Pedagógiai Program

Alsóújlaki Vackor Óvoda

Készítette: Galambosné Bolla Rita

Óvodavezető

Készült: 2018. októberében

/ korrekciós változat/

1
Az intézmény neve: ALSÓÚJLAKI VACKOR ÓVODA

Az intézmény címe: 9842. Alsóújlak, Kossuth L. u. 4/a

Az intézmény OM azonosítója:036482

Az intézményvezető neve: Galambosné Bolla Rita

Elfogadta: ……………………………..
nevelő testület

Egyetértését nyilvánította:
…………………………..
Szülői Közösség

Jóváhagyta:
…………………………..
óvoda fenntartója

Alsóújlak, 2018. október …………………………..

Intézményvezető

2
 A program törvényi háttere:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A 2011. évi CXC. törvény

végrehajtási rendeletei:

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

- 229/2012. VIII.28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról Oktatási hivatal: Útmutató a pedagógusok

minősítési rendszeréhez

Oktatási hivatal: Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról. 1. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Az Alsóújlaki Vackor Óvoda Óvoda szabályozó dokumentumai

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet

az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról hatályos: 2018.szeptember 1.

3
 Tartalomjegyzék

A program törvényi háttere ................................................................................................. 3.

Küldetésnyilatkozat .............................................................................................................. 6.

Az óvodai nevelés általános alapelvei .................................................................................. 7.

Az óvodai nevelés célja ......................................................................................................... 8.

Az óvodai nevelés általános feladatai .................................................................................. 8.

Óvodaképünk, gyermekképünk........................................................................................... 9.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 10.

Az egészséges életmód alakítása ........................................................................................ 11.

Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés ........................................ 13.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........................................ 15.

Értelmi nevelés...................................................................................................................... 17.

Az óvodai élet megszervezése ............................................................................................. 19.

Hetirend – Napirend ........................................................................................................... 20.

Az óvodai nevelés tervezése ................................................................................................ 22.

Gyermekvédelem................................................................................................................. 22.

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése ................................................................ 25.

A sajátos nevelési igényű / SNI/ gyermekek óvodai nevelésének irányelvei .................. 25.

Az Alapító Okiratban meghatározott alapfeladatunk ...................................................... 26.

Beszédfogyatékos gyermekek integrációs nevelésének speciális feladatai ...................... 27.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek nevelése . 28.

Tehetséges gyermekek nevelése ......................................................................................... 29.

Az óvoda kapcsolatrendszere ............................................................................................. 31.

Személyi feltételek ............................................................................................................... 35.

Tárgyi feltételek .................................................................................................................. 35.

4
Gyermeki tevékenységek megvalósulása ...............................................................................36.

Játék ..................................................................................................................................... 36.

Játékfajták ........................................................................................................................... 40.

Mesélés, verselés, vershallgatás ......................................................................................... 44.

A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése ..................................................................... 49.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ............................................................................. 50.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka .............................................................................. 54.

Mozgás ................................................................................................................................. 58.

A külső világ tevékeny megismerése ................................................................................. 62.

Matematikai tartalmú tapasztalatszerzések .................................................................... 65.

Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................ 67.

A tevékenységekben megmutatkozó tanulás .................................................................... 69.

A nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere................................................ 71.

Szűrések, mérések az óvodában......................................................................................... 73.

Fejlődés nyomon követése (mérés, értékelés)............................................................... 73.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére.......................................................................... 76.

Az iskolába lépés feltételei ................................................................................................. 77.

Óvodai felvétel, átvétel szabályai ....................................................................................... 77.

Ünnepek, hagyományok ..................................................................................................... 78.

Záró rendelkezések ............................................................................................................. 80.

Legitimációs záradék ......................................................................................................... 81.

Melléklet – Eszközök, felszerelések ................................................................................... 82.

5
Küldetésnyilatkozat

„Óvodás korban magyar mivoltunk épületének

mintegy földalatti alapjait kell leraknunk. Minél
mélyebbre épül a fundamentum, annál
szilárdabb lesz az épület.”
(Kodály Zoltán)

Érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt, családias légkörben a „különbözőség” elfogadása

mellett, élménygazdag tevékenységekkel neveljük a ránk bízott gyermekeket.
Fontosnak tartjuk a családi nevelés folytatását, kiegészítését, ugyanakkor azt is, hogy a
szülőt tájékoztassuk, ha a gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése
érdekében intézkedést tartunk szükségesnek.
Nevelőmunkánk keretében gondoskodunk a gyermekek testi épségének megóvásáról,
erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.
A törvény értelmében közreműködünk a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,
feltárásában, megszüntetésében.
Óvodánk szabad játékkal, mesével és sok mozgással teremt biztonságos közeget a
gyermekek számára.
A pedagógiai programunk kialakításához olyan életmódszervezést választottunk alapul,
amely megfelel a vegyes életkorú gyermekcsoport adottságainak, s építhetünk az eddig
kialakított jó szokásokra, értékekre, hagyományokra.
Céljainkat, feladatainkat, tevékenységeinket az

„ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL” c.

választható program alapján fogalmaztuk meg, átformálva a mi helyi adottságainkra,
sajátosságainkra.
Az óvodában a játékon és a mesén keresztül tudatos, tervszerű óvónői munka hatására
kötetlen, spontán gyermeki tevékenységek, játék, vidám, jó hangulatú ritmikus
mozgások alakuljanak ki naponta, ahol a gyermekek vidáman élik napjaikat.

Óvodánk bemutatása

Óvodánkat egy régi iskola átalakításával és bővítésével 1988-ban adták át afalu

gyermekeinek,akik addig a szomszéd faluba jártak át óvodába.
Egy csoport szobánk van, mely 25 férőhelyes. Növekvő mértékű a gyermekek körében a
szociális hátrányosság, ezért az óvodának még nagyobb szerepet kell vállalnia a
nevelésben, hiszen a gyerekek a nap nagy részét az intézmény keretei között töltik.
Olyan óvodai életet alakítunk ki, amely derűssé, ésszerűvé, természetessé, élmény
gazdaggá teszi a gyermekek egész napos együttlétét. Segítőkészen állunk a család mellé,
a szülőket nevelőpartnerként tiszteljük s törekszünk a gyermekek testi-, lelki-, szellemi
harmóniájának megteremtésére, ezzel is elősegítve a gyermeki személyiség optimális
kibontakozását.

6
AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja

határozza meg, összhangban, az oktatási törvényben foglalt jogokkal.

Ennek értelmében:
• Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának
megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok
alapvető jogok tiszteletben tartásával: oly módon, hogy minden gyermek egyenlő
eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.
• A gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges
védelem illeti meg.
• A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák
esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.
• Figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó
irányelveket, az alapító okiratban meghatározott fogyatékosság, és integrálhatóság
esetén.

Az óvoda felelős:
Az óvoda felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, melynek
érdek- ében együttműködnek a szülővel.
Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, az egészséges
és biztonságos feltételek megteremtéséről.
Az óvodai nevelésben alapelv:
• A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.
• A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek
egyéni készségeinek, és képességeinek kibontakoztatását.
• Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek
személyiségéhez kell igazodniuk.
Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető,
fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt a társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A
felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, az egymás elfogadását, s a
gyermeknek oly fontos biztonságérzetet.

Helyi nevelési értékeink

• Természetközeliség, saját környezetben való megtapasztaltatás.
• Sétákon, túrákon, szabadlevegőn való mozgás lehetősége.
• Kirándulásokon, falusi rendezvényeken való aktív részvétel.
• Hagyományok ápolása.
• Fejlesztőpedagógia alkalmazása a mindennapi tevékenységekbe építve.
• Logopédiai és gyógypedagógiai ellátás biztosítása

7
AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

Általános cél:
A gyermekek sokoldalú harmonikus fejlesztése, a személyiség kibontakoztatásának
előse- gítése, a hátrányok kiegyenlítése az egyéni és életkori sajátosságok, valamint
az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével. Ez magába foglalja a testi, értelmi,
szociális képessé- gek fejlesztését, érzelmileg biztonságot adó, derűs, szeretetteljes
környezetben.
Az óvodáskor végére a gyermekek képességei jussanak el olyan szintre, hogy
alkalmasak legyenek az iskolai élet megkezdésére.

Speciális cél:
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének segítése, prevenciós, korrekciós,
illetve tehetséggondozó programok megvalósítása. Falunk hagyományainak ápolása.

AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, személyiség kibontakoztatása:

• egészséges életmód alakítása,
• érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés,
• anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása,

Nevelési rendszerünkben hangsúlyozottabb feladatok:

• egészséges életmódra nevelés, egészségnevelés,

• szokásrendszerek kialakítása,
• harmonikus összerendezett mozgásfejtésre,
• prevencióra, korrekcióra,
• a környezet megismerése, megszerettetése, védelme a helyi lehetőségek
figyelem- bevételével,
• a gyermeki kreativitás fejlesztése változatos lehetőségekkel,
• hagyományok, szokások ápolása, a gyermek számára érthetően,
• a szűkebb környezethez való tartalmas érzelmi viszony kialakítása
Az óvodáskor nyelve a játék és a mese legyen. Meleg, szeretet sugárzó óvodai nevelést
valósítunk meg, ahol a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés
övezi, ahol a gyermek központúság önállóságot, örömet, boldogságot ad a gyermeknek.

Az egyéni különbségek, egyéni képességek kibontakoztatása a gyermek személyiség

fejlesztésének folyamatában. A játéknak az egész napi nevelőmunkában meghatározó szerepe
van, a nevelés valamennyi területét magába foglalja.

8
A kisgyermeknevelésben az egyenlő hozzáférés elvével, a gyermeki személyiség
folyamatos fejlődéséhez az óvodapedagógusi kompetenciák kialakulásához megfelelő
személyi és tárgyi környezetet biztosítunk, ebben az önkormányzat együttműködésére
számítunk.

Nyitottak vagyunk sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására a megfelelő személyi

és tárgyi feltételek megteremtése mellett.

Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az

óvoda felveheti azt a gyereket is, aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül
betölti. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a
nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozásokon vesz részt. A
jegyző, a szülő kérésére és az óvodavezető, valamint avédőnő egyetértésével az 5. életév
betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha gyermek
családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

ÓVODAKÉPÜNK, GYERMEKKÉPÜNK

A hagyományos falusi életközösséghez hasonlító, gyermekközpontú óvodát szeretnénk,

amelyben az eltérő körülmények közül jött gyermekek érzelmi biztonságban, meleg-
elfogadó- derűs légkörben élnek, amelynek megteremtése, szolgálata az óvoda
valamennyi dolgozójának feladata. Ennek alapja lehet a kölcsönös bizalom.
Alapelveink:

• Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve az életkor és a gyermek egyéni

igényei alapján, a követve vezetés elvét betartva.
• A szabadság és korlátozás kellő arányával biztonságot és bizalmat, elfogadást
és védelmet nyújtsunk a ránk bízott gyermekeknek, gondoskodjunk erkölcsi
védelmükről.
• Óvodaképünkben érték a látszólag haszontalan együttlét, elfoglaltság. Valljuk,
hogy ebben az életkorban sok minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be.

• Sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, olyan tudatosan kialakított

feltételrendszer segítségével – különösen a játék és a szabad mozgás területén,
amely a gyermekek érdeklődésére, szabad választására, aktivitására épít.

• A testi fejlődést, az egészséges életmódot és a jó lelki állapotot egyaránt

fontosnak tartjuk.

9
 • A gyermek életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető
legteljesebben élhessék meg kisgyermekkorukat úgy, hogy a lehető legtágabb
értelemben tanulják az őket körülvevő valóságos és mesei (transzcendentális)
világot és benne saját magukat.
„… egy egész életre tápláló emléket adó gyerekkoruk legyen….”
- írja Vekerdi Tamás

Óvodánk gyermekközpontú. Pedagógiánkat az inkluzivítás jellemzi mely lehetőséget,

nyújt a szabad személyiség kibontakoztatására, a befogadásra, elfogadásra és
differenciálásra, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására – hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek.
Lehetőségeket nyújtunk a szabad önkifejezésnek, a kreativitás sokrétű
megnyilvánulásának.
A sajátos, életkoronkénk, életszakaszonkénk és egyénenkénk változó testi és lelki
szükségletek kielégítésére törekszünk.
A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet komfortérzést, biztonságot sugall,
ami elengedhetetlen feltétele a személyiségfejlődés kibontakoztatásának.
Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait.

A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

• Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása, minden téren előítélet

mentesen neveljük.
• Személyiségük, képességeik, tehetségük kibontakoztatása- elsősorban a
játékon keresztül közvetített, az életkornak megfelelő
műveltségtartalmak eszközrendszerével.

• Minden gyermeket megillet a neki megfelelő, sajátos bánásmód.

• A követelményszint életkornak és egyéni képességeknek

megfelelő módosítása.
• Fokozott tolerancia, elfogadó magatartás a halmozottan hátrányos
helyzetű, a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési-, magatartási-,
tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, családokkal.

• Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas

színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai
csökkenjenek.
10
 • Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

• A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk.

Intézményünkben nem szervezünk olyan programot, tevékenységet, nem
kérünk olyan eszközöket, amelyek költségei a szülőknek aránytalanul
nagy terhet jelentenének, és ezzel a gyermekek egy részét kizárnánk az
azon való részvételből.

Célja: Az egyéni bánásmód érvényesítéséhez, a személyiségfejlődéshez szükséges

szolgáltatások biztosítása, a gyermeki jogok gyakorlása

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Célunk:

• Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas

cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek
fogyasztásának csökkentése,

• a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése

• a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés
szokásainak alakítása;
• Az életkori sajátosságokhoz igazodva az egészséges életvitel iránti igény
kialakításának megalapozása.
• Környezettudatos magatartás formáinak megismertetése.
• Mozgás megszerettetése.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek társas együttélésének szabályait úgy
ismerjék meg, hogy a társadalom egyenrangú tagjaivá válhassanak.
• Az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segítse a sérült kisgyermekek
harmonikus személyiségfejlődését.

Az óvodapedagógus alapvető feladatai

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek

testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

Ezen belül az óvodai nevelés feladatai:

• a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

• a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

• a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

• a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

11
 • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a
betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

• a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása;
• a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a
környezettudatos magatartás megalapozása megfelelő szakemberek bevonásával – a
szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve.
• Gyermekek igényeinek megfelelő napirend kialakítása.
• Gondozási teendők ellátása.
• A gondozáshoz kapcsolódó szokás és szabályrendszer kialakítása.
• Rendszeres, játékban gazdag egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást
és terhelést biztosító mozgás biztosítása.
• Alkalomteremtés a spontán mozgásra.
• Naponta szabadlevegőn való minél hosszabb tartózkodás biztosítása.
• Az egészségestáplálkozás elemeinek megismertetése személyes tapasztalatok és
tevékenységek során.
• Tapasztalatok szerzése a környezettudatos magatartás magalapozásához.
• A levegőztetés során szigorú biztonságra törekvő szabályok kialakítása és
betartása, betartatása.
• Az óvó – védő rendszabályok életkoruknak megfelelő megismertetése, szabályok
alkotása, betartatása.
• A mindennapi élet során tapasztalható konfliktushelyzetek, problémás szituációk
kezelésére adunk mintát az SNI-s gyermekeknek.
• A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igén yű gyermek
számára, együttműködés a sérült gyermek családjával.

Sikerkritériumok - A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

• Gyermekeink ismerik az alapvető higiéniai szokásokat, és önállóan alkalmazzák

azokat.
• Tisztában vannak testük felépítésével, annak védelmével, ápolásával.
• Testi szükségleteiket felismerik és önállóan megoldják.
• Megjelenik a tudatos igény a testmozgásra.
• Megismerik az egészséges táplálkozás alapvető elemeit.
• Elemi ismeretekkel rendelkeznek a környezet és természetvédelem területéről,
elsajátitják az alapvető szabályrendeket azok óvására és védelmére.
• Ismerik az alapvető balesetvédelmi szabályokat

12
AZ ÉRZELMI AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI

NEVELÉS
Célunk:

• Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy

megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a
keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való
kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben
megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére

• A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda

valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése
modellértékű szerepet tölt be.

• A szocializáció kialakulásának segítése, társas szükségletek kielégítése.

• Elemi erkölcsi normák kialakítása, akarati tulajdonságok fejlesztése.

• A másság elfogadására való képesség alakítása.

• Váljanak érzékennyé a jóra, szépre, tanulják meg tisztelni és becsülni azokat.

• Az SNI-s gyermekekben is alakuljon ki az a képesség, hogy tekintettel vannak

társaik igényeire.

Az óvodapedagógus alapvető feladatai

• Olyan biztonságot sugalló, érzelmileg meleg, szeretetteljes, elfogadó légkör

megteremtése, ahol a gyermekek biztonságban érezhetik magukat.
• A szeretet és kötődés képességének, a mások iránti tisztelet és megbecsülés
érzésének kialakítása, fejlesztése a közös együtt tevékenykedések során, különös
tekintettel az SNI-s gyermekekkel. Ezen gyermekek integrált nevelésében,
fejlesztésében résztvevő pedagógusok, magasszintű pedagógiai, pszichológiai
képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) rendelkezzen.
• Az élmények befogadásának, érzelmek kifejezésének képességének fejlesztése,
különös tekintettel a közös mesehallgatás lehetőségére.
• Az óvodai élet megszervezésekor lehetőséget biztosít az erkölcsi tulajdonságok
fejlődésére, az akarati élet fejlesztésére.
• Az ünnepeket úgy szervezi meg, hogy az a gyermekeknek érzelmi és esztétikai
élményt is jelentsen.
• A napi tevékenységek, és séták során hívja fel a gyermekek figyelmét az őket
körül vevő természeti és az épített környezet szépségeire.
• Az őket körülvevő felnőttek viselkedése modellértékű legyen.

13
Sikerkritériumok - A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

• Kialakulnak a társas együttlét szabályai, befejeződik az életkoruknak megfelelő

szocializáció.
• Jó kapcsolatteremtő képességekkel, bátran együttműködnek új helyzetekben és
ismeretlen felnőttekkel.
• Kialakul a szabálytudatuk, képesek akarati életüket elemi szinten szabályozni.
• Befogadóak a szépre és jóra; igénylik is azt.
• Képesek társaikkal kooperálni, feladatot megosztani, saját konfliktusaikat megoldani.
• Kialakul a kudarctűrés életkoruknak megfelelően.
• Ismerik és betartják a közösség és az együttműködés viselkedés formáit és azok
normáit.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek képességeiknek megfelelően felismerik társaik
igényeit és próbálnak alkalmazkodni azokhoz.

A gyermekek jutalmazásának elvei és formái

A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló

hatású.
Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és
kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves
tevékenység biztosítása.
Néha apróbb tárgyi jutalmazást is alkalmazunk / matricák, színezőlapok/.
Cél:
A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása.

Feladat:
• pozitív értékelés: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás
• kiemelt, megtisztelő feladat adása,
• kedves tevékenység biztosítása
• verbális és nonverbális kommunikációs eszközökkel az érzelmek kifejezése

Sikerkritériumok:
 Ismerik a gyermekközösségben megkívánt viselkedés kultúrát.
 A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak.
 Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez.
 Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.
 A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség
tagjaival.
 Elfogadják, tiszteletben tartják a különbözőségeket.
 Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek.

14
  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.
 Érkezéskor, távozáskor köszönnek.
 A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.
 Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.
 A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik.
 Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőtteket, társaik közléseit.
 Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben.
 Koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben
tartják az élővilágot, szívesen ápolják a növényzetet, gondoskodnak az
állatokról.
 Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat.
 Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre a felnőttekkel, valamint
gyermektársaival.
 Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni.
 Feladattudatuk, feladattartásuk alakulóban van.
 Késleltetni tudják szükségleteik kielégítését.
 Egyéni sajátosságaik, kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük
képessé teszi őket az iskolai életbe történő zökkenőmentes beilleszkedésre.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
feladat.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –
beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai
nevelőtevékenység egészében jelen van.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a
gyermek természetes beszéd – és kommunikációs kedvének fenntartására,
ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására
és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
A gyermekek óvodába lépéskor különböző beszédkészséggel, anyanyelv ismerettel
rendelkeznek. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében
megvalósítandó feladat. A gyakori mondókázás, a mindennapos beszélgetés, mesélés,
éneklés által a gyermekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményében.

15
Célunk:
 Fejlődjön a gyermekek beszédkészsége, bővüljön szókincse, a
szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció, a gyermek
környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának
legfőbb eszköze legyen.
 Alakuljon ki kreatív interakciós képessége.
 Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben fejlődik a gyermekek
természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő készsége.
 Segítse az iskolai alkalmasság kialakulását, előzze meg az iskolai
kommunikációs kudarcokat.
 A kommunikáció által erősödjön a gyermekek biztonságérzete, növekedjék
tájékozottsága, gazdagodjanak ismeretei, kapcsolatai, fejlődjön
beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája
 Segítse elő a szocializációt.
Feladatunk:
 beszéltetni és beszélni hagyni a gyermekeket kommunikációs helyzetek
teremtésével, ( beszélgetőkör)
 a gyermekek egymás közötti kommunikációjának ösztönzése,
 nyugodt, természetes helyzetek teremtése a gyermekek közlési vágyának
kielégítéséhez,
 szókincsbővítés,
 az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének
kialakítása,
 a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználatra nevelés,
 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél a nyelvi hátrányok, hiányosságok
pótlása differenciált foglalkoztatással,
 sajátos nyelvi formák elsajátíttatása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló
árnyalt megfogalmazására szoktatás,
 kulturált, rövid, pontos megfogalmazással segíteni a gyermekek beszédértésének
alakulását,
 nyelvi játékokkal a szavak játékából fakadó örömérzésen túl sikerélmény biztosítása,
 szükség szerint a szülővel együttműködve logopédus segítségének igénybe vétele.

Sikerkritériumok:
 Összefüggően beszélnek, bátran nyilvánítanak véleményt, elbeszélésük folyamatos.
 A feltett kérdésekre pontosan, adekvátan felelnek.
 Motiváltak a szóbeli közlésre.
 Képesek a hallott szöveg megértésére.
 Ismerik és alkalmazzák a téri irányokat és az idő múlását jelölő kifejezéseket.
 Képesek ok-okozati összefüggések megfogalmazására, következtetések levonására.
 Szókincsük életkoruknak megfelelő.
16
  Figyelmesen végighallgatják társaikat és a felnőtteket.
 Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket és igemódokat.
 Beszédük megfelelő sebességű, jól érthető, többnyire megfelelő
hangsúlyozású, hanglejtésű.
 Beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.
 Minden beszédhangot tisztán ejtenek.

Értelmi nevelés

Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, – mint életkori

sajátosságra – valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve
biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további
élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi
környezetről.

Célunk:
 Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek spontán érdeklődésre
és ösztönös tudásvágyra alapozva az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet,
figyelem és gondolkodás funkcióinak fejlesztése.
Feladatunk:
 Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzési, megfigyelési lehetőség biztosítása.
 Sokoldalú auditív, vizuális, taktilis érzékelési tapasztalási lehetőségek teremtése.
 A gyermeki képzeletet és fantázia fejlesztése valós élmény nyújtásával, kreatív
játéktevékenységekkel, mindennapi mesehallgatással.
 Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzés.
 Az ingerek cselekvő és kísérletezőjellegű feldolgozásával a
problémamegoldó gondolkodás alapozása.
 Az óvodás gyermek életkorához igazodó kompetenciák megszerzéséhez szükséges
ismeretek közvetítése, képességek fejlesztése, alapkompetenciák kialakulásának
elősegítése.
 Spontán szerzett tapasztalatok tudatos rendszerezése, elmélyítése.
 Értelmi képességek fejlesztése egyéni fejlettségtől függően differenciáltan.
 Az SNI-s gyermekek estében, sérülésük függvényében, értelmi képességük
fejlesztése.

Az értelmi nevelés további feladatai:

 Egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek

rendszerezése, bővítése,
17
  Különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az
értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,gondolkodás,
alkotóképesség fejlesztése.
 Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését
elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
 A gyermek beszédkészségének fejlesztése.
 Megfelelő hangsúlyú, sebességű beszéd kialakítása.
 A gyermek szókincsének fejlesztése.
 Mondatalkotás fejlődésének elősegítése.
 Bátor megnyilvánulások, helyes szóhasználat.
 Beszédfejlesztés változatos tevékenységekkel, játékkal, életszerű helyzetekkel.
 Felnőttek személyes példamutatása.
 Kommunikáció terén fejlesztendő gyermekeknek differenciált feladatadás.
 Logopédussal való együttműködés.
 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre való odafigyelés

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

 A gyerekek aktívan részt vesznek a különböző óvodai tevékenységekben és
képesek azokban elmélyülni.
 Alapvető ismeretekkel rendelkeznek közvetlen környezetükről.
 Képesek figyelmüket szándékosan és tartósan irányítani, növelni, megosztani.
 Felismernek ok– okozati összefüggéseket, a cselekvő- szemléletes- képi
gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodásuk is kialakulóban van.
 Kialakult téri tájékozottságuk, térészlelő képességük.
 Rendelkeznek probléma felismerő és megoldó képességgel.
 Saját tévedéseiket felismerik és segítséggel javítják.
 Tudnak vizuálisan, auditíven és taktilisan differenciálni.
.

Az óvodapedagógus alapvető feladatai

 Kérdéseivel is fejlessze a gyermek gondolkodását.

 Lehetőséget biztosít a nap egészében a spontán tapasztalatszerzésre.
 Tevékenységek szervezése, melynek aktív, cselekvő részese a gyermek.
 Tudatosan irányítja a megszerzett ismeretek rendszerezését.
 Folyamatos és tudatos élményszerzés biztosítása.
 Olyan játékos szituációk teremtése, melynek során alakul a gyermekek
kommunikációs és kooperációs képessége.
18
  Játékra épülő tudatos tanulási folyamat kezdeményezése és irányítása.
 A gyógypedagógusokkal, logopédussal együttműködve, tudatosan szervezi, irányítja
és megvalósítja az SNI-s gyermekek fejlődését.
 A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a
gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait
megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja.
 Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.
 Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez.
 Példaadóan és tudatosan törekedjen saját és környezete beszédkultúrájának csiszo-
lására.
 Mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos.
 Törekedjék a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására.
 Ismerje meg csoportja beszédszintjét.
 Alakítson ki jó csoportlégkört.
 Minden gyermeknek adjon lehetőséget a folyamatos beszéd gyakorlására.
 A gyermeki kérdések tiszteletben tartása, megválaszolása.
 Ismerje fel a beszédhibákat, szervezzen anyanyelvi játékokat

Sikerkritériumok - A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 Az óvodáskor végére nyitott, érdeklődő és az alapvető megismerő folyamatait

tudatosan is képes irányítani.
 Kialakul a későbbi tanuláshoz szükséges figyelme, fegyelme, monotónia tűrése.
 Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és az őt körülvevő természeti és
társadalmi környezetéről, kialakulnak az elemi matematikai ismeretek.
 Kialakulóban van a kreativitása, problémamegoldó gondolkodása.
 Iskolába lépés idejére, a gyógypedagógus, az óvodapedagógus együttműködő
munkájának eredményeként az SNI-s gyermekek – életkori sajátosságuk révén
és sérülési fajtájuk, annak súlyosságától meghatározottan – képessé válnak az
iskolai élethez szükséges testi, lelki szellemi feltételekre.

Az óvodai élet megszervezése

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez

a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú,
párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek
együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces)
csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

Intézményünk egy vegyes életkorú csoporttal működik.

A vegyes életkorú csoport előnyeit a gyakorlati tapasztalatok igazolják.
E pozitív hatások véleményünk szerint a következők:

19
 • Testvérek egy csoportba kerülésével a beszoktatási idő lerövidül, pozitívan hatnak
a gyerekek egymásra.
• Szülőkkel való jobb bizalmasabb, hosszabbtávú kapcsolat kiépítésére van
lehetőség.
• Az egyéni fejlesztés, az egyén önmagához való fejlődése a nevelési célunk.
• A lassabban fejlődő és az SNI-s gyermek sikerélményben gazdagabb lesz, mivel
nem kerül összehasonlításra senkivel sem, csak önmagával.
• Az alkalmazkodó képességük kölcsönösen fejlődik, szocializációjuk felgyorsul.

Hetirend:
Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében
szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésében.
A hetirend a folyamatosságot segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a
szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezésében.
A nevelési év elején másképp alakulhat, mint a nevelési év végén.

HETIREND

FOGLALKOZÁS Kötetlen Kötött

Külső világ tevékeny meg- 1
ismerése
/komplex tevékenységi
formában/
Ének, zene, énekes játék, 1
gyermektánc
/komplex tevékenységi
formában/
Mozgás 1

Rajzolás, festés, mintázás, 1

kézimunka
/komplex tevékenységi
formában/
Verselés, mesélés,mozgás 1
/komplex tevékenységi
formában/

Tudatosan figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet
állítsunk össze, hogy elegendő idő jusson a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések,
ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására.
A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermekek
életének észrevétlen szabályozója legyen.

20
Mivel változatos tevékenységformák váltják egymást naponta, az óvónők személyes
szakmai önállóságára van bízva, hogy tervszerűen és tudatosan hogyan szervezi meg a
hetét.

NAPIREND - Tevékenységek és időtartamuk a napirendben

7 -11.45  A gyermekek érkezése, fogadása.

 Játéktevékenység.
 Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási
formák alkalmazásával.
 Mozgás, / kötött foglalakozás/
 Naposi munka feladatainak elvégzése.
 Tízóraizás, gondozási teendők ellátása.
 Hagyományok ápolása/ pl.Születésnapok megünneplése/
 Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések.
 Szabad, mozgásos játék az udvaron.
11.45-14.45  Naposi munka feladatainak elvégzése.
 Ebéd, gondozási teendők ellátása.
 Pihenés-alvás előtti mese.
 Alvás-pihenés folyamatos ébredés.
14.45-16.00  A csoportszoba rendjének helyreállítása.
 Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása.
 Játékos egyéni képességfejlesztés.
 Játéktevékenység.
 Szabad, mozgásos játék az udvaron.
 Találkozás, a szülőkkel rövid információcsere a gyermek
fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén.

A napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt,

kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.

A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a

szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatását.
A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék
kapja.
A nevelés legfőbb színtere a család, így napirendünk maximálisan alkalmazkodik a
családok életviteléhez. Figyelembe vesszük a szülők változatos munkakezdését, ezzel
lehetővé tesszük, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt tölthessék szüleikkel.
Nem szabjuk meg a beérkezés idejét, és nem határozzuk meg a távozásét.
Rugalmas napirendünket a szülők igényei szerint, alakítottuk ki.
Nem szabunk kötött időkereteket, hanem a csoport összetételének megfelelően azt az
óvónők rugalmasan döntik el.

21
AZ ÓVODAI NEVELÉS TERVEZÉSE

Az óvodai nevelés tervszerű folyamat, melynek célja a nevelő munka, illetve a gyermekek
fejlődésének dokumentálása.

Dokumentumok:
• Heti terv (csoportnapló tartalmazza)
• Napi tevékenység terv(csoportnapló tartalmazza)
• Személyiséglap a gyermek fejlődésének nyomon követéséhez
• Féléves képességmérés
• Nevelési terv , Éves ütemterv, Éves munkaterv, Tematikus terv, Csoportnapló

Óvodapedagógus feladatai:
• Dokumentumok szakszerű és pontos vezetése.
A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése

GYERMEKVÉDELEM
A gyermekek védelmérő1 és a gyámügyi igazgatásró1 szó1ó 1997. évi XXXI. törvény
1997. november 1-jén lépett hatályba.

Az óvodai gyermekvédelem célja:

• A gyermekek alapvető jogainak betartása, betartatása.
• A veszélyeztettség kialakulásának megelőzése (preventív munka)
• A kialakult hátrányos helyzetek kezelése.
• Az esélyegyenlőség megtermtése
• A szülők segítése, felvilágosítása
• A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása.

A gyermek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges

környezetben neveljék, óvodai életrendjét, pihenőidő, testmozgás beépítésével, étkezési
lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

Képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, személyiségi jogait az

óvoda tiszteletben tartsa.

Az emberi méltóságának megtartása, másságának elfogadása.

Személyiségi jogait tiszteletben tartva ügyeikben méltányosan, humánusan,valamennyi
tényező figyelembe vételével kell eljárni.
Intézményünkben a gyermeket, nem érheti hátrány kisebbségi hovatartozása és a
szülők vallási meggyőződése miatt.

22
Gyermekvédelmi kapcsolatok
• A Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Szakszolgálattal kapcsolatunk
folyamatos.
• Logopédus Vasváron foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel heti egy alkalommal.
• Az SNI fejlesztés is itt történik, valamint Körmenden.
• A háziorvos évente kétszer, a védőnő heti rendszerességgel látogatja a csoportot.
Az iskolaérettség elérése az idegrendszeri vagy egyéb hátránnyal küzdők esetében
csak speciális szakember bevonásával végzett korrekcióval lehetséges.
A problémás gyermekeket pszichológushoz, fejlesztő pedagógushoz irányítjuk.
Bizonytalan esetekben az iskolaérettség megállapításához segítséget kérünk.

Az óvoda gyerekvédelemmel összefüggő tevékenysége

Kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat kiépítése és folyamatos kapcsolattartás a
szülőkkel. Tapintatos – a gyermeket veszélyeztető helyzetekben viszont határozott –
véleménynyilvánítás; jelzés a hatósági feladatot ellátó szervezeteknek.
A gyermekek szociokulturális helyzetének feltérképezése, folyamatos figyelemmel
kísérése, segítségadás (színházbérlet, kirándulás költségeinek átvállalása).
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának
fokozott ösztönzése, elvárása.
Folyamatos, élő kapcsolat az óvónők és a családgondozók között, kiemelt figyelemmel a
gyermekek testi-lelki bántalmazására vagy elhanyagoltságára.
A feladatok ellátásának célja: a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők korai
felismerése, a veszélyeztetettség megelőzésére, elhárítására intézkedések megtétele.

A megismerés, megfigyelés módjai:

• Családlátogatás, anamnézis, szülőkkel való beszélgetés.
• Állandó kapcsolattartás, kapcsolatfelvétel a védőnővel, gyermekorvossal.
• Gyógypedagógussal az SNI-s gyermekekről konzultáció.
• A gyermekek viselkedésének, játékának megfigyelése.

A segítségnyújtás módjai:
• prevenció megszervezése az óvodai élet egészében,
• differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód,
• tájékoztatás a segélyhez jutás feltételeiről,
• szükség esetén intézkedés, kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel,
intézményekkel,
• gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus munkájának megszervezése,
szerződéskötés Körmenden, Vasváron

Az intézmény speciális gyermekvédelmi feladatai

• Igénybe veszi a különböző szintű jelzőrendszerek jelzéseit (gyermek- orvos,
védőnő, iskola stb..)
23
• Veszélyeztető tényező fennállása esetén, információk birtokában fordul a
Gyermekjóléti Szolgálathoz, Családsegítőhöz és kéri annak segítségét,
• valamint kiegészül, az SNI-s gyermekek integrálása érdekében, a Szakértői
Bizottság szakembereivel.
• Tanácsot ad a szülőknek, hogy kitől, milyen segítséget, támogatást kaphatnak,
problémájukkal kihez fordulhatnak. (pénzügyi, pedagógiai, jogi segítségnyújtás)
• Gondoskodik arról, hogy a Közoktatási Törvényben előírtak megvalósuljanak.
• Figyelemmel kísérjük és jelentjük az esetleges gyermekbántalmazást
• Testi épségük megőrzése érdekében évente balesetvédelmi oktatást tartunk, ha kell,
több alkalommal is.
• A tűz és bombariadókat évente egyszer megtartjuk.

Óvodapedagógus feladatai
• Nevelő tevékenysége során vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét,
tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, fejlettségét.
• Segítse a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek differenciált
fejlesztését.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, szakemberek tanácsait,
javaslatait beépíti napi munkájába.
• A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges
ismereteket átadja, elsajátításáról meggyőződjön.
• Ha a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges
intézkedést megtegye.
• A gyermek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
• A szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa.
• A szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének
elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
• Közreműködjön a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,
megszüntetésében.

Az óvodavezető feladatai
• A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, és az érvényesülés
ellenőrzése.
• A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos
feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is.
• Olyan személyi és tárgyi feltételek megteremtése, melyek kielégítik a gyermekek
szükségleteit.
• Kapcsolatot tart az önkormányzat gyámügyi előadóival.
• Az óvoda vezetőjének feladatkörébe tartozik, hogy szükség esetén, a családon
belüli szociális körülmények figyelembe vételével javaslatot tegyen a család
bevonására a szociális segélyezettek körébe.
• A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét biztosítja.

24
 • Testi épségük megőrzése érdekében évente balesetvédelmi bejárást tart
• A tűz és bombariadót évente egyszeri megtartását elrendeli.
• Szükség szerint intézkedik az SNI-s gyermekekkel kapcsolatos teendők
elvégzésében, felveszi, illetve tartja a kapcsolatot a külső szervekkel,
szakemberekkel.

A gyermekvédelmi munka akkor eredményes, ha:

• Megelőzi, vagy csökkenteni tudja a kialakuló vagy meglévő hárányokat.
• Minden rászoruló gyermeket figyelemmel kísér.
• Betartja és betartatja az esélyegyenlőségi tervben meghatározott célokat és
feladatokat.
• Gyermeki jogokat érvényesíti.
• Védi és biztosítja az SNI-s gyermekek jogait.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYEREKEK NEVELÉSE

• Sajátos nevelési igényű gyermek /SNI/
• Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek /BTM/
• Kiemelt, tehetséges gyermek

A sajátos nevelési igényű / SNI/ gyermekek óvodai nevelésének

irányelvei

A 2011. évi nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelését végző óvodának a helyi pedagógiai programját az Óvodai
nevelés országos alapprogramja, valamint a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján kell
elkészítenie.

Óvodai nevelés országos alapprogramja

Az óvodai alapprogram alapján az óvodai nevelés jellemző sajátossága, hogy

gyermekközpontú, befogadó, melynek megfelelően a gyermeki személyiség
kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, és biztosítja minden gyermek számára a magas
színvonalú és szeretetteljes nevelést, a meglévő hátrányok csökkentését.
Nem ad helyet semmilyen előítélet kibontakozásának. Ennek megfelelően az óvodai nevelés
célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség
kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az
eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

25
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei:

Célja: hogy az óvoda pedagógiai programjában foglaltak és a sajátos nevelési igény

összhangba kerüljenek.

Az irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:

Az elvárások igazodjanak a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésének

üteméhez,

• fejlesztése a számára megfelelő területeken valósuljon meg,

• a gyermeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,

A fejlesztés szervezeti keretét, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszer

megválasztását minden esetben a sajátos nevelési igényű gyermekek állapotából fakadó
egyéni szükségletek határozzák meg.

Az irányelv szerint az integrált nevelésben részt vevő óvoda:

• a pedagógiai program kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor

figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit,
• kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek minden
segítséget megkapjon a képességeinek megfelelő fejlődéséhez,
• az óvodavezető támogatja, hogy a pedagógusok az óvodai integrációt segítő szakmai
rendezvényeken, továbbképzéseken vegyenek részt.

Az Alapító Okiratban meghatározott alapfeladatunk:

A nemzeti köznevelési törvényszerint: “az intézményi pedagógiai programja alapján

ellátott köznevelési tevékenység, óvodai nevelés és gyermekek három éves korától
tankötelezettségük kezdetéig”.

Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése: annak a különleges bánásmódot

igénylő gyermeknek a nevelése, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján értelmi vagy beszédfogyatékosok, mozgásszervi fogyatékosok, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási
zavarral) küzdenek.

Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye határozza meg a speciális fejlesztéshez

szükséges feltételeket.

26
A sajátos nevelési igényű gyermek joga, hogy állapotának megfelelő
gyógypedagógiai ellátásban részesüljön (pedagógiai célú habilitáció és
rehabilitáció).
A mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget
megadjunk, számukra megteremtsük a befogadó környezetet.

Cél:
• A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésének elősegítése, az elmaradt területek
fejlesztése óvodai környezetben.
• Hátrányok kompenzálása, a gátlások, fusztrációk csökkentése, leküzdése.
• Képességek, részképességek területén megfelelő fejlettségi szint elérése.

Feladatok:

• felkészülünk a sajátos nevelési igényre, ismeretek megszerzésére

• a dajkát felkészítjük a befogadásra: bánásmód, viselkedés, kommunikáció
• a gyermekcsoportot és a szülőket felkészítjük a gyermek fogadására (az
inkluzív szemléletre, elfogadó viselkedésre)
• az SNI gyermeket nevelő szülőkkel a kapcsolat kialakítására,
együttműködésre építünk (rendszeres és reális tájékoztatás)
• nyugodt, feszültségmentes, családias légkör kialakítására törekszünk
• figyelembe vesszük a terhelhetőségnél a sérülés jellegét, mértékét, építünk a
kevésbé sérült funkciókra
• együttműködünk a gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal
• az óvoda-család-gyógypedagógus kapcsolat fenntartása a folyamatban intenzív

Beszédfogyatékos gyermekek integrációs nevelésének speciális

feladatai

• gazdag nyelvi környezetet biztosítunk, utánozható mintát nyújtunk

• őszinte, nyitott odafigyelés, bizalmat, megnyílást serkentő, elfogadó kíváncsiság
jellemezi attitűdünket a gyermek motiválása, beszédfélelmének leküzdése
érdekében,
• beszédfogyatékosságából eredő hátrányok miatti kirekesztettség érzését
csökkentjük, megszüntetjük, önbizalmát erősítjük
• konkrét ismeretekkel rendelkezünk a gyermek beszédhibáiról,
aktuális beszédállapotáról, fejlesztési lehetőségeiről,
• a fejlesztés egyéni útjait tudatosan tervezzük
• természetes élethelyzetekben cselekvéshez kötötten adunk lehetőséget a
közlésre, gyakran beszédhelyzetbe hozzuk
• egyéni, bánásmódot biztosítunk, a feladatokat igazítjuk az egyéni
képességekhez (egyéni ütem)
• a tevékenységben rejlő fejlesztési lehetőséget felismerünk, a gyermek
elmaradásához igazított gyakorlási lehetőséget biztosítunk

27
 • irodalmi nevelés eszközeivel: mondókák, versek – tempók, tempóváltás
járással- mozgással kísérve stb.
• szókészlet bővítése cselekvéshez kötötten
• hangerő, levegővételt gyakorló játékok helyzethez igazítottan
• hangszínek észlelése, felismerése megnevezése zenei játékokkal
• észlelés fejlesztése: hallott, látott információk közötti differenciálás
• memóriajátékokban való részvétel biztosítása
• finommotorika fejlesztése (válogatás, tépés, festés stb.)
• egyéb köthető képességfejlesztés: tájékozódás térben, síkban, testen, egyensúly
• azonnali motiváló értékeléssel élünk ( sikerélményhez juttatás, pozitív ösztönzés)
• folyamatos, rendszeres kapcsolatot tartunk a logopédussal, szükség
esetén pszichológussal, fejlesztőpedagógussal

BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ

(BTM) GYERMEKEK NEVELÉSE

Óvodánkban évről – évre folyamatosan növekszik a pszichésen, mentálisan és
szomatikusan sérült gyermekek száma. Nevelőtestületünk fokozottan fordul a sérült,
fogyatékos gyermekek felé, mivel nevelésünk fő alapelve a feltétel nélküli elfogadás,
szeretet.Integrált nevelésünket a fogyatékosság jellege és mértéke határozza meg.
Egyre több gyermekeink között a részképesség zavarokkal küzdő gyermek is.
Található a csoportunkban beilleszkedési, viselkedési és magatartás zavarral küzdő
gyermek is.Ezen gyermekek gondozása, fejlesztése, kiemelt és egyre több feladatot ró
ránk. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő,
elfogadó, fejlesztő hatású környezetben éljen, ahol a gyerekek és felnőttek őszintén
elfogadják, olyannak szeretik amilyen.

Cél: Inkluzív nevelés szemléletével, differenciált módszerekkel, egyéni fejlettségi szint

figyelembe vételével történő személyiségfejlesztés.

Feladataink:
 A különböző sérülések korai felismerése.
 Okok feltérképezése.
 Szakember felé irányítás.
 Speciális fejlesztéshez szakember biztosítása.
 Tárgyi feltételek megteremtése.Szakemberekkel történő folyamatos konzultáció.
 Differenciált fejlesztés.
 Játékon belüli folyamatos fejlesztés.
 Fejlődés nyomon követése.
 Változatos tevékenységek biztosítása az ismeretszerzéshez.
28
  Szociális készségek fejlesztése.
 Mozgásfejlesztés, kognitív funkciók fejlesztése.

Olyan környezet kialakítása, ahol a másság felé fordulás mindenki számára

természetes.
Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye határozza meg a speciális fejlesztéshez
szükséges feltételeket: szakember foglalkoztatása, speciális nevelési terv, eszközök,
szakmai szolgáltatások.
A beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek hatékony integrált neveléshez
elengedhetetlen az alacsony csoportlétszám, ez nálunk megvalósul.
A mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk,
számukra megteremtsük a befogadó környezetet.
Cél:
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek fejlődésének
elősegítése, az elmaradt területek fejlesztése óvodai környezetben.
• Hátrányok kompenzálása, a gátlások, fusztrációk csökkentése, leküzdése.
• Képességek, részképességek területén megfelelő fejlettségi szint elérése.

Feladatok:
• megismerjük a gyerekeket
• külső szakember segítségét kérjük a hátrányok és lemaradások meghatározásához és
a gyermek fejlesztéséhez
• a gyermekek szakemberek által feltárt nehézségeit tanulmányozzuk
• megnyerjük a szülőket az együttműködésre
• esélykiegyenlítő, kompenzáló eljárásokat egyénhez igazítva alkalmazunk
• a gyermek fejlesztésében részt vevő szakemberekkel szakvéleményre épülő
fejlesztési tervet készítünk, megvalósítását félévente értékeljük
• az óvoda-család-fejlesztő szakember kapcsolat fenntartása a folyamatban intenzív

Sikerkritériumok:
• szívesen járnak óvodába
• a bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés

TEHETSÉGES GYERMEK NEVELÉSE

“A kiemelt, tehetséges gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

- aki átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas
fokú kreativitással rendelkezik
- felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”

A tehetség felismerésre és –gondozásra már az óvodás korban szükség van annak

érdekében, hogy a gyermekek megkapják a személyes, egyénre szabott tehetség-
kibontakoztató felkészítést, mely elengedhetetlenül szükséges, hogy az életben sikeresen
boldoguljanak.
29
Cél:
A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális
fejlesztése (megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő
gyermekekben bujkáló kiváló képességeket) kiemelt jelentőségű.
A tehetséges, átlag feletti intellektuális és szociális képességekkel és az ehhez
kapcsolódó nagyfokú motivációval rendelkező tehetségígéreteknek olyan helyzeteket
teremtünk, ami a tág érdeklődési területüket kielégíti, illetve tovább bővíti.
Közben kérdéskultúrájukat, logikus gondolkozásukat, problémamegoldó képességüket,
memóriájukat és kifejezőkészségüket is fejlesztjük.
Különösen hasznos lehet, hogy a gyermekek egymásról különböző képességeikről sokféle
információt gyűjtsenek be, a képességek által minél több tehetségterülettel
találkozhassanak.
Nem a teljesítményeket várjuk tőlük, hanem az új élmények szerzése a lényeg, a
többi különböző tulajdonságokat hordozó gyermekek által.

A területek a következők lehetnek:

• Kiváló rajzkészség,
• Zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem
• Természetismereti témakör és matematikai képesség
• Anyanyelv-kommunikációs képesség
• Testi ügyesség, tánc-harmonikus mozgás, versenysportra való alkalmasság,
• Kiemelkedő szociális képesség, vezetői képesség

Feladat:
• a tehetséget felismerjük, azonosítjuk
• ösztönözzük, motiváljuk kreativitásukata
• tehetséges gyermek erős oldalát támogatjuk,
• tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítésére törekszünk
• elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítunk ki
• kielégítjük szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági
• segítjük, hogy önmagára találjon és megbirkózzon a feladatok sokszínűségével
• az elkallódást elhárítjuk
• harmonikusan fejlesztünk
• segítjük őket a különböző helyzetekben
• egyéni sajátosságokhoz igazítjuk kínálatunkat
• bátorítjuk a kezdeményezéseiket
• elismertetjük, elfogadtatjuk a gyermekcsoporttal, közösséggel
• összehangoljuk a különböző képességű gyermekek tevékenységeit – a megférés jó
érzését alakítjuk ki
• ábrázolás-kézimunka-művészi tevékenységek gyakorlásához változatos, jó minőségű
írószerek, rajzeszközök, festékek, pasztellkréta, üvegfestékek, különleges rajz-és
kartonpapírok, dekortermékek, agyag, fonalak, anyagok, stb. biztosítunk
• zenei tevékenységekhez sokféle ütős és ritmushangszert kínálunk
30
 • megfigyelésekhez, kísérletezéshez, nagyítók, mikroszkóp, távcsövek nyújtanak
segítséget.
• a nagyvilág megismeréshez, természeti környezetünkben való kutakodáshoz
földgömböt, térképeket, érdekes könyveket keresünk.

• logikájuk, gondolkodásuk, képességeik fejlesztéséhez változatos játékokat kínálunk

• improvizációhoz, dramatikus-és szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző színű és
méretű anyagokat, jelmezeket, kesztyű és ujj bábokat, paravánt bocsátunk
rendelkezésre
• felhívjuk a szülők figyelmét a tehetség kibontakoztatásának intézményen kívüli
lehetőségeire / amennyiben van ilyen/

Sikerkritériumok:
• jól érzi magát az óvodai közösségében
• játszik, tevékenykedik a társaival, önbizalma van
• saját tehetségét,”másságát” ismeri, elfogadja, örömmel éli meg
• bátran próbálkozik, újra próbálkozik, megmutatja magát
• kitartó, boldog, elégedett

AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

Az óvoda a működésének és a szakmai munka folyamatos javítása érdekében törekszik

partnerkapcsolatai megerősítésére, és biztosítani kívánja partnerei számára a
tervezésben, a döntés előkészítésben, a működésben és annak értékelésében való
részvételt. Az intézményi dokumentumok áttekintése, módosítása, aktualizálása a
nevelőtestület szoros együttműködésével történik.
A legfontosabb partnereink a gyermekek, a szülők, az iskola, a fenntartó és az óvoda
dolgozói. Az intézményi pedagógiai folyamatok során - a hatékonyság, a módszertani
színesség és a személyiségfejlesztés fontosságának szemelőt tartásával - arra
törekszünk, hogy partnereink elvárásait teljesíteni tudjuk.

“A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében

az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint
– szakmai kapcsolatot tart fenn.”

Óvoda – Család kapcsolattartásának feladatai és formái:

• A nevelés legfőbb szintere a család, ennek kiegészítője, segítője és
hátránycsökkentője az óvoda. Az óvoda a család mintájára szervezett intézmény.
Hasonló légköre, érzelmi hangulati jellemzői tehetik elfogadhatóvá a gyermekek
számára.
• Fontos a szülőkkel való szoros és bizalomra épülő kapcsolattartás. A gyermekek
fejlődéséről, magaviseletéről, képességei alakulásáról a különböző kapcsolattartási
formákon keresztül konzultálunk.
• A gyermek neveléséért elsősorban a család a felelős, amelyben mi partnerek,
segítőtársak igyekszünk lenni.
31
 • Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom, elfogadás.
• Az óvoda dolgozóit minden esetben köti a titoktartás!
• A gyermekeket érintő intézkedéseket csak a szülő hozzájárulásával teheti meg az
intézmény.
• A családi életet tiszteletben kell tartani, semmilyen esetben sem avatkozhatunk
be. Természetesen kirívó esetekben a megfelelő jogi személyek segítségével kell
eljárnunk.
• A szülők, mint partnerek igényeit, javaslatait beépítjük a mindennapi munkába az
óvodai élet szervezésébe.
• A szülői szervezettel hatékony együttműködést folytatunk a gyermekeink
érdekében.
• A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk az SNI-s gyermekek integrációjáról.

Kapcsolattartási formák
 Beiratás, beszoktatás
 Szülői értekezletek
 Napi kapcsolattartás (napi beszélgetések, falitáblán közérdekű hírek)
 Egyéni elbeszélgetések, fogadóórák
 Családlátogatások egyéni igények szerint
 Hozzátartozók segítségének igénybe vétele, séták kirándulások esetében
 Közös programok, hagyományaink szerint.

A kapcsolattartás várható eredményei

 A szülők megismerik az óvoda nevelési elveit, értékrendjét és

megprobálnak alkalmazkodni hozzá.
 Rendszeresen és aktívan részt vesznek a szülői értekezleteken, igénylik a
fogadóórát és a családlátogatást.
 Korrekt javaslatokat és véleményt adnak megkérdezésükkor.
 Aktívan részt vesznek az óvoda által szervezett rendezvényeken, ezzel is
formálva a közösséget.
 Problémáikkal bátran és nyíltan fordulnak a nevelőkhöz, óvodavezetőhöz.

Fenntartó- óvoda:
A gyermekeket közvetlenül érintő kapcsolatokon túl az együttműködésünk a
fenntartó önkormányzattal a legszorosabb. A működési feltételeket biztosítja az óvoda
részére. A működéshez elsősorban gazdasági szemlélettel közelít, emellett elvárja a
jelenlegi óvodakép fenntartását, a szülők gyermek elhelyezési igényeinek kielégítését.
Gondoskodik arról, hogy az óvoda épülete, udvara, berendezései és rendelkezésre
álló eszközei alkalmasak legyenek a kisgyermekek családias fogadására, biztonságos és
szabad játékára, és hogy az óvodapedagógusok rendelkezésére álljanak azok az
eszközök, felszerelési tárgyak, amelyek a mindennapi óvodai élethez nélkülözhetetlenek.
Biztosítja, hogy egyszerre két felnőtt legyen a gyermekekkel. / Ez annál is fontosabb,
mivel az Alapító okiratunkban szerepel az SNI gyermekek integrált nevelése.
Meghagyja az óvoda szakmai önállóságát. Elvárásaiban pedig igazodik az óvoda
funkciójához.
32
 Célunk:
 Tartalmi kapcsolat kialakítása, hogy óvodai nevelésünk céljaihoz, feladataihoz, a
szükséges anyagi és erkölcsi feltételeket biztosítsa.
Feladataink:
 a fenntartó tájékoztatása az aktuálisan felmerülő szülői elvárásokról, igényekről
és problémákról.
 a fenntartó tájékoztatása az óvoda szakmai munkájáról.

Általános iskola- óvoda:

Óvodásaink többsége az iskolaérettségük elérésével az alsóújlaki Általános Iskolában

kezdik meg tanulmányaikat. A hosszú évekre visszanyúló partneri kapcsolat, a számos
közös program közösen megélt élmény, gazdag és változatos tevékenységsorozat,
mely elsősorban a társas kapcsolatokat, az érzelmeket helyezi előtérbe nagyban
megkönnyítik az iskolakezdést.

Célunk:
• az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, az egymásra épülés érvényesítése a
nevelés-oktatás folyamatában.

Feladataink:
• A gyermekek fejlődésének utánkövetése az általános iskola első
évében Óvoda-iskola átmenetet segítő program működtetése
A kapcsolattartás módjai:
• Leendő tanítónéni jelenléte a februári szülői értekezleten, látogatása a
csoportban, meghívása az évzáró ünnepségre, szükséges felszerelések
jegyzékéről írásbeli tájékoztató.
• Látogatás a nagycsoportosokkal az iskolában. Ismerkedés az iskolaépülettel,
a tanítónénikkel.

• Közös játék az elsősökkel az óvoda, majd az iskola udvarán.

Kulturális kapcsolatok
Nagy Gáspár Kulturális Központ- Vasvár. Színházi rendezvényein való részvétel évente
színházbérlettel, néhány alkalommal a nagycsoportosokkal.

Óvoda - Gyermekjóléti szolgálat

A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi hatások egyre több családban éreztetik

hatásukat és leggyakrabban a gyerekeken vezetődnek le. E káros hatások a gyermeki
teljesítmény-, magatartás-, és kapcsolat zavarainak formájában jelennek meg. A
gyermekvédelmi munkát a humánumnak, segítőkészségnek, a megértésnek és a
támaszadásnak kell jellemezni. A gyermekvédelmi munka fő célja a prevenció, a
veszélyeztetett státusz kialakulásának megelőzése.

33
 Célunk:
• A köznevelési törvény, a gyermekvédelmi törvény előírása szerint, a gyermek
testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő
nevelésének elősegítése.
• A szülők támogatása, gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szervezése
• A veszélyeztetettség megelőzése.

Óvoda – Pedagógiai Szakszolgálat

A pedagógusok a gyermek érdekében különböző intézményekkel és szakemberekkel

működnek együtt. A segítő szakmai szervezetek a pedagógusok munkájának
legkülönfélébb szintjein és színterein megjelennek.
Szakszolgálat alatt a köznevelési törvény az alábbi tevékenységeket nevezi meg:
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, tanulási képességet vizsgáló
szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá országos szakértői és rehabilitációs
tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás,
gyógytestnevelés, valamint továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

.Célunk:
 A pedagógiai szakszolgálat segítse a szülő és a pedagógus nevelő munkáját és
az óvoda nevelési feladatainak ellátását.
 Erősítsük szakmai kapcsolatainkat pedagógiai munkánk eredményessége
érdekében szakmai segítőinkkel.
 Törekedjünk az aktuális problémák időbeni megoldására, szükség zerint segítség
igénybevételével.
Feladataink:
 Szükség esetén szakember véleményének kikérése a gyermek
fejlettségéről, fejlesztésének lehetőségeiről.
 A prevenció, a beszédhibák javítása, érdekében rendszeres kapcsolat
tartása a logopédussal.
 A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel
küzdő gyermekek problémáinak feltárása, valamint rehabilitációs célú
foglalkoztatása érdekében folyamatos kapcsolat tartása a nevelési tanácsadás
szakembereivel a gyermek érdekében.
 A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez vegye igénybe a
szakember segítségét az adott területen.

Nevelési Tanácsadó
A Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Szakszolgálattal kapcsolatunk folyamatos.
Az iskolaérettség elérése az idegrendszeri vagy egyéb hátránnyal küzdők esetében csak
speciális szakember bevonásával végzett korrekcióval lehetséges.
A problémás gyermekeket pszichológushoz, fejlesztő pedagógushoz irányítjuk.
Bizonytalan esetekben az iskolaérettség megállapításához segítséget kérünk.

34
Személyi feltételek
Az óvoda személyi feltételei jónak mondhatóak, a csoportban dolgozó mindkét óvónő
felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Munkánkat egy dajka segíti. Saját főzőkonyhánkon egy
szakácsnő és egy konyhalány dolgozik, a gazdasági és élelmezési feladatokat egy
élelmezésvezető látja el.
Pedagógus, mint modell

• Gyermekeink az alapvető viselkedési formákat utánzással, a környezet mintája

alapján sajátítják el.

• Nyitottak, érzékenyek és toleránsak a gyermeki személyiséggel szemben.

• Törekszenek testi és lelki igényeik maradéktalan teljesítésére.
• Példát mutatnak a másság elfogadására és elvetnek minden negatív
diszkriminációs törekvést.
• Gondolkodásukat jellemzi a kreativitás és alkalmazkodás a megváltozott
körülményekhez igazodó módszerekhez.
• Barátságos, megengedő, megértő, elfogadó, együttérző nevelői magatartást tartjuk
kiemelkedőnek.
• A gyermekek személyiségét dicsérettel a pozitív tulajdonságok kiemelésével
formáljuk.
• Erősítjük nevelőtestületünkben azt az óvónői stílust, mely a segítőkészséget, és nem
a folytonos számon kérést helyezi előtérbe.
• A munkatársak egymással is olyan módon viselkedjenek, amilyen közösségi
magatartást elvárnak a gyermekektől.

A Dajka - az óvodapedagógus közvetlen segítője

Feladatai: a gyermekek óvása, védelme, testi szükségleteik szolgálata valamint

személyes példa alapján gondozásuk, nevelésük.
A gyermekek óvása, szolgálata az óvoda valamennyi dolgozójának feladata.

Tárgyi feltételek

Az óvoda tárgyi környezete a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja,

biztosítja egészségük megőrzését, lehetővé teszi mozgás és játékigényük kielégítését.
Az udvar rendezett, alkalmas a gyerekek szabadtéri játékára. Kellő mennyiségű
játék, könyv, sokszínű technikát biztosító ábrázolóeszköz, torna- és zenei eszköz áll a
gyerekek és az óvodapedagógusok rendelkezésére.
35
 Az öltöző, mosdó, WC berendezése a gyerekek méreteinek, igényeinek és életkori
sajátosságainak megfelelőek. Udvarunkon lehetőség van mozgásos játékok és
különböző kézműves tevékenységek folytatására.
Arra törekszünk, hogy a teremben, udvaron egyaránt minél több természetes
anyag vegye körül a gyermekeket, s mindez nekünk, óvodapedagógusoknak jó
közérzetet és megfelelő munkakörnyezetet jelentsen.
Az óvoda udvarával a természet szeretetére és megóvására is nevelünk.
Felébresszük a tisztaság iránti igényüket, harmonikus kapcsolatban legyenek
környezetükkel.
Az évek során az óvodában olyan feltételrendszert alakítottunk ki, amely már
önmagában is tevékenységre motivál, segíti a gyermekek spontán fejlesztését.

Fontosnak tartjuk:
- A tárgyi környezet szolgálja a gyermekek védelmét, biztonságát, jó közérzetét,
aktivitását.
- Segítse fejlesztésüket, valamint szükség esetén sajátos igényeik kielégítését.
- Minél több természetes anyagokból készült, esztétikus berendezés, eszközök vegyék
körül, amelyek a játék célja szerint alakíthatóak.

Gyermeki tevékenységek megvalósulása

Nevelőmunkánkat tudatosan tervezzük, és végezzük a játékra és a mesére építve.
E tevékenységeken keresztül gondoskodunk az életkornak megfelelő műveltségtartalmak
közvetítéséről, a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú óvodai
élet megteremtésével.
A megvalósításhoz a rendszerbe foglaláshoz Zilahi Józsefné és Stöckert Károlyné :

Óvodai nevelés játékkal, mesével című program

szolgált, melyet a gyakorlatban, lehetőségeinkre átültetve alkalmazzuk.

Játék
A gyermek egész életét, tevékenységét átöleli a JÁTÉK.

Nekünk pedagógusoknak törekednünk kell arra, hogy a lehető legtöbb időt biztosítsuk az
elmélyült játékhoz a gyermek számára. Hiszen elsősorban játékon keresztül biztosítható a
gyermek fejlesztése. A játékkal fejlődik a gyermek logikai gondolkodása, problémamegoldó
képessége.

A játék által ügyesednek, okosodnak a gyermekek.

36
 • A játék hatással van a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére, gazdagítja
érzelemvilágát, kreativitását és szociális képességeit.
• A játék a legmeghatározóbb személyiségalakító erő.
• A játékban alakítható legeredményesebben a kooperáció, a pszichikus funkciók
mozgósítása.
• A játékban a gyermek megtanulja a siker és kudarc élményét feldolgozni.
• A beszédfejlődésnek is optimális színtere is a játék, mert az oldott légkör a
gyermekben feloldja a beszédgátlást. A jókedvű játékhelyzetekben egyre több szóval
bővül szókincse, javul beszédértése.
• A játék feszültségcsökkentő hatású, valódi örömforrás.

A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a helyzetfelismerési- , és döntési képesség, a

gyors gondolkodás, a kezdeményező- és szervezőkészség, a találékonyság, a kreatív,
problémamegoldó gondolkodás.

A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai is fejlődnek, amelyek a munkára nevelés

feladataihoz kapcsolódnak: kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás,
megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés,
becsületesség.

A sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének megkönnyítése is a

játéktevékenységek során valósul meg, amit differenciált bánásmóddal, terápiás
eszközökkel segítünk.
A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és vágykielégítő
tevékenység, amelynek célja a játékon belül, a játékban, önmagában van.
Egyszerre hat a pszichés, motoros és szociális személyiség komponensére.
Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga
lehetőségeit és korlátait is.
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az
indirekt irányítás felelősségét.
A gyermek a játékban tanulja az őt körülvevő világot és benne saját magát,
élményei belső tudássá válnak, kompetenciára (önmagával és a környezetével
való célszerű bánásmód képességére) tesz szert. Tapasztalatokat szerez,
ügyesedik, fejlődik önállósága, kezdeményezőkészsége, aktivitása.
K özeledést-távolodást, feszültségtűrést gyakorol és tanul. A játékban való
tanulás természetes hozama viselkedésének, társas kapcsolatainak, képzeletének,
érzelmeinek, helyzethez illő beszédmódjának fejlődésének.
Az óvodáskor igazi játéka a szimbolikus játék, amely a rajzzal és a spontán
mozgással együtt az óvodás gyermek legfőbb önkifejezési módja.

37
 Megértéséhez elengedhetetlen az óvónő szimbólumértő képessége.
A mozgásos-, énekes-, építő-, dráma- és szabályjátékok, a dramatizálás és a
bábozás ezeket kiegészítve, színesítve alkotják a játék egészét.
Fontos, hogy a gyermeknek hosszú, egybefüggő ideje legyen a játékra, hogy a
játékfolyamat kibontakozhasson.
A játék az egész személyiséget fejlesztő tevékenység.

Célunk:
 Nyugodt, derűs, elfogadó, támogató légkörben, valódi értékeket közvetítő
közösségben, társas helyzetekben követendő mintákkal alakítsuk az egyéni és a
közösségi élet összehangolásához szükséges képességeket.
 Az értelmi nevelés terén fejlődjön a gyermek beszédkészsége, kommunikációs
képessége, fogalomismerete, önállósága, magatartása, logikus gondolkodása.
 Az érzelmi nevelés a szocializáció terén jelenjen meg a gyermek játékában az
empátia, az elfogadó magatartás, az öröm, a szeretet, a kedvenc játék átadása,
az élmények.
 Az egészséges életmód alakítása terén elégítse ki a gyermek mozgásigényét,
pszichikus szükségleteit, segítse elő a gyermek alkotóvágyát, feszültség, félelem
oldását, önállósodási vágyát, élmények feldolgozását.
Feladat:

 Nyugodt légkör biztosítása, a játék feltételeinek megteremtése.

 Elegendő idő és hely biztosítása a játék számára.
 A játékhoz szükséges eszközök biztosítása.
 Helyzetek teremtése, ötletek adása az elmélyült játékhoz.
 Gyermeki önállóság tiszteletben tartása.
 Közös élmények szerzése, játékban való felhasználásuk.
 Tudatos jelenléttel élményszerű játék kibontakoztatása.
 Utánozható mintaadás a játéktevékenységre.
 Helyzettől függően bekapcsolódás a játékba, együtt játszás a gyermekekkel.
 Együttjátszás során támogatás, ösztönzés a felnőtt részéről.
 Egészséges környezet biztosítása a játéktevékenységekhez.
 Szabad levegőn való játéklehetőségek biztosítása.
 A HH, illetve HHH gyermekekre különös figyelem fordítása.

38
Megfelelő légkör
Elmélyült, kreatívjáték ott alakul ki, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek mit,
mikor, kivel, hol, mivel, hogyan játszanak. A gyermekeknek joguk van egyedül, vagy
társsal játszani, ha igényük van félrevonulni. A játszó gyermek dönthet, hogy
befogadja a társat a játékába, vagy elutasítja.
Megfelelő hely
A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek.

Játékidő
Mivel az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége a játék, ezért az óvodai életet úgy
kell megszervezni, hogy a nap folyamán minél hosszabb ideig biztosított legyen a
szabad játék.

Játékeszközök
A jó játékszer motivál, játékra ösztönöz, hozzásegíti a gyermeket elgondolásainak
megvalósításához, elősegíti az elmélyült játék kialakulását és tárgya magának a játéknak.
Feladataink:

 olyan eszközök biztosítása, amelyek ösztönzik, motiválják a gyermekek játékát,

 a gyermekek számára az életkoruknak megfelelő játékszerek biztosítása,
 a balesetveszélyes és megrongálódott játékok kiiktatása, javítása,
 egy-egy játékszer eredeti funkciójától eltérő használatának biztosítása,
 a gyermekek kedvelt otthoni játékainak óvodai használatának támogatása.
Élmények
A gyermeki játék motiváló ereje az élmény, amely nagyon sok féle lehet. Az egyéni
élmények nagyon változatosak a családi háttér különbözőségéből adódóan.
Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése
érdekében fontos, hogy az óvodai tapasztalat és ismeretszerzés élménnyé váljék. Ezek
a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak.
Az óvónőnek számolnia kell azzal, hogy a gyermekek negatív tapasztalatai és negatív
élményei is megjelennek a játékban. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a
gyermek élményeiről vall. Az óvónő nyújtson biztonságot, védelmet a szorongó és
agresszív gyermekeknek egyaránt.

Feladataink:
 az ingerszegény környezetből érkező, visszahúzódó gyermekek
szerepvállalásának elősegítse, játékuk fokozott figyelemmel kísérése,
tapasztalatszerzés elősegítése.

39
 Sikerkritériumok:
 A gyermekek játéka témájában, tartalmában gazdag, elmélyült.
 A gyermekek örömmel, önfeledten játszanak.
 A játékban megvalósul az örömszerzés és a feszültségoldás,
 Szívesen vállalnak szerepeket
 Képesek egyéni ötlet, vagy élmény alapján építeni, konstruálni.
 Képesek kitartóan, társaikkal együttműködve játszani.
 Játékukat önállóan szervezik, tervezik.
 Természetesen kommunikálnak egymással, kulturáltan, érthetően beszélnek.
 Széleskörűen fejlődnek képességeik.
 Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekednek.
 Egészséges versenyszellemben tevékenykednek.
 Szabályjáték során betartják a szabályokat.

Játékfajták
• Gyakorló vagy funkciójáték

Játékszerekkel, különböző anyagokkal végzett tevékenység. Véletlen mozgásból fakad. A

cselekvés újszerűségének ismétlése során érzett öröm a mozgatója. E játék elsősorban a
gyermek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére szolgál. Ebben a játék-
fajtában elsősorban a játékok, tárgyak tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyulásukkal,
működésükkel ismerkednek a gyermekek. A szöveg, a dallam játékos ismételgetése,
kántálása szintén gyakori, a beszédkészség fejlő- désének egyik kezdeti eszköze.
● Konstrukciós játék
A játék lényege maga a konstruálás. A gyermekek különböző elemekből, építő
játékokból játékszereket, építményeket hoznak létre. A spontán készült építményeket
fokozatosan felváltja a bonyolultabb alkotások létrehozása, a játékelemek stabil kezelése.
Megjelenik e játékfajtán belül is az eredményességre törekvés, előre megtervezett
készítmény létrehozása. A konstrukciós játék során készült modelleket a gyermekek
felhasználják egyéb játékaik- ban, például dramatikus, mozgásos játékban. Rendkívül
fejleszti a türelmet, akaratot és a gondolkodást.
● Barkácsolás
Játékeszköz konstruálását, egyszerűbb ajándéktárgyak dekorációk készítését, sérült
játékok javítását, vagy magáért a műveletért folytatott fúrást, szerelést jelenti a
barkácsolás az óvo- dában. Különböző anyagok megismerése, egymásra való hatásuk
megtapasztalása szélesíti látókörüket, ismereteiket. Társas kapcsolatok keletkeznek,
sikerélményük lesz, megnő önbizalmuk. Problémameglátásra és megoldásra nevel.

40
 • Szerepjáték
A szerep- vagy utánzásos játékban a gyermekek tapasztalataikat, ismereteiket,
elképzelése- ikhez fűződő érzelmeiket jelenítik meg. A gyermekek szeretnék azt csinálni,
mint a felnőt- tek, de mivel a valóságban nem tehetik ezt, ezért eljátsszák. A játék során
életük kellemes mozzanatait újra átélhetik, vágyaik beteljesülhetnek, félelmeik,
szorongásaik oldódhatnak, agressziójuk szocializált formát nyerhet.
A gyermekek fejlődésük során egyre tökéletesebben valósítják meg játékukban az
őket körülvevő emberek munkáját, magatartását. Ez a játék segíti legjobban a társas
kapcsolatok fejlődését, az alá-fölérendelt szerep elfogadását.
• Dramatizálás, bábozás
A gyermekek irodalmi élményeinek szabadon választott, kötetlen formában történő
feldol- gozása a dramatikus játék. A mesék hőseinek saját elgondolásuk szerinti tipikus
vonásait reprodukálják. Segíthet az emberi kapcsolatok formálásában, viselkedési minták
elsajátítá- sában, negatív élmények feldolgozásában. A gyermekek spontán vesznek rész
benne. Így észrevétlenül segítheti viselkedésük alakítását is.
• Szabályjáték
Lényege a szabály betartása. Növeli az akaraterőt, önfegyelmet, csapatjátékban a
társas kapcsolatok megerősítését. A szabályjáték is belső feszültséget vezet le, közben
ez a fe- szültség fokozódik, majd a befejezés oldja ezt. Az ősi és népi játékok játszása
sok mély tudat alatti érzelemanyagot dolgoz fel.
● Mozgásos játék:
Domináns eleme az aktív mozgás. Kölcsönös együttműködéssel, közös erőfeszítéssel
vesznek részt benne a gyermekek. A különféle eszközökkel vagy társakkal végzett játékok
elsősorban a gyermek mozgásfejlődését, téri tájékozódását segítik elő (labdázás, kerékpá-
rozás).

Játékszabályok alakulása életkoronként:

3-4 év: Egyszerűbb szabályt már képes betartani, főleg ha szereptartalmat kap.
4-5 év: Megfigyelhető a szabálykövető viselkedés, a szabálynak a szerep tartalmába
nem kell mindig beleolvadnia.
5-7 év: Jelentős helyet töltenek be ebben az életkorban a kész szabályokkal rendelkező
játékok.
A gyermek iskolaérettségének egyik mutatója, hogy a játékban a szabályhoz, mint
feltételes adottsághoz képes már viszonyulni.

Módszerek: Indirekt: Szabad játék, Direkt: Irányított játék , Differenciált fejlesztés

A fejlődés jellemzői KISCSOPORT végére

● Játszanak szívesen egyedül, egymás mellett.
● Játékukhoz önállóan keressék meg az eszközöket.
● Játszanak el olyan szerepjátékokat, melyek egyszerű cselekvéseket és
kapcsolatokat tartalmaznak.
● Egyszerűbb, mozgásigényüket kielégítő szabályokat tartsanak be.
41
A fejlődés jellemzői KÖZÉPSŐ és NAGYCSOPORT végére
● Legyenek képesek cselekvéseiket összehangolni.
● Válasszák ki a szerephez szükséges eszközöket, magatartásuk egyezzen a szereppel.
● A játék témájának megfelelően szervezzenek egyszerűbb közös játékot.
● Alakuljon ki tartósan a kisebb – nagyobb csoportban való együtt játszás igénye.
● Őrködjenek közösen az egyszerűbb szabályok betartása felett.

A fejlődés jellemzői ÓVODÁSKOR végére

● Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásaik.
● Életkoruknak megfelelő játékot válasszanak.
● Egyéni ötleteik, javaslataik legyenek.
● Tartsák be a megismert szabályokat.
● Társaik javaslatait, ötleteit fogadják el.
● Legyenek képesek saját élményeik eljátszására.

Értékelés:
A várható eredményként megfogalmazottak megfigyelése, pozitív megerősítő dicsérettel.

Az óvodapedagógusok feladatai a játékkal kapcsolatban

• Nyújtsanak pozitív, hiteles mintát a gyermekek számára -mert a játékban

sokszor azonosulnak gyermekeink a felnőttel, amit a felnőttek tesznek, amit
szóval, metakommunikációval indirekt módon fejeznek ki.

• A felnőttek közötti kapcsolatokat, a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek közötti

kapcsolatokat elevenítik meg játékukban, s eközben tanulják meg a viselkedési
formákat, s megkezdődik az erkölcsi magatartásuk belsővé válásának folyamata.

• Adjanak lehetőséget a szabad érzelmi megnyilvánulásokra a társas

kapcsolatokban - mert több-kevesebb konfliktust is átélve és feldolgozva
tanulják gyermekeink meg beleélni magukat a másik helyzetébe, szerepébe,
érzéseibe, elgondolásaiba. Az érdekes játék, a játszótársak kedvéért képessé
válnak háttérbe szorítani kívánságaikat, illetve késleltetni azok teljesítését.

• Ezáltal erősődik akaratuk, kitartásuk a bontakozó közösségi vonások átterjednek

általános viselkedésükre, magatartásukra. Lassanként képessé, válnak
gyermekeink a mások örömeinek, szándékainak az átélésére is.

• Biztosítsák a spontán játéktevékenység és a közvetett irányítás egyensúlyát.

• Feladatuk a gyermekek játéktevékenységének folyamatos megfigyelése, a

kapcsolatkezdeményezés, az alá-, mellé- és fölérendeltsége, a szerepvállalás, a
szervezés és vezetés, a szabályokhoz alkalmazkodás, a lemondás, a segítés és
elfogadás, a viszonylag tartós együttműködés, az együttjátszó kis csoportok, és
barátkozások alakulása.
42
 • A gyermeki problémamegoldó gondolkodás és kreativitás fejlesztése döntésre
váró helyzetek felkínálásával. A játék közben adódó nehézségek leküzdése
hozzájárul a problémamegoldó gondolkodásuk fej1ődéséhez. A döntésre váró
helyzetek, a gyors váltások, helyzetfelismerés, az eredetiség, a kivitelezés
mikéntje kreatív gondolkodásuk feltétele.

• Teremtsenek a játékban olyan helyzetet, amelyben a cselekvés és a

gondolkodás, a gondolkodás és a beszéd fejlődése különböző irányú és tartalmú
megerősítést kap.

• Legyenek tapintatos és biztonságot adó társai a gyermekeknek a játékban,

folyamatosan fejlesszék saját játékkultúrájukat.
• Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti
játékkapcsolatok kibontakozását is.

• Előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését.

• Biztosítsák a nyugodt és összefüggő játékidőt, a megfelelő, az intimitásra is

lehetőséget nyújtó helyet, valamint az inspiráló játékeszközöket és tárgyi
környezetet.

• Gondoskodjanak érzelemgazdag élményekről, amelyek alapjai lehetnek a

gyermekek játékának, különös tekintettel a hátrányos szociokultúrális helyzetű
gyermekekre.

• A sajátos nevelési igényű gyermekek nagyobb mértékű differenciálást igényelnek,

ezért játékukban is terápiás, mozgásos játékokkal oldjuk szocializációs
nehézségeiket. E tekintetben a gyógypedagógiai szakember útmutatásaira
hagyatkozunk.

• Bővítsék módszertani ismereteiket, terápiás eszköztárukat, különösen kiemelten

az SNI-s gyermekek sérülésének típusaira.

A fejlődés várható eredményei ÓVODÁSKOR végére

● Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásaik.

● Életkoruknak megfelelő játékot válasszanak.
● Egyéni ötleteik, javaslataik legyenek.
● Tartsák be a megismert szabályokat.
● Társaik javaslatait, ötleteit fogadják el.
● Legyenek képesek saját élményeik eljátszására.
● A gyermekeket az érdeklődés és kíváncsiság jellemzi.

43
 ● Képesek bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni a választott, vagy ajánlott
dolgokkal, képesek a játékban hagyományokat teremteni, az elkezdett játékot akár
napokig is folytatni.
● Önállóan, leleményesen oldják meg a váratlan helyzeteket is.
● A játékában ötleteik, elképzeléseik vannak, amihez a kivitelezés módját is keresik.
● Képesek felnőttekkel, társaikkal beszélgetni nyíltan, szorongásmentesen.
● Tudnak kompromisszumokat kötni, betartják a közösen felállított játékszabályokat.
● Társaik és a felnőttek elképzeléseit megértik, szeretnének megfelelni környezetük
igényeinek.
● Az SNI-s gyermekek tudatossága, akarati tulajdonságai közelítsenek az átlagoshoz.
Az életkornak megfelelő érettség jellemezzze.
● Alakuljon ki kudarctűrő képességük is, a veszteséget tudják elviselni a
társasjátékokban.

Mesélés, verselés, vershallgatás

Óvodai nevelésünk másik fontos pillére a játék mellett a mese, mivel ez az egyetlen
közlésforma, amelynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arró1, ami a legjobban
foglalkoztatja őket, amelyet nem az ésszerűség fonalán, hanem az átélés hullámhosszán
tudnak befogadni.
A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének
kialakítására.
A verselés, mesélés szorosan összekapcsolódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével,
az énekkel, a mozgásos játékkal.
A verselés és a mesélés élmény a kisgyermek számára, a saját vers és mesealkotás az önki-
fejezés egyik fontos formája. A játékos, mozgásos mondókák, versek, valamint mesék ér-
zelmi biztonságot nyújtanak a gyermek részére.
A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ meg-
ismerését. A mese segíti a kisgyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, alakítja szemlé-
letmódját, világképét.
Feltárja a legfőbb érzelmi viszonylatokat, és megfelelő viselkedés- mintát nyújt. A mese
alkalmas a gyermeki szorongások feloldására.
A mese során az óvodás gyermek az életkorára jellemző megelevenítő gondolkodásával
(animizmus), mágikus világképével a szigorú ok-okozati összefüggések feloldásával
képessé válik a külvilág megismerésére.

44
A mese az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. A belső képteremtés ké-
pességének kifejlődése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, amely e foglalkozási ág távlati
feladata.
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős
alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre.
A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb
segítője.
A mese – képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel –
feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a
lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.
Az óvodában a 3–7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népmesék, népi
hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó
mondavilág elemei, meséi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Célja:
A gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlesztése, anyanyelvi nevelése, világképének
formálása irodalmi élmények nyújtása segítségével. A meséhez, vershez, mozgással
összekapcsolt mondókákhoz, dúdolókhoz való pozitív viszony kialakítása.

Feladatai:

 erkölcsi ítéletek, magatartás fejlesztése,

 emlékezet, képzelet fejlesztése,
 gyermeki önkifejezés fejlesztése,
 szókincs bővítése, beszédkészség fejlesztése,
 népi mondókák, népmesék, igényes gyermekversek megismertetése,
 a mese-dramatizációk eljátszatása a középső-nagycsoportosok részéről,
 a bábjáték képességfejlesztő hatásának kihasználása,
 klasszikus és kortárs irodalmi művek bemutatása,
 mozgással összekapcsolt mondókák, dúdolók megismertetése,
 érzelmi biztonság nyújtása,
 néphagyományok ápolása,
 érzéki, érzelmi élmények nyújtása,
 esztétikus kivitelű könyvek, leporellók nézegetése,
 könyvek óvására nevelés,
 mesetudat kialakítása, mese és valóság megkülönböztetése,
45
  gyermek világképének alakítása,
 értelmi képességek fejlesztése,
 humorérzék fejlesztése,
A HH és HHH gyermekek fejlesztése érdekében mindezek kiemelt feladatok.

Az óvodapedagógus feladatai

 Alakítsák ki azokat a szokásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy gyermekeink

figyelmesen és átéléssel hallgathassák végig a mesét, még a kicsik is, hiszen együtt
lenni jó. A mesélés a csend szigete, a hozzákészülés szertartásai naponta ismétlődő
mozzanatai napirendünknek. Eközben tekintetükön látszanak a belső képek
készítésének jelei, ezért is nagyon fontosnak tartjuk a többnyire könyv nélkül
mondott meséket, melyek kontaktust teremtő és tartó hatása felbecsülhetetlen.

 Szervezeti formái olyan alkalmak is, amelyek a családi élethez hasonlóak. Pl.
mesélés egy jó hangulatú program után, alvás előtt, kirándulásokon
pihentetőül.

 Élményelőhívó eszközökkel, jelzésekkel inspirálják a gyermekeket mese

indíttatású játékokra, bábozásra, dramatizálásra - mert bábozás közben
kifejezik, átélik, eljátsszák a mese kialakította érzelmeiket, egyre gazdagodó
kifejezőkészséggel; és képessé válnak arra is, hogy mesélőt nélkülözve
párbeszéddé alakítsák.

 Álljanak készen arra, hogy a nap bármelyik pillanatában élményt nyújtsanak

a gyermekeknek - mert a verselés tevékenységhez kötődő, együttlétek hangulatát
fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta közben egy-egy látványt, jelenséget
lehet érdekessé tenni általa. Sok esetben pedig jó hangulatú, ritmikus, mozgásos
játék.

 A hangulat- érzelem-alkalom egységében mondogatott versek észrevétlenül

gyarapítják a gyermekek repertoárját.
 Az általunk elkezdett versekbe, mondókákba a kisebbek is
bekapcsolódnak, a nagyobbak pedig már képesek felfogni a versek témáját, költői
képeit.

 Keressék azokat a lehetőségeket, amelyekkel saját irodalmi repertoárjukat

gazdagíthatják.

 Alkalmazkodjanak az eltérő fejlettségű és életkorú gyermekek igényéhez - mert a

fiatalabbak is érdeklődésüknek, fejlettségüknek megfelelő módon vesznek részt
mindenben.

 Tudatosan használják ki a mese és vers óvodai tevékenységeket átszövő

szerepét, különösen a zenével és a vizuális önkifejezéssel.

46
  Gyakoribb bábozást, dramatizálást kezdeményezzen a sajátos nevelési igényű
gyermekek bevonásával.
 Az SNI-s gyermekek figyelemkoncentrációjának fejlesztése, fontosságérzetének
kielégítése.
Módszerek:
Bemutatás, magyarázat, szemléltetés, meséltetés, beszélgetés, beszéltetés, bábozás,
drama- tizálás.

A fejlesztés tartalma

KISCSOPORTBAN:
● 8-10 mondókát, verset ismételgessenek,
● hangozzon el ugyanennyi csak meghallgatás céljából,
● 10-12 új mese,
● témáját tekintve: dajkarímek, altatók, jártatók, ujjkiszámolók, állathívogatók,
hang- utánzó népi mondókák, állatmesék, ritmizált, dallammal kísért mesék.

NAGY - KÖZÉPSŐ CSOPORT:

● 4-5 mondóka (kiszámoló, labdázó, párválasztó felelgető),
● 15-20 szép magyar vers (gyermekkor élményvilágára épüljön),
● témáját tekintve: évszak hangulatát kifejező, tréfás hangulatú, humoros,
ünnepek köszöntését szolgáló,
● állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék elmondása,

● képeskönyvben kedvenc meséik megkeresése képek alapján.

Tevékenységformák
Az óvodapedagógus részéről tudatosan tervezett tevékenységforma, amely a gyermek
kez- deményezésére spontán megvalósulhat.
A megfelelő alkalmakat megragadva mondjuk el a verset, mondókát, de nem törekszünk
az egyöntetű részvételre.
A játszó gyermek felé egy kikötésünk van: csendben tevékenykedjen.
Mesemondásnál szintén elvárjuk, hogy a mesét hallgató gyermek zavartalanul élvezhesse
a mesemondást. E szokás kialakítása már kiscsoporttól kezdődik, és idővel szabállyá
válik.
Rendszeres az elalvás előtti mesemondás, amely szinte álomba ringatja a kisebbeket,
a nagyobbak, pedig szívesen hallgatják a hosszabb lélegzetű tündérmeséket.

A megvalósítás módja
A kisgyermeknek közvetítőre van szüksége, hogy irodalmi élményhez jusson. Kicsiknél
az irodalmi nevelés a mozgással kísért szöveg gyakori ismétlésével kezdődjön.
47
A dúdolók, ritmikus mondókák, a vigasztaló játékok a beszoktatás időszakát könnyebbé
tehetik. Minél kisebb a gyermek, annál több legyen a dal, a mondókajáték, a
mozgásutánzó, állathang utánzó és felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék,
versek, verses mesék, majd a fokozatosan bonyolódó prózai mesék.
A nagyobbak is szívesen emlékeznek vissza kisebb kori mondókáikra, mellettük szeretik
a párválasztó, felelgetős, csapatokban is hangoztatható tréfás mondókákat.
A tündérmesék egyszerű változataiban a csodák, átváltozások, a mesemondás
szokásai mind örömforrások a gyermek és a mesélő számára egyaránt.

A fejlődés jellemzői kiscsoport végére

● A mondókákat, verseket mondogassák.

● Szeressék és akarják a mesét hallgatni.
● Nézegessenek mesekönyveket.
● Vigyázzanak a könyvekre.

A fejlődés jellemzői középső csoport végére

● Legyen kedvenc meséjük, kérjék a mesemondást.

● Kedvenc mesehősük jellegzetes beszédfordulatait szőjék be játékukba.
● Lapozgassanak képeskönyvet, beszélgessenek a képekről.
● Az emlékeztető füzetből próbálják mondogatni a verseket, mondókákat.
● Vigyázzanak a könyvek épségére.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
● Várják, kérjék a mesemondást, segítsenek a feltételek kialakításában.
● Jegyezzék meg a mese legfontosabb elemeit, nevezzék meg azokat.
● Kedvelt mesehőseikkel megtörtént dolgokat vigyék be játékukba.
● Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt
szórakozásaik közé tartozzon.
● Szívesen mondjanak spontán módon is mondókákat, verseket, meséket.

● Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogassanak, halandzsázzanak,

improvizáljanak.
● Tudjanak könyv alapján tájékozódni, óvják a könyv állagát.
● Gyermekeink várják és kérik a mesemondást. Képesek a mese és a vers érzelmi és
gondolati befogadására, belső képalkotásra, önkifejezésre.

48
 ● Önmaguk is képesek verbálisan és cselekvésben reprodukálni az élményeiket,
gazdag szókinccsel rendelkeznek, szívesen és bátran kommunikálnak.

● Tudják alkalmazni a mindennapi életszituációkban a népmesék által közvetített

erkölcsi normákat és értékeket.

● Szocializációjukban tettenérhetők a gyermeki gondolkodás és világkép alakulása.

● A módszerek gazdag táráházának alkalmazásával, a megélt feszültségek, a
fogyatékosságból adódó frusztráció feloldására, kijátszására kap használható
eszköztárat az SNI-s gyermek.
Módszerek: Bemutatás, magyarázat, szemléltetés, meséltetés, beszélgetés, beszéltetés,
bábozás, dramatizálás.
Értékelés: Folyamatos megfigyelés, majd eredményének bejegyzése személyiséglapba.
Beszédtechnikai felmérések logopédián.

A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, bábozás és a

dramatikus játékok. Ezeken keresztül elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és
a nyelvtanilag helyes beszédet.
A népi mondókák segítségével tisztítjuk a magán és mássalhangzók helyes ejtését,
figyelünk a helyes artikulációra. A gyerekek a meséből, versből sok új fogalommal
ismerkedhetnek meg.
A bábjátékokkal, dramatikus játékokkal, kibontakoztathatjuk szabad önkifejezésüket.
A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló
versmondásra.
A beszélgető kör ideje bármikor lehet a nap folyamán. Akár a reggeli játék idejében,
akár a főétkezés előtt, várakozó időszakban, pl. alvás előtt. Időtartalma is rugalmas, a
beszédtéma és érdeklődés függvényében változtatható. Pár perctől hosszabb idő is lehet.
(5-35 percig) Lényege a közvetlen beszélgetés- a gondolatok cseréje - aminek apropója
lehet egy éppen aktuális esemény, egy közösen választott téma.
Fontos, hogy minden gyermeknek lehetőséget adunk a számára fontos dolgok,
események elmondására. A gyermeket újabb tapasztalatokra, ismeretszerzésre
serkentjük mások meghallgatásával, véleményük cseréjével.
A gyermekek megnyilatkozásai sokszor olyan témákra irányítják a figyelmet, amire
talán nem is gondolunk, amit tisztáznunk kell.

49
A beszélgetőkör adta lehetőség folyamán a beszéd a gyermek környezetével való
érintkezésnek, gondolkodásnak, önkifejezésének legfőbb eszközévé válik.
Alakítjuk a gyermekek gondolkodását. Beszélgetések által gazdagodnak ismereteik,
növekedik önbizalmuk, biztonságérzetük, bátorságuk. A helyes és szép beszéddel
fejlesztjük a gyermekek esztétikai érzékét, mélyítjük érzelmeiket, ami a kulturált
magatartás alkotó elemévé válik.
Anyanyelvünk, kultúránk igényes és a gyermeki sajátosságokhoz igazodó közvetítése,
különös tekintettel a népmese kincseire, hogy nyelvünk zeneisége, sajátos szókincse
és észjárása beépü1jön gyermekeink személyiségébe.
A mindennapi esztétikai élmény, naponta többszöri mesélés igényének kialakítása a
gyermekekben. Az "itt és most" elvének érvényesítése ezen a területen is - ami a
megismételhetetlen pillanatok és lehetőségek kihasználását adja a nevelésben.

Az SNI-s gyermekek figyelemkoncentrációjának fejlesztése, fontosságérzetének

kielégítése.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zene életünk fontos része. Hat az érzelmeinkre, gyógyít, gyönyörködtet, kifejezi
örömünket, bánatunkat, fejleszti értelmünket.
Ahogyan a verset, úgy a dalt, mondókát is hozzákapcsoljuk tevékenységeinkhez,
környezetünk jelenségeihez hangulatfokozóként, illetve konfliktust megelőző, megoldó
eszközként is alkalmazzuk.
A játékdalokhoz, mondókákhoz természetes módon kapcsolódik a zenei
képességfejlesztés: zenei ritmusérzék (metrum, - ütem,ritmus, - tempóérzék), zenei hallás,
(tiszta énekelés, dinamika és hangszín érzék) zenei emlékező -és reprodukáló képesség,
belső hallás, zenei formaérzék.
Ahhoz, hogy a zene része legyen az életünknek, meg kell tanulnunk hallani.
Meg kell hallatnunk a gyermekekkel a csendet, a zajokat, a hangokat, a ritmust. A
zene formálja a gyermek ízlését, esztétikai érzékét. A népi játékok játszása, dalok
éneklése, hallgatása elősegítik hagyományaink átörökítését.
A gyermekeket nem utánzóvá kell nevelnünk, hanem lehetőségeket kell adnunk
ahhoz, hogy improvizáljanak, hogy közel kerüljenek hangszerekhez, halljanak zenét.
Lehetőségeket kell adnunk, hogy minél több zenei élményhez jussanak.

Célja:
A zene szeretetére nevelés, a gyermekek hallásának, ritmikai érzékének fejlesztése, a
közös játék örömének megéreztetése, hagyományok megismertetése, átörökítése.

Feladatai
● környezetünk hangjainak felfedezése,
● mondókák, dalok, játékok megismertetése,

50
● mozgás és ritmus, zene szoros kapcsolata,
● kreatív alkotókedv kibontakoztatása,
● egyenletesség, ritmus, tempó különbsége,
● hallásfejlesztés (dinamika, hangmagasság, dallam, hangszín),
● ismerkedés hangszerekkel,
● a gyermek kommunikációs képességének fejlesztése,
● hagyományok megismertetése népi játékokon, gyermektáncokon, dalokon keresztül,
● zenei ízlés formálása,
● zenei érdeklődés felkeltése,
● esztétikai fogékonyság formálása,
● zenei alkotókészség fejlesztése,
● közös éneklés örömének felfedeztetése,

● éneklési készség fejlesztése,

● zenei anyanyelv kialakulásának megalapozása.

Az SNI, BTMN, HH és HHH gyermekek fejlesztése érdekében mindezek kiemelt

feladatok

Az óvodapedagógus feladatai
● A foglalkozásokat változatos módszerrel szervezze meg.
● Teremtsen lehetőségeket az önálló tevékenykedésre.
● A kreatív alkotókedv kibontakoztatásával használja ki a tehetséggondozás lehetőségét.
● Énekeljen sokat a gyermekek között a saját és a gyermekek örömére.
● Zenehallgatáshoz változatos, igényes anyagot válasszon.
● Ismertesse meg népi hagyományainkat, népi gyermekjátékokon,
mondókákon, népdalokon és táncokon keresztül.
● A zenéhez fűződő mozgáslehetőséget használja ki a gyermekek egészségének
megőrzése érdekében.
● Használja ki az ének, zene, tánc közösségformáló lehetőségeit.

● Játsszon a gyerekekkel dalos játékokat, táncokat udvaron, szabad levegőn.

● Vegye figyelembe az eltérő életkori, illetve egyéni képességeket.
● Biztosítsanak lehetőséget a nap folyamán bármikor éneklésre, mondókás játékra a
csoportszobában, a szabadban egyaránt.
● Fokozzák a zenélő kedvet jó minőségű hangszereinkkel a csoportszobában, melyek a
gyermek számára bármikor elérhetőek legyenek.
● Rendelkezzen minden óvónő egyéni dal és játék repertoárral és igényes,
zenahallgatásra szánt művekkel.

51
● Gondoskodjanak olyan alkalmakról, amikor a gyermekek élő zenével is
ismerkedhetnek, meghívott művészek és az óvoda pedagógusai által.
● Változatos módon fejlesszék a gyermekek zenei képességeit, és kapjanak kiemelt
figyelmet a tehetséges gyermekek.
● Mozgásos – dalosjátékokkal az érzelmi, értelmi szintjüket koordináláják, a sajátos
nevelési igényű gyermekeknek.
Módszerek:
Bemutatás, gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, bemutattatás, játékos
cselekedte- tés, differenciált feladatadás.

A fejlesztés tartalma:
Kiscsoportban:
● 5-7 mondóka,
● 10-14 játékdal, énekes népi játék,
● 2-3 műdal,
● magas-mély hangok felismertetése, térbeli érzékeltetése oktáv távolságban,
● halk-hangos felismerése, megvalósítása,
● zörejek; környezetünk hangjai, hangszerek hangjai,
● egyenletes lüktetés megvalósítása játékos mozdulatokkal,
● tempótartás; ritmusjátszó hangszerek használata.

Nagy-középső csoportban:
● 4-6 mondóka,
● 15-20 játékdal, énekes népi játék,
● 3-4 műdal,
● magas-mély megéreztetése terc, kvint, oktáv távolságban; kifejezése mozdulattal,
● halk-hangos megvalósítása,
● hangszínek, illetve környezetünk, hangszerek és egymás hangjainak felismertetése,
● motívumok visszaéneklése, dallambújtatás,
● egyenletesség-ritmus megvalósítása,
● játékos mozgások megvalósítása, kitalálása, egyszerű tánclépések,
● hangszerekkel való tevékenykedés,
● improvizáció,
● ismerkedés változatos térformákkal.

52
Tevékenységformák
A gyermekek zenei nevelése nem korlátozódik foglalkozásokra, hanem a nap bár
mely részén nyílhat rá lehetőség. Kihasználjuk a gyermekek dalos kedvét, és mi is
teremtünk éneklésre alkalmas derűs légkört.
Szoros kapcsolatban valósulnak meg az irodalmi, környezeti nevelés anyagával. Az
élménynyújtás és az önkéntesség jellemzi őket.

A megvalósítás módja
A zenei nevelés három évre tervezett folyamat. Lényege az élménynyújtás, a játék.
A kiscsoportban a játékok kétszemélyesek (felnőtt-gyermek), illetve egyszerű
megszemé- lyesítő szerepjátékok. A gyermekeknél kivárjuk, míg megnyilatkoznak; és
felkaroljuk az egyéni kezdeményezéseket.
A nagyobbaknál már a közös játékok kerülnek előtérbe, melyek egyre bonyolultabbak
formai megjelenésükben is. A játékok mozgásosak, egyszerű tánclépéseket,
párbeszédeket is tartalmazhatnak.
A zenei, ritmikai képességfejlesztés anyaga mindig egyszerű, jól ismert anyag. A
zenei nevelés anyaga igényesen kiválasztott, a gyermekek életkorához alkalmazkodik.
A zenehallgatás anyaga lehet énekes anyag, hangszeres mű, vagy zenemű. Fejezzen ki
érzelmeket, legyen igényes előadásmódja.

A fejlődés jellemzői kiscsoport végére

● Ismerjék fel a magas-mély hangokat és érzékeltessék oktáv távolságban.
● Ismerjenek dalos játékokat, műdalt.
● Halk- hangost ismerjék fel.
● Az egyenletes lüktetést valósítsák meg.
● Használjanak ritmusjátszó hangszereket.

A fejlődés jellemzői középső csoport végére

● Ismerjék fel a halk-hangos, magasabb-mélyebb hangokat beszédben, hangszeren.
● Énekeljenek vissza szöveges dallammotívumokat csoportosan, egyénileg.
● Ismerjék fel a tanult dalokat dúdolásról, hangszerről.
● Mondókák, dalok ritmusát, az egyenletes lüktetést változatos mozdulatokkal
mutassák be.
● Szöveges ritmusmotívumokat pontosan tapsolják vissza.
● Szépen, harmonikusan mozogjanak, egyszerű tánclépéseket sajátítsanak el.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

● A gyermekek tudják a mondókákat, dalokat hat hangterjedelemben.
● Tudjanak egyenletes lüktetést, ritmust megvalósítani.
● Különböztessék meg a magas-mély hangokat, azokat térben is fejezzék ki.
● Tudjanak halkan, hangosan énekelni, beszélni.

53
 ● Ismerjék fel környezetünk, egymás és hangszerek hangját.
● Énekeljenek, tapsoljanak vissza motívumokat, belső hallásuk segítségével
valósítsák meg a dallambújtatást látható és hallható jelre.
● Egyszerű mozgásokat, tánclépéseket végezzenek, tudjanak térformákat kialakítani.

● Használják az egyszerű hangszereket, improvizáljanak ritmust és dallamot.

● Gyermekeink felszabadultan, örömmel, érzelmi gazdagsággal játszanak dalos játékot,
belső igényükké válik a zene: babázás, lovacskázás közben maguk is énekelgetnek,
mondókázgatnak, gyakran kezdeményeznek önállóan énekes játékokat,
● Rendelkeznek alapvető zenei képességekkel, mint zenei ritmusérzék, zenei hallás,
zenei emlékező és reprodukáló képesség, belső hallás, zenei formaérzék,
● Tudnak hangszerekkel közösen és örömmel zenélni,
● Népszokásokhoz, hagyományokhoz kötődő zenei tapasztalataik vannak,
● A természetben magtalálható, általuk gyűjtött termésekből hangszert tudnak
készíteni és megszólaltatni.

● Az SNI-s gyermekek örömmel hallgatnak zenét, énekelnek és játszanak

társaikkal.
● Felszabadultan élik ki, a mindenkiben ösztönösen meglévő, belső zenei késztetést.

Értékelés:
Folyamatos megfigyelés meghatározott szempontok szerint.
Pozitív, megerősítő értékelés.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző
fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal,
hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való
ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a
belső képek gazdagítására épül.

Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a

tehetségek bátorítására.

A manuális tevékenység maga is játék, átszövi az óvodai mindennapokat.

Kielégíti a gyermekek természetes cselekvésvágyát, lehetőséget ad a sokféle vizuális,
tapintási tapasztalatszerzésre.E tevékenységi forma összetett terület.

Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, konstruálást, a

kézimunkát, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi
környezettel való ismerkedést és környezetalakítást. Mindezekkel való ismerkedés
fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.
54
A megfigyelés és ábrázolás által gazdagodik élmény és fantáziaviláguk, formálódnak
képzeteik.
A természet színei, formái, a művészeti festmények, szobrok, épületek nézegetésével
ki- alakul a szépség iránti vonzódásuk és értékelő képességük. A tevékenység, a
gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázoló tevékenységekre az
egész nap folyamán teret biztosít az óvodapedagógus. Maga a tevékenység, s ennek
öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet
esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Célja:

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettségekhez és képességekhez igazodva segítik a képi,

plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezőképességek alakulá-
sát, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyerme-
kek tér, forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai
érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Feladatai:

• ábrázolóképesség fejlesztése a gyermekek aktivitásából fakadó játékos

tevékenységek által a gyermeki élményekre és tapasztalatokra építve
• a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá,
könnyebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása
• finommozgás fejlesztése a különböző technikák alkalmazásával

• a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására,

ösztönzésére, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a
válaszok igénylésére nagy figyelmet fordítunk
• vizuális önkifejezés
• képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása
• téri orientáció fejlesztése
• szem - kéz koordináció fejlesztése
• képi gondolkodás fejlesztése
• szín és formavilág gazdagítása

A HH és HHH gyermekek fejlesztése érdekében mindezek kiemelt feladatok.

55
Óvodapedagógus feladatai:

● az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatá-

val, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és a kézimunka különböző
technikai alapelemeivel és eljárásaival
● a gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése
● adjon lehetőséget a szabad önkifejezésre, keltse fel az alkotókedvet a gyermekek-
ben és segítse azt kielégíteni
● legyen fontos maga a tevékenység, s ennek öröme, valamint az igény kialakítása az
alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmé-
nyek befogadására
● életkornak, korcsoportnak megfelelő anyagot, technikát válasszon
● vegye figyelembe az egyes gyermekek közötti különbségeket, különös tekintettel a
különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében
● adjon lehetőséget a természetes anyagok megismerésére
● fejlessze a tevékenységek minőségét, tartalmát

Módszerek:

Cselekedtetés, magyarázat, beszélgetés, bemutatás, ellenőrzés, értékelés,

differenciált segítségadás.

Fejlesztés tartalma:
 A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka szoros összhangban és szoros kölcsönha-
tásban van a többi tevékenységi formával, szolgálja a gyermeki személyiségfejlesz-
tést.
 A személyiségfejlesztést elsősorban a gyermekek aktivitásából fakadó játékos tevé-
kenységek útján, a gyermeki élmények és tapasztalatok rendszerére építve valósít-
juk meg.
 A tevékenység személyiségfejlesztő hatása megmutatkozik az értelmi képességek
formálásában: gazdagítja az érzékelést, a látásélesség fejlődését, a valóság képek-
ben történő reprezentálódását.
 A forma, a méret és a tárgyak elhelyezkedésének felfogása jelentősen fejleszti a té-
részlelés képességét.
 Az alkotóképzelet fejlődése átjárja az egész megismerő tevékenységet.

Fejlesztés tartalma kiscsoportban:

• firkálgatás, festés, ismerkedés a színekkel, a ceruzával, zsírkrétával
• ismerkedés a gyurmával, agyaggal, lapítás, gömbölyítés, sodrás technikájának gya-
korolgatása

56
 • építgetés, térbeli rakosgatás, rendezgetés gyűjtött, környezetben található tárgyak-
kal is
• nyomhagyás különböző eszközökkel
• festés technikájának begyakorlása, színváltás

Fejlesztés tartalma nagy - középső csoportban:

• képalakítás, rajzolás földre, aszfaltra, egyéni és közös kompozíciók festése, rajzolt
formák díszítése színekkel, formaismétléssel
• mesék, történetek képi ábrázolása különböző technikákkal; képeskönyv, leporelló
készítése kivágott képekből
• plasztikai munkák: ember és állatfigurák mintázása főbb részformák érzékeltetésé-
vel
• egyszerű ajándéktárgyak, játékok készítése
• díszítések kézimunkával, bábok, díszletek festése
• agyag, gyurma használata, technikák bővítése
• ismerkedés különféle technikákkal: nyírás, tépés, hajtogatás, szövés, karcolás, stb.
• építés: különböző tárgyakból építéssel, összerakással, építmények alakítása, létre-
hozása

Megvalósítás módja:
A tevékenységre a nap bármely szakában nyílik lehetősége a gyermekeknek. Biztosítjuk
a megfelelő légkört, a megfelelő helyet, a megfelelő eszközöket és a kellő időtartamot.
A tevékenységükhöz szükséges eszközöket úgy helyezzük el, hogy azok elérhetőek
legyenek, elősegítve igény szerinti használatukat. Az eszközök biztonságos kezelését
elsajátítatjuk a gyermekekkel hangsúlyozva a kapcsolódó egészségügyi és viselkedési
szokások kialakítását. Az ábrázoló tevékenység helyét, idejét, eszközfeltételét a
szabadban is biztosítjuk. A foglalkozások kötetlensége lehetővé teszi, hogy
ismerkedhessenek, kedvet kapjanak a gyermekek a részvételre.
Kiscsoportban az ismerkedés, próbálkozás kerül előtérbe. Lehetőségük van arra,
hogy nagy felületen, széles mozdulatokkal firkáljanak, rajzoljanak. Agyaggal,
gyurmával szerezzenek tapasztalatokat, alakuljon ki a szokásrendszer az eszközökkel
kapcsolatban.
A nagyoknál már ezekre a szokásokra épülve bővül a különböző technikák elsajátítása,
az eszközhasználat. Legyen meg a gyermekeknek az a lehetősége, hogy
megalkothassák, megjeleníthessék személyiségüknek egy kivetített darabját, melyben
érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg.

57
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
• megfelelően használják az eszközöket, fokozott önállósággal használják a megis-
mert technikákat
• rendelkezzenek a helyes ceruzafogással, koordinált kéz- és szemmozgással
• élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítsék meg a képalkotásban
• biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit
• emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások
• plasztikai munkáik változatosak, egyéniek legyenek, tudják alkalmazni mintaköve-
téssel a technikai eljárásokat
• megfigyelés után tudjanak formát mintázni
• képesek legyenek felismerni a térbeli formákat, megnevezni főbb jellemzőiket
• jellemző legyen alkotásaikra a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkal-
mazása
• nevezzék meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait
• az építésben, téralakításban bátrak, önállóak, együttműködők legyenek
• legyen véleményük saját és társaik műveiről, műalkotásokról, s azokat tudják meg-
fogalmazni
• emberábrázolásban jelenjenek meg részformák, esetleg egyszerűbb mozgások

Értékelés:
Helyes eszközhasználat folyamatos megfigyelése.
Vizuális memória szintjének mérése félévenkénti képességméréssel.
Ötletadás a továbbfejlesztéshez.
Házi kiállítás megtekintése, a „művek” megbeszélése.
Pozitív megerősítő értékelés.

Mozgás
A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. A
rendszeres egészségfejlesztő testmozgás kedvezően befolyásolja a gyermek
anyagcseréjét, fokozza teljesítőképességét, segíti a mozgásszervek fejlődését. A
mozgásos játékok, feladatok hoz- zájárulnak a harmonikus, és összerendezett mozgások
kialakulásához, a pszichomotoros készségek és képességek fejlődéséhez.

Célja:
 Örömteli élmény legyen a mozgás gyermekeink számára, amit nap, mint nap
természetes módon élhetnek meg.

 A különféle mozgásos tevékenységek megszervezésével gyermekeink edzése,

teherbírásásuk optimalizálódik.

58
  Ügyesebbé, bátrabbá, erősebbé, életrevalóbbá teszi őket.

 Az SNI-s gyermekek mozgása legyen összerendezettebb, szabályokhoz

alkalmazkodóbb.
 A gyermekek egészségének védelme, a helyes testtartáshoz szükséges
izomegyensúly kialakítása.
 Testi képességeik, különösen az erő és az állóképesség, valamint a
mozgáskoordináció fejlesztése, mozgásigény kielégítése.
 A téri tájékozódás elősegítése, valamint az egészséges életmódra nevelés.
 A mozgás által a tanulási képességek, kompetenciák kialakítása, valamint a
gyermekek személyiségének, ezen belül a pozitív énkép, az önkontroll, az
érzelemszabályozás, a szabálykövető társas viselkedés, az együttműködés, a
kommunikáció és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Feladatai:
 természetes mozgások fejlesztése,
 a sajátos nevelési igényű gyermekek részére differenciált mozgásos feladatok vég-
zése,

 az egészséges testi fejlesztés, ami tovább tagolható:

▪ a testi képességek és az ellenálló képesség fejlesztése, a szervezet erősítése,
teherbíró képesség fejlesztése,
▪ a helyes testtartás, testséma alakítása, az egyensúlyérzék, ritmusérzék,
motorikus képességek fejlesztése,
▪ rendszeres aktív mozgáshoz szoktatás, mozgásszükséglet fenntartása,
▪ térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése,
▪ az egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása,
▪ mozgásműveltség, mozgáskoordináció fejlesztése népi mozgásos és egyéb
játékok által,
▪ egészségóvás megelőzéssel,
▪ növekedés elősegítése,
▪ mozgáskoordináció, szem-kéz-láb koordináció fejlesztése.

Az SNI, HH és HHH gyermekek fejlesztése érdekében mindezek kiemelt feladatok.

Az óvodapedagógus feladatai:
• Szerezzen tapasztalatokat a család mozgáskultúrájáról, a gyermek
mozgásfejlettségi szintjéről.
• Teremtsen megfelelő feltételeket, ahol a gyermek mozgásöröme kiteljesedhet.
• Erősítse a gyermek spontán kezdeményezéseit.

59
• Testséma kialakítását kiemelten kezelje, a küzdőszellemet erősítse, növelje.
• Az egyénenkénti terhelhetőséget kísérje figyelemmel.
• Alkalmazkodjon a gyermekekhez.
• A mozgásos játékok magyarázata során, az óvodapedagógus választékosan,
érthetően fejezze ki magát.
• Ha az időjárás engedi, a szabadban szervezze a mozgásos játékokat.
• Minden nap biztosítsa a mozgás lehetőségét.

• A szabad játék során használható mozgásfejlesztő eszközök álljanak a gyermekek

ren- delkezésére.

• Az egyéni igényekhez igazított szabad mozgás lehetőségének biztosítása a

"szervezett" mozgásos játékokkal.

• Az óvodán belüli szervezett mozgáshoz megfelelő, biztonságos körülmények és

eszközök biztosítása.

• Sokféle mozgásélményen keresztül a gyermekek testi –és megismerő

képességeinek, akarati tulajdonságainak feljesztése.

• Tudatosan használják ki az adódó lehetőségeket a közösségi –és szociális

magatartás pozitív alakítására.

• Tudatosítsák a gyermekekben a térbeli viszonyokat sokféle terepen és formában

végzett mozgásos tevékenységek során.

• Megkeresni és alkalmazni azokat a mozgásformákat, melyeket az SNI-s

gyermekek szívesen végeznek és fejleszti őket.
Módszerek:
Magyarázat, bemutatás, bemutattatás, beszélgetés, differenciált feladat és segítségadás,
játékos cselekedtetés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás.

A fejlesztés tartalma:

1. Szabad, spontán mozgás

A szabad játékba ágyazott mozgástevékenységekre az óvodai nevelés minden napján

lehetőséget kell biztosítani.
A gyermek állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon
gyakorolja azt.
Az óvodaudvar sokféle lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására: célba
dobások, kötélhúzás, ugróiskola.
Különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: mászás,
csúszás, ugrás, futás, járás.
Mászókák, hinták, csúszda és egyéb udvari játékok állnak a gyermekek
rendelkezésére, melyeken különböző mozgásformákat gyakorolhatnak.
A szabadidőben zajló szervezett mozgásos játékokban a gyermek önként vesz részt.
Fontos egymás testi épségének megóvása, balesetmentes eszközök, helyszínek
megválasztása.

60
2. Szervezett, irányított mozgás

Tartalmát a természetes emberi mozgások: futás, járás, ugrás, dobás, mászás, kúszás,
emelések, hordások, egyensúlyozások, mozgásos játékok alkotják.
• Játékok: szerep, utánzó, futójátékok, szabályjátékok, küzdő játékok (húzás, tolás).
• Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal- és köralakítás, fordulatok
meghatározott irányba.
• Gimnasztikai, előkészítő és szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlatok,
kar-, láb-, törzsmozgások, testhelyzetek.
• Koncentrációs mozgásgyakorlatok: kéziszer gyakorlatok (bot, babzsák, szalag,
karika, labda).
• Járások, futások: speciális járások, állatjárások utánzása, futás egyenes vonalban
és irányváltással, lassítás-gyorsítás, akadályok, versenyfutás.
• Dobások, labdás gyakorlatok: labdaészlelés, labdafogások, labdagurítások,
labda- vezetések, alsó-, felső dobások, labdahajítások.
• Támasz-függés-egyensúly-gyakorlatok: talajon (csúszás, mászás, kúszás,
egyensúlyozás), padon, zsámolyon, bordásfalon, gurulások, egyensúlyozás
emelt szeren (pad).

3. Mindennapos mozgás:

5-10 percben, sok játékkal, a testnevelés foglalkozásokon már kipróbált

gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával pergő ritmusú, frissítő mozgás.
Középpontjában a mozgásos játék álljon. Többször ismétlődjön, időarányaiban is a
leghangsúlyosabb tevékenység maradjon. Lehetőleg szabad levegőn történjen, mikor
az időjárás lehetővé teszi.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

• Igénylik a nagymozgásokat és önállóan vagy társaikkal szívesen vesznek részt

benne;

• Gyermekeink szívesen, bátran és biztonságosan mozognak, jó állóképességűek, fizikai

teherbírásuk koruknak megfelelő;

• A szabályokat elfogadják, maguk is képesek újakat alkotni;

• A sikert és a kudarcot egyaránt képesek megfelelően kezelni;

• Képesek mozgásukat tudatos figyelemmel követni, szükség szerint alakítani;

• Mozgásuk összerendezett és harmónikus.

• Az SNI-s gyermekek -képességeikhez mérten- mozgásuk harmonikusabbá válik,
alapfokon képessé válik az alkalmazkodáshoz

• Tudjanak futójátékokat, csoportos versenyjátékokat eljátszani.

• Szétszórt elhelyezkedésből felszólításra alkossanak kört.

• Fussanak összehangolt kar és lábmunkával.

• Végezzenek gurulóátfordulást hajlított térddel zsugorülésen át kiinduló helyzetbe.

61
 • Haladjanak végig biztosan vízszintes padon, páros lábra ugorjanak le.

• Labdát dobják fel, kapják el, célba dobás egykezes felsődobással.

• Teljesítőképességük növekszik, mozgásuk összerendezettebbé válik. Kitartóak, cse-
lekvőképességük gyors.
• Fejlődik tér- és időbeli tájékozódó képességük. Igénylik a mozgást.
• Váltóversenyt játszanak a szabályok pontos betartásával, óvónő segítségével.
• Megértik az egyszerű vezényszavakat, ütemesen járnak.
• Talicskáznak combfogással.
• Egyensúlyoznak padmerevítő gerendán.
• Akadályt átugranak nekifutással, talajéréskor fékezni tudnak.
• Kislabdát hajítanak távolba.
• Labdát vezetnek helyben.
Értékelés:
Folyamatos megfigyelés; a hibás elemek javítása; motiválások a helyes végrehajtások
és előnyös viselkedésformák (bátorság, tolerancia, segítőkészség, kudarc elviselése)
kiemelé- sével.

A külső világ tevékeny megismerése

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a
környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és
néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a
tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
Kerüljük teljes mértékben a gyermeki gondolkodással és érdeklődéssel ellentétes
hagyományos feldolgozási módokat. Mindig csak azt és annyit dolgozunk fel,
amennyihez élményt tudunk nyújtani, ami iránt van érdeklődés (óvodai, otthoni, vagy
egyéb hatás nyomán). A fejlődés, változás követése folyamatos megfigyelés alapján
történik.
A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.
Általa a gyerekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi
környezet- ről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő
biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek.
Sokféle tevékenység biztosít lehetőséget a tapasztalatszerzésre, melyet kísér a felfedezés
öröme. A valóság megismeréséhez minél több érzékszervet kapcsolunk be. A gyermek
kellemes élményeket szerez az ismerkedés során, melyek pozitív érzelmi kötődést eredmé-
62
nyeznek a széphez, a környezethez, s megtanulja a természet értékeinek megóvását. Az
ismeretszerzés során fejlődnek a gyermek társas kapcsolatai, együttműködnek, közös él-
ményeket szereznek.
A környezet megismerése során matematikai tartalmú ismereteket is szerez, s ezeket
tevékenységeiben alkalmazza.
A külső világ tevékeny megismerése a legtöbb közös szállal kapcsolja össze a tevékenységi
formákat.

Feladatai
● a természeti és társadalmi környezet megismertetése, tapasztalatok gyűjtése,
● összefüggések megláttatása, ítélőképesség fejlesztése,
● több érzékszerv bevonása a megismerésbe,
● matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése (a gyermekek téri tájékozódásának, nagy-
ságbeli, mennyiségbeli, alaki ismereteinek, tér-, sík- és mennyiségszemléletének
● fejlesztése),
● a gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése,
● értelmi képességek fejlesztése (megfelelő figyelem, emlékezés, gondolkodás)
● beszédkészség fejlesztése,
● helyi szokások és hagyományok megismertetése,
● a kultúra értékeinek és védelmének megismertetése,
● a természethez és társadalomhoz való pozitív viszony kialakítása,
● ok - okozati összefüggések megfigyelése.

A tevékenységek megszervezésével célunk

• Fő cél a természet megszerettetése, biztonságos eligazodás a környezetben.

• Alakuljon ki pozitív viszony a gyermekek és a természeti és társadalmi értékek

között (környezetvédelem, másság elfogadása).

• Az óvodás korosztályt megérintő néphagyományok, hétköznapi szokások óvodai

tevékenységeink részévé tétele.

• A közvetlen környezet iránti nyitottság és érdeklődés kialakítása, elmélyítése, az ok-

okozati összefüggések felfedeztetése.

• A folyamatos élmények és impulzusok által biztosítani a hosszabb ideig tartó,

visszatérő tevékenységek motivációját (pl. játék, mozgás, manuális tevékenységek,
mese, stb.).
• Az SNI-s gyermek legyen képes alkalmazkodni a természeti- társadalmi- épített
környezethez, befogadni az őt ért impulzusokat, valamilyen színten ezt
transzformálni.

63
Az óvodapedagógus feladatai
● Biztosítson sok lehetőséget a sok érzékszervvel való tapasztalatszerzéshez. (pl.:
helyi kertészetben, vegyesboltban, postán, könyvtárban).
● Biztosítson helyet, időt, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzéshez.

● Kirándulásokon túrákon biztosítson lehetőséget: (pl.: mezőgazdasági,

természetjáró, városnéző).
● Biztosítson egészséges környezetet a tevékenységekhez.

● Segítse a gyermeket a saját véleményalkotásban, döntési képességében.

● Biztosítsa a gyermeknek saját környezetének alakítását.
● A tapasztalatszerzésekhez sok időt töltsön a gyermekekkel a természetben, szabad
le- vegőn.
● A gyermekek érdeklődésének felkeltése mellett adjon lehetőséget a folyamatos
megfi- gyelésekre.
● Építsen a gyermekek kíváncsiságára, az általuk felmerült témákat dolgozza fel.
• Keressék azokat a megoldásokat melyek alkalmasak a játék közbeni
tevékenységekre, melyek a játék részévé válhatnak (pl. Testünk témakör játékba
építhető a babafürdetés kapcsán, az ízek-színek a saláta, egyéb csemege készítés
kapcsán).

• Sokszínű élmények és a szabad szemlélődés biztosítása, majd a keletkezett

benyomások közös feldolgozása (figyelemfelhívó megjegyzés, kupaktanács,
beszélgető kör). Az élmények befogadásához használják fel a mese, vers és ének
hangulatfokozó hatását, az „itt és most” elv érvényesítését.

• Fordítsanak különös figyelmet az élményszegény környezetből érkező gyermekekre,

számukra fokozottan teremtsék meg a lassabban haladás és többszöri ismétlés
lehetőségét.

• Használják ki a gyermekek játéktémájából adódó lehetőségeket matematikai

tapasztalatokhoz, ismeretekhez, cselekvéshez, minden érzékszervüket megmozgatva.

• Építsék be a spontán szituációkban szerzett élményeket, tapasztalatokat a közös

tevékenységekbe úgy, hogy közben új ismeretek megszerzésére és a már
elsajátítottak rendszerbe foglalására, alkalmazásara legyen lehetőség.

• Teremtsék meg az oldott és gondolkodtató, összefüggéseket felfedeztető

beszélgetések lehetőségét. Minden gyermek számára legyen mód élményei közlésére.

• A gyógypedagógus által feltárt és az áltatla megtapasztaltak figyelembevételével

tervezze meg a közvetíteni kívánt műveltségtartalmakat, módszertani
sokszínűséggel. Tartsa szem előtt az SNI-s gyermekek egyéni fejlettségi színtjét, érési
ütemét.

• Az óvodapedagógus segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési

képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,
továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos
magatartásformálás alapozására, alakítására.

64
 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

• Óvodásaink nyitottá válnak a természet, az őket körülvevő mikro és makro környezet

állandó és változó szépségei iránt.

• Természetüket szerető óvó, védő szokásaik alakulnak.

• Jól eligazodnak környezetükben, biztonsággal megnyilatkoznak az őket ért

benyomásokról.

• Fogékonyan, kreatívan hasznosítják és reprodukáljak tapasztalataikat.

• Saját élményű tapasztalataik vannak néphagyományaik és az óvodai ünnepek

kapcsán.

• Vannak matemaikai tapasztalataik a kiterjedésekkel, formákkal, idővel, mennyiséggel,

viszonyokkal kapcsolatban, melyekhez játszva rengeteg cselekvéssel jutottak el.

• Motiválttá válnak az SNI-s gyermekek is a környezetük megimerésére, ahhoz

fejlettségüknek megfelelően tudnak alkalmazkodni.

MATEMATIKAI TARTALMÚ TAPASZTALATSZERZÉSEK

A matematikai tapasztalatszerzések lehetőséget adnak a környezet tárgyainak, a

körülöt- tünk lévő világnak a megismertetésére, összefüggéseinek felfedezésére. E során
fejlődnek a gyermekek értelmi képességei (észlelés, megfigyelés, figyelem,
gondolkodás), de fejlődik önismeretük, akaraterejük. Az önálló tapasztalatszerzés során
véleményt alkotnak, megállapításokat tesznek. A tevékeny tanulás érdekes, nem
ismeretet nyújt, hanem lehetőséget az ismeretszerzésre. Ez a későbbiek során is segíti őket
az iskolai tanulásban.
Óvodánkban a matematikai tartalmú tapasztalatszerzési lehetőségeket, a többi
tevékenységi formába integráltan alkalmazzuk. Elsődleges színtere a külső világ
tevékeny megismerése, de minden tevékenységünkben megjelenik.

Célja:
A minket körülvevő környezet mennyiségi, térbeli, síkbeli, nagyságrendi
tulajdonságainak megtapasztalása, összefüggések felfedeztetése, gondolkodás fejlesztése.
Feladatai:
• tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, a világról,
• több érzékszerv bekapcsolása a megismerésbe,
• a gyermekek mozgásos, cselekvéses képi emlékezetének fejlesztése,

65
• összefüggések felismertetése,
• ítéletek alkotása,
• értelmi képességek fejlesztése,
• iskolába lépéshez szükséges tapasztalatok megszerzése,
• a matematikai játékokhoz, tevékenységekhez fűződő pozitív viszony kialakítása.
• A hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyermekeknek képességeik
szintjéhez igazodó tevékenységi lehetőségek biztosítása.
• A matematikai kifejezések megismertetése /kisebb-nagyobb, több-kevesebb, névutók/.
• A környezetben fellelhető termésekkel, anyagokkal való tevékenykedtetés során a
kör- nyezet szépségeire, megóvására nevelés.

Az óvodapedagógus feladatai
• Biztosítson feltételeket a tapasztalatszerzéshez, fejlődéshez.
• Építsen a gyermekek kíváncsiságára, használja ki az adódó lehetőségeket.
• Teremtsen kedvező helyzeteket az ismeretszerzésre.
• Igazodjon a gyermekek eltérő fejlettségi szintjéhez.
• Teremtsen problémahelyzeteket.

A fejlesztés tartalma
Nagycsoportban:
• Tapasztalatok gyűjtése és arra építő foglalkozás, egyéni tevékenykedés:
• Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása,szétválogatása,sorba rendezése.
• Sorozatok alkotása,számfogalom megalapozása.
• Mennyiségek összemérése (magasság, hosszúság, szélesség stb.),
• Halmazok összemérése (több, kevesebb, ugyanannyi),sorszámok, mérések különböző
egységekkel,
• Geometria- építmények alkotása, másolása,testek, síkidomok, figurák
lefedése,szimmetria.
• Téri tájékozódás - irányok,testünk és helye a térben,tájékozódás a síkban.

Tevékenységformák
A matematikai tapasztalatok gyűjtése játékba, a külső világ tevékeny megismerésébe és
a mindennapi tevékenységekbe integráltan valósul meg. Az ismeretszerzés a nap egésze
során létre jöhet, hisz a felfedezés élménye megvalósulhat játék, zenélés, verselés, de az
étkezés és az udvari játék során is. A gyermekek bármikor szerezhetnek tapasztalatokat a
nap során, de mivel a matematikai nevelés is tervszerű, így az óvodapedagógusok által
teremtett szituációk, problémahelyzetek is az ismeretszerzést szolgálják. A megvalósítás
módja

66
 A gyermekek játékban, tevékenységekben, és a külső világ tevékeny megismerésének
keretein belül szereznek tapasztalatokat a minket körülvevő világból.
A matematikai anyaghoz a játékidőben is tapasztalási lehetőségeket szervezünk,
szabályjátékokat tanítunk. Kihasználunk a nap folyamán minden lehetőséget, melyben ott
a matematikai tapasztalatszerzési lehetőség.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

• Tudjanak tárgyakat, személyeket összehasonlítani, különbségeket felfedezni, s azt
szóban elmondani.
• Ismerjék a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát.
• Legyen számfogalmuk a 10-es számkörön belül.
• Alkossanak sorozatokat, ismerjék a sorszámneveket.
• Tudjanak építményeket másolni, változtatni, azokat síkba áthelyezni.
• Ismerjenek testeket, síkidomokat, tudják azokat azonosítani, tulajdonságot megne-
vezni.
• Tájékozódjanak térben, irányító szavakat követve is.
• Ismerjék és kövessék a névutókat.
• Helyezzék el saját testüket a térben.
• Értelmi képességek fejlesztése,
• Iskolába lépéshez szükséges tapasztalatok megszerzése,
• A matematikai játékokhoz, tevékenységekhez fűződő pozitív viszony kialakítása.
• A hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyermekeknek képességeik
szintjéhez igazodó tevékenységi lehetőségek biztosítása.
• A matematikai kifejezések megismertetése /kisebb-nagyobb, több-kevesebb, névutók/.
• A környezetben fellelhető termésekkel, anyagokkal való tevékenykedtetés során a
környezet szépségeire, megóvására nevelés.

Munka jellegű tevékenységek

A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos

tevékenység elsősorban a saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálás és az
élethelyzetekben való közös együttműködés, a folyamatos megbízások rendszere, az
önként vállalt naposi munka.

67
A tevékenységek megszervezésével célunk
• A saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységek megismertetése.

• Bevonni a gyermekeket a különböző élethelyzetekben való együttműködésre.

• Az a legfontossabb az SNI-s gyermekeknél, hogy náluk is elérjük, működjenek

együtt a különböző élethelyzetekben.
• A gyermeki játékos jellegű munkához való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a
munka megszerettetése.

Feladatai:
• A gyermekek képességeinek fejlődésén túl, alakuljon ki bennük feladattudat,
a munka iránti tisztelet, bizonyos fokú önértékelés és fegyelem.
• A gyermek a munkavégzés során szerezzen ismereteket.
• Jártasságok, készségek alakítása az eszközök használatával.
• Munka közben éljék át a közösségért végzett feladatok örömét, fontosságát.
• Különböző tevékenységekben a gyermekek egyéni fejlettségi szintjükhöz
mérten vegyenek részt.
• Balesetmentes eszközhasználat.
• A kiemelt figyelmet igénylő gyermek kedvére való elfoglaltság ajánlása.

Az óvodapedagógus feladatai:

• Biztosítsanak sikerélményt adó alkalmi feladatokat és olyan munkaformákat,

amelyek közben a gyermekeknek lehetőségük nyílik a munkamegosztásra.

• Teremtsék meg az örömteli munkavégzés feltételeit (szervezés, eszközök, idő).

• Tegyék lehetővé a gyermekek számára, hogy átélhessék a közös munka örömét.

• Érvényesítsék az egyéni képességekhez igazodó tevékenységeket munkamegosztást.

• Törekedjenek arra, hogy a munka értékelése motiválóan hasson a gyermekekre.

• Személyes példájukkal, szükség esetén segítségnyújtással motiválják a gyerekeket
munkatevékenységre.
• Az SNI-s gyermekek óvodai életében jelenlevő felnőttekkel együttműködve alakítsák
a szokásrendszert, az önkiszolgálás és az egymásért végzett tevékenységeket.

Módszer: Bemutatás, ellenőrzés, értékelés.segítségadás

Értékelés: Pozitív értékelés:
buzdítás, dicséret.
Pozitív töltetű hibajavítás.
Ellenőrzés folyamatos megfigyeléssel.

68
A tevékenységekben megmutatkozó tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett

tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése,
tapasztalatainak bővítése, rendezése.
Teljes mértékben egyetértünk az Óvodai nevelés játékkal, mesével program szerzőivel,
miszerint az óvodáskorú gyermek NEM TUD NEM TANULNI!
Az óvodáskorú gyermek tanulásának igazi terepe a játék. Spontán, szabad
játékában önálló tapasztalatszerzésre, belső és a külső világ "birtokbavételére" van
lehetőség. De a játékban folyó tanulás nem egyszerűen a tárgyak, dolgok
felleltározása, feltérképezése. A játék nem valamiféle ismeretszerző tréning. Sokkal
inkább rugalmas, közvetítő terep, ahol a gyermek belső világa és a normákkal,
szabályokkal teli külvilág találkozhat egymással anélkül, hogy konfliktusba
bonyolódnának.A spontán játék mellett beléphet az általunk kezdeményezett, vezérelt
játék, mely intenzívebben viseli magán a tanulás jegyeit, mint a tisztán spontán játék.
Ez a játék csak az első periódusban jelenti az általunk történő vezérlést, a játék fajtájától
függően a gyermek önálló játékformájává is válhat - a legtöbb azzá is válik.
Kisgyermekkorban a tanulás és a játék nem különíthetők el egymástól, a gyermek úgy
tanul, hogy játszik. A játék elemei a gyermeki műveltség szerves alkotórészei,
élettechnikák kipróbálása is, tanulási módok kidolgozása. Ilyen értelemben készítenek
elő a későbbi rendszeres ismeretszerzésre.
A játék tehát az, amiben az óvodásgyermek tanul. Alapvetően tanul, elsősorban
önmagát, önmagán keresztül a környező világot. Ebből következik, hogy a játék és a
mese alkalmasak arra, hogy az óvodások nevelését, nevelési kérdéseit megoldjuk.

A gyermekek tanulási tevékenységének célja:

Személyiségük kibontakoztatása, a környező világ befogadására való képessé tétel.
Az SNI-s gyermek életében is célunk a személyiség kibontakoztatása, csak figyelembe
vesszük terhelhetőségét, melyet biológiai állapota, esetleg társuló fogyatékosssága,
személyiségjegyei befolyásolnak.

• A gyermek belső érése, v.mint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet
megkezdéséhez szükséges fejlettséget.

69
 • A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,
amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

Az óvodapedagógus feladatai a tanulás megszervezésével kapcsolatban

• Tartsa szem előtt a gyerekek életkori sajátosságait, igazodjék a kognitív

funkciók fokozatos fejlődéséhez, vegye figyelembe a gyermeki gondolkodásmód
jellemzőit.

• A gyermekek egyéni fejlettségi sajátosságait tartsa tiszteletben.

• Problémahelyzetek esetén aktivizáljon a feladatmegoldásra.

• Tájékozódjon a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-

pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisáról. Vegye figyelembe javaslataikat.
Erre építse fejlesztési terveiket, mindennapi munkáját.

• Alkalmazzon olyan speciális eljárásokat, valamint kiegészítő, fejlesztő, korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs illetve terápiás célú pedagógiai eljárásokat, melyeket a
szakemberek javasolnak.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

• A gyermekek érdeklődőek, és kíváncsiak.

• Képesek bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni a választott, vagy ajánlott

dolgokkal.

• Önállóan, leleményesen oldják meg a helyzeteket.

• Játékukban ötleteik elképzeléseik vannak, amihez a kivitelezés módját is keresik.

• Az elkezdett tevékenységeket, játékokat befejezik.

• Képesek a felnőttekkel, társaikkal beszélgetni nyíltan, szorongásmentesen.

• Tudnak kompromisszumokat kötni.

• Társaik és a felnőttek elképzeléseit megértik.

• Szeretnének megfelelni környezetük igényeinek.

• Minden SNI-s gyermek önmagához képest optimálisan fejlődik.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy mindezen tevékenységek végzése közben az

óvodapedagógus fordítson figyelmet a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált
fejlesztésére.

Tapasztalataink szerint programunk szellemisége, a tartalmas játék, a változatos élmények

és a "kivárós" tempójú érzelemgazdag élet alkalmas a hátrányok kompenzálására.
70
Értékelés:
Csoportos értékelés, ellenőrzésre való rávezetés, személyre szabott pozitív értékelés,
megoldási lehetőségek ajánlása, pozitív töltetű hibajavítás

A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Ellenőrzés
Ellenőrzés: információszerzés a végrehajtás folyamatáról és eredményéről.
Célja a hibák, mulasztások és tévedések feltárása azért, hogy kijavíthatóak legyenek,
és ismételt előfordulásukat meg lehessen akadályozni.
Az ellenőrző tevékenység követelményei:
 Legyen tervszerű, hiszen ez által válik céltudatos tevékenységgé
 Legyen folyamatos, a nevelési év egészében valósuljon meg. Ez biztosítja a
szervezet zökkenőmentes működését.
 Legyen objektív, vagyis valóságos tények, adatok alapján valósuljon meg.
Pedagógiai belső ellenőrzés célja:
 A tervezett feladatok megfelelő időben történő megvalósulása
 Megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése
 A tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal
 A megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés
 Visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról
 A vezető tervező munkájának segítése

Az intézmény működésében kiemelkedő fontossága van az ellenőrzésnek. Az

eredmények megállapítása csak az ellenőrzéssel szerzett információ elemzése és
értékelése alapján lehetséges. Az ellenőrzésnek a tények és célkitűzések
összehasonlításával azt kell kimutatnia, van – e közöttük eltérés. Amennyiben eltérést
tapasztalunk, akkor elemeznünk kell az okokat, majd meg kell határoznunk a
teendőket. Ha túl nagy az eltérés, akkor módosítani kell a célokat, vagy a
tevékenységeket. Ha nincs eltérés, akkor az ellenőrzést befejezettnek tekinthetjük.
Az óvoda éves munkaterve magában foglalja a belső ellenőrzés éves tervét. Az
ellenőrzés terve meghatározza az ellenőrzés célját, az érintettek körét, és az
ellenőrzésben résztvevő személyeket.

Az ellenőrzés formái:

 a megvalósítás módjának és tempójának ellenőrzése ( mely alkalmas a

megkezdett folyamatok időben történő befolyásolására, szükség szerinti
korrigálására, a folyamat megváltoztatására, vagy megerősítésére )

71
 az elért eredmények ellenőrzése ( az értékelés alapjául szolgál, átmenetet teremt
egy adott folyamat befejezése és egy új megkezdése között )
Feladata

A tervszerűség, folyamatosság és következetesség elvének betartásával végzett

ellenőrzés során feltárt tényszerű és objektív adatok által megteremteni az értékelés
alapját.
Óvodánk ellenőrzési rendszere

Ellenőrzés tartalma, Ellenőrzés Ellenőrzést Ellenőrzött Gyakoriság

területe módszere végzi munkakör

Pedagógiai munka
- nevelőmunka feltételei adatgyűjtés, óvodavezető óvodapedagógus, éves
- nevelőmunka tervezése helyzetértéke- önértékelési dajka munkaterv
- nevelőmunka minősége lés, elemzés, csoport szerint
- gyermekek fejlődésének csoportlátoga-
dokumentálása tás,
- a gyermeki élet eseménye dokumentum-
-inek lebonyolítása elemzés,
- gyermekvédelmi tevé- összehasonlí-
kenység tás,
- Pedagógiai Program következteté-
beválása sek levonása
- munkafegyelem betar-
tása
-munkaidő aktív kihasz-
nálása
Mutatók: hatékonyság, eredményesség, szakszerűség
Tanügyigazgatás dokumentum óvodavezető, óvodapedagógus, folyamatos
- tanügyi nyilvántartások elemzés, önértékelési dajka
vezetése munkavédelmi csoport
- tanügyi dokumentumok szemle,
vezetése következtetések
- gyermekbalesetek levonása
megelőzése
Mutatók: törvényesség, jogszerűség

72
 Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során
felhasználjuk az ellenőrzések során feltárt információkat.

Értékelés
Az értékelés a kitűzött célok összevetését jelenti a tényleges eredményekkel.
Szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavételét, a
hibákkal, hiányosságokkal való szembenézést.
Az értékelés alapja a mérések, ellenőrzések tapasztalatainak elemzése.
A munka értékeléséről származó eredmények, a beszámoló adják a munkahelyi
döntések alapját, a következő nevelési év aktuális feladatait.

Az értékelés célja
Az óvodai működés minden területén a mérések és ellenőrzések tapasztalataira épülő
objektív, konkrét, kellően indokolt értékelés a további fejlesztésre, innovációra
ösztönözze a teljes alkalmazotti kört.

Szűrések, mérések az óvodában

 A gyermekek későbbi tanulási nehézségeinek, zavarainak megelőzése
céljából már az óvodában elkezdődnek a különböző szűrések.
 Szeptemberben elkezdődnek a logopédiai, (gyógy) pedagógiai szűrések.
 A szűrés előtt szülői értekezletet tartunk. A szülők hozzájárulásával végzik
el a vizsgálatot a szakemberek, majd annak lezajlása után beszámolnak
nekik gyermekük teljesítményéről, s beleegyezésükkel kezdik csak el a
szükséges fejlesztő vagy logopédiai segítségnyújtást.
 A nagycsoportos gyerekek körében szeptemberben több területre kiterjedő
vizsgálatot végeznek a szakemberek.
 A szűrést általában logopédus, fejlesztő pedagógus, vagy a nevelési
tanácsadó, a logopédiai szakszolgálat, illetve a pedagógiai szakszolgálat
munkatársai végzik.
 Az iskolába lépés előtt a nevelési tanácsadó szakemberei iskolaérettségi
vizsgálatot végeznek az óvodás gyermekek körében, ahol fizikai
alkalmasságuk, szociális készségeik, képességeik megfelelő szintjét nézik
meg.
 Ha szükségesnek ítélik, ilyenkor tesznek javaslstot arra, hogy a gyermek
még egy évet az óvodában maradjon.

Fejlődés nyomon követése (mérés, értékelés)

A gyermek fejlődését fejlettségmérő lapon rögzítjük és követjük az óvodába lépéstől az
iskolakezdésig. A méréseket, megfigyeléseket folyamatosan végezzük, a gyermekek
leterhelése és a csoportból való kiemelése nélkül.
A mérések segítségével visszajelzéseket kapunk arról, hogy gyakorlati munkánk
mennyire volt eredményes, nevelő-fejlesztő tevékenységünk révén mennyire sikerült
kitűzött céljainkat megvalósítani.
73
 A megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk, a nap bármely szakában.
A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyermekről, mindezt minél több
természetes élethelyzetből kiragadva. A folyamatos megfigyelés, a fejlődés nyomon
követése adja meg a fejlesztés alapját, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. A
fejlesztési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy minden
gyermeket önmagához képest kell fejlesztenünk.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése szempontjából feladatunk:

 a lemaradó gyermekek szűrése,
 mikrocsoportos és egyéni foglalkoztatással szakszerű fejlesztés biztosítása,
 igény szerint speciális szakmai szolgáltatások igénybe vétele.

További feladatunk az átlagtól pozitív irányba eltérő képességű gyermekek fejlesztése,

vagyis a tehetséggondozás.

A mérés célja:
 a gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása,
 a fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése,
 a tanköteles korú gyermekek iskolakészültségének megállapítása.

A mérés feladata: a fejlődés nyomon követése

A méréseket, megfigyeléseket az óvodapedagógusok végzik, a mérési eredmények, a

gyermekek személyiséglapján találhatók.

Mérés területei, tartalma Mérés módszerei

Szociális képességek: Megfigyelés
- társas kapcsolatok
- akarati fejlettség
- érzelmi, erkölcsi fejlettség
Anyanyelvi, verbális, kommunikációs Beszélgetés, megfigyelés
képesség:
• szókincs
• beszédértés
• beszédtisztaság, nyelvhelyesség
• beszédhibák
Auditív észlelés fejlődése Megfigyelés,

74
Értelmi képesség: Beszélgetés, megfigyelés, feladatlap, manuális
• Érzékelés, észlelés cselekedtetés,
• Képzelet, kreativitás
• Figyelem
• Gondolkodás: - következtetés
- összefüggés megértés
- elemi számolás
Testi képességek, mozgásfejlettség: Cselekedtetés, megfigyelés,
- nagymozgások
- finommozgások
- grafomotorika
Munka jellegű tevékenységek: Cselekedtetés, megfigyelés
- saját személyével kapcsolatos munka
- naposi munka
- alkalomszerű munkák a teremben és az
udvaron
Játék Cselekedtetés, megfigyelés
Tevékenységekben megvalósuló tanulás Cselekedtetés, megfigyelés
- Verselés, mesélés
- ének-zene, énekes játék, gyermektánc
- rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
- a külső világ tevékeny megismerése

A gyermeki fejlődés nyomon követésének dokumentumai kiterjednek a gyermek

korai fejlődésének megismerésére, aktuális állapotának megfigyelésére, a tapasztalatok
rögzítésére és egyéni fejlesztési programjának meghatározására.

Anamnézis: az ismerkedés első eszköze, a gyermek korai fejlődési jellemzőiről

információt nyújtó dokumentum, az ismerkedési szakaszban – a szülővel személyesen
beszélve – vesszük fel.

Megfigyelőlap, vagy személyiséglap: valamennyi, a gyermek aktuális fejlettségi

állapotát tükröző személyiségjegyekre kiterjedő, a helyi nevelési programmal
összhangban álló dokumentum. Az aktuális állapotot, az adott időszakban
tapasztalható fejlődést minden gyermek lapján félévente (vagy aktuális időpontban)
rögzítjük.
Egyéni fejlesztési lap: a megfigyelőlap vagy személyiséglap része.
Az egyes gyermekre irányuló fejlesztési program céljait, feladatait rögzíti.
A mérés dokumentumai: A gyermek 4 éves korában bemeneti mérés, a gyermek
iskolába lépése előtt kimeneti mérés.
További dokumentumok: gyermekrajzok, fejlesztő pedagógusok értékelései
A javasolt dokumentumok összessége adja a gyermek személyi dossziéját.

Évente két alkalommal mérést végzünk, mely alapján fejlesztési tervet készítünk az
egyes gyerekekről. Ennek alapján vezetjük a gyermeki fejlődést nyomonkövető
dokumentumot, amelybe a szülők is betekintést nyernek és aláírásukkal igazolnak..
75
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a

kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges
fejlettséget.
A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd
az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor
figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
A fejlettség mutatói testi – értelmi – érzelmi kompetenciák.
Ezek azokat az alapképességeket jelentik, melyek az iskolába lépéshez szükségesek.

Testi képességek:
 arányos testi fejlettség
 mozgás összerendezettsége
 mozgáskoordináció és finommotorika fejlettsége
 szándékosan irányítani tudják testi szükségleteiket, mozgásukat, viselkedésüket

Értelmi képességek:
 érdeklődése nyitott
 érzékelés, észlelés: vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztetikus
 emlékezet: önkéntelen mellett megjelenik a szándékos felidézés
 figyelem: terjedelme, megosztása nő, elterelhetősége csökken
 gondolkodás: analízis, szintézis, absztrahálás, általánosítás, rendezés, konkretizálás
 beszéd: érthető, folyamatos, hangzók tiszta ejtésének fontossága, beszégértés
 gondolatok, érzelmek kifejezése
 képes másokat meghallgatni
 általános ismeretei bővek: önmaga, környezete, évszakok, stb.

Érzelmi, szociális képességek:

A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben

 készen áll az iskolai élet elfogadására,
 képes együttműködésre, kapcsolatteremtésre,
 szabályokhoz tud alkalmazkodni,
 önállóság, önfegyelem jellemzi,
 feladattudata kialakulóban van / feladatmegértés, feladattartás, kitartás/

A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,
feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek
segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség.

76
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó
intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
Az óvodai életet mindezek ismeretében szervezzük, elsődleges célként megjelölve az egész
gyermeki személyiség harmonikus fejlődését.

AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A kisgyermekek többsége a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként eléri

az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, belép a lassú átmenetnek abba az
állapo- tába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.
Az óvodáskor végére a gyermeknek:
• testileg,
• értelmileg,
• szociálisan, alkalmasnak kell lennie az iskola megkezdésére.
Ezek a szempontok mind egyformán fontosak, bármelyik hiánya alkalmatlanná teheti
a gyermeket az iskola megkezdésére.
A testileg iskolaérett gyermek teste arányosan fejlett, strapabíró, mozgása össze-
rendezett, finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szán-
dékosan irányítani képes.
• Az értelmileg egészségesen fejlődő gyermeknél megjelenik a szándékos figyelem, a
bevésés, a felidézés, megnő a megőrzés időtartama. A gondolkodás terén kialaku-
lóban van az elvi gondolkodás.
• Az érett gyermek folyamatosan kommunikál megfelelő tempóban és hangsúllyal.
Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Végighallgatja mások beszédét. Ismere-
tekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről.
• Kialakult feladattudata, feladattartása. Önfegyelme, kitartása, munkatempója meg-
felelő. Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre, a tanítónő elfogadására, a
szabályok betartására.
• A hároméves kortól kötelező óvodába járás a harmonikus gyermeki személyiség
fejlődésének elősegítője.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális szakemberek segítségével
végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

ÓVODAI FELVÉTEL, ÁTVÉTEL SZABÁLYAI

Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, a
pedagó- giai szakszolgálat szakvéleménye alapján legfeljebb 8 éves korig nevelő
intézmény. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló játék, játékba
integrált tanulási folya- matok keretében zajlik.
Felvehető minden 3. életévét betöltött gyermek, aki a felvételi körzetben lakik, illetve
sza- bad férőhely esetén felvételi körzeten kívüli gyermek is.

77
Továbbá a köznevelési törvény 8.§ (1) bekezdése értelmében az óvoda felveheti azt a
gyermeket is, aki a 3. életévét a fel- vételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy
minden a felvételi körzetben található 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi
kérelme teljesíthető.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet20.§ értelmében 2015. szeptember 1-jétől az
óvoda- kötelezettség 3 éves kortól áll be. Szabad férőhely esetén év közben is felvehető
minden 3. életévét betöltött kisgyermek, felvételi kérelme esetén. A gyermek abban az
évben, amely- ben betölti 5. életévét, a tárgyévben kezdődő nevelési év első napjától
iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni, melynek ideje legfeljebb
napi négy óra.

Ünnepek, hagyományok

Óvodai ünnepeink lényegét a hosszas készülődés, a ráhangolódás adja.

Az ünnepeink a magyar hagyományokhoz kötődnek. A közös készülődések, a szülők
és vendégek meghívása emelik az ünnepeink fényét. Természetesen az ünnepekre való
készülődés és maguk az ünnepek is a szocializáció, az értelmi, érzelmi fejlődés, fejlesztés
színterei és eszközei. Próbáljuk ezeket a lehetőségeket kihasználni.
Az ünnepek meghitt hangulatúak, és magukon hordják falunk szokásait, hagyományait.
Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk ünnepeinket nyitottá tenni, hisz fontosak vagyunk
a falu életében, és ezt a szerepet továbbra is meg akarjuk őrizni.

Az óvodában is szükség van a hétköznapokból kiemelő közös ünnepek

megélésére. Olyan ünnepek fontosak, melyeket a gyermekek életkori sajátosságaiknak
megfelelően képesek megélni, átélni, amelyekhez érzelmileg kötődnek, kötődhetnek.
Az ünnepek, szokások, hagyományok többsége a naptári évhez, a természet
jelenségeihez, az évszakok változásaihoz, valamint egyházi ünnepekhez fűződik.
Az ünnepek, megemlékezések szervezését a gyermekek személyiségfejlődésében
fontosnak tekintjük, mert az érzelmi nevelés és a közösségi nevelés terén kiemelkedő
hatást fejtenek ki. E jeles események szervesen illeszkednek a tervezett nevelési
folyamatokba. Ünnepeinket az aktuális előkészületek jellemzik, érzelmi, hangulati
ráhangolódással, ajándék készítéssel, az óvoda dekorációjának elkészítésével.
Célunk a hagyományápolással:

 a népi kultúra megismertetése,

 élmények nyújtása,
 ismeretek átadása,
 ízlésformálás,
 közösségépítés,
78
  hazaszeretetre nevelés,
 viselkedési minták közvetítése,
 a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai és morális biztonságának megalapozása.

1. Mikulás
Titokzatos ajándékozás, igazi Mikulás érkezése. A gyermekek ilyenkor a cipőjükben
vagy a csoportban találnak apróbb meglepetéseket, csokoládét, cukorkát, majd az "igazi
" Mikulás megérkezik a csoportba.
2. Karácsony
Az adventi időszakot, a lelki rákészülődés folyamatát tartjuk kiemelten fontosnak. Hosszú
adventi készülődés, ajándékkészítés, mézeskalácssütés, óvoda díszítése meghitt családi
hangulattal. A szünet megkezdése előtti napon igazi karácsonyfával ünneplünk.
3. Farsang
Húshagyó keddi bolondozás, télkergető. A gyermekekkel álarcokat, maskarákat
készítünk, kergetjük a telet.Vidám, táncos mókázás a csoportban.
4. Március 15.
Egyik legnagyobb magyar ünnepünk, ebben az időszakban mesék, mondókák,
huszáros játékok, verbuválás,… stb. teszik átélhetővé, megtapasztalhatóvá az ünnep
méltóságát, jelentőségét.
5. Húsvét
A természet megújulását, néphagyományainkat felelevenítve lányos körjátékainkkal
ünnepeljük. Tojást díszítünk népi technikákkal, sütünk, takarítunk. ajándékkeresés az
udvaron.
6. Anyák napja
A gyerekek ajándékot készítenek az anyukáknak, nagymamáknak. Személyes köszöntő az
óvodában, családias, meghitt hangulatban.
7.Pünkösd
A népi játékok ideje. A fiúknak válogatunk népi sportjátékokat, versengéseket, a
lányoknak tavaszi dalos játékokat.Az év közben tanult dalokat, játékokat fűzzük össze.
8. Gyereknap
Örömteli, humoros együttlét az udvaron. Versenyjátékokat szervezünk.
9.Évzáró
Rövid műsoros szereplés a Kultúrházban, majd közös együttlét, játék a szülőkkel.
10.Születésnapok
Az adott napon ünnepeljük a gyermekek születésnapját. A kis ünnepelt tiszteletére
gyertyagyújtással (annyi gyertyával ahány éves a gyermek), magunk készítette apró
ajándékkal és a társak jó kívánságaival tesszük emlékezetessé. Az ünnepelt ilyenkor
hozhat apró süteményeket, ill. az egészséges életmód, táplálkozás szokásainak alakítása
érdekében elsősorban gyümölcsöt, melyet maga kínálhat a gyerekeknek, felnőtteknek.

11. A nagycsoportosok iskolalátogatása a tanítási év végén.

79
12. Óvodai szintű hagyomány a májusi kirándulás
a Jeli arborétumba, valamint közös kirándulás év végén a szülőkkel egy közösen
megtervezett helyszínre.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A program hatálya:
A helyi pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá.
A program határozatlan időre szól.

A felülvizsgálat rendje:
 5 évente átfogó felülvizsgálat
 Évente az óvoda vezetése áprilisban áttekinti, megvizsgálja: törvényi változások,
illetve a működés tapasztalatai alapján szükséges-e a program módosítása

A program nyilvánossága
 A pedagógiai programról tájékoztatást külső érdeklődőknek az óvoda vezetője az
óvodában járó gyermekek szüleinek a vezető és a nevelőtestület tagjai adnak.
 A program – az óvoda többi dokumentumával együtt az óvónői szobában bármikor
hozzáférhető. Azt a szülő megbeszélés alapján elolvasásra elviheti.
 A Program nyilvános, megtalálható Alsóujlak Honlapján.

80
 Legitimációs záradék

A programot az óvoda nevelőtestülete 2018. október 24.-én tartott értekezletén

elfogadta.

Egyetértését nyilvánította a Szülők Közössége.

……………………………… ……………………………
szülők képviselője óvodapedagógus

……………………………
óvodavezető

Alsóújlak, 2018.október 24.

81
 Melléklet:

Pedagógiai Programunk megvalósításához az alábbi eszközök, felszerelések

szükségesek.

Az összeállításnál fegyelembe vettük a 2012 (VIII.31. EMMI rendeletet)

Csoportszoba:
Nem túl sok, gyermekléptékű, esztétikus bútorzat. Az elrendezés a gyermekek szabad játékát
és mozgását, ill. meghitt elhúzódását egyaránt tegye lehetővé.
A kész játékeszközökön túl sok félkész, ill. variálható kiegészítő eszköz segítse a játék
kibontakozását.Legyen helye a gyermekek személyes dolgainak, „kincseinek”. Ez
biztonságérzetüket erősíti, intimitást biztosít. Folyamatos rajzolási, festési, mintázási,
barkácsolási bábozási lehetőség biztosítása. Kisebb helyigényű egyensúlyozók,
mozgásfejlesztő eszközök.

A csoport szoba játékai:

• puhatestű, öltöztető babák ruhatárral
• babakocsik, bölcső
• csecsemőgondozási kellékek
• babaedény készlet
• plüss állatok
• takarító eszközök (kis méretben)
• hintaló
• fakockák (tároló ládában)
• ruhák, kalapok, kendők a beöltözködéshez
• társas és memória játékok, dominó, kártyák
• kirakó játékok
• bábok
• színes fagyöngyök különböző méretben
• autópálya
• autók
• LEGO
• libikóka (műanyag)
• ugráló pónik
Vers, mese:
• mesekönyvek
• szakkönyvek
• bábok
Ének-zene, énekes játék:
• triangulum
• cintányérok
• ujj cintányérok
82
 • kasztanyetták
• csengős pálca
• ritmus fák
• rumbatökök
• harangok, csengők
• dobok
• csörgődob
• furulya (óvodapedagógusé)
• xilofon, metalofon
Rajzolás, mintázás, kézimunka
• különböző méretű formavágó ollók
• különböző mintavágók
• többféle méretű, színű és minőségű papír
• színes ceruzák (3-4 féle)
• zsírkréták, pasztellkréták
• festékek, temperák
• barkács festék és kellékei
• üveg- és textil festék
• filctollak
• formalyukasztók
• vágólapok
• árak (szúráshoz)
• szövőkeretek
• fonalak
• gyöngyök
• mozaik kerámia
• hurkapálcák
• ragasztók
• különböző képlékenységű gyurmák
• kavicsok, kagylók, termések
• aszfalt kréták
Mozgáseszközök:
• bordásfal
• szőnyegek (kicsi, nagy)
• akadálypályához téglák, botok, karikák
• tornapadok
• zsámoly
• tornakészlet (Greifswald)
• ugráló labdák
• kis labdák
• billenők
• gólyalábak, lépegetők
• egyensúlyzó tölcsér

83
 • mini trambulin
• bóják, téglák
• különböző méretű karikák
• szalagok, kendők
• babzsákok
• ugráló kötelek

Udvari eszközök:
• kombinált mászóvár (csúszda, lengőhinta)
• lengőhinták
• gyűrűknek, nyújtóknak akasztó állvány
• egyensúlyzó gerenda
• mászóka
• homokozó (takaró ponyvával)
• gyermek méretű padok, asztalok
• célbadobó tölcsér
• Trambulin
• focikapuk
• kosárlabdapalánk
• gördeszkák

84