellyei járás. Erede-
tileg valószínűleg „Trencséni Csák Máté (akit kortársai Mátyusnak is neveztek)” birtokait jelentette, többek
közt Árva, Liptó, Trencsén, Zólyom, Pozsony, Nyitra megyék területét, vagyis az egész Vág-völgyét.
(Forrás: Novák Veronika: Mátyusföld – Lokális és regionális monográfiák)
164
SZ_11705_Z.indb 164 2017.03.01. 15:41:21

Végigmentem a tárkányi
K K S S S S K
Tánclépés Bartók Béla
K K
S ,
@ K , K 4 ,

1. Vé - gig - men - tem a tár-ká- nyi sej, haj, fĘ - ut - cán, Be - te - kin - tet -

@

Q

O

@

K K K
@ , 4 , , , , , 4 , 4 ,

tem a ró - zsám ab - la - kán. Ép - pen ak - kor ve - tet - te meg
@

D

K D K
O
O

± ,

K ,
@ ,
S S S S K K S S S S S
@ K K K K
,
pap- la - nos á- gyát, Roz - ma - ring - gal sep- ret - te ki pin - gált szo - bá - ját.
K
@ D O
D

D D

@ O

2. Barna kislány bele-belenéz a tükörbe:
Édesanyám, jól vagyok-e kifestve?
Jól vagy, lányom, nem látszik meg rajtad a szeplő,
Már minálunk te leszel a bálban az első.
3. Egy tányéron kilenc alma, sej, haj, de piros,

A legénynek lányhoz járni nem tilos.
Hogyha tilos, még akkor is, sej, haj, eljárna,
Míg egy igazi szeretőre, sej, haj, találna!
165
SZ_11705_Z.indb 165 2017.03.01. 15:41:21

Nem messze van ide
3K 3
Lassan Bartók Béla
K K K K
E K
, , Ç
3 3
1. Nem mesz - sze van i - de kis Mar - git - ta,
E Ç
Ç ÇÇ
( , Ç
E Ç 3
legato
Ç ÇÇ
Ç
R , Ç
3 3
, , , , , K Ç , 3 , K
, , , , , , ,
3
Hor - to - bágy - nak vi - ze kö - rül foly - ja, Kö - ze - pi - be van egy ron -gyos
3 3

ÇÇ Ç Ç Ç
ÇÇ
3ÇÇ 3Ç Ç
Ç ÇÇ Ç Ç
Ç Ç Ç
Ç
R
3K K K
Ç K K
K ,

K
Ç

3
csár - da, Ab - ba i - szik egy be - tyár bú - já - ba.
Ç Ç
ÇÇ ÇÇ
Ç Ç
,
Ç ÇÇ Ç
Ç
R Ç , Ç
2. Amonnan jön három lovas zsandár, Egyenest a csárda elibe áll.

Jó estét, jó estét szép csaplárné, Hát ez a szép pejló itten kié?
(A dallam második felére:)
Bennt borozik ennek a gazdája, Mos' jött ide, nincs egy félórája.
3. Küldje ki a pejlónak gazdáját, Megkérdezem, megadja-e magát?

Ki sem megyek, meg sem adom magam, Kinek tetszik, hajtsa el a lovam.
166
SZ_11705_Z.indb 166 2017.03.01. 15:41:21

Virágom, véled elmegyek
3 3
Lassan Kodály Zoltán

S S

3 3
9H WH NH GLN YD OD Ki URP Ip OH YL UiJ

(O VĘ Ip OH YL UiJ D E~ ]D V]pS YL UiJ
0i VLN Ip OH YL UiJ D V]Ę OĘ V]pS YL UiJ
$ KDU PD GLN Ip OH D Uy ]VD V]pS YL UiJ
Ä1H YH WH NHGM Yp OHP WH V]Ę OĘ V]pS YL UiJ
PHUW EL ]RQ pQ Yp OHP V]p OHV H YL OiJ pO´
Ä1H YH WH NHGM Yp OHP WH EX ]D V]pS YL UiJ
PHUW EL WRQ pQ Yp OHP V]HQW PL VpW V]RO JiO QDN´
Ä1H YH WH NHGM Yp OHP EX ]D V]Ę OĘ YL UiJ

PHUW EL ]WRQ pQ Yp OHP Oi Q\RN GL FVH NHG QHN´

R R
3
3

K
,
S
Ç

9L Ui JRP Yp OHG HO PH J\HN

, O ÇÇ

Ç
OÇ
, ,

S
Ç
3

,

YL Ui
K
JRP WĘ OHG HO VHP PD UD GRN

Ç
Ç ÇÇ
, Ç
K

Ç

Ç O Ç
Ç Ç
167
SZ_11705_Z.indb 167 2017.03.01. 15:41:21

Félre tőlem bubánat
@ @ K K
Tánclépés Kodály Zoltán
@ @
, , , , , ,
@ @
1. Fél - re tĘ - lem bu
K
- bá -
K
nat, bu
K
- bá -
K
nat,
@ @ O
± O O O
G ,

@ @ ±

@@ , ,
, , ,
@
@ K K K
@ @ , , ,

,

HHH
@ K K K
Kaj - csót haj - tok u - tán - nad, u - tán - nad.
@ K
@ @
O

O
HHH
HHH @
@ @ HHH ± ± @ K O @ D
@@ H , ,
@
@ K K K
@ @ , , , ,
,

K
SzĘ - lĘs vi - lág csuf - tyá - ra, csuf - tyá - ra,
@@ K K K K
K
@ @

D

@ @
@@ O ±
, , , , ,
@
@ K K K K K K
@ @
K

K

@ K
Meg - fujt - lak egy po - hár - ba, po - hár - ba.
@ K K
@ @ K
D O

,
@ @ D K
@@ K
, , W
2. Ne bánd édes virágom, virágom, Éljed te is, nem bánom, nem bánom,
Hogy így élem világom, világom. Szívemből azt kívánom, kívánom.
168
SZ_11705_Z.indb 168 2017.03.01. 15:41:21

Bartók Béla karművei
Részlet Kodály Zoltán Bartók Béla Gyermekkarai (1936) című írásából
,,A MAGYAR GYERMEK még nem tudja, hogy életére kiható ajándékot kapott 1936 karácsonyára.
De tudják mindazok, akik a magyar gyermeket olyan világba akarnák elvezetni, ahol tisztább a leve-
gő, kékebb az ég, melegebb a nap. Akiknek régi óhajtása teljesül azzal, hogy Bartók is közéjük áll.
Szólt ő már a gyermekhez, jó pár éve: zongorán, majd újabban hegedűn. E művek nélkül ma
már nemigen lehet nálunk – és külföldön – zongorát vagy hegedűt tanítani, s bizony művészibb és
magyarabb világot élnénk, ha zenetanítóink már régebben felismerik jelentőségüket.”
1937. április 18-án Kecskeméten rendezték meg a Bartók-gyermekkarok nagyszabású bemu-

tatóját. A hangversenyen megjelent Bartók és felesége, valamint Sergio Failoni (olasz karmester),
Dobrowen (orosz karmester), s a magyar zenei élet kiválóságai. Ezen az Éneklő Ifjúság hang-
versenyen 800 kecskeméti, kiskunfélegyházi és nagykőrösi gyermek s fiatal énekelte Bartók új
műveit. Néhány nappal később, május 7-én Budapesten is megrendezték az Éneklő Ifjúság Bar-
tók-műveket bemutató hangversenyét. A hangversenyen Bartók Béla is közreműködött, s a Mik-
rokozmosz-sorozatból 15 darabot adott elő.
1937. június 6-án a Margitszigeti Pólópályán megrendezett Éneklő Ifjúság hangversenyen
kétezer iskolásgyermek vonult fel, hogy bemutassa Bartók és Kodály kórusait. Az emlékezetes
hangversenyen Bartók és Kodály is részt vett. Az ünneplő tömeg előtt az összkar Kodály A ma-
gyarokhoz című kánonját énekelte.
A következőkben felsoroljuk Bartók gyermek- és női karra írt műveit. Az I–VI. „füzet” gyer-
mekkarra, a VII–VIII. női karra készült. Keressétek meg azokat a darabokat, amelyeket már éne-
keltetek, s amelyeket hallottatok!
I. 1. Tavasz II. 1. Levél az otthoniakhoz III. 1. Ne menj el!
2. Ne hagyj itt! 2. Játék 2. Van egy gyűrűm
3. Jószágigéző 3. Leánynéző 3. Senkim a világon
4. Héjja, héjja, karahéjja! 4. Cipósütés
IV. 1. Huszárnóta V. 1. Legénycsúfoló VI. 1. Keserves

2. Resteknek nótája 2. Mihálynapi köszöntő 2. Madárdal
3. Bolyongás 3. Leánykérő 3. Csujogató
4. Lánycsúfoló
VII. 1. Bánat VIII. 1. Párnás táncdal
2. Ne láttalak volna 2. Kánon
3. Elment a madárka 3. Isten veled!
Bartók kórusműveiben egyetlen ütem népdalidézetet sem találunk, valamennyi eredeti kompozí-
ció. Szövegük viszont népi eredetű. E szövegeknek Bartók nagy jelentőséget tulajdonított, s ezt
azzal is kifejezésre juttatta, hogy valamennyi mű előtt önállóan is közölte a szövegeket.
Bartók kórusműveiből hét darabhoz zenekari (iskolai zenekari) kíséretet is írt. Ezek: Bolyon-
gás, Cipósütés, Huszárnóta, Ne menj el, Resteknek nótája, Ne hagyj itt!, Legénycsúfoló.
Sokak tapasztalatából tudjuk, hogy akik énekkari tagokként sok Bartók-mű előadásában vettek
részt, különösebb előtanulmány nélkül is közel jutottak Bartók zenéjéhez. Könyvünkben csak
néhány kórusművet közlünk, azokat, amelyekre elemzéseink során hivatkozunk, s amelyeknek
ismeretét a Bartók-stílus megismerésében kiemelten fontosnak tartjuk.
169
SZ_11705_Z.indb 169 2017.03.01. 15:41:22

Ne hagyj itt!
Csak azt mondd meg, rózsám, Be is vetem én azt
Mellyik úton mégy el, Szemen szedett gyönggyel,
Felszántatom én azt Be is boronálom
Aranyos ekével, Sűrű könnyeimmel.
Con duolo, q = 79 Bartók Béla
170
SZ_11705_Z.indb 170 2017.03.01. 15:41:22

171
SZ_11705_Z.indb 171 2017.03.01. 15:41:22

Jószágigéző
Allegro giocoso, q = 79 Bartók Béla
172
SZ_11705_Z.indb 172 2017.03.01. 15:41:23

173
SZ_11705_Z.indb 173 2017.03.01. 15:41:23

174
SZ_11705_Z.indb 174 2017.03.01. 15:41:23

175
SZ_11705_Z.indb 175 2017.03.01. 15:41:24

176
SZ_11705_Z.indb 176 2017.03.01. 15:41:24

Kánon
Con moto, q = 132 Bartók Béla
177
SZ_11705_Z.indb 177 2017.03.01. 15:41:24

Bartók Béla: Mikrokozmosz zongorára
A szerző hat füzetben jelentette meg azt a 153 darabból álló sorozatot, mely a zongorázni tanulók „minden-
napi kenyere”. A sorozat alcíme: Zongoramuzsika a kezdet legkezdetétől.
Az V. és VI. kötet anyagát, melyek nehezebb, összetett darabok, 1937 után Bartók maga is játszotta kon-
certjein.
Bartók Béla: Hat tánc bolgár ritmusban

A hatodik füzet önálló ciklusnak tekinthető sorozattal zárul, melynek címe Hat tánc bolgár ritmusban. Az
aszimmetrikus ritmust, vagy más néven bolgár ritmust Bartók román gyűjtései során ismerte meg. A táncok
más-más ritmusképletre épülnek, a második tánc metruma 7/8.
Második tánc
( EÉÉ É É ÉN = 60)
+ +

(
+ +

± ± ± D ± ± ± D ± D ± ± ± ± ± K ±
D
G D
D D D

, , , ,
5
Ç± Ç Ç ±
D D
, ± ±
( G D
,
D D D
D ± ± 5
± D ± , Ç Ç Ç
±

D ,
( cresc. G
D
,
A fenti részlet formája: 3+4+3 / 2+3 ütem.
A darab elején 3 üres kvint (szó,–ré) szólal meg, a hangsúlyok a balkéz szólamában vannak (a sor értel-
mezhető dó–szó szolmizációval is − ekkor a negyedik ütemben megjelenő b hang a szubdomináns irányú
moduláció első pillanata). (Szubdomináns irányú modulációnak nevezhető a kvintkörön „–1” irányba történő
hangnemi kitérés.)
178
SZ_11705_Z.indb 178 2017.03.01. 15:41:24

Feladat
Kövessétek a zenei folyamatot és folytassátok a tétel formájának lejegyzését ütemszámok segítségével! Eh-
hez többszöri meghallgatás szükséges. Készítsétek elő ezt úgy, hogy hangsúlyos mérővel jelzitek az első
három ütemet, majd eléneklitek a dallamot!
Hatodik tánc
D simile@
@
@ @
± O DD ±

Feladat
A negyedik és a hatodik darab metruma (8/8) szerint lehetne szimmetrikus is. Állapítsátok meg a kotta alap-
ján a Hatodik tánc hangsúlyrendjét!
Zenehallgatás
Hallgassátok meg a Slana padna Gane bolgár népdalt Dobri Hrisztov feldolgozásában!
Feladatok
1. Állapítsátok meg a népdal ütemmutatóját! Nyolcad alapegységben gondolkodjatok!
2. Kottázzátok le hallás után a dallamot!
Bartók Béla és Kodály Zoltán életében a népdal, a népzene hangzásvilágának, formai építke-
zésének és érzelmi telítettségének, inspiráltságának nagy szerep jutott. A népdalok gyűjtésével
kezdődik ez a kapcsolat, majd a két szerző zongorakísérettel látja el a népdalokat, hogy azok
a mindennapi városi élet részévé válhassanak. Kodály Zoltán népdalok felhasználásával ír operát
(daljátékot), zenekari műveibe beépül a nép-
zene (Páva-variációk), és észrevétlenül válik
zenei anyanyelvükké a pentatónia is. Bartók
a népdal-intonációk jellegzetességeit ültette át
műveibe (A kékszakállú herceg vára).
Bartók nemcsak Magyarország eldugott fal-

vaiban gyűjtött, hanem szlovák, román terü-
leteken is. Néhány szerb és bolgár dallamot is
lejegyzett, Algériában arab népzenét gyűjtött.
„Kiapadhatatlan és elfogulatlan érdeklődé-
se (illetve, ahogy ő maga kifejezte: szeretete)
a különböző népek, szomszéd népek, etniku-
mok parasztzenéje iránt ma is példaértékű.”
(Bartók Archívum)
A Bartók-opera kezdő ütemeinek autográfja
179
SZ_11705_Z.indb 179 2017.03.01. 15:41:24

Kodály Zoltán kórusművei
Összefoglalásul témakörök szerinti csoportosításban felsoroljuk a Gyermek- és női karok című kö-
tet műveit. (Áttekintheted, hogy mit ismersz már közülük, melyiket énekelted, melyiket hallottad
más kórus előadásában, és mit kell még a jövőben megismerned.)
A felsorolásban a gyűjtemény sorrendjét követjük, zárójelben a komponálás évét jelöljük.
Gyermekjátékdalok feldolgozásai
Angyalkert – játékdalok (1937), – Hét könnyű gyermekdal (részben népdalok), – Éva szívem,
Éva, Falu végén, Héja, Versengés, Ciróka, Jó gazd’asszony, Zöld erdőben (1930), – Katalinka
(1937), – Gólya-nóta (1929), – Lengyel László (1927), – Méz, méz, méz (1958)
Népi szövegek alapján

Cú föl, lovam (1938), – A süket sógor (1928), – Isten kovácsa (1928), – Hajnövesztő (1937), – Egye-
tem, begyetem (1938), – Harangszó (1937), – Angyalok és pásztorok (1935), – Hat tréfás kánon (1936)
Jeles napok dallamai szerint

Jelenti magát Jézus (1927), – Karácsonyi pásztortánc (1935), – Újesztendőt köszöntő (1929), –
Villő (1925), – Gergely-járás (1926), – Pünkösdölő (1929)
Más népdalok – köszöntő, sirató, táncdallamok – alapján

Nagyszalontai köszöntő (1931), – A juhász (1928), – Nyulacska (1934), – A csikó (1937), – Esti
dal (1938), – Három gömöri népdal (1937), – Túrót eszik a cigány (1925), – Cigánysirató (1928),
– Táncnóta (1929), – Árva vagyok (1953), – Két zoborvidéki népdal (1908)
Magyar zenei és irodalmi hagyományok továbbörökítésével

Csalfa sugár – Arany János versére (1938), – Ürgeöntés – Gazdag Erzsi versével (1954), – Ének
Szent István királyhoz – Szövege: Bozóky-énekeskönyv, 1797 (1938), – Harasztosi legények –
Almási S. gyűjteményéből, 1834 (1961), – Házasodik a vakond – Gazdag Erzsi versével (1958)
A vallásos zenei hagyományok továbbörökítésével

Harmatozzatok (1935), – Szent Ágnes ünnepére (1945), – Ave Maria (1935), – A 150. genfi zsol-
tár (1936), – Vízkereszt – régi magyar egyházi ének (1933), – Sëmmit në bánkódjál – Szkhárosi
Horvát András éneke, egykorú dallama szerint (1939)
Szabadság- és békedalok
Jelige – Jankovich Ferenc versére (1948), – Arany Szabadság – Aurea libertas – Jankovich Fe-
renc versére (1957), – Kár! – Szirmay Lajos versére (1944), – Békedal – Weöres Sándor versére
(1952), – A magyarokhoz – Berzsenyi Dániel (1807) versére (1936), – A szabadság himnusza – La
Marseillaise – Szövegét és dallamát írta 1792. ápr. 25-én Rouget de L’Isle – (1948)
Idegen nyelvű irodalmi alkotásra

Fancy – Shakespeare: A velencei kalmár III. 2.-ből idézett szövegére, Lukin László fordítása
(1959), – Négy olasz madrigál – Quattro madrigali – Matteo di Dino Frescobaldi XIV. századi
versére (1932)
Szöveg nélküli művek

Hegyi éjszakák I–V. (1923–1962)
180
SZ_11705_Z.indb 180 2017.03.01. 15:41:24

A magyar zenei, irodalmi, nyelvi, néprajzi emlékek továbbörökítése
Kodály művészetében
Már az egynemű karok áttekintésekor is láthattuk, mint fonódik össze Kodály kórusművészetében
az irodalom, a népi hagyomány és a zene. Férfikarra írt műveiben számos Petőfi-verset zenésített
meg (Rab hazának fia, Isten csodája, Élet vagy halál, Hej, Büngösdi Bandi, Nemzeti dal). Vörös-
marty költeményeit is témájául választotta (Emléksorok Fáy Andrásnak, A Nándori toronyőr).
Ady versére írta a Fölszállott a páva című férfikari, később vegyeskarra is átírt művet. Több
vegyeskari művét komponálta magyar költők versére: Szép könyörgés (Balassi Bálint), – Békes-
ségóhajtás (Virág Benedek), – Huszt (Kölcsey Ferenc), – Liszt Ferenchez (Vörösmarty Mihály), –
A magyar nemzet (Petőfi Sándor), – Akik mindig elkésnek (Ady Endre versére), valamint a Zrínyi
Miklós szövegére – vegyeskarra és bariton szólóra komponált Zrínyi szózata.
Kodály – a nyelvészetnek is kiváló tudósa – írásaiban sokszor síkraszállt a szép magyar beszé-
dért, a magyar kiejtés, hangsúly, hanghordozás, ritmus, hangszín magyar jellegének megóvásáért.
Egyszerű, világos beszédéről, írásainak ékes magyarságáról, műveinek példaszerű prozódiájáról
(a szövegi és zenei hangsúlyok egységéről) volt közismert. Kórusműveiben a zárt kiejtésű ë hang-
zókat mindig nagy gonddal kiemelte.
A zárt ë kiejtésbeli szépségének érzékeléséhez Weöres Sándor Az Ábécé 25 betűjére című ver-
sének M-versszakát ajánljuk figyelmetekbe. Ma már kevesen tudják szépen kiejteni (megformál-
ni) a nyelvünkben igen gyakori e hangzó változatait. Pedig nemcsak beszédünk hangzását ékesíti
az, hanem – amint e verssorokból is megérthetitek – az azonosképpen leírt szónak a hangzó kü-
lönböző kiejtésével ad más-más értelmet.
„Mikor vízbefúlót mëntëk,

ha ti más mezőre mëntek,
nem vagytok közönytől mentëk,
mind csak afféle jött mentek.”
Kodály Zoltán pedagógiai művei
A nehézségi fok növekvő sorrendjében:

Kis emberek dalai – 333 olvasógyakorlat – Ötfokú zene I–IV. – Bicinia Hungarica I–IV. – Éne-
keljünk tisztán! – 15 kétszólamú énekgyakorlat – 77, 66, 55, 44, 33, 22 kétszólamú énekgyakorlat
– Tricinia – Epigrammák.
„A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.
Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”
(Kodály Zoltán: Mire való a zenei önképzőkör, 1944)
Szómagyarázat
tricinium = háromszólamú énekes mű
tricinia = ennek többes száma
181
SZ_11705_Z.indb 181 2017.03.01. 15:41:24

Derűs táj
A Tricinia című kötet darabja
Kistétényi Melinda szövege
Vidáman, peckesen Kodály Zoltán
182
SZ_11705_Z.indb 182 2017.03.01. 15:41:24

183
SZ_11705_Z.indb 183 2017.03.01. 15:41:25

Esti szellő
A Tricinia című kötet 5. darabja
Kistétényi Melinda szövege
Nyugodtan, érzéssel Kodály Zoltán
184
SZ_11705_Z.indb 184 2017.03.01. 15:41:25

185
SZ_11705_Z.indb 185 2017.03.01. 15:41:25

A képen a Kodály Zoltán nevét viselő leánykar néhány tagja, a Mesterrel szemben
a kórus karnagya, Andor Ilona (1961. december 18.)
„Többszólamú éneklés, s vele párhuzamosan fejlődő halló- és felfogóképesség olyanok számára is megnyitja
a világirodalom remekeit, akik semmiféle hangszeren nem játszanak. S a művek csak akkor tölthetik be létük
célját, ha milliók lelkében keltenek visszhangot.”
(Kodály Zoltán: Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat, 1941)
186
SZ_11705_Z.indb 186 2017.03.01. 15:41:25

Cohors generosa
Régi magyar diákköszöntő, 1777
dr. Vargha Károly szövege Kodály Zoltán köszöntésére
Fiú-vegyeskarra
q = 92 Kodály Zoltán
187
SZ_11705_Z.indb 187 2017.03.01. 15:41:25

188
SZ_11705_Z.indb 188 2017.03.01. 15:41:25

Ha a Vi-de részt is énekeljük, az első rész ismétlései elmaradnak.
189
SZ_11705_Z.indb 189 2017.03.01. 15:41:25

A magyarokhoz
Berzsenyi Dániel versére
Maestoso energico q = 126

! !Ç !
Kodály Zoltán

K
@ ,
!Ç
O O Ç
Forr a vi - lág bús ten - ge - re, ó ma - gyar! Á - dáz E - rin - nys
@ , ,
Ç

lel - ke u - ral - ko - dik, Sa föld la - kó - it vér - be már - tott
! 3
@ K Ç »
Ç Ç Ç
tĘ - re dü - hös vi - a - dal - ra kész - ti. Éb - reszd fel al - vó
@ Ç Ç K± K
O O K

nem - ze - ti lel - ke - det! Or - dít - son or - kán, jöj - jön e - zer veszély:
!
3 K
@ Ç
cresc.

!
Nem fé - lek. A kürt har - so - gá - sát, A nyi - ho - gó pa - ri - pák szö - ké - sét
@ Ç Ç O Ç Ç
, !

Bát - ran vi - gyá - zom. Nem so - ka - ság, ha-nem lé - lek s szabad nép tesz
@

csu - da dol-go- kat. Ez tet - te Ró - mát föld u - rá - vá, Ez Ma - ra - thont s Buda -
Ç 3
Ç
@ »
,

várt hi - res - sé. Forr a vi - lág bús ten - ge - re, ó ma -
@ Ç
gyar! Sza bad nép, sza bad nép tesz csu - da dol - go - kat, sza-bad
3 S 3
3 TTT
Befejezés:
Ç ÇÇÇ
@ Ç
T
T
Ç Ç 4
nép, szabad nép, szabad nép, szabad nép, szabad nép, szabad nép!
190
SZ_11705_Z.indb 190 2017.03.01. 15:41:26

VI. MEGZENÉSÍTETT VERSEK A XX. SZÁZADBÓL
Sebő Ferenc: Énekelt versek

Tartózkodó kérelem
Csokonai Vitéz Mihály versére
N = 152

Ç
Em A Em A

1. A ha - tal - mas sze - re - lem - nek Meg - e - mész - tĘ tü - ze bánt.

Em A G A E
Ç
Te le - hetsz ír - ja se - bem - nek, Gyö - nyö - rĦ kis tu - li - pánt!

Ç
Em A E A

2. Sze - me - id szép ra - gyo - gá - sa E - le - ven haj - na - li tĦz,

Em A G A E
Ç
Aj - a - kid har - ma - to - zá - sa Sok e - zer gon - dot el - Ħz.
Em
Ç
A Em A

3. Tel - je - sítsd an - gya - li szók - kal, Sze - re - tĘd a - mi - re kért:
Em

A G A E
Ç
E - zer amb - ró - zi - a csók - kal Fi - ze - tek vá - la - szo - dért.
Közjáték – minden versszak után

Fisz H Fisz H
ÇÇ

(Furulya, tambura, koboz, gitár, bĘgĘ)
Koboz Népi furulya
191
SZ_11705_Z.indb 191 2017.03.01. 15:41:26

A rózsabimbóhoz
Csokonai Vitéz Mihály versére
@ B Ç
@
K

F F B C
, , , , ,
1. Nyílj ki,nyá - ja -son mo - soly - gó Ró - zsa-bim - bó, nyílj ki már,
@ K K
@ , K K
Ç
D B G C F B d C

B C
Nyílj ki; a bo-kor - ba boly - gó Gyen - ge szel - lĘk csók - ja vár.

F G
@
B d 1. C 2. C
(HegedĦ, furulya, gitár, bĘgĘ)
F
@
2. Nyílj ki, gyenge kerti zsenge: 4. Hadd szakasszalak le, édes

Hébe nektárt hint terád, Rózsaszál: szép vagy te már.
Szűz nyakadba Flóra gyenge, Héj, ha meglát, hány negédes,
Bársonyos palástot ád. Hány kacér leányka vár!
3. Óh, miként fog díszesedni 5. Nem, nem! egy leány se nyissa

Véled e parányi kert! Büszke fűzőjét terád.
Óh, hogy óhajtják leszedni Űltetőd kedves X... issa
Rólad azt a drága szert! Néked újabb kertet ád.
6. Ott kevélykedj bíboroddal,

Ékesebb bíborja közt!
Ott kevélykedj illatoddal,
Kedvesebb illatja közt!
Sipos Mihály a Muzsikás együttesből
192
SZ_11705_Z.indb 192 2017.03.01. 15:41:26

Áldalak búval, vigalommal
József Attila versére
K K K K

G D G D G D A D G D G D G A D

, ,
+ Gitár,
bĘgĘ
, ,
Ál - da - lak bú - val, vi - ga - lom-mal, fél - te - lek sze - ret - ni - va - lóm - mal,
K KF
O O
K K
C G C G C F C G D G G A
ÇÇ

O , , , Ç
,
Ę - riz-lek ké - rĘ te- nye - rek - kel: bú - za-föl - dek -kel, fel - le-gek - kel.
ÇÇ ÇÇÇ

A E A E A E H E A E H E

D GD G
Ç
1. 2.

Közjáték

G D G D G D A D G D G D G A D

To - po-gá - sod mu -zsi-kás rom - lás, fa - lam el - le - ned ö - rök om - lás,
O ± ±
C G C G C F C G D G F G A
, ,
dü - le-dék – ár - nyán rin - ga - tó - zom, le - he - le - ted - be bur - ko - ló - zom.
A Sebő-együttes
193
SZ_11705_Z.indb 193 2017.03.01. 15:41:27

Ej, haj – cigány botoló ütemére
Szécsi Margit versére
N

= 120
@ ±
Ej, haj kis - ö - csém mi - kor ki - csi volt:
± K K K K K K K ± K
± ± ± ± ± ±

simile
K
"SzájbĘgĘ" kíséret
@
±
ré - mek lak - tak a ké - mé - nyen, nem a te - li - hold.
@ ±
Ál - munk u - ra - i, nem volt ve - lük baj:
@ ±
K
D D
szik - ra - tán - cos Ri - pacs - ba - gó, ko - mor Bi - ta - raj.
2. Ej haj, a világ 3. Ej haj, fogy a hold, 4. Ej haj, fogy a lét,
egyértelmű volt, kitelik a hold, kitelik a hant –
élő volt az eleven, halott lesz az eleven, jaj nekünk ha mellkasunkon
halott volt a holt, s eleven a holt. csontot ér a lant
jelen volt a jelenidő, Herdál hitet, szeretőt csókok híján havazik
tavaly a tavaly, szívünk a szilaj – párnára a jaj –
ripacs volt a Ripacsbagó, s minden bajunk kutyabaj míg fekete a Bitaraj,
hős a Bitaraj. fekete a haj. megőszül a haj!
A Parno Graszt roma népzenei együttes. Nevük jelentése: fehér ló.
194
SZ_11705_Z.indb 194 2017.03.01. 15:41:27

FOGALOMTÁR
aszimmetrikus ütemfajták – páros és páratlan lüktetéscsoportok váltakozásából keletkező ütemek

ária – hangszerkíséretes szólóének, dal, ének
átmenőhang – többnyire terclépést két szekundra bontó „közbülső” hang, amely a dallamot köny-
nyebben játszhatóvá (énekelhetővé) teszi, emellett ritmikai és (többnyire disszonáns volta miatt)
harmóniai érdekességet eredményez
ballada – drámai elbeszélő költemény, amelyben emberi szenvedélyek, ellentétek, összeütközések,
társadalmi és egyéb problémák tárulnak fel tömör formában
basszuskulcs – f-kulcs, amely a kis f helyét a negyedik vonalon jelöli
bővített hármashangzat – az alaphangra két nagy tercet építő, bővített kvintes hármashangzat
chorea – görög eredetű szó, jelentése: körtánc
dalciklus – tartalmában vagy jellegét tekintve összetartozó műdalok sorozata
előlegezés – akkor beszélünk előlegezésről, amikor a soron következő akkord egyik hangja „előrejön”,
és az éppen hangzó akkordba (is) belekerül. Ez többnyire érdekes disszonanciát okoz.
enharmonikus – azonos magasságú, de nem azonosan lejegyzett (pl. cisz-desz; eisz-f stb.)
G.P. (generálpauza) – általános szünet, amely egyidőben az összes szólamra, illetve hangszerre vo-
natkozik
hárfa – ókori eredetű húros hangszer, ma használatos változata a kettős pedálhárfa, a hét pedál a meg-
felelő hangot valamennyi oktávban képes kis szekunddal megemelni
keringő (valcer) – a német ’walzen’ (keringeni, tánc közben a lábat a padlón csúsztatni) szóból ered;
3/4-es, osztrák-bajor területen kialakult tánc
késleltetés – egy (vagy több) szólam az előző akkordból átkötve nem oldódik fel a többi szólammal
egyidejűleg az új akkordra, hanem abban először disszonanciaként szerepel és csak utólag, késve
oldódik fel
kontrapunkt (ellenpont) – polifon zeneszerzési technika, amelyben egy szólamhoz képest a másik
szólam(ok)ban hang ellen hangot (pont ellen pontot) állít a zeneszerző
korál – sok versszakos, német evangélikus népének
kórustétel – oratorikus vagy zenekari művekben a kórus által megszólaltatott részlet, amely lehet
hangszerkíséretes vagy a cappella
kromatikus lépés – bővített prím (és nem kis szekund!) lépés; pl. szolmizálva dó-di vagy ábécés név-
vel g-gisz (de nem a g-asz, ami kis szekund!)
kvintkör, kvintoszlop – a temperált rendszer 12 kvintjének körbejárása, 12 temperált tiszta kvint
egymásutánja
kvintszext-akkord – négyeshangzat, amelynek basszusa fölött annak terce, kvintje és szextje szól
piccolo – olasz eredetű szó, jelentése: kis, kicsi; általában a kisfuvolát értjük alatta
programzene – zenei gondolatok (dallamok, témák, harmóniák, szakaszok stb.) zenén kívüli ele-
mekhez (tárgyak, állatok, emberek, hangulatok, tájak stb.) való kapcsolása. A zene természetesen
önmagában is megáll és megvan a saját (zenei!) logikája, de a szerző ilyen módon keres közvetle-
nebb kapcsolatot zenei munkája és élményei között.
romantikus karakterdarab – egytételes, többnyire költői vagy hangulatjelző címet viselő, szólóhang-
szerre írt zenemű, például románc, noktürn, ballada vagy Mese, Szeszélyek, Álom-káprázatok stb.
szimfónia – a görög egybehangzás, harmónia szóból; a szó jelentéstartalma az idők folyamán sokat
változott, ma általában a klasszikus négytételes szimfóniát értjük alatta
szimfonikus költemény – egytételes, zenén kívüli programot hordozó zenekari darab
szűkített hármashangzat és fordításai – két kis tercből álló szűkített kvintes hármashangzat
szvit – egy hangnemben lévő, művészi módon alakított tánctételek füzére
Ungaresca – német eredetű szó, jelentése: magyar tánc
195
SZ_11705_Z.indb 195 2017.03.01. 15:41:28

FORRÁSJEGYZÉK
Francia népdalok forrása: H. Davenson: Le Livre des Chansons
Szicíliai népdalok forrása: A. Favara: Corpus di musiche popolari Siciliana II., 1957
Katalán népdalok forrása: J. Amades: Folklore de Catalunva Barcelona
Liszt Ferenc műveinek forrása: Liszt Összkiadás V.
Valamennyi zenehallgatási és énekelhető műzenei szemelvény egyszerűsített változatát partitúra
alapján adtuk közre.
A Bevezető a romantika harmóniavilágába című fejezet, valamint a Schubert, Verdi, Erkel műelemzé-
sek Lendvai Ernő: Verdi és a 20. század (Zeneműkiadó, 1984) című könyve nyomán készültek.
FELHASZNÁLT IRODALOM
A Bartók-rend kialakulásának története (MTA Zenetudományi Intézetének honlapja)
A hét zeneműve sorozat (1973–1985)
Andrásfalvy Bertalan – Balassa M. Iván – Bálint Sándor – Balogh István: Magyar Néprajzi Lexikon
(Akadémiai Kiadó, 1982)
Balassa Imre – Gál György Sándor: Operák könyve (Zeneműkiadó, 1975)
Bodza Klára – Vakler Anna: Magyar népi énekiskola kötetei (Hagyományok Háza)
Breuer János (szerk.): Zenei írások a Nyugatban (Zeneműkiadó, 1978)
Dobák Pál: A romantikus zene története (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998)
Dobszay László: A magyar dal könyve (Zeneműkiadó, 1994)
Dobszay László: Magyar zenetörténet (Planétás Kiadó, 1998)
Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje (Balassi Kiadó, 2010)
Hamburger Klára: Liszt kalauz (Balassi Kiadó, 2010)
Heinrich Gusztáv: Faust. Irodalomtörténeti czikkek (Franklin-Társulat, 1914)
Kertész Iván: Operakalauz (Fiesta Stúdió Könyvkiadó Kft., 2005)
Matthews, Denis (szerk.): Zongoramuzsika kalauz (Zeneműkiadó, 1976)
Orfeusz Hangzó Zenetörténet kötetei a romantikus zenéről (A Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollé-
giumának kiadása a Mágus Kiadó gondozásában, 1998)
Napkelet (folyóirat)
Nemzeti Filharmonikusok hangverseny-ismertetője
Paksa Katalin: Énekeltem én (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
Zenetudományi Intézet)
Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet (Balassi Kiadó, 1999)
Pándi Marianne: Hangversenykalauz (Hatágú Síp Alapítvány, 1994)
Pettit, Stephen: Opera. Mű és mestere (Képzőművészeti Kiadó, 2007)
Szentírás (Szent István Társulat, 2012)
Tari Lujza: Szlovákiai magyar népdalok (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 49.)
Till Géza: Opera (Zeneműkiadó, 1977)
Virág Barnabás: A Faust-téma megjelenése a zeneirodalomban. Szakdolgozat (Szegedi Tudomány-
egyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet, Ének-zene Tanszék, 2012)
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel (Helikon Kiadó – LFZE, 2011)
A balladaillusztrációk Buday György fametszetei. (A székely népballadák, 1935 – Ortutay Gyula

válogatása – című kötetben jelentek meg.)
196
SZ_11705_Z.indb 196 2017.03.01. 15:41:28

BETŰRENDES MUTATÓ
A folyó molnára (Miller of Dee; There was a jolly miller) (angol népdal) . . . . . . . . . . . . . . . 34
A halva talált menyasszony (Úgy varr, s úgy varr vala) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . 23
A rossz feleség (Jöjjön haza édesanyám ) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
A szeretet próbája (Anyám, édesanyám) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A szívtelen anya (Elindula el es ifjú leány kegyes ) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Bánat (A nagy hófödte bérc vonzott már régen) (szicíliai népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Bartók Béla: Hat tánc bolgár ritmusban – Hatodik tánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179
Bartók Béla: Hat tánc bolgár ritmusban – Második tánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Bartók Béla: Jószágigéző (Gyűjtik a csordákat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
Bartók Béla: Kánon (Meghalok Csurgóért) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
Bartók Béla: Ne hagyj itt! (Csak azt mondd meg, rózsám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Bartók Béla: Nem messze van ide . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
Bartók Béla: Végigmentem a tárkányi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165
Bihari János: Magyar tánc (Bartay Ede kíséretével) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Bihari János: Magyar tánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Bizet: Carmen – Utcagyerekek kórusa (Mi is jöttünk felvonulni) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
Brahms: Akadémiai (ünnepi) nyitány op. 80. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
Brahms: Egy édeshangú kismadár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
Brahms: Német Requiem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Brahms: V. Magyar tánc op. 103. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
Chopin: A-dúr polonese op. 40. no. 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
Chopin: B-dúr mazurka op. 7. no. 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Chopin: Esőcsepp prelűd op. 28. no. 15 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Császárkörte nem vadalma (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Csivirgónak, csavargónak mond engem az egész világ (magyar népdal). . . . . . . . . . . . . . . . . 30
De szép ez ifjú lány (katalán népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Dudás uram (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Dvořák: IX. szimfónia („Az Új Világból”). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Édesanyám sok szép szava (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Édesanyám, azt a szál rozmaringot (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Egressy Béni: Szózat (Hazádnak rendületlenül) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Erkel Ferenc: Bánk bán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Erkel Ferenc: Bánk bán – Hazám, hazám (Mint száműzött, ki vándorol a sűrű éjen át) . . . . . 51
Erkel Ferenc: Bánk bán – Keserű bordal (Ha férfi lelkedet egy hölgyre feltevéd) . . . . . . . . . 48
Erkel Ferenc: Hunyadi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Erkel Ferenc: Hunyadi László – Meghalt a cselszövő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Görög Ilona (Bizony csak meghalok ) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Grieg: Peer Gynt szvit – I. szvit op. 46. A hegyi király barlangjában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Grieg: Peer Gynt szvit – I. szvit op. 46. Aase halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Grieg: Peer Gynt szvit – I. szvit op. 46. Reggeli hangulat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Grieg: Peer Gynt szvit – II. szvit op. 55. Solvejg dala (Ha elmúlt a zord) . . . . . . . . . . . . . . . . 153
Grieg: Peer Gynt szvit – részletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
Hej, rozmaring (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Ím midőn mindeneket (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Kádár Kata (Gyulainé édesanyám) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Kapuvári koronára süt a nap (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
197
SZ_11705_Z.indb 197 2017.03.01. 15:41:28

Karácsony estéjén (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Kis kalapom (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Kodály Zoltán: A magyarokhoz (Forr a világ bús tengere) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190
Kodály Zoltán: Cohors generosa (Hívja, idevárja) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Kodály Zoltán: Derűs táj (Napfény csillan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
Kodály Zoltán: Esti szellő (Kél a langyos esti szellő) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
Kodály Zoltán: Félre tőlem, bubánat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
Kodály Zoltán: Virágom, véled elmegyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Kőmíves Kelemen (Összetanakodott tizenkét kőműves) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . 13
Liszt Ferenc: Funérailles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Liszt Ferenc: Két hangversenyetűd – Erdőzsongás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
Liszt Ferenc: Két hangversenyetűd – Manók tánca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
Liszt Ferenc: Les Préludes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
Liszt Ferenc: Mazeppa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
Liszt Ferenc: Paganini-etűdök – La Campanella (A harangocska). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Liszt Ferenc: Tengerárban (A nautis dubium) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Liszt Ferenc: Transzcendens etűdök – 4. Mazeppa (d-moll) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Liszt Ferenc: Zengi hárfa húrja (Könnyű szellő halkan súgja) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Loch Lomond (By yon bonnie banks) (skót népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Ma született a mi Urunk (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Marietta vár (katalán népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Mendelssohn: Búcsú az erdőtől (Ti völgyek, messzi bércek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny op. 64. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
Mendelssohn: Tercett az Éliás című oratóriumból (Hebe deine Augen) . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 1. Gnóm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 10. A kijevi nagykapu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 2. Régi (ódon) várkastély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 3. Tuileriák kertje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 4. Bydło . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 5. Ballet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 6. Sámuel Goldberg és Smüle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – 8. Katakombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – Promenád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
Nagy hegyi tolvaj (Szivárvány havasán) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Ne búsuljon (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Ősz az idő, ködös nagyon (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Palermói dal (Oly könnyű lábú, pilleszárnyú párom) (szicíliai népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Renaud király (Jön hadból ím Renaud király) (francia népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Révészek nótája (Csillagom, révészem) (magyar népballada) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Rimszkij-Korszakov: A nászajándék oly fényes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Rimszkij-Korszakov: A szobában kuksol Ványa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Rimszkij-Korszakov: Áll egy ifjú nyírfa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Rimszkij-Korszakov: Megy a lány hegyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Rimszkij-Korszakov: Szép szál fenyőfa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
Rimszkij-Korszakov: Vén Szvjatoszláv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Sárga kukoricaszár (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
198
SZ_11705_Z.indb 198 2017.03.01. 15:41:28

Schubert: A kintornás (Der Leiermann; Drüben hinterm) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
Schubert: A molnár virágai (Sok édes, bájos kék virág) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
Schubert: A pisztráng (A csermely halkan zúgott) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Schubert: A pusztai rózsa op. 3. no. 3 (Heidenröslein; Sah ein Knab ein Rölein stehn) . . . . . 74
Schubert: A vadász (Te vakmerő vadász) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Schubert: A-dúr zongoraötös (Pisztrángötös) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Schubert: Áldjon ég (Mint vándor jöttem régen) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Schubert: Asz-dúr impromtu op. 142., no. 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Schubert: Asz-dúr impromtu op. 90., no. 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Schubert: Margit a rokkánál op. 2. (Gretchen am Spinnrade; Meine Ruh ist hin) . . . . . . . . . . 78
Schubert: V. (B-dúr) szimfónia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Schubert: Vándorévek (A molnár mindig vígan jár) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Schubert: Villikirály (Erlkönig) op. 1. – részletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
Schumann: A lótuszvirág (A lótusz kelyhét zárja) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Schumann: A rózsa, a gerle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Schumann: Karnevál op. 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Schumann: Karnevál op. 9. Chopin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Schumann: Karnevál op. 9. Eusebius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
Schumann: Karnevál op. 9. Florestan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Schumann: Karnevál op. 9. Preambule . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Sebő Ferenc: A rózsabimbóhoz (Nyílj ki, nyájasan mosolygó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
Sebő Ferenc: Áldalak búval, vigalommal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193
Sebő Ferenc: Ej, haj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
Sebő Ferenc: Tartózkodó kérelem (A hatalmas szerelemnek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
Szivárványos az ég alja (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Tarka puszér az ágy alatt (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Úgy tetszik, hogy (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Verdi: Aida . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
Verdi: Aida – No. 10 A győztes egyiptomiak bevonulási indulója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Verdi: Aida – No. 10 Finale – Részlet a „nép kórusából”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
Verdi: Aida – No. 11 Aida áriája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Verdi: Aida – No. 11 Bevezető, a papok és papnők imája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
Verdi: Aida – No. 15 Ítélet-jelenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Verdi: Aida – No. 2 Radames recitativója és románca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
Verdi: Aida – No. 4 Amneris–Aida–Radames tercett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Verdi: Aida – No. 9 Amneris–Aida duett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Verdi: Rigoletto . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
199
SZ_11705_Z.indb 199 2017.03.01. 15:41:28

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: dr. Gloviczki Zoltán elnök

Raktári szám: NT-11705/Z
Felelős szerkesztő: Szelindiné Galántai Melinda
Utánnyomásra előkészítette: Simonyi Kata
Tankönyvkiadási koordinációs osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Orlai Márton, Marcsek Ildikó, Kóródiné Csukás Márta
Grafikai szerkesztő: Takács László, Róth Ágnes, Slezák Ilona
Terjedelem: 17,9 (A/5) ív
Tömeg: 350 gramm
1. kiadás, 2020
Formakészítés: Diószegi Tamás
Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben, 2020-ban

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja
Az igazgatóság elnöke Balla László
Vezérigazgató Erdős Tamás
Telefon: 66/887-400
NT_11705_Z_Enek zene 7_TK_beliv_200_old_2020_GL.indd 200 2019.12.12. 12:19:35

Ének TK 7

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ének TK 7

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

7

DOBSZAY LÁSZLÓ – SZABÓ HELGA

NT_11705_Z_Enek zene 7_TK_beliv_1-2_old_2020_GL.indd 1 2019.12.12. 12:05:19

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:

A korábbi kiadást szerkesztette:

A könyvet 2016-ban átdolgozta:

© Dobszay Lász­ló, Sza­bó Hel­ga,

NT_11705_Z_Enek zene 7_TK_beliv_1-2_old_2020_GL.indd 2 2019.12.12. 12:05:19

SZ_11705_Z.indb 3 2017.03.01. 15:40:48

Kedves Diákok, kedves Kollégák!

A tankönyvben a könnyebb tájékozódás érdekében háromféle piktogramot használtunk:

Az olvasmányokat színes háttérrel jelöltük. A legfontosabb fogalmakat a tankönyv végén

SZ_11705_Z.indb 4 2017.03.01. 15:40:48

Ősz az idő, ködös nagyon

3. Hat ökröm áll a vásárba, 5. Keservesen sír a gazda,

4. Rekvirálni jön a bíró, 6. Nem megyek a másvilágra,

SZ_11705_Z.indb 5 2017.03.01. 15:40:48

Édesanyám, azt a szál rozmaringot

2. Nincs édesebb a fekete szőlőnél,

SZ_11705_Z.indb 6 2017.03.01. 15:40:48

2. ] Megfogadnám, de már késő, } 3. ] Hull előmbe, hull a földre, }

SZ_11705_Z.indb 7 2017.03.01. 15:40:48

2. Három icce kendermag – jaj, de büszke legény vagy, –

3. Három bokor saláta, – három kislány kapálta, –

4. Hej, kis katlan, kis katlan, – benne a sok mosatlan, –

5. Hej, kendermag, kendermag, – barna kislány, kié vagy? –

6. Hej, kikirics, kikirics, – már énnékem ne viríts, –

7. Kölcse, Csepel, Teleki, – barna kislány, gyere ki, –

8. Hej, piros bor, piros bor, – mindjár’ ránk kerül a sor, –

9. Ha ittatok, ettetek, – innen bizony menjetek, –

SZ_11705_Z.indb 8 2017.03.01. 15:40:50

2. Aki dudás akar lenni, – pokolba kell annak menni, –

2. Ingem, gatyám, de szennyes, – magam vagyok szerelmes, –

(A 3–4. dallamsorra:) Zsebembe' van az ára, – csapom az asztalára.

Úgy tetszik, hogy

2. Végbúcsúnknak hamar vége lészen, – szegény legény akárhová mégyen, –

SZ_11705_Z.indb 9 2017.03.01. 15:40:50

2. Tartozom én a kocsmába’, kilenc liter bor árával,

3. Tegnap vettem a papucsom, még az éjjel elmulatom,

4. Három tepsi túróslepény, pállott szájú béreslegény,

5. Három tepsi túróslepény, málészájú suszterlegény,

6. Egy szem szilva, duráncai, tudnál-e még kacsintani,

Nincs Szentesen olyan asszony,

SZ_11705_Z.indb 10 2017.03.01. 15:40:50

2. Sárga pikét a ruhám, – abba szeret a galambom igazán, –

3. Sárga csatos a cipőm, – elhagyott a kökényszemű szeretőm, –

2. Nekem olyan emberecske kéne, – aki nekem recefátyolt venne,

Báta vize ziheg-zuhog a gáton

Báta vize ziheg-zuhog a gáton, – most ment erre a szeretőm lóháton.

SZ_11705_Z.indb 11 2017.03.01. 15:40:50

Déva vára 1864-ben

SZ_11705_Z.indb 12 2017.03.01. 15:40:50

Azután megtörténik a gyilkosság; az asszony kicsiny gyermekére sincsenek tekintettel:

9. Elindula haza tizenkét kőműves, – a tizenharmadik Kelemen kőműves, –

SZ_11705_Z.indb 13 2017.03.01. 15:40:50

Rubato (Kászonaltiz, Csík, Kodály Z.)

2. Mintsem fiam, megengedném, – inkább Katát elvesztetném, – feneketlen tóba vetném,

7. Az egyiket temetteté – kerek oltár háta mögé, – a másikat temetteté

8. Az egyiken nevekedett – egy szép tulipán szálacska, – a másikból növekedett

SZ_11705_Z.indb 14 2017.03.01. 15:40:50

A balladaillusztrációk fametszeteit Buday György készítette.

SZ_11705_Z.indb 15 2017.03.01. 15:40:50

Parlando, rubato (Lécped, Moldva, Kallós Z.)

© Dobszay László, Szabó Helga,