PEDAGÓGIAI PROGRAM

NAPKORI JÓSIKA MIKLÓS

NÉMET NEMZETISÉGI
ÁLTALÁNOS ISKOLA
NAPKORER JÓSIKA MIKLÓS
NATIONALITÄTEN GRUNDSCHULE

2019
I. BEVEZETŐ ................................................................................................................................................................................................. 3
Alapértékeink.......................................................................................................................................................................................... 4
Napkori Jósika Miklós Német Nemzetiségi Általános Iskola bemutatása .............................................................................................. 5
Az iskola rövid története ............................................................................................................................................................. 5
Földrajzi környezet ....................................................................................................................................................................... 6
Helyzetelemzés .............................................................................................................................................................................. 6
Tanulólétszám alakulása ............................................................................................................................................................... 7
Erősségeink .................................................................................................................................................................................... 8
Személyi feltételek ........................................................................................................................................................................ 8
Tárgyi feltételek ............................................................................................................................................................................. 9
II. AZ ISKOLA STÁTUSZA ...........................................................................................................................................................12
III. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK ...................................................................................13
Nevelési koncepciónk:.............................................................................................................................................................................14
Képzési, nevelési célok: .............................................................................................................................................................15
A nevelés helyi rendszere ........................................................................................................................................................................15
A nevelési rendszer szempontjai: .............................................................................................................................................15
IV. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS GYAKORLATI IGÉNYE ........................................................................................20
A nevelési-oktatási intézményeink pedagógiai programjának kompetencia alapú értelmezése ...................................................................20
Szakmai törekvések és várt eredmények: ................................................................................................................................20
A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása ........................................................................20
A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének alkalmazása .........................................................................................21
A kulcskompetenciák fejlesztésének célja:..............................................................................................................................21
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: ..............................................................................................21
Kompetencia-területek beépítése a helyi pedagógiai programokba .............................................................................................................22
Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója ......................................................................................................................23
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei ....................................................................................25
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai ..........................................................................................26
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai ....................................................................................28
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai .....................................................................................30
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei ....................................................................................31
A kompetencia-területek beépítése...........................................................................................................................................................36
V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................42
VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................49
Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai....................................................................................................................56
A tanári képzés .....................................................................................................................................................................................64
VIII. HELYI TANTERV..........................................................................................................................................................75
Tankönyvek kiválasztásának elvei .........................................................................................................................................................89
IX. AZ ISKOLA ÉLET-, ÉS MUNKARENDJE ......................................................................................................................97
Munkaterv.............................................................................................................................................................................................97
Nevelőtestületi értekezletek .....................................................................................................................................................................98
A tantestület tájékoztatása ....................................................................................................................................................................98
Visszajelzés ...........................................................................................................................................................................................98
Szülői értekezletek .................................................................................................................................................................................98
Megemlékezések, ünnepek, rendezvények ................................................................................................................................................98
Kirándulás ás táboroztatás, erdei iskola .................................................................................................................................................99
Az iskola hagyományainak rendszere ....................................................................................................................................................99
Házirend .......................................................................................................................................................................................99
Iskolatörténeti hagyományok....................................................................................................................................................99
Az iskola tantárgyi hagyományai ....................................................................................................................................................... 100
Jutalmazás, elmarasztalás elvei ............................................................................................................................................... 100
A nevelők jutalmazása ............................................................................................................................................................. 100
X. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE .... 101
Az iskola értékelésének alapelvei ........................................................................................................................................................ 101
Az értékelés sajátos, helyi eszközrendszere .......................................................................................................................................... 101
Továbbhaladási pontok, az értékelési rendszer és a továbbhaladás magasabb évfolyamba lépés feltételeinek
viszonya ..................................................................................................................................................................................... 102
Érdemjegyek rendszere .......................................................................................................................................................... 102

1
 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározása .......................................................................................................... 103
Tantárgyi értékelés ................................................................................................................................................................... 103
Értékelés rögzítése 1. évfolyamon, 2. évfolyam I. félévében ........................................................................................... 104
Értékelés 2. tanév II. féléve - 8. évfolyamon....................................................................................................................... 105
A tanulók szóbeli értékelésének szempontjai ...................................................................................................................... 106
A tanulók szöveges értékelése évfolyamonként, tantárgyanként ..................................................................................... 107
A magatartás érdemjegy követelményrendszere ..................................................................................................................................... 118
A szorgalom érdemjegy követelményrendszere ...................................................................................................................................... 118
Tanulók jutalmazásának formái......................................................................................................................................................... 120
Fegyelmező intézkedések ...................................................................................................................................................................... 120
XI. HEAD program EFOP-3.2.6-16 ....................................................................................................................................................... 121
XII. Komlex Alapprogram: ....................................................................................................................................................................... 122

2
I. BEVEZETŐ

Tisztelt Olvasó!
Ön egy dokumentumot tart a kezében, amely a Napkori Jósika Miklós Általános Iskola
sajátosságaira íródott. A szervezeti változásból eredően, a törvényi előírások figyelembevételével az
iskola pedagógiai programját összehangoltuk. Az általános iskoláskorú gyerekek oktatását-nevelését
ezen pedagógiai program és helyi tanterv alapján végezzük. Ebben a dokumentumban fogalmazzuk
meg mindazokat az elképzeléseket, realitásokat, amelyek kizárólag csak a mi intézményünkre
vonatkoznak.
Az olvasó előtt úgy tűnhet, hogy vannak dolgok, melyek hasonlóak más intézményekhez, de a
megvalósítás már biztosan eltérő és sajátos.

„Az iskola arra való: hogy az ember megtanuljon tanulni,

hogy felébredjen a tudás vágya,
megismerje az alkotás izgalmát,
megtanulja szeretni amit csinál,
és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog”

(Szent-Györgyi Albert)

Intézményünk olyan iskolává kíván válni, melyben a fenti idézet szellemében tudnak kiteljesedni a
diákok.
Napjainkban csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja
helyét a világban. Az iskolánkból kikerülő tanulóknak útravalóul kell adnunk az élethosszig tartó
tanulás képességét. Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk azért, hogy egészséges,
önmagukban bízó, képességeiknek megfelelően teljesítő tanulókat juttassunk el a következő
iskolafokozatba.
Oktatási célunk az alapműveltség, a biztos alapkészségek és képességek, a kulcskompetenciák, a
továbbtanulás szilárd megalapozása.
Nevelési célunk humánus felfogással, erkölcsös, gyermekközpontú neveléssel, szülőkkel
együttműködve sokoldalú személyiségfejlesztés, a motiváció kialakítása és fenntartása, és a
képességek és a készségek differenciált fejlesztése.
Célunk továbbá, hogy tanítványaink korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben
részesüljenek, képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására.
Logikus gondolkodásra, kreativitásra, a megszerzett ismeretek alkotó módon való felhasználására
ösztönözzük tanítványainkat.
Az érzelmi nevelésre nagy gondot fordítunk. Az érzelmeken keresztül kerülünk közel a másik
emberhez, válunk szűkebb és tágabb közösségek tagjaivá. A szülőföld iránti szeretetet, a szabadság
iránti tiszteletet igyekszünk a diákok számára elfogadott belső értékké tenni. Külön célként tűzzük ki
a tolerancia képességének kimunkálását. Elfogadni a másságot, tisztelni az emberi méltóságot, a
megfelelő szociális kompetencia kialakításával.
Kiemelten kezeljük a környezeti és az egészséges életmódra nevelést. Felkészítjük
diákjainkat arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket megismerjék, védjék és formálják.
Hétköznapi világunkban nagy hangsúlyt kapnak az ünnepek. Az iskola hagyományainak
tiszteletére, értékeink megóvására sarkalljuk diákjainkat.

Tanulni, a képességeket optimálisan kibontakoztatni csak megfelelő légkörben lehet. Ezért

törekszünk megfelelő színteret biztosítani a tanulói jogok gyakorlására, igyekszünk számon kérni a

3
tanulói kötelességek betartását. Megfelelő viselkedéskultúrával rendelkező, jogokkal élni tudó
emberekké szeretnénk nevelni diákjainkat.

Céljainkat és feladatainkat legtömörebben a következő mondattal lehet kifejezni:

Személyiségfejlesztéssel,
ismeretátadással,
gondolkodó,
cselekvő,
egészséges tanulók
nevelése.

Alapértékeink

Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelynek megfogalmazása – s egyben

tudatosítása – közös munkánk eredménye.
Alapértékeknek tekintjük a következőket:
- gyermekközpontúság,
- nyitottság, korszerűség,
- klasszikus értékek közvetítése a műveltség és az erkölcs területén,
- képességek szerinti fejlesztés,
- humán szocializáció,
- másság elfogadása,
- toleranciára nevelés,
- tudatos életvitel,
- harmonikus személyiségfejlesztés,
- tevékenységközpontúság
- esélyegyenlőség biztosítása
- hagyományőrzés és teremtés,
- nemzeti öntudat.

4
 Napkori Jósika Miklós Német Nemzetiségi Általános Iskola bemutatása
Az iskola rövid története
Napkoron az oktatás kezdetei már a XVIII. századig (1719) visszanyúlnak.
1770 körül megjelenik a katolikus egyház által irányított egytanítás, osztatlan rendszerű, de 3
osztályos elemi iskola.
A század végén római és görög felekezeti iskolák működnek.
A Horthy- korszakban megszűnt a népiskola felekezeti jellege és állami elemi iskolaként
működött egy negyedik osztály kivételével, amelyiket a római katolikus kántor tanított. 1938-ban
beindult a 8. osztály is. A tanerők létszáma 12 volt. Az 1949/50. tanévben a napkori iskola
körzetéhez tartozik a sényői, és a Harangod tanyai iskola is. A tanerők létszáma: Napkor 14, Sényő 5,
Harangod 1.
1958 előtt szétszórtan, több épületben (Orosi u. 9., Kossuth u. 36., Kossuth u. 54., Kossuth u.
59., Kossuth u. 114.) folyt a tanítás. 1958-ban vályogból készített 6 tanteremmel bővült az intézmény.
1990-ben négy tanteremmel, modern konyhával, étteremmel gazdagodott az iskola.
1993-ban lebontásra került az 58-ban épített 6 tantermes, tetőtér beépíthetőségű épület. A
rendszer testmozgási igények kielégítését sportudvar biztosítja. Különféle rendezvények megtartására
szabadtéri színpad áll rendelkezésre.
A kastély épületben - ahol most tantermek és irodák vannak - első házassága idején 1818-1836
között Jósika Miklós első nagy romantikus regényírónk élt. Intézményünk nagyszabású névadó
ünnepség keretében az ő nevét vette fel 2005-ben.
1996. novemberétől az iskola rákapcsolódott az INTERNET hálózatra. Ez új lehetőséget kínál a
nevelő-oktató munkában.
Intézményünkben több évtizede hagyományosak az országjáró kirándulások, nyári táborozások.
Tanulóink megfordultak már az ország szinte minden táján. Jártak Ausztriában, Szlovákiában,
Ukrajnában, Lengyelországban.
Tanulóink évtizedek óta nagy szorgalommal készülnek az országos tantárgyi és egyéb
versenyekre. Közülük néhányan eljutottak az országos döntőig is (mezőgazdász, biológia). Sokan
értek el megyei dobogós helyezést is.
Az iskola volt növendékei felnőtt korukban is szereztek dicsőséget volt almamáterüknek, illetve a
községnek.
- Dr. Lekli Béla kandidátus (a község díszpolgára) megírta Napkor történetét.
- Kerekes László ifjúsági Európa bajnokságon 4. helyezést ért el diszkoszvetésben 1983-
ban. Ebben a korcsoportban ő volt a világranglista vezető.
- Kéninger Miklós erőemelő kétszer volt magyar bajnok, 1992-ben országos csúcstartó. A
községből 1975-95 között 57-en szereztek egyetemi-főiskolai diplomát.
Az iskola volt igazgatói: Vinginder János, Gurály László, Baksa Ferencné.

Jelenlegi igazgató: Tudlik Ferenc

5
Földrajzi környezet
Napkor község a Nyírség szívében, Nyíregyházától 12 km-re keletre található. A falut aranyló
homokbuckák veszik körül, sőt itt emelkedik Szabolcs legmagasabb dombja is a Golyóbis, melynek
tetejéről a környék legszebb tájegységei láthatóak. 1213-ban említi először írásos feljegyzés, a Váradi
Regstrum. A hajdan különálló falurészek teljesen összeépültek, kialakítva egy elnyújtott, sajátos
település-szerkezetet. A településnek egy központja van. Itt található az intézmények, és szolgáltató
létesítmények többsége, így az iskola is. A település területe 6,515 kh (3,749 ha). Napkor állandó
lakóinak száma jelenleg 3819, mely az utóbbi időkben folyamatos emelkedést mutat. A településre
előszeretettel költöznek ki Nyíregyházáról, akik városi élet után nyugalomra, tiszta levegőre, szép
környezetre vágynak.
Népesség: 3819

Cigány: 234

Gyermekvédelmi támogatásban részesül: 447

Munkanélküli: 198

Munkalehetőség a településen: 381

Napkor község nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé, legalábbis a statisztika illetve
a jelenleg érvényben lévő kritériumok szerint. Valójában mégis az. Nem rendelkezünk az
infrastruktúra teljes kiépítettségével, sok a munkanélküli, a hátrányos helyzetben lévő és rendszeres
gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma. Ez is mutatja, hogy a községben élő
családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér. Nyíregyháza közelsége
nagyban befolyásolja a tanulólétszám alakulását a felső tagozatban. A hat és nyolcosztályos
gimnáziumok konkurenciát jelentenek számunkra, nagy az elszívó hatásuk.
A jó képességű tanulók gyakran választják ezeket az intézményeket. Mivel az iskolaválasztás
szabad, nem tehetünk ellene semmit.

Helyzetelemzés
Olyan oktatás-, tanulásszervezési és továbbképzési elemekkel gazdagítjuk pedagógiai
eszköztárunkat, melyek egyrészt segítik tanulóink motiválását, megalapozzák az élethosszig tartó
tanulást, ma már nélkülözhetetlen életviteli, szociális és digitális kompetenciákat, másrészt
használható tudást adnak diákjaink kezébe. Saját innovációink, jó gyakorlataink jelentik a garanciát
arra, hogy ez a program iskolánk helyi speciális igényeihez, lehetőségeihez igazodik.

Intézményünk a település egyetlen iskolája, általánosan képző intézmény, amely továbbtanulásra

készít elő, de felvállal olyan oktatási feladatokat is, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni
képességének és tehetségének kibontakoztatását.
Az alsó tagozatban elkezdett szaktárgyi programoknak biztosított a folytatása a felső tagozatban,
ahol képességszerinti csoportbontásban tanítjuk a matematikát, német nemzetiségit és a magyar
nyelvet.
Iskolánk egyéni arculatát egyértelműen meghatározza a matematika tantárgy emeltszintű oktatása,
amely 14 éve folyik. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk az informatika és a nyelvek oktatására, mivel
a mai világban ezek az ismeretek elengedhetetlenek a fiatalok számára az érvényesülésben.
Különösen magas értékeinket képvisel az 1-8. évfolyamon a német nemzetiségi nyelvoktatás.
Tanulóink 8. évvégén már nyelvvizsgával távozhatnak tőlünk.
Célunk: olyan biztos tárgyi tudás elsajátíttatása, amelynek birtokában tanulóink megállják helyüket
a középfokú oktatási intézményekben.

6
 Ennek érdekében:
- tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk a jó képességű tanulóknak
- felzárkóztatást a tanulásban elmaradottak számára
Iskolánk alaptevékenységi körébe tartozik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása és nevelése is.

Gyermeklétszámunk jelenleg és előző években stagnált.

A heterogén osztályok kialakításával az egyenlő esélyeket biztosítjuk.

Tanulólétszám alakulása
A tanuló és tanulócsoportok száma az előző években az alábbiak szerint alakult:

TANÉV TANULÓLÉTSZÁM TANULÓCSOP. NAPKÖZIS CSOP.

1999/2000. 381 18 2
2000/2001. 406 19 2
2001/2002. 356 18 2
2002/2003. 361 16 2
2003/2004. 345 16 2
2004/2005. 365 16 2
2005/2006. 337 16 2
2006/2007. 317 16 2
2007/2008. 294 15 2
2008/2009. 290 15 2
2009/2010. 273 15 1
2010/2011. 270 14 1
2011/2012. 247 12 1
2012/2013. 223 12 1
2013/2014. 214 11 1
2014/2015. 218 12 2
2015/2016. 227 12 2
2016/2017. 230 12 2
2017/2018 228 13 2
2018/2019 212 12 2
2019/2020 192 12 1

Az iskolánkban járó tanulók szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér. Ebből
következik, hogy a gyermekek összetétele igen heterogén, amit oktató-nevelő munkánk során
figyelembe kell venni. Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulási nehézségekkel küzdő diákok
felzárkóztatását és a jó képességű tanulók fejlesztését. Tehetséges tanulóink részére a szakkörök
széles skáláját biztosítjuk.
Az iskolai testnevelés és sport feladata a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozása, a
mozgáshiány pótlása. Rendszeressé tesszük a tömegsport foglalkozásokat. Törekszünk arra, hogy
tanulóink minél több időt töltsenek intenzív mozgással lehetőleg szabadban. Valamennyi érdeklődő
számára biztosítjuk a versenyzés, sportolás, a játék örömét, a kirándulások, táborozások lehetőségét.

A tanórák színvonalas megtartása mellet fokozott figyelmet fordítunk tanulóink szabadidejének

hasznos és változatos eltöltésére. Ezek szervezését a diákönkormányzat végzi.

7
 A programok összeállításánál figyelembe vesszük a tanulók igényeit, mellyel az a célunk, hogy a
gyerekek jól érezzék magukat iskolánkban, tudjanak kulturáltan viselkedni, szórakozni, őszinte
véleményüket kinyilvánítani.

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése valamint az iskola hírnevének megőrzése az

iskolaközösség minden tagjának, a pedagógiai programban leírtak alapján joga és kötelessége.
Erősségeink
Iskolánkban már 25 éve folyik emeltszintű matematikai oktatás, csoportbontásban. Ezekben a
csoportokban az év végi eredmények lényegesen jobbak, mint más tárgyakból. Eredményünk a
megyei átlag fölött van: 4- 4,5-ig. Erősségeink továbbra is a német nemzetiségi nyelv oktatása 1-8.
évfolyamon csoportbontásban.
Igen értékes versenyeredménnyel büszkélkedhet intézményünk. Megyei és országos szintű
megmérettetéseken kiválóan szerepelnek tanítványaink a következő tantárgyakból: környezet- és
természetismeret, biológia, földrajz, matematika, magyar, fizika. A kiemelkedő eredményt nyújtó
tanulók év végén értékes könyvjutalomban részesülnek.
Személyi feltételek
Az eredménye nevelő-oktató munka elengedhetetlen feltétele a megfelelő számú szakképzett
pedagógus biztosítása. Szakos ellátottságunk 100 %-os. A tantestület összetétele hosszú éveken
keresztül állandó volt. Ez a stabilitás az utóbbi két évben megszűnt, mivel többen nyugdíjba
vonultak. Helyükre fiatal kollégákat vettünk fel. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, nyitott,
jó színvonalú pedagógiai tevékenységet végez.
Az integrációs program megvalósítását biztosító pedagógus továbbképzések számának fokozatos
emelkedése alapozza meg az esélyegyenlőség célkitűzéseit.
Az oktató-nevelő munkát jelenleg 27 státusszal látjuk el.

A jelenlegi tantestület összetétele az alábbi:

Kéningerné Farkas Mária tanító 3.-4.. évfolyam

Garainé Balogh Ágnes tanító 3.-4. évfolyam
Kerekesné Tóth Szilvia tanító 1.-2. évfolyam
Milotainé Balázs Szilvia tanító-német 1.-4. évfolyam
Kőművesné Popovics Emese tanító 3.-4. évfolyam
Köbli-Veres Barbara tanító 3.-4. évfolyam
Szendrei Enikő tanító 1.-2. évfolyam
Dr. Spinyhértné Bodnár Annamária tanító-magyar 1.-2. évfolyam
Hegedüsné Tudlik Ildikó rajz-tanító 1.-2. évfolyam
Tudlikné Hegedüs Ida tanító-technika tanár 3.-4. évfolyam,
Nagyné Czimbula Annamária ének-zene-tanító 3.-4. évfolyam
Baksa Ferencné biológia-technika
Biró György Tiborné matematika-fizika-informatika
Heppné Hajdók Éva történelem-magyar
Hegedüsné Muszka Zsuzsanna tanító (GYED, GYES)
Kéningerné Lekli Anikó matematika
Debrecenszkiné Juhász Tünde matematika-informatika
Kissné Oláh Henrietta német-könyvtár
Solymos Aliz német
Stefánné Molnár Anita magyar-német
Orosz Györgyné biológia-testnevelés
Téglási József földrajz-testnevelés
Tóth Zoltánné matematika-fizika

8
 Hajtó Ágnes német
Tudlik Ferenc műszaki-technika
Varga Ferenc magyar-történelem

Áttanítók:
Prókai Kornél Viktor
Biró György Tiborné
Tudlikné Hegedüs Ida
földrajz-kémia 4,5órában kémiát
matematika-fizika-számítástechnika– áttanít Apagyon 4
órában és Sényőn 3,5 órában fiziklát
tanító-technika, áttanít 3 órában technikát Sényőn

A napközis, tanulószoba osztálytanítói beosztás belső átszervezéssel módosítható.

A meglévő szakos összetételű nevelői állomány a pedagógiai programban meghatározott
feladatokat képes megvalósítani.

Tárgyi feltételek
Az oktatás- nevelés két épületben folyik. Az alsó tagozatban, osztálytermekben, felső tagozatban
szaktanteremben tanítunk.

Épületek, egyéb létesítmények

Kossuth u. 54. sz. (önkormányzati épület) térítés nélkül biztosítja tanulóink számára, és
az 1 ha gyakorlókertet .
A Nyíregyházi Tankerületi Központ biztosítja a gyakorlókerthez a megfelelő magvakat és
tápanyagszükségletet, növényvédelmet. A megtermelt zöldségféléket, gyümölcsöket tanulóink
étkeztetésére fordítjuk, a Napkor Nagyközség Önkormányzat által működtetett konyháján
keresztül. Így biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos tízórait.

A technika és háztartástan oktatása zajlik (gyakorlókert-tankonyha).

Kossuth u. 59. sz. 12 tanterem

(aulás épület) 1 fizika-kémiai előadó
1 tornaterem
2 öltöző
4 vizesblokk
1 étterem
1 konyha (raktárak, iroda, stb.)
1 aula
1 portásszoba
1 stúdió
5 szertár

A tantermek közül 7 szaktanterem

Kossuth u. 59. sz. 1 igazgatói iroda

(kastély épület) 1 igazgatóhelyettesi iroda
1neveői iroda
3 tanterem
1 iskolatitkári iroda
1 orvosi szoba

9
 Szabadtéri létesítmények
A szabadtéri létesítményeket Napkor Nagyközség Önkormányzata működtet, mi mint Napkori
Jósika Miklós Általános Iskola használói vagyunk. Térítés nélkül használunk minden
létesítményt.

1 labdarúgópálya
1 salakos kézilabda pálya
1 salakos kosárlabda pálya
1 salakos futópálya
2 asztalitenisz asztal
1 szabadtéri színpad

Az intézmény tárgyi ellátottsága jó. Rendelkezik a korszerű munkavégzéshez szükséges

eszközökkel, információs bázissal. A szaktantermek korszerűsége, felszereltsége jó.
A befogadó, együttnevelő iskolai környezet tárgyi feltételeit folyamatosan javítjuk. Az
osztálytermek bútorzatát az egyéni és csoportos munkaformákat, differenciálást lehetővé tevő mobil
bútorzattal váltjuk ki.

Külföldi kapcsolataink

Torda

Iskolánk 2005-ben vette fel Jósika Miklós nevét, rajtunk kívül még két iskola tisztelgett így a nagy
író előtt: az Etédi Jósika Miklós Általános Iskola és a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum. A tordai
intézménnyel sikerült felvennünk a kapcsolatot. Lehetőség szerint eljárunk egymás rendezvényeire,
gyerekeknek illetve pedagógusoknak szervezett kirándulással ápoljuk hagyományainkat.

Kaplony

2012-ben Napkor Nagyközség Önkormányzata és a romániai Kaplony Község Önkormányzata

között partnerkapcsolat jött létre. Ez természetesen a két község általános iskoláit is közelebb hozta
egymáshoz. Mint ahogy a Partnerkapcsolati Okiratban megfogalmazódott, célunk: „A kölcsönös
látogatásokkal, az emberi és kulturális kapcsolatokat szeretnénk ápolni, és információink
kicserélésével egymást minden társadalmi szinten támogatni. Ezáltal további baráti kapcsolatok
születnek így ember és ember, község és község, ország és ország között hidat építhetünk.
Függetlenül a meglévő határoktól ez a kapcsolat, mint baráti szövetség hozzájárul az anyaországi és
a partiumi magyar emberek együttműködéséhez.”
Igény esetén a 7. osztályos tanulóink részt vehetnek a Határtalanul pályázaton. Ennek keretében
tudjuk a testvériskolai kapcsolataink ápolását, annak pénzügyi fedezetét biztosítani.

10
Az intézmény szervezeti struktúrája

Napkori Jósika Miklós Német Nemzetiségi Általános Iskola

igazgató

igazgatóhelyettes

szakmai mk. vezetők

tanítók, tanárok

Alkalmazotti közösség

11
 II. AZ ISKOLA STÁTUSZA
Az intézmény neve:
Napkori Jósika Miklós Német Nemzetiségi Általános Iskola
Idegen nyelvi megnevezés:
Napkorer Jósika Miklós Nationalitäten Grundschule

Székhelye és címe:
4552 Napkor, Kossuth út 59.
Fenntartója neve és címe:
Nyíregyházi Tankerületi Központ
4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B.

Az intézmény működési területe:

Napkor nagyközség közigazgatási területe

Intézmény típusa:
Általános iskola

Az intézmény évfolyamainak száma:

8 évfolyam

Az intézményben felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:

340 fő
Jogszabályban meghatározott közfeladata:
2011. évi CXC. törvény (a nemzeti köznevelésről) szerint az általános iskolában alapfokú
nevelés-oktatás folyik.
Az intézmény alaptevékenysége:
Alapvető szakágazat:
alapfokú oktatás 1-8. évfolyamon

Alapvető szakfeladatok:
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatás (1-4. évfolyam)
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása
(1-4. évfolyam)
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése,
oktatása (1-4. évfolyam)
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatás (5-8. évfolyam)
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása
(5-8. évfolyam)
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése,
oktatása (5-8. évfolyam)
Általános iskolai napközi otthonos nevelés
Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthonos nevelése
Általános iskolai tanulószobai nevelés
Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskola tanulószobai nevelése
Iskolai diáksport-tevékenység és támogatás

12
 III. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK,
ESZKÖZÖK

Iskolai helyzetünket, tanulóink összetételét, közvetlen környezetünket figyelembe véve iskolánkat

alapvetően személyiség központú iskolaként kell meghatározni. Természetesen nem háttérbe szorítva
az iskola egyéb funkcióit. Ennek megfelelően iskolánk alapfeladatait az alábbiak szerint látjuk
megvalósíthatónak:
- Motiváció
- Képzés
- Kompetencia fejlesztés
- Ismeretközvetítés
- Értékközvetítés

A célok meghatározásához a következő alapértékeket kell figyelembe vennünk: erkölcsösség,

szeretet, humanizmus, érdeklődés, aktivitás, együttműködés, fegyelem, nyitottság, másság elfogadása,
tolerancia, egymás testi épségének, egészségének védelme, szokások tisztelete, önismeret,
önfejlesztés, önmegvalósítás, nyitottság, igazságosság, az élet szeretete, tisztelete, kapcsolat a
természettel, a felnőttek, nevelők védelme, a hazához, a nemzethez való kötődés, a tudás, a munka
szeretete, megbecsülése, biztonság, emberi szabadság.
1. Az iskolai munkát a köznevelési törvényben kötelezően előírt elvek figyelembevételével
végezzük. Törekszünk az alapvető erkölcsi normák elsajátítására, a vallások erkölcsi és
művelődéstörténeti tanításainak az elfogulatlan ismertetésére. Kerülünk mindennemű
hátrányos megkülönböztetést, gondot fordítunk az etnikai kisebbségek jogaira.

2. A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékeket, az egészséges hazaszeretet

és magyarságtudatot, az erkölcsi-morális tisztaságot állítjuk. Helyet kap a
viselkedéskultúrának, az életnek, az egészségnek és a test harmóniájának tudatos, értékként
való megjelenítése.

3. Lehetőséget teremtünk minden alkotmányos érték felmutatására, s az értékválasztást a

szülőkre és a gyerekekre bízzuk. Pluralista, a türelembe építő iskolát kívánunk
megvalósítani.

3. Állami iskolaként eleget teszünk világnézetileg semleges nevelés-oktatás követelményének.

4. Minden rendelkezésre állóeszközzel törekszünk az esélyegyenlőségek lehetőségeinek

megteremtésére.

5. Demokratikus iskolát akarunk, amely egyaránt maradéktalanul biztosítja a szülők, a

pedagógusok és a gyerekek jogait.

6. Az egyetemes és nemzeti értékek őrzését és a hagyományainak ápolását kiemelten

feladatnak tekintjük.

7. Az iskola, a tanárok és szülők, gyerekek felelősségére építkezik. A tanár felelőssége az, hogy
minden gyerek a neki szükséges fejlesztésben részesüljön, a gyereké, hogy a legjobb tudása
szerint tanuljon, a szülőé pedig gondoskodjon arról, hogy a gyerek használja ki a felkínált
lehetőségeket.

13
8. Törekszünk az intézményi önállóság és szakmai autonómia megőrzésére. Ugyanezeket az
egyes nevelőtestületi tagok számára is lehetővé tesszük.

9. A ENSZ Gyermekjogi Egyezményének szellemében tiszteletben tartjuk az iskolában a

gyermekek személyiségjogait.

10. A világ globális problémái iránt érzékenységre neveljük tanítványainkat. (Pl.

környezetvédelem, etnikai konfliktusok, nemzetiségi mozgalmak, a béke megőrzése, stb.).

11. Szorgalmazzuk az etnikai kisebbségek oktatási feltételeinek javítását.

12. Cél az értelmes, többséget képviselő társadalmi kontroll erősítése, az önkontroll fokozása, a
környezettel való együttműködési készség javítása.

13. Továbbra is fontos a folyamatos fejlesztés és önfejlesztés útjának követése, és az innovációs

érzékenység megőrzése. Minél több pedagógus bekapcsolása a kutató-fejlesztő munkába.

14. A szándékunk olyan alkotó, kooperatív műhelyiskola kialakítása, ahol demokratikusan

működő vezetőségi struktúra, és vezetési stílus uralkodik. Tisztelik a másságot, s a testület
tagjai érdekeik megjelenítését és érvényesítését- munkájuk fedezetével - a közösségben
keresik.

Nevelési koncepciónk:
1. Humanista ember és társadalom legyen a vezéreszménk.

2. Nemzetközi és nemzeti megértésre, békére kell nevelnünk.

3. A szabadságjogaikkal való élni tudáshoz rendelkezzenek ismeretekkel, képességekkel s

megfelelő magatartáskultúrával.

4. A tudás megszerzésében a kreatív, innovatív tanulás kerüljön előtérbe.

5. A környezethez jól alkalmazkodni tudó állampolgárok nevelése szükséges.

6. A döntéshelyzetekben képesek legyenek következményelemzésre.

7. Tudjanak értékeket alkotni, rangsorolni, társaikhoz, a társadalomhoz, a természethez

humanista módon viszonyulni.

8. Jellemezze a tanulókat a gondolkodásban, a feladatmegoldásban a sokirányúság, erkölcsben

a másik emberhez való hasonulás, mint a tolerancia, empátia, sportszerűség, ésszerűség,
igazságtisztelet, együttműködési készség, vagyis humánus játékszabályok követése.

9. Biztosítani kell a teljes és korlátlan szabadságot a vélemények, az érzelmek kifejezése terén,

ugyanakkor ki kell alakítanunk a gyermekekben is a helyes személy és csoportközi
kapcsolatokat.

10. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását-nevelését támogató

pedagógiai integrációs rendszer működtetésével az esélyeik egyenlőségét érjük el.

14
Képzési, nevelési célok:
- Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése.
- Megfelelő szövegértés, beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete.
- Logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés.
- Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása.
- A tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági
szerepvállalásra.
- Környezettudatos életvitelre nevelés: ismerjék az emberi tevékenységek okozta
környezetkárosító folyamatokat azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit.
- Egészséges életmódra nevelés (megfelelő testi, lelki szociális nevelés).
- Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.
- A tanulók alakítsák ki azt a tudatot, hogy a sportolásnak fontos szerepe van az
egészséges életmódban.
- Családi életre nevelés, felkészítés az önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlása, a
célszerű gazdálkodás a mindennapi életben.
- A nemzeti műveltségi anyag és a világörökség részét képező egyetemes emberi kultúra
elemi szintű ismerete. A multikulturalitást a más népek kultúrájának, értékeinek
megismerése alapozza meg.
- Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
- A tanulók ismerjenek legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy a hétköznapi
helyzetekben azt használni tudják.
- Egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés.
- Legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban
(lexikonok.) és ezek gyűjteményeiben (Múzeum, könyvtár).
- Szerezzenek tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai
eszközök és információhordozók használatában.
- Az akaraterő, a munkában, tanulásban való kitartás fejlesztése.
- Az esztétikai minőségekre nyitott magatartás, zeneértő és érző képesség kialakítása,
fejlesztése.
- A számítógép kezelés alapjainak elsajátítása.
-
A nevelés helyi rendszere
A helyi nevelési rendszer humanizálását az iskola alapvető célja determinálja.
Kiegyensúlyozott, harmonikus, örömre és szeretetre nyitott, érzelem gazdag, autonóm, a hazához
és a nemzethez, múltjához és jelenéhez kötődő, a jelen viszonyai között eligazodni képes, a helyi és
tágabb társadalmat aktívan alakítani kívánó ember nevelése. Az iskola alapvetően értékalkotás,
értékközvetítés, értékválasztás.

A nevelési rendszer szempontjai:

- a nemzeti hagyományokra építünk, és nemzeti értékeket közvetítünk,
- valamennyi gyermekrétegnek: a gyengéknek, a közepeseknek és a jóknak a fejlődést
egyaránt biztosítjuk,
- értelmes rend, fegyelem és komfortérzés uralkodik,
- a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét úgy szervezzük, hogy túlterhelést ne
okozzon,
- a pedagógusok nem agyonhajszoltak, így alkotóképességüket jobban érvényre
juttathatják,
- a tanulók fejlesztésére szánt időt optimálisan hasznosítjuk,

15
 - a gyermekek részére nemcsak ismereteket közvetítünk, hanem segítjük őket eligazodni az
információk áradatában,
- a tanulók hasznos tevékenységek során gyakorolhatják a jövőbeni szerepeiket,
- a diákok beleszólhatnak és bekapcsolódhatnak ügyeik intézésében,
- a gyermekek segítséget kapnak önmaguk megismerésére és formálására, valamint a
környezetünkkel való egészséges kapcsolat kialakítására,
- a tanulók megfelelő erőfeszítéssel olyan ismeretek és képességek birtokába juthatnak,
amelyek lehetővé teszik mostani és jövőbeni terveik valóra váltás

A = Alapelvek
C= Célok
F = Feladatok
E = Eljárások
ESZ = Eszközök

A Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási

képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

C A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus

tekintse kiemelt feladatának!

F A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

E A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak

megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Önértékelés, és
csoportértékelés alkalmazása.

ESZ. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközök iskolai szinten készítjük el, illetve
választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei illetve országos standardizált
mérőeszközöket alkalmazunk. Az ön- és csoportértékelés.

A Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú

beállítódást, az önálló tanulás képességét.

C Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás és a tanulás motiváció erősítésére!

F Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni

haladási ütem kialakítására.

E Gazdagító, dúsító programokkal és valódi problémák megoldásával, cselekedtető pedagógia

alkalmazása..

ESZ Egyéni kutatási- és fejlesztő programokkal, a modern informatikai eszközök alkalmazásával

(CD, videofilmek, könyvtár).

A A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk

tehetségük kibontakoztatására.
C A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont!

16
F A tehetséges gyermekeket segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és
megvalósításában.

E A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyeken való szerepléssel.

ESZ Az intelligencia és kreativitás-fejlesztő egyéni programokkal, az együttműködést igénylő

pedagógiai gyakorlat során a kompetencia fejlesztése a tanuló saját szintjén.

A Szeretnénk megvalósítani két idegen nyelv oktatását (német, angol).

C Az idegen nyelvek tanulása iránti igényt minden tanulóban keltsük fel.

F Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú nyelvvizsgát.

E A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök kiválasztásában kitüntetett szempont az

életkori jellemzők figyelembe vétele.

ESZ A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor

lehetőségeinek kihasználása. Német nemzetiségi nyelvlabor.

A Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

C Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók

jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai
tapintat, megértés, türelem, igazságosság!

F Demokratikus alapokon álló tanár-diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata
oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, facilitáló szorongás jellemzi.

E Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet,
új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték,
drámapedagógiai, kooperatív együttműködés ).

ESZ A szemléltetés, cselekvés és az aktivizáló módszerek alkalmazása számára kötelező.

A Támogassuk adunk a szociokulturális hátrányok leküzdésére.

C Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget

eredményezzenek.

F A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos elhelyezéssel

segítjük.
E Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel, egyéni fejlesztési
terv alapján.

ESZ Felzárkóztató csoportos foglalkozás keretében és egyéni korrepetálással.

A Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal.

17
C Minden pedagógus tudja a modern számítástechnikai, informatikai eszközöket alkalmazni a saját
tantárgya oktatása során!

F Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait!

E A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak
érvényesítését.

ESZ Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő

programokkal.

A Minden iskolai tevékenységünket – az oktatás és nevelés terén egyaránt – a gyermekek okos

szeretet hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség „
(Németh L.).

C Következetesen a „bátorító-megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális

tükör a gyermekek számára!

F Személyes példával nyújtunk modellt a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatra.

E A pedagógus éljen a gyermekkel a „megszólíthatóság” közelségében.

ESZ A pozitív motiváció eszközeivel élünk, a jutalmazás és büntetés módszereinek alkalmazásában

egészséges arányokat tartunk.

A A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének,

önkormányzó kibontakoztatásához.

C A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók
önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

F Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

E A kortársa kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel

összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működésével.

ESZ Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására,

empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.

A Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.

C A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki a tárgyi és személyes

világunkban való eligazodás képességét!

F Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket,

erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.

E Az osztályfőnöki helyi tanterv megvalósításával és az etika tantárgyi oktatásával.

18
ESZ Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű
tapasztalatok megszerzéséhez.

A Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve

pálya kiválasztását.

C A középiskolai beiskolázásban az érettségit adó iskolatípus arányát növeljük.

F Tehetséggondozás tanórán és azon kívül.

E Csoportbontás, differenciált foglalkoztatás, tanulmányi versenyek, szakkörök.

ESZ Médiatár, könyvtár megismertetése.

A A jogszabályi feltételeknek való megfelelés az integrációs program alkalmazása során.

C A HHH gyermekek sikeres iskoláztatása révén növeljük továbbtanulásuk eredményeit.

F Differenciált, tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával az önálló tanulás

képességének kialakítása, a hatékony, komplex személyiségfejlesztés révén.

E Egyéni, rétegmunka és differenciált foglalkoztatás

ESZ Szemléltetés, cselekvés és az aktivizáló módszerek alkalmazása számára kötelező

Oktató-nevelő munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, sikeresnek, ha iskolánk végzős

diákjainak legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén:

- Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás feltételeinek (egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten.)

- Szilárd kulcskompetenciákkal rendelkeznek.

- Rendelkeznek olyan bővíthető biztos képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amely

képessé teszi őket a középiskolai követelmények elérésére.

- Képesek legyenek önálló ismeretszerzésre.

- Határozott elképzelése van saját közelebbi jövőjét, sorsát illetően.

- Képességeinek megfelelő továbbtanulási irányt választ.

- Probléma érzékenyek, életkoruknak megfelelően azt képesek is megoldani.

- Öntevékenyek, aktívan részt vesznek az iskolai munkában.

- Ismerik és elfogadják a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartási formákat.

- Tudják elfogadni a másságot, toleránsak egymással, a felnőttekkel.

19
 IV. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS GYAKORLATI
IGÉNYE
A nevelési-oktatási intézményeink pedagógiai programjának kompetencia
alapú értelmezése
Tartalma kiterjed:
1./ Az oktatási intézményben folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eljárásai és eszközei fejezetre
2./ A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése

Minden kompetencia-területet a pedagógiai program nevelési tervében helyeztük el:

Az alábbi kettő fejezetet érintette a változás:
- Az oktatási intézményben folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eljárásai és eszközei (a kompetencia alapú oktatás gyakorlati igényei
szerint)
- A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése

Erre építve át kell tekinteni a helyi tanterv rendszerét, az osztályfőnöki témakörök, s a

modulok illeszkedését, a tanmeneteket és egyéb dokumentumokat kompetencia alapú oktatás
gyakorlatának megfelelően. Pedagógus kollégák elvégezték az egyes kompetencia-területek
továbbképzéseit. Valamennyi pedagógus felkészül rá és részt vesz a kulcskompetenciák
fejlesztését szolgáló módszertani kultúra elterjesztésében, továbbá vállalkozik a korszerű
digitális eszközök (SDT) alkalmazására az iskola életének minden területén. Saját
műveltségterületének / tantárgyának tananyagába, illetve kompetencia alapú
követelményrendszerébe beépíti a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységeket és
módszereket. A tantárgyi struktúrába kell elhelyeznie minden nevelőnek, megtalálnia /
megalkotnia minden pedagógusnak a saját szakterületén a kulcskompetenciák fejlesztési
lehetőségeit.

Szakmai törekvések és várt eredmények:

- az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások
alkalmazása,
- a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése,
- a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az
esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.

A kompetencia alapú oktatás pedagógiai

feltételrendszerének kialakítása
A pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében: a kooperatív tanulás-tanítási technikák
módszertani elsajátítása/ meghonosítása, az eszköztár bővítése; a pedagógusok, vezetők, tanárok
felkészülése a változásra, a tantestület ráhangolása a feladat elvégzésére.

A pedagógusok és a vezetők végzik a kompetencia-területen történő nevelési, oktatási

tevékenység testre szabását, összhangban az intézményi sajátosságokkal, a hátrányos helyzetű,
valamint a roma tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésével.

Az iskola napi pedagógiai gyakorlatában bekövetkező változásokról a partnerekkel történő

kommunikáció / tájékoztatás rendjét bővíteni szükséges, az intézmény által működtetett egyéb

20
 kommunikációs csatornákon a közvetlen és közvetett partnereket folyamatosan tájékoztatni kell, s
a döntési folyamatok előkészítésébe is célszerű bevonni őket.

Az SDT és egyéb digitális tartalmak, illetve tananyagok használatához szükséges informatikai

eszközök beszerzése, üzembe helyezése folyamatos.

A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének

alkalmazása
Az akkreditált képzéseken részt vett pedagógusok a saját tanulócsoportjaikban az adaptált
tartalmakkal, eszközökkel, módszerekkel végzik tevékenységüket. A központi képzéseken részt
vett pedagógusok a testületi belső képzéseken és a kistérségi munkaközösségekben az egymástól
tanulás módszerével adják át módszertani ismereteiket egymásnak.
Az iskola Pedagógiai Programjába beépítjük a kompetencia alapú oktatás bevezetésével
kapcsolatos módszereket, úgymint drámapedagógia, kooperatív oktatási módszerek, a
differenciált oktatási gyakorlat.

A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi

kapcsolatok humanitására épülő társadalom az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és
fejlesztendő kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb,
alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

A kulcskompetenciák fejlesztésének célja:

 a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése
intézményünkben
 az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek
elsajátításának lehetőségét biztosítani,
 támogatni az integrációs programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem
előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési
rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az
érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek,
 egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen
megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel
tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése,
 cél egy olyan tanuló hálózat létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett,
tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a

tanulókban:
- anyanyelvi (szövegértés – szövegalkotás
- idegen nyelvi (német nemzetiségi)
- matematikai - logikai
- természettudományos

21
 - digitális (SDT alkalmazás)
- a hatékony önálló tanulás
- szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák
- kezdeményezőképesség és vállalkozói
- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
- életpálya-építés
- óvoda

Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök

tárházát a NAT szerint.

Kompetencia-területek beépítése a helyi pedagógiai programokba

Feladat a fejlesztés helyes irányainak megtalálása
A magyar közoktatás főbb gondjai A fejlesztés irányai
szelektív iskolarendszer egységes, befogadó (komprehenzív) iskolarendszer
tanár központú módszertan tanulóközpontú módszertan
kanonisztikus tananyag kijelölés pragmatikus , testre-szabott tananyag válogatás
Központi tantervek helyi tantervek
Egységes módszertan differenciált módszertan
nagy és egyrétegű tananyag kevés és rétegzett tananyag
ismeretátadás ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, kompetencia
alapú képzés
aktív tanár- passzív tanuló aktív tanár – aktív tanuló (megváltozott tanárszerep)
egyirányú kommunikáció vertikális és horizontális információáramlás
a teljesség illúziója reális teljesítés
Szelekció és regráció integráció, infúzió

Közoktatási törekvések iskolánkban

Várt eredmények:
- az integrációs folyamatok erősödése,
- pedagógusok felkészültek a kulcskompetenciák fejlesztésére,
- a képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben, új pedagógiai
kultúra megismertetése,
- a tanulási – tanítási kultúra megújítása,
- korszerű tanulási környezet megteremtése: infrastrukturális fejlesztés, intézmények felújítása,
új hálózatok kiépítése

A közoktatás tartalmi megújítása

- kompetencia alap
- pályaorientációs tanácsadás
- átfogó mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer fejlesztése
- tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák
- oktatási dolgozók át-és továbbképzése, alkalmazkodóképesség
- kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás érdekében

Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fejlesztések

- hátrányos vagy roma tanulók szegregációja elleni küzdelem,
- integrációs nevelés és integrált oktatás

22
 - sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók nevelése-oktatása
- nemzetiségi oktatás, migrációs tanulók integrált oktatása
Intézményi modernizációs feladatok
- a köznevelési törvény módosításainak végrehajtása
- a köznevelés hatékonyságát elősegítő területi együttműködések támogatása-modellhálózatok
létrejötte, hálózati együttműködés, hálózati tanulás támogatása

A tanítók és tanárok feladatai és változó szerepük

- az óvoda –iskola átmenet segítése
- képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett
- befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat
- „Minden gyermek más”- egyénre szabott fejlesztési programok
- új pedagógiai „szerepértelmezés”
- új pedagógiai kultúra alkalmazása
- szöveges értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés
- a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése
- az átmenetek elősegítése

Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója

- Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre.
- A tananyag kijelölése – lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi
struktúrában
- Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek).
- Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően).
- A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása:
- programtanterv
- tanulói eszközök
- tanári eszközök
- értékelő eszközök
- modulok rendszere
- digitális eszközök, informatikai fejlesztés

A kompetencia fejlesztését támogató rendszer

- külső továbbképzések (tanárok felkészítése)
- belső továbbképzések (önképzés, beechmarking)
- mentorálás (program-karbantartás)
- szaktanácsadás igénybe vétele

A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása

- pedagógiai diagnosztika,
- tehetségazonosítás,
- tanulási stratégiák és módszerek megismerése,
- tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság),
- részképesség-zavarok kiszűrése,
- a személyiség komplex megismerése

Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere

- az értékelés elveinek kidolgozása
- diagnosztikus (bemeneti) mérések

23
 - formatív (visszajelző, szabályozó) mérések
- a tanulói fejlődés nyomon követése
- szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés
Módszertani elemek
- tanulásszervezési javaslatok,
- tanórai differenciálás heterogén csoportban,
- kooperatív tanulás,
- tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat,
- a drámapedagógia eszközei,
- egyéni és csoportos projektmunka,
- átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba,
- prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása
- tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása,

A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése

- a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe,
- a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése,
- a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése,
- a motivációs bázis megismerése és formálása,
- a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása
(életkor-specifikusan),
- a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése (kíváncsiság, érdeklődés,
akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás, küzdőképesség, sikerorientáció
– kudarckerülés)

Az iskola pedagógia programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a

kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a
NAT-ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint a tanulási
esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógia bánásmód alkalmazása.
Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű
fejlődésükkel, az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő)
tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban
minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban

meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás – tanulás
folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola.
Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás
hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék.

A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél
hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex
műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan
értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk.
Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló
ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési
motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk
felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés).

Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók

24
 életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia
tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd)
formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik.

A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:

műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását,
eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb
környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó
kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a
boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából
elengedhetetlen.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka

pedagógiai alapelvei
A tantestület által elfogadott érvényes pedagógiai program –Alapelvek, célok, feladatok, eljárások és
eszközök című fejezet kiegészítése a kompetencia alapú oktatás szempontjaival és követelményeivel

Pedagógiai alapelvünk, hogy:

 iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a
lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az
európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek,
nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a
tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;
 alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át
tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;
 kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző
kultúrák iránti nyitottságra;
 pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele,
hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek
hatásával kell számolnunk;
 a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt
a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;
 a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör
kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük
megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;
 a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének,
önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
 az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi
méltóságát;
 minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos
szeretete hatja át;
 iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a
tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;
 a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási
gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét
élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
 alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;

25
  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az
önmegvalósítás lehetőségét;
 az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási
esélyegyenlőség megteremtéséhez;
 minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó
tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és
kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális,
életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az
infokommunikációs technológiákat;
 a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket
kölcsönhatásban fejlesztjük;
 hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok
leküzdéséhez;
 iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;
 az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai
forradalommal;
 az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált
beállítódást, az önálló tanulás képességét;
 a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket
támasztunk;
 a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom
műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a
társadalomismeret (jelenismeret);
 megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges
életmód készségét;
 reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány
illetve pálya kiválasztását;
 a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és
személyes világukban való eligazodás képességét;
 alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését,
környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;
 a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés
segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás
csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási.
továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka

pedagógiai céljai

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a

kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni,
hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

26
Ennek érdekében célunk:

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára:

 az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás
iránti érdeklődést és nyitottságot;
 vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás
tevékenységeibe;
 tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a
társadalom értékei iránt;
 az iskola adjon teret a gyermek, játék- és mozgás iránti vágyának;
 az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;
 az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen,
alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;
 társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és
megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;
 szeressék és óvják természeti környezetüket;
 az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;
 mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;
 Alkotó kooperatív pedagógiai klíma megteremtése a nevelőtestületen belül

Célok a nevelés-oktatás második szakaszára:

 folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;
 a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes
rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;
 vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés
útján szerzett tapasztalatokhoz;
 vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési
folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;
 az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált
fejlesztése;
 a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,
szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek
megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;
 a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a
társadalomba való majdani beilleszkedésre;
 alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;
 magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló
problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;
 a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének,
a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;
 tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi
értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek
jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;
 segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag
személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra
képes emberekké válhassanak;
 elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;

27
  az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési
kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez;
 a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti-
és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-
kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az
esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;
 fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való
harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;
 a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók
önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését,
empátiáját;
 a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség,
szavahihetőség értékét;
 jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók
jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló
pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;
 a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;
 a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési,
kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára
hasznosítani tudja;
 a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és
sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;
 a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden
gyermek számára elérhetővé váljon,
 az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is
járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;
 alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;
 ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;
 legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor
tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;
 személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott,
kreatív;
 alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási
módszereket;
 Egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a sikeres
munkaerő piaci részvétel érdekében.
 Nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka

pedagógiai feladatai
Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára:
 a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;
 a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása,
szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók
aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;
 alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);

28
  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a
felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
 alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;
 támogassa az egyéni képességek kibontakozását;
 az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,
formáit;
 a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó
differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az
ellenőrzésben, az értékelésben;
 működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;
 törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-
kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;
 tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;
 erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;
 a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;
 Élet közeli tanulási környezet kialakítása
 Fejlesztő értékelés alkalmazása.
 Ön és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása
 Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a pedagógiai
gyakorlatban.
 Inkluzív pedagógia alkalmazása

Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára:

 fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti,
társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
 az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók
önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését,
empátiáját, toleranciáját;
 olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja
megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;
 tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;
 tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a
közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;
 a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti
felelősségre, a mindennapi magatartásra;
 vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett
élő különböző kultúrák iránti igényt;
 erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más
népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére,
megbecsülésére;
 fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan
gondolkodni és lokálisan cselekedni”;
 felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;
 a test és a lélek harmonikus fejlesztése;
 a szocializáció folyamatainak elősegítése;
 az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;
 a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;

29
  a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és
magatartásuk minősítéséről;
 adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infó-kommunikációs
technikákat;
 Élet közeli tanulási környezet kialakítása
 Fejlesztő értékelés alkalmazása.
 Ön és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása
 Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a pedagógiai
gyakorlatban.
 Inkluzív pedagógia alkalmazása

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka

pedagógiai eljárásai
 fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe;
 mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
 az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív
alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;
 a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a
hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
 az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk
hozzájárulni;
 az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
 az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve,
az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban,
a csoportban;
 a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának
bemutatása;
 az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes
keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát,
biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
 a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha
a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe
nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
 a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük;
 a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
 a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel
összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;
 a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával;

30
  az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a
differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének
egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló,
fejlesztő értékelés;
 fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat;
 növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés,
kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés,
szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti
igényükre;
 heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt
kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a
tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;
 az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi
meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az
állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus
tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;
 a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában,
konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és
spontán élethelyzetekben is érvényesítik;
 az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében
meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a
formatív és szummatív méréseket;
 alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;
 az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai
szocializáció folyamatába;

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka

pedagógiai eszközei
 minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi
céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;
 a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont
az életkori jellemzők figyelembe vétele;
 személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására,
empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;
 a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés
alapozásával, gyakoroltatásával;
 az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges,
alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;
 megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia
fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;
 a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve
választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált
mérőeszközöket alkalmazunk;
 nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére,
kezelésére;

31
  a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal
ötvözzük:
A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere,
meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás,
tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;
B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás,
követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;
 kooperatív tanítás-tanulás,
 Differenciált rétegmunka, egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén
csoportban
 Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása
 Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés
 Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása
 Informatikai ismeretek alkalmazása

C: a magatartásra ható módszerek:

a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái:
- osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli
dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe,
osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; -
jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de
célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk és milyen formákat
használunk a jutalmazáshoz. Pl: Mit jutalmazunk?
hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó,
közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések)
A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle
tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút,
ösztöndíj, tandíjmentesség…)

b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés,
áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán
túl!)

c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények
kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet,
ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;
 A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran
használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő
tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…).
 A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a
következők lehetnek:
- nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a
nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze,
amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy
irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján:
egyéni vagy csoportos), interjú;
- nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor
közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik
(beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy

32
 helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika),
szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok
(gesztusok), kulturális jelzések,
- szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a
családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos,
hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában,
- technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák,
amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal
szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi
tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés,
- szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő
készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés
(buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység;

Célunk, hogy a nevelési helyzet, és ne kizárólag a tanár és/vagy a tananyag legyen a tudás forrása,
ehhez fejleszteni kívánjuk a hagyományos tantárgy-tanóra struktúrát:
A szakrendszerű órák 5% - 10% - 15%-ban felmenő rendszerben tantárgytömbösített oktatást
valósítunk meg. Részletes feladat meghatározás a Helyi Tanterv fejezetben található.
- A tantárgytömbösített oktatás az új tanulásszervezési eljárások bevezetésének egyik
fontos eleme, melynek előnyei a következőek:
- a tananyag nem tagolódik szét
- a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódik
- e területen belül, a tanagyagot különböző megközelítésben, változatos eszközökkel
- tanulhatják
- a hagyományos óraszerkezet rugalmasan igazodik a tananyaghoz és a tanulókhoz
- az oktatási formákat jobban jellemzi a tanulóközpontúság, a feladatközpontú
ismeretelsajátítás
- látványosan, érezhetően nagyobb léptékkel haladnak a tanulók a tananyagban
- több idő van az adott téma elmélyítésére
- újrakezdéskor átstrukturálva, érettebben adják elő az ismeretet
- ez a munkabeosztás nyugodt, fegyelmezett tevékenységre szoktat (a szétszórt, a tanuló
számára túlzottan inger gazdag környezetben)
- az eredmény biztosabb, mint a szétszórt szakórai tanulásé
- a kutatások szerint a tantárgytömbösített oktatás hatékonyabb, jobb eredményeket
eredményez, mint a hagyományos óraszerkezetben történő oktatás
Ami a szervezeti folyamatokat illeti, célunk a hagyományos tantárgyi struktúra fejlesztése, az
interdiszciplinaritás gyakorlati megvalósítása. Ennek érdekében az iskolai munkát téma- és
projekthetek színesítik.

A projekt és témahét tartalmának meghatározása minden évben az alábbiak szerint

történik:

Tevékenység Érintett Felelős Eredmény Készítő Határidő

Javaslatok Tanulók, Az aktuális Javaslat aktuális team tanév vége

gyűjtése nevelőtestület, team vezető
szülők

Téma Nevelőtestület igazgató Téma igazgató Tanévzáró

33
 Tevékenység Érintett Felelős Eredmény Készítő Határidő
meghatározása értekezlet

Team Nevelőtestület igazgató Megbízás igazgató Tanévzáró

meghatározása értekezlet

Előzetes terv Tanulók, Team vezető Témahét és Team Tanévnyitó

készítés nevelőtestület, projekt ütemezése értekezlet
szülők az intézményi
munkatervbe

Részletes terv Tanulók, Team vezető Projektterv Team Szeptember

készítése nevelőtestület, 20.
szülők

Megvalósítás Tanulók, Team vezető Dokumentáció Team Munkaterv

nevelőtestület, szerint
szülők

Értékelés Tanulók, Team vezető Dokumentáció Team Munkaterv

nevelőtestület, szerint
szülők

Ezeknek a programoknak és tanóráknak a során diákjaink összetett szemszögből ismerkednek

meg az adott tananyaggal, látókörük bővül, könnyebben meglátják az események közötti
összefüggéseket, az adatok mögött rejlő információt.
Ezeknek az új pedagógiai módszereknek alkalmazása az iskolában rendkívül fontos, mert egyre
inkább az ily módon megszerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van
projektekben, témahetekben, modulokban, interdiszciplináris programokban való munkára, az
iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat. Nemcsak tanulási technikákat,
pedagógiai módszereket értünk ez alatt, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének
nagyon hatékony eszközeit is. Mind a projekt, mind a modul a pedagógiában sajátos tanulási egység,
amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el a tanagyagot vagy annak egy
részét. Középpontjában egy probléma, egy téma áll, a tanulóra, a tanuló olyan célszerű
öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő témák inspirálnak.
Mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a tananyagot. Alapul
szolgálnak a diákok tapasztalatai, képességeik, érdeklődésük.
Az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység,
amelynek értéke épp az, hogy a munka egészén keresztül érvényesül a spontaneitás, a sokféle
rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség is.
A projekthetek és a témahetek során, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásában, a
modulok során az oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon tevődik
össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetővé teszi az aktív
tapasztalást, a saját élményű tanulást. A különböző tanulási technikák elsajátítása kiemelt feladat.
Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitűd fejlesztése is. A feladatok (projektek,
modulok) a diákok együttműködésére épülnek, egyes fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek.
A kompetencia alapú oktatás és a kooperatív tanulási technikák használható tudást adnak
diákjaink kezébe, de további eredményeként várjunk olyan pozitív emberi- és társas kompetenciák
kialakulását, melyek jelentős változásokat hozhatnak az iskola hangulatában.
Ezek közé tartozik:

34
 - a személyes ellentétek, rivalizálás feladása,
- az interperszonális kapcsolatok megerősödése mind tanulóinkban, mind tanárainkban,
- az építő kritika alkotásának a képességének kialakulása..
A fentieknek – a tanóra keretén továbbmutató – fejlesztő hatása várható a következő, a modern
társadalom számára kiemelkedően fontos területeken:
- önálló tanulásra szoktatás
- kreativitás fejlesztése
- élethosszig tartó tanulás megalapozása
- csoportszintű együttműködés elsajátítása
- gondolkodási műveletek fejlődése (konklúzió levonása)
- HH-s embertársaink esélyeinek növekedése
- szociális kompetenciák fejlődése
- inkluzív szemlélet kialakulása
Az újszerű pedagógiai eljárással szervezett tanórákon várhatóan a következő hatások figyelhetőek
meg:
- tanulói érdeklődés, motiváció fejlődése
- tanulói és tanári attitűdváltás (új nézőpontok beemelése a tanórai keretbe, tolerancia,
nyitottság, flexibilisebb tananyagok/tanmenetek, szélesebb összefüggések
megtapasztalása)
- tanár – diák/ diák – diák/ tanár – tanár közötti kommunikáció változása
- HH-s tanulók esélyegyenlőségének javulása
- pozitív, egyénre szabott mérés-értékelés új értékelési technikák alkalmazásával
(pedagógiai diagnózis, tanulói portfólió, egyéni fejlesztési terv)
- tanári nyitottság, kreativitás, módszertani sokszínűség
- gyermekközpontúság
- technikai fejlődés
- tanári team munka kialakulása
- bizonytalanságok, konfliktusok kezelése
- új tanulás - lélektani utak megtapasztalása

35
 A kompetencia-területek beépítése

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK

Tézisek, tényszerű Mozgósító erejű, célok – Konkrét feladatok, Azon folyamatok, Alkalmazott módszerek,
megállapítások -kijelentő felszólító mondatokban tennivalók, amelyek eljárások, melyektől siker eszközök .Felsorolás.
mondatokban fogalmazva. fogalmazva. elvégzésével valóra válnak a várunk
célok. Mit kell tennünk?
Iskolánk nevelő – oktató Alakítsuk ki az alapvető Fejlesszük az egész életen át A modern Az egyes kompetencia-
munkájában a kulcskompetenciákat a személyközpontú, területekre készített
demokratizmus, a tanulókban: tartó tanuláshoz szükséges programcsomagok (tanulói,
humanizmus, az egyén - anyanyelvi, motívumokat (önfejlesztő interaktív, tanári segédletek,
tisztelete, a lelkiismereti - idegen nyelvi, elképzelések) és tanulási tapasztalati demonstrációs eszközök,
szabadság, a személyiség - matematikai,
képességeket (stratégiákat és
tanulásra alapozó stb.)
fejlődése, az alapvető tanulásszervezési Elérhető:
közösségek (család, nemzet, - természettudományos, módszereket)!A www.sulinovadatbazis.hu
az európai nemzetek - digitális, eljárások,
kulcskompetenciák NAT
közössége, az emberiség) - a hatékony önálló módszerek,
tanulás, által meghatározott A képesség-kibontakoztató
együttműködésének pedagógiai kultúra felkészítés megszervezhető
kibontakoztatása, a népek, - szociális és állampolgári rendszere járuljon hozzá a
általánossá tétele. integrált felkészítésként is,
nemzetek, nemzetiségi, - kezdeményezőképesség szükséges ismeretek,
etnikai csoportok és a nemek és vállalkozói komp.,
A tanulás ha a közösségfejlesztés és a
- esztétikai-művészeti képességek és attitűdök tervezésében, személyiségfejlesztés a
egyenlősége, a szolidaritás és
tudatosság és kifejező- közvetítésével a halmozottan hátrányos
a tolerancia értékei hatják át a szervezésében és helyzetű és az e körbe nem
tanítási-tanulási folyamatokat. képesség
Minden kompetencia-terület
kritikusgondolkodás, a irányításában a tartozó tanulók közös
tartalmazza a szükséges kreativitás, tevékenység- felkészítése keretében
ismeretek, képességek és kezdeményezőképesség, a központú tanítási valósul meg;
attitűdök tárházát a NAT problémamegoldás, a gyakorlatot
szerint
kockázatértékelés, a honosítjuk meg,
döntéshozatal és az mely életszerű
érzelmek kezelése helyzetek
elsajátításához. teremtésével
alkalmat nyújt
konkrét élmények
és tapasztalatok
gyűjtésére;

Iskolánk a fiatalokat felkészíti A tanulás tanítását és az önálló A tanulási stratégiák, A mérési, ellenőrzési, A tanulásmódszertan
az önálló ismeretszerzésre és ismeretszerzés képességének módszerek és technikák értékelési és epocha beépítése 5 – 12
önművelésre, ennek feltétele kialakítását minden pedagógus megtanítása minden minőségbiztosítási évfolyam tantárgyi
a tanulási képességek és tekintse kiemelt feladatának! tanulónak. rendszerben struktúrájába. A
szilárd alapkészségek A mérés, mint a meghatározott rend diagnosztikus és formatív
kialakítása. képességfejlesztés szerint funkciójuknak mérések mérőeszközeit
alapeleme. Nem az megfelelően elvégezzük iskolai szinten készítjük el,
elsajátított ismeretanyag a diagnosztikus, a illetve választjuk ki, a
mennyiségének, hanem a formatív és szummatív szummatív tesztek
kompetenciák szintjének méréseket. elkészítéséhez pedig megyei
meghatározását szolgálják ill. országos standardizált
mérőeszközöket
alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat
figyelembe véve alakítjuk
tanítványainkban a fejlesztésére és a (belső)
teljesítmény-központú
beállítódást (attitűd), az
önálló tanulás képességét.
Minden kolléga helyezzen
kiemelt hangsúlyt a kreativitás
tanulási motiváció erősítésére!
Differenciált nehézségű
feladatokkal, testreszabott
egyéni és csoportos
foglalkoztatással lehetőséget
adunk az egyéni haladási
ütem kialakítására.
Gazdagító, dúsító Egyéni fejlesztő
feladatokkal, programokkal
programokkal és valódi (felzárkóztató, fejlesztő,
problémák megoldásával versenyre készítő -
alkalmazkodunk a tehetséggondozó), és a
különböző tanulói modern informatikai
képességekhez.. eszközök alkalmazásával
(CD, videofilmek, SDT,
könyvtár) segítjük az egyéni
haladási ütem követését.

36
 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
A kiváló adottságokkal és A képességfejlesztés és A tehetséges gyermekeket A tanórai és tanórán Az intelligencia és
képességekkel rendelkező tehetséggondozás minden valós szükségleteik szerint kívüli tevékenységekben, kreativitás - fejlesztő egyéni
tanulóknak is lehetőséget tantárgy keretében legyen segítsük a saját önfejlesztő a tanulmányi programokkal.
teremtünk tehetségük kiemelt szempont – mind a stratégiájának kialakításában versenyekre történő
kibontakoztatására. tanórai és tanórán kívüli és megvalósításában. felkészítéssel, A komplex
foglalkoztatási formákban szerepléssel. személyiségépítés teljes
eszközrendszerével.
Iskolánkban két idegen Az idegen nyelvek tanulása Minél több tanuló tegyen az Az idegen nyelv A modern nyelvoktatási
nyelvet (angol és német) iránti igény felkeltése. általános iskola befejezéséig tanulását, az idegen technikák, módszerek és
magas színvonalon oktatunk. alapfokú, a középiskolások nyelvi kompetencia eszköztár alkalmazása, a
Német nemzetiségi pedig képességeik kialakítását az adekvát nyelvi labor, SDT, internet
nyelvoktatás függvényében közép-és stratégiák lehetőségeinek
felsőfokú nyelvvizsgát. megválasztásával és a kihasználása.
programok /
taneszközök
kiválasztásával segítsük!
Természetesen az
életkori sajátosságok és
egyéni szükségletek
figyelembe vételével.
Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív Az ismeretek és
teremtünk az eredményes egyfelől a következetes álló, integratív tanár – diák részvételét igénylő összefüggések tanulói
munka érdekében. követelés és igényesség, viszonyt alakítunk ki. A ismeretszerzési módok felfedezése, a szemléltetés,
másrészt a tanulók jogainak, tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, cselekvés, az aktivizáló
emberi méltóságának hangulata oldott, a tanulók kísérlet, új információs módszerek alkalmazása
tiszteletben tartása, a velük sikerorientált beállítódással és kommunikációs jellemzi a tanulási – tanítási
szemben megnyilvánuló dolgoznak, a pedagógus technikákat alkalmazó folyamatokat.
pedagógiai tapintat, bizalom, csak facilitáló anyaggyűjtés,
megértés, türelem, szorongásszintet tart fenn. modellezés, szerepjáték,
igazságosság, segítőkészség! drámapedagógia stb.).
Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, hogy a A rászoruló gyermekeket Differenciált Felzárkóztató, differenciált
szociokulturális hátrányok szocio - kulturális hátrányok hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az csoportos foglalkozás
leküzdéséhez. Szakszerű tanulási esélyegyenlőtlenséget munkával, napközi otthonos egyéni haladási ütemhez keretében és egyéni
integrációs és integrált eredményezzenek! ellátással, tanulószobai igazított fejlesztő felzárkóztató
nevelési gyakorlat foglalkoztatással, illetve terheléssel. korrepetálással.
megvalósítására törekszünk. igény szerint kollégiumi Alkalmazzuk a
elhelyezéssel segítjük. kooperatív tanulási-
tanítási technikákat és
módszereket!
Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok Alsó tagozatban már
modernizációt követve lépést meg és alkalmazza a modern kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé megismerkednek a
tartunk az informatikai infokommunikációs gyermekeinknek a tesszük minden számítógéppel,
forradalommal. A technikákat, a számítástechnika alapjait, az tanulónak az egyéni barátkoznak játékos
kompetencia alapú oktatás számítástechnikai - interaktív táblával folytatott tanulási utak képességfejlesztő
fokozatos kiépítésével informatikai eszközöket a saját oktatási metódust.. érvényesítését. programokkal, a felső
alkalmazzuk az SDT – tantárgya oktatása során! tagozaton és
programokat. középiskolában az iskola
profiljának megfelelő
informatikai képzést
nyújtunk..
Minden iskolai Következetesen a „bátorító – Növeljük tanulóink A pedagógus a A pozitív motivációs
tevékenységünket - az oktatás megengedő” nevelői önbizalmát és önértékelését, „megszólíthatóság” eszközökkel, a jutalmazás
és nevelés terén egyaránt - a magatartást alkalmazzuk, építsük a pozitív énképét, közelségében él és büntetés módszereinek
gyermekek okos szeretete amely pozitív szociális tükör a erősítsük a belső kontrollos tanítványaival, az mértéktartó (nem
hatja át. gyermekek számára! beállítódását fokozzuk a interperszonális szélsőséges) alkalmazásával.
„Szeretni kritika nélkül Személyes példával adjunk felelősségvállalást, az kapcsolatai építő
együgyűség, kritizálni szeretet mintát a gyermekeknek az önállóságot! jellegűek. A pozitív
nélkül becstelenség.” empátiás személyközi Tudatosan neveljünk tartalmú
(Németh L.) kapcsolatokra! énerős, jó komfortérzésű „csoportnyomás”
fiatalokat! eszközeit is alkalmazza.

37
 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
A közösségek biztosítanak A tanulási tevékenységek Az elemi és politikai A kortárs kapcsolatok Személyes példamutatással
terepet a növendékek közben és a tanulói szocializáció folyamatainak megerősítésével, elemi neveljük gyermekeinket a
önállóságának, közösségben való élet során tudatos irányítása, állampolgári és a változatos kommunikációs
öntevékenységének, fejlessze a tanulók elősegítése. mindennapi életvitellel technikák alkalmazására,
önkormányzó képességének önismeretét, együttműködési összefüggő praktikus toleranciára, a másság
kibontakoztatásához. készségét, akaratát, ismeretek nyújtásával. elfogadására, empátiára, az
segítőkészségét, emberi jogok tiszteletben
szolidaritásérzését, empátiáját! A diákönkormányzat tartása, a konfliktusok
érdemi működtetésével. kezelésére.

Gyakorlás és tréningek
A különböző beiktatásával.
kommunikációs
technikák és
konfliktuskezelési
stratégiák elsajátítása.
A szociális, életviteli és A pozitív tartalmú társas Az alsó és középfokú Ezek: A programcsomag részét
környezeti kompetencia kapcsolatok építése, az egyéni oktatásban alkalmazzuk a Én és a világ képező tanulói és tanári
fejlesztése a nevelési életélés kultúrájának kerettantervi jellegű – Én és a másik eszközök.
célrendszer központi eleme; a megalapozása, a természeti - műveltségterületeken átívelő Az én dimenziója Kooperatív tanulás-tanítási
konstruktív életvezetésre társadalmi és emberi hat programcsomagot, Polgár a demokráciában technikák, drámapedagógiai
történő felkészítés feltétele. környezet felelős alakításában amely lehetőséget kínál a Felnőtt szerepek módszerek, demonstrációs
Ezáltal válhat a fiatal való aktív részvétel. képességek és készségek Toleranciára nevelés eszközök, SDT-anyagok.
egyénileg sikeressé, és kialakítására, valamint az
társadalmilag hasznossá. attitűdök formálására
A SZÉK kompetenciák Tudatosan tervezze és A programok tartalmát Összehangoljuk a Az életkori sajátosságoknak
fejlesztését valamennyi valósítsa meg minden beépíteni a különböző tantárgyi, a műveltség- megfelelő aktivizáló
tantárgy és műveltség-terület pedagógus tanórai és tanórán tantárgyak, illetve területi (ember és kooperatív módszerekkel
kitűntetett kötelességének kívüli foglalkozásokon a műveltségterületek természet, ember és dolgozunk. /Lásd: a
tekinti szociális, életviteli és tananyagába, a tanári társadalom, földünk és Nyíregyházi tantervcsalád
környezeti /SZÉK/ tanmenetekbe, a tanórák környezetünk, osztályfőnöki
kompetenciák fejlesztését! anyagába. művészetek), valamint kerettantervét!/
az osztályfőnöki és
modulok (ember-és
társadalom-ismeret,
etika; egészségtan; hon-
és népismeret
modulprogramok
tematikáját.
A szociális, életviteli és Az emberismeret az etika, az Kiemelt feladatunk: a Az egyes tanulókat és A programcsomagok
környezeti kompetencia antropológia és a pszichológia személyiség és az emberi csoportjaikat aktivizáló elemei, modulok, epochák.
fejlesztését az „Ember és alapfogalmainak, értelmezési jogok tiszteletére nevelés, a módszerekkel A Nyíregyházi
társadalom” műveltségi blokk kereteinek bemutatásával nemzeti identitás, a (kooperatív tanulási tantervcsalád módszertani
mindhárom aspektusa járuljon hozzá a tanulók történelmi és állampolgári technikák) alkotó ajánlásai.
szolgálja: a történelem, az önismeretének elmélyítéséhez! tudat erősítése, a szociális folyamatokat
emberismeret és a Nyújtson betekintést az érzékenység, az életkornak kezdeményez a
társadalomismeret embert másokhoz és megfelelő társadalmi pedagógus.
(jelenismeret); önmagához, a társadalomhoz problémák iránti nyitottság, Az iskolaotthonos
és a természethez fűző a környezetért érzett nevelés és oktatás - a
Az „Ember a természetben” szellemi kapcsolatok világába! felelősség, más kultúrák nem szakrendszerű
műveltségi blokk megismerése és elfogadása, oktatásra alapozva -
ismeretanyaga az ember és Tanuljanak meg a fiatalok a humánus, értékeket védő egységes keretbe foglalja
természeti környezete globálisan gondolkodni és magatartás, valamint a a tanulók egyéni
viszonyát megalapozza. lokálisan felelősséggel demokratikus képességéhez igazodó
cselekedni! intézményrendszer fejlesztés teljes
használatához, az egyenlő folyamatát, biztosítva a
bánásmóddal és tabulóknak a pihenés, a
esélyegyenlőséggel kikapcsolódás, a
kapcsolatos ismeretek és szórakozás és a
képességek fejlesztése. testmozgás lehetőségét;

38
 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
Pozitív életfilozófiát A kommunikációs - és Tudatosítjuk a gyermekben A környezettudatos Gazdag tevékenység-
közvetítünk, megalapozzuk a viselkedéskultúra a szűkebb és a tágabb magatartást, a pozitív repertoár kialakításával
konstruktív életvezetés és elsajátíttatásával alakítsuk ki környezetből megismerhető életvezetési és kulturált gyakorló terepet
egészséges életmód tanítványainkban a tárgyi és erkölcsi értékeket, erősítjük társas kapcsolati formák biztosítunk az életszerű
készségét. személyes világukban való a pozitív szokásokat és a elsajátítását lehetővé tapasztalatok
Kiépítjük a jóléti modell eligazodás képességét! humánus tevő játékoktól a megszerzéséhez.
alapelemeit: Tudják helyesen megítélni az magatartásmintákat. drámapedagógiai
1./egészségcentrikusság, emberi kapcsolatok Választási /döntési eszközökön át a valós /Lásd: a Nyíregyházi
2./alkotáscentrikusság, jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen élet problémáinak tantervcsalád Ember-és
3./minőségcentrikusság cselekedni. kezeléséhez mintákat társadalomismeret, etika
4./kultúracentrikusság adó szituációk modul módszertani
megélésével segítjük a ajánlását!/
SZÉK kompetenciák
fejlődését.
Reális önismeret és Pozitív énkép és reális A pedagógusok sajátítsák el A tanulómegismerési Vizsgálati módszerek,
életszemlélet-formálással önfejlesztő stratégiák és adekvát módon technikák és eljárások tesztek rendszerbe állítása,
segítjük a továbbtanulási / kialakítása minden tanulóban. alkalmazzák a elsajátítása és szükség a tapasztalatok fejlesztő
pályaválasztási döntések A tanuló legyen képes tanulómegismerési szerinti alkalmazása az hatású visszacsatolása.
kialakítását, a tudatos énképébe,önreflexióiba eljárásokat és módszereket! iskola belső mérési-
életpálya-építést, az egyéni integrálni az elsajátított tudást, Alakítsuk ki ellenőrzési- Az eljárások
karrierprogramok készségeket, a tanulást segítő tanítványainkban az minőségbiztosítási alkalmazásához szükséges
megvalósítását. beállítódásokat (attitűdök), önmegismerés és programjának professzionális tudás
motívumokat önkontroll; az önmagukért megfelelően.. megszerzése.
vállalt felelősség, az
önállóság; az önfejlesztés
igényét és képességét!
A tudományok komplex Ezen ismeretek Az összefüggések és Életből vett minták Szituációelemzés, alternatív
rendszerének tartalma jelenik integrációjának és kölcsönös determinációk vizsgálata, variációs megoldási stratégiák
meg a SZÉK szintézisének megteremtése a felismertetése, a felelős és lehetőségek kidolgozása, kidolgozása, ítéletek
kompetenciaterületben célunk az 1-6. és 7-12. kritikus gondolkodás a SZÉK alkotása és vállalása.
(biológia, genetika, etológia, évfolyamokon. fejlesztése, a döntési programcsomag
filozófia, etika, szociológia, képesség és cselekvési elemeinek alkalmazása.
kulturális antropológia, készenlét kialakítása.
földrajz, pszichológia,
pedagógia,
társadalomismeret,
művészettörténet/felnőtt-
ábrázolás, filmművészet,
nyelvek, kultúrák)
A testi, szellemi és lelki Fejlesszük a munkavállaláshoz Az egyéni munkakultúra Emberléptékű Önértékelés, önkontroll,
fejlődés harmóniájának szükséges kompetenciákat: kialakítása, a következetes követelés. önfejlesztő stratégia.
integrációja a személyiségben. rugalmasság, kreativitás, kötelességekhez való pozitív Pozitív tartalmú szociális
önállóság, döntéshozatal, viszonyulás (attitűd) Fejlesztő hatású kapcsolatok építése.
cselekvőképesség, kiépítése. visszacsatolás, mérés-
magabiztosság, kritikus értékelés. A kulturált és egészséges
szemlélet, felelősségtudat, életvitel kialakítása.
A NAT valamennyi Cél: Az emberi élet Kiemelt fejlesztési A sokoldalú módszertani A hagyományos és digitális
műveltségi területe szolgálja a harmóniájának megtalálása, a feladataink: kulturáltság és változatos ismerethordozók
kulcskompetenciák boldogságélmény megélése, a - énkép, önismeret, eljárások gazdag sokaságából kiválasztva az
fejlesztését: konstruktív életvezetés az - hon-és népismeret, tárházából minden adott életkorban célszerű
- a magyar nyelv és egyén hasznára és a - európai azonosságtudat fejlesztő hatású adekvát módszereket és
irodalom; társadalom javára. - egyetemes kultúra, eljárás alkalmazható. A eszközöket; egyéni és
- az élő idegen nyelv; Sokoldalú kompetenciákkal - aktív állampolgárságra, - - pedagógus munkája a csoportos aktivitásra
- a matematika; bíró ifjúság nevelése, akik a demokráciára nevelés, professzionális serkentő munkaformákkal.
- az ember és társadalom; felnőtt életben megtalálják - gazdasági nevelés, mesterségből ezáltal
- ember a természetben; helyüket és boldogulásukat. - környezettudatosságra válik alkotó művészetté.
- földünk – környezetünk; nevelés,
- a művészetek; - a tanulás tanítása,
- az informatika; - testi és lelki egészség,
- az életviteli és gyakorlati - felkészülés a felnőtt
ismeretek; szerepekre
- a testnevelés és sport;

A kompetencia központú A mindennapi pedagógiai Az egyéni fejlesztési szint Egyénre szabott Mérőlapok, feladatlapok,
matematikatanítás alapja a munkánk fejlesztő jellegű felmérése, személyre szabott fejlesztési módok differenciált feladatok a
matematikaspecifikus legyen! tanulási módszerek keresése kidolgozása, gyorsan, az átlagosan, a
készségek, képességek, differenciálás. lassan haladó tanulók
motívumok és attitűdök számára.
fejlesztése.

39
 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
A mennyiségi oktatás helyett Biztosítsuk az alkalmazható Szakmai és módszertani A hatékony tanulási Differenciálás
a minőségi oktatás előtérbe tudást minden tanuló számára! megújulás a már jól bevált technikák Kooperatív technikák
helyezése a matematika hagyományos módszerek megismertetése a Projektek
órákon. mellett. nevelőkkel.
A releváns tudás kialakítása a
Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a tantárgyi A kompetencia alapú A gyakorlati életből vett
matematikai-logikai, az
realisztikus, azaz a tartalmak között azon idegen nyelvi és problémák, feladatok
idegen nyelvi kompetencia mindennapi életben témakörök hangsúlyosabb matematika oktatás megoldása.
területen. előforduló szituációkban való megjelenítésével, amelyek bevezetése. Az idegen nyelv
alkalmazás képességéhez! jobban elősegítik a Projektnapok funkcionális elsajátítása.
megszerzett tudás szervezése.
alkalmazását és
továbbfejlesztését, a készség
és képességfejlesztést.
A hatékony A tanulási környezet indítson Egyensúlyt kell találni az Önszabályozási Szituációs játékok
matematikatanulás érdekében aktív, konstruktív elsajátítási egyéni tanulás, a stratégiák, autentikus, Gyakorlati életből vett
megfelelő tanulási környezet folyamatokat a tanulókban! felfedeztetés, a életszerű helyzetek problémák megoldása.
kialakítása. problémamegoldás, a kialakítása, amelyek Viták indítványozása
szervezett oktatás és során szerzett
irányítás között. kompetenciákat a
későbbiekben
alkalmazniuk kell.
A nyelvtudás nem a Használható nyelvtudás A tanulók idegen nyelv – Az információcsere Nyomtatott és hallott
műveltség része csupán, megszerzése, amely biztosítja, használati képességének érdekében a tanuló szövegek feldolgozása.
hanem a mindennapi élet hogy a nyelv segítségével a fejlesztése: interakcióban, interjúban -magazinok
szerves része: tanuló a való életben -a beszéd vesz részt. -interjúk
-munkahelyhez segít cselekedni, tevékenykedni -az írásbeli szövegalkotás Egyszerű közlések -tévéműsorok
-az információ áramlást tudjon. -a szövegértés fejlesztése. lényegét megérti, -filmrészletek
biztosítja szövegek lényegi -történetek, mesék
-bekapcsolódást enged a tartalmát kiszűri. -levelek
nemzetközi gazdasági, Nyomtatványokat ki tud -szerepjátékok
kulturális életbe tölteni, üzeneteket képes
küldeni írott formában.

Kiemelten fontos a produktív A beszédfejlesztés fő céljai: A tanuló az alapvető Betanult szerepeket el A párban ás csoportban
nyelvi tevékenységek -interakció szükségleteinek kielégítése tud játszani. dolgozzák fel az adott
fejlesztése, ezeken belül a -összefüggő beszéd céljából egyszerű közléseket Csoportos páros témákat, szituációkat.
szóbeliség prioritást élvez. tud tenni, felszólítani, kérni, felkészülés után
utasításokat adni. interakcióban vesz részt
Személyekről, tárgyakról, Felkészülés után
helyekről egyszerű ismerős, személyes
közléseket tud tenni. témában informál..
Az írásbeli szövegalkotás Növekedjen a tanuló kreatív Tudjon írni: Ajánlott nyelvi Minták, vázlatok,
fejlesztése is alapvetően íráskészsége, ezzel képes lesz -üzeneteket tevékenységek: produktumok elemzése,
fontos a mai modern meglévő ismereteit ötletesen, -feljegyzéseket -vázlatkészítés alkotása.
világunkban újszerűen, szokatlan -életrajzot -életrajz írása Gyakorlás
funkcióban használni. -magánlevelet -élménybeszámoló
-egyszerű történéseket -üzenet
-feljegyzés írása
-történet tömörítése
A szövegértés a beszédértés A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus Autentikus olvasott és
és az olvasás kompetenciáját vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi témákról hallgatása és olvasása a hallható anyagok.
foglalja magában. megérteni a köznyelvi szóló szövegeket megértse a megfelelő nyelvi
beszédet, a legfontosabb tanuló. szinthez igazodva.
információkat ki tudja szűrni, Hosszabb szövegeket hallva, -hírműsor
tudjon követni részletesebb olvasva a kívánt információt -filmrészlet
instrukciókat. Továbbá, hogy megtalálja, megértse. -interjú
megértse a közlésekben -történetek, mesék,
kifejezett érzelmeket. -versek
A projektmunka minél A projektmunka során a A tanulók képesek: Szabad interakció: Különböző anyag és
szélesebb körű bevezetése és tanulók átélhető, valós -egy adott modellt követve -feladatfelmérés eszközhasználat, minél
alkalmazása a tanulók nyelvi élményeket szereznek, saját szöveget alkotni -tervezés szélesebb választékban.
készségeit integrálja és tevékenységüket önmaguk -saját munkájukat bemutatni -követés
fejleszti az általános tanulási irányítják,a csoportban való -követni tudja a -értékelés
képességeket is mint tervezés, együttműködés a projektkészítés lépéseit -megvitatás
információszerzés, kommunikatív -megérti a projekt
kooperatív tanulás. nyelvhasználatot erősíti. forrásaként használt szöveg
üzenetét és a fő információt

40
 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
A nyelvórákon lehetőség A cél, hogy növekedjen a Fontos arra felkészítenünk a Az interkulturális Az adott nemzet életét
nyílik az általános tanuló gyermekeket, hogy legyenek tudatosság kialakítása. bemutató autentikus
kompetenciák és a -kreativitása képesek érdeklődően, Ehhez ismernie kell a anyagok, azok sokszínű
kommunikatív nyelvi -önismerete, önbecsülése empátiával, segítő saját és más kultúrák feldolgozása.
kompetencia integrált -váljon autonóm szándékkal fordulni más különbözőségét, a
fejlesztésére. személyiséggé népek képviselői felé. Az kisebbségi kultúrákat és
-legyen képes emberi élethelyzetek tudjon összevetéseket
együttműködésre sokfélesége és az alapvető készíteni azáltal, hogy
-fejlődjenek interkulturális emberi azonosságok önmagát egy nagyobb
kompetenciái eltörölnek országhatárokat. kultúra részének tekinti.
Továbbá ismerjék meg a
német nemzetiségi nyelv és
népismeret múltját és jelenét.
Az értékelés kompetenciákra A megszerzett nyelvtudás Az értékelésnek fontos Érdemjegy, pontszám és A tanuló portfóliót készít,/
irányuljon és kommunikatív fenntartása egy életen át tartó része legyen százalékok nélkül, a tanuló összes munkája
nyelvhasználat során folyamat. A bizalommal teli -az önértékelés szóban és írásban is összegyűjtve/
történjen. légkör növeli a tanuló -a társak értékelése. visszajelzést kap a -ünneplés
Fontos összehasonlítási önbizalmát, önbecsülését, Legyen szubjektív, kvalitatív tanuló, ami kiemeli -dicséret
szempont a tanuló korábbi önismeretét. Cél, hogy az és szöveges. erősségeit és annyi -oklevél
teljesítménye. értékelés, fejlesztő jellegű Figyelembe kell venni az problémával szembesíti, -naplóvezetés
Lényeges az önértékelés, legyen. eltérő kiindulásinyelvi amennyit a /erősség,gyengeség/
mely az autonóm szinteket. közeljövőben reálisan -közös értékelés
nyelvtanulók fontos mércéje. képes megoldani.

41
V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
FELADATOK

A = Alapelvek

C = Célok

F = Feladatok

E = Eljárások

ESZ = Eszközök

A Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk.

C Alapozzuk meg a tanulók harmonikus testi-lelki fejlődését, a testi, értelmi, érzelmi, akarati és
jellembeli tulajdonságok harmonikus fejlődését!

F Segítjük a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok

tudatos formálásában.

E Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük a gyermekek személyiségfejlődését.

Tapasztalatainkat megosztjuk a szülőkkel.

ESZ Tesztek, önismereti tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési

alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját képességeik megismerésében.

A Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük az

önismeretüket, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát.

C A tanulóknak áttekintése legyen saját személyiségei és tehetsége határairól és lehetőségeiről,

legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi
kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

F Fedezzük és fejlesztjük minden gyermekben a személyiségének saját értékeit, keressük minden

gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogatjuk őket önmaguk kiteljesítésében.

E Reális önértékelésre késztejük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló,

aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.

ESZ Mind alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális
önkritika kialakítására törekszünk.

A Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

C Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latecnia kor (6-8 év), prepubertás kor (9-11 év), pubertás
kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok,
társas kapcsolatok stb.!

42
F Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit
tudatosan fejlesztjük a nevelés-oktatási folyamatokban.

E Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, de a felső tagozaton már a produktív

(konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. ezzel alapozzuk meg a kreatív
személyiségjegyek kialakulását.

ESZ A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját

egyaránt alkalmazzuk.

A A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetlen meghatározója a tanulói

teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási
modell, irányító személy).

C Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden

pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető
együttműködéssel!

F A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló

személyiségének megismeréséhez, szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs
készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel.

E A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interorizáció közül az

utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és
értékeink vállalásával kívánunk elérni.

ESZ A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus

együttműködési készséget tanúsítanak tekintélyelvű nevelési gyakorlattal.

A A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges

szempont a nevelés-oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

C Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes

sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét,
együttműködési készségét, eddze akaratát!

F Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési

vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálása
iránti vágy.

E Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, probléma

megoldás, a tanulási módok optimalizálása önálló és szociális tanulás.

ESZ Valamennyi tantárgy keretében rendszeresített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek,

feladatsorok, fejlesztő programok stb.).

A Megalapozzuk a szociális kompetencia, a pozitív szociális szokások, és a szociális hajlamok

kialakulását. A pedagógusok – a segítő életmódra nevelés – sikere érdekében rendszeresen élnek a
segítő együttműködés változatos formáival.

C A segítő életmódra nevelés: a nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend

elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magtartás elsajátításának, a szociális képességek

43
kiépülésének elősegítését jelenti. A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés
alapvető szabályait, alakítsunk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és
felelősség összhangját.

F Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat,
mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és
következetesen elvártak.

E Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében
elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös
megértésének előnyeit, hiányuk káros következményeit.

ESZ Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök, meggyőződések,

készségek és ismeretek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi drámai
hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító
hatásának csökkentése, fékezése.

A Az egészséges és kulturált életmódra nevelésünk a pszichikum szükségleteinek optimális

kielégítését, működését szolgálja. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes
kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti.

C Az egészséges és kulturált életmódra nevelés célja: a mintaszerűen egészséges életmód

ismérveinek megismertetése a tanulókkal, a pozitív tartalmú szokásrendszerének kiépítése. A tanuló
legyen tisztában a személyiséget érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, elégtelen
táplálkozás, mozgásszegény életmód)!

F Személyes képességek: önkiszolgálási, önellátási, önkifejezési, önvédelmi, egészségvédő,

identitásvédő, az önreflexív, önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő.

E Az önellátó képessége, tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítás

változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges lés kulturált étkezés,
öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendbe
tartási igénye, a háztartási és házkörüli munkák, a közlekedés és a vásárlás szokásai, mintái,
készségei).

ESZ A mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetés, az alapvető szokások

szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérülés elhárító esések, önvédelmi
fogások, balesetvédelmi szokások….), a pozitív minták követése, a személyiségkárosító szokások és
függőségek kialakulásának megelőzése.

A A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése. Az alkotó képesség

kibontakoztatása: tág értelemben vett alkotóképesség: =(kreativitás, lehetővé teszi, hogy az
óvodáskortól kezdve tudatosabban tervezzük meg az alkotóképesség fejlesztésének feladatait, hogy
feldúsítsuk az alkotóképességet fejlesztő tevékenységet.

C Az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, képesség, befogadó

képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező gyakorlása, tudatosítása ( előadói képesség,
szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség …….).

F Az önfejlesztő képesség alapozása, a tehetség felismerése: olyan szituációk, helyzetek, előadások,

beszélgetések szervezése, amely során az ifjak felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, amelyek
alapján kialakulhat a meggyőződés, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük, önfejlesztő

44
életprogramok kialakítása. A tehetség kibontakoztatásának segítése a komplex személyiség fejlesztése
révén.

E Az érzelmi intelligencia fejlesztése érdekében a zenei befogadóképesség a megfontoltan

válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg.
Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés
lehetőségéhez.
Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat,
ami fejleszti ízlésüket, igényességüket.

ESZ A testi-lelki komfortérzés megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedő, szervezett

játékok, kulturális foglalkozások, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások
szervezése.

A fentiekből következően iskolánk tanulója

- Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni.

- Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani.
- Legyen magabiztos, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá.
- Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani.
- Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt.
- Legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értékeket.
- Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük.
- Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadni.
- Legyen kitartó, de ne legyen önfejű.
- Legyen kezdeményező, de ne legyen törtető.
- Legyen együttműködő, de ne legyen konformista.

45
 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások -

egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség
fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A
személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek
interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok,
mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti
hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi,
mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb
a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi

négy területre bonthatjuk:
a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)
b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)
c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)
d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK

Nevelő - oktató munkánk
során komplex
személyiségfejlesztésre
törekszünk. Ezért
megismerjük tanítványaink
szükségleteit, motivációs
bázisát.
Az iskolai élet szervezé-
sének és a pedagógiai
hatásrendszer alakításának
meghatározó szempontja a
tanulói szükségletek mind
teljesebb kielégítése.
Igyekszünk megismerni
minden tanítványunk
személyiségszerkezetét, s
elősegítjük a reális
önismeretük alakítását,
formáljuk az önmagukoz
és társaikhoz fűződő
(szociális) viszonyukat
(attitűdjüket). Az ember
személyiségét tükrözi
viszonyulásainak rendszere:
az önmagához, a szűkebb -
tágabb emberi- és
természeti környezetéhez,
a munkájához való
viszonya.
Az életkori pszichikus
sajátosságokhoz
alkalmazkodunk.
A pedagógus személyisége
alapvető motivációs
Az iskolai
tevékenységrendszer
minden eleme segítse a
tanulók testi, értelmi,
érzelmi, akarati és
jellembeli tulajdonságainak
harmonikus fejlődését!
A fiataloknak legyen
áttekintése saját
személyisége összetevőiről,
képességei és tehetsége
határairól és lehetőségeiről,
legyen betekintése a
viselkedése hátterébe,
motívum-rendszerébe,
helyesen ítélje meg az
emberi kapcsolatokban
játszott szerepét, hatását!
Az egyes életkori fejlődési
szakaszok: latencia kor (6-
8 év); prepubertás kor (9-
11 év); pubertás kor (12-16
év) jellemzőit vegyük
figyelembe (terhelhetőség,
motiváció, viselkedési
sajátosságok, társas
kapcsolatok stb.)!
Lehetőleg alakítsunk ki
minden tanulóban
Támogassuk a fiatalokat a
reális önismeret
kialakításában, az erkölcsi
és jellembéli tulajdonságok
felismerésében és tudatos
formálásában!
Teremtsük meg a feltételeit
tanulóink szükségleteinek
kielégítéséhez: biológiai;
biztonságérzet, a
közösséghez tartozás, az
intellektuális-esztétikai és
az önmegvalósítás.
Segítsük felfedezni és
fejleszteni minden
gyermekben / fiatalban a
személyiségének saját
értékeit; keressük minden
gyerekben az egyedit, a
megismételhetetlent,
támogassuk őket önmaguk
kiteljesítésében!
„A gyerek nem edény, amit
meg kell tölteni, hanem
fáklya, amit lángra kell
lobbantani.”
Az érzékelés, észlelés,
figyelem, emlékezet,
képzelet és gondolkodás
pszichikus funkcióit
tudatosan fejlesszük a
nevelési - oktatási
folyamatokban! Ezzel
megalapozzuk a tanuláshoz
szükséges alapkészségeket.
A pedagógus vértezze fel
magát a professzionális
Folyamatosan
megismerjük, követjük és
elősegítjük személyiségük
fejlődését.
Tapasztalatainkat
megosztjuk a kollégákkal
és a szülőkkel.
Alkalmazzuk a tanuló
megismerési technikákat.
Reális önértékelésre
késztetjük a tanulókat.
Valós életszituációk
teremtésével segítjük az
önálló, aktív,
felelősségteljes személyiség
kialakulását.
A valós állapotból
kiindulva fogalmazzunk
meg egyénre szóló
személyiségfejlesztő
programot!
Valamennyi pszichikus
funkció működését
fejlesszük, de a serdülő
korban már a produktív
(konvergens és divergens)
gondolkodásra helyezzük a
hangsúlyt. Ezzel alapozzuk
meg a kreatív
személyiségjegyek
kialakulását.
A szociális befolyásolás
folyamatai közül a
Tesztek, tréningek,
dramatikus játékok,
önmegvalósítási
lehetőségek, szereplési
alkalmak teremtésével
segítjük tanítványainkat
saját személyiségük
megismerésében és
fejlesztésében..
Követjük a tanítványaink
magatartásában
megnyilvánuló SZÉK
kompetencia-elemek
fejlődését! Folyamatos
visszacsatolás a reális
énkép alakítása érdekében
„szociális tükör” évén.
Mind az alacsony, mind a
túl magas önértékelés
esetén a realitásokkal való
szembesítésre, a reális
önkritika / kritika
kialakítására törekszünk.
A kreatív személyiség-
beállítódást erősítjük, az
ismeretszerzés induktív és
deduktív útját egyaránt
alkalmazzuk.
A tágan értelmezett
tanulási folyamatokban a
az aktivizáló módszereket
részesítjük előnyben.
A tanulókkal a „megszó-
líthatóság” közelségében

46
tényező, közvetett módon
meghatározója a tanulói
teljesítménynek, a tantárgy
iránti érdeklődésnek, a
személyes kapcsolatok
minőségének (magatartási
modell, irányító személy).
A kompetencia-alapú
oktatás részprogramjait is
magába foglaló pedagógiai
programunk össze-
állításánál elsődleges
szempont a nevelés -
oktatás
személyiségfejlesztő
hatásának érvényesítése.
Megalapozzuk a szociális
(társas) kompetencia, a
pozitív szociális szokások,
kialakulását. Tudatosan
fejlesztjük tanítványaink
társas hatékonyságát
(szociális penetrancia).
A pedagógusok - a segítő
életmódra nevelés - sikere
érdekében rendszeresen
pozitív mintákat nyújtanak
a segítő együttműködés
változatos formáival.
A személyes kompetencia
fejlesztésével az egészséges
és kulturált életmódra
nevelést szolgáljuk. A
harmonikusan fejlett
személyiség szükségleteit
meghatározó életfilozófia
részévé válik. Kiépítjük és
az egyéni életélési kultúra
részévé tesszük a pozitív
tartalmú viszonyulásokat
(attitűd), szükségleteket
(igényszint), motivumokat
(cselekvésre késztető belső
hajtóerő), szokásokat
(sztereotíp módon
működő cselekvések).
Az iskola szakmai
profiljának megfelelő
speciális - szakmai
kompetenciák fejlesztését,
az alkotó képesség
kibontakoztatását vállaljuk.
sikerorientált beállítódást, szakmai-módszertani tudás behódolás, az azonosulás élnek a pedagógusok.
ennek érdekében elemeivel, a tanuló és intriorizáció közül az Demokratikus együtt-
alkalmazzon minden személyiségének utóbbira törekszünk, működési készséget
pedagógus hatékony megismeréséhez szükséges amelyet nem a hatalmi tanúsítanak korlátozottan
tanítási stratégiákat, tudással, a tanári-tanulói tekintéllyel, hanem a tekintélyelvű nevelési
nevelési stílusa legyen interakciós és vonzerővel, hitelességgel és gyakorlatot folytatnak..
integratív felismerhető kommunikációs értékeink vállalásával
együttműködéssel! készségekkel, a kívánunk elérni.
konfliktusok kezeléséhez
és megoldásához szükséges
képességekkel
Az iskola pedagógiai Az értelem kiműveléséhez Kognitív képességek A kompetencia területekre
gyakorlata adjon teret: a kapcsolódó tanulási fejlesztése: kognitív rutinok készített tanulói eszközök
színes sokoldalú iskolai motívumok és tanulási (műveletek), kognitív (tankönyvek,
életnek, az egyéni és módok, a megismerési kommunikáció, munkafüzetek,
csoportos tanulásnak, vágy fejlesztése, a játék- problémamegoldás, a feladatsorok, fejlesztő
játéknak, munkának; szeretet és az alkotásvágy tanulási életforma programok, demonstrációs
fejlessze a tanulók fejlesztése, a tanulási kialakítása a pedagógusok anyagok és mérőeszközök
önismeretét, teljesítmény optimalizá- és szülők együttműködése stb.) célszerű alkalmazása.
együttműködési készségét, lását segítő révén. Az egyéni (önálló)
eddze akaratát! személyiségjegyek erősítése tanulási stratégiák és
minden pedagógus napi módszerek kialakítása a
feladata. tanulásmódszertani epocha
beépítésével a tanrendbe.
A tanulók ismerjék meg és Olyan iskolai életrend
Az iskolai t Az iskola társas szituációk az Élményszerű, pozitív
sajátítsák el a szociális kialakítása, működtetése, iskolai / osztály közösség minták felkínálása, szociális
viselkedés alapvető amelyben a tanulók mindennapi életében szokások, attitűdök
szabályait, alakítsuk ki biztonságban érzik „terepgyakorlatként” bemutatása,
bennük az egyéni szociális magukat, mivel a szolgálnak a tanulóknak az meggyőződések,
értékrendet, a döntési magatartási szabályok egyének és csoportok értékítéletek, ismeretek és
szabadság és felelősség átláthatóak, kölcsönös megértésének, készségek nyújtása,
összhangját. kiszámíthatóak, együttérzésének, személyes példamutatás,
Formáljuk tanítványainkat mindenkitől egyértelműen segítőkészségének történelmi személyiségek,
belső kontrollos, asszertív és következetesen elvártak. élményszerű irodalmi, drámai hősök
személyiségekké! Tudják higgadtan kezelni a megtapasztalásához; a tetteinek, magatartásának
Legyenek tisztában a konfliktusos szituációkat pozitív és negatív érzelmi átélési lehetőségeivel, a
mindenkori szociális is. viszonyulások kezeléséhez negatív, antiszociális
státusukkal. (szimpátia – antipátia minták pusztító hatásának
kapcsolatok). csökkentése, fékezése.
Személyes képességek A tanuló tudatosan alakítsa Az önellátó és Beszélgetés, vita,
fejlesztése: önkiszolgálás, a saját pozitív identitásvédő képesség, véleménycsere,
önellátás, önkifejezés, életfilozófiáját, egészséges tevékenységformáinak élethelyzetek, szituációk
önvédelmi (egészségvédő, életmódját, gyakoroltatása az életkori eljátszása, azok elemzése,
identitásvédő, önreflexív szokásrendszerét! sajátosságoknak kiselőadások, prezentációk,
képességek (önértékelő, A tanuló személyiségébe megfelelően a SZÉK jelenetek bemutatása,
önmegismerő, önfejlesztő építsük be a jóléti modell program szerint. dramatizálás, színjátszás,
képesség). központi kategóriáit. A személyiség egészséges pszichodráma, riportok
A tanuló legyen tisztában a - egészség, önérvényesítéséhez, készítése - elemzése,
személyiséget veszélyeztető - önmegvalósítás –alkotás, ugyanakkor a függőségi kiállítások, vetélkedők,
negatív hatásokkal (negatív - minőség mindenben, relációk megtapasztalására irodalmi - zenei -
hatású társas viszonyok, - egyéni életélés kultúrája, is alkalmas szituációk képzőművészeti alkotások,
káros szenvedélyek - drog, teremtése. tablók, sajtófigyelés,
alkohol, dohányzás, videofilmek, bábozás,
elégtelen táplálkozás, tematikus gyűjtő munka,
mozgásszegény életmód fénykép-és videofelvételek,
stb.)! riportok stb.
Az értelmi és érzelmi Az önfejlesztő képesség Minden korosztály jusson A testi - lelki jó komfort-
intelligencia fejlesztése alapozásával, a saját hozzá az életkornak érzés érdekében a sport-
mellett a pozitív tartalmú adottságok, képességek és megfelelő művészeti: foglalkozások, vetélke-dők,
jellem és akarati tulajdon- tehetségük felmérésével zenei, vizuális esztétikai szervezett játékok,
ságok személyiségbe segítsük tanulóinkat befogadás és megismerés kulturális programok,
ágyazása. Az önkifejezés megtalálni erősségeiket! lehetőségéhez, és kapjon versenyek, képesség-
gazdag és igényes Indirekt módon segítsük a inspirációkat a művészi fejlesztő és önismereti
tárházának bemutatása, saját önfejlesztő stratégiáik önkifejezésre. foglalkozások szervezése.
befogadó- és alkotó kialakítását! Az iskola esztétikus külső Legyen boldogságélmény
képesség, improvizációs és belső környezete forrása a kacagás, a
képesség, verbális és nem fejleszti ízlésüket, kocogás és az intim
verbális, valamint vizuális igényességüket. kapcsolatteremtés!.
kifejező képesség.
47
Frusztrációs nevelési A nevelő személyiségének
A verbális és nonverbális A kortársi interakciókat A nevelőtestület elsajátítja
szituációkban adekvát fontos eleme a hitelesség
kommunikációs indirekt módon irányítjuk, a neveléssel összefüggő
konfliktus-megoldási (kongruencia), az elfogadás
képességek változatos s a pozitív tartalmú mérési – értékelési
stratégiákat alkalmazunk: és az empátia (beleélő formáinak megtanítása. csoportnyomás eszközét a ismereteket és készségeket,
problémamegoldó készség), önmaga állandó
A problémamegoldás kívánt nevelési hatások igény szerint alkalmazza
(győztes-győztes), fejlesztésére, lépéseit tudatosan betartjuk elérésének szolgálatába azokat: neveltségi szint
alkalmazkodó, elkerülő, interperszonális (a probléma állítjuk. A szempontváltás vizsgálatok, szociometriai
kompromisszumkereső, készségeinek javítására kell
meghatározása, a képességét gyakorlással mérések, tanulási
versengő (győztes-vesztes). törekednie! konfliktusban érintett sajátíttatjuk el. motiváció,
személyek azonosítása, Követendő mintákat szorongásvizsgálat,
lehetséges megoldási nyújtunk a kommuniká- attitűdvizsgálat,
módok keresése, a cióban és a konfliktusok szociometria,
választott megoldás kezelésében! személyiségvizsgálat, stb.
kivitelezése.
A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan tekintélyelvű A szociális befolyásolás Változatos, a szituációkhoz A bevezetőben vázolt
szakmai - emberi és magas színtű fokozatait a helyzetnek adekvát módon valamennyi nevelési
autoritásra alapozzuk. demokratizmusra épülő megfelelően alkalmazni: megválasztott nevelési módszernek létjogosultsága
A pedagógus személyisége nevelési stílusra behódolás (alapja a eljárásokat és módszereket lehet, de annak eldöntése,
alkotó művészetté nemesíti törekszünk, a pedagógusok hatalom), azonosulás alkalmazunk. hogy mikor, melyik
a professzionális szakmai bánásmódja, (alapja a vonzerő)és megoldást alkalmazza a
munkáját. kontrollmódszerei a interiorizáció (alapja a pedagógus, az kizárólag a
nevelés folyamán, hitlesség). nevelő döntésének a
alkalmazkodjanak a gyerek függvénye.
életkorához, alkatához, Az építő és estleges
reakciómódjaihoz! romboló következményeit
egyaránt vállania kell.
Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja Formáljunk sokoldalú Az ember és Sokféle ismerethordozó,
pedagógiai tevékenység és nevelési stílusa legyen társas kapcsolatokra képes, társadalomismeret, etika médiaanyag,
alapja a tanuló, nevelő, szociál-integratív! környezettudatos, modul keretében demonstrációs eszköz,
szülő együttműködése egészséges életmódot összehangoltan az infokommunikációs
közvetítő, kialakító osztűályfőnöki témákkal, technika rendelkezésünkre
személyiségeket valamint az áll.
valamennyi tantárgy egészségnevelési modul Ezeket az egyéni és
tanítása során, kiemelten az tartalmával. csoportos ismeret-
osztályfőnöki órák elsajátítás szolgálatába
témakörének körültekintő állítjuk.
megválasztásával.
A SZÉK kompetenciák A nevelési területek Az életkornak és fejlettségi A közösségi nevelés Konkrét megélt
fejlesztése a készségek és kölcsönös szintnek megfelelő módszereinek, a életszituációk elemzése,
képességek fejlesztése, hatékonyságának prioritások megtalálása, a szociálpszichológiai megoldási alternatívák
pozitív attitűdök kialakítása megteremtése a nevelőhatások csoportnyomás kidolgozása, alkotó viták
szintézisében történik. személyiség harmonikus összehangolása. eszköztárának alkalmazása lefolytatása, az egyéni
fejlődése érdekében. felelősségvállalás fokozása,
a belső kontroll attitűd
erősítése.
Tanulóink személyiségébe A következetes követelés Az önellátó képesség, Egészséges és kulturált A formális és informális
építjük a szociális (társas) és igényesség, másrészt a viselkedés étkezés, öltözködés, szerepek értelmezése,
kapcsolatok, a konstruktív tanulók jogainak, emberi tevékenységformáinak testápolás, rendszeretet, a elemzése, (szimulatív-
életvezetés, és az emberi- méltóságának tiszteletben megismerése, lakás és az osztályterem játékos) gyakoroltatása, a
természeti-társadalmi tartása, a velük szemben gyakoroltatása, tudatosítása berendezéseinek rendben szerepkonfliktusok
környezet alakításának megnyilvánuló pedagógiai változatos formákban az tartási igénye, az „megélése”, feloldásuk
képességét. tapintat, bizalom, életkori sajátosságoknak önkiszolgáló munkák, a lehetőségeinek feltárása.
megértés, türelem és megfelelően. közlekedés, és a vásárlás
igazságosság. szokásai, mintái, készségei.
A különböző érdeklődésű, Az empátiaképesség A harmonikus együttélés A formális és informális A különböző kompetencia-
értelmi, érzelmi, testi kialakításával növelni a szabályainak és napi emberi-közösségi területek
fejlettségű és motivációjú másság elfogadásának, a gyakorlatának befogadása, kapcsolatokat építő programcsomagjai, a
gyermekeket felkészítjük a toleranciának a fokát. követése. fórumok, rendezvények, hozzájuk készült tanulói és
tovább tanulásra A társadalmi együttélési programok szervezése. tanári eszközök,
normák és formák demonstrációs anyagok.
kölcsönös alakítása.

48
 VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
FELADATOK

A közösségfejlesztés színterei

- Tantestület
- Szakmai munkaközösségek
- Alsó tagozat (tanítók, gyerekek)
- Felső tagozat (tanárok, tanulók)
- Osztályközösségek
- Évfolyamközösségek
- Szakkörök
- Egyéb csoportok
- szülői közösségek
- intézményi tanács
- az intézményben jelen lévő egyházak, és etika órák
- öntevékeny művészeti csoportok

A közösségfejlesztés ma már széles körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való

tevékenységét és részvételét fokozó módszer: - amely megoldást keres a hátrányos területek felszín
alatt rejtőzködő problémáira. De nem korlátozódik erre.
Az iskolai nevelő-oktató munka során több figyelmet kell fordítani – bővített anyagi háttérrel – a
tehetséggondozásra, a személyiség kibontására.
Ennek előfeltétele, hogy a közösség tagjai tisztában legyenek saját értékeikkel, elérendő céljaikkal, az
odavezető út nehézségeivel, buktatóival s eredményeivel.
Pedagógiai programunk egyik legfontosabb feladata a közösség tagjai személyiségfejlesztő
metodikájának követése. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka
iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg,
másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
Ennek lépéseit következetesen betartjuk – attól a pillanattól kezdve, amikor a csoport tagjai: a
tantestület, a gyermek vagy a szülői közösség találkozik egymással

Diákönkormányzat működése, tevékenysége, fejlesztési lehetőségei

A DÖK a Nemzeti Köznevelési. Törv. hatályos jogszabályai(48.§) értelmében működik.
Szervezeti és Működési Szabályzata van, amely az iskolai SZMSZ melléklete.
A DÖK minden őt (személyesen és testületileg) megillető jogát gyakorolhatja. A diákjogok a
mindennapi életben érvényesülnek.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje.

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a

demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint -
diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.
A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját
közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és
jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

49
A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A
diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus
szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg
ötéves időtartamra.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
d) a házirend elfogadása előtt.
Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Részvételük az iskola mindennapi életében az alábbiakban nyilvánul meg: tanórán kívüli

tevékenységek: kirándulás, szakkör, tömegsport, színház, mozi, DISCO, ünnepségek, jótékonysági
bál, gyermeknap, fordított nap, iskolarádió, faliújság, házi rend, ügyelet szerkesztésében,
szervezésében, lebonyolításában.

Iskolánkban legfontosabbnak tekintjük az osztályközösséget, amely szokásokkal, szemléletmóddal

rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy
a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az
osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a
tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

Az osztályközösség feladata:
 valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
 az egyéni értékek felismerése,
 egymás tiszteletben tartása,
 egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
 a másság elfogadása, a tolerancia,
 társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
 mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,
 szociális, életviteli és környezeti kompetenciák kialakítása.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe van az osztályfőnököknek. Különösen

fontos a szerepe problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége
abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos
alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az
esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a
személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. Jelzőrendszer működtetése.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását

szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A tanulói személyiség fejlesztésének színterei:

- tanórai foglalkozások
- tanítási órán kívüli egyéb tevékenységek

50
Hagyományőrző tevékenységek

NEMZETI ÜNNEPEK
- október 23. A Köztársaság kinyilvánításának évfordulója
- március 15. Emlékezés a 1848-49-es szabadságharcra
-
MEGHATÁROZOTT RENDEZVÉNYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK
- Tanévnyitó
- Tanévzáró
- Egyéb ünnepi megemlékezések

Szülői közösségek

- Szülői közösség választmány

- Osztály-szülői közösség

Tevékenységüket az SZMSZ szabályozza.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az oktató-nevelő munkában

- Alsó tagozat:

Alapfeladatok: - szoktatás az első osztályban,

- osztályközösség kialakítása,
- rendszerességre szoktatás a munkában,
- mindenki fontos, mindenki lehet valami

Kiemelt feladat: - tanulás tanítása

- művészeti nevelés.

- Felső tagozat:

Alapfeladatok: - átmenet biztosítása,

- önállóságra nevelés,
- kapjon lehetőséget a gyerek képességeinek fejlesztésére.

Kiemelt feladat:
- tehetségek gondozása,
- differenciált képességfejlesztés,
- diákjogok érvényesülése a mindennapi életben,
- a tanulók készüljenek a pályaválasztásra,
- rendelkezzenek kellő önismerettel.

51
A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, intézményi
partnerei kapcsolattartásának rendje

A közösség alakítása a szülőkkel együttműködve

A szülői jogok és kötelességek összhangja a közösségek formálásában is elengedhetetlen.

A tanuló törekedjen a közösségi együttműködés magatartási szabályait elsajátítani és betartani
(Köznevelési törvény 72§ (7.) e.)
A szülő köteles elősegíteni gyermekeinek a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet
szabályainak elsajátítását, elfogadását.(Köznevelési törvény 45.§ e.)

1. A pedagógusok és a tanulók közötti együttműködés formái:

- tanórai munka
- osztályfőnöki órák
- közösségi programok
- egyéni beszélgetések
- diákönkormányzat
- kérdőívek, vizsgálatok

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban)
tájékoztatják.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, diákönkormányzati képviselőik útján közölhetik az iskola
igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői közösséggel.

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- tájékoztató faliújság az iskola előterében
- iskolai honlap
- dokumentumok nyilvánossága

5. A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE AZ ALÁBBI

FÓRUMOK SZOLGÁLNAK:

a.) CSALÁDLÁTOGATÁS (SZÜKSÉG ESETÉN)

Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a
gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b.) SZÜLŐI ÉRTEKEZLET (félévenként egy alkalommal)

Feladata:
- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
- a szülők tájékoztatása
 az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
 az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
 a helyi tanterv követelményeiről,
 az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
 saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

52
  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről
 az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,
problémáiról,
- a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola
igazgatósága felé, szükség esetén összevont szülői értekezlet

c.) FOGADÓÓRA: (félévenként két alkalommal intézményi szinten, heti szinten az egyéni
fogadóóra alapján.
Feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-
egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás,
szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,
továbbtanulás, stb.)

d.) NYÍLT TANÍTÁSI NAP

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka
mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon
közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről, a tanórán kívüli tevékenységről.

e.) ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÓ

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával
összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű
programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai

munkaterv évenként határozza meg.

f.) SZÜLŐI SZERVEZET

osztály szülői munkaközösség

iskolai SZMK

Az osztályok SZMK tagjai az évenkénti választmányi ülésen SZMK vezetőséget

választanak a tagozatok létszámarányának megfelelően. Az SZMK vezetősége az éves
munkaterv alapján végzi feladatát, segíti az iskola célkitűzéseit s annak
megvalósítását.
A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos nyilvánosság biztosítása, a szülők
megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében (projektek,
témahét, három hetet meghaladó projekt, innovációk, stb.)

A szülők aktívan részt vesznek az iskola munkájában:

- mint a szolgáltatás megrendelői

- mint a tanulási, nevelési folyamat segítői
- mint az iskolai közélet szereplői.

A szülői jogok érvényesülése az iskolában:

- a pedagógust és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási
kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan információt és adatot
illetően, amelyről munkája során szerzett tudomást.
- A szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó
pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait.
- A szülő joga, hogy figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai

53
 - munka eredményességét
Az intézmény dolgozói, a tantestület a hatékony munkavégzés és az eredményesség
érdekében folyamatos munkakapcsolatban van a közvetett és közvetlen partnereivel.
A kapcsolattartás feladatorientált az éves munkatervben rögzített személyek és teamek révén.

Közvetlen partnereink:
- A Tankerületi Központhoz tartozó általános- és középiskolák
- Településen működő Napsugár Óvoda
- Szülők (SZMK, szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, iskolai rendezvények…)
- Tanulók (DÖK gyűlés, iskolagyűlés, osztályfőnöki óra, tanóra, tanórán kívüli
foglalkozások…)
- Munkatársak (alkalmazotti, nevelőtestületi)

Közvetett partnereink:
- NEFMI( szabályozás, dokumentumok véleményezése…)
- POK –Szakmai szolgáltatások igénybevétele
- Nevelési tanácsadó –szolgáltatások igénybe vétele
- Gyermekjóléti Szolgálat – gyermekvédelem
- Családsegítő Szolgálat – gyermekvédelem
- Alapítvány (iskolai) – tehetséges tanulók támogatása
- Történelmi egyházak –hitoktatás
- Alapfokú művészetoktatási intézmények – tanulóink művészeti képzése
- Iskolaorvosok –egészségügyi felülvizsgálat
- Rendőrség
- Kelet-Magyarország – Információk az iskola tevékenységeiről
A pedagógusok helyi feladatai
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben
előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, az SNI-s tanulók esetén az egyéni fejlesztési
tervben foglaltak figyelembe vételével. (62§)
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:

 a tanítási órákra való felkészülés,
 a tanulók dolgozatainak javítása,
 a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
 a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
 kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
 a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
 tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
 felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
 iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
 osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
 az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
 szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
 részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
 részvétel a fenntartó által elrendelt továbbképzéseken,
 a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
 tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

54
 iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
 részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
 tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
 iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
 szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
 osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
 tanórán kívüli tevékenységek

Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladat

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő
rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
 Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
 Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői
munkaközösségével.
 Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
 Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
 Szülői értekezletet tart.
 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi
statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos
adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
 Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
 Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az
iskola ifjúságvédelmi felelősével.
 Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,
közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
 Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
 Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

Napközi otthon, tanulószoba

Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi (5-6.
évfolyam, illetve tanulószoba (7-8. évfolyam) működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon
összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők igénylik.
Ezekben a csoportokban lehetőség van a közösség egyéni arculatának a kialakítására, a közösségi
feladatok szervezésére, felelősök választásával a közösségben végzett irányítási, ellenőrzési feladatok
gyakoroltatására.
A tanuló közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek
és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítására, ápolására nyílik lehetőség.

55
 VII. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE
Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai
Az iskola biztosítja a családdal, környezetével, a fenntartóval együttműködve a tanulók
egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét. A nevelés folyamatában el kell
érnünk, hogy tanulóinknak képük legyen a világról, a valóságról, hogy értékes személyiségjegyekkel,
tulajdonságokkal rendelkezzenek. Ehhez ismernünk kell tanítványaink életkori, pszichológiai
tulajdonságait.
Minden tanulót önálló emberként kell kezelnünk. Hisz a gyermek születése pillanatában, amikor a
köldökzsinórját elvágják, önállóvá válik. Céljaink megvalósításához ismernünk kell az általános
iskolások életkori, pszichológiai sajátosságait.
A kisiskolás kor 6-10 évre tehető, amely két kisebb részre szakaszolható. A 6-8 éves gyerek
mozgásigénye nagy. Gondolkodására konkrét fogalmak oktatására való képesség jellemző.
Többségüket minden tantárgy érdekli, általában szeretnek iskolába járni. Nagyon kötődnek,
ragaszkodnak tanítójukhoz.
3.-4. osztályban már magasabb erkölcsi, intellektuális érzelmek dominálnak. A gyerekek
érzékenyek, nyitottak. Szeretnek versengeni, egymással rivalizálni.
A 10-14 éves kor rendkívül színes, ellentmondásos szakasza a gyermeki fejlődésnek. A gyerekek
igyekeznek egyre önállóbbá válni. Lazább kapcsolat kialakítására törekszenek szüleikkel, nevelőikkel
szemben. Hasonló korú, illetve 16-20 éves fiatalok társaságában érzik jól magukat. Általában jobban
érdeklődnek a világ dolgai iránt. Van önálló véleményük, amelyet ki is nyilvánítanak. Idejük nagyobb
részét a tanulás (tanórai, órán kívüli) teszi ki, azonban e mellett szívesen használják ki a szabadidős
tevékenységeket (sport, kulturális munka, tánc, stb.).
Míg kisiskolás korban az osztályszellem uralkodó, a serdülőknél a mélyebb baráti kapcsolatok
kialakítása jellemző. Az érdeklődési kör már nem annyira szerteágazó, inkább célirányos. Ez már 7.
osztályban nagyon jól érzékelhető. Egyes tantárgyakat elhanyagolnak, míg másokat előnyben
részesítenek. Kritikai érzékük elég fejlett. Viselkedésben, sportban, tanulásban mindig egymáshoz
viszonyítanak. Döntő többségük szeret közösségben dolgozni. Általában kialakul egy mag, akik
irányítják a csoportot. Ehhez az aktív csoporthoz igyekszik mindenki tartozni. A kívül rekedteket
laza szálak fűzik a közösséghez. A felnőttek tanácsaival nem tudnak mindig azonosulni. Különféle
problémáikat értelmi, érzelmi világuknak megfelelően próbálják megoldani.

A tanköteles kort megelőzően a gyerekek zöme általában 2-4 évig jár óvodába. Az iskola és az
óvoda között nagyon jó, hosszan tartó szakmai kapcsolat alakult ki. Az iskola vezetése az alsós
munkaközösség vezetővel, a leendő első osztályt tanítókkal évenként többször is meglátogatják a
gyerekeket foglalkozás közben. Az óvónők is ezt teszik, amikor a gyerekek az első osztályba
kerülnek. Így talán zökkenő mentesebbé válik az óvodai-iskolai átmenet. Kevés azoknak a száma,
akik csak egy évig járnak óvodába. Iskolára előkészítő foglalkozást hosszú évek óta nem tartunk.
Reméljük így lesz a jövőben is.
Az iskolába való bekerülés előkészítésére tett törekvéseink:
- óvodások óralátogatása a leendő első osztályos tanító néniknél,
- nyílt játékos nap az iskolában a nagycsoportos óvodások számára.

A hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók az iskolai létszámnak közel felét teszi ki. Rájuk
különösképpen oda kell figyelni, hisz családi körülményeik elég kedvezőtlenek (rossz anyagi
körülmények, munkanélküliség, csonka család, stb.).
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását korrepetálással, egyéni fejlesztési
terven alapuló differenciált foglalkozással szükséges megoldani.

56
K IEMELT FIGYELMET IGÉ NYLŐ TANULÓKKAL KAPC SOLATOS
PEDAGÓGIAI TEVÉKENY S ÉG HELYI RENDJE

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek (Nkt.4.§(12))

- sajátos nevelési igényű gyermek (SNI)
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló(BTMN)
- kiemelten tehetséges tanuló
- hátrányos vagy halmozottan hátrányos tanuló (HH, HHH)

Gyermek és ifjúságvédelem alapvető céljai és feladatai, esélyegyenlőség

Az új köznevelési törvény a társadalmi szolidaritás alapelvének és a gyermekek érdekeinek
megfelelően minden köznevelési intézménybe kerülő gyermek számára biztosítja azt a nevelési-
oktatási formát, amely a legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését, a mindenkiben
felismerhető tehetségkibontakoztatását, társadalmi helyének megtalálását.
A 2011. augusztus 31-én elfogadott Köznevelési Törvény, 20/2012. EMMI rendelet 171. és 172. §, a
Közoktatási törvény 48. paragrafusának 1/d pontja tartalmazza a gyermek és ifjúságvédelem
feladatait. A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. paragrafusának 1/c pontja
értelmében a közoktatási intézmények alaptevékenység keretében látják el a gyermekvédelemhez
kapcsolódó feladatokat, ezért az intézmény elsődleges célja a tanulók testi, értelmi, érzelmi és
erkölcsi fejlődésének elősegítése.
Kötelező feladatok:
- Gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről, az oktatás egészséges feltételeinek
megteremtéséről, a tanulói balesetet kiváltó okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről: az évenkénti fogászati, szemészeti,
belgyógyászati vizsgálatokról.
- A nevelési-oktatási intézmény felderíti a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető
okokat, és pedagógiai eszközökkel (személyiség és közösségfejlesztés) törekszik a káros
hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést
kezdeményez.
- Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása
céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló
egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésnek elősegítése, a tanuló
tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.(EMMI rendelet 171.§/1)

A gyermekvédelmi munka célja: a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése,

csökkentése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programok szervezése és a
szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység biztosítása.
Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi otthon, a tanulószoba működtetésével,
az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel.

Speciális feladatok: a veszélyeztetettség tényének földerítése, nyilvántartása, a hatások

megszüntetésében segítség nyújtása, kapcsolattartás hivatalos gyermekvédelmi szervekkel és
intézményekkel.
(Gyámügy, Önkormányzat Szociális Irodája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, ifjúságvédelmi
szervek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,
rendőrség, anyaóvó és anyaotthon, Drogambulancia, Kortárs segítők, szülői szervezetek,
alapítványok, civil szervezetek, iskolaorvos, védőnő, gyermekek és családok átmeneti otthona,
befogadó otthon)

57
A gyermekvédelmi munkában résztvevő iskolai dolgozók és feladataik

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban

közreműködni valamennyi pedagógus.
Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek: jelzi a bekövetkezett változásokat, javasolja a gyermek
nyilvántartásba vételét, segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában és közreműködik a
veszélyeztető körülmények felszámolásában.
Nyilvántartja az igazolatlan mulasztást, segít a pályaválasztásban és a szabadidő helyes eltöltésében.
Kiemelt figyelemmel foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő, különleges
bánásmódot igénylő tanítványaival.
A gyermekvédelmi felelős fogja össze az összes iskolai gyermekvédelmi munkát.
Feladata: a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével, családlátogatás,
nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a
további teendőkre javaslattevés. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a Területi Gyermekvédelmi
Szakszolgálattal egyeztetés.
A veszélyeztetett gyermek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel
kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. Pályaorientáció segítése, a gyermekvédelemmel
kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése, lehetőség szerint pályázat írása.
Szünidei programok ajánlása. Rendszeres részvétel továbbképzéseken, szakirodalom
tanulmányozása.
Rendszeres kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervezetekkel. Szemléletformálás szülők és
pedagógusok körében (szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, diákönkormányzat).
Mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása, felvilágosító előadások szervezése, mely
felkészíti a tanulókat az egészséges életmódra, a családi életre, a szenvedélybetegségek megelőzésére.

A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések:

Családlátogatás, tanácsadás, Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz utalás, szülők magatartásának
jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő, óvó intézkedések kezdeményezése, orvosi vagy
pszichológusi vizsgálat kezdeményezése, ideggondozóba utalás, áttelepítés kezdeményezése.
Egyéni bánásmód szorongások feloldására, szociális támogatás igénylése az érintett számára.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzet enyhítését szolgáló tevékenységek

A hátrányos helyzetű gyermekek az átlagnál nehezebb körülmények között élő, környezeti

ártalmaknak kitett, szervileg nem sérült, normálisan fejlett gyermekek. Őket különböző környezeti
tényezők gátolják adottságaikhoz mért fejlődésükben.
Hátrányos helyzetű tanulók, akik átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek, rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, családjuk jövedelmi, foglalkozási státusza, képzettségi
szintje és a családi viszonyok rendezettsége szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint
a csoportra jellemző átlag. A hátrányos helyzet értelmezésében hangsúlyos szerepet kapott a
lakóhely, illetve a régióra jellemző munkaerő-piaci viszonyok.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű tanuló, akinek szülei az általános iskolába
való beiratkozáskor maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, az intézmény szülői
nyilatkozat és környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat szerint nyilvántart, és kiemelt
segítségben részesít. Ennek érdekében az intézmény támogatja az egyenlő bánásmód biztosításának
követelményét, a felzárkóztatást segítő pedagógiai programok, a köznevelést érintő esélyteremtő
tevékenységek kidolgozását és lebonyolítását.
A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a közoktatási törvény 121.§ (1)
bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
Felvételi kötelezettség esetén előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekeket.

58
A hátrányos helyzet legsúlyosabb esete a veszélyeztetettség.
Ebben az esetben olyan sérülések következhetnek be az egyébként teljesen ép és normális
gyermekek személyiségében, amelyeknek fel nem számolása helyrehozhatatlan törést jelent
fejlődésükben. A veszélyeztetettség oka az igen kedvezőtlen környezetre és körülményekre, a családi
háttér zavaraira vezethető vissza.

A hátrányok típusai
Anyagi hátrányok:
Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a családok, amelyek nem képesek az átlagosnak megfelelő
anyagi körülményeket biztosítani a gyerekeiknek, mert a szülők nem képesek rendszeres munkára
(meghaltak, betegek, deviánsak).
Anyagi hátrányok kompenzálása:
- önkormányzati lehetőségek igényléséhez segítségnyújtás
- kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés
- pályázatok, ösztöndíjak
- napközis, tanulószobai elhelyezés
- kulturális rendezvények költségeihez hozzájárulás
- a táboroztatáshoz hozzájárulás
- alapítványi támogatások
- szociális segélyek
- ingyenes tankönyvellátás
- ruha, taneszköz, tankönyv, könyvgyűjtési akciók

Családi hátrányok:
Hátrányos helyzetűnek számítanak az iskolában azok a gyerekek, akik mögött nem áll stabil
gondoskodó család, mert a család felbomlott, meghalt az egyik vagy mindkét szülő, illetve
egyedülálló szülő, vagy nevelőszülő gondoskodik a gyerekről. Előfordul, hogy a családi hátrányok
abból származnak, hogy a szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, munkaképtelenek, vagy
mentálisan sérültek, pszichésen kiegyensúlyozatlanok, esetleg a szülőket deviáns életvezetés jellemzi.
Az is lehet a családi hátrányok forrása, hogy a szülők túlságosan sokat dolgoznak, vagy egyéb okok
miatt elhanyagolják a gyerekek nevelését.
Családi hátrányok (szociokulturális hátrányok) kompenzálása:
- a tanulók személyiségének, életszemléletének formálása
- részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon
- környezettanulmány
- részvétel szakkörön
- gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, drog prevenció
- részvétel a könyvtári tevékenységben
- sportrendezvényeken való ingyenes részvétel
- reggeli ügyelet biztosítása
- szünidei programok
- felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók
- egyebek

Tanulási hátrányok:

Hátrányos helyzetűnek számít, aki gyenge képességű, esetleg fogyatékos, tanulási és beilleszkedési
zavarai vannak, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra. Gyakran előfordul,
hogy a felkészültségben azért marad el az átlagtól a gyerek, mert nincs kellőképpen motiválva a
tanulásra.

59
Az egyes hátrányfajták nem függnek egymástól (pl. munkanélküliség, a szülő pszichés labilitása,
amiből a gyerekek elhanyagolása következik és ebből a gyerek beilleszkedési problémái), éppen ezért
elég gyakori, hogy a hátrányfajták halmozódnak, illetve a gyerekek több szempont szerint is
hátrányos helyzetűvé válnak. A hátrányos helyzet folyamatként is felfogható, hiszen például a
lecsúszó alsó középosztályi családokat eleinte csak az egyre súlyosbodó anyagi hátrányok jellemzik,
ezért szétzilálják a családi kapcsolatokat, amelynek a gyerek is áldozatává válik.
Tanulási hátrányok kompenzálása:
- differenciált foglalkoztatás tanórán
- felzárkóztató foglalkozás, fejlesztés
- egyéni tanulási módszer kiválasztása
- kiscsoportos foglalkoztatás
- differenciált beiskoláztatás
- részproblémákkal küszködő gyerekek integrált oktatása
- enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása
- tankönyv, taneszköz kiválasztás
- megfelelő olvasástanítási módszer kialakítása
- logopédus, pszichológus, pszichopedagógus, ped. asszisztens segítségének igénybevétele
- testi fogyatékossággal élő tanulók segítése, támogatása, oktatása-nevelése

Törvényí előírások (BTMN, SNI)

Knt.4.§ 23. 2.. 47.§
32/2012. (X.8) EMMI rendelet
20/2012.EMMI rendelet 138.-139. §

A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása

(1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni
fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy
alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét.
(2) Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját
központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön
attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő
ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd.

BTMN: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,
magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési
igény.

60
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal,
Gyermekjóléti Szolgálattal, I. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal
- kis létszámú osztály indítása, képesség-kibontakoztató program
- folyamatos kapcsolattartás a tanuló és a tanárok között
- körültekintő, alapos környezettanulmány
- magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési stratégia meghatározása egyénre
szabottan, fejlesztő foglalkozás szervezése
- a felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
- felzárkóztató foglalkozások megszervezése
- egyéni foglalkozások, esélyegyenlőség biztosítása
- módszertani sokszínűség

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeit enyhítő

tevékenységek:
- logopédiai foglalkozás
- nívócsoportos oktatás
- napközi otthonos ellátás
- tanulószobai ellátás
- a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős prevenciós és koordináló munkája
- családlátogatások
- a szülő és a családok nevelési gondjainak segítése

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

A pedagógus alapvető feladata a tanuló szociokulturális helyzetének, fejlettségének, igényének a

figyelembe vétele. Munkája során segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének
kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását, a
tanulási kudarc megelőzését.
Tanulási kudarc jegyei:
- A gyermek fegyelme szétszórt, nehéz lekötni.
- Gyengék az érdemjegyei, több tantárgyból elégtelen a minősítése.
- Rossz a magatartása, agresszív, kötekedő, a közösségi normákat elutasítja.

Okai lehetnek:
- Születési rendellenesség (diszlexia, diszgráfia, discalculia, beszédhiba, halláskárosodás,
hiperaktivitás, figyelemzavar, rossz lakásviszonyok)
- Depresszív szülői magatartás, elhanyagoltság
- Minimális családi környezetben eltöltött idő.

A tanulási nehézséggel küzdő gyermeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vagy az
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat javaslatára az igazgató egyes tantárgyakból vagy
tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés alól.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek a közösségi életbe való
beilleszkedést elősegítő rehabilitációs célú foglalkozásra jogosult.

61
A nem kötelező órakeret terhére felzárkóztató foglalkozások szervezhetők.
Felzárkóztató foglalkozás a második vagy további alkalommal ismétlő tanköteles tanuló és az első-
negyedik évfolyamra járó gyermekek eredményes felkészítése az egyéni foglalkozási órakeretből is
megszervezhető.
Az első évfolyamra felvett tanulót a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, vagy az
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat véleménye alapján az igazgató mentesítheti az értékelés és
minősítés alól, vagy számára egyéni továbbhaladást engedélyez.
Ebben az esetben előkészítő évfolyam keretében végzi az első évfolyamot, ha legkésőbb a 7.
életévében megkezdte a tanulmányait. Az előkészítő év egyéni továbbhaladásra változtatható.
Az egyéni továbbhaladás legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tart.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

- egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
- egyéni foglalkozások
- felzárkóztató foglalkozások
- fejlesztő foglalkozások
- lehetőségekhez igazított csoportbontások
- napközi otthon
- tanulószoba
- egyéni bánásmód
- integráció, szegregáció
- a másság elfogadtatása és tudatosítása
- a pályaválasztás irányítása, segítése
- szakintézményekkel való kapcsolattartás (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, óvoda, vakok
intézete, gyógypedagógiai intézet, egészségügyi szervezetek…)
- együttműködés a szülőkkel
- a kapcsolódó továbbképzési lehetőségek kihasználása

Személyi és tárgyi feltételek:

- szakember-ellátottság biztosítása (pl.: pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő
pedagógus, mentor tanár stb.…a lehetőség függvényében)
- tárgyi feltételek biztosítása (pl.: fejlesztő szoba, fejlesztő eszközök stb.…)
- valamint az adódó pályázati lehetőségek kihasználása és a működő programok fenntartása a
feltételek javítása érdekében.

Kapcsolataink:
- Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
- Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
- Gyermekjóléti Szolgálat
- Óvoda
- Művészeti Iskolák
- Történelmi Egyházak
- Egészségügyi alapellátó intézmény
- Területi Gyermekek Szakszolgálat
- Civil Szervezetek
- Német Nemzetiségi Önkormányzat
- Napkor Nagyközség Önkormányzata
- Napkori Svábok Egyesülete
- Kaplony - testvértelepülés

62
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek

. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki
átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és
felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezett

Tehetségen azt a velük született adottságukra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által
kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több
területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.

A tehetséggondozás első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre
utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, affektív, emocionális stb.)
A tehetség néhány jellemzője:
- logikus gondolkodás, a következtetés képessége
- a figyelem, az emlékezet, az absztrakció magas foka
- az ismeret megőrzésének képessége, a külvilággal szembeni nyitottság
- magas fokú kreativitás, kíváncsiság, érdeklődés
- szorgalom, kitartás és becsvágy
- folyamatos kommunikáció

MIRŐL ISMERHETŐ FEL A TEHETSÉGES GYEREK?

- nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról
- szokatlan kifejezéseket használnak, szókincsük gazdag
- sokat olvasnak, beszédük kifejező
- jó megfigyelők, felismerik az ok-okozati viszonyokat, tényeket
- kritikusan gondolkodnak, véleményüket elmondják
- szokatlan kérdéseket fogalmaznak, az ismétlődő feladatok untatják őket
- gyakran nem tartanak a többséggel, egyéni elképzeléseik vannak

A legtöbb szülő az iskolában elért jó eredményre ösztönzi a gyermekét, mert szemében a tudás
érték. A jó eredmény kitörési lehetőségeket jelent a tanulónak.
Iskolánk fontosnak tartja a jó képességű és szorgalmas diákok szakmai támogatását, a
tehetséggondozást az egyéni képességük, tehetségük és fejlődési ütemük figyelembe vételével.
A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és
oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. A tehetséggondozás színterei a
kötelező órák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások és az egyéni foglalkozások.

Tanulócsoportok kialakításának elvei

Az első-nyolcadik évfolyamokon német nemzetiségi nyelvoktatás folyok felmenő rendszerben. A

3-4. osztály, részben szakosított (3. osztálytól testnevelés) illetve tantárgycsoportos oktatással folyik.
A bevezető és a kezdő szakasz adott esetben történhet nagyfelmenő rendszerben is. 5.-8.
évfolyamokon a technika tanítását csoportbontással oldjuk meg.
Tanévenként az 5.-8. osztályokban a tanulók, valamint a szülők igénye alapján magyar,
matematika, német nemzetiségi nyelv és angol nyelv tantárgyakból csoportbontást végzünk
igényfelmérés alapján 5. osztálytól. A hatékonyság érdekében folytatjuk a már több éve megkezdett
emeltszintű oktatást matematika tantárgyból 5.-8.-ig azokban a csoportokban, amelyekben a helyi
tanterv bevezetésére nem kerül sor.

63
 A tanári képzés
A pedagógusok oklevelei, amit a felsőfokú oktatási intézményben szereztek nem örökérvényűek.
A megszerzett pedagógiai, szakmai ismereteket állandóan felszínen kell tartani, azt gondozni,
karbantartani szükséges.
Ez elérhető önképzéssel, graduális, posztgraduális képzéssel. Az oktatási törvény egyértelműen
szabályozza az ezzel kapcsolatos teendőket. A fent említett továbbképzéseken túl
hagyományainkhoz híven belső szakmai napokat kívánunk tartani. A graduális, posztgraduális
képzésekről tervet készítünk, figyelembe véve az iskola, a pedagógusok érdekét, a fontossági
sorrendet. A POK által szervezett és irányított továbbképzések.
TÁMOP-3.1.4.C.-14 pályázat lehetőséget ad arra, hogy tanítóink,tanáraink megfelelő módszertani
képzéseken vegyenek részt.
A fenntarthatóság érdekében kiemelt célunk a tanári önképzések megindulása, a módszertani
tudás, team- és műhelymunka keretében való átadása. A fenntarthatóság biztosítására a tantestület
implementáló pedagógusai közül „fenntarthatósági teamet” alapítunk meg a 2016/2017. tanév
végéig.
Ösztönözni kívánjuk a teammunkát, a belső továbbképzések szerveződését, az iskolák közötti
munkacsoportok alakítását. Ennek részét képezik a megszervezendő közös programok,
tapasztalatcserék, a horizontális együttműködések kialakulása.
A tantermi folyamatok szintjén különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az idejétmúlt frontális
módszert váltsa fel a kompetencia alapú, a tanulói kooperációra épülő pedagógia. Ezzel
párhuzamosan olyan alapvető értékek kapjanak szerepet a mindennapi tanulási folyamatokban, mint
a tolerancia, a másság elfogadása és a szociabilitás.

Egészségnevelési-, egészségfejlesztési program, elsősegély-nyújtási

alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Jogszabályi háttér:

A 20/2012. EMMI r.128.-132. § szerint :

1. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben
minden gyermek részesüljön a testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő,
a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő
tevékenységekben.
2. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat,
amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet,
a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a
nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi
állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
3. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a
gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel
összefüggő feladatokra, melyek összhangban vannak a 2012-es Nemzeti alaptanterv testi és lelki
egészségre nevelésével.

Elsődleges cél, hogy

- a fiatalok felismerjék, hogy az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt
óvnia kell,
- érezzék, hogy önmagukért és másokért felelősséggel tartoznak,
- tudják, hogy az egészséges életmód erkölcsi kötelesség is.
Feladatok:
1. Az egészségnevelési tevékenység során az egyes egyének egészségtudatos magatartásának
kialakítására kell törekedni, ezen belül is az egészségmegőrző szokások megformálására.

64
 2. Az iskolának segítenie kell a helyes táplálkozás, mozgáskultúra és a testápolási szokások
elsajátítását.
3. Meg kell ismertetni a tanulókkal az egészségkárosító tevékenységi formákat. A tanulókkal
tudatosítani kell az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális
szabadság következményeit, a testi bántalmazás, iskolai erőszak, internet használat veszélyeit.
4. Fel kell világosítani a fiatalokat, hogy a helytelen gyógyszerfogyasztás, vegyszerkezelés, a
környezetszennyezés egészségüket veszélyezteti.
5. A tanulókban ki kell alakítani azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek gyakorlásával, s
korszerű ismeretekkel képesek egészségük megőrzésére. Fejlesszék a beteg, sérült és
fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. Bemutatjuk, s elsajátíttatjuk
velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat.
6. Iskolaorvos, iskolavédőnő, fogorvos által szervezett, a jogszabályban meghatározott
feladatok elvégzése.
7. Baleset megelőzés- elsősegélynyújtás ismeretek átadása.

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának kötelező feladata.
Területei: a tanítási óra, tanórán kívüli tevékenység, osztályfőnöki munka, valamint a szülői
együttműködés

Tantárgyi lehetőségek:

Alsó tagozat:
 Környezetismeret
 Testnevelés, úszásoktatás

Felső tagozat:
 Természetismeret
 Biológia
 Életvezetési ismeretek és készségek a drog prevenciós program alapján osztályfőnöki óra
keretében (évi 5 óra)
 Testnevelés, gyógytestnevelés, úszás
 Technika, életvitel óra
 Elsősegélynyújtás ismeretek (8. évfolyam)

Tanórán kívüli lehetőségek:

 Tanulmányi kirándulás
 Évente egy sportnap
 Az iskola által szervezett sportfoglalkozások, erdei iskolában valón táboroztatás
 Tömegsport foglalkozások, úszásoktatás, természetjárás, sízés
 Osztályfőnöki szervezésben gyalog vagy kerékpártúra a környéken.
 Az iskolai egészségügyi szolgálat – iskolaorvosok, védőnő – segítségének igénybe vétele:
alkalmanként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásához, a tanulók egészségügyi és higiéniai
szűrővizsgálatának megszervezéséhez.
 Mentálhigiénés terület (pszichológus, logopédus munkája)
 Egészségnap vagy egészséghét programjának megszervezése.
 Egészséges táplálkozás: menza, büfé, véleményezése, javaslattétel a X. fejezet 42. pontja
alapján
A célokat, feladatokat tevékenységrendszerben valósítjuk meg.
A speciális ellátást igénylő gyerekekre fokozott figyelmet fordítunk.

65
 F E L A DA TO K A L S Ó TA G O Z A T
E G É S Z S É G T U DAT O S  ALAPVETŐ SZOCIÁLIS
M AG ATA RT Á S KÉSZSÉGEK KIALAKÍTÁSA.
KIALAKÍTÁSA: S Z A B Á LYA L KO T Á S ,
ÖNISMERET ÉS BEKAPCSOLÓDÁS A
KÖ R N Y E Z E T BESZÉLGETÉSEKBE. A
SZERETET KIFEJEZÉSE, A
B I RT O K L Á S I V Á G Y
LEKÜZDÉSE!
B O C S Á N AT K É R É S .
Önálló munkavégzés,
szabályismeret. Fogékonyság az
együttérzésre, segítség felajánlása.
 Változás és fejlődés különbsége. A
képzeletvilág fejlesztése. A
humánus magatartás kialakítása, a
vágyak megfogalmazása.
 Hibák és erények ismerete, személyi
higiénia, konfliktuskezelés, dicséret,
elismerés kifejezése
 Szokásrend kialakítása, egészséges
életkörülmények igénylése.
EGÉSZSÉGMEGŐRZ  A helyes testtartás kialakítása,
Ő SZOKÁSOK gyakoroltatása.
KIALAKÍTÁSA  A környezet és az egészség
összefüggése.
 Egészségügyi ismeretek,
komfortérzés, közérzet, az egészséges
és egészségtelen életmód
megkülönböztetése
 Testmozgás örömének
megismertetése.
T Á P L Á L KO Z Á S É S  Az egészség táplálkozás
M O Z G Á S K U LT Ú R A alapismereteinek elsajátítása.
 A helyes étkezési szokások
fontossága.
 Az aktív testmozgás szerepe, értéke,
formái.
 Az egészséges fizikum megóvásának
lehetőségei mozgással.
 Az aktív pihenés: pihenteti a testet és
a lelket.
 Játékos szabadidős foglalkozások.
 Kézmosás fontossága.
E G É S Z S É G K Á RO S Í T  Baleset megelőzés: tűzgyújtás, gáz-,
Ó TÉNYEZŐK áramhasználat.
 Az egészségkárosító tényezők
megismertetése.
 A befolyásolás és kezelés az
információ értékelése, reklám.
 A visszaélés fogalma, tanuljon meg
„nem”-et mondani.
66
F E L S Ő TA G O Z A T
 R E Á L I S Ö N É RT É K E L É S ,
KÖ Z Ö S S É G I
K A P C S O L AT R E N D S Z E R E K .
 Az önnevelésre való képesség
kialakítása, szerepvállalás,
tolerancia, előítélet mentesség.
 A nemi identitástudat
megerősítése, a nemi szerepek
fogalma.
 Konfliktuskezelési képesség
kialakítása, reális célok
megfogalmazása.
 Az egészség értéke életünkben.
 Növekedés, változás. Az ezzel járó
testi, lelki jelenségek felismerése,
törvényszerűségeinek elfogadása.
 Helyes napirend, életrend, életritmus.
A rövid és hosszú távú döntések
hatása egészségünkre.
 Stresszhelyzetek és kockázati tényezők
felismerése. A veszteségkezelés
módjai.
 Az egyén felelős életminőségének
alakításában
 Jövőtervezés
 Táplálkozás, étrend
 Az egészséges táplálkozás
alapismereteinek elsajátítása.
Étkezések
 Az aktív testmozgás szerepe, értéke,
formái.
 Az egészséges fizikum megóvásának
lehetőségei mozgással.
 Az aktív pihenés: pihenteti a testet és
lelket.
 Tömegsport foglalkozások.
 Járványügyi és élelmiszerbiztonság
megvalósítása
 A drog fogalma, hatása az egyén
szervezetére, a családra, a
társadalomra.
 Legális szerek, gyógyszerek, illegális
szerek.
 Az alkohol, a dohány – kísértésnek
kitéve  akaratgyengeség, önsors
rontás.
 Az egyén és a drogok, a drogok és a
média és a társadalom.

Balesetmegelőzés-  Balesetvédelmi oktatás
elsősegélynyújtás (környezet ismeret órán)
 Egészségnap
GYÓGYSZER,  Életkorának megfelelően ismerje fel a
VEGYSZER, lakásban és annak környékén lévő
KÖ R N Y E Z E T S Z E N N Y veszélyes anyagokat.
EZÉS ~ VÉDELEM  Kövesse a használati utasítást!
 Környezetszennyezés, káros hatásai.
 Szelektív hulladékgyűjtés
szokásrendjének kialakítása,
gyakoroltatása.
ÓVD ÉS VÉDD  Tisztelet, szófogás: NEM-ek,
M AG A D ! segítségkérés.
 Szabályvállalás, követés,
(Készségfejlesztés) alkalmazkodás helyzetekhez,
személyekhez.
 Ítélőképesség fejlesztése az emberi
kapcsolatokban, veszélyes személyek
felismerése.
 Önmegfigyelés, felelősségtudat.
 Az együttműködés fejlesztés.
 A veszély, a kockázat fogalmának
megértése.
 Veszélyhelyzetekben segítségnyújtás.
 A segélykérés formái, közérdekű
telefonszámok ismerete.
 Az óvatosság megfelelő helyzetekben.
 A döntés, kényszer, választási
lehetőség, határozottság, önbizalom
kifejezésmódjai.
 Egyértelmű helyzetekben határozott
viselkedés, kommunikációban
félreérthetetlen önkifejezés.
 Helyes kommunikációs technikák
tanulása.
 Pozitív gondolkodás kialakítása.
 Másság elfogadása
67
 Veszélyben a bőr: testápolás és káros
sugárzások hatásai.
 Serdülőkori devianciák.
 Bántalmazás
 Internet veszélyei
 Balesetvédelmi oktatás
 Elsősegélynyújtás ismeretek
 Egészségnap
 Veszélyes anyagok, helyezetek és
tényezők otthonunkban és
környezetünkben.
 Kémiai anyagok hatása: gyógyító,
terápiás vagy egészség és
környezetkárosító, mérgező hatás.
 Környezet és természetvédelem
jelentősége.
 Személyes biztonság: jogaim és
kötelességeim, felelősségem.
 A megelőzés fontossága – a kollektív
felelősség.
 Önkéntesség.
 Előrelátás, megfontoltság.
 A kísértésnek, csoportnyomásnak való
ellenállás.
 Visszautasítási technikák, ellenállási
készség fejlesztése.
 Énkép erősítése
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskola egészségügyi feladatok:

Iskolánkban heti egy alkalommal rendel iskolaorvos, illetve napi rendszerességgel jelen van a
védőnő. Feladataikat az iskola egészségügyi ellátásról szóló rendelet alapján végzik, mely tartalmazza
többek között:
 A tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak elvégzését, mely magába foglalja a testi,
érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Célja a krónikus
betegségek és kóros elváltozások korai felismerése.
Elsősegélynyújtás: az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut betegségek ellátását,
háziorvoshoz, vagy szakrendelésre való
 irányítást.
 A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzését.
 Testnevelési csoportbeosztás elkészítését (gyógy-és könnyített testnevelési foglalkozásra,
felmentésre utalások)
 A tanulók pályaválasztásának segítését.
 Felkérésre egészségnevelő előadások tartását. Lehetséges témakörök:
Személyi higiéné, egészséges életmód, egészséges táplálkozás, elsősegélynyújtás, családtervezés,
fogamzásgátlás, szenvedélybetegségek megelőzése

Részt vesznek az egészségnapok szervezésében és lebonyolításában.

Munkájukat az iskola vezetésével egyeztetett munkaterv szerint végzik.

Környezeti nevelési program

A környezeti nevelésünk általános céljai:
 Alakuljon ki tanulóinkban olyan környezettudatos magatartás és életvitel, mely megakadályozza,
fékezi a környezeti válság elmélyülését. Ismerjék fel, hogy egyéni és közösségi környezetkímélő
magatartásuk csak akkor lehet eredményes, ha az a környezet sokoldalú megismerésén alapul.
 Értsék meg, hogy az emberi társadalom fejlődésének fenntarthatósága szoros összefüggésben
van a környezet egészséges állapotával-ember és környezet kölcsönös egymásrautaltsága-
 Váljon meghatározó erkölcsi alapelvükké a környezet értékeinek megőrzése, a környezeti
erőforrások előrelátó és takarékos felhasználása.
 Segítse elő tanulóinkban annak a meggyőződésnek a kialakulását, hogy életkortól függetlenül,
minden egyes cselekedetükkel képesek pozitívan hozzájárulni környezetük védelméhez.

A környezeti nevelésből adódó általános feladataink:

 Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása tanulóinkban.

 A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást
közvetítsünk.
 A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése.
 Minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy a környezeti nevelés, tervszerű szándékos
pedagógiai folyamat, mely összetett személyiség-, és közösségformálást jelent, amely képessé tesz
felnőttet és tanulót a másokkal való együttműködésre, az együttélésre.

68
 A környezetünk jellemzői Elvégzendő feladatok

Légszennyezés Növények gondozása, pótlása, újak ültetése az iskolák

környezetében és az épületekben egyaránt.
Szemét Szelektív hulladékgyűjtés
Felvilágosítás
Iskolabelső Esztétikus, tiszta környezet
Energiafelhasználás Gazdaságos felhasználás.
Világítás Energiatakarékos izzók
Vízfelhasználás Fogyasztás optimalizálása
Iskolabüfé Egészséges étel, ital
Eszközellátottság Dekorációk, ismeretterjesztő folyóiratok

Céljainkat és feladatainkat a következő színtereken kívánjuk megvalósítani:

Tanórai keretek, tanórán kívüli tevékenységek.

A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A tanulók

- ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi

alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)
- tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére
A TANULÓKBAN

- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés,

vitakészség, véleményalkotási képesség,
TÖRTÉNELEM

A tanulók
- mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,
- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyomány tisztelete,
- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén
felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
- a rendelet hangsúlyossá teszi annak kimondását illetve megjelenítését a történelem tantárgy
tantervi tartalmaiban, hogy az egyetemes és a magyar történelemben a népcsoportok,
nemzetiségek nemzetalkotó szerepe, továbbá a nyelvi-vallási etnikumok történelem formáló
jelenléte megfelelő súllyal említendő

HON- ÉS NÉPISMERET

A tanulók
- ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök).

69
Hit és erkölcstan - Etika
A tanulók
- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető
legkevesebb károsodást okozzák, s utódjaiknak is megfelelő életteret hagyjanak

A tanulókban
- alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától
függetlenül is értéket képviselnek;
- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

IDEGEN NYELV – NÉMET NEMZETISÉGI, ANGOL

A tanulók
- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának
segítségével
- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-
munkában választ keresni idegen nyelven.

A TANULÓKBAN

- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

MATEMATIKA

A tanulók
- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket
matematikai módszerekkel demonstrálják
- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait
- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és
feldolgozására, táblázatok, grafikonok készítésére és elemzésére

KÖRNYEZETISMERET, TERMÉSZETISMERET

A tanulók
- ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal,
- ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az
ember felelősségét az élővilág megőrzésében,
- ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez
szükséges életvitel jellemzőit

FIZIKA

A tanulók
- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára
- ismerjék fel az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)
egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit
- ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

KÉMIA

A tanulók
- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére

70
 - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának
csökkentésére
- ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait,
tartózkodjanak ezek kipróbálásától

FÖLDRAJZ

A tanulók
- képesek legyenek megérteni környezetük alapvető természeti és gazdasági összefüggéseit,
melyek alapjául szolgálnak a globális problémák iránti fogékonyságnak.
-
A TANULÓKBAN

- alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

BIOLÓGIA

A tanulók
- ismerjék meg a fontosabb környezet-egészségügyi problémákat
- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

ÉNEK-ZENE

A tanulók
- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban
- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

A tanulók
- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit
- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére
- tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira
- ismerjék a természetes alapanyagok használatát

TÁNC ÉS DRÁMA

A tanulók
- természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül
- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

A tanulók
- ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait
- ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelvét
- sajátítsák el az, kertészeti alapismertek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető
ismérveit, ismerjék meg a növények termesztésével kapcsolatos technológiai folyamatát,
vetéstő, ültetéstől felhasználásig, annak növényvédelmét
- sajátítsák el a helyes higiéniai, öltözködési szokásokat
- sajátítsák el a tankonyhában végzett műveleteket, figyeljenek a higiéniára, egészséges
táplálkozásra, kulturált étkezésre
- legyenek tisztába a gyakorlókertben és tankonyhában végzett munkálatokkal, annak
szükségességével

71
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)

A tanulók
- legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni,
- legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé
egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

TESTNEVELÉS

A tanulók
- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják,
egészséges testi fejlődésüket
- a testi és lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók
élethosszig tanító, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásnak
célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség
eszközeivel való személyiségfejlesztés
- győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését
tekintve
- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az
eszközök, és tornaszerek

A szakmai jelleg erősítése mellett figyelmet kell fordítani az általános esztétikumra és változatos
természetes díszítőelemek felhasználására. Gondot kell fordítani a tantermek melletti folyosó,
lépcsőház igényes dekorációjára is.

TA N Ó RÁ N K ÍV Ü LI LE HE TŐ SÉ G E K

Szakkörök:
Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének
nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.:
biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.).
- biológia
- matematika
- informatika
- magyar
- idegen nyelvi
- atlétika
- ECDL
- egészségnevelés
- történelem

Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra,

feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő
munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Megszervezhetjük annak kiderítését,

hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai
víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok
térképét, kutathatják a hulladékkezelés módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító
hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza „zöldítési” tervét. Az effajta program nagyon
hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt.

72
A környezet- és egészségvédelem jeles napjai - A természet-környezetvédelem és az egészségügy
jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és
tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót, bemutatókat vagy
kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

Március 22. Víz Világnapja

Április 22. Föld Napja
Május 10. Madarak és Fák Napja
Május 31. Dohányzásmentes Világnap
Június 5. Környezetvédelmi Világnap
Október 4. Állatok világnapja
Október 31. Takarékossági Világnap
November 17. Füstmentes Nap
December 1. AIDS elleni világnap

Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma
részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-
nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre,
vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba, táboroztatás Erdei Iskolában.

Zöldesítés – A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők,

illetve az iskola-közeli lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és
a zajtól, portól védhetjük szervezetünket.

Vetélkedők, tanulmányi versenyek- Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy

vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány

problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészeteszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort
(pl. Föld napja, Víz Világnapja).

Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaháza…) illetve
az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat
készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl. Karácsonyi vásár)

Sportnap – A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük és az egészséges ételek, italok,

gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is
összeköthetjük.

Napközi és tanulószobai szabadidős foglalkozások – séta a környéken, termések gyűjtése.

DSE szervezése - délutánonként változó évfolyam – összetételben sportversenyek.

Előadások – A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból, illetve a kiírt
pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok,
szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a
tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas
szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is!

Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.

73
Lakóhelyünk környékének természeti és környezeti értékei
Iskolánk körülbelül 12 km-es távolságban fekszik a megyeszékhelytől. Nyíregyháza
nem dicsekedhet középkori várakkal, kastélyokkal, katedrálisokkal, sajnos a folyók is elkerüli,
van viszont egy kincse, az pedig a sóstói erdő. A Tölgyes csárda környékén van az erdő
legöregebb része. Itt körülbelül 30 hektár területen a tölgyek 100 évnél is idősebbek.
Különösen széppé teszi az erdőt, hogy a sudár tölgyek lombkoronája alatt gazdag cserjeszint
alakult ki. Ebben a fagyal és a bodza játssza a szerepet, de jellemző még a galagonya, a
vörösgyűrű som és a papsipka vagy kecskerágó. Sok a kúszónövény is, például a vadkomló és
az iszalag. Az erdő tisztásait tarka virágok sokasága népesíti be. Mint a Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Környezet- és Természetvédelmi Olvasókönyv írja, a neves tudós Soó Rezső
350 virágos növényt jegyzett itt le, például: erdei ibolya, illatos gyöngyvirág, fürtös és üstökös
gyöngyike, fehércsillagú madártej, erdei szamóca. Ritka botanikai értékünk a berki aggófű,
amely különös védelmet érdemel, hogy ne tűnjön el erdőnkből úgy, mint a 40-es években
még nagy számban nyíló kardvirág. Sóstófürdőn a kellemes és gyógyító fürdőzési
lehetőségek mellett értékmentő és őrző látványosság a Sóstói Múzeumfalu. Az 1979
szeptemberében megnyílt létesítmény az ország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi
múzeuma, ahol megtekinthetőek az Észak-Tiszántúl sokszínű népi építészeti, a falusi
életmód tárgyi emlékei. Az úgynevezett „jeles napokon” egész napos kulturális programokon
vehetünk részt. Sóstó-erdei Szabadidő Park és Állatpark az ország legnagyobb területű
állatparkja. Munkatársai az egész világot idevarázsolták az árnyas lombok alá, a magyar
paraszt udvartól a trópusi dzsungeleken át az északi sarkig. A park célja, hogy szórakoztatva
neveljen, ezért már évek óta nagy sikerrel működik itt erdei iskola. Sóstóhegyet elhagyva
érkezhetünk meg a Nyíri Arborétumba, amelyet Molnár Ibolya biológus létesített 1994-ben.
Az itt élő növények mellé igyekszik betelepíteni Magyarország őshonos fás szárú növényeit.
Ugyancsak a növényvilágot tanulmányozhatjuk a Nyíregyházi Főiskola botanikus kertjében,
ahol a látogatók megismerhetik a hazai és távoli földrészek flórájának képviselőit. A
megyeszékhely egyé nevezetességeinek megismerése.

Napkor Nagyközség dél-keleti, déli hatását hatalmas erdők veszik körül. A benne
lévő fafajták közül megtalálható a tölgy, nyár döntő többségében az akác. Az
erdőgazdálkodást a Napkori Erdőgazdák Szövetkezete végzi a vadgazdálkodással együtt
kiváló eredményekkel. 1999-ben került átadásra a megy legnagyobb 300 hektáros
vadaskertje, amely Európai szinten a legmodernebbek közé tartozik. Benne vaddisznó,
dámvad, őz, apróvadak várják a vadászni vágyókat. Ez egyben turisztikai látványosság is.
Nem is olyan régen itt vadászott a spanyol király.

A szövetkezet erdei iskolát létesített, ahol 30 tanulót tud fogadni egy turnusban,
szállással, teljes ellátással.

74
 VIII. HELYI TANTERV

1-4. osztály nemzetiségi

2013/2014. tanév

Tantárgyak 1. évf. Kerettan. 2. évf. 3. évf. 4. éfv.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 7 8 7,5 7,5
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 5
német nyelvoktató
Népismeret* 1
Angol
Matematika 4 4 4 4
Hit- és erkölcstan 1
Környezetismeret 1 1 1,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1,5 1,5
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Informatika 0,5 0,5
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 3
Összes óra 25 2 26 2 25 25,5
Rendelkezésre álló 27 20 20 25,5
órakeret
Összes órakeret 54
52. §. (7) 2 2 2,25
52.§. 11/c. 6 % 2,4 2,4 2,7

A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német

75
 1-4. osztály nemzetiségi

2014/2015. tanév

Tantárgyak 1. évf. Kerettan. 2. évf. Kerettan. 3. évf. 4. éfv.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 7 7 7,5 7,5
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 5
német nyelvoktató
Népismeret* 1 1
Angol
Matematika 4 4 4 4
Hit- és erkölcstan 1 1
Környezetismeret 1 1 1,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1,5 1,5
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Informatika 0,5 0,5
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 3
Összes óra 25 24 2 25 25,5
Rendelkezésre álló 27 26 20 25,5
órakeret
Összes órakeret 54 53
52. §. (7) 2 2,25
52.§. 11/c. 6 % 2,4 2,7

A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német

76
 1-4. osztály nemzetiségi

2015/2016. tanév

Tantárgyak 1. évf. Kerettan. 2. évf. Kerettan. 3. évf. Kerettan. 4. éfv.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 7 7 6 1 7,5
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 5
német nyelvoktató
Népismeret* 1 1 1
Angol
Matematika 4 4 4 4
Hit- és erkölcstan 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1,5
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Informatika 0,5
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3
Összes óra 25 2 24 23 3 25,5
Rendelkezésre álló 27 26 26 25,5
órakeret
Összes órakeret 54 53 53
52. §. (7) 2,25
52.§. 11/c. 6 % 2,7

A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német

Csoportbontások 1. évfolyamon - magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi német nyelv, német népismeret,
matematika.
Német nyelvismeret és népismeret 3. évfolyamom csoportbontásban.

77
 1-4. osztály nemzetiségi

2016/2017. tanév

Tantárgyak 1. évf. Kerettan. 2. évf. Kerettan. 3. évf. Kerettan. 4. éfv. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 7 7 6 1 6
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 5
német nyelvoktató
Népismeret* 1 1 1 1
Angol
Matematika 4 4 4 4
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Informatika 0,5 0,5
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Összes óra 25 2 24 2 23 3 25 3
Rendelkezésre álló 27 26 26 28
órakeret
Összes órakeret 54 53 53 54

A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német

78
 1-4. osztály nemzetiségi

2017/2018. tanév

Tantárgyak 1. évf. Kerettan. 2. évf. Kerettan. 3. évf. Kerettan. 4. éfv. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 7 7 6 1 6
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 5
német nyelvoktató
Népismeret* 1 1 1 1
Angol
Matematika 4 4 4 4
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Informatika 0,5
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Összes óra 25 2 24 2 23 3 25 3
Rendelkezésre álló 27 26 26 28
órakeret
Összes órakeret 54 53 53 54

A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német

79
 1-4. osztály nemzetiségi

2018/2019. tanév

Tantárgyak 1. évf. Kerettan. 2. évf. Kerettan. 3. évf. Kerettan. 4. éfv. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 7 7 6 1 6
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 5
német nyelvoktató
Népismeret* 1 1 1 1
Angol
Matematika 4 4 4 4
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Informatika 0,5
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Összes óra 25 2 24 2 23 3 25 3
Rendelkezésre álló 27 26 26 28
órakeret
Összes órakeret 54 53 53 54

A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német

80
 1-4. osztály nemzetiségi

2019/2020. tanév

Tantárgyak 1. évf. Kerettan. 2. évf. Kerettan. 3. évf. Kerettan. 4. éfv. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 7 7 6 1 6
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 5
német nyelvoktató
Népismeret* 1 1 1 1
Angol
Matematika 4 4 4 4
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Informatika 0,5
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Összes óra 25 2 24 2 23 3 25 3
Rendelkezésre álló 27 26 26 28
órakeret
Összes órakeret 54 53 53 54

A * jelölt tárgyak tanításának nyelve német

81
 2013/2014. tanév
5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. Kerettan. 6. évf. 7. évf. 8. éfv.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 4 4 4 4
irodalom
Nemzetiségi 5 5 3* 3*
német*
Népismeret 1 1
Angol 2 2* 3* 3*
Matematika 4 3,5* 3* 3*
Hit- és erkölcstan 1
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia-egészségtan 0,5 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Dráma és tánc/ 1 0,5
Hon- és népismeret,
ember
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1,5 1 1
Technika életvitel és 1* 1* 1* 1*
gyakorlat
Mozgóképismeret 1
Informatika 0,5* 1* 1*
Testnevelés és sport 3 2 3 2 2 2
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 0,5
Összes óra 28 2 28,5 2 28 28,5
Rendelkezésre álló 30 28,5 25 25
órakeret
Összes órakeret 30
52. §.(7) 5,63 7,5 7,5
52.§.11/c. 6% 2,7 3 3

Az angol szabadon választott heti 2 órával emeli az órák száma 5. évfolyamon.

Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az
órák száma.
A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával
felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát.
A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 2 órával emelkedik.
A 7-8. évfolyamon a német-angol csoportbontásban van 3-3 órában.
A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra).
Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).

82
 2014/2015. tanév
5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. Kerettan. 6. évf. Kerettan. 7. évf. 8. éfv.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 4 4 4 4
irodalom
Nemzetiségi 5 5 3* 3*
német*
Népismeret 1 1
Angol 2 2 3* 3*
Matematika 4 3 1 3* 3*
Hit- és erkölcstan 1 1
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia-egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Dráma és tánc/ 0,5
Hon- és népismeret
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Technika életvitel és 1* 1* 1* 1*
gyakorlat
Médiaismeret 1
Informatika 1* 1* 1*
Testnevelés és sport 3 2 3 2 2 2
Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5
Összes óra 28 2 28 3 28 28,5
Rendelkezésre álló 30 31 25 25
órakeret
Összes órakeret 58 59
52. §.(7) 7,5 7,5
52.§.11/c. 6% 3 3

Az angol szabadon választott heti 2 órával emeli az órák száma 5-6. évfolyamon.
Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az
órák száma.
A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával
felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát.
A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával emelkedik.
A 7-8. évfolyamon a német-angol csoportbontásban van 3-3 órában.
A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra).
Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).

83
 2015/2016. tanév
5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. Kerettan. 6. évf. Kerettan. 7. évf. Kerettan. 8. évf.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 4 4 3 0,5 4
irodalom
Nemzetiségi 5 5 5 3*
német*
Népismeret 1 1 1
Angol 2 2 2 3*
Matematika 4 3 1 3 0,5 3
Hit- és erkölcstan 1 1 1
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia-egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Dráma és tánc/
Hon- és népismeret
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Technika életvitel és 1 1 1 1
gyakorlat
Médiaismeret 0,5
Informatika 1 1 1
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 2
Osztályfőnöki 1 1 1 0,5
Összes óra 28 2 28 3 31 3 28,5
Rendelkezésre álló 30 31 34 25
órakeret
Összes órakeret 58 59 64
52. §.(7) 7,5
52.§.11/c. 6% 3

Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az
órák száma.
A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával
felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát.
A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával, 7. évf. 3 órával emelkedik.
A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra).
Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).
8.évfolyamon felmenő rendszerben óraszám növekedés heti 5 órában német nemzetiségi tantárgynál

84
 2016/2017. tanév
5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. Kerettan. 6. évf. Kerettan. 7. évf. Kerettan. 8. évf. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 4 4 3 0,5 4
irodalom
Nemzetiségi 5* 5* 5* 5*
német*
Népismeret 1* 1* 1* 1*
Angol 2* 2* 2* 2*
Matematika 4* 3* 1 3* 0,5 3* 1
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia-egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Dráma és tánc/
Hon- és népismeret
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Technika életvitel és 1* 1* 1*
gyakorlat
Informatika 1* 1* 1*
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összes óra 28 2 28 3 31 3 31 3
Rendelkezésre álló 30 31 34 34
órakeret
Összes órakeret 58 59 64 64

Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az
órák száma.
A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával
felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát.
A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával, 7. évf. 3 órával, 8 évf. 3 órával emelkedik.
A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra).
Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).

85
 2017/2018. tanév
5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. Kerettan. 6. évf. Kerettan. 7. évf. Kerettan. 8. évf. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 4 4 3 0,5 4
irodalom
Nemzetiségi 5* 5* 5* 5*
német*
Népismeret 1* 1* 1* 1*
Angol 2* 2* 2* 2*
Matematika 4* 3* 1 3* 0,5 3* 1
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia-egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Dráma és tánc/
Hon- és népismeret
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Technika életvitel és 1* 1* 1*
gyakorlat
Informatika 1* 1* 1*
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összes óra 28 2 28 3 31 3 31 3
Rendelkezésre álló 30 31 34 34
órakeret
Összes órakeret 58 59 64 64

Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az
órák száma.
A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával
felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát.
A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával, 7. évf. 3 órával, 8 évf. 3 órával emelkedik.
A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra).
Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).

86
 2018/2019. tanév
5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. Kerettan. 6. évf. Kerettan. 7. évf. Kerettan. 8. évf. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 4 4 3 0,5 4
irodalom
Nemzetiségi 5* 5* 5* 5*
német*
Népismeret 1* 1* 1* 1*
Angol 2* 2* 2* 2*
Matematika 4* 3* 1 3* 0,5 3* 1
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia-egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Dráma és tánc/
Hon- és népismeret
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Technika életvitel és 1* 1* 1*
gyakorlat
Informatika 1* 1* 1*
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összes óra 28 2 28 3 31 3 31 3
Rendelkezésre álló 30 31 34 34
órakeret
Összes órakeret 58 59 64 64

Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az
órák száma.
A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával
felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát.
A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával, 7. évf. 3 órával, 8 évf. 3 órával emelkedik.
A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra).
Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).

2019/2020. tanév
87
 5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. Kerettan. 6. évf. Kerettan. 7. évf. Kerettan. 8. évf. Kerettan.

Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó Köt. ó Sz.f. ó
Magyar nyelv és 4 4 3 0,5 4
irodalom
Nemzetiségi 5* 5* 5* 5*
német*
Népismeret 1* 1* 1* 1*
Angol 2* 2* 2* 2*
Matematika 4* 3* 1 3* 0,5 3* 1
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia-egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Dráma és tánc/
Hon- és népismeret
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Technika életvitel és 1* 1* 1*
gyakorlat
Informatika 1* 1* 1*
Testnevelés és sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összes óra 28 2 28 3 31 3 31 3
Rendelkezésre álló 30 31 34 34
órakeret
Összes órakeret 58 59 64 64

Az emeltszintű csoportoknál matematikából 5-6. évfolyamon 2-2, míg 7-8. évfolyamnál 3-3 órával emelkedik az
órák száma.
A csillaggal jelzett nemzetiségi német nyelv heti 5 órában felmenő rendszerben, míg a népismeret heti 1 órával
felmenő rendszerben emeli a tantervi órák számát.
A szabadon felhasznált órák 5. évf. 2 órával, 6. évf. 3 órával, 7. évf. 3 órával, 8 évf. 3 órával emelkedik.
A technika tantárgy csoportbontásban történik (1-1 óra).
Az informatika tantárgy 6. évfolyamtól csoportbontásban történik (1-1 óra).

88
 Tankönyvek kiválasztásának elvei
1. A tankönyvek kiválasztása elsősorban a szaktanár feladata. Az intézményben azonban
egységes nevelési-pedagógiai és szakmai elvárásoknak kell eleget tenni. Tehát döntés előtt a
nevelőtestület valamennyi tagjának ki kell kérni a véleményét. Ebben a feladatban lényeges szerep
hárul a szakmai munkaközösségekre.
A tankönyvek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy kizárólag az OM által jóváhagyott, a
hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadvány rendelhető meg.

2. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

évvégéig) tájékoztatjuk. Törvényi előírásoknak megfelelően minden évfolyamon (1-8.) a tankönyv
ingyenesen biztosított.
A német nemzetiségi nyelvoktatáshoz tartozó tankönyveket az állam a tanulók részére ingyenesen
biztosítja tartós használatra, mely négyévente újra rendelhető.

3. A taneszközök kiválasztásnál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:
- A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének.
- Tegyük általánossá a tartós tankönyvek használatát.
- A taneszközök használatában takarékosságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon
szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
- A tankönyvcsomag ára lehetőleg feleljen meg a tankönyvrendelési törvényben meghatározott
normatív támogatás összegének.
-

A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket tartjuk szem előtt:

- hogyan felel meg a NAT követelményeinek,

- milyen összhangban van a munkatankönyvekkel,
- szakmaiság,
- mennyire emeli ki a lényeget,
- pedagógiai, logika felépítése,
- használhatóság,
- hogyan emeli ki a minimum szintet,
- ára,
- áttekinthetőség,
- egymása épülés,
- tartósság,
- szemléletesség,
- esztétikum,
- koncentráció,
- kompatibilitás.

89
A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása.

Az 1-8 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.

 fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív interaktív tanulási
technikákat és tanulás-szervezési módokat
 diákjainkat felkészítjük az őket ért információk közötti eligazodásra, a szabad választás és a
kritikus válogatás összeegyeztetésének képességére, szilárd erkölcsi elvek használatára
(infokommunikációs eszközök biztos használata, anyanyelvi kommunikáció fejlesztése,
erkölcstan, emberismeret és etika, társadalomismeret, művészeti tantárgyak által közvetített
alapvető anyagi és szellemi értékeink tiszteletére nevelés)
 törekszünk az empátia, személyes véleményalkotás, az önismeret és az együttműködés
fejlesztésére
 ünnepségeink, megemlékezéseink révén a történelem jeles eseményeinek és szereplőinek
sokrétűbb ismeretével, magyarságtudatunk mélyítésével a haza felelős polgáraivá nevelést
szolgáljuk
 korosztályi befogadóképességhez igazodva a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés
minden tantárgyban hangsúlyos szerepet kap
 a kreativitást fejlesztjük, törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók
egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére
 a tanulói teljesítmények értékelése személyre szóló, fejlesztő és motiváló
 a tanulási stratégiák megválasztásában figyelembe vesszük az életkori jellemzőket és
törekszünk gyakorlatias tapasztalatokon alapuló ismeretek közvetítésére
 az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának
alkalmazásával kívánjuk megoldani

Az 1-4 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.

 olvasmányok feldolgozásával lerakjuk a történelmi látásmód alapjait
 felkeltjük az információforrások, könyvtár, olvasás iránti érdeklődést
 az idegen nyelvek tanításával felébresztjük a nyelvek megismerésének vágyát.
 matematikai tartalmakat cselekvésbe ágyazottan közvetítünk, játékos formában bevezetjük a
modern matematikai látásmódot
 környezetünk növény és állatvilágának megismerésével, gondozásával lerakjuk a
környezettudatos magatartás alapjait
 játékos formában bemutatjuk a mozgás örömét, úszó- és sportiskolai osztályok
működtetésével lehetőséget biztosítunk az intenzív, irányított sportolásra, minden alsó
tagozatos diákot megtanítunk úszni, sportági alapozással biztosítjuk a sportágválasztást
 fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe

Az 5-8 évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.

 a szövegértést és a lényegkiemelést minden tantárgyi környezetben előtérbe helyezzük
 tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk az önálló tanulás és ismeretszerzés formáiról
(csoportmunka, projektmunka, kísérletek, bemutatók…)
 tanulóinkat elindítjuk az idegen nyelv önálló tanulásának és használatának útján,

90
  a művészeti kifejezőeszközöket tudatosan használtatjuk, egyre több művészeti alkotással
ismertetjük meg őket
 informatikából többletidő biztosításával elégítjük ki az információáramlás iránti növekvő
érdeklődésüket, elméleti alapozással biztosítjuk a továbblépés lehetőségét
 a mozgás igényét elmélyítjük,

Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének elvei

FELVÉTEL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. OSZTÁLYÁBA, ÉS ÁTVÉTEL A FELSŐBB ÉVFOLYAMOKRA

A 2011. évi CXC. törvény 45.§ (2). bekezdése szerint a gyermek abban az évben, melynek augusztus
31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a
gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában
részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
Az intézmény beiskolázási körzethatárait a Kormányhivatal határozza meg.
A szülő március 01- és április 30-a között, a meghirdetett időpontban köteles gyermekét a lakóhelye,
ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes, vagy a választott iskola első évfolyamára
beíratni.
A beíratás időpontja előtt 30 nappal, a beiratkozással kapcsolatos felhívást kell közzétenni az
intézménynek a honlapján és plakát formában is.
A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt. A fenntartó hivatott elutasítás esetén a felül bírálati
kérelmet elbírálni.
1. Az intézmény a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót fel kell,
hogy vegyen.

2. Az első osztályba történő jelentkezés feltétele, hogy a gyermek az adott naptári év augusztus
31. napjáig a hatodik életévét betöltse.

3. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására

alkalmas,

- a gyermek nevére kiállított személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

- és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
- a szülő személyi adatait és lakcímét igazoló hatósági igazolványt.
- szükség esetén szakértői bizottsági véleményt.

(5) Sport és művészeti emelt szintű oktatás esetén az iskola pedagógiai programja szerint
alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is.
1. A második nyolcadik évfolyamba történő átvételnél be kell mutatni:
- a tanuló anyakönyvi kivonatát;
- a szülő személyi igazolványát;
- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

2. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie idegen
nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése
alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt
követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

91
 megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles
megismételni.
3. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző
tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott
évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei

Továbbhaladás az iskolában

1. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb
az azt követő évben tankötelezetté válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart,
amelyben a tanuló a 16. életévét betölti, ha a 8. évfolyamot a 2011/12-es tanévben vagy
később kezdte, egyébként a 16 év helyett a 18. életévét kell tekinteni. A tankötelezettség
teljesítése a tanév első napján indul. NKT 45§ (1)
2. A tanuló felvétele és átvétele jelentkezés alapján történik, amelyről az iskola igazgatója
dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Azon tanulók, akik előző iskolájukban
német nemzetiségi tantárgyat nem tanultak, azok a tanév folyamán kötelesek beszámolni az
elmúlt évek német nemzetiségi tananyagából. (Osztályozó vizsgát kell tenniük. A
felkészítésről a szülő gondoskodik. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg.)
3. Az első évfolyam félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges
értékelést alkalmazunk. Második osztály év végétől osztályzatokkal történik az értékelés.
4. A tanév végi osztályzatokról, szöveges minősítésekről, a tanuló továbbhaladásáról
bizonyítványt kell kiállítani.( Nkt 57.§ (4))
5. A második-tizenharmadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor
léphet, ha minden tantárgyból teljesítette a kerettantervi kötelezettségeket.
6. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve
érdemjegyei alapján bírálják el. A második-tizenharmadik évfolyamon minden tantárgyból az
„elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz.
7. A tankötelezettség a szülő írásos kérésére magántanulóként is teljesíthető. A magántanulót
az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, ezért az igazgató által
meghatározott időben az adott évfolyam kerettantervi követelményeinek időarányos
teljesítésével ad számot a tudásáról. A vizsga formája a mindenkori érettségi szabályzatnak
megfelelő.(Nkt 45.§ (5) 55.§)
8. A tanuló, a szülő (kiskorú tanuló esetén) írásbeli kérelmére az intézmény vezetője
engedélyezheti, hogy a tanuló a helyi tantervünkben nem szereplő ismeretek megszerzése
céljából másik iskolában vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. Az adott tantárgyból a
tanuló teljesítményét a fogadó iskola végzi.
9. A tanulóknak félévi és tanév végi osztályzata megállapításához osztályozóvizsgát kell
tennie, ha: (20/2012(VII.31.) EMMI r. 51§ (7) Nkt 57§ (3))
- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló)
- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
- egy tanévben 250 órától többet mulasztott (és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető)
- ha a mulasztás az első félév végére meghaladta a 250 órát, az 1. félévi osztályzatait is
osztályozóvizsgán kell megszereznie.

92
- Az adott tantárgyból a mulasztása az órák 30%-át meghaladta (félévkor és év végén
egyaránt) és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető
- A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan
mulasztások száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett értesítési
kötelezettségének
- Tanulmányok alatti vizsgát (osztályozó, különbözeti, pótló, javító) független
vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési, oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a
tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem
ismételhető (20/2012. (VIII.31.) EMMI)
10. Az osztályozó vizsga iránti kérelmet írásban az igazgatónak kell benyújtani, aki
meghatározza annak az időpontját. A tantárgyi órán való részvétel alól sikeres
osztályozóvizsga esetén kaphat a tanuló felmentést. A felmentési kérelmet írásban az
intézmény igazgatójához kell benyújtani
11. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének,
mert az előző vizsga letételére halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig
tanulmányait a felső évfolyamon folytathatja. ( 20/2011. 77.§ (2))
12. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha
- a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
- az osztályozó-különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy
engedély nélkül távozik (20/2012.(VIII.31.) EMMI 64.§ (7) ) Javító vizsga időpontja aug. 15-
27-ig terjedő időpontban lehet.
13. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évfolyamot ismételni köteles.
14. Ha a tanköteles tanuló másodszor vagy további alkalommal ismétli ugyanazt a tanévet,
számára is lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 óra egyéni foglalkozáson vehessen
részt. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé
teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen
részt.( Nkt 27.§ (6))
15. Bármely évfolyamra járó tanuló részére legfeljebb egy alkalommal engedélyezhető az
adott évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba
léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az
intézmény igazgatója dönt. A megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a
tanuló.( Nkt 57.§ (1))
16. Ha a tanuló az osztályozó vizsgáról a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy
azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, javító vizsgát tehet, ha igazoltan
maradt távol, akkor pótló vizsgát.( 20/2012. EMMI 64.§ (7))
17. 2. évfolyamtól kezdődően, ha az iskolába áthelyezését kérő tanuló továbbhaladását
hátráltatja a két intézmény helyi tantervének eltérése, akkor az igazgató különbözeti vizsga
letételét írhatja elő.
18. A tanuló felvételével, átvételével, továbbhaladásával, a vendégtanulói jogviszonnyal, a
tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos döntésekről az intézmény vezetője értesíti a
tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is.
19. Sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló csak a
szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján kérhet
különleges bánásmódnak megfelelő ellátást.

93
 20. A tanulási zavar minél hatékonyabb kezelése érdekében az 1. évfolyamos tanulók közül az
adott területen végzettséggel rendelkező pedagógusaink felmérése alapján a kezelésre
szoruló kisdiákokat a nevelési tanácsadóba, szakemberekhez irányítjuk.
21. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait
megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.( Nkt 56.§ (2))
22. Az általános iskolai évfolyamok mindegyikén az erkölcstan vagy a hit és erkölcstan óra a
kötelező foglalkozások része. (Nkt 35.§) Az erkölcstan tantárgy állami kormányrendeletre
épül, a hit és az erkölcstan tartalmát és értékelését az Országgyűlés által elismert történelmi
egyházak határozzák meg. A magasabb évfolyamra lépés nem függ a hit és az
erkölcstan tantárgy minősítésétől. Az állami vagy egyházi szervezésű felkészítésen való
részvételt a szülőnek jogában áll megválasztani.

A tanulói jogviszony megszűnése

Az intézménybe felvett, oda beiratkozott tanuló tanulói jogviszonyt létesít. A tanulói jogviszony
fennáll a tanulmányai befejezéséig, illetve más oktatási intézménybe való távozásig.
Megszűnik a tanulói jogviszony
- általános iskola 8. évfolyamának végén a bizonyítvány kiállításának napján.
- ha a tanuló tanulmányait más intézményben kívánja folytatni, az átvétel napján.
- a nem tanköteles tanuló esetén a tanuló és a szülő kéri a tanulói jogviszony megszüntetését a
bejelentés tudomásulvételének napján.
- ha fegyelmi úton a tanköteles tanulót a nevelőtestület – megbeszélve a fogadó intézmény
igazgatójával – áthelyezi másik oktató-nevelő intézménybe,
- ha a nem tanköteles tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul,és a fegyelmi bizottság
eltanácsolja,
- ha a magántanuló vizsgakötelezettségét nem teljesíti és nem tanköteles.

A tanulók fizikai állapotának mérése

 A tanulók képességeinek mérését az osztályban tanító testnevelő végzi el ősszel (október-
november), illetve tavasszal (április-május)
 A felmérés eredménye alapján a tanulók érdemjegyet kapnak.
 A felmért tesztek alapján a tanulók kondicionális (fizikai) állapotáról kapunk eredményt,
amely az ott tanító testnevelőnek jó útmutató az elvégzett munkáról. Következtetni lehet
az eredményekről, hogy milyen képességekben erősek, illetve gyengébbek tanulóink.
 A fitness vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen
ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben
hozzájárul, hogy tanulóink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a
rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő többszörösen megtérül, ha az egészség, a
cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad.

Felmérendő tesztek
1. osztályban
 Helyből távolugrás
 60 m futás

2-3-4. osztályban
 12’-es futás
 60 m futás
 Helyből távolugrás
 Kétkezes dobás fej fölött hátra 2 kg-os medicinlabdával

94
Felső tagozat
 12’-es futás
 60 m futás
 Helyből távolugrás
 Kétkezes dobás fej fölött 2 kg-os medicinlabdával
 7-8. évfolyamon 3 kg-os medicinlabdával

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelést a 2012/2013-as tanévben 1., 5. évfolyamon, a 2013/14-es tanévben 1-6.

évfolyamon, 2015. szeptember 1-jétől minden osztályunkban alkalmazni fogjuk.
A kerettantervi rendelkezések szerint a mindennapos testnevelés megvalósulhat heti 5 testnevelés
órával, amelyből legfeljebb heti két óra kiváltható
 iskolai sportkörben való sportolással
 versenyszerű sporttevékenységgel a sportszervezet által kiállított igazolás birtokában
 kerettantervi rendelkezések alapján műveltségterületi oktatással (tánc, túrázás…)

A könnyített és a gyógytestnevelés megszervezésének elvei

Felmérés alapján a Nyíregyházi Tankerületi Központtal egyeztetve

Gyógytestnevelés célja:
Sajátos eszközeivel elősegítse a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt
tanulók egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, a szív és keringési szervek
munkaképességének növelésével, alkalmassá téve a tanulókat a mihamarabbi normál testnevelés
órára való visszatérésre és az életbe adódó feladatok teljesítésére.

Testnevelési csoportbesorolás
A közoktatási intézmények tanulóit – ha egészségi állapotuk indokolja – az iskola-egészségügyi
ellátást végző orvos vizsgálata alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre kell javasolni,
illetve fel kell menteni az iskola ez irányú foglalkozása alól. Az iskolai testnevelési foglalkozás helyett
gyógytestnevelésen kell részt venni annak érdekében, hogy az életkornak és az egészségi
állapotváltozásának megfelelő testmozgásban, gyógyúszásban részesüljenek. A normál, a könnyített
és a gyógytestnevelés foglalkozások együtt 5 órát kell, hogy jelentsenek.

I. Könnyített testnevelés:
Az I. kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére testnevelési órán könnyített
testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, mozgásszervi,
belgyógyászati, stb. elváltozások, betegség miatt.

II. Gyógytestnevelés
A II. kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi
állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelést igényelnek.

II./A Testnevelés gyógytestnevelés mellett:

Ide sorolhatók azok, akik az orvos útmutatása szerint testnevelés órán is részt vehetnek.
Mindennapos testnevelés biztosított.

95
 II./B Csak gyógytestnevelésen vehet részt:
Ide sorolhatók azok, akik elváltozásaik miatt csak gyógy-testnevelésben vehetnek részt. A
gyógytestnevelési órák heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében biztosítottak. Ha a
tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is

II./C Ez az alkategória azok számára szükséges, akiknek állapota, optimális terhelhetősége

indokolja a gondosabb odafigyelést, a kiscsoportos gyógytestnevelést.

Iskolai testnevelés alól való felmentés

Ebbe a kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozások miatt az

egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna) szorulnak, így az iskolai
testnevelés alól átmenetileg vagy végleg felmentendők.

A besoroláshoz az iskola-egészségügyi orvos szakorvosi véleményt vesz igénybe a pontos

diagnózis és terhelhetőség megállapítása céljából. A gyógytestnevelési kategóriába - sorolást
kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – minden tanévben május 15-ig kell elvégezni.
Az orvos által vizsgált tanulóról az iskola nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a felvételi
állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A csoportok foglalkozásai délutáni órakeretben
történnek.

96
 IX. AZ ISKOLA ÉLET-, ÉS MUNKARENDJE

1. A tanítás 8 órakor kezdődik.

2. A tanítás megkezdése előtt 6.30-tól ügyeleti rendszer működik beosztás szerint (nevelők,
tanulók).

3. A pedagógusok és a gyerekek a tanítás megkezdése előtt legkésőbb egy negyedórával

megjelennek az iskolában.

4. A tanítási órák 45 percesek, a szünetek 10 percesek a második kivételével, amely 20 perces (a

tízórai miatt). (A tantárgy-tanóra struktúrától eltérő tanulásszervezés esetében igazgatói
utasításban meghatározva lehetséges más felosztás is.)

5. A napközis tanulók az étteremben fogyasztják el a tízórait, a többiek a tanteremben.

6. Az ügyeletesi rendszer a tanítás befejezéséig működik. A tanulók a szünetekben az időjárásnak

megfelelően az iskola udvarán vagy a folyosókon tartózkodnak. A gyerekek az iskolát tanítási
időben csak nevelői engedéllyel hagyhatják el. Bármilyen baleset esetén azt azonnal jelezni kell a
legközelebb elérhető nevelőnek, illetve az igazgatónak.

7. Az ebéd iskolaotthonos tanulók részére 11.45 órától nevelői felügyelet mellett folyamatosan
történik.

8. Délután: tantárgy-tanóra struktúrától eltérő tanulásszervezés történik felső tagozaton: napközi,

szakkörök, tömegsport, énekkar, sportkör, tartásjavító torna (órarendbe beépítve), felzárkóztató
korrepetálás formájában.

Munkaterv
Az iskola vezetése éves munkatervi javaslatot készít, amit a tantestület hagy jóvá. Ebben
foglaltatik mindaz, ami meghatározza a tanévi munkát (főbb feladatok, rendezvények,
megemlékezések, értekezletek, ünnepek). Minden tanév rendjét miniszteri rendelet szabályozza.
Iskolánkban két (alsó és felső) munkaközösség működik. A munkaközösségek az iskolai
munkatervvel összhangban saját tervük szerint végzik feladataikat.
Az éves munkatervek rugalmasan kezelendők. Minden rendezvénynek van felelős nevelője. A
rendezvények sikeres lebonyolításában legfőbb támaszpont a gyermekszervezet.

97
 Nevelőtestületi értekezletek
- Tanévnyitó;
- Tanévzáró;
- Osztályozó (félévi, év végi);
- Félévi, nevelőtestületi;
- Év végi nevelőtestületi;
- Őszi-tavaszi (nevelési);
- Rendkívüli;
A tantestület tájékoztatása
- A nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán;
- Tantestületi (rendkívüli) értekezleteken;
- Munkaközösségi összejöveteleken;
- Köröző könyvön keresztül;
- E-mailben;
- Kréta rendszeren keresztül.
Visszajelzés
- Munkaközösségi vezetőkön keresztül;
- Személyesen szóban, írásban;
Szülői értekezletek
- Szeptember (osztály);
- November (pályaválasztási);
- Január (pályaválasztási);
- Február (osztály);
Megemlékezések, ünnepek, rendezvények
- Tanévnyitó ünnepély;
- Megemlékezés a pákozdi csatáról: szeptember 29.
- A zene világnapja: október 1.
- Állatok világnapja: október 4.
- Megemlékezés az aradi vértanúkról: október 6.
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe: október 23;
- Márton nap: november 11.
- Mikulás: december 5.
- Karácsonyi ünnepség: december utolsó tanítási napja;
- A magyar kultúra napja: január 22.
- Farsang : februárban, a nagyböjti időszak kezdetéig;
- Egészséghét
- Megemlékezés az 1848-as hősökről: március 15.
- Víz világnapja: március 22.
- Föld Napja: április 22.
- Holocaust emléknapja
- Jósika Miklós születésének évfordulója: április 28.
- Jótékonysági bál: április 30.
- Diákgála, diákbál
- Anyák napja – alsó tagozaton
- Madarak, fák napja: május 10.
- Tanulmányi kirándulás
- Gyermeknap
- Összetartozás napja

98
 - Pedagógusnap
- Bankett
- Ballagás: június (utolsó tanítási napon);
- Győztesek köszöntése
- Tanévzáró.

Kirándulás ás táboroztatás, erdei iskola

Május harmadik hetében külön terv szerint, ezen kívül a tanév során az osztályfőnökök igény
szerint elviszik osztályukat. Nyári tábor, erdei iskola igény szerint.

Határtalanul pályázatok

A lehetőségekhez mérten 7. évfolyamos tanulókkal részt veszünk ezen programokon.

Iskolánkban a Nemzeti összetartozás napján minden évben megemlékezünk a trianoni

békeszerződés aláírásáról. A Határtalanul! pályázat nyertes diákjai és az iskola többi tanulója ezen
az évfordulón témanapon vesz részt. A Nemzeti Összetartozás – Határtalanul! című témanapon
ünnepi műsor keretében emlékezünk. A nap folyamán interaktív játékok, tanári és tanulói
élménybeszámolók segítenek felidézni a kirándulás emlékeit, és élővé tenni kapcsolatainkat a
határon túli magyarokkal.

Az iskola hagyományainak rendszere

A gyermekszervezetnek két felnőtt vezetője van (egy alsós, egy felsős pedagógus). Az osztályok a
vezetőségbe egy-egy gyereket delegálnak. Munkájukat éves program szerint végzik (egyeztetve az
iskolai munkatervvel).
Rendezvényeink, ünnepségeink szervezését, lebonyolítását nagy ügybuzgalommal végzik. Április
elsején fordított napot rendeznek. A diáktanárok komolyan, felkészülten látják el a feladatukat. A
tanárok a tanulók által kreált érdemjegyet kapnak a nap végén.

Házirend
A házirendre a gyermekszervezet tesz javaslatot, egyeztetve a diákönkormányzat, valamint az
iskola vezetésével. Módosítani évenként lehet. Elfogadás után az osztályfőnökök ismertetik a
szülőkkel is. A házirend az osztálytermek falán van kifüggesztve.

Iskolatörténeti hagyományok
Az iskola története külön kiadványban ugyan nem szerepel, de Dr. Lekli Béla által megírt
„Napkor története” című könyvnek egy részét képezi, amely a „Tanügy” című fejezetben
megtalálható. Hosszú évek óta az utolsó tanítási napon történik a ballagás. Ez a rendezvény
tartalmában és külsejében egyaránt színvonalas. Látogatottsága elismerésre méltó. A ballagók a

99
ballagás estéjén műsorral szórakoztatják a 7. osztályosokat, a szülőket, nevelőket. A korábban
végzett diákok rendszeresen tartják az 5-20 éves találkozókat. A tanév fontosabb eredményeiről
(versenyek, rendezvények, stb.) az iskolaújság és az iskolarádió közöl friss információkat.
Az iskola híres vendégei a „vendégkönyvbe” írhatják be élményeiket, tapasztalataikat.

Az iskola tantárgyi hagyományai

Évek óta részt veszünk az országos, megyei, TIT, alapítványok által meghirdetett különféle
versenyeken, pályázatokon. Az eredményesen szereplőket könyvjutalomban, oklevélben részesítjük.
Ezek átadása a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség nyilvánossága előtt történik. De közhírré
tesszük a Napkori Hírmondóban is.

Kimagasló tanulmányi eredményért, közösségi munkáért, a sportban elért jó eredményekért a

gyerekek jutalomkönyvet, oklevelet kapnak. Átadás a tanévzáró ünnepélyen. Az a tanuló, akinek a
tanulmányi eredménye 2.-tól 8.-ig jeles volt „Jósika-díj”-ban részesül. Átadás időpontja ballagáskor.

Jutalmazás, elmarasztalás elvei

A köznevelési törvény szerint a tanulóknak évvégén nevelőtestületi dicséret adható, ha legalább
öt tantárgyból tantárgyi dicséretben részesült. Kihirdetés osztály, illetve iskolai közösség előtt. A
magatartás és szorgalom értékelése, osztályozása osztálykeretben vitával, megbeszéléssel történik.

A nevelők jutalmazása
Pénzjutalom; szóbeli, írásbeli dicséret adható. A tartósan kimagasló munkát végzők
felterjesztése kitüntetésre.

Kihirdetés: nevelőtestület, iskolaközösség előtt.

100
 X. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK,
MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az iskola értékelésének alapelvei

Az intézményi beszámoltatás formái, követelményei:
A tanulók értékelése
20/2012.EMMI rendelet 64.§ és a NKT CXC/2011 törvény 54.§ alapján
Célja: az eredményesség és hatékonyság biztosítása, a partneri igényeknek való megfelelés.
Folyamatosan történik az iskolai munkatervek alapján.
Végzik: az iskola pedagógusai

Területei:

a) A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje

b) Az osztályközösségben végzett tevékenysége
c) Viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége

 A kerettantervi követelmények tartalmazzák az egységes követelményrendszerben

megjelenő kritériumokat.

Az értékelés osztályszintű, személyre szóló.

 A követelményrendszert tartalmazza a helyi tanterv, a munkaközösségek által

kidolgozott tantárgyankénti egységes követelményrendszer, a magatartás-szorgalom
minősítési rendszere, valamint a házirend.

Ezeket ismertté tesszük a szülők, a tanulók előtt.

 Az értékelési-ellenőrzési rendszerünk a pedagógus, a diák munkáját hivatott

elősegíteni, illetve a szülők tájékoztatását szolgálja.

Az értékelés sajátos, helyi eszközrendszere

Hogyan segíti az iskolai célok megvalósulását az értékelési-ellenőrzési rendszer:

Az értékelési-ellenőrzési rendszerünk megismertetése, elfogadtatása erősíti az iskola, szülők,

tanulók kapcsolatát. A célok megfogalmazásánál a szülők véleményét is figyelembe vettük.

Tantárgyi követelmények és teljesítésük értékelése

A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv tartalmazza. Teljesítésük értékelése történik

szóbeli-, adott helyzetben írásbeli kontrollal, a betervezett témazáró dolgozatokkal, gyakorlati
munkadarabok elkészítésével, eredményes versenyeken való szereplés-, órai aktivitás értékelésével.

A 6. és 8. osztály végén tanulóink országos kompetenciamérésen vesznek részt matematika és

szövegértés kompetenciákból, valamint idegen nyelvi mérés történik.

101
 Továbbhaladási pontok, az értékelési rendszer és a
továbbhaladás magasabb évfolyamba lépés
feltételeinek viszonya
A helyi tantervben leszabályozott követelményrendszer alapján az iskola
érdemjegyeinek rendszerével biztosítjuk a továbbhaladás feltételeit.

Magasabb évfolyamba lépés feltétele:

 A NAT követelmények minimum szinten való teljesítése.

 1-2 elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát köteles tenni;

 3 és több elégtelen osztályzat esetén nevelőtestület engedélyezheti a javítóvizsga

letételét.

 Elégtelen javítóvizsga esetén évfolyam ismétlés következik be.

 Ha engedélyt kapott több évfolyam követelményeinek egy év alatt történő

teljesítésére (1-1 tantárgy esetén is). Ez esetben osztályozó vizsgát kell tennie.

 Más iskolából, külföldről való érkezés esetén, ha a bizonyítványa alapján

egyértelműen biztosítható az évfolyamba helyezés, ilyen esetben ki kell kérni a
szaktanár véleményét, szintfelmérés végzése szükséges. Ha a szintfelmérés
sikertelen, akkor egy évfolyammal lejjebb helyezzük a tanulót, a szülő
véleményének figyelembevételével.

 Tanév végén osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló, aki a 20/2012. EMMI rendelet
51. § 7. bekezdés alapján mulasztása miatt nem osztályozható. Az osztályozó vizsgán az
adott évfolyamon minden tantárgyból köteles vizsgát tenni.

Érdemjegyek rendszere
 Az első évfolyamon, illetve a 2. évfolyam I. félévében szöveges értékelést
alkalmazunk. A 2. évfolyam II. félévétől a 8. osztály végéig a hagyományos ötös
skála szerinti érdemjegyek rendszerét használjuk.

 A félévi és év végi osztályzatok alapját a témazárók érdemjegyei és félévente

legalább két egyéb érdemjegy képezi.

 Készségtárgyakból és informatika tantárgyból legalább 3 jegy szükséges félévente

az értékeléshez.

 Szülői értekezleten, fogadóórákon szóban rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a

tanulók tanulmányi előmeneteléről. Írásban a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn és az
e-naplón keresztül történik a tájékoztatás.

102
 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározása
Felső tagozaton: A tanítási napokra kötelező- és szorgalmi írásbeli- és szóbeli házi feladat
adható; rögzítés, gyakorlás, ismétlés, rendszerezés céljából, melynek mennyiségénél a
pedagógusnak figyelembe kell venni a tantárgy követelményrendszerét, a tanulók életkori
sajátosságait, a napi tanórai foglalkozások hosszát, a tanulók terhelhetőségét.

Alsó tagozaton hét közben csak szóbeli, hétvégére gyakorlásképpen írásbeli feladat
adható.

A hétvégi pihenőnapokra, a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra és szünetekre

szóbeli és írásbeli házi feladat adható.

Szorgalmi feladatok kijelölhetők – differenciáltan – a tanulók képességeit figyelembe

véve, de azok nem számon kérhetőek, viszont jutalmazhatóak.

Tantárgyi értékelés
Az 1. évfolyamon, illetve 2. évfolyam I. félévében szöveges és pontozásos értékelés valósul
meg, 2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyam végéig osztályzattal értékelünk.

Minősítések a szöveges értékelésnél: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően

teljesített, felzárkóztatásra szorul. Kitűnően
teljesített: tantárgyi dicséretben részesül.

Minősítések a pontozásos értékelésnél: koronás csillag, csillag, piros pont, piros karika,
fekete karika, fekete pont

Az e-naplóban a pontozásos értékelés szöveggel kiírva szerepel.

Kitűnő: tantárgyi dicséretben részesült

Jeles: az elbírált időszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi

anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad, megszerzett tudását
gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseinek meglátására, sőt
részletproblémák felvetésére is képes.

Jó: a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította, a tantervi anyagból feltett

kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására,
részletkérdések kiemelésére képes. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb
segítséggel alkalmazni tudja.

Közepes: a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén

esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul.

Elégséges: a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvető ismereteket elsajátította

ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések alkalmazásával tud számot adni.

Elégtelen: a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretekkel, jártasságokkal és

készségekkel nem rendelkezik.

Az iskolai értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: tanórán kívüli

magatartásra, a szorgalomra, ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a
szükséges felszerelés meglétére, szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre, az

103
ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére, a korábbi
teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre.
Nevelőtestületi dicséretet az kaphat, aki év végén legalább 4 tantárgyi dicséretben
részesült.
Értékelés
Az évközi írásbeli osztályzatok kialakítása pontszámból számított százalékos teljesítmény
alapján, kivéve, ha a témazáró másképp rendelkezik:

0-29% elégtelen

30-49% elégséges

50-74% közepes

75-89% jó

90-100% jeles

Osztályzatok száma félévenként:

Havonta legalább egy jegy: A félévi és év végi osztályzatok alapját a témazárók érdemjegyei
és félévente legalább két egyéb érdemjegy képezi.), heti 1 órás tantárgy esetén félévente 3
jegy szükséges.
Félévi, év végi osztályzatok kialakítása – feleletek, témazárók alapján történik.
A dolgozat jegyet pirossal, a felelet jegyet kékkel írjuk a naplóba. A többi jegy színezése
tantárgyi megegyezés (az e-naplóban rögzítettek) alapján történik.
Az értékelésben részt vesznek a tanulók is.
Az iskola vezetősége a pedagógiai munkát szóban értékeli.

Értékelés rögzítése 1. évfolyamon, 2. évfolyam I.

félévében
Az értékelés Az értékelés Ki értékeli?
módja és formája rögzítése

Év közben szöveges, pontozás tájékoztató füzet osztályfőnök

szaktanár,
e-napló osztály tanítói
hittan oktató
Félévkor szöveges tájékoztató füzet osztályfőnök
osztály tanítói
e-napló hittan oktató

Év végén szöveges napló, osztályfőnök

anyakönyv, osztály tanítói
bizonyítvány hittan oktató

e-napló

104
Értékelés 2. tanév II. féléve - 8. évfolyamon
Az értékelés Az értékelés Ki értékeli?
módja és formája rögzítése

Év közben érdemjegy, szóban ellenőrző, napló szaktanár

e-napló osztályfőnök
(magatartás,
szorgalom)
hittan oktató

Félévkor szaktanár napló, e-napló, szaktanár

tantestület
osztályzat, írásban
osztályfőnök
(magatartás,
szorgalom)
hittan oktató

Év végén osztályzat, írásban napló, szaktanár

anyakönyv,
bizonyítvány, tantestület
e-napló
osztályfőnök
(magatartás,
szorgalom)
hittan oktató

Dokumentálás, visszacsatolás

Ellenőrzés tényét: szóbeli felelet, témazáró, röpdolgozat megtervezett feladatlapok alapján,

házi dolgozat, tanulói füzet, tesztek esetében osztálynapló, e-napló.

Dokumentálás értékeléskor: szóbeli felelet, röpdolgozat megtervezett feladatlapok alapján,

nagy dolgozat, teszt, külső mérések esetén osztálynapló, e-napló.

Félévi, év végi osztályzat esetén: napló, e-napló, anyakönyv, bizonyítvány.

Az értékelésről történő értesülés módja:

- tanuló: e-napló
- osztály: szóban, e-napló
- szülő: szóban, bizonyítvány, e-napló
- munkaközösség: munkaközösségi megbeszélések,
- iskola vezetősége: megbeszélések, értekezletek,
- bizonyítvány, anyakönyv, e-napló.

105
 A tanulók szóbeli értékelésének szempontjai
- Szakterületenként, tantárgyblokkonként a megértési szintet, a tanulási tempót az előírt
követelményeket figyelembe véve történik. (Külön-külön részletesen kidolgozva, és a
gyerekekhez, szülőkhöz eljuttatva, megbeszélve.)
- Munkához, tanuláshoz való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat:
Ezeket személyre szabottan a következő szempontsor alapján értékeljük:
o önállóság mértéke
o probléma iránti fogékonyság
o kutató, felfedező tevékenység
o problémamegoldó képesség
o együttműködési készség
o munkával szembeni igényesség
o kreativitás
o munkatempó
o munkamorál

- Társakhoz, felnőttekhez való viszonyban megnyilvánuló sajátosságok figyelembe vétele.

Szempontjai:
o a másik ember tisztelete
o türelmesség
o egymásra figyelés
o segítőkészség
o együttműködési készség
o konfliktustűrés, konfliktuskezelés, konfliktusmegoldás készsége
o kompromisszumkötési készség
o egymás elfogadásának mértéke
o szabálykövető magatartás

Érdeklődés sajátosságának szempontjai:

- érdeklődési területei
- érdeklődésének tartóssága egy adott területen
- milyen új érdeklődés, milyen konkrét tevékenységi formában nyilvánul meg
- milyen jellegű kezdeményezései vannak

Egyéb sajátosságok szempontjai:

- normák, szabályok betartása
- igényesség önmagával szemben
- döntéshozási képesség
- felelősségtudat
- nyitottság
- kíváncsiság
- érzelmi megnyilvánulások

106
A tanulók szöveges értékelése évfolyamonként,
tantárgyanként
1. Évfolyam
Magatartás:
Társas kapcsolataiban segítőkész.
Társas kapcsolataiban együttműködő.
Társas kapcsolataiban türelmes.
Társas kapcsolataiban közömbös.
Társas kapcsolataiban türelmetlen.
Társas kapcsolataiban durva.
Tanórán aktív.
Tanórán fegyelmezett.
Tanórán együttműködő.
Tanórán passzív.
Tanórán fegyelmezetlen.
Tanórán rendbontó.
Szorgalom:
Tanuláshoz való viszonya aktív.
Tanuláshoz való viszonya érdeklődő.
Tanuláshoz való viszonya
kötelességtudó.
Tanuláshoz való viszonya felületes.
Tanuláshoz való viszonya érdektelen.
Tanuláshoz való viszonya hanyag.
Házi feladatát elkészíti.
Házi feladatát alkalmanként elfelejti.
Házi feladatát gyakran nem készíti el.
Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam:
Írás:
Betűi és betűkapcsolásai szabályosak.
Betűi és betűkapcsolásai kevésbé szabályosak.
Betűi és betűkapcsolásai hibásak.
Írásképe igényes.
Írásképe kevésbé igényes.
Írásképe igénytelen.
Írásának tempója lendületes.
Írásának tempója megfelelő.
Írásának tempója lassú.
Felnőttekhez való viszonyában együttműködő.
Felnőttekhez való viszonyában udvarias.
Felnőttekhez való viszonyában segítőkész.
Felnőttekhez való viszonyában viselkedése gyakran
kifogásolható.
Tanórán kívül együttműködő.
Tanórán kívül fegyelmezett.
Tanórán kívül fegyelmezetlen.
Tanórán kívül rendbontó.
A tanulásban önálló.
A tanulásban kitartó.
A tanulásban néha segítségre szorul.
A tanulásban önállótlan.
Felszerelése hiánytalan.
Felszerelése néha hiányos.
Felszerelése gyakran hiányos.
Írottról írottra döntően hibátlanul másol.
Írottról írottra kevés hibával másol.
Írottról írottra sok hibával másol.
Nyomtatottról írottra döntően hibátlanul
másol.
Nyomtatottról írottra kevés hibával másol.
Nyomtatottról írottra sok hibával másol.
107
Tollbamondás után döntően hibátlanul ír.
Tollbamondás után kevés hibával ír.
Tollbamondás után sok hibával ír.
Olvasás:
Hangképzése pontos.
Hangképzése javítást igénylő.
Hangképzése logopédiai fejlesztésre javasolt.
Beszéde érthető.
Beszéde nehezen érthető.
Beszédtempója megfelelő.
Beszédtempója lassú.
Beszédtempója hadaró.
Beszédtempója akadozó.
Szóbeli kifejezőkészsége választékos.
Szóbeli kifejezőkészsége jó.
Szóbeli kifejezőkészsége nehézkes.
Szókincse gazdag.
Szókincse korosztályának megfelelő.
Szókincse hiányos.
Hangos olvasása folyamatos.
Hangos olvasása szavanként olvasó.
Hangos olvasása szótagoló.
Hangos olvasása szavakat betűző.
A szó- és mondathatárokat tartja.
A szó- és mondathatárokat nem tartja.
Matematika
Számfogalma kialakult.
Számfogalma kevésbé kialakult.
Számfogalma kialakulatlan.
A relációkat felismeri.
A relációkat általában felismeri.
A relációkat segítséggel ismeri fel.
A relációkat nem ismeri fel.
A számszomszédokat felismeri.
A számszomszédokat téveszti.
A számszomszédokat nem ismeri fel.
108
Emlékezetből döntően hibátlanul ír.
Emlékezetből kevés hibával ír.
Emlékezetből sok hibával ír.
Hangereje megfelelő.
Hangereje halk.
Hangereje harsány.
Betűismerete biztos.
Betűismerete kevésbé biztos.
Betűismerete bizonytalan.
Téveszti a(z) .......... betűket.
A hallott szöveget önállóan megérti.
A hallott szöveget segítséggel érti meg.
A hallott szöveget nem érti meg.
Szövegértése pontos.
Szövegértése megfelelő.
Szövegértése bizonytalan.
Szövegértése hibás.
Memoritert kifejezően ad elő.
Memoritert pontosan ad elő.
Memoritert kevés hibával ad elő.
Memoritert pontatlanul ad elő.
Összeadásokat hibátlanul old meg.
Összeadásokat kevés hibával old meg.
Összeadásokat sok hibával old meg.
Kivonásokat hibátlanul old meg.
Kivonásokat kevés hibával old meg.
Kivonásokat sok hibával old meg.
Sorozatok szabályát önállóan felismeri, folytatja.
Sorozatok szabályát nem ismeri fel.
A számok tulajdonságait önállóan felismeri. Adott szabályú sorozatot önállóan folytat.
A számok tulajdonságait megnevezi. Adott szabályú sorozatot segítséggel folytat.
A számok tulajdonságait segítséggel ismeri fel. Adott szabályú sorozatot nem folytat.
A számok tulajdonságait nem ismeri fel.

Geometriai ismeretekben kiemelkedő. Logikai gondolkodása kiváló.

Geometriai ismeretekben jártas. Logikai gondolkodása jó.
Geometriai ismeretekben bizonytalan. Logikai gondolkodása megfelelő.
Geometriai ismeretekben gyenge. Logikai gondolkodása gyenge.

Szöveges feladatokat önállóan old meg.

Szöveges feladatokat megfelelően old meg.
Szöveges feladatokat bizonytalanul old meg.
Szöveges feladatokat sokat hibával old meg.

Német nemzetiségi nyelv:

Beszédkészsége folyamatos. Hallott szöveget jól ért meg.

Beszédkészsége jó. Hallott szöveget ismétlés után ért meg.
Beszédkészsége bizonytalan. Hallott szöveget segítséggel ért meg.
Beszédkészsége gyenge. Hallott szöveget nehezen ért meg.

Szókincse gazdag. Kiejtése, hanglejtése kiváló.

Szókincse életkorának megfelelő. Kiejtése, hanglejtése megfelelő.
Szókincse megfelelő. Kiejtése, hanglejtése kissé pontatlan.
Szókincse hiányos. Kiejtése, hanglejtése hibás.

Környezetismeret:

A természet jelenségei iránt érdeklődő. Tapasztalatait önállóan fogalmazza meg.

A természet jelenségei iránt érdeklődése felkelthető. Tapasztalatait segítséggel fogalmazza meg.
A természet jelenségei iránt nem mutat érdeklődést.

Tájékozottsága átlagon felüli. A tanultakról kiemelkedő a tudása.

Tájékozottsága korának megfelelő. A tanultakról biztos a tudása.
Tájékozottsága hiányos. A tanultakról hiányosak az ismeretei.

Megfigyelései pontosak. Szokásrendje környezetével szemben igényes.

Megfigyelései felületesek. Szokásrendje környezetével szemben kevésbé
igényes.
Megfigyelései pontatlanok. Szokásrendje környezetével szemben igénytelen.

Vizuális kultúra

A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. A rajzfelületet megfelelően használja.

A festés-rajzolás iránti érdeklődése megfelelő. A rajzfelületet bátortalanul használja.
A festés-rajzolás iránti érdeklődése mérsékelt. A rajzfelületet aránytalanul használja.

109
Munkáin változatosan használja a színeket. Kreatív, tele van ötlettel.
Munkáin sajátosan használja a színeket. Munkáiban inkább az utasításokat követi.
Munkáin visszafogottan használja a színeket.

Eszközhasználata kiemelkedő.
Eszközhasználata jó.
Eszközhasználata megfelelő.
Eszközhasználata bátortalan.

Testnevelés

Órai tevékenysége aktív. A gyakorlatokat könnyen sajátítja el.

Órai tevékenysége biztatásra aktív. A gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el.
Órai tevékenysége változó. A gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el.
Órai tevékenysége passzív.
Órai tevékenysége rendbontó.
Labdakezelése kiemelkedő.
Mozgása harmonikus. Labdakezelése biztos.
Mozgása megfelelő. Labdakezelése megfelelő.
Mozgása fejlesztésre szorul.
Labdakezelése bizonytalan.
Csapatjátékokban együttműködően vesz részt.
Csapatjátékokban közömbösen vesz részt.
Csapatjátékokban nem szívesen vesz részt.

Ének-zene

A tanult dalokat önállóan énekli.
A tanult dalokat szívesen énekli.
A tanult dalokat önállóan, szívesen énekli.
A tanult dalokat segítséggel énekli.
A tanult dalokat csak csoportban énekli.
A tanult dalok dallamát, szövegét jól ismeri.
A tanult dalok dallamát, szövegét pontatlanul ismeri.
A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri.

A tanult ritmusértékeket jól alkalmazza. Zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre.

A tanult ritmusértékeket pontatlanul alkalmazza. Zenehallgatás során megfogalmazza észrevételeit.
Zenehallgatás során az ismert hangszereket
A tanult ritmusértékeket felismeri. megnevezi.
A tanult ritmusértékeket nem ismeri.

Életvitel és gyakorlat

Órai tevékenysége érdeklődő. Kézügyessége kiemelkedő.

Órai tevékenysége biztatásra aktív. Kézügyessége jó.
Órai tevékenysége változó. Kézügyessége megfelelő.
Órai tevékenysége passzív. Kézügyessége fejlesztésre szorul.
Órai tevékenysége rendbontó.

110
A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat
jól ismeri.
A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat
megfelelően ismeri.
A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat
felszínesen ismeri.
Az eszközöket jól használja.
Munkadarabjai igényesek. Az eszközöket biztonságosan használja.
Munkadarabjai megfelelőek. Az eszközöket megfelelően használja.
Munkadarabjai gyakran pontatlanok. Az eszközöket bátortalanul használja.

Etika/ Hit- és erkölcstan

Tisztában van a saját név, családnév, keresztnév fogalmával.

Ismeri születése, családba érkezése körülményeit.
Tisztában van értékeivel.
Képes kifejezni érzelmeit.
Ismeri közvetlen lakóhelyét, környezetét.
Ismeri és tudja, hogy baleset vagy egyéb baj esetén hogyan kell szakszerűen segítséget hívni.
Ismeri és tudja az egészséges élethez szükséges jó szokásokat a testápolás, testmozgás,
betegségmegelőzés, betegségkezelés területén.

2. Évfolyam félév

Magatartás:
Társas kapcsolataiban segítőkész.
Társas kapcsolataiban együttműködő.
Társas kapcsolataiban türelmes.
Társas kapcsolataiban közömbös.
Társas kapcsolataiban türelmetlen.
Társas kapcsolataiban durva.
Felnőttekhez való viszonyában együttműködő.
Felnőttekhez való viszonyában udvarias.
Felnőttekhez való viszonyában segítőkész.
Felnőttekhez való viszonyában viselkedése gyakran
kifogásolható.

Tanórán aktív. Tanórán kívül együttműködő.

Tanórán fegyelmezett. Tanórán kívül fegyelmezett.
Tanórán együttműködő. Tanórán kívül fegyelmezetlen.
Tanórán passzív. Tanórán kívül rendbontó.
Tanórán fegyelmezetlen.
Tanórán rendbontó.

Szorgalom

Tanuláshoz való viszonya aktív. A tanulásban önálló.

Tanuláshoz való viszonya érdeklődő.
Tanuláshoz való viszonya kötelességtudó.
Tanuláshoz való viszonya felületes.
Tanuláshoz való viszonya érdektelen.
Tanuláshoz való viszonya hanyag.
A tanulásban kitartó.
A tanulásban néha segítségre szorul.
A tanulásban önállótlan.

111
Munkája csoportban aktív.
Munkája csoportban kezdeményező.
Munkája csoportban irányító.
Munkája csoportban kreatív.
Munkája csoportban együttműködő.
Munkája csoportban segítőkész.
Munkája csoportban passzív.
Munkája csoportban hárító.
Munkája csoportban hátráltató.
Házi feladatát elkészíti.
Házi feladatát alkalmanként elfelejti.
Házi feladatát gyakran nem készíti el.
Felszerelése hiánytalan.
Felszerelése néha hiányos.
Felszerelése gyakran hiányos.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv:

Írás:
Írásképe igényes. Írástempója lendületes.
Írásképe kevésbé igényes. Írástempója megfelelő.
Írásképe igénytelen. Írástempója lassú.

Füzetvezetése rendezett.
Füzetvezetése kevésbé rendezett.
Füzetvezetése rendezetlen.

Nyelvtani, helyesírási ismeretek:

Betűrendbe sorolni önállóan tud. A mondatokról tanult ismeretei biztosak.
A mondatokról tanult ismeretei kevésbé
Betűrendbe sorolni segítséggel tud. biztosak.
Betűrendbe sorolni segítséggel sem tud. A mondatokról tanult ismeretei bizonytalanok.

Szavakról tanult ismeretei biztosak. Az elválasztás szabályait biztosan alkalmazza.

Az elválasztás szabályait kevés hibával
Szavakról tanult ismeretei kevésbé biztosak. alkalmazza.
Szavakról tanult ismeretei bizonytalanok. Az elválasztás szabályait sok hibával alkalmazza.

Másolás után döntően hibátlanul ír. Emlékezetből döntően hibátlanul ír.

Másolás után kevés hibával ír. Emlékezetből kevés hibával ír.
Másolás után sok hibával ír. Emlékezetből sok hibával ír.

Tollbamondás után döntően hibátlanul ír.

Tollbamondás után kevés hibával ír.
Tollbamondás után sok hibával ír.

Magyar irodalom:

Hangképzése pontos.
Hangképzése javítást igénylő: ..........

Beszéde tiszta. Hangereje megfelelő.

Beszéde érthető. Hangereje halk.

112
Beszéde nehezen érthető. Hangereje harsány.

Beszédtempója folyamatos. A hallott szöveget önállóan megérti.

Beszédtempója megfelelő. A hallott szöveget segítséggel érti meg.
Beszédtempója lassú. A hallott szöveget nem érti meg.
Beszédtempója hadaró.
Beszédtempója akadozó.

Szóbeli kifejezőkészsége választékos. A kérdések, utalások megértése pontosan.

Szóbeli kifejezőkészsége jó. A kérdések, utalások megértése megfelelő.
Szóbeli kifejezőkészsége nehézkes. A kérdések, utalások megértése pontatlan.

Szókincse gazdag. Válaszadása pontos.

Szókincse korosztályának megfelelő. Válaszadása nehézkes.
Szókincse hiányos. Válaszadása pontatlan.

Hangos olvasása folyamatos. Szövegértése pontos.

Hangos olvasása szavanként olvasó. Szövegértése megfelelő.
Hangos olvasása szótagoló. Szövegértése bizonytalan.
Hangos olvasása szavakat betűző. Szövegértése hibás.

Beszédkészsége folyamatos. Memoritert kifejezően ad elő.

Beszédkészsége jó. Memoritert pontosan ad elő.
Beszédkészsége bizonytalan. Memoritert kevés hibával ad elő.
Beszédkészsége gyenge. Memoritert pontatlanul ad elő.

Matematika

Számfogalma kialakult. Összeadásokat hibátlanul old meg.

Számfogalma kevésbé kialakult. Összeadásokat kevés hibával old meg.
Számfogalma kialakulatlan. Összeadásokat sok hibával old meg.

A relációkat felismeri. Kivonásokat hibátlanul old meg.

A relációkat segítséggel ismeri fel. Kivonásokat kevés hibával old meg.

Becslése biztos. Adott szabályú sorozatot önállóan folytat.

Becslése kevésbé biztos. Adott szabályú sorozatot segítséggel folytat.
Becslése bizonytalan. Adott szabályú sorozatot nem folytat.

A sorozatok szabályát önállóan felismeri,

folytatja. Mérésekben biztos.
A sorozatok szabályát nem ismeri fel. Mérésekben kevésbé biztos.
Mérésekben bizonytalan.

A mértékegységek átváltásában tudása biztos. Szöveges feladatokat önállóan old meg.

A mértékegységek átváltásában tudása megfelelő. Szöveges feladatokat megfelelően old meg.

113
A mértékegységek átváltásában tudása bizonytalan. Szöveges feladatokat bizonytalanul old meg.
A mértékegységek átváltásában tudása gyenge. Szöveges feladatokat sok hibával old meg.

Geometriai ismeretekben tudása kiemelkedő. Logikai gondolkodása kiváló.

Geometriai ismeretekben tudása megfelelő. Logikai gondolkodása jó.
Geometriai ismeretekben tudása bizonytalan. Logikai gondolkodása megfelelő.
Geometriai ismeretekben tudása gyenge. Logikai gondolkodása gyenge.

Önellenőrzése kifogástalan.
Önellenőrzése jó.
Önellenőrzése elfogadható.
Önellenőrzése pontatlan.
Önellenőrzése kialakulatlan.

Környezetismeret
A természet jelenségei iránt érdeklődő. Tapasztalatait önállóan fogalmazza meg.
A természet jelenségei iránt érdeklődése felkelthető. Tapasztalatait segítséggel fogalmazza meg.
A természet jelenségei iránt nem mutat érdeklődést.

Tájékozottsága átlagon felüli. A tanultakról kiemelkedő a tudása.

Tájékozottsága korának megfelelő. A tanultakról biztos a tudása.
Tájékozottsága hiányos. A tanultakról hiányosak az ismeretei.

Megfigyelései pontosak. Szokásrendje környezetével szemben igényes.

Megfigyelései felületesek.
Az összefüggéseket felismeri.
Az összefüggéseket segítséggel ismeri fel.
Az összefüggéseket nehezen ismeri fel.
Szokásrendje környezetével szemben kevésbé
igényes.
Szokásrendje környezetével szemben igénytelen.

Vizuális kultúra

A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. A rajzfelületet megfelelően használja.

A festés-rajzolás iránti érdeklődése megfelelő. A rajzfelületet bátortalanul használja.
A festés-rajzolás iránti érdeklődése mérsékelt. A rajzfelületet aránytalanul használja.

Munkáin változatosan használja a színeket. Kreatív, tele van ötlettel.

Munkáin sajátosan használja a színeket. Munkáiban inkább az utasításokat követi.
Munkáin visszafogottan használja a színeket.

Eszközhasználata kiemelkedő.
Eszközhasználata jó.
Eszközhasználata megfelelő.
Eszközhasználata bátortalan.

114
Testnevelés

Órai tevékenysége aktív. A gyakorlatokat könnyen sajátítja el.

Órai tevékenysége biztatásra aktív. A gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el.
Órai tevékenysége változó. A gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el.
Órai tevékenysége passzív.
Órai tevékenysége rendbontó.
Labdakezelése kiemelkedő.
Mozgása harmonikus. Labdakezelése biztos.
Mozgása megfelelő. Labdakezelése megfelelő.
Mozgása fejlesztésre szorul.
Labdakezelése bizonytalan.
Csapatjátékokban együttműködően vesz részt.
Csapatjátékokban közömbösen vesz részt.
Csapatjátékokban nem szívesen vesz részt.

Ének-zene

A tanult dalokat önállóan énekli.
A tanult dalokat szívesen énekli.
A tanult dalokat önállóan, szívesen énekli.
A tanult dalokat segítséggel énekli.
A tanult dalokat csak csoportban énekli.
A tanult dalok dallamát, szövegét jól ismeri.
A tanult dalok dallamát, szövegét pontatlanul ismeri.
A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri.

A tanult ritmusértékeket jól alkalmazza. Zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre.

A tanult ritmusértékeket pontatlanul alkalmazza. Zenehallgatás során megfogalmazza észrevételeit.
Zenehallgatás során az ismert hangszereket
A tanult ritmusértékeket felismeri. megnevezi.
A tanult ritmusértékeket nem ismeri.

Életvitel és gyakorlat

Órai tevékenysége érdeklődő. Kézügyessége kiemelkedő.

Órai tevékenysége biztatásra aktív. Kézügyessége jó.
Órai tevékenysége változó. Kézügyessége megfelelő.
Órai tevékenysége passzív. Kézügyessége fejlesztésre szorul.
Órai tevékenysége rendbontó.

A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat

jól ismeri.
A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat
megfelelően ismeri.
A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat
felszínesen ismeri.
Az eszközöket jól használja.
Munkadarabjai igényesek. Az eszközöket biztonságosan használja.
Munkadarabjai megfelelőek. Az eszközöket megfelelően használja.
Munkadarabjai gyakran pontatlanok. Az eszközöket bátortalanul használja.

115
Etika/ Hit- és erkölcstan

Tisztában van a saját név, családnév, keresztnév fogalmával.

Ismeri születése, családba érkezése körülményeit.
Tisztában van értékeivel.
Képes kifejezni érzelmeit.
Ismeri közvetlen lakóhelyét, környezetét.
Ismeri és tudja, hogy baleset vagy egyéb baj esetén hogyan kell szakszerűen segítséget hívni.
Ismeri és tudja az egészséges élethez szükséges jó szokásokat a testápolás, testmozgás,
betegségmegelőzés, betegségkezelés területén.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások:

A tanulók tudásának érdekében betöltött szerepe:

A korszerű fejlesztési célokat, követelményeket követő értékelési rendszer szükségessé teszi
a hagyományos, ismereteket számon kérő dolgozatok, szóbeli feleletek modernebb felfogását,
továbbá más típusú tevékenységek értékelését.

- A hagyományos dolgozatok adjanak lehetőséget differenciálásra, tudatosan törekedjenek

az indoklások szöveges megfogalmazására, a problémamegoldás esetleges szétválasztása.

- A szóbeli feleletekben fontos cél a vitakészség, szóbeli érvelés értékelése.

- Csoportmunka értékelése történhet projekt alapján, vagy egy, a csoportból választott

tanuló szóbeli felelete alapján. Ekkor a csoport minden tagja érdekelt abban, hogy
mindenki egyformán tájékozott legyen a közös munkáról. Így működik a csoportban a
kooperáció, az egymás tanítása.

- Fontos a tanulók manipulatív tevékenységeinek értékelése, ami különböző modellek

elkészítésében, gyakorlati mérésekben, kísérletek, elvégzésében nyilvánul meg.

- Törekedni kell az írásbeli és szóbeli 2 : 1 arányára.

- Az írásbeli beszámoltatások legfontosabb elemei minden korosztálynál a szövegértés és a

problémamegoldó gondolkodás. Kiemelten fontos az alapozó és fejlesztő szakaszokban.

Az írásbeli formái:

- Írásbeli gyakorlás: egyes tantárgyak nem nélkülözhetik a rendszeres írásbeli gyakorlást,

ezért szükséges, hogy a tanulói megfelelő gyakorisággal kapjanak írásbeli feladatokat.
Ezek mennyisége, nehézségi foka feleljen meg az életkori sajátosságoknak, s jeggyel
értékelhetők.

- Írásbeli feleltetés: 2-3 kérdés az adott házi feladat anyagából, vagy 2-3 feladat megoldása.
Lehet egyéni, néhány tanulót érintő, vagy az egész osztályt. Heti 1-1,5 órás tantárgyaknál
nincs elegendő idő a szóbeli számonkérésre, így az ellenőrzés gyakori formája.

- Témazáró dolgozat: egyes anyagrészek befejezése után a tanulók számot adnak a

megszerzett ismeretekről, tényanyagról, logikai összefüggésekről, a hozzá fűződő
jártasságokról, készségekről.

116
 - Félévi, év végi összegző dolgozatok: egy tanulmányi időszak lezárását jelenti.

- Felmérő dolgozatok: adott tantárgyak adott szempontú vizsgálata. Lehet iskolai, belső (pl.
5.-8. évfolyamon) vagy országos jellegű (pl. szövegértés)
Az témazáró dolgozatok súlya döntően befolyásolja a tanuló végső osztályzatát. Súlyozása 200%

Az írásbeli beszámoltatások korlátai:

- Az alsó tagozatban egy nap két témazáró ellenőrzést lehet íratni.

- Felső tagozatban egy napon két tantárgyból lehet témazárót íratni, melyet 10 tanítási napon
belül ki kell javítani.

Egyéb meghatározások:
- Az írásbeli dolgozatokat ki kell javítani és a tanulókkal javíttatni, mert csak így éri el a
célját.
- A témazáró dolgozat jegyeit piros színnel kell írni.

Érdemjegyek, osztályzatok
A tanulók tanulmányi munkájának értékelésére 2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyam zárásáig mind az
évközi, mind a félévi, mind az év végi eredmények megállapításánál az 1-2-3-4-5 osztályzatokat
alkalmazzuk.
1 – Elégtelen – Ennek a minősítésnek az esetén a tanuló az adott iskolai szakasz követelményeit
nem teljesítette.

2-3-4-5 – érdemjegyeket a nevelők az adott tantárgy követelményeinek teljesítésétől függően

alkalmazzák. A követelményszint tekintetében az egyes tantárgyak helyi tantervében
megfogalmazottak az irányadóak.
A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a helyi tantervi követelmények alapján a
tanítási órákon végzett szóbeli, írásbeli és gyakorlati munka figyelembe vételével tanév
közben érdemjegyekkel, félévkor és évvégén osztályzattal értékelik.
Valamennyi kötelező és választott tantárgyat értékelni kell. Az év közben szerzett
érdemjegyeket a haladási naplóban, e-naplóban, a félévi értékelést, osztályzatot a tanuló az e-
naplóban, az év végi értékelést, osztályzatot az e-naplóban, törzslapon és a bizonyítványban
rögzíteni kell.
Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell
feltüntetni.

A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor a dolgozatjegy (piros) kétszeres súlyozással

vegyen részt, továbbá a diák önmagához mért fejlődését is vegyük figyelembe!

117
 A magatartás érdemjegy követelményrendszere

PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ ROSSZ

1. Az iskola és Élenjáró, Aktívan, szívesen részt Közömbös, Érdektelen,
közösségei céljaival kezdeményező vesz megbízatásaiban megbízhatatlan,
való azonosulás és következetlen szembefordul a
értékeinek a közakarattal.
figyelembevétele,
valamint a munkában
való részvétel
2. Hatása a közösségre Pozitív Befolyást nem, vagy Tudatosan nem árt Szembefordul a
kevésbé gyakorol közösséggel
3. A házirend betartása Betartja és betartásra Betartja, azt tudatosan Többé-kevésbé Sokat vét ellene,
ösztönöz nem sérti meg. betartja, hajlamos a gyakran megsérti.
fegyelmezetlenségre
4. Aktivitása, Jó, másokat is buzdít. Megfelelő számottevő. Gyenge Negatív, rendbontó
példamutatása.
5. Felelősségérzete Fejlett, tettekben Nem kezdeményez, de Sodródik a többséggel, Fejletlen, tetteiért nem
megnyilvánuló. elfogadja a vagy a közösség vállal felelősséget.
kezdeményezést. mellett
6. Fegyelmezettsége Nagyfokú, Megfelelő Gyenge, ingadozó Súlyosan kifogásolható.
önfegyelemre épül.
7. Törődés társaival Gondos, odafigyel Általában észreveszi Esetleges
másokra társai gondjait
8. Segítőkészsége Fejlett, keresi a segítő Együttérez a Szimpátiája ingadozó, Kívülálló, elzárkózó,
és jobbító változások problémákkal időnként árörvendő nem jellemzi
lehetőségét küzdőkkel , de nem segítőkészség.
foglalkozik velük
9. Viselkedése, Kifogástalan, udvarias Néha kívánnivalót hagy Nyegle, gyakran Durva, goromba.
hangneme maga után kiszámíthatatlan
10. Viszonya Tisztelettudó Szót fogad a Csak nyomatékos Szófogadatlan nyíltan
nevelőihez, figyelmeztetést utasításra hajtja végre a szembeszegül.
felnőttekhez, szüleihez megfogadja tanári és szülői
utasítást, estenként
tiszteletlen

A szorgalom érdemjegy követelményrendszere

PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG

1.Tanulmányi Igényes Folyamatos Ingadozó Képességeitől

munkájának szintje teljesítménye
képességeihez messze elmarad.
viszonyítva
2. Kitartó, pontos Rendszeresen Rendszertelen, Megbízhatatlan
Munkavégzésének megbízható figyel az órán, pontatlan nem végzi el
jellemzői folyamatosan feladatait.
készül az órákra
3. Általános Minden iskolai Ösztönzésre Segítséget Feladatai a tárgyak
tantárgyi feladatát elvégzi. dolgozik elfogadja, a tanári többségében nem
munkavégzése munkába végzi el, egyes
(viszonya az egyes bekapcsolódik. tantárgyakkal

118
szaktantárgyakhoz szembeszáll.
4. Önálló Önálló, önelemző Törekszik az önálló Önállótlan, tanári Elutasító a
munkavégzés, munkavégzésre utasításokra szorul tanulással szemben,
önállóság szintje. nem hajlandó
munkavégzésre.
5. Többféle Igen Keveset Ritkán Nem vállal
feladatot vállal-e?
6. Érdeklődés Tananyagon felül is A kötelező Ingadozó, esetleg, Közömbös,
produkál, tananyagok ritkán figyel érdektelenség
többletismeretre pontosan teljesíti, valamire jellemzi.
törekszik. érdeklődése azon
belül marad.
7. Tanórán kívüli Sokszor, Előfordul Ritkán Egyáltalán nem
információk rendszeres
felhasználása
8. Kötelességtudat Kötelességtudata Ösztönzésre vár, Alul motivált, Nem törődik
magasfokú, általában felkészül. változékony kötelességeivel.
rendszeresen
készül az órákra.

119
 Tanulók jutalmazásának formái

Mely tevékenységekért Az adományozás ideje Az adományozó

Szaktanári dicséret
Osztályfőnöki dicséret
(szóbeli, írásbeli)
Igazgatói dicséret
Jutalomkönyv
Oklevél
Nevelőtestületi dicséret
Díszoklevél
rendszeres kimagasló verseny után, szaktanár, tanító
tanulmányi munkáért, fellépés, iskolai rendezvény
versenyeredményekért, után
Iskolai, vagy iskolán kívüli
rendezvényen való
kiemelkedő színvonalú
szakmai munkáért
kiemelkedő közösségi alkalom szerint osztályfőnök
munkáért
megyei I-VI., országos I- verseny után igazgató
X. verseny helyezésért
kitűnő tanulmányi és tanévzáró ünnepélyen, igazgató, osztályfőnök,
versenyeredményekért ballagási ünnepélyen szaktanár
kiemelkedő tanulmányi, tanévzáró ünnepélyen, osztályfőnök, szaktanár
szorgalmi, magatartási, ballagási ünnepélyen
közösségi munkáért
aki végig jeles volt, 8. ballagáskor, nevelőtestület
osztályban a „Jósika-díj” tanévzárón
cím adományozása
vagy aki legalább 4
tantárgyi dicsérettel
rendelkezik az év végi
bizonyítványában
Jósika-díj ballagási ünnepélyen igazgató

Fegyelmező intézkedések
Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, órai magatartás, felszerelés,
írásbeli) késés, házi feladat el nem
készítése miatt

Osztályfőnöki fegyelmeztetés (szóbeli, magatartás, közösségben

írásbeli) végzett bomlasztó munka
miatt

Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, sorozatos fegyelemsértés miatt

írásbeli)

Igazgatói intés (írásbeli) az iskolai házirend súlyos

megsértése miatt

120
XI. HEAD PROGRAM EFOP-3.2.6-16

Intézményünk bekapcsolódott a HEAD programba ez a HEAD módszertan felhasználja a

művészeti nevelés alkotó tevékenységen keresztül ható összetett fejlesztő erejét, hisz a
tudomány és művészet összekapcsolásával a design, a tervezői gondolkodás értelmezésével
teremti meg a művészet eszközével történő tanulás lehetőségét.
A HEAD program rövid bemutatása
A HEAD program egy olyan általános és középiskolák számára fejlesztett újszerű módszertant
alkalmazó program, amely holisztikus megközelítésű (H), együttműködés alapú (EA), és design
(D) elemeket is tartalmaz, elsősorban a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érdekében.
Korszerű pedagógiai szemléletet közvetítve tehát, egy sajátos integratív módszertan
alkalmazására – azaz a tanítás-tanulás hogyanjára – ad lehetőséget és ötleteket az iskolák
számára.
A tudásalapú gazdaság igényeinek kielégítése érdekében az iskolával szemben támasztott reális
igény, hogy képes legyen felkészíteni a tanulókat arra, hogy tudjanak és akarjanak a
mindennapok során önállóan boldogulni és sikereket elérni. Ennek érdekében fontos a
cselekvést támogató kompetenciák, így az általános problémamegoldó képesség, a kritikai
gondolkodás képessége, a reális és pozitív önbizalom, és a szociális képességcsoportok
fejlesztése.
Ennek megfelelően – kiváltképp a felső tagozatos képzési szakaszunkban – iskolánk fontos
célja a problémamegoldó gondolkodás és kreativitás fejlesztése, amelyet az iskola a HEAD
program kísérleti bevezetésével kíván elérni. A HEAD program olyan holisztikus
megközelítésű (H), együttműködés alapú (EA), és design (D) elemeket is tartalmazó nevelési-
oktatási program, amely akár a különböző tantárgyak együttműködésében, a tervezői
gondolkodás lehetőségét használja fel a tanulás érdekében. A mindennapi kihívásoknak
megfelelően a program a cselekvés pedagógiáját, az aktív tanulás elvét követi, azaz a HEAD
módszertant alkalmazó foglalkozásokon tanulók a saját tevékenységeiken keresztül, és
másokkal való együttműködésben, csoportmunkában építik a tudásukat. Iskolánk törekszik rá,
hogy a tanórai tanulás során is olyan tantárgyakat is összekapcsoló – közös problémamegoldás
érdekében szerveződő – tanulástervezési szemléletet képviseljen, ami képes a
fejlesztéscentrikus pedagógiai szemlélet érvényesítésére.

121
XII. K OMLEX A LAPPROGRAM :

A Komplex Alapprogram az 1−8. osztályban kerül bevezetésre a 2019/2020-es tanévben.

I. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK

1. Célok:
 A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó országos és intézményi
stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása;
 A lemorzsolódás megelőzése, tanulást támogató pedagógiai módszerek
alkalmazása.
 Az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve
hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek
kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód
kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az önművelés
képességét.
 Transzverzális készségek fejlesztése (kritikus gondolkodás, kreativitás,
kezdeményezőkészség, problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal
és az érzelmek kezelése).
 Tanulástámogató módszertan (tanítási stratégia) alkalmazása, melynek központi
eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztés (Differenciált
Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, DFHT), segítségével képessé váljanak a
tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra.

2. Alapelvek:

A Komplex Alapprogram megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy az a koherenciát

biztosító, a célokkal egybevágó alapelvekre épüljön, ezzel megalapozva az alprogramok
egységes rendszerét.
A program legfontosabb alapelvei:
1) adaptivitás; 2) komplexitás; 3) közösségiség; 4) tanulástámogatás; 5) méltányosság

122
3. Komplex Alapprogram
 egységes rendszerbe ötvözi a pedagógiai gyakorlatban eddig használt
differenciált fejlesztést támogató módszereket;
 alkalmazza a tanulók iskolai helyzetét, státuszát megváltoztató és ezzel a
tanulási motivációt növelő Komplex Instrukciós Programot;
 különös hangsúlyt fordít a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek
kialakítására az alprogramok segítségével.

A Komplex Alapprogram jelszava: Tanulni élmény!, amely magával hozza az

élményalapú tanulást, ami nem valósulhat meg máshol, mint az Élménysuliban.
Programunk eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív
élményeken keresztül valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók
bevonásán alapuló kreatív feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye.

123
II. FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK
1. Fejlesztési feladatok:
Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő
elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

 A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak

 A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag
mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják
 Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos
foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
 A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját
önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában
 Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A
tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a
pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
 Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét,
erősítsük, a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!
 Tudatosan neveljünk „én” erős, jó komfortérzésű fiatalokat.
 Az szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
 Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás
(attitűd) kiépítése

2. Kiemelt fejlesztési feladataink:

 énkép, önismeret,
 hon-és népismeret,
 európai azonosságtudat
 egyetemes kultúra,
 aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, közösségnevelés
 gazdasági nevelés,
 környezettudatosság, fenntarthatóság
 művészeti nevelés,
 művészeti eszközökkel történő nevelés
 a tanulás tanítása,

124
  testi és lelki egészség,
 felkészülés a felnőtt szerepekre, család szerepe
 testmozgás fejlesztése minden színterén az oktatásnak

3. További feladatok:
A MODERN SZEMÉLYKÖZPONTÚ, INTERAKTÍV, TAPASZTALATI TANULÁSRA ALAPOZÓ

TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, PEDAGÓGIAI KULTÚRA ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELE.

 A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú

tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt
konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
 Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát
(megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó
anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).
 Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő
terheléssel.
 Alkalmazzuk a DFHT módszerét.
 Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!
 A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák
elsajátíttatása.
 Az alprogramokkal illetve gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi
problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.
 A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer
központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele.
 Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek
során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.
 A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott
rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és
szummatív méréseket.

Emberléptékű következetes követelés.

 Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.

125
  Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap
a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a
közeljövőben reálisan képes megoldani.

4- Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök:

A program szakmai anyagai:
 Nevelési- oktatási program - KAK
 Tanítási stratégia - DFHT
 Alprogrami koncepciók (5 db.)
 Alprogrami eszköztár és feladatbank (5 db.)
 Tanítói- tanári kézikönyvek
 Óraillusztrációk, példák
 Foglalkozástervek
 Tankockák

5. További tanulást segítő eszközök:

 Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programok.
 A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszere.
 Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az
aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
 A pozitív motivációs eszközei, a jutalmazás és büntetés módszereinek
mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazása.
 Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos
kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára,
az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.
 Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia alkalmazása. Pozitív tartalmú
szociális kapcsolatok építése.
 A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.
 A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott
életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő
munkaformák alkalmazása.

126
6. Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek

6.1. Tanulásszervezés folyamatában az alábbi elvek érvényesülnek:

 a rend és fegyelem fenntartása
 tanuló szabadságának biztosítása
 tanulói viselkedés szabályozása
 pozitív tanulási légkör biztosítása
 csoportfolyamatok elősegítése

6.2. Alkalmazott módszerek:

6.2.1. A tanítás – tanulási folyamatban a DFHT tanítási-tanulási stratégiát

alkalmazzuk, mint a Komplex Alapprogram hangsúlyos elemét.
A lenti ábra azt mutatja, hogy a kötelező tanítási órák 20%-ban a DFHT (differenciált
fejlesztés heterogén tanulócsoportban) szükséges alkalmazni.

A DFHT célja:
 A tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok fejlesztése.
 A tanulói viselkedés pozitív befolyásolása.
 Az alulmotiváltság mérséklése.
 A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése.
 A tanulók közötti együttműködés elősegítése.

DFHT koncepciója, módszerei:

Egyénre szabott differenciálás
 egyedül végzett munka
 rétegmunka
 teljesen egyénre szabott munka
 részben egyénre szabott munka
Párban folyó munka
 páros munka
 tanulópárok munkája

127
Csoportban végzett munka
 A kooperatív munka, kooperatív tanulás, kollaboratív munka
 KIP
Ezenkívül a tanórák 80%-ban a pedagógus választ módszereket.

6.2.2. Alapmódszerek:

 tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás,

szemléltetés
 munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
 individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

6.2.3. Motiváló módszerek:

 páros munka
 csoportmunka
 játék
 szerepjáték (drámapedagógia)
 vita
 kutató-felfedező módszer
 kooperatív módszerek
 projekt módszer
 szituációs játékok

128
 III. A KOMPLEX ALAPPROGRAM SAJÁTOSSÁGAI:
1. A Komplex Alapprogram alprogramjai:
Az „Élménysuliban” minden alprogram megjelenik, hetenként javasoltan, minimum egy
órában. Az alprogramok aránya az iskola profiljához igazítható (pl. művészeti iskolák,
sportiskolák stb.)
1. A testmozgásalapú alprogram (TA)

Az alprogram az iskolai testmozgásprogramok három területén kívánja bővíteni, sajátélmény-

szerzést biztosító tanulási környezetben a pedagógusok módszertani repertoárját és szemléletét:
 testnevelés óra
 mozgásos tanulás osztálytermi környezetben
 szabadidős mozgástevékenységek
A TA a testmozgás iskolai környezetben előforduló minden formájára támaszkodva,
tanulástámogató eszközeivel vesz részt a tanulói komplex személyiségfejlesztésben.
Az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek alkalmazásával
teszi az alprogram a testmozgáson alapuló tevékenységeket a közösségi célok és az egyéni
felelősség életgyakorlatává.
Cél még az egészségtudatos, jövőorientált életmód kialakítása.
Az alprogram tartalma:
Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi
tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben, a differenciálásra
építve.
Mozgásos tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása
osztálytermi környezetben.
Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgás-alapú
támogatása iskolai környezetben

2. Az életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA)

Az Életgyakorlat-alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely hozzájárul
az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és felelős
alakításához.

129
Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek
függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket tartalmaz.
Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához
igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl.
Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a
gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel.
Cél továbbá, hogy megalapozza a vitakultúrát, kritikus gondolkodást és az önálló
felelősségvállalást.
Célunk még az életformák sokszínűségének tisztelete, a családi közösségek megbecsülése, az
egészséges énkép kialakítása.
A célrendszerben hangsúlyos, hogy az egyén és környezete között dinamikus viszony van, így
az életgyakorlat témái komplexek és minden szinten - a rendszerszemléletnek megfelelően -
kidolgozásra kerülnek.
Az alprogram tartalma:
 egészséges életmód, életvezetés
 környezettudatosság (fenntarthatóság)
 állampolgári felelősség (közösségi szerepek)
 életút-támogató pályaorientáció
 család, párválasztás
 érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés)

3. A művészetalapú alprogram (MA)

 Az alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai
eszközként felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek
terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség
nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába.
 A művészettel nevelés sok és sokféle lehetőséget teremt a tanulástámogatás
megvalósítására.

Az alprogram célja művészeteket célként/eszközként használó tanórák, szabadidős

foglalkozások biztosítása a tanulók számára.

130
Indirekt célok:
 Személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén
 Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása
 Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek
között
 tanulásfejlesztés a művészetek révén
 (Inter) diszciplináris ismeretátadás művészeteken alapuló, résztvevő központú
gyakorlatokon keresztül
 Pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek
révén.
 A művészeti tevékenységbe ágyazott fejlesztés keretében lehetőség van a tanuló
egyéni sajtságaihoz alkalmazkodó, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai módszerek
alkalmazására, ezáltal az adaptivitás biztosítására.
Az alprogram tartalma:
A művészeti tantárgyak és a mozgásra irányuló testnevelés tantárgy a készségtárgyak körébe
sorolhatók, s ez arra is lehetőséget ad, hogy hasonló tartalmi elemek szerint épüljenek fel
alprogramjaik is.

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi

tartalmak megvalósításának támogatása a művészeti nevelést szolgáló tanórai környezetben, a
differenciálásra épülve.
Művészetekre épülő tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő
integrálása osztálytermi környezetben.
Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás művészet-alapú
támogatása iskolai környezetben.

4. A logikaalapú alprogram (LA)

A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és

stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az
iskolai élet területein.

131
Az alprogram feladata megismertetni a pedagógusokat olyan logikai alapú játékokkal, (legyen
az sakk, táblás, papír-ceruza, szituációs és egyéb játék), melyeket a pedagógus fel tud használni
mind az általános képességfejlesztéshez, mind a közismereti tantárgyi órákhoz.

Az alprogram keretén belül olyan szemléletváltás elindítását célozzuk meg, amelynek

segítségével a tanítási és a tanulási folyamat egyaránt élményszerűvé, motiválóvá és egyben
fejlesztő hatásúvá tehető.
Az alprogram célja, a gyerekek egyik legfőbb tevékenységére, a játékra és a játékosságra
építve, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak.

A tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – ezzel a tanulók motivációja növelhető.

Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik,
hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a
megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz.

A játék lehetőséget nyújt a differenciálásra, és a gondolkodási képességeken túl a szociális

képességek fejlődése is várható.

Az alprogram tartalma
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztési lehetőségei a gyakorlatban – stratégiák és
algoritmusok.
 A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében.
 Játék alapú megközelítések:
 Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése
 Dienes játékok és a matematikai gondolkodás fejlesztése
 Sakk játék alapjainak elsajátítása és beépítése az iskolai tanulásba
 Táblás játékok, társasjátékok, papír-ceruza játékok alkalmazása
 Játékstrukturált megközelítések:
 Kártyajátékok – lapot kérünk!, logiccards, set, stb.
 Logikai játékok, logisztorik
 Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok
 Kreativitást és reflektivitást fejlesztő játékok

132
 5. A digitális alapú alprogram (DA)

A Digitális alapú alprogram az IKT-műveltség elemeit kereszttantervi, transzverzális

megközelítésben értelmezi, és a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű
fejlesztését tekinti feladatának.
Az IKT-műveltség tekintetében a technológiai, a kognitív és a szociális aspektust tekintjük
irányadónak.
Az alprogram kidolgozásával a pedagógusok módszertani kultúraváltását segítjük elő, olyan
korszerű digitális megoldásokkal, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet
kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, mely lehetővé teszi, hogy a
digitális eszközök alkalmazásával a tanulás élményszerűvé váljon.
Az alprogram célja, hogy kialakítsa a pedagógusokban az oktatásba integrált IT-eszközöket
értő és kritikus módon alkalmazó „digitális állampolgár” habitust, melynek révén az összetett
problémák megoldása a technológia segítségét is igénybe veszi.
Szeretnénk elérni azt is, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális
alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik
színvonalát, tanulás módszertani repertoárjukat, pályaorientáció szempontjából releváns
ismereteiket, (inter)diszciplináris ismereteik körét, és mindent egybevetve: a tanulók
személyiségformálásához is hozzájáruljon.
Az alprogram tartalma
Az alprogram az alábbi tartalmi pontokból építkezik:
 Játékalapú megközelítések
 Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat
 IKT-műveltség
 Hálózati részvétel és együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció és
eszközhasználat
 Digitális írástudás
 IKT alapú óratervezés
 Személyes tanulási környezet menedzselése
2. Komplex óra
Komplex órák bevezetése – a program komplexitását a kognitív, affektív, szociális képességek
együttes fejlesztése jelenti. A kötelező és szabadon tervezhető tanórákat fedi le, amelyekben a
tudástartalom (a tananyag kereszttantervi része) kb. 30%-át hordozzák. A „Komplex órák”

133
tekintetében a tudástartalmak kereszttantervi kapcsolatai mellett a DFHT tanítási-tanulási
stratégia, valamint az alprogrami kapcsolódások jelennek meg. Ez utóbbi órák esetében a
tantárgyakon átívelő transzverzális készségek fejlesztése is megvalósítható.

Tartalmi fejlesztési pontok:

 legalább 1 alprogrami (max. 3 alprogrami) kapcsolat megjelenik benne
 kapcsolódik az adott tantárgy adott évfolyamának tanmenetéhez, és a tanítói/tanári
kézikönyvben megjelenített órához
 minden alprogram (törekedve arra, hogy) egyenlő aránnyal (kb. 20%) jelenik meg
(össz. komplex óraszám)

A Komplex órák felépítése

134
 3. Ráhangolódás
A ráhangolódás biztosítja, hogy a tanulók lelkesen, motiváltan kezdjék el a napot az
iskolában, és érzelmi biztonságban érezzék magukat az osztályközösségben. Heti 1-3
alkalommal javasolja a Komplex Alapprogram 20-25 perces foglalkozás keretén belül. A
tanulási környezetet célszerű átalakítani úgy, hogy a tanulók körben ülhessenek székeken vagy
szőnyegen, így megkönnyítve a kommunikáció feltételeit.

A foglalkozás felépítése ajánlottan a következő:

 Üdvözlés
 Beszélgetés
 Közös tevékenység/játék
 Zárás
A Ráhangolódás megvalósítását javasoljuk a nap elején, javasolt időtartama 25-45 perc, helye a
nap kezdésekor vagy osztályfőnöki óra keretében vagy a délutáni foglalkozások elején. Témái
megválasztásában segít a Tanítói kézikönyv.

4. „Te órád”
„Te órád” - a diák érdeklődéséhez, igényéhez, saját választásához igazítható, amely órákon az
osztálykeret nem feltétlenül kell, hogy érvényesüljön. Vagy az intézmény életében már
meglévő, jól működő, már hagyományokkal rendelkező foglalkozások, szakkörök,
tehetséggondozó programok stb. továbbvitele, megtartása, de a foglalkozások középpontjába
helyezve a tanulók szociális-emocionális fejlesztését. Az óra kiválasztását a pedagógus segíti.
5. Házi feladata
Házi feladat: iskola otthonos oktatásnál hétfőtől péntekig sem írásbeli, sem szóbeli házi
feladatot nem ad a pedagógus a tanulóknak. Ez nem azt jelenti, hogy elmaradhat a szükséges
gyakorlás és rögzítés, hanem azt, hogy a pedagógusnak az iskolai tanórákon kell a tanulókkal
ezeket a feladatokat elvégezni. Úgy kell a mindennapokban terveznie és megvalósítania az óráit,
hogy legyen elegendő idő a szükséges gyakorlásra és az új ismeretek rögzítésére az órák keretén
belül. Hétvégén a gyermek gyakorolhat otthon is.
6. Értékelés
Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik.

135
Nincs ötös fokozatú skálán történő értékelés a reggeli ráhangolódáson, a délutáni alprogrami
foglalkozásokon, illetve azokon az órákon, amelyeken a DFHT módszert használják a
pedagógusok.
A Komplex Alapprogram értékelési rendszerében egyaránt jelen van
1. a helyzetfeltáró (diagnosztikus értékelés)
2. a minősítő (szummatív értékelés)
3. a fejlesztő (formatív értékelés).
Fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek. Ennek eredménye feltárja a
pedagógus előtt a tanuló előzetes tudását, amire építheti további munkáját. Ez határozza meg az
oktatási tartalmat és a módszereket. A diagnosztikus értékelést nem csak a tanév elején
javasoljuk, ajánlott a tanév közben is felmérni, mennyit fejlődött a tanuló tudása. A tanév
közben végzett diagnosztikus értékelés eredménye alapján a pedagógus dönthet arról, hogy
változtat-e tanítási stratégiáján. A tanév végi diagnosztikus értékelésnél a pedagógus arról kap
visszajelzést, milyen szinten sikerült a tananyagot megtanítani, a tanuló pedig arról, hogy
mennyire sajátította el a követelményeket.
A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró
dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot.
A minősítő értékelés igen gyakori a hazai iskolákban.
A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a személyre szabott, differenciált,
fejlesztő (formatív) értékelésnek. Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás
támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a tanulási
cél kitűzésében, támpontokat ad a megteendő lépésekről. Majd nyomon követi a tanuló egyéni
haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelés
alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi figyelembe.
Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól, megbeszéli vele a
tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők határidejét. A tanuló
egyéni haladásáról és erőfeszítéseiről visszajelzést ad. A pedagógus visszajelzésének
mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott problémákat, a további
fejlesztést igénylő területeket és a teendőket.

Az értékelésnek fontos része legyen

 az önértékelés
 a társak értékelése.

136
Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.
Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

IV. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE,

ILLESZTÉSE A KOMPLEX ALAPPROGRAMHOZ

A pedagógusok feladata kiegészül a DFHT órák megszervezésével, a kapcsolódó

dokumentumok (óraillusztrációk) elkészítésével.
A választott alprogramokhoz kapcsolódó foglalkozások megszervezése, megtartása,
foglalkozás illusztrációk készítése.
Az elkészült óraillusztrációk, foglalkozás illusztrációk, tapasztalatok megosztása a
kollégákkal.
Programhoz kapcsolódó további oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök
kidolgozása, közreadása.
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

V. A SZÜLŐK ÉS A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA

A szülőket és a tanulókat a programról, annak tartalmáról, megvalósításáról, az iskola életéről,

az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják szóban és írásbeli tájékoztató füzet
segítségével.

VI. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ MUNKA IDŐKERETÉNEK

1. A Komplex Alapprogram a tanulók kötelező óraszámának a meghatározása

tekintetében nem tér el a törvényben szabályozottaktól. Az iskolában folyó munka
továbbra is két markánsan elkülönülő egységre oszlik:

A kötelező és szabadon tervezhető időkeret:

 a Komplex Alapprogram a pedagógusok módszerbeli gazdagságát, korábbi

gyakorlaton alapuló pedagógiai-módszertani kultúráját tekintve kb. 80 % -ban nem
szabályozza.

137
  A tanítási órák 20%-ban azonban javasolt a Komplex Alapprogram tanítási-
tanulási stratégiájának, a DFHT tanítási-tanulási stratégiának az alkalmazása
(differenciált egyéni munka, rétegmunka, pármunka, kooperatív módszerek,
csoportmunka, drámajáték és projektmunka).
 10-30%-ban pedig a Komplex órák keretében a kereszttantervi tantervek
feldolgozása történik.
A Komplex Alapprogram által innovált alprogrami foglalkozások és a „Te órád” többnyire
a délutáni idősávban valósulnak meg.

A Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiához kapcsolódó elemei

1. Időkeretek:
Az egyes évfolyamok kötelező óraszámai alapján számított, a DFHT- módszertant alkalmazó
órák aránya.
2. Tantárgyfelosztás és a KAP által kínált módszertani elemek összehangolása

A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát az Nkt.
határozza meg.
A tantárgyfelosztás a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő, de az intézmény
sajátos helyzetét figyelembe vevő alapdokumentum. Alapjául az intézményre érvényes törvény
által előírt, a közismereti tantárgyakra vonatkozó heti óraszám szolgál.
Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon
kell megszervezni, hogy a foglalkozások ajánlottan tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét
óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell

138
a tanulók felügyeletéről. Tehát e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is
működhet.

A képzés szervezésében iskolai kapcsolattartó Kéningerné Lekli Anikó

A testmozgás alapú alprogram minden évfolyam minden osztályában megjelenik heti egy órában.
Alsó tagozaton bevezetett alprogrami foglalkozások :
Osztály Alprogram
1.a osztály Testmozgás alapú alprogram
Életgyakorlat alapú alprogram
2.a osztály Testmozgás alapú alprogram
Logika alapú alprogram
3.a osztály Testmozgás alapú alprogram
Digitális alapú alprogram
3.b osztály Testmozgás alapú alprogram
Digitális alapú alprogram
4.a osztály Testmozgás alapú alprogram
Művészet alapú alprogram
4.b osztály Testmozgás alapú alprogram
Művészet alapú alprogram
Nevelő
Dr. Spinyhértné Bodnár Annamária
Solymos Alíz
Szendrei Enikő
Kőművesné Popovics Emese
Szendrei Enikő
Nagyné Czimbula Annamária
Szendrei Enikő
Milotainé Balázs Szilvia
Tudlikné Hegedüs Ida
Kéningerné Farkas Mária
Tudlikné Hegedüs Ida
Kéningerné Farkas Mária

Felső tagozaton az alprogrami foglalkozások mindegyikét bevezetjük. A testmozgás alapú

alprogramot minden osztályban, a többi alprogrami foglalkozást 5-6. és 7-8. osztályban,
összevonva vezetjük be.

Osztály Alprogram Nevelő

5-8. évfolyam minden Testmozgás alapú alprogram Orosz Györgyné
osztály Téglási József
Életgyakorlat alapú alprogram Orosz Györgyné
5.a osztály Művészet alapú alprogram Hegedüsné Tudlik Ildikó
6.a osztály Digitális alapú alprogram Kissné Oláh Henrietta
6.b osztály Logika alapú alprogram Kéningerné Lekli Anikó

139
 Életgyakorlat alapú alprogram Orosz Györgyné
7.a osztály Művészet alapú alprogram Hegedüsné Tudlik Ildikó
8.a osztály Digitális alapú alprogram Biró György Tiborné
8.b osztály Logika alapú alprogram Kéningerné Lekli Anikó

Te órád a 2019/2020-as tanévben

Te órád Óraszám Nevelő

5-6. osztály 1.óra Baksa Ferencné

7-8. osztály 1.óra

6.a,b osztály 1.óra Debrecenszkiné Juhász Tünde

4.a osztály 2.óra Köbli-Veres Barbara
4.b osztály 2.óra Garainé Balogh Ágnes
5-6. osztáy 1.óra Heppné Hajdók Éva

7-8. osztály 1.óra

4.b osztály 2.óra Kéningerné Farkas Mária

5-6. osztály 1.óra Kéningerné Lekli Anikó

7-8. osztály 1.óra
2.a osztály 2.óra Kerekesné Tóth Szilvia
3.a osztály 2.óra
5-6. osztály 2.óra Kissné Oláh Henrietta
3.b osztály 1.óra Milotainé Balázs Szilvia
3.b osztály 2.óra Nagyné Czimbula Annamária
5-6. osztály 1.óra Orosz Györgyné
5-6. osztály 2.óra Solymos Alíz
1.a osztály 1. óra Dr. Spinyhértné Bodnár Annamária
2.a osztály 1.óra Szendrei Enikő
7-8. osztály 3.óra Téglási József
4.a osztály 1.óra Tudlikné Hegedüs Ida
5-6. osztály 1.óra Varga Ferenc

140
JELÖLÉSEK AZ OSZTÁLYNAPLÓKBAN

A digitálisnaplóban az alábbi jelölések szolgálnak a program megvalósításának jelölésére:

DFHT –DFHT –val megvalósított tanóra
TA – testnevelés alapú alprogram
ÉA – életgyakorlat alapú alprogram
DA – digitális alapú alprogram
MA – művészetalapú alprogram
TÓ – „Te órád”
RÁ – ráhangolódás

141
142
143
144
145