Professional Documents
Culture Documents
2016 Budapest
Magyar Williams Szindróma Társaság
Impresszum:
Szerzők:
Scholtz Krisztina
Heiszer Katalin
Boncz Beáta
Pogányné Bojtor Zsuzsanna
Szerkesztők:
Gimes Dóra
Scholtz Krisztina
Zimányi Zsófia
Lektor:
Trautmann Eszter
Pogány Anna Petra
Dr. Pogány Gábor
Közreműködők:
Kaposi Mária
Vid Natasa
Kiss Csilla
Felelős kiadó:
Pogányné Bojtor Zsuzsanna
Magyar Williams Szindróma Társaság
ISBN 978-963-12-4826-5
Budapest, 2016.
TARTALOMJEGYZÉK:
1. ELŐSZÓ 4
2. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM BEMUTATÁSA 6
2.1 A Fészekhagyó program létrejöttének indokoltsága ........................... 6
2.1.1. A támogatott lakhatás és a támogatott foglalkoztatás megoldatlansága ... 6
2.1.2. Rövidebb előzmények, szárnypróbálgatások ........................................... 7
2.1.3. A program felépítése ................................................................................ 8
3. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM SZAKMAI HÁTTERÉNEK
ÉS KONKRÉT ELEMEINEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 9
3.1. A program szakmai háttere .......................................................................... 9
3.1.1. A Magyar Williams Szindróma Társaság ................................................ 9
3.1.2. A Fészekhagyó program előzménye, a Szárnypróba tábor .................... 10
3.1.3. Fészekhagyó projekt résztvevőinek, célcsoportjának bemutatása ... 12
3.1.3.1. A résztvevők jelentkezése ................................................................... 12
3.1.4 A Fészekhagyó projekt hosszú távú céljai .............................................. 13
3.2. A program konkrét elemei .......................................................................... 15
3.2.1. A Fészekhagyó fiataloknak szervezett tréningek alapelvei .................... 15
3.2.2. A projektet alkotó tevékenységek módszertana, alapelvei ..................... 16
3.2.2.1. A rendezvényszervezési és önálló élet tréningek módszertana ........... 18
3.2.2.2. Az „Önálló életvitel és rendezvényszervező” tréning szerkezete ........ 19
3.2.2.2.1. Elméleti képzés ................................................................................ 20
3.2.2.2.2. Intézménylátogatások ...................................................................... 20
3.2.2.2.3. Szituációs játékok, gyakorlatok ....................................................... 21
3.2.2.2.4. Játékos feladatok az önállóság gyakorlására .................................... 21
3.2.2.2.5. Otthoni feladatok ............................................................................. 22
3.2.2.2.6. Online feladványok, játékok és alkalmazások ................................. 22
3.2.2.2.7. Szakmai gyakorlat – rendezvényszervezés ...................................... 23
3.2.2.2.8. Szabadidős tevékenységek ............................................................... 24
4. AZ ELMÉLETI TRÉNING MODULJAINAK
RÉSZLETEZÉSE 25
4.1 Kommunikáció .............................................................................................. 25
4.1.1. Célja....................................................................................................... 25
4.1.2. Követelmények ...................................................................................... 26
4.1.3. Tartalom részletezése ............................................................................. 27
4.2. Jogok és kötelezettségek, munkavállalási alapok ...................................... 34
4.2.1. Célja....................................................................................................... 34
4.2.2. Követelménye ........................................................................................ 35
4.2.3. Tartalom részletezése ............................................................................. 35
4.3. Életvitel, önellátás ........................................................................................ 36
4.3.1. Célja....................................................................................................... 36
1
4.3.2. Követelménye ........................................................................................ 37
4.3.2. Tartalom részletezése ............................................................................ 37
4.4. Rendezvényszervezési, vendéglátási ismeretek ......................................... 41
4.4.1. Indoklás ................................................................................................. 41
4.4.2. Célja ...................................................................................................... 41
4.4.3. Követelménye ........................................................................................ 41
4.4.4. Tartalom részletezése ............................................................................ 42
4.5. Értékelés, minőségbiztosítás ....................................................................... 45
4.5.1 Értékelés szempontjai:............................................................................ 45
4.5.2. Értékelés formája és tartalma ................................................................ 45
4.5.3. Tréning elvégzésének igazolása és fokozatai ........................................ 46
5. AZ ÖNÁLLÓ ÉLET TÁBOR 47
5.1. Cél ............................................................................................................... 47
5.2. Alapelvek ..................................................................................................... 48
5.3. Helyszín ........................................................................................................ 49
5.4. Előkészületek ............................................................................................... 50
5.5. Keretek, szabályok ...................................................................................... 50
5.6. Kommunikáció ............................................................................................ 52
5.7. Szakemberek................................................................................................ 53
5.8. Feladatkörök................................................................................................ 53
5.9. Munkatevékenységek .................................................................................. 54
5.8.1. Állatgondozás ........................................................................................ 54
5.8.2. Ház körüli tevékenységek ...................................................................... 55
5.8.3. Kerti munkák ......................................................................................... 55
5.8.4. Konyhai tevékenységek ......................................................................... 56
5.8.5. Napi rituálék .......................................................................................... 56
5.8.6. Reggeli torna ......................................................................................... 57
5.8.7. Napirend megbeszélése és pénzbefizetés .............................................. 57
5.8.8. Napi összegzés, blogírás, fizetések kiosztása ........................................ 58
5.8.9. A nap dolgozója választás ..................................................................... 58
5.8.10. Szabadidős programok ........................................................................ 59
5.8.11. Érzékenyítő tréning ............................................................................. 59
5.8.12. Nyílt nap .............................................................................................. 60
6. TANANYAG 61
6.1. A Fészekhagyó program ............................................................................. 61
6.2. Rendezvényszervezés .................................................................................. 62
6.3 Fontos tudnivalók ......................................................................................... 63
6.4. Mit kellett csinálni a Fészekhagyó fiataloknak? ....................................... 64
6.4.1. Video feladatok ..................................................................................... 64
6.4.2.Tréning ................................................................................................... 66
6.4.3. Rendezvényszervezés ............................................................................ 67
6.4.3.1. Milyen rendezvények vannak? ........................................................... 69
6.4.3.2. A rendezvényszervezés szakaszai ....................................................... 75
2
6.4.3.2.1.Tervezés ............................................................................................ 75
6.4.3.2.2. Programterv ..................................................................................... 81
6.4.3.2.3. Étel és ital ........................................................................................ 84
6.4.3.2.4. Költségvetés ..................................................................................... 87
6.4.3.2.5. Előkészítés ....................................................................................... 90
6.4.3.2.6. Helyszínbejárás ................................................................................ 90
6.4.3.2.7. Most egy konferencián felmerülő feladatköröket fogunk bemutatni
....................................................................................................................... 106
6.4.3.2.7.1. Ruhatáros .................................................................................... 108
6.4.3.2.7.2. Regisztráció ................................................................................ 111
6.4.3.2.7.3. Büfé ............................................................................................ 113
6.4.3.2.7.4. Berendezés .................................................................................. 121
6.4.3.2.7.5. Technikus.................................................................................... 125
6.4.3.2.7.6. Fotós/videós ................................................................................ 126
6.4.3.2.7.7. Utómunkálatok ........................................................................... 128
6.4.3.2.7.8. Értékelés ..................................................................................... 128
7. Szakirodalom 132
8. Mellékletek 134
3
1. ELŐSZÓ
4
felnőttjeinknek megfelelő munkája lenne, szerető, empatikus
emberekkel lennének körülvéve és mindazt meg tudná adni nekik az
élet, egy lakó otthonban, amit mi nyújtanánk nekik, ha velünk
maradhatnának.
Olvassák el ezt a színes és értékes ismereteket nyújtó könyvet, melyből
sok hasznos tapasztalatot szűrhetnek le és alkalmazhatják más
hasonló problémával élő emberek álmainak megvalósításában!
Végül álljon itt egy idézet, egy ima részlete Marjorie Chapelltől, ami
nagyon szépen kifejezi azt, amit a sérült emberek szeretnének, ahogy
én látom, aki köztük élek:
“... Áldott, aki mellettünk áll,
amikor valami újba kezdünk,
mert számára a hibáink eltörpülnek
az eredményeink mellett.
Áldott aki segítségünket kéri,
mert a legnagyobb szükségünk arra van,
hogy szükség legyen ránk….”
Pogányné Bojtor Zsuzsanna
az MWSzT elnöke
5
2. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM
BEMUTATÁSA
6
kielégíteni az igényeket. Célcsoportunk tagjai különböző
képességekkel rendelkeznek, ezért segítésük, támogatásuk különböző
mértékben szükséges. Ahhoz, hogy megteremtsük, illetve megtaláljuk
számukra a megfelelő ellátási formákat, nagyon fontos a szakszerű
felkészítés. Programunk megoldást kínál jelenleg érintett
fiataljainknak, hogy szakemberek vezetésével elsajátíthassák az
önálló élethez elengedhetetlen, alapvető készségeket, és hogy
megtegyék az első lépéseket a függetlenség felé. Ezzel párhuzamosan
a szülőket is szembesíti azzal, hogy gondoskodniuk kell gyermekeik
jövőjéről, meg kell őket tanítani a szülői felügyelet nélküli életre. A
szakemberek előadásai, a közös műhelymunka, konzultációk
felkészítik a családtagokat arra, hogy nyugodt szívvel elengedjék
gyermekeiket.
1 Ld. Melléklet
7
2.1.3. A program felépítése
Rendezvényszervező csapat
A Fészekhagyó projekt során tapasztalatokat gyűjtöttünk a
rendezvényszervezéshez kapcsolódó képességekről, ezeket
fejlesztettük, ehhez kapcsolódó tevékenységeket gyakoroltuk.
Létrehoztunk egy
rendezvényszervező csoportot,
több eseményt megszerveztünk
és lebonyolítottunk. Így
szervezetünk rendezvényei
egyértelműen az érintettek
közvetlen igényeinek feleltek
meg, mivel aktívabban részt
tudtak venni a szervezésben. Ennek eredményeképpen szándékaink
szerint elindulhat egy for-profit vállalkozás, ami később akár
munkáltatást és lakhatást biztosíthat a résztvevők számára.
Tréningek
Szakemberek által vezetett tréningeken 6 konkrét rendezvényt
szerveztünk a résztvevőkkel közösen az egy napostól, a két hetesig.
Széles körű szakmai együttműködések megszervezésével igyekeztünk
programjainkat és tréningjeinket minden résztvevőnk igényeinek
megfelelővé tenni maximálisan bevonva és támogatva a szülőket.
A szakmai program kidolgozásában a norvégiai Frambu Ritka
Betegségek Erőforrás Központ segítette a Társaságot az előzetes
együttműködéseken alapulva.
A komplex program több, egymást erősítő és támogató elemből épül
fel. Ebben a kézikönyvben, a programunkban szereplő modulok
bemutatására vállalkozunk.
8
3. A FÉSZEKHAGYÓ PROGRAM SZAKMAI
HÁTTERÉNEK ÉS KONKRÉT ELEMEINEK
RÉSZLETES BEMUTATÁSA
2Európai definíciója szerint előfordulási gyakorisága kisebb, mint 1/2000 fő. Forrás:
http://www.rirosz.hu/erintetteknek/ritka_betegsegekrol
9
orvosi, gyógypedagógiai, mozgásfejlesztési háttér fenntartása, a WS-
sel kapcsolatos kutatások támogatása.
E céljainkat szolgálja a halmozottan sérült gyermekek fejlesztése, a
szülők és szakemberek informálása, a gyógypedagógia, a
mozgásfejlesztés, a speciális nyelvoktatás valamint a zene-,
művészetterápia és zeneoktatás területén, elősegítve az önállóbb
életvitelt, a gyermekek integrációját és a családok lelki egészségét.
A Társaság tevékenységei:
● családi fejlesztő tábor (minden évben megrendezésre kerülő nyári
tábor, ahol szülők és gyermekeik együtt vesznek részt)
● speciális úszásoktatás (heti rendszerességgel)
● zenés kondicionáló torna (gyerekeknek és szülőknek, heti
rendszerességgel)
● speciális angol és kommunikáció oktatás (heti rendszerességgel)
● egyéni gyógypedagógiai fejlesztés
● zenei fejlesztés (heti rendszerességgel)
● dráma, tánc, kézműves foglalkozás
● szülőklub (rendszeres előadások a szülőket érintő témákban)
● konferenciák szervezése
● hazai és nemzetközi érdekvédelem
● kutatásokban történő részvétel
● szabadidős tevékenységek (színház, táncház, bulik…)
● országos szintű tevékenységünk a környező országok magyar
lakta területeire is kiterjed.
10
megkezdése volt; 2x7 napos tábor keretében, mely az első lépést
jelentette a tartós lakhatási feltételek kialakítása területén.
A tábornak a szabadszállási Strázsa Tanya adott otthont. A 2x7 napos
turnusban két meghirdetett időpontra lehetett jelentkezni.
Turnusonként 12, 14-35 év közötti fiatalt táboroztattunk 4 kísérővel
és a helyiek segítségével.
A táborban, 3 csoportban, csoportonként 4 fiatallal és egy kísérővel
szerveződtek a tevékenységek. Ezek az önellátást és a munka világára
történő felkészítést célozták, így a fiatalok kipróbálhatták magukat
kertészként, állatgondozóként és konyhásként is. Emellett
természetesen saját maguk körül és a szobájukban is rendet kellett
tartaniuk. Minden esetben arra próbáltuk szoktatni a fiatalokat, hogy
egyedül, vagy a lehető legkisebb segítséggel végezzék el a
feladatokat.
Nem az volt a célunk, hogy a nehézségekkel és kötelezettségekkel
szembesítve mélyvízbe dobjuk őket, hanem hogy megérezzék a
munka szeretetét és a jól elvégzett munka nyújtotta örömet, jóleső
fáradtságot és fontos volt, hogy emellett jól is érezzék magukat.
Megtapasztalják, hogy mi mindenre képesek.
Külsős programokon ellátogattunk a városba, a piacra, ahol a fiatalok
saját keresetükből önálló döntésük alapján vásárolhattak. A tábor
utolsó napján nyílt napot hirdettünk, ahol az érdeklődő szülőknek is
bemutattuk a tábori, önálló életet. A projekt egy konferenciával zárult,
melynek során az érintetteken és családjaikon kívül a szakemberek is
megismerkedhettek a Strázsa Tanyával közösen kidolgozott fejlesztő
programmal.
11
3.1.3. Fészekhagyó projekt résztvevőinek, célcsoportjának
bemutatása
A program célcsoportját –a
résztvevők korosztályát a
Szárnypróba táborokban
résztvevőkéhez képest egy kicsit
szélesítve - a 16-40 év közötti
Williams szindrómával, vagy hasonló
nehézségekkel élő fiatalok, illetve
családtagjaik jelentik.
A tréninghez a Williams szindrómásokon kívül csatlakozhattak más,
hasonló nehézséggel élő ritka beteg vagy még diagnózis nélkül élő
fiatalok. Ritka betegségeknek nevezzük azokat az életet veszélyeztető
vagy krónikus leépüléssel járó betegségeket, melyek előfordulási
gyakorisága kisebb, mint 1/2000 (Európai Uniós definíció). Noha ez
az arány nagyon kevésnek tűnhet, a kb. 6-8000 fajta betegség miatt
összességében a lakosság 6-8%-a közvetlenül érintett. Ez csak
Magyarországon kb. 800 000, Európában 30 millió főt jelent.
Sajnos az általánosan elmondható, hogy a 6-8000 féle ritka betegség
bármelyikének megjelenése hatalmas terhet ró a családra több
szempontból is. Együtt élni egy ritka betegséggel kihatással van az
élet minden területére; így például az iskolaválasztásra,
munkavállalásra, a kikapcsolódási lehetőségekre, a közösségi életre.
Ez megkülönböztetéshez, izolációhoz, kirekesztéshez,
diszkriminációhoz és gyakran a szakemberek korlátozott számához is
vezethet, különösen, e komplex, „szokatlan” betegségek esetében.
13
A Fészekhagyó Program után is folytatni kívánt, felnőtt értelmileg
akadályozott emberekre fókuszáló programjaink legfőbb céljai
tételesen, melyek eléréséhez még sok kitartásra és szakértő segítségre
lesz szükségünk:
• A sérült fiatalok számára nappali ellátást, munka lehetőséget,
majd támogatott lakhatási lehetőséget is biztosító ellátási forma
kidolgozása, működési feltételeinek megteremtése és hosszú távú
fenntartása.
• Erősíteni a 16-40 év közötti fogyatékkal élő ritka betegek
önállóságát, társadalmi aktivitását, megfelelő
munkatevékenységek és optimális feltételek megteremtésével.
• Az önállóbb életvitel egyénre szabott lehetőségeinek
feltérképezése és alkalmazása, a mindennapi életben is szükséges
ismeretek átadása a fiatalok és szüleik számára.
• Megfelelő támogató környezet megteremtése, hogy a
fogyatékossággal élő emberek is hasznos, értékteremtő és
felelősségteljes szerepben mutatkozhassanak meg.
• Lehetőség teremtése, hogy a társadalom, és az illetékes
hatóságok megismerhessék és elfogadhassák az értelmi
fogyatékossággal élő résztvevőket.
• A fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának
támogatása a tapasztalatokat és eredményeket továbbadva, egyre
több érintettel és társszervezettel együttműködve.
• A kitűzött célokon keresztül - a szervezet erősítésén túlmutatóan
- a hasonló civil szervezetekkel való együttműködés elősegítése
• A tevékenységnek a külvilágnak (benne a döntéshozóknak)
történő megmutatásával az ismertség, társadalmi elismertséget
növelése
14
3.2. A program konkrét elemei
3.2.1. A Fészekhagyó fiataloknak szervezett tréningek alapelvei
Röviden összefoglalva a tréning tervezése és megvalósítása során az
alábbi alapelvek mentén dolgoztunk:
• „Semmit rólunk nélkülünk!” azaz a szakmai team-nek tagjai a
szakértők mellett a szülők és a fiatalok képviselői is, annak
érdekében, hogy a célcsoport szempontjait és igényeit
folyamatosan tekintetbe tudjuk venni. A normalizációs elvek
mentén, a tréning résztvevőit így valódi partnerként, a
folyamatba minél aktívabban bevonjuk.
• Olyan ismeretanyag összeállítását, kidolgozását, átadását és
alkalmazását tegyük lehetővé, ami hasznos életvezetési
segítséget nyújt
• Valós piaci igényekre épülő, fenntartható szolgáltatási és ellátási
struktúra alapjait biztosítsa
• Segítsük az elsajátított ismeretek, készségek otthoni környezetbe
történő beemelését és alkalmazását, hogy valós igényekre
tapasztalható, valós válaszokat tudjon adni.
• Egyéni differenciálással, változatos elméleti és gyakorlati
ismeretek biztosításával minden résztvevő számára aktív,
élményekben gazdag programot biztosítsunk.
• Az eredményeinket, kidolgozott szakmai anyagainkat, jó
gyakorlatainkat és tapasztalatainkat minél szélesebb kör
bevonásával dolgozzuk ki és terjesszük, hogy közvetlen vagy
közvetett módon minél szélesebb körhöz eljusson.
• A projekt során minél több civil szervezettel történő
együttműködés kiépítése
15
3.2.2. A projektet alkotó tevékenységek módszertana, alapelvei
● Rendezvényszervezési és Önálló Életvitel Tréning [a
módszertan részletezését ld. később]
Célja volt felkészülni elméleti és gyakorlati szinten egy-egy
rendezvény megszervezésére, az ehhez szükséges feladatok
feltérképezése és ellátása a megfelelő asszisztencia biztosításával. A
tréningek havi rendszerességgel kerültek megrendezésre.
● Rendezvények
A projekt 18 hónapja során összesen 6 rendezvényt szerveztünk a
Fészekhagyó csoport megvalósításában. Újévi mulatság, integrált
Gyermeknap, Önálló élet tábor - érzékenyítő tréning, Halloween buli,
integrált Mikulás nap, Záró konferencia. Ezek a későbbi non-profit
vállalkozáshoz referenciamunkaként is szolgálnak majd.
● Facebook oldal indítása, online feladatok
A tréningalkalmak között a résztvevők online, otthon elvégzendő
feladatokat kaptak. A Facebook felületre különböző önálló élettel,
háztartási munkákkal kapcsolatos, általunk készített videókat
töltöttünk fel, amik alapján a felületet követők elsajátíthatták és
otthon kipróbálhatták, gyakorolhatták a bemutatott tevékenységeket.
A partnerek és más együttműködő szervezetek tagjai számára is
nyitott oldal lehetővé tette, hogy olyanok is bekapcsolódjanak a
programba, akik lakóhelyük távolsága, vagy egyéb technikai okok
miatt személyesen nem tudtak részt venni a tréningeken. Egyes
elemei pl. az ép kisiskolás gyermekek számára is hasznosak lehettek.
Az oldal megtalálható a www.facebook.com/feszekhagyok linken.
● Önálló élet tábor
Tábort rendeztünk a Szárnypróba projekt mintájára szülők nélkül, a
szabadszállási Strázsa tanyán. Itt a résztvevők amellett, hogy az
önálló életre készültek (önellátás, tisztálkodás, takarítás, ételkészítés,
tanyasi munkában részvétel, stb.), egy helyi érzékenyítő fesztivál
szervezői feladatait is ellátták. Erdei iskola jelleggel a kiskorú
16
Williams szindrómás gyerekek is csatlakozhattak a táborhoz, az
idősebb résztvevők mentorálásával.
● Szülőtréning
Két szakember vezetésével (pszichológus és gyász-tanácsadó), zárt
csoportú pszichológiai tréning, intenzív terápiás munka folyt a
szülőknek az önállóság segítése és az elengedés témakörében (havi
rendszerességgel, 9 hónapon át). A szülőtréning módszerének
ismertetése a 2. számú mellékletben található.
● Workshop
Nyári táborunk alatt, három napos program keretében a szülők,
valamint a fiatalok hosszú távú, praktikus megoldások közös keresése
érdekében műhelymunkában vehetett részt. Itt együttműködő
szervezetek meghívott előadói ismertették a jó gyakorlatokat,
elemezték a tapasztalatokat és gondolkodtak közösen a jövőképen.
Mindeközben a fiatalok intenzívebb formában gyakorolhatták az
évközben a tréningek során megismert tevékenységeket; valamint
olyan további fiatalok kapcsolódhattak be a munkába, akik évközben
különböző okokból nem tudnak.
● Záró konferencia
Rendezvény a szülők, szakemberek és más civil szervezetek,
együttműködő partnerek részére. Nemzetközi szakértők előadásaival,
a partner szervezetek bemutatkozásával és a tapasztalataink
bemutatásával.
● Szakmai anyagok kidolgozása és disszeminációja
A projekt során a fényképes és videós dokumentáció mellett nagy
hangsúlyt helyeztünk a kidolgozott módszertanunk különböző
formában történő rögzítésére. Ezért projekt bemutató kisfilmeket
készítettünk, továbbá jelen kézikönyvet írjuk a tapasztalatainkról,
melyeket online formában, ingyenesen is elérhetővé teszünk
honlapunkon: www.williams.org.hu, illetve
https://sites.google.com/a/williams.org.hu/feszekhagyo-program/.
17
● Szakmai gyakorlat
Az elméleti tudás gyakorlatba ültetését célozva a Fészekhagyós
fiatalok szakmai gyakorlatot végeztek olyan rendezvényeken,
amelyeket bár nem mi szerveztünk, de felkérést kaptunk
meghatározott, a rendezvény szervezéshez kapcsolódó feladatok
elvégzésére.
3.2.2.1. A rendezvényszervezési és önálló élet tréningek módszertana
A tréning résztvevői eltérő képesség struktúrával, érdeklődéssel és
tapasztalatokkal érkeztek, ezért az egyéni differenciálás és/vagy a
kiscsoportos (3-5 fős) csoportbontás lehetőségét minden módszertani
lépésnél figyelembe kellett vennünk. Emellett nagyon fontosnak
tartottuk az alábbi elvek megvalósulását a tréningprogram során:
• a szemléltetésen alapuló elméleti alapok és a gyakorlati
ismeretek megfelelő arányának megtalálása
• a tréningen résztvevők érdeklődésének és motivációinak
előzetes felmérésén alapuló szituációs gyakorlatok és példák
beemelése
• interaktív tanulási módszerek alkalmazása az elmélet
elsajátításához
• innovatív technikai eszközök és a közösségi média
lehetőségeinek kihasználása (filmek, fényképek stb.)
• inkluzív élethelyzetek megteremtése és kihasználása, valós
élethelyzetek megbeszélése és feldolgozása akár saját példákon
keresztül
• önálló tevékenységre és kezdeményezésre ösztönző környezet
megteremtése (személyi és tárgyi is)
18
• a programban segítőként
résztvevők megfelelő
felkészítése és koordinálása,
ami jelen képzés kapcsán
azért is kulcsfontosságú,
mert „pilot-projektként”
előzetes tapasztalatok nem, vagy csak részben álltak
rendelkezésünkre, ezért a segítőkkel a tréning során rendszeres
team értekezletek és esetmegbeszélések szervezését tartottuk
szükségesnek.
• a családok bevonása a tervezési folyamatba, hogy valós
szükségletekre/igényekre épülő valós válaszok születhessenek
MODUL ÓRASZÁM
Kommunikáció 10
Jogok, kötelességek, munkavállalási alapok 5
Életvitel, önellátás 10
Rendezvényszervezés alapok 14
19
A táblázatban jelzett 39 óra csak az elméleti képzést és a szituációs
játékokat, gyakorlatokat foglalja magába. Ezt egészítették ki a házi
feladatok, online feladványok és a valós szakmai gyakorlatot biztosító
rendezvények.
A program első szakaszában elsősorban az elméleti részre, a
legfontosabb témák körbejárására; második szakaszában pedig főleg a
gyakorlati lehetőségek biztosítására koncentráltunk.
3.2.2.2.2. Intézménylátogatások
Célja a rendezvényszervezést
gyakorlatban végző helyek,
intézmények meglátogatása. A
program során egy étterembe/
kávézóba (Mozsár Kávézó) és a
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba, illetve a
20
különleges csokoládékat gyártó vállalkozáshoz; a Kockacsoki
műhelyébe látogattunk el. A kávézóban a résztvevők betekintést
nyerhettek az ottani feladatok, munkakörök végzése után végre
bemehettek a “színfalak mögé”. A Magyar Kereskedelmi és
Vendéglátóipari Múzeumban tartott foglalkozás során
megismerkedhettek a vendéglátás történetével és a kreatív
szendvicskészítés fortélyaival. A Kockacsokiban a fiatalok
megismerkedhettek a műhelyben folyó munkával, a munkavégzés
folyamatával és szabályaival és kipróbálhatták a csokoládékészítést.
A képzésnek ebben a részében fontos fejlesztési terület volt a
közlekedés. A fiatalok ugyan kísérettel közlekedtek a különböző
helyszínekre, de az utazás közben segítőik arra törekedtek, hogy a
lehető legnagyobb szabadságot és önállóságot biztosítsák nekik
mindeközben. Utazás közben különböző tájékozódási feladatokat
kaptak, vagy a közlekedés szabályairól beszélgettek.
Valamennyi tréning típus során alkalmazott módszerek a bemutatás,
tapasztalatszerzés, cselekedtetés, előadás, hospitálás.
21
Az 1. számú mellékletben részletes leírást adunk ezekről a
gyakorlatokról.
22
posztolása, bejegyzések, számítógépes felhasználói ismeretek
tanítása.
Ez volt az a terület, ami számunkra talán a legnagyobb nehézséget
jelentette. Hamar szembesültünk vele, hogy a csoport tagjainak csak
egy része rendszeres Facebook használó, illetve a Facebook csoport
használatában a legtöbbjüknek szülői segítségre volt szükségük
(általában a szülők posztoltak képeket az otthon házi feladatként
elvégzett tevékenységekről). Az online feladatokkal való lelkesítés
leginkább abban nyilvánult meg, hogy a fiatalok szívesen készítettek
házimunkákat bemutató felvételeket, amiket aztán tananyagként a
csoportban megosztottunk.
A Fészekhagyó csoport Facebook oldala és a videó tananyagok ezen a
linken találhatóak:
www.facebook.com/feszekhagyok
A Fészekhagyós fiatalok
szakmai gyakorlatot
végeztek olyan
programokon is, amelyek
23
nem képezték a hivatalos program részét, de jó lehetőséget kínáltak a
megszerzett tudás kipróbálására, gyakorlására. Ezeket a programokat
nem a Fészekhagyó csoport szervezte, de lebonyolításában, előre
meghatározott rendezvényszervezési feladatok (büfé üzemeltetése,
előkészítése, ruhatárazás, regisztráció, mikrofon adogatása)
ellátásában aktívan közreműködtünk. Ezek a munkák mindig egy- egy
együttműködő partnerünk felkérésével valósultak meg. Ilyen
programok voltak:
4.1 Kommunikáció
A társadalmi elfogadásnak, a felnőttségnek és a munka világának való
megfelelésnek elengedhetetlen feltétele a megfelelő, adekvát
kommunikáció. Tapasztalataink alapján célcsoportunk gyakran nem
tartja be a kommunikáció írott és íratlan szabályait, nem viselkedik
helyzetnek megfelelően. Mind a hétköznapi életben, mind pedig a
munkavállalásban fontos a társas helyzetek megfelelő kezelése, a
bemutatkozás, az érzelmi állapotok és attitűdök adekvát
kommunikációja illetve a helyzeteknek megfelelő szerepek betartása
és az azokhoz igazodó kommunikáció. Ahhoz, hogy a projekt
általános céljait elérjük, elengedhetetlen volt a kommunikációs
készségek csiszolása, tanulása, gyakorlása.
4.1.1. Célja
Célunk volt, hogy a projektben résztvevő személyek életkoruknak és
az adott helyzetnek megfelelően, logikusan kommunikáljanak,
betartsák a kommunikáció szabályait a társadalom által elvárt normák
szerint. Szintén fontos célja volt a kommunikációfejlesztésnek, hogy a
résztvevők úgy tudják kommunikálni szándékaikat, céljaikat,
igényeiket, véleményüket, hogy ahol kell, megértsék azokat és annak
megfelelő megoldást, választ kapjanak. Fontos, hogy a résztvevők ne
csak direkt jelzésekből, hanem metakommunikációs, vagy
szimbolikus jelekből is megértsék a nekik szóló üzenetet. Célunk volt
még, hogy a résztvevők szociális közegeikben képesek legyenek
megfelelően részt venni a társalgásokban, betartva annak szabályait.
25
A résztvevők szintén gyakorolhassák, hogy hogyan színesítsék és
egyértelműsítsék kommunikációjukat az ún. mondat- és
szövegfonetikai eszközöknek köszönhetően, mint szünetek,
tempóváltások, hangszínváltások, hangmagassági vagy dinamikai
fokozások vagy csökkentések, hangsúlyok, hanglejtések.
4.1.2. Követelmények
A modul követelménye, hogy a résztvevők saját magukhoz
viszonyítva, fejlődést mutassanak a társas helyzetek kezelésében,
különböző szituációknak megfelelően be tudjanak mutatkozni,
higgadtan és érthetően tudják kommunikálni érzelmi állapotukat
valamint igényeiket, az adott helyzetnek megfelelő attitűdöt
gyakoroljanak, valamint átlássák és megvalósítsák a különböző
társadalmi szerepek által meghatározott kommunikációt.
26
4.1.3. Tartalom részletezése
Mi a kommunikáció
Társalgás szabályai
Csoportgondolat
Bemutatkozás
30
5. Boldog vagyok, …
6. Nagyon meg volnék elégedve, ha …
7. Arra vágyom, hogy
8. Nekem az a legfontosabb, hogy
9. El sem tudnám képzelni az életet
anélkül, hogy…
10.Jó lenne, ha …
11. Elhatároztam, hogy …
12.Nem sajnálnék semmit …
13. Örülnék, annak, …
14. Szeretném, ha képes lennék rá...
15. Az volna a legnagyobb jutalom, ha …
16 Az életben a legfontosabbnak …
17. Nagyon nem tetszene nekem …
18.Semmiképp sem egyeznék bele…
19.Bántana, ha
20. Nagyon sajnálnám, ha …
21. Céljaimmal ellenkeznék, ha …
Tömegkommunikáció
31
- Mentő/tűzoltó/rendőrség értesítése
valamilyen probléma esetén (ezen
telefonszámok ismeretének elmélyítése és
ennek fontossága)
- Baráti beszélgetés – meghívás egy
szülinapi partira
hírműsor
Társaságunk életéről, eseményeiről
összeállítva.
Hírbemondó, interjú valakivel.
Véleménynyilvánítás, vita
Mi a véleményed a …
…családon belüli erőszakról?
…az abortuszról?
…hűtlenségről?
Szerepjáték, érvelés
Szüleid nem engedik, hogy gépezz, azt
mondják gépeztél ma már eleget.
Boltban állsz sorban, eszedbe jut, hogy
valamit elfelejtettél. Gyorsan beszerzed,
visszaérsz, s nem engednek vissza a
sorba. Győzd meg őket, hogy neked ott a
helyed!
32
Szókincs
33
Általános bölcsességek
4.2.1. Célja
34
4.2.2. Követelménye
Munkahelyi környezet
Kötelezettségek
35
Jogok
4.3.1. Célja
36
Növelni a résztvevők mindennapi élettel kapcsolatos egészségügyi,
gazdálkodási, családi, háztartási, konyhai és társadalmi ismereteit.
4.3.2. Követelménye
Állampolgári ismeretek
37
hazánkkal, környezetükkel és Különböző okmányok
velük kapcsolatos használatához kötődő szituációk
Magyarország: parlament, eljátszása
pártok, népszavazás, választójog, Bírósági eljárás
minisztériumok, a kormány Állásinterjú eljátszása
feladata, helyi önkormányzatok Telefonhasználat különböző
Hivatalos ügyintézés- posta, helyzetekben
bank, okmányiroda
Hivatalos okmányok, okiratok
Viselkedési, magatartási normák,
elvárások
Erkölcs, hit, vallás
Törvények
Munkavállalás
Gazdálkodási ismeretek
Egészségügyi ismeretek
38
Személyes higiénia testmagasság
Mozgás Önismereti gyakorlatok
Étrend Elsősegélynyújtó feladatok:
Saját test ismerete kötözés, háromszögletű kendő,
Balesetvédelem, ragtapasz, stb.
elsősegélynyújtás
Házi patika
Természetes gyógymódok
Háztartási ismeretek
Konyhai ismeretek
39
Alapanyagok beszerzése, alapanyagok tisztítása, aprítása
tárolása Közös terítési gyakorlat
Technikai eljárások: főzés, Mosogatás
párolás, sütés, ízesítés, Recept felismerése
fűszerezés
Receptek
Reggeli, ebéd, vacsora
Fűszerek
Diéta
Tartósítás: befőzés, savanyítás,
sózás, szárítás, fagyasztás
Konyhai gépek, eszközök
Tűzhelytípusok és használatuk
Ünnepi étrendek
Terítés, tálalás
Mosogatás
Családismeret
40
4.4. Rendezvényszervezési, vendéglátási ismeretek
4.4.1. Indoklás
4.4.2. Célja
4.4.3. Követelménye
41
4.4.4. Tartalom részletezése
Munkavédelmi alapok
Közös gondolkodás
- Baleseti lehetőségek - Helyszínekhez, tevékenységekhez
bemutatása kapcsolódó balesetek, veszélyes
szituációk összegyűjtése
- Megelőzési Munkavédelmi videó közös megnézése
lehetőségek és elemzése
Konyhai eszközök és helyes használatuk
- Eszközök és azok gyakorlása
megfelelő használata Helyes – Helytelen eszközhasználat
bemutatása, okok megbeszélése
42
- Szabályok felállítása Higiénia alapszabályok összeszedése
- brainstorming
- Higiéniai szabályok - fényképek helyes/helytelen
elemeinek megkeresése
Szervezés lépései
43
Rendezvények kommunikációja
Rendezvényszervezés gyakorlatban
44
A kézikönyv könnyen érthető kommunikációban íródott, Tananyag
című fejezetében olvasmányokat közlünk a fent bemutatott
tematikához.
45
értékelő tájékoztatás a fiataloknak és a szülőknek, egyéni
konzultációk
írásbeli értékelés a tréning zárását követően
46
5. AZ ÖNÁLLÓ ÉLET TÁBOR
5.1. Cél
47
5.2. Alapelvek
48
5.3. Helyszín
A tábor a szabadszállási Strázsa tanyán kapott helyet, ugyanott, ahol
két évvel korábban a Szárnypróba tábor is volt. A Strázsa tanya remek
helyszín volt arra, hogy a fiataloknak a lehető legnagyobb
szabadságot megadva tudják kipróbálni magukat az önálló élet terén,
biztonságos környezetben. A hatalmas területen a fiatalok szabadon
sétálgathattak, szabadon fedezhették fel a környezetet. A Tanya
Szabadszállás külterületén található, egy viszonylag elszigetelt részen,
ám autóval csak 10 percnyire Szabadszállástól.
Az elszállásolás két- és háromágyas szobákban történt, mindegyik
szobához külön fürdőszoba tartozott. A szobabeosztást a tábort
megelőző tréning alkalmon a fiatalokkal együtt készítettük el. Az
elkészült listát aztán a szülőkkel is egyeztettük, mivel fontosnak
tartottuk, ne csak a
résztvevőket (bár első
sorban a résztvevőket), de
szüleiket is bevonjuk a
döntési folyamatokba. A
beosztást természetesen a
csoporton belüli kapcsolati
rendszert is figyelembe
véve alakítottuk ki.
Érkezésünkkor a szobák mindegyikére kiragasztottuk a benne lakók
névsorát, hogy így is könnyebb legyen megtalálniuk szállásukat. Az
előre megtervezett szobabeosztásokon az első napokban még
változtatnunk kellett, mert volt olyan szoba, ahol kiderült, hogy az ott
lakók nem tudnak alkalmazkodni egymáshoz. Ahogyan azt már
korábban említettük, a tábor célja volt az is, hogy a fiatalok
tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan tudnak másokkal együtt lakni
(akik ugyan lehet, hogy jó barátaik, de mégsem családtagok), hogy
milyen lenne az életük egy lakóotthonban. Éppen ezért az
alkalmazkodás nagyon fontos szerepet játszott a táborban töltött idő
49
során. Nagy hangsúlyt fektettünk az esetleges súrlódások,
konfliktusok feltérképezésére, kommunikációjára, közös
megoldására. Ezekről nem csak egyéni, de csoport szinten is sokat
beszélgettünk. Így tehát az együttlakásból adódó konfliktusoknál csak
a legvégső esetben tartottuk megoldásnak a lakótársak szétköltözését
(de volt olyan helyzet, ahol erre volt szükség, ahol a fennálló
konfliktus megoldhatatlannak bizonyult).
Az udvar, az ebédlő és egyben közösségi tér, illetve a padlástér remek
helyet jelentettek a szabadidő eltöltésére, illetve a közös esti
programoknak és délutáni foglalkozásoknak.
A Strázsa tanya személyzete a nappali foglalkozások vezetésében,
koordinálásában végig segítségünkre volt, a programunk aktív
alakítójaként, közreműködőjeként vettek részt a munkánkban.
5.4. Előkészületek
Az előkészületeket, a szakmai program kidolgozását a szakmai team-
mel közösen végeztük. A tábor előtt a segítőknek összefoglaló
képzést, megbeszélést tartottunk a tudnivalók, alapelveink
megosztására, annak érdekében, hogy a résztvevők a leginkább a
fejlődésüket szolgáló segítséget kapják.
Az Önálló élet tábor előtt két héttel a szülőknek tájékoztató alkalmat
tartottunk, ahol a legfontosabb tudnivalókról, tábori keretekről és
szabályokról adtunk tájékoztatást, illetve a szülőkkel is egyeztettük a
tábori szoba és munkacsoport-beosztást.
51
5.6. Kommunikáció
A legtöbb fiatal hozott magával mobiltelefont, (akik nem hoztak, ők
a táborvezetőn keresztül tudtak kommunikálni családtagjaikkal). Bár
a szülőkkel való megbeszélés során sem jutottunk ebben teljes
egyetértésre, végül úgy döntöttünk, hogy a mobiltelefonokat nem
szedjük be, viszont arra kértük a résztvevőket, hogy a telefonálást
korlátozzák a délutáni pihenőre és az esti órákra (a szülőktől szintén
azt kértük, hogy a délutáni pihenőben, vagy este hívják
gyermekeiket). Ezzel célunk az volt, hogy a fiatalok megtapasztalják
a beléjük vetett bizalmat, a szabadságukat, de mégis tanuljanak arról,
hogyan használják önállóságukat, szabadságukat helyesen, hogy
ebben a szabadságban is érdemes bizonyos kereteket megtartani.
Ezt a szabályt azért hoztuk, hogy a résztvevők jelenlétét ne zavarja, ne
zökkentse ki őket a sűrű, nap közbeni hazatelefonálás. Másik
szempont volt, hogy tartalmas, közös szabadidő-eltöltésre is szerettük
volna ösztönözni a fiatalokat. Ezzel együtt érkezett néhány szülőtől
olyan kérés is, hogy biztassuk
gyermekét a hazatelefonálásra
(kétnaponta szóljunk, hogy
telefonáljon szüleinek), mert
az aktuális helyzetben
hajlamos megfeledkezni a
kapcsolattartásról.
A kapcsolattartás egy másik
formájaként blogot vezettünk. A blogírás mindig az esti kör részét
képezte. A blogban a nap történései a résztvevők tolmácsolásában
került megjelenésre, a napi beszámoló után pedig mindenki személyes
üzeneteket írhatott hozzátartozóinak, barátainak, amire a legtöbb
esetben válasz is érkezett. A blogot nagyon sokan, (a statisztika
szerint 7909 fő) követték, ami azt jelenti, hogy nem csak a
családtagokat, de az MWSZT más tagjait, illetve barátokat,
szakembereket is érdekeltek a tábor történései.
52
A blog ezen a linken megtekinthető:
Szarnyprobasokjelentik.blogspot.hu
5.7. Szakemberek
A tábor mindkét hetében egy táborvezető és négy szakmai segítő
munkatárs vett részt. Az ő feladatuk volt a tábori fejlesztő
foglalkozások segítése, kísérése. A táborvezető (egyben a
Fészekhagyó program aktuális szakmai vezetője) volt a tábor mindkét
hete alatt jelen, a 4-4 szakmai segítő egy- egy hétre vett részt a
táborban. Fontosnak tartottuk, hogy a segítők, akiknek feladata a
szakmai munka asszisztálása és a résztvevők mentorálása volt, egy
hétnél többet ne töltsenek a táborban, mivel munkájuk a tábor
kulcsfontosságú részét képezte, így kipihent, friss jelenlétükre nagyon
nagy szükség volt. Ugyanakkor szükségszerűnek tartottuk, hogy
legyen a személyzetnek legalább egy olyan tagja, aki a tábor mindkét
hetében jelen van. Ez a szakember értelemszerűen és szükségszerűen
a táborvezető volt, aki a szakmai munkát, a tábori életet koordinálta.
A Strázsa Tanya személyzete a munka tevékenységek
koordinálásában kulcsfontosságú szerepet játszott. Mivel ők voltak
“hazai terepen”, ezért a munka tevékenységek gyakorlása az ő
vezetésükkel folyt.
5.8. Feladatkörök
A szakmai segítők feladatköre több
részből állt. Egyrészt minden
szobához tartozott egy segítő, aki a
szobában lakók személyes mentora
volt. Reggelenként a szoba felelőse
ébresztette annak lakóit, segített
nekik a rendrakásban (kiemelten
fontos volt, hogy ne ők rakjanak rendet, hanem koordinálják a
53
fiatalokat a rendrakásnál). A szoba felelőse felelt az ott lakók
jóllétéért (gyógyszer, tisztálkodás stb.).
A segítők másik fontos feladatköre a munka tevékenységek
asszisztálása volt. A munkavégzés négy fős csoportokban folyt,
minden csoportnak szakmai segítő volt a vezetője. A
csoportbeosztásnál odafigyeltünk arra, hogy a segítő felelős
szobájának lakói és munkacsoportjának tagja között ne legyen
átfedés. A segítők a munkacsoportot minden munka tevékenységhez
elkísérték, segítették, motiválták őket.
A segítők részvétele természetesen nemcsak szakmailag volt jelentős,
de szeretetteljes jelenlétükkel, a résztvevőkkel kialakított
kapcsolataikkal a tábori közösség családias jellegét is megalapozták.
5.9. Munkatevékenységek
A tanyán végzett munkának az önálló életre nevelés mellett több
terápiás célja is volt. Négyféle munka tevékenység volt, ezek: állat
gondozás, ház körüli munkák, kerti munkák, konyhai munkák.
A fiatalok négy fős csoportokban dolgoztak, a csoportok vetésforgó-
szerűen, a csak munkával töltött napokon háromféle tevékenységet
végeztek (délelőtt kétszer egy- másfél órát, délután pedig két órát
dolgoztak).
5.9.1. Állatgondozás
Az állat gondozási tevékenységeket
megelőzően a fiatalok megismerkedtek a
tanyán élő állatokkal, (lovak, csirkék,
nyulak, kecskék, őz) majd az első
foglalkozásokkal megtanulták, hogy melyik
állat körül milyen feladatokat kell
elvégezni. A munkavégzésnél a segítők és a
Tanya személyzete állandó felügyeletet
biztosított és koordinálták, segítették a
54
munkát, kiosztották a feladatokat. Így a fiatalok etették és itatták az
állatokat, kitakarították lakóhelyüket, elrendezték az istálló körüli
területeket.
Ez a tevékenység többek között nem csak a feladat tudatot, munka
memóriát fejlesztette és testmozgást jelentett, de növelte a fiatalok
felelősség tudatát mind amellett, hogy az állatokkal kialakított
kapcsolatnak alapvetően terápiás jellege van.
55
Ez a munka a testmozgáson kívül jelentősen fejlesztette a vizuális
figyelmet és a kitartást és a feladattudatot erősítette.
56
5.9.6. Reggeli torna
Minden reggel tornával indítottuk a
napot. Ez nemcsak napindító
rituálénak, ébresztőnek, a munkára
való felkészülésre volt alkalmas, de
a Williams szindrómás és már ritka
betegséggel élő embereknek a
mozgásfejlesztés különös
fontossággal bír az életükben. A szülők külön kérése volt, hogy a
táborban a fiatalok rendszeres fejlesztő testmozgást végezzenek. A
reggeli tornát minden nap másik segítő, vagy a táborvezető vezette, a
torna végén rövid relaxációt tartottak.
58
5.9.10. Szabadidős programok
A munka mellett mindkét héten szántunk időt a szórakozásra,
pihenésre is. Egy hétköznapi és egy hétvégi nap volt külső helyszíni
pihenő program. Mindkét héten egyszer bementünk Szabadszállásra,
ahol meglátogattuk a piacot, postát, cukrászdát, könyvtárat és a
tájházat. Ezekkel az
alkalmakkal mindenki
szabadon költhette el az
addig összegyűjtött
zsebpénzét (amit aznap
reggeli valódi pénzre
váltottunk) a piacon, vagy a
boltban, cukrászdában.
E látogatások alkalmával mindkét héten a helyi étteremben
ebédeltünk (ahonnan egyébként az ételt szállították), így a fiataloknak
lehetőségük nyílt gyakorolni az éttermi viselkedést, kommunikációt.
Az első hét vasárnapján Kecskemétre látogattunk, ahol a csoport
egyik része fürdőbe, míg másik része moziba ment. Ezen a napon a
fiatalok reggel megkapták az étkezésükre szánt összeget, amiből a
kifőzdében/étteremben önállóan (a munkatársak segítségével)
maguknak vásárolhattak ebédet. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a
fiatalok lehetőséget kapjanak az önálló döntéshozatalra, gyakorolják
azt a napi élet rutinjába beágyazva.
59
sikerült kapcsolatba lépnünk. A tábor első hetén az iskola felső
tagozatának osztályfőnöki óráira látogattunk el, míg a második héten
az alsós diákok látogattak el hozzánk a Strázsa Tanyára.
Ezeknek az alkalmaknak célja az volt, hogy a kunadacsi gyermekek
tapasztalatot szerezzenek a
diverzitásról, találkozzanak
sérült emberekkel. Az általunk
tartott órákon nem került elő a
fogyatékosság konkrét, előre
kijelölt témaként,
középpontban a találkozás állt,
aminek során lehetőség nyílt
kötetlen beszélgetésre.
Az érzékenyítő tréningekről az 5. számú mellékletben lesz szó.
60
6. TANANYAG
A Fészekhagyó egy
program.
61
6.2. Rendezvényszervezés
A programban résztvevők
rendezvényszervezést is
tanultak.
megtervezéséhez és lebonyolításához
kellenek.
a terembérlés,
meghívó készítés,
62
vagy a büfében végzett munka.
http://szarnyprobasokjelentik.blogspot.hu/
63
6.4. Mit kellett csinálni a Fészekhagyó
fiataloknak?
kaptak feladatokat.
munkákról szóltak.
64
Ezen a linken tudjátok megnézni a
Facebook csoportot:
www.facebook.com/feszekhagyok
programról.
www.facebook.com/feszekhagyok/videos
65
6.4.2.Tréning
A Fészekhagyó
részt.
Tanultunk a jogainkról és
kötelezettségeinkről, munkáról,
rendezvényszervezésről.
csinálnom.
66
Kötelezettségeim azok a dolgok, feladatok,
A tréningeken rendezvényszervezést
lehetett tanulni.
A következőkben a
rendezvényszervezésről,
rendezvényszervezési feladatokról
olvashatsz.
6.4.3. Rendezvényszervezés
A rendezvények olyan összejövetelek, ahol
program miatt.
67
A rendezvényszervező feladata, hogy
a feladatokat.
A rendezvény
szervezőt, vagy a
rendezvényszervező
megszervezésével.
68
A megrendelő fizet a
rendezvény szervezőnek a
munkájáért.
soroljuk:
például a konferenciák.
emberek előadásokat
tartanak.
69
A résztvevők pedig végighallgatják az
előadásokat.
rendezvényei.
lehetnek:
dolgoznak,
dolgozói,
70
- a fogyasztók, azok az emberek, akik a
tőlük).
bízhatja meg a
rendezvény
szervezőket, hogy
ünnepeljenek.
71
Lehet ilyen a cég fogyasztóinak szervezett
mutatják be.
eseményhez köthetők.
művészeti események,
vetélkedők, versenyek.
72
Vagy ilyen lehet egy
rendezvényeken
családok, rokonok
vesznek részt.
események.
rendezvény).
5. Állami rendezvények- a
köthető rendezvények.
rendezvények (tűzijáték,
megemlékezés).
74
6.4.3.2. A rendezvényszervezés szakaszai
áll.
Ezek a szakaszok
- a tervezés,
- az előkészítés,
- a lebonyolítás
- és az utómunkálatok.
6.4.3.2.1.Tervezés
Először is meg kell határoznunk a
75
céllal szervezünk rendezvényt (pl: a
gyerekek szórakoztatása).
rendezvényen.
szervezni.
76
embereket várunk a rendezvényre.
szeretnénk megtartani.
Helyszíneket legegyszerűbben az
interneten kereshetünk.
helyszínek közül.
77
A helyszínek keresésénél fontos, hogy
az eseményen.
78
Tervezhetünk kültéri eseményt is (például
A kültéri rendezvényeknél
mindig gondolnunk kell arra,
hogy eshet az eső!
Érdemes sátorral is
készülnünk, de a sátorbérlés
plusz költségekkel jár!
Árajánlatokat
a megrendelővel beszéljünk.
79
Az eddig összegyűjtött információkat
röviden leírjuk.
Az ajánlatot megmutatjuk a
megrendelőnek.
megszervezéséhez szükséges
feladatainkat.
80
A felsorolt feladatok mellé odaírjuk, hogy
felelős.
6.4.3.2.2. Programterv
programokat szeretnénk.
megbeszéljük a megrendelővel.
megtartására kérjük,
vállalja a felkérést.
82
Az is lehet, hogy ingyen kérjük fel az
előadás megtartására.
építésére).
83
6.4.3.2.3. Étel és ital
Ha a rendezvényen a
nevezzük.
Az interneten
találunk.
84
A cégek különböző ételeket és italokat
Válasszunk olyan
a rendezvényünkhöz
leginkább passzolnak.
legyenek).
85
Meg kell kérdeznünk azt is, hogy a
akinek
valamilyen
Az ételallergia azt
ételallergiája jelenti, hogy az
ember bizonyos
van. ételeket, italokat nem
ehet, vagy ihat, mert
Ilyen ételek, rosszul érzi magát
azoktól.
vagy italok
lehetnek a
árajánlatot kérünk.
86
6.4.3.2.4. Költségvetés
fog kerülni.
A rendezvényszervezés költségei:
- terem bérlése,
berendezésünk),
87
- technikus fizetése (technikus az az
kezeli),
- az előadók fizetése,
- egyéb kellékek.
Ha a megrendelő elfogadja
a költségvetést, akkor
szerződést köt a
rendezvényszervező csoporttal.
rendezvényszervező céget,
rendezvényért.
89
6.4.3.2.5. Előkészítés
A rendezvényszervezési
az előkészítés.
6.4.3.2.6. Helyszínbejárás
Helyszínbejárásnak azt nevezzük, amikor
90
Egyszerű rajzot készítünk a helyszínről.
a következő dolgokat:
kivetítő, világítás),
termet),
- mennyi idővel a
érkezhetünk a helyszínre,
helyszínt,
- milyen tűzvédelmi,
balesetvédelmi
szabályokat kell
betartanunk,
92
Ha a helyszín bérbeadójával
megállapodtunk, szerződést
kötünk.
hánytól hányig,
rendezvényen,
93
- ki fizet azért, ha egy tárgy megsérül,
Megbeszéljük:
94
- hogy milyen hosszú lesz az előadásuk,
programjuk,
lesz szükségük.
betenni.
95
- hol lesz az esemény,
előadás,
előadás megtartásáért,
Az átutalás azt
az előadó
bankszámlaszámára küldjük.
bankban tudjuk.
96
A készpénzben fizetés azt
oda az előadónak.
Ha mindegyik
előadóval
egyeztettünk,
elkészítjük a végleges
programot.
97
A programban azt írjuk le, hogy melyik
beírjuk a programba.
Ezután elkészítjük a
meghívókat. Meghívó
……………………
……………………
A meghívón szerepel:
…
- az esemény címe,
- az esemény helyszíne,
98
- hogy mennyibe kerül a belépő (ha van
belépő),
A meghívót mindig
számítógéppel
szerkesztjük.
neveihez.
99
Elküldjük a meghívókat a meghívottaknak.
rendezvényre.
résztvevőre számítsunk.
vendégre számítunk.
szerepelnek.
100
Megkérdezhetjük:
- a résztvevő nevét,
- a résztvevő elérhetőségét
ha az esemény mindenki
számára nyitott.
101
A plakáton szerepel:
belépő),
- a részletes program,
- az eseményhez kapcsolódó,
hangulatteremtő kép.
színesben.
102
A kinyomtatott plakátokat kirakjuk azokra a
esemény érdekelhet.
cégtől.
honlapjáról is.
103
Feladjuk a megrendelésünket telefonon,
vagy e-mailben.
ételeket és italokat.
meghívjuk.
A sajtót azért
Sajtónak hívjuk
az újságírókat, hívjuk, hogy
TV, vagy rádió
riportereket. újságcikket írjanak,
riportot készítsenek
a rendezvényünkről.
104
A cikk, vagy riport megjelenik az újságban,
rendezvényünkről.
találnunk.
105
6.4.3.2.7. Most egy konferencián felmerülő
feladatköröket fogunk bemutatni
Ha rendezvényen dolgozunk,
mindig fegyelmezetten
viselkedünk!
106
A vendégekkel mindig
udvariasan viselkedünk.
konferencián) magázódunk.
őt.
107
Tegezéskor köszönhetünk úgy, hogy
lehetnek:
6.4.3.2.7.1. Ruhatáros
kabátjaikra, táskáikra.
108
A vendégek érkezésükkor
a ruhatárosnak adják a
kabátjukat, esetleg a
táskájukat is.
fogast.
amiben
A ruhatár az a hely,
ahova a vendégek számok
leadják a kabátjaikat,
táskáikat. vannak.
213
papírtömbből kell számokat
kitépni.
110
Vannak előre elkészített biléták a
számozott fogasokhoz.
6.4.3.2.7.2. Regisztráció
amikor a vendégek
megérkeznek és felírják a
rendezvényszervező csapatból).
111
Ők köszöntik a vendégeket.
regisztrációs papírt.
112
Ha megengedik, akkor a megadott
6.4.3.2.7.3. Büfé
dolgozók kiszolgálják az
ételekkel és az italokkal a
vendégeket.
113
Az asztalról a
veszik el azokat.
hívjuk.
büfék vannak.
vagy italért.
és ihat.
114
A konferenciákon a büfé ingyenes szokott
lenni.
ételt adnak.
ebédre eszünk.
kaszinótojás.
szükségünk.
115
Szükségünk lesz olyan tálaló eszközre, ami
edényfogóval nyúljunk.
A késnek a markolatát
éléhez!
össze!
116
Vigyázz, nehogy megvágd magad a törött
edény szilánkjaival!
evőeszközre.
vendégeknek.
117
A büfében dolgozók feladata először is a
büfé kialakítása.
helyen.
lefedjük azokat.
Ezután az
ételeket szép
tálakra, egymás
mellé
helyezzük.
vegyük le az asztalról.
119
A büfés feladata, hogy az
kötényben, vagy
egyenruhában dolgozz!
kezed!
6.4.3.2.7.4. Berendezés
a rendezvényszervezés része.
A helyszínre a
rendezvényszervez
121
órával a rendezvény kezdése előtt
érkeznek.
megfelelően.
helyét.
felragasztani.
122
A programot érdemes a falra vagy az
ajtókra
kiragasztani.
A különböző
programokat,
a falra ragasztani.
kell menniük.
123
kell állítani úgy, ahogy a rendezvény előtt
voltak.
kidobni.
bérbeadójának feladata.
124
6.4.3.2.7.5. Technikus
A technikus feladata a hangosítás, a vetítés
és a fények kezelése.
Hangosításnak
hívjuk mindazt,
ami a hangokkal,
hangzással
kapcsolatos a rendezvényen.
szükség, ha egy
előadó szeretne
125
általa készített diákat vagy képeket, esetleg
van szükség.
6.4.3.2.7.6. Fotós/videós
Fontos, hogy a rendezvényről készüljenek
fotók, videók.
megrendelőnek és a
rendezvényt szervező
cégnek is.
126
A regisztrációnál meg kell kérdeznünk a
szerepelni, azt ne
fényképezzük, videózzuk.
Fontos, hogy a
vendégek
beleegyezzenek
abba, hogy
lefényképezzük vagy
videózzuk őket!
127
6.4.3.2.7.7. Utómunkálatok
6.4.3.2.7.8. Értékelés
Fontos, hogy a
rendezvény után
megbeszéljük a
tapasztalatainak.
128
Megkérdezhetjük a
érezték magukat.
alkalommal.
a nekünk dolgozó
129
A terembérletről kapunk egy számlát, amit
ki.
fotókat és videókat.
beleegyezik.
130
Ez azért fontos, mert így az érdeklődők
rendezvényeket szervezünk.
Például:
131
7. Szakirodalom
Zolnai Erika: A felnőtté válás pszichológiai mozzanata. In: dr. Fonyó Ilona
(szerk.) Felnőtt élet – Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe
való beilleszkedésének lehetőségei. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2009.
133
8. Mellékletek
1. melléklet
A játékos feladatok leírása Kaposi Mária, Pogány Anna Petra és Trautmann
Eszter munkája.
Háztartási vetélkedő 1:
A foglalkozás célja az önálló élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítása,
gyakorlása. Feladatok: fagylalt készítés, asztali illem, pénz ismeret (Forint,
ill. külföldi pénzek, Forint értéke), vásárlás.
A fiatalok 6-7 fős csoportokban segítők részvételével különböző
állomásokon először megismerkedtek a pénz fogalmával, a magyar forint
bankjegyeivel, érméivel, majd annak értékével. A fagylalt elkészítéséhez a
csoportok a helyi "kisboltból" (egyik anyuka vezetésével) "vásárolhatták
meg" a hozzávalókat bevásárló lista alapján, ahol fizetni is kellett. Az
alapanyagokból az egyéni étrendnek megfelelően elkészítették a fagylaltot,
elfogyasztották, majd rendet tettek maguk után (mosogatás, törölgetés,
pakolás). Az asztali illemszabályok átismétlésére képkártyák álltak
rendelkezésre.
A program során állomásvezetőként a szülőket is bevontuk, akik nagyon
élvezték a tanítói, segítői, előadói szerepeket, bekapcsolódtak gyermekeik
fejlesztésébe.
Állatbemutató:
Az állat bemutató céljának tűztük ki, hogy a fiatalok egymásnak meséljenek
háziállataikról, ezzel is példát mutatva társaiknak arra, hogy egy kis állat
134
gondozásával is értelmesen, felelősen eltölthetik szabadidejüket. A
felkészülési folyamat során diasort szerkesztettünk, gyakoroltuk a beszédet,
az előadási stílust, majd a konkrét előadás során a hirtelen jött, közönség
által feltett kérdésekre is felelni kellett. Tapasztalatok: lassan megy a
felkészülés, a jól begyakorolt szöveg helyett mást mondtak sokszor, de nagy
élvezet volt az előadóknak kiállni, mesélni, az érdeklődés középpontjában
lenni.
Önvédelem:
A fiatalokat ért inzultusok miatt gondoltunk rá, hogy a fészekhagyás keretén
belül az önvédelem témakörre is kitérjünk. Az idő rövidsége miatt inkább a
baj elkerülése, megelőzés, prevenció volt a foglalkozással a célunk.
Megbeszéltük, gyakoroltuk a konfliktuskerülő magatartást, egyszerű
kitéréseket, a támadási helyzetek elkerülését, a megfelelő táskaviselést
különféle erősítő, szituációs gyakorlatokon keresztül. Azt tapasztaltuk, hogy
az idősebbeknél, akik már egyedül járnak, illetve az arra tévedő szülők
nagyon érdeklődőek, nyitottak voltak a téma iránt, élvezték a foglalkozást, és
olyan mozgásfejlesztő gyakorlatokat is elvégeztek a jó hangulat, az új
szituáció és egymás buzdításának hatására, amikre nem számítottunk.
135
A nyári tábor keretein belül esti szabadidős tevékenység formájában
megrendezésre szokott kerülni a “teaház” program, mely során a táborozók,
szüleik, szakemberek kötetlen beszélgetéseket folytathatnak az általuk
választott tea elfogyasztása mellett. Ezt az önállóság jegyében a fiatalok
szervezték meg, és bonyolították le munkatársak asszisztálásával.
Kiosztották egymás között a tevékenységeket, melyek, a vendégek
köszöntése, a teák megfőzése, ajánlása, asztalok tisztán tartása, mosogatás
voltak. Nagyon lelkesen, és lelkiismeretesen elvégezték, az általuk önként
elvállalt feladatokat.
2. melléklet
A tábor első hetében a Kunadacs- Ladánybene Általános Iskola felső
tagozatos diákjainak tartottunk érzékenyítő foglalkozást, kisebb
csoportokban (minden osztályba 3-4 fő ment).
A tanóra a következők szerint alakult:
rövid bemutatkozás: néhány szóban elmondtuk, hogy honnan
jöttünk, és miért érkeztünk az órára.
mozgásos- játékos köszönések: ez a játék a feloldódást, interakciók
gyors építését célozza. A játékvezetők (akik jelen esetben a Fészekhagyós
fiatalok voltak) mutatnak egy- egy mozdulatot, különböző köszönési
módokat (pl.: ahogyan a halak köszönnek - két ember egymással szemben
megáll és mindkettejük a jobb kézével a másik alsókarját kezdi tenyerével
paskolni,). A játékosok választanak egy párt, olyat, akit korábban nem, vagy
nem nagyon ismertek. Bemutatkoznak egymásnak és köszönnek az adott
módon. Majd a játékvezető újabb köszönési módot mutat, a játékosok újabb
párt választanak, köszönnek. Ez így megy 3-4 különböző köszönéssel, majd
a játékvezető megkéri a játékosokat, a köszönési módokat elismételve, hogy
egyesével keressék meg azokat a résztvevőket, akikkel már köszöntek
egymásnak, ismételjék el nevüket és a köszönési módot. Ez a gyakorlat
mindig gyorsan jó hangulatot teremt akár egy ismeretlenekből álló
csoportban is.
részletes bemutatkozás: a Fészekhagyós fiatalok részletesen
meséltek magukról, arról, hogy mit csinálnak az MWSzT-ben, mit csinálnak
az Önálló élet táborban. Ezután a résztvevő diákokat is megkértük, hogy ők
is mutatkozzanak be. A bemutatkozást egy labda egymásnak dobálásával
segítettük (akinél a labda volt, az beszélt).
136
“ez vagyok én” játék: ezzel a játékkal a közöttünk meglévő
hasonlóságokat kívántuk hangsúlyozni. A játékvezető (először csak ő)
állításokat mond, ami saját magára igaz (pl: barna a hajam). Azok, akikre az
adott állítás igaz, a terem egyik felébe sietnek, míg, akikre nem igaz, a másik
felében maradnak. Először csak külső, majd egyre inkább belső
tulajdonságokat sorakoztattunk fel. A harmadik- negyedik kör után a
résztvevők is állításokat tettek.
beszélgetés: picit beszélgettünk a felfedezett hasonlóságainkról. A
gyerekek a játék után még inkább felszabadultan meséltek magukról,
kedvenc állataikról, tevékenységeikről, az iskoláról. A foglalkozás végére
egy kötetlen beszélgetés alakult ki, ami aztán a szünetben is folytatódott.
Azon a napon, mikor az iskolába ellátogattunk, ott az érzékenyítő órát
követően iskolai sportnap volt, amire az igazgatónő invitálására szívesen
részt vettünk.
A második héten az alsó tagozatos diákok látogattak el a Tanyára. Nekik
játékos állomásokból álló délelőtti programmal készültünk. A játékokat,
állomásokat a fiatalokkal együtt terveztük, a tevékenységeket a segítők
közreműködésével együtt vezették. Ezt a programot a Gyermeknap és az
MWSZT által szervezett évnyitó játékos alkalom mintájára állítottuk össze.
A gyerekek vegyes csoportokat alkottak, mindegyikük egy útlevelet kapott,
aminek 5 rubrikájába 5 pecsétet gyűjtöttek össze a különböző állomásokon.
Az állomások a következők voltak:
● Tű a szénakazalban- itt a gyerekek nagyméretű szögeket kerestek
szénában, illetve célba dobást rendeztünk patkókkal.
● Népi játékok- ennél az állomásnál egy segítő és három fiatal népi
körjátékokat tanított a gyerekeknek.
● Bagolykészítés- itt WC papír gurigából készítettek baglyos díszeket.
● Könyvjelző készítés- szörnyalakú könyvjelzőket készítettek
papírból a Fészekhagyó csapat tagjainak irányításával.
● Szobros játék- ennél a játéknál a gyerekek felálltak egy sorba, velük
szemben jó nagy távolságban pedig egy segítő és egy Fészekhagyós fiatal
állt háttal. A gyerekek célja az volt, hogy elérjék az előttük álló két embert,
ám csak akkor mozoghattak, mikor ők háttal álltak nekik. Ha megfordultak,
mindenki megállt és mozdulatlan maradt. Ha valaki mégis megmozdult, ő a
kezdőponttól újra indítja a játékot.
137
Melléklet 3:
Munkaszerződés
egyfelől:
Magyar Williams Szindróma Társaság (Székhely: 1089 Budapest, Orczy út 2.), (továbbiakban MWSZT)
másfelől pedig:
Anyja neve:
Lakcím:
Szabadszállás,
……………………………………………. ….......................................
táborvezető
Melléklet 4.
Első hét szeptember 21- 27
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
8:00 Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő
8:20 Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna
9:00 Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli
Állatgondozás- 4. csoport Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 4. csoport
Ház körüli munkák- 1. csoport Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 1. csoport
Kerti munkák- 2. csoport Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 2. csoport
10:00 Utazás Konyhai munkák- 3. csoport Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 3. csoport
11:15 Szünet Szünet Szünet
Állatgondozás- 3. csoport Állatgondozás- 4. csoport Látogatás a faluban Állatgondozás- 3. csoport
Ház körüli munkák- 4. csoport Ház körüli munkák- 1. csoport Ház körüli munkák- 4. csoport
Szobák elfoglalása, Kerti munkák- 1. csoport Kerti munkák- 2. csoport
(könyvtár, cukrászda, Látogatás a kunadacsi Kerti munkák- 1. csoport
11:30 eligazítás Konyhai munkák- 2. csoport Konyhai munkák- 3. csoport piac) iskolában Konyhai munkák- 2. csoport
13:00 Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd a Zöld Ász étteremben Ebéd Strandolás, mozi
13:45 Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő
15:00 Beszélgetés az önálló életről Felkészülés az érzékenyítő tréningreFelkészülés az érzékenyítő tréningreBeszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről
Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 3. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 2. csoport
Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 4. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport
Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 1. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 4. csoport
16:00 Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 2. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Lovaglás, kézműves foglalkozás
18:30 Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora
21:00 Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás
Második hét szeptember 28- október 4
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
8:00 Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő Ébresztő
8:20 Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna Reggeli torna
9:00 Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli
Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 2. csoport Állatgondozás- 4. csoport
Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 3. csoport Ház körüli munkák- 1. csoport
Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 4. csoport Kerti munkák- 2. csoport
10:00 Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 1. csoport Konyhai munkák- 3. csoport
11:15 Szünet Szünet Játékos délelőtt a Szünet Szünet Összepakolás
Állatgondozás- 4. csoport Állatgondozás- 1. csoport Fogatozás, látogatás a Állatgondozás- 1. csoport Állatgondozás- 3. csoport
Ház körüli munkák- 1. csoport Ház körüli munkák- 2. csoport
kunadacsi iskola alsó Ház körüli munkák- 2. csoport Ház körüli munkák- 4. csoport
Kerti munkák- 2. csoport Kerti munkák- 3. csoport tagozatának faluban (könyvtár, posta, Kerti munkák- 3. csoport Kerti munkák- 1. csoport
11:30 Konyhai munkák- 3. csoport Konyhai munkák- 4. csoport cukrászda), piac Konyhai munkák- 4. csoport Konyhai munkák- 2. csoport
13:00 Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd Ebéd a Zöld Ász étteremben Ebéd Nyílt nap a szülőknek
13:45 Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő Csendes pihenő
15:00 Beszélgetés az önálló életről Beszélgetés az önálló életről Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés
Állatgondozás- 3. csoport Állatgondozás- 4. csoport Állatgondozás- 3. csoport
Ház körüli munkák- 4. csoport Ház körüli munkák- 1. csoport Ház körüli munkák- 4. csoport
Kerti munkák- 1. csoport Kerti munkák- 2. csoport Kerti munkák- 1. csoport
Felkészülés a délelőtt Előkészületek a szülők
16:00 Konyhai munkák- 2. csoport Kézműves délután Konyhai munkák- 3. csoport Konyhai munkák- 2. csoport programra fogadására
18:30 Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora Vacsora
21:00 Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Lámpaoltás Hazautazás
Melléklet 5.
„Korlátok közt szabadon”
Mentálhigiénés Szülői Tréning Sorozat
Fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülőknek
Az önismerettől a sorstársi segítésig
A TRÉNING CÉLCSOPORTJA
Sajnos, korunkban tapasztalható jelenség, hogy egyre több sérült gyermek születik, vagy
később lesz baleset, betegség áldozata. A helyzetet a családok pszichológiai szempontból
hasonlóan élik meg. Egy gyász folyamaton mennek keresztül, amely szükséges része a
helyzet egészséges feldolgozásának, amely végül az elfogadáshoz vezet.
Azonban, ha nem kapnak megfelelő támogatást a mindennapi gondok megoldásához,
áthidalásához, sokszor megrekednek a szülők, családtagok a gyász egy-egy fázisában, pl.
beszűkülnek a gondozó szerepébe, aminek kiégés, depresszió, és így a családi kapcsolatok
megromlása vagy akár a család széthullása lehet a következménye. A sérült gyermek
szemszögéből tekintve pedig, ha túlzásba viszik a féltő gondoskodást, ezzel akadályozzák a
gyermek önállóbbá válását.
„Kérlek, Uram, adj erőt, hogy megváltoztassam a megváltoztathatót. Adj türelmet, hogy
elviseljem a megváltoztathatatlant. És adj bölcsességet, hogy meg tudjam különböztetni a
kettőt egymástól!”
Minden jog fenntartva! Ez az írás és a bemutatott tréning szerzői jogvédelem alatt áll! Bármilyen
felhasználása a vonatkozó hatályos törvény szerint lehetséges.
„Korlátok közt szabadon”
Mentálhigiénés Szülői Tréning Sorozat
kezükbe adni, hanem azoknak a készségeknek a fejlesztését vállaljuk fel, amelyek birtokában
maguk jönnek rá a megoldásra, személyiségüknek és sajátos szituációjuknak megfelelően.
Az elfogadás állapotának eléréséhez, fenntartásához egyaránt szükséges lehet:
• a gyermekkel való törődés, közös tevékenységek
• a saját mentálhigiéné
Hisszük, hogy ha az anya/apa minél inkább önmagát és a helyzetet elfogadó, harmóniára és
kiegyensúlyozottságra törekvő, önmaga és családja igényeit reálisan felmérő módon tudja élni
az életét, annál nagyobb az esélye sérült gyermekének arra, hogy „egészségesen” nőjön fel.
A TRÉNING CÉLJA
Minden jog fenntartva! Ez az írás és a bemutatott tréning szerzői jogvédelem alatt áll! Bármilyen
felhasználása a vonatkozó hatályos törvény szerint lehetséges.
„Korlátok közt szabadon”
Mentálhigiénés Szülői Tréning Sorozat
A TRÉNING KERETEI
Időkeret
• Gyakoriság: havonta 1 alkalom. A tapasztalatok alapján igazodva a résztvevő szülők
speciális helyzetéhez havonta egy alkalommal tartjuk a szülői csoportot, mivel
nagyobb gyakoriság esetén többször fordult elő nagyobb számú hiányzás,
lemorzsolódás.
• Időtartam: 3 óra. Egy alkalom 3 órát vesz igénybe.
• Időpontok: közösen egyeztetve a csoporttal.
Helyszín
• Szükséges egy olyan terem, ahol zavartalanul történhet a csoportfoglalkozás, nem
járkál át senki a termen keresztül.
• A teremben a résztvevők körben ülnek. Két nagyobb asztalra van szükség a terem
szélére helyezve.
Létszám
A csoportok ideális létszáma 8-10 fő. Az indulásnál érdemes több jelentkezőt „felvenni”
a csoportba a várható későbbi lemorzsolódás miatt.
Évek óta szívügyünk a szülősegítés. 2008 óta tartunk mentálhigiénés szülői csoportokat
különböző, fogyatékossággal élő embereket segítő szervezeteknél, a közösen kidolgozott
tematikánkkal és a kettős vezetés általunk képviselt hatékonyságával (felvillantva a
fogyatékossággal élő „gyermek szemszögét”, illetve az érintett szülői oldalt).
Kiss Csilla
Kiss Csilla vagyok, pedagógus, mentálhigiénés szakember, jelenleg családterápiás
képzésemet végzem. Immár nyolc éve egyedül nevelem kerekes székes, halmozott
fogyatékossággal élő 25 éves fiamat. Fiam helyzete és saját megéléseim, életeseményeim (pl.
válásom) motiváltak arra, hogy már felnőtt fejjel családterápiát tanuljak.
Minden jog fenntartva! Ez az írás és a bemutatott tréning szerzői jogvédelem alatt áll! Bármilyen
felhasználása a vonatkozó hatályos törvény szerint lehetséges.
„Korlátok közt szabadon”
Mentálhigiénés Szülői Tréning Sorozat
Vid Natasa
Szakmámat tekintve krízistanácsadó szakpszichológus vagyok, jelenleg
iskolapszichológusként tevékenykedem. Gyermekkorom óta mozgáskorlátozott vagyok.
Hiszem, hogy megfelelő szemlélettel a nehézségeinket, korlátainkat átfordíthatjuk belső
erővé, így nem szenvedéssel éljük meg helyzetünket, hanem lehetőségként.
A TRÉNING FOLYAMATA:
AZ ÖNISMERETTŐL A SORSTÁRSI SEGÍTÉSIG
Minden jog fenntartva! Ez az írás és a bemutatott tréning szerzői jogvédelem alatt áll! Bármilyen
felhasználása a vonatkozó hatályos törvény szerint lehetséges.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Mindenek előtt szeretnénk köszönetet mondani a Norvég Civil
Támogatási Alapnak, akiknek köszönhetően létrejött a
Fészekhagyó Program. Köszönjük a lelkes és odaadó munkát a
programban résztvevő minden önkéntes segítőnek, akiknek
jelenléte a program során nélkülözhetetlennek bizonyult. A program
megvalósításában kiemelten fontos szerepet töltött be a négy
állandó szakmai segítőnk; Hoffer Ágnes, Kaposi Mária, Pogány
Anna és Trautmann Eszter, akikre a 18 hónap alatt mindig
számíthattunk; ötleteikkel, szakmai hozzáértésükkel színesítették a
programot, és természetesen köszönjük nekik kitartó és lelkes
részvételüket, munkájukat, nagy öröm, hatalmas élmény volt velük
dolgozni! Továbbá köszönjük támogatóinknak és együttműködő
partnereinknek, hogy támogatásukkal és szakértelmükkel
hozzájárultak a Fészekhagyó program sikerességéhez.
Fészekhagyó Program
Magyar Williams Szindróma Társaság
Iroda: Budapest, 1091. Üllői út 119. 3. em.
49.
Székhely: Budapest, 1089. Orczy út 2.
Tel: +361-788-3881
Fax: +361-438-0739
info@williams.org.hu
feszekhagyo@williams.org.hu
williams.org.hu
www.facebook.com/mwszt
www.facebook.com/feszekhagyok
https://sites.google.com/a/williams.org.hu/
feszekhagyo-program/
http://adhat.hu/szervezet/magyar-williams-
szindroma-tarsasag