MWSZT Fészekhagyó Kézikönyv 2 Kiadás

Kézikönyv értelmileg
akadályozott fiatalok önállóbb

életvitelének támogatására
2016 Budapest
Magyar Williams Szindróma Társaság
Impresszum:
Szerzők:
Scholtz Krisztina
Heiszer Katalin
Boncz Beáta
Pogányné Bojtor Zsuzsanna
Szerkesztők:
Gimes Dóra
Scholtz Krisztina
Zimányi Zsófia
Lektor:
Trautmann Eszter
Pogány Anna Petra
Dr. Pogány Gábor
Közreműködők:
Kaposi Mária
Vid Natasa
Kiss Csilla
A Fészekhagyó program logóját tervezte:

Szebenyiné Siska Boglárka
Felelős kiadó:
ISBN 978-963-12-4826-5
Budapest, 2016.
TARTALOMJEGYZÉK:
1. ELŐSZÓ 4
2. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM BEMUTATÁSA 6
2.1 A Fészekhagyó program létrejöttének indokoltsága ........................... 6
2.1.1. A támogatott lakhatás és a támogatott foglalkoztatás megoldatlansága ... 6
2.1.2. Rövidebb előzmények, szárnypróbálgatások ........................................... 7
2.1.3. A program felépítése ................................................................................ 8
3. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM SZAKMAI HÁTTERÉNEK
ÉS KONKRÉT ELEMEINEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 9
3.1. A program szakmai háttere .......................................................................... 9
3.1.1. A Magyar Williams Szindróma Társaság ................................................ 9
3.1.2. A Fészekhagyó program előzménye, a Szárnypróba tábor .................... 10
3.1.3. Fészekhagyó projekt résztvevőinek, célcsoportjának bemutatása ... 12
3.1.3.1. A résztvevők jelentkezése ................................................................... 12
3.1.4 A Fészekhagyó projekt hosszú távú céljai .............................................. 13
3.2. A program konkrét elemei .......................................................................... 15
3.2.1. A Fészekhagyó fiataloknak szervezett tréningek alapelvei .................... 15
3.2.2. A projektet alkotó tevékenységek módszertana, alapelvei ..................... 16
3.2.2.1. A rendezvényszervezési és önálló élet tréningek módszertana ........... 18
3.2.2.2. Az „Önálló életvitel és rendezvényszervező” tréning szerkezete ........ 19
3.2.2.2.1. Elméleti képzés ................................................................................ 20
3.2.2.2.2. Intézménylátogatások ...................................................................... 20
3.2.2.2.3. Szituációs játékok, gyakorlatok ....................................................... 21
3.2.2.2.4. Játékos feladatok az önállóság gyakorlására .................................... 21
3.2.2.2.5. Otthoni feladatok ............................................................................. 22
3.2.2.2.6. Online feladványok, játékok és alkalmazások ................................. 22
3.2.2.2.7. Szakmai gyakorlat – rendezvényszervezés ...................................... 23
3.2.2.2.8. Szabadidős tevékenységek ............................................................... 24
4. AZ ELMÉLETI TRÉNING MODULJAINAK
RÉSZLETEZÉSE 25
4.1 Kommunikáció .............................................................................................. 25
4.1.1. Célja....................................................................................................... 25
4.1.2. Követelmények ...................................................................................... 26
4.1.3. Tartalom részletezése ............................................................................. 27
4.2. Jogok és kötelezettségek, munkavállalási alapok ...................................... 34
4.2.1. Célja....................................................................................................... 34
4.2.2. Követelménye ........................................................................................ 35
4.2.3. Tartalom részletezése ............................................................................. 35
4.3. Életvitel, önellátás ........................................................................................ 36
4.3.1. Célja....................................................................................................... 36
1
4.3.2. Követelménye ........................................................................................ 37
4.3.2. Tartalom részletezése ............................................................................ 37
4.4. Rendezvényszervezési, vendéglátási ismeretek ......................................... 41
4.4.1. Indoklás ................................................................................................. 41
4.4.2. Célja ...................................................................................................... 41
4.4.3. Követelménye ........................................................................................ 41
4.4.4. Tartalom részletezése ............................................................................ 42
4.5. Értékelés, minőségbiztosítás ....................................................................... 45
4.5.1 Értékelés szempontjai:............................................................................ 45
4.5.2. Értékelés formája és tartalma ................................................................ 45
4.5.3. Tréning elvégzésének igazolása és fokozatai ........................................ 46
5. AZ ÖNÁLLÓ ÉLET TÁBOR 47
5.1. Cél ............................................................................................................... 47
5.2. Alapelvek ..................................................................................................... 48
5.3. Helyszín ........................................................................................................ 49
5.4. Előkészületek ............................................................................................... 50
5.5. Keretek, szabályok ...................................................................................... 50
5.6. Kommunikáció ............................................................................................ 52
5.7. Szakemberek................................................................................................ 53
5.8. Feladatkörök................................................................................................ 53
5.9. Munkatevékenységek .................................................................................. 54
5.8.1. Állatgondozás ........................................................................................ 54
5.8.2. Ház körüli tevékenységek ...................................................................... 55
5.8.3. Kerti munkák ......................................................................................... 55
5.8.4. Konyhai tevékenységek ......................................................................... 56
5.8.5. Napi rituálék .......................................................................................... 56
5.8.6. Reggeli torna ......................................................................................... 57
5.8.7. Napirend megbeszélése és pénzbefizetés .............................................. 57
5.8.8. Napi összegzés, blogírás, fizetések kiosztása ........................................ 58
5.8.9. A nap dolgozója választás ..................................................................... 58
5.8.10. Szabadidős programok ........................................................................ 59
5.8.11. Érzékenyítő tréning ............................................................................. 59
5.8.12. Nyílt nap .............................................................................................. 60
6. TANANYAG 61
6.1. A Fészekhagyó program ............................................................................. 61
6.2. Rendezvényszervezés .................................................................................. 62
6.3 Fontos tudnivalók ......................................................................................... 63
6.4. Mit kellett csinálni a Fészekhagyó fiataloknak? ....................................... 64
6.4.1. Video feladatok ..................................................................................... 64
6.4.2.Tréning ................................................................................................... 66
6.4.3. Rendezvényszervezés ............................................................................ 67
6.4.3.1. Milyen rendezvények vannak? ........................................................... 69
6.4.3.2. A rendezvényszervezés szakaszai ....................................................... 75
2
6.4.3.2.1.Tervezés ............................................................................................ 75
6.4.3.2.2. Programterv ..................................................................................... 81
6.4.3.2.3. Étel és ital ........................................................................................ 84
6.4.3.2.4. Költségvetés ..................................................................................... 87
6.4.3.2.5. Előkészítés ....................................................................................... 90
6.4.3.2.6. Helyszínbejárás ................................................................................ 90
6.4.3.2.7. Most egy konferencián felmerülő feladatköröket fogunk bemutatni
....................................................................................................................... 106
6.4.3.2.7.1. Ruhatáros .................................................................................... 108
6.4.3.2.7.2. Regisztráció ................................................................................ 111
6.4.3.2.7.3. Büfé ............................................................................................ 113
6.4.3.2.7.4. Berendezés .................................................................................. 121
6.4.3.2.7.5. Technikus.................................................................................... 125
6.4.3.2.7.6. Fotós/videós ................................................................................ 126
6.4.3.2.7.7. Utómunkálatok ........................................................................... 128
6.4.3.2.7.8. Értékelés ..................................................................................... 128
7. Szakirodalom 132
8. Mellékletek 134
3
1. ELŐSZÓ
“Az álmok valóra válnak”
Sok-sok álmunk volt, és most sincs belőle hiány...
Ahogy a címben említett Barbara Scheiber könyv előszavában írtam

akkor még Williams szindrómás gyermeket nevelő három gyermekes
szülőként: “ A legnagyobb öröm, ha közöttünk nőhetnek fel és
megkapják mindazt a szeretetet, fejlesztést, törődést, amire szükségük
van, akkor ugyanúgy teljes értékű, boldog életet élhetnek, mint
egészséges társaik…”
Azóta fiatal felnőtté cseperedett a lányom és látom, hogy elég rögös út
vezet ehhez a kiteljesedett élethez. Az egyik akadály ezen az úton
éppen a megfelelő önállósodás előtt tornyosul. Mi, a helyes
önértékelés mellett, szárnyakat, önbizalmat szeretnénk adni a fiatal
felnőtteknek, hogy bizakodóan tekintsenek a jövőbe és ne
problémának, hanem izgalmas kihívásnak érezzék a szülőktől történő
fokozatos elválást. A társadalom egyelőre csak nagyon kis mértékben
segíti ezt a folyamatot, mivel kevés a megfelelő munkahely,
lakóotthon, valamint nincs megfelelő tréning lehetőség az ezekre
történő felkészülésre...
A felmerülő problémákra reflektálva indította útra először a
Szárnypróba, majd a Fészekhagyó projektet a Magyar Williams
szindróma Társaság a Norvég Civil Támogatási Alaptól elnyert
támogatással és számos szakember és együttműködő szervezet
segítségével. A program zárásához közeledve és az eredményeket
látva bizton állíthatom, hogy nagy lépést tettünk a meglévő hiányok
pótlása felé.
Ismét valóra vált egy álom! Mi azt szeretnénk, ha az az igazán nagy
álom is valóra válhatna még az életünk folyamán, hogy fiatal
4
felnőttjeinknek megfelelő munkája lenne, szerető, empatikus
emberekkel lennének körülvéve és mindazt meg tudná adni nekik az
élet, egy lakó otthonban, amit mi nyújtanánk nekik, ha velünk
maradhatnának.
Olvassák el ezt a színes és értékes ismereteket nyújtó könyvet, melyből
sok hasznos tapasztalatot szűrhetnek le és alkalmazhatják más
hasonló problémával élő emberek álmainak megvalósításában!
Végül álljon itt egy idézet, egy ima részlete Marjorie Chapelltől, ami
nagyon szépen kifejezi azt, amit a sérült emberek szeretnének, ahogy
én látom, aki köztük élek:
“... Áldott, aki mellettünk áll,
amikor valami újba kezdünk,
mert számára a hibáink eltörpülnek
az eredményeink mellett.
Áldott aki segítségünket kéri,
mert a legnagyobb szükségünk arra van,
hogy szükség legyen ránk….”
az MWSzT elnöke
5
2. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM
BEMUTATÁSA
2.1 A Fészekhagyó program létrejöttének indokoltsága

2.1.1. A támogatott lakhatás és a támogatott foglalkoztatás
megoldatlansága
Hazánkban az értelmileg akadályozott emberek önálló életének és
munkába állásának feltételei még sok szempontból megoldásra
várnak.
Az iskolarendszerből kikerülő Williams szindrómával, illetve más
értelmi fogyatékossággal élő fiatal felnőttek további napi élete,
felügyelete súlyos terhet jelent családtagjaik számára. A támogatott
lakhatás feltételei, az adottságaiknak megfelelő foglalkoztatásuk, a
napi életre történő felkészítésük nem megoldott, sőt az ilyen célú
kezdeményezések támogatása nagymértékben beszűkült. Az érintettek
és családjaik súlyosan hátrányos helyzetben vannak, hiszen ezek a
sérült emberek nem képesek a segítség nélküli, önálló életre, emberi
és állampolgári jogaikat nem tudják érvényre juttatni. Szükséges volt
egy olyan program összeállítása, ami első lépésben a Magyar
Williams Szindróma Társaság tagjainak segít a szülőktől való
leszakadásban, az önállóság fejlesztésében, hosszabb távon pedig
mintául szolgálhat a résztvevők tágabb környezetében élő, hasonló
problémákkal küzdő sorstársaknak, már túlmutatva szervezetünk
alapvető tevékenységein. Az értelmi sérült személyek munkára való
felkészítése csak speciális programmal lehetséges, amit különösen
megnehezít, hogy mi szeretnénk önfenntartóvá váló, versenyképes
piaci munkalehetőséget teremteni számukra.
A jelenleg már működő nappali ellátó intézmények, illetve
lakóotthonok kapacitása nem elég, a védett munkahelyek sem tudják
6
kielégíteni az igényeket. Célcsoportunk tagjai különböző
képességekkel rendelkeznek, ezért segítésük, támogatásuk különböző
mértékben szükséges. Ahhoz, hogy megteremtsük, illetve megtaláljuk
számukra a megfelelő ellátási formákat, nagyon fontos a szakszerű
felkészítés. Programunk megoldást kínál jelenleg érintett
fiataljainknak, hogy szakemberek vezetésével elsajátíthassák az
önálló élethez elengedhetetlen, alapvető készségeket, és hogy
megtegyék az első lépéseket a függetlenség felé. Ezzel párhuzamosan
a szülőket is szembesíti azzal, hogy gondoskodniuk kell gyermekeik
jövőjéről, meg kell őket tanítani a szülői felügyelet nélküli életre. A
szakemberek előadásai, a közös műhelymunka, konzultációk
felkészítik a családtagokat arra, hogy nyugodt szívvel elengedjék
gyermekeiket.
2.1.2. Rövidebb előzmények, szárnypróbálgatások

A Norvég Civil Támogatási Alap által finanszírozott Fészekhagyó
projektet megelőzte a 2013 őszén megrendezésre került Szárnypróba
tábor (mely – a kézikönyvben bemutatott Fészekhagyó Programhoz
hasonlóan - szintén a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával
jött létre). Ez a kétszer egyhetes, önálló életre nevelő tábor a
szabadszállási Strázsa tanyán megalapozta a Fészekhagyó program
elindítását. A táborban a fiatalok nemcsak annyiban gyakorolhatták az
önállóságot, hogy saját környezetükért, saját magukért vállaltak
felelősséget, de az egy hét alatt rendszeresen munkát végeztek
(munkaszerződést kötöttek1 és fizetést kaptak), így egyaránt
betekintést nyerhettek a munka világába is.
1 Ld. Melléklet
7
2.1.3. A program felépítése
Rendezvényszervező csapat
A Fészekhagyó projekt során tapasztalatokat gyűjtöttünk a
rendezvényszervezéshez kapcsolódó képességekről, ezeket
fejlesztettük, ehhez kapcsolódó tevékenységeket gyakoroltuk.
Létrehoztunk egy
rendezvényszervező csoportot,
több eseményt megszerveztünk
és lebonyolítottunk. Így
szervezetünk rendezvényei
egyértelműen az érintettek
közvetlen igényeinek feleltek
meg, mivel aktívabban részt
tudtak venni a szervezésben. Ennek eredményeképpen szándékaink
szerint elindulhat egy for-profit vállalkozás, ami később akár
munkáltatást és lakhatást biztosíthat a résztvevők számára.
Tréningek
Szakemberek által vezetett tréningeken 6 konkrét rendezvényt
szerveztünk a résztvevőkkel közösen az egy napostól, a két hetesig.
Széles körű szakmai együttműködések megszervezésével igyekeztünk
programjainkat és tréningjeinket minden résztvevőnk igényeinek
megfelelővé tenni maximálisan bevonva és támogatva a szülőket.
A szakmai program kidolgozásában a norvégiai Frambu Ritka
Betegségek Erőforrás Központ segítette a Társaságot az előzetes
együttműködéseken alapulva.
A komplex program több, egymást erősítő és támogató elemből épül
fel. Ebben a kézikönyvben, a programunkban szereplő modulok
bemutatására vállalkozunk.
8
3. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM SZAKMAI
HÁTTERÉNEK ÉS KONKRÉT ELEMEINEK
RÉSZLETES BEMUTATÁSA
3.1. A program szakmai háttere

3.1.1. A Magyar Williams Szindróma Társaság
A Szárnypróba, majd Fészekhagyó programot
elindító szervezetet 1999-ben érintett szülők
alapították; tevékenységét tekintve országos
hatáskörű, gyermek, és ifjúsági célokat
megvalósító közhasznú egyesület.
És hogy kik is azok a Williams szindrómás
gyermekek és felnőttek, akik köré a szervezet
felépült? A Williams szindróma egy ritka
genetikai állapot (becslések szerint 10-20000 születésből egy fordul
elő) mely egészségügyi és fejlődési problémákat okoz. Ebből
következően Magyarországon kb. 400-1200 családot érinthet,
melyeknek sajnos még az 30 %-a sincs diagnosztizálva. Általános
egészségügyi problémáik mellett jellemző a nagyon nyitott,
szociábilis viselkedés, a jó kommunikációs képességek és a jó zenei
hallás. Mindemellett általában középsúlyos értelmi
akadályozottságban érintettek.
Hazánkban Társaságunk az egyetlen, a Williams szindrómás (WS)

emberek speciális igényeivel foglalkozó szervezet. Célunk az
országban a Williams szindrómás, illetve más ritka betegséggel 2 élő
gyermekek, felnőttek és családjaik segítése, érdekvédelme,
integrálása, a társaság tagjainak segítő közösségekké való szervezése,
tapasztalatcserék szervezése, információk közreadása. Komplex
2Európai definíciója szerint előfordulási gyakorisága kisebb, mint 1/2000 fő. Forrás:
http://www.rirosz.hu/erintetteknek/ritka_betegsegekrol
9
orvosi, gyógypedagógiai, mozgásfejlesztési háttér fenntartása, a WS-
sel kapcsolatos kutatások támogatása.
E céljainkat szolgálja a halmozottan sérült gyermekek fejlesztése, a
szülők és szakemberek informálása, a gyógypedagógia, a
mozgásfejlesztés, a speciális nyelvoktatás valamint a zene-,
művészetterápia és zeneoktatás területén, elősegítve az önállóbb
életvitelt, a gyermekek integrációját és a családok lelki egészségét.
A Társaság tevékenységei:
● családi fejlesztő tábor (minden évben megrendezésre kerülő nyári
tábor, ahol szülők és gyermekeik együtt vesznek részt)
● speciális úszásoktatás (heti rendszerességgel)
● zenés kondicionáló torna (gyerekeknek és szülőknek, heti
rendszerességgel)
● speciális angol és kommunikáció oktatás (heti rendszerességgel)
● egyéni gyógypedagógiai fejlesztés
● zenei fejlesztés (heti rendszerességgel)
● dráma, tánc, kézműves foglalkozás
● szülőklub (rendszeres előadások a szülőket érintő témákban)
● konferenciák szervezése
● hazai és nemzetközi érdekvédelem
● kutatásokban történő részvétel
● szabadidős tevékenységek (színház, táncház, bulik…)
● országos szintű tevékenységünk a környező országok magyar
lakta területeire is kiterjed.
3.1.2. A Fészekhagyó program előzménye, a Szárnypróba tábor

A bevezetésben felvázolt problémák megoldásait keresve szervezte
meg a Társaság 2013 őszén - a Fészekhagyó projektet megelőzően - a
Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából a Szárnypróba tábort.
A program célja az iskolából kikerülő fogyatékossággal élő fiatalok
(és családjaik) önálló életre és a munka világára való felkészítésének
10
megkezdése volt; 2x7 napos tábor keretében, mely az első lépést
jelentette a tartós lakhatási feltételek kialakítása területén.
A tábornak a szabadszállási Strázsa Tanya adott otthont. A 2x7 napos
turnusban két meghirdetett időpontra lehetett jelentkezni.
Turnusonként 12, 14-35 év közötti fiatalt táboroztattunk 4 kísérővel
és a helyiek segítségével.
A táborban, 3 csoportban, csoportonként 4 fiatallal és egy kísérővel
szerveződtek a tevékenységek. Ezek az önellátást és a munka világára
történő felkészítést célozták, így a fiatalok kipróbálhatták magukat
kertészként, állatgondozóként és konyhásként is. Emellett
természetesen saját maguk körül és a szobájukban is rendet kellett
tartaniuk. Minden esetben arra próbáltuk szoktatni a fiatalokat, hogy
egyedül, vagy a lehető legkisebb segítséggel végezzék el a
feladatokat.
Nem az volt a célunk, hogy a nehézségekkel és kötelezettségekkel
szembesítve mélyvízbe dobjuk őket, hanem hogy megérezzék a
munka szeretetét és a jól elvégzett munka nyújtotta örömet, jóleső
fáradtságot és fontos volt, hogy emellett jól is érezzék magukat.
Megtapasztalják, hogy mi mindenre képesek.
Külsős programokon ellátogattunk a városba, a piacra, ahol a fiatalok
saját keresetükből önálló döntésük alapján vásárolhattak. A tábor
utolsó napján nyílt napot hirdettünk, ahol az érdeklődő szülőknek is
bemutattuk a tábori, önálló életet. A projekt egy konferenciával zárult,
melynek során az érintetteken és családjaikon kívül a szakemberek is
megismerkedhettek a Strázsa Tanyával közösen kidolgozott fejlesztő
programmal.
11
3.1.3. Fészekhagyó projekt résztvevőinek, célcsoportjának
bemutatása
A program célcsoportját –a
résztvevők korosztályát a
Szárnypróba táborokban
résztvevőkéhez képest egy kicsit
szélesítve - a 16-40 év közötti
Williams szindrómával, vagy hasonló
nehézségekkel élő fiatalok, illetve
családtagjaik jelentik.
A tréninghez a Williams szindrómásokon kívül csatlakozhattak más,
hasonló nehézséggel élő ritka beteg vagy még diagnózis nélkül élő
fiatalok. Ritka betegségeknek nevezzük azokat az életet veszélyeztető
vagy krónikus leépüléssel járó betegségeket, melyek előfordulási
gyakorisága kisebb, mint 1/2000 (Európai Uniós definíció). Noha ez
az arány nagyon kevésnek tűnhet, a kb. 6-8000 fajta betegség miatt
összességében a lakosság 6-8%-a közvetlenül érintett. Ez csak
Magyarországon kb. 800 000, Európában 30 millió főt jelent.
Sajnos az általánosan elmondható, hogy a 6-8000 féle ritka betegség
bármelyikének megjelenése hatalmas terhet ró a családra több
szempontból is. Együtt élni egy ritka betegséggel kihatással van az
élet minden területére; így például az iskolaválasztásra,
munkavállalásra, a kikapcsolódási lehetőségekre, a közösségi életre.
Ez megkülönböztetéshez, izolációhoz, kirekesztéshez,
diszkriminációhoz és gyakran a szakemberek korlátozott számához is
vezethet, különösen, e komplex, „szokatlan” betegségek esetében.
3.1.3.1. A résztvevők jelentkezése

A programra jelentkezni első sorban a Magyar Williams Szindróma
Társaság tagjai közül lehetett, valamint a létszámtól függően tagi
ajánlások után kerülhetnek be a programba a fiatalok. A tréning
megkezdését megelőzően kiscsoportos beszélgetéseket szerveztünk
12
külön a szülők, külön pedig az érdeklődő fiatalok számára, ahol
felmérhettük és pontosíthattuk az igényeket.
A jelentkezést az életkoron és az értelmi sérülés egyértelmű meglétén
kívül nem kötöttük más feltételekhez. Úgy gondoljuk, hogy mindenki
képes a saját életének és környezetének pozitív, hasznos irányba
mutató befolyásolására, ezért a tréninget is úgy alakítottuk, hogy
minden résztvevő számára érthető és használható legyen, illetve a
rendezvényszervezésben is mindenki képességeinek és
érdeklődésének megfelelően vett részt. Pilot projektként különösen
izgalmas volt megtapasztalni, hogy bár különböző sérültséggel és
képességekkel élő fiatalok vettek részt a programban, mindenki
számára sikerült olyan tevékenységet találni, amiben a csapat aktív
tagjaként részt vehetett a képzésben és a munkában.
3.1.4 A Fészekhagyó projekt hosszú távú céljai

Projektünk a Társaság jelentős hányadának összefogása keretében jött
létre, ami a középtávon kitűzött célok elérésén túl azért is fontos, mert
a közös munka erősíti a civil szervezeteket, aminek következtében
hatékonyabban tudnak fellépni érdekeik érvényesítéséért. Kiemelten
fontosnak tartottuk, hogy a projekttel hosszú távon is hozzájáruljunk
egy társadalmilag sérülékeny csoport problémáinak megoldásához,
törekedve a fenntartható fejlődésre Reméljük, hogy a program során
szerzett tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztásával mások számára
is hasznosítható lehetőséget adunk a hátrányos helyzetű
fogyatékossággal élők életminőségének javításához. A számos, de kis
létszámú civil szervezet összetett tudása, és kommunikálása képes
társadalmi szinten is a tudatformálásra. Nem elég beszélni a
problémáról, hanem proaktív módon megoldásokat kell keresnünk és
megvalósítani azokat. A társadalom érzékenyítése és tájékoztatása
mellett fontos, hogy a fogyatékossággal élőkkel a társadalom valódi,
aktív résztvevőként találkozzon és a sajnálat helyett az egyenrangú
társat lássa meg bennük.
13
A Fészekhagyó Program után is folytatni kívánt, felnőtt értelmileg
akadályozott emberekre fókuszáló programjaink legfőbb céljai
tételesen, melyek eléréséhez még sok kitartásra és szakértő segítségre
lesz szükségünk:
• A sérült fiatalok számára nappali ellátást, munka lehetőséget,
majd támogatott lakhatási lehetőséget is biztosító ellátási forma
kidolgozása, működési feltételeinek megteremtése és hosszú távú
fenntartása.
• Erősíteni a 16-40 év közötti fogyatékkal élő ritka betegek
önállóságát, társadalmi aktivitását, megfelelő
munkatevékenységek és optimális feltételek megteremtésével.
• Az önállóbb életvitel egyénre szabott lehetőségeinek
feltérképezése és alkalmazása, a mindennapi életben is szükséges
ismeretek átadása a fiatalok és szüleik számára.
• Megfelelő támogató környezet megteremtése, hogy a
fogyatékossággal élő emberek is hasznos, értékteremtő és
felelősségteljes szerepben mutatkozhassanak meg.
• Lehetőség teremtése, hogy a társadalom, és az illetékes
hatóságok megismerhessék és elfogadhassák az értelmi
fogyatékossággal élő résztvevőket.
• A fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának
támogatása a tapasztalatokat és eredményeket továbbadva, egyre
több érintettel és társszervezettel együttműködve.
• A kitűzött célokon keresztül - a szervezet erősítésén túlmutatóan
- a hasonló civil szervezetekkel való együttműködés elősegítése
• A tevékenységnek a külvilágnak (benne a döntéshozóknak)
történő megmutatásával az ismertség, társadalmi elismertséget
növelése
14
3.2. A program konkrét elemei
3.2.1. A Fészekhagyó fiataloknak szervezett tréningek alapelvei
Röviden összefoglalva a tréning tervezése és megvalósítása során az
alábbi alapelvek mentén dolgoztunk:
• „Semmit rólunk nélkülünk!” azaz a szakmai team-nek tagjai a
szakértők mellett a szülők és a fiatalok képviselői is, annak
érdekében, hogy a célcsoport szempontjait és igényeit
folyamatosan tekintetbe tudjuk venni. A normalizációs elvek
mentén, a tréning résztvevőit így valódi partnerként, a
folyamatba minél aktívabban bevonjuk.
• Olyan ismeretanyag összeállítását, kidolgozását, átadását és
alkalmazását tegyük lehetővé, ami hasznos életvezetési
segítséget nyújt
• Valós piaci igényekre épülő, fenntartható szolgáltatási és ellátási
struktúra alapjait biztosítsa
• Segítsük az elsajátított ismeretek, készségek otthoni környezetbe
történő beemelését és alkalmazását, hogy valós igényekre
tapasztalható, valós válaszokat tudjon adni.
• Egyéni differenciálással, változatos elméleti és gyakorlati
ismeretek biztosításával minden résztvevő számára aktív,
élményekben gazdag programot biztosítsunk.
• Az eredményeinket, kidolgozott szakmai anyagainkat, jó
gyakorlatainkat és tapasztalatainkat minél szélesebb kör
bevonásával dolgozzuk ki és terjesszük, hogy közvetlen vagy
közvetett módon minél szélesebb körhöz eljusson.
• A projekt során minél több civil szervezettel történő
együttműködés kiépítése
15
3.2.2. A projektet alkotó tevékenységek módszertana, alapelvei
● Rendezvényszervezési és Önálló Életvitel Tréning [a
módszertan részletezését ld. később]
Célja volt felkészülni elméleti és gyakorlati szinten egy-egy
rendezvény megszervezésére, az ehhez szükséges feladatok
feltérképezése és ellátása a megfelelő asszisztencia biztosításával. A
tréningek havi rendszerességgel kerültek megrendezésre.
● Rendezvények
A projekt 18 hónapja során összesen 6 rendezvényt szerveztünk a
Fészekhagyó csoport megvalósításában. Újévi mulatság, integrált
Gyermeknap, Önálló élet tábor - érzékenyítő tréning, Halloween buli,
integrált Mikulás nap, Záró konferencia. Ezek a későbbi non-profit
vállalkozáshoz referenciamunkaként is szolgálnak majd.
● Facebook oldal indítása, online feladatok
A tréningalkalmak között a résztvevők online, otthon elvégzendő
feladatokat kaptak. A Facebook felületre különböző önálló élettel,
háztartási munkákkal kapcsolatos, általunk készített videókat
töltöttünk fel, amik alapján a felületet követők elsajátíthatták és
otthon kipróbálhatták, gyakorolhatták a bemutatott tevékenységeket.
A partnerek és más együttműködő szervezetek tagjai számára is
nyitott oldal lehetővé tette, hogy olyanok is bekapcsolódjanak a
programba, akik lakóhelyük távolsága, vagy egyéb technikai okok
miatt személyesen nem tudtak részt venni a tréningeken. Egyes
elemei pl. az ép kisiskolás gyermekek számára is hasznosak lehettek.
Az oldal megtalálható a www.facebook.com/feszekhagyok linken.
● Önálló élet tábor
Tábort rendeztünk a Szárnypróba projekt mintájára szülők nélkül, a
szabadszállási Strázsa tanyán. Itt a résztvevők amellett, hogy az
önálló életre készültek (önellátás, tisztálkodás, takarítás, ételkészítés,
tanyasi munkában részvétel, stb.), egy helyi érzékenyítő fesztivál
szervezői feladatait is ellátták. Erdei iskola jelleggel a kiskorú
16
Williams szindrómás gyerekek is csatlakozhattak a táborhoz, az
idősebb résztvevők mentorálásával.
● Szülőtréning
Két szakember vezetésével (pszichológus és gyász-tanácsadó), zárt
csoportú pszichológiai tréning, intenzív terápiás munka folyt a
szülőknek az önállóság segítése és az elengedés témakörében (havi
rendszerességgel, 9 hónapon át). A szülőtréning módszerének
ismertetése a 2. számú mellékletben található.
● Workshop
Nyári táborunk alatt, három napos program keretében a szülők,
valamint a fiatalok hosszú távú, praktikus megoldások közös keresése
érdekében műhelymunkában vehetett részt. Itt együttműködő
szervezetek meghívott előadói ismertették a jó gyakorlatokat,
elemezték a tapasztalatokat és gondolkodtak közösen a jövőképen.
Mindeközben a fiatalok intenzívebb formában gyakorolhatták az
évközben a tréningek során megismert tevékenységeket; valamint
olyan további fiatalok kapcsolódhattak be a munkába, akik évközben
különböző okokból nem tudnak.
● Záró konferencia
Rendezvény a szülők, szakemberek és más civil szervezetek,
együttműködő partnerek részére. Nemzetközi szakértők előadásaival,
a partner szervezetek bemutatkozásával és a tapasztalataink
bemutatásával.
● Szakmai anyagok kidolgozása és disszeminációja
A projekt során a fényképes és videós dokumentáció mellett nagy
hangsúlyt helyeztünk a kidolgozott módszertanunk különböző
formában történő rögzítésére. Ezért projekt bemutató kisfilmeket
készítettünk, továbbá jelen kézikönyvet írjuk a tapasztalatainkról,
melyeket online formában, ingyenesen is elérhetővé teszünk
honlapunkon: www.williams.org.hu, illetve
https://sites.google.com/a/williams.org.hu/feszekhagyo-program/.
17
● Szakmai gyakorlat
Az elméleti tudás gyakorlatba ültetését célozva a Fészekhagyós
fiatalok szakmai gyakorlatot végeztek olyan rendezvényeken,
amelyeket bár nem mi szerveztünk, de felkérést kaptunk
meghatározott, a rendezvény szervezéshez kapcsolódó feladatok
elvégzésére.
3.2.2.1. A rendezvényszervezési és önálló élet tréningek módszertana
A tréning résztvevői eltérő képesség struktúrával, érdeklődéssel és
tapasztalatokkal érkeztek, ezért az egyéni differenciálás és/vagy a
kiscsoportos (3-5 fős) csoportbontás lehetőségét minden módszertani
lépésnél figyelembe kellett vennünk. Emellett nagyon fontosnak
tartottuk az alábbi elvek megvalósulását a tréningprogram során:
• a szemléltetésen alapuló elméleti alapok és a gyakorlati
ismeretek megfelelő arányának megtalálása
• a tréningen résztvevők érdeklődésének és motivációinak
előzetes felmérésén alapuló szituációs gyakorlatok és példák
beemelése
• interaktív tanulási módszerek alkalmazása az elmélet
elsajátításához
• innovatív technikai eszközök és a közösségi média
lehetőségeinek kihasználása (filmek, fényképek stb.)
• inkluzív élethelyzetek megteremtése és kihasználása, valós
élethelyzetek megbeszélése és feldolgozása akár saját példákon
keresztül
• önálló tevékenységre és kezdeményezésre ösztönző környezet
megteremtése (személyi és tárgyi is)
18
• a programban segítőként
résztvevők megfelelő
felkészítése és koordinálása,
ami jelen képzés kapcsán
azért is kulcsfontosságú,
mert „pilot-projektként”
előzetes tapasztalatok nem, vagy csak részben álltak
rendelkezésünkre, ezért a segítőkkel a tréning során rendszeres
team értekezletek és esetmegbeszélések szervezését tartottuk
szükségesnek.
• a családok bevonása a tervezési folyamatba, hogy valós
szükségletekre/igényekre épülő valós válaszok születhessenek
3.2.2.2. Az „Önálló életvitel és rendezvényszervező” tréning

szerkezete
A tréning több, összekapcsolódó elemből épült fel. A 13x3 órás, azaz
összesen 39 órás tréning 4 modulban került feldolgozásra. A modulok
részben különálló foglalkozásokként (pl.: a heti, rendszeres
kommunikáció órák) részben a tevékenységekben, foglalkozásokban
vegyítve jelentek meg.
Az egyes modulok közötti óraszámelosztást az alábbi táblázat
mutatja:
MODUL ÓRASZÁM
Kommunikáció 10
Jogok, kötelességek, munkavállalási alapok 5
Életvitel, önellátás 10
Rendezvényszervezés alapok 14
19
A táblázatban jelzett 39 óra csak az elméleti képzést és a szituációs
játékokat, gyakorlatokat foglalja magába. Ezt egészítették ki a házi
feladatok, online feladványok és a valós szakmai gyakorlatot biztosító
rendezvények.
A program első szakaszában elsősorban az elméleti részre, a
legfontosabb témák körbejárására; második szakaszában pedig főleg a
gyakorlati lehetőségek biztosítására koncentráltunk.
3.2.2.2.1. Elméleti képzés

Célja a modulok témaköreihez kapcsolódó alapfogalmak és
protokollok megismertetése, a közös gondolkodáshoz és tervezéshez
szükséges alapismeretek átadása és elsajátítása gyakorlati példákon és
esetelemzéseken keresztül. Az elméleti képzés mindig az MWSZT
irodájában valósult meg. Így az elméleti tréningalkalmaknak részévé
vált a közlekedés gyakorlása. Törekedtünk arra, hogy a fiatalokat ne
szüleik, hanem segítők kísérjék az irodába, mivel ez is jó alkalom volt
a fejlesztésre. Út közben ellátogattak az élelmiszerboltba, ahol
maguknak vásároltak ebédet, vagy az ebéd alapanyagait, amit aztán
közösen készítettünk el az irodában. Így gyakorolhatták a
pénzhasználatot, a vásárláshoz tartozó viselkedési és kommunikációs
formákat, és a konyhai munkákat is egyaránt.
Alkalmazott módszerekben a bemutatás, megbeszélés, cselekedtetés,
mozaik-módszer, vizuális demonstráció elemeit részesítjük előnyben.
3.2.2.2.2. Intézménylátogatások
Célja a rendezvényszervezést
gyakorlatban végző helyek,
intézmények meglátogatása. A
program során egy étterembe/
kávézóba (Mozsár Kávézó) és a
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba, illetve a
20
különleges csokoládékat gyártó vállalkozáshoz; a Kockacsoki
műhelyébe látogattunk el. A kávézóban a résztvevők betekintést
nyerhettek az ottani feladatok, munkakörök végzése után végre
bemehettek a “színfalak mögé”. A Magyar Kereskedelmi és
Vendéglátóipari Múzeumban tartott foglalkozás során
megismerkedhettek a vendéglátás történetével és a kreatív
szendvicskészítés fortélyaival. A Kockacsokiban a fiatalok
megismerkedhettek a műhelyben folyó munkával, a munkavégzés
folyamatával és szabályaival és kipróbálhatták a csokoládékészítést.
A képzésnek ebben a részében fontos fejlesztési terület volt a
közlekedés. A fiatalok ugyan kísérettel közlekedtek a különböző
helyszínekre, de az utazás közben segítőik arra törekedtek, hogy a
lehető legnagyobb szabadságot és önállóságot biztosítsák nekik
mindeközben. Utazás közben különböző tájékozódási feladatokat
kaptak, vagy a közlekedés szabályairól beszélgettek.
Valamennyi tréning típus során alkalmazott módszerek a bemutatás,
tapasztalatszerzés, cselekedtetés, előadás, hospitálás.
3.2.2.2.3. Szituációs játékok, gyakorlatok

Célja az elméleti ismeretek gyakorlati élethelyzetekre fordítása
konkrét helyzetek bemutatásával, kipróbálásával és elemzésével.
Alkalmazott módszerekben a videó és képelemzés mellett a
drámapedagógia eszközeit is igénybe vettük. Alkalmaztuk egyes
esetekben a videótréning módszereit, azaz a saját helyzetkezelések
visszatükrözését a rögzített videók elemzésével.
3.2.2.2.4. Játékos feladatok az önállóság gyakorlására

Célja az önálló élethez tartozó tevékenységek játékos formában
történő tanítása, a gyakorlás elősegítése, kedvcsinálás a
házimunkákhoz, vagy éppen önvédelmi gyakorlatok tanulása.
21
Az 1. számú mellékletben részletes leírást adunk ezekről a
gyakorlatokról.
3.2.2.2.5. Otthoni feladatok

Célja egyrészt az elsajátított ismeretek begyakorlása, másrészt az
önálló életvitel modul egyes elemeinek otthoni környezetbe történő
beépítése és alkalmazása, a szülők és családok aktívabb bevonásával a
folyamatba.
Az alkalmazott módszerek az otthoni feladat
és a téma jellegétől változtak. Lehetőség
szerint elvégzésük dokumentálható
formában bemutatásra került a következő
tréning alkalommal. Ezek a feladatok főleg
a tréningen tanultak gyakorlatba való
átültetését célozták. Általában azt kértük,
hogy az otthon végzett feladatokról képet,
vagy videót készítsenek, vagy a
feladatvégzés produktumát hozzák el a
legközelebbi alkalomra (pl. süteménysütés,
bevásárlásról kép…).
3.2.2.2.6. Online feladványok, játékok és alkalmazások

Célja a folyamatos érdeklődés fenntartása volt. A játékos feladatokon
keresztül a motiváció erősítése, valamint a tágabb közösség bevonása
és a modern technikai eszközök és kommunikációs formák
elsajátítása.
Alkalmazott módszerek:
Facebook csoport, videók
készítése és megtekintése
háztartási munkák
témakörben, fotók
22
posztolása, bejegyzések, számítógépes felhasználói ismeretek
tanítása.
Ez volt az a terület, ami számunkra talán a legnagyobb nehézséget
jelentette. Hamar szembesültünk vele, hogy a csoport tagjainak csak
egy része rendszeres Facebook használó, illetve a Facebook csoport
használatában a legtöbbjüknek szülői segítségre volt szükségük
(általában a szülők posztoltak képeket az otthon házi feladatként
elvégzett tevékenységekről). Az online feladatokkal való lelkesítés
leginkább abban nyilvánult meg, hogy a fiatalok szívesen készítettek
házimunkákat bemutató felvételeket, amiket aztán tananyagként a
csoportban megosztottunk.
A Fészekhagyó csoport Facebook oldala és a videó tananyagok ezen a
linken találhatóak:
www.facebook.com/feszekhagyok
3.2.2.2.7. Szakmai gyakorlat – rendezvényszervezés

Célja a tréningen elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek valós
szituációban való kipróbálása, sajátélményű tanulás biztosítása.
A tréning keretében ezért 6 rendezvény került megszervezésre:
- Újévi buli
- Integrált gyermeknap
- Érzékenyítő tréning (az Önálló Életmód táborban)
- Halloween buli
- Integrált Mikulás nap
- Záró konferencia
A Fészekhagyós fiatalok
szakmai gyakorlatot
végeztek olyan
programokon is, amelyek
23
nem képezték a hivatalos program részét, de jó lehetőséget kínáltak a
megszerzett tudás kipróbálására, gyakorlására. Ezeket a programokat
nem a Fészekhagyó csoport szervezte, de lebonyolításában, előre
meghatározott rendezvényszervezési feladatok (büfé üzemeltetése,
előkészítése, ruhatárazás, regisztráció, mikrofon adogatása)
ellátásában aktívan közreműködtünk. Ezek a munkák mindig egy- egy
együttműködő partnerünk felkérésével valósultak meg. Ilyen
programok voltak:
 European Williams-Beuren Syndrome Conference

 MagNet Közösségi Ház- a Van Kedded Hozzá? (a
programsorozat keretein belül előadást tartottunk a Fészekhagyó
programról, illetve vendégül láttuk a látogatókat)
 Fogyatékosságtudományi Konferencia
 Ritka Betegségek Világnapja
 Fővárosi Idősek Karácsonya programsorozat az Önkéntes
Központ Alapítvány és Budapest Főváros Önkormányzata
szervezésében
Alkalmazott módszerek: kiscsoportos beszélgetés, cselekedtetés,

tervkészítés.
3.2.2.2.8. Szabadidős tevékenységek
Célja a közösségépítés. Mivel a Fészekhagyós fiatalok már évek óta

ismerik egymást, több szoros barátság alakult az évek során, ezért
nagy igényük van arra, hogy együtt tölthessenek időt. Igényeik pedig
az évek során annyiban változtak, hogy felnőttként már szívesebben
töltenek időt a barátaikkal a szüleik beleszólása nélkül. A
szabadidőről felnőttként önállóan dönthetnek, ez is az önálló élet
része. Ezért több olyan programunk volt (színház, mozi,
társasjátékozás, bálozás, kerti parti), aminek ötletadói a fiatalok
voltak, és céljuk kifejezetten a szórakozás volt. A
közösségformálásnak azért is van különösen jelentős szerepe a
24
Fészekhagyó fiataloknál, mivel jövőjüket többen egy közösen
létrehozott lakóotthonban képzelik el.
4. AZ ELMÉLETI TRÉNING MODULJAINAK

RÉSZLETEZÉSE
4.1 Kommunikáció
A társadalmi elfogadásnak, a felnőttségnek és a munka világának való
megfelelésnek elengedhetetlen feltétele a megfelelő, adekvát
kommunikáció. Tapasztalataink alapján célcsoportunk gyakran nem
tartja be a kommunikáció írott és íratlan szabályait, nem viselkedik
helyzetnek megfelelően. Mind a hétköznapi életben, mind pedig a
munkavállalásban fontos a társas helyzetek megfelelő kezelése, a
bemutatkozás, az érzelmi állapotok és attitűdök adekvát
kommunikációja illetve a helyzeteknek megfelelő szerepek betartása
és az azokhoz igazodó kommunikáció. Ahhoz, hogy a projekt
általános céljait elérjük, elengedhetetlen volt a kommunikációs
készségek csiszolása, tanulása, gyakorlása.
4.1.1. Célja
Célunk volt, hogy a projektben résztvevő személyek életkoruknak és
az adott helyzetnek megfelelően, logikusan kommunikáljanak,
betartsák a kommunikáció szabályait a társadalom által elvárt normák
szerint. Szintén fontos célja volt a kommunikációfejlesztésnek, hogy a
résztvevők úgy tudják kommunikálni szándékaikat, céljaikat,
igényeiket, véleményüket, hogy ahol kell, megértsék azokat és annak
megfelelő megoldást, választ kapjanak. Fontos, hogy a résztvevők ne
csak direkt jelzésekből, hanem metakommunikációs, vagy
szimbolikus jelekből is megértsék a nekik szóló üzenetet. Célunk volt
még, hogy a résztvevők szociális közegeikben képesek legyenek
megfelelően részt venni a társalgásokban, betartva annak szabályait.
25
A résztvevők szintén gyakorolhassák, hogy hogyan színesítsék és
egyértelműsítsék kommunikációjukat az ún. mondat- és
szövegfonetikai eszközöknek köszönhetően, mint szünetek,
tempóváltások, hangszínváltások, hangmagassági vagy dinamikai
fokozások vagy csökkentések, hangsúlyok, hanglejtések.
4.1.2. Követelmények
A modul követelménye, hogy a résztvevők saját magukhoz
viszonyítva, fejlődést mutassanak a társas helyzetek kezelésében,
különböző szituációknak megfelelően be tudjanak mutatkozni,
higgadtan és érthetően tudják kommunikálni érzelmi állapotukat
valamint igényeiket, az adott helyzetnek megfelelő attitűdöt
gyakoroljanak, valamint átlássák és megvalósítsák a különböző
társadalmi szerepek által meghatározott kommunikációt.
26
4.1.3. Tartalom részletezése
Mi a kommunikáció
Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok
Verbális, non-verbális Szinkronizálás

üzenettípusok, ezek Két ember kell hozzá: egyik némán
lehetséges iránya, játszik, tátog, mimikával, testbeszéddel
csatornák mond valamit. A társa lefordítja
Emberi kommunikáció szavakkal, hogy mit mondhat.
megkülönböztetés az
állati kommunikációtól,
metakommunikáció.
Kommunikáció funkciói
Mondat-,
szövegfonetikai
eszközök, artikuláció.
Non-verbális kommunikáció, metakommunikáció
Hogyan támasztja alá A játékosok közül egy valaki lesz a

vagy mond ellent a pincér, a többi játékos a vendég. A
verbális vendégek „némák”, nem tudnak beszélni,
kommunikációnak? csak különböző non-verbális eszközökkel
Típusai: fejezhetik ki magukat. Viszont
- mimika mindnyájuknak van valamilyen
problémája, amiben pincértől kér
- tekintet
segítséget. A pincér – az egyetlen, aki
- gesztus beszélhet – feladata, hogy kitalálja, mit
- fizikai kívánnak tőle. A játékot megbeszélés
érintkezés követi arról, hogy mennyire volt nehéz
- testtartás csupán nem verbális eszközökkel elérni a
- emblémák céljukat (Bús, 2003).
- öltözködés
27
- hajviselet
- ékszerek, stb.
Társalgás szabályai
Mennyiség elve Szabályok megszegésének szimulálása

Minőség elve Túl sokat, vagy túl keveset beszél valaki,
Relevancia elve a téma szempontjából irreleváns dologról
Mód elve beszél valaki, valaki nem mond igazat,
vagy tereli a témát és nem adekvát módon
beszél valaki: udvariassági szabályokat
nem tartja be, túl halkan, hangosan,
gyorsan, lassan, más nyelven, stb. beszél
partneréhez.
Javítsuk ki:
- Egy nagyon hosszú szöveget mondjanak
el a résztvevők dióhéjban, a lényeget.
- Döntsük el, hogy melyik az igaz.
- Mondjunk helyzeteket és hozzá illő
szavakat.
Érzelmek kommunikációja, kifejezése
Mondat- és Amilyen az adjon Isten...

szövegfonetikai A foglalkozásvezető különböző stílusban,
eszközök: hangerővel beszél. Pl. feltesz egy kérdést
- szünetek nyájasan, halkan, ordítva, kényeskedve...
- tempóváltások A résztvevőknek ugyanolyan
hangszínváltások hanglejtéssel, hangszínnel kell válaszolni.
- hangmagassági Megszólalnak a tárgyak
vagy dinamikai Mit mondana az a tárgy, amelyikkel ez a
fokozások, csökkentések dolog történne. Pl. Kitörött a ceruza
- hangsúlyok hegye. Elszakadt a cipőfűző. Kiradírozom
az egyik csúnyán írt betűmet. Mit szól
28
- hanglejtések hozzá a radír? De fordítva is játszhatjuk:
Empátia, együttérzés Melyik tárgy mondhatta az adott
Emotikumok mondatot: Folyton melegem van, amikor
áram alatt vagyok. De szeretem simogatni
a ruhákat, mert szép simák lesznek tőlem.
Érzelemleolvasás, eljátszás
A tagok körben ülnek. Minden tagnak
egy-egy érzést, egy - egy emóciót,
érzelmet kell életre keltenie, szavak
nélkül, pusztán nem verbális jelzésekkel
megjelenítenie. A többieknek kell
kitalálnia, mi lenne az adott érzelem. A
játék úgy is játszható, hogy a
csoportvezető előre, cetlikre felír
érzelmeket és minden csoporttag húz
egyet, de úgyis, hogy mindenki keres
magának egy olyan érzelmet, amit
jellemzőnek érez az adott pillanatban saját
magára (Benedek, 1992).
Csoportgondolat
A résztvevők körben ülnek. Sorban

minden tanuló elmondja, hogy aktuálisan
mi jut eszébe, s ezt
egy szóval fejezi ki. Ezáltal kialakul egy
közös csoportgondolat, közös
csoportatmoszféra.
A végén megbeszéljük, hogy milyen a
csoport aktuális érzelmi állapota.
Társadalmi szerepeknek megfelelő kommunikáció
Udvariasság, tegezés, Amerikából jött társadalmi szerepek

magázás Közismert játék kis változtatással. A
csoport körben ül. Két ember kimegy és
29
Szleng húz egy társadalmi szerepet. Az lesz a
Beszéd tömegnek feladatuk, hogy a csoportba visszatérve,
az adott szerepet gesztusokkal és
szavakkal jelenítsék meg. A terembe
visszatérve így szólnak: „Amerikából
jöttünk, társadalmi szerepünk címere: x
(Az adott foglalkozás kezdőbetűje)”A
többieknek kell kitalálnia, hogy mi a
húzott társadalmi szerep. Akinek sikerül
kitalálnia, az párt választ magának, és ők
lesznek a következő feladvány kitalálói.
Lehetséges szerepek: király-alattvaló,
tanár-diák, szülő-gyerek, kutya-gazda,
eladó-vevő, orvos-beteg, stb.
Bemutatkozás
Helyzetnek megfelelő Interjú-készítés

beszéd stílusok, Körben ülnek a résztvevők, egy valaki
beszédmódok középen, ő lesz az interjúalany. Mindenki
Relevancia kérdéseket tehet fel neki, sorban. Aki nem
Önismeret tud kérdezni, az kiesik. Az marad utoljára,
aki a legtöbb kérdést tudta feltenni.
Mr X.
Olyan, mint a találós kérdés, csak híres
emberre kell gondolni. Az illető nevének
kezdőbetűjét elárulja, aki gondolt: Mr JD
(Johnny Depp). A többiek kérdéseket
tesznek fel és ő igennel, vagy nemmel
válaszolhat.
Önismeret- érzelmi
1. Jó kedvvel jövök iskolába, ha …
2. Jól esik, amikor …
3. Örömmel tölt el, ha …
4. Szeretem, ha …
30
5. Boldog vagyok, …
6. Nagyon meg volnék elégedve, ha …
7. Arra vágyom, hogy
8. Nekem az a legfontosabb, hogy
9. El sem tudnám képzelni az életet
anélkül, hogy…
10.Jó lenne, ha …
11. Elhatároztam, hogy …
12.Nem sajnálnék semmit …
13. Örülnék, annak, …
14. Szeretném, ha képes lennék rá...
15. Az volna a legnagyobb jutalom, ha …
16 Az életben a legfontosabbnak …
17. Nagyon nem tetszene nekem …
18.Semmiképp sem egyeznék bele…
19.Bántana, ha
20. Nagyon sajnálnám, ha …
21. Céljaimmal ellenkeznék, ha …
Tömegkommunikáció
Újságok, rádió, Telefonon, e-mailen ügyintézés

televízió, internet - Kapcsolatfelvétel, érdeklődés,
Internethasználat hirdetésben megjelent állás iránt
Közösségi háló - Ügyintézés hivatalos szerveknél
használata - Reklamáció hibás villanyszámla miatt
E-mail-es, chat-es (irreálisan magas összegű számla)
kommunikáció - Bejelentkezés orvoshoz – időpontkérés
Emotikumok használata - Kapcsolatfelvétel vízszerelővel
meghibásodott vízcsap miatt
- Jegyrendelés/jegyfoglalás utazáshoz –
vonatra
- Taxi rendelés
31
- Mentő/tűzoltó/rendőrség értesítése
valamilyen probléma esetén (ezen
telefonszámok ismeretének elmélyítése és
ennek fontossága)
- Baráti beszélgetés – meghívás egy
szülinapi partira
hírműsor
Társaságunk életéről, eseményeiről
összeállítva.
Hírbemondó, interjú valakivel.
Véleménynyilvánítás, vita
Különböző nézőpontok Beszélj a teremről abból a nézőpontból,

Vitakultúra, kulturált ahol ülsz!
vita Összehasonlítjuk a különböző
Veszekedés vs. vita nézőpontokat.
Érveléstechnika Győzzetek meg arról, hogy…
… jöjjek jövő héten is!
… érdemes egészségesen élni!
… ne raboljak ki egy bankot!
Mi a véleményed a …
…családon belüli erőszakról?
…az abortuszról?
…hűtlenségről?
Szerepjáték, érvelés
Szüleid nem engedik, hogy gépezz, azt
mondják gépeztél ma már eleget.
Boltban állsz sorban, eszedbe jut, hogy
valamit elfelejtettél. Gyorsan beszerzed,
visszaérsz, s nem engednek vissza a
sorba. Győzd meg őket, hogy neked ott a
helyed!
32
Szókincs
idegen szavak- gyakran Asszociációs játék

használt A tanulók körben ülnek, és szabad
hol lehet utánanézni, ha asszociációval folytatják a megkezdett
nem értünk egy szót mondatot.
szinonima Példa: Nekem a zöldről a fű jut eszembe.
Nekem a fűről a rét jut eszembe. Nekem a
rétről a virág jut eszembe …
Fekete, fehér, igen, nem

ismert gyerekjátékról van szó. A
játékosok körben ülnek. Egy játékos lesz
a kérdező, aki bármit kérdezhet, és a
többieknek gyorsan válaszolniuk kell rá,
de úgy, hogy a fekete, fehér, igen, nem
szavakat nem használhatják. A játékosok,
csak igazat válaszolhatnak. Aki hibázik
vagy tétovázik, kiesik. Az nyer, aki
legtovább benn marad, így ő lesz a
következő kérdező.
Rokon értelmű szavak gyűjtése
Mindenki áll. Versenyezünk, ki tud egy
adott szóval rokon értelmű szót mondani.
Aki olyat mond, ami még nem hangzott
el, leülhet. Keressünk olyan szavakat,
melyeknek sok szinonimája van, pl. sír,
megy, nevet, szép, csúnya...
33
Általános bölcsességek
Közmondások, szólások Közmondás kórusban

Szimbolikus jelentések
Egy tanuló kimegy a teremből. A többi
tanuló egy közmondás vagy idézet szavait
felosztják egymás között. úgy hogy
mindenkinek jusson egy szó. Felszólításra
mindenki egyszerre kimondja a szót, a
kitalálónak a hangzavarból kell a szavakat
kihámoznia és a feladványt
megszerkesztenie. Ha kitalálta a tanuló,
folytatjuk a játékot és más tanuló megy ki
a teremből.
4.2. Jogok és kötelezettségek, munkavállalási alapok
Az önálló élet része az aktív munkavállalás. Ennek jogi környezetét

és működését minden munkavállalónak, így az értelmileg sérült
fiataloknak is ismerniük kell.
4.2.1. Célja
Célja a munkavállalás jogi hátterének megismerése, a jogok és

kötelességek, a hatékony munkavégzés elemeinek megismertetése,
helyzetgyakorlatokon keresztül saját tapasztalat gyűjtése.
34
4.2.2. Követelménye
Alapszintű ismeretek elsajátítása mellett a közös munka során a

tanultak gyakorlati alkalmazása.
Munkahelyi környezet
Munkahelyi hierarchia Eddigi munkahelyek vagy gyakorlatok

Munkavédelmi szabályok felidézése, tapasztalatok megosztása
Képek, videók alapján a
tevékenységektől függő, megfelelő
munkakörnyezet szempontjainak
összegyűjtése, különös tekintettel a
rendezvényszervezésre
Figyelj oda! lista összeállítása a
tréningszituációra vonatkoztatva a
baleset megelőzés lehetőségeire való
tekintettel.
Kötelezettségek
Szerződések és a vállalt Szerződés bemutatása, közös elemzése

kötelezettségek ismerete Szituációs játékok pozitív és negatív
Büntetések és egyéb példákkal, majd közös elemzésük
szankciók lehetőségei Mit tennél, ha… játék
Szabad, nem szabad játék pl. Szabad
munkaidőben focizni, ha igen leülsz, ha
nem állva maradsz. Az nyer, aki végig
játékban tud maradni. Kérdéses esetben
megbeszélés.
35
Jogok
Szerződések és a benne Ez részben átfed az előző ponttal.

foglalt jog szerint járó A panaszok, visszaélések kezelése
kedvezmények, juttatások megoldási lehetőségei szituációs
(pl. szabadság, túlóra stb.) játékokon keresztül
Jogérvényesítési Segítő személyek listájának
lehetőségek összeállítása egyénileg.
4.3. Életvitel, önellátás
Az önálló életvitel gyakorlásának hatására és annak a mindennapi

életébe való beépítése által megváltozik a fogyatékossággal élő ember
önmegítélése (illetve, ahogy a közvetlen környezete megítéli őt).
Ezáltal képessé válik felismerni az önmagában rejlő lehetőségeket és
képességeket, majd ezeknek az ismereteknek a birtokában alakítani,
változtatni további életét. Ez elsősorban a személyes életvezetésben
kell, hogy megnyilvánuljon. A meglévő társadalmi feltételek mellett
kell az egyénnek megszerveznie saját életét, illetve aktívan tenni
azért, hogy a feltételek bővüljenek és ezáltal a személyes lehetőségek
is folyamatosan javuljanak. Az önálló életvitel tehát, mint
szemléletmód, a fogyatékos embernek szóló lehetőség, aminek
elfogadásával és felvállalásával lehetősége nyílik az egyénnek az
önrendelkező életre és az egyenjogú állampolgárságra.
4.3.1. Célja
Növelni a résztvevők önbizalmát, függetlenségét, hogy képesek

legyenek elvégezni olyan dolgokat is, amiről korábban nem
gondolták, hogy nekik sikerülhet.
36
Növelni a résztvevők mindennapi élettel kapcsolatos egészségügyi,
gazdálkodási, családi, háztartási, konyhai és társadalmi ismereteit.
Konkrét gyakorlatokon keresztül növelni a résztvevők képességét

arra, hogy eltérő adottságaikhoz mérten a lehető legönállóbban
ellássák saját magukat és részt vegyenek a háztartási feladatok
elvégzésében.
A résztvevők szemléletében olyan változásokat létrehozni, ami által

növekedhet a részvételük a közösségi élet minden színterén.
Hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyatékos emberek belső igényévé

váljon az önálló és tudatos életvezetés.
A követelményeknél figyelembe vettük a résztvevők egyéni

képességeit, meglévő önállósági fokát, haladási ütemét. A
követelményeket és az értékelést ezek alapján állítottuk fel. A
foglalkozásokon adott feladatokat láttak el a résztvevők, valamint
otthonukban végezték el a feladott feladatokat, ezáltal növekedett a
részvételük a háztartási munkálatokban, illetve növekedett saját
tisztálkodásukkal, ruházkodásukkal, személyes tárgyaikkal
kapcsolatos önállóságuk.
Állampolgári ismeretek
Fontosabb társadalmi, politikai, Hivatalos ügyintézések

gazdasági, események, amik eljátszása
37
hazánkkal, környezetükkel és Különböző okmányok
velük kapcsolatos használatához kötődő szituációk
Magyarország: parlament, eljátszása
pártok, népszavazás, választójog, Bírósági eljárás
minisztériumok, a kormány Állásinterjú eljátszása
feladata, helyi önkormányzatok Telefonhasználat különböző
Hivatalos ügyintézés- posta, helyzetekben
bank, okmányiroda
Hivatalos okmányok, okiratok
Viselkedési, magatartási normák,
elvárások
Erkölcs, hit, vallás
Törvények
Munkavállalás
Gazdálkodási ismeretek
Család bevételi forrásai, Költségvetés készítése

jövedelem Víz-gáz, villanyórák leolvasása
Levonások, járulékok Fogyasztási cikkek árainak
Kiadások a családban megfigyelése
Fizetőeszközök
Napi és nagy bevásárlás
Takarékossági lehetőségek
Ésszerűség, szükségletek
Befektetések, hitelek,
megtakarítás
Egészségügyi ismeretek
Egészséges életmód Mérési gyakorlatok- súly,
38
Személyes higiénia testmagasság
Mozgás Önismereti gyakorlatok
Étrend Elsősegélynyújtó feladatok:
Saját test ismerete kötözés, háromszögletű kendő,
Balesetvédelem, ragtapasz, stb.
elsősegélynyújtás
Házi patika
Természetes gyógymódok
Háztartási ismeretek
Lakás, ház fajták Takarítás- gyakorlat

Helyiségek, ezek használata Otthon feltérképezése: hány
Bútorok helyiség, bútorok, háztartási
Fűtési módok gépek megfigyelése
Háztartási gépek fajtája, Hulladékok szelektálása,
működése tömörítése
Karbantartás, meghibásodás
esetén teendők
Takarítás, takarítóeszközök,
gépek, takarítószerek
Vegyszerek, tisztítószerek
Hulladékkezelés, szelektív
gyűjtés
Lakás díszítése, ünnepek-
szobanövények, textíliák
Konyhai ismeretek
Egészséges táplálkozás Bevásárlás, termékek árának

Higiénia összehasonlítása, ár-érték arány
Alapvető élelmiszerfajták Zöldségek, gyümölcsök,
39
Alapanyagok beszerzése, alapanyagok tisztítása, aprítása
tárolása Közös terítési gyakorlat
Technikai eljárások: főzés, Mosogatás
párolás, sütés, ízesítés, Recept felismerése
fűszerezés
Receptek
Reggeli, ebéd, vacsora
Fűszerek
Diéta
Tartósítás: befőzés, savanyítás,
sózás, szárítás, fagyasztás
Konyhai gépek, eszközök
Tűzhelytípusok és használatuk
Ünnepi étrendek
Terítés, tálalás
Mosogatás
Családismeret
Gyermekkor, felnőttkor Családfa megszerkesztése

Rokoni szálak ismerete Családi album összeállítása,
Önismeret fényképnézegetés
Öröklés- külső, belső Családi legendárium
tulajdonságok Szerelem- Döntsünk közösen!
Szerelem, házasság- nemiség, interaktív DVD
családtervezés pelenkázás
Kisgyermekek ellátása, nevelése
Időskor
40
4.4. Rendezvényszervezési, vendéglátási ismeretek
4.4.1. Indoklás
A program célja a tréningen résztvevő fiatalok munkára való

felkészítése volt, ezen belül is a képességeiknek, erősségeiknek
megfelelő vendéglátási és rendezvényszervezési feladatok ellátására
való felkészítésük. Választásunk azért is esett erre a szakmára,
munkakörre, mert több elemében tartalmaz az önellátáshoz,
kommunikációhoz kapcsolódó elemeket, így a képzés komplex
egységként fogható fel.
4.4.2. Célja
Elméleti alapok mellett gyakorlati lehetőség biztosításával a

rendezvényszervezési, vendéglátási alapok elsajátítása, hogy
kezdetben saját szervezésű rendezvényeinken az eddigi résztvevők
helyett aktív szervezőként is megjelenjenek a fiatalok, így igényeik és
egyéni szükségleteik még jobban figyelembe legyenek véve. Később
a szolgáltatásunkat külső helyszínekre is kiszerveznénk
megrendelések alapján így egy biztos anyagi alapot tudnánk
biztosítani hosszú távú terveink megvalósításához, valamint
fiataljaink foglalkoztatásához.
Egyéni fejlődési utat figyelembe véve nem volt egységes kimeneti

követelménye a képzésnek. Elsődlegesen az egyéni előrehaladást,
képességfejlődést mértük a lentebb részletezett témakörökben. Fontos
eleme a képzésnek, hogy a gyakorlati szervezésből is ki kellett
venniük a részüket a résztvevőknek, amiket szintén egyénileg
értékeltünk.
41
Rendezvények típusai, alapfogalmak, jellemzők
- Főbb Fényképek, filmjelenetek elemzése

rendezvénytípusok - jellemzők feltérképezése
bemutatása, - jellemzők mátrixba szervezése
hasonlóságok,
Szituációs gyakorlatok
különbözőségek
feltérképezése - köszönések és egyéb viselkedések
párosítása rendezvény típusokhoz
- Rendezvénytípusok
alkalmakhoz és - illik/nem illik játékok
célokhoz való Párkereső
rendelése, választási - Rendezvénytípushoz köthető
szempontok fénykép vagy jellemzők alapján párok
- Rendezvényekhez egymásra találása
kapcsolódó
feladatkörök
meghatározása
Munkavédelmi alapok
Közös gondolkodás
- Baleseti lehetőségek - Helyszínekhez, tevékenységekhez
bemutatása kapcsolódó balesetek, veszélyes
szituációk összegyűjtése
- Megelőzési Munkavédelmi videó közös megnézése
lehetőségek és elemzése
Konyhai eszközök és helyes használatuk
- Eszközök és azok gyakorlása
megfelelő használata Helyes – Helytelen eszközhasználat
bemutatása, okok megbeszélése
42
- Szabályok felállítása Higiénia alapszabályok összeszedése
- brainstorming
- Higiéniai szabályok - fényképek helyes/helytelen
elemeinek megkeresése
Szervezés lépései
Egy közös rendezvény felidézése az ott

- Szükséges lépések és készült videók és fényképek alapján
feladatok - a program részeinek
meghatározása összegyűjtése
- az adott tevékenységhez
- Adott feladatokhoz szükséges eszközök kiválogatása
kapcsolódó fényképek, képek felhasználásával
szempontok - az egyes tevékenységek
megismertetése szükségességének megbeszélése (pl.
regisztráció, büfé stb.)
- Felelősségi körök és Következő közös rendezvényünkhöz
feladatok szükséges tevékenységekről, eszközökről
lista készítése, felelősök és
- Költségvetési munkacsoportok kijelölése.
tervezés Saját szervezési szabályok összegyűjtése
pl. mikre kell figyelni, kinek, mi a dolga
stb.
Költségvetés tervezése, arányok
feltérképezése
- vágyott és az elérhető,
megvalósítható elemek elkülönítése
- saját határaink és lehetőségeink
reális felmérésének segítése történetek,
esetmegbeszélések alapján
- fontossági sorrend
meghatározása a következő
rendezvényünkhöz kapcsolódva
43
Rendezvények kommunikációja
- Kommunikáció Különböző kommunikációs lehetőségek

tartalmának keresése és bemutatása (pl. plakát,
meghatározása meghívó, reklám stb.)
- Kommunikáció Melyik rendezvényhez melyik formája
stílusának illik?
meghatározása a Egyéni kommunikációs csatornáink
rendezvények térképének felrajzolása
típusainak Következő rendezvényhez kapcsolódó
megfelelően kommunikációs anyag (különös
- Kommunikáció tekintettel a meghívóra) közös
csatornáinak kidolgozása, terjesztési lehetőségeinek
megismerése, megbeszélése egyénileg
megválaszolásának Riport-játék (nyilatkozatok gyakorlása
szempontjai szituációs játékokon keresztül)
Rendezvényszervezés gyakorlatban
- 4 rendezvény közös Csoportbontásban egyéni

megszervezése differenciálással részvétel a szervezés
- Egyéb egyéni egyes folyamataiban, a lehető
gyakorlati legönállóbb munkavégzés lehetőségének
lehetőségek biztosításával.
biztosítása Felkészülés segítése érdekében
hospitálási lehetőségek szervezése a
rendezvényszervezés terén tapasztalattal
rendelkező cégeknél pl. hotelek, kávézók
stb.
44
A kézikönyv könnyen érthető kommunikációban íródott, Tananyag
című fejezetében olvasmányokat közlünk a fent bemutatott
tematikához.
4.5. Értékelés, minőségbiztosítás
Az értékelés egy előzetes egyéni profil felrajzolását követően a

szülőkkel és a résztvevő fiatalokkal folyamatosan kommunikálva és
egyeztetve történt.
Mindemellett elégedettségi és igényfelmérő kérdőívek kitöltésével és

egyéni beszélgetésekkel mértük a tréningező fiatalok és szülők aktív
bevonódását a folyamatba.
4.5.1 Értékelés szempontjai:
 kommunikációs, önismereti, önellátási, szociális, szervezői

képességek önmagukhoz mért fejlődése
 a megbeszélt feladatoknak, magatartási és viselkedési normáknak
való megfelelés rendezvényeken
 viselkedésbeli változások, a tanult készségek/képességek
megjelenése az otthoni környezetben
 munkavállalási esélyek javulása a felkészítés hatására
4.5.2. Értékelés formája és tartalma
 folyamatos szóbeli pozitív megerősítés és a hiányosságok

korrigálására való utalás
 teljesítmények elemzése közösen vagy önállóan
 önértékelés biztosítása egy-egy komolyabb feladat elvégzését
követően
45
 értékelő tájékoztatás a fiataloknak és a szülőknek, egyéni
konzultációk
 írásbeli értékelés a tréning zárását követően
4.5.3. Tréning elvégzésének igazolása és fokozatai
A tréning zárását követően minden résztvevő megkapja a saját

értékelő skáláját, a gyakorlati tapasztalatok során összeállított
szöveges értékelést és egy oklevelet, és munkaköri ajánlást tartalmaz.
46
5. AZ ÖNÁLLÓ ÉLET TÁBOR
A Fészekhagyó projekt egyik fontos elemét adta a 2015 őszén

megrendezett kéthetes Fészekhagyó, Önálló élet tábor.
5.1. Cél
A tábor céljaként azt

határoztuk meg elsősorban,
hogy a fiatalok
megtapasztalják a munka
világát, azt, hogy milyen a
támogatott lakhatás és a
szülők nélküli önállóbb
életvitel. Saját élményen
keresztül szerettük volna, ha beleláthatnának a „nagybetűs” felnőtt
életbe, amire ezután nem félelemmel, hanem érdeklődéssel
tekinthetnek. Az új helyzetek teremtésével lehetőséget biztosítsunk,
hogy megtapasztalják mennyi mindenre képesek, amit előtte nem is
gondoltak volna. Szerettük volna, ha az új élmények, tapasztalatok
segítségével javul az önellátási és életvezetési gondolkodásuk és
megtanulják értékelni az otthonukat, szüleiket és saját magukat
miközben jól érzik magukat, hiszen a reális kihívások leküzdése
pozitív megerősítést ad számukra. A programmal ugyanakkor a
szülőket is tehermentesíteni akartuk és új perspektívákat nyitni a jövő
tervezéssel kapcsolatban, megerősíteni őket abban, hogy az elengedés
lehet szükséges, ugyanakkor a fiatalok és a család számára is pozitív
tapasztalat.
47
5.2. Alapelvek
A program szervezésekor a céljaink elérése érdekében az alábbi,

közösen meghatározott elveket próbáltuk szem előtt tartani:
 Minden napra legyen értelmes munka tevékenység
 Hagyjunk időt a pihenésre és hogy a fiatalok a saját
tempójukban, de minél önállóbban végezzék a tevékenységeiket
 A fiatalok gazdálkodjanak a pénzzel, tegyük tapasztalhatóvá az
értékét
 Építsünk kapcsolatokat a helyi emberekkel, szolgáltatókkal (ezt
célozta az érzékenyítő tréning is)
 Kialakuljon egy valódi kis „lakóközösség”, ahol foglalkoznak
egymással és segítenek egymásnak
 Teret adjunk az önálló kezdeményezéseknek, ötleteknek
 Táborozók méltán lehessenek büszkék a teljesítményükre
A két hét során összesen 20 Williams szindrómás és más ritka
betegséggel élő fiatal vett részt a táborban. A többségük két hétre
érkezett, négyen egy-egy hétre jöttek és két fiatalabb Williams
szindrómás résztvevő csak hétvégére érkezett a Tanyára. A két hét
elegendő idő volt arra, hogy a fiatalok eltávolodjanak az otthoni
életritmustól és felvegyék a tábori, tanyasi ritmust, a munkavégzés
napi rutinját. Ez az időtartam lehetőséget adott arra, hogy a fiatalok
látványos fejlődéseket érjenek el az önállóság, önálló élet területén.
A hétvégi „látogatók”, a két fiatalabb Williams szindrómás résztvevő
nem a Fészekhagyó csapat tagja, ők még csak kóstolgatják az
önállóságot, mindketten 14 évesek, ám nagyon fontosnak tartjuk,
hogy az önálló életre nevelést már minél fiatalabb korban
megkezdjük. Kétnapos részvételükkel nemcsak ők profitáltak, mivel
az idősebb Fészekhagyós csoporttagok mentorokká, tanítókká váltak,
bevezették a kisebbeket a tanyasi élet és a munka világának
rejtelmeibe. Így az ismeretátadáson keresztül saját kompetenciájukkal
szembesültek, nőtt az önbizalmuk, sikerélményt jelentett számukra a
mentor szerep megélése.
48
5.3. Helyszín
A tábor a szabadszállási Strázsa tanyán kapott helyet, ugyanott, ahol
két évvel korábban a Szárnypróba tábor is volt. A Strázsa tanya remek
helyszín volt arra, hogy a fiataloknak a lehető legnagyobb
szabadságot megadva tudják kipróbálni magukat az önálló élet terén,
biztonságos környezetben. A hatalmas területen a fiatalok szabadon
sétálgathattak, szabadon fedezhették fel a környezetet. A Tanya
Szabadszállás külterületén található, egy viszonylag elszigetelt részen,
ám autóval csak 10 percnyire Szabadszállástól.
Az elszállásolás két- és háromágyas szobákban történt, mindegyik
szobához külön fürdőszoba tartozott. A szobabeosztást a tábort
megelőző tréning alkalmon a fiatalokkal együtt készítettük el. Az
elkészült listát aztán a szülőkkel is egyeztettük, mivel fontosnak
tartottuk, ne csak a
résztvevőket (bár első
sorban a résztvevőket), de
szüleiket is bevonjuk a
döntési folyamatokba. A
beosztást természetesen a
csoporton belüli kapcsolati
rendszert is figyelembe
véve alakítottuk ki.
Érkezésünkkor a szobák mindegyikére kiragasztottuk a benne lakók
névsorát, hogy így is könnyebb legyen megtalálniuk szállásukat. Az
előre megtervezett szobabeosztásokon az első napokban még
változtatnunk kellett, mert volt olyan szoba, ahol kiderült, hogy az ott
lakók nem tudnak alkalmazkodni egymáshoz. Ahogyan azt már
korábban említettük, a tábor célja volt az is, hogy a fiatalok
tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan tudnak másokkal együtt lakni
(akik ugyan lehet, hogy jó barátaik, de mégsem családtagok), hogy
milyen lenne az életük egy lakóotthonban. Éppen ezért az
alkalmazkodás nagyon fontos szerepet játszott a táborban töltött idő
49
során. Nagy hangsúlyt fektettünk az esetleges súrlódások,
konfliktusok feltérképezésére, kommunikációjára, közös
megoldására. Ezekről nem csak egyéni, de csoport szinten is sokat
beszélgettünk. Így tehát az együttlakásból adódó konfliktusoknál csak
a legvégső esetben tartottuk megoldásnak a lakótársak szétköltözését
(de volt olyan helyzet, ahol erre volt szükség, ahol a fennálló
konfliktus megoldhatatlannak bizonyult).
Az udvar, az ebédlő és egyben közösségi tér, illetve a padlástér remek
helyet jelentettek a szabadidő eltöltésére, illetve a közös esti
programoknak és délutáni foglalkozásoknak.
A Strázsa tanya személyzete a nappali foglalkozások vezetésében,
koordinálásában végig segítségünkre volt, a programunk aktív
alakítójaként, közreműködőjeként vettek részt a munkánkban.
5.4. Előkészületek
Az előkészületeket, a szakmai program kidolgozását a szakmai team-
mel közösen végeztük. A tábor előtt a segítőknek összefoglaló
képzést, megbeszélést tartottunk a tudnivalók, alapelveink
megosztására, annak érdekében, hogy a résztvevők a leginkább a
fejlődésüket szolgáló segítséget kapják.
Az Önálló élet tábor előtt két héttel a szülőknek tájékoztató alkalmat
tartottunk, ahol a legfontosabb tudnivalókról, tábori keretekről és
szabályokról adtunk tájékoztatást, illetve a szülőkkel is egyeztettük a
tábori szoba és munkacsoport-beosztást.
5.5. Keretek, szabályok

A Tanyára érkezésünkkor rögtön tájékoztató jellegű összejövetelt
tartottunk, ahol a résztvevőkkel megosztottuk a tábori kereteket,
szabályokat, az általános napirendet. Igyekeztünk a lehető legkevésbé
korlátozó szabályokat kitűzni, illetve a résztvevőket is bevontuk a
szabály alkotásba (bárki behozhatott számára fontos szabályokat,
amiket aztán a csoport beleegyezése esetén érvényessé tettünk). Ezek
50
a szabályok leginkább a hely-, a berendezések- és használati tárgyak-
helyes használatára, illetve az otthoniakkal történő kommunikációra
vonatkoztak.
A megbeszélés részét képezték a munkatevékenységek kereteinek
megbeszélése. Minden fiatal
szerződést írt alá, melyben
vállalta, hogy a Tanyán
meghatározott óraszámban
dolgozik, melynek fejében
fizetést kap. A szerződés a
3. számú mellékletekben
megtalálható.
A fizetést mindig a nap
végén kapták meg (játékpénzben) 4500 Ft-ot, amiből reggel aztán
4000 Ft-ot befizettek lakbér, étkezés és rezsi címen. A maradék 500
Ft volt a fizetés szabadon elkölthető része. Ezt a fiatalok elrakták,
összegyűjtötték, és a piaci napon (mindkét héten volt egy- egy nap,
mikor elmentünk Szabadszállásra, a piacra) beváltottuk “valódi”
pénzre az összegyűlt összeget, amit aztán a piacon mindenki saját
döntése szerint elkölthetett. Ezzel egy időben gyakorolták a pénz
használatot és megtapasztalták azt az élményt, hogy a munkával
megszerzett pénzükről saját maguk rendelkezhetnek. A tábor részletes
programja a 4. számú mellékletben olvasható.
51
5.6. Kommunikáció
A legtöbb fiatal hozott magával mobiltelefont, (akik nem hoztak, ők
a táborvezetőn keresztül tudtak kommunikálni családtagjaikkal). Bár
a szülőkkel való megbeszélés során sem jutottunk ebben teljes
egyetértésre, végül úgy döntöttünk, hogy a mobiltelefonokat nem
szedjük be, viszont arra kértük a résztvevőket, hogy a telefonálást
korlátozzák a délutáni pihenőre és az esti órákra (a szülőktől szintén
azt kértük, hogy a délutáni pihenőben, vagy este hívják
gyermekeiket). Ezzel célunk az volt, hogy a fiatalok megtapasztalják
a beléjük vetett bizalmat, a szabadságukat, de mégis tanuljanak arról,
hogyan használják önállóságukat, szabadságukat helyesen, hogy
ebben a szabadságban is érdemes bizonyos kereteket megtartani.
Ezt a szabályt azért hoztuk, hogy a résztvevők jelenlétét ne zavarja, ne
zökkentse ki őket a sűrű, nap közbeni hazatelefonálás. Másik
szempont volt, hogy tartalmas, közös szabadidő-eltöltésre is szerettük
volna ösztönözni a fiatalokat. Ezzel együtt érkezett néhány szülőtől
olyan kérés is, hogy biztassuk
gyermekét a hazatelefonálásra
(kétnaponta szóljunk, hogy
telefonáljon szüleinek), mert
az aktuális helyzetben
hajlamos megfeledkezni a
kapcsolattartásról.
A kapcsolattartás egy másik
formájaként blogot vezettünk. A blogírás mindig az esti kör részét
képezte. A blogban a nap történései a résztvevők tolmácsolásában
került megjelenésre, a napi beszámoló után pedig mindenki személyes
üzeneteket írhatott hozzátartozóinak, barátainak, amire a legtöbb
esetben válasz is érkezett. A blogot nagyon sokan, (a statisztika
szerint 7909 fő) követték, ami azt jelenti, hogy nem csak a
családtagokat, de az MWSZT más tagjait, illetve barátokat,
szakembereket is érdekeltek a tábor történései.
52
A blog ezen a linken megtekinthető:
Szarnyprobasokjelentik.blogspot.hu
5.7. Szakemberek
A tábor mindkét hetében egy táborvezető és négy szakmai segítő
munkatárs vett részt. Az ő feladatuk volt a tábori fejlesztő
foglalkozások segítése, kísérése. A táborvezető (egyben a
Fészekhagyó program aktuális szakmai vezetője) volt a tábor mindkét
hete alatt jelen, a 4-4 szakmai segítő egy- egy hétre vett részt a
táborban. Fontosnak tartottuk, hogy a segítők, akiknek feladata a
szakmai munka asszisztálása és a résztvevők mentorálása volt, egy
hétnél többet ne töltsenek a táborban, mivel munkájuk a tábor
kulcsfontosságú részét képezte, így kipihent, friss jelenlétükre nagyon
nagy szükség volt. Ugyanakkor szükségszerűnek tartottuk, hogy
legyen a személyzetnek legalább egy olyan tagja, aki a tábor mindkét
hetében jelen van. Ez a szakember értelemszerűen és szükségszerűen
a táborvezető volt, aki a szakmai munkát, a tábori életet koordinálta.
A Strázsa Tanya személyzete a munka tevékenységek
koordinálásában kulcsfontosságú szerepet játszott. Mivel ők voltak
“hazai terepen”, ezért a munka tevékenységek gyakorlása az ő
vezetésükkel folyt.
5.8. Feladatkörök
A szakmai segítők feladatköre több
részből állt. Egyrészt minden
szobához tartozott egy segítő, aki a
szobában lakók személyes mentora
volt. Reggelenként a szoba felelőse
ébresztette annak lakóit, segített
nekik a rendrakásban (kiemelten
fontos volt, hogy ne ők rakjanak rendet, hanem koordinálják a
53
fiatalokat a rendrakásnál). A szoba felelőse felelt az ott lakók
jóllétéért (gyógyszer, tisztálkodás stb.).
A segítők másik fontos feladatköre a munka tevékenységek
asszisztálása volt. A munkavégzés négy fős csoportokban folyt,
minden csoportnak szakmai segítő volt a vezetője. A
csoportbeosztásnál odafigyeltünk arra, hogy a segítő felelős
szobájának lakói és munkacsoportjának tagja között ne legyen
átfedés. A segítők a munkacsoportot minden munka tevékenységhez
elkísérték, segítették, motiválták őket.
A segítők részvétele természetesen nemcsak szakmailag volt jelentős,
de szeretetteljes jelenlétükkel, a résztvevőkkel kialakított
kapcsolataikkal a tábori közösség családias jellegét is megalapozták.
5.9. Munkatevékenységek
A tanyán végzett munkának az önálló életre nevelés mellett több
terápiás célja is volt. Négyféle munka tevékenység volt, ezek: állat
gondozás, ház körüli munkák, kerti munkák, konyhai munkák.
A fiatalok négy fős csoportokban dolgoztak, a csoportok vetésforgó-
szerűen, a csak munkával töltött napokon háromféle tevékenységet
végeztek (délelőtt kétszer egy- másfél órát, délután pedig két órát
dolgoztak).
5.9.1. Állatgondozás
Az állat gondozási tevékenységeket
megelőzően a fiatalok megismerkedtek a
tanyán élő állatokkal, (lovak, csirkék,
nyulak, kecskék, őz) majd az első
foglalkozásokkal megtanulták, hogy melyik
állat körül milyen feladatokat kell
elvégezni. A munkavégzésnél a segítők és a
Tanya személyzete állandó felügyeletet
biztosított és koordinálták, segítették a
54
munkát, kiosztották a feladatokat. Így a fiatalok etették és itatták az
állatokat, kitakarították lakóhelyüket, elrendezték az istálló körüli
területeket.
Ez a tevékenység többek között nem csak a feladat tudatot, munka
memóriát fejlesztette és testmozgást jelentett, de növelte a fiatalok
felelősség tudatát mind amellett, hogy az állatokkal kialakított
kapcsolatnak alapvetően terápiás jellege van.
5.9.2. Ház körüli tevékenységek

A saját szoba rendben tartása minden résztvevő egyéni felelőssége
volt a két hét során, azonban a szobák és a külső- belső közös terek
takarítása a munka tevékenységek részét képezték. Söpörtek,
felmostak, pókhálóztak, törölgettek, ajtót és kilincset mostak.
Megtanulták az eszközök használatát, a tisztítószerek funkcióját. A
segítők és a Tanya személyzete e tevékenységek során is segítette,
koordinálta a fiatalokat, tanítási módszerük a feladat bemutatása,
illetve a magyarázat (minél egyszerűbb kifejezésekkel) volt. A
hatékony feladatvégzés megtanítása igazi kihívást jelentett.
Ezek a foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatalok képesek
legyenek saját környezetüket tisztán tartani, itt is erősödött a feladat
tudatuk és munkavégzésre képes, cselekvő alanyként tekinthettek
magukra. Természetesen a takarítás sok minden egyéb mellett
fejlesztette a figyelmet, koncentrációt és a kitartást.
5.9.3. Kerti munkák

Ez a tevékenység a Strázsa Tanya hatalmas, fákkal borított területén
valósult meg. A legfőbb munkát itt a lehullott tobozok, gallyak és
diók összegyűjtése, gereblyézés jelentette. Az összeszedett diókat és
tobozokat zsákokba gyűjtötték, majd kiszárították (később tüzelőként,
vagy kreatív foglalkozások kellékeiként is felhasználhatóvá tették).
A kerti munkákat szintén a segítők és helyi munkatársak koordinálták.
55
Ez a munka a testmozgáson kívül jelentősen fejlesztette a vizuális
figyelmet és a kitartást és a feladattudatot erősítette.
5.9.4. Konyhai tevékenységek

A konyhai tevékenységek a napi három foglalkozásban különböző
tevékenységeket jelentettek. Az első, reggeli foglalkozáson
résztvevők mosogattak a reggeli után, asztalt
töröltek, illetve a vacsora elkészítéséhez
szükséges alapanyagok összeírásával
bevásárlólistát készítettek. A nap második
foglalkozásán a résztvevők Szabadszállásra
mentek vásárolni, míg a délutáni foglalkozás
résztvevői elkészítették a vacsorát (általában
valamilyen könnyen elkészíthető ételt főztek,
vagy szendvicskrémet készítettek, zöldséget,
kenyeret vágtak stb.), illetve mosogattak.
A konyhában végzett munka, a bevásárlás, a különböző termékek,
árak megismerése alapvető az önálló élet kialakításához. A fiatalok
nagyon szerették ezeket a foglalkozásokat, szívesen mentek boltba, itt
gyakorolták a számolást, pénz használatot, kommunikációt. A
konyhai munkák (főzés, terítés, mosogatás…) a rendezvény
szervezéshez kapcsolódó feladatoknak is szerves részét képezték.
5.9.5. Napi rituálék

A Tanyán töltött napoknak voltak olyan szilárd keretei, amik attól
függetlenül időhöz kötötten megvalósultak, hogy aznap “rendes
munkanap”, vagy külsős, egyéb programmal tarkított nap volt. A
rituáléknak nagy szerepük volt a biztonságos légkör kialakításában.
Ezeket a rituálékat, fix programokat a reggeli és az esti órákhoz
kötöttük.
56
5.9.6. Reggeli torna
Minden reggel tornával indítottuk a
napot. Ez nemcsak napindító
rituálénak, ébresztőnek, a munkára
való felkészülésre volt alkalmas, de
a Williams szindrómás és már ritka
betegséggel élő embereknek a
mozgásfejlesztés különös
fontossággal bír az életükben. A szülők külön kérése volt, hogy a
táborban a fiatalok rendszeres fejlesztő testmozgást végezzenek. A
reggeli tornát minden nap másik segítő, vagy a táborvezető vezette, a
torna végén rövid relaxációt tartottak.
5.9.7. Napirend megbeszélése és pénzbefizetés

A reggeli után az aktuális nap tervezett történéseit beszéltük meg a
programtáblázat alapján. A program beosztásban színkódokkal
jelöltük a különböző tevékenységeket, és számokkal a csoportokat a
könnyebb érthetőség kedvéért.
A napi tevékenységek megbeszélése után, a munka megkezdése előtt
a fiatalok az előző nap kapott fizetésükből befizették a különböző
költségeket (szállás, rezsi, étkezés). Mindenki egyesével fizette be az
összeget, a pénzbeszedő ember (általában a táborvezető) mindenkivel
külön-külön számolt, így a számolásban, pénzhasználatban a fiatalok
a két hét során jelentős mértékben fejlődtek. Többeknél problémát
jelentett, hogy az előző nap kézhez kapott fizetést másnap reggel már
nem találták, nem tudták hova tették. Ezért is tartottuk fontosnak,
hogy játékpénzzel történjen a
kifizetés, és csak a valós vásárlási
helyzetekhez váltottuk be valódira.
Így aztán a pénz befizetéshez
kapcsolódó fejlesztési területté vált a
rendezettség és az emlékezet
fejlesztése.
57
5.9.8. Napi összegzés, blogírás, fizetések kiosztása
A vacsorát követően megbeszéltük a nap történéseit. A beszélgetéssel
párhuzamosan az egyik segítő az aznapi blogbejegyzést kezdte írni a
fiatalok beszámolója alapján (nagyrészt az általuk használt szavakkal,
kifejezésekkel). A nap megbeszélése után pedig a fiatalok személyes
üzeneteket küldhettek családtagjaiknak, ismerőseiknek a blogon
keresztül. Ezzel párhuzamosan (egy másik asztalnál) kézhez kapták az
aznapi fizetésüket.
5.9.9. A nap dolgozója választás

A nap végén a csoporttagok megválasztották a nap dolgozójának azt a
személyt, aki aznap a legjobban,
legszorgalmasabban dolgozott. A választás
titkos szavazással történt, mindenki
egyvalakire adhatta le a voksát papíron, majd
a szavazatokat összeszámlálva kihirdettük a
győztest. A nap dolgozójának jutalma
(amellett, hogy ez hatalmas elismerésnek
számított, és minden alkalommal a tábor
összes résztvevője együtt ünnepelt a nap
dolgozójával) egy általa választott dal volt,
amit a résztvevők együtt elénekeltek neki, vagy a számot
meghallgatva közösen táncoltak.
58
5.9.10. Szabadidős programok
A munka mellett mindkét héten szántunk időt a szórakozásra,
pihenésre is. Egy hétköznapi és egy hétvégi nap volt külső helyszíni
pihenő program. Mindkét héten egyszer bementünk Szabadszállásra,
ahol meglátogattuk a piacot, postát, cukrászdát, könyvtárat és a
tájházat. Ezekkel az
alkalmakkal mindenki
szabadon költhette el az
addig összegyűjtött
zsebpénzét (amit aznap
reggeli valódi pénzre
váltottunk) a piacon, vagy a
boltban, cukrászdában.
E látogatások alkalmával mindkét héten a helyi étteremben
ebédeltünk (ahonnan egyébként az ételt szállították), így a fiataloknak
lehetőségük nyílt gyakorolni az éttermi viselkedést, kommunikációt.
Az első hét vasárnapján Kecskemétre látogattunk, ahol a csoport
egyik része fürdőbe, míg másik része moziba ment. Ezen a napon a
fiatalok reggel megkapták az étkezésükre szánt összeget, amiből a
kifőzdében/étteremben önállóan (a munkatársak segítségével)
maguknak vásárolhattak ebédet. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a
fiatalok lehetőséget kapjanak az önálló döntéshozatalra, gyakorolják
azt a napi élet rutinjába beágyazva.
5.9.11. Érzékenyítő tréning

Az integráció megvalósulása, a helyi
közösséggel való kapcsolat kialakítása
érdekében a Fészekhagyós fiatalokkal, két
alkalommal érzékenyítő foglalkozást
tartottunk a Kunadacs- Ladánybene
Általános Iskola számára. Az összesen két
alkalom alatt az iskola minden osztályával
59
sikerült kapcsolatba lépnünk. A tábor első hetén az iskola felső
tagozatának osztályfőnöki óráira látogattunk el, míg a második héten
az alsós diákok látogattak el hozzánk a Strázsa Tanyára.
Ezeknek az alkalmaknak célja az volt, hogy a kunadacsi gyermekek
tapasztalatot szerezzenek a
diverzitásról, találkozzanak
sérült emberekkel. Az általunk
tartott órákon nem került elő a
fogyatékosság konkrét, előre
kijelölt témaként,
középpontban a találkozás állt,
aminek során lehetőség nyílt
kötetlen beszélgetésre.
Az érzékenyítő tréningekről az 5. számú mellékletben lesz szó.
5.9.12. Nyílt nap

A tábor utolsó napján sok szülő jött gyermekéért a Tanyára, ezzel
remek alkalom nyílt arra, hogy a fiatalokkal közösen bemutassuk a
két hét történéseit. A nyílt napon a vendégeket saját készítésű
süteménnyel és szendvicsekkel vártuk, majd képvetítéssel és
élménybeszámolóval zárult a tábor.
60
6. TANANYAG
6.1. A Fészekhagyó program
A Fészekhagyó egy
másfél éven át tartó
program.
A program célja volt, hogy a résztvevőknek
az önálló életről tanítson.
61
6.2. Rendezvényszervezés
A programban résztvevők
rendezvényszervezést is
tanultak.
Rendezvényszervezésnek hívjuk azokat a
feladatokat, amik egy rendezvény
megtervezéséhez és lebonyolításához
kellenek.
Ilyen rendezvények a konferenciák,
gyerekeknek szóló programok.
Rendezvényszervezési feladatok például:
a terembérlés,
meghívó készítés,
62
vagy a büfében végzett munka.
Ezekről a rendezvényekről és feladatokról
később még lesz szó a könyvben.
6.3 Fontos tudnivalók
A résztvevők vállalták, hogy másfél éven át
részt vesznek a Fészekhagyó programjain.
A program részei voltak a tréning alkalmak,
a kommunikáció órák és egy tábor.
A táborról minden nap beszámolót írtunk,
amit ezen a linken találsz:
http://szarnyprobasokjelentik.blogspot.hu/
63
6.4. Mit kellett csinálni a Fészekhagyó
fiataloknak?
6.4.1. Video feladatok

A résztvevők ezen kívül videó üzenetekben
kaptak feladatokat.
Ezek a feladatok mindig háztartási
munkákról szóltak.
Ezeket a feladatokat egy Facebook
csoportba töltöttük fel.
A Facebook csoport neve: Fészekhagyók.
64
Ezen a linken tudjátok megnézni a
Facebook csoportot:
Itt sok információt találtok a Fészekhagyó
programról.
Válaszd ki a Továbbiak fület és kattints a
videók fülre, itt megtalálod a háztartási
munkákról szóló videókat.
Vagy kattints erre a linkre a videókért:
www.facebook.com/feszekhagyok/videos
65
6.4.2.Tréning
A Fészekhagyó
program során a résztvevők minden
hónapban egy egynapos tréningen vettek
részt.
A tréningeken tanultunk az önállóságról, az
önállósághoz kapcsolódó feladatokról.
Tanultunk a jogainkról és
kötelezettségeinkről, munkáról,
rendezvényszervezésről.
Jogaim azok a dolgok, amiket szabad
csinálnom.
66
Kötelezettségeim azok a dolgok, feladatok,
amiket meg kell csinálnom.
A tréningeken rendezvényszervezést
lehetett tanulni.
A következőkben a
rendezvényszervezésről,
rendezvényszervezési feladatokról
olvashatsz.
6.4.3. Rendezvényszervezés
A rendezvények olyan összejövetelek, ahol
sok ember gyűlik össze egy ünnep, vagy
program miatt.
67
A rendezvényszervező feladata, hogy
előkészítse és lebonyolítsa a rendezvényt.
A rendezvényszervező kiosztja és ellenőrzi
a feladatokat.
A rendezvény
szervezőt, vagy a
rendezvényszervező
céget a megrendelő kéri fel a feladatra.
Megrendelő az az ember, vagy cég, aki
megbíz minket a rendezvény
megszervezésével.
68
A megrendelő fizet a
rendezvény szervezőnek a
munkájáért.
6.4.3.1. Milyen rendezvények vannak?

A rendezvényeket különböző csoportokba
soroljuk:
1, Tudományos rendezvények: ilyenek
például a konferenciák.
A konferenciák olyan összejövetelek, ahol
bizonyos témákhoz jól értő
emberek előadásokat
tartanak.
69
A résztvevők pedig végighallgatják az
előadásokat.
2, Üzleti rendezvények: ezek a
rendezvények mindig egy- egy cég
rendezvényei.
Ezek a rendezvények meghívottjai
lehetnek:
- azok az emberek, akik a cégnél
dolgoznak,
- a céggel együtt dolgozó más cégek
dolgozói,
70
- a fogyasztók, azok az emberek, akik a
cég szolgáltatásait igénybe veszik
(például valamilyen terméket rendelnek
tőlük).
Például a cég azzal
bízhatja meg a
rendezvény
szervezőket, hogy
szervezzenek egy Karácsonyi ünnepséget.
A Karácsonyi ünnepségre a cég
munkatársait hívják meg, hogy közösen
ünnepeljenek.
71
Lehet ilyen a cég fogyasztóinak szervezett
rendezvény, ahol a cég új termékét
mutatják be.
3, Kulturális rendezvények: ezek a
rendezvények mindig valamilyen kulturális
eseményhez köthetők.
Lehetnek szórakoztató vagy
művészeti események,
vetélkedők, versenyek.
Ilyenek például a különböző fesztiválok,
ahol a látogatók koncerteken, színházi
előadásokon vesznek részt.
72
Vagy ilyen lehet egy
főzőverseny, ahol egy
csoport tagjai versenyeznek egymással.
4, Családi rendezvények Ezeken a
rendezvényeken
családok, rokonok
vesznek részt.
Ezek lehetnek mindenki számára nyitott
események.
Vagy lehetnek olyan események, amin
csak meghívott vendégek vesznek részt.
A családi rendezvényeket általában
hétvégén, vagy szünidőben rendezik.

73
Családi programok lehetnek például egy-
egy ünnepnaphoz kapcsolódó
programok (pl.: Gyermeknapi
rendezvény).
Ilyen családi rendezvény lehet
egy esküvő, vagy születésnap.
5. Állami rendezvények- a
különböző nemzeti ünnepekhez
köthető rendezvények.
Ilyenek például az augusztus huszadikai
rendezvények (tűzijáték,
megemlékezés).
74
6.4.3.2. A rendezvényszervezés szakaszai
A rendezvény szervezés négy szakaszból
áll.
Ezek a szakaszok
- a tervezés,
- az előkészítés,
- a lebonyolítás
- és az utómunkálatok.
6.4.3.2.1.Tervezés
Először is meg kell határoznunk a
rendezvény témáját, hogy milyen okból és
75
céllal szervezünk rendezvényt (pl: a
gyermeknapi rendezvény, aminek célja a
gyerekek szórakoztatása).
Ez után utánanézünk, hogy általában
milyen programok vannak egy hasonló
rendezvényen.
Hol szoktak ilyen rendezvényeket
szervezni.
Meghatározzuk, hogy legfeljebb hány
embert várunk a rendezvényre.
Meghatározzuk, hogy körülbelül hány éves
76
embereket várunk a rendezvényre.
Meghatározzuk, hogy a rendezvényt mikor
szeretnénk megtartani.
Keresünk olyan helyszíneket, ahol meg
tudjuk rendezni az eseményt.
Helyszíneket legegyszerűbben az
interneten kereshetünk.
Keressünk több helyszínt is, hogy a
megrendelő tudjon választani a
helyszínek közül.
77
A helyszínek keresésénél fontos, hogy
észben tartsuk, hány ember fog részt venni
az eseményen.
A kisebb rendezvényekhez (pl.:
születésnapi zsúr), ahova kevés vendég
jön, elég egy terem is.
A nagyobb rendezvényeknél (pl.:
konferencia) lehet, hogy több teremre, vagy
egy egész épületre szükségünk lesz.
78
Tervezhetünk kültéri eseményt is (például
egy hotel kertjében).
A kültéri rendezvényeknél
mindig gondolnunk kell arra,
hogy eshet az eső!
Érdemes sátorral is
készülnünk, de a sátorbérlés
plusz költségekkel jár!
Árajánlatokat
kérünk a helyszínek bérbeadóitól.
Árajánlatnak hívjuk a várható költségeket
(bérleti díj, munkadíj, előadók fizetése).
Nagyon fontos, hogy ezekről a kérdésekről
a megrendelővel beszéljünk.
79
Az eddig összegyűjtött információkat
röviden leírjuk.
Ezt a rövid szöveget hívjuk ajánlatnak.
Az ajánlatot megmutatjuk a
megrendelőnek.
Ha ez alapján elfogadja az ajánlatunkat,
részletesebb tervet készítünk.
A részletesebb tervben benne vannak a
programmal kapcsolatos ötleteink.
A részletes tervben leírjuk a rendezvény
megszervezéséhez szükséges
feladatainkat.
80
A felsorolt feladatok mellé odaírjuk, hogy
melyiket mikorra kell elvégeznünk.
Azt is odaírjuk, hogy ki melyik feladatért
felelős.
Ezt a tervet hívjuk ütemtervnek.
Ezután kidolgozzuk a programtervet.
6.4.3.2.2. Programterv
Végiggondoljuk, hogy milyen
programokat szeretnénk.
Végiggondoljuk, és összeírjuk, hogy milyen
előadókat szeretnénk meghívni.

81
A programtervet és az előadók listáját
megbeszéljük a megrendelővel.
Majd leveleket írunk az előadóknak, vagy
felhívjuk őket telefonon.
A levélben le kell írnunk:
- hogy milyen rendezvényről van szó,
- hogy mikor van a rendezvény,
- hogy milyen előadás vagy program
megtartására kérjük,
- hogy mennyi ideig tartson az előadás,
- megkérdezzük, hogy mennyi pénzért
vállalja a felkérést.
82
Az is lehet, hogy ingyen kérjük fel az
előadás megtartására.
Ez főleg konferenciákon, vagy jótékonysági
rendezvényeken fordul elő.
Jótékonysági rendezvénynek hívjuk azokat
a rendezvényeket, ahol a fellépők ingyen
vállalják a fellépést, és a belépő árát
valamilyen célra felajánlják (pl.: lakóotthon
építésére).
83
6.4.3.2.3. Étel és ital
Ha a rendezvényen a
résztvevőknek ételt és italt is szeretnénk
adni, erről is árajánlatot kell kérnünk.
Vannak olyan cégek, amelyek
rendezvényekre szállítanak ételt és italt.
Ezeket a cégeket catering cégeknek
nevezzük.
Az interneten
sok ilyen céget
találunk.
84
A cégek különböző ételeket és italokat
kínálnak különböző árakon.
Válasszunk olyan
ételeket és italokat, amik
a rendezvényünkhöz
leginkább passzolnak.
Rendelhetünk meleg vagy hideg ételt is.
Meg kell beszélni a megrendelővel, hogy
milyen étkezést szeretnének (pl.: ebéd,
vagy vacsora, hideg, vagy meleg ételek
legyenek).
85
Meg kell kérdeznünk azt is, hogy a
vendégek között lesz-e olyan ember,
akinek
valamilyen
Az ételallergia azt
ételallergiája jelenti, hogy az
ember bizonyos
van. ételeket, italokat nem
ehet, vagy ihat, mert
Ilyen ételek, rosszul érzi magát
azoktól.
vagy italok
lehetnek a
liszt, tojás, hús, dió, vagy
más magvak, vagy a tej.
A kiválasztott catering cégtől
árajánlatot kérünk.
86
6.4.3.2.4. Költségvetés
Ez után kell készítenünk
egy részletes tervet arról, hogy a
rendezvény összesen, pontosan mennyibe
fog kerülni.
Ezt hívjuk költségvetésnek.
A rendezvényszervezés költségei:
- terem bérlése,
- hangosítás bérlése (ha nincs saját
berendezésünk),
- catering (étel, amit a vendégeknek
adunk, erről még később lesz szó),
87
- technikus fizetése (technikus az az
ember, aki a hangosítást, vetítést
kezeli),
- az előadók fizetése,
- a rendezvényszervező csapat fizetése,
- egyéb kellékek.
Ha a megrendelő elfogadja
a költségvetést, akkor
szerződést köt a
rendezvényszervező csoporttal.
Ezt a szerződést a megrendelő (vagy a
megrendelő cég vezetője) és a
rendezvényszervező cég vezetője írja alá.

88
Ebben a szerződésben leírják, hogy:
- milyen rendezvény megszervezésére
kéri fel a megrendelő a
rendezvényszervező céget,
- mikor lesz a rendezvény,
- körülbelül hány fő lesz a rendezvényen,
- mennyit fizet a megrendelő az egész
rendezvényért.
A szerződésben benne van a részletes

költségvetés is.
89
6.4.3.2.5. Előkészítés
A rendezvényszervezési
folyamat második lépése
az előkészítés.
Ekkor következik a helyszínbejárás.
6.4.3.2.6. Helyszínbejárás
Helyszínbejárásnak azt nevezzük, amikor
elmegyünk a rendezvény helyszínére azért,
hogy megnézzük azt.
A helyszín bejáráskor felmérjük, hogy a
helyszínen melyik programot
hol képzeljük el.
90
Egyszerű rajzot készítünk a helyszínről.
A rajz alapján tudjuk később majd
megtervezni, hogy pontosan mit hova
tegyünk, melyik program hol legyen.
A helyszínbejáráskor meg kell kérdeznünk
a következő dolgokat:
- hány széket, asztalt tudnak nekünk adni,
- milyen technikai eszközöket tudnak
nekünk adni a rendezvényre
(mikrofonok, hangfalak, keverőpult,
kivetítő, világítás),
- lesz-e a helyszínen olyan ember, aki
kezeli a technikai eszközöket,

91
- a rendezvény napján kit kell majd
keresnünk (pl: hogy kinyissa, bezárja a
termet),
- mennyi idővel a
rendezvény kezdése előtt
érkezhetünk a helyszínre,
- mikor kell végleg elhagynunk a
helyszínt,
- milyen tűzvédelmi,
balesetvédelmi
szabályokat kell
betartanunk,
- bármi egyéb kérdés, ami felmerül.
92
Ha a helyszín bérbeadójával
megállapodtunk, szerződést
kötünk.
A szerződésben szerepel, hogy:
- mikor van a rendezvény, hányadikán,
hánytól hányig,
- milyen helyszínen van a rendezvény,
- milyen eszközöket ad a bérbeadó (aki a
helyet bérbe adja),
- mennyit fizet ezért a bérlő (aki a helyet
bérbe veszi, fizet a használatáért),
- körülbelül hány ember lesz a
rendezvényen,
93
- ki fizet azért, ha egy tárgy megsérül,
vagy az épületnek baja esik.
Érdemes megkérnünk több embert is, hogy
olvassa el a szerződést, nézze meg, hogy
szerinte rendben van-e.
A szerződést a cégünk vezetője írja alá.
Ezután a programot véglegesítjük.
Még egyszer felhívjuk az előadókat, vagy
e-mailt írunk nekik.
Megbeszéljük:
- hogy pontosan hányra érkezzenek,
94
- hogy milyen hosszú lesz az előadásuk,
programjuk,
- hogy milyen eszközökre
lesz szükségük.
Megkérjük, hogy írjanak magukról és a
programjukról néhány sort.
Ezt majd a részletes programba fogjuk
betenni.
Szerződést kötünk az előadókkal.
A szerződésben benne van, hogy:
- milyen program vagy előadás
megtartására kérjük fel,
95
- hol lesz az esemény,
- milyen hosszú lesz a program vagy
előadás,
- mennyit fizetünk a program vagy
előadás megtartásáért,
- átutalással vagy készpénzben fizetünk.
Az átutalás azt
jelenti, hogy a pénzt
az előadó
bankszámlaszámára küldjük.
A pénzt átutalni csak interneten, vagy a
bankban tudjuk.
96
A készpénzben fizetés azt
jelenti, hogy az előadónak a
kezébe adjuk a fizetését.
A pénzt az előadás megtartása után adjuk
oda az előadónak.
A pénzt akkor adjuk oda, ha az előadó
kiállított egy számlát az összegről.
Ha mindegyik
előadóval
egyeztettünk,
elkészítjük a végleges
programot.
97
A programban azt írjuk le, hogy melyik
előadás mettől meddig és hol lesz.
Az előadások címét és az előadó nevét is
beírjuk a programba.
Ezután elkészítjük a
meghívókat. Meghívó
……………………
……………………
A meghívón szerepel:
…
- az esemény címe,
- az esemény helyszíne,
- az esemény időpontja (melyik nap,
hánytól hányig lesz),
- hogy kiket várunk az eseményre,
98
- hogy mennyibe kerül a belépő (ha van
belépő),
- támogatók, partnerek logói.
A meghívót mindig
számítógéppel
szerkesztjük.
A meghívóra tehetünk valamilyen képet,
ami az eseményhez kapcsolódik.
Összeállítjuk a meghívottak listáját.
E-mail címeket gyűjtünk a meghívottak
neveihez.
Ezt a listát egyeztetjük a megrendelővel.
99
Elküldjük a meghívókat a meghívottaknak.
A meghívóban kérhetjük, hogy jelezzenek
vissza, hogy jönnek-e a
rendezvényre.
Fontos tudnunk, hogy
hányan jönnek, mert
akkor tudjuk, hogy hány
résztvevőre számítsunk.
Annyi ételt kell rendelnünk, amennyi
vendégre számítunk.
Készíthetünk regisztrációs lapot is.
A regisztrációs lapon kérdések
szerepelnek.
100
Megkérdezhetjük:
- a résztvevő nevét,
- a résztvevő elérhetőségét
(e-mail cím, telefonszám),
- hogy honnan hallott a programról,
- hogy hány fővel érkezik a programra,
- van-e valamilyen különleges kívánsága
(például vegetáriánus, nem eszik húst).
Ezután plakátot is készítünk.
Erre főleg akkor van szükség,
ha az esemény mindenki
számára nyitott.
101
A plakáton szerepel:
- hogy hol lesz az esemény,
- hogy mikor lesz az esemény (pontosan
melyik nap, hánytól hányig),
- hogy kiknek szól az esemény,
- hogy mennyibe kerül a belépő (ha van
belépő),
- a részletes program,
- az eseményhez kapcsolódó,
hangulatteremtő kép.
A plakátot kinyomtatjuk több példányban,
színesben.
102
A kinyomtatott plakátokat kirakjuk azokra a
helyekre, ahol olyan
emberek járnak, akiket az
esemény érdekelhet.
Ha mindezzel végeztünk, megrendeljük az
ételeket és italokat a catering
cégtől.
Ki kell számolnunk, hogy pontosan mennyi
ételre és italra lesz szükségünk.
Kiválasztjuk az ételeket és italokat a
catering cég kínálatából.
Ezeket kiválaszthatjuk a catering cég
honlapjáról is.
103
Feladjuk a megrendelésünket telefonon,
vagy e-mailben.
A megrendelésnél meg kell mondanunk,
hogy pontosan mikor, hány
órára és hova szállítsák az
ételeket és italokat.
Nagyobb rendezvényekre a sajtót is
meghívjuk.
A sajtót azért
Sajtónak hívjuk
az újságírókat, hívjuk, hogy
TV, vagy rádió
riportereket. újságcikket írjanak,
riportot készítsenek
a rendezvényünkről.
104
A cikk, vagy riport megjelenik az újságban,
rádióban, TV-ben, és így sokan hallanak a
rendezvényünkről.
Ez után végig kell gondolnunk, hogy milyen
feladatok lesznek a rendezvényen.
Ezeknek a feladatoknak felelősöket kell
találnunk.
105
6.4.3.2.7. Most egy konferencián felmerülő
feladatköröket fogunk bemutatni
Az itt bemutatott feladatkörök minden
nagyobb rendezvényen ugyanezek.
Ha rendezvényen dolgozunk,
mindig fegyelmezetten
viselkedünk!
Nem futunk, nem beszélünk hangosan,
nem beszélünk teli szájjal.
Mindenki, aki a konferencián dolgozik,
kapcsolatba lép a vendégekkel.
106
A vendégekkel mindig
udvariasan viselkedünk.
Hivatalos eseményeken (például
konferencián) magázódunk.
Tehát például köszönéskor azt mondjuk:
„Jó napot kívánok!”.
A kisebb rendezvényeken, vagy, ha a
vendég tegez téged, akkor te is tegezheted
őt.
107
Tegezéskor köszönhetünk úgy, hogy
„Szia!” vagy „Szervusz!”.
Ha a rendezvényen bármilyen probléma
felmerül, vagy nem tudsz valamit, keresd a
segítődet, vagy a főszervezőt.
Egy konferencián a következő feladatkörök
lehetnek:
6.4.3.2.7.1. Ruhatáros
A ruhatáros a ruhatárban dolgozik.
A ruhatárban vigyáznak a vendégek
kabátjaikra, táskáikra.
108
A vendégek érkezésükkor
a ruhatárosnak adják a
kabátjukat, esetleg a
táskájukat is.
A ruhatáros ezeket átveszi és keres egy
fogast.
A fogasra felakasztja a kabátot.
Elővesz egy előre elkészített tömböt,
amiben
A ruhatár az a hely,
ahova a vendégek számok
leadják a kabátjaikat,
táskáikat. vannak.
Minden számból kettő van.
Az egyik számot a vendégnek adja.

109
A másik számot, ami ugyanaz, mint amit a
vendégnek adott, a kabátra tűzi.
A vendég megőrzi a számot.
Mikor a rendezvény végén a vendég jön a
kabátjáért, a számot átadja a ruhatárosnak.
A ruhatáros kikeresi azt a kabátot, amin a
vendég száma van.
A ruhatáros átadja a vendégnek a kabátot.
Vannak olyan ruhatárak, ahol nem
213
papírtömbből kell számokat
kitépni.
110
Vannak előre elkészített biléták a
számozott fogasokhoz.
6.4.3.2.7.2. Regisztráció
Regisztrációnak hívjuk azt,
amikor a vendégek
megérkeznek és felírják a
nevüket és elérhetőségüket (e-mail cím
vagy telefonszám) egy papírra.
A regisztrációnál mindig kell, hogy legyen
legalább egy vagy két munkatárs (a
rendezvényszervező csapatból).
111
Ők köszöntik a vendégeket.
Megkérik őket, hogy írják alá a
regisztrációs papírt.
Röviden elmondják nekik a programot,
vagy átadják a kinyomtatott programot.
Megkérdezik tőlük, hogy beleegyeznek-e
abba, hogy a rendezvényen video és
fénykép készüljön róluk.
Megmutatják, hogy merre van a ruhatár és
merre lesznek a programok.
A regisztrációra azért van szükség, hogy
lássuk, hány vendég érkezett.
112
Ha megengedik, akkor a megadott
elérhetőségeiken más rendezvényre is
küldhetünk nekik meghívót.
6.4.3.2.7.3. Büfé
A büfében a vendégek ételt és italt kapnak.
Vannak olyan büfék, ahol a büfében
dolgozók kiszolgálják az
ételekkel és az italokkal a
vendégeket.
Vannak olyan büfék, ahol az ételek és
italok ki vannak téve egy asztalra.
113
Az asztalról a
vendégek saját maguk
veszik el azokat.
Ezeket a büféket önkiszolgáló büféknek
hívjuk.
A konferenciákon általában önkiszolgáló
büfék vannak.
A büfé lehet fizetős, vagy ingyenes.
A fizetős büfékben a vásárló fizet az ételért
vagy italért.
Az ingyen büfékben a vendég ingyen ehet
és ihat.
114
A konferenciákon a büfé ingyenes szokott
lenni.
Vannak olyan büfék, ahol meleg ételt is
adnak és vannak olyan büfék, ahol hideg
ételt adnak.
Meleg étel az, amit főzni kell, amit általában
ebédre eszünk.
Hideg étel például a szendvics, saláta,
kaszinótojás.
Ahhoz, hogy meleg ételt adjunk a
vendégeknek, több felszerelésre van
szükségünk.
115
Szükségünk lesz olyan tálaló eszközre, ami
az ételt melegen tartja, evőeszközökre.
Nagyon fontos, hogy a meleg edényekhez
mindig óvatosan, konyharuhával, vagy
edényfogóval nyúljunk.
Ha éles, vagy hegyes késsel dolgozol,
mindig figyelj, nehogy megvágd magad!
A késnek a markolatát
fogjuk, soha ne nyúlj az
éléhez!
Ha valami eltörik, azt mindig rögtön söpörd
össze!
116
Vigyázz, nehogy megvágd magad a törött
edény szilánkjaival!
A szendvicsekhez elég, ha papír tányért,
vagy szalvétát adunk.
A salátákhoz szintén szükség van
evőeszközre.
A rendezvényeken egyszerűbb, ha papír
tányért, papír poharat adunk a
vendégeknek.
A papír tányér és papír pohár
használat után kidobható, így
nem kell mosogatnunk.
117
A büfében dolgozók feladata először is a
büfé kialakítása.
A büfé lehet egy erre külön kialakított
helyen.
Mi is kialakíthatunk büfét úgy, hogy néhány
asztalt összetolunk, és egy terítővel
lefedjük azokat.
Ezután az
ételeket szép
tálakra, egymás
mellé
helyezzük.
A tálakat szépen elrendezzük az asztalon.

118
A szalvétát, papírtányért, papír poharat,
evőeszközöket szintén az asztalra tesszük.
A büfés végig figyel, hogy az asztalon lévő
tálak jól mutassanak.
A tálak jól mutatnak, ha az ételek szépen
vannak elrendezve rajta, ha nincs rajta
olyan étel, ami például megkezdett, vagy
egymásra van dobálva a tálon.
Az üres tálakat mindig újra kell tölteni.
Ha már egy tálra nem jut étel, akkor azt
vegyük le az asztalról.
119
A büfés feladata, hogy az
esetleg ki nem dobott, az
asztalon hagyott papír
tányérokat, poharak kidobja.
A büfében mindig összefogott hajjal
dolgozz, nehogy hajszál kerüljön az ételbe!
A büfében mindig tiszta ruhában,
kötényben, vagy
egyenruhában dolgozz!
Nagyon fontos, hogy
mindig tiszta legyen a
kezed!
Ha büfében dolgozol, gyakran moss kezet!

120
Ha meg kell teríteni, így tudtok helyesen:
6.4.3.2.7.4. Berendezés
A helyszín berendezése és az elpakolás is
a rendezvényszervezés része.
A helyszínre a
rendezvényszervez
ők legalább egy- két
121
órával a rendezvény kezdése előtt
érkeznek.
A termet, vagy termeket be kell rendezni a
korábban elkészített terveknek
megfelelően.
A székeket, asztalokat el kell rendezni.
Ki kell alakítani a különböző programok,
előadások, a regisztráció, ruhatár és a büfé
helyét.
Ha készültünk dekorációval, a dekorációs
elemeket ki kell tenni,
felragasztani.
122
A programot érdemes a falra vagy az
ajtókra
kiragasztani.
A különböző
programokat,
illetve a mosdót jelző papírokat is érdemes
a falra ragasztani.
Ezeken a papírokon, feliratokon nyilak is
legyenek, hogy a vendégek tudják, merre
kell menniük.
A rendezvény végén minden berendezési
eszközt, széket, asztalt, bútorokat vissza
123
kell állítani úgy, ahogy a rendezvény előtt
voltak.
Minden szemetet össze kell szedni,
kidobni.
A dekorációt le kell szedni.
A takarítás általában a helyszín
bérbeadójának feladata.
124
6.4.3.2.7.5. Technikus
A technikus feladata a hangosítás, a vetítés
és a fények kezelése.
Hangosításnak
hívjuk mindazt,
ami a hangokkal,
hangzással
kapcsolatos a rendezvényen.
Ide tartozik a zene, a mikrofonok kezelése.
Vetítésre akkor van
szükség, ha egy
előadó szeretne
125
általa készített diákat vagy képeket, esetleg
filmet a falra vetíteni.
Különleges fényekre általában
koncerteken, vagy színházi előadásokon
van szükség.
6.4.3.2.7.6. Fotós/videós
Fontos, hogy a rendezvényről készüljenek
fotók, videók.
A fotókat, videókat készíthetjük a
megrendelőnek és a
rendezvényt szervező
cégnek is.
126
A regisztrációnál meg kell kérdeznünk a
vendégeket, vagy elmondjuk, hogy az
aláírásukkal beleegyeznek abba, hogy
fényképet, videót készítsünk róluk.
Ha valaki nem szeretne a
fényképeken vagy videókon
szerepelni, azt ne
fényképezzük, videózzuk.
Fontos, hogy a
vendégek
beleegyezzenek
abba, hogy
lefényképezzük vagy
videózzuk őket!
127
6.4.3.2.7.7. Utómunkálatok
Utómunkálatoknak hívjuk a rendezvény
lebonyolítása után elvégzendő feladatokat.
6.4.3.2.7.8. Értékelés
Fontos, hogy a
rendezvény után
megbeszéljük a
tapasztalatainak.
Beszéljünk arról, hogy mi volt jó, és min
lehetne legközelebb javítani.
128
Megkérdezhetjük a
vendégektől is, hogy
érezték magukat.
Esetleg kérhetünk tőlük is javaslatokat,
hogy min változtatnának egy legközelebbi
alkalommal.
Ebben a fázisban kell a
terembérlet díját, illetve
a nekünk dolgozó
alkalmazottak díját kifizetnünk.
129
A terembérletről kapunk egy számlát, amit
vagy készpénzben, vagy utalással fizetünk
ki.
Ugyanígy nekünk is számlát kell adnunk a
megrendelőnek, hogy megkapjuk a
munkánkért járó fizetést.
Összerendezzük a konferencián készített
fotókat és videókat.
Ezeket átadjuk a megrendelőnek.
Ezekből a fotókból mi is kitehetünk párat a
saját honlapunkra, ha a megrendelő
beleegyezik.
130
Ez azért fontos, mert így az érdeklődők
láthatnak képeket arról, hogy milyen
rendezvényeket szervezünk.
Például:
131
7. Szakirodalom
Boncz Beáta, Várhelyiné Monostori Ágnes: Látogatás a Frambu

Központjában, MWSZT, Budapest, 2013.
Csíki Magdolna: Önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítő program.

FSZK, Budapest, 2001.
Dr. Káposzta József (szerk.): Rendezvényszervezés módszertana. Tantárgyi

segédlet a Turizmus vendéglátás BA szakos hallgatói számára. Szent István
Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő, 2011.
dr. Radványi Katalin: Kisgyermekből felnőtt. Előadás. MWSZT 15 éves

ünnepi konferencia, Budapest, 2014.04.26.
Élni és Lakni Tájékoztató a hozzátartozóknak – A bécsi Lebenshilfe

lakáskoncepciója. In: Hatos Gyula (szerk.) Értelmileg akadályozott emberek
lakóközösségei külföldön. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskola, Budapest 1995.
Ericson, Kent: A közösségi részvétel irányába ható folyamatok

kulcskérdései. In: Lányiné Engelmayer Ágnes (szerk.) Az értelmileg
akadályozottak intézményes ellátási formáinak változása. Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest 1996.
Információ mindenkinek. A könnyen érthető kommunikáció európai

alapelvei. http://www.inclusion-
europe.com/pathways2/images/Information_for_all-HU.pdf (2016.02.10.),
Inclusion Europe
Illyés Sándor, Radványi Katalin, Csorba János: Az értelmi fogyatékosság

prevalenciája 40 és 60 év közötti korcsoportban Magyarországon. Magyar
Gyógypedagógiai Szemle 2012/1.
Jakobs, Hajo: Felnőtté válás, felnőtt lét értelmileg akadályozottaknál. In:

Hatos Gyula (szerk.) Értelmileg akadályozott emberek lakóközösségei
külföldön. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest
1995.
132
Katona Vanda: „…mindent megkapunk, csak, mondom a szabadság
hiánya…” Felnőtt értelmi fogyatékos személyek életútjainak feltérképezése.
In: Zászkaliczky Péter (szerk.) A társadalmi és az iskolai integráció
feltételrendszere és korlátai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013.
Lovászy László, Sziklai István (szerk.): A fogyatékos személyeket támogató-

szabályozó rendszer helyzetéről Európában és Magyarországon, és az ezzel
kapcsolatos országos érdekvédelmi szervezetek által készített javaslatokról.
Kósa Ádám, 2014.
Nirje, Bengt; Perrin, Burt: A normalizációs elv – és félreértelmezései. In:

Hatos Gyula (szerk.) Értelmileg akadályozott emberek lakóközösségei
külföldön. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest
1995.
Zolnai Erika: A felnőtté válás pszichológiai mozzanata. In: dr. Fonyó Ilona
(szerk.) Felnőtt élet – Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe
való beilleszkedésének lehetőségei. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2009.
Csíki Magdolna: Önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítő program.

FSZK, Budapest, 2001.
133
8. Mellékletek
1. melléklet
A játékos feladatok leírása Kaposi Mária, Pogány Anna Petra és Trautmann
Eszter munkája.
Háztartási vetélkedő 1:
A foglalkozás célja az önálló élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítása,
gyakorlása. Feladatok: fagylalt készítés, asztali illem, pénz ismeret (Forint,
ill. külföldi pénzek, Forint értéke), vásárlás.
A fiatalok 6-7 fős csoportokban segítők részvételével különböző
állomásokon először megismerkedtek a pénz fogalmával, a magyar forint
bankjegyeivel, érméivel, majd annak értékével. A fagylalt elkészítéséhez a
csoportok a helyi "kisboltból" (egyik anyuka vezetésével) "vásárolhatták
meg" a hozzávalókat bevásárló lista alapján, ahol fizetni is kellett. Az
alapanyagokból az egyéni étrendnek megfelelően elkészítették a fagylaltot,
elfogyasztották, majd rendet tettek maguk után (mosogatás, törölgetés,
pakolás). Az asztali illemszabályok átismétlésére képkártyák álltak
rendelkezésre.
A program során állomásvezetőként a szülőket is bevontuk, akik nagyon
élvezték a tanítói, segítői, előadói szerepeket, bekapcsolódtak gyermekeik
fejlesztésébe.
Háztartási (fészekhagyós csapat-) vetélkedő 2.:

Ezen a foglalkozáson egy termen belül gyakoroltuk a különféle házimunkák
elvégzését. A "szennyes" összeszedését, teregetést, csipesz használatot, ruha
hajtogatást, seprést (súlyozott babzsákok seprésével) játékos, vetélkedős
formában gyakoroltuk. A zokni párosítás, időjárás kártyák segítségével az
évszakok ismétlése, az adott nap időjárása, és ennek megfelelő öltözködés,
ruházat kitalálása egy pihenős, beszélgetős formában valósult meg.
Állatbemutató:
Az állat bemutató céljának tűztük ki, hogy a fiatalok egymásnak meséljenek
háziállataikról, ezzel is példát mutatva társaiknak arra, hogy egy kis állat
134
gondozásával is értelmesen, felelősen eltölthetik szabadidejüket. A
felkészülési folyamat során diasort szerkesztettünk, gyakoroltuk a beszédet,
az előadási stílust, majd a konkrét előadás során a hirtelen jött, közönség
által feltett kérdésekre is felelni kellett. Tapasztalatok: lassan megy a
felkészülés, a jól begyakorolt szöveg helyett mást mondtak sokszor, de nagy
élvezet volt az előadóknak kiállni, mesélni, az érdeklődés középpontjában
lenni.
Önvédelem:
A fiatalokat ért inzultusok miatt gondoltunk rá, hogy a fészekhagyás keretén
belül az önvédelem témakörre is kitérjünk. Az idő rövidsége miatt inkább a
baj elkerülése, megelőzés, prevenció volt a foglalkozással a célunk.
Megbeszéltük, gyakoroltuk a konfliktuskerülő magatartást, egyszerű
kitéréseket, a támadási helyzetek elkerülését, a megfelelő táskaviselést
különféle erősítő, szituációs gyakorlatokon keresztül. Azt tapasztaltuk, hogy
az idősebbeknél, akik már egyedül járnak, illetve az arra tévedő szülők
nagyon érdeklődőek, nyitottak voltak a téma iránt, élvezték a foglalkozást, és
olyan mozgásfejlesztő gyakorlatokat is elvégeztek a jó hangulat, az új
szituáció és egymás buzdításának hatására, amikre nem számítottunk.
Készségfejlesztő mozgásos sorverseny:

Úgy gondoltuk, hogy a finommotorikus, illetve a mozgáskoordinációs
képességek fejlesztésével, illetve a praktikus tevékenységek begyakorlásával
a fiatalok könnyebben el tudják végezni az önálló mindennapi élethez
szükséges feladatokat. Ennek keretein belül a foglalkozásokat csukló, illetve
ujj mobilizáló gyakorlatokkal kezdtük, majd játékos szituációs
gyakorlatokkal, illetve versenyekkel gyakoroltuk a póló- hajtogatás,
mosogatás, sepregetés, asztal- törlés feladatait. Ezen tevékenységek során
öltözködési szabályokat is meg tudtunk beszélni, például, hogy milyen
alkalomra milyen öltözéket kell felvenni. Ezeket a játékos feladatokat a
fiatalok nagy örömmel, és nagyon jó eredménnyel végezték el. Mindezek
mellett nagy szerepet játszik az életükben a tánc is, ezért a foglalkozás végén
megtanultunk egy rövid, széles körben ismert koreográfiát. Ezt olyan jól
megtanulták, és kivitelezték, hogy egy fiatal át is vette a foglalkozásvezetést
a koreográfiatanítás idejéig.
Teaház:
135
A nyári tábor keretein belül esti szabadidős tevékenység formájában
megrendezésre szokott kerülni a “teaház” program, mely során a táborozók,
szüleik, szakemberek kötetlen beszélgetéseket folytathatnak az általuk
választott tea elfogyasztása mellett. Ezt az önállóság jegyében a fiatalok
szervezték meg, és bonyolították le munkatársak asszisztálásával.
Kiosztották egymás között a tevékenységeket, melyek, a vendégek
köszöntése, a teák megfőzése, ajánlása, asztalok tisztán tartása, mosogatás
voltak. Nagyon lelkesen, és lelkiismeretesen elvégezték, az általuk önként
elvállalt feladatokat.
2. melléklet
A tábor első hetében a Kunadacs- Ladánybene Általános Iskola felső
tagozatos diákjainak tartottunk érzékenyítő foglalkozást, kisebb
csoportokban (minden osztályba 3-4 fő ment).
A tanóra a következők szerint alakult:
 rövid bemutatkozás: néhány szóban elmondtuk, hogy honnan
jöttünk, és miért érkeztünk az órára.
 mozgásos- játékos köszönések: ez a játék a feloldódást, interakciók
gyors építését célozza. A játékvezetők (akik jelen esetben a Fészekhagyós
fiatalok voltak) mutatnak egy- egy mozdulatot, különböző köszönési
módokat (pl.: ahogyan a halak köszönnek - két ember egymással szemben
megáll és mindkettejük a jobb kézével a másik alsókarját kezdi tenyerével
paskolni,). A játékosok választanak egy párt, olyat, akit korábban nem, vagy
nem nagyon ismertek. Bemutatkoznak egymásnak és köszönnek az adott
módon. Majd a játékvezető újabb köszönési módot mutat, a játékosok újabb
párt választanak, köszönnek. Ez így megy 3-4 különböző köszönéssel, majd
a játékvezető megkéri a játékosokat, a köszönési módokat elismételve, hogy
egyesével keressék meg azokat a résztvevőket, akikkel már köszöntek
egymásnak, ismételjék el nevüket és a köszönési módot. Ez a gyakorlat
mindig gyorsan jó hangulatot teremt akár egy ismeretlenekből álló
csoportban is.
 részletes bemutatkozás: a Fészekhagyós fiatalok részletesen
meséltek magukról, arról, hogy mit csinálnak az MWSzT-ben, mit csinálnak
az Önálló élet táborban. Ezután a résztvevő diákokat is megkértük, hogy ők
is mutatkozzanak be. A bemutatkozást egy labda egymásnak dobálásával
segítettük (akinél a labda volt, az beszélt).
136
 “ez vagyok én” játék: ezzel a játékkal a közöttünk meglévő
hasonlóságokat kívántuk hangsúlyozni. A játékvezető (először csak ő)
állításokat mond, ami saját magára igaz (pl: barna a hajam). Azok, akikre az
adott állítás igaz, a terem egyik felébe sietnek, míg, akikre nem igaz, a másik
felében maradnak. Először csak külső, majd egyre inkább belső
tulajdonságokat sorakoztattunk fel. A harmadik- negyedik kör után a
résztvevők is állításokat tettek.
 beszélgetés: picit beszélgettünk a felfedezett hasonlóságainkról. A
gyerekek a játék után még inkább felszabadultan meséltek magukról,
kedvenc állataikról, tevékenységeikről, az iskoláról. A foglalkozás végére
egy kötetlen beszélgetés alakult ki, ami aztán a szünetben is folytatódott.
Azon a napon, mikor az iskolába ellátogattunk, ott az érzékenyítő órát
követően iskolai sportnap volt, amire az igazgatónő invitálására szívesen
részt vettünk.
A második héten az alsó tagozatos diákok látogattak el a Tanyára. Nekik
játékos állomásokból álló délelőtti programmal készültünk. A játékokat,
állomásokat a fiatalokkal együtt terveztük, a tevékenységeket a segítők
közreműködésével együtt vezették. Ezt a programot a Gyermeknap és az
MWSZT által szervezett évnyitó játékos alkalom mintájára állítottuk össze.
A gyerekek vegyes csoportokat alkottak, mindegyikük egy útlevelet kapott,
aminek 5 rubrikájába 5 pecsétet gyűjtöttek össze a különböző állomásokon.
Az állomások a következők voltak:
● Tű a szénakazalban- itt a gyerekek nagyméretű szögeket kerestek
szénában, illetve célba dobást rendeztünk patkókkal.
● Népi játékok- ennél az állomásnál egy segítő és három fiatal népi
körjátékokat tanított a gyerekeknek.
● Bagolykészítés- itt WC papír gurigából készítettek baglyos díszeket.
● Könyvjelző készítés- szörnyalakú könyvjelzőket készítettek
papírból a Fészekhagyó csapat tagjainak irányításával.
● Szobros játék- ennél a játéknál a gyerekek felálltak egy sorba, velük
szemben jó nagy távolságban pedig egy segítő és egy Fészekhagyós fiatal
állt háttal. A gyerekek célja az volt, hogy elérjék az előttük álló két embert,
ám csak akkor mozoghattak, mikor ők háttal álltak nekik. Ha megfordultak,
mindenki megállt és mozdulatlan maradt. Ha valaki mégis megmozdult, ő a
kezdőponttól újra indítja a játékot.
137
Melléklet 3:
Munkaszerződés
Ez a szerződés a Fészekhagyó program önálló élet tábor keretein belül
egyfelől:
Magyar Williams Szindróma Társaság (Székhely: 1089 Budapest, Orczy út 2.), (továbbiakban MWSZT)
másfelől pedig:
Név: (Továbbiakban munkavállaló)
Anyja neve:
Lakcím:
Születési idő, hely:
között jött létre.
A szerződés meghatározott, közötti időszakra szól.
A munkavégzés helyszíne a Strázsa tanya (6080 Szabadszállás, Alsószőlők 2702/2. hrsz).
Munkavállaló vállalja, hogy a következő feladatokat látja el:
- állatgondozás (a tanyán levő állatok etetése, lakóhelyének tisztán tartása)
- konyhai munkák (mosogatás, bevásárlás, vacsorakészítés)
- ház körüli munkák (a ház rendben tartása, söprés, felmosás)
- kerti munkák (tobozszedés, a kert rendben tartása)
A munkavállaló legfeljebb napi 5 órát dolgozik.
Munkájáért napi 4500 Ft fizetést kap.
Szabadszállás,
……………………………………………. ….......................................
Scholtz Krisztina munkavállaló
táborvezető
Melléklet 4.
Első hét szeptember 21- 27
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
8:00 Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő
8:20 Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna
9:00 Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli
Állatgondozás- 4. csoport Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 4. csoport
Ház körüli munkák- 1. csoport Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 1. csoport
Kerti munkák- 2. csoport Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 2. csoport
10:00 Utazás Konyhai munkák- 3. csoport Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 3. csoport
11:15 Szünet Szünet Szünet
Állatgondozás- 3. csoport Állatgondozás- 4. csoport Látogatás a faluban Állatgondozás- 3. csoport
Szobák elfoglalása, Kerti munkák- 1. csoport Kerti munkák- 2. csoport
(könyvtár, cukrászda, Látogatás a kunadacsi Kerti munkák- 1. csoport
11:30 eligazítás Konyhai munkák- 2. csoport Konyhai munkák- 3. csoport piac) iskolában Konyhai munkák- 2. csoport
13:00 Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd a Zöld Ász étteremben Ebéd Strandolás, mozi
13:45 Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő
15:00 Beszélgetés az önálló életről Felkészülés az érzékenyítő tréningreFelkészülés az érzékenyítő tréningreBeszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről
Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 3. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 2. csoport
Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 4. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport
Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 1. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 4. csoport
16:00 Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 2. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Lovaglás, kézműves foglalkozás
18:30 Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora
21:00 Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás
Második hét szeptember 28- október 4
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
8:00 Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő
8:20 Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna
9:00 Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli
Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 4. csoport
Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 1. csoport
Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 2. csoport
10:00 Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 3. csoport
11:15 Szünet Szünet Játékos délelőtt a Szünet Szünet Összepakolás
Állatgondozás- 4. csoport Állatgondozás- 1. csoport Fogatozás, látogatás a Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 3. csoport
Ház körüli munkák- 1. csoport Ház körüli munkák- 2. csoport
kunadacsi iskola alsó Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 4. csoport
Kerti munkák- 2. csoport Kerti munkák- 3. csoport tagozatának faluban (könyvtár, posta, Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 1. csoport
11:30 Konyhai munkák- 3. csoport Konyhai munkák- 4. csoport cukrászda), piac Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 2. csoport
13:00 Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd a Zöld Ász étteremben Ebéd Nyílt nap a szülőknek
13:45 Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő
15:00 Beszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés
Állatgondozás- 3. csoport Állatgondozás- 4. csoport Állatgondozás- 3. csoport
Kerti munkák- 1. csoport Kerti munkák- 2. csoport Kerti munkák- 1. csoport
Felkészülés a délelőtt Előkészületek a szülők
16:00 Konyhai munkák- 2. csoport Kézműves délután Konyhai munkák- 3. csoport Konyhai munkák- 2. csoport programra fogadására
18:30 Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora
21:00 Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Hazautazás
Melléklet 5.
„Korlátok közt szabadon”
Mentálhigiénés Szülői Tréning Sorozat
Fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülőknek
Az önismerettől a sorstársi segítésig
A TRÉNING CÉLCSOPORTJA
A „Korlátok közt szabadon” szülőtréning sorozat csoportjain fogyatékossággal élő

gyermekek, fiatalok szüleit várjuk, illetve a tréning nyitott azok számára is, akik nem
szülőként élnek egy családban a fogyatékos gyermekkel/fiatallal.
A tréningek azoknak a szülőknek szólnak, akik rendelkeznek önsors javító aktivitással,
ugyanis az első lépést mindenkinek önmagának kell megtennie, vagyis akarni és elfogadni a
változást.
A TRÉNING SZÜKSÉGESSÉGE ÉS KÜLDETÉSE
Sajnos, korunkban tapasztalható jelenség, hogy egyre több sérült gyermek születik, vagy
később lesz baleset, betegség áldozata. A helyzetet a családok pszichológiai szempontból
hasonlóan élik meg. Egy gyász folyamaton mennek keresztül, amely szükséges része a
helyzet egészséges feldolgozásának, amely végül az elfogadáshoz vezet.
Azonban, ha nem kapnak megfelelő támogatást a mindennapi gondok megoldásához,
áthidalásához, sokszor megrekednek a szülők, családtagok a gyász egy-egy fázisában, pl.
beszűkülnek a gondozó szerepébe, aminek kiégés, depresszió, és így a családi kapcsolatok
megromlása vagy akár a család széthullása lehet a következménye. A sérült gyermek
szemszögéből tekintve pedig, ha túlzásba viszik a féltő gondoskodást, ezzel akadályozzák a
gyermek önállóbbá válását.
„Kérlek, Uram, adj erőt, hogy megváltoztassam a megváltoztathatót. Adj türelmet, hogy
elviseljem a megváltoztathatatlant. És adj bölcsességet, hogy meg tudjam különböztetni a
kettőt egymástól!”
Talán ez az a törekvés, amely végigkíséri azokat a szülőket, akik valamilyen

fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. Mindent megtenni, ami lehetséges a gyermekük
„gyógyulásáért”, de elfogadni a fejlődés korlátait is.
Nehéz egyedül megtalálni ebben a helyzetben az egyensúlyt a két véglet között. Sokat
segíthetnek a sorstárs szülők, az érintett fiatalok tapasztalatai. Fontos, hogy ezek az
édesanyák, édesapák ebben a terhelt helyzetben a többi szerepüket szintén megélhessék,
például a női, férfi szerepüket, és arra is hagyjanak időt, hogy önmagukkal és a párjukkal,
illetve, ha több gyermek van a családban, velük is törődjenek, egymással is tudjanak időt
tölteni. Ez segítené a válások csökkenését ebben a körben.
Egy sérült gyermek nevelésével járó terhelt helyzetet és az abban való segítséget nem a
helyzet által felvetett problémákból és a gyermekkel való nehézségek megoldásából
közelítjük meg, hanem a szülőre helyezzük a hangsúlyt. Az általunk szervezett szülőtréning
sorozat küldetése, hogy mintát és eszközöket adjon a résztvevő szülők kezébe, amelyek
segíthetnek átlendülni a mindennapi küzdelmeken. Nem konkrét megoldásokat szeretnénk a
Minden jog fenntartva! Ez az írás és a bemutatott tréning szerzői jogvédelem alatt áll! Bármilyen
felhasználása a vonatkozó hatályos törvény szerint lehetséges.
kezükbe adni, hanem azoknak a készségeknek a fejlesztését vállaljuk fel, amelyek birtokában
maguk jönnek rá a megoldásra, személyiségüknek és sajátos szituációjuknak megfelelően.
Az elfogadás állapotának eléréséhez, fenntartásához egyaránt szükséges lehet:
• a gyermekkel való törődés, közös tevékenységek
• a saját mentálhigiéné
Hisszük, hogy ha az anya/apa minél inkább önmagát és a helyzetet elfogadó, harmóniára és
kiegyensúlyozottságra törekvő, önmaga és családja igényeit reálisan felmérő módon tudja élni
az életét, annál nagyobb az esélye sérült gyermekének arra, hogy „egészségesen” nőjön fel.
A TRÉNING CÉLJA
A sorstársi tapasztalatokon és pszichológiai ismereteken alapuló tréning sorozat célja,

hogy a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők lelkileg feltöltődjenek, megéljék,
felismerjék és elfogadják a helyzetükkel kapcsolatos érzéseiket, igényeiket, és eszközöket
kapjanak azok képviseletére és kezelésére. Tudatosabban és érzékenyebben legyenek jelen
egyéb családi kapcsolataikban (társ, többi gyerek, nagyszülők), tudjanak segítséget kérni és
elfogadni.
Célunk, hogy ezek a családok a nehéz helyzetük ellenére is a társadalom aktív, teljes
értékű tagjai maradhassanak, miközben mindent megtesznek a gyermekükért. Sok energia
rejlik az emberben, és a pszichológia eszközeivel, valamint a mások által átélt tapasztalat
felhasználásával lehet fejleszteni az énerőt, a problémamegoldó gondolkodást,
megtalálhatóak azok az erősségek a személyiségben, amelyekre építeni lehet, fejleszthető az
önismeret, felszínre lehet hozni a kreativitást.
A szülői csoportok során erősödhet az önbizalmuk, illetve fejlődhetnek a kommunikációs
és stresszkezelési, konfliktus megoldási módjaik. A hasonló helyzetben lévő résztvevő
szülőktől elhangzott megoldási ötletek és tapasztalatok segítik az átélést és az
egészségtudatosság fejlődését. Minél kiegyensúlyozottabbak a szülők, ez annál inkább
kisugárzik környezetükre és más kapcsolataikra is, illetve így tudják gyermekeiket a
lehetőségeikhez képest nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is egészséges, önálló felnőtté
nevelni.
A TRÉNING TÁVLATI HATÁSAI
Ha a fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok szülei a helyzethez képest egészséges

lélekkel vészelik át a krízist, nem válnak gyermekük „áldozatává”, a gyermekük is lelkileg
egészségesebb felnőtté válhat. Hisszük, hogy gondolataikkal, látásmódjukkal,
érzékenységükkel, vagyis lényükkel tudnak segíteni egymásnak és másoknak is a társadalmi
befogadás és az esélyegyenlőség teljesebb megvalósításában.
Úgy gondoljuk, hogy a harmonikusabb légkörben felnövekvő fogyatékossággal élő
gyermekek, fiatalok, illetve a szüleik lesznek képesek érdemben képviselni a társadalom felé
sorstársaik érdekeit is.
A TRÉNING KERETEI
Időkeret
• Gyakoriság: havonta 1 alkalom. A tapasztalatok alapján igazodva a résztvevő szülők
speciális helyzetéhez havonta egy alkalommal tartjuk a szülői csoportot, mivel
nagyobb gyakoriság esetén többször fordult elő nagyobb számú hiányzás,
lemorzsolódás.
• Időtartam: 3 óra. Egy alkalom 3 órát vesz igénybe.
• Időpontok: közösen egyeztetve a csoporttal.
Helyszín
• Szükséges egy olyan terem, ahol zavartalanul történhet a csoportfoglalkozás, nem
járkál át senki a termen keresztül.
• A teremben a résztvevők körben ülnek. Két nagyobb asztalra van szükség a terem
szélére helyezve.
Létszám
A csoportok ideális létszáma 8-10 fő. Az indulásnál érdemes több jelentkezőt „felvenni”
a csoportba a várható későbbi lemorzsolódás miatt.
A kettős trénig vezetés

Fontos eszköze ennek a mentálhigiénés tréning sorozatnak az a kettős vezetés, amely a
tréning során kézzelfoghatóan felvillantja a fogyatékossággal élő „gyermek szemszögét”,
illetve az érintett szülői oldalt.
A TRÉNING SZAKMAI VEZETŐINEK, MEGVALÓSÍTÓINAK

RÖVID BEMUTATKOZÁSA
Évek óta szívügyünk a szülősegítés. 2008 óta tartunk mentálhigiénés szülői csoportokat
különböző, fogyatékossággal élő embereket segítő szervezeteknél, a közösen kidolgozott
tematikánkkal és a kettős vezetés általunk képviselt hatékonyságával (felvillantva a
fogyatékossággal élő „gyermek szemszögét”, illetve az érintett szülői oldalt).
Kiss Csilla
Kiss Csilla vagyok, pedagógus, mentálhigiénés szakember, jelenleg családterápiás
képzésemet végzem. Immár nyolc éve egyedül nevelem kerekes székes, halmozott
fogyatékossággal élő 25 éves fiamat. Fiam helyzete és saját megéléseim, életeseményeim (pl.
válásom) motiváltak arra, hogy már felnőtt fejjel családterápiát tanuljak.
Vid Natasa
Szakmámat tekintve krízistanácsadó szakpszichológus vagyok, jelenleg
iskolapszichológusként tevékenykedem. Gyermekkorom óta mozgáskorlátozott vagyok.
Hiszem, hogy megfelelő szemlélettel a nehézségeinket, korlátainkat átfordíthatjuk belső
erővé, így nem szenvedéssel éljük meg helyzetünket, hanem lehetőségként.
A TRÉNING FOLYAMATA:
AZ ÖNISMERETTŐL A SORSTÁRSI SEGÍTÉSIG
A szülő egy gyászfolyamatot él át, a gyermekével kapcsolatos veszteség miatt. A tréning

szakaszai/eszközei követik a gyászfolyamat során felmerülő nehézségeket és eszközöket
adnak azok leküzdéséhez. A feldolgozás eltérő szakaszában lehetnek a szülők, így új csoport
indításakor nagy hangsúlyt helyezünk a csoportbizalom kialakítására és annak
feltérképezésére, hol tartanak a résztvevők ebben a folyamatban. Fontosnak tartjuk a
fokozatosságot az önismereti folyamatban, hogy minden résztvevő biztonságban érezhesse
magát. Az egyes blokkok hosszabbak, vagy akár rövidebbek is lehetnek a
csoportösszetételtől, az igényektől függően.
Budapest, 2016. január 30.
Vid Natasa és Kiss Csilla
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Mindenek előtt szeretnénk köszönetet mondani a Norvég Civil
Támogatási Alapnak, akiknek köszönhetően létrejött a
Fészekhagyó Program. Köszönjük a lelkes és odaadó munkát a
programban résztvevő minden önkéntes segítőnek, akiknek
jelenléte a program során nélkülözhetetlennek bizonyult. A program
megvalósításában kiemelten fontos szerepet töltött be a négy
állandó szakmai segítőnk; Hoffer Ágnes, Kaposi Mária, Pogány
Anna és Trautmann Eszter, akikre a 18 hónap alatt mindig
számíthattunk; ötleteikkel, szakmai hozzáértésükkel színesítették a
programot, és természetesen köszönjük nekik kitartó és lelkes
részvételüket, munkájukat, nagy öröm, hatalmas élmény volt velük
dolgozni! Továbbá köszönjük támogatóinknak és együttműködő
partnereinknek, hogy támogatásukkal és szakértelmükkel
hozzájárultak a Fészekhagyó program sikerességéhez.
A Fészekhagyó program támogatói,

együttműködő partnerei:
A Fészekhagyó Programot elindító Magyar Williams
Szindróma Társaság célja, hogy az önálló életre
felkészítő program tapasztalatai minél szélesebb
körben terjedjenek, így nagyon örülünk, ha a kézikönyv
minél több olyan helyre eljut, ahol hasznát vehetik.
Ebben előre is köszönjük segítségét! Szeretnénk
továbbá megkérni a Kedves Olvasót, hogy a szakmai
tapasztalatok terjesztése során ne felejtsen el
hivatkozni a Programra és jelen kiadványra. Kellemes
és hasznos olvasást kívánnak a kézikönyv szerzői!
Fészekhagyó Program
Iroda: Budapest, 1091. Üllői út 119. 3. em.
49.
Székhely: Budapest, 1089. Orczy út 2.
Tel: +361-788-3881
Fax: +361-438-0739
info@williams.org.hu
feszekhagyo@williams.org.hu
williams.org.hu
www.facebook.com/mwszt
https://sites.google.com/a/williams.org.hu/
feszekhagyo-program/
http://adhat.hu/szervezet/magyar-williams-
szindroma-tarsasag

MWSZT Fészekhagyó Kézikönyv 2 Kiadás

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

MWSZT Fészekhagyó Kézikönyv 2 Kiadás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kézikönyv értelmileg

akadályozott fiatalok önállóbb

A Fészekhagyó program logóját tervezte:

“Az álmok valóra válnak”

Sok-sok álmunk volt, és most sincs belőle hiány...

Ahogy a címben említett Barbara Scheiber könyv előszavában írtam

2.1 A Fészekhagyó program létrejöttének indokoltsága

2.1.2. Rövidebb előzmények, szárnypróbálgatások

3.1. A program szakmai háttere

Hazánkban Társaságunk az egyetlen, a Williams szindrómás (WS)

3.1.2. A Fészekhagyó program előzménye, a Szárnypróba tábor

3.1.3.1. A résztvevők jelentkezése

3.1.4 A Fészekhagyó projekt hosszú távú céljai

3.2.2.2. Az „Önálló életvitel és rendezvényszervező” tréning

3.2.2.2.1. Elméleti képzés

3.2.2.2.3. Szituációs játékok, gyakorlatok

3.2.2.2.4. Játékos feladatok az önállóság gyakorlására

3.2.2.2.5. Otthoni feladatok

3.2.2.2.6. Online feladványok, játékok és alkalmazások

3.2.2.2.7. Szakmai gyakorlat – rendezvényszervezés

 European Williams-Beuren Syndrome Conference

Alkalmazott módszerek: kiscsoportos beszélgetés, cselekedtetés,

3.2.2.2.8. Szabadidős tevékenységek

Célja a közösségépítés. Mivel a Fészekhagyós fiatalok már évek óta

4. AZ ELMÉLETI TRÉNING MODULJAINAK

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Verbális, non-verbális Szinkronizálás

Non-verbális kommunikáció, metakommunikáció

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Hogyan támasztja alá A játékosok közül egy valaki lesz a

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Mennyiség elve Szabályok megszegésének szimulálása

Érzelmek kommunikációja, kifejezése

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Mondat- és Amilyen az adjon Isten...

A résztvevők körben ülnek. Sorban

Társadalmi szerepeknek megfelelő kommunikáció

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Udvariasság, tegezés, Amerikából jött társadalmi szerepek

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Helyzetnek megfelelő Interjú-készítés

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Újságok, rádió, Telefonon, e-mailen ügyintézés

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Különböző nézőpontok Beszélj a teremről abból a nézőpontból,

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

idegen szavak- gyakran Asszociációs játék

Fekete, fehér, igen, nem

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Közmondások, szólások Közmondás kórusban

4.2. Jogok és kötelezettségek, munkavállalási alapok

Az önálló élet része az aktív munkavállalás. Ennek jogi környezetét

Célja a munkavállalás jogi hátterének megismerése, a jogok és

Alapszintű ismeretek elsajátítása mellett a közös munka során a

4.2.3. Tartalom részletezése

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Munkahelyi hierarchia Eddigi munkahelyek vagy gyakorlatok

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Szerződések és a vállalt Szerződés bemutatása, közös elemzése

Elméleti feldolgozás Szituációs gyakorlatok

Szerződések és a benne Ez részben átfed az előző ponttal.

4.3. Életvitel, önellátás

Az önálló életvitel gyakorlásának hatására és annak a mindennapi

Növelni a résztvevők önbizalmát, függetlenségét, hogy képesek