Iktatási szám:

KÖLESDI MESEVÁR ÓVODA

PEDAGÓGIAI
PROGRAM
OM: 202415

2019.
PEDAGÓGIAI PROGRAM

2
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

LEGITIMÁCIÓ

Intézményvezető:
Intézmény OM azonosítója:
____________________________
202415
Gárdi Szilvia

Legitimációs eljárás

Nevelőtestület nevében:

_____________________________ Szülői szervezet nevében:

Alkalmazotti közösség nevében: ______________________________

____________________________

A dokumentum jellege: Nyilvános

Érvényessége: 2019. 09. 01.

Ph.

3
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK
LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................................................................... 3
TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 4
TÖRVÉNYI HÁTTÉR ................................................................................................................................... 8
HITVALLÁSUNK A MINŐSÉGI MUNKÁRÓL ............................................................................................... 8
Óvodánk általános alapértékei ............................................................................................................ 8
Vállalt értékeink................................................................................................................................... 9
KÜLDETÉSNYILATKOZAT - a Kölesdi Mesevár Óvoda Pedagógiai Programjának értékei ...................... 10
I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI ....................................................................................................... 12
Az intézmény neve, címe, típusa ....................................................................................................... 12
Az intézmény alapítója, fenntartója, jogállása .................................................................................. 12
II. HELYZETFELTÁRÁS ......................................................................................................................... 12
A település bemutatása..................................................................................................................... 12
Az óvoda bemutatása ........................................................................................................................ 14
A gyermekek környezetének bemutatása ..................................................................................... 15
Az óvoda személyi feltételei .......................................................................................................... 15
Az óvoda tárgyi feltételei............................................................................................................... 16
Az óvodai nevelés története a településen ................................................................................... 17
III. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA ....................................................................................................... 19
IV. AZ ÓVODA FELADATA ................................................................................................................ 19
IV.1. Az egészséges életmód alakítása az óvodai tevékenységekben. .......................................... 19
IV.1.1. Helyes életritmus........................................................................................................... 19
IV.1.2. Napirend ........................................................................................................................ 19
IV.1.3. Hetirend......................................................................................................................... 20
IV.1.4. Táplálkozás .................................................................................................................... 20
IV.1.5. Testápolás...................................................................................................................... 20
IV.1.6. Öltözködés ..................................................................................................................... 20
IV.1.7. Mozgás........................................................................................................................... 21
IV.1.8. Edzés .............................................................................................................................. 21
IV.1.9. Pihenés, alvás ................................................................................................................ 21
IV.1.10. A gyermek testi képességei fejlődésének segítése ................................................... 21
IV.1.11. Az egészséges környezet ........................................................................................... 22
IV.1.12. Betegségek és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása az egészség kisebb
eltérésének megelőzése és korrekciója. ....................................................................................... 22

4
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

IV.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés ........................................................................... 23

Befogadás -beszoktatás ................................................................................................................. 23
Az óvodapedagógus helye és kapcsolata a gyermekcsoportban. ................................................. 24
A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban .............................................................................. 24
A gyermeki magatartás alakulása. ................................................................................................. 24
Távlatok ......................................................................................................................................... 25
IV.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása ........................................................................ 27
Az anyanyelv fejlesztése ................................................................................................................ 29
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ....................................................................................... 31
V.1. Játék....................................................................................................................................... 31
V.2. Verselés, mesélés .................................................................................................................. 34
V.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka................................................................................... 35
V.4. Ének, zene, énekes játék, tánc .............................................................................................. 37
V.5. Mozgás .................................................................................................................................. 39
V.6. Külső világ tevékeny megismerése........................................................................................ 41
V.6.1. A környezet megismerése, környezet védelme ............................................................ 42
V.6.2. Környezet téri, formai mennyiségi megismerése. ......................................................... 44
V.6.3. Munka............................................................................................................................ 45
V.7. Tevékenységekben megvalósuló tanulás .............................................................................. 49
VI. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI................................................. 51
VII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI .......................................................................................................... 54
VII.1. A család.............................................................................................................................. 54
VII.2. Az óvoda kapcsolatai az intézményekkel. ......................................................................... 55
VII.2.1. Az óvoda és az iskola kapcsolata ................................................................................... 55
VII.2.2. Az óvoda és a Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata ...................................................... 55
VII.2.3. Az óvoda és közművelődési intézmények ..................................................................... 56
VIII. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI ................................................................................................ 57
VIII.1. Gyermekvédelem .............................................................................................................. 57
VIII.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése ..................................................... 58
VIII.3. Óvodai fejlesztő program .................................................................................................. 59
IX. ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI.......................................................................................................... 61
X. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ................................................................................... 62
X.1. Az óvoda irányításának, nevelési felépítése .......................................................................... 62
X.2. Az óvodai csoportok, a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése. ....................... 62

5
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

X.3. Óvodai nevelési programunk értékelése ............................................................................... 63

XI. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ..................................................................... 65
XI.1. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése ................................................................... 65
XI.2. Az iskolába lépés feltételei. ................................................................................................... 65
XII. AZ ÓVODA VEZETÉSI SZERKEZETE A VEZETŐK KÖZTI MUNKAMEGOSZTÁS .............................. 68
XII.1. Óvodavezető...................................................................................................................... 68
XII.2. A szakmai munkaközösség ................................................................................................ 68
XII.3. Nevelőtestület ................................................................................................................... 69
XIII. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................................... 70
MELLÉKLETEK......................................................................................................................................... 73
1. számú melléklet ............................................................................................................................. 73
2. számú melléklet ............................................................................................................................. 78
LEGITIMÁCIÓ ......................................................................................................................................... 79
TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................... 80
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR............................................................................................................................ 81
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 81
1. Az óvodai egészségfejlesztés célja................................................................................................. 81
1.1. Az óvodai egészségnevelés feladata ..................................................................................... 82
1.2. Intézményi célok.................................................................................................................... 82
2. Kiemelt feladatok .......................................................................................................................... 83
2.1. Egészséges életmódra nevelés (szomatikus egészségfejlesztés) .......................................... 83
2.1.1. Személyi higiénia fejlesztése ......................................................................................... 83
2.1.2. Környezeti higiénia fejlesztése ...................................................................................... 84
2.1.3. Az egészséges táplálkozás igényének kialakítása .......................................................... 84
2.1.4. A betegségek megelőzésére nevelés............................................................................. 85
2.1.5. Napi rendszeres testmozgás, testedzés ........................................................................ 86
2.1.6. Balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás .................................................... 87
2.2. Szociálhigiénés egészségfejlesztés ........................................................................................ 87
2.2.1. Egészséges életvezetés .................................................................................................. 87
2.2.2. Stressz kezelés ............................................................................................................... 88
2.2.3. Egészségre káros szokások megelőzése ........................................................................ 88
2.2.4. Érzelmi nevelés .............................................................................................................. 88
2.3. Lelki egészségfejlesztés (pszicho-higiénés egészségfejlesztés) ............................................. 89

6
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.3.1. Esélyegyenlőség biztosítása és integráló nevelés ............................................................. 89

2.3.2. Egészségnépszerűsítő feladatok az intézményünkben, tevékenységek ....................... 89
3. Feladatok és tevékenységek az egészségfejlesztésért .................................................................. 90
3. számú melléklet ............................................................................................................................. 92

7
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

TÖRVÉNYI HÁTTÉR
 Alapító okirat
 363/2012. (XII.17.) korm.rend az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve.
 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról
 1993. évi LXXIX.tv. a közoktatásról

HITVALLÁSUNK A MINŐSÉGI MUNKÁRÓL

A minőség a partnerek tágan értelmezett igényeinek kiszolgálását, a szolgáltatást végzők
elkötelezettségét, a folyamatos újra értelmezést és javítást foglalja magában.
Célunk a minőség biztosítás terén nem kell, több legyen, de kevesebb sem, minthogy azt
tegyük, amit a nevelési programunkban leírtunk.
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a gyermek igénye alapján készítettük el a
helyi Nevelési Programunkat, figyelembe véve a nevelési partnereink óvodai neveléssel
szemben támasztott elvárásait.
A nevelő igénye a nevelőmunkát segítő, jól alkalmazható nevelési program.
A minőségbiztosítás magában foglalja az értékelést. Feladatunk a Nevelési Program
folyamatos elemzése, beválásának felülvizsgálása, kiegészítése.
A minőségbiztosítás folyamat jellegű és soha nincs vége.
Saját minőségfogalmat kell megalkotni a megismert igények alapján, figyelembe véve, hogy
az igények, elvárások eltérő gyorsasággal fejlődnek.
A minőségbiztosítás lassú és hosszú folyamat, nincsenek látványos, gyors eredmények. A
minőségbiztosításban nincs kudarc, csak el nem ért eredmények. A minőség biztosítást nem
lehet rosszul végezni, csak folyamatosan javítani, jobbítani kell.
Az óvoda működésének javítása érdekében feladatokat vállal a nevelőtestület, amelyeket a
Küldetésnyilatkozatban fogalmazunk meg.
A Küldetésnyilatkozat a helyi minőségfogalom sűrített, felhívó jellegű, tömör
megfogalmazása.
A helyi minőségfogalom kialakítása a partneri igények elemzését és rangsorolását követő
kompromisszumok eredménye.
A minőséget az óvoda meglévő és vállalt alapértékeihez igazítottan határozzuk meg.

Óvodánk általános alapértékei

- gyermekközpontúság
- nevelésközpontúság
- életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás

8
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

- differenciált fejlesztés
- a játék kiemelt szerepe
- tevékenységekre épülő nevelési – tanulási folyamat
- a gyermek testi- lelki szükségleteinek maximális figyelembe vétele
- érzelmi alapokon nyugvó óvodai élet
- teljesítmény kényszertől mentes fejlesztés
- esztétikus, harmonikus, tiszta környezet biztosítása
- a gyermeki fejlődés – fejlesztés egyénhez igazodó megvalósulásának
elősegítése
- a kooperáció vagy együttműködési képesség fejlesztése, toleráns
viselkedési formák elsajátítása
- a pedagógusok önállóságának biztosítása
- néphagyományőrzés
- egészséges életmódra nevelés
- környezetvédelem, környezettudatos nevelés
- kommunikáció kiemelt feladatai
- hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése
- Integrációs program a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
- önállóságra nevelés az öntevékenység biztosításával
- a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetése,
megszerettetése, stb.

Vállalt értékeink
- családokkal való nyitottabb és szorosabb együttműködés kialakítása
- minden gyermek általános gondozottságának javítása
- sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
- felzárkóztatáshoz szükséges szakember biztosítása

9
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÜLDETÉSNYILATKOZAT - a Kölesdi Mesevár Óvoda Pedagógiai Programjának

értékei
Óvodai nevelésünk az óvodába lépéstől az iskolai tanulás megkezdéséig a gyermekek
harmonikus fejlődését szolgálja.
Nevelőmunkánkat a gyermek korából és fejlettségéből adódó igényei alapján végezzük,
figyelembe véve a szülők elégedettségét, és további partnereink elvárásait.
Több éves múltra tekint vissza az érzelmi alapokon nyugvó óvodai élet szervezése, a
gyermekek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése, a gyermekközpontú nevelési módszerek
megváltoztatása, a tőlünk telhető iskolára való maximális felkészítés.
Kiemelten kezeljük a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az „Egészséget testestben
és lélekben” elvet kívánjuk érvényesíteni.
Az óvodás gyermek fő tevékenysége a játék, mely színteret ad a nevelési feladatok, a
képességfejlesztés feladatainak megvalósításához, a gyermekek ismereteinek
gyarapításához.
Nevelési folyamatunk a gyermeki tevékenységre épül, amely az egyéni fejlődés ütemének
megfelelő, teljesítménykényszertől mentes fejlesztést tesz lehetővé.
Jó hangulatú, empátiás készséggel rendelkező közösséget nevelünk, amelyben képes a
gyermek az együttműködésre, a toleráns viselkedésre.
Bátran megnyilatkozik társai és a felnőttek körében, kommunikációs készsége megfelel
korának.
Az öntevékenység biztosításával önállóságra nevelünk, segítjük az önbecsülésük kialakulását.
Megteremtjük a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét.

2007/2008. nevelési évben elkészült óvodánk Integrációs Programja, melyben célul tűztük ki,
hogy:
- a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek már három éves korukban
kerüljenek be az óvodába,
- a program folyamán legyen biztosítva az esélyegyenlőség, érvényesüljön az egyenlő
bánásmód elve, ennek megfelelően csökkenjenek a családi háttérből és az egyéni
képességekből eredő különbségek,
- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének érdekében tudatos és
eredményes pedagógiai munkát végzünk,
- a család és az óvoda között egy működő és szoros partnerkapcsolatot építsünk ki,
- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának, szocializációjának
segítségével, hiányosságainak pótlásával segítséget nyújthatunk az iskolába lépésben.
Mindezekhez esztétikus, harmonikus, tiszta, gyermekbarát környezet áll rendelkezésünkre.
Megismertetjük, megszerettetjük és megbecsüljük a helyi környezet értékeit. A
hagyományokat megőrizzük, az óvoda hagyományait ápoljuk.
Védjük a környezetünket. Megismertetjük a szelektív hulladékgyűjtés lényegét,
környezetmegőrzés fontosságát.
Integráltan végezzük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének
megteremtését, felzárkóztatását.
A kreatív megvalósítást a pedagógusok önállósága és módszerbeli szabadsága biztosítja.
Nevelőmunkánk még színesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében óvodánk értékeinek
bővítését tervezzük és vállaljuk.
Tervezzük a családokkal való nyitottabb és szorosabb együttműködést, minden gyermek
általános gondozottságának javítását, és a komplex esztétikai nevelés elmélyítését.

10
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Felvállaljuk intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését.

Biztosítjuk a felzárkóztatáshoz szükséges szakembert.
A szakértői véleményben meghatározott rehabilitációs foglalkozásokat a törvényben
meghatározott módon óvodánkban megszervezzük. Heti rendszerességgel vesznek részt a
sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai rehabilitációs és logopédiai
foglalkozásokon. A logopédust és a gyógypedagógust óvodánk minden nevelési évben
megbízási szerződéssel foglalkoztatja, minden nevelési év szeptember hónapjától május 31-
ig. Az ellátáshoz hozzátartozik, hogy kötelező jelleggel részt vesznek az óvodapedagógus által
kezdeményezett napi foglalkozásokon. A fejlesztési területek meghatározása segítséget nyújt
a mindennapos óvodai nevelőmunka megtervezéséhez, mely az óvodapedagógusoknak
kötelező jelleggel beépül a gyermekcsoport nevelési-fejlesztési tervébe.
2009. februárjában egyik óvodapedagógusunk gyógytestnevelés szakvizsgát tett és van egy
konduktor-tanítóiképesítéssel rendelkező kollégánk. A gyógytestnevelésben részesülő
gyermekek névjegyzékét minden év május 15-ig beszerezzük a gyermekorvostól. Részükre
csoportos foglalkozásokat szervezünk heti két alkalommal.

11
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az intézmény neve, címe, típusa
Az intézmény neve: Kölesdi Mesevár Óvoda
Székhelye: Kölesd, Dózsa u. 3.
Az intézmény típusa: Óvoda
Gyermekcsoportjainak száma: 3

Az intézmény alapítója, fenntartója, jogállása

Az intézmény alapítója és fenntartója: Kölesd Község Önkormányzat
Címe: Kölesd, Kossuth tér 2.
Az intézmény önálló bérgazdálkodással felruházott, önálló költségvetési szerv.
Munkáltatói jogkört az óvoda vezetője gyakorolja.
Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal
látja el.
Címe: Kölesd, Kossuth tér 2.
Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata:

Kölesdi Mesevár Óvoda,

7052 Kölesd, Dózsa utca 3.
Adóazám: 15837776-1-17
Banksz.: 70600102-11127790

II. HELYZETFELTÁRÁS
A település bemutatása
Kölesd, hajdani mezőváros a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Tolnai-Hegyhát és a
Mezőföld találkozásánál, a Sió és a Sárvíz mellett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 km
távolságra fekszik. Kölesd lakossága ma 1517 fő. Napjainkban a falu lakossága magyar,
elenyésző létszámú a roma nemzetiségűek. A romák régóta együtt éltek a falu közösségével,
akik a 60-as években még az úgynevezett putri lakásokban laktak (Löszfalba faragott lakások,
melyekben sem villany sem víz nem volt. Mégis az itt élő roma családok gyerekeket neveltek,
akikből tisztességes felnőttek váltak. 1971 és 1978 között a putrikban élő családok számára a
Szekszárdi utca végén úgynevezett „CS” lakások épültek, melyekben már volt villany és
fürdőszoba felszerelés nélkül, de a vizet az ártézi kútról kellett hozni (ezen időszakban 16
lakás épült).
1994-ben megalakult a Roma Kisebbségi Önkormányzat, ekkor 14 család vallotta magát
romának. Az önkormányzat pár évig működött, majd megszűnt.
Az elmúlt közel hatvan évben a település lakossága nagymértékben csökkent, melynek okai
többek között: a hatvanas években tapasztalható urbanizációs törekvések, illetve a
kilencvenes évektől a településen megszűnő munkahelyek. A tanult fiatalok elvándorlása
pedig hozzájárult ahhoz, hogy a faluban maradó lakosság elöregedett, az iskolázottsága

12
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

egyre alacsonyabb szintű, s fokozódik a deviáns életvitel (alkohol, munkanélküliség,

kilátástalanság). 2017-re a hatvan év alatti a lakosság létszáma negyven százalékkal csökkent.

Kölesden a romalakosság elenyésző számú, az összlakosságot tekintve alig 10 százalék alatt

van. Nyelvet nem beszélnek, származásuk nem ismert, a településen elszórtan élnek. A
lakosság elfogadta őket, beilleszkedtek a helyi emberek közé. A hátrányos helyzetű,
halmozottan hátrányos helyzetű családok aránya 20 százalék körüli a településen, a számok
az elmúlt néhány évben nem voltozott, stagnálni látszik.
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű családok beilleszkedése nem okoz problémát
sem a helyi társadalomba, sem az óvoda életében. Az óvoda által szervezett rendezvényeken
nagy számban vesznek részt, a szülők jobbára alkalmazkodnak az óvodai elvárásokhoz,
szabályokhoz. Többnyire elfogadják az óvodapedagógusokat, a maguk módján próbálnak
együttműködni. Szülők közötti ellentét (származás, nyelv, kultúra miatt) nem jellemző,
antiszociális magatartás, családok közötti összetűzés alig fordul elő.
A településen a 70-es években már épített utak voltak, a buszközlekedés megfelelő volt, a
közeli vasútállomásra, mely 8 km-re fekszik a településtől, rendszeres buszjárat volt.
Könnyen el lehetett jutni Gyönkre, Szekszárdra, Nagydorogra és Paksra is. Napjainkban
Szekszárd, Gyönk és Nagydorog felé lehet eljutni autóbusszal, a helyi vasútállomáson már
nem áll meg vonat. A családok nagy hányadának saját gépkocsija van, mely segíti a munkába
járást.
Kölesdre is jellemző, hogy a kommunista társadalom-átalakító kísérlet felszámolta az
évszázados hagyományokra visszatekintő paraszti társadalmat, gazdaságot, TSZ-be
kényszerítette az embereket. Az ipar koncentrálásának áldozatul estek a helyi kisüzemek. Az
emberek megélhetésük érdekében vagy ingázásra, vagy városba településre kényszerültek,
rohamosan csökkent és közben kicserélődött a község lakossága. Jelenleg is sokan ingáznak,
legtöbben Szekszárdra járnak dolgozni, a fiatal lakosság egy része pedig külföldön keresi a
megélhetést. Kölesden egy mezőgazdasági és egy kereskedelmi szövetkezet tevékenykedik,
további 69 fő egyéni vállalkozó dolgozik a kereskedelem és a szolgáltatások területén.
Kialakult idegenforgalom nincs, de rokoni, családi alapon működik néhány szállásadó.
A vállalkozók egy része jó módban él, míg a családok nagyobb hányada szegénységben,
néhányan pedig mélyszegénységben nevelnek gyermekeket.
A községünknek szilárd burkolattal ellátott úthálózata van. Vezetékes víz és szennyvíz és a
földgáz vezeték is kiépített.
Óvoda, iskola, önkormányzati hivatal, posta, takarékszövetkezet szolgálja a helyi embereket.
Művelődési Ház, Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér, könyvtár az emberek kulturális
életének a színterei. Az önkormányzat gyermek és felnőtt háziorvosi, valamint fogorvosi
körzetet működtet. A rendelők jól fel vannak szerelve. Az egészségügyet szolgálja a
korszerűen felszerelt gyógyszertár.

13
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Jelenleg is sokan költöznek a faluba, főleg hátrányos helyzetű családok, akik nem romák,
viszont nehezen illeszkednek be a falu közösségébe. Az is előfordult, hogy 1-2 év után tovább
költöztek.
Kölesd természeti és épített értékei:
• Művelődési Ház – Kismegye Háza, melynek udvarán Borkút áll, az épületben
Padlásmúzeum, Honismereti szoba található
• Templomok: református, evangélikus és katolikus
• Kossuth-szobor, Petőfi méhes, Söréttorony
• I. és II. világháborús emlékmű
• Orvoskút
• Béri Balogh Ádám mellszobra
• Barthal szobor
• Folyóink: Sió és Sárvíz
• Kölesdi patakok: Hidas-patak, Réti-patak, Kender-patak
• Hegyein: Zönge, Kiszönge, Öreg-hegy, Harc-hegy, Csont-hegy, Temető-hegy,
Ménesakol-hegy, Kastély-hegy, Malom-hegy, Páskom- és Réka-hegy
Kölesdi hagyományok:
• Március 15-ei ünnepség a Kossuth-szobornál
• Baranyai László Emléknap
• Májusfa állítása
• Falunap, elszármazottak találkozója
• Augusztus 20.- új kenyér ünnepe
• Szüreti felvonulás
• Erzsébet-napi disznóvágás
• Idősek napja
• Karácsonyi koncert

Az óvoda bemutatása
Óvodánk a falu központjában található, közel van a buszmegálló és a község intézményei: az
iskola, önkormányzati hivatal, orvosi rendelő, boltok, posta és a takarékszövetkezet.
Könnyen megközelíthető a vidéken dolgozó szülőknek is, kényelmesen és gyorsan elérhető a
buszmegálló is.

14
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermekek környezetének bemutatása

Az óvodába járó gyermekek komfortos vagy komfort nélküli lakáskörülmények között él. A
családok többnyire rendelkeznek állandó jövedelemmel, szükség esetén vállalnak alkalmi
munkát. Fő bevételt a rendszeres munkavégzés és az alkalmi munka mellett a gyermekek
után járó juttatások teszik ki. A létfenntartáshoz szükséges jövedelemmel rendelkezik a
családok közel háromnegyede, a többiek küszködnek a váratlan kiadások miatt: gyógyszerek
kiváltása betegség esetén, tönkre megy a mosógép, kártyás villanyóra stb.
A családok általában rendelkeznek a szükséges és megfelelő bútorzattal. A gyermekek
jellemzően a felnőttel egy szobában, de többnyire külön ágyban alszanak, ritkán előfordul,
hogy a felnőttel közös ágyon alszanak. Gyakran tapasztaljuk, hogy elégtelen higiénés
állapotok uralkodnak, koszosak, kopottak a berendezések, a falak nincsenek meszelve.
Gyakori az egészségtelen fűtési technológia: füstelvezetés nem megfelelő. Viszont a nem
létfontosságú, drága berendezések („okostelefon”, tablet, vékony képernyős televízió)
megtalálhatóak, mert azok „fontosak”. Gyakran tapasztaljuk, hogy hónap elején mindenre
jut pénz, hónap végén viszont nem lehet beteg a gyermek, mert akkor már nincs miből
megvenni a gyógyszereket.
A gyermekek általában 3-5 fős családban élnek, a gyermekek negyede él nagycsaládban.
Többnyire szülőkkel élnek a gyermekekkel együtt, a több generáció együttélése ma már
ritka, de előfordul. Elenyésző számban az is megfigyelhető, hogy egymással vérségi
kapcsolatban nem állók is a családba tartoznak, valamint nevelőszülő neveli a gyermeket.
A szülők iskolai végzettségét tekintve azt láthatjuk, hogy a szülők nagyrésze alapfokú
képesítéssel rendelkezik, harmada szerzett szakképesítést, a többieknek pedig közép és
felsőfokú végzettsége van.
Szülők a munkaerőpiaci részvételét tekintetében jelentős számban rendelkeznek állandó
munkával, akad külföldi munkavállaló is elenyésző számban. Előfordul tartós munkanélküli és
leszázalékolt szülő is.
Belső kapcsolatokat, érzelmi viszonyulásokat vizsgálva jellemző a konfliktusokkal,
frusztrációkkal terhelt életvitel: a gyermek irányít, nincs szülői tekintély, szokás-,
szabályrend, napirend hiánya, következetesség hiánya, „kettős” /”hármas” nevelés
tapasztalható. Előfordul sivár érzelmi élet – érzelemhiány, de a „majomszeretet ”is.

Az óvoda személyi feltételei

Az óvoda személyi feltételei az alapító okiratban meghatározottak szerint a feladatok
ellátásához elégségesek.
Dolgozóink:
- 5 fő óvodapedagógus, ebből 1 fő vezető
- 1 fő pedagógiai asszisztens
- 3 fő dajka
- Karbantartási munkákat az önkormányzat alkalmazásában állók látják el.
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
Létszám Életkor Szak- Szakvégzettség Továbbképzésen
vizsgázott részt vett az

15
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

az elmúlt elmúlt 5 évben

5 évben
Gyakornok 0 - - 0
Pedagógus 3 28 éves 1 fő - 2 képzés
I.
46 éves 2 fő - 3 képzés
Pedagógus 2 51 éves 1 fő 1 fő  gyógytestnevelő 2 képzés
II.
 közoktatás
vezető

52 éves 1 fő - 5 képzés
2018. áprilisi adatok
NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK
Dajka 3 fő
Pedagógiai asszisztens 1 fő
2018. áprilisi adatok
Az óvoda tárgyi feltételei
Óvodánk régi, de felújított épület, melyet folyamatosan szépítünk, újítunk, lehetőségeinkhez
mérten karban tartunk. Megtörtént a nyílászárók cseréje és a tetőfelújítás, padlóburkolat
cseréje. Sajnos még mindig nem megoldott az ablakok árnyékolása, hiányoznak a
szúnyoghálók is az ablakokról. A nyári meleg nehezen elviselhető a termekben, ezért lenne
szükség megfelelő árnyékolásra, esetleg klímára.
A víz, gáz, szennyvízelvezetés megoldott, egy pályázati lehetőségnek köszönhetően
napelemek is segítik az épület villamos energia ellátását.
Játékudvarunkat is folyamatosan alakítjuk és anyagi lehetőségeink szerint új eszközökkel
bővítjük, hogy a gyerekeknek minél több lehetőségük legyen több játékeszköz közül
választania, és minden gyermek megtalálja érdeklődésének, korának, fejlettségének
megfelelő tevékenységet.
Intézményünk két épületből áll, melyben 3 különböző alapterületű csoportszoba kapott
helyet, melyekhez öltöző és mosdóhelyiség is tartozik. Az öltözők kissé zsúfoltak a hely
adottságai miatt. A mosdóhelyiségeinkre nagyfokú felújításra lenne szükség, ahhoz hogy
megfelelő számú és minőségű, esztétikus WC és mosdókagyló segítse a gyermekek
gondozási teendőinek ellátását. Mivel már 2 és fél éves gyermekek is látogatják az óvodát
(akiknek egy része még nem szobatiszt) szükség lenne egy pelenkázóra és zuhanyra is.
A felnőtt mosdó még a 60-as években készült a dolgozók komfortérzetének javítása
érdekében, ezért egy felújított mosdóhelyiségre lenne szükség, ahol helyet kaphatna egy
felnőtt zuhanyzó is, hiszen sokféle mozgásos tevékenység után mindenkinek jól esne egy
frissítő zuhany.

16
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óvodánk egy kis alapterületű tornaszobával rendelkezik. A mozgás eszközeinket

folyamatosan bővítjük, azonban a gyermekek mozgásához még többféle korszerű
mozgásfejlesztő eszközre lenne szükség.
A lenti az épületben található két csoportszoba, egy folyosó-öltöző, két gyermekmosdó, a
nevelői szoba s egyben vezetői iroda és a felnőtt öltöző, melegítő konyha, felnőtt mosdó. A
fenti épületben kapott helyet a mindenkori nagycsoport, hiszen ők önállóbbak. Ez az épület
egy csoportszobát, mosdó helységet, öltözőt, és egy egészségügyi szobát foglal magában. A
csoportszobáink világosak, esztétikusan berendezettek, felszereltek, melyet a fenntartó és a
szülők segítségével sikerült elérnünk.
A játék tevékenységhez szükséges eszközöket nagyrészt a szülők közössége biztosítja, de
rendszeresen pályázunk, és pályázataink többnyire sikeresek. 2007 óta rendszeresen
nyertünk az Integrációs Pályázati Rendszerben, melynek segítségével a halmozottan
hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak enyhítését próbáljuk csökkenteni.
Játék udvarunk felújítására 2014 nyarán került sor. A játék eszközök fából készültek, a
gyermekek mozgásos képességeinek fejlődését nagyszerűen szolgálják. Udvarunkat két öreg
gesztenyefa teszi egyedivé és hangulatossá, valamint hozza a megfelelő klímát a meleg nyári
napokban. Az udvar hátsó részében konyhakert van, melyet a gyerekekkel együtt gondozunk
az év folyamán, itt kapott helyet a komposztáló.
Az intézményben található számítógép, telefon, fénymásoló. Az IKT eszközöket is jó lenne
bővíteni, hiszen a pedagógus napi munkájához elengedhetetlen a számítógép az internet
használata Ideális lenne minden pedagógus számára egy számítógép, projektor pedig a
gyermekek ismereteinek bővítését segítené.
Az alapprogramban meghatározottak szerint az „óvoda épületét, udvarát, kertjét oly módon
kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen
testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás-és játékigényük
kielégítését és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye
körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg – a mindenkori előírásokkal összhangban –
biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak.”
Ezen elvárásoknak igyekszünk megfelelni, hogy mind a gyermek és a felnőtt dolgozók is jól és
komfortosan érezzék magukat.

Az óvodai nevelés története a településen

Hosszú huzavona előzte meg az óvoda – korabeli nevén gyermekmenhely – létesítését. Bár a
község igyekezett kibújni az újabb kiadásokkal járó intézményalapítási kötelezettsége alól, a
hatósági akaratnak engednie kellett, 1894 novemberében határozatba foglalták a
gyermekmenedékház megalapítását. 1895-ben bérbe vettek egy helyiséget, négy évvel
később pedig házat vásároltak a gyermekek elhelyezésére. Jóllehet a községi képviselő-
testület azzal igyekezett elhárítani az óvodalétesítést, hogy nincs negyven felügyeletet
nélkülöző gyermek a községben, a gyakorlat rövidesen rájuk cáfolt. 1900-ban már hetven–
nyolcvan gyermek járt rendszeresen óvodába, így felvetődött, hogy Müller Anna óvónő mellé
egy dajkát kellene felvenni. Az épület is szűknek bizonyult ennyi óvodás számára, ezért 1909-
ben a község egy új menedékházat, azaz óvodát építtetett.

17
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kellényi Elemérné, született Zavaros Ilona magnetofonszalagra rögzített „visszaemlékezése”

szerint, anyai nagyapja Dr. Györki Lajos körorvos adományozta a telket és a rajta lévő szoba-
konyhás épületet óvoda céljára a községnek 1911. augusztus 20-i keltezéssel a Kölesd
községi menház felügyelő bizottságának jegyzőkönyve tanúskodik arról, hogy Pitz Gyuláné,
született Lemle Henrietta okleveles óvónőt választják meg a gyermekmenedékház
vezetőjének. Huszonnyolc évig látta el ezt a feladatot. Őt követte az azonos nevű
intézménynél 1940. május 26-án leánya, Pártai Ilona Kurucz Henrikné okleveles óvónő, aki
1935-től dolgozott már édesanyja mellett és 37 évig vezette az óvodát. 18 évig szakfelügyelő
is volt a gyönki járásban, majd a szekszárdi és paksi járásban is.
A két világháború is érintette az óvodát, a nehéz időkben a hátország támogatására
támaszkodott az ország vezetése, így Kölesden az óvoda épületében hadikórház működött,
illetve óvóhelyként szolgált a pince is, a gyermekek ellátása szünetelt. Az újrakezdés bizony
nem volt könnyű, a repeszdarabokat, a romos állapotokat megszüntetni nagy erőfeszítést
igényelt.
Kurcz Henrikné 1955-ig egyedül dolgozott óvónőként egy dajkával, majd szakfelügyelői
kinevezését követően két beosztott óvónőt helyeztek még a kölesdi óvodába. Ebben az
időszakban az óvoda csak a nyári időszakban, úgynevezett idényszerű napközi otthonos
óvodaként működött, az év többi hónapjában ebéd után hazamentek a gyermekek. Az óvoda
történetében dinamikus fejlődést a nők munkába állásával jelentkező szükséglet és az azt
követő óvodabővítések hozták a hetvenes évek elején. 1972-ben a főépület 54 m2-es
foglalkoztató teremmel bővítették, melyhez folyóvizes mosdókat és vízöblítéses WC-ket is
szereltek. A működés is változott, már nem csak időszakosan, hanem álladó jelleggel napközi
otthonos óvodaként funkcionált. A személyi feltételek is adottak voltak, hiszen 3 óvónő
mellet 4 dajka és 1 konyhai dolgozó volt állományban.
1976-ban a Községi Tanács az óvoda szomszédságában lévő kovácsműhelyt vásárolta meg és
abból alakítottak ki egy csoportszobát, öltözőt, mosdót és óvónői szobát. Így alakult ki az
óvoda épületeinek és helyiségeinek száma.
Az óvoda két gyermekcsoporttal működött 1972-ig. 1973-tól három, majd 1977-től négy
gyermekcsoport lett, melyben 7 óvónő, 4 dajka és 1 konyhai dolgozó végezte a mindennapi
munkát. A vezetői feladatokat ezen időszakban Pech Antalné illetve Vass Lászlóné
óvodapedagógusok látták el.
1992-ben meghirdetett óvodavezetői állást Horváth Mária nyerte el, aki 2011 augusztusáig
vezette az intézményt. Utódja Gárdi Szilvia.

18
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

III. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA

Az óvodába járó gyermek biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjen,
életkorának és fejlettségének megfelelő óvodai életrend alakításával hozzájáruljon
képességeinek kibontakoztatásához, felkészítse a sikeres iskolai nevelési-oktatási munkára.
Nevelésünk iránytűje a szeretet.
Az óvodapedagógus sikeres munkájának eredménye a társadalmilag hasznos és egyénileg
értékes neveltséget, készségeket, jártasságot és tudást birtokló gyermekek iskolába lépése.

IV. AZ ÓVODA FELADATA

A gyermek fejlődését figyelemmel kísérjük, segítsük, közreműködjünk (a gyermeki jogok,
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában) testi, lelki szükségletük kielégítésében.
„Az óvoda feladata az, hogy a gyermeket életkorának megfelelően, mint egy ’’szociális
anyaölben” hagyja, lehetőséget teremtve neki játékra, utánzásra, mesével fejlessze belső
képvilágát, módot adjon a spontán utánzásos tanulásra.”

IV.1. Az egészséges életmód alakítása az óvodai tevékenységekben.

Intézményünk bekapcsolódott az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatába. Helyi
Egészségnevelő Programot dolgoztunk ki, melyben kiemelten kezeljük a gyermekek
egészséges életmódra nevelését – a személyi-, szociális- és mentálhigiénés állapotukat.
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az
életkorban kiemelt jelentőségű.
Az egészség szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. A gondozás
a kisgyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését,
hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának
kialakításához és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit.
IV.1.1. Helyes életritmus
Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés
alapfeltétele, a gondozás központi kérdése.
A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az
életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei.
Az óvodapedagógus a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan, az élettani
szükségletük figyelembevételével tervezi. Az oldott, kellemes légkörben szívesen végzett
tevékenységek nem fárasztóak. A különböző tevékenységek váltakozása pihentet.
IV.1.2. Napirend
A rendszeresen visszatérő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben,
biztosítva az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő
váltakozását.
- Az óvodai napirendben a legtöbb időt a játék kapja.
- Az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság. A tevékenységekben való
elmélyülést teszi lehetővé a folyamatos tízóraizás, meghatározott időkereten
belül, gyermeklétszám és fejlettségtől függően.
- Az egyes tevékenységi formákra szánt időtartamot a nyitvatartási időnek
megfelelően kell elosztani.

19
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

- A napirendben meghatározzuk az étkezés, a pihenés, levegőzés, tanulás

idejét.
- A rugalmas napirend lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a gyermeki személyiség
fejlődését szolgáló események beillesztését.
- A napirend alkalmazkodik az évszakhoz.
IV.1.3. Hetirend
Az óvodai tevékenységek heti rendje a rendszerességet, a tevékenységi formák arányos
változatosságát, a távlatok felállítását teszi lehetővé.
IV.1.4. Táplálkozás
A gyermekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel a napi tápanyagszükségletük 65-
70%-át kapják meg. Ebben, megfelelő arányban és mennyiségben szerepeljenek fehérjék,
szénhidrátok, növényi zsiradékok, vitaminok, ásványi sók és rostos anyagok. A magas cukor
tartalmú ételek és italok, a magas só és telitett zsírsav tartalmú ételek fogyasztásának
csökkentése.
A napi étrendből nem hiányozhat a tej és a tejtermék, gyümölcs, zöldségféle, kellő
mennyiségű folyadék. Az óvoda saját konyhával nem rendelkezik, az étrend összeállítását az
élelmezésvezetővel közösen végezzük.
Az étel tárolása (uzsonna) megfelelő tároló edényekben, hűtőszekrényben történik.
Az étrend kifüggesztésével a szülők tájékozódhatnak az étrendről.
Az étkezés mindig ugyanabban az időpontban, 3 órás időközönként, ízlésesen megterített
asztalnál történik.
Ivóvíz mindig a gyermekek rendelkezésére áll, annyi folyadékot ihatnak, amennyire
szükségük van. A vezetékes ivóvizet mindig frissen, víztisztító által megszűrve kínáljuk.
Minden reggel ovitejet kínálunk pohárban, a gyermekek ízlése szerint kakaót vagy müzlit
kérhetnek bele.
A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban egyéni különbségek vannak, az
(óvodapedagógus) óvodában dolgozó felnőttek részéről ezek elfogadása nagyfokú
toleranciát kíván.
Minden hétfőn zöldség-gyümölcsnapot tartunk, amikor minden gyermek egy-egy darab
zöldséget vagy gyümölcsöt hoz magával. A hét folyamán közösen fogyasztják el vagy a dajka,
vagy a gyermekek által előkészítve.
IV.1.5. Testápolás
A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását,
szükségszerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja.
Minden kezüket szennyező tevékenység után, étkezés előtt meleg folyóvízzel, szappannal
mosnak kezet.
Használják a szájápoló, fogmosószereket, kialakítjuk a rendszer fogápolási szokásokat.
Gondot fordítunk a víztakarékos tisztálkodásra.
A csoportszobában a papírzsebkendőt elérhető helyen tartjuk. Helyes orrtisztításra
szoktatjuk a gyermekeket.
Az ép, és higiénikus mosdót, WC-t szükség szerint használják. WC használat, szükség szerinti
lemosás, átöltöztetés esetén az intimitás megőrzése fontos.
IV.1.6. Öltözködés
A gyermekek ruházata kényelmes, biztonságos, célszerű legyen. A hőmérsékleti változások
ellensúlyozására ajánlatos a többrétegű öltözködés. Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben a

20
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

család öltözködési szokásait, de javaslatával érje el, hogy a gyermekek öltözéke a

mozgásigény kielégítéséhez, egészségi állapotukhoz, edzettségükhöz igazodjék.
IV.1.7. Mozgás
A gyermekek mozgásigényének kielégítését a kötött és kötetlen mozgásos tevékenységek
szolgálják. A változatos mozgásformákat egyénileg gyakoroltassák mind a teremben, mind a
szabadban. Az udvaron annyit mozoghatnak, amennyire igényük van.
Az óvodapedagógus ötleteivel, játékos kezdeményezésével újabb mozgásformák elvégzésére
készteti a gyermekeket, ezzel segíti őket önmaguk megismerésében, növeli önbizalmukat.
A különböző mozgásformák gyakorlásakor fokozatosan bővítjük eszközkészletünket,
(egyensúlyozás, mászás, függés, billegés, hintázás, ugrálás, dobás stb.)
Kedveltessük meg a gyermekekkel sok szabályjátékot, amelyeket önállóan is
kezdeményezzenek. Segédeszközként használjuk a szakmai munkaközösség által összeállított
játékgyűjteményt.
A séták, kirándulások és a kötetlen mozgásra, beszélgetésre adjanak lehetőséget.
IV.1.8. Edzés
Az egészség megőrzésében fontos, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni
az időjárás változásaihoz, a fokozatosan növekvő testi- és szellemi megterheléshez. A szabad
levegőn való rendszeres tartózkodás növeli a betegségekkel szembeni ellenállóképességet.
Kedvező időjárás esetén a játék, szervezett tevékenységek, lehetőség szerint az étkezés
idejét is töltsék a szabadban.
A levegő hőmérsékletétől függően minél nagyobb testfelületet tegyünk ki a levegő edző
hatásának. A víz edző hatását is használjuk ki megfelelő hőmérséklet esetén – permetező
zuhanyozás, lábfürdő. Télen is – 5 C-ig rendszeresen levegőzzünk. Használjuk ki a téli sport
lehetőségeket (szánkózás, csúszkálás).
A kondicionáló, edző tevékenység célja a testmozgás megkedveltetése, a szabadon való
tartózkodás igényének felkeltése, a fokozatosság elvének betartásának és az egészség
védelmének szem előtt tartásával.
IV.1.9. Pihenés, alvás
A gyermek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. A nyugodt pihenés,
alvás egyik feltétele a zavaró belső és külső ingerek megszüntetése.
A gyermek akkor alszik eleget, ha felkeltés nélkül ébred fel.
Ebéd után az óvodában 2 óra pihenésre van lehetőség. A pihenés kiszellőztetett szobában,
folyamatos légcserével történik. A megfelelő méretű fektető ágyak elhelyezése az
egészségvédelem szempontjából fontos min. 20 cm távolság legyen/
A szülők otthonról hozzák a szükséges ágyneműt, pizsamát, 2 hetes időközönként vagy
szükség szerint gondoskodnak a tisztántartásáról.
A pihenés alatti nyugalom nem a mozdulatlanságot, bármi áron alvást jelenti. Az előbb
ébredő gyermekek, ha lehetőség van rá, csendben öltözzenek fel és játszanak.
A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése az óvodapedagógus feladata.
IV.1.10. A gyermek testi képességei fejlődésének segítése
A fejlesztés alapja a gyermek csoport és az egyén mozgásfejlettségének felmérése.
Az egész nap során lehetősége van a gyermeknek a nagymozgásoktól, a differenciált apró
mozgások végzésére. Az óvodapedagógus kidolgozza a tudatos, fejlesztő programot és a
gyermeki kezdeményezést igény szerint alkalmazza.

21
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Pedagógiai igényességgel, céllal összeállított eszközkészlet álljon a gyermekek

rendelkezésére. Az óvodapedagógus szükség szerint közvetlenül vagy közvetve segítsen.
Hagyja a gyermekek tevékenységeit megszervezni, megtervezni a biztonságos, sikeres
mozgáshoz a technikát önállóan megtalálni. A bizonytalan, elmaradt mozgásfejlettségű
gyermekek esetében várjuk meg a belső igény jelentkezését, biztonságot nyújtó felügyelettel
és szükség szerinti segítségadással.
IV.1.11. Az egészséges környezet
Az óvodai környezet jelentősen befolyásolja a gondozás színvonalát, hatékonyságát.
Az óvodapedagógus feladata, hogy gondoskodjék a megfelelő tárgyi környezetről. Számba
veszi az adott feltételeket, kezdeményezi a hiányok pótlását, ellenőrzi a felszerelés megfelelő
állapotát, folyamatos karbantartását. A felszerelések megóvásában, a környezet ápolásában,
védelmében a gyermekekkel együtt tevékenyen vesz részt.
Az udvar nagy része füvesített, de megfelelő méretű szilárd burkolattal is rendelkezünk. A
napos és árnyékos terület aránya megfelelő. Nyári hónapokban a szabad levegőn való
étkezéshez nyújt lehetőséget a fedett fészer. Az udvar állandó szépítése, célszerű alakítása
folyamatos odafigyelést kíván.
A szabadban végzett tevékenységekhez mozgásfejlesztő eszközök, játékok, kerti szerszámok
szükségesek.
Kettő különböző méretű homokozó ad lehetőséget a játékra, melyeket a játék végeztével a
higiéniai előírásoknak megfelelően takarófóliával fedünk be.
Falainak színe világos, dekoráltsága esztétikus legyen. Ablakait tegyük szabaddá, hogy a
természetes megvilágítást ne akadályozzuk. A mesterséges világítás az előírt fényerősségnek
és színhatásnak megfelelő.
Szükséges átlagos hőmérséklet a gyermek magasságában 22-24 oC.
A berendezési tárgyak megfelelő méretűek, könnyen tisztántarthatók, mozgathatók
legyenek.
A tiszta levegőt légtisztító készülék, a megfelelő páratartalmat hideg párásító biztosítja.
Az öltöző berendezése és megvilágítása a gyermekek kényelmes vetkőzését és öltözését
szolgálja.
A mosdó szerelvényeinek magassága, mérete megfelel a gyermek méreteinek. Minden
gyermeknek jellel ellátott törülközője, fésűje, fogápoló eszköze van, amelyeket kijelölt
helyen tároljuk.
Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele a korszerű
eszközökkel végzett rendszeres és alapos takarítás.
A balesetek megelőzése az óvoda minden dolgozójának fontos feladata.
IV.1.12. Betegségek és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása az egészség kisebb
eltérésének megelőzése és korrekciója.
- A napközben megbetegedett gyermeket az óvodapedagógus ideiglenesen különítse el,
de állandóan legyen vele felnőtt, aki fokozott gondoskodással, türelemmel veszi körül.
Ilyen tünetek: láz, fájdalom, bágyadtság, kiütés, hányás, hasmenés, szapora szívverés,
erős köhögés, légzészavar, félrenyelés, görcsös állapot. Az óvodapedagógus értesítse a
szülőket, súlyosabb esetben azonnal hívjon orvost.
- Ha az óvodában a gyermeket baleset éri saját nevelője vigye orvoshoz, illetve ápolja. Az
orvosi ellátás után a szülőt értesíteni kell a történtekről.

22
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

- A fertőző betegségek gyors terjedése szellőztetéssel, megfelelő fűtéssel, párologtatással,

szabadban folyó tevékenységekkel, edzéssel, helyes öltözködéssel, higiénikus
eszközkezeléssel gátolható, megelőzhető.
- Veleszületett rendellenességek esetén az óvodapedagógus a szülővel és a háziorvossal
beszélje meg a korrekciót. Az óvodapedagógus feladata a tünetekre való felfigyelés, a
gyermek megfelelő szakemberhez való irányítása.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

testápolás:
Önállóan mosakodnak, törülköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges.
Körömkefével tisztítják körmüket. Ruhájuk ujját fel- és letűrik, begombolják, kikapcsolják.
Vigyáznak a mosdó, a WC rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik.
Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják.
Fésülködnek.
Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat.
önkiszolgálás:
Saját személyük kiszolgálását teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként
látják el. Épületbe lépéskor használják a lábtörlőt. Segédkeznek az ágyak ki- és berakásában.
Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, és segítséget nyújtanak
társaiknak, valamint a felnőtteknek.
étkezés:
Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét.
Helyesen használják az evőeszközöket.
öltözködés:
Önállóan a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműjüket helyre
teszik. Ha fáznak, vagy melegük van segítenek magukon. Ruhájukat ki-, begombolják. A
kötőt, cipőfűzőt bekötik.
a környezet rendben tartása:
Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtót csendesen
nyitják, csukják, az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik, ha valami rendetlen, a
rendetlenséget megszüntetik.

IV.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés

Befogadás -beszoktatás
Az óvodáskorú gyermek minden tevékenységére az érzelmi vezéreltség jellemző. A
harmonikus fejlődéshez az óvodában is úgy, mint a családban érzelmi biztonság,
otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül a gyereket.
Már az óvodai beíratás előtt meghívjuk a beíratásra kerülő gyermekeket és szüleiket „Vár a
Mesevár” programra. Így nyújtunk betekintést a mindennapi óvodai életbe. A nyár folyamán
a beszoktatással kapcsolatban az érintett szülőknek szülői értekezletet tartunk, ahol a
pedagógiai programunkról és a beszoktatás menetéről tájékoztatják a beszoktatást végző
óvodapedagógusok.

23
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Már óvodába lépésekor kedvező érzelmi hatással könnyíti meg az óvodapedagógus a szülőtől
való elválást. Az óvodába kerülő gyermeket az óvodapedagógus először otthonában keresse
fel, ezzel az óvoda és a család kapcsolatát is megalapozza.
A csoport indulása esetén az óvodapedagógus döntse el, hogy hány gyermek kezdheti meg
egyszerre óvodai életét, illetve hány szülőt tud fogadni a csoportban. A gyermekek
gondozásának, nevelésének feladatait a beszoktatási időben feltétlenül mindig ugyanaz az
óvodapedagógus lássa el.
Az óvodapedagógus beszélje meg a szülővel a beszoktatás módját. A beszoktatási időszakban
mindenfajta érzelmi megnyilvánulást természetesnek kell tartani – a gyermek részéről.
A beszoktatás legyen fokozatos, hozzák el a gyermekek otthonról a kedvenc tárgyaikat,
fogadja el az óvodapedagógus a családban kialakult szokásaikat.
Az óvodapedagógus helye és kapcsolata a gyermekcsoportban.
Az óvodapedagógus a gyermekek közösségi életének irányítója, aki személyiségének modell,
értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermek egyéni fejlődésének,
miközben maga is a közösség tagja. Viszonya egy-egy gyermekhez hat a csoporton belüli
kapcsolatokra, a gyermekek egymás iránti érzelmeire és magatartására. Törekedjék az
önmérsékletre a különösen kedvelt gyermekek esetében. Törekszünk arra, hogy minden
gyermekben fedezzük fel az a képességet, megnyerő tulajdonságot, melyre rokonszenve
épülhet.
A gyermekek érezzék, majd értsék meg, mit és miért tart helyesnek, mit miért utasít el. Így
először érzelmileg, majd belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet
számukra az óvodapedagógus közvetít.
Az óvodapedagógus legyen határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte.
Mindig megértésre, toleranciára törekedjen. Követeléseibe vegye figyelembe a gyermek
fejlettségét, jószándékát, törekvéseit, ugyanakkor tartsa szem előtt fejlesztésének feladatait.
A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban
A gyermek akkor érzi jól magát a csoportban, ha stabil, de nem minden esetben azonos
helyet foglal el társai között.
Ahhoz, hogy egy gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy őt –
ugyanúgy, mint a többieket, - számon tartják, hogy szükség van rá.
Óvodába érkezésekor üdvözöljük egymást, a hiányzó gyermekeket keressük, óvodába
érkezésekor örömmel fogadjuk.
A gyermek számára öröm, ha egyéni képességeit a közösség érdekében is felhasználhatja.
Az óvodapedagógus segítse elő, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként élje meg
önmagát.
Gondoskodjék olyan együttes tapasztalatokról, élményekről a tevékenységeken keresztül,
amelyet a gyermekek egymás iránti rokonszenvét felébreszti. Fogadják el társaik másságát,
legyenek megértőek, toleránsak pajtásaikkal szemben.
A gyermekek oldják meg a pillanatnyi feszültség okozta konfliktusokat, az óvodapedagógus
elhárítására csak akkor vállalkozzék, ha sérelem vagy fizikai fájdalom veszélyezteti a
gyermeket.
A gyermeki magatartás alakulása.
Az óvodapedagógus az óvodába lépéstől kezdve figyeli a gyermek közösségben elfoglalt
helyét, helyzetét társai között. Vizsgálja, hogy mi lehet az oka magatartásának,

24
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyermekekhez való viszonyának. A csoport életét ugyanúgy megzavarhatják az otthon

túlságosan féltett, ún. elkényeztetett gyermekek, mint az elhanyagoltak.
Kiemelt figyelmet fordítson azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív környezeti
hatások, társadalmi – kulturális hátrányok gátolják. A halmozottan hátrányos helyzet
fejlődést veszélyeztető körülményt teremt.
Az óvoda feladata a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése, a családdal
együttműködve.
Az óvodapedagógus törekedjék a szülők bizalmának megnyerésére, közlései bizalmas
kezelésére, és kizárólag a gyermek fejlesztése érdekében való felhasználására.
A félénk, visszahúzódó, szorongó, önmagukban bizalmatlan gyermekek nem tudnak
megfelelő eredményt elérni, háttérbe szorulnak társaik között. Az óvodapedagógus részéről
mindig érezzék a biztonságot nyújtó szeretetet, keresse szorongásuk okát.
A túlmozgékony gyermekek számára a megfelelő tevékenységi formák megteremtésével,
biztosítsuk a mozgásigény kielégítését, segítsük elő az önirányítási képességének fejlődését.
A dacosság 3-4 éves korban még természetes jelenség. Nyugodt, következetes nevelői
magatartás hatására megnyugszik a gyermek. Erőszakosságra, verekedésre irányuló indíték
hátterében leggyakrabban az érzelmi kapcsolat hiánya, a családi élet rendezetlensége,
gyermekkel kapcsolatos szigorú bánásmód, a felnőtt agresszív magatartása, kudarcélmény
áll.
A gyermekek közötti konfliktusok indítékait ismerje meg az óvodapedagógus, tárja fel, hogy
szituatív vagy visszatérő tartósabb ellentétről van e szó.
Lehetőség szerint a gyermekek maguk oldják meg a felmerülő konfliktusokat. Törekedjék
arra, hogy ne minősítő-elítélő, hanem a közösség érdekeit érvényesítő, gyermek biztonságát
és bizalmát megtartó megoldás következzék be.
A bohóckodás hátterében rendszerint erős önérvényesítési törekvés található, amely
azonban nem találta meg a megfelelő megnyilvánulási formát. Az óvodapedagógus
teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek meglévő képességeit a csoport számára értékes
feladatok elvégzésében hasznosítsa.
A passzív, látszólag az érdeklődés teljes vagy részleges hiányával jellemezhető gyermek „jó”
magatartása miatt néha észrevétlenül meghúzódik társai között. Oka lehet a családi
környezet inger- és érzelem szegénysége, fejlődést hátráltató bánásmód, fejlődésbeli vagy
nyelvi elmaradás.
Az óvodapedagógus minden esetben a hangsúlyt a gyermekek pozitív megnyilvánulásaira
helyezze. A pozitív értékelése megerősíti a helyes magatartást, elősegíti az óvodapedagógusi
elvárások belsővé válását. A negatív értékelés az elmarasztalásokon és visszatartáson túl
mutasson a kívánatos magatartás irányába.
Az értékelés akkor előremutató, ha a gyermek cselekedetére, konkrét tettére és annak
önmagára és a többiekre gyakorolt hatására irányítja rá a figyelmet. Az óvodapedagógus
saját érzelmeit, indulatait ne rejtse el, azonban értékelését ne az indulatos, hanem a
pedagógiai megfontolások vezessék.
Az értékelés fejlesztő hatását fokozza a csoportban dolgozó óvodapedagógusok koordinált,
azonos pedagógiai elveken alapuló gyakorlata.
Távlatok
A nemzeti identitástudat, keresztény kulturális értékek megismertetése a gyermekekkel.
A „holnap öröme” a csoport elé állított távlat, a közös tevékenység a gyermekek
fejlődésének serkentője. A távlatokat az egyéni örömök teszik pedagógiailag értékessé. A
kitűzött cél újabb perspektívák megközelítésére ösztönöz. Távlatok lehetnek a gyermekek

25
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

tevékenységével kapcsolatos érdekes események, várható örömteli meglepetések. A

rendszeresen ismétlődő tevékenységek hagyománnyá válhatnak.
Minél nagyobb a gyermek, annál távolabbi cél kitűzése lehetséges. Ügyeljünk arra, hogy e
zárt tevékenységet, alkalmat pozitív érzelmi töltés jellemezze.
A távlatok és hagyományok rendszeréből kiemelkednek a visszatérő, sajátos keretek között
lezajló közösségi események, az ünnepek.
Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje
szűkebb s tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat a keresztény kulturális
értékek, hazaszeretet a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon
csodálkozni a természetben az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre,
mindazok megbecsülésére.
A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnepi
együttlét, amelynek hangulatát tovább emelheti az egymás közötti és a felnőttek
ajándékozása.
Az óvodapedagógus feladatai
A gyerekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása, maga a közösségi élet, a tevékenységek
rendszerében valósul meg. Az óvodapedagógus arra törekszik, hogy a gyermekek
életkoruknak megfelelő tevékenységet folytassanak, és abban minden gyermek saját
képességének leginkább megfelelő szinten vehessen részt. A gyermekeknek minél több
alkalma legyen arra, hogy maguk választhassák meg azt a tevékenységet, amelyhez kedvet
éreznek. Legyen lehetőségük élményeik feldolgozására.
A sikeres, elmélyült tevékenység feltétele az aktivitás és a fegyelem. A fegyelem a
tevékenységnek megfelelő magatartást jelenti. Olyan óvodai élet megszervezése kívánatos,
amely elősegíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését.

Az óvodapedagógus törekedjék arra, hogy minden gyermek – egyéni fejlettségének

megfelelően – képes legyen azonosulni a közösségi – erkölcsi igényekkel, segítse elő, hogy
lehetőség szerint minden gyermek tűnjék ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív
megnyilvánulás, tevékenységi terület, amihez jól ért, amiben ügyes.
A gyermekek eltérnek egymástól értelmi képességeik fejlődési tempójában és fejlettségi
szintjében, a mozgás, az érzelmek, a gondolkodás és a beszéd fejlődésének tempója más-
más lehet.
Az óvodapedagógus mindig támaszkodjék a gyermektársak ösztönző, példát nyújtó hatására.
Gondoljon arra, hogy nemcsak az egyes funkciók fejlesztése a cél, hanem a gyermek meglévő
szellemi és érzelmi – motivációs tartalékainak mozgósítása, érdeklődésének és ambíciójának
felébresztése, önbizalmának erősítése a cél. Külön gondoskodást igényelnek a kiemelkedő
képességű gyermekek. Az óvodapedagógus feladata, hogy megőrizze és fejlessze az ilyen
gyermekek képességeit, hasznosítsa tevékenységét a közösségi élet örömtelibbé,
tartalmasabbá tételében.
A természeti és társadalmi értékeinknek megismertetése és átörökítése a gyermekek
részére. A helyi, népi és keresztény hagyományokat ápoljuk, amelybe a családokat is
bevonjuk.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
A gyermekcsoportokban az érzelmek, a rokonszenv, az együttműködési lehetőség, a közös
érdeklődés hatására kisebb csoportok jönnek létre.

26
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Közösen oldanak meg számukra vonzó feladatokat. Megtapasztalják, hogy közösen

örömtelibb és eredményesebb minden tevékenység. Belátásból, érzelmi elfogadásból
megtanulják saját akaratukat alávetni másokénak. Az óvodai élet során a kialakult szokások a
gyerekek igényévé válnak.
Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.
Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre. Számba veszik a csoport tagjait,
érdeklődnek a hiányzók iránt.
Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését.
Önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a foglalkozásba.
Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk
eredményeire.
Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek.
Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Felismerik, mikor léphetnek be társaik
tevékenységébe. Érdekli őket társaik mondanivalója, munkája.
Ha társuknál feltűnő, szokatlan megnyilvánulást tapasztalnak, megértéssel fogadják.
Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak.
Bíznak önmagukban és társaikban.
Az óvodai közösség életét zavaró megnyilvánulást tapasztalva kísérletet tesznek a
megoldásra.
Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvodapedagógus kérését,
útmutatását.
Felfogják alapvető metakommunikációs jelzéseit.
Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formát önként vállalják. Felelősséget
éreznek a vállalt feladatokért, amelyet akkor is elvégeznek, ha nehézséget jelent.
Önálló véleményalkotásra vállalkoznak, alakul a csoport közhangulata, közvéleménye.
Igazat mondanak.

IV.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Az óvodáskorú gyermek tevékenységét spontán érdeklődés, érzelmi uralom határozza meg,

kíváncsisága, nagyfokú mozgásigénye irányítja. Fejlődése csak tevékenységben biztosítható,
amely tevékenységek során tapasztalatait, ismereteit spontán szerzi meg.
Óvodás korban az értelmi fejlődésben bizonyos pszichikus funkciók közvetlenül alapozzák
meg a tanulási képességeket, amelyeknek a gyermek fejlődése során minden
tevékenységben kiemelt fontosságot tulajdonítunk.
Ezek a következők:
- pontos és differenciált vizuális észlelés
- a hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése
- összerendezett, koordinált mozgás
- a látott- hallott információk összekapcsolási képessége
- rövid idejű vizuális – verbális memória
- szándékos figyelem, figyelemkoncentráció (kb. 10 perc)
Óvodánk az éppen fejlődő pszichikus működés kibontakoztatásához és begyakorlásához
biztosít megfelelő szociális környezetet.
Az egyes gyermekek érési folyamatához igazodó, életkori sajátosságaiknak megfelelő
eszközökkel nyújtunk támaszt minden gyermeknek.

27
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az óvodáskorú gyermekek értelmi fejlődésében a képszerű észleléses megismerési funkciók

dominálnak. Ezt az észlelést kell pontosítanunk, differenciáltabbá, reálisabbá tennünk, a
torzításokat minimálisra csökkentenünk. A tárgyi világ differenciált és reális megismerését, a
gondolkodás fejlődését alapozza meg és biztosítja a teljes érzékelő apparátus kialakulása.
Ebben nagy hangsúlyt kap a nyelvi fejlesztés, amely a mozgásos és észlelési megismerés
kísérője. A nyelvi kísérő biztosítja, hogy az észlelt jelenség tudatos szimbolikus formája is
beépüljön a gyermeki megismerésbe, ezzel juttatva azt a gondolkodás szintjéhez.
Az értelmi fejlesztést, nevelést e szellemben, az óvodai nevelés idejének teljes folyamatában
(3 éves kortól 6-7 éves korig) szükséges megvalósítanunk, hogy a hátrányos szociokulturális
helyzetű gyermekeink is kiegyenlíthessék teljesítménybeli hátrányukat.
A nevelés sikerességét a gyermek ismerete, a nevelési hatások folyamatos követése,
ellenőrzése a további feladat-meghatározást szolgálja.
Óvodapedagógus feladatai
 A tapasztalati tanulás elsődlegessége szolgálja a pontos, valósághű észlelést.
 Az óvodapedagógus törekedjen a természetes kíváncsiság kielégítésére.
 Fordítson figyelmet az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére
nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének
fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések
támogatására és a válaszok igénylésére.
 A beszédfejlődés során segítse az óvodapedagógus a gyermekek
gondolkodásfejlődését.
 A kommunikáció során az óvodapedagógus teremtse meg a beszélés lehetőségét,
illetve mutasson példát a helyes viselkedéskultúra terén is.
 A nyelv – beszéd – viselkedés hármas egységében valósítsa meg az
óvodapedagógus a zavartalan kommunikációt, ezzel szolgálja a megértés érdekét
is.
 Fejlessze a gyermek metakommunikációs készségét.
 Alakítsa ki a beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkört.
 Tegye képessé a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.
 Folyamatosan bővítse a gyermek szókincsét.
 Az óvodapedagógus ismerje meg a család beszédkultúráját, ennek ismeretében
fejlessze egyénenként a gyermek beszédét.
 Folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermekek anyanyelvi fejlettségét.
 A gondolkodás és a beszéd egymást erősítse.
 Fontos legyen a tanulási zavarokra és a részképesség zavarokra való odafigyelés, a
korrekció segítése.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A harmonikus személyiség fejlesztése messzemenően szolgálja és biztosítja az iskolai
életmódra való felkészítést is.
Az iskolai tanulás eredményessége a pszichikus funkciók fejlettségétől függ.
1. pontos és differenciált vizuális észlelés:
- alak-, forma-, méret-, szín pontos felfogása
- összetartozó részek értelmes egészként való észlelése /Gestalt-látás/

28
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

- megadott formák-, színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből

(figura-, háttér észlelése)
- adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése
- vizuális információk téri elrendezése,- sorba rendezése
2. a hallott /auditív/ információk:
- pontos észlelése, megkülönböztetése
- adott hangok kiemelése
- adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok
egységbe foglalása
3. összerendezett-, koordinált nagymozgások, szem- kéz összerendezett-, koordinált
mozgása a testrészek differenciált megismerése, a test koordinációjának személyi
zónájának alakítása,
4. a látott-, hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros információk
visszaadása / a keresztcsatornák együttműködése /
5. rövid idejű vizuális-, verbális memória
6. szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció
Az óvodás gyermek értelmi fejlesztésében a periódus végére el kell jutniuk a „totális érzékelő
apparátus” kialakulásához, amely a tárgyi világ reális és differenciált megismerését biztosítja
és megalapozza az iskoláskori gondolkodást. Ebben nagy hangsúlyt kap a nyelvi fejlesztés,
amely kísérője minden esetben a motoros és észlelési megismerésnek.
A nyelvi kísérő biztosítja, hogy beépüljön az észlelt jelenség tudatos- szimbolikus formája is a
gyermek megismerő folyamatába, és ezzel mind-mind magasabb szintű gondolkodásra
juttatja.
Az anyanyelv fejlesztése
A beszédkészség és a megismerő tevékenység nagymértékben összefügg. A szocializációs
folyamatban a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének,
gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Beszéd által erősödi önbizalma, biztonságérzete,
nő a tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei.
A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó
óvodai légkör, óvodapedagógus és gyermek, gyermek-gyermek közti bizalmon alapuló
kapcsolat, a beszédkedv, beszédészlelés megfelelő szintje, az anyanyelv szókincsének, nyelvi
sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. Az óvodapedagógus a gyermek számára e
téren is minta, modell, akit utánoz, követ. Ezért különösen fontos, hogy ügyeljen beszédének
stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen
érthető, egyszerű és világos.
Az óvodai élet széles teret biztosít a gyermekek spontán megnyilatkozásának, szóbeli
aktivizálásának lehetőséget adva párbeszédre, élménybeszámolóra, asszociációk, gondolatok
elmondására. Kérdéseikre mindig választ kell kapniuk. A bátortalanabbakat a dicséret,
biztatás beszédre serkenti, az állandó javítgatás és figyelmeztetés viszont a folyamatosan
beszélő gyermeknek könnyen kedvét szegheti.
Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az anyanyelvi
fejlesztés feladatai ebből kiindulva, a gyermek egyéni képességeinek megfelelően fejtik ki
hatásukat. Ezért kell folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermekek anyanyelvi fejlettségét,
kiszűrni a beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdőket, s szükség
esetén szakember segítségét kérni.

29
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Páros és csoportos
beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg
és tartják fenn a kapcsolatot.
Nyugodtan, figyelmesen végighallgatják az óvodapedagógust, és többnyire végig várják a
másik megnyilatkozását.
Helyesen használják a névmásokat, névutókat, jövő idejű igeidőt és az igemódokat.
Kialakul a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető,
többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű beszéd. Beszédüket
természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtik a hangokat.

30
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

V.1.Játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés
leghatékonyabb eszköze.
A játék a szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi
pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg
zavartalanul ki kell elégülnie.
A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait
játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.
A gyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az
óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad
játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz,
ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közti
játékkapcsolatok kialakulását is.
A játék mindig a valóságot tükrözi, hiszen a gyermek élményeit, tapasztalatait játssza el
sajátos, illetve átalakított formában. Játék közben mindig derűs, felszabadult, a játék
örömforrás számára: maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés örömet szerez.
Motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van. A játékot a feszültség csökkenése
kíséri és áthatja a gyermek minden tevékenységét.
Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek legfőbb tevékenysége, a munka, a tanulás is
megőrzi játékos jellegét.
A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segíti
elő. A játék a személyiségfejlesztés eszközévé válik. Fejleszti a gyermek mozgását, általa
ismerkednek a világgal, tárgyakkal, tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel,
eseményeivel, és ez által hatással van a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére.
Játék közben érzékszervük működése pontosabb lesz, fejlődik észlelésük,
megfigyelőképességük.
Tárgyak tulajdonságairól sokféle tapasztalatot szereznek, játékszituációkban képzeletük és
gondolkodásuk fejlődik. Hatással van még a kreatív személyiség fejlesztésében, közlési
vágyak ébresztésében, beszédkedv fokozódásában, viselkedési szabályok elfogadhatóvá
válásában, gyermeki ízlés alakulásában és nem utolsó sorban a társas kapcsolatok
fejlődésében. Kialakul és fejlődik önállósága, feladattudata, kezdeményező, alkotó, szervező
képessége. Megtanulja önmagát és társait értékelni. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda
napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
Ezért is szükséges olyan életrendet biztosítanunk az óvodában, hogy a gyermekek idejük
legnagyobb részét szabadon, folyamatos játékkal tölthessék el. Ahol lehetséges, ennek
érdekében a folyamatos tízóraizás is megvalósítható, mivel a folyamatos játékidő megnöveli
a gyermekek játék- és mozgásterét.
Az óvodapedagógus feladatai
Játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. Az óvodapedagógus mindenekelőtt
azokat a feltételeket, helyzeteket teremtse meg, amelyek hatással vannak a játékra, melytől
a játék függ. Az irányítás kiterjed a gyermekek világról szerzett tapasztalatainak, ismereteink
állandó erősítésére, elmélyítésére és az élményeket kísérő pozitív érzelmek alakítására.
A gyermekek saját elgondolásaikat valósítják meg, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik
szabadon megnyilvánulhassanak. Fontos, hogy ne avatkozzunk be indokolatlanul, a segítés

31
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

módját és mértékét mindig a konkrét játékhelyzetnek, a csoport és az adott gyermek

fejlettségének, igényeinek megfelelően alkalmazzuk. Közbelépés csak akkor szükséges, ha a
gyermekek zavarják egymást, ha a helyzet testi épségüket veszélyezteti, vagy ha
konfliktusaikat nem tudják önállóan megoldani. Beavatkozni csak akkor kell, ha a játék
tartalma nem kívánatos viselkedési formákat vált ki. Segítsük őket akkor, ha technikai
tanácsra van szükség, hiszen így tovább lendíthetjük a játékukat, fokozhatjuk jókedvüket,
elmélyíthetjük tevékenységüket. A játék tendenciáján túl vegyük figyelembe a fejlődés
egyéni sajátosságait, fejlettségük különböző szintjét, aktivitásuk eltérését, érdeklődésük
különbözőségeit. Természetes, hogy a játék színvonala különböző, ezért igazodjék a
fejlettségi szinthez, segítse, hogy a gyermek egyéni képességeinek megfelelően magasabb
szintre jussanak el.
Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt és eszközöket
biztosítson a különböző játékformákhoz, mint a mozgásos játékhoz, szerepjátékhoz, az építő,
konstruáló játékhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz.
A játék feltétele
Az óvodás gyermek alapvető tevékenysége a játék.
A játékot befolyásolják mindazok a körülmények, amelyek között a gyermekek élnek, amelyek között
a játék lezajlik.

Megfelelő légkör:
A gyermekek kiegyensúlyozottságához, közösségi életük fejlődéséhez szükséges nyugodt
légkör a játékra közvetlenül hatással van.
Megfelelő hely:
A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. Állandó és ideiglenes
játszóhelyeket biztosítunk.
Játék idő:
A napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, teremben és udvaron
egyaránt összefüggő legyen.
Játékeszközök:

Gyakorló játék:
A gyakorló játék eszköz igényes, ezekből nagyobb mennyiségre van szükség. A kicsik számára
legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek. Legyenek olyan eszközök,
amelyeket tologathatnak, amelyekbe rakodhatnak, maguk is beülhetnek, amelyekkel
szállíthatnak.
Szerepjáték:
A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és ehhez fűződő
érzelmeiket tükrözi. A gyermekek játékában különösen a hozzá érzelmileg közel álló
felnőtteket és társakat utánozza. A tartalmas játékhoz olyan eszközkészlet szükséges, amely
lehetővé teszi a környezetből vett tapasztalatok, élmények valósághű felelevenítését.
Barkácsolás:
A barkácsolást személyes példamutatással kezdeményezi az óvodapedagógus. Gondoskodik
helyről, anyagról és kifogástalan, gyermekeknek megfelelő szerszámokról, azok áttekinthető
és könnyen elérhető tárolásáról.

32
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dramatizálás, bábozás:
A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott,
kötetlen módon dramatizálják. Megjelenítik mese-, vers-, filmélményeiket. A cselekvésben, a
dramatizált szövegben azt adják vissza, ami érzelmileg közel áll hozzájuk, ami foglalkoztatja
őket. Mindezekhez jelmezekre, különféle szerepeket jelző kellékekre van szükség.
Bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg, bábjátékuk a környezethez való
viszonyukat, átélt cselekvés vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. Az
óvodapedagógus színes, megragadó, érdeklődést felkeltő bábjátékkal nyújt esztétikai
élményt a gyermekeknek.
Építő, konstruáló játék:
Az építő játék eszközök, és anyagok változatosságát igényli. Vegyük figyelembe a csoport
összetételét, a gyermekek egyéni sajátosságait, azt, hogy a játékszerek különböző fajtái más
– más fejlettségű gyermeknek felel meg. A hagyományos építő kockák mellett szükség van
olyan építő elemekre, amelyek összekapcsolhatók, egymásba illeszthetők. Ezek mérete és
mennyisége olyan legyen, hogy belőlük tetszetős építményeket alkossanak a gyermekek.
Legyenek nagyméretű, színes építő elemek, fa, fém és műanyag mechanikai játékszerek,
kirakók, félkész eszközök, gyöngyök stb.
Az udvari játék eszközigénye:
Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszereltsége
az óvodások sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző
napszakokban. Az udvar különböző jellegű talajfelületei más-más célt szolgálnak, ezért
burkolt és füvesített területre, virágos- és veteményeskertre egyaránt szükség van. Legyen az
udvarnak napos és árnyékos része is. Az utóbbit fedett teraszok, lugasok, ernyők is
pótolhatják. Az udvaron feltétlenül legyen víznyerő hely, ivókút és lubickoló medence. A
mosdó és a WC az udvarról feltétlenül megközelíthető legyen. A gyermekek szabad
mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő felszerelési tárgyak, eszközök
szolgálják. Mozgásfejlesztő eszközök, játékok, kerti szerszámok, bútorok célszerűek,
esztétikusak legyenek, feleljenek meg a gyermekek életkori igényeinek és testméreteinek,
illeszkedjenek harmonikusan az óvoda környezetébe. Az udvaron gondosan rendben tartott
homokozóra, agyagozó asztalokra is szükség van. A kerti szerszámok, húzó kocsik, talicskák,
kerékpárok, labdák, kötelek, a szerepjátékok különböző kellékei növelik a gyermekek
játékkedvét, és változatos tevékenységre késztetik őket.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

gyakorló játék:
a 3-4 éves gyermek életkori sajátosságából adódó természetes tevékenysége a gyakorló
játék. Később tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésben lemarad,
képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek,vagy amikor egy új játékszer,
eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes
manipulálásra van szükség.
Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is.
szerepjáték:
A gyermekek megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját.
Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről.
Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is.

33
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tudnak játékot vezetni, játszótársaikhoz alkalmazkodni. Megfelelő tapasztalatok és

élmények birtokában önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek
kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában.
barkácsolás:
A barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze. A létrehozott eszközt
felhasználják játékban, dramatizálásban.
dramatizált bábozás:
A bábuk kiválasztása megfelel a kedvelt meséknek, kapcsolódik az élményekhez., A
mesealakok mellett kedveltek a hétköznapi élet figurái is.
építő, konstruáló játék:
A gyerekek mind igényesebbekké válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődést egyaránt jelzi a
bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés, a választott elképzelt
modell egyre pontosabb megközelítésének igénye, a bonyolultabb játékelemek biztos
kezelése, a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolat.
Szabályjáték:
A játék jellegéből következik a szabályok pontos betartása, szabályoknak megfelelő
viselkedés. A szabályjátékban a gyerekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában van és
nem a szabály önkényes megváltoztatásában fejeződik ki.

V.2.Verselés, mesélés
„Az érzelmi biztonság megadásának az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a
többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek.” Ezért már az
óvodai beszoktatás idején fontos szerepük van. A magyar gyermekköltészet a népi dajkai
hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondokázásra,
verselésre. Az óvodapedagógus a gyermekkel való páros, meghitt kapcsolatban személyes,
bensőséges kontaktust teremt a népi mondókák (simogató, cirógató, ujj-számoló, höcögtető,
altató, dúdoló stb.) segítségével, érzelmi élményt nyújtva a gyermek számára. A ritmusos,
mozdulat, szavak egységének élménye megalapozhatja a versek iránti fogékonyságot is.
A mese a gyermek érzelmi- értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb
segítője. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan
eleme. Az óvodás gyermek még nem érti az emberi viszonyokat, ebben segíti eligazodni a
mese, ami azért meggyőző számára, mert éppúgy építkezik, mint ahogy a gyermek érez és
gondolkodik. Szélsőségek, és képszerűség uralja. A gonosz megjelenítése nem jelent
szorongást, mert a jó győzelme feloldja azt.
A cselekmény pszichológiai igazságával és a szöveg irodalmi, esztétikai értékével elbűvöli a
gyermeket. Mozgásba hozza képzeletét, érzelmileg eligazítja, értelmesebbé teszi, megoldási
modelleket, rendező elveket, viszonyulási lehetőséget kínál. Konfliktuskezelést,
konfliktusmegodást tanul belőle. Erkölcsi normákat sajátít el általa, elfogadtatja az emberi
természet és élet árnyoldalait is. (pl.: halál, szülőktől elválás, stb.)
A sokszor hallott meséket a gyermekek újrajátsszák, ismert mesealakokat új cselekményben
jelenítenek meg, később a valós élet szereplőit jelenítik meg átélt helyzetek alapján: így
valósul meg a gyermek önkifejező irodalmi tevékenysége.
Az óvodapedagógus tervszerű, vezérlő szerepe e folyamatban nélkülözhetetlen.
A gyermeket nemcsak befogadásra, hanem alkotásra is szeretnénk ösztönözni. Ahhoz, hogy a
gyermek könnyedén ki tudja fejezni érzelmeit, gondolatait, sok-sok reprodukálásra van

34
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

szükség. Mintákat kell kapnia, amelyek átformálásával a képzelete segítségével merőben újat
tud alkotni
Tehát a mesélés-verselés terén is sok-sok mintára van szüksége.
Az erkölcsi nevelés talán legfontosabb eszköze a mese, vers, hiszen itt indirekt úton
közvetítünk olyan etikai helyzeteket, amelyeket a gyermek még nem élt meg vagy nem így
élt meg.
Az óvodapedagógus feladata
Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása. Elsősorban a
magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs és klasszikus irodalmi
művekből, a népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, mesék a
magyarság történelmét feldolgozó mondavilágból. Irodalmi élmény befogadásához
szükséges „szertartás” kialakítása. Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek
részére. A gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására. Szívesen dramatizál,
bábozik. Kiegészítő és bábeszközöket szívesen barkácsol. A gyermekek mese-, versalkotásra
ösztönzése, képeskönyvek elérhetőségének biztosítása. A könyvek használatának,
megbecsülésének alakítása. A mesélés szerepének megismertetése szülői körben.
Színházlátogatások, előadások szervezése.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak.
10-12 mondókát, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán. Hangzás, hangulat, érzelem és
alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit.
Várják, kérik a mesemondást. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét.
A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.
A könyvekben a képek alapján megtalálják a legkedvesebb meséiket. Ismerik az óvoda
könyvespolcát, a könyvek között eligazodnak.
Vigyáznak a könyvekre.

V.3.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

E nevelési terület sokszínű, összetett tevékenységeket jelent, mint rajzolás, festés, mintázás,
építés, képalakítás, konstruálás, kézimunka, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel,
szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal az esztétikus tárgyi környezettel
való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás
a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi
rendezvények való bemutatására és a tehetségek bátorítására.
A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek képzetei, gazdagodik élmény- és
fantáziaviláguk, tartalmasabbá válnak fogalmaik. Nő önismeretük, önbizalmuk,
differenciálódnak a cselekvéshez, s annak tartalmához kapcsolódó érzelmeik, fejlődik
alkotóképességük.
Az építő-ábrázoló-alkotó tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek
kialakulását, gazdagodását, elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a
művészi alkotások, népi művek nézegetésével a szépség iránti vonzódás és értékelő-
képesség alakulását.
A gyermekek megismerkednek a különböző anyagokkal, az ábrázolás és kézimunka technikai
alapelemeivel.
Az ábrázoló, alkotótevékenységek végzésére az óvoda egész napja valamennyi tevékenységi
formája biztosítson teret, lehetőséget.

35
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az óvoda épített és tárgyi környezete, díszítése, szemléltető eszközei a kötetlen és kötött

foglalkozásokkal együttesen képezik a vizuális nevelés hatásrendszerét.
A fejlesztés tartalma
A rajzolás korai szakasza (kb. 3 éves korig) tulajdonképpen a mozgásos játékok közé
sorolható.
A gyermekek firkálás közben magukban a mozgásban és a mozgás eredményeként létrejött
vonalakban és színekben, az anyagokkal való ismerkedésben találják örömüket. A firkálás,
mint „mozgásos játék” a kézügyesség szempontjából nagyon jelentős.
Az óvodáskor kezdetére nő a gyermekek valósághű ábrázolásának igénye. A rajzolás és festés
különböző nagyságú, felületű, formájú anyagokra a képi-plasztikai kifejező képesség
birtokába juttatja a gyermekeket, alakítja elemi kép-olvasási, komponáló képességét.
A szükséges eszközök, anyagok használata során lehetőség nyílik megismerésükre, gyakorlás
közben helyes használatukra.
A kézimunka jellegű tevékenységek az óvodai nevelésben sokszínű tevékenységet:
agyagozást, gyurmázást, tépést, vágást, ragasztást, térplasztikázást, építést jelent. Ennek
gyakorlása közben fejlődik a gyermek kéz finommozgása, a megfigyelő, problémamegoldó
képessége, a rész-egész viszonyának térben való megértése, a téri tájékozódás, a
háromdimenziós látás kialakulása.
A színes formák vágása, tépése a kézügyességet szolgálja, forma és szín ismeretet közvetít, a
különféle formák, alakok és színek közötti tájékozódás eszköze.
A gyermekek különféle építései a legváltozatosabb eszközökből a tárgyak és részeik közötti
összefüggéseket, külön-külön használatosakból és új keletkezésének és mindezek
megértését valósítják meg.
A kiállítások látogatása, a művészeti tárgyú albumok, könyvek nézegetése a gyermekeknek
esztétikai élményt nyújtanak. Megismerik ez által az ember alkotó tudásának,
képzelőerejének, érzésvilágának képi, téri megjelenítését.
A fejlesztéshez nélkülözhetetlen a közösen átélt élmények biztosítása is.
A gyermekek környezetében végbemenő változások és azok színeinek megfigyeltetésével a szépség
iránti vonzódás és értékelő-képesség alakítható.

Az óvodapedagógus feladata
Megfelelő helyet, időt és eszközt biztosít a gyermekek számára. Az ábrázolás eszközeit a
gyermekek által elérhető helyen tartja. Párhuzamosan végezhető tevékenységként
lehetőséget ad a szabad alkotásra. Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos
higiéniai szokásokat: hosszú ujjú ruha feltűrése, védőkötény használata, kézmosás. A
higiéniás szokások betartását figyelemmel kíséri. A 3 – 4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás,
festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást. A 4 – 5 éves
gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerűbb
fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekeknél a képalkotás
különböző, változatos technikákkal történő készítését erősíti (például mozaik, kollázs,
nyomatok), és megismerteti a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást
igénylő barkácsolást. Bemutatja a gyermekeknek az életkoruknak és egyéni érdeklődésüknek
megfelelő műalkotásokat. A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra. A
gyermekek által létrehozott alkotásokat pozitívan értékeli, elfogadja. Ösztönzi a gyermekeket
a színek széles skálájának használatára. Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy –egy
inspiráló eszközzel segíti. A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan
kezeli. Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra. Az ábrázolás során különösen

36
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

figyel a díszgráfia tüneteire, észleléskor jelzi szakembernek. Nagy odafigyelést tanúsít a

helyes ceruzafogás iránt. A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal,
kiegészítőkkel növeli. A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és
fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében,
lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében. Képesek a tárgyak térbeli
kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.
Képalakításban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat.
Élményeik, elképzeléseik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés
változatos eszközeit.
Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Rávezetéssel észreveszik a környezet, a
műalkotások, saját munkájuk színhangulatát.
Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb
megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásukban megjelennek a
részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is.
Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával.
Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket,
maketteket. Fokozatosan önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat.
(papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés)
Önállóan díszítenek tárgyakat, az óvodapedagógus irányításával képesek az anyagszerűségre
törekvés szabályait betartani.

V.4.Ének, zene, énekes játék, tánc

A ritmus és a mozgás együtt, a dallamot is hordozó ének-zene a gyermeknek örömélményt
jelent.
Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket,
formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az
éneklést, az énekes játékokat, szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek
zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét,
mozgáskultúráját. A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre
is. Szorosan kapcsolódik az irodalmi, a matematikai-, vizuális-, mozgás-, a környezet hasonló
területeihez.
Az anyanyelvi neveléssel pedig alapvető, átfogó kapcsolatot mutat. Fontos a zenei anyanyelv
megalapozása.
A zenei nevelés hatása megmutatkozik a gyermekek testtartásában, esztétikus, rendezett
mozgásukban. Segíti a gyermekek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását,
közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását.
Az óvodapedagógus a gyermekek ének-zenei nevelését 3 éves távlatban tervezi.
Igazi örömet csak az éneklés, játék ad a gyermeknek, amit könnyedén, jól elsajátított
készségekkel végeznek, s mindez oldott légkörben történik. Az óvodapedagógus napközbeni
énekelgetése, dúdolgatása, mondókázása kedvet ébreszt a gyermekekben az utánozásra,
énekelhetésre. A simogató, tapsolgató, höcögtető játékok bensőséges kapcsolatot
teremtenek a felnőtt és gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét. Ezek az
alkalomszerű kezdeményezések segítik a gyermekeket abban, hogy a későbbi tervszerűen
beiktatott kötetlen és kötött foglalkozások is örömet, élményt jelentsenek számukra.

37
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A fejlesztés tartalma:
A korosztálynak megfelelő dalanyagból és zenehallgatási anyagból áll. (melyeket az
óvodapedagógus egyszerűen és természetesen illeszt be a foglalkozásba, akár a nap
folyamán magától adódó helyzetekre). Az ünnepi előkészületek hangulatához az énekek is
hozzájárulnak.
- a magas és mély hangok megkülönböztetéséből,
- dallam-ritmus visszaénekléséből,
- halk- hangos fogalompár megértéséből
- egyenletes lüktetés-dallammotívumok, ritmusmotívumokból állnak.
- az egyéb hangok, zörejek közül:
 megfigyeljük állatok hangját természetes környezetben, a természet egyéb
hangjait, a környező zajeffektusokat,
 kiegészítik az állatok és a természet egyéb hangjainak újra felidézése,
hangutánzó próbálkozások,
 egyszerű játékos mozgások, egyöntetű, esztétikus végzése, táncos
mozdulatok elsajátítása.
Az óvodapedagógus feladata
Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek
összeállítása az életkornak és az adott csoport érdeklődésének, képességszintjének
megfelelően.
Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, pásztorjáték,
farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas.
Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus szép mozgás alakítása.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalok és zenei fejlesztő
játékokkal. Igényes hangszerjátékkal és zene kiválasztásával a zenei fogékonyság
megalapozása. Friss levegő biztosítása. A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely
kialakítása. A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus motiváló hatású,
élményt előhívó eszközök biztosítása.
Az óvodapedagógus örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi
a tevékenységet. Természetes élethelyzetekben is ragadja meg az alkalmat, énekelgetésre
zenei ízlés formálására és élménynyújtásra.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
A gyermekek tudják a mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat, 5-6 alkalmi dalt tisztán,
szép szövegkiejtéssel mondani, énekelni.
10 dalt biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is. Egyszerű dallammotívumokat
tisztán énekelnek vissza egyedül is.
A mondókákat, az egyenletes lüktetést kiemelve, a magyar beszéd ritmusa szerint mondják.
Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget, térben mutatják, és maguk is
tudnak magasabban és mélyebben énekelni.
Felelgetős játékokat folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül el tudnak énekelni.
Ismerik a halk és hangos közötti különbséget, tudnak halkan és hangosan énekelni, tapsolni,
beszélni.
Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, saját kezdő, eltérő belső vagy záró
motívumokról.
Képesek dallammotívum elbújtatására.

38
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Érzékenyek a természet és környezet hangjára, megkülönböztetik a hangszínek finom

eltéréseit.
Ismerkednek néhány hangszerrel (fúvós, pengetős, ütős, vonós)
Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól. Jól ismert dalokat, modókákat
jellegzetes ritmusuk alapján felismerik.
Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak.
Összehasonlítják és énekléssel, mozgással bemutatják a normál tempónál gyorsabbat és
lassabbat.
Egyöntetűen körbejárnak szép, kicsit oldalra fordított testtartással, kézfogással.
Egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen
megformálják. (dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros fogás, kifordulás,
köralakítás, lépések változatos iránya)
Mozgásukban megjelennek a járás és lépés változatos formái. Különböző térformákat
alakítanak.
Egyszerű játékos táncmozgásokat esztétikusan végeznek.
Ütőhangszereket használnak a lüktetés, ritmust, motívumhangsúlyt kiemelve.
Énekelt kérdésre énekelve válaszolnak. Kitalálnak dalokat, játékos mozdulatokat.

V.5.Mozgás
A forma, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, járás, futás,
támasz, függés, egyensúlyozás, dobás. Fejleszti a testi képességeket: mint az erő, ügyesség,
gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését,
teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepe van az
egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges
életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való
tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a
személyiség akarati tulajdonságainak alakulását.
A tornával, játékos mozgásoknak teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszközök
nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai élet napján lehetőséget kell biztosítani.
A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul
a légző- keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró
képességének növekedéséhez.
Óvodáskorban a testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet
biológiai egyensúlyának a fenntartásában. A gondozás, egészséges életmódra nevelés
hatását felerősíti, kiegészíti.
A fejlesztés tartalma
A játékok között szerepeljenek utánzó és szabályjátékok, melyeket különböző alakzatokból,
kiinduló helyzetből, legkülönfélébb eszközökkel végezhetnek.
Sorakozásnál tetszés szerint álljanak egymás mellé.
Forduljanak a gyermekek állóhelyből a tárgy és az irány megnevezésével jobbra, balra és
hátra.
A gimnasztikai alapformákat a változatosság jellemezze, legyenek szabad-, társasé-, minél
többféle kéziszer gyakorlatok (kisszék, kislabda, léglabda, henger, babzsák, kendő, szalag,
bot) és padgyakorlatot különböző kartartásokkal, testhelyzetekkel.
Járjanak természetes módon, irányváltoztatással, a talp különböző részein is, ütemre,
dobszóra, zenére.

39
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fussanak természetes módon, a járásnál megismert alakzatokban, versenyszerűen,

állórajttal.
Végezzenek távol-, magas- és mélyugrást.
Másszanak 2-4 akadály különböző módon való leküzdésével. Talicskázzanak combfogással.
Próbálkozzanak a kézállással.
Végezzenek gurulóátfordulást, guruljanak a test hossztengelye körül.
A függést és lengést érintő magas szereken végezzék.
Egyensúlyozva járjanak különböző szélességű szereken.
Dobjanak kétkezes alsó és felsődobással különféle kisebb dolgokat, különböző távolságba
helyezett kisebb-nagyobb célba.
Labdával, kézi szerekkel végezzenek ügyességi gyakorlatokat.
A mindennapos testnevelés
A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy mindennap rendszeresen
mozogni jó és szükséges. Minden korcsoportban naponta kerüljön rá sor tízórai előtt és a
nap bármely szakában, amikor a gyermekeknek erre igénye van.
A testnevelési foglalkozásokon megismert mozgásokból álljon a mindennapos testnevelés
anyaga is. Általában járással kezdődik, ehhez kapcsolódjék a futás sokféle változata.
A gimnasztikai anyagában szerepeljenek a gyermekek által kedvelt szabad-, társas-, kéziszer-
és padgyakorlatok.
A mindennapos testnevelés középpontjában a mozgásos játék álljon, melyet többször
ismételhetnek.
A gyermekek megnyugtatását szolgálja a levezető járás és a légzési gyakorlat.
A mindennapi testnevelés néhány egyszerűbb gyakorlatát délután énekszóra, zenére is
végezhetik a gyermekek.
Az óvodapedagógus mindig legyen tekintettel az évszakokra, lehetőség szerint a szabad
levegőn tornázzanak a gyermekek.
Az óvodapedagógus feladata
A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe.
Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása.
A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése.
A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése.
A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a
gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása.
Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron.
A testnevelés – foglalkozások anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az
egyéni fejlettség aktuális állapotát.
A játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon.
Tiszta, jó levegő biztosítása.
A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciálni és figyelembe venni az egyéni
fejlődési jellemzőket. Szükség esetén dajka segítségének igénybe vétele.
Odafigyelés a gyermek optimális terhelésére.
Folyamatos mozgás lehetőségének biztosítása, várakozási idő kiküszöbölése.
A napi tevékenységek részeként a mindennapos, 10 – 20 perces frissítő mozgása tervezése
során elsődlegességet biztosít a mozgásos játékoknak.
Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás-fejlesztés, egyensúlyérzék-
fejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testséma fejlesztés, térpercepció-

40
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

fejlesztés, finommotorika-fejlesztés, keresztcsatornák fejlesztése, helyes testtartás

kialakítása.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő
ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek.
Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.
Fejlődik tér- és időbeni tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást.
Egyéni-, csoportos-, sor-, és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok
pontos betartásával.
Megértik az egyszerű vezényszavakat.
A természetes járást ütemes járással váltakoztatják.
Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak.
Talicskáznak combfogással.
Egyensúlyoznak padon.
Hátsó függőállásban lábmozgást végeznek.
Hat-nyolc lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat talajérés kor
fékezni tudják.
Kislabdát hajítanak távolba.
Célba dobnak egykezes felső dobással vízszintes „folyosóba”.
Labdát fognak, feldobnak, elkapnak, gurítanak, pattogtatnak, vezetnek.
Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból zsugorülésen át alapállásba.

V.6.Külső világ tevékeny megismerése

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a
gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről
olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos
eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a
hazai táj, helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás
élményét, a nemzeti, családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
Segíti a gyermekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti
megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. Alakul a gyermek
társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejező képessége. A természeti és
társadalmi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem szerepét. A gyermek a
környezetében szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja,
egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.
A nevelési terület tartalma minden, a gyermek környezetéből származó élményére,
tapasztalatára, ismeretére kiterjed.
A fejlesztés tartalma
Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a
családról, szükségletéről, munkájáról, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, az
együttélés konkrét tapasztalatairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, a részvét,
az őszinte együttérzés, az egymás problémái iránti érdeklődés, a segítő szándék, a megértés.
Alakuljon a nemzeti identitástudatuk, ismerjék meg a szülőföld fogalmát, a nemzeti
jelképeket, a helyi értékeket, hagyományokat és népszokásokat. Éljék át a közösséghez való
tartozás élményét.

41
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermekek ismerjék az óvodában dolgozó felnőttek munkáját. Vegyék számba, ők maguk

miben segíthetnek környezetük ápolásában.
Tájékozódjanak az óvoda környékén: látogassanak el a közeli intézményekbe,
középületekhez, építkezésekhez, szaküzletekbe. Figyeljék meg az ott dolgozó felnőttek
munkáját, foglalkozását.
Legyen tapasztalatuk az orvos, védőnő, betegellátás feladatairól. Ismerjék a gyógyszerek
használatát, a baleset-megelőzést.
Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék és gyakorolják tisztántartásukat,
ismerjék érzékszerveiket, funkcióit, védelmét.
Látogassanak el az iskolába, ismerjék meg az iskolások feladatait, a tanítók munkáját.
Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Ismerjék a közlekedési eszközöket. Az óvoda
körül megtalálható lehetőségeket természetes környezetben, a nem elérhetőeket képről,
filmről szemléltessük.
Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.
A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség az évszakok megfigyelésén
keresztül kínálkozik. Az időjárás, a természet jellemzői, változásai, a színek, a fények, a
formák szépségei alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokra adnak
lehetőséget.
A növény és állatvilág megismerése fontos része a környezet megismerésére nevelés
tartalmának. Védelmükre, gondozásukra nevelés elsősorban az élő állatokról szerzett, nagy
élményerejű hatások miatt válhat sikeressé. A növényeket, fejlődésüket óvodai
környezetben jól lehet szemléltetni. Az állatokat (házi, vadon élők) ha mód van rá, célszerű
természetes környezetükben megfigyeltetni.
Mind a társadalmi, mint a természeti környezet ismereteinek tartalma akkor megalapozott,
ha
az a kisgyermek környezetésből való, érzelmileg telített, élményhatású, az egyes gyermek
számára konkrét tapasztalatokon alapul.
V.6.1. A környezet megismerése, környezet védelme
Villányi Györgyné gondolatai az útmutató számunkra:
„A környezeti nevelés prioritását az EU-s irányelvek és az ennek megfelelően a közoktatási
törvény írja elő, tehát nem lehetséges, személyfüggő, hanem minden pedagógus feladata és
kötelessége, hogy a gyermekek életkorának megfelelően alakítsa a tanulási környezetet.
Ennek megfelelően fontos tervezni és alakítani az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki
tevékenységet, környezeti nevelési témák feldolgozását, elemzését, valamint a fejlesztési
tevékenységek tárházát, a témákat, területek feldolgozási módját, nyomon követését és
fejlesztését. A fenntarthatóság pedagógiájának megjelenésével tág, horizontálisan és
vertikálisan is az egész nevelést átható elvek valósulhatnak meg.”
A valóság felfedezése során a gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a természethez,
az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A
környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, s a
megfelelő érzelmi viszonyulás kialakulásának eredményeként a legnagyobb fokú tiszteletre
nevel mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben. Fontos feladat, hogy a
gyermekek védjék az élő környezetet, ne rongálják, hanem gondozzák, gondoskodjanak
életfeltételeinek biztosításáról. A környezetvédelemre nevelés nem csupán a gyermekek
kizárólagos feladata. Az óvoda minden dolgozójától, a szülőktől is meg kell kívánni a
példamutatást. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni,
átrendezni – s ha nem kapnak megfelelő indíttatást – tönkretenni.

42
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A környezettudatos nevelés keretén belül minden szinten minden lehetőséget megragadunk:

- környezettudatos életmód alakítása: zöldség-gyümölcsnap, levegőtisztító,
víztisztító, párásító.
- Környezettudatos gondolkodás: az egész környezet védelme és az okos,
mértéktartó felhasználás
 Tisztítószerek, víz, áram, papír
 Esővíz gyűjtése, zöldhulladék gyűjtése – komposztálás
 A gyermekekre, szülőkre, az óvoda minden dolgozójára vonatkozik – Szülői
klub
- Hulladékkezelés:
 Papír, fém, műanyag
 Textil hulladék gyűjtése
 Elemgyűjtés
- Szelektív hulladékgyűjtés
 Szabály- és szokásrend kialakítása
 Szelektív hulladékgyűjtő edények beszerzése
- Világnapok:
 Szeptember 23. – takarítási világnap
 Október 4. – állatok világnapja
 Március 22. – víz világnapja
 Április 22. – föld világnapja
 Május 10. – madarak és fák világnapja
 Június 5. – környezetvédelmi világnap
- Lakókörnyezetünk értékeit védjük, látogatjuk:
 Sió és Sárvíz
 Orvoskút
 Zönge, Öreg hegy, Csont hegy, Harc hegy, Malom hegy, Rév völgy, Temető
hegy (Ménesakó hegy)
 Kossuth szobor
 Borjádi Méhes és Söréttorony
 Béri Balogh Ádám szobor
A valóság felfedezése során a gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a természethez,
az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, s a
megfelelő érzelmi viszonyulás kialakításának eredményeként a legnagyobbfokú tiszteletre
nevel mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben.
Fontos feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, ne rongálják, hanem
gondozzák, gondoskodjanak életfeltételeinek biztosításáról.
A környezetvédelemre nevelés nem csupán a gyermekek kizárólagos feladata. Az óvoda
minden dolgozójától, a szülőktől is meg kell kívánni a példamutatást.
A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, átrendezni, s ha most
nem kapnak megfelelő indíttatást, tönkretenni.
Az óvodapedagógus feladatai
 Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését
a természetben.

43
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek

a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.
 Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való
folyamatos tevékenykedtetéshez
 Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy
virágoskert működjék
 Környezetvédelmi tapasztalatok gyűjtése
 Megismertetni a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény és
állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.
 A környezet és természetrombolásának és pusztításának példáit is megmutatja
 Környezetbarát szokások megalapozása, például takarékoskodás a vízzel, árammal,
papírral, ill. hulladékkezelés, szelektálás elemi közlekedési szabályok megismertetése
 Múzeumlátogatásokat szervezése - Padlásmúzeum, lehetőség szerint Wosinkszky
Mór Megyei Múzeum

V.6.2. Környezet téri, formai mennyiségi megismerése.

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek
birtokába jut a gyermek. Erős kötődés van a matematikai és a környezet megismerése
között, amely segíti a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, s ezzel
segíti értelmi és érzelmi fejlődését.
Minden matematikai fejlesztő tevékenység integrálható a megfigyelésre szánt jelenség,
illetve tárgy tapasztalati rendszerébe. A matematikai tapasztalatszerzés tehát a természetes
környezetben a legeredményesebb. Jól fejleszti a gondolatok tevékenységgel, szóval történő
kifejezését. A közös feladat közös élményt jelent a gyermek számára, ezzel erősítve a
csoporttudatot, miközben az egyéni feladatmegoldás egyéni sikert biztosít, mely növeli a
feladatvállalói kedvet, segíti az önkontroll kialakítását.
Az eredményes matematikai nevelés hatására a gyermekek egyre szívesebben vesznek részt
matematikai jellegű tevékenységben, önállóbbá válnak, tudnak és mernek véleményt
mondani, növekszik türelmük, kitartóbbakká válnak, nő figyelmük tartóssága, erősödik
akaratuk, nő önfegyelmük. Jól fejlődik problémalátásuk, problémamegoldó képességük. Az
óvodapedagógus olyan eszközöket és tevékenységeket biztosít, ami felkelti a gyermek
érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai
tapasztalatok és ismeretek megszerzését.
A fejlesztés tartalma
A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre,
hogy a tárgyak, személyek, halmozok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik
szerint, illetve saját szempont alapján.
Végezzenek sorbarendezést, megszervezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok
szerint.
A számfogalom megalapozására végezzenek mérési, összemérési feladatokat,
mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel.
A gyermekek szerezzenek tapasztalatokat a geometria körében (például építéssel, síkbéli
alkotásokkal stb.) jussanak el a geometriai formák felismeréséig.
A tükörrel való tevékenység, mozgások tükör előtt, fontos feltételét képezik a téri percepció
kialakításának. Minden alkalmat meg kell ragadni a fejlesztésre más területeken is (például:

44
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

testnevelés, ábrázolás stb.), hogy a gyermekek egyaránt jól tájékozódjanak a térben és a

síkban ábrázolt világban.
A matematikai nevelés anyagát tehát elsősorban nem „elvont” ismeretek alkotják. A
környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok matematikai tevékenységek
egész tárházát kínálják a nevelés számára. Rendkívül fejlesztő hatását az önálló – minden
gyermek számára egyénileg biztosítható – problémamegoldás fokozza, az egyéni fejlődésről
kapott információ, segíti az óvodapedagógust a nevelési, fejlesztési elképzelésének
differenciált kialakításában.
A játékban és egyéb tevékenységben szerzett belső érdeklődésből fakadó tanulás, - a
gyermek negyedik életéve után – egyre gyakrabban igényli és képes kisebb, nagyobb
csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb
összefüggések feltárására.
Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedünk meg a játékidőben vagy
egyéb tevékenységek során szerzett benyomásokkal, vagy melyik összefüggést dolgozzuk fel
foglalkozáson, azt az óvodapedagógus dönti el.
Az óvodapedagógus feladatai
 Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami
felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé
számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.
 Az óvodapedagógus által kezdeményezett matematikai tartalmú tevékenységeknek
minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális
élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten
szükséges megvalósítani.
V.6.3. Munka
A munka – bár a játékból gyökeredzik – más indítékból, külső szükségességből motivált, célra
irányuló tevékenység, felelősséggel jár, a végeredménye hasznos, szükséges, melyet a
gyermekek tapasztalat útján fedeznek fel.
Olyan fontos akaratú tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, felelősségérzet,
fegyelmezettség erőfeszítésre késztet, pozitívan és sokoldalúan hat a motoros képesség
fejlődésére. Az óvodában a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység.
Magába foglalja a naposságot, önkiszolgálást, az óvoda, a csoport mindennapi életével
kapcsolatos alkalomszerű munkákat, a növény- és állatgondozást. A munkában a gyerekek
sokszínű tapasztalatokat szereznek a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök
használatáról.
Mivel a munkát a környezet szükségessége indokolja, annak eredményessége mindenki
számára érzékelhető. A tevékenység nevelőereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekben a
munka játéktól eltérő jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket.
Fontos, hogy a gyermekek tudják, mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát.
Szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkában való részvételt.
Tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat nem lehet
felcserélni.
Becsüljék meg mások munkáját, a közösen végzett tevékenység alatt tudjanak
alkalmazkodni.
Pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához.
Tapasztalják meg, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell
végezni.

45
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az óvodapedagógus megteremti a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz,

képességükhöz mért munkalehetőségeket, biztosítsa a legalkalmasabb eszközöket, a
nyugodt légkört, a megfelelő időt.
Igyekezzék elérni, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos
teendők elvégzésére.
Önkiszolgálás
A gyerekek saját személyével kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de
fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot minden gyermektől,
saját fejlődési ütemében, tempójában.
Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. (Lásd az Egészséges életmódra nevelés c.
fejezetben.)
Az óvodapedagógus teremtsen olyan feltételeket, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény
az esztétikus, tiszta, rendezett külső és környezet iránt.
Naposság
Közösségi megbízatás, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. 4 éves kortól lehet
bevezetni.
Feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel.
Minden csoportban önállóan alakítják ki a kiválasztás rendjét, ennek alapján a gyermekek
számon tartják, hogy mikor kerülnek sorra. Az óvodapedagógus a naposokat megfelelő
kellékekkel - kötény, jelvény – lássa el.
Az óvodapedagógus ügyeljen arra, hogy minden gyermek sorra kerüljön, de ne erőltesse
azokat, akik nem merik, vagy nem akarják vállalni. Derítse ki a visszautasítás okát.
Ügyeljen arra, hogy egy-egy naposnak elegendő, de teherbírását meg nem haladó feladata
legyen, amit örömmel, szívesen és eredményesen el tud végezni.
A naposok feladataikat növekvő önállósággal oldják meg.
A lemaradót a többi napos segítse, de úgy, hogy ne helyett dolgozzanak.
Alkalomszerű munkák
Az alkalomszerű munkák egy része időről-időre szabályosan ismétlődik, másik része
esetleges.
Mindezeket a feladatokat a szükségletekről, a munka jellegétől, a körülményektől függően a
csoport egyidejűleg végzi, vagy megbízatásként egyes gyermekek teljesítik. A gyermekekre
bízott feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése következetességet kíván az
óvodapedagógustól.
Alkalomszerű munkának tekinthető a környezet rendjének biztosítása, segítés az
óvodapedagógusnak, egymásnak, ajándékkészítés, játékok, könyvek, más eszközök javítása,
nagyobb ünnepek előtti „nagytakarítás”.
Növény- és állatgondozás
A növények és kisállatok gondozásával, az életfeltételek megteremtésével a gyermekek
átélik, megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Folyamatos
gondozások a gyermekek segítségével a felnőttek feladata.
Az évszakoknak megfelelően a teremben és a kertben végezhető tevékenységek: csíráztatás,
rügyeztetés, a veteményeskert, a virágoskert gondozása, a fű gereblyézése, a falevelek
összegyűjtése, a hóseprés, élő sarok gondozása stb.
Figyeljék meg, hogy minden növény másféle gondozást igényel. Az óvodapedagógus
mutasson rá az emberi beavatkozásnak a növényekre és az állatokra tett hatására.

46
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óvodánk faluban található, az idejáró gyerekek szinte mindannyian ismerik a ház körül élő
állatokat, veteményes kertben nevelhető növényeket. Próbáljuk a szülőket is úgy orientálni,
hogy mindinkább vonják be gyermekeiket az otthoni állat- és növénygondozásba.
Az élősarok a gyermekek tevékenységének és megfigyelésének területe. Ide kerüljenek a
gyermekek által gyűjtött termések és magvak, rügyeztetett ágak, csíráztatott magvak.
Az óvodapedagógus feladatai
 Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve
és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló
tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.
 Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek
számára megfelelő munkaeszközöket
 A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek elérhetik és
használhatják a szükséges eszközöket.
 Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység
elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei
nincsenek teljesen összhangban. Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység
örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

a környezet megismerése:
Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását.
Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a szárazföldi, vízi, légi
közlekedés eszközeit. Tudják, hogy a közlekedési eszközök az ember munkájaként készülnek.
Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését.
Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait.
Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik.
A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést felismernek.
Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik-, rendeltetésük szerint összehasonlítanak.
A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek testük
tisztaságára.
Felismerik a napszakokat.
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány
jellegzetességét.
Ismerik a „növény” szót. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, a zöldségfélék növények. A
növény magból kel ki. Ismerik a növényekkel kapcsolatos munkákat.
Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek, összehasonlítják külső jegyeik
és hasznosságuk alapján.
a környezet védelme:
A természet szépsége iránti fogékonyságot, érzékenységet kisgyermekkortól tanítani kell.
Az esztétikai élmény legfőbb eszköze a megtapasztalás. Ha meg akarjuk védeni a
környezetünket, mindenek előtt meg kell ismernünk.
A környezetünk megismerése során, rácsodálkozunk annak szépségére, egyediségére,
törvényszerű folyamataira.

47
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az önfeledt játék, rácsodálkozás mellett észrevétlenül tanulják meg óvni, védeni a természet
tisztaságát, szépségét, épségét.
Szokták meg, hogy nem szemetelünk.
A növényeket céltalanul nem tördeljük, nem tépkedjük. A védtelen állatokat, függetlenül
hasznuktól, értelmetlenül nem pusztítjuk.
Ismerjék meg a környezetükben élő védett, ritka növényeket, állatokat.
Az élő és élettelen környezetet egyaránt védjük, becsüljük.
a környezet téri, formai, mennyiségi megismerése:
A matematikai tapasztalatszerzésben és a gondolkodás fejlődésében nagy szerepe van az
önálló problémamegoldásnak.
Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatni, sorba rendezni.
Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításának igazságát megítélik.
Értik és helyesen használják a mennyiségeket, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást
kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, legrövidebb, több, kevesebb)
Össze tudnak mérni két halmazt párosítással különböző elemek esetén is. Elő tudnak állítani
különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással, ugyanannyit, többet, kevesebbet.
Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.
Azonosítani tudnak különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.
Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből, és színben, nagyságban
eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat.
Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat
szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat is megnevezni.
Tükörrel való tevékenységük tapasztalat, és élményszerzésre szolgál – általában 2-4 elemből
álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudják építeni.
A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra – balra irányok és állások
megkülönböztetése, értik és követni tudják az irányokat illetve helyeket kifejező névutókat
(alá, fölé, közé, alatt, fölött, között)
A síkban megszokott megegyezést megéretik. (vízszintes síkban, alatt, fölött stb.)
munka jellegű tevékenységek:
naposság: A naposság közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez, figyelem
összpontosítást igényel. A naposok annyi feladatot kapjanak, amennyi teherbírásukat nem
haladja meg, és szívesen, örömmel, eredményesen el tudnak végezni.
A napos teendői:
- étkezéssel kapcsolatos munkák
- teremrendezés
- foglalkozási eszközök kiosztása

alkalomszerű munkák: Önállóan képesek a terem díszítésével kapcsolatos feladatok

ellátására. Vigyáznak a terem rendjére. Megjavítják a játékszerek kisebb hibáit.
Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van.
Részt vesznek a kerti munkában, az élősarok gondozásában, az állatok védelmében,
esetleges gondozásában.
Munkavégzés során tapasztalatot szereznek, átérzik a tevékenység örömét, élvezik annak
eredményét.

48
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tudatosodik bennük a közösségért végzett munka szükségessége. Kialakul bennük a

felelősségérzet, kitartás, kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és ezzel együtt a
közösségi értékelés.

V.7.Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely

nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó és szimulált
helyzetekben, természetes környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által
kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató
tapasztalás lehetőségének biztosítása.
Az óvodás gyermek számára annyi ismerhető meg a világból amennyi érzékszervei által
befogadható, és amelynek élményszintű átvételére lehetőséget biztosítunk.
Ebben a fejlődési stádiumban mennek végbe a különböző észlelési funkciók, látás, hallás,
tapintás, téri tájékozódás működésének differenciálódása, egyre fontosabb és teljesebb
funkcionálása, valamint a szenzoros (észlelési) és a motoros funkciók fokozatos
összerendeződése, integrálódása.
Szerepük meghatározó a későbbi iskolai tanulásban. Játék közben játékosan, szinte
észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. A játékon
belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex módon jelenik meg.
A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított
módon tanuljon a gyermek. Ahhoz, hogy a gyermek befogadóvá váljék, az óvodapedagógus
biztosítja a megfelelő érzelmi biztonságot, nyugalmat, melegséget, elfogadó és bátorító
környezetet, amelyben a gyermek görcsök nélkül vállalhatja önmagát, értékeivel és
gyengeségeivel együtt.
Tolerálhatjuk a gyermek másságát, ne akarjuk mássá formálni, hanem bizalmat, együttérzést
és segítőkészséget sugározni a gyermek irányába. Az ilyen érzelmi biztonságot jelentő
légkörben a gyermek vágyik önmaga kifejezésére.
Az érzelmi légkör akkor megfelelő, ha kiegyensúlyozott tevékenységi rendszere jól
strukturált és az érzelmi biztonság olyan tapasztalatokhoz juttatja a gyermeket, hogy jó
együtt lenni, tevékenykedni. Így alkotó társként fedezheti fel a világot, kérdezhet, tévedhet,
felismerhet, kitalálhat, próbálkozhat és felfedezhet. Az óvodapedagógus ösztönzi, segíti a
kiegészítést, rendezést, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, tevékenységvágyára és
élményeire építve a játék eszközeinek felhasználásával. Biztosítja a felfedezés, ráismerés,
keresés, felismerés élményét, a valóságból származó tapasztalatok, élmények újraélésének
lehetőségét. Így érvényesülhet a kreativitás, alkotva tanulás és fantázia.
Biztosítsuk, hogy a gyermekek eredeti környezetben gyűjtsék élménybe ágyazott
tapasztalataikat. Erre jó alkalmat kínálnak az óvodapedagógus által irányított megfigyelések,
tapasztalatszerzések, a környezetben tett séták, kirándulások. Az élményeket minél
szívesebben, más-más közelítésből dolgozzuk fel, biztosítsuk a megismerés lehetőségét
sokoldalú megközelítésben, amely különböző nézőpontelemzéseket, személyes
tapasztalatokra, tevékenységekre épülő ismeretszerzést jelent.
Probléma szituációkban a gyermekek maguk találják meg a megoldást, eközben átélik a
felfedezés örömét. A tanulási folyamatban létrejön a gyermek a tanuláshoz szükséges
beállítódása, feladattudata. Az óvodapedagógus fontos feladata a tanulás tapasztalatszerző,
képességfejlesztő, ismeretközvetítő és ismereteket rendszerező hatásának érvényesítése.

49
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óvodánkban a gyermekek különféle környezeti ártalommal terhelten, vagy ingerszegény

környezetből érkeznek. Ezeket a gyermekeket sem tanítva tudjuk felemelni. Azt kellene
pótolni, amiben hiányuk volt, azaz azokat a játékhelyzeteket, személyes kapcsolatokat,
érzelmi biztonságot, amelyekhez nem jutottak hozzá. Számunkra különösen fontosak az
ismétlődő, játékos tanulási helyzetek.
A program keret jellege biztosítja az óvónők számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez,
teherbíró-képességeihez igazodó tanulási kereteket és formákat.
A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések,
foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók a
napi élet bármely szakaszában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába
tartozik.
Az óvodapedagógus feladatai
 Teremtse meg a tevékenységek megvalósulásának feltételeit: nyugodt légkör,
biztonságos eszközök, követhető minta, előzetes élmények.
 Választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a
változtatások lehetőségét és szükségességét
 Egyszerű, saját maga és a gyerekek által készített eszközökkel segítse elő a gyermekek
fantáziájának, problémamegoldó gondolkodásának fejlődését.
 Egész nap folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek
fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

50
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

VI. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI

Az óvoda ünnepei.

Mikulás
December 6. a gyerekek és az óvodai dolgozók részvételével történik. Nincs kívülálló
résztvevő. A mikulás személyéről és az ünnep megszervezéséről mindig a nevelési év
rendjében felelősként megjelölt óvodapedagógus gondoskodik. A résztvevők ünnepi
ruhában kötelesek megjelenni. Az ünnep helye: az óvoda legnagyobb csoportszobája. A
gyermekek csomagjáról a szülői munkaközösség vezetői és az óvodavezető gondoskodik.
Karácsony
Ideje mindig a téli szünetet megelőző negyedik munkanap. A közös nagyfenyő a legnagyobb
csoportszobába kerül felállításra, ahol az ünnepélyt szervezzük. Az ünnep lebonyolításáért a
nevelési év rendjében meghatározott óvodapedagógus felel. Minden óvodapedagógus és
dajka feladata, hogy az ünnep előestéjén feldíszítse a csoportszobájában felállított fenyőt, az
ünnep hangulatát a csoportszoba díszítésével, szépítésével alapozza meg.
Kötelességünk, hogy családias, szeretetteljes légkört biztosítsunk a szeretet ünnepén.
A gyermekek ajándékozását a szülői munkaközösség és az óvodavezető oldja meg.
Ünnep előtti napokban hagyományainknak megfelelően mézeskalácsot sütünk
munkadélután keretében.
Húsvét
Az óvodai csoport a csoportban dolgozó óvodapedagógus vezetésével ünnepel. Az ajándékkészítés az
óvodapedagógus feladata, egyeztetve a többi csoporttal. Tojásfestés a dajkák feladata, kivéve, ha az
óvodapedagógus a gyermekeket bevonva óhajtja festetni azt. A szükséges eszközök, hozzávalók
beszerzéséről az óvodavezető gondoskodik.

Anyák napja
Az éves munkarendben meghatározott óvodai munkanap délutánja. Csoportonként kerül
megrendezésre. Minden óvodapedagógus és dajka feladata a csoport ünnepi alkalomra való
feldíszítése, takarítása.
A kezdési idő 15 perces eltolódással, úgy, hogy az a szülő, akinek kettő-három csoportban
van gyermeke mindegyik köszöntő műsort tudja megnézni. Időpontot úgy választunk, hogy a
vidéki gyermekek szüleinek utaztatása feltétlen megoldott legyen.
Dolgozóknak és gyermekeknek egyaránt kötelező az ünnepi ruhában való megjelenés.
Csoportok kialakíthatnak maguknak szokásokat, melyet előzőleg az óvodavezetővel és
nevelőtestülettel egyeztetnek
Szüreti Mulatság
Immár hagyománnyá vált, minden év október közepén megrendezésre kerülő szüreti
mulatság megszervezése. Mindhárom csoport aktívan műsorral készülnek erre az alkalomra.
Az esti jótékonysági bállal zárul a program. A rendezvény bevételéből az óvoda eszköz
állományát gazdagíthatjuk. A szülők is aktív részesei a program lebonyolításának, 5
szervezési feladat közül választják kim hogy miben vállalnak segítséget.
Október 23.
Mindig az ünnepet megelőző utolsó óvodai munkanapjának délelőttjén csoportonként
történik a megemlékezés. Az óvodapedagógus megítélése, a gyermekek életkori
sajátosságainak figyelembevételével készülünk, illetve emlékezünk.

51
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyerekek koruknak megfelelő ismereteket szerezzenek

szülőföldjükről, illetve nemzeti kultúránkról. Óvodánkat, csoportszobáinkat fellobogózzuk.
Március 15.
A kialakult helyi szokásoknak megfelelően a gyermekek és az óvoda dolgozói nemzeti színű
kokárda kitűzésével, gyermekek által készített nemzeti színű zászlókkal és a nagycsoportosok
által elhelyezendő, nemzeti színű szalaggal átkötött virágcsokorral vonulunk a községházával
szembeni Kossuth szoborhoz. Az ott elhangzott ünnepi műsorunk után elhelyezzük a csokrot,
illetve a kis zászlókat.
Tavaszi zsongás
Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának kezdeményezése alapján minden tavasszal
megtartjuk a Tavaszi zsongás programunkat, belevonva a Béri Balogh Ádám Általános Iskola
alsó tagozatos gyermekeit. A program az egészségnevelés jegyében zajlik: étkezés, mozgás,
közösségi nevelés.
Egészséghét
Három napon át tartó program közösen a szülőkkel.
1. nap - egészséges táplálkozás, egészséges ételek napja
2. nap – mozgás szerepe az egészség megóvásában
3. nap – környezetünk védelme, szelektív hulladékgyűjtés, lelki egészségvédelem
A programok nyitottak, melyre a szülőket szívesen látjuk. A Szülői klub keretén belül az
éppen aktuális témában (táplálkozás, testápolás, lelki egészségvédelem, nyelvi fejlődés
elősegítése, stb.) előadást szervezünk. Meghívjuk a védőnőt, aki egészségügyi méréseket
(testsúly, vérnyomás, vércukorszint, stb.) végez a szülők körében.
Karácsonyi klubdélután
A téli szünet előtti utolsó nevelési napot megelőző munkanap délutánján tartjuk. A
gyermekek a szülővel érkeznek a Kossuth Művelődési Házba, ahol az óvoda dolgozói
bábelőadással ajándékozzák meg őket. Közösen díszítjük fel az óvoda karácsonyfáját,
énekkel, verssel ünnepelünk.
Szülők klubja
2008. novemberétől működik. Évente 2-3 alkalommal találkozunk és egy-egy aktuális témát
dolgozunk fel szakember segítségével, vagy közösen készítünk játékokat a gyermekekkel és a
szülőkkel.
Gyermekek születés és névnapja
Minden csoport maga alakítja ki szokásrendszerét. A szeptemberi szülői értekezleten az
óvoda felnőtt dolgozói megállapodnak a szülőkkel, a köszöntés és a vendéglátás hogyanjáról.
Óvoda kirándulásai
Minden nevelési év tavaszán óvodai kirándulást szervezünk ahol a szülők is részt vehetnek. A
kirándulás helyét és idejét, módját a januári szülői értekezleten határozzuk meg. Az óvoda
közvetlen környezetében szervezett családi napot a csoportban dolgozó óvodapedagógus
határozza meg, a dajka munkájának figyelembevételével szervezi az és bejelenti az
óvodavezetőnek.

Az óvoda – család közös rendezvényei, tevékenységei

52
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óvodánkban már hagyománnyá vált a minden év februárjában megrendezésre kerülő

farsangi délután, majd az azt követő esti jótékonysági bál.
Ennek szervezése és lebonyolítása a szülői munkaközösség és az óvodavezető feladata. A
részvétel az óvoda felnőtt dolgozóira nézve kötelező. Feladata minden óvodapedagógusnak
és dajkának, hogy tudásuknak és lehetőségeinek teljes bevetésével hozzájáruljon a
rendezvény sikeréhez. Ez azért is fontos, mert óvodánk felszerelését és óvodás gyermekeink
játékeszközeit, költségvetés szűkössége miatt ebből a pénzeszközből pótoljuk.
A pénz felhasználásáról minden nevelési évben a nevelőtestület javaslata alapján a szülők
döntenek.
Szokásunknak megfelelően az előkészületekben és a rendezvényhez szükséges kellékeket,
hozzávalókat a szülők finanszírozzák (jelmezek, szendvicshez való, sütemény, szörp,
tombolatárgyak, zsákbamacskához valók stb.). A délutáni és az esti jótékonysági bál
szervezésétben is számítunk a szülők segítségére: 5 feladat közül választják ki, hogy miben
tudnak közreműködni.
Az 1997/98-as nevelési évben szülői kezdeményezésre megszerveztük az óvodás gyermekek
szüreti felvonulását és az azt követő szüreti mulatságot. A rendezvény sikerére való
tekintettel szeretnénk ennek hagyományt teremteni. A rendezvényen minden gyermek részt
vesz az óvoda felnőtt dolgozóival együtt.
Gyermeknap
2012-ben került először megrendezésre május utolsó péntek délutánján. Az óvoda
valamennyi dolgozója és néhány vállalkozó kedvű közreműködő segítségével meseelőadást
szervezünk a Művelődési Ház udvarán. Egy közös játék után lehetőség van sütemény és
szörp fogyasztására, melyet a szülők kínálnak. Erre az eseményre valamennyi – egykori és
leendő óvodás – gyermek meghívást kap.
Ballagás
Felelőse a középső csoportban dolgozó óvodapedagógus, aki a szülők bevonásával
gondoskodik az óvoda helyiségeinek és udvarának díszítéséről és a ballagási ünnepség
megszervezéséről.
Munkadélutánok
Természetesen alkalomadtán babaruhák varrásakor stb. számítunk a szülők segítségére.
Társadalmi munkákat szervezünk udvarunk, óvodai környezetünk rendben tartására,
felújítására, udvari játékok készítésére stb.
Óvoda egyéb rendezvényei, tevékenységei
Az idősek köszöntése minden nevelési év őszén a nagycsoportosok feladata. De
karácsonykor és anyák napja alkalmával sem feledkezünk meg a Idősek klubjába járókról.
Alkalomszerűen részt veszünk a falu által szervezett ünnepeken, ünnepségeken, ha az
óvodások részvételét igénylik.

53
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

VII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

VII.1. A család
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.
Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az óvoda nem vállalhatja át a
családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulhat a családi szocializáció esetleg
kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez.
Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, a jó partnerkapcsolatban valósul
meg.
Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.
Az óvodapedagógus ennek érdekében tájékoztatja a szülőket mi történt az óvodában.
Megismeri a családok életmódját, a gyermekek helyét a családban. Szükséges, hogy az óvoda
minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közeledni minden családhoz. Fontos, hogy
az óvodapedagógusokat a szülő anyagi, társadalmi helyzete, kulturáltsága ne befolyásolja
elfogadó, megértő a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásukban.
Az óvodapedagógus minden egyes családdal próbálja megtalálni a kapcsolatteremtés, az
együttműködés - ha szükség van rá,- a segítés legmegfelelőbb módját. Az óvodapedagógus
őszinte érdeklődése, bizalmat ébresztő, elfogadó, támaszt nyújtó magatartása lehetővé teszi,
hogy a szülők az óvodapedagógussal együtt találják meg a megoldást a gyermekükkel
kapcsolatos kisebb-nagyobb gondjaikra.
A kapcsolatok alakulásában lényeges, hogy a szülő bízhasson az óvodapedagógus
diszkréciójában. A naponkénti találkozások alkalmával az óvodapedagógus reálisan
tájékoztassa a szülőket (tisztelve azok érzelmeit).
Az óvodapedagógus elsősorban saját példájával hat a szülőkre beszédével, gyermekekkel történő
foglalkozásával, a gyermekmunkák megbecsülésével.)

A kapcsolatteremtés módjai:
- A naponkénti párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés
kifejezésére, a tájékoztatásra.
- A szülő jelenléte a csoportban a gyermek számára fontos esemény, mert a családi
és óvodai környezet összekapcsolódását fejezi ki.
- A szülők csoportban tartózkodásának speciális esete a nyílt napon való részvétel.
(Vagy a beszoktatás időszakában is ott tartózkodhat a szülő a csoportban – ha a
gyermek érdeke úgy kívánja.)
- A csoportos találkozások, szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők
megismerkedhessenek az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival és a szülők is
elmondhassák gondjaikat, javaslataikat.
- Általános tapasztalat szerint a szülők és a gyermek is szívesen fogadják az
óvodapedagógus előre bejelentett családlátogatását. Jó, ha az első látogatásra a
gyermek óvodába lépése előtt kerül sor.
- További közeledést jelent az óvoda és a család között, ha az egyes programok
szervezésében a szülők egyenrangú félként vesznek részt. Ilyenek lehetnek a
kirándulások, nagyobb séták, ünnepek előkészületei, ünnepek lebonyolításai, közös
munkadélutánok rendezése.
A szülői munkaközösség - SZMK
Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van az SZMK-nak. Nemcsak
koordináló, hanem kezdeményező is a folyamatos együttműködés elősegítésében.

54
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az SZMK segítségével az óvoda változatos módszerekkel valósíthatja meg a szülők közötti

ismeretterjesztést.

VII.2. Az óvoda kapcsolatai az intézményekkel.

Az óvoda kapcsolatot tart az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (nevelőotthon)
az óvodai élet alatt (Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Szakszolgálat), közművelődési
intézményekkel. A környezetünkben található óvodákkal keressük a szakmai kapcsolatot
például (Esélyteremtő óvoda pályázat), testvértelepülés (Siménfalva óvodája) a szakmai
megújulás és a jó gyakorlatok megismerése céljából. A kapcsolati háló kiépítésében szívesen
részt veszünk.
VII.2.1. Az óvoda és az iskola kapcsolata
Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola
nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Az óvoda és iskola
tartalmi együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az óvoda iskola-
előkészítő munkája akkor tekinthető sikeresnek, ha a gyermekek örömmel és érdeklődéssel
várják az iskolát. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy a gyermekek pozitív élmények
útján ismerkedjenek meg az iskola életmóddal.
A hatékony együttműködés érdekében az óvodapedagógus igyekszik megismerni az
általános iskola nevelési alapelveit, az iskola nevelési tervétől az 1. osztályra vonatkozó
követelményeket.
Az óvodapedagógusok az óvodavezető segítségével megteremtik azokat a feltételeket, hogy
a tanítók minél teljesebb képet kapjanak az óvoda mindennapi életéről, iskolára előkészítő
munkájáról. (ismerjék meg a nevelőmunka folyamatát, eredményeit). Így a kölcsönös
érdeklődés, a gyermek megismerése alapján összehangolhatják nevelési törekvéseiket. Az
óvodapedagógus, ha a tanító kéri, tájékoztatást adhat a gyermek egyéni fejlődési üteméről,
egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól – ezáltal csökkentjük a gyermek számára
az átmeneti nehézségeket, a zavartalan iskolai beilleszkedést.
Az óvodapedagógus a nagycsoportosokkal ellátogat az iskolába. Ismerkednek az iskolai
élettel, a leendő tanítókkal, iskolai taneszközökkel. S ez a tapasztalás segítheti, hogy a
gyerekek érdeklődéssel és örömmel induljanak az iskolába. Ez a látogatás általában május
hónapban történik.
Az óvoda figyelemmel kíséri a gyermek iskolai beilleszkedését, s felhasználja az e téren
szerzett tapasztalatait a saját nevelő munkájában. Erre a konkrét látogatásra szeptember –
október hónapban kerül sor.
Az óvoda az iskola esetleges követelményeinek hatására sem térhet el az óvodai nevelési
program céljától, feladataitól és módszereitől.
Az IPR keretében működő Átmeneteket segítő munkacsoport éves programjában részletesen
kidolgozott az együttműködés.
VII.2.2. Az óvoda és a Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata
Az óvodapedagógus mindig együtt működik a családdal, az iskolába lépés harmonikus
megvalósulása érdekében. Ha a helyzet megkívánja, közvetít a szülő és a pedagógiai
szakszolgálat munkatársai közt. Az óvodapedagógus folyamatos megfigyelése, tapasztalatai,
és az orvosi vélemény alapján dönt, hogy a gyermek mikor kezdje meg tankötelezettségének
teljesítését.
Ha úgy ítéli meg, hogy a döntéshez szakember segítségére van szükség, úgy jelzi az
óvodavezető felé, aki kezdeményezi a gyermek vizsgálatát.

55
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulási képesség vizsgáló bizottsághoz december 15-ig küldheti a gyermeket, nevelési

tanácsadó vizsgálatát január 30-ig kell kérni.
Ha az óvoda úgy látja, hogy gyermek még egy évig vegyen részt óvodai nevelésben
részesülhet. Ezen gyermek számára foglalkozás keretébe folyó differenciált fejlesztést
gondosan meg kell terveznie az érintett óvodapedagógusnak, ha szükséges szaktanácsot
kérhet.
VII.2.3. Az óvoda és közművelődési intézmények
A közművelődési intézmények – könyvtár, művelődési ház, múzeum, színház – sajátos
lehetőségeit tudatosan használja fel az óvónő a nevelőmunkájában. Úgy válogasson, hogy
elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. A napirendbe úgy próbálja beépíteni, a
gyermekek nyugodt játékát és pihenését ne zavarja.
Az óvodapedagógus különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezheti az ismerkedést a
közeli közművelődési intézményekkel, a Művelődési Házzal, könyvtárral. (épület, funkció,
tapasztalatszerzés, kiállítás megtekintése, családi programok).
Színházlátogatás a nagycsoportban válhat ünnepi alkalommá. Erre lehetőség nyílik a közeli
művelődési házakban (Szekszárd vagy Paks).
Múzeumlátogatás 5-6-7 éves gyermeknél elősegítheti a múzeum megszerettetését.
Amennyiben a művelődési ház alkalmanként pedagógiai, egészségnevelési előadásokat
szervez, úgy az óvodás gyermekek szüleit is invitáljuk ezekre a rendezvényekre.

56
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

VIII. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI

VIII.1. Gyermekvédelem
Óvodánk a gyermekvédelem általános társadalmi, családi feladatait segíti. A hátrányos
helyzetű és veszélyeztetett gyermekeknél – e helyzetet felismerve – a károsító tényezők
enyhítésére, ellensúlyozására, a gyermek „eredményes” helytállására, kiegyensúlyozott
fejlődésére összpontosítva végzik az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatukat.
Óvodapedagógusaink a gyermekvédelem elsődleges prevenciós szakemberei. E feladatuk
hangsúlyosságát a településünkön élő családok helyzete indokolja.
Az óvoda elsődleges feladata a veszélyeztetettség felismerése, ezért a hátrányt, veszélyt
jelentő tényezőket a gyermek óvodába lépésétől figyelemmel kell kísérni.
Az óvodapedagógus már a gyermek óvodába kerülése előtt tett családlátogatáson
tájékozódik a család összetételéről, a családi szokásokról, erkölcsi értékekről, normákról,
életvitelükről, a gyermeknevelési felfogásukról, hozzáállásukról, anyagi helyzetükről,
egészségügyi problémákról.
Tájékozódik a gyermek játékairól, hogy a szülők mennyire ismerik gyermeküket, annak
szokásait, testi- lelki fejlődését, állapotát. A megfigyelteket az óvodapedagógus a gyermek
személyiségalapján rögzíti, így a változások is követhetők, s a hátrányt, veszélyt jelző
tényezők azonnal kiszűrhetők
Mivel településünkön egyre több a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermek, esetükben az
alábbiak is fontos szerepet kapnak.
- Mióta él a nevelőszülőnél?
- Mikor vált szükségessé a családjából való kiemelés? Oka?
- Tart-e kapcsolatot családjával? Testvérei, hol?
- Szeret-e játszani, képet nézni, énekelni, építeni, tanulni, verselni, barátkozni,
segíteni, tornázni, mesét hallgatni, szerepelni, beszélgetni, mosdani, enni?
- Kihez ragaszkodik leginkább?
- Indulatos-e, haragtartó-e, könnyen sír-e, meddig?
- Verekszik-e, megvédi-e magát?
- Mitől fél?
Gyakori a rossz környezeti hatás, a családban megromlott emberi kapcsolatok, alacsony
szintű ítélőképesség, hiányosak támasznyújtó kapcsolatai, interakciós képességei. Előfordul,
hogy hiányzik életükből a szervezettség, nem tartják fontosnak a gyermek célirányos
nevelését.
Egyre többször találkozni elesettséggel, a munkanélküliségből adódó én-kép-leépüléssel,
amely szintén szerepet játszhat a szülői viszonyulásban.
Figyelni kell az olyan kedvezetlen környezeti tényezőkre, mint: a családtagok deviáns
viselkedése, erkölcsi értékek mellőzése vagy tagadása, elhanyagoló vagy brutális bánásmód,
anyagi nyomor. Ezek pszichés következményei a gyermeken „csapódnak le”: lelki sérülések
és torzulások, viselkedési, pszichés eredetű zavarok, teljesítményzavarok, szocializációs,
magatartásbeli zavarok formájában lépnek fel.
Előfordul, hogy a szülők nem tudják a gyermek életszükségleteit kielégíteni. Okkeresés
szükséges, hogy hibás életvitelük, vagy az anyagiak eredendő hiánya okozza-e.
Ennek ismeretében határozza meg és végzi gyermekvédelmi feladatát az óvodapedagógus.
Feltétlenül fel kell figyelni a rosszul táplált, hiányos öltözetű vagy gondozatlan gyermekre, s a
feltárt okok ismeretében segíteni, intézkedni.

57
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Súlyosan egészségtelen körülmények között is élnek gyermekek a lakás zsúfolt, nedves,

salétromos, nincs villany, folyóvíz, hiányos az alapvető berendezés, nem fűtenek, az egy
szobában élő személyek száma magas, esetleg a gyermek beteg, deviáns személynek van
kiszolgáltatva. Lényeges, és egyre gyakoribb jelenség, hogy a család az elvárható és
szükséges mértékben nem tud gondoskodni a gyermek testi épségéről és
egészségvédelméről: ha védőoltást nem enged adni, orvosi rendelkezéseket nem tart be,
nem kezelteti a gyermeket, a felírt gyógyszert nem váltja ki, nem adja be a gyermeknek.
Az óvoda feladata a gyermekek védelme érdekében a negatív tényezők felismerése, a
családok segítése feladataik ellátásában. Kölcsönös tiszteleten és tolerancián alapuló
együttműködés jegyében kell az óvodának hatást gyakorolni a családi funkciók megfelelő
gyakorlására, elsősorban az önkéntesség és a személyiségi jogok tiszteletben tartásának elve
alapján.
Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai:
- A gyermekkel kapcsolatban meg kell ismerni:
 a veszélyeztető körülményeket
 a gyermek személyiségének jellemzőit
 a szülő nevelési tevékenységét
 a család szociális helyzetét
 a már biztosított alapellátásokat
 a szülő együttműködési készségét.
- A gyermek elhanyagoltsági tüneteinek felismerése (Ruházat, élelem, ellenőrzés
hiánya, gondozatlanság, egészségügyi ellátás hiánya, stb.)
- Az óvodapedagógus csoportjában segítséget nyújt azoknak a gyermekeiknek,
akiknek alapvető szükségleteit a család nem elégíti ki az alábbi területeken: fizikai,
lelki, emocionális, egészségügyi, közösségi, szeretet-intimitás, a biztonság igénye.
- A szülőkkel a saját problémáik felismertetése, megfogalmazása, változtatási
igényük felkeltése. A család belső nyugalmának megtalálására ösztönzés. Szükség
szerint az értékek áthangolásának, a negatív események feldolgozásának segítése.
- A veszélyeztetettségre utaló jelenséget az óvodapedagógus haladéktalanul jelzi az
óvodavezetőnek, hogy a megfelelő intézkedést mielőbb megtehessék.

VIII.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Óvodánkban már évek óta nevelünk sajátos nevelési igényű gyermekeket: beszédfogyatékos
és pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekeket.
Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a
szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral a (súlyos
tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
A 2011. évi CXC. Nkt. szerint az érintett gyermeket a szakértői bizottsághoz irányítjuk, aki a
szakvéleményében meghatározza a gyermek speciális státuszát, kijelöli a fejlesztendő
területeket és a szakember szükségességét. Szakszolgálati ellátás keretében helyben
biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a gyermeket szakember az egyéni fejlesztési terv szerint
ellássa. A gyermek óvodapedagógusai pedig a csoportnaplóban feltüntetik a gyermek
speciális fejlesztési feladatait, így segítve őt a hátrányai leküzdésében (32/2012. (X. 8.) EMMI
rendelet).

58
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

VIII.3. Óvodai fejlesztő program

A 2007/2008. nevelési évben dolgozta ki óvodánk az Integrációs programját, melyben
részletesen kidolgoztuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak
leküzdését szolgáló átfogó tevékenységet. Gyermekeink jelentős része hátrányos helyzetű,
és bizony sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek is, mely tükrözi lakókörnyezetünk
sajátos szociális állapotát.
A részletes kidolgozás az Óvodai integrációs programban dolgoztuk ki:
Szervezési feladatok
a) integrációt elősegítő csoportalakítás
b) igazolatlan hiányzások minimalizálása
c) szülők munkába állását segítő nyitva tartás kialakítása
Nevelőtestület együttműködése
1. Pedagógiai munka kiemelt területei
1.1. az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés
1.2. kommunikációs nevelés
1.3. érzelmi nevelés, szocializáció
1.4. egészséges életmódra nevelés
1.5. társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
1.6. korszerű óvodapedagógiai módszerek
2. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással
kapcsolatos munka

2.1. egészségügyi szűrővizsgálatok

2.2. gyermekorvosi, védőnői tanácsadás
2.3. gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése
2.4. szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés
3. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel
3.1. gyermekjóléti, család segítőszolgálat
3.2. védőnői hálózat
3.3. szakmai szolgáltatók
3.4. kapcsolat más óvodákkal
3.5. kapcsolat civil szervezetekkel és intézményekkel
4. Óvoda-iskola átmenet támogatása
4.1. iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka
4.2. iskolaválasztás
4.3. óvoda-iskola átmenetet segítő program
4.4. a gyermekek fejlődésének után követése
5. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

5.1. személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

5.2. gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
5.3. rendszeres tájékoztatás a gyermek óvodai életéről, fejlődéséről
5.4. egyéni beszélgetések
5.5. szülői közösségek
6. Intézményi önértékelés, eredményesség

59
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

6.1. intézményi önértékelés

6.2. eredményesség

60
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

IX. ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI

Az óvodánkban már hagyománya van annak, hogy a szakemberek elvégeznek egy vizsgálatot
a problémás középső csoportos korú és a nagycsoportos gyermekek körében. Ez
tájékozódás, hogy milyen problémára kell nagyobb hangsúlyt fektetni főként az iskolába lépő
gyermekek felkészítésénél.
Ezt a feladatot minden nevelési és szeptember, október hónapban végzik olyan
szakemberek, akiknek jogosítványuk van a vizsgálat eredményéről Szakértői véleményt
készíteni. A szakértővéleményben javaslatot tesz arra, hogy ki vegyen részt fejlesztő, illetve
logopédiai foglalkozáson. A foglalkozások heti rendszerességgel az óvodában tartjuk,
melynek költségét az intézmény fizeti.
Óvodánk gyermek- és szakkönyv árusításával is foglalkozik. Az óvodapedagógus tanácsot ad,
javaslatot tesz arra, hogy a gyermek életkori sajátosságainak, neveltségi és értelmi szintjének
megfelelő könyvet válasszon a szülő.
Szülői igény esetén az óvoda a pedagógusok véleménye alapján szervez a neveléssel,
oktatással kapcsolatos előadásokat illetve a gyermekek részére térítéses vagy díjtalan
foglalkozásokat. Az erre vonatkozó tájékoztatást, igényfelmérést, a foglalkozás
megszervezését az óvodavezető köteles elvégezni és a nevelési év rendjében meghatározni,
erről a pedagógusokat és a szülőket tájékoztatni. /hitoktatás, nyelvoktatás/
2003-tól néptánc oktatás van heti alkalommal az óvoda tornaszobájában, melynek díját a
szülők állják. A helyi Közéleti Egyesület Néptánccsoportjának óvodás csoportjaként működik
a csoport. Az oktatással kapcsolatos szervezőmunkát a szülők végzik, az intézmény a helyet,
az óvodapedagógusi jelenlétet és az eszközt biztosítja.
2010. novembertől dolgozik egy olyan óvodapedagógus az óvodában, akinek német
nemzetiségi szakvégzetsége van. A nagycsoportos gyermekek részére heti rendszerességgel
tart német nyelvi foglalkozásokat térítésmentesen.
2012. szeptembertől katolikus hittan oktatásra van lehetőség az azt igénylő
nagycsoportosoknak. Heti rendszerességgel tartják a foglalkozást a nagycsoportban.
A nagy- és középső csoportos fiúk részére U7 fociedzést tartanak a sportcsarnokban, ahová
az óvodapedagógusok kísérik el az arra járó gyermekeket. A körmérkőzésekről
tájékoztatásban, az utazásig tartó felügyeletben segít az óvoda, a felszerelés, az egyéb
szervező munka Sportegyesület feladata.
Ugyan nem szolgáltatásként, hanem az óvodai nevelés-oktatás szerves részeként jelenik meg
a számítógép használata a gyermekek számára, mely egy sikeres pályázat eredményeként
került birtokunkba és ez által építjük be az óvoda mindennapi tevékenységébe.
Az ezzel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestületünk látja el.
Az óvodavezető és a nevelőtestület felel azért, hogy minden óvodai szolgáltatás megfeleljen
a gyermekek életkori sajátosságainak, másrészt erősítse az óvoda nevelési céljainak elérését,
illeszkedjék a programunk sajátos arculatába.

61
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

X. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

X.1. Az óvoda irányításának, nevelési felépítése
Az intézmény fenntartója Kölesd Közös Óvodafenntartó Társulás.
Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki a gyermekvédelmi feladatokat is ellátja.
Az óvodavezető munkáját a szakmai munkaközösség vezetője, aki egyben a vezető helyettesi
feladatokat is ellátja.
Az óvoda nevelőtestülete egyben szakmai munkaközösséget is alkot.
Az óvodai nevelőtestület munkáját segítik az intézmény nem pedagógus munkakörben
alkalmazott óvodai dajkák. Feladatuk az óvodavezető által meghatározottak szerint végzik, a
gyermekcsoportokban pedig a csoportban dolgozó óvodapedagógusok segítői.
Az óvodapedagógus illetve az óvodai dajka, felelősek feladatait részletesen a munkaköri
leírások tartalmazzák, melyet az óvodavezető készít el.
Az intézmény valamennyi dolgozója alkotja a Közalkalmazotti közösséget.
A szülők Szülői Munkaközösségét (SZMK) választottak, amely az általuk készített és elfogadott
Szülői Munkaközösségi alapszabály szerint működik.
Éves működés értékelése
Célja annak megállapítása, hogy az intézményi folyamatok mennyiben felelnek meg a
munkatervben kitűzött céloknak.
- Az óvodavezető május közepén felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit a
beszámolóik elkészítésére./munkaközösség vezető, gyermekvédelmi felelős,
minőségbiztosítási munkacsoport-vezető/
- Az óvodavezető összegzi azt az érintett területek és személyek vonatkozásában.
- Az óvodapedagógustól és a terület felelősöktől kapott információk alapján valamint a
saját tapasztalatok alapján az óvodavezető elkészíti az intézmény munkájának éves
értékelését, melyet egyeztet a terület felelősökkel.
- nevelési évet záró értekezleten a területek felelősei beszámolnak az éves
munkájukról.
- Az éves beszámolót az óvodavezető teljes terjedelmében az évnyitó nevelési
értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel, melyet az véleményez és elfogad.
- Az erről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak.

X.2. Az óvodai csoportok, a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése.

Az óvoda minden gyermekcsoportjában az óvodapedagógus köteles az alábbi szakmai
dokumentumokat naprakészen vezetni.
- Felvételi és mulasztási napló
- Hiányzások összesítője
- Óvodában tartózkodó gyermekek összesítő lapja
- Csoportnapló
- Egyéni fejlődési napló
A gyermekcsoportban dolgozó óvodapedagógus feladata még, hogy minden nevelési év
szeptember 30-ig elkészítse az adott nevelési évre vonatkozóan az a tematikát, mely
tartalmazza a feldolgozandó témákat és az ahhoz kapcsolódó ismeretanyagot. Ellenőrzés
során
- pedagógiailag és pszichológiailag tudja alátámasztani a pedagógus a spontán és tervszerű
ellenőrzés során tapasztalt nevelői tevékenységét.
- nevelő munkát dokumentálni kell és annak módját a pedagógiai instrukció határozza meg.

62
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

- a nevelőmunka értékelésében az egyes gyermekek értékelése folyamatos legyen, amelyet

a folyamatosan vezetett személyiséglapon rögzíteni kell.
A mindenkor használt, a nevelőtestület által elfogadott személyiséglapok a gyermek azon
fejlettségi mutatóit tartalmazzák, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek elérje az iskolai
élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
A gyermeki fejlődés nyomon követésére vonatkozó dokumentumok vezetési rendje

 A gyermekek fejlődéséről személyiséglapot vezetünk.

A gyermek alaposabb megismerése érdekében tájékozódunk a születés előtti és a korai
gyermekkor fejlődésének körülményeiről - Személyiséglap
Az óvodába kerülve minden korcsoportban, minden gyerekről képesség mérést végzünk,
amelyben a következő területeket jelöljük: önállóságukat, szociális fejlettségüket,
mozgásfejlettségüket, értelmi fejlettségüket, nyelvi kifejezőképességüket. A felméréshez
felmérőlapokat használunk, melyeket magunk állítottunk össze úgy, hogy egy lapon követhető
legyen a gyermek fejlődése óvodába lépéstől az iskolába való lépésig
Az Integrációs program bevezetésekor találkoztunk a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló
rendszerrel. A nevelőtestület véleménye alapján valamennyi óvodás gyermekünknél
alkalmazzuk, mivel fontosnak érezzük azt, hogy van országos átlaghoz való viszonyítás. Az
alkalmazásához szükséges tanfolyamon valamennyi óvodapedagógusunk részt vett. Mérési
időszakok:
november 30-ig május 30-ig
Kiscsoport egyéni fejlődési lap egyéni fejlődési lap 4 évesen teljes
DIFER
Középső csoport egyéni fejlődési lap rövid DIFER Szükség esetén nagy
Nagycsoport egyéni fejlődési lap rövid DIFER DIFER
februáur 28-ig
Folyamatosan feljegyezzük észrevételeinket a gyermekekről az Egyéni fejlődése lapon, így
lehetőségünk van a gyermekek fejlődését és egyúttal az ONP beválását nyomon követni.
A gyermekek fejlettségét folyamatosan értékeljük, az értékelés alapján egyénre szabott
fejlesztési feladatokat jelölünk a felzárkóztatás és a tehetséggondozás érdekében. A
gyermekre szabott feladatokat a havi, ill. heti ütemterv képességfejlesztés részében bontjuk
le.
 A fejlesztési feladatok tervezési rendje.
Az óvodai nevelés céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a pedagógiai tevékenyég tudatos,
célirányos megtervezése.
A tervszerűség feltétele a rendszeresség, következetesség, fokozatosság és folyamatosság.
A tervezés tartalmazza a személyiségfejlesztés széles, átfogó nevelési perspektíváját, a
neveltségnek azt a konkrét szintjét, amely a nevelés eredményeként kell, hogy jelentkezzen.
Tevékenységrendszert tervezünk, a gyermek olyan konkrét tevékenységét, amelyek a nevelési
céljaink által kívánt egyéneket formálnak a közösségen belül kialakítva a tevékenységhez
kapcsolódó szokásokat.

X.3. Óvodai nevelési programunk értékelése

Az óvodai nevelési program értékelésének területeit a következőkben határozza meg a
nevelőtestület:

63
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nevelési folyamat Az értékelés alanyai Az értékelés tartalma

időrendi szakmai
területei
Óvodába lépéskor Gyermek A családban, óvodában való
Óvodapedagógus megfigyelés, beszélgetés,
Szülők családlátogatás
gyermeki fejlettség szerint
kapcsolatalakítás
Évente nevelési Tárgyi feltételek Felmérés,
folyamat hatásának Gyermek tevékenysége dokumentumelemzés,
mérései, lépcsőfokai Dajkák-szülők-gyermek kapcsolat megfigyelések, beszélgetések,
Óvodapedagógus tevékenységével gyermekkel, szülőkkel,
kapcsolatos tervezés, szervezés óvodapedagógusokkal
Elemzések, önértékelések
Eredmények Gyermekek Magatartásuk, tudatuk,
tevékenységeik megfelelnek-e
a fejlődési jellemzőknek, a
fejlesztési céloknak
Fontos még az összehasonlítás, miszerint kiderül, hogy milyen hatékonyan dolgozik az óvoda,
megfelel-e az intézmény az eszközelvárásoknak, rendelkezik-e megfelelő eszközrendszerrel.
Hogyan teljesíti az óvodapedagógus a nevelési programban meghatározottakat.
Ennek megállapításakor vizsgálható, hogy mennyit vállal a munkából, végez-e önértékelést,
felzárkóztatást, tehetséggondozást. Milyen értéktöbbletet ad a munkájában. (kreativitás,
kezdeményező készség stb.).
A testület minden évben, ha lehet több alkalommal, leül és értékeli az addigi munkát, próbálja
azt javítani, vagy továbbfejleszteni.
A nevelési eredményvizsgálat mutassa meg a gyermek neveltségi-fejlettségi szintjét,
ösztönözzön a nevelési hatékonyságára és alapozza meg a további nevelőmunka tudatos,
célratörő irányítását, korrekcióját és továbbfejlesztését.

64
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

XI. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

XI.1. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése
Az óvodai felvételről a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8.§ rendelkezik.
Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az
óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven
belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakó, tartózkodási hellyel rendelkező
hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik évét betölti, a
nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
Beíratáshoz szükséges adminisztratív, formai feltételek
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. §. 10 pontja alapján a kormányhivatal az
óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely vagy tartózkodási hely
szerint illetékes óvodának.
Az óvodai felvételről, óvodai jogviszony létesítéséről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20.
§ rendelkezik.
A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben
szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.
A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét
köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben
meghatározott időpontban. Amennyiben a gyermek az óvodakötelezettségét külföldön
teljesíti, a szülő köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon
belül írásban értesíteni az illetékes jegyzőt.
A beíratáshoz szükséges iratok:
A gyermek azonosítására alkalmas:
- Gyermek nevére kiállított személyi azonosítót
- Lakcímet igazoló hatósági igazolványt
A szülő azonosítására alkalmas:
- Szülő nevére kiállatott személyi azonosítót
- Lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Orvosi igazolás

XI.2. Az iskolába lépés feltételei.

A 2011. évi CXC Nkt. 45. §-a szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.
napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a
gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az
óvodában részesülhet ellátásban, és azt követően válik tankötelessé.
A tankötelesség kezdetéről az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság (az óvodavezető vagy
a szülő kezdeményezése alapján) dönt.
A tankötelezettség megállapítása
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. § rendelkezései szerint a tankötelezettség
megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte,
annak igazolása. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével
kapcsolatban
- amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja

65
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

- dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további
részvételéről,
- szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez.
Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására
szolgáló három példányból álló nyomtatvány, mely állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az
intézmény javasolja:
- a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét,
- a gyermek további óvodai nevelését,
- a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát.
A tankötelezettség teljesítése
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. § szerint az adott évben tanköteles korba lépő
gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben
vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy
a választott iskola első évfolyamára.
A beiratkozáskor be kell mutatni:
- a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót
- a gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
Az iskolába lépés feltételei
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat
eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az
iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai
vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres
iskolai munkához.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.
Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.
Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a
finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani
képes.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen
áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése,
észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a
vizuális, akusztikus, differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a
testséma kialakulásának.)
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a
közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés
időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés – megjelenik a
tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma,
terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és átvitele.
Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek:
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára
érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden
szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a

66
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

magán – és mássalhangzókat /a fogváltással is összefüggő vagy egyéni eltérések

lehetségesek/, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei
foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos
közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő
növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az időjárás és öltözködés
összefüggéseit.
- Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,
szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához
szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan
egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanítói elfogadására, képes a
fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel, gyermektársaival,
amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok
egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának,
önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

67
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

XII. AZ ÓVODA VEZETÉSI SZERKEZETE A VEZETŐK KÖZTI

MUNKAMEGOSZTÁS
XII.1. Óvodavezető
A 2011. évi CXC. Nkt. 69. § előírásai szerint:

 felel az intézmény szakszerű és törvényes működésért, gazdálkodásáért,

 gyakorolja a munkáltatói jogokat,
 dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet
jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
 felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
 jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
 képviseli az intézményt.
 a pedagógiai munkáért
 a nevelőtestület vezetéséért,
 a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű
megszervezéséért és ellenőrzéséért,
 a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételek biztosításáért
 a nemzeti ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséért,
 a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
 a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
 a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való megfelelő
együttműködésért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak
megszervezéséért.

XII.2. A szakmai munkaközösség

Az intézményben dolgozó pedagógusok által alkotott testület. A 2011. évi CXC. Nkt. 71. §
szerint részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében,
szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok
minősítési eljárásában. Gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-
oktató munkájának szakmai segítéséről. Munkaközösség-vezető irányít, akit a
munkaközösség véleményének kikérésével az óvodavezető bíz meg legfeljebb öt évre.
A vezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében teljes felelősséggel ellátja a vezetési
feladatokat.
Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják – melyeket közös megbeszélés és
egyeztetés után – az óvodavezető írásban meghatároz.
Feladata:
 Házi bemutatók szervezése.
 A munkaközösség témájában a tervező elemző, értékelő tevékenységben való
részvétel
 Munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése
 Segíti a vezető előkészítő- és ellenőrző munkáját
Részletesen a feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza.

68
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

XII.3. Nevelőtestület
A pedagógusok intézményen belüli közössége a nevelőtestület, amely a nevelési és oktatási
kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Dönt:
 a pedagógiai program elfogadásáról,
 az SZMSZ elfogadásáról,
 az intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
 az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
 a továbbképzési program elfogadásáról,
 a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
 a házirend elfogadásáról,
 az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai
vélemény tartalmáról.
 Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos
valamennyi kérdésben.

69
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

XIII. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMMI rendelet 2. melléklet előírásai szerint a mi óvodánk jelenleg is
rendelkezik a szükséges eszközökkel, játékokkal.
Óvodánk már évek óta kereste a különféle pályázati lehetőségeket, melyekkel a játékokat,
eszközöket, felszereléseket tudtuk bővíteni. A pályázati lehetőségeket továbbra is fontos
figyelemmel kísérni, hiszen a fenntartó szűkös anyagi lehetőségei határt szabnak a
lehetőségeknek.
Szerencsére a Szülői munkaközösség és a Nevelőtestület, de valamennyi dolgozó sokat tesz
azért, hogy a jótékonysági bálok minél magasabb bevétellel záruljanak. Az így befolyt összeget
a játékok, eszközök, felszerelések bővítésére fordíthatjuk.
Fontos, minden óvodai dolgozó feladata, hogy ezen eszközök, játékok állapotát folyamatosan
figyelemmel kísérje, a szükséges javításokat, cserét elvégezze, szükség esetén szülői vagy
szakember segítségét kérve.
Helyiségek:
 Csoportszoba, gyermekágytároló szekrény
 Tornaszoba, sportszertárral, logopédiai foglalkoztató, többcélú helyiség
 Intézményvezetői iroda, nevelőtestületi és könyvtárszoba,
 Elkülönítő szoba, egyéni fejlesztő szoba
 Játszóudvar
 Általános szertár
 Gyermeköltöző
 Gyermekmosdó, WC helyiség
 Felnőtt öltöző
 Felnőtt WC helyiség
 Felnőtt zuhanyozó, mosó, vasaló, szárító helyiség
 Melegítő konyha, tálaló
 Mosogató
Bútorzat és berendezési tárgyak:
Csoportszoba
 Gyermekenként 1-1 db óvodai fektető, gyermekszék, gyermekasztal,
Ablakonként
 Fényvédő függöny
Csoportonként 1-1 db
 Szőnyeg, játéktároló szekrény. Polc, könyves polc, élősarok polc,
textiltároló és foglalkoztatási eszköztároló szekrény,
- Edény- és evőeszköz-tároló szekrény, szeméttároló
Tornaszoba, sportszertár, logopédiai foglalkoztató, többcélú helyiség
 Fejlesztő eszközök,
 Tükör,
 Asztal, szék, tároló szekrény
 Tornapad, tornaszőnyeg, bordásfal,
 Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet
Játszóudvar
 Kerti asztal, kerti pad
 Babaház

70
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Homokozó takaróhálóval
 Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök.
Intézményvezetői, nevelőtestületi és könyvtárszoba
 Íróasztal, szék, iratszekrény
 Telefon, fax
 Tárgyalóasztal, székek
 Könyvszekrény, könyvtári dokumentum
 Számítógépasztal, szék, számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
 Előkészítő munkaasztal
 Fénymásoló
Elkülönítő szoba, egyéni fejlesztő szoba
 Ágy
 Asztal, szék
Gyermeköltöző
 Ruhatároló fogas, öltözőrekesz, elkülönített cipőtárolóval
 Öltözőpad
Gyermekmosdó, WC helyiség
 Törölközőtartó – létszám szerint
 Rekeszes fali polc – fogmosótartó – létszám szerint
 Fali tükör
Tisztálkodási és egyéb felszerelések
 Egyéni tisztálkodó szerek – fésű, fogkefe, fogmosópohár jellel ellátva
 Tisztálkodó felszerelések – ruhakefe, körömkefe, szappantartó –
mosdókagylónként 1-1 db
 Fésűtartó csoportonként
 Ágytakaró gyermekenként 1-1 db
Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök
 Szennyes ruhatároló, mosógép, szárítóállvány
 Vasaló, vasalóállvány
 Takarító eszközök, porszívó
 Hűtőgép
 Kerti munkaeszközök, szerszámok
Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök
Játékok, játékeszközök
 Különféle játékformák – mozgásos játékok, szimbolikus, szerepjátékok, gyakorló
játékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás,
barkácsolás – eszközei
 Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök
 Ének, zene, énekes játékok eszközei
 Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei
 Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,
gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök
 Ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök
 A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok
 Munka jellegű tevékenységek eszközei
Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

71
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Televízió
 Magnetofon
 Diavetítő, projektor
 Számítógép, laptop
 Vetítővászon
 Hangszerek a gyermekeknek
 Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

72
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

MELLÉKLETEK
1. számú melléklet
Óvodánk az EFOP-3.1.3.-2016-0001 „Társadalmi felzárkóztatási és integrációs köznevelési
intézkedések támogatása”, más néven „Esélyteremtő óvoda” projekt közreműködője 2016.
november 16-tól 2020. szeptember 30-ig. A projekt megvalósítása során 2018. január 1-től
2018. augusztus 31-ig terjedő időszakra kidolgozta a „Helyes életritmus kialakítása
kiscsoportban” elnevezésű cselekvési tervét.
A cselekvési terv témáját a nevelőtestület közösen határozta meg, mert az utóbbi években a
családból óvodába kerülő gyermekek nagy részénél tapasztalható, hogy nincs kialakult
napirend, nincsenek kialakított szokások, szabályok nem szabnak határt a gyermekek
akaratának. A szülők nagy része örül, ha a gyermek sokáig alszik, mert akkor neki sem kell
korán kelnie. Sok családban nem főznek, vagy ha főznek, többnyire félkész ételt tesznek az
asztalra, levest, főzeléket nem ismernek a gyermekek. Délután pedig már a kettőéves
gyermek sem alszik, a szülő nem tudja lefektetni gyermekét. Otthon azzal játszik, amivel csak
akar, ott, ahol akar. Az önállósági törekvés helyett a kiszolgálás, a gyermeki igények túlzott és
indokolatlan kielégítése, a ráhagyó nevelés jellemző a családokban.
Ezek a gyermekek nehezen válnak el a szülőtől, szoknak be az óvodába: a társas együttélés
szabályait nehezen tűrik, olykor csendesen, máskor hangosan ellenkeznek.
Mi az oka a fenti tapasztalatoknak:

 a gyermek életét rendszertelenség jellemzi, nincs állandó napirend – a szülőnek ez

kényelmes, akkor kelhet, akkor készít ételt, ha muszáj
 az étkezések nem mindig ugyanabban az időpontban kerülnek sorra – amikor éhes a
gyermek vagy a felnőtt
 nincsenek alvási szokások – adott időpont és a rituálék hiánya
 szabályok nincsenek
o a gyermek akár az okos telefonnal is játszhat, csak ne zavarja a szülőt
o minden funkció nélküli, drága játékot megad a gyermeknek
o nem tanítják meg a gyermeknek, hogyan kell játszani az egyes játékeszközzel
o rossz viselkedésnek nincsenek következményei – a gyermek nem tudja, mikor
cselekszik jól vagy rosszul, mert minden esetben ugyanazt a reakciót váltja ki
A probléma kezelésére dolgoztuk ki a cselekvési tervet, melyet 2018. szeptembertől
folyamatosan alkalmazunk, és mint helyi jógyakorlat a Pedagógiai programba építjük be.

73
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Cselekvési terv
A helyes életritmus alakítása a kiscsoportban
Probléma: A HH gyermekek családjában nincs kialakult szokás-és szabályrend
Cél: A szokásrend kialakításának támogatása a családon belül.
Részcél: Az óvodai nevelés során alkalmazott napirend, szokás- és szabályrend megismertetése és
elfogadtatása a szülői házzal.
SMART-cél: A HH gyerekek szüleinek legalább 50%-a ismerje meg az óvodai szokásrendet.

TEVÉKENYSÉG MÓDSZER/ ESZKÖZ IDŐ RÉSZTVEVŐK EREDMÉNY

1.Előkészítés A tapasztalatok összegzése:
Tapasztalatcsere az óvónők rendszertelen napirend,
 jelenlegi tapasztalatok között 2018.január
Óvodapedagógusok alvási és étkezési szokások
összegzése Interjú 4. hét
(ideje, helye és módja) a
Csoportos beszélgetés családokban.
2. Beavatkozási lehetőségek Beavatkozási lehetőségek
Ötletroham
megtervezése 2018. február TEAM rögzítése.
Listakészítés
1-2 hete Óvodapedagógusok Döntés a beavatkozási
területekről.
3.A leendő kiscsoportosok A leendő kiscsoportosok
azonosítása Kapcsolat felvétel a jegyzővel 2018. február Óvodavezető névsora.
Jegyzői lista 3. hét Jegyző HH és HHH családok
beazonosítása.

74
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

4.Kapcsolat felvétel a
védőnővel, információgyűjtés
a családokról
 2 és fél éves óvodások Személyes konzultáció, melynek TEAM tagjai
2018. március A védőnői tapasztalatok
beazonosítása részvevője az óvodavezető és a Óvodavezető
1. hét rögzítése.
védőnő. Védőnő
 Az összes leendő óvodás
családjáról
információgyűjtés.

5. „Vár a Mesevár” program

indítása
 Az óvodai élet bemutatása
a szülőknek és a leendő
óvodásoknak.
Közös tevékenység a Szülők
kiscsoportos óvodásokkal az A családok 50% részt vesz a
Kiscsoportos
óvodai napirend szerint 2018.április 13. programon.
óvodapedagógusok
(közös játék, ének, mondóka, Gyermekek
mese).

6.Óvodai élet és szokás rend

megismertetése a szülőkkel
Szülők Az óvodai szokás
 Kiemelve az alvás 2018. július Leendő kiscsoportos megismerése és
Beszoktatós szülői értekezlet.
szükségességét. Óvodapedagógusok tudatosítása.

7.A család szokásainak, Szülő kérelmére történő

napirendjének és családlátogatás:
életritmusának megismerése - Célzott megfigyelés
Szülő
- Beszélgetés A családok szokásainak
Beszoktatás előtt Kiscsoportos
- Meggyőzés megismerése.
óvodapedagógusok
- Anamnézis lap kitöltése(mely
kitér a gyermek otthoni
szokásaira).

75
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Egyezség: a gyermek otthon is

pihen délután, esti rituálék
kialakítása.
8. Az óvoda napirendjének
megismertetése Beszoktatás, befogadás Szülők A gyermekek megismerik és
Óvodába lépéskor:
Szülői értekezlet Gyermekek fokozatosan elfogadják a
 A gyermekekkel 2018. szeptember
Óvodapedagógusok napirendet.
Egyéni tájékoztatás
 A szülőkkel
9. Az óvodai szokásrend
kialakításának tevékenység
 Napirendi tevékenységek
 Szokásrend elemeinek
 Érkezés,
„tudatosítás”az óvónő
 Játék részéről.
 Kezdeményezések  A szokás rend
 Mozgás megismertetése a
 Tízórai gyermekekkel.
 Mese  Beszélgetés
Gyermekek
 Játék Az óvodába lépéstől Óvodapedagógus
 Szemléltetés A gyermekekben kialakul az
 Levegőzés fokozatosan Pedagógiai
 Szituációs játékok óvodai szokás és szabály rend
 Ebéd bevezetve asszisztens
 Dráma játék Dajka
 Pihenés  Gyakorlás
 Alvás  Ösztönzés
 Uzsonna  Dicséret
 Játék és haza bocsájtás  Ellenőrzés
 A napi rend szerinti  Értékelés
tevékenységek
időrendben történő sorba
rendezése és  Tapasztalat gyűjtés minden
demonstrálása. gyermekről egyéni

76
 PEDAGÓGIAI PROGRAM
 Képi megjelenítése a
gyermekhez közel álló képi
szimbólumokkal.
10. A szokásrend alakítása a
szülői ház bevonásával
 HHH és HH értékelő
megbeszélések.
 Érintett családok
személyes tájékoztatása.
 Szülői klub
 Beszéljünk róla
 Nyílt nap
11. A szokásrend
kialakulásának ellenőrzése
 Az óvodában
 A családban
12. Tapasztalatok összegzése
fejlődésének nyomon
követése és a megfigyelések
rögzítése az óvodai
dokumentációban.
Konzultáció a szülővel.
Egyezség megtartása:
a gyermekek alvás
szükségletének kielégítése, 3 havonta, illetve
a rendszeresség megjelenése a szükség szerint.
gyermek életében. Szülők Tájékozottabb, tudatosabb
Előadás Óvodapedagógusok szülők.
Együttes tevékenység
Beszélgetés
Szemléltetés
A téma kooperatív módszerrel A munkatervben
történő feldolgozása. meghatározottak
A képi megjelenítés bemutatása szerint.
a szülőknek.
Beszélgetés Az óvodai szokásrend segíti
Gyermek
Megfigyelés 2019. május a család szokásrendjének
Szülő
Interjú kialakulását.
Beszámoló csoport illetve Folyamatosan és az
intézményi szinten. év végén összegzés. Óvodapedagógusok Javulás tapasztalható.
Interjú
77
2. számú melléklet
Iktatási szám:

KÖLESDI MESEVÁR ÓVODA

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI
PROGRAM
OM: 202415
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

LEGITIMÁCIÓ

Intézményvezető:
Intézmény OM- azonosítója:
__________________________
202415
Gárdi Szilvia

Legitimációs eljárás

Nevelőtestület nevében:

_____________________________ Szülői szervezet nevében:

Alkalmazotti közösség nevében: ______________________________

____________________________

A dokumentum jellege: Nyilvános

Érvényessége: 2019. 09. 01.

Ph.

79
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

LEGITIMÁCIÓ ......................................................................................................................................... 79
TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................... 80
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR............................................................................................................................ 81
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 81
1. Az óvodai egészségfejlesztés célja................................................................................................. 81
1.1. Az óvodai egészségnevelés feladata ..................................................................................... 82
1.2. Intézményi célok.................................................................................................................... 82
2. Kiemelt feladatok .......................................................................................................................... 83
2.1. Egészséges életmódra nevelés (szomatikus egészségfejlesztés) .......................................... 83
2.1.1. Személyi higiénia fejlesztése ......................................................................................... 83
2.1.2. Környezeti higiénia fejlesztése ...................................................................................... 84
2.1.3. Az egészséges táplálkozás igényének kialakítása .......................................................... 84
2.1.4. A betegségek megelőzésére nevelés............................................................................. 85
2.1.5. Napi rendszeres testmozgás, testedzés ........................................................................ 86
2.1.6. Balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás .................................................... 87
2.2. Szociálhigiénés egészségfejlesztés ........................................................................................ 87
2.2.1. Egészséges életvezetés .................................................................................................. 87
2.2.2. Stressz kezelés ............................................................................................................... 88
2.2.3. Egészségre káros szokások megelőzése ........................................................................ 88
2.2.4. Érzelmi nevelés .............................................................................................................. 88
2.3. Lelki egészségfejlesztés (pszicho-higiénés egészségfejlesztés) ............................................. 89
2.3.1. Esélyegyenlőség biztosítása és integráló nevelés ............................................................. 89
2.3.2. Egészségnépszerűsítő feladatok az intézményünkben, tevékenységek ....................... 89
3. Feladatok és tevékenységek az egészségfejlesztésért .................................................................. 90

80
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Az egészségfejlesztési program az alábbi jogszabályok felhasználásával készült:
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

BEVEZETÉS
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a
gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek
kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését.
A fejlesztés megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény
kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások
visszaszorítását.
Az egészség védelme tanítható, fejleszthető.
Óvodáskorban az egészségre nevelés kihat az élet további szakaszaira is és nagy jelentősége
van, abban, hogy az óvodáskorú gyermekek hogyan fejlődik tovább.
A program elkészítésének célja az, hogy, a helyi adottságokhoz, és az óvodák használói
köréhez igazodva megfogalmazzuk a korszerű egészségnevelés céljait és feladatait, valamint
felelősséget vállaljunk.
Fontos feladat, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek
részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő,
egészségfejlesztő tevékenységekben.
A nevelési intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat,
amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett
tevékenységet, a pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermekek és a szülő
részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek
egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
A mindennapos működés során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, egészségéhez,
biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.
Feladataink az egészségnevelés területén, hogy kialakítsuk az egészséges életvitel iránti
igényt.
Az óvodai egészségnevelési feladatainkat két részre oszthatjuk
• egészségfejlesztés
• megelőzés (prevenció), melyek azonban elválaszthatatlanok és az óvodai
nevelés valamennyi szakaszára vonatkoznak

1. Az óvodai egészségfejlesztés célja

Az óvodai egészségfejlesztés célját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. § határozza meg,
mely szerint:
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben
minden gyermek részesüljön a teljestesti-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát
hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban működő
egészségfejlesztő tevékenységekben.

81
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan

folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben
végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a
szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a
gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
Gyermekeink egészséges életmódra, életvitelre nevelése, a testi, szellemi védettség
biztosítása, higiénés szokások megalapozása és azok összehangolása a családok
szokásrendszerével.
Az egészség-gondozáshoz szükséges képességek, készségek, jártasságok megalapozása,
kialakítása, testi fejlődés elősegítése.
Gyermekink egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.
A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
Az egészséges életmód, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak
alakítása.
Az egészség megfogalmazása
1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a
következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem
csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya".
Az egészségképet alapvetően az orvostudomány fejlettsége, a lakosság átlagos egészségi
állapota, valamint a társadalmi minták határozzák meg.
Az egészség:
• biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
• lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartási alapelveink
• mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
• emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő
kifejezésének a képessége
• szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége
Az óvodai egészségnevelés csak akkor lehet igazán eredményes, ha az óvoda és a szülők
szorosan együttműködnek. Ebben a folyamatban az egészségnevelés támaszkodik az
óvodapedagógusok szakismeretére, a megelőző programokra – prevencióra -, és a szülők
aktív közreműködésére.

1.1. Az óvodai egészségnevelés feladata

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. § (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos
működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való
jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek
• az egészséges táplálkozásra,
• a mindennapos testnevelésre, testmozgásra,
• a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,
• a bántalmazás és erőszak megelőzésére,
• a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtásra,
• a személyi higiéné területére terjednek ki.

1.2. Intézményi célok

• Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása
és védelme.

82
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

• Környezettudatos magatartásformák kialakítása.

• Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása.
• Helyes napirend és életrend kialakítása
• Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása.
• A szabadidő hasznos eltöltése.
• Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében.
Fontos alapelv, hogy az intézmény minden dolgozója arra törekedjen, hogy egészséges
környezet vegye körbe a gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték, tenni kell érte. Értsék meg az
egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az
egészséges életmód utáni igény.
Tegyük képessé a gyerekeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket képesek legyenek
összekapcsolni az életben tapasztalt dolgokkal, és megoldást találjanak a problémákra.
Környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az
óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében.
Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív,
együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra
irányuló személyes attitűdöket.
Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési
képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének
módszereit a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális
kihasználásával.
Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes,
cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.
Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai
módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti
együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására.

2. Kiemelt feladatok
2.1. Egészséges életmódra nevelés (szomatikus egészségfejlesztés)
2.1.1. Személyi higiénia fejlesztése
Az alapvető személyi higiénia kialakítása a gyermekekben, a példamutatással kezdődik.
Minden óvodában dolgozó munkavállalótól elvárjuk a tiszta és ápolt megjelenést. Mivel a
felnőtt minta a tanulási folyamatok alappillére, ezért nagyon fontos a minták közvetítése.
Magában foglalja a testi szükségletek kielégítését, a testi gondozást és a test épségének
védelmét. A test tisztán tartásakor a bőr, a fogak, a szájüreg, a haj, az érzékszervek, a
körmök ápolását tartjuk elsődlegesen fontosnak, valamint a WC használat és a
papírhasználatot.
A ruházat és a helyes réteges öltözködés fontosságát is erőteljesen hangsúlyozzuk. Az
öltözködési szokások kialakításával, a ruházat higiéniájával, a tárolással is fontos feladat
hárul ránk.
Célunk: a személyi higiénia iránti igény kialakítása, a gyermekek egészségének, testi
épségének védelme Feladatunk: az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatás,
gyakoroltatás, ellenőrzés és folyamatos korrekció. A feltételek biztosítása: minden gyermek
számára biztosítják a szülők a saját személyi felszerelést: jellel ellátott törölközőt, torna

83
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

felszerelést, ágyneműt, az óvoda biztosítja minden gyermek számára: fésűt, fogmosó

felszerelést. A gyermeköltözőkben minden gyermek rendelkezésére áll jellel ellátott fogas,
polc, váltóruhás zsák, ahol a saját ruházat, váltóruha, cipő tárolása megoldott.
Tisztálkodáshoz rendelkezünk elegendő számú, a gyerekek méretének megfelelő
mosdókagylóval, szappantartóval (folyékony szappanadagolóval), körömkefével. A
gyermekmosdókban biztosított az elegendő számú gyermek-méretű WC, ahol megoldható az
intimitás. A gyermekek számára biztosított orrtörléshez, orrfújáshoz a mindig elérhető
helyen lévő papír zsebkendő, melynek higiénikus tárolására szintén gondot fordítunk. A nap
bármely szakában minden gyermek számára rendelkezésre áll a vízfogyasztás lehetősége,
melyhez a jellel ellátott poharakat elérhető magasságban helyezzük el. Járványos időszakban
fokozottan figyelünk a higiéniás szabályok betartására.

2.1.2. Környezeti higiénia fejlesztése

A kiemelt feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk intézményünkben, ahol
egészséges színtereket tudunk biztosítani a gyerekek számára. A csoportszobák és az egyéb
helységek, az óvodai udvar, a kiszolgáló helyiségek egyaránt azt a célt kell, hogy szolgálják,
hogy a környezeti higiénia igény kialakulhasson a gyermekekben. Feladatunk, hogy a
környezetünkben való tennivalókat felismertessük, pozitív viszonyt alakítsunk ki a
környezetünkkel, és olyan megatartást alakítsunk ki a gyerekekben, mely a környezetvédő
magatartást célozza. Példamutatással, a munkába történő bevonással, gyakoroltatással a
helyes környezeti higiénés tevékenységre szoktatás is feladatunk. A lehetőségeinkhez
mérten feladatunk a gyermekek környezetének optimális kialakítása, elrendezése mellyel a
tevékenységekhez szükséges elegendő helyet biztosítjuk. A gyerekek környezetében lévő, és
a gyerekek által használt berendezési tárgyak megfelelnek testméreteiknek, ugyanakkor
stabilak, biztonságosak, könnyen tisztán tarthatók. Az eszközök, játékok tárolásának
feltételei adottak, tisztán és rendben tartásukat folyamatosan elvégezzük. A helységekben
folyamatosan biztosítjuk rövid, gyakori szellőztetésekkel a természetes levegőcserét.
Gondoskodunk a helységek megfelelő mesterséges és természetes megvilágításáról. A
rendszeres takarítás, portalanítás és porszívózás mindenki számára elemi követelmény. Az
egészségre ártalmas anyagokat a gyermekektől jól elzárható helyen, az előírásoknak
megfelelő módon tároljuk. Az óvoda udvarának rendszeres és előírásoknak megfelelő
karbantartásáról gondoskodunk biztosítva a szilárd burkolatok balesetmentességét, a füves
részek gondozását. Udvari eszközeink az elvárt előírásoknak megfelelőek, de gyakori
karbantartást igényelnek. A játszótéri elemek rendszeres felülvizsgálatáról gondoskodunk. Az
udvari homokozót időközönként felújítjuk, a homokot szükség szerint cseréljük.

2.1.3. Az egészséges táplálkozás igényének kialakítása

Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében a szülők támogatásával zöldség és
gyümölcsnapokat szervezünk a csoportokban. A különleges étrendet igénylő gyermekek
étkeztetését a konyhával történő egyeztetésekkel megoldjuk, fokozott figyelemmel kísérjük
a gyermekek étkezését. Biztosítjuk a nap bármely szakában a folyamatos folyadékpótlást.
Fokozott figyelmet fordítunk a gyerekek (közvetett módon a családok) étkezési szokásaira,
táplálkozási rendellenesség – túlsúlyos vagy étkezést elutasító gyermekekre való odafigyelés.
Biztosítjuk a kulturált étkezés feltételeit, a szükséges eszközök minden esetben elérhetőek és
biztonságosan tárolva vannak elhelyezve. Minden óvodában egyéni csoport szokásrend
alapján, naposi munka során a gyermekekkel együtt történik a terítés.
A feltálalt ételek elnevezését, folyamatosan tanítgatjuk, és egy-egy ismeretlen étel esetében
arra ösztönözzük őket, hogy kóstolják meg, ne utasítsanak el valamit csak a kinézete alapján.

84
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A pozitív ízélmények hatására ugyanis könnyebb megszerettetni az új ízeket is. Nem

erőltetjük az ételt, de kínálunk, ezzel igyekszünk megszerettetni az új ízeket. Megismertetjük
a gyermekeket a természetes vitaminforrásokkal, gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, a
különböző ásványi anyagokban gazdag növényi magvakkal. Az egészséges táplálkozás
megkedveltetése érdekében a szülők támogatásával zöldség és gyümölcsnapokat szervezünk
a csoportokban, novemberben pedig Egészséghét program keretében egészséges ételeket
készítünk.
Célunk, hogy egészségesen táplálkozó felnőtt váljék gyermekeinkből, és a korszerű
táplálkozás igényét kialakítsuk bennük. Feladatunk a megfelelő étkezési szokások kialakítása,
egészséges táplálkozásra nevelés, és a helyes táplálkozásból eredő egészségmegőrző
tevékenység.
A családokkal való szoros együttműködés kialakítása az egészséges táplálkozás szokásainak
terén is kiemelt feladat.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdése előírja, hogy a
gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésben, az élettani szükségleteknek megfelelő
minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Az élettani szükségletnek megfelelő étrend
biztosításához a táplálkozás- egészségügyi előírások kidolgozása az OÉTI feladata. Az OÉTI
elkészítette a táplálkozástudomány mai állásának megfelelő táplálkozás, a rendszeres
étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó ajánlást. Az ajánlás hatálya
kiterjed valamennyi közétkeztetést nyújtó szervre. Az ajánlás szerint az élettani energia- és
tápanyagigényeknek megfelelő összetételű és jellegű táplálék biztosításáról a konyha
gondoskodik.
A konyha vezetőjével gyakori kapcsolatot tartunk fenn, egyeztetünk, és jelezzük a felmerülő
problémákat, igényeket. Az óvodapedagógusok is gyűjtik a tapasztalatokat, és jelzik a vezető
felé kéréseiket, észrevételeiket.

2.1.4. A betegségek megelőzésére nevelés

A gyermekorvossal, védőnővel együttműködve, elsődleges feladatunk az, hogy elérjük, hogy
beteg, fertőzés átadására képes gyermek az óvodát ne látogassa. A szülő az óvónők jelzésére
illetve betegség esetén vigye orvoshoz gyermekét. A gyermek az óvodába járást újra, csak
orvosi igazolás ellenében kezdheti meg, a többi gyermek felülfertőződésének megelőzése
érdekében.
A megelőzés alapja a személyi higiénia betartása, a rendszeres kézmosás, zsebkendő
használat, a közös használati tárgyak, játékszerek tisztántartása. Az egészségvédő szokások
kialakításával feladatunk ismeretek közlésével, a helyes magatartás begyakoroltatásával a
gyerekek felkészítése a gyakrabban előforduló betegségek megelőzésére, a védekezéshez
szükséges magatartásformák begyakorlása a célunk.
Az egészséges gyerekek védelmében az óvodában észlelt megbetegedéskor a gyermeket
elkülönítjük, és gondoskodunk róla, hogy minél előbb megfelelő ellátásban részesüljön.
Az óvodába kijáró védőnővel rendszeres kapcsolatot tartunk fent, ha a helyzet indokolja,
akkor akár több szűrést is beiktatunk. Fejtevesség megelőzésére rendszeresen adunk ki
tájékoztató anyagot, amit a faliújságokon, szülői értekezleteken, ill. szóróanyagon is jelzünk.
Az egyéni tisztálkodási eszközök rendszeres tisztántartását, fertőtlenítését fokozottan
figyelemmel kísérjük, a járványos időszakban kiemelt figyelmet fordítva a feladatra. Dajkáink
figyelmét gyakran felhívjuk a kilincsek és a gyakran érintett tárgyak fertőtlenítésére.
Ebben az időszakban a higiéniai szabályok betartására fokozottan odafigyelünk. (intenzív
szellőztetés, zsebkendőhasználat, fertőtlenítés… stb.) A betegségek megelőzése érdekében

85
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

az évszakoknak megfelelően megteremtjük a gyermekek edzéséhez, rendszeres mozgáshoz

szükséges feltételeket, minden adódó lehetőséget kihasználunk a levegőzésre, sétára,
kirándulásra.

2.1.5. Napi rendszeres testmozgás, testedzés

Korunk rohanó világában, a mindennapi mozgás feladata felértékelődött, hiszen a technika
gyors fejlődésével egyre több a mozgásszegény életmódot folytató gyermek.
A családok gyakran hárítják a feladatot, az óvodákra, és várják el azt, hogy a napi mozgás
mennyiséget az óvodai kereteken belül kapja meg a gyermek. Sajnos az óvodán túli időben
csak ötletekkel, buzdítással, helyes példa mutatásával késztethetjük a szülőket a gyermekek
mozgatására.
A mozgásszegény életmód könnyen vezethet odáig, hogy romlik hosszú távon a szellemi
képesség is, elhízás is gyakori velejárója a helytelen életmódnak. Ennek megakadályozása, a
gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a
mindennapi mozgást. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai
életben elsődleges feladat. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik is
kiszélesednek. E nevelési terület a mozgásszervek alakítását, alapvető mozgáskészségek
kimunkálását, az önálló testedzésre történő nevelést, a változatos mozgástevékenységek
megvalósulását jelenti.
Fontos feladat:
• hideghez, meleghez szoktatás
• fokozatos terhelés
• szabadban tartózkodás igényének kialakítása
• a testedzés (mindennapos tornák, mozgás tevékenységek) szokássá
alakítása
• mozgásigény kielégítése
• mozgáskedv megőrzése
• kondicionálás
• délutáni mozgásos programok fakultatív felajánlásával a nagyobb
mozgásigényű gyermekek mozgásának kielégítése
• réteges öltözködés fontosságának tanítása a mozgás során

A testnevelés foglalkozások szervezésénél az egyéni képességeket messzemenően

figyelembe vesszük. Lehetőség szerint szabadban szervezzük ezeket a tevékenységeket, és
legnagyobb részben mozgásos játékok keretében valósítjuk meg, a fokozatosság elvét szem
előtt tartva. A balesetvédelmi és higiéniai szabályok betartására kiemelt gondot fordítunk.
Elegendő, átlátható helyszín, biztonságos eszközök, jó szellőztetés, tiszta padló. Figyelemmel
fordulunk a betegségből lábadozó, gyenge fizikumú gyerekek foglalkoztatására, illetve a
kiemelt figyelmet igénylő gyerekekre.
Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás (pozitív
megerősítés). A testmozgás az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos
elemeket is tartalmazzon. A megelőző preventív jellegű feladatokat és tornagyakorlatokat az
óvodapedagógusok beépítik a napi mindennapos testnevelésbe.
Az óvoda minden gyermek számára hetente gyógytestnevelési foglalkozást szervez.
A szülőket változatos programok keretében vonjuk be azokba a rendezvényekbe, melyek az
egészségfejlesztést szolgálják. Tavasszal az áprilisban már hagyományosnak mondható
Tavaszi zsongás program, májusban a Közlekedési mesejáték is a rendszeres mozgást

86
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

propagálja. A rendezvényt a Kölesdi Béri Balogh Ádám Általános Iskola alsó tagozatának
bevonásával és külső segítők bevonásával tervezzük. Sporttevékenységek kipróbálásával és
az egyes mozgásformák kipróbálásával a mozgáskedv felkeltése a célunk.

2.1.6. Balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás

A 20/2012. (VIII.31.) rendelet 168. §-a rögzíti, hogy a nevelési-oktatási intézményben a
nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét,
figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Feladatunk, hogy környezetet teremtsünk,
amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák
kialakítására.
Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az
egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli,
hogy baleset veszélye fennáll vagy azt, hogy a gyermek balesetet szenvedett, a szükséges
intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az óvoda
munka és tűzvédelmi szabályzatát valamint a tűzriadó tervet. Az óvodapedagógusok és
dajkák az óvodai élet egésze alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét
folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani és a baleset-megelőzési szabályokat
a gyermekekkel betartatni. Az óvodapedagógusok kötelesek a gyermekekkel az egészségük
testi épségük védelmére vonatkozószabályokat ismertetni. Az óvodán kívüli és belüli
foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra felhívni figyelmüket, és elmondani a tilos és
elvárható magatartásformákat. A nevelési év megkezdésekor ismertetni kell a közlekedési
szabályokat, balesetvédelmi előírásokat és visszakérdezéssel meggyőződni az ismeretek
elsajátításáról. Az oktatás tartalmát és időpontját a csoportnaplóban rögzíteni kell. Az
óvodavezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi
szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi.
Amennyiben az óvodában baleset történik, az elsősegélynyújtást követően azonnal mentőt,
orvost kell hívni, illetve a szülőt értesíteni kell. Ha a baleset bekövetkezett, azt nyilvántartjuk,
és haladéktalanul kivizsgáljuk. A KIR-ben rögzítjük, és intézkedési tervet dolgozunk ki, az
esetlegesen ismét előforduló hasonló baleset megelőzése érdekében. Minden
óvodapedagógusunk egész évben a saját csoportjában minden olyan tevékenység előtt, mely
veszélyt hordozhat, felhívja a figyelmet a betartandó szabályokra a veszély forrásaira. A
megelőzéssel, magyarázattal, preventív magatartással a gyermekbalesetek könnyebben
megelőzhetőek.
Elsősegélynyújtás: Az óvodai elsősegélynyújtás legfontosabb eleme a balesetek megelőzése.
Fontos, hogy a gyermekek rájöjjenek, hogy a balesetek egy kis odafigyeléssel és óvatossággal
elkerülhetők. Az óvodapedagógus feladata, hogy felhívja figyelmüket, hogy egyes tárgyak pl.:
mászóka, korlát, és helyzetek, pl. fogócska, sorversenyek, milyen veszélyforrást hordoznak.
A gyermekeknek tudniuk kell, hogy mi a teendőjük baleset esetén-segítséget hívni,
felnőttnek szólni.

2.2. Szociálhigiénés egészségfejlesztés

2.2.1. Egészséges életvezetés
A Nkt.62.§ (1) bekezdés g) pontja értelmében a pedagógus kötelessége, hogy a gyermek
testi- lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében megtegyen minden lehetséges
erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-és balesetvédelmi előírások betartásával és

87
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő- és szükség esetén

más szakemberek-bevonásával.
Az óvodai napirend kialakításakor törekszünk arra, hogy alkalmazkodjon a gyermekeink
igényeihez és kellően rugalmas legyen. Fontos szempontként törekszünk arra is, hogy
folyamatos és rugalmas legyen. Az egyes tevékenységek biztosítják az aktív és a pihenő
szakaszokat. A rendszeresség és az ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot nyújtanak a
kicsik számára. Minden esetben arra törekszünk, hogy a gyerekek társas kapcsolatai
kiegyensúlyozottak legyenek. Az antiszociális magatartásformákat igyekszünk megelőzni és
kezelni. A dühkezelési technikákat egyénileg tanítgatjuk. Minden adódó lehetőséget
kihasználunk, mellyel a családi életre nevelést segítjük elő, így a családi munkamegosztás
fontosságára, az apai és anyai hivatás szépségét emeljük ki.
Célunk, megóvni a gyermeket az idegrendszerükre ható káros hatásoktól.

2.2.2. Stressz kezelés

Az óvodai napirendünkben minden esetben biztosítjuk a rendszerességet és a
rugalmasságot. Az óvodapedagógusok, dajkák, pedagógiai asszisztens bevonásával közösen
elfogadott álláspont alapján, kerüljük a sürgetést és ügyelünk arra, hogy feleslegesen ne
várakoztassuk a gyerekeket. Törekszünk rá, hogy az óvoda külső és belső terei biztonságot
sugározzanak, berendezési tárgyai a gyerekek méretéhez igazodjanak. Igyekszünk
kiküszöbölni minden zavaró ingert, mint a folyamatos erős zajforrás, vibráló fény.
A konfliktusok csökkentésével igyekszünk csökkenteni, kizárjuk a megkülönböztetést és az
agressziót. Nevelési elveink között kiemelt szerepet kap a beszélgetés, meghallgatás,
személyre szóló figyelem.

2.2.3. Egészségre káros szokások megelőzése

Az egészségre káros hatásokról beszélgetéseket folytatunk a gyerekekkel, gyakori témák:
• alkoholfogyasztás
• indokolatlan gyógyszerfogyasztás
• dohányzás
• elhízás

Célunk, hogy olyan képet alakítsunk ki a veszélyekről, melyek a későbbi életük során megvédi
őket a káros szenvedélyektől.
Feladatként jelöltük meg, hogy a gyerekek megismerjék az egészség megvédéséhez vezető
tevékenységeket. A jó példa, a helyes életvitel és a harmonikus létforma.
A helyes táplálkozás kialakításában a szülők által szponzorált zöldség és gyümölcsnapok
rendszeressége is hozzásegíti az óvodát. Az elhízás és a táplálékok összefüggéseinek
felismertetésével tevékenyen foglalkozunk az egyes környezeti nevelésben fellehető
témakörökkel is, beépítve azt a napi tevékeny életbe.

2.2.4. Érzelmi nevelés

Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében, melynek során fontos az érzelmi
biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör. Az óvodai befogadás-
beszoktatás meghatározó időszak az óvodás gyermekek számára, mert alapvetően
befolyásolja, a gyermek óvodához fűződő kapcsolatát. Az óvodáskorban az erkölcsiség az
egymásra figyelésben, az együttműködésben, a segítségadásban nyilvánul meg. A gyermeket
az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs kiegyensúlyozott, szeretetteljes
légkör veszi körül.

88
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermekekkel való bánásmód őszinte, barátságos, szeretetteljes, határozott, következetes,

minden gyermekkel elfogadó, toleráns, minta értékű. A nevelésben az egyéni bánásmód elve
érvényesül.
Célunk a gyermek szociális érzékenységének fejlesztése, erkölcsi tulajdonságainak
(együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának,
önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és
normarendszerének megalapozása, a szociális hátrányok enyhítése.

2.3. Lelki egészségfejlesztés (pszicho-higiénés egészségfejlesztés)

2.3.1. Esélyegyenlőség biztosítása és integráló nevelés
Célunk, hogy a közösségbe érkező gyermeket úgy fogadjuk el, hogy szeretetteljes
együttműködés jellemezzen minket.
Feladatunk, hogy olyan pedagógia légkörben nevelődjenek gyermekeink, ahol az egymásra
figyelés és a kapcsolatok kiegyensúlyozottak.
Minden felnőttet arra biztatunk, hogy a másságot természetesként fogadják el és előítélet
nélkül bánjanak a gyerekekkel.
Mivel óvodánkban integrálunk, fontos követelmény az a hozzáállás a felnőttek részéről, hogy
minden gyermeket egyformán elfogadjanak.
A szeretetteljes együttműködés és elfogadás fontos velejárója az integrálásnak.
Zavartalan, kiegyensúlyozott pedagógiai légkörben harmonikus kapcsolatok alakítása az
egyén és a közösség között, a konfliktusok megoldása a személyiség kreatív
kibontakoztatásával megfelelő mintát követve fontos teendőnk.
Az utánzás, azonosulás, belsővé válás után ösztönzéssel, motivációval, és az olyan szokások
kialakítása a célunk, melyek segítik a más társadalmi közösségbe való beilleszkedést
elsődlegesek a tervezések során is.
A hatályos esélyegyenlőségi törvények betartását minden esetben szem előtt tartjuk.
Az óvodánkba járó integrált gyermekek érdekeit betartjuk és betartatjuk. A többi gyermekkel
történő együttnevelés során igyekszünk, pozitív példával elöl járni. Viselkedésünkkel és
gesztusainkkal igyekszünk pozitív mintát adni a gyerekeknek, toleranciára neveljük őket.
A sajátos nevelési igényű gyermeket a pedagógiai programunk alapján látjuk el.

2.3.2. Egészségnépszerűsítő feladatok az intézményünkben, tevékenységek

Évente két alkalommal fogászati szűrések történnek Szedresben a rendelőben, ahol a szűrést
követően tanácsokkal látják el a gyerekeket a fogápolással kapcsolatban.
A védőnő tisztasági szűréseket végez, igény szerint és alkalmanként is.
Az Egészséghét programon a védőnő, a körzeti gyermekorvosok bevonásával a szülők is
hasznos tanácsokat kaphatnak a megelőzéshez.

89
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. Feladatok és tevékenységek az egészségfejlesztésért

Feladat Tevékenység Felelősök Határidő

Hulladékgyűjtés Egészséghét, Víz napja, Föld napja óvodapedagógusok egész évben

Kirándulások Óvoda környéki kirándulások. óvodapedagógusok esetenként kijelölt

Szervezett buszos kirándulások. időpontban
Balesetek megelőzése Balesetvédelmi oktatások minden csoportban rendőrség megbeszélés szerint
Közlekedési napok óvodapedagógusok esetenként
Közlekedési mesejáték
Az óvodán kívüli Szomszédos iskolák, óvodák rendezvényeinek, kiállításainak óvodapedagógusok A meg-szervezett és
ismeretterjesztés látogatása. Községben szervezett rendezvények látgatása. egyeztetett
lehetőségeinek kihasználása Állatkerti látogatások. időpontban
Ismerkedés a falusi élettel, háziállatokkal kirándulások
alkalmával.
Kirándulás és szüret a Közéleti Egyesület szőlőjébe
Kölesdi dombokon séta

Egészséges étkezés Hetente tartunk zöldség-gyümölcsnapot a szülők óvodapedagógusok hetente a csoportok által
segítségével ahol a gyermekek friss gyümölcsöket és egyénileg kijelölt
zöldségeket fogyaszthatnak. napokon
Évente egyszer Egészséghetet szervezünk ahol az
egészséges táplálkozásra, a rendszeres mozgás, a testápolás
és környezetvédelem fontosságára hívjuk fel a gyermekek
és a szülők figyelmét.

90
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Természeti környezet Megfigyelések az évszakok változásával kapcsolatban. óvodapedagógusok A heti rendben

témájának feldolgozása Az időjárás jellegzetességei. Hazánk növény és állatvilága. meghatározott
Gyümölcsök, zöldségek. Természetvédelmi és jeles napok napokon és alkalmi
megünneplése. megfigyelések keretében
Testünkkel, testrészek, érzékszervek funkcióinak folyamatosan
megismertetése, játékok.

Társadalmi környezet Lakóhelyünk. óvodapedagógusok A heti rendben

témájának feldolgozása Nemzeti ünnepeink, hagyományaink megismerése, meghatározott
megünneplése. Orvos gyógyító munkája. napokon és alkalmi
Könyvtárlátogatás. megfigyelések keretében
Épített környezetünk: szobrok, épületek. folyamatosan
Városi közlekedés szabályainak megismerése, közlekedési
eszközök.
Egyéb tevékenységek a Csoportok kialakítása: gyermek-és természetbarát jegyek - óvodapedagógusok A tevékenységi
program részeként: bútorok, tároló kosarak, játékok, világítás. tervekben
Virágok, növények, növényápolás, állatgondozás. meghatározott napokon,
Természetsarok kialakítása Légtisztító és illóolajok időszakokban
használata

91
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. számú melléklet

KÖLESDI MESEVÁR ÓVODA

ÓVODAI FEJLESZTŐ
PROGRAM
ÓVODAI INTEGRÁCIÓS
PROGRAM

2007. szeptember 1.
Módosítva: 2019. szeptember 1.

92
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Bevezető:

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga, a megfelelő

minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskolás kor kezdetéig a gyerekek fejlődésének
üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei
meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában.
Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban,
óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig- megterhelés nélkül- rendkívül
hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen
csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra
lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az
elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai,
a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt.
Tudatos óvodai pedagógia munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés
csökkenteni tudja. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből
származó lemaradások- szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai
szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve- sikeresen
ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának
találkozásával, szülők és nevelők közötti tisztelet alapján valósítható meg, melyben az
óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és
felelősségük van.

Helyzetelemzés

Óvodánk a Kölesdi Mesevár Óvoda. Önálló bérgazdálkodással felruházott, önálló

költségvetési szerv. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Kölesdi Közös
Önkormányzati Hivatal látja el. Munkáltatói jogkört az óvoda vezetője gyakorolja. Az óvoda
személyi feltételei az alapító okiratban meghatározottak szerint a feladatok ellátásához
elégségesek, 5 óvodapedagógus, 1 pedagógiai asszisztens és 3 dajka.
Óvodánk a település központjában 3162 m2-en terül el. Három gyerekcsoporttal működik,
mindegyik csoportszobához önálló mosdó és öltöző tartozik. Gyermekcsoportjaink tágasak,
világosak, modern bútorokkal felszerelt, játékeszközeink az életkori sajátosságoknak, a mai
kornak megfelelőek. Az óvodapedagógusok esztétikus, virágos, otthonos környezetet,
barátságos légkört biztosítanak a csoportba járó gyermekek számára. Tornaszobánk több
funkciót is betölt. A testnevelés foglalkozásoknak helyet adó jól felszerelt helyiségben mód
van számítógépes játékra, tv-és video / DVD filmek nézésére, zenehallgatásra és néptánc
foglalkozásra. Heti egy-egy alkalommal fejlesztőfoglalkozásnak illetve logopédiai
foglalkozásnak ad teret. Udvarunk tágas, rendezett játékaink az EU szabványnak megfelelően
alkalmasak a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Az óvodába járó gyermekek
komfortos vagy komfort nélküli lakáskörülmények között él. A családok többnyire
rendelkeznek állandó jövedelemmel, szükség esetén vállalnak alkalmi munkát. Fő bevételt a
rendszeres munkavégzés és az alkalmi munka mellett a gyermekek után járó juttatások teszik
ki. A létfenntartáshoz szükséges jövedelemmel rendelkezik a családok közel háromnegyede, a
többiek küszködnek a váratlan kiadások miatt: gyógyszerek kiváltása betegség esetén, tönkre
megy a mosógép, kártyás villanyóra stb.

93
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A családok általában rendelkeznek a szükséges és megfelelő bútorzattal. A gyermekek

jellemzően a felnőttel egy szobában, de többnyire külön ágyban alszanak, ritkán előfordul,
hogy a felnőttel közös ágyon alszanak. Gyakran tapasztaljuk, hogy elégtelen higiénés
állapotok uralkodnak, koszosak, kopottak a berendezések, a falak nincsenek meszelve.
Gyakori az egészségtelen fűtési technológia: füstelvezetés nem megfelelő. Viszont a nem
létfontosságú, drága berendezések („okostelefon”, tablet, vékony képernyős televízió)
megtalálhatóak, mert azok „fontosak”. Gyakran tapasztaljuk, hogy hónap elején mindenre jut
pénz, hónap végén viszont nem lehet beteg a gyermek, mert akkor már nincs miből megvenni
a gyógyszereket.
A gyermekek általában 3-5 fős családban élnek, a gyermekek negyede él nagycsaládban.
Többnyire szülőkkel élnek a gyermekekkel együtt, a több generáció együttélése ma már ritka,
de előfordul. Elenyésző számban az is megfigyelhető, hogy egymással vérségi kapcsolatban
nem állók is a családba tartoznak, valamint nevelőszülő neveli a gyermeket.
A szülők iskolai végzettségét tekintve azt láthatjuk, hogy a szülők nagyrésze alapfokú
képesítéssel rendelkezik, harmada szerzett szakképesítést, a többieknek pedig közép és
felsőfokú végzettsége van.
Szülők a munkaerőpiaci részvételét tekintetében jelentős számban rendelkeznek állandó
munkával, akad külföldi munkavállaló is elenyésző számban. Előfordul tartós munkanélküli
és leszázalékolt szülő is.
Belső kapcsolatokat, érzelmi viszonyulásokat vizsgálva jellemző a konfliktusokkal,
frusztrációkkal terhelt életvitel: a gyermek irányít, nincs szülői tekintély, szokás-,
szabályrend, napirend hiánya, következetesség hiánya, „kettős” /”hármas” nevelés
tapasztalható. Előfordul sivár érzelmi élet – érzelemhiány, de a „majomszeretet ”is.
Az óvoda gyermekeinek 20-30 százaléka hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű.
Ezeknél a gyermekeknél a szociálisproblémák, mentálhigiénés hiányosságok gyakrabban
előfordulnak, mint társaiknál. A hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése,
változása, a településen élő családok költözködésével magyarázható. Ezeknél az embereknél
alacsony az iskolázottság, többségük munkanélküli, segélyekből él, így válik halmozottan
hátrányos helyzetűvé, mely nehezíti a társadalomba való beilleszkedésüket.

Az Integrációs Program célkitűzései

A köznevelési törvény szabályozása értelmében a harmadik életévüket betöltött gyermek

köteles intézményes nevelésben részt venni. Óvodánk mindig arra törekedett és most
fokozottabban ara törekszik, hogy a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek minél korábban, már két és félévesen óvodában kerüljön. Ez a program arra kötelezi
az óvodapedagógusokat, hogy mindent tőlünk telhetőt megtegyünk, főképp a hátrányos
gyermekek esetében. A program megvalósulása folyamán legyen biztosítva az
esélyegyenlőség, érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, ennek megfelelően csökkenjenek
a családi háttérből és az egyéni képességekből eredő különbségek. Az óvodai integrációs
program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt.
Kiemelt feladatunk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének érdekében tudatos és
eredményes pedagógiai munkát végezzünk az óvodai nevelés egész folyamatában. Helyi

94
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

nevelési programunkat is gyermekközpontú szemlélettel írtuk, most ezt kiegészítjük a család,

illetve a szülői partnerkapcsolat fontosságával. Kiemelt feladatunk a hátrányos helyzetű
gyermekek integrációjának, szocializációjának segítése, hiányosságaik pótlásában való
segítségnyújtás. Ennek előzménye a családlátogatásokon, egyéni megbeszéléseken értékelő
esetmegbeszéléseken szerzett információk gyűjtése, kiértékelése, mely segíti a felzárkóztató
tevékenységünket.
Bízunk abban, hogy az idő előre haladtával csökkenhet a hátrányos helyzetű gyermekek
száma, igazolatlan hiányzása, mely nagyban segítheti pozitív irányba való fejlődésüket.
Szervezési feladatok
Az óvodai beíratás, minden évben április 20. és május 20. között van. A beiratkozás illetve az
előjegyzés helyéről és idejéről, a gyermekek adatait igazoló okmányok szükségszerűségéről a
helyi kábel TV-ből illetve a hirdetményekből értesülhetnek a szülők. A jegyző által készített
és az intézményünkhöz eljuttatott születési lista alapján tudjuk és várjuk a leendő óvodásokat.
A hátrányos helyzetű gyermekeket az intézmény vezetője, ha kell, a védőnővel illetve a
gyermekjóléti szolgálat szakemberével együtt felkeresi. Cél a teljes körű, minél hosszabb
ideig tartó óvodáztatás biztosítása. Felelőse az intézmény vezetője, aki egyben a gyermek és
ifjúságvédelmi feladatokat is ellátja. Feladata minden évben április 30-ig felkutatni és szükség
szerint meglátogatni azokat a családokat, ahol a védőnő illetve a gyermekjóléti szolgálat
szakemberének jelzése szerint gondok merülhetnek fel.
1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás
Nevelőtestületünk egyhangú döntése alapján homogén csoportokat szervezünk, így az
integrációnál nem okoz gondot az aránytalan gyermek eloszlás. Ha egy-egy alkalommal netán
mégis előfordul, úgy az intézmény vezetője a csoportok elosztásánál köteles azt figyelembe
venni és döntését a nevelőtestület által jóváhagyatni. Ötfős testület lévén ez nem okozott és
ezután sem okozhat gondot, hiszen lakókörnyezetünk családjait szinte kivétel nélkül ismerjük.
1.3. Igazolatlan hiányzások minimalizálása
Erre egyébként is fokozott figyelmet fordítunk. Jó a kapcsolatunk az egészségügyi- és a
szociális területen dolgozó szakemberekkel, mindig jelezzük egymásnak, ha információnk
van a hiányzó gyermekekről. A hátrányos helyzetű gyermekek hiányzása esetén a csoportban
dolgozó óvodapedagógus először telefonon érdeklődik a jelzőrendszeri csatornán keresztül,
majd sikertelen próbálkozás esetén felderíti a hiányzás okát és próbál segíteni. Ha saját
hatáskörében nem vezet eredményre a segítségnyújtás, akkor segítséget kér.
1.4. Szülők munkába állását segítő nyitva tartás kia lakítása
Óvodánk 6:30-tól 17:00 óráig tart nyitva. Az utóbbi években többször volt példa a nyitva
tartás korrekciójára. A korábbi nyitást a szülők munkába járása indokolta, illetve a sulibusz
érkezés. Amennyiben a továbbiakban is hasonlóprobléma merülne fel, úgy az intézmény
vezetője köteles azt felülvizsgálni és döntését a gyermek javára meghozni. A megváltozott
nyitva tartásnak megfelelően készíti el az óvoda munkarendjét, melyet az alkalmazotti körnek
tudomásul kell vennie, amennyiben nem ellentétes a törvényi előírásokkal.
2. Nevelőtestület együttműködése

95
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nevelőtestület tagjainak munkaköri kötelessége a családlátogatás, ahol az óvodapedagógus

megismerheti a csoportjába járó gyermekek szociális- és családi körülményeit. Észrevételeit
jelzi az intézményvezető gyermekvédelmi szakember felé, ahol kezdeményezi a gyermek
nyilvántartásba vételét illetve javaslatot tesz a megoldásra. Az óvodapedagógusok havi
rendszerességgel team munkában megbeszélik a hátrányos helyzetű gyermekek és a csoportba
járó SNI gyerekek nevelésével, fejlődésével kapcsolatos teendőket. Alkalmanként
esetmegbeszéléseket tartanak, melyről feljegyzések készülnek. Probléma esetén a feljegyzés
tartalmazza a problémát, a vélhető okot, a megoldásra tett javaslatot, a felelősöket a
megoldásra. Amennyiben a csoportban dolgozó óvodapedagógus nem talál megoldást a
problémára, illetve nehézségekbe ütközik, úgy az intézményvezetője köteles hospitálni, a
gyermeket az óvodai tevékenységek során megfigyelni, arról feljegyzést készíteni és segíteni
a pedagógus munkáját illetve a gyermekre vonatkozó probléma megoldását.

3. Pedagógiai munka kiemelt területei

3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés

Mint azt a Kölesdi mesevár Óvoda Pedagógiai Programjában tervezzük óvodába lépéskor
minden gyermekről (szülő kérésére történő családlátogatás során) személyiség lapot töltünk
ki, mely tartalmazza azokat az adatokat, információkat, melyek segítik a gyermek szociális –
és családi körülményei megismerésében. A gyermek állapotfelmérése meg kell, történjen a
gyermekek mérése-értékelés lapon, illetve probléma felmerülése esetén a Pedagógiai
szakszolgálat vizsgálata alapján.
3.2. Kommunikációs nevelés
A kommunikációs nevelés feladata, hogy a kommunikációs zavarok okozta pszichés
sérüléseket megelőzze, feloldja. Az interperszonális kapcsolatok alakításának higiénéje
magába foglalja mindazokat a nevelési eljárásokat, elveket és gyakorlatot, amelyeket az
óvodai együttnevelkedés során szükséges megvalósítani. E nevelési feladatkör a gyermekek
kommunikációs készségeinek fejlesztését tartalmazza, továbbá az arra való készséget, hogy
lelki tartalmaikat, gondolataikat, elképzeléseket, érzelmeiket – őszintés, egymás
személyiségének értékesebbé tételének szándékával közöljék egymással.
Nevelői feladat:
 a beszédfogyatékos gyerekek segítése, valamint az ép beszédű gyermekek tiszta
kiejtésének segítése.
 kommunikációs zavarok feloldása – olyan nevelési feladatot tartalmaz, amelyek a
személypercepció (személy közvetlen észlelése és megítélése) zavarának feloldására, a
viselkedési rendellenességek, beszédhibák korrekciójára irányulnak.

Idetartozik a gondozó, gyógyító személyzettel kapcsolatos bizalom kialakítása, valamint a

csoportban közösen nevelkedő enyhe és/vagy középsúlyos értelmi fogyatékos beszéd-
megértésének fejlesztése.
3.3 Érzelmi nevelés, szocializáció

96
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A

személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az
óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretet teli légkör vegye körül. Ezért
szükséges, hogy
 már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket,
 az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív érzelmi töltés
jellemezze
 az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-
tudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek
 az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas
szükségleteit,
 nevelje a másság elfogadására.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös

tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a
gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és
akaratának (önállóságának, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését.
A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a
természetben és az emberi környezetben mutatkozó jóra, tisztelje és becsülje azt.
A gyermeki magatartás alakulás szempontjából modell értékű az óvodapedagógus
viselkedése.
3.4. Egészséges életmódra nevelés
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az
életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű.
Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének segítése:
 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
 a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
 a gyermek testé képességei fejlődésének segítése,
 a gyermek egészségének védelme, edzése
 az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
 a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos
környezet biztosítása,
 ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és
korrekciós testi nevelési feladatok ellátása:
o lassabban fejlődők segítése
o alacsonyabb fejlettségű gyermekek felzárkóztatása,
o érzékszervi-, mozgásszervi fogyatékosok beillesztése,
o kiemelt képességű gyermekek kezelése.

Az ellátandó feladatokhoz a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereket biztosít. Külső

szakember logopédus, gyógypedagógus.

97
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Belső szakember szakvizsgás óvodapedagógus-gyógytestnevelő.

Minden hátrányos helyzetű gyermek ingyenesen étkezik, az óvodai szünetek alatt a szülőknek
módjukban áll az ételt a főzőkonyháról elvinni.
A fenntartó ovitejet biztosít minden óvodai napon, mely 2 dl, és reggeli gyanánt kapják a
gyerekek.
Zöldség-gyümölcs nap folyamatos az óvodánkban.
3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesz tése
Hisszük, hogy a mindannyiunkat körülvevő világgal való tudatos és védő együttélés
leginkább gyermekkorban sajátítható el. Ennek szellemében támogatunk olyan szervezeteket,
illetve rendezvényeket, melyek az egészséges életmód jegyében szerveződnek. Fontos feladat
a hátrányos helyzetű gyermekek iránti érzékenység fejlesztése, és az őket ért negatív hatások
csökkentése. Módszereink közt legfontosabb az óvodapedagógus példamutatása, az elfogadás
és az egyenlő bánásmód. A harmonikus élethez elengedhetetlen a művészeti nevelés,
kiállítások megtekintése stb., a hagyományok megőrzése (Szüreti- és Farsangi mulatság).
Célunk: az értékek megkeresése és továbbadása. Napjainkban nélkülözhetetlen, hogy a jövőre
is gondolva tanuljunk meg együtt élni környezetünkkel és óvjuk is azt!
3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek
- játékosság fontos szerepet kap,
- differenciálás a gyermeki mérések alapján,
- mikrocsoportos foglalkozások gyakori alkalmazása,
- kooperatív technikák alkalmazása az óvodai élet egész területén,
- mozgás-zene-tánc beépítése, a néptánc foglalkozások anyagából.

Mind ez fontos, hogy a szülőkkel való együttműködés módszereivel történjék.

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális

segítségnyújtással kapcsolatos munka

Az általános, preventív gyermekvédelem – a gyermek testi, szellem, érzelmi, erkölcsi, anyagi

érdekeit előmozdító intézkedések összessége. Tágabb értelembe véve – a gyermek
születésétől felnőtté válásáig minden beletartozik, ami az ő érdekében vele és körülötte, a
családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén
történik.
4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok
Minden év októberében elkészül az iskola egészségügyi program, mely tartalmazza az adott
nevelési évre a szűrővizsgálatok helyét és idejét. A fogorvosi szűrővizsgálatokra telefonos
egyeztetés alapján kerül sor, minden nevelési év őszi illetve tavaszi időszakában. Pontos
szűrések idejét az iskola egészségügyi programja illetve a nevelési év rendje tartalmazza.
4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás

98
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségfejlesztési, egészségnevelési szempontból igen jelentős az óvoda egészségügyi

ellátását végző gyermek-szakorvossal és védőnővel való kapcsolat. A kapcsolat magába
foglalja az egészségügyi szakszolgálat és az óvoda, mint közoktatási intézmény, valamint az
óvodapedagógus, mint nevelő együttműködését. Nem egyszerű hivatali kapcsolatról van szó,
hanem egészségvédelmi és egészségpedagógiai együttműködésről. Az óvodások egészsége
felett az óvoda- iskola- egészségügyi szolgálat őrködik:
- rendszeres egészségügyi ellenőrzést végez,
- megelőző jellegű védőoltásokat szervez,
- iskolaérettségi (fizikális) vizsgálatot folytat.

Az orvos és a védőnő szakértői tevékenységet az óvodapedagógus más alkalommal is vegye

igénybe Pl.: gyerekkel való beszélgetéskor, szülői értekezlet során, tanácsadás keretében stb.
4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése
A gyermekjóléti szolgálat megkeresésére plakátok kihelyezése a játék illetve ruhák
adományázásáról. Intézményünk próbálkozik a szülők körében meghirdetett ruhagyűjtéssel,
ami nagyban segítené azokat a családokat, akik anyagi korlátaik miatt nem mindig tudják
gyermekeiket megfelelően öltöztetni.
4.4. Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés
Nagyon fontos, hogy egyetlen gyermek sem maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége,
az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiány miatt.

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

5.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat

A gyermekjóléti szolgálat a településen élő gyermekek helyzetét folyamatosan figyelő,
elemző, észlelő intézményként működik. Vizsgálja az adott területen élő gyermekek:
- életkörülményeit és szociális helyzetét
- a gyermekjóléti vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylők helyzetét,
- a gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylők helyzetét.

Évente legalább egyszer – a gyermekjóléti szolgálat által szervezett jelzőrendszeri

tanácskozáson – át kell tekinteni a település gyermekvédelmi helyzetét. Településünkön ez
működik. Megfelelő kapcsolat van a gyermekjóléti szolgálat vezetője és intézményünk
gyermekvédelmi felelőse közt. Heti 2-3 alkalommal tartózkodik településünkön, de mindig
elérhető, ha szükség van a segítségére. A családsegítő szolgálat célja, hogy a hozzájuk
fordulókat alkalmassá tegyék az önálló életvitel folytatására. Leggyakoribb szolgáltatásaik:
- életviteli tanácsadás,
- pszichológiai- és jogi tanácsadás,
- egyéni-és családterápia,
- tinédzserek támogató csoportja,
- szenvedélybetegek támogató csoportokhoz segítségnyújtás.

99
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ezen szolgáltatások igénybevételét a gyermekjóléti szolgálat szakembere fele kell jelezni, aki
a továbbiakban megfelelő szakemberhez irányítja a klienseket. A település önkormányzata az
időnként létfenntartási gondokkal küzdő családokat rendkívüli segélyben részesíti.
(segítségnyújtás a kérelem megírásában, beadásában stb.)
2018. szeptemberétől óvodai szociális segítő támogatja az óvoda esélyteremtő munkáját. Heti
rendszerességgel érkezi az óvodába, egyeztet a vezetővel, az óvodapedagógusokkal, jelen van
a csoportban, kapcsolatot épít a gyermekekkel, alkalmanként részt vesz az óvoda
rendezvényein. Szülők részére tanácsadás tart a problémás helyzetek kezelésében, illetve
ösztönzi a családsegítő munkatársa.
5.2. Védőnői hálózat
Az anya terhességétől a gyermek óvodába lépéséig a védőnő az, aki legszorosabb
kapcsolatban van a családdal. Minden év végén a védőnő átadja az óvoda vezetőjének azt a
listát, ami tartalmazza az adott évben született gyermekek adatait. Ez fontos a tervező
munkához illetve fontos információ, ha testvér jár óvodába. Az óvodai beíratáskor ez a lista
segít abban, hogy értesítsük a beiratkozás idejéről, helyéről, okmányok szükségességéről.
Ebben a védőnő maximálisan segítségünkre van. Amennyiben van olyan, hogy nem íratja a
szülő óvodába gyermekét, és információnk alapján a gyermek hátrányos és/vagy halmozottan
hátrányos helyzetű úgy őt személyesen felkeressük. Ha a szülő beíratja, de nem hozza
gyermekét, miután az betöltötte a 3. életévét, úgy szintén felkeressük.
5.3. Szakmai szolgáltatók
Konzultáció a gyermekről illetve annak fejlődéséről első körben az óvodába lépéskor mért
szintfelmérő után a nevelőtestülettel történik. Ha a szociális körülmények miatt merülnek fel
problémák, akkor a védőnővel és/vagy a gyermekorvossal és/vagy a gyermekjóléti szolgálat
szakemberével vesszük fel a kapcsolatot. Amennyiben a gyermek alulmotiválásával van
probléma illetve a tanulási képességek terén mutatkozó deficitet észlelünk, abban az esetben a
nevelőtestület és/vagy a megfelelő szakember segítséget kérjük. A nevelőtestülettel, illetve a
Pedagógiai Szakszolgálattal és a heti rendszerességgel óvodánkba járó szakemberekkel való
konzultációk rendjét, a fejlesztési tervek kidolgozásának, a foglalkozásokon való részvételnek
a rendjét részletesen a Nevelési év rendje tartalmazza.
5.4. Kapcsolat más óvodákkal
Kapcsolatot tartunk a Vak Bottyán Óvoda Sárszentlőrinci Tagóvodájával, melyet szeretnénk
bővíteni és szorosabbá alakítani. A kapcsolat szakmai konzultációkból és egymás
intézményeinek látogatásából, közös programok szervezéséből állna. 2018-2020 között
óvodának részese az EFOP-3-1-3. „Esélyteremtő óvoda” projektnek, így egy csoportban
dolgozunk Bölcske, Báta, Sárszentlőrinc és Tevel óvodáival. A munka hasznos, hiszen
hasonló helyzetben lévő intézményekkel tudunk eszmecserét folytatni, információt, ismeretet,
módszert, ötletet szerezni.
5.5. Kapcsolat civil szervezetekkel és intézményekkel
A Kölesdi Közéleti Egyesülettel kötöttünk együttműködési megállapodást, melynek
értelmében az óvoda gyermekei színesítik az egyesület rendezvényeit (kiállítás megnyitó),
illetve az egyesület támogatja az óvodai rendezvények sikeres megvalósítását.

100
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

A helyi könyvtárnak alkalmi látogatói az óvoda minden csoportja.

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

Az óvoda-iskola együttműködés eredményeként célunk az átmenet megkönnyítése, jól

működő kapcsolat kialakítása a két intézmény típus között. A képességfejlesztő
foglalkoztatási formák bemutatása a tanítók számára, az óvodapedagógusok látogatása az első
osztályba. Szorosabb együttműködés az óvodapedagógusok és a tanítók között, közös
továbbképzések, tréningek számukra. A közös szakmai párbeszéd, a bemutató foglalkozások,
tapasztalatcserék, közös képzések hozzájárulnak ahhoz, hogy a hátrányos gyermekek esélyeit
növeljük annak érdekében, hogy megállják helyüket az iskolában. Nevelőközösségünk célja, a
gyermekek zökkenőmentes iskolakezdésének és esélyegyenlőségének megteremtése, a
hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának segítése, a szülőkkel való partnerkapcsolat
kiépítése, erősítése és működése.
Amit még tenni akarunk:
- Együttműködés mindazon intézményekkel, akik a hátrányos helyzetű gyermekeket
befogadják.
- Támogatni a dolgozók továbbképzését.
- A szülők – óvoda – speciális szakemberek kapcsolatát kialakítani és működtetni.
- Tárgyi eszközállományt bővíteni.

6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

Nevelőtestület által készített és elfogadott program szerint.
6.2. Iskolaválasztás
Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógusnak jó kapcsolat legyen a szülővel azért is, hogy
kellő tapintattal befolyásolni tudja a szülőt a helyes döntésről. Az óvodapedagógusnak
kötelessége, hogy a szülőnek reális képe legyen gyermeke képességeiről, melyet a folyamatos
tájékoztatással érhet el. Ugyanakkor legyen megfelelő információja az iskoláról és az ott folyó
nevelő-oktató munkáról és a követelményekről.
Amiben segíteni tudunk:
- szülők tájékoztatása a különböző iskolai rendezvényekről, főképp a nyílt napokról,
- Tanító és az iskolavezető meghívása óvodai szülői értekezletre.

Cél Tevékenység, feladat Elvárt eredmény

Rendszeres óvodába Indokolatlan mulasztás, kimaradás esetén Rendszeres óvodába

járás biztosítása történő eljárás: járás
 3 nap után óvodapedagógusi
megkeresés, védőnőtől,
gyermekorvostól kért információ,
 eredménytelen - 5 nap után
gyámhatóságot értesíti az
óvodavezető és a gyermekjóléti

101
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

szolgálatot. Az értesítést követően

a gyermekjóléti szolgálat az
óvoda bevonásával intézkedési
tervet készít.
 eredménytelen • tizenegy
napot mulaszt, az
intézményvezető a mulasztásról
tájékoztatja az általános
szabálysértési hatóságot: a járási
hatóságot.
 • húsz nevelési napot
mulaszt, az intézményvezető
értesíti a gyermek tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot, mely
kezdeményezi a Magyar
Államkincstárnál a nevelési
ellátás szüneteltetését.
A tapasztalatok dokumentálása a
csoportnaplóban történik.

A gyerekek testi-lelki A nem megfelelő higiéné, a gyermeket Ápolt, kipihent

egészségének veszélyeztető napirend esetén az gyermekek
biztosítása óvodavezető a gyermekjóléti szolgálatot érkezzenek az
írásban értesíti óvodába

A szülők felkészítése az Szülők, nevelők, gyerekek együttes A szülő segítséget

ismeretszerzéshez alkotó foglalkozásai: farsangi készületek, nyújt, bátorít, motivál
szükséges rendszeres és Tavaszi zsongás
a gyermek felelősségét
hangsúlyozó
segítségnyújtásra

Az együttműködő Évente több alkalommal Képessé válnak

képesség megalapozása kitartóan végigvinni a
munkafolyamatot,
tudnak figyelni és
várni a társra

Kommunikációs A szerepjátékok állandó résztvevője Jelentős

készségek hangsúlyos legyen az óvodapedagógus, aki modellt fogalombővülés,
fejlesztése ad és fogalmat alakít ki. Nem múlhat el életkornak megfelelő
nap a szerepjáték nélkül. Az otthoninál kommunikáció
gazdagabb, modernebb tárgyi környezet
biztosítása a csoportszobákban.
Kiegészítő játékok, kellékek készítése a
fogalombővítés érdekében. Észlelt jelenségek
tudatos – szimbolikus
Kommunikációs játékok rendszeres

102
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

használata. formájának beépülése

a gyermek megismerő
Tudatos és hangsúlyos példaadás a
folyamatába –
köznapi kommunikációra a teljes nevelési
magasabb szintű
folyamatban.
gondolkodásra
Nyelvi fejlesztés által a motoros és juttatás
észlelési megismerés fejlesztése.

A figyelem Az értelemfejlesztő játékokat napi A tanuláshoz

tartósságának, rendszerességgel beillesztjük a szükséges tartós és
mélységének játékidőben mély figyelem
kialakítása és/vagy az kialakítása.
életkornak megfelelő
szintre hozása

A művészet Minden nap van mesehallgatás, két

befogadására való alkalommal is.
képesség fejlesztése
Előnybe részesítjük a zenés és dalos
játékokat.
Lehetőség van néptánc foglalkozásokon
való részvételre.
Biztosítjuk az esztétikus környezetet,
vizuális alkotásokhoz szükséges
eszközöket. megnézzük településünkön
lévő kiállításokat (évi 5-6 alkalom)

Pontos és differenciált Minden olyan tevékenység Gestalt látás

vizuális észlelés megszervezése, mely az értelmi
Háttér észlelés
fejlesztést szolgálja
Alak- forma- szín
Auditív információk

Adott hangok
Látott-hallott kiemelése
információk pontos egymásutániságának
észlelése felismerése

Változó közegben és Óvodán kívüli programokon való Életkornak megfelelő

terepen gyakorolják a részvétel: viselkedés
viselkedés szabályait
 Művelődési Ház kiállításain Udvarias magatartás
 Kossuth szobor koszorúzása felnőttel, gyerekkel
 Iskolai ünnepélyek egyaránt
 Karácsonyi klubdélután
 Séták, kirándulások
Gyermekek eligazodása Óvodai jelek Iskolai alsós
nevelőközösséggel

103
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

az iskolában Tanul mondókák, versek, dalos játékok való megállapodás

gyűjteményének átadása az elsős alapján
tanítónak
Beilleszkedés segítése
Morzsa-tábor megvalósításának
támogatása

6.4. A gyerekek fejlődésének után követése

Legalább az általános iskola első évében szükség lenne arra, hogy a gyermekek fejlődésén,
nyomon követhessük.
Terveink alapján:
 Mozgásfejlődésüket /nagymozgást, finommozgást
 Értelmi fejlődést (figyelem, emlékezet, beszéd, olvasás)
 Szociális fejlődést (társas kapcsolatot, magatartást, tanuláshoz való viszonyt) néznénk
meg, mely tükrözi a gyermek alakulását és összehasonlítási alapot szolgálna az óvodai
fejlődéssel.

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

Óvodánk nyitott a szülők számára. Kérdéseiket, igényeiket igyekszünk lehetőségeink szerint

megvalósítani. Az óvoda nyitva tartása is a szülői igényekhez igazodik. Fontosnak tartjuk,
hogy a szülők megismerjék gyermekük óvodai életét, óvodai programjainkat és részesei
legyenek annak. Nyílt napokat szervezünk, közös programok az ünnepeink, kirándulások.
Megalakítjuk a szülők klubját, ahol a nevelést segítő előadásokat szervezünk. A szülőknek
lehetőségük nyílik arra, hogy a gyermek fejlődéséről, nevelési problémáikról véleményt
cseréljenek a pedagógusokkal, és ezek a beszélgetések erősítsék a partneri viszonyt.
7.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
Minden óvodapedagógusnak lehetősége van arra, hogy a gyermek óvodába érkezésekor,
illetve távozáskor szükség szerint szót válthasson a gyermeket kísérő szülővel.
Lehetőség nyílik még:
 az ünnepeken, ünnepélyeken,
 kirándulásokon,
 munkadélutánokon
 szülői értekezleteken,
 családlátogatásokon,
 beszoktatás időszakában

Ha nem találja meg a pedagógus a lehetőséget, köteles a szülőt beszélgetésekre meghívni,

ahol a gyermek fejlődéséről, óvodai életéről a szülőnek beszámol. A beszélgetésekről
feljegyzést készít, és a szülővel aláíratja azt.

104
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

7.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása

A befogadás, beszoktatás óvodánkban folyamatos, minden kiscsoportos óvodapedagógus
kötelessége, hogy lehetőségeinek megfelelően maximálisan segítse az újonnan érkező
gyermekeket és szüleiket. Kötelesség olyan körülményeket teremteni, amely teljes mértékben
megfelel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott feladat ellátására.
„Feladata az óvodáskorú gyermek testi – lelki szükségletének kielégítése, ezen belül: az
egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, valamint az
értelmi fejlesztés megvalósítása.” A beszoktatás idejének meghatározásánál figyelembe kell,
vegye a gyermek családi körülményeit, (kültelek stb. a gyermek kötődését a szülőkhöz.
7.3. Rendszeres tájékoztatás a gyermek óvodai életéről, fejlődéséről
Minden olyan lehetőséget meg kell ragadni az óvodapedagógusnak, ahol lehetőség nyílik arra,
hogy a szülőt megfelelően tájékoztassa. Kötelezően:
- egyéni fejlesztési terv – háromhavonta tájékoztatás

7.4. Egyéni beszélgetések

A gyermek nevelésével kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének
megismerése és megértése, a család erőforrásainak feltárása. A már említett közös
programokon nyílik rá lehetőségünk. Minden óvodapedagógus feladata, hogy a beszélgetések
alkalmával minél több információt gyűjtsön a gyermekről, melyet óvodai nevelőmunkájában
felhasználhat.
7.5. Szülői közösségek
Feladat a már meglévő szülői közösségek munkájának tartalmassá tétele, illetve az alakulóban
lévő Szülői klub működésében, szervezésében való aktív részvétel. Minden
óvodapedagógusnak érdeke, hogy a szülői közösségek jól működjenek, hiszen ez
elengedhetetlen feltétele a partneri viszonynak. A már működő SZMK segít az óvodai
rendezvények megszervezésében és lebonyolításában, támogatja intézményünk pályázatait.
Ilyen típusú rendezvényünk:
 Télapó
 Karácsonyi Klubdélután
 Farsangi Mulatság
 Ballagás-évzáró
 Gyermeknap
 Szüreti Mulatság

8. Intézményi önértékelés, eredményesség

8.1. Intézményi önértékelés

Készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján – felkért szakértő végzi.
8.2. Eredményesség
 Beóvodáztatási arány szinten tartása,

105
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Igazolatlan hiányzások csökkentése,

 Iskolaérettség elérése,
 Iskolakezdés időben,
 Integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás

Segédlet az értékeléshez

A háromhavonkénti értékelés célja:

 A pedagógusok és a szülői ház együttműködésének megvalósulása,
 Rendszeres, folyamatos kapcsolattartás kialakítása a gyermek eredményes nevelése,
oktatása érdekében.

Törvényi háttér:
 A 11/1994. (VI.9.) MKM rendelet 39./D§(7)
A gyermek egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését illetve a hátráltató
okokat az óvodapedagógusok 3 havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni:
 A gyermek szülőjét
 A gyermek és ifjúságvédelmi felelőst,
 Indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, illetve a pedagógiai
szakszolgálat képviselőjét.
 Az értékelés időpontjáról a szülőket írásban tájékoztatni kell, melyet dokumentálunk.
Jegyzőkönyvet kell vezetni, mely tartalmazza az értékelés időpontját, a megbeszélteket, a
résztvevőket és aláírásukat.
Az értékelésekre: szeptember, december, március és június hónapban kerüljön sor.
Az óvodapedagógusok feladatai:
Az óvodapedagógusok értékelő esetmegbeszélést tartanak. Ennek témája a HHH gyermekek
értékelése, melyet előzetesen egyeztetett szempontok alapján értékelnek. A megbeszélésen
részt vesz minden nevelő, aki a gyermeket neveli, fejleszti. Ki kell kérni annak a
szakembernek a véleményér is, aki egy-egy tevékenység alkalmával akár időszakosan is a
gyermekkel kapcsolatba kerül:
 Logopédus
 Fejlesztőpedagógus
 Néptánc oktató
 Gyermekjóléti szolgálat vezetője
 Gyermekvédelmi felelős
 Pedagógiai szakszolgálat szakembere
Óvodapedagógus feladatai:
1. egyéni fejlesztési terv készítése
2. értékelő napok megszervezése
3. egyéni értékelő lapok kitöltése

106
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. értékelés lebonyolítása

Értékelő napok szervezése

Szervezési munkáit az óvodapedagógus végzi az érintett körrel való egyeztetés után, Ezen a
megbeszélésen a gyermeket nevelő pedagógusok vesznek részt. A megbeszélésen a HHH
gyerekeket, előzetesen egyeztetett szempontok szerint kell értékelni. Az értékelést egyéni
gondolatokkal lehet/kell kiegészíteni. Az óvodapedagógus kérje ki a csoportjával,
gyermekeivel egy-egy tevékenység, illetve program alkalmával akár időszakosan is
kapcsolatba kerülő pedagógusok véleményét is. Ilyen lehet:
 Logopédus
 Gyógypedagógus
 Néptánc oktató
 Helyettesítő pedagógus
 Gyermekjóléti szolgálat munkatársa
 Óvodai szociális segítő
Az értékelés során a gyermek egyéni fejlesztési tervben meghatározott kompetenciákat kell
értékelni.
Az egyéni értékelő lap kitöltése és vezetése
Az értékelő lap szempontsorai a fejlesztési tervben meghatározott feladatokat tartalmazza. A
lap kezdetben jelen állapotot tükröz. Fontos, hogy ne csak a negatívumokat, hanem a
pozitívumokat is rögzítsük, hogy a szülő az értékelésen partner tudjon lenni. A sok negatívum
negatívként hat a szülőre, aki nem fog megjelenni az értékelésen.
Dokumentáció tárolása
Gyermekenként egy fűzős iratgyűjtőben célszerű tartani az anyagot, melyet a
gyermekcsoportokban az óvodapedagógus őriz.
Az iratok pontos, határidőben történő kitöltése nagyon fontos feladat!
Őrizendő:
 Egyéni fejlesztési terv
 Egyéni értékelő lapok
 Feljegyzések

Az értékelés lebonyolítása
Az óvodapedagógus feladata a szülővel történő megbeszélés előkészítése,
lebonyolítása során:
 Értékelés időpontját előkészíteni, intézményvezetővel, kollégákkal egyeztetni,
 A gyermek értékelésének időpontjáról a szülőt tájékoztatni, meghívót átadni, aláíratni,
 A megbeszélésen résztvevő pedagógusokat tájékoztatni a már meglévő időpontról,
Célszerű egy-egy esetre 30 percet szánni.

Ha a szülő nem jön el a megadott, illetve megbeszélt időre, úgy újabb időpont kijelölése
kötelező, ha így sem jön létre az értékelés, akkor családlátogatás keretében kell az értékelés
megejteni. Mindennek a megadott idő intervallumban (10 nap) meg kell történnie. Az
értékelésen való részvételt, az azon elhangzottakat a szülőnek aláírásával kell igazolni.

107
 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egyéni fejlesztési terv

A hátrányos helyzetű gyermekek részére kell egyéni fejlesztési tervez készíteni, amely az
óvodapedagógus feladata. Minden év augusztus utolsó hetében megtartott nevelőtestületi
megbeszélésen az intézmény vezetője tájékoztatja az óvodapedagógusokat, hogy
gyermekcsoportjaiban kik azok a gyerekek, akik halmozottan hátrányos helyzetűek. Egyéni
fejlesztési terv vonatkozzék:
 Szocializáció fejlesztésére
 Gondozási feladatok ellátására
 Kognitív funkciók fejlesztése
 Motiválásra
 Akaraterő fejlesztésére
 Önbizalom fejlesztésére
 Kitartó munkavégzés képességének kialakítására
Meg kell határozni, hogy adott idő alatt milyen mértékű előrehaladásra számíthat a nevelő,
illetve a gyermek. Egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését, illetve az
ezeket hátráltató okokat az óvodapedagógusok 3 havonta értékelik.
A fejlesztési terv elkészítése előtt:
 Állapítsuk meg, mi okoz nehézséget a gyereknek,
 Derítsük ki, miért vannak ilyen nehézségei,
 Próbáljuk megállapítani, hogyan tanul,
 Állapítsuk meg, milyen tanítási módszer segíti jobban a tanulásban,
 Mindig kérdezzük meg magunktól, hogy miért úgy közelítettük meg a dolgokat, vagy
van e jobb megoldás,
 Állapítsuk meg, hogy a terv főbb részeit „Ki fogja elvégezni? Milyen gyakran?”
 Állítsunk a gyermekek elé ösztönző célokat. Minden foglalkozás a gyerek korától és
képességeitől függjön,
 Folyamatosan ismételjünk és állapítsunk meg, miért nem sikerült elérni a kitűzött célt,
vagy ha sikerült, akkor a gyermek képességeit megfelelően igénybe vette-e,
 Gondoljuk végig, hogy vannak-e megvalósítható alternatívák, más lehetőségek, úgy,
mint stressz vagy viselkedés kezelése, amelyeket jelenleg nem alkalmazunk,
 Ne felejtsük el, hogy a gyerek csak úgy tudja kihozni magából a legtöbbet, ha az egész
óvoda együttműködik. Tájékoztassunk minden óvodapedagógust a nehézségekről, és
arról, hogy hogyan tudnak a helyzeten a leginkább segíteni.
Talán ez segítséget ad minden óvodapedagógusnak a munkához. Ennek alapján már meg lehet
határozni a fejlesztési területeket, és meg lehet határozni a fejlesztésre szánt időt. Az egyéni
fejlesztési terv nem egy végleges dokumentum. Munkánk során folyamatosan megbeszéljük
tapasztalatainkat, és annak alapján lehet bővíteni a fejlesztendő területeket, vagy az idő
intervallumot stb.

108