A BUZSÁKI TULIPÁN ÓVODA ÉS

MINI BÖLCSŐDE

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

OM: 201986

2022
 BUZSÁKI TULIPÁN ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Intézmény OM - azonosítója: 201986 Intézményvezető:

Móriczné Somogyvári Anett

Legitimációs eljárás

…/2022. (….) határozatszámon elfogadta: Véleménynyilvánítók:

Kékes Tímea Hanák Gabriella

nevelőtestület nevében szülők közössége nevében

Buzsákiné Samu Erika

alkalmazotti közösség nevében

…/2022. (….) határozatszámon elfogadta: …/2022. (….) határozatszámon

jóváhagyta:

…………………………………………… …………………………………………………

Móriczné Somogyvári Anett Kara Lajos

Intézményvezető aláírás Polgármester aláírás

Ph Ph

A dokumentum jellege: Nyilvános Érvényes: A kihirdetés napjától 2022.

visszavonásig

Verziószám: /2022. Készült: 5/ 1 eredeti példány

 TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető ....................................................................................................................... 1

A Pedagógiai Program jogszabályi háttere .............................................................. 2

Helyzetkép ................................................................................................................... 3

1. Óvodánk ................................................................................................................... 3

1.1. A Buzsáki óvoda története .................................................................................... 3

1.2. Az óvoda jellemző adatai ...................................................................................... 5

1.3. A pedagógiai program küldetése-filozófiája ......................................................... 6

2. Gyermekképünk ...................................................................................................... 7

3. Küldetésnyilatkozatunk .......................................................................................... 8

4. Óvodaképünk ......................................................................................................... 8

5. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei............................... 10

5.1. Humán erőforrás .................................................................................................. 10

5.2. A nevelőtestület képzettségi mutatói ................................................................... 10

5.3. Az óvodapedagógusok képzési irányultsága ........................................................ 10

5.4. Az óvoda belső továbbképzési rendszere ............................................................ 13

5.5. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák átadásának

módszertana, eljárása.................................................................................................. 13

6. Az óvoda szűkebb és tágabb környezete .............................................................. 13

6.1. Tárgyi adottságok és feltételek ............................................................................ 13

6.2. A program megvalósítását segítő eszközök......................................................... 15

7. A program nevelési cél és feladatrendszere ......................................................... 15

7.1. Az óvodai nevelés alapvető célja és feladata ..................................................... 17

7.2. Partneri elégedettség, a Pedagógiai Program beválása........................................ 18

8. Néphagyományápolás, népszokások .................................................................... 18

9. Kiemelt értékeink .................................................................................................. 22

10. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei ..................................................... 23

10.1. Az egészséges életmód alakítása ....................................................................... 23

10.2. A környezettudatos magatartás megalapozása .................................................. 24

10.3. Az óvoda egészségvédő, fejlesztő programja.................................................... 25

11. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés .................................................. 32

12.Az óvodai élet megszervezése .............................................................................. 35

12.1. Csoportszervezés -Napirend, heti rend.............................................................. 37

13. Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés............................................................ 39

13.1. Anyanyelvi fejlesztés, nevelés .......................................................................... 39

13.2. Értelmi fejlesztés, nevelés ................................................................................. 42

14. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, és a munka ..................... 43

14.1. Játék ................................................................................................................... 43

14.2. Tanulás .............................................................................................................. 49

14.3. Munka................................................................................................................ 53

15. Különböző tevékenységi formák színtereinek bemutatása ............................. 56

15.1. Verselés, mesélés .............................................................................................. 56

15.2. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc .............................................................. 59

15.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka .............................................................. 62

15.4. Mozgás ............................................................................................................... 64

15.5. Külső világ tevékeny megismerése ................................................................... 67

16.Tevékenységek évszakok szerint ........................................................................ 70

17. Az óvoda eseményei, hagyományos ünnepe, jeles napok ................................ 74

17.1. Az óvoda hagyományőrző eseményei ............................................................... 74

18. Inkluzív befogadó pedagógiánk, az integrációs nevelés .................................. 76

18.1. A HHH gyermekek integrált nevelése ............................................................... 76

18.2. A roma etnikumból származó gyermekek integrált nevelése ............................ 76

18.3. A migráns populációból érkező gyermekek nevelése ....................................... 81

18.4. A SNI gyermekek integrált nevelése ................................................................. 81

18.5. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel

küzdő gyermekek nevelése ......................................................................................... 84

18.6. Kivételes képességű, tehetséges gyermekek ..................................................... 84

19. Individualizálás................................................................................................... 86

20. Differenciálás ...................................................................................................... 87

21. Óvodai fejlesztő program .................................................................................. 87

21.1. Óvodai integrációs program jellemzői .............................................................. 88

21.2. Óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósítása .................................................... 89

21.3. Óvodába lépés feltételei .................................................................................... 91

21.4. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére ........................................................ 91

22. A nemzetiségi óvodai nevelés megvalósítása .................................................... 95

23. Gyermekvédelem ................................................................................................ 93

24. Óvodánk kapcsolatai .......................................................................................... 97

24.1. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei

.................................................................................................................................... 97

24.2. Óvodánk egyéb kapcsolatai ............................................................................. 101

25. Ellenőrzés, értékelés ......................................................................................... 107

25.1. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, mérése, értékelése .................. 107

25.2. Pedagógiai Program ellenőrzése, értékelése.................................................... 107

26. A pedagógiai munka dokumentációi............................................................... 108

27. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 108

28.Az óvodán kívüli munkarend megszervezése és bevezetése szükség esetén 109

29.Érvényességi rendelkezések ............................................................................ 111

30.Legitimációs záradék ........................................................................................ 112

Bevezető

„Minden nemzet olyan jövőt érdemel, amennyire múltját értékeli és őrzi.”

(Kodály Zoltán)

Óvodánk néphagyományőrző nevelése sajátos szemléletmódot tartalmaz.

Egyrészt azt a felismerést, hogy a nevelésben „íratlan" helye van elődeink szellemi, tárgyi
kultúrájának, másrészt az óvodás korú gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető
hagyományokat megismerje, azokról pozitív élményeket szerezzen.

Ha az óvónő felismeri a „gyökere" éltető szükségletét, a tevékenységekben rejlő érzelmi

hatástöbbletet, azokkal azonosul, átérzi az átadás, az újrateremtés felelősségteljes kötelességét,
akkor tudatossá válik a hagyományőrző nevelő munkája. Ez az értékorientáció határozza meg az
óvodai nevelőmunka tervezését, szervezését.

Ajánlott mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a múlt átörökítése a pedagógus íratlan
kötelessége, és a hiteles hagyományápolás a családok életmódjában is változásokat idéz elő.
Ezt a szakmai dokumentumot az óvoda nevelőtestülete készítette. Arra törekedett, hogy
megfogalmazza:
 az időszerű – múltat, jelent és jövőképet összegző pedagógiai elképzeléseit,

 azt a formát, amelyben az intézmény működése során teljesíteni kívánja az Óvodai nevelés
országos alapprogramját,
 azokat a nevelési feladatokat, amellyel segíti a gyermekek fejlődését, közösségi életre való
felkészülését, a szociális hátrányok leküzdését, a fogyatékosságból eredő hátrányok
csökkentését,
 a Néphagyományőrző programunkban, beépítettük a Zöld Óvoda programjának sajátosságait
is.
 mindazokat az elvárásokat, amellyel szemben a helyi fenntartó a lakosok felé kötelezettséget
vállalt a 3-7 éves gyermekek óvodai nevelését illetően.

1
 A pedagógiai program jogszabályi háttere:

Az óvoda működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, szabályzások

határozzák meg, amelyek biztosítják a Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde szervezeti és
szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelő - oktató munkában résztvevők jogait és
kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek érvényesülését,
az intézmények pedagógiai szabadságát, sajátos arculatát a szűkebb társadalmi környezet
igényeinek megfelelően.

A program felülvizsgálatát meghatározó alapvető törvények

 2019. évi LXX. törvény Nemzeti köznevelésről módosítása
 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
 köznevelési intézmények névhasználatáról
 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
 2018. július 25-i Magyar Közlönyben jelent meg az Óvodai nevelés országos
alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról szóló
 137/2018. (VII. 25.) kormányrendelet.
 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény
 Környezetvédelmi Törvény (1995.éviLIII. törvény a környezet védelmének általános
szabályairól
Kapcsolódó törvények, jogszabályok
 Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.)
Kormányrendelet módosítása /Magyar Közlöny 187. sz. 2019. november 21./
 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról.
 48/2012. (XII. 12.) EMMI Rendelet, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a
pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről,
 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról,
 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
 A Buzsáki Tulipán Óvoda módosított Szervezeti és Működési Szabályzata.
 Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyben kiadott ajánlásai1
 EMMI járványügyi eljárásrendje, utasításai
 A Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde Alapító Okirata

2
Helyzetkép

Buzsák
A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos
rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A faluba betelepedett délszláv
népcsoportok által hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes
kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző.
A háromféle ősi hímzést ma is varrják a falu asszonyai (a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt
„vézás”- t, a „rátétes”t és a sok színben pompázó „boszorkányos”t). Bárki megnézheti a szebbnél
szebb darabokat, hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban. A legszebb
darabok mindhárom féle hímzésből az 1997-ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház
múzeumában egész évben megtekinthetők.
A Fehér Kápolna, amely a település legrégebbi műemléke: egyhajós, félköríves szentélyű, román
kori– egy Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt. 1704-ben készült,
faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg.
Nagyboldogasszony Katolikus Templom 1791-ben szentelték fel, gazdag buzsáki hímzéssel
készült miseruha és oltárterítő gyűjteménye országszerte ismert.
A János-hegyi pincesor műemlék, nádfedeles pincéiben a gazdák gyönyörű természeti
környezetben kínálják boraikat.
A Pünkösdi Találkozón és a Buzsáki Búcsún folklórműsorok és népművészeti vásár, a Szüreti
Napokon borbíró választás, borverseny és szüreti felvonulás várja a községbe látogatókat. Az ősi
dal- és tánckultúrát a Hagyományőrző Népi Együttes és az asszonykórus fellépésein ismerhetjük
meg.
A Buzsáktól 5 km- re található Csisztafürdőt 42 °C- os ásványi anyagokban gazdag
hidrokarbonátos kénes gyógyhatású meleg vize miatt sokan keresik fel.

1. ÓVODÁNK

1.1 A Buzsáki óvoda története

Az első óvoda Buzsákon 1896-ban nyitotta meg kapuit Nyári Gyermekek Menedékháza
elnevezéssel. Az első világháború után megszűnt és több évtizeden keresztül nem működött óvoda
a településen.

A második világháborút követően 1952-ben nyílt meg újra és az óta folyamatosan működik.

3
Az akkori óvoda épületét családi házból alakították ki és „Furuglás - háznak” nevezték, mert az
épület tűzfalát, egy furulyát kezében tartó kisgyermek szobor díszítette.

A falu lakosságának nagy része mezőgazdasági munkával foglalkozott és ezért az óvoda nagy
szerepet töltött be a családok életében, hiszen a különböző mezőgazdasági munkák ideje alatt
fontos volt a gyermekek megőrzése, ami tulajdonképpen az óvoda funkcióját is jelentette.

1957-ben bevezetésre került a „Nevelőmunka az óvodában. Útmutatás az óvónők számára” című

nevelési program, amely egységesítette az óvodai nevelést.

Változás következett be 1978-ban, ugyanis az óvoda az 1960-as évek táján épült pártszékházba
költözött, amely 1981-ben részleges felújítással alkalmassá vált a három óvodai gyermekcsoport
fogadására, és jelenleg is ebben az épületben üzemel.

Több évtizeden keresztül működő gazdálkodási önállósága 2000-ben megszűnt és 2012.

december 31-ig a Buzsáki Általános Iskola intézményegységeként működött, ebben az
időszakban Képviselő- Testületi döntés alapján az óvoda két részben osztott csoporttal üzemelt.

2008-ban óvodánk életében újra változás következett be, amely szerint egy vegyes csoportban
kezdték meg a gyermekek szeptembertől a nevelési évet. Mindezen változások hátterében a
gyermeklétszám évről-évre történő csökkenése, valamint az önkormányzat nehéz gazdasági
helyzete állt.

2013 tavaszán a Buzsák Község Képviselő-testületének döntése alapján 2013 szeptemberétől újra
két részben osztott csoporttal működik az intézmény. Az óvodai feladatellátást biztosító
intézmény fenntartásáról, a települési önkormányzat gondoskodik.

2021 őszén az épület belseje és külseje is teljesen korszerűsített óvodát birtokba vehették a
gyermekek. A beruházás során elsődleges szempont volt a színvonalas működéshez szükséges
komfortos terek kialakítása, valamint az is, hogy az épület külső megjelenése és belsőépítészeti
arculata formálja a gyerekek vizuális kultúráját. Az óvodai játszóudvar biztonságos, esztétikus
korszerűsítése is megvalósult.

4
1.2. Az óvoda jellemző adatai

Az intézmény hivatalos neve:

Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde

Az intézmény címe és elérhetősége (székhely 8695 Buzsák, Petőfi S. u.2.

óvoda):

Az óvoda fenntartója, címe és Buzsák Községi Önkormányzat Képviselő-

elérhetősége: testülete
8695 Buzsák, Fő tér 1.

A pedagógiai program készítője: Az óvoda nevelőtestülete

A pedagógiai program elfogadója:

Nevelőtestület

A pedagógiai program jóváhagyója:

Fenntartó
Eljárásjog gyakorlása,
véleménynyilvánítás: Szülők közössége

Az óvodai nevelés nyelve:

Magyar

Hit-és vallásoktatás:
SZMSZ-ben szabályozottak szerint

5
1.3. A pedagógiai program küldetése- filozófiája

Intézményünkben a nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő Pedagógiai

program alapján folyik.

A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, és a szülőkkel együttműködve biztosítjuk a

nevelést, a személyiségfejlesztést, az iskolai életmódra felkészítést, az iskolába lépéshez szükséges
kompetenciák elsajátítását. Az iskolával szorosan együttműködve törekszünk az óvoda-iskola
átmenet megkönnyítésére.

Az esélyhátránnyal induló gyermekek egyéni fejlesztését óvodai integrációs program szerint

végezzük.

A Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve gondoskodunk a sajátos nevelési igényű gyermekek

neveléséről, fejlesztéséről.(SNI típus: enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, pszichikus
fejlődési zavarral küzdő). A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód
keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak
megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Egyéni előre haladású neveléshez és oktatáshoz, integrált óvodai neveléshez egyéni fejlesztésekkel
járul hozzá óvodánk gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus közreműködésével. Az enyhe
értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési
igényű tanulót két gyermekként kell figyelembe venni, ha nevelése – oktatása integráltan a többi
gyermekkel együtt történik. Az óvodai nevelés célja pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció.

A helyi nevelés rendszereként önálló "módszertani programmal" rendelkezve, óvodánk

önfejlesztő - önkormányzó egységként funkcionál a településviszonyokból, s a társadalmi háttér
szociológiai jellemzőiből adódó szakmai specifikumokkal.
A gyermekek harmonikus fejlesztése, a néphagyomány ápolás, a természetóvás gazdag
eszközrendszerével történik. Fontos a hagyományok és a természet iránti fogékonyság
megalapozása.
Az óvodai nevelés tartalmát a néphagyomány ápolás sokszínű tevékenységrendszere gazdagítja. A
gyermek cselekvésén keresztül olyan, későbbi életére is meghatározó élményeket kap, amelyek a
szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést alapozzák meg. A mindennapok és egyes jeles
napok hagyományőrző szokásai az óvodai élet tevékenységrendszerébe jól illeszkednek.

A program idő és szervezeti keretei: hagyományos nyitvatartási időben folyamatos napirendben

osztott és osztatlan csoportban egyaránt működik.
Alkalmazhatóságának kritériumai: a testületünk hagyományőrző szemlélete a meghatározó,
valamint a helyi adottságok.

Szignifikáns jelentőségűnek tartjuk a pedagógiai kultúra növelését: a gyermekek sajátos érdekeire

való intenzív ráhangolódást, az óvodánk kialakult pedagógiai profiljának továbbfejlesztését, a
pedagógiai önismeret, önfejlesztés, alkotóképesség fokozását, alkotóközösségek életre hívását,
attitűdök áthangolását, értékképzését.

6
Pedagógiai programunk kialakítása során figyelembe vettük az óvodába járó gyermekek családi
hátterének jellemzőit, az óvodával szembeni - pedagógiailag elfogadható - szülői igényeket.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek

szociális helyzetéről. Óvodás gyermekeink családi, szociokulturális háttere óvodánkban eltérő
képet mutat. Ezeket a tényeket szem előtt tartottuk Pedagógiai programunk kialakításában, mert a
családnak, mint óvodahasználónak meghatározó szerepe van a gyermeknevelésben.

Óvodai nevelőtestületünk sokszínű egyénekből formálódó, jól felkészült és gyermekszerető

együttes, amelyet demokratikus szellem, jóakarat légköre jellemez. Nevelőtestületünk jó szakmai
kondíciókkal rendelkezik pedagógiai programunk megvalósításához és folyamatos tovább
fejlesztéséhez. Az óvodánk fejlesztése, fejlődése érdekében a továbbiakban is részt kívánunk venni
pályázatokban.

A mindennapokban derűt, kedvességet, nyugalmat árasztunk egyéniségünkkel, személyiségünkkel

összhangban. Törekszünk a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó önértékelési
folyamatokban előírt elvárásokhoz való igazodásra, a megjelölt kompetenciáik fejlesztésére.

Hiszünk a gyermekben és önmagunk pedagógiai elképzeléseiben, az alkotó pedagógiában, mert a

ma gyermekének megértő, elfogadó, szerető, alkotó óvodapedagógusra van szüksége, aki tudja
követni a változásokat és tud élni a szakmai szabadsággal.

2. GYERMEKKÉPÜNK

Valljuk, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, autonóm és szociális
lény. Személyiségének fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, és a
spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A 3-7 éves
korú gyermek sajátossága az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés,
illetve az élmény fonalán haladó gondolkodás.

Óvodai nevelésünk a fentiekből kiindulva gyermekközpontú, a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszik - biztosítva minden gyermek számára az egyéni bánásmódot, az
egyenlő hozzáférést az inkluzív (befogadó), a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását
támogató pedagógiát.

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik:

 nyitottak, bátran, szeretettel fordulnak a felnőttek és társaik felé,

 természetes módon együtt tudnak élni a különbözőségekkel,
 koruknak megfelelő mértékben empatikusak, szolidáris játszótársak, csoporttársak,
 sikeres együttműködésre képesek,
 tisztában vannak önmaguk értékeivel és hiányosságaival, 
 egészséges önbizalommal fordulnak az élet kihívásai felé,
 tisztelik, óvják környezetüket, benne eligazodni képesek,
 ismerik és szeretik gyökereiket, saját és társaik kultúráját.

7
3. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

Nevelési elképzelésünk lényege, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi
szakaszaként értelmezzük, amelynek törés nélkül kell folytatódnia az iskolában, illetve azt
követően az élet során.
Mint nevelési intézmény, ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Pedagógiai
funkciónkat tekintve pedig segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges
gyermeki személyiségvonások fejlődését úgy, hogy az iskolába kerülő gyermekeink olyan pszichés
fejlettséggel rendelkezzenek, amely a tanulásra, mint fő iskolai tevékenységformára alkalmassá
teszi őket.

Óvodánkban a rugalmas napirend keretei között, a játék elsődleges szerepének szem előtt tartásával
utat keresünk minden kisgyermekhez.
Elhivatottan, együtt gondolkodva a családokkal, elfogadó, harmonikus közösségben segítjük
kibontakozni fejlődő személyiségüket, - melyet különleges védelem illet meg, - tiszteletben tartva
gyermeki jogaikat, szabadságukat.
A lehetőségek széles tárházát kínáljuk ahhoz, hogy óvodai életük tapasztalatot, élményt adó,
önmegvalósító tevékenységekben teljesedjék ki, biztosítva számukra mindehhez az egyenlő
hozzáférést.

Építünk az óvodás korú gyermekek sajátos tevékenységformáira, mint játék, mozgás, vers, mese,
rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás, ének-zene, énekes játék, gyermektánc valamint a
természet gondozása, védelme.
Az egyéni képességfejlesztés során pedagógiai tevékenységünket a prevenciós szemlélet, valamint
a kompetenciák életkor-specifikus, egyénre szabott fejlesztése határozza meg.
Kiemelt feladatunknak tartjuk a környezet megismerésére nevelést, a természethez fűződő pozitív
érzelmi viszony, a környezettudatos magatartás kialakítását.
Célunk: A zöld óvoda cím elnyerése után, hogy a gyerekek átfogó ismereteket, tapasztalatokat
szerezzenek a környezetvédelem,-takarékosság területén. Kialakuljon egy környezettudatos
szemlélet és ez hatással, befolyással legyen családjaik életére is. Az elnyert Zöld óvoda cím
megtartása, később örökös Zöld óvoda címre pályázat benyújtása. A Zöld óvoda helyzetéből
adódóan fontosnak tartjuk a növényápolást és ültetést. Ebből a célból a gyermekeket az óvoda
udvarán kialakított fűszernövénykert és kis veteményes kert gondozására szoktatjuk egyben a
munkára nevelést is ezzel alapozzuk meg. Nagy gondot fordítunk az igényesen kialakított udvar és
virágszigetek ápolására és rendben tartására.
Hagyományaink, programjaink mindennapi életünk színesitői, egyben elősegítik a szülők, család-
óvoda nevelőpartneri kapcsolatának erősödését, tartalmi gazdagodását.
Arra törekszünk, hogy szeretetteljes, boldog gyermekkort biztosítsunk a ránk bízott gyermekeknek,
és elnyerjük a velünk kapcsolatban állók elégedettségét is.
Hisszük, hogy felelősséggel átgondolt céljainkat elérjük, hírnevünket megőrizzük.

8
4.ÓVODAKÉPÜNK

Óvodánkban a nevelés-fejlesztés, a gyermeki szükségletek kielégítése családias, érzelmi

biztonságot nyújtó, óvó-védő, gondoskodó légkörben, következetes, rugalmas szokásrendszer
keretében folyik, ahol a felnőttek magatartásukkal sugározzák a feltétel nélküli elfogadást, a
szeretetteljes odafordulást, megszólíthatóságot, megbecsülést és bizalmat, mely optimális
feltételeket biztosít a gyermek fejlődéséhez és neveléséhez. Olyan pedagógiai környezet
kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a
nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyerekek számára egyaránt.

 Alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket differenciált egyéni bánásmóddal a gyermek

személyiségéhez igazítjuk.
 Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek
megfelelő életmód, egészséges életvitel iránti igényének, környezettudatos magatartásának
kialakulását.
 Segítjük azon személyiségvonások kifejlődését, mely alapján a kisgyermek megtalálja
helyét az óvodai közösségben és a későbbiekben alkalmassá válik az iskolai közösségbe
történő beilleszkedéshez.
 Tudatosan törekszünk az egyéni értékek kibontására, a készségek, képességek,
kompetenciák kiteljesítésére komplex nevelésen keresztül, mindenekfelett a szabad játék,
mozgás, a tevékenységben megvalósuló, tapasztalásos tanulás módszereivel, és az egyéni
képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítésével.
 A gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség, hogy a gyermek
egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé
korlátozó környezetben nevelkedjék, ezért minden gyermek számára biztosítjuk az emberi
jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, az önazonosság megőrzését, ápolását,
erősítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció
lehetőségét.
 A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság
megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális
nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
 A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek
óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,
társadalmi integrálását.
 Célunk, hogy a pedagógus életpályával kapcsolatos (portfólióírás, gyakornok segítése,
önértékelésre, tanfelügyeletre és minősítésre felkészítő) képzéseken való részvételt
biztosítjuk az érdeklődők számára.
 Vállaljuk az alapító okiratnak megfelelően a szakemberek által integrálásra javasolt sajátos
nevelési igényű gyermekek nevelését az adaptivitás és a teljesség szemléletében.
 Nagy hangsúlyt fektetünk a család, óvoda nevelőpartneri kapcsolatának,
együttműködésének erősítésére, tartalmi gazdagítására.

Milyenek az óvoda pedagógusai és munkatársai?

 Elfogadják és tisztelik a kisgyermeket,

 Ismerik a családokat (szükségletek, értékek, kultúra),
 Ismerik a szülők véleményét az óvodai nevelőmunkáról,
9
 Bevonják a szülőket az óvodai életbe,
 Folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket,
 A pedagógusok igénylik, hogy az óvodapedagógia legújabb eredményeiről
tájékozódjanak és a mindennapi tevékenységünkbe azt beépítsék

10
2. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI
5.1. Humánerőforrás

Közalkalmazott Közmunkás

2022.08.31 2022.08.31

Óvodapedagógus 4 fő

Dajka 2 fő

Óvodai kisegítő 1 fő

Pedagógiai munkát egy fő logopédus egy gyógy testnevelő és egy gyógypedagógus segíti.
Szakterületüknek megfelelően szűréssel fejlesztéssel tanácsadással növelik munkánk
hatékonyságát, segítik a hozzájuk forduló szülőket.

5.2. Az óvodapedagógusok képzettségi mutatói

Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok

száma: 4 fő

Szakvizsgával rendelkező pedagógusok

száma, szakterület megnevezésével: 1 fő – Közoktatási vezető
folyamatban (szociális
szakvizsgával
rendelkezik)

5.3. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága

Támaszpont –projektmenedzsment,
változásmenedzsment, innováció a közoktatás-
1 fő
fejlesztési projektekben

11
Kooperatív technikák elsajátítása az óvodában 3 fő

12
Óvodapedagógusok Országos Közlekedésre
Nevelési Konferenciája 1 fő

Az Integrációs Program bevezetése és gyakorlati

alkalmazása az óvodában 2 fő

Halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a

roma származású gyermekek korai óvodába
kerülésének megszervezését segítő program 1 fő

Az együttműködés erősítése című programra

készített csapatépítő tréning 2 fő

Eltérő fejlődésmenetű gyermekek 2 fő

„ Óvodai nevelés a művészetek

eszközeivel” alternatív program 1 fő
elmélete, gyakorlata

Kompetencia alapú oktatási

programcsomagok alkalmazása 2 fő
óvodai programcsomag

Tanulói differenciálás
heterogén csoportban 1 fő

Hatékony tanuló megismerési technikák 2 fő

A tanítási – tanulási módszerek

korszerűsítése az IKT eszközök 2 fő
használata az oktatásban

TÁMOP 3.1.4. Megújulás és 1 fő

fenntarthatóság
Áldozatok nélkül – Konfliktus hatékony
kezelése és a meditálás 1 fő

A vizuális kultúra megújulása, új technikák

megismertetése 1 fő

Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó 1 fő

13
Hagyományos kézműves 1 fő
technikák természetes anyagokból
"Így tedd rá! Népi játék, néptánc módszertan 1 fő
az óvodában és az általános iskola alsó tagozatában"
A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 1 fő
használata és az erre alapozott fejlesztés.
Népi játék, néptánc módszertan az óvodában 1 fő

"Ünnepek a néphagyományban, ünnepek az 1 fő

óvodában és az általános iskolában"
Kézműves műhely. 1 fő

Hatékony együttnevelés az iskolában. Az

Integrációs felkészüléshez-pedagógiai, jogi 1 fő
ismeretek
Minőségfejlesztési alapismeretek és azok 1 fő
alkalmazása a közoktatásban
OKJ – s Számítógép kezelő 2 fő

"Tanfelügyeleti szakértők felkészítése pedagógiai 1 fő

- szakmai ellenőrzésre-„
"Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre” 1 fő

" Intézményvezetők felkészítése intézményi

önértékeléshez, ellenőrzéshez, 1 fő
pedagógusminősítéshez "

Korszerű óvodavezetés a köznevelés új 1 fő

rendszerében

Intézményi tanfelügyelet 1 fő

Agresszió- és konfliktuskezelési ismeretek 2 fő

Környezetvédelem és fenntarthatóság a zöld óvoda

gyakorlatában 1 fő

A tehetségazonosítás, tehetséggondozás
lehetőségei hátrányos helyzetű gyermekeket 1 fő
nevelő óvodában.

Munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyam 1 fő

Közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai. 2 fő
minőségbiztosítási és HACCP ismeretek

14
DiaPed - Diabétesz oktatási 1 fő
program pedagógusoknak
Pedagógus kompetenciák az óvodapedagógiai 1 fő
munka gyakorlatában
Környezettudatosságra nevelés h. h. gyermekeket 1 fő
nevelő óvodában, a fejlesztés beépítése a
Pedagógiai Programban.
Személyiségfejlődés és - fejlesztés az óvodában 1 fő

Egészséges életmódra nevelés az óvodában 1 fő

mindennapos mozgással
A szülőkkel való kapcsolattartás, együttnevelés 1 fő
innovatív formái óvodától középiskoláig
Játékos képességfelesztés tervezése és 1 fő
megvalósítása az óvodában
Iskolára hangoló: az óvoda-iskola átmenet 1 fő
módszertani kérdései
Gyógypedagógusok támogató szerepben- 2 fő
Gyógypedagógiai konferencia és műhelymunka
A játék alkalmazása az oktatásban és nevelésben 1 fő

Kreatív természettudományi tehetséggondozás: 1 fő

szempontok önálló tanulással
Konfliktuskezelés: áttekintés és esetmegbeszélés 2 fő

A tehetségazonosítás, tehetséggondozás lehetőségei 1 fő

hátrányos helyzetű. gyermekeket nevelő óvodában-
ban.
Mediáció, a jóvátételi (resztoratív) eljárás a 1 fő
konfliktuskezelésben

Hatékony kommunikáció a pedagógiában 1 fő

15
5.4. Az óvoda belső továbbképzési rendszere:

- A módszertani kultúra kiművelése, pedagógiai gyakorlat folyamatos elemzése, fejlesztése.

- Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés, tudásmegosztás.
- Önképzés
- Az óvodapedagógusok pedagógiai kultúrájának gazdagítása, fejlesztése „az
egymástól tanulás”(belső tudásátadás) szemléletének elsajátítása,
- Folyamatos önképzés és továbbképzések megvalósítása új pedagógiai eljárások
megismerése, annak beépítése a mindennapi gyakorlatba

5.5. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák szervezeti egységen

belül történő átadásának módszertana, eljárása

Minden program működésének alapja a művelt óvodapedagógus személye, ezért tartjuk már évek
óta fontosnak az önképzést és a továbbképzést.
Intézményünkben, az óvodapedagógusok alacsony létszáma ellenére is nevelőtestületünk tagjaival
munkaközösséget működtetünk.
Célunk a nevelő oktató munka és a pedagógusok pedagógiai tevékenységének javítása, a
módszertani kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása és az önképzés
elősegítése./ Hagyományőrző munkaközösség/
A munkaközösségnek döntési jogköre van a nevelőtestület által átruházott kérdésekben, a
továbbképzési programmal kapcsolatos kérdésekben.
A munkaközösségnek véleményezési jogköre van a pedagógiai munka eredményessége
tekintetében, a Pedagógiai Program módosításában, a nevelő munkát segítő eszközök,
segédkönyvek, segédletek kiválasztásában.
A munkaközösség feladatait az óvoda munkaterve tartalmazza.
Az intézményünk önértékelési csoportot működtet.
Az intézmény önértékelési csoportjának tagja az intézmény valamennyi óvodapedagógusa.
Fontos szempont a csoporttagok szakmai felkészültsége és elkötelezettsége a
Minőségfejlesztés iránt. Az önértékelési csoport feladatait az Önértékelési terv tartalmazza.

3. AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE

6.1. Tárgyi adottságok és feltételek

Óvodánk a település középpontjában, az iskola és az önkormányzat szomszédságában helyezkedik

el. Területe 510 négyzetméter. Csoporttermek száma három, ezek közül egy gyermekétkező és,
kettő csoportszobaként funkcionál. Komfortfokozata összkomfortos.
Az épület keleti és nyugati oldala dekoratív jellegű fa teraszokkal 2008-ban bővült.
2021-ben az épület tornaszobával, szertárral, csoportszobával és a hozzátartozó gyermeköltözővel,
gyermekmosdóval és szociális helyiségekkel korszerűsödött. Az óvoda egy gyönyörű impozáns
épületté vált.
16
Udvarunk természeti adottsága a programunk tartalmi lehetőségeit magában hordja. Eszközeivel,
játékszereivel biztosítja a gyermekek számára a szabadban töltött idő megfelelő kihasználást az év
minden szakaszában. Homokozó, mászókák, hinták állnak a gyermekek rendelkezésére.Udvarunk
minden igényt kielégítő kültéri játékokkal felszerelt. Az udvar tartalmaz:

 mérleghintát, libikókák
 Játszótéri egyensúlyozót
 Mászókákat
 Játszótéri járművek
 Fa Játszóházak, kerti babaházak
 Rugós játékok, eszközöket
 játszótéri forgót

Az óvoda előkertje teljesen megújult, melyekbe örökzöld és egynyári növényeket ültettünk.

Veteményes kiskertet is kialakítottunk az udvaron a gyerekek számára, ahol a gyermekek
megismerkedhetnek a gyógy, és fűszernövényekkel egyaránt. A zöld hulladék szelektív gyűjtése,
újra hasznosítása komposztálló segítségével valósul meg. Ez a fenntarthatóság jegyében és a
környezeti nevelés részeként az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A kerítés cseréje is ez évben megtörtént, a régi betonoszlopokra felszerelt drótháló helyett új
modern betonkerítés elemek kerültek a faoszlopos tulipánmintás léckerítés köré.
A berendezési tárgyaink gyermekléptékűek. A gyermekek által könnyen mozgathatóak, formai
kivitelezésük, elhelyezésük esztétikus nem balesetveszélyes.A bútorok egyben játékszerek is.
Mozgásfejlesztő játékeszközök is rendelkezésre állnak.

A teljes körűen felújított és az új helyiségek új berendezéseivel díszítésével egy esztétikus,

barátságos a gyermekek igényeihez és szükségleteihez igazodó intézményt sikerült kialakítani.

6.2. A program megvalósítását segítő eszközök

A meglévő játékeszközök mellett, több természetes anyagból készült játék kiegészítőkkel kell a
gyermekek játékát színesebbé tenni (kukoricacsuhé, fa ágacskák, természetes anyagok).
Az óvodapedagógusok mindennapi munkájához szükséges informatikai eszközök rendelkezésre
állnak melyek a gyermekek fejlesztését is szolgálják.
A gyermek kreatívan használja a rendelkezésre álló eszközöket és legyen módja a maga választotta
tevékenységek befejezésére. Nyíljon lehetősége játszótársa megválasztására vagy elutasítására, a
probléma-helyzetek önálló megoldására.

7.1. Az óvodai nevelés alapvető célja és feladat

17
 Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

- az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi
fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés
feladata:

- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

- a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

- a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

- az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása;

- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása

- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési
feladatok ellátása.

A gyermekek sokoldalú fejlesztése, az egészséges, harmonikus gyermeki személyiség

kibontakoztatása.

Boldog, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű és mozgású, önállóan
kezdeményező gyermekek nevelése, akik a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony,
problémamegoldásra képes, kreatív tagjává válhatnak eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével,
az egyéni személyiségjellemzőknek megfelelően.

18
 Nevelési cél:
 A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság életben tartása és kielégítése, a kreativitás
előtérbe helyezése, kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.
 A csoporttal való együttműködés igényének kialakítása, az emberi érintkezés alapvető
szokásainak elsajátíttatása.
 Személyes, bensőséges kapcsolatok kialakítása egyéni, differenciált bánásmóddal az
óvodapedagógusok, és az óvodában dolgozó felnőttek részéről.
 A rendszeres, adekvát életritmus, megfelelő napirend kialakítása.
 A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozása az azt segítő pedagógiai
tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakításával.
 A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.

A gyermekek iskolai tanulásra való motiválása, iskolára alkalmassá tétele, az iskolai beilleszkedés
közvetett segítése egyéni bánásmóddal, a tanulási készségek, képességek differenciált
fejlesztésével, a tanulási kompetenciák megalapozásával, a családi nevelés kiegészítésével.

Egyéni arculatunk kialakítása. Hagyományainkat őrizni kell, ettől a „mi óvodánk”, amely senki
mással nem téveszthető össze. Óvodától szélesebb környezettel való kommunikálás. Tágabb
nyitottság. Célunk: Megismerni és megismertetni a gyermekekkel a néphagyományokat,
népszokásokat s feleleveníteni azokat. Népi mondókák, népmesék, a néphagyományok, a szokások
népi kelléktárának átadása a gyermekek befogadási szintjén.

Megismertetni a népi kismesterségek tárgykészítő tevékenységeit (fafaragás, hímzés) A közvetlen

és közvetett élmények beépítése a nevelőmunkába.
A hagyományápolás felélesztése az óvodán keresztül a lakosság körében, mintát adva a elfelejtett
hagyományok felelevenítésére, megőrzésére.

Feladat:
A gyermekek és a szülők ez irányú ismereteinek felhasználása. (fafaragás, festés, hímzés,).
A gyermeki szükségletek kielégítése, a pedagógiai intézkedések gyermeki személyiséghez
igazítása, készség és képességfejlesztés

Ezen belül:
- Az egészséges életmód korszerű értelmezésével a gyermekek testi- lelki és értelmi
képességeinek fejlesztése. A fejlesztéshez esztétikus, rendezett, balesetmentes és célirányos
környezet kialakítása, amely a gyermek számára impulzusokat ad a tevékenykedésre.
- A mentális és pszichés fejlesztés érdekében az érzelmi biztonság megteremtése.
- A gyermekek érdeklődésére-, aktivizálására-, egyéni sajátosságaira-, fejlődési ütemére épülő
ismeretnyújtás, készség-, képességfejlesztés, attitűdalakítás.
- Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása.

19
7.2 Partneri elégedettség, a pedagógiai program beválása

Célunk: Intézményünk minden partnere elégedettséget mutasson az óvodában folyó szakmai,

közösségi és társadalmi feladatvállalásokkal kapcsolatosan.
Feladataink:
 Olyan óvodai légkör megteremtése, mely alkalmas arra, hogy az ott dolgozó alkalmazottak,
az óvodánkba járó gyerekek, az ő szüleik és minden hozzánk betérő látogató számára
pozitív élményekkel távozzon intézményünkből.
 A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, amely az egyéni adottságok és
lehetőségek figyelembevételével, a gyermek egyéni fejlődési, érési üteméhez, és sajátos
nevelési igényeinek megfelelően zajlik.

4. NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK

„A népszokás tágabb értelemben egy kisebb közösség meghatározott viselkedési és

cselekménymódját jelenti, melynek mindenki önként aláveti magát, aki egy bizonyos közösséghez
tartozik. Tehát a népszokás közösségi cselekvés és magatartásforma.” (Dömötör Tekla)
Elsősorban az évenként ismétlődő ünnepek, szertartások, szokások azok, amelyekre gondolni kell,
amikor népszokásról beszélünk. Az alkalmak állandó ismétlése, a mindennapi élettel járó
események visszatérése a hagyományaikat gyakorló közösségeket más eszközzel el nem érhető
egységbe foglalja.
Kötelességünknek érezzük, hogy a népszokások és a néphagyományok kulturális értékeit
megőrizve a jövő számára átmentsük azokat.
Az ünnep szépsége, mássága, külsőségei csak akkor érvényesülnek, ha nem esünk abba a hibába,
hogy túlságosan gyakoriak az ünnepek.
Az ünnep ritka, kiemelkedő alkalom maradjon.
A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet, amelyek a
földhöz, természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, a gyermektársak és a felnőttek
megbecsülését állítják előtérbe.
A jeles napok közül azok kerülnek a programba, amelyek eddig is jelen voltak az óvodai
nevelésben (karácsony, farsang, húsvét, stb.) csak most új tartalommal működnek és bővülnek ki.
Továbbá azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel,
cselekvésekkel ünnepivé emelik.
A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások
kiválogatása és ezeknek a programba fűzése képez fontos feladatokat.

20
E programban az anyanyelv kiemelt helyet foglal el. A mindennapok egyszerű szóbeli közlése
megértésén túl hozzájárul, hogy a népi életmód szavai ne merüljenek feledésbe. A gyermek e nyelv
elsajátítása során teljes személyiségében fejlődik, fejlesztődik.

A hagyományápolás felélesztése az óvodán keresztül a lakosság körében, mintát adva a elfelejtett

hagyományok felelevenítésére, megőrzésére.
A program mélyen tiszteletben tartja a család és az óvoda kapcsolatát.
A műveltségtartalmakat nem bontottuk életkorokra, a gyermekcsoportok különbözőségével, az
óvónőknél a szabad választás lehetőségére utalva.
Tervezésünk során az évszakok váltakozása az időrendi naptár, a környezet megismerésére nevelés
foglalja el a központi helyet. A témához kapcsolódva, a téma köré csoportosítjuk a többi
tevékenységi ágat.
A jeles napokhoz, naptári naphoz kötődő esemény betartását rugalmasan alkalmazzuk (néhány nap
eltolódás adódhat).
A néphagyományok felhasználásával minden esetben figyelembe vesszük a gyerekek életkori
sajátosságait és az önkéntesség elvét.
Szervezésében a gyermekek is vegyenek részt koruknak megfelelő tevékenységgel
- az óvoda mindennapjától eltérő szokásrendben zajlik,
- az esemény tartalmától függően, de lehetőleg minden esetben a szülők is aktívan működjenek
közre,
- az ünnepről és annak szervezési módjáról az érdekeltek közösen döntenek, a hagyományok egy
fontos része kizárólag a gyermekcsoportban kerül kialakításra (sütés, főzés, közös díszítés
kellékeinek elkészítése, kirándulások)

Az ünnepek hagyományai három témakörre építhető:

- a gyermekek ünnepei (születésnap, Mikulás, Karácsony, Anyák napja)

- a népi hagyományokkal és a természettel szorosan összefüggő ünnepek (tavaszvárás, szüret,

húsvét, farsang, stb.)
- társadalmi ünnepek (nemzeti ünnep)

Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplő ruha gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt,
ami nem egyenruha. Az ünnepek és a hagyományok akkor érik el fejlesztő hatásukat, ha nem
jelentenek a szülők számára kínos terheket és a gyermek számára túlszabályozást.
Az óvodapedagógus feladatai:

- Építse be a gyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre

érdemesek. A csoportban teremtődjön meg az a miliő, amelyben az óvodába lépés első
pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve él
tovább a népi kultúra.

21
- Az óvónők ismerjék a népszokások eredetét, lényegét, hiedelemvilágát. Ismerjenek számos
népi játékot, népmesét, népdalt. Merítsen, gyűjtsön lakóhelyének hagyományaiból.
- A néphagyományokhoz, népszokásokhoz kapcsolódó integrált tevékenységsorok
élményszerűségét, hangulatát fokozza a csoportszoba berendezése, a hagyományokat idéző
környezet.
1. Helyszíni tevékenységek:
- őszi, tavaszi mezőgazdasági munkák, szőlőszüret, alma szedés , veteményezés
- háziállatok megismerése, gondozása, etetése,
- részvétel: szőlőszüreten.
- Meglátogatni: fafaragó mester, hímzőnőt,
2. Néphagyományok
- Luca napi búzavetés
- Betlehemezés,
- farsangolás,
- Húsvéti tojásgyűjtés-locsolás
- Májusfa (ág (állítása (kitűzése)
- Anyák napi köszöntő
3. Idősek meghívása a gyermekközösségbe
- korbácsfonás,
- mesemondás, gyermekkori élmények, játékok készítése,
- karácsonyi kalácssütés,
- hagyományos ételek készítése, kenyérdagasztás, száraztésztanyújtás,
- népi játékok készítése, csutkababa, hegedű, állatok, csutka góré,
Az óvodáskor végére elérendő követelményszint:

- A különböző változatos tevékenységek révén bővüljenek ismereteik, gyakorlati

tapasztalataik, gazdagodjanak esztétikai, művészeti, irodalmi élményeik.
- Ismerjenek számos népi játékot, népmesét, népdalt, valamint lakóhelyük hagyományait.
- Alakuljon ki bennük az „ünnepi tudás” képessége.
- Ismerjék, esetenként alkalmazzák a népi életmód szavait, kifejezéseit.

22
A néphagyományőrző tevékenységet tartalmilag és időrendileg az ÉVKÖR foglalja össze

23
9. KIEMELT ÉRTÉKEINK

Ünnepek és
Játékban
Egészséges életmódra hagyományok,ápolása
Gyermekközpontúság megvalósuló
nevelés
tanulás

BIZTONSÁGOT A JÁTÉK EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, Az egész folyamat

NYÚJTÓ, betegségmegelőzés. végső célja egyrészt a
ÉRZELMEKBEN az óvodás természet és a
GAZDAG ATTITŰD. gyermek Egészséges környezet, gyermek közötti
legfőbb, élményt helyes életritmus, pozitív viszony
adó, kreativitást szokásrendszer kialakítása, a
fejlesztő, és kialakítása. környezetet szerető,
Tapintatos befogadás a erősítő- védő, óvó érzelmi
szülő segítő tevékenysége, a kapcsolat erősítése, a
jelenlétével, toleráns, nevelés, és a környezettudatos
szeretetteljes nevelési megismerés magatartás
gyakorlat. elsődleges megalapozása, az
eszköze. Fontos MOZGÁS óvoda-család
az ösztönző kapcsolatának
pedagógiai mélyítése, a
légkör, mely hagyományok ápolása,
biztosítja a A rendszeres mozgás, másrészt a
BIZALMAS KAPCSO gyermek szabad levegőzés, edzés a gyermeknek a
játékának, a gyermek testi és értelmi cselekvéseken
LATON ALAPULÓ közösségben képességeinek keresztül olyan,
HARMONIKUS végezhető, megalapozója. későbbi életére is
EGYÜTTMŰKÖDÉS életkorának és meghatározó
A CSALÁDOKKAL. fejlettségének élmények nyújtása,
megfelelő amelyek szűkebb
tevékenységének környezetéhez, -
sokszínű társaihoz, óvodájához,
Tájékoztatás, a lehetőségét. MENTÁLHIGIÉNÉ lakóhelyéhez,
gyermek életének, szülőföldjéhez való
sikereinek nyomon kötődését alapozzák
követhetősége, meg.
megszólíthatóság, A TANULÁS Otthonos, barátságos
együttnevelés, segítés. légkör, törődés,
szélesen bensőséges érzelmi
értelmezett, kapcsolat kialakítása a

24
 folyamatában gyermeket körülvevő
megvalósuló, a felnőttek
gyermekek (óvodapedagógusok,
elsődleges dajkák, kisegítő
INKLUZÍV tapasztalataira, személyzet) részéről.
PEDAGÓGIA, sokoldalú
INTEGRÁCIÓS cselekvésére,
NEVELÉS, önálló
DIFFERENCIÁLÁS felfedezéseire
támaszkodó
A gyermekek azon tevékenység,
alapvető jogának mely szellemi
érvényesítése, hogy aktivitásra
sajátos ösztönöz.
szükségleteiknek,
állapotuknak megfelelő
segítséget kapjanak
készségeik, képességeik
kibontakoztatásához,
személyiségük
védelméhez,
fejlesztéséhez.

GYERMEKVÉDELEM

25
10. AZ EGÉSZSÉG ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI

A gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a

feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok az óvodában.

10.1. Az egészséges életmód alakítása

Alapelv: „Ép testben, ép lélek”

Cél: A gyermekek egészséges életmódra nevelése, az egészséges életvitel igényének

alakítása, a testi-lelki egészség megóvása, a testi fejlődés elősegítése.

Az egyéni fejlődés nyomon követése: a testi fejlettség mutatóinál

Feladataink:
- Megteremtjük az egészséges, biztonságos környezetet az óvoda helyiségei és az udvar
megfelelő kialakításával.
- Kialakítjuk az adekvát, és rendszeres életritmust, a megfelelő, rugalmas napirendet.

- Megteremtjük a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot a gondozást végző

munkatársak és a gyermekek között, biztosítva a gyermekek személyes belső környezetének,
testi, lelki, szociális egészségének gondozását, testi és lelki szükségleteinek kielégítését,
önállóságuk fejlődésének elősegítését.
- Megalapozzuk a tisztaság igényét, alakítjuk az egészséges életmód, testápolás, étkezés,
öltözködés, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásait. A helyes szokások alakításában
fontos szerepe van az óvodapedagógusnak, és a dajkáknak.
- A környezettudatos magatartás megalapozásával elősegítjük az egészség fejlesztését,
védelmét, edzését, óvását.
- Ügyelünk arra, hogy a gyermekek étrendje segítse az egészséges testi fejlődést, nagy
hangsúlyt fektetünk a zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztására.
- Megteremtjük a zavartalan pihenés lehetőségét.
- Sokoldalúan biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés lehetőségét, az érzékszervek védelmét, a
tartáshibák megelőzését.

- Figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, igényeket, otthonról hozott szokásokat.

- Ügyelünk a gyermekbalesetek, sérülések megelőzésére. A napközben megbetegedett
gyermek elkülönítéséről gondoskodunk, szüleit értesítjük, szükség esetén orvost hívunk.

24
 - Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – a
speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását is biztosítjuk.
- Tapintattal, segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az egészséges életmód
szokásainak elsajátításában, sok lehetőséget, elegendő időt biztosítva a gyakorlásra.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

 Az egészségesen fejlődő gyermekek mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik

kielégítését szándékosan irányítani képesek, önállóan végzik teendőiket.
 Ügyelnek saját és környezetük tisztaságára, rendjére, óvják azt, igényükké válik a
szépre, ízlésre való törekvés.
 Megszeretik és igénylik a szabad levegőn mozgást.
 Felismerik a környezetükben rejlő baleseti forrásokat, képessé válnak ezek
elkerülésére.
 A gyermekek eljutnak az első alakváltozáshoz, megváltoznak testarányaik, megkezdik
a fogváltást.
 Testük arányosan fejlett, teherbíró lesz.

 Mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá válik, fejlett mozgáskoordinációval és

finommotorikával rendelkeznek.

 Hetenként legalább egy zöld-napot tartunk óvodánkban. A programunk célja: A

gyermekek heti rendszerességgel, a szervezett Zöld nap keretében, játékos keretek
között ismerkedjenek meg a testük működésével, környezetük védelmével, a mozgás,
a testedzés, a pihenés és az egészséges táplálkozás fontosságával. Kiemelt hangsúlyt
fektetünk az egészségnevelésnek, a helyes és egészséges életvitel alapozásával, a
környezetbarát szemléletmód tudatosításával, népszerűsítésével, lakókörnyezetünkkel
való harmónikus kapcsolat kialakításával. A program ismeretátadásra,
ismeretrögzítésre és viselkedés-alakításra törekszik.

Diabeteszes gyermek ellátása az óvodában

Az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátásának speciális eljárásrendje:

Intézményünkben a szülő kérelme alapján biztosítjuk az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek
ellátását. Az óvodában a megfelelő továbbképzést végzett közalkalmazottak biztosítják az ellátást.
Az ellátáshoz szükséges tanúsítvány az Oktatási Hivatal által szervezett továbbképzésen
szerezhető meg. A képzés során a feladatra kijelölt dolgozók a szükséges elméleti ismereteken túl
elsajátították a vércukorszint mérését és az inzulin beadásának módját. A gyermek/ek ellátását
szakorvosi előírás szerint végzik.
A gyermek szakszerű ellátásán túl a szülő a 328/2011. kormányrendelet alapján igényelheti a
diétás étrend biztosítását. A diétás étkezés a szülő írásbeli nyilatkozata alapján az intézménybe
bevitt, vagy a szülő által az intézménybe rendelt étel intézményben történő elfogyasztásának
lehetővé tételével is biztosítható. Ez esetben biztosítjuk a hűtés, a melegítés és a fogyasztás

25
megfelelő feltételeit a hatályos jogszabályok és szakmai előírások betartásával.
Az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátási folyamata az intézményben:
- szülői kérelem benyújtása mellékelt szakorvosi javaslattal
- szülői nyilatkozat diétás étrend biztosításáról
- a gyermek csoporthoz rendelése megfelelő szakember jelenlétével
- diétás étrend biztosítása szülői nyilatkozat alapján
- a gyermek rendszeres vércukorszint mérése szakorvosi előírás szerint
- az ellátáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek megfelelő tárolása
- az előírt időközönként szükséges mennyiségű inzulin beadása
- megfelelő, előírás szerinti időben történő étkezés biztosítása
- kapcsolattartás, együttműködés a szülővel, szakemberekkel
A cukorbeteg gyermek napi rutinjának része a rendszeres vércukorszint mérés, valamint az
étkezések, az inzulin és a tevékenységek beosztása. Ezért minden esetben biztosítjuk:
- a vércukorszint ellenőrzését bármikor
- a hipoglikémia kezelését azonnali cukorbevitellel
- a szükséges inzulin beadását bármikor
- a szükséges szénhidrátmennyiség elfogyasztását
- a gyermek az étkezéseit a megfelelő időpontban fogyaszthassa el, és legyen rá elég
ideje
- bármikor, korlátozások nélkül ihasson vizet és használhassa a mosdót
- teljes körűen részt vehessen a testnevelés foglalkozásokon és egyéb
elfoglaltságokban, kirándulásokon.
A cukorbetegség sikeres menedzseléséhez együtt kell működnie a gyermeknek, a
szülőknek/törvényes képviselőnek, a gyermeket gondozó egészségügyi szakembereknek és az
intézmény minden dolgozójának.
A program részeként szükséges továbbá:
- megállapodni a vészhelyzeti eljárásokban, tervet készíteni a szülőkkel és a
gyermeket ellátó egészségügyi dolgozókkal (kommunikáció módja, elérhetőségek
biztosítása)
- meg kell állapodni az intézményben kijelölt (tanúsítványt szerzett) dolgozóval,
hogy mit kell tennie
- egyéni cselekvési tervet kell készíteni a magas és az alacsony vércukorszinttel járó
epizódok kezelésére, beleértve a megfelelő ellátást, a szükséges ételeket és az
inzulin beadást.
- dokumentálni kell a gyermek által használt inzulin típusát és mennyiségét és azt,
hogy mikor kell beadni
Szülő/törvényes képviselő feladata:
- gondoskodik az eszközökről és az inzulinról, amelyek szükségesek a gyermek
ellátásához
- megadja a vészhelyzeti elérhetőségeket, amelyeket váratlan helyzetekben
használni lehet
- megadja a gyermek étkezési rendjét
- jelzi az óvodának, ha változik az ellátási terv
- megtanítja a gyermeknek, hogy szóljon bármelyik dolgozónak, ha rosszul érzi
magát
- gondoskodik arról, hogy a gyermeknél mindig legyen kéznél a csoportban dolgozó
26
 felnőttnek átadva gyorsan felszívódó szénhidrát arra az esetre, ha leesne a
vércukorszintje

Az intézmény feladata:
- egyeztet a szülőkkel/törvényes képviselővel az ellátási tervvel kapcsolatban
- egyeztet a gyermek napirendjéről
- megállapodik arról, hogy milyen esetben kell értesíteni a szülőt/törv. képviselőt
- gondoskodik a gyermek állandó felügyeletéről

Diabeteszes gyermek ellátása az óvodában:

Eljárás diabéteszes gyermek esetleges rosszulléte esetén

Diabéteszes rosszullét felléphet, ha:

1. Amikor a vércukorszint hirtelen leesik (hipoglikémia)
Jellemző tünetek: hideg verejték, sápadtság, remegés, fejfájás, szédülés, homályos látás,
gyengeség, fáradtság, éhségérzet, szapora pulzus, izgatott állapot, hányinger, tudatzavar,
szorongás, ingerlékenység.
Okai lehetnek: ha a beteg az inzulin beadása után nem étkezett, későn étkezett, túl sok inzulin van
a szervezetben, túl kevés szénhidrátot fogyasztott, kimerítő testmozgást végzett, rossz helyre, pl.
izomba kapta az inzulint, ahonnan gyorsabban szívódik fel.
Kezelése:
- meg kell mérni a gyermek vércukorszintjét
- gondoskodni kell róla, hogy fogyasszon valamilyen gyorsan felszívódó
szénhidrátot tartalmazó élelmiszert
- 15 perc elteltével újra meg kell mérni a vércukorszintet
- amennyiben továbbra is alacsony a vércukorszintje, meg kell ismételni a kezelést
(4-5 szem szőlőcukor, 1-2 dl gyümölcslé, vagy más cukros ital)
- értesíteni kell a szülőket, hogy a gyermeknek leesett a vércukorszintje, amíg az
óvodában volt
- eszméletvesztés esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni és értesíteni kell a
gyermek családját
- a gyermek felügyeletét a hipoglikémiás epizód teljes időtartama alatt biztosítani
kell!
- tilos az eszméletlen gyermeket etetni vagy itatni!

Hipoglikémiás enyhe tünetek esetén szőlőcukor juttatása a szervezetbe, erősebb tünet esetén
Glukagon injekció alkalmazása (Az injekció csak akkor alkalmazható, ha azt szakorvos előírja, a
szülő rendelkezésre bocsájtja. Az injekció szakszerű tárolása az intézmény feladata.)

2. Amikor magas a vércukorszint (hiperglikémia):

Tünetek: erős szomjúság, gyakori vizelés, ingerlékenység, hasfájás
Mi okozza: túl kevés a szervezetben az inzulin, túl sok szénhidrátot fogyasztott a gyermek,
betegség (pl. megfázás, influenza), egyéb stressz, szorongás (pl. családi problémák)

Teendők magas vércukorszint esetén:

27
 - igyon sok folyadékot, nehogy kiszáradjon, majd meg kell mérni a vércukorszintjét
- kb. 1 óra múlva meg kell ismételni a mérést
- ha a vércukorszintje nagyon magas (15mmol/l feletti), értesíteni kell a gyermek
szüleit ill. a védőnőt, akik további orvosi segítséget kérhetnek
- extrém magas vércukorszint esetén mentőt kell hívni!
Amennyiben a magas vércukorszint több napon keresztül előfordul, értesíteni kell a szülőket és a
gyermek kezelőorvosát.
3. Amikor a vércukorszint hirtelen felmegy (ketoacidózis)
Jellemző tünetek: acetonszagú lehelet, hányás, kipirult arc, beesett szem, száraz, lepedékes nyelv,
szapora légzés. Ez a folyamat nem egyik pillanatról a másikra következik be, tehát, ha az elején
beavatkozunk, a beteg nem kerül súlyos állapotba.
Legfontosabb feladat, hogy a tüneteket észleljük, felismerjük. A tünetek észlelését követően első
feladat a gyermek eltávolítása a gyermekcsoportból, a vércukorszint mérése és az eredménynek
megfelelő eljárás.
A ketoacidózis megelőzése a normális inzulin-cukor bevitelével lehetséges. Minden esetben kapja
meg a gyermek az inzulinját és tartsuk be az előírt diétát. Az inzulin szakszerű tárolása az
intézmény feladata, előírás szerinti adagolását továbbképzésen részt vett szakember végezheti.

Testmozgással kapcsolatos tudnivalók:

- a testmozgás időtartama és intenzitása befolyásolja a vércukorszintet
- a vércukorszint leesésének elkerülése érdekében szükség lehet arra, hogy a
gyermek sportolás előtt, alatt és után egyen valamit
- sportolás előtt ellenőrizni kell a vércukorszintjét
- a testmozgás kiemelt szerepet játszik a cukorbetegség kezelésében, néhány feltétel
betartása mellett azonban a gyermek minden óvodai tevékenységben részt vehet

10.2. A környezettudatos magatartás megalapozása

A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk

nyitott, azaz a településközpont egyik meghatározó intézménye. Az óvoda elhelyezkedése,
természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre.
Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be a tevékenységekbe.

Az óvoda környezeti és egészségnevelési céljai:

 a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás

szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása,
 a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása,
 rendszerszemléletre nevelés,
 fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése,
 érzelmi és értelmi környezeti nevelés,
 optimista életszemlélet kialakítása
 tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
 tolerancia és segítő életmód kialakítása.

28
A célok elérését szolgáló feladatok, tevékenységek:

 a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése,

értékőrzés, természetvédelmi feladatok
 a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő
tevékenység formájában
 környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés,
lakó és óvoda környezet közös megóvása)
 személyes higiéné elsajátíttatása
 az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése,
 egészséges étkezés
 anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása,
 csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága,
 az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása.

10.3. Az óvoda egészségvédő, fejlesztő programja

Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés

fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és
megoldási stratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így
csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő
változásokra.

A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában

végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a gyermekek és szülők részvételét úgy
befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
Az élet jó minőségét elsősorban az egészség teljessége tükrözi. Az egészségnevelés fő
feladata a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stressz hatások
feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó-nevelő - oktató munka
elválaszthatatlan része, és folyamatos tennivalója. Az egészségnevelő munkában a hangsúly
tehát az egészséges magatartás kialakítására (fejlesztésre, edzésre, életmód alakításra), a
betegségek megelőzésre irányul.

A nevelési évben több alkalommal szervezünk egészségmegőrző napokat, a környezeti

neveléssel összefüggésben, az évszakokhoz igazodva. Zöldség –gyümölcsnapokat rendezünk.
A nyers zöldségekből - gyümölcsökből figurákát, zöldség, gyümölcssalátákat készítünk.
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI
 egészséges táplálkozás
 mindennapos testmozgás
 személyi higiéné
 testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
 a bántalmazás, erőszak megelőzése
 lelki egészségvédelem a gyermekek körében, mentális egészség
AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
Változatos napi és heti rendben biztosítjuk a gyermekek mozgásigényének folyamatos
kielégítését. Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, időjárástól függően (köd, - 5 fok,
eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegőn való tartózkodást biztosítunk a
fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük.
29
Étkezés

A gyermek egészséges fejlődéséhez, növekedéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres, nyugodt és

kulturált körülmények között zajló étkezés, mely egészséges étrenden alapul.
Azoknak a kisgyermekeknek, akik egészségügyi vagy vallási okokból speciális étrendet
igényelnek, ezt minden étkezéshez biztosítani tudjuk.
A kulturált étkezés szokásait gondosan és esztétikusan megszervezett körülmények között,
személyes példaadással és állandó odafigyeléssel, segítségnyújtással, derűs légkörben alakítjuk.
Feladataink

 a kulturált étkezési körülmények biztosítása,

 óvodai napirend keretében az óvónők a dajkákkal együttműködve ismertetik meg a
gyermekeket új ízekkel,
 az étkezést örömtelivé tenni, jó hangulatot teremteni az ételek elfogyasztásához,
 intenzív rágásra ösztönzés,
 folyadék folyamatos biztosítása,
 életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, kés helyes használatával való
megismertetés,
 fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára,
 a szülőkkel, támogatókkal közösen havonta gyümölcs- és zöldségnap szervezése,
 tanácsadás a szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés
keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki,
az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a
gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés).

Gondozás

A gondozást az óvodai életben alapvető tevékenységnek ismerjük el, hiszen ez az óvodába lépő
kisgyermek beilleszkedését, komfortérzetét biztosítja. Olyan szükségleteket elégít ki, amelyek
elősegítik növekedését, fejlődését, egészségének megőrzését, védelmét. A gondozási
tevékenységek elvégzéséhez és elsajátításához az egész nap során elegendő időt biztosítunk.

Öltözködés

Figyelünk arra, hogy a gyermekek öltözéke többrétegű, könnyen kezelhető legyen, amely nem
gátolja őket a szabad mozgásban, és összhangban van az óvodai élettel. A helyes öltözködési
szokások kialakításában - ha szükséges - az óvodapedagógus nyújt segítséget a szülőnek. A nap
folyamán szükség szerint öltöznek át a gyerekek a tevékenységeknek illetve a hőmérsékletnek
megfelelő ruházatba. Ebben a fejlettségi szintjükhöz igazodóan segítünk, illetve ösztönözzük a
gyerekeket az önálló öltözködésre. Az öltözködés egyes műveleteit bemutatjuk, türelmesen
megtanítjuk.

30
  az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése és begyakoroltatása,
 technikai fogások megtanítása: gombolás, kötés, cipzár le- felhúzása, kifordítás,
eleje- háta, bal-jobb megkülönböztetése
 saját felszerelésük, ruhájuk felismerésének gyakorlása,
 a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek az
öltözködés egyéni tempó szerinti végzésére,
 a megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk,
 fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot.

Testápolás személyi higiéné

A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és
szükség szerinti tisztálkodásukat és igényük kialakulását szolgálja.
Az óvoda szokásrendjét úgy alakítjuk, hogy szükségleteik szerint végezhessék tisztálkodási
teendőiket (WC használat, mosakodás, hajápolás, fogápolás). Arra törekszünk, hogy a
gyermekek fokozódó önállósággal tisztálkodjanak. A helyes tisztálkodási szokásokat
megtanítjuk, gyakoroltatjuk.
A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az
óvodapedagógus, a dajka részéről bensőséges ellátást igényel. A higiénés szemlélet átadása
tehát nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést.
Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekeknek a tevékenység ellátására.
Feladataink
 a tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség és technika begyakorlása,
 a legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatunk: a kézmosás szokássá fejlesztése,
valamint a legintimebb higiénés tevékenység, a WC és a WC-papír használatának
megtanítása. az óvónő, és a dajka részt vállal ennek begyakoroltatásában,
 a tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének
jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben,
 a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, haj, érzékszervek, körmök ápolását, melyre
szintén megtanítjuk a gyermekeket,
 a saját személyi felszerelés (törülköző, fésű, fogmosó-felszerelés) használatára
szoktatás,
 a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a gondozási
teendők egyéni tempó szerinti végzésére,
 a megvalósításban segítséget nyújtunk,
 fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot.

Pihenés – alvás szokásai

Az óvodás gyermeknek egészséges fejlődéséhez szüksége van a pihenésre. Nálunk a nyugodt
légkört minden csoport saját szokásai, hagyományai alapján teremti meg. Tiszteletben tartjuk
a gyermekek otthonról hozott alvási szokásait.

Feladataink

 Biztosítsuk a gyermekek számára a nyugodt, csendes, zajmentes légkört, a tiszta, friss

levegőt.
 Mesével, esetleg halk zenével teremtjük meg a megfelelő hangulatot.

31
  Simogatással, otthonról hozott játékokkal segítjük hozza az azt igénylő
gyermekeket az elalváshoz.
 Biztosítjuk a gerinc számára a helyes tartást.

Mozgás

Változatos napi és heti rendben biztosítjuk a gyermekek mozgásigényének folyamatos

kielégítését. Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, időjárástól függően (köd, - 5 fok,
eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegőn való tartózkodást biztosítunk a
fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük.
Feladataink

 a gyermekek egészséges fejlődése érdekében azoknak a feltételeknek a megteremtése,

amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, követik a szervezet teherbíró-, ellenálló- és
alkalmazkodóképességét, valamint fejlesztik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat és
állóképességüket,
 az udvar lehetőségeinek kihasználása a gyermekek. nagymozgásának fejlesztéséhez
(járás, futás, kúszás, mászás),
 a mindennapi szervezett fejlesztő mozgás biztosítása,
 a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése,
 a mozgáson keresztül értelmi és szociális képességek fejlesztése,
 középpontban a tartásjavítás es a mozgásügyesség fejlesztés (prevenciós szemlélet),
 koordinációs képességek: a két test fél mozgásának összerendezése, a testtudat
fejlesztése (testkép es testfogalom, testséma), az alakmozgások koordinációjának
javítása, valamint a szem – kéz koordináció
 testedzés, testnevelés foglalkozások a szabad levegőn és a tornateremben, kis és
nagymozgásos játékok, mozgás koordináció, lábboltozat erősítő gyakorlatok, stb.,
 a térpercepció fejlesztése,
 életkornak megfelelő terhelés, állóképesség fejlesztése,
 óvodapedagógusi kompetencia függvényében tartásjavító, lábboltozat fejlesztő,
 programok es gyakorlatok beiktatása, ez irányban történő önképzés fokozása,
 minél több alkalom biztosítása a szabad mozgásra, mivel ez gyakorlási lehetőséget ad
az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére,
 edzési lehetőség biztosítása a környezet, levegő, nap kihasználásával,
 hely, idő biztosítása a korosztályok életkori sajátosságainak a figyelembe vételével,
 időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 óra levegő és
napfény edzés biztosítása a gyerekeknek a fokozatosságot betartva,
 a nyári napirend alakításánál az egész napos levegőn való tartózkodásra törekvés
(kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak),
 az általános balesetvédelmi szabályok megismertetése, begyakoroltatása és ellenőrzése
a gyermekek biztonságának és egészségének védelmében,
 a mozgás utáni regenerálódás biztosítása.

32
A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése

Az egészség óvodás korban is - szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát

jelent.
Felmérések igazolják, hogy az óvodásgyermekek családjának több mint felében él dohányzó
felnőtt, aki kedvezőtlen mintát nyújt a gyermekek számára.
A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak
és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a
gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes
példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek
kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvoda egész területe dohányzásmentes terület.
Törekszünk arra, hogy az intézményünk dolgozói ne dohányozzanak. A szülőket is ösztönözzük
erre, hogy pozitív példát mutassanak a gyerekeiknek.
Az óvodáskorú gyermek aktív befogadója a világnak. Egyetlen gyermek sem kerülheti el, hogy
részesedjen az őt körülvevő ingerekből. Felfedezi a világot, kérdez-felel, megfigyel, kipróbál
és folyamatosan tapasztal. Utánzással sajátítja el a különböző viselkedésformákat, függetlenül
attól, hogy azok pozitív vagy negatív értéknek felelnek meg. Így a mások által produkált
mintákat reprodukálja, s ezzel új viselkedési módokra tesz szert. Az utánzás hatóköre nagyobb,
mint ami látszik, mert van az úgynevezett késleltetett utánzás is, amikor az egyén látszólag
passzív, később azonban követi a kapott mintát. A jutalmazó megerősítés az utánzást
különösképpen fokozza. Ilyen minták megjelenhetnek nem csak valóságosan, hanem képi
formában is, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a mindennapi életben – a rajzfilmek, a TV
sorozatok hősei, a reklámok - milyen azonosulási mintákat kínálnak a gyermekek számára. E
közvetlen és különböző közvetett negatív hatások ellen ellenpólust kell nyújtanunk. Igen
nagymértékben meghatározza az utánzás tárgyát és forrását az, amit a gyermekek otthon látnak,
tanulnak, valamint azok a személyek, akikkel leggyakrabban találkoznak, és akikhez érzelmileg
kötődnek. Mivel közös mozzanat minden azonosulásnál az érzelmi kapcsolat, ezért lényeges,
hogy a kisgyermek a közvetlen környezetében dohányzást elutasító magatartásmintákkal
találkozhasson, illetve, hogy ezek a források a dohányzást ellenszenvesnek találják (de nem a
dohányzó embert). A fentiek alapján joggal állíthatjuk, hogy a dohányzással kapcsolatos
vélemény, értékrend formálása már óvodáskorban is időszerű.

A bántalmazás és erőszak megelőzése

A WHO definíciója:
„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai
és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag
bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek
egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális
sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy
hatalmon alapul.”

33
Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek
alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz,
vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés,
táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy
nagyvalószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális,
erkölcsi és szociális fejlődésére.

ÉRZELMI ELHANYAGOLÁST JELENT az érzelmi biztonság, az állandóság, a

szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a
gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.

FIZIKAI ELHANYAGOLÁST JELENT az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek

hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor
veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem
tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.
A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy
ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem
akadályozza meg, illetve nem jelenti.

FIZIKAI BÁNTALMAZÁS Az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen

ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai
sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett
gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.).
Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot
jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez
magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem
kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások
támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez
nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy
szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek
kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a
gyermek, szem- és fültanúja más bántalmazásának.

OKTATÁSI-, NEVELÉSI ELHANYAGOLÁST JELENT

Az óvodalátogatási kötelezettség elhanyagolása, vagy a rendelkezésre álló és javasolt
speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

GYERMEKBÁNTALMAZÁST VAGY ABÚZUST JELENT

Ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett
cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A
gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül. A kisgyermek minden
erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny"; nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az
óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás,
vérengzés, gyilkosság) látványa is.

34
 Feladataink

Az intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és

megszüntetésében, ennek során együttműködünk a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal,
illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel,
intézményekkel és hatóságokkal. ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai
eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a Család- és Gyermekjóléti
Szolgálattól,
 az óvoda alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése; ezzel összefüggésben
kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában,
a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,
megszüntetésében.

35
Lelki egészségvédelem a gyermekek körében, mentális egészség

Az óvodás kor az egyik legfontosabb állomás a gyermekek fejlődésében, ilyenkor tanulják meg
a szociális kapcsolatok alapjait. Az új helyzetben mindenkinek alkalmazkodnia kell, s ilyenkor
elkerülhetetlenné válnak a gyerek-gyerek, az óvodapedagógus-gyerek, valamint a szülő-gyerek
konfliktusok. Felnőttként sokkal könnyebben kezeljük már ezeket a helyzeteket, de gyerekként
még sokszor ösztönösen reagálunk rá.
A gyermek valóság és fantázia között oda-vissza mozgó lelke sokszor állít minket kihívások
elé. Meddig hagyjuk, hogy higgyen a csodában (mikor szükséges elmondani neki, hogy a
Mikulás nem létezik), hogyan értessük meg vele a gyász, az elmúlás mibenlétét. Megannyi
olyan mélyen pszichológia téma, amivel szeretünk nem foglalkozni, vagy csak könnyen
felejtjük el, hogy kellene vele foglalkozni. Nem véletlenül mondják, hogy a kiegyensúlyozott
gyerekekből, lelkileg érett felnőttek válnak.

Konfliktuskezelés

Aki időben megtanulja konstruktívan kezelni életkorának tipikus kihívásait és gondjait, a

szükségszerűen fellépő konfliktusokat, a velük járó érzelmi feszültségeket, jó emberi
kapcsolatokat képes kialakítani, különböző csoportok, közösségek aktív és kreatív tagja, az
ellenállóvá válik a károsító hatásokkal szemben, mert szeret élni és kerüli az életet veszélyeztető
kockázatokat.

Feladatunk

 Nem akarunk minden konfliktust mi megoldani, a gyermekeknek fontos a

tapasztalatszerzés.
 Nem engedjük szabadjára az összeütközéseket, mert rossz megoldási sémák
rögzülhetnek.
 Fölöslegesen nem avatkozzunk be, hiszen ez a felnőttektől való függést eredményezheti.
 Nem biztosítunk gyermekeink számára teljesen konfliktusmentes környezetet, mert az
életbe kilépve védtelenek lesznek a rájuk leselkedő veszélyekkel szemben, és ez
pszichés károkat okozhat.

A gyermeknek szüksége van, arra hogy mindig feltétel nélkül szeressék. A nap minden
pillanatában kell, hogy érezze az őt körülvevő környezet megnyugtató kellemes közvetlenségét.

36
Feladatunk

 A nagy érzelmi biztonság adása, tettekben megnyilvánuló valódi szeretetkapcsolat

megélése. (szemkontaktus, testi érintés, megerősítő dicsérő szavak, a gyermekre
irányuló figyelem) útján.
 Szabad derűs kellemes légkör megteremtése, a színek, fények, illatok, kelmék, a
muzsika varázslatos hatásaival. A jóra, szépre való törekvés, a „rossz” elvetése.

11. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

Alapelv: „Mindenki érték”

Az „én” a „mi –ben teljesedik ki.

Cél: A gyermek, mint egyén, találja meg helyét a közösségben; a gyermek

önismeretének, önértékelésének, együttműködésre való alkalmasságának, igényének, a
másik elfogadására, szeretetére való képességének kifejlesztése a közösségi nevelés
keretein belül.
Az egyéni fejlődés nyomon követése: a szociális fejlettség mutatóinál

Alapvető attitűdünk, hogy gyermek az óvodapedagógusokban, és az óvodánkban dolgozókban

társra, ha kell, természetes támaszra találjon.
A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös
tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló
tevékenységi formák.

1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi

vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó
értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért
szükséges, hogy
- a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;
- az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak
közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
- az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését,
éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;
- az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek
különböznek egymástól.

37
2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló
tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az
együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül:
önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának),
szokás- és normarendszerének megalapozása.
3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje
szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja,
hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra
és szépre, mindazok megbecsülésére.
4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda
valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű
szerepet tölt be.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az

óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális
felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Feladataink:
- Az óvodás korú gyermek sajátossága az érzelmi vezéreltség, ezért fontos, hogy már az
óvodába lépéskor a gyermeket kedvező érzelmi hatások érjék. Az optimális csoportlétszám
kialakításával, a csoportszoba otthonos, barátságos berendezésével, a felnőttek (óvónők,
dajkák) pozitív, befogadó attitűdjével, a gyermekek, és a velük foglalkozó felnőttek bensőséges
kapcsolatának megteremtésével biztosítjuk a derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkört.
- Sok együttes élmény, tevékenység szervezésével pozitív érzelmi hatásokat biztosítunk.
- Tevékenységi és értékelési rendszerünkkel, kommunikációnkkal erősítjük a gyermekek
szociális kompetenciáit: erkölcsi tulajdonságait, értékrendjét (együttérzés, tolerancia,
őszinteség, kitartás, önzetlenség, figyelmesség, a közös értékek óvása, a közösen végzett munka
öröme stb.), akarati életét (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, döntési
képesség a kortárs kapcsolatokban), valamint segítjük szokás, és normarendszerük
megalapozását.
- Kialakítjuk és gyakoroltatjuk a társas együttélés és önérvényesítés alapvető szabályait,
ösztönözzük a gyermekek közötti kapcsolatok kialakulását, az együttműködést, pozitív
értékeléssel segítjük az önértékelés és az énkép egészséges fejlődését.
- A gyermekek egyéni értékeinek kiemelésével, a különbözőségek természetes elfogadásával,
tiszteletével, sajátosságainak megismerésével, az egyénhez igazított fejlesztéssel, az
egymáshoz való alkalmazkodással erősítjük az egymás iránti toleranciát, tiszteletet, a felnövő
gyermek így maga is elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik.
- Pozitív megerősítéssel támogatjuk, segítjük a gyermekek önkifejező, önérvényesítő
törekvéseit.
- Mindezen tulajdonságok kialakításával közvetett módon segítjük a gyermekek majdani
iskolai beilleszkedését, megalapozzuk a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd kialakulását.

38
- A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett teret engedünk a gyermekek
személyiségéből fakadó szabad megnyilvánulásoknak, a tradicionális nemi szerepek határainak
tágításával oldjuk az ezzel kapcsolatos sztereotípiák merevségét.
- Megteremtjük, ápoljuk csoport és intézményi hagyományainkat, erősítve a közösséghez való
tartozás, kötődés érzését. A gyermekek nyitottságára építve segítjük a gyermekek szűkebb, és
tágabb természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának kialakulását, a természet és
az ember által létrehozott környezet megismerését, az emberi munka, alkotások megbecsülését,
a hagyományok ápolását. Mindez a szülőföldhöz való kötődés alapja.
- Megalapozzuk a környezettudatos magatartás kialakulását az érzelmi viszonyulások, a
környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési
képességek fejlesztésével. Az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs
hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel történik. Ebben a folyamatban a gyermeket
körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen.

- Mindvégig szem előtt tartjuk, hogy a gyermeki magatartás alakulása szempontjából

modellértékű az óvodapedagógus, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja,
és viselkedése.
- A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű,
halmozottan hátrányos helyzetű, vagy elhanyagolt gyermekek nevelése speciális ismereteket,
sajátos törődést igényel, ezen esetekben biztosítjuk szakemberek (pszichológus, logopédus,
nevelési tanácsadó, gyógypedagógus, gyógytornász) közreműködését.
- A nemzeti, etnikai, vagy migráns gyermekek kultúrájának megismertetésével, értékként
kezelésével csökkenteni kívánjuk lelki, szociális kirekesztettségük érzését, segítjük
önazonosságuk megőrzését, erősítését.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

 Az egészségesen fejlődő gyermekek szeretik társaikat, óvodájukat, tisztelik a
felnőtteket,
 önállóak, képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, a helyes énkép
kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzékük, képesek a különbözőségek
iránti toleranciára,

 kooperatívak, készek a társaikkal való együttműködésre, a konfliktushelyzeteket

durvaság nélkül tudják kezelni,
 önérvényesítő törekvéseik színvonalas teljesítményeken keresztül valósulnak meg,
 az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere büszkeséggel tölti el az egyént,
 szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre, nyitott érdeklődéssel készen állnak az
iskolai élet, és a tanító elfogadására, képesek a fokozatosan kialakuló
kapcsolatteremtésre, együttműködésre felnőttel, és gyermektársaikkal,
 egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, késleltetni tudják szükségleteik
kielégítését,

39
  feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a
feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásuk,
munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével
végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó
intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyerekekkel szemben.

12 .ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes
óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus
feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

Személyi feltételek

1. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége

meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos
feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje
modellt, mintát jelent a gyermek számára.

3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus

alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés
eredményességéhez.

4. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködését igényli.

5. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk,

hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit.

6. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget

teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

Tárgyi feltételek

Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell
kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó
testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és
játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal,
anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra
hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda

40
egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak,
teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

Az óvodai élet megszervezése

1. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez

a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú,
párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek
együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces)
csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik
a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel
van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi
biztonságot teremtenek a gyermeknek.

2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek

közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A
napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az

óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel,
egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző
munkatársakkal.

4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a

fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai
nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai
életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus
feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

Az óvoda kapcsolatai

1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek

alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái
változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják
azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az
óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés
során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett
megoldásait.

2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt

(bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai
szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi,
illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó
szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei
alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és
fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

41
12.1. Csoportszervezés, napirend-hetirend

Csoportszervezés:

A csoportok indításánál figyelembe vesszük a csoportférőhelyeket /alapterületi nagyság/, a

törvényi előírásokat, a szülők kéréseit; igyekszünk arányossá tenni a hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű, és a fiúk, lányok előfordulását.

Óvodánk csoportszerkezetére jellemző a részben osztottság, osztatlanság rugalmas

sokfélesége. Oka a gyermeklétszámok ingadozása.

Napirend

- Napirendünk, heti rendünk biztosítja a feltételeket a párhuzamosan végezhető differenciált

tervezésére, szervezésére. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják
ki.

- A nevelőmunka tervezését a nyári időszakban- június középétől augusztus végégéig az

összevont csoportban folyó óvodai életszervezés miatt - a Pillangó csoport naplójában rögzítjük.

- A napirend rugalmasan igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni

szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.

- Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva
a játék kitüntetett szerepét.

Napirend javaslat:

IDŐ GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK

630- A gyermekek folyamatos érkezése

Szabad játék a csoportszobában

Testápolás, tízórai.

Egyéni és csoportos tevékenységek, részképességek fejlesztése,

párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek biztosítása
mellett.

Szabad játék az udvaron, élményszerző séta, munka a kertben.

42
 11 30 Gondozás

13 00 Étkezés

13 00- Pihenés

14 45
1500- Uzsonna és

1630 szabadon választott játék, tevékenység

Heti rend javaslat:

A heti rend összeállításánál a rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy

az a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.

KÖTETLEN KÖTÖTT

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Ének-zene, énekes játék,

gyermektánc

/ időközönként/

A külső világ tevékeny

megismerése

Verselés, mesélés

Mozgás

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

43
13. AZ ANYANYELVI, - AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS

13.1. Anyanyelvi fejlesztés és nevelés

Alapelv:
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
feladat. Elsődleges a választékosan beszélő környezet példamutatása, ezen keresztül a
beszédre késztetés és szókincsbővítés, verbális együttműködés a társakkal és
felnőttekkel.

Cél:
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a gyermek
beszédértésének és helyes beszédprodukciójának kialakítása, kommunikációs
képességeinek differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében.

Az egyéni fejlődés nyomon követése: az értelmi fejlettség/anyanyelvi fejlettség

mutatóinál.

1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó

feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása -
beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai
nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,
szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének
fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések
támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori
sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve
biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további
élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi
környezetről.
3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten
szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző
tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek
(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség -
fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését
elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

44
 Feladataink:
 Bizalomra épülő, szeretetteljes légkört biztosítunk. Helyes minta, és szabályközvetítő beszélő
környezet segítségével, bátorító beszédkezdeményezéssel fenntartjuk, ösztönözzük, fokozzuk a
gyermekek természetes beszéd, - és kommunikációs kedvét, igényeljük válaszaikat, támogatjuk
kérdéseiket.
 A tevékenységekhez kapcsolódó beszédszituációkban alkalmazzuk, gyakoroljuk a különböző
beszédformákat (udvarias megszólítás, kérés, buzdítás, cselekvésre szólítás, összefüggések
megfogalmazása, dolgok, műveletek megnevezése, stb.), fejlesztjük a gyerekek társalgási, vagy
kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszédkészségét.
 Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával gyakoroljuk a kommunikációs
(verbális, nem verbális) jelzések felismerését, használatát.
 Képességfejlesztő nyelvi játékokkal beszédszerv-ügyesítő játékok, légzésgyakorlatok,
hallásfejlesztő, auditív ritmusfejlesztő gyakorlatok, beszédhanghallást fejlesztő (játékok,
szógyűjtések, csoportosítások, nyelvtörők, jelzők, hasonlatok stb.), fejlesztjük
beszédészlelésüket, beszédértésüket, az árnyalt kifejezésmód alakulását, ráirányítjuk
figyelmüket anyanyelvünk sokszínűségére. Lehetőséget biztosítunk szókincsük gyarapítására,
passzív szókincsük aktivizálására, sajátos nyelvi formák elsajátítására, a szófaji gazdagításra.

 Szerep és szituációs játékokban gyakoroljuk a különböző helyzetekhez illő beszédmódot,

kommunikációt.
 A népi versek, népi mondókák és a népmesék által az irodalmi nyelv gazdagságával ismertetjük
meg a gyerekeket.
 A vers és ábrázolás komplex gyakorlataival előkészítjük az íráshoz szükséges
finommozgásokat.
 Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, fejlődésük ütemét, idejében
felmérjük a beszédhibákat, szükség esetén együttműködünk a logopédussal és a családdal a
megelőzés és korrekció érdekében.
 A szociokulturális háttér, sajátos nevelési igény figyelembevételével differenciáltan fejlesztjük
a nyelvi készségeket, és képességeket.
 A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó valamint migráns gyermekeket differenciáltan
támogatjuk a magyar nyelv elsajátításában, jelzéseikre, kommunikációjukra megkülönböztetett
figyelmet fordítunk, azokat igyekszünk empatikusan értelmezni, differenciáltan támogatjuk
őket a magyar nyelv elsajátításában.

A fejlődés jellemzői:
Négy éves kor végére az egészségesen fejlődő gyermekek:
 Örömmel játszanak a hangjukkal, felfigyelnek környezetük hangjaira, utánozzák
azokat.
 Felfigyelnek a hangszínre és ritmusra.

45
 Megértik a fogalmak jelentéstartalmát, amely összefügg a konkrét tárggyal,
cselekvéssel.
 Örömmel vesznek részt a beszédszerv-ügyesítő játékokban.
Ötéves kor végére:

 Értik és használják az ismert szavakat.

 Hangsúlyozzák a mondatokat és a mondatszakaszok első szótagját.
 Anyanyelvi játékok keretén belül felismerik, hangoztatják és azonosítják a magán és
mássalhangzókat.
 Beszéd közben figyelnek egymásra.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

 Az egészségesen fejlődő gyermekek új beszédkörnyezetben is aktívan használják a
tapasztalatok során szerzett szókincsüket.
 Elbeszélésük folyamatos, el tudják mondani érzéseiket, kívánságaikat, gondolataikat.
 Követik az időbeli és logikai sorrendet.
 Spontán beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal
teremtenek kapcsolatot.
 Értik a hozzájuk intézett közléseket, nyugodtan, figyelmesen képesek végig hallgatni a
felnőtteket, és egymást.
 Beszédük életkoruknak megfelelő tempójú, érthető, tagolt, megfelelő hangzású kialakul,
az elöl hangsúlyozás), mondatszerkesztésüket jellemzi az összetett mondatok alárendelt
formája.

 Beszédüket a személyiségüknek megfelelő gesztus és mimika kíséri.

 Képesek az alapvető nyelvtani szabályok alkalmazására.
 Anyanyelvi játékokban észlelni tudják a beszédhangok helyét a hangsorban.
 Képessé válnak szavak, rövid mondókák ritmusának letapsolására, szótagolására.

46
13.2 Értelmi fejlesztés, nevelés

Alapelv:

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait,

Ő azt hiszi, csak játszik.”

A játék, munka, tanulás egységében a gyermek értelmi fejlődése saját érdeklődésére,
kíváncsiságára építve, aktív tevékenységek, gazdag tapasztalati lehetőségek
biztosításával érhető el.

Cél:
A kreatív gondolkodású, iskolára motivált gyermekké válás.

Az egyéni fejlődés nyomon követése: az értelmi fejlettség mutatóinál

Feladataink:
 A játék motivációs eszközével felébresztjük a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését az
egyes tevékenységek iránt.
 Erre, és a már meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve megszervezzük
a megismerés, tapasztalatszerzés életkori sajátosságoknak megfelelő tevékeny,
cselekvéses alkalmait, további élményeket, tapasztalatokat nyújtva a természeti és
társadalmi környezetről.
 A tevékenységek megtervezése és megvalósítása során használjuk a digitális
eszközöket (CD lejátszó, fényképezőgép, vetítő, projektor, laptop).
 A feldolgozandó témák, választásába a gyermekeket is bevonjuk, ötleteiket respektáljuk.
 Segítjük a gyermekeket tapasztalataik, ismereteik rendszerezésében, a jelenségek
összefüggéseinek felfedezésében, különböző élethelyzetekben való gyakorlásában.
Ehhez a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezését, szervezését
tartjuk célravezető módszernek.

 A megismerési funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem,

gondolkodás) tervszerű, tudatos, differenciált fejlesztésével biztosítjuk az értelmi
képességek, és a kreativitás fejlődését.
 Állandó nyelvi kísérővel segítjük a verbális gondolkodás kifejlődését.
 Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, prevencióját indirekt módszerekkel,
differenciáltan végezzük a fő nevelési feladatok során, a mozgás, testséma, percepció,
keresztcsatornák és verbalitás fejlesztésével tudatosan alkalmazva a fejlődést nyomon
követő, a tervezést megalapozó, információszerző eljárásokat.

47
 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
 Az értelmileg egészségesen fejlődő gyermekek szívesen vesznek részt a közös
tevékenységekben, nyitott érdeklődéssel készen állnak az iskolába lépésre.
 A tanuláshoz szükséges képességeik folyamatosan fejlődnek: figyelmüket rövid ideig
összpontosítani képesek, érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik (téri észlelés,
téri tájékozódás, térbeli mozgás, testséma kialakulása, vizuális, akusztikus
differenciálódás)
 Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a
szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre
nagyobb szerepet kap a felidézés. A verbális emlékezet rövid ideig aktívan fenntartható.

 Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik megosztása és átvitele.
 Kialakulóban van a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi
gondolkodás is.

14. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, ÉS A

MUNKA

14.1. Játék

Alapelv: „ A játék az a gyönyörű…”

Elvünk a játék elsődlegessége, mint a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete,
örömforrás, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés
leghatékonyabb eszköze.

Cél:
A „mintha” helyzet megteremtésével a gyermeki képzelet, fantázia
gazdagodásában, a társas kapcsolatok elmélyülésében, sokféle tapasztalatszerzés
hatására kialakuljon a gyermeki önállóság, eredményre törekvés, moralitás, az
önkifejezés igénye, a változásokhoz való alkalmazkodás képessége.

Az egyéni fejlődés nyomon követése: az érzelmi, szociális fejlettség mutatóinál

A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyerek elemi pszichikus

szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki
kell elégülnie. A játékban a gyermek felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a
felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai realizálódnak. Örömforrás, s a lehető
legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális
személyiségkomponensre.

48
A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában
tagolja. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri
meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait, választásaiban, döntéseiben, a
helyzetmegoldásokban való tájékozódása során meg tanulja irányítani saját érzelmeit, fejlődik
erkölcsi érzéke.
E cselekvés közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik
emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, a kooperációra,
együttműködésre való képessége, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és
finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. A játékban minden lehetséges, tág
teret adva a kreativitásnak.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai

nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad
játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő
módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a
külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja.
Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a m
A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az
óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd
amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé,
kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi
lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Mozgást, az egész
személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.
A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását
segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus
feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési
lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a
szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,
elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő
tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő,
ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék
kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos
tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

A 3-6-7 éves gyermek számára tehát a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás,
személyiségfejlődésének színtere, a tanulás, a készségek, képességek, kreativitás fejlesztésének
leghatékonyabb módja, ezért az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
A kisgyermek első, valódi játszótársa az óvodában is a felnőtt (óvodapedagógus). Utánozható
mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható
társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte
teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

49
Feladataink:
 Törekszünk arra, hogy megteremtsük, biztosítsuk a szabad játék minél gazdagabb
feltételeit, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatását indirekt
módszerekkel, az együttműködés kiszélesítésével.
 Biztosítjuk a játék elsődlegességét az óvoda napirendjében, időbeosztásában.
 Az anyanyelvi nevelést a szabad játéktevékenység területén is kiemelten kezeljük.

A szabad játék kialakulásának feltételei:

 A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás
felelősségét. A gyermek játékának meghatározó tényezője az ő személye: játékszeretete,
mintaadása, pedagógiai, pszichológiai tudása, a gyermekek ismerete.
 Fontos az elfogadó, felelősséget vállaló, együttműködő, óvodai normákat, szokásokat,
erkölcsiséget figyelembe vevő, cselekvésre (játékra) késztető légkör megteremtése.
Ebben modellértékű az óvodapedagógus, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja,
bánásmódja, és viselkedése.
 Kell, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az elmélyült játékfolyamathoz, ezért a
csoportélet megszervezése a rugalmas napirend elvei szerint időpontok helyett az idő-
intervallumokban való gondolkodást helyezi előtérbe.
 Szükséges megfelelő játszóhelyek kialakítása, akár a bútorok mozgatásával, valamint
célszerű, könnyen kezelhető eszközök biztosítása a gyermekek fejlettségének
ismeretében.
 Nagy hangsúlyt kap a valós élet nyújtotta lehetőségek, élményforrások megragadása.

Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra.

Játékbeli szerepe tekintetében megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját, a szabad és az
óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékokat (lásd tanulás fejezetnél is).

Az óvodapedagógus szerepe, feladatai a játékban:

 Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét,
(ötletadás, eszközbiztosítás, kérésre szerepvállalás, metakommunikációs eszközök
alkalmazása), pedagógiai optimizmus, azaz indirekt irányítás jellemezze:

 Legyen potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a
szükséges esetekben avatkozzék be, például a veszélyessé váló agresszív játékba.
 Biztosítsa a szabad játék - és játszótársválasztást, ösztönözze, támogassa a kreativitást, a
játékelképzelések megbeszélését.
 Jellemezze a reflektív szemlélet: a gyermekek játékkal
kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz
szükséges döntéseinek előkészítése.

50
  Feladata a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének differenciált nyomon követése a játék
megfigyelésével, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok, és szokásrend
tervezése és megvalósítása (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés, fantázia,
kreativitás, ügyesség, ismeretek, figyelem tartóssága, a feladat-szabálytudat, az
interakciók tartalmának fejlesztése kapcsán, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel,
önérvényesítéssel, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok).
 Figyelemmel kell, hogy legyen arra, hogy az egyes fejlettségi szintek, szokások,
együttélési normák elfogadása, betartása nem azonos időben jelennek meg az azonos
életkorú gyerekeknél, s kellő pedagógiai érzékenységgel, a gyermekek ismeretében
döntse el, mely differenciált bánásmód segítheti fejlődésüket, és mely szokások
illeszthetők az egyes gyerekekhez.
 Ismertesse meg a gyermekeket életkorukhoz, és képességszintjükhöz illeszkedő
szabályjátékokkal, melyeket direkt módon irányít.
 Segítse a nemi identitás fejlődését, de természetes módon adjon teret a tradicionális nemi
szerepektől eltérő játékok játszására is.
 Az óvoda törekvésével azonos szemléletben az óvónő össze kell, hogy egyeztesse az
egyes gyermekek eltérő szokásait, nyelvét, kultúráját, életmódját, anyagi lehetőségeit
azon a szinten, amely szinten egy gyerekcsoport együtt kell, hogy éljen napi több órán át.
Cél a jó közérzet, az együttműködés, a cselekvésre késztető légkör megteremtése.

A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és a nem pedagógus

kollegákkal való együttműködésben:
 Mintaértékű kommunikáció az éppen aktuálisan csoportra és egyénre szabottan formálandó
szokások, normák hangsúlyozásával.
 A szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás.
 Pozitív visszajelzések adása a játék során (elsősorban metakommunikációval jelezhető a látom,
értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat), játék után pedig az ötletek
befogadására, közös eszközkészítésre, a játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozó
pozitív szóbeli értékelés.
 A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált
módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel.
 A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a
gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése (épületen belüli és udvari játék
folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus
helyzetek megoldási lehetőségeire.

A megfelelő játszóhelyek biztosítása:

 A belső terek tagolása a különböző jellegű játékok kibontakozása érdekében a
csoportszoba és az óvoda egyéb adottságainak figyelembevételével (közös terek,

51
 egyéni játékra alkalmas terek, nagyobb és intimebb terek, zajos és csendesebb
tevékenységek tere).
 A terek változtathatóságának, rugalmas átalakíthatóságának, átjárhatóságának
biztosítása, inspirálása (eszközök és normák).
 Könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás. Például:

 Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel).

 Mesesarok (nyugalmas hely).
 Építő – közlekedő játékok tere (különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal,
közlekedési eszközökkel, terepasztalokkal, állatokkal, a természetes környezet
felépítését inspiráló eszközökkel.
 Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye megfelelő eszköztárral,
szerszámokkal, inspiráló anyagokkal.

 Énekes játékok tere- (ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert
játékokról).
 Kincses láda (különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz takarók, szép
anyagok).
 Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának lehetőségei (orvos, szerelő, postás,
fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, stb.).

Játékeszközök biztosítása:
A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott
többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható
anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak,
valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban
különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz
hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés,
együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék
jelenti a legnagyobb örömöt.

Az udvari játéktevékenység szervezése:

Biztosítja a gyermekek számára a szabad együtt játszás örömét, levegőzést, napozást. Az
évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett szerepet kell, hogy kapjon a
benti játékok folytatásának lehetősége is. A gyerekek az udvaron nem különülnek el
csoportokra, az óvónők minden gyermekre figyelnek, a kezdeményezett tevékenységek az
óvoda valamennyi gyermeke számára biztosítják a bekapcsolódás lehetőségét. Fontos
kialakítani az udvarnak megfelelő közös biztonsági szabály és szokásrendszert.

52
A szülői szemléletformálás feladatai:
A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás
megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid
indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy
elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvodai élet.
Ahhoz, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az elmélyült játékfolyamathoz, a csoportélet
megszervezése (a rugalmas napirend elvei szerint), időpontok helyett hosszabb idő-
intervallumokban való gondolkodást feltételez. A különböző kínált (a projekt, vagy téma
alapján tervezett, egyéni, vagy kisebb-nagyobb csoportokban megvalósuló tevékenységek,
játékok, és a spontán szabad játék ezen belül párhuzamosan vannak jelen, nem különülnek el
mereven, időben és térben a gyerekek számára szabadon átjárhatók.

A valós élet nyújtotta lehetőségek, élményforrások megragadása:

A gyermekek játéktémáiban az előzetes, meglévő tapasztalatok, otthoni, vagy hozott élmények
mellett a szűkebb környezet megismerését közvetítő együttes (csoport, óvodai), és differenciált
élmények, tapasztalatszerzési lehetőségek, aktív cselekvések, kísérletezések, különböző
élethelyzetek (séták, kirándulások, művészeti élmények, munkajellegű tevékenységek,
gyűjtések, ünnepi alkalmak, találkozások, kapcsolatok, programok stb.) is megjelennek.
A játék élményanyagát képezhetik a lakóközösség, óvoda, csoport, társak, vagy felnőttek
életének mindennapi tevékenységei, hétköznapi, vagy különleges történései, az óvónő, vagy
társak meséje, bábozása, játéka, mindaz, ami a gyermeket érzelmi szinten megragadja.
Mindezek újraélhetősége a játékban megerősíti a gyermek külső és belső világáról szerzett
tudását.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játéktevékenység területén:

 Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra
teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a
beszédkedv, a közlésvágy motiválása.
 Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a
kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése,
játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.

 A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a

fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával.
 Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás
tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd,
szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.
 A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása (pl. a konfliktuskezelés,
kérés, elfogadás, asszertív kommunikáció) nyelvi formáinak gazdagítása.

53
  A gyermeki kommunikáció fejlettsége, stílusa és a társas kapcsolatok közötti
összefüggések megfigyelése a játékban.
 A HH, HHH, nemzeti, etnikai, vagy migrációs kisebbségből származó, sajátos nevelési
igényű gyermekekre fordított kettős figyelem, beilleszkedésük támogatása a játékban,
minél több spontán párbeszédes helyzet, és célzott, tervszerű nyelvi fejlesztés
megvalósítása.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

 Az egészségesen fejlődő gyermekeknek a játék segítségével pontossá válik
érzékelésük, észlelésük, kialakul szándékos figyelmük.
 Képesek konstrukciókat előre megtervezni, majd játék végén produktumot felmutatni.
 Igénylik a társakkal való együtt játszást, képesek közösen játékot tervezni, szerepeket
kiválasztani, szerepet vállalni
 Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.
 Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.
 Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

14.2. Tanulás

Alapelv: „Gyönyörű, ha az ember célba lát, s eléri azt tűzön-vízen át.”

( Henrik Ibsen)
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység,
amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Cél: A gyermekek kompetenciájának fejlesztése: attitűdök erősítése, és a képességek

fejlesztése.

Az egyéni fejlődés nyomon követése: minden fejlettségi mutatónál.

Az óvodai tanulás célja nem csak, és nem elsősorban az információk bővítése, hanem a
képességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez
igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban lesz csak hatékony

54
és örömteli. Ehhez kapcsolódik az azonnali és egyénhez mért visszacsatolás szükségessége
(annak változatos módjai), ami nem egyenlő a minősítő értékeléssel.
Az óvodai tanulást tágan értelmezzük. Tanulásnak tekinthető a cselekvések döntő többsége. Az
értelmi képességek fejlődése és fejlesztése a legkönnyebben fogható fel tanulási
tevékenységként. Az információk beépülése, a természeti- és társadalmi jelenségek közti
tájékozódás egy szintje, bizonyos készségek kialakulása (zenei, mozgásos stb.) mind a tanulás
körébe tartoznak. Tanulás a pszichikus funkciók fejlesztése, fejlődése. Ilyenek pl. a figyelem
fejlesztése, az emlékezés és az érdeklődés irányának és terjedelmének alakítása, a feladattartás
mértékének növelése stb.

Mindezek mellett azonban kisgyermek számára tanulás a szokások elsajátítása is.

Az örömteli és spontán cselekvés közben a felnőttek és a gyerekek egymásnak modelljei,
miközben a tanulás észrevétlenül, ám hatékonyan működik. Az erkölcsi képességek fejlődése
is az egész nap folyamán, nem feltétlen tudatosan alakul, melyben a mintának szintén nagy
szerepe van. Az egyes élethelyzetek megoldásaiban, a konfliktusok kezelésében, a szituációkról
való véleményalkotásban, a döntéshelyzetekben történő választásokkal mind a morális
képességek alakulásának, azaz tanulásának vagyunk tanúi.
A tanuláselméletek közül leginkább a konstruktív tanuláselméletet tekintjük alapnak, hisz e
szerint a tudásba beletartoznak a szubjektív ismeretek, az előzetes tapasztalatok, a spontán
vélemény, az egyén sajátos értelmezési módja, a kontextusba helyezés egyedi mivolta is. Ez a
megközelítési mód, amely az óvodáskori tanulásra is leginkább vonatkozik, hiszen azt a tényt,
hogy kisgyermekkorban a képességfejlesztés a fő cél - még a tanulás, mint cselekvés során is
- nem szabadna elfelejtenünk.
Az óvodai tanulás szervezése során érvényesítjük az óvodáskor életkori sajátosságait: az
érdeklődés, a figyelem és emlékezés tartalma és irányultsága szűkebb, mint az iskoláskorúaké,
valamint mindezekre jellemző az erős affektivitás. Az érzelmi töltésen túl, a gyerek- és az én
centrikusság is áthatja a gondolkodást. A gondolkodási folyamatban a spontán, a régebbi és az
új ismeretek gyakran keverednek, amely létrehozhat egyfajta sajátos, és az egyénre jellemző
koherenciát. Az intenzívebb gondolkodás folyamatának fenntartása állandó motivációt igényel,
amelyek közül talán leghatékonyabbnak a problémahelyzetet említhetjük, (ami szintén egyedi).
Óvodánkban a tanulás igen szélesen értelmezett, folyamatában felfogott és megvalósuló,
elsődleges tapasztalatokra támaszkodó komplex tevékenység, amely a gyermekek természetes
kíváncsiságára és tevékenységvágyára épül.

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett

tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az
ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és
szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett
tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
A játékban és a tanulásban egyaránt kiemelt szerepe van az együttes óvodai élményeknek,
hiszen ezekből mindkettő egyaránt táplálkozik. Olyan rugalmas programot szeretnénk
megvalósítani, amely miden gyermekben, akár tehetséges, átlagos vagy szociálisan
hátrányokkal küzdő, kialakítja azokat a képességeket, amelyek alapján örömöt jelent számára a
későbbi tanulás.

A tanulás lehetséges formái:

55
  Az utánzásos minta-és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások
alakítása),
 a spontán játékos tapasztalatszerzés,
 a cselekvéses tanulás,
 a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,
 az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,
 a gyakorlati problémamegoldás.

Feladataink:
 Tanulást támogató környezetet teremtünk, melynek során építünk a gyermekek előzetes
tapasztalataira, ismereteire.
 Biztosítjuk a gyermekek számára a felfedezés, kreativitás lehetőségeit, támogatjuk őket
önállóságukban.
 Bővítjük a tanulás különböző formáit.
 Értékelésünk személyre szabott, pozitív irányú, megerősítő célzatú.
 Igyekszünk megnyerni a szülőket törekvéseinknek.

A tervezett, komplex tanulási folyamat újfajta tevékenységszervezési módokat igényel, ezért

nagyobb lélegzetű projektekben, illetve témahetekben gondolkodunk. Óvónőink úgy szervezik
meg a párhuzamosan végezhető tevékenységek helyét és idejét, hogy a többi játszó gyermek
játéka megváltoztatására ne kényszerüljön. Pedagógiai céljainknak megfelelően gazdag
formarendszerből választunk (pl. kooperatív technikák), de általában kiscsoportos szervezési
formában, egyéni fejlettséget figyelembe véve, játékos módszerekkel oldjuk meg feladatainkat.
Figyelmet fordítunk arra, hogy a többször ismételt tevékenységek valamelyikén a kevésbé
érdeklődő gyermekek is részt vegyenek. A készségfejlesztést egyénileg, differenciáltan, az
életkori sajátosságokat és egyéni fejlettséget figyelembe véve interaktív tanulási, tanítási
módszerek dominanciájával végezzük. Az értékelésben a pozitív, személyre szabott
megerősítést alkalmazzuk. Az értékek személyiségbe történő beépítése érdekében törekszünk
arra, hogy viselkedésünk modellértékű legyen, a szokások gyakorlásához szükséges
tevékenységi, értékelési és interakciós kultúránkat folyamatosan fejlesztjük.

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés biztosítja a

gyerekek számára a gyakorlóteret az együtt dolgozási képességek működéséhez, segíti a
szándékos figyelem, bevésés és felidézés fejlődését. Megalapozza a feladattudat kialakulását, a
feladat fogadást-megértést –megtartást (emlékezeti megőrzést), a műveleti –gondolkodási
stratégiák fejlődését.

56
Különösen fontosnak tartjuk a biztonságos eszközkezelés kialakítása mellett olyan
cselekvéssorok ill. ezek variációinak kialakítását, melyek problémahelyzetekben jól
használhatók, funkcionálnak.

A pedagógiai fejlesztés feladata: olyan felkínált, választható

 témák,

 tevékenységi körök (játék, munka, tanulás)

 szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni),

 differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és

 munkaformák (frontális, csoportmunka, ezen belül homogén illetve heterogén csoport,

valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját
szolgálják.
A differenciálási szintek tartalma:
 I. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek
 II. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek
 III. szint: tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyerekek

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

 Az egészségesen fejlődő gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,
amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe
vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
 Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális
érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

A pszichikus fejlődés alakulása:

 A gyermek érzékelése, észlelése differenciálódik.

 A közvetlen felidézés mellett kialakul a szándékos bevésés és felidézés.

 Megjelenik a szándékos figyelem és emlékezés.

 Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás.

 A gyermek kreatív, önálló, tisztában van saját értékeivel, képes a konfliktusok

kezelésére.

 Nyitott, érdeklődő, problémamegoldó, tanulásra fogékony, készen áll az iskolába

lépésre.

57
  A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai
munka mellett érhetik el csak a fentiekben leírt fejlettségi szintet

14.3.Munka

Alapelv: „ A munka nemesít”

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és cselekvő tanulással sok
vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű aktív tevékenység. A
lelkiismeretes munka végzése építi a pozitív én-képet, a saját és mások elismerésére
nevelés egyik formája.

Cél:
- A gyermek önmagáért és a társakért végzett örömteli munkája pozitív
személyiségformáló erővé váljon (olyan készségek és képességek kialakítása, amelyek
egyben pozitív hatásúak a gyerekek közösségi kapcsolataira is)
- A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység
örömének érzékeltetése.

A fejlődés nyomon követése: A szociális fejlettség mutatóinál

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok

vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység - az
önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal
együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az
elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.
A gyermek munka jellegű tevékenysége:

 örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;

 a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez
szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás,
az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége;
 a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és
mások elismerésére nevelés egyik formája.

Formái:
 Önkiszolgálás
 A környezet rendjének megőrzése

58
  A játék utáni elrakodás a teremben és az udvaron mindennapos tevékenység. A mosdóban,
az öltözőben, ill. az óvoda helyiségeiben a gyermekek a felnőttekkel együtt naponta rendet
raknak. Alkalomszerűen vesznek részt a terem átrendezésében és díszítésében a
játszóhelyek takarításában, a játékok lemosásában, az udvaron a szemét összeszedésében,
a levélgyűjtésben, a hólapátolásban, a kerti munkában, a járdák tisztításában.
 Egyéni, alkalomszerű megbízatások:
 A megbízatások egyszerű cselekvések, amelyek igazodnak az egyéni fejlettséghez, a
gyermek egyéniségéhez. Pl. Segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek a
csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások
teljesítése, az elvállalt naposi, vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-és állatgondozás,
üzenetátadás, eszközkérés a másik csoporttól, kérés közvetítése, stb.

Feladataink:
o Lehetőséget biztosítunk és megteremtjük a feltételeket a célszerű, biztonságos
munkavégzéshez (hely, munkaeszközök…).

 A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel

való együttműködést igényel.
 Megismertetjük az eszközök használatát, az egyes munkafolyamatokat.
 A munka jellegű tevékenységek során megtapasztaltatjuk, hogy az ember folyamatosan
alakíthatja, kellemesebbé teheti környezetét.
 Rávezetjük a gyermeket a munkavégzés céljára, hasznára, eredményére, szükségességére.

 Megéreztetjük a közös munka örömét, mások munkájának tiszteletben tartására neveljük őket.
 A munka elvégzését konkrétan, reálisan, vagyis a gyermeknek saját magához mérten, fejlesztő
célzattal értékeljük.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során:

 A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias
megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései)
gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek
megnevezése, mondatba foglalása.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

 A gyermekek törekszenek az önállóságra, önként is vállalnak feladatot, ismerik saját
képességeik határait, teljesítik a megbízatásokat, szívesen, örömmel dolgoznak együtt a
társakkal.
 Kialakul feladattudatuk, munkavégzésükben kitartóak.

 Igényesek környezetük rendjére, részt vesznek annak fenntartásában szebbé tételében.

55
15. KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK SZÍNTEREINEK BEMUTATÁSA

15.1.Verselés, mesélés

Alapelv:
- A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik
legfőbb segítője. Életkorilag megfelel az óvodáskorú gyermek szemléletmódjának és
világképének. Ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra
irányított megismerési törekvésekre, visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, feloldást
és megoldást kínál.
- A mondókák, dúdolók, versek az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi
nevelésnek egyaránt fontos eszközei.

Cél:
- az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk
szeretetére nevelés, valamint a multi - és interkulturális nevelés megvalósítása.
- A gyermekek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítása, a pozitív
személyiségtulajdonságok erősítése. Az alapvető helyes viselkedési szabályok
elsajátíttatása, szokássá alakítása.
- Érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd és kommunikációs készség
kialakítása, a gyermeki önkifejezés segítése.

A fejlődés nyomon követése: az érzelmi, értelmi képességek, nyelvi készségek

mutatóinál

A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek

hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek
ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket
nyújtanak.
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős
alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi,
értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és
konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb
érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének
kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást
kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a
szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal
ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított
megismerési törekvésekre.

56
 A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát,
s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven,
belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki
élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő
kombinálása az önkifejezés egyik módja.
A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének
elmaradhatatlan eleme.
Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Feladataink:
 Az irodalmi anyag kiválasztásánál körültekintő, átgondolt, igényes összeállításra
törekszünk. Előnyben részesítjük a magyar népmeséket, a népi dajkai hagyományok gazdag
tárházát, a magyar gyermekköltészet kincseit, de teret adunk a klasszikus és kortárs irodalmi
műveknek is.

 A csoportösszetétel figyelembe vételével, merítünk a roma kisebbségből származó és

migráns gyerekek kultúra kincséből, ezzel elősegítjük a multi és interkulturális nevelés
célkitűzéseit.
 -A verset, mesét, mondókázást napi élményként biztosítjuk minden gyermeknek.
Fontosnak tartjuk a gyermek és a nevelő érzelmi kapcsolatát, az élő mesemondást.
 Megteremtjük a feltételeit a mese, vers, csoportonként változó hagyományai szokásként
való kialakulásának (barátságos, meghitt, hangulatos mesélő, verselő kuckók,,
gyermekeknek szóló könyvek, szép kivitelű kellékek, bábok, mese-verselőhívó jelzések).
 Változatos módszerek alkalmazásával segítjük a gyermeki önkifejezés fejlődését, a saját
vers és mesealkotás folyamatát:
Pl. Mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése,
mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese
kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese
szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy
egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva, ismert mese követésével.
A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása (mesebefejezés rajzzal, tematikus
ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez.)
Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén:
 megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek
kihasználása,

57
 az irodalmi élmény-együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása
(mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi
játékok).

 az anyanyelv gazdagságának ismertetése,

 a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció,
beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra,
verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése).
A képességek fejlesztése:
 Az irodalmi tevékenységek kiemelten fejlesztik a gyermeki fantáziát, képzelőerőt, beleélő-
képességet, elősegítik a belső képek kialakulását, melyeket a gyermek térben és a rajzában
is meg tud jeleníteni.
 Bővül a gyermekek szókincse, fejlődik beszédkészségük, téri, idői, ritmusérzékük, hallási
figyelmük, beszédmegértésük, a cselekménysorrendek követésének képessége.
 Alakulnak az erkölcsi fogalmak (jó-rossz, helyes-helytelen, gonosz-jószívű, lusta-
szorgalmas, stb.), a mesehősök cselekedetei az erkölcsi értékítéletet alapozzák.
 Különösen a mesék segítik az érzelmek differenciálódását, gyógyító erejük van. A
mesélővel a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát. Az egész évi anyag kiválasztásánál
törekszünk arra, hogy anyagunk tartalmát tekintve az évszak hangulatát kifejező, az
ünnepek köszöntését szolgáló, állatokról szóló, tréfás, humoros hangulatú, tündérvilágot
megjelenítő, a mai életet ábrázoló, aktualitásnak megfelelő legyen.
 A mese, vers tevékenység szorosan kapcsolódik szinte minden tevékenységhez, mint pl. az
ének- zenéhez, anyanyelvi és vizuális neveléshez, mozgásos játékokhoz, környezet
megismerésére neveléshez. Az erkölcsi tulajdonságok megalapozásában is igen nagy
szerepe van.
3-4 éves korban
 Mondókák, simogatók, hintáztatók.

 Rövid versek természetről, állatokról.

 Rövid mesék, láncmesék.
A mesék cselekménye egyszerű, érthető, teli ritmikus ismétlődéssekkel. A versek elsősorban népi
mondókákból, állatokról szóló zenei hatású anyagokból állnak.

4-5 éves korban

 Több versszakos mondókák.
 Ismétlésekkel, refrénekkel gazdagított vidám versek.
 Állatokról szóló népmesék, műmesék.

58
 A mese lehet többfázisos szerkezetű állat és népmese. A versek között megtalálhatók a humoros
népi mondókák, csúfolók, kiolvasók és a mai magyar költők versei is.
6-7 éves korban
 Mondókák, kiolvasók, kiszámolók, felelgetők, csúfolók.
 Találós kérdések.
 Több versszakos versek, állatokról, családról.

 Bonyolultabb tréfás állat és tündérmesék, műmesék, folytatásos mesék.

Az állatmeséken és a cselekményesebb népmeséken túl beépülnek a klasszikus tündérmesék a
tréfás műmesék és folytatásos mesék. A versanyag az évszakhoz, néphagyományokhoz a
gyermekek élményeihez, hangulatához igazodik.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

 A vers, mese igényéhez kapcsolódik a bábozás, dramatizálás, improvizálás, stb. ezeket a

gyermekek önállóan is kezdeményezik, szervezik.

 Műalkotásokra érzékeny, befogadó, beleélő, érzelmeket-, képzeletet működtetővé válnak,

képesek szorongásukat oldani, belső élményeiket kiadni.

 Képesek önmagukat életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal jól kifejezni,

gazdag szituatív szókinccsel rendelkeznek.

 A kommunikatív jeleket értve és használva képesek a folyamatos beszédre.

15.2Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

Alapelv:
A zenei anyanyelv megalapozása a személyiségformálás egyik eszköze

Cél:
- A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének és esztétikai
fogékonyságának formálása, érzelmeinek gazdagítása.
- Zenei anyanyelvük alapozása, zenei képességeik, és kreativitásuk alakítása.
- A néphagyományok megismertetése, továbbélésük elősegítése.

A fejlődés nyomon követése: az érzelmi, értelmi, nyelvi, kommunikációs

képességek mutatóinál, ill. a gyermek korának és képességeinek megfelelő zenei
ismeretanyag elsajátításánál

59
Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok,
az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik
zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó
közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás
szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok
és népi játékok, a hagyományok megismerését, tovább élését segítik. Az óvodai ének-zenei
nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv
kialakulását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés,
hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi
nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.
Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta
spontán utánzásával.
Feladataink:
 Az ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal, énekes játékokkal örömet, élményt nyújtunk,
egyben felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenei tevékenységek iránt, formáljuk zenei
ízlését, esztétikai fogékonyságát.
 Személyes példával ösztönözzük a gyermekeket az örömteli éneklésre, dalos játékok
kezdeményezésére, zenehallgatásra.
 Biztatjuk őket az improvizálásra, énekes beszélgetéssel
változatos dallamfordulatok bemutatásával kínálunk mintát.
 Az énekes gyermekjátékok, mondókák, népdalok, gyermek néptáncok, népi játékok és
hozzájuk fűződő szokások, mozgások alkalmazásával segítjük a hagyományok
megismerését, továbbélését.
 Az énekes népi játékok, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások, zenei
képességfejlesztő játékok felhasználásával alakítjuk, fejlesztjük a gyermek zenei
képességeit (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitását.
 .A népi szokásokhoz kapcsolódóan megismertetünk a
gyerekekkel egyszerűbb népi táncmozdulatokat, mozgásokat. / magyar /.
 -Készítünk a gyerekekkel népi hangszereket és ezeket megszólaltatjuk.
 A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai
kisebbségből érkező és migráns gyerekek hovatartozását is.

60
 Az ének zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére:

 Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesednek a zenei

élményekkel.
 Fejlődik a beszéd és zenei hallás:
 Lehetőség nyílik a különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek,
dramatizálás gyakorlására, a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztésére, a hangzók helyes
formálásának gyakorlására, a beszédtechnika fejlesztésére, fogalomalkotásra, szókincsbővítésre, a
beszédhibák javítására. Az egyéni megszólalás bátorodik a természetes játékhelyzetekben
(felelgetős énekes játékok).

A tevékenység szervezeti kereteinek biztosítása:

Zenei nevelésünket kötetlen, valamint kötött formában valósítjuk meg. A zenei képességfejlesztő
játékokat kötetlen jelleggel mikro csoportos formában szervezzük meg. Így az egyéni képességeket
figyelembe véve eredményesen tudjuk fejleszteni a gyermekeket. Időközönként – ünnepre való
készülődés alkalmával-kötött, jelleggel szervezzük az énekes játékokat, gyermektáncokat. Ezt úgy
igyekszünk biztosítani, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élménybeli játékot. A
zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. Azok az énekes népszokások fordulnak
elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak. Kapcsolódnak az
évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

 A gyermekek felfedezik a hangok szépségét, képesek másokkal együtt énekelni, dalos

játékokat játszani.

 Kifejlődik zenei képzeletük, alkotókedvük alapozódik.

 Felismerik a ritmus, tempó, hangmagasság-változásokat, megkülönböztetik a hangszínek

árnyalatait, felismerik és megnevezi a környezet hangjait, zörejeit.

 Esztétikusan, egy ütemben képesek együttmozogni, változatos térformában „táncolni”.

 Önállóan használják a ritmushangszereket.

 Szívesen hallgatnak zenét és fakadnak dalra.

61
15.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Alapelv:
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás
különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való
ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki
alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Célunk:
- A természet szépségéből fakadóan a gyermekek tér -, forma -, szín képzetének
gazdagítása, a szép iránti nyitottság, igényesség, esztétikai érzékenység alakítása.
A vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás pontosabbá tétele.
- A tevékenység örömének biztosítása, az igény kialakítása az alkotásra, az
önkifejezésre a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények
befogadására.

Az egyéni fejlettség nyomon követése: a finommotorika, érzelmi, értelmi

fejlettség mutatóinál

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző
fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi
környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A
gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos
eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény
kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az
esztétikai élmények befogadására.
Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-
plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek
alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a
gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését,
esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a
különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai
alapelemeivel és eljárásaival.

Feladataink:

62
 Segítjük a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődését a gyermeki élmény és
fantáziavilág gazdagításával, a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel.
 Bevonjuk a gyermekeket az esztétikus környezet megteremtésébe, ezzel megalapozzuk az
esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális
esztétikai élmények befogadására való fogékonyságukat.
 Biztosítjuk az alkotáshoz szükséges jó minőségű eszközöket, anyagokat.
 Megmutatjuk, megnevezzük az eszközök használatát, az egyes technikákhoz kapcsolódó
munkafogásokat, megoldásokat, ösztönözzük őket a gyakorlásra, az eszközök célszerű,
biztonságos, takarékos, kreatív használatára.

 Alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával buzdítjuk őket az ábrázolásra,

önkifejezésre.
Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységben:
A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán
beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző
mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az
ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök,
anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése stb.

Képességfejlesztés:
Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai
kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki
élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín
képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti
igényességük alakítását.
Fejlődik látás, vizuális percepciójuk (Vizuális zártság, egészlegesség, időrendiség-ritmus, helyzet-
pozíció, memória, alaklátás, formaállandóság), tapintásos percepciójuk, finommotorikájuk, a
keresztcsatornák működése.

A tevékenység megszervezése:
A gyermekek a kínált ábrázolótevékenységen kívül napi rendszerességgel folyamatosan, szabadon
választhatják a rajzolást, mintázást, kézi munkát, mint speciális játékformát. Tevékenységüket
figyelemmel kísérjük, szükség szerint segítjük, irányítjuk. Fontosnak tartjuk a megfelelő, nyugodt
hely biztosítását az alkotó - alakító tevékenységhez, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad
választás alapján ábrázoló tevékenységet kezdhet. Biztosítjuk a megfelelő minőségű eszközöket,
festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, barkácsoláshoz, ragasztáshoz. Ezek közül a gyermekek
szabadon választhatnak a különböző témák kifejezése során. Az eszközök praktikus, könnyen
elérhető esztétikus elhelyezésével ösztönzően hatunk a gyermekre. A díszítőtevékenység formái
közé az ismert és hagyományos díszítő elemeket gazdagítva beépítjük

63
 a hagyományápolás díszítő elemeit. A rajz, a festés és a kézimunka mellett megjelennek a népi
kismesterségeket őrző technikák is.
Hagyományőrző elemek:
 A népi kismesterségek technikái: kézi szövés alapelemei, fonás, tojás írókázás, berzselés,
textilbatikolás, hímzés, agyagozás, sókerámiázás. Játékeszközök készítése természetes anyagok
felhasználásával, pl. rongybaba, csutkababa készítés, termésfigurák, bábok, stb.
 Jeles napok "jelképkészítő" technikái: ünnepekhez kapcsolódó jelképek közös készítése, pl.
lampionok, Adventi koszorú készítés, mézeskalács gyúrás, sütése, díszítése, gyertyaöntés, Luca-
búza vetése, Farsangi maszk, Kisze-báb készítés, tojásfestés, tojásfa díszítés, Májusfa díszítés.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

 A gyermekek képessé válnak mondanivalójuk vizuális megjelenítésben való kifejezésére.

 Környezetük iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válnak.

 Kialakult esztétikai érzékük alapján képesek a szép meglátására.

 Formagazdagon építkeznek, változatos eszközöket használnak.

 Képesek szóban kifejezni véleményüket a látott alkotásokról.

15.4. Mozgás

Alapelv: A test és a szellem azonos értékű fejlődésével teremtődik meg a lélek harmóniája.

Cél: A gyermek mozgásigényének kielégítése, testi képességeinek, finom és

nagymozgásainak, mozgáskultúrájának fejlesztése, egészségének megóvása.

Az egyéni fejlődés nyomon követése: a mozgásfejlettség mutatóinál.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó

mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának,
formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-,
helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a
mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és

64
 örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges
elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a
kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek
befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos
szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik,
kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.
A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az
irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb
tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép,
önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés,
kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére.
A játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az
egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket
és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű
alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

Az óvodáskorú gyerek lételeme a mozgás, ezért a tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges

életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök
nélkül, spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján -az egyéni
szükségleteket és képességeket figyelembe véve- minden gyermek számára lehetőséget kell
biztosítani.
A mozgástanulás szempontjából az óvodáskor a legfontosabb időszak, mivel ez a korosztály a
legfogékonyabb a pszichomotoros tanulásra.
A torna, a mozgásos játékok
 fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás,
dobás), testi képességeit (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség),
 kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, az egyes
szervek teljesítőképességét, fontos szerepük van az egészség megóvásában, felerősítik s kiegészítik
a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását.
 A mozgáskultúra fejlesztése mellett fejlesztik a térben való tájékozódást, a testséma-testkép
kialakulását, a finommotorikát, a helyzetfelismerést, a döntést, az alkalmazkodóképességet, a társra
való figyelést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását

Feladataink:

 Megfigyeljük, megismerjük gyermekeink mozgásigényét, fejlettségét, terhelhetőségét.

65
 A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével igyekszünk kielégíteni
mozgásigényüket, illetve ösztönözzük gyermekeinket a mozgásra az egyéni lemaradásokat
kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.
 Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségeket biztosítunk a mindennapos
mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos mozgás, testnevelés, szabad
mozgáslehetőségek kihasználása).
 A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával elősegítjük a gyermek én-
határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képességének
fejlődését.
 Tervezésünk során figyelünk arra, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő
mozgásos feladatot, ügyelünk arra, hogy a kötelezőség ne jelentsen kényszert számukra.
 Tevékenységeinkben kiemelt szerepet kapnak a mozgásos játékok. Fő szempontunk, hogy
a tudatos fejlesztés mellett a játék frissítő, jó hangulatot keltő legyen. A játékok
tervezésénél szempont, hogy kapcsolódjon az adott fejlesztési terület anyagához, kellően
előkészítse a gyakorlatsort.
Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben:
 A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének, a szókincs, az elvont gondolkodás, a
keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.
 Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása.

A mozgásfejlesztés formái:

 A szabad játék, spontán, természetes mozgás

 Mindennapos mozgás

 Szervezett testnevelés
Mozgásfejlesztő programunk nem csak a testi képességek fejlődését segíti elő, hanem a későbbi
tanulási zavarok megelőzését is szolgálja.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
o Az egészségesen fejlődő gyermekek szeretnek mozogni, mozgásigényük-életvitelük
részévé válik.
o A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, összerendezett mozgása
alakulóban van, kialakul testsémájuk, mozgásukat képesek irányítani, finommotoros
fejlettségük révén felkészülnek az írás tanulására.

o Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

o Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok végzésekor,
kialakul egészséges versenyszellemük.

66
 o Akaratuk, bátorságuk, önuralmuk, figyelmük és egyéb jellembeli tényezőik
megerősödnek.

o Mozgásos játékokat önállóan kezdeményeznek, esetleg szerveznek is.

15.5. A külső világ tevékeny megismerése:

A természeti, emberi és tárgyi környezet megismerése, mennyiségi és formai összefüggéseink

megtapasztalása

Alapelv:
- A környezet megismerésében a tapasztalás és tevékenykedés elsődlegessége,
hozzáállásban pedig a környezet megóvásának és megbecsülésének attitűdje.

Cél:
- A gyermekek fejlettségüknek megfelelően szerezzenek minél több sokoldalú,
élményszerű tapasztalatot szűkebb természeti, emberi, tárgyi környezetükről mozgással,
cselekvéssel, a különböző érzékelő funkciók együttműködésével.
- Ismerjék meg szülőföldjüket, az ott élő emberek, a táj, a helyi hagyományok,
néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek
szeretetét, védelmét.
- Ennek során jussanak birtokába matematikai tartalmú tapasztalatoknak,
ismereteknek, s azokat tevékenységeikben alkalmazzák.
- Pozitív tapasztalatokon, ismereteken nyugvó környezetkímélő, természetszerető
magatartásuk alakuljon.

A fejlődés nyomon követése: az értelmi, anyanyelvi fejlettség mutatóinál

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb

természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság
felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz,
tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a
környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz
szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és
néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek
szeretetét, védelmét is.

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak,

ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a

67
mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-
és mennyiségszemlélete.
Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny
megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és
szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel
szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési
képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a
fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos
magatartásformálás alapozására, alakítására.

Feladataink:
 Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a természetes és mesterséges környezet iránt.
 Lehetőséget teremtünk a folyamatos és alkalmi, spontán és szervezett megfigyelésekre, az
élményszerű tapasztalásra, kísérletezésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel
szokásainak alakítására. Ehhez elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítunk. (A
tervezhető tartalmakat, témákat a négy fő elem és az évszakok aktualitása egységében
tekintjük.)
 Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek már meglévő tapasztalatainak felhasználására, azok
rendszerezésére, eljuttatva őket bonyolult összefüggések, következtetések felismeréséhez.
 Pozitív szerepeket, magatartási mintákat adunk, viselkedési stratégiákat közvetítünk és
biztosítjuk azok gyakorlását természetes élethelyzetekben.
 Az élőlények szeretetére, óvására biztatjuk a gyerekeket, megalapozzuk természetvédelmi
szemléletük kialakulását.
 A gyalogos közlekedés során gyakoroltatjuk, elsajátíttatjuk a helyes közlekedési
szabályokat.
 A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett
gazdagítjuk a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeit, problémahelyzetek
megteremtését.
 Változatos lehetőségeket biztosítunk a környező világ formai, mennyiségi viszonyainak
megfigyelésére, komplex, tevékeny megtapasztalására, a téri és síkbeli tájékozódás
gyakorlására (hasonlítgatás, összegyűjtés, szétválogatás, rendezés, párosítás, formák,
időbeliség, mennyiségi, alaki, nagyságbeli viszonyok, szimmetria…).
 Fontosnak tartjuk az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozását,
problémahelyzetek mérlegelésének lehetőségét a környezet alakításában, a cselekvéses
tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzését, irányított és spontán megfigyelésekből
adódó vélemények cseréjét.
 A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követjük, biztosítjuk a differenciált fejlesztést.

68
Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében:
Természetes módon valósítjuk meg a beszéd fejlesztését a megtapasztaláson alapuló megismerés,
információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és
minőségi gyarapításával, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítésével, új
fogalomrendszer kialakításával, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálásával, a kontextusos beszéd
gyakorlásával.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

 A gyermekek bekapcsolódnak a környezeti tevékenységekbe, a természetes környezethez

való viszonyulásukat pozitív attitűd jellemzi.
 Meg tudják különböztetni az évszakokat, a napszakokat, ismerik azok jellemzőit.
 Ismerik a környezetükben levő növényeket, állatokat, tudják azokat csoportosítani
különböző szempontok alapján.
 Ismerik az időjárás és öltözködés változásainak és az élőlények fejlődésének
összefüggéseit.
 Szeretik és védik a természetet, a növényeket, állatokat.

 Ismerik szűkebb környezetüket, lakóhelyüket, annak jellegzetességeit, intézményeit.

 Értik a család fogalmát, ismerik lakcímüket, szüleik foglalkozását, be tudnak mutatkozni.
 Rendelkeznek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvásához
szükséges magatartási formákkal és szokások ismeretével.
 Ismerik testüket, igényesek a tisztaságra.
 Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlatot szereznek az elemi közlekedési szabályok
betartásában.
 Felismerik a mennyiségi, alaki, formai, színbéli, nagyságrendi és téri viszonyokat, elemi ok-
okozati összefüggéseket, alakul számfogalmuk, ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-és
mennyiség-szemléletük. A gyermekek a tárgyakat meg tudják számlálni, 10-es számkörben
tudnak összehasonlítani mennyiségeket megadott és önállóan képzett szempontok szerint
becsléssel, párosítással.
 Megkülönböztetik a téri irányokat, értik és helyesen használják a névutókat.
 A néphagyományőrzésből és a természetközelségből fakadó élmények eljuttatják a
gyermekeket a természettel való együttélés harmóniájához és a hagyomány tiszteletéhez.

69
16. TEVÉKENYSÉGEK ÉVSZAKOK SZERINT

ŐSZI ÉVSZAK
ÓVÓNŐ Tartalmi és szervezési Az őszi évszak megfigyelése, séták szervezése,
feladatai eszközök előkészítése, kerti szerszámok, szüretelő
edények, ollók, stb. A termések feldolgozásához hely
és eszköz. A sportjátékokhoz megfelelő terep
kiválasztása.

A külső világ tevékeny Séta az óvoda körül, az erdőben, a réteken.

megismerése Tájmegismerő túrák a családokkal. Az udvar őszi
rendezése, veteményeskerti munkák, betakarítás.
Közös termések gyűjtése otthon, erdőn, mezőn, Szüret
a családoknál, kukoricatörés, dióverés.
Szüreti felvonulásra készülődés, mustkészítés.
Az összegyűjtött eszközök elrendezése.
Befőzés, gyümölcsaszalás, saláták készítése.
Évszakfal, terméssarok készítése, élősarok, stb.
Gyermek
A Mese-vers Népi játékos mondókák, hintáztatók, ringatók, altatók,
kiszámolók, őszi mondogatók.
játékban
Népmesék, halmozó mesék, évszakhoz kapcsolódó
mesék.

Ének-zene Őszi szüretelő játékok, dalok

Zenehallgatáshoz helyi, környékbeli népdalok.

Kézimunka Levélpréselések, nyomatok, ragasztások, termések

rakosgatása, képalkotások, őszi gyümölcsök, termések
mintázása, festése. Élményrajzok, festések a szüretről,
népi motívumok rajzolása. Természetes anyagokból
játékok készítése, makkból, gesztenyéből figurák.
Kukoricából csuhé és csutka játékok.

Dióhéjból katica, teknősbéka, pengettyű, zöldségekből

bábok
Tökből lámpás

Mozgás Lovacskázók terméslovakkal, küzdőjátékok,

labdajátékok, ügyességi játékok.

70
TÉLI ÉVSZAK

ÓVÓNŐ Tartalmi és szervezési A téli évszak megfigyeléseihez séták szervezése,

feladatai madáreleség gyűjtése, hólapátolás, hó seprés.
Anyagok gyűjtése, rongyok, gyapjú, agyag, szalma,
tejfölös poharak, búza, cseresznye, meggyfaág, stb.
Ajándékok készítéséhez anyagok beszerzése.
Lucázáshoz eszközök készítése. Mikulás ünnep
szervezése. Népi kismesterségek: szövés, agyagozás.
Karácsonyi előkészületek különböző anyagok
beszerzése. Adventi koszorúhoz, ünnepi asztalhoz,
pásztorjátékokhoz, karácsonyfadíszekhez.
Munkadélutánok Karácsony, Farsang előtt. Farsangi
díszek, álarcok, jelmezek készítése, kellékek gyűjtése.

Gyermek A külső világ tevékeny Téli séták a környező természetben. Madáretetés az

megismerése erdőben, az óvoda udvarán. Játék az őszi termésekkel.
a Borbála napon cseresznye, vagy almafaág vízbe
játékban helyezése. Luca napi búzavetés. András nap után
adventi koszorú készítése. Karácsonyra
mézeskalácssütés, ajándékkészítés, szaloncukorfőzés.
Ajándékkészítés a szülők bevonásával. Farsangi fánk
sütés.

Mese-vers Ölbe vevős mondókák, lovagoltatók, időjóslók.

Lucázó versek,

Kézimunka Népi kismesterségek

Agyagozás, figurák, plakettek, díszítések
Fonás, szövés, varrás, rongybabázás
Szalmadíszek, kukoricafüzér, gyertyaöntés,
karácsonyi ajándék.
Élményrajzok, festések a jeles napok és téli örömök
emlékeiből.
Farsangi álarcok, maszkok

Mozgás Téli játékok, hólapátolás, hó-várépítés,

szánkózás

71
TAVASZI ÉVSZAK

ÓVÓNŐ Tartalmi és szervezési A tavaszi évszak megfigyeléseihez: séták szervezése,

feladatai szántóföldek, parasztházak megfigyelése. A tavaszi
hajtatásokhoz való előkészületek, kerti munkák
megkezdése. Népi motívumok gyűjtése: tejfölös
poharak, rongyok, magok. Húsvéti előkészületek,
tojás, méhviasz, hagymahéj, zöld levelek gyűjtése,
íróka készítése. Locsolkodáshoz való készülődés.
Majális szervezése, szalagok, botok, lombos ág.
Pünkösdöléshez eszközök gyűjtése. Gyermek napi
előkészületek

Gyermek A külső világ tevékeny Túrázás, határjárás, a közvetlen környezetben.

megismerése Veteményezés, kerti munkák, palántázás. Élő
a sarokban hajtatások, rügyeztetések, ültetések.
Szántóföldi munkák megfigyeltetése. Növényekből
játékban
játékkészítés, fűzfából, bodzából. Faültetés a Föld
napján, Madarak napján madáritató készítése.
Tájházak, múzeumok, népi kismesterségek látogatása.
Húsvéti előkészületek, nagytakarítás a csoportokban,
locsolkodás. Májusfaállítás az udvaron.
Pünkösdöléshez játékeszközök készítése.
Játszódélutánok gyerekekkel, szülőkkel.

Mese-vers Tavaszköszöntő, tavaszhívogató, mondókák. Húsvéti

mondókák, locsolók. Mozgásos játékokat kísérő
különböző mondókák.
Évszakhoz kapcsolódó mesék.

Ének-zene Tavaszi játszók, dalos játékok, zöldág-járás,

tekeredők, fogyó-gyarapodó játékok. Tavaszköszöntő
majális dalok. Pünkösdölő játékok. Zenehallgatás: az
ünnepkörhöz illő helyi népdalok.

Kézimunka Díszítő munkák, virágozások, vágások, agyagozás,

festés. Tojásdíszítés méhviasszal, festéssel,
karcolással. Batikolás levél, fűzfa rátéttel. Festés
hagymahéjban. Élményrajzok az ünnephez
kapcsolódóan.
Májusfa, májusi koszorú. Papírsárkány készítés,
szövés, gyékényezés.

Mozgás Hintajátékok, labdajátékok, fogócskák, bújócskák,

gyermeknapi vetélkedő játékok, népi játékok
gyerekekkel, szülőkkel. Sárkányeregetés, kirándulás.

72
NYÁRI ÉVSZAK

ÓVÓNŐ Tartalmi és szervezési A nyári évszak megfigyeléseihez séták, tájmegismerő

feladatai kirándulások, gyűjtő utak előkészítése. Népi
kismesterségek gyakorlásához eszközök beszerzése,
agyag, gyapjúfonalak, madzagszövő, udvari
szövőszék.
A mozgásos népi és sportjátékokhoz hely és eszköz
biztosítása. Lakodalmas játékokhoz eszközök,
kellékek gyűjtése. Összegyűjtött növények
raktározása, előkészítése a feldolgozáshoz.

Gyermek A külső világ tevékeny Séták erdőben, mezőn, távolabbi tájakon,

megismerése túranapokon. Tájmegismerő kirándulások. Aratásnál
a kalászgyűjtés, búzakoszorú készítés, kenyérsütés.
játékban Aszalás, befőzés, savanyítás, lekvár főzés.
Növényekből játékkészítés, ismerkedés a
vízinövényekből készíthető játékokkal.
Gyógynövény gyűjtés.

Mese-vers Névcsúfolók, lakodalmas csújjogatók, főzőcskézők,

állatokat idéző kiolvasók. A természet jelenségeiről
szóló mondókák. Az évszakhoz kapcsolódó
népmesék.

Ének-zene Tavaszi „játszó” dalos játékok felelevenítése.

Lakodalmas játékdalok, leányjátékok. Környékbeli
népdalok énekelgetése.

Kézimunka Az év közben alkalmazott technikák és a különböző

manuális tevékenységek gyakorlása. Nyári színek
alkalmazása. Népi kismesterségek gyakorlása
szabadban, természetben fonás, varrás, szövés,
rongybabázás, sárkánykészítés.

Mozgás Ügyességi sport és küzdőjátékok

Sárkányeregetés
Futás akadályokkal nehezítve
Kötélhúzás, karikajátékok
Nyári túrák

73
17. AZ ÓVODA ESEMÉNYEI, HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, JELES NAPOK

17.1. Az Óvoda hagyományőrző eseményei

Esemény helyszín eszköz

Szilva v. diószedés Kert, Udvar, Kosár, vödör

Szőlőhegy

Szőlőszüret Szőlőhegy Vödör -

Kukoricaszedés Kert Megfelelő ruha, cipő

Tök jó nap Óvoda Sütőtök, dísztök, termény tök

felhasználásával
Október 23. Óvoda Zászlók

Mikulás Óvoda Mikulás jelmez, kellékek

Lucázás Óvoda Edény, búzamag, víz

Borbála ág hajtatás Óvoda Almafa, vagy cseresznyefaág víz

Mézeskalácssütés Óvoda A szükséges anyagok

Advent, Karácsonyvárás Templom, Óvoda Ünneplő ruha és a műsorhoz

szükséges kellékek
Karácsonyköszöntés Óvoda Ünneplő ruha, készített ajándék
Pásztorjáték

Hóemberépítés Óvoda udvara Megfelelő ruházat, kellékek

Farsangolás Óvoda Jelmezek, zene

Március 15. Óvoda, faluház Ünneplő ruha

Nemzetiségek napja, szlovák, Óvoda- Szlovák népviselet, hanganyag

német dalok, versek, ételek szülők, támogatóink
Kirándulás Budapest Budapest Autóbusz
Tropicárium és vagy Állatkert
Húsvéti locsolkodás Óvoda Kölnivíz

Buzsáki Tulipán nap-hét Faluház, Óvoda A szükséges anyagok

74
 Anyák napja Óvoda Ünneplő ruha, virág

Ballagás - Évzáró Óvoda Ünneplő ruha

Kirándulás-kisvasút Megbeszélés szerint Megfelelő ruházat

Csisztapuszta- Balatonfenyves
Születés- és névnapok Csoportszoba Lisztgyurmából készült torta
gyertyával

A Magyar Nemzeti Balatonlelle Autóbusz

Nagycirkusz

Az óvodai programunk egyik specifikuma „a család és a támogatók bevonása az óvodai életbe”.

75
Ebben a megközelítésben jelentőséggel bír a rendezvények, ünnepek szervezése, hagyományok
megőrzése a hagyományos kapcsolati formákon túl a szülők, családok teljes aktív közreműködése
mellett, teljes bevonásukkal valósuljon meg. A szülők, családok legyenek részesei a történéseknek.
A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok
közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és
folytonosságot teremt a gyermekintézmény mindennapi életében. Intézményünk tudatosan ápolja,
őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. Hagyományként szeretnénk bevezetni az óvoda
támogatóinak és a nemzetiségként a községben élő szülőknek a bevonását is programjainkba.
Fontosnak érezzük a községen kívüli programok bővítését is, amely jelentősen elősegíteni a
gyermekek szocializációját valamint bővítené ismereteiket is.

Az intézmény eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó

hírnevének megőrzése, az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az intézményben
az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat
ápolva kerül meghatározásra.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, a nevelőtestület az éves

munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre való színvonalas
felkészítés és felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes
terhelést adjon a pedagógusnak és a gyermekeknek egyaránt.

A nemzeti ünnepélyek és megemlékezése rendezése és megtartása a gyermekek nemzeti

identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti.

Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálást, a
közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége.

Intézményi szintű ünnepélyek:

 Október 23. Ünnepi jelkép csak külsőségekben.

 Mikulás: Az óvodában szülői részvétellel.
 Karácsony: Ünnepi készülődés, dekoráció, fenyőfadíszítés és gyertyagyújtás, műsor.
 Farsang: Óvodánkban a szülők részvételével.
 Március 15. Ünnepi díszítés, közös megemlékezés.
 Anyák napja: Dekoráció és ajándékkészítés, egységes virág. Anyák, nagymamák
jelenlétével.
 Gyermeknap: A dolgozók, szülők bevonásával.
 Születés- vagy névnap: Szülőkkel történő megbeszélés szerint.
 Ballagás- Évzáró: Vendégek, dolgozók részvételével.

76
18. INKLUZÍV (BEFOGADÓ) PEDAGÓGIÁVAL AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS

18.1.A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő
időtartamú és minőségű óvodáztatásuk. A hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű,
a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket
partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való
együttműködés az otthon, és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti
kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és
képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.
Alapító okiratunknak, a pedagógiai programunknak megfelelően mindennapi gyakorlatunkba
beépült a tudatos, tervszerű, egyénre szabott képességfejlesztő munka, mely alapját képezi a sikeres
iskolai előmenetelnek. Az egyéni fejlesztést végző kollégák, fejlesztési tervet készítenek, naplót
vezetnek munkájukról, a gyermekek egyéni fejlődését a Fejlődési naplókban dokumentálják.
Az intézményre ható társadalmi változások arra késztetnek bennünket, hogy újra és újra
felülvizsgáljuk, súlypontozzuk feladatainkat, hiszen térségünkből egyre magasabb arányban
érkeznek óvodánkba a halmozottan hátrányos helyzetű, és roma származású gyermekek, akik
esetében fontos annak elérése, hogy minél korábban (3-4 éves korban) részesüljenek az integrált
óvodai nevelésben, korai fejlesztésben szegregáltságuk csökkentése, valamint felzárkóztatásuk
érdekében.

18.2.A roma etnikumból származó gyermekek integrált nevelése

Mint ahogy társadalmunk lakossága sokszínű kulturáltságban, anyagi lehetőségeiben, nemzeti és

etnikai hovatartozás tekintetében, ez a sokszínűség jellemzi az óvodánkba járó gyermekek családi
hátterét is. Többségük hátrányos szociális környezetben él.
Elveink:

Humanizmus.
A közvetlen pedagógiai környezet, óvodapedagógusaink és az óvodánk alkalmazotti köre
érzékenyen, nyitottan közeledik a roma családok gondjai, problémái felé.
A veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete:
A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között.

77
 A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése:
Óvodai nevelésünk a gyerek-centrikusságot helyezi a középpontba oly módon, hogy a gyermek
szükségleteiből indul ki.
A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel biztosítása:
Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben a
gyermeket elsősorban, mint embert tekintjük. Olyan célokat és feladatokat határoztunk meg,
amelyek kellő segítséggel, megtámogatottsággal és egyénre tervezett fejlesztő munkával a roma
gyerekek számára is teljesíthetők.

 A másság tisztelete.
 Esélyegyenlőség:
 Pedagógiai munkánk hatékony végzése során az egyenlőtlenségek felszámolására törekszünk.
 A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása:
 Minden gyerek másként eredményes az egyéni haladásban.
 A tudáshoz való jog érvényesítése:
 Az elvek megfogalmazásán túl, a roma gyerekeket a tudáshoz, mint a kompetencia egyik
összetevőjéhez kívánjuk juttatni.
Célunk:
 A családi nevelés esetleges hiányainak kompenzálása.
 A család valamennyi tagjának segítése a többségi társadalom érték- és normarendszeréhez való
minél sikeresebb alkalmazkodásában.
 A gyermekeknek - beilleszkedésük során - szeretet és biztonságérzet biztosítása, éreztetve, hogy
a „másságot” elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, ezzel megalapozzuk érzelmi kötődésüket az
óvodához, ösztönözzük társas kapcsolataik pozitív alakulását.
 A gyermekek identitástudatának megalapozása, megőrzése, a szociokulturális hátrányok
csökkentése, s az együttnevelődés folyamatában a másság iránti tolerancia, megbecsülés
kialakítása.
Feladataink:

A gyermekek személyiségének megismerése, az esetleges lemaradás területeinek, mértékének

megállapítása.
A családi nevelés jellemzőinek megismerése. (A gyermekek óvodai nevelését meghatározza az
eredet, a beilleszkedés foka, az életvitel, a szülők iskolázottsága, munkavállalása. Tudnunk kell,
hogy a gyermeknek hogyan teltek életének első évei. Mindez fontos a családi házzal való
kommunikáció, együttműködés szempontjából is.)

78
 A családi nevelési környezet, és az óvodai pedagógiai környezet közös pontjainak megkeresése,
tudatosítása a saját pedagógiai gyakorlatban, és közvetítése a családok felé.
 Körültekintő testápolási, higiénés, öltözködési szokások alakítása, az étkezési kultúra alapozása.
 A gyermekek sajátosságai közül a jó elemek kiemelése, ezen elemek terén elért eredményeik,
sikereik felhasználása a kevésbé sikeres területek fejlesztésében.
 Az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének kialakítása.
 A másság tiszteletben tartása, az identitás alakítása. Az előítélet-mentes pedagógiai környezet
kialakítása.
 A képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése, szervezése, melynek során azt is
lehetővé kell tenni a roma gyermekeknek, hogy gondolataikat oly módon fogalmazhatják meg,
ahogyan számukra az leginkább kifejező.
 Az óvodai nevelés tevékenységrendszerével olyan tudástartalmak átadása, amelyek
felszámolják a nem kompatibilis előzetes ismereteket, új ismereteket emelnek be a nevelési-
oktatási folyamatba.
 Nyelvi képességek, a kommunikáció fejlesztése.
 Erkölcsi, kulturális értékek megismertetése, a magántulajdon tiszteletben tartásának erősítése,
helyes viselkedésminták kialakítása a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére.

A roma gyermekek óvodai nevelése:

Első lépésnek tartjuk a szülők megnyerését az óvodai neveléshez, az esélyegyenlőség

megteremtéséhez. Hangsúlyozzuk, hogy képesek vagyunk a másság tolerálására, ezt közvetítjük a
gyermekcsoport és a szülők felé. Ezt tapasztalhatja valamennyi szülő az óvoda különböző
rendezvényein, szülői értekezleten, kirándulások alkalmával stb.
Az óvodai nevelésben a szülők érdekét, jelenlétük biztosítását természetesnek, sőt kívánatosnak
tartjuk. A nevelésben együttműködő szülők segítségünkre vannak a csoportközösség
szervezésében, a gyermek fejlődésének elősegítésében, az identitás megalapozásában,
fejlesztésében.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
 A gyermekek természetes módon kezelik egymás különbözőségét, kialakul bennük a
pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája iránt.
 Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően olyan szókinccsel rendelkeznek,
amely lehetővé teszi, hogy az óvodai nevelés során megszerzett tudást, ismereteket
közvetítse.

79
  Ismereteik, tapasztalataik bővülnek, rendeződnek, készségeik, képességeik fejlődnek,
tájékozódni tudnak kommunikációs helyzetekben.

 Ismerik az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és

játékokat.
 Kialakulóban lévő identitásukból fakadóan büszkén vallják származásukat.

A migrációs populációból érkező gyermekek integrált nevelése

A nem magyar állampolgárságú gyerekek óvodai jelenlétére fel kell készülni intézményünknek,
hiszen településünkön, ha kis számban is, de megjelentek a különböző országokból, kultúrkörökből
érkező családok. A gyerekek nyelvi, kulturális háttere, családi és intézményes nevelési előzménye,
ha már jártak óvodába, akkor a korábbi óvodai szocializációs szintje, valamint ezek
személyiségükre gyakorolt együttes hatása más-más kiindulási alapot nyújt. A befogadásra kerülő
kisgyerekek tapasztalati világa, élmény anyaga, tudásszintje, képessége is természetes módon eltér
a magyar anyanyelvű társaiktól. Mindezek megismerésére az óvodapedagógusnak nagy hangsúlyt
kell fektetnie.
Elveink:

A veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete.

A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között.
A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése.
Óvodai nevelésünk a gyerek-centrikusságot helyezi a középpontba oly módon, hogy a gyermek
szükségleteiből indul ki. Kultúrájuk megismertetésével csökkenteni kívánjuk a bevándorló
gyermekek testi, lelki, szociális előítéletekből származó kirekesztettség érzését.
A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel biztosítása.
Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben a
gyermeket elsősorban, mint embert tekintjük. Olyan célokat és feladatokat határoztunk meg,
amelyek kellő segítséggel, megtámogatottsággal és egyénre tervezett fejlesztő munkával a
bevándorló gyerekek számára is teljesíthetők.

A befogadó ország gyermekeit megillető jogok garantálása a bevándorló gyerekek számára.

Multikulturális szemlélet.
Értékként kezeljük a gyerekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket.
Célunk:
Nyitottság az inkluzivitás iránt.

80
 A gyermekeknek - beilleszkedésük során - szeretet és biztonságérzet biztosítása, éreztetve, hogy
a „másságot” elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, ezzel megalapozzuk érzelmi kötődésüket az
óvodához, ösztönözzük társas kapcsolataik pozitív alakulását.

A multikulturális nevelés megvalósítása.

A sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igények,
szükségletek, a plurális értékek figyelembe vétele.
A bevándorló gyerekek nyelvi és kulturális integrációja a teljes nyelvi és kulturális beolvadás
megakadályozásával.

Nyitott és megértő viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt.

Az óvodai nevelés változatos tevékenységformáinak felkínálásával, a felnőtt beszédpéldájával a
magyar nyelv értékeinek közvetítése a migráns gyerekek számára, a befogadó ország értékeihez
való pozitív kötődés kialakítása.
Feladataink:
 A gyermekek befogadása és beilleszkedésének segítése kiterjesztve a családra, szükség esetén a
családsegítés, gyermekvédelem, szakszolgálatok képviselőinek bevonásával.
 A nevelési folyamat során, a tevékenységek megszervezésekor a gyerekek anyaországáról olyan
tudáselemek (hagyomány, zene, szokások stb.) közvetítése, amelyeket a magyar anyanyelvű
gyerekek is megértenek, és kötni tudnak a már meglévő magyar vonatkozású ismereteikhez. A
kompetencia alapú óvodai programcsomag tevékenységeivel, a művészetek eszközeivel a magyar
óvodapedagógia értékeinek, és a magyar kultúra értékeinek közvetítése saját élményű
tapasztalatszerzéssel, mozgósítva a gyermekek érzelmeit.

 Az előítéletek felszínre törésének kompenzálása differenciált feladatadással, változatos

csoportformák alkalmazásával a csoportközi kapcsolatok fejlesztésével, a csoportkohézió
növelésével.

 Az egyenlőség pedagógiájának megvalósítása: minden gyermek érezze: fontos számunkra,

kíváncsiak vagyunk az élményeire, a kérdéseire.
 Oldott, feszültségmentes beszélő környezet megteremtése, ingerek közvetítése, amely növeli a
nem magyar ajkú gyerekek beszédbátorságát és fejleszti nyelvi kifejezőkészségüket, verbális és
nem verbális képességeiket. A nyelvelsajátítás vonatkozásában is érvényesíteni szükséges a
differenciálást, az egyéni képességek fejlesztését.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
 A gyermekek természetes módon kezelik egymás különbözőségét, kialakul bennük a
pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája iránt.
 Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően olyan szókinccsel rendelkeznek,
amely lehetővé teszi, hogy az óvodai nevelés során megszerzett tudást, ismereteket
közvetítse.

81
  Tájékozódni tudnak kommunikációs helyzetekben.

 Ismerik az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és

játékokat.

 Identitásukból fakadóan büszkén vallják származásukat.

18.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Óvodai nevelésünkben a következő fogyatékossági területeket tudjuk felvállalni, úgy, mint az

enyhe értelmi, beszéd, és pszichikus zavarral küzdő. Olyan súlyossági fokban, amelyben a gyermek
még nevelhető integrált közösségben.
- Az illetékes szakértői bizottságok szakvéleményével, és intézménykijelölő határozatával
kerülnek intézményünkbe.
- Lehetőség szerint egy csoporton belül a sérült gyermekek más-más fogyatékossági csoportba
tartoznak.
- Fontosnak tartjuk a csoport, és a szülők felkészítését az együttnevelésre.
Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára
szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános
célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az
alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A
sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és
segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során
a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.
A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és
eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák
meg. Az óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni
fejlesztést igényel.
Elveink:
 Az óvodapedagógusok, és az óvoda dolgozóinak érzelmi azonosulása az együttneveléssel, az
SNI gyermekek jelenlétének természetes elfogadása óvodánkban.
 A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel biztosítása.
 Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben a
gyermeket elsősorban, mint embert tekintjük.
 A veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete.
 A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között.

82
 Az SNI gyermek joga sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális
életmóddal jár együtt.
 Az integráció gyakorlati megvalósítása az adaptivitás, és a teljesség szemléletében.
 A részleges zavart szenvedett, és/vagy késve jelentkező képességek fejlesztésének segítő,
támogató szemlélete.
 Szükségleteik felé értő figyelemmel fordulás, a fejlődési feltételek megteremtése.
 A gyermekek képességstruktúrája a különböző területeken, más-más szinten állhat, e szintek
ismerete képezi az egyéni bánásmód, differenciálás, a feladatorientált fejlesztés alapját.
 Célunk:
 hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek.
 a sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának,
együttműködésének fejlesztése integrált óvodai csoportok keretén belül,
 a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai épüljenek bele nevelési
gyakorlatunkba,
 az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, nevelésük, fejlesztésük ne
terhelje túl őket, a számukra megfelelő területeken valósuljon meg.

Feladataink:
 A szakvélemények áttekintése, melyek segítségével megismerhetjük a sajátos nevelési igényű
gyermeket.
 A tárgyi feltételek biztosítása.
 A sajátos nevelési igényből eredő speciális fejlesztőprogram elkészítése, s a tevékenységek
megszervezése szakember bevonásával.
 A speciális tevékenységek beépítése a napi életritmusba.
A nevelésben részt vevő személyek intézményünkben:
- óvodapedagógusok,- pszichológus, - logopédus,- dajka.
Tárgyi feltételeink:

A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik.

 nagyméretű tükör,- egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör,- mozgásfejlesztést segítő eszközök,
 finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok,- értelmi fejlesztést segítő
eszközök.
Az integrált nevelés során elvárt eredmény:

83
 o Az integrált nevelés eredményeként a sérült gyermekek váljanak képessé a
közösségbe való beilleszkedésre, iskolába lépésre.
o Olyan szemléletformálás, mely a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt biztosítja a
„másság” elfogadását, tolerálását.

18.4. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő

gyermekek nevelése

Óvodánkban egyre nő az olyan gyerekek száma, akiknek a későbbiekben nehézséget jelent az alap-
kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) elsajátítása.

A problémák létrejöttének oka:

 beilleszkedési zavar,
 magatartási rendellenesség, viselkedési problémák,
 a figyelem különböző zavarai, tanulási nehézség.
A fenti problémákkal küzdő gyermekek vizsgálatát és szakvéleményezését az Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat készíti el. Intézményünk a szakvéleményben megfogalmazott feladatok alapján
végzi a problémás gyermekek fejlesztését integrált óvodai csoportokban.
A fejlesztés célja:

Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése.

Feladataink:
 A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, vagy tanulási nehézséggel küzdő
gyermekek „másságának” elfogadtatása, kezelése.
 A másságot elfogadó környezet megteremtése.
 A problémás gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének
fejlesztése.
 Egyénre szabott fejlesztő programok készítése.
 A gyermekek egyenetlen fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése,
differenciált foglalkozás.
 A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése.
A fejlesztésben résztvevő személyek:
- Óvodapedagógusok, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus.

84
Az integrált nevelés során elvárt eredmény:
Az integrált nevelés eredményeként a gyermekek váljanak képessé a közösségbe való
beilleszkedésre, alakuljanak ki a sikeres iskola alkalmassághoz szükséges
személyiségtulajdonságai, készségei, képességei.

18.5. Kivételes képességű, tehetséges gyermekek

18.5.1. intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló:
matematikai, nyelvi stb.)
18.5.2. művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)
18.5.3. pszicho motoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)
18.5.4. szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés:

A tehetség felismerése:

- a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés /tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával

kezdődik
- a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet

A tehetségfejlesztés módjai:

1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el)

2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel)
3. gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyermekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás
bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az óvodában)
A tehetség kibontakoztatása körül számtalan feltevés, pro és kontra vélemény látott napvilágot. Ma
már a tudomány kísérletileg is igazolta, hogy a legelső évek élményei azok, amelyek legmélyebben
rögződnek, legmaradandóbb nyomot hagynak a lélekben. Nálunk az óvodában a tehetség
felismerésének színtere a játék. Játékokat játszunk, amelyekből a gyermekek kirakhatják önmaguk
világát, a családi közösségben betöltött helyüket, szerepüket is. Olyan belső történéseket,
amelyeket szavakba foglalni nem is tudnának.
Célunk

- hogy a tehetség ígéretes gyermekek megfelelő figyelemmel, elegendő terheléssel,

kibontakoztathassák különleges képességeiket.
Az óvodában odafigyelünk a gyermekek jó emlékezetére, jó kézügyességére, játékában
kiemelkedő építmények létrehozóira, papírhajtogatásban, és rajzolásban, mozgásban,
kreativitásban megnyilvánuló tehetségekre, az alkalmazkodóképességre váratlan új helyzetekben,
gyors szelektív információfeldolgozásra, jó memóriára. A tehetséges gyerekek gondolkodásának
fejlettsége, gyorsasága, produktivitása sokszor együtt jár fejlett problémamegoldó, kommunikációs
képességgel.

85
Feladataink

 A tehetséges gyermekek felismerése, azonosítása (átlag feletti általános képességek,

kreativitás, feladat iránti elkötelezettség).
 Elsősorban megfelelő érzelmi kötődést kell biztosítani a gyermekeknek.
 Semmi szín alatt nem különíthető el a társaitól.
 A gyermekek fejlődését nyomon követő fejlettségi naplóban kiemelve fogalmazunk meg
fejlesztési lehetőségeket illetve írunk számukra fejlesztési tervet. A gyermekekkel a
fejlesztési terv alapján a csoportos fejlesztések során differenciáltan, az egyén fejlesztések
során heti rendszerességgel foglalkozunk.
 Keressük a lehetőségét tehetség kibontakoztatásának pályázatokon, versenyeken, egyéb
tehetséggondozó programokon.
 Továbbképzéseken bővítjük ismereteinket.
 Szoros kapcsolatot tartunk a szülőkkel.
 A pedagógusok az adott gyermek különleges tehetségének felismerésével biztosítsanak
minél több alkalmat képességeinek megmutatására.
 A tehetséges gyermekek számára differenciált, nehezebb, komplex kihívások
teremtésével saját erősségük fejlesztésére törekvés.
 A szülők tájékoztatása, szakemberek segítségével speciális területek külön fejlesztési
lehetőségek felkutatása.
 Az egészséges személyiség fejlesztése, a tehetség feldolgozása a közösség irányában
(egészséges önbizalom, de nem önhittség).

Ebben az életkorban a gyerekek megismerésének és fejlesztésének legfontosabb eszköze a játék,

így játékának gazdagítása, az együtt játszás nyújthatja a legjobb lehetőséget a testi-lelki-szellemi
fejlesztésre.

Tehetséggondozás-fejlesztés:
A tehetség kibontakoztatása körül számtalan feltevés, pro és kontra vélemény látott napvilágot.
Ma már a tudomány kísérletileg is igazolta, hogy a legelső évek élményei azok, amelyek
legmélyebben rögződnek, legmaradandóbb nyomot hagynak a lélekben. Nálunk az óvodában a
tehetség felismerésének színtere a játék. Játékokat játszunk, amelyekből a gyermekek kirakhatják
önmaguk világát, a családi közösségben betöltött helyüket, szerepüket is. Olyan belső történéseket,
amelyeket szavakba foglalni nem is tudnának. A tehetséggondozást-fejlesztést óvodánkban -
hagyományőrző szemléletünkből adódóan - a néptánc területét kiemelten kezeljük.

Speciális szolgáltatásaink:
Az adott évben az aktuális tehetségfejlesztő lehetőségek, és a szolgáltatások igénylőinek
nyilatkozatai alapján, megbízási szerződéssel alakítjuk ki a szolgáltatások körét. Csak abban az
esetben szervezzük meg, ha legalább 10 fő igényli

86
19. INDIVIDUALIZÁLÁS

Az óvodai nevelésben az életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett az ember

egyediségére, a gyermekek közötti meglévő különbségekre irányul a figyelem.
Az individualizáló nevelés, fejlesztés, olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi
mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal.
Az individualizáció nevelés érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre. Az
egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyermekek számára is.
Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre,
támogatja a gyermekek szocializációját. Ez utóbbit is az egyéni sajátosságok ismeretében segíti,
eltérő módszerekkel, különböző, egyénre szabott mértékben.
Az individualizálás áthatja az egész óvodai életet és annak minden tevékenységét.

Az individualizálás elvei:

- a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve;

- az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének
érvényesítése (képességek, részképességek elemzése);
- a személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógus- gyermek között)
- a gyermek eltérő egyéni testi – lelki szükségleteinek figyelembevétele;
- az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása (a terem berendezésével);
- az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (állandó mozgástérrel);
- a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában;
- a gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése.

Az individualizálás lehetőségei a játékban:

 A szabad játékfejlesztő hatását tekintve és időtartamban is a legfontosabb, domináns

tevékenység.
 Az óvodai élet kezdő szakaszában a gyermek valódi játszótársa gyakran a felnőtt, az
óvodapedagógus, vagy a beszoktatásban közreműködő szülő. A bevonható társként
jelenlévő óvodapedagógus a gyermek egyéni igényei szerint segítheti az elakadó játékot.
Fontos a felnőtt és gyermek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a
kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermek a
felnőtt utánzására, a minta követésére a társakkal való együttműködésre. Ezért ebben a
tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről. Ugyanakkor a
család után ez a tevékenység az a szocializáció tér, amelyben a kortárskapcsolatok
alakulnak.
 A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelés. A személyiség
fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan. A külső
hatások irányuktól függően azonban előidézhetnek nemkívánatos hangsúlyeltolódásokat.
Az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét és ugyanakkor megtanulja az
együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait.
 A tevékenységközpont – rendszer az a szintér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, és
kapcsolatba kerülhetnek társaikkal.

87
  A 20-25 fős óvodai csoportokban biztosítjuk a gyermekek kis létszámú
mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes
kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához.
 A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége.
Ez a tevékenységközpont – rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az
óvodapedagógus közösen alakítják. A játék szabadsága és a gyermekek önkiteljesedése a
közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg.
 A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet
tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését.
 A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök,
felszerelések, tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és
társaik, barátaik felé irányuló törődés jelei. Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus
kezdeményező szerepet vállal. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a heti
rendszerességgel szervezett un. „beszélgető kör”.
 Ez utóbbi a társalgás szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok,
érzések és gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát
szolgálja. Alkalom ara is, hogy azokra a gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi
tevékenységben elkerültek, akikkel alig kommunikáltak.

20. DIFFERENCIÁLÁS

A gyermekek közötti különbségekhez fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás a

differenciálás. Pedagógiai szemlélet, és pedagógiai módszer.

A differenciálás történhet:

 eszközzel,
 technikai megoldásokkal,
 tartalommal,
 szervezeti kerettel,
 munkaformákkal, és a
 képességszintekkel.
 Egy adott gyermekcsoportban a gyermekenkénti fejlődési szintekhez való alkalmazkodás
alapja a gyermekismeret.
 Az óvodapedagógusok minden feladat helyzetben, több fokozatban, minőségben
terveznek, és biztosítják a gyermekek döntési, választási lehetőségét.
 Ha a gyermek az általa választott szintet teljesíti, sikerélménye lesz, mely továbblépésre
ösztönzi.
 Szükséges a tudatos tervezőmunka, melyben érvényesíthető a differenciálás.

21. ÓVODAI FEJLESZTŐPROGRAM

A nemzetiségi, a sajátos nevelési igényű, migráns gyerekek és különleges figyelmet igénylő
gyermekek integrációjának megoldása óvodai nevelésünk kiemelt feladata. Olyan
tevékenységrendszert, szervezeti kereteket, módszereket alkalmazunk, működtetünk, mely

88
valamennyi hátrányos helyzetű, nemzetiségi, halmozottan hátrányos helyzetű vagy migráns
gyermek esélyegyenlőségét szolgálja.
El kell érnünk, hogy a kisgyermekek képességkibontakoztatása, értékeinek köre, esélyeik
lehetősége növekedjék. Ez a fejlesztő program minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe
vételével az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, figyelembe véve az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló törvényt.

21.1. Az óvodai integrációs program jellemzői

Célja:
Az óvoda körzetében lévő valamennyi 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek be
óvodázása valósuljon meg; együttműködő partneri kapcsolat kiépítése a szülői házzal,
gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai- és szakszolgálattal, általános iskolával, annak
érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése valósuljon meg; hatékony óvodai nevelő-
fejlesztő munkával biztosítjuk- a gyerekek rendszeres óvodába járása mellett-, hogy iskolaéretté
váljanak, és egyenlő eséllyel várják az iskolakezdést.

Tartalmi elemek:
 Szervezési feladatok
 Nevelőtestület együttműködése
 Pedagógiai munka kiemelt területei
 Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos
munka
 Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen a gyermekjóléti,
családsegítő szolgálat, védőnői hálózat, szakmai szolgáltatók
 Óvoda-iskola átmenet támogatása
 Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés
 Intézményi önértékelés, eredményesség

Az integrációs felépítés pedagógiai rendszerének szempontsora:

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya megfelel a törvényi
szabályozásnak;
Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel
rendelkező gyermekek fogadására és együtt nevelésére;
A pedagógiai program műveltségi területeibe beépülnek a multikulturális tartalmak;
Az intézményben minél több szülővel partneri kapcsolat épül ki.

Az igazolatlan hiányzások megszűntetése, igazolt hiányzások csökkentése érdekében

 Érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása,

 Nyitott, bizalomra épülő kapcsolat a szülői házzal,
 A hiányzások dokumentálása napi, rendszeres, folyamatos figyelemmel kísérés, a
gyermekvédelmi felelőssel, gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal való kapcsolat

89
 21.2. Az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósítása

Elveink:

 Az óvoda az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósításának célját a következő folyamatban éri

el: a gyermekek befogadása; nevelése, személyiség - képességfejlesztés, az iskolai befogadás
támogatása. A nevelési folyamat alapját az óvoda alábbi funkciói teremtik meg: óvó-védő,
szociális, személyiségfejlesztő.

A játék a megismerés és a fejlesztés eszköze, s egyben előkészít a tanulásra és az iskolai életre.

 A gyermeki fejlődés nyomon követése a gyermekről fejlődési képet mutat, mely nem egy
pillanatnyi állapot, hanem az óvodában töltött évek teljes megfigyelését jelenti. Ez adja meg a
fejlesztés talaját.

 Minden egészséges, normális idegrendszerrel született gyermek sokoldalú, de nem mindenoldalú

fejlődési lehetőség hordozója, a szükségletek, az érdeklődés nem csupán az előfeltételei az óvodai
nevelésnek, hanem egyben eredményei is. Az érés és a tanulás együtt alkotják a fejlődést.

 A képességfajták szerinti fejlesztés képezi az óvoda-iskola átmenet alapját.

 Az óvoda az iskolába lépés lélektanának ismeretében tervezi meg feladatait, megfogalmazza az

általános iskolai alkalmasság feltételeit a biológiai, pszichológiai, szociális alkalmasság
tekintetében.

Feladataink:

 A gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése.

 A gyermekek képességfajták szerinti, differenciált fejlesztése.
 Az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki es szociális érettség meglétét támogató
pedagógiai munka biztosítása.
 Az iskolával közös óvoda – iskola átmenetet elősegítő program kidolgozása és
működtetése

Ezen belül:

A gyermekek iskolára alkalmassá tételét támogató nevelési folyamat megvalósítása.

Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés, a családlátogatás során anamnézislap kitöltése a

szülővel együtt. A gyermekek egyénre szabott befogadásának biztosítása (A befogadást megelőző
családlátogatás, ismerkedő látogatások az óvodában, szülős beszoktatás, óvodás testvér segítő
jelenléte).

Az óvodai élet során megfigyelések végzése, a gyermeki személyiség fejlődésének nyomon

követése a gyermek szociális, szomatikus, pszichés, kognitív fejlettségéről, gondozottságáról,

90
valamint a gyermekekkel és a felnőttekkel való interperszonális kapcsolatairól. Ennek
dokumentálása az egyéni fejlődési naplókban, IPR-s egyéni dokumentációkban.

A tanulási képességek megalapozása (testi, szociális, értelmi, verbális), képességfajták szerinti,

differenciált fejlesztés biztosítása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának
megelőzése, enyhítése szűrő vizsgálatokkal, egyéni fejlesztéssel, szükség szerint szakember
bevonásával is. Ennek dokumentálása az óvodapedagógusok egyéni fejlesztési tervei, a
fejlesztőpedagógus fejlesztési munkaterve dokumentációjában.

A szülők folyamatos, és félévenkénti tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről, az egyéni

fejlettségmérő lapok bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, a szülők
részvételének biztosítása gyermeke óvodai életében, /nyílt nap, rendezvények/.

Az SNI minősítésű gyermekekkel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás.

A gyermekek fejlődésének mérése, értékelése félévenként az egyéni fejlettségmérő lapok

segítségével, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében Difer mérés 4 éves
kortól, nagycsoportba lépéskor és a nevelési év végén.

Felelősségteljes, szakmailag kompetens döntéshozatal az egyes gyermek iskolai alkalmasságáról.

Az iskolai élet megkezdésének támogatása:

Információs segítségnyújtás a szülőknek gyermekük iskolára való alkalmasságáról, mérési

eredményeink megismertetése, a szülők segítése az iskolára késszé tétel feladatainak
megvalósításában.

Iskolaválasztás támogatása a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztás lehetőségét nem

csorbítva.

Szakmai együttműködés kezdeményezése a tanítókkal a nevelés folyamatosságának biztosítása

érdekében.

Az iskolákkal közös, óvoda – iskola átmenetet elősegítő program kidolgozása, működtetése.

Kölcsönös hospitálások, esetmegbeszélések, közös programok, látogatások.

A gyermekek előkészítése az iskolai látogatásra, iskolalátogatás a gyermekcsoporttal.

A gyermekek fejlődésének utókövetése az általános iskola első évében, meglátogatásuk az első

osztályban.

91
 21.3. Az óvodába lépés feltételei

Intézményükbe a gyermekek felvételét a mindenkor érvényes tanügy igazgatási feladatnak

megfelelően végezzük.

2015. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési
törvény. NKt. 8. § (2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik
életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz
részt.”.

Intézményünk jelenleg, - szakmai, személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt - nem tudja fogadni a
súlyos- és középsúlyos fogyatékos gyermekeket, így az integrált nevelés e területét nem tudjuk
felvállalni.

21.4 . A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet
megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú
átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá
szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a
fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség,

amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.
Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.
Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi
szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen

áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás
megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri
észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak,
a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

 az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés
mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

 megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem

tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

92
 a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

 érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető

formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt
használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és
mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek,
végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

 elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei

foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos
közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket,
állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,
szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához
szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

 az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan

egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító
elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre
felnőttel és gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:

 egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

 feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok

egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,
munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,
feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével

végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó

intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

A fejlődés óvodáskor végére várható jellemzőire, illetve a gyermekképünkben megfogalmazott

elvárásokra épül óvodánk sikerkritériuma. A programunkban kitűzött célok az optimumot

93
tartalmazzák, melyet a gyermekek változó fejlődési üteme- és az egyéni eltérések miatt nem lehet
egységesen megvalósítani.

Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek megfelelő biológiai, pszichológiai érettsége,

amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva.

Mindezt figyelembe véve tárjuk fel, mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan,
pszichikusan - a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók
összességét, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőjeként jelennek meg
pedagógiai munkánk eredményeként. Az iskolára való alkalmasság felelősségteljes döntését
támogatja és behatárolja a tankötelezettségre előírt mindenkori érvényes jogszabály.

Az óvodai ellátás igénybe vételével és a tankötelezettség kezdetével kapcsolatos szabályok: A

gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év
kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozásokon vesz részt. Módosultak az óvodával
kapcsolatos előírások a köznevelési törvény 8. § (1)-(3) bekezdéseiben. Az óvoda feladatával
kapcsolatban bekerült az (1) bekezdésbe, hogy az óvoda a gyermeket fokozatosan, de különösen az
utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Mint tudjuk az óvoda addig az évig kötelező,
amelynek augusztus 31. napján a gyermek hatodik életévét betölti, hiszen ettől az évtől kezdve
válik tankötelessé.

22. A NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉS MEGSZERVEZÉSE

A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermekek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

A nemzetiségi és magyar gyermekek együttes integrált nevelése valósul meg homogén, ill.
heterogén szervezésű, vegyes életkorú csoportokban. A szülő kérését tiszteletben tartva történik a
kisgyermeke csoportban történő elhelyezése.

Mindez segíti egymás megismerését, elfogadását, az eltérő kultúrák, hagyományok által.

A szülők nem igénylik sem a nemzetiség nyelvén, sem a két nyelven történő óvodai nevelést.
Interkulturális nevelés: az intézményi rendszert érintő, a pedagógiai programot átható, a
nemzetiség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak beépítése a nevelési folyamatokba.
Egyéb területei:
 Szereplési lehetőség teremtése rendezvényeken (tánc, ének, stb.…)
 Szemléltető játékeszközök készítése
 Várható eredmény: egymás előítélet mentes elfogadása, tisztelete. A gyermekek szokás-,
szabály-; illemrendszerébe beépül a környezetvédelem, a magyar táj és természetvédelem.

23. GYERMEKVÉDELEM

Gyermekvédelmi tevékenységükben biztosítjuk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos

feladatok ellátását:
A gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárását,

A káros hatások megelőzését és ellensúlyozását.

94
A gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus munkaköri feladata, a nevelőmunka szerves
része, melynek koordinálása a gyermekvédelmi felelős feladata.

A gyermekvédelmi munkát az intézményvezető, és a gyermekvédelmi felelős által megtervezett

munkaterv alapján végzi a nevelőtestület. Munkánkban a gyermekvédelem minden gyermekre
kiterjedő, minden gyermekre megkülönböztetés nélkül érvényes gondozást jelent.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos hitvallásunk, a munkánk által elvárt eredmény:

Akkor tekintjük munkánkat eredményesnek, ha az általunk nevelt gyermek nem süllyed

tovább abban a hátrányban, amelyet magával hozott, amikor belépett az óvodába.

Akkor sikeres a tevékenységünk, ha minden gyermek önmagához képest fejlődik, jól érzi
magát az intézményben.

A tehetség, ha kivirágozhat, a hátrány, ha csökken, ha a családok nevelési funkciójukat

igyekeznek teljesíteni, nem dolgoztunk hiába!

Elveink:

A gyermek képességeinek, adottságainak, nemzeti, etnikai hovatartozásának, világnézetének

tiszteletben tartása.

A gyermeket megillető jogok érvényesülésének biztosítása.

A gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartása (humánus, megértő, egyénenkénti

bánásmód) és védelme a testi és lelki erőszakkal szemben.

A gyermek személyiségének kibontakozásához való jogának, cselekvési szabadságának és

életkorának megfelelő önrendelkezési jogának tiszteletben tartása.

A család, a családi nevelés tiszteletben tartása. Tapintatos és személyes kapcsolattartás.

Folyamatos, segítő kapcsolat kialakításával, a gyermek iránti felelősség ébren tartása.

Harmonikus, egészséges, biztonságos, családias környezet feltételeinek megteremtése az

óvodában.

Célunk:

A gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő

nevelésének elősegítése.

Feladatunk:

 Elsődleges feladatunk a prevenció és a gyermek mindenek felett álló érdekének

figyelembevétele.
95
 Az óvodába járó gyermekek problémáinak felismerése, kezelése, melyek a gyermekek
egészséges személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolják, illetve veszélyeztetik.

 Az érintett gyermekek eseteinek feldolgozása, a gondok orvoslása a helyi társadalom

gyermekvédelemben érintett társszerveivel, szakembereivel együtt.

 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetbe került gyermekek esélyeinek javítása, segítése,

 kompenzálás egyéni bánásmóddal.

 Lehetőségteremtés minden gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatására.

Módszereink:

Titoktartási kötelezettség a családokat érintő kérdésekben

Gyakorlatunkban - mely egyszerre kíséri figyelemmel a családi körülményeket és a gyermek

fejlettségének mutatóit- a személyre szóló érintkezési formák előtérbe állítása. Ritkán fordul elő,
hogy valamilyen körülmény megakadályozza a közvetlen viszony létrejöttét és fenntartását.

A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermekek az óvodában:

A hátrányos helyzetű gyermekek:

Hátrányos helyzetű az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző
védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát
megállapította.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek:

A hátrányos helyzetű gyermekeken belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a

törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán
folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, akit nevelésbe vettek.

A nevelőtestület állandó feladatai a gyermekvédelem szempontjából:

Az óvónők igyekezzenek az új óvodások beilleszkedését az adott csoportba

zökkenőmentessé tenni. A lehetőségekhez mérten próbálják meg minél jobban megismerni a
hozzájuk kerülő gyermeket és családját.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek több odafigyelést, egyéni

bánásmódot igényelnek. Segítsék elő és kísérjék figyelemmel az óvónők ezeknek, a
gyermekeknek a rendszeres óvodába járását. Igazolatlan hiányzásukat 1 nap után jelezzék a
vezető óvónőnek, vagy a gyermekvédelmi felelősnek. Családlátogatás során próbálják feltárni
a hiányzás okát. A védelembe vett gyermek esetében a hiányzás második napján értesíteni kell
a megfelelő szervet.

96
 Törekedjenek a szülők meggyőzésére a helyes nevelési eljárások elfogadásáról, valamint
arról, hogy a gyermek a családé, nevelése elsősorban a szülők feladata, Az óvoda nem veheti
át a család sajátos feladatait, csak segítheti. A szülőket a legjobb óvoda is csak helyettesítheti,
de nem pótolhatja.

Az óvónők figyeljenek fel a tehetséges gyermekekre, segítsék elő a tehetséggondozást.

Készítsenek környezettanulmányt, a tényeket, a családlátogatást segítő adatlapon rögzítsék,

tegyenek javaslatot az alkalmazandó védő és óvóintézkedésekre.

Az óvónők a Mulasztási Naplóban tartsák nyilván a sokgyermekes családokat.

Törekedjenek a szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítására, a rendszeres

családlátogatások, szülői értekezletek, nyílt napok, ünnepélyek, fogadóórák megszervezésére.

A sajátos nevelést igénylő gyerekekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónő kötelessége.

Kiemelt gyermekvédelmi feladatok:

1. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása szempontjából fontos feladatunk (a törvényi

szabályozást és a helyi sajátosságokat figyelembe véve) hogy minden gyermek óvodába kerüljön
legkésőbb abban az évben, amikor az 5. életévét betölti / 2014 szeptemberétől minden három éves
kort betöltött gyermek/.

2. Az esélyegyenlőség elveit figyelembe véve a tanköteles korú gyermekek rendszeres óvodába

járásának nyomon követése, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek esetében.

3. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felmérése érdekében egyeztetés a település

jegyzőjével.

A gyermekvédelmi munka fázisai, kompetencia szintek a gyermekvédelem területén:

1. szint: Az óvodapedagógusok:

Az óvónőknek elsőként adódik alkalmuk gyermekek és a szülők jelzéseinek fogadására,

- a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezésére, az ebbe körbe tartozó gyermekek

személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztésre.

2. szint: Gyermekvédelmi felelős:

97
  A pedagógusoktól beérkező információk gyűjtése,

 jelzés a gyermekvédelmi felelősnek,

 az óvodavezető informálása,

 közös konzultáció a csoport óvónői, az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős

bevonásával,

 kapcsolatfelvétel a szülővel: a probléma megbeszélése, segítségnyújtás felajánlása,

 esetjelzés a Gyermekjóléti szolgálat felé,

 egyéni feladatterv készítése, nevelési feladatok, módszerek, a segítségnyújtás lehetséges

formáinak meghatározása,

 nyomon követés, beválás vizsgálat.

3. szint: Óvodavezető:

- Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.

- A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése, és ennek ellenőrzése.

A gyermekvédelmi munkát segítő dokumentumok:

 Gyermekvédelmi munkanapló, mely az alábbiakat tartalmazza:

 Névsor, Jelenléti ívek (szülői értekezlethez, nyílt napokhoz, felszólítások)
 Eseménynaptár
 Egyéni feladatterv
 Kimutatás a csoport összetételéről
 Gyermekvédelmi összesítő táblázat
 Családlátogatást segítő adatlapok
 Feljegyzés rendkívüli eseményről
 Esetjelző adatlap a gyermekvédelmi szolgálat részére

A gyermekvédelmi felelős feladata

Az illetékes szervekkel a folyamatos kapcsolattartás, információcsere, koordinálás, valamint az

óvodaszintű statisztikák elkészítése.

24. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

24.1. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei

98
A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlennek tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését, amelyet
elsősorban a családnak kell megadni, de az óvodának kötelessége azt folytatni, kiegészíteni. E
felelősségteljes feladatnak csak a szülőkkel karöltve tudunk megfelelni, hiszen mindenkor a felnőtt
generáció felelőssége, hogy mit ad át a felnövekvő nemzedéknek.

A gyermekek életvitelét a családok szokásrendszere határozza meg, ezért fontosnak tartjuk, hogy
megismerjük azt, illetve törekszünk az óvodai szokásrendszer megismertetésére, hogy a kettőt
összehangolva, közösen együttműködve fejlesszük a gyermekeket.

Nyitottak vagyunk a családok problémái iránt, lehetőségeinkhez mérten mindenben partnerként

segítünk, a jó kapcsolat kialakításában kezdeményezőek vagyunk, de mi is elvárjuk az őszinte,
segítőkész együttműködést.

Partnerközpontú működésünknek alapvető feltétele, hogy a szülővel, gyermekkel, mint közvetlen

partnerekkel megfelelő kapcsolatot alakítsunk ki.

Az együttműködés egy folyamat, amelyet nem csak időszakos cselekvések sorozatának tekintünk.
Pontosan kell tudnunk, hogy mit várunk el egymástól, ennek alapja a rendszeres véleményfeltárás.

Az együttműködés célja:

- A szülő, gyermek, pedagógus hatékony együttműködése.

- Az óvoda és családok egymás iránti tiszteletének, bizalmának erősítése.

- Kölcsönös segítségnyújtás, a pedagógiai együttműködési formák, lehetőségek feltárása.

- A gyermeken keresztül pozitív hatás gyakorlása a szülőkre.

Az együttműködés feladatai:

o Az óvoda alapelveinek, céljainak, feladatainak összehangolása az

együttműködés érdekében.

o A családok életében azon pontok megkeresése, amelyen keresztül a

gyermekek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út.

o A hagyományos együttműködési formák felülvizsgálata, a jól működők

továbbfejlesztése, a kevésbé jól működő formák elhagyása.

o A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok

egységes értelmezése és megvalósítása.

o Konkrét feladatok meghatározása az eredményes együttműködés érdekében.

99
 o Az együttműködés koordinátorainak (felelőseinek) megválasztása, rögzítése.

o Együttműködési tartalmak meghatározása.

o A partneri igények, elégedettség- és elégedetlenség mérési módjának meghatározása.

Az együttműködés formái:
A szülőkkel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt megkezdődik, hiszen az a szemlélet,
hogy az óvodai nevelés, szolgáltatás, feltételezi a menedzser szemléletű hozzáállást az óvoda
részéről.
Az intézmény menedzselése a szülő, gyermek felé:
- nyílt napok biztosítása a leendő óvodásoknak,
- szülő fogadása, az óvoda bemutatása.
A kapcsolattartás formái intézményünkben:

FORMÁLIS INFORMÁLIS

családlátogatás napi beszélgetések

értekezletek, szülői találkozók falitáblán közérdekű hírek

fogadóóra szülő rendszeres tájékoztatása gyermeke

egyéni fejlődéséről

SZMK esetmegbeszélő találkozások szakemberek

bevonásával

szabadidős programok

kérdőívek

közös ünneplések

munka délutánok

nyílt napok

inforációátadás és kommunikáció online módon Facebook zárt csoport

Az óvodapedagógus kettős feladata a fejlesztés során:

- a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása
- a szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás

Az együttműködés tartalmi formái:

100
A gyermek – szülő – pedagógus közös programjai:

Kapcsolattartás Cél, tartalom Munkaforma

formája

Beiratkozás - ismerkedés az óvodával - egyéni beszélgetés

- az óvoda programjának megismertetése

Családlátogatás - a gyermek életkörülményeinek - egyéni beszélgetés

megismerése - játék a gyermekkel
- a szülők szemléletmódjának megismerése

Óvodakezdés, - ismerkedés az óvoda - közös játék

befogadási időszak szokásrendszerével - közös
- a szülő-gyermek kapcsolatának tevékenykedés a
megismerése szülővel,
- kölcsönös bizalomépítés gyermekkel
- „fájdalommentes” elválás biztosítása

Nyílt napok - Betekintés az óvoda mindennapjaiba - megfigyelés

- közös megbeszélés
- egyéni problémák
megbeszélése
- nevelési
tanácsadás
Szabadidős - közös élménnyel az óvodai kötődés - közös játék
programok, erősítése (versenyjátékok,
- a játék fontosságának erősítése a társasjátékok,
szülőben ügyességi játékok,
- életmódkultúra alakítása stb.)
- a közösségi szellem ápolása, erősítése
- az egészséges életmód szemléletének - csoportokon belüli,
alakítása óvodán belüli,
- egészséges életmódra nevelés intézményi szintű
- a szabadidő hasznos eltöltésének vetélkedések
szorgalmazása - kirándulások
- meghitt közös együttlétek - közös játékok
- közös játékélmény - közös sütés
- családi kapcsolatok mélyítése - közös együttlét
- közös természetszépítés - beszélgetés
- közös munkálkodás - növények ültetése

Ünnepek, - az ünnepek és előkészületek közös - szervezés

rendezvények megszervezésével, lebonyolításával az - közös ünneplés
óvoda-család kapcsolatának mélyítése
- hagyományápolás

101
A szülőknek szervezett programok:

Kapcsolattartás módja Cél, tartalom Munkaforma

Értekezletek, szülői - az óvoda életével kapcsolatos - előadás

találkozók információk megbeszélése
- jellemző problémákra (egy-egy -csoportos
probléma köré csoportosult szülők beszélgetés
fóruma) szakemberek bevonása
Munkadélutánok - kellemes hangulatú közös játék- és - közös
tevékenységi eszközök készítése munkatevékeny-
- az elkészített eszközök hasznosságának - ség
bemutatása
- egymás megismerése - beszélgetés
- szülői feladatok koordinálása - megbeszélés
SZK - szülői kezdeményezések megvalósítása - tájékoztatás
- szülők érdekképviselete

Az együttműködés várható eredménye:

 Megteremtődnek azok az együttműködési formák, melyekkel közösen segítik a szülők és

az óvoda a gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását.

 Az óvoda a szülőkkel karöltve, azonos célokkal, követelményekkel biztosítja a

gyermekek fejlődéséhez a legoptimálisabb környezetet.

 A szülők naprakész információhoz juthatnak gyermekeik fejlettségéről.

24.2. Óvodánk egyéb kapcsolatai

Óvodánk-családok

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A család-óvoda kapcsolatában azt a személetet

erősítjük, hogy a családi nevelést folytatjuk, kiegészítjük, de nem vesszük át annak szerepét. Az
együtt működést segítő szervezet a Szülői Szervezet, amely az óvodánkban működik. Az óvoda
partneri együttműködése a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele.

Az együttműködés formái:

102
 A családlátogatás: célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen
környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a családi nevelés elveiről.
Óvodába érkezés előtt megkeressük a családokat, mert így gördülékenyebbé tehetjük a
befogadást.

 A három év folyamán minden családhoz el kell jutnunk, szükség esetén-soron kívül is.
 A befogadás: A szülős beszoktatás alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet,
szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez. A szeretetteljes befogadás a biztonságot
nyújtó, nyugodt, családias légkör kialakításával a későbbi jó közösségi élet megalapozója
lehet.
 A naponkénti párbeszéd lehetőséget ad a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra,
információátadásra.
 Közös programok, ünnepek: A közösen szervezett kirándulások, kellemes együttlétek,
munkadélutánok, kulturális események, jeles napok és az ezekre való felkészülés jól
összekovácsolják a szülők és nevelők közösségét.
 A nyílt nap lehetőséget ad a szülőknek az óvoda napi életébe való betekintésre. A nyílt napra a
szülők meghívását az óvoda kezdeményezi.
 A fogadóórák megtartását célszerűnek tartjuk személyre szabottan igény szerint, időpont-
egyeztetés után lebonyolítani.
 A szülői értekezletek, szülői találkozók jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők
megismerkedhessenek az óvoda életének rendjével, elmondhassák javaslataikat, gondjaikat,
kölcsönös együttműködés, munkakapcsolat alakulhasson ki köztük és a nevelők között a
gyermekek érdekében.
A szülők és a pedagógusok kapcsolatának etikai normái:
 A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata. Itt szakmai tudása
alapján a nevelő vezető szerepe érvényesül.
 A kapcsolat alapja a kulcsa a tisztelet és a megbecsülés.
Együttműködés a nagyszülőkkel:
Felkutatjuk azokat a nagyszülőket, akik szívesen vállalkoznak egy-egy népszokás, játék
bemutatására vagy játékeszköz készítésére. Több alkalommal is meg lehet hívni ugyanazt a
nagyszülőt. Azok a gyermekek, akik ezeket szívesen meghallgatják, érzelmileg is jobban kötődnek
nemcsak nagyszüleikhez, hanem az idős emberekhez.
A hagyományőrző nagyszülő a szokások elmesélése mellett megmutatja a mozgásokat és a
magatartásformákat is.
Mindez érzelmileg erősíti az ünnepre való készülődést.

A családdal való együttműködési formák:

- A családlátogatás: célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen

103
 környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a családi nevelés elveiről. Óvodába
érkezés előtt megkeressük a családokat, mert így gördülékenyebbé tehetjük a befogadást.

A három év folyamán minden családhoz el kell jutnunk, szükség esetén-soron kívül is.

 A befogadás: A szülős beszoktatás alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet,
szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez. A szeretetteljes befogadás a biztonságot
nyújtó, nyugodt, családias légkör kialakításával a későbbi jó közösségi élet megalapozója lehet.

 A naponkénti párbeszéd lehetőséget ad a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra,

információátadásra.

 Közös programok, ünnepek: A közösen szervezett kirándulások, kellemes együttlétek,

munkadélutánok, kulturális események, jeles napok és az ezekre való felkészülés jól
összekovácsolják a szülők és nevelők közösségét.

 A nyílt nap lehetőséget ad a szülőknek az óvoda napi életébe való betekintésre. A nyílt napra a
szülők meghívását az óvoda kezdeményezi.

 A fogadóórák megtartását célszerűnek tartjuk személyre szabottan igény szerint, időpont-

egyeztetés után lebonyolítani.

A szülői értekezletek, szülői találkozók jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők

megismerkedhessenek az óvoda életének rendjével, elmondhassák javaslataikat, gondjaikat,
kölcsönös együttműködés, munkakapcsolat alakulhasson ki köztük és a nevelők között a
gyermekek érdekében.

Facebook zárt csoport

Online információátadás és- szerzés.

A szülők és a pedagógusok kapcsolatának etikai normái:

 A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata. Itt szakmai

tudása alapján a nevelő vezető szerepe érvényesül.
 A kapcsolat alapja a kulcsa a tisztelet és a megbecsülés.

Óvoda - iskola

Az óvodából az iskolába való zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola

nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Kapcsolatukra a kölcsönös
nyitottság és a kölcsönös bizalom a jellemző.

A kapcsolattartás formái:

Látogatások: A pedagógusok látogatása egymás intézményeibe, érdeklődés egymás munkája,

problémája, eredményei iránt.

104
A tanító nénik óvodába látogatásuk során bepillantást nyerhetnek óvodánk heti és napirendjébe,
szokásrendszerébe, programunkba. Megfigyelhetik gyermekeinket természetes környezetükben,
barátkoznak velük.

A gyermekekkel együtt látogatunk el az iskolába, megismerkedünk az iskolai élettel, a leendő

tanítókkal.

Volt óvodásainkat elkísérjük a tanévnyitó ünnepélyre, fejlődésüket utó követjük, hospitálunk náluk
az első osztályban.

Tájékoztatás: Tájékoztatást adunk a gyermek fejlődéséről. Feladatunk, hogy a gyermekeket

fokozatosan alkalmassá tegyük az iskolai életbe való bekapcsolódásra.

Az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósítása témakör tartalmi kibontása egy külön fejezetben
található.

Óvodánk és a közművelődési intézmények kapcsolata

A közművelődési intézmények szolgáltatásaikkal színesíthetik az óvodai élet mindennapjait.

A kapcsolatteremtés formái:

Látogatás: Az óvónők megismertetik gyermekeinket a közművelődési intézmények épületeivel és

funkcióval.

Művelődési ház

Tájház

Egyéb kapcsolataink

Az intézménye napi kapcsolatot működtet az óvoda fenntartójával, a pedagógiai

szakszolgálatokkal, Nevelési Tanácsadó, szakértői bizottság, pszichológus, logopédus, a gyermek
és ifjúságvédelem intézményével, az egészségügyi szakszolgálatokkal (orvos, fogorvos, védőnő).

Kapcsolat a fenntartóval

Kapcsolattartó: óvodavezető
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

 az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,

 az intézmény tevékenységi körének módosítására,
 az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási
tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható
kedvezményekre stb.),
 az intézmény ellenőrzésére:

105
  -gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,
 szakmai munka eredményessége tekintetében,

 az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint

 a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,
 az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.
 az intézményben folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő
bevonásával, Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti az intézményi SZMSZ,
Házirend egyetértési jogának kinyilvánításának tekintetében.
A fenntartóval való kapcsolattartás formái:

 szóbeli tájékoztatás adása,

 írásbeli beszámoló adása,
 egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel,
 a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
 speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai
tevékenységéhez kapcsolódóan.

Kapcsolatunk egyrészt a törvényből adódóan, és egyéb jogszabályok alapján hivatalos,

rendszeres, másrészt pedig támogató, segítő jellegű.

Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság

Kapcsolattartásunk személyes, naprakész, a szoros együttműködés jellemzi. A pedagógiai

szakszolgálat segítséget nyújt a gyermek nevelési és fejlesztési gondjainak feltárásához,
leküzdéséhez, a hátrányok csökkentéséhez.

Máj - jún. hónapban a középső csoportos gyermekek körében diszlexia előszűrést végez. Az
eredményt összegzetten elküldi. Dönt a szűrés eredménye alapján a gyermek segítésének módjáról,
megállapítja a feladatokat és megbeszéli az óvodai fejlesztést végző pedagógusaival és a
csoportban dolgozó óvónőkkel. Az óvónők –indokolt esetben- egyéni vizsgálatot kérnek. Probléma
esetén szakszolgálat tovább küldi a gyermeket a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz.

Logopédus, gyógypedagógus

A logopédus és a gyógypedagógus a hét meghatározott napján foglalkozik a rászoruló gyermekek

fejlesztésével. A szükséges felszereléseket és a berendezést az óvoda biztosítja. Az óvoda vezetőjét
és az óvodapedagógusokat a logopédus és a gyógypedagógus rendszeresen tájékoztatja a
gyermekek fejlődéséről.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

106
Az óvoda vezetője, és gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a
Gyermekjóléti Szolgálattal. Munkavégzésük során különösen ügyelnek arra, hogy ha a gyermeket
veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudják megszüntetni, haladéktalanul segítséget
kérjenek a szolgálattól.

Egészségügyi szervek (orvos, fogorvos, védőnő)

Az óvodánkba járó gyermekek egészségügyi gondozását látják el, rendszeresen ellenőrzik

gyermekeink egészségi állapotát, nyomon követik fejlődésüket.

A kapcsolattartás formái.

- alkalmankénti esetmegbeszélések,

- tájékoztató előadások szervezése szülőknek,

Egyház

Óvodánkban évente történik felmérés a szülői igényekről, és ennek alapján biztosítjuk az egyház
képviselője számára a helyet, és a nevelési időn túli időt a hitoktatás számára.

Rendszeres külső kapcsolatok

Az intézmény a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart

online módon is - számos szervezettel. Mindennapi tevékenységeiben arra törekszik, hogy
mindig érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikáljon és kommunikációját a
partnerekkel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemezze.
Az intézmény a következő szervezetekkel áll kapcsolatban:

 a fenntartó önkormányzattal,
 a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,
 a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,
 nevelési tanácsadó szolgálattal és a szakszolgálattal,
 a művelődési házzal
 az alapszolgáltatási központtal,
 a történelmi egyházak szervezeteivel,
 az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,
 a település egyéb lakosaival,
 Oktatási Hivatallal,
 szakértői és rehabilitációs bizottsággal,
 egyéb szervezetekkel
 más óvodákkal

107
25. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

25.1. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, mérése, értékelése

Nevelőtestületünk meghatározta az egyéni személyiségfejlődés nyomon követésének,

értékelésének egységes rendszerét. A reális és szakmailag megalapozott értékelés a problémák
időben történő felismerését szolgálják és az azok megoldására való törekvést.

A szülőket folyamatosan, egyénileg tájékoztatjuk gyermekük fejlődéséről.

Célunk: A gyermek képességeinek ismerete, fejlődésének nyomon követése.

A mérést az értékelés eszközének tekintjük.

Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvodapedagógusnak

tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest
optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon-követése, mérése,
elemzése értékelése és a további fejlesztési folyamat meghatározása.

Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése természetes élethelyzetekben, és a spontán és

irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.

A gyermekek értékelési területeiről, szempontjairól, és időszakos eredményeiről a szülőket fogadó

óra, szülői értekezlet keretein belül tájékoztatjuk.

Az óvoda öt évig őrzi az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, majd megsemmisíti.

Az egyéni fejlődést tartalmazó intézményi szintű dokumentumok:

Minden gyermek Egyéni fejlődési naplója

25.2. Pedagógiai Program ellenőrzése, értékelése

Programunk ellenőrzésében, értékelésében valamennyi óvodapedagógus részt vesz a vezető óvónő

irányításával.

Vizsgáljuk:

 A program működőképességét,
 A tervezés megvalósíthatóságát
 A nevelés, fejlesztés hatékonyságát

108
A dokumentumok, óvónői munka, gyermeki képességszint eredményeit összehasonlítjuk a kitűzött
célokkal és döntünk a változatlan folytatásról, az esetleges korrekcióról. A program beválását 4
éves periódusra lebontva, nevelési területenként vizsgáljuk.

A PP. vizsgálatának szerves részét alkotja a tartalmi egységek közötti összefüggések vizsgálata.
Azt vizsgáljuk, hogy a program tartalmi elemei hogyan szolgálják a célnak való megfelelést. Az
ellenőrzés, értékelés konkrét területeit, feladatait, idejét, módszereit az értékelésben részt vevők
körét az éves feladattervben határozzuk meg.

Az óvónők nevelőmunkájának ellenőrzésében, értékelésében a vezető óvónő vesz részt.

A megvalósítás folyamatában szükséges:

 a szaktudáson alapuló színvonalas munkavégzés,

 becsületes és nyílt kommunikáció,
 szabad információáramlás,
 jó kapcsolat és munkakapcsolat,
 kölcsönös bizalom,
 önellenőrzésre való képesség

26. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI

AZ ÓVODÁBAN HASZNÁLT KÖTELEZŐ NYOMTATVÁNYOK:

 Felvételi előjegyzési napló

 Felvételi mulasztási napló
 Óvodai csoportnapló
 Óvodai törzskönyv
 Étkezési nyilvántartó
 Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény
 Vezetésük a törvény által előírt módon szükséges.
 A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint
a testi, szociális, érzelmi erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat
képességekre, készségekre, részleteire lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes
időszakára kiterjedően.

27. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

ÉS FELSZERELÉSEK

A Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde PP megvalósításához szükséges eszköz és

felszereléssel rendelkezik a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet a „Jegyzék a
nevelési oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről” tartalma
alapján.

108
 28. Az óvodán kívüli munkarend megszervezése és bevezetése szükség
esetén

A szükség esetén bevezetésre kerülő távmunka célja: a munkatársakkal, családokkal és a

gyermekekkel történő folyamatos kapcsolattartás, ezáltal a szervezeti és az óvodai csoportok
kohéziójának megőrzése, a szülői ház támogatása gyermekeik nevelése és fejlesztése során.
A távmunkában történő nevelőmunka pedagógiai alapelveinek meghatározásánál az Óvodai
nevelés országos alapprogramjában is megfogalmazottakból kell kiindulnunk:

• a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges

védelem illeti meg;
• a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő,
esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;
• az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell
irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával;
oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben

Humán erőforrás – Feltételek

• A nevelőmunka középpontjában változatlanul és hangsúlyosan a gyermek áll.

• Kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek virtuális jelenléte fontos feltétele a távmunkában
ellátható óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt,
mintát jelent a szülők és a gyermek számára.
• Lehetőség szerint egyenletes terhelés mellett az óvodapedagógusok összehangolt
munkájukkal hozzá kell, hogy járuljanak a távmunkában ellátandó óvodai nevelés
eredményességéhez.
• A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése, valamint szükség szerint a családok és az
óvodapedagógusok mentális megsegítése a Home Office-ban történő munkavégzés
során is speciálisan képzett szakember/szakemberek közreműködését igényli/igényelheti. Az
óvodában dolgozó segítő szakemberek (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus,
szociális segítő stb.) is online folytatják fejlesztő munkájukat

Tárgyi feltételek

• Távmunkában azok az óvodapedagógusok foglalkoztathatók, akik rendelkeznek saját, vagy

lehetőség szerint az intézmény infrastruktúráját képező és használható, a feladatellátás
szempontjából szükséges készségekkel és képességgel, azaz, a munkavégzéshez
nélkülözhetetlen digitális eszközökkel, azok használhatóságával, és megfelelő informatikai
kompetenciákkal. Ilyen készségek lehetnek pld.: számítógép, laptop, internethozzáférés,
okostelefon, Facebook profil, Messenger mobilalkalmazás, Viber mobilalkalmazás, Skype,
Gmail e-mail levelezőcím, korlátlan telefonhasználat előfizetés stb.
• Intézményvezetői feladatok:

 Az új munkaforma beindításának előkészítése: Tervezési szakasz: Fenntartóval történő

egyeztetés, munkatársak bevonódásának biztosítása, a szülők tájékoztatása.
 A rendszer működtetése: stratégiai és operatív irányítási feladatok ellátása.
109
 Ellenőrzés és értékelés a működési szabályok és értékelési rendszer alapján.
 Szükséges korrekciók végrehajtása: szabályozó dokumentumok, működési gyakorlat
aktuális módosításainak koordinálása, ellátása.

Óvodapedagógusi feladatok:

 A családok támogatása az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek

kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és az
értékorientált közösségi nevelés, valamint az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és
nevelés megsegítése a szokásostól eltérő formában, többnyire
információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközök igénybevételével.
 A Home Office kialakított munkarendje szerint az intézmény pedagógiai
programjára és éves munkatervére alapozott feladatok ellátása, módszertani
ajánlások figyelembevétele.
 Távmunka – szervezési keretek
 Az óvodapedagógusok napi munkarendjének kialakítása rugalmasan értelmezve, a
hatékony időgazdálkodás érdekében történő ütemezéssel:
 8:00 – 12:00 óra között (4 óra időtartam):
 Nevelő-oktató munka tervezése, értékelése (tanulási és nevelési tervek, gyermekek
fejlődésállapotának értékelése, munkatervi feladatok kivitelezése, stb.)
 Elsősorban ebben az időszakban kerül sor a családok számára készített segítő
tartalmak elkészítésére és elektronikus megosztására.
 Elektronikus kapcsolattartás vagy rendelkezésre állás a
munkatársakkal. 15:00 – 17:00 óra között (2 óra időtartam):
 Elektronikus kapcsolattartás a családokkal: gyermekekkel, szülőkkel, illetve igény
szerint rendelkezésre állás.
 Elsősorban ebben az időszakban kerülhet sor a családok számára készített segítő
tartalmakkal kapcsolatos megbeszélésekre, az esetleges visszacsatolások fogadására,
különböző kommunikációs helyzetekre.
 A kötött munkaidő további időtartamában (2 óra):
 egészségvédelem, mentálhigiénés töltekezés, szakmai töltekezés.

A vezetői ellenőrzés és értékelés sarkalatos pontjai – Mérték az érték

 Az óvoda szakmai színvonalának megtartása

 A Home Office bevezetésének intézményi szintű szabályozása
 Az elvárásoknak való megfelelés ellenőrzése

110
29. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde pedagógiai programjának érvényességi ideje

2022 szeptember 1-től visszavonásig, határozatlan időre szól.

Hatályosság

A Pedagógiai Program hatálya kiterjed az óvoda intézményének teljes nevelői és alkalmazotti körére.

A programban foglaltak betartása mindenki számára kötelező. A Pedagógiai Program módosításának

lehetséges indokai:
hálózatbővítés, leépítés
szervezeti átalakítás
nevelőtestületi javaslat
a szülők igényének változása
a fenntartó változtatásának igénye
jogszabályváltozás

A módosítást előkészítő szerv:

nevelőtestület (kétharmados többségi szavazat alapján) A program előterjesztésének módjai:

írásbeli előterjesztés a vezető részére
írásbeli előterjesztés a nevelőtestület részére
véleményezés szóban a nevelőtestületi értekezleten
írásban a döntés elfogadása

A program nyilvánossága, kihirdetése:

A program az intézmény partnerei, illetve minden érdeklődő számára elérhető és megtekinthető az

óvodavezetői irodában.

A nyilvánosságra hozatal a fenntartó egyetértést nyilvánító határozata.

111
 29. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde Pedagógiai Programját készítette az óvoda

nevelőtestülete Dátum:
………………………….. ……………………………………
Nevelőtestület nevében,

aláírása……………………………………………………………………………….

A Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde Pedagógiai Programját elfogadta az óvoda vezetője
Dátum:…………………………… ……………………………………
Óvodavezető

aláírása………………………………………………………………………………………………

A Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde Pedagógiai Programjáról véleményét nyilvánította:

Dátum:…………………………….. …………………………………….
Szülői közösség nevében,

aláírása…………………………………………………………………………….

A Buzsáki Tulipán Óvoda és Mini Bölcsőde Pedagógiai Programjáról egyetértését kinyilvánította

Dátum:……………………… ……………………………………
Fenntartó nevében,

aláírás……………………………………………………………………………………………

Dátum:……………………… …………………………………

112