Óvoda És Család Kapcsolatrendszer

Miskolci Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Közoktatás – vezetői szakvizsga
Szakirányú továbbképzés
SZAKDOLGOZAT
Óvoda - Család kapcsolatrendszere
Konzulens: Készítette:
Petránné Képes Gizella dr. Nagy Lajosné
Miskolc
2016.
2
Tartalom
1. Bevezető ........................................................................................................................ 4
Hipotézisem ....................................................................................................................... 7
Kutató munkám során célom ............................................................................................. 7
A szakdolgozati kutatáshoz használt módszerek ............................................................... 8
2. A kutatásra szánt területek elméleti áttekintése ............................................................. 8
2. 1. Család .................................................................................................................... 9
A család, mint formális szervezet ................................................................................ 11
2. 2. Óvoda .................................................................................................................. 13
Az óvoda, mint szervezet............................................................................................. 13
Szervezetfejlesztési törekvések a hazai és a nemzetközi óvodai gyakorlatban ........... 14
2. 3. Óvoda és család kapcsolata a szocializációs folyamatban .................................. 19
A szocializáció változása a „digitális tapasztalás” világában ..................................... 21
2. 4. Családok, óvodák a környezeti változások tükrében ........................................... 23
3. Saját kutató munka bemutatása és elemzése ............................................................... 28
3.1. Családok az óvodánkban ..................................................................................... 29
3.1.1. A hozzánk járó családok bemutatása ............................................................. 29
3.1.2. Családi és óvodai nevelés gyakorlata ............................................................ 31
3.2. Óvodánk, mint szolgáltatást nyújtó formális szervezet ....................................... 34
3.2.1. Óvodaválasztás .............................................................................................. 34
3.2.2. Óvodapedagógusok a gyermeknevelésben .................................................... 39
3.2.3. Óvodánk értékelése a szülők által ................................................................. 42
3.3. Az óvoda és család kapcsolatrendszere intézményünkben.................................. 46
3.3.1. Az intézmény bemutatása .............................................................................. 46
Külső környezeti adottságaink................................................................................. 46
Belső környezeti adottságok .................................................................................... 46
Személyi feltételek .................................................................................................. 47
Csoportszervezésünk gyakorlata ............................................................................. 47
3.3.2. Az óvoda és család kapcsolattartásának bemutatása ..................................... 48
Az innováció múltja ................................................................................................ 48
Az innováció rövid bemutatása és kiértékelése ....................................................... 50
Befogadási időszak együttműködési formái......................................................... 50
A szülőkkel való szakmai megbeszéléseket célzó együttműködési formák ........... 53
3
További közös, projekt munkákkal bővített események ....................................... 56

3.3.3. Az évek óta működtetett, partneri elégedettség mérés eredményeinek
bemutatása ................................................................................................................... 60
3.3.4. Együttműködésünk gyakorlata a résztvevők véleménye alapján .................. 64
4. Összegzés .................................................................................................................... 69
The networking of kindergarten and family ........................................................................ 72
Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 74
4
1. Bevezető
Hét éve, amikor csatlakoztam a Gesztenyés Óvoda nevelőtestületéhez egy idősödő,

összetartó, a pályakezdő éveik óta együtt dolgozó kollektívába kerültem. Az itt dolgozók –
annak ellenére, hogy a település földrajzilag közel helyezkedik el Budapesthez – a maguk
kis zárt világában nem igazán érzékelték az őket körülvevő társadalom gyors és dinamikus
változásait. A főváros közelsége vonzotta a kertvárosi környezetre vágyó fiatal családokat.
Az újonnan épülő lakóparkok folyamatosan, biztosítják a népesség növekedést Pécelen, így
a településen található szolgáltató intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák) túlterheltek,
tárgyi felszereltségükben nem felelnek meg a kor elvárásainak (pl. mosdók, öltözők
hiánya, elavult udvari játékok). A beköltöző fiatal családoknak köszönhetően a mai napig
túljelentkezés van az óvodai férőhelyekre (jelenleg 2 egyházi, 2 családi napközi, 1 magán
és 3 önkormányzat által fenntartott intézmény is kevés), így az egyesített intézmény
jelenleg is 120%-os feltöltöttséggel működik.
Csepeli Györgyre hivatkozva, az információ áramlás korában a természeti és társadalmi

környezet gyors változását élve, csak az a szervezet tud életben maradni, mely képes
alkalmazkodni a változásokhoz, rendelkezik megfelelő szervezeti formával, azaz a
környezeti változások elemzése után meghatározott céllal, emberi erőforrással,
termékkínálattal és technológiával. Az alkalmazkodás során fontos, hogy figyelemmel
kísérjük a szolgáltatást igénybe vevők körének változását, megváltozott igényeit, és kellő
időben, kellő módon legyünk képesek a szükséges beavatkozás végrehajtani.1
Óvodánkra ez még az átlagosnál is igazabb megállapítás. Intézményünkre alapítása óta az

ideiglenesség volt jellemző. A nem óvodai célokra épült, tulajdonjogilag nem tisztázott
ingatlanra a mindenkori fenntartó nem biztosított forrásokat. Évtizedek óta tervezi egy új
óvoda építését, azonban a költségeit mai napig nem tudta előteremteni. A karbantartási
munkálatok hiánya azt eredményezte, hogy két éve az épületet életveszélyessé
minősítették, így egyik napról a másikra egy szintén régi, nem óvodai célokra tervezett
épületbe lettünk átköltözve. A fenntartó jelenlegi helyzetünket nyilatkozatai szerint
átmenetinek tekinti, de ez az állapot a korábban tervezett egy évhez képest, már most két
és fél éve tart.
Az átmenetiség és ideiglenesség működésünket, életszervezésünket napi szinten

meghatározza és teszi szükségessé, hogy óvodánkban gyors, dinamikus, a változásokat
1
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 289 – 294 o.
5
folyamatosan figyelő, értékelő, a változásokra azonnal reagálni tudó szervezeti rendszert

építsünk ki. Az önkormányzat által fenntartott egyesített intézmény részeként, mint
tagintézmény, csak a belső erőforrásainkra támaszkodva, a kliensek (gyerek, család)
elvárásokhoz igazított szolgáltatással tudjuk biztosítani, hogy a külső körülményeink
ellenére is szívesen jöjjenek hozzánk a családok beiratkozási szándékukkal.
Kollégáimmal ellentétben a saját társadalmi beágyazottságomnál fogva, előéletem

szempontjából könnyebb helyzetben vagyok. Szervezetileg mind a formális (óvoda), mind
az informális (család) csoport tagjaként rendelkezem olyan tapasztalatokkal, ami segít
megérteni a körülöttünk jelenleg zajló változások törvényszerűségeit, ami megkönnyíti az
ehhez való alkalmazkodást.
A Pécelen dolgozó, társadalmi változásokat kevésbé érzékelő nevelőtestülettel ellentétben,

belvárosban dolgozva, én már a 90-es években megtapasztaltam, a piaci igényekhez
igazított szolgáltatás nyújtását. A törvényi előírásokat betartva, a hozzánk érkező családok
igényeit, elvárásait figyelembe véve kellett dolgoznunk versenyképességünk megőrzése
érdekében. A belső kerületekben, már akkor elkezdődött egy agglomerációs váltás, a
kertvárosokba való költözködés, amely következményeként csökkent a gyermekek
létszáma, így óvodákat zártak be, illetve vontak össze. Az ott maradt családok
válogathattak és válogattak is az intézmények között, így az a szervezet maradt életben,
amelyik képes volt az innovációra.
Pécelen a gyermeklétszám csökkenése egyelőre nem tapasztalható, de a városban található

óvodák sokszínűsége, az általuk kínált szolgáltatás, tárgyi feltételek megléte, vagy hiánya
meghatározza az intézmények népszerűségét. A szolgáltatást igénybevevő kör az óvoda
működését, a munka hatékonyságát, nagymértékben befolyásolhatja, a szervezet
alapfeladatának ellátását segítheti, vagy akár nehezítheti is.
Gyakorló szülőként, annak idején, a „másik oldalon állva” a főváros adta lehetőséget
kihasználva én is éltem a választás lehetőségével és gyermekeim érdekeit szemelőt tartva
több óvodát és általános iskolát is meglátogattam, míg megtaláltam azt az intézményt,
amelyik a családi nevelésünket folytatva segítette gyermekeim intézményi szocializációját.
Szülőként számon tartva lehetőséget adtak arra, hogy belelássak a nevelés, oktatás
folyamatába és így családias légkörben közösen, együttneveltük az odajáró gyermekeket.
Az odafigyelő, családot ténylegesen partnernek tekintő intézmény élvezte a szülők
támogatását munkájuk során, tőlünk telhetőleg támogattuk fejlesztési törekvéseiket. Mai
6
napig tartó baráti kapcsolatok alakultak ki, pedig gyerekeim már évek óta nem járnak az
alapfokú oktatási intézménybe.
Pécelen, 2009-ben a fenntartó kihasználva lehetőségeit, az általa fenntartott óvodák,

iskolák innovációs törekvéseinek pénzügyi finanszírozása érdekében, megpályázta a
TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027. pályázatot, amit meg is nyert. Az egyesített intézmény
óvodái és az iskolák együttesen vettek részt a kompetencia alapú nevelés- oktatás
programcsomagok bevezetésében. A közös képzések, értekezletek, szakmai munka
kapcsán elindult egy folyamat, melyben átértékelésre került az addigi szakmai gyakorlat.
Új módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal ismerkedtek meg a pedagógusok, mely
akarva, akaratlanul elindította a szemléletváltás folyamatát.
Családalapítás miatt, egy teljes évtized kihagyásával kezdtem el ebben az időszakban

dolgozni a Gesztenyés Tagóvodában. A pályázati időszak az első évében, mint bevezető,
majd, mint szakmai munkaközösség vezető vettem részt a közös munkában. A bevezető
évben kötelező elemként szereplő intézményi innovációban, a családot, mint az óvodai élet
legfontosabb partnerét jelöltem meg együttműködő partnerként; és dolgoztam ki a hozzám
járó gyermekek és azok szüleinek segítségét igénybe véve (a közös eseményeket minden
esetben kérdőíves szülői elégedettségmérés követte) óvodánk családdal való
kapcsolattartási gyakorlatát.
A fenntartási időszak végén, intézményvezető váltás kapcsán, jelenleg intézményi szinten

zajlik nálunk a külső szakember segítségét is igénybe vevő, dokumentumelemzéssel és
tanácsadással összekapcsolt elemző munka, melynek célja az eddigi gyakorlatot
kiértékelve, a szervezetfejlesztést elősegítő célok és faladatok meghatározása. Ehhez a
munkához szeretnék segítséget nyújtani szakdolgozatommal.
A Család Pedagógiai Egyesület kongresszuson elhangzott előadások és az egyesület által

kiadott könyv tanulmányit is figyelembe véve (a későbbiekben ez részletesen kifejtésre
kerül majd) szeretném saját kutató munkával is igazolni, hogy az évek óta működtetett
gyakorlatunk, ahol a családokra támaszkodva, ötleteiket, véleményüket figyelembe véve
szervezett nevelő munka, az igazi alkotó, előre vivő a mai társadalmi elvárásoknak
megfelelő pedagógiai gyakorlat. A kutató munka eredményeit, a szervezetfejlesztés
szempontjából nélkülözhetetlen cél és feladatrendszer meghatározásához szeretném
felhasználni.
7
Hipotézisem
A 8 éve bevezetésre került és működtetett intézményi innováció (mely a családot jelölte

meg elsődleges partnerként) során kialakított kapcsolattartási módok egy jól működő
óvoda – család kapcsolatrendszert épített ki, mely megfelel a dinamikusan változó
társadalmi elvárásoknak. Az eltelt évek alatt történt változtatások elősegítették
szervezetfejlesztési törekvéseinket, mellyel lehetővé vált a versenyképes,
kapcsolatközpontúságra törekvő működtetés kialakítása.
Kutató munkám során célom
Feltárni a jelenlegi helyzetünket, megvizsgálni, hogy a TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027.

pályázat során az intézményi innovációban megfogalmazott, partnerközpontú szemléletet
gyakorlatban megvalósításra került-e?
Az innovációban meghatározott együttműködési módok lehetőséget adnak-e a kitűzött cél

(családdal való együtt nevelés) megvalósításához, a környezeti változásokat figyelembe
veszi-e, azaz megfelel-e a kialakított és működtetett rendszer a mai társadalmi
elvárásoknak?
Szeretném feltárni azokat a lehetőségeket, mely a helyzetünkből fakadó átmenetiség,

ideiglenesség, nem megfelelő tárgyi feltételekből adódó nehézségekkel szembe állítva
segítheti szervezetfejlesztési törekvéseinket.
A választott téma kapcsán, kutatásaim során ki szeretnék térni érintőlegesen arra is, hogy
az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott családi nevelést
kiegészítő nevelési funkció2 és a bevezetésre került 3 éves kortól számított
tankötelezettség, a mindennapokban tapasztaltak (a gyermekek idejük nagy részét
óvodában töltök), mennyire adnak lehetőséget a családoknak a tényleges nevelésre.
Kiegészítjük, vagy mi neveljük-e a hozzánk járó gyermekeket és a gyermeken keresztül
bizonyos fokig akarva akaratlanul a családokat is? A dolgozatban bemutatott korunkban
zajló környezeti változások hatására a család, mint szervezet maga is dinamikus
változásokon esik át. A kutatásaim során kiderült, hogy a szülők nagyon sok esetben
családi életük válságos időszakában az óvodapedagógusokhoz fordulnak segítségért, mivel
a szülők problémái kihatnak gyermekükre is. Felvetődhet a kérdés és külön kutatást
2
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR 2016. október 10.
8
igényelne annak megválaszolása, hogy mennyire vagyunk felkészítve óvodapedagógusként

erre a szerepkörre. Rendelkezünk-e olyan ismeretekkel és tudással, ami segít a változó
társadalom adta piaci igényekhez való alkalmazkodást?
A szakdolgozati kutatáshoz használt módszerek
 A pályázati időszak alatti óvodásaink szülei által elégedettséget vizsgáló önkitöltő

kérdőív együttműködésre vonatkozó részei, kiegészítve a csoportomba járt
óvodások szüleinek a családi nevelésre, óvodai nevelésre, az együttműködésre
irányuló kérdésekre adott válaszaival.
 A teljesebb feltérképezés érdekében, a kollégák kérdésekre adott kis esszéi,
ahogyan ők látják a már évek óta működő óvoda és család kapcsolatrendszerét.
 Dokumentumelemzés során megvizsgálni, hogy az innováció során kialakított
kapcsolattartási módok és azok évek alatt történt változtatási mennyire segítették
szervezetfejlesztési törekvéseinket.
 Szakirodalom elemzés során megvizsgálni a családot, mint kettős funkciót ellátó
formális és informális szervezetet; az óvodát, mint a gyermek szocializációs
folyamatában résztvevő formális szervezetet; a korunkban zajló változások hatását
működésükre.
2. A kutatásra szánt területek elméleti áttekintése
„A világ egyszerre bomlékony, és egyszerre állandó.”3 írja Csepeli György a Szervezkedő

ember könyvében. A minket körbevevő természeti és társadalmi környezet, azaz a világ
folyamatosan változik és alakul. Az ember e változó környezetben való eligazodását,
tájékozódását, a „társadalmilag teremtett valóság”4 létre hozásával próbálja ellensúlyozni.
Az állandóságot biztosító tényezők között megtalálhatók a törvények, értékek, normák,
szabályok, szokások, a formális és informális szervezetek, amit az ember annak érdekében
hozott létre, hogy a társadalomban bizonyos feladatokat csoportosan, célirányosan tudjon
ellátni,
A szervezet ez alapján nem más, mint a „kollektív cselekvés eszköze”,5 mely szakosodott
egy meghatározott funkció ellátására. Az általa teremtett valóságban, mint a színpadon
3
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015. 19. o.
4
5
9
ellenőrizhetővé, átláthatóvá és előre jelezhetővé válik az idő, a tér, az ok és okozat. A

közösen osztott tudás készlettel, a szervezetben résztvevő tagok (aktorok) koordinált
együttműködés során tipizált válaszlehetőségekkel és a döntéshez szükséges kognitív
kategóriákkal is ellátva, eredményességi többletet hoznak létre.6
Szakdolgozatom, az óvoda és család kapcsolattartási gyakorlatának szervezetfejlesztésre

gyakorolt hatását vizsgálja. A témából adódóan szükséges közelebbről is
megismerkednünk a családdal és az óvodával, mint szervezettel; a társadalomban betölt
szerepükkel, a környezeti változások rájuk gyakorolt hatásával.
2. 1. Család
A családnak, mint a társadalom által létrehozott szervezetnek elsődleges célja és feladata a

gyermek nevelése és utódgondozása. Szerveződését tekintve kettőség jellemzi, ezért
egyszerre tekinthető formális és informális szervezetnek. Formális, mivel a társadalom
legkisebb társas alakzataként „betagozódik a társadalmi rendszer hivatalosan jóváhagyott
és támogatott intézményeinek sorába”7 és ez által működését törvények és rendeletek
szabályozzák, védik, illetve segítik. Társadalmilag meghatározott „jogok és
kötelezettségek”8 illetik meg.
Informális szervezetként a családot, a formális szervezetekhez viszonyítva egy lazább

szabályozás jellemzi. Tagjai érzelmileg kötődnek egymáshoz, a szerepeket a résztvevők
(családtagok) aktívan alakítják, keresztül kasul áthatják a személyközi kapcsolatok.
Funkcióját tekintve optimális működése esetén az elfogadás, valahová tartozás biztonságát
adja az egyénnek.
6
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása, 2016
7
Dr. Bagdy Emőke: Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter,
Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2007. 16. o.
8
Dr. Bagdy Emőke: Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter,
Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2007. 16. o
10
A családban kialakult kötődési kapcsolatok kialakulásának milyensége egy életre

meghatározzák a későbbi társas kapcsolatok kialakulását, így a személyiség fejlődését is.
Ranschburg Jenő az „Egy egész életre szóló találkozás”9 írásában három nagy
találkozásról ír a család vonatkozásában:
Az „anyával való találkozás”10 időszaka, amit röviden „Ölelj át szorosan”11 időszaknak

nevez. Jó kötési kapcsolat kialakulásánál a mama kommunikációjára a folyamatosság
jellemző, és a meleg, szerető, elfogadó, bizalmi légkör, és ennek hatására a későbbiekben a
gyermek is bizalommal és nyitottan közelíti majd meg, leendő környezetét.
Az „apával való találkozás”12 időszakában az apa gyermekét „átemeli a küszöbön”13

kornak nevez, ahol az apa kiszámíthatatlanságot, kalandot rejtő kommunikációja a
gyermek intellektuális fejlődésére hat leginkább. Egy jó kötési kapcsolatban a gyermek
kalandkeresés közben folyamatosan érzi maga mögött az apát, akire ha kell, biztosan
támaszkodhat.
A „családdal, mint atmoszférával”14 való találkozás, ami megérkezésekor fogadja a

gyermeket. Ez az a „szociális kapcsolatrendszer”,15 amit a családon belül a tagok
kialakítottak maguk között és meghatározza a család légkörét és működését (pl. biztonság,
vagy szorongás; szeretett sugárzó, vagy agresszív).
Egy harmonikusan működő családra jellemző a pótolhatatlanság, az egymás felé

megnyilvánuló bizalom, a másik személyiségének tisztelete és elfogadása, a tartósság,
támasznyújtás, és az egész életünket végig kísérő feltételekhez nem kötött elfogadás,
szeretet. Érték közvetítő szerepe meghatározó az egyén életében. A tagok teljes
személyiségükkel vannak jelen, így egymásra gyakorolt befolyásoló hatásuk igen erőteljes.
9
Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás
Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 5. o.
10
Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás:
11
Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005 43.. o.
12
13
Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005. 39. o.
14
15
11
A család, mint formális szervezet16
A családot. mint formális szervezetet, a mindenkor hatalmon lévő kormányok

családpolitikai eszközökkel védik és család támogatási rendszer kiépítésével segítik
működésüket. Thévenon 2011-ben az OECD országok családpolitikáját összehasonlítva
meghatározta a családpolitika hat célját:
A szegénység csökkentése, jövedelem szinten tartása

A gyermeknevelés költségeinek és a jövedelem szinten tartása
A munkavállalás támogatása különösen a nők munkaerő-piaci részvételét támogatja
A nemek közötti egyenlőség biztosítása
A kora gyermekkori fejlesztés támogatása
A születések számának növelése
Ez után összehasonlította a támogatások mértékét és aszerint, hogy a családtámogatás

során az intézményi, vagy a családi nevelést tartják-e hatékonyabbnak koragyerekkorban
és ebből adódóan, melyik rendszerű nevelést támogatják, 5 csoportot különített el:
Az északi országokat (Finnország, Svédország, Dánia, Izland, Norvégia) ahol amellett,

hogy jelentős támogatásokkal segíti az otthon maradást, az intézmények ellátottságát
nézve, azt is lehet választani a szülőknek. Izlandon és Dániában többe kerül a gyermek
napközbeni ellátása. Dánia kivételével az ebbe a csoportba tartozó országoknál „apasági
kvótát” lehet igényelni (bizonyos támogatást, csak az apa vehet igénybe).
Az angolszász országokban (Ausztrália, Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Új Zéland,

Egyesült Államok) csak rövid ideig és korlátozott összegben adnak támogatást, ezzel
egyidejűleg a napközbeni ellátás költségei magasak. Ausztráliában ezt adókedvezménnyel
próbálják csökkenteni. Az óvoda, azaz intézményi gyermekgondozás elterjedtsége itt a
legnagyobb.
A dél-európai országokban (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország,

továbbá Japán, Korea) rövid ideig jár támogatás a gyerek születését követően és nem olyan
kiterjedt az intézményi gyermekgondozás. Portugália kilóg, ott a nők foglalkoztatási
aránya magasabb, itt a pénzbeli támogatások alacsonyabbak.
16
Dr. Rákó Erzsébet: Családpolitika, családtámogatás és gyermekszegénység Családi nevelés /szerk.
Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 39 – 45. o.
12
Kontinentális európai országok (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg,

Németország, Svájc) a családtámogatásra költött összeg az OECD-átlag felett van, kivéve
Hollandiát, ahol megegyezik. Fő cél, hogy „kompenzálja” a családokat a
gyermeknevelésével járó költségeit, a jobb anyagi helyzetben lévőknek is ad támogatást,
tehát nem jövedelemfüggő.
A kelet-európai országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nem

egységes a családpolitika. Néhány országban jövedelemigazoláshoz kötött segélyezés
működik, a támogatás alacsony, nem érződik a gyermek- és munkavállalás összehangolása.
Magyarországon a gyermekek után járó családtámogatási rendszerbe az alábbi ellátások

tartoznak 2016-tól:17
Családi pótlék (nevelési és iskolázási támogatás), a Gyermekgondozási támogatás

(gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás) és az Anyasági
támogatás.
A biztosított jogviszonnyal rendelkezőket még megilleti a táppénz, gyermekápolási
táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekek után járó
szabadság és pótszabadság, az apát megillető munkaidő kedvezmény.
Ezek az ellátások még kiegészülnek a családi kedvezménnyel, családi járulék
kedvezménnyel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, gyermektartásdíj
megelőlegezése, étkezési térítési díjkedvezménnyel, ingyenes tankönyvellátással.
A családi pótlék jogosultságának szüneteltetésével próbálják elérni, hogy minden gyermek

ténylegesen részt vegyen az intézményi nevelésben.
17
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Központi Ügyfélszolgálati Iroda tájékoztatója
csaladitudakozo.kormany.hu/download/9/56/41000/HGyerekfüzet%202016.doc 2016. okt. 26.
13
2. 2. Óvoda
Az óvoda, mint szervezet
Az óvoda, mint szervezet célját, funkcióját és működését tekintve is a közszférában

működő, szolgáltatást ellátó szervezetek közé tartozik. A szervezetnek nem célja a
közvetlen haszonszerzés, elsődleges funkciója a közösség szolgálata; a haszon, amit
termel, az egész közösségé; nehezen mérhető. A mindenkori hatalmon lévő politikai erők
határozzák meg a közvetítendő értékeket. Költségvetése puha: azaz „politikai
elhatározások függvénye”,18 általában az alul finanszírozás jellemzi.
A családdal, mint informális szervezettel összehasonlítva működését tekintve formális,

azaz tagjai meghatározott szabályok szerint vannak együtt. A szabályok rögzítésre
kerülnek az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában és a munkaköri leírásban.
A tagok szabad elhatározásukból vannak jelen, tagsági viszonyukat szerződésben rögzítik,
és mindkét fél felmondhatja. A formális szervezetekben tagjai által jelen vannak az
informális csoportosulások jellemző jegyei is, a szervezet tagjai több informális
szervezethez is tartoznak egyidejűleg (pl. család, baráti kör). Jól működő formális
szervezet ki tudja használni az informális szervezeti működés előnyeit:19
a részt vevők, társas szükségleteiknek kielégítése
információ áramlás gyorsasága
motivációs tér keletkezése, mely ösztönzőleg hat
hasonló norma és értékrend kialakulása
rugalmasság és gyorsaság
bizalom egymásban
az összetartozás érzése
A fenti megállapításokból kiindulva egy jól működő óvoda – család kapcsolatrendszer

esetében az óvoda, mint formális szervezet, a családokkal közösen szervezett programok
(játszó délutánok, ünnepek) által elősegítheti baráti kapcsolatok kialakulását, mely
rásegíthet a formális szervezet (óvoda) működésére, és ez által az intézmény
szervezetfejlesztési törekvéseit is előre lendítheti.
18
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 25. o.
19
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 21 - 26. o.
14
Neveléssel, oktatással foglalkozó intézmények a teljes társadalmi elvárással állnak

szemben, ez által sajátos működési specifikummal rendelkeznek, a környezeti változások a
szervezetre közvetlen és közvetve (kliensek változásai miatt folyamatosan változnak az
elvárások) is hatnak. Az óvodának, mint neveléssel foglalkozó szervezetnek deklaráltan
személyiség fejlesztő hatása van, a szervezetekre jellemző szerepkorlátozás, csak a
dolgozókra érvényes, a szolgáltatást igénybe vevő kliensekre (szülő, gyerek) nem. A
betöltött szerepek működtetéséhez szükség van az egész személyiség részvételére. Az idő
és pénz hiánya miatt a szervezetfejlesztési törekvéseket átgondolva, a működésükből
fakadó sajátosságok figyelembe vételével lehet végrehajtani. Elsősorban a belső
erőforrásokra támaszkodó innovációkkal, folyamatos képzések kihasználásával tudja elérni
azt, hogy a szervezetfejlesztéshez szükséges, alkotó közösségé váljon.20
Szervezetfejlesztési törekvések a hazai és a nemzetközi21 óvodai gyakorlatban
A „Tudás alapú társadalom felé való elmozdulás”22 során az ismeretek átadásának nagy
jelentősége van. Ebből adódóan a mindenkori kormányok nagy hangsúlyt fektetnek a
képzéssel megbízott szervezetekre, óvodákra, iskolákra, mivel a gazdasági fejlődés
nagyban azon múlik, hogy mennyire sikerül hatékonyan átadni a világban felhalmozott
tudást a felnövekvő generációnak, akik a munkaerő piacra bekerülve, gondoskodnak a
termelés növekedéséről, ami a későbbiekben a társadalom gazdasági fellendülését
eredményezheti. A képzést illetően társadalmi elvárásként jelenleg az esélyek kiegyenlítése
a cél és az eltérő családi nevelésből fakadó esetleges hátrányok kiküszöbölése, mely által
elkerülhetővé válhat a „kirekesztődés és a szegregáció”.23 A gyorsan változó környezet
miatt, jelenleg úgy vélik, hogy minél korábban kezdődik el ez a folyamat, annál nagyobb
sikereket lehet elérni. Kisgyermekkorban alakulnak azok a kompetenciák, amelyek a
személyiség fejlődést és társadalmi szocializációt a későbbiekben meghatározzák.
Nemzetközi viszonylatban nézve az tapasztalható, hogy abban egyetértés mutatkozik,
miszerint a kisgyermekkori nevelést támogatni és fejleszteni kell, de ennek módjáról
20
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztési előadása, 2016
21
Török Balázs Változások az óvoda rendszerben
http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegleges.pdf
2016. július 12. 9 – 23 o.
22
2016. július 12. 11. o.
23
2016. július 12 11. o.
15
eltérések mutatkoznak az egyes országokban. A támogatási rendszerek kiépítése alapján

lehet következtetni arra, hogy egyes országokban a családi, vagy intézményi nevelés
gondolják célravezetőbbnek a korai fejlesztés érdekében.
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „által kidolgozott ún.

„Starting Strong” (SS, „Biztos alapokon”) program és szempontrendszer”,24 a gazdasági
termelés növekedése szempontjából vizsgálják a kisgyermekkori nevelést és gondozást
(2001-től rendszeres áttekintést ad a területről). A koragyermekkori nevelés ellátásáért
felelős szervezetek (család, intézmények) működésének és teljesítményének ellenőrzéséhez
olyan indikátorokat dolgozott ki, ami által mérhetővé válik működésük az eredményesség
szempontjából.
A színvonalasabb és hatékonyabb szervezeti működés eléréséhez, az alábbi 5 területen

tarja fontosnak a kisgyermekkori nevelés fejlesztésével foglalkozó szakpolitikának a
beavatkozást.
1.) „A színvonal emelésére vonatkozó célok és a minimum elvárások szabályozása.

2.) Megfelelő színvonalú, általános program (tanterv) kidolgozása, alkalmazása
3.) Az emberi erőforrások fejlesztése – a nevelők képzésének és munka
körülményeinek javítása.
4.) A családok és a közösség elkötelezettsége
5.) Az adatgyűjtés, kutatás és nyomon követés támogatása”25
Az OECD SS – program a monitorozást az alábbi területeken tarja fontosnak:
1.) a gyermek fejlődésének nyomon követése

2.) az ott dolgozók teljesítményének értékelése
3.) az intézmények által nyújtott szolgáltatás minőségének ellenőrzése
4.) az előírt szabályozások betartása a működtetés során
5.) a tanterv megvalósítása
6.) a szolgáltatást igénybe vevő szülők elégedettsége
7.) a munkakörülmények javulása és a munkaerő utánpótlás sikeressége
24
2016. július 12 15. o.
25
2016. július 12 15 – 16 o.
16
Az Európai Unió a környezeti változásokat követve az alábbi irányelveket fogalmazta meg
1.) A foglalkoztatottsági szint emelése a kisgyermekkori nevelés támogatásával

2.) Nemek közötti esélyegyenlőség elősegítése
3.) Gyermekek jogának tiszteletben tartása
4.) Az egyenlő esélyű oktatáshoz való hozzáférés
„Oktatás és Képzés 2020” az Európai Unió új oktatási stratégiai programja”26 elősegíti a

tagországok közötti együttműködést és közös célkitűzéseket és módszereket fogalmaz meg
az oktatás terén. Célja „az egész életen át tartó tanulás elvén alapuló Európa létrehozása,
a fenntartható gazdasági jólét és foglalkoztathatóság biztosítására.” A keretrendszer
alapvetően négy fő célkitűzést fogalmaz meg:
1.) „az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása

2.) az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása
3.) a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás elő-
mozdítása
4.) a kreativitás és az innováció – a vállalkozói tevékenységet is beleértve – fejlesztése
az oktatás és a képzés minden szintjén (EU Tanács 2009)”27
Hazánkban a 2015-től bevezetésre került 3 éves kortól számító tankötelezettség, illetve a

gyermekétkeztetés jövedelem alapon történő ingyenessége azt mutatja, hogy a kormány
jelenleg törekszik az intézményi nevelés kisgyermekkorban történő minél előbbi
bevezetésével az eltérő családi nevelésből fakadó hátrányokat minél korábbi életkorban
elkezdeni. Az intézményfejlesztési törekvések, viszont nem tudnak lépést tartani ezzel a
törekvéssel. A törvény által előírt feladatot a fenntartó teljesítettnek tekinti a 120%-os
feltöltöttséggel, figyelmen kívül hagyva azt, hogy mint például nálunk is az óvoda
felszereltsége már egyáltalán nem felel meg az előírtaknak, ami nagyon sok esetben
megnehezíti a minőségi munka sikerességét. A minőségi munka feltételeinek
megteremtése nagyon sok esetben a nevelőtestül etre marad, és tőlük függ, hogy a belső
erőforrásaik maximális kihasználásával, az anyagi forrásaik hiányában, milyen mértékig
26
2016. július 12. 23. o
27
2016. július 12. 23. o
17
tudják ezt megvalósítani. A kreativitásra új innovációk bevezetésére ebből adódóan sokkal

inkább rá vannak szorítva, amit elsősorban a képzések során elsajátított tudással és annak
megosztásával érhetnek el. A belső erőforrások közé tartozhatnak az óvodával
együttműködő szülők is. Segítő készségük, támogatásuk attól függ, hogy mennyire sikerül
őket érdekeltté tenni, azaz a szervezet által nyújtott szolgáltatással mennyire elégedettek,
mennyire jól sikerült velük kommunikálni.
Az aktív polgári bevonás, szerepvállalás előmozdítása iránti törekvés látszik a hazai

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában (továbbiakban Alapprogram): „Az óvodai
nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele
a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a
személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a
lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus
figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az
intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait”28
Az Alapprogram a családdal való kapcsolattartás alapelveit fogalmazza meg, az

együttműködés formáját és tartalmát, azaz a módját, a helyi programok szabályozzák le. A
tényleges megvalósulás sikerét az intézmények maguk mérik és alakítják az eredmények
alapján.
A Család Pedagógia Egyesület kiadványaiban és konferenciáin a családdal való együtt

nevelés fontosságát hangsúlyozza. Lehetőségeiket kihasználva törekednek a szemléletmód
népszerűsítésére a hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek bemutatásával.
Zeynep Akdag tanársegéd „Pályakezdő óvodapedagógusok – Szülők bevonása az óvodai

tevékenységekbe”29 kutatási eredményeiről beszámolva elmondta, hogy a pedagógusok
megfelelő eszközök használatával sikeresen vonták be a különböző társadalmi rétegekhez
tartozó szülőket. Az együttműködés során aktívak voltak, segítették munkájukkal, a
pedagógusokat. Összegzésként azt vonták le, hogy „a szülő – óvoda partnerség egyik
28
Óvodai nevelés országos alapprogramja http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR
2016. október 21.
29
Dr. Vargáné Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferencia-
beszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 14 o.
18
akadálya az alacsony jövedelmű szülőkkel való kapcsolat hiánya, és a szülők és

pedagógusok körében tapasztalt negatív attitűdök, és alacsony elvárás.”30
Hazai gyakorlatról és kutatásról is olvashatunk a Család Pedagógiai Egyesület

kiadványában Pivókné Gajdár Klára írásában. A témában tett kutatásai eredményének
összegzése kapcsán hasonló eredményre jutott „Az együttműködés sikerességéhez a
szülőknek az eddigieknél sokkal nagyobb problémamegoldó aktivitást kell biztosítani: a
pedagógus – szülő kapcsolatban elismerni, serkenteni kell a szülők nevelésbeli
illetékességét, jogosultságát, hivatottságát, hozzáértését.”31 Ennek alapfeltétele véleménye
szerint, olyan légkör teremtése, „ahol mindkét fél azt érzi, hogy kölcsönösen tanulhatnak
egymástól.” 32 Meghatározónak tartja a pedagógus személyiségét ebben. Arról is ír, amit a
saját gyakorlatomban is tapasztaltam, hogy a „nyitott, együttnevelést preferáló
pedagógusok gyakran kivívják kollégáik ellenszenvét, értetlenkedését is.”33
Családdal való együttnevelés kapcsán nem hagyhatjuk ki Körmöci Katalin munkásságát,

aki a projekt módszer óvodai alkalmazásának lelkes népszerűsítője. Előadásai, a korszerű
tanulási projekt módszer alkalmazásának kapcsán a családi nevelés fontosságát és a
családdal való együttműködést hangsúlyozzák.34
30
beszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 16. o.
31
Pivókné Gajdár Klára: Család és óvoda helyi kapcsolatának elemző bemutatása és a család
megismerésének különös gyakorlata Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen,
2016 67. o.
32
2016 67. o.
33
2016 67. o..
34
Körmöci Katalin: Projekt szellemű óvodai élet a mindennapokban HOR szervezésében tartott előadása
2016. október 3-án
19
2. 3. Óvoda és család kapcsolata a szocializációs folyamatban
Az egyén születése pillanatától rendelkezik rá jellemző sajátosságokkal amit „genetikus

vonásoknak, biológiai adottságoknak,”35 nevez a pszichológia. Az újszülött biológiai
szükségleteinek kielégítése érdekében jelzéseket ad környezetének (első sorban az
anyának), amire az válaszol. A jelzések intenzitását a szintén születésünk pillanatától
jelenlévő egyénre jellemző temperamentum befolyásolja. A jelzések adása és az azokra
kapott válaszok, a két fél közötti „alkudozások sorozatában”36 megvalósuló szocializáció
nem csak a gyereket érinti, hanem a szülőt is.
Ahogyan a gyermek meg tanul fokozatosan társas lénnyé válni, úgy a gyermeket vállaló
fiatal pár is meg tanul szülővé lenni.37
„A szocializáció- Brim (1966) immár klasszikusnak számító meghatározásában –

„folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert,
amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak
többé - kevésbé hasznos tagjaivá váljanak”. Az újszülöttnek világra jövetele – Parsons
(1956) szellemes hasonlatával – rendszeresen ismétlődő barbár invázió, hiszen a
csecsemőnek fogalma sincs annak a társadalomnak a szabályiról, normáiról, értékeiről,
amelybe beleszületett. Mindezeket elsősorban a családban, szüleitől, rokonaitól kell
elsajátítania, másodsorban pedig azokban az intézményekben (óvoda, iskola, nevelőotthon
stb.), amelyeket a társadalom kifejezetten ezzel a céllal hozott létre.”38 A szocializációs
folyamatban a család az elsődleges helyen szerepel, ott teszi meg a gyermeke az első
lépéseket a másik felé. A családban kialakult érzelmi kötődések, végig kísérik az egyén
életét, épp ezért a családi szocializációs hatások meghatározó szerepet játszanak az egyén
személyiségfejlődésében.
A gyermek 3 éves korától bekerül az intézményi nevelés rendszerébe (óvoda) és nagyon

sok gyerek esetében domináns szerepet kap, a napja nagy részét itt tölti el.
Az intézményes ellátás a 3–6 éves korosztály nevelésében nem jelenti a szülők

gyermeknevelési feladatkörének bármiféle korlátozását. Az Alapprogram bevezető sorai
35
Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár 2005 9. o.
36
Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984 19. o.
37
Ranschburg Jenő: Szülők lettünk Saxum Kiadó Bt. Kaposvár, 2003 9 – 14 o.
38
Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984. 15. o.
20
ennek megfelelően alapelvként fogalmazza meg: „a gyermek nevelése elsősorban a család

joga és kötelessége, s ebben az óvodának kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet
töltenek be”39
Az óvoda a legtöbb család életében az első olyan hely, ahová kiengedi az általa már évek
óta sajátos szokások és szabályok szerint nevelt (szocializált) gyerekét. Ez az első alkalom,
hogy a család a maga kis zárt rendszeréből kikerülve „megmérettetik”. A szülők szembe
találják magukat a társadalom által elvárt szabályokkal, kapcsolatba kerülnek más szokás
és szabály rendszerrel működő családokkal is, ami akár pozitív, akár negatív érzelmi
reakciókat is kiválthat. A féltett, nagyon óvott gyereke közösségbe tett első botladozó,
bizonytalan lépéseit figyelve a szülő érezheti úgy, hogy nem készítette fel gyerekét
megfelelően, vagy akár úgy, hogy senki nem elég jó az ő „tökéletes gyerekének”. Szembe
találhatja magát új, számára eddig ismeretlen elvárás rendszerekkel, amelyekhez kénytelen
alkalmazkodni. Az eddig csak a gyerekre figyelő család anyából dolgozó, családfenntartó
válik, akinek figyelmét már nem csak gyereke köti le, hanem a munkahelye, vagy a
munkahely keresése.
Az óvodapedagógusra marad nagyon sokszor az a nem akart, kényszerből adódó hálátlan

feladat, hogy a család kezdeti, időközönként döcögő lépéseibe segítséget nyújtson, hiszen a
rábízott gyerekek oly kicsik még, nevelésük csak is együtt lehetséges. A napi
kapcsolattartás elkerülhetetlen, a gyerekkel való foglalkozás sikeressége nagymértékben
függ attól, milyen mértékig sikerül együttműködni a másik féllel. Az együttműködéshez, a
családi nevelést kiegészítő feladat ellátásához viszont elengedhetetlenül fontos, hogy
ismerjük a hozzánk érkező gyerekek családi hátterét, a családok nevelési stílusát.
A családok megismerésének folyamatát, egy jó partneri viszony kialakulását egy jól

működő óvoda – család kapcsolat rendszer nagymértékben megkönnyítheti és segítheti.
Egy nyitott oda – vissza jól működő kapcsolatrendszerben minden részt vevő (gyerek,
szülő, pedagógus) szocializálódik. Az együttműködés során megismerik egymást,
elvárásaikat egymáshoz tudják igazítani, elindulhat az „alkudozás”. „az interakciós
rendszer stabilitása – írja Goslin (1969) - a résztvevők egyetértésétől függ egy olyan
szerződésre vonatkozóan, mely szerint mindenkinek lehetnek igényei a másikkal
szemben.”40 Ebben a folyamatban az intézménynek, az alkudozás mértékére kell
39
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
40
Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984 22. o.
21
odafigyelni, és pontosan kijelölni azokat a határvonalakat, amik nem képezhetik az alku

tárgyát. Ezek a határvonalak fogalmazódnak meg a házirendben. A megfogalmazás
módjával, már is üzenünk a szülőknek. A rejtett kommunikációs csatornán (stílus)
keresztüljelezzük, hogy a családok felé nyitottak, vagy elzárkózóak vagyunk-e, vagy
máképp fogalmazva, befogadó, vagy beszoktató óvodát működtetünk.
A szocializáció változása a „digitális tapasztalás”41 világában
Csepeli György a változó világ hatásának vizsgálata során rávilágít arra, mennyire fontos
ismernünk a változások környezetre gyakorolt hatásának kiterjedt körét. Az
információáramlás kora a generációk újra definiálását is magával hozta, a netes
generációét, amely az emberek számítógéppel, internettel való találkozásának idejét veszi
alapul. Eszerinti csoportosítás alapján vannak a „veteránok”,42 akik idősebb korban
találkoztak a számítógéppel és az internettel, így a használata problémás számukra. A
„bébi-bumm generáció”,43 akik középkorúan találkoztak az internettel, munkájuk során
használják azt. Az „X generáció”,44 mely átmenet a későbbi korosztály között. Fiatal
felnőttként találkoztak az informatika világára, így ők nyitottabbak, de meg tudnak lenni
nélküle többnyire. Az „Y generáció”,45 akiknek már gyermekkorukban is ott volt az
internet, így ők az igazi első digitális nemzedék. A „Z generáció”,46 akik nem
emlékszenek olyan időszakra, amikor nem volt számítógép és internet, nincs ilyen jellegű
tapasztalatuk.47
A generációk közti különbség két lényeges elemét emeli ki Csepeli György „A jövőbe
veszett generációk”48 írásában. Egyik a környezet megismerésének folyamatában végbe
menő változás, amely által a felnövekvő nemzedék előnybe helyezi a digitális
megtapasztalást, ezért már nem passzív befogadója az ismereteknek, „az emlékezés szerepe
41
Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter: Magára hagyott
generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár 2006 41. o.
42
Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi nevelés a digitális korban
Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 99. o.
43
Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 99 o.
44
45
46
47
Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 98 – 103 o.
48
generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 5. o.
22
pedig lefokozódik”.49 A megértésükhöz annyit tudnunk kell, hogy a világ megismerési

folyamatában digitális tapasztalataik a mi gyermekkorunk mágikustapasztalásaira hasonlít
leginkább. „A mágikus gondolkodás teszi lehetővé a gyermek számára, hogy bármivé és
bárkivé válhat”.50 A képzést biztosító pedagógusoknak olyan attitűdökkel kell
rendelkeznie, ami alkalmassá teszi őket arra, hogy ne le akarják adni az „anyagot”, hanem
az ismereteik megosztására törekedjenek, segítsék a gyermekeket a világ megismerésének
felfedezésben.51
Másik lényeges változás a szocializációs folyamat irányának megváltozása, azaz a fordított

irányú szocializáció, ahol az idősebb generáció egyre inkább rászorul a fiatalabb generáció
segítségére a megváltozott világban való eligazodáshoz azaz „Ha mi, idősebbek be akarunk
lépni a digitális tapasztalás világába, mint vendégek, akkor rá vagyunk szorulva a
bennszülöttek segítségére.”52
A „kibertérben”53 való közlekedés szabályai most vannak kialakulóban, közösen,

egyszerre szocializálódunk tapasztalataink alapján. Mindenki, mindenhol, bármi lehet
(identitás is váltható). A váltások gyorsak, ami visszahat a személyiségre. A magunkban
szabaddá engedett gyerek segít a generációk (azért többes szám, mivel a hozzánk járó
szülők is már más generációhoz tartoznak) megértésében, a megértés segít az
elfogadásban, ami alapja szeretetnek.54
A szocializáció folyamata óvodai vonatkozásban nem más, mint az óvoda és család között
lezajló olyan folyamat, mely által képessé válunk olyan tudás megszerzésére, mely segít
mindkét félnek a gyermek nevelésében, melynek alapfeltétele a gyermek szeretete. Óvodai
szervezet vonatkozásában, a szervezeten belül betöltött szerepkör jól működtetéséhez nem
kell szeretni a szülőket, de a megismerésük, elfogadásuk a szervezeti működés tekintetében
elengedhetetlen, szervezetfejlesztési szempontból pedig nélkülözhetetlen (közvetlenül és
közvetve ható környezeti változások).
49
generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 39 o.
50
51
generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár. 2006 39 – 48 o.
52
53
54
generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006 48 – 52 o.
23
2. 4. Családok, óvodák a környezeti változások tükrében
A jelenleg felgyorsult környezeti változások, magukkal hozzák az adott környezetben

működő szervezetek változásait is. Így a család is, „mint társadalmi intézmény számos
változással küzd”55 napjainkban. A szakirodalom egyik vitatott kérdése, hogy: „a család
válságot él át, vagy értékhordozó változáson megy keresztül”56
Popper Péter „Családon innen és családon túl” írásában a családot, a házasságot, mint egy
férfi és nő szövetségét, együttélését vizsgálja. Ebből a nézőpontból rávilágít arra, hogy ha a
házasság, ezzel együtt a család válságáról beszélünk napjainkban, akkor nem a tagok és
értékrend válságáról kellene beszélni? „az európai ember, mint individuum, mint egyén,
hovatartozása, értékorientációja, szolidaritása, életcélja szempontjából válságban van,
bizonytalan, és ezért van válságban a házassága.”57 Kevesebben kötnek házasságot és azt
is csak később teszik, és a házasság rendszere helyett egyre többen az élettársi kapcsolatot
választják. Korunkra jellemző jelenség „a családban élő emberek többsége
58
önkizsákmányolásban él”, ami oda vezet, hogy a családról való gondoskodás
következtében nem marad energiája a szülőknek az esetleges félreértések megoldására, a
házasságba bekövetkező válság helyzeteket kezelésére, inkább „kimenekül” és a felek egy
látszólag könnyebb megoldást keresve alakítanak ki új párkapcsolatokat. Ebből
következik, hogy egyre több a csonka, vagy vegyes család (mozaik család). Popper Péter
utal Hamvas Béla azon megállapítására, mely szerint a legtöbb ember energiáját az
életkellékek megszerzése veszi el, egész addig, míg már nem marad idő az életre. A
gyorsan változó világunk fogyasztói társadalmában folyamatosan új termékek jelennek
meg a piacon. A generációk közti kérdéssel is foglalkozik, és rávilágít arra, amire Csepeli
György a „A jövőbe veszett generációk”59 tanulmányában hosszabban és más
megvilágításban is kifejt, hogy az idősebb generáció fokozatosan elveszíti fölényét a
55
Vargáné Dr. Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferencia-
56
Vargáné Dr. Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori gyakorlatban – konferencia-
57
Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter, Ranschburg
Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2007 153. o.
58
Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke, Kalo Jenő, Popper Péter, Ranschburg
Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft Kaposvár, 2007 159. o.
59
Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper Péter Magára hagyott
generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár 2006 5. o.
24
fiatalabb generációval szemben. A gyerek és szülő értékorientációja a dinamikus

változások hatására messzebb kerül egymástól.60
A családi nevelés modellezésénél is változásokról számolnak be a pszichológusok. Sokáig

úgy vélték, hogy a meleg – engedékeny családi nevelés a legeredményesebb a gyermek
fejlődése szempontjából. Napjainkban ez a vélemény kezd elvetésre kerülni és egyre
inkább úgy gondolják, hogy a meleg – mérsékelt kontrolt alkalmazó nevelési attitűd a
leghatékonyabb.
Az engedékeny szabályok felállítása nélküli nevelés azt eredményezheti, hogy bár a

gyermek kiegyensúlyozott és derűs, nem tanulja meg azt, hogy mikor, hol és hogyan kell
viselkednie, ezért ezt nem tekinthetjük sikeres szocializációnak (a közvetített normák nem
tudtak belsővé válni). Az így nevelt gyermekek többségénél azt figyelték meg, hogy nem
vállalja tetteiért a felelősséget.61
Munkám során egyre több ilyen esettel találkozom. Azért nevezem esetnek, mert az ilyen
attitűdű szülőknél én azt figyeltem meg, hogy egy idő után elfáradnak a szülők, kifárasztja
őket saját gyermekük „neveletlensége”. Az idő előrehaladásával, annyira kifáradnak
fizikálisan és érzelmileg, míg a végén „szabadulni” szeretnének saját gyermeküktől, hogy
„ki és rápihenjenek” a következő együtt töltött időszakra.
A változások kapcsán említést kell tennünk még arról a szerkezeti átalakulásról, mely
évtizedekkel ezelőtt elkezdődött (már a 80-as években) és aminek következtében ma már
nagycsaládosoknak többnyire a három, vagy annál több gyermeket nevelő szülőket értjük.
A régen használatos nagycsalád fogalma azt jelentette, hogy közös háztartásban több
generáció is élt együtt (szülők, nagyszülők, és a gyerekek). A családok gazdálkodtak, ma
már inkább gazdálkodókká váltak. A régi nagy családoknál a családi munkamegosztást
jobban lehetett szervezni, a családi nevelésen belül megvalósuló szocializációs folyamat is
jobban kiteljesedhetett. A gyermek ebben a korban mintákat követve, szerepeket
leutánozva tanul elsősorban, azaz szocializálódik. A családok nukleárissá válása okozza,
hogy nem csak a gyermek interakciós lehetőségei csökkennek le az által, hogy a családdal,
mint atmoszférával való találkozásnál kialakuló kötési kapcsolatok kevesebb lehetőséget
adnak a szociális tanulásra, a szülők társas kapcsolatai is lecsökken a gyerek születésével.
60
Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke Kalo Jenő Popper Péter Ranschburg Jenő:
A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft Kaposvár, 2007 147 -171. o.
61
Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005. 49 – 65 o.
25
Az otthon töltött időszak alatt, a gyermek körüli gondozási teendők ellátása annyi idejét
leköti az anyának, hogy nem sok szabad idő marad a társasági kapcsolatok működtetésére,
így a szülő maga is izolálódik.62
Az a tapasztalatom, hogy az óvodába kerülve a szülők, örömmel fogadják a társasági

életük színesebbé válását, örömmel vesznek részt a közös ünnepeken, rendezvényeken Az
intézmény feladata megkeresni és módot adni arra, hogy ez a kezdeti érdeklődő, aggódó
hozzá állás átfordulhasson, egy „én számítok rád és te is kellesz hozzá” állapottá. Ezt lehet
a későbbiekben kiegészíteni az együtt töltött értekezletek, játszó délutánok „de jól éreztem
magam” élményével, és már ott is áll mellettünk, mint együttműködő partner. Ha még azt
is sikerül elérnünk, hogy a ráérős anyukák „pletykálkodása” velünk és egymás között arról
szóljon, ami igazán lényeges, azaz a mind a két felet elsődlegesen érdeklő gyerekről, már
elértük azt is, hogy a „pletykálkodás” szakmaivá váljon.63
A változást, globalizáció hatását mára már mindenki érzi maga körül és a nagy iramú
változások között az ember természetéből fakadóan próbál lépést tartani és valamilyen
szinten rendet tartani és állandóságot biztosítani. Többek között az által, hogy meglévő
szervezeteinek működését újra gondolja. Környezetét figyelve folyamatosan monitoroz, a
begyűjtött információkat elemzi, osztályozza, ez alapján megfogalmazza a célt, a célból
adódó feladatokat végrehajtja, és már reagál is a változtatásokra. Ahhoz viszont, hogy
lépést lehessen tartani a változások ütemével, a változtatások elvégzése utáni „pihenési”
időszakban, már újra monitorozni kell, elemezni és így tovább folytatva a körforgást, nem
igazán lehet leállítani a folyamatot, ha versenyképesek akarunk maradni.64
A képzés egyre inkább elengedhetetlen feltételnek tekintik politikai szférában a

versenyképesség megtartása érdekében. A képzést, a nevelési és oktatási intézményektől
várják el, ezért egyre többet fordítanak nemzetközi szinten is képzések fejlesztésére. A
kutatásokra, képzést elősegítő programokra írt pályázatok egyértelműen, ezt tükrözik
vissza. A képzések korszerűsítésével, a gyermekek ellátásának javításával a cél, hogy a
munkába állási esély javuljon, ezáltal csökkenjen az elszegényesedés, növelhetővé váljon a
62
Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Nemzeti Tankönyvkiadó
Budapest, 1998 45 – 50 o.
63
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztési előadása 2016.
64
Dr. Ugrai János: Szervezetfejlesztési előadása 2016.
26
munkaerő, amitől várható a gazdasági fellendülés. Az elvárások között szerepel, a hátrány

kompenzáció is.65
A változások hozták magukkal azt is, hogy korunkban az iskola befejezésével diploma
átadással nem ér és nem is érhet véget a képzés az ismeretek gyűjtésének folyamata. A
befejeződött iskolarendszerű képzést követően folytatni kell az ismereteink bővítését, ha
versenyképesek akarunk maradni. Csepeli könyvében a megismerés, tudás megszerzésének
folyamatát Kantra utalva úgy fogalmazza meg, hogy „minél többet tudunk, annál többet
nem tudunk. A tudott dolgok tömege egy labdához hasonlítható, és minden, ami a labdán
kívül van az a nem tudott. Minél nagyobb a labda, annál nagyobb felületen érintkezik a
külvilággal, következésképpen, minél többet tudunk, annál több dologról tudjuk, hogy
nem tudjuk. Az interneten való keresés tökéletes példája ennek a kanti hasonlatnak”66
A fentieket összefoglalva Csepeli Györgyre hivatkozva, az alábbi kihívásoknak kell

megfelelnie egy jól működő (versenyképes) szervezetnek korunkba:67
Innovációs projektek elindítása (Tévhit az, hogy sok pénzbe kerül, hiszen fő
erőforrása „a csoport tagjainak kreativitása”68 – kis csoportos team munka
keretein belül hatékonyabban tud működni)
A teljesítmény értékelés szempontja a hatékonyság és eredményesség (munkahely
ott van, ahol van a munka végzője)
Olyan szolgáltatás nyújtása, ami kielégíti a piaci (esetünkben kliensek) igényeket
Változó igények figyelése (belső monitoring rendszere)69
Képzésekre nagy hangsúlyt kell fektetni
Vevőközpontúság (esetünkben kliensek)
Első benyomás (működés „pillanatnyi elégedettség,”70 bizalomébresztés, szervezet
jelének szín és forma világa
Elégedettség folyamatos mérése, igények szerinti változtatása („elvárást az igény
szint határozza meg”)71
65
beszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016 13 – 14 o.
66
67
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 326 – 337 o.
68
69
70
71
27
„Tartós pozitív attitűd”72 elérésére törekvés

Kliensekkel való folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció
Kapcsolatközpontú működés
72
28
3. Saját kutató munka bemutatása és elemzése
A szakdolgozatom további részében az intézményünk jelenlegi gyakorlatát vizsgálom és

vetem össze az elemzett szakirodalmak alapján. A vizsgálat elsősorban a szervezet
versenyképességét, azaz a működését tekintve a környezeti változásokból adódó
kihívásoknak való megfelelésére, a kapcsolatközpontú működésre terjed ki.
Kutató munkám során bemutatom az óvodánkba járó családok jellemzőit, vizsgálom a

statisztikai adatok alapján családi szerkezetüket, a gyermekek óvodában eltöltött időszakát.
A kutató munka eredményeinek összegzése alapján bemutatom a szülők óvodaválasztási
szokásit, a szolgáltatást igénybe vevők véleményét az általunk nyújtott szolgáltatásról.
Elemzem a hozzánk járó családok véleményét a gyermeknevelésben való illetékességről.
A második részben az óvodánk helyi pedagógiai programját elemzem a

partnerközpontúság szempontjából, vagyis mennyire tükrözi a programban
megfogalmazott cél a családdal való együttműködést. Az együttműködés formái és azok
tartalma mennyire segíti elő a jó partneri kapcsolatot. A dokumentum elemzés kapcsán
kitérek az intézményi innováció partneri elégedettség kérdőíveinek értékelésére, mint évek
óta tartó mérési rendszer bemutatására.
Végül összevetem a szülők és óvónők válaszait, hogy milyennek látják jelenleg működő
kapcsolattartási gyakorlatunkat.
A kutatáshoz használt források:
az óvoda helyi pedagógiai programja dokumentumelemzéshez

a csoportomba járt 9 szülő (anyukák) önkitöltős kérdőívre adott válaszai
tagintézményünkben dolgozó 5 óvodapedagógus kérdésekre adott kisesszéi
29
3.1. Családok az óvodánkban
3.1.1. A hozzánk járó családok bemutatása
Intézményünk a hazai gyakorlattal ellentétben szerencsésnek mondhatja magát. A hozzánk

járó gyermekek többsége teljes családból érkezik, mint ahogyan ezt az alábbi ábra is
mutatja:
A hozzánk járó családok szerkezete

90
80
70
Tengelycím
60
50
40
30
20
10
0
A családok Csonka Mozaik
Teljes család Összesen
szerkezet család család
Sorozatok1 69 4 6 79
1. számú ábra: Családok szerkezete
Jövedelem mutató
100
80
Tengelycím
60
40
20
0
Jövedelem Nem fizeti Fizeti az
RGYVK Összesen
mutatói az étkezést étkezést
2. számú ábra: A szülők jövedelme
A szülők iskolai végzettségét tekintve valós adatokkal nem rendelkezünk. Nincs

kötelezettségük adatszolgáltatás terén, beiratkozás alkalmával sem szívesen nyilatkoznak
az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az együttműködés során tudunk erre
vonatkozó információt összegyűjteni.
30
Óvodában eltöltött idő

90
80
70
Tengelycím
60
50
40
30
20
10
0
Óvodában
8 órát tölt 10 órát tölt 4 órát tölt
eltöltött órá Összesen
óvovodában óvodában óvodában
száma
3. számú ábra: Az óvodában eltöltött időnapi óraszáma
A hozzánk járó családokat ismerve a hazai kutatási eredményeket is figyelembe véve

joggal vetődik fel a kérdés, hogy mennyiben lát el az óvoda a családi nevelést kiegészítő
nevelést, Nehéz úgy nevelni, ha a szülők, elfoglaltságok miatt, a kétkeresős családi
modellnek megfelelően napjuk túlnyomó részét a munkahelyen töltik. A család, miközben
ellátja fő funkcióját, azaz utóda testi szükségletinek kielégítéséről gondoskodik, minimális
időt tud fordítani a gyermekével való tényleges együttlétre. Ahhoz, hogy a családi
nevelésnek ténylegesen kiegészítője tudjon válni az óvoda, a családokkal szorosabb
kapcsolattartásra van szükség. A napi életszervezés során, figyelni kell a szülőkkel való
kapcsolattartásra, mely lehetőséget ad az óvodában folyó pedagógiai munka
megismerésére, a megismerési folyamatban érdeklődővé kell tenni. A projekt szemléletű
óvodai nevelési gyakorlat alkalmazása során számos alkalom adódik, ahol a gyermekek és
a szülők óvodapedagógussal együtt aktív részvevőként a megtapasztalások útján fedezhetik
fel a minket körülvevő kalandos világot. Tapasztalatom szerint a gyakorlati megvalósítás
sikeressége azon múlik, hogy mennyire sikerül jó kommunikációs hálót kiépíteni a
szülőkkel.
31
3.1.2. Családi és óvodai nevelés gyakorlata
A gyermeknevelési témakörben az iránt érdeklődtem, hogy a szülők megítélése szerint,

kinek elsődleges feladata a gyermeknevelés.
A gyermeknevelés feladata
Család Óvoda Közös Anya Apa
0% 0%
0%
11%
89%
4. számú ábra: Kinek elsődleges feladata a gyermeknevelés?
A válaszokból 4. diagramból kitűnik: a többség a családot jelölte meg. Annak ellenére,

hogy a gyermek óvodába kerülésével az intézményi nevelés lesz domináló (a gyermek
napja nagy részét óvodában tölti – 3. sz. ábra), a család továbbra is szeretné megőrizni
gyermeknevelésben elsődlegességét.
Érdekes megfigyelni a családi szerepkörök változását is ezen az ábráz. Addig, míg régen
elsődlegesen az anya feladat köre volt a gyereknevelés, az apáé a család fenntartása, jelen
válaszadóink közös feladatként jelölték meg.
Szerepkörök a nevelésben
A másokkal való együttműködés… 8
A gyerek ismereteinek bővülésében 9
A gyerek gondolkodásának… 6 Mind kettő
Az önállóságra szoktatásban 6 Óvoda
8 Család
A gyerek beszédének fejlődésében
A viselkedési szokások kialakításában 1
0 2 4 6 8 10
5. számú ábra: A gyermeknevelésben, kinek van nagyobb szerepe az alábbi területeken?

32
Az 5. ábrán látható, miszerint az ismeretek bővítését közös feladatnak tekinti minden

megkérdezett. A beszédfejlődés is közös nevelési feladatként van megjelölve és nem
sokkal van lemaradva a gondolkodás és önállóságra szoktatás sem. A családi nevelés
elsődlegességét a viselkedési szokások kialakításában látják legtöbben.
Érdekes megfigyelnünk, míg a gyermeknevelés feladatkörével ellátott szervezetként a

családot jelölték meg többen, a konkrét területek megjelölésénél adott válaszoknál, a közös
nevelési feladat dominál többnyire. Felvetődik bennem a kérdés: gyermeknevelés alatt a
többség a viselkedési szokások kialakítását érti?
Szakember segítsége a nevelésben

8
6
4
2
0
Nevelési képességek fejl. ösztöneikre hagyatkozik Szakember segítsége
Szükségessége
igen nem váltözó
6. számú ábra: Igénybe vesznek nevelési problémáik megoldásához külső segítséget?
A nevelési képességek fejlesztésének igénye egyértelműen látszik a diagramon, ennek

ellenére szakember segítségét kevesen veszik igénybe.
Óvodapedagógus, mint nevelést segítő

szakember
11%
Igen
45%
Nem
44% Részben
7. számú ábra: Igényelt és kapott-e a nevelési tanácsot az óvodapedagógustól?
Érdekes megfigyelnünk a 7. ábrán, hogy csak feles arányban igényeltek nevelési tanácsot
az óvodapedagógustól.
33
Óvodapedagógus gyermekről adott

információja
10
0
Igen Nem Részben Nem igényeltem
Kapott információ Megfelelő volt-e?
8. számú ábra: Elégedett volt-e kapott információval és annak megfelelőssége
A 7. 8. számú ábra összehasonlítása során, érdekes összefüggést vehetünk észre.

Információt a gyermekével kapcsolatban az óvodapedagógustól mindenki igényel, de csak
fele arányban várják el, hogy nevelési tanácsot is adjon az óvodapedagógus. A kapott
információval többnyire elégedettek voltak.
Szülők problémáival megkeresik-e?

gyerek zsúr 1
szakemberhez forduljanak-e 1
otthon 3
Igen 5
Összesen 5
9. számú ábra: Szülők problémáikkal megkeresik-e?
Az óvodapedagógusoknak is feltettem a kérdést: megkeresik-e a szülők őket problémáikkal

(9. számú ábra) és ha igen milyen jellegűvel. Válaszaikból az derült ki, hogy otthoni
(családot érintő) problémával keresik fel őket gyakrabban.
34
3.2. Óvodánk, mint szolgáltatást nyújtó formális szervezet
3.2.1. Óvodaválasztás
Szervezetfejlesztési szempontból tudnunk kell, hogy mennyire fontos és mi alapján

választják ki a szülők gyermekük számára az óvodát.
Óvodaválasztás fontossága
9 9
0 0
Igen Nem Kevésbé Összesen
10. számú ábra: Mennyire tartja fontosnak az óvodaválasztás?
Óvodaválasztás lehetőségei
9
8
Igen Nem Üsszesen
11. számú ábra: Volt-e választási lehetősége óvodai beiratkozás előtt?
A diagramokból egyértelműen kitűnik, hogy a szülők fontosnak tartják az óvodaválasztást

és éltek is a választás lehetőségével. A megkérdezettek többsége tudta, hány óvoda
található a városukban, tehát beiratkozás előtt érdeklődtek, felmérték lehetőségeiket és egy
kivételével tudatosan választották intézményünket.
35
Választási lehetőség
Nem volt
választás
3 óvoda
4 óvoda
5 óvoda
12. számú ábra: Ha igen, hány óvoda közül választhatott?
Az önkormányzat által fenntartott óvodák tárgyi felszereltségüket tekintve, hátrányból

indulnak az egyház által fenntartott óvodákkal szemben. Épületeik újabbak, korszerűbbek
és felszereltebbek.
Az egységes intézmény létrejöttével megszűnt városunkban az óvodai körzet, így

valamilyen szinten, de intézmény egységen belül is versenyhelyzetbe kerültünk a magas
gyermeklétszám ellenére is. A bevált gyakorlatunk az, hogy lehetőségeinkhez képest
(férőhely), igyekszünk a szülők kérését teljesíteni az óvoda választás tekintetében, így a
beiratkozási statisztikákból mérni lehet, mennyire népszerű egy – egy tagintézmény a
szolgáltatást igénybe vevők körében.
36
Óvoda választás szempontjai

Itt volt hely
Az ott dolgozók hitelessége alapján 3
Az óvoda helyi programja alapján 1
Felkereste az óvodát és megtetszett n 4
Ez az óvoda volt a legközelebb 1
A gyermek testvére is oda járt 1
Az ismerősök, barátok ajánlották 5
A gyermek játszótársai is oda jártak 1
Írásos tájékoztatót olvasott az óvodáról
Rokonok, családtagok ajánlották 1
Az óvodában dolgozók ajánlották 2
A védőnő, gyermekorvos ajánlották 2
13. számú ábra: Milyen szempontok szerint választott óvodát?
A táblázatból leolvasható adatokat nagyon fontosak tartom marketing szempontjából.

Látható, hogy a rokoni kapcsolatok, illetve a személyes érdeklődés első helyen szerepel.
Az informális csoportosulási forma sajátosságával, a gyors és rugalmas
információáramlással marketing szempontjából számolnunk kell.
Tájékozódás mikéntje
Tájékoztató anyag 1
Ismerősök, barátok 5
Beiratkozás hetén tett látogatás 5
Nyíltnap - játszó délelőtt 3
Személyes érdeklődés 5
Honlap 2
14. számú ábra: Hogyan tájékozódott az óvodáról
A szülők tájékozódási szokásairól ad képet a 14. ábra. A nyíltnap és a játszó délelőtt ugyan
lehetőségként már megjelenik, de ezt az igénybe vevők nem minden esetben használják ki.
A szórólap, mint marketing eszköz a legkevésbé eredményesnek tekinthető.
37
Előzetes információ az óvodáról

10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
sok kevés nem volt Összesen
15. számú ábra: Mennyi információja volt az intézményről a választást megelőzően
Számomra a fentiek alapján ez egy meglepő eredményt hozó diagram. Az előzőekből úgy
gondolnám, hogy az ismerősök ajánlása után a szülők joggal érzik azt, miszerint bőséges
információt gyűjtöttek össze az óvodaválasztáshoz.
Az eredmény még sem ezt tükrözi. Többen gondolják azt, hogy kevés információjuk van a
választott óvodát illetően. Jelenleg működtetett gyakorlatunk az információgyűjtést több
módon is lehetővé teszi, de a felmérésből alapján arra következtethetünk, nem használják
ezt ki.
A fentiekből adódó feladatunk, a megfelelő információhoz jutást továbbra is segíteni, az

igényekhez igazított kommunikációval. Az igények felmérése után, a kommunikáció
módját (hatékonyság) és tartalmát (mit szeretnének meg tudni) át kell gondolnunk a
későbbiekben.
38
A csoportválasztás fontossága
9 9
Igen Nem Összesen
16. számú ábra: Fontosnak tartja-e a csoportválasztást?
A csoportválasztás lehetőségét megadva törekszünk arra, hogy továbbra is fenntartsuk az

első benyomás pillanatnyi elégedettségét (igényekhez igazított választás).
A szülőkkel teljes egyetértésben mi is úgy gondoljuk, fontos a csoportválasztás
lehetősége, megkönnyíti munkánkat a befogadás kezdetétől.
Könnyebb az óvónőnek (első benyomás – bizalom), könnyebb a gyermeknek (van
ismerős, van kibe belekapaszkodni a kezdeti időszakban).
Csoportválasztási lehetőség
9
0 0
Igen Nem Kevésbé
17. számú ábra: Van-e lehetősége csoportot, illetve óvónőt választani
A csoportválasztás területen az általunk nyújtott szolgáltatás egyértelműen sikeresnek

tekinthető, az elégedettség 100%-os.
39
3.2.2. Óvodapedagógusok a gyermeknevelésben
A szülők által kitöltött kérdőívben érdeklődtem: mennyire tartják meghatározónak az

óvodapedagógus személyiségét a gyermeknevelés során.
Óvodapedagógus személyiségének fontossága I.

nagyon kevésbé egyáltalán bem
0%
100%
18. számú ábra: Fontosnak tartja-e az óvodapedagógus személyiségét?
A 18-as ábrából látszik, hogy az óvodaválasztás, csoportválasztás egyértelműen az

óvodapedagógus választását jelenti a családok szempontjából.
Óvodapedagógus személyiségének fontossága II.
Szülővel hasonló Egészítse ki a

értékrend családi nevelést,
Szülőt helyettesíti
együttműködés,
nevelési elvek
Kreativitás
hasonlósága
Minta
Türelem
Jól érezze
magát a
gyermek
Pálya szeretete
Sok információ Egész nap itt van
19. Számú ábra: Mennyire tartja meghatározónak az óvodapedagógus személyiségét
A válaszokból egyértelműen kitűnik, a szülők is együttműködést, az együttműködésen túl

lépő együttnevelést várják el az óvodától, azaz az óvodapedagógustól.
40
A gyermeknevelés illetékességét tudakoló kérdésre adott válaszokra (4. számú ábra)

visszautalva, a szülő nem akar lemondani a gyermeknevelési illetékességéről. Továbbra is
kiegészítő nevelésként gondol az óvodára és az ellentmondást (család, óvodában töltött idő
aránya) a tudatosan választott óvodával, az általa betöltött szerepkör pótlására leginkább
alkalmas óvodapedagógussal próbálja feloldani.
A gondolatot tovább folytatva, egyértelműen leszögezhető, hogy egy jól működő óvodát a
benne dolgozók teszik jól működötté a szolgáltatást igénybe vevők körében, ezért
szervezetfejlesztés kapcsán elengedhetetlen annak ismerete mennyire kapcsolatközpontúan
gondolkodnak a szervezet tagjai.
Óvodapedagógusok a kapcsolattartás
fontosságáról
Nem indokolta
20% Fejlődés elősegítése
20%
Család Szülő betekintést

megimerésének kaphat az óvodai
eszköze nevelésbe
20% 20%
Kiegészítő
információk
a gyermek
megismerésében
20%
20. számú ábra: Mennyire tartja fontosnak az óvodai nevelés során a szülőkkel való kapcsolattartást?
A 20-as számú ábra diagramja szerint intézményünkben az óvodapedagógusok a

kapcsolattartás fontosságának megítélésében igen változatos véleményeket fogalmaztak
meg. A válaszokból látható, összességében felsorolták a főbb területeket, ahol nagyobb
hatékonysággal lehet eredményt elérni, ha jól működtetett kapcsolatrendszert sikerül
kiépíteni szervezeten belül a kliensekkel, azaz a szülőkkel, de egy válaszadásban sem
jelöltek meg több területet, ahol fontos lehet a jó kapcsolattartás gyakorlata.
41
Óvodapedagógus nyitottsága
a partnerkapcsolatban
Maximálisan
nyitott vagyok,
bratyizás nélkül Teljes
20% mértékben
20%
Csak azzal vagyok
nyitott, Maximálisan
aki velem is az, 20%
probléma esetén
kezdeményezek Nyitott vagyok,
20% de még van
hová fejlődnöm
20%
21. Mennyire nyitott Ön a szülőkkel való partnerkapcsolatban?
Az 21-es ábrán látható, hogy 1 kivétellel, az óvodapedagógusok nyitottnak tartják magukat

a szülőkkel való kapcsolattartásban. Ezen a téren való fejlődés szükségességét 1
óvodapedagógus jelölte, és csak 1 olyan esetben érkezett olyan válasz, melyben az
óvodapedagógus várja el, a szülők közeledését, de probléma esetén felveszi velük a
kapcsolatot. A „bratyizás nélkül” adott válasz részletesebb kifejtést igényelni, hogy mit is
ért a válaszadó bratyizás alatt.
Óvodapedagógus, mint modell

Példamutatás,
óvodán kívül is
20%
Példamutatás
20%
Nagyon
Példaadás
fontos,
20%
minta
20% Bizalom,
hitelesség
20%
22. számú ábra: Miben és mennyire tartja fontosnak az Ön modellszerepét az óvodai nevelés során?
Az óvodapedagógusok egyértelműen fontosnak tartják a pedagógus modell szerepkörét és

ennek fontosságát, a példamutatásban látják leginkább. A hitelesség és bizalom csak 1
válaszadásban szerepelt.
42
3.2.3. Óvodánk értékelése a szülők által
Nagyon fontos tudnunk, hogy az igénybe vevők köre, mennyire érzi megfelelőnek az
általunk nyújtott szolgáltatást.
Megfelelt-e az óvoda ahová járt?

9
0 0 0
Nagyon elégedett Elégedett Közepesen elégedett Kevésbé elégedett
23. számú ábra: Mennyire elégedett az óvodával?
A hitelesség, a pillanatnyi elégedettség megőrzésének biztosítása miatt fontosnak tartom,

hogy reális képet kapva legyen esélye a szülőnek választania, így kevesebb az esély arra, a
csalódásra. A kiértékelt válaszok ezt a nézőpontot támasztják alá.
Érték összesítő családi és óvodai nevelés kapcsán

a szülők véleményezése alapján I.
Család Elvárt Kapott
9 9
7 7 7 7 7
6 6 6 6 6 6 6 6
5 5 5 5 5 5
4
3
2 2 2 2
24. számú ábra: A felsorolt értékek közül melyek dominálnak Önöknél, mit vártak az óvodától és mit
kaptak?
43
Értékösszesítő II.
7
6 6 6 6 6 6 6
5 5 5
4 4 4 4 4 4 4 4
3 3 3 3 3 3 3 3
2 2
1
kaptak?
Érték összesítő III.

5 5 5 5
4 4 4 4 4 4 4
3 3 3 3 3 3 3 3
2 2 2 2 2 2 2 2 2
1 1
kaptak?
Értékösszesítő IV.
6 6
5 5 5
4 4 4
3 3
2 2 2 2 2 2
1 1 1 1 1 1 1
0
kaptak?
44
Az érték összesítő táblázatot megnézve látszik, ezen a területen, további kutatásra lenne
szükség. Interjúval, esetleg a konkrétan megfogalmazott kérdéseket esszé formájában
feltenni a szülőknek, hogy a miértekre választ kaphassunk.
Egyedül a szeretet vonatkozásában figyelhetjük meg azt, hogy a családi nevelésben első
helyen szerepelt értéket, amit, elvárták (1 kivételével) meg is kapták az óvodai nevelés
során. Az összes többi esetében eltérések mutatkoznak, vagy a család által fontosnak tartott
és elvárt, vagy elvárt és óvodától megkapott értékek szempontjából
Ha megpróbáljuk leegyszerűsíteni a kapott eredményeket, az intézménytől elvárt és kapott

értékek közötti hasonlóság mutat a legegységesebb képet a megkérdezetteknél: bizalom,
őszinteség, kreativitás, értékszemlélet, együttműködés, nyitott gondolkodás, önkifejezés,
önfejlesztés, nevelés, és jövőkép, hagyományőrzés.
A kitartás egyedül, ami családi értéként fontosságot élvez és nem elégedettek vele az
intézmény vonatkozásában.
Az óvodától kapott és többnyire nem elvárt értékek között szerepel a figyelmesség,

elfogadás, segítőkészség, oktatás, műveltség.
Számomra az oktatás megjelölése a legérdekesebb, mint nem elvárt és egyértelműen

mindenki által kapott értéként van bejelölve. Ha nem a csoportomba járó szülőket
kérdeznék meg és ilyen eredményt kapnék; a válaszok alapján, hajlamos lennék azt
feltételezni, hogy a szóban forgó óvodában oktatás központú a pedagógiai gyakorlat. Saját
gyakorlatomról, viszont egyértelműen nem lehet ezt elmondani. A játékot tekintve
elsődlegesnek, párhuzamos tevékenységként kínálom fel a tanulás lehetőségét (nagyon sok
tapasztalati úton szerezhető ismerettel, kísérletekkel, szándékosan teremtett
problémahelyzetekkel), megragadva a szülők által felkínált segítséget is (foglalkozásuk,
munkahelyük, lakhelyük), a környezetünk adta lehetőségek kihasználásával.
Feltételezésem szerint (mivel ilyen irányú kérdést nem tettem fel) a gyermekek óvodába
járás során bővülő ismerete alapján kapott ez az érték ilyen mértékű elsőbbséget a kapott
értékek megjelölésénél. A miértekből kapott válaszoknál lehetne azt is kivizsgálni, hogy
mit értenek a szülők nevelés és oktatás alatt, milyen szinten ismerik az óvoda, mint
intézmény ténylegesen, rendelet által meghatározott, helyi programban leszabályozott
pedagógiai munkáját, funkcióját.
45
Óvoda hatása I.
igen nem részben
7
6
5 5 5
4 4
3 3 3
2 2 2
1 1 1
0 0
a család életére a gyermek gyermeke baráti szabadidős iskola

megismerése nevelésében kapcsolataik tevékenységükre választásukra
alakulására
28. számú ábra: Az óvodába eltöltött évek hatással voltak-e?
A 28-as ábrán láthatóak azok a területek, ami vonatkozásában érdeklődtem. A kérdések

kiegészítése látszik a 29-es ábrán.
Gyermek
viselkedésének Óvoda hatása II.
megértéseben Szocializáció
Nyitottság
Új helyeket segítettbaráti
ismertünk meg, társaság Kinyílt
ahová később is Összetartó
ellátogattunk közösség
Otthon is betartja a
szabályokat
Segítség a gyermek arátokat

nevelésben szereztünk
Felnőttekkel való
kapcsolattartása
javult
Elakadásunkban
segítséget kaptunk Töb program az Mi is ovisokká
Közösség
ovis társakkal váltunk
29. számú ábra: Hogyan volt hatássál?
Az óvoda hatását a baráti kapcsolatok alakulásánál, a gyermek nevelésében, az

iskolaválasztásnál, a szabadidős tevékenységeknél, a gyermek megismerésében és a családi
életre való hatásában jelölték meg legtöbben. Érdekes képet mutat, az előző érték táblával
összehasonlítva a nevelés itt majdnem 100% megjelölést kapott.
Ezek miatt a látszólagos, egymásnak időnként ellentmondó eredmények kivizsgálása miatt

lenne érdemes további kutatásokat végezni, hogy az eredmények ismeretében pontos,
szervezetfejlesztést elősegítő feladatokat határozzunk meg.
46
3.3. Az óvoda és család kapcsolatrendszere intézményünkben

3.3.1. Az intézmény bemutatása
Külső környezeti adottságaink
2014 áprilisáig óvodánk Pécelen a Szent Imre körút elején, jól megközelíthető helyen,
óriási gesztenyefák alatt található épületben működött 1954-től. Az udvaron lévő
Gesztenyefákról vette fel a Gesztenyés Óvoda nevet, 1998-ban. Az önkormányzati döntés
előtt, mely elrendelte az önkormányzati óvodák és bölcsőde egyesítését, mint önálló
intézmény működött, majd 2005 januárjától Pécel Város Óvodái és Bölcsődéje
tagintézményeként folytattuk munkánkat a mai napig. A három önkormányzati óvoda
vezetői és az összevont intézmény vezetője megegyezett abban, hogy mivel mindhárom
intézmény önálló, jól működő, a szülők által is elfogadott helyi programmal rendelkezik
1998 óta, az egyesítés ellenére is meghagyja az intézmények egyéni arculatát. A
folyamatos napirend bevezetése, a csoportszobák különböző mérete, az egy vizes blokk,
indokolttá tette, hogy óvodánkban a négy korcsoport vegyes életkorú csoportokká
szerveződjön.
Belső környezeti adottságok
Tárgyi feltételek:
Annak ellenére, hogy a fenntartó nagyon rövid alatt próbált minél ideálisabb környezetet
kialakítani az idejáró gyermekeknek (tálaló konyhát, vizes blokkot újonnan alakította ki,
kifestette az épületet), a dombon lévő épület nem óvodai célokra lett tervezve. Így továbbra
is egy vizes blokkal, közlekedő folyosón kialakított öltözőkkel, kisebb csoportszobákkal és
nagyon kicsi udvarral rendelkezünk. A szülők, nevelőtestület összefogásával,
önkormányzati segítséggel, az átmenetiség ellenére is próbáljuk a lehető legtöbbet kihozni
az adott helyzetből. Kialakítottunk a fejlesztő szobákat, bővültünk egy irodával, és a
meglévő irodát átalakítottuk nevelői szobává (ezzel egyáltalán nem rendelkeztünk a régi
helyünkön). A törzskönyv adatai szerint a beépített terület 148,3 négyzetméter.
47
Személyi feltételek
Intézményünk óvodapedagógusai
szakvizsgás
13% 12%
közoktatási vezetői képzésre
jár
13%
pályakezdő másoddiplomás
25%
12%
legfiatalabb dolgozónk 7 éves
szakmai gyelorlattal
25% közvetkező évben nyugdíjba
menő
30. számú ábra: Óvodapedagógusok képzettség szerint
A diagram alapján látszik, hogy a képzés felé való elkötelezettség, ami a mai társadalmi
elvárások között első helyen szerepel igen erőteljes a nevelőtestület tagjainál. Az ábrából
az is leolvasható, jelenleg személyi csere zajlik a pedagógusok esetében (2 pályakezdő
kolléga) és várhatólag az elkövetkező években még mindig lehet cserére számítani. A
fentiekben már taglalt netes generációváltás korában, érdemes lenne azon elgondolkozni,
hogy szervezetfejlesztési szempontból, esetleg a generációk könnyebb megértése és a
megváltozott irányú szocializációs folyamat miatt, a fiatalabb generációt részesíteni
előnybe az üresedő állás helyek betöltésekor.
Csoportszervezésünk gyakorlata
A helyi sajátosságok (különböző méretű csoportszobák) és szülői igény (testvérek, barátok

egy csoportba járása) az oka, hogy 1998 óta vegyes életkorú csoportokkal működünk. Az
intézmény egyéni arculatának kialakításában ez meghatározó, mivel a városban egyedül mi
tudjuk figyelembe venni a szülők kéréseit csoportválasztás szempontjából (pl. barát, rokon,
testvér egy csoportba való kerülése, vagy esetleg egy óvónői pároshoz való ragaszkodást),
ebben az esetben is törekszünk a partnerközpontúságra. A gyerekek csoportokba történő
elhelyezésénél a szülők kérései (két csoportot kérünk megjelölni) mellett szerepelnek a
szakmai szempontok is (nemek, életkor, családi háttér figyelembe vétele, sajátos nevelést
igénylők száma a csoportban). Az elkészített beiratkozási lista szerint, a táblázatban
rögzítésre került információk alapján, kollégákkal történő megbeszélés és egyeztetés után
készül el a végleges csoport-összeállítás.
48
3.3.2. Az óvoda és család kapcsolattartásának bemutatása
Az innováció múltja
Már a bevezetőben is utaltam rá, hogy a nevelőtestülethez való csatlakozásom, a szervezet

által kijelölt szerep „eljátszása” nem volt könnyű. A már évek óta együtt dolgozó, a maguk
kis zárt világában már évtizedek óta jól elzártan működő intézményben, nem igazán
fogadták örömmel a változtatásra irányuló törekvéseket, a kialakított rendezett sorból való
kilógást, az általam hozott és képviselt innovációs törekvéseket.
Mondhatjuk azt is, hogy az óvodai kompetencia alapú programcsomag, a maga kötelezően
előírt elemivel kapóra jött, és teret nyitott a változtatások bevezetéséhez. A pályázat adta
lehetőségeket maximálisan kihasználva (egy teljes éven keresztül biztosított volt a
folyamat tanácsadó és mentor, aki megbízásukból adódóan bármikor rendelkezésünkre
álltak a szakmai munka segítségében), kezdődött el egy nagyon intenzív szakmai munka.
A kezdeti időszakban, mint megvalósító pedagógus, a nevelőtestület által egyedül

hagyottan, de a gyermekek és a csoportomban járó szülők maximális bizalmát és
támogatását élvezve dolgoztam. A kompetencia alapú programcsomag bevezetése mellett,
a kötelezően előírt intézményi innovációban a szülőket jelöltem meg együttműködő
partnerként. A hozzám járó gyermekekkel és szülőkkel sok örömteli pillanatot élhettünk át.
73
Rövid idő alatt igazi „alkotó közösséggé” váltunk, ahol mindenki hozta az ötletit (a
témák megvalósításának lehetőségeit nagyon sok esetben a szülők találták ki). Ilyen
lehetőségek voltak például:
Pécel végén lakó ovisunk családi házuk havas tavához mehetünk „vizezni”,
Pékségben dolgozó szülőknél süthettünk kenyeret
Tűzoltóságon dolgozónál vendégségbe mehettünk
Szüleimnél kukoricát törtünk
Virágkötős szülőnkkel adventi vásároztunk
Cukrász anyukával nyuszis tortát sütöttünk
Kincsem parkban lovagolhattunk.
Sokat voltunk együtt közös programokon, sokszor tartottunk klub esteket, ahol
„pletykálhattunk”74 arról, ami mindenkit leginkább érdekelt: a „gyerekeinkről”. Az
73
Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása 2016.
74
49
eseményeket minden esetben (kötelező elemként előírt elégedettségi kérdőívek kitöltése a

szülők által) kiértékeltem, az eredményekről elsőként mindig az innováció során megjelölt
partneremet tájékoztattam, azaz szülőt.
A csoportban folyó munka mellett, párhuzamosan folytak a továbbképzések (mint 12 évet

kihagyó és pályára visszatérő kolléga, a legtöbbre engem iskoláztak be), amiről a nevelő
testületnek (szintén kötelező elem) belső továbbképzés keretén belül kellett számot adni. A
nagyfokú ellenállás miatt, a nevelőtestület továbbképzésébe bevontam a folyamat
tanácsadót, hogy a kollégák a pályázati elvárások rendszerét, ne személyemhez kössék, és
ne emiatt utasítsák el. A külső szakember bevonása jó ötletnek bizonyult, nagyobb
eredményt hozott, mint amire számítottam. A most már sajátomnak tekintett
nevelőtestületem egyik nagy pozitívuma volt a szakmai hiúság: senki se szeretett volna
lemaradni, így az eredményeket látva (a szülőkkel kialakított, jó hangulatú, nyitott,
közösséggé formálódó csoport, ahol mindig történik valami) kezdeti ellenállásuk ellenére
is csatlakoztak az innovációhoz, így a bevezető év végére, már óvoda szintűre terjesztettük
ki programjainkat. A Gesztenyés Óvoda családi eseményeinek város szerte híre ment.
Sikeres szervezetfejlesztési feladatként könyvelem el az óvodában eltöltött éveimet, mivel

sikerült egy teljesen újszerű szemléletváltási folyamatot munkaközösség vezetőnként
elindítani, majd a fenntartási időszakában támogatni, segíteni növekedését és végig nézni,
ahogyan megerősödik.
A bevezető év végén a programmódosítást is feladatul kaptam, aminek aktualizálása most

vált időszerűvé. A nyáron elkezdődött munka kapcsán (a dokumentumelemzések jó
alkalmat adtak erre) a három tagintézmény végre összeült, immár 8 év óta először együtt
gondolkodva próbáljon tovább haladni. Nem mondom, hogy könnyű feladat előtt állunk,
minél nagyobb a szervezet, annál nehezebb benne változást előidézni és mi a nagy
szervezetek működési zavarával küzdve, talán az utolsó lépcsőfokon állunk, ahol is a már a
bevezetőben említett külső szakember segítségét bevonva küzdünk és legalább olyan
ellenállásokba ütközik (jelenleg mindenki mindenkivel), mint a bevezető év kezdetén volt.
Remélem a jelenleg intézményvezetéssel megbízott (egy évig tartó intézmény egység
egészét érintő) vezető „a szekér rúdját”75 biztosan tartva tudja, hogy merre is akar menni.
75
50
Neveléssel foglalkozó intézményként várható volt, hogy időközönként, bármilyen jól is

működjön egy rendszer, a teljes társadalmi elvárás miatt („sajátos működési specifikum
miatt, ahol a kliensek elvárásai is folyamatosa változnak, mivel rájuk is hat a környezetben
végbe menő változás, a szervezetre közvetve és közvetetten is hat”)76 szükséges a
folyamatosan monitorozás. A jó időben és jó döntés következtében jól meghatározott a
célt elősegíti a szervezetfejlesztés, mivel a cél nem más, mint „a jelenben megidézett
jövő”77
Az innováció rövid bemutatása és kiértékelése
„A nevelésben partnernek tekintjük a szülőket, törekszünk a partneri kapcsolat

kialakítására, folyamatos ápolására, figyelembe vesszük a változásra irányuló jobbító
szándékú javaslatokat. Év elején minden esetben megbeszéljük a szülőkkel az adott nevelési
évre tervezett feladatainkat, kérjük segítségüket, illetve ötleteket gyűjtünk a
megvalósításhoz. Az intézményi innováció tartalmisága is ezt az együttműködést erősíti.
Szükséges, hogy az óvodába kerülés előtt megismerjük a gyermekek családját,
körülményeit, szokásait, hagyományait, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalom, nyitottság a
két fél között.”78.
Befogadási időszak együttműködési formái
„Az első benyomás”,79 bizalomébresztés, azaz az új gyermekek (kliensek, családok)

fogadása
Óvodába csalogató
A víz világnapján szervezett játszódélutánunkra szeretettel várjuk leendő óvodásainkat.
Ez a kapcsolattartási mód áthelyezésünkkel egyidejű. Létrehozására azért volt szükség,
mert a kényszerű költözködés okozta bizonytalan állapot miatt veszítettünk a kliensi
körünkből (abban az évben nem tudtuk hozzánk beiratkozókkal feltölteni az üres
helyeinket, a másik óvoda átirányította a jelentkezőket).
76
77
78
A 2010-ben készített helyi programból
79
Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015 331 o.
51
Családi játszódélután
Óriási jelentőséget tulajdonítunk a befogadás folyamatának.
A beiratkozás alkalmával meghívjuk a szülőket a gyermeknapra szervezett családos
játszódélutánra, ahol minden óvodapedagógus fogadja a hozzá érkezőket. Az óvodát
működése közben ismerhetik meg a szülők.
Nyílt hét a beiratkozás időszakában

Lehetőséget adunk az érdeklődőknek, hogy meglátogassák az óvodás csoportokat,
megismerkedhessenek az óvó nénikkel.
A csoportokba való látogatással segíteni szeretnék a szülőknek abban, hogy eldöntsék
(amennyiben nem úgy érkeztek, hogy már tudták kinek a csoportjához szeretnének
csatlakozni), melyik az a csoport, amelyik leginkább megfelel elvárásaiknak (családi
nevelés hasonlósága). A csoportot ismerhetik meg működése közben.
Szülői értekezlet
Az újonnan felvett gyermekek szüleinek szülői értekezletet tartunk, ahol ismertetjük
óvodánk programját, házirendjét, kiválasztjuk közösen gyermekük jelét, egyeztetjük a
beszoktatás rendjét.
Ezt a szülői értekezlet fajtát én vezettem be 8 éve az intézménybe, mivel itt nem volt addig
gyakorlat. Gyakorló szülőként nekem sokat segített abban, hogy előzetesen tájékoztatást
kaptam, a kérdéseimre válaszoltak. Mellette szól még az is, hogy a vegyes csoport miatt, a
szülőknek, csak egy része új szülő, így vannak olyan információk, amit csak nekik kell
elmondani. Ezen a szülő értekezleten részletes tájékoztatást kapnak a csoportszokásiról, az
óvoda programjáról. A szülői értekezlet tartásának idejéről is vita volt annak idején, hogy
melyik időpont a jobb június, vagy augusztus. A kollégák az augusztushoz ragaszkodtak,
mondván, hogy mivel nem idejárnak még, nem fognak eljönni. Kipróbáltuk az a
tapasztalat, mindenki részt vesz rajta, a kezdeti érdeklődés nagyon nagy a szülőknél, épp
ezért ennek az első találkozásnak a milyensége meghatározza a későbbi együttműködő
kapcsolatot is, az óvodához való hozzá állást.
Családlátogatás
Felajánljuk a családlátogatás lehetőségét.
Az óvoda megkezdése előtt augusztusban látogatjuk meg a családokat. Nem volt még
olyan eset, hogy a lehetőséggel ne akarjanak élni. A családlátogatást, a gyermeknek szól
elsősorban, akivel családi körben ismerkedünk, de nagyon jó alkalom, a családi nevelés
52
bepillantásába, a szülőnek módot ad, hogy a befogadási időszakról több, őt érdeklő

információhoz jusson.
„Szeretetlevél”
Az óvodai felvételről levélben tájékoztatjuk a gyermeket (színes borítékban, az öröm
kifejezésére, hogy ő már közénk tartozik, a jele is vidám, kifejező).
Egyidős ez is az átköltözködésünk utáni időszakkal, miután tagintézmény vezető lettem
akkor került bevezetésre. Két levelet írok melyben értesítést kapnak a felvételről, Az egyik
a szülőnek, a másik a gyermeknek szól. A szülős levélen rajta van az óvoda logója és
elérhetősége, a leendő óvodás levelében a csoportjának szimbóluma szerepel a
levélpapíron, ami kiegészül egy csoport szimbólumos kifestővel (3. számú melléklet).
Csoportkiválasztás lehetősége
A körülményeket figyelembe véve (férőhely) lehetőséget adunk arra, hogy az ismerősök,
testvérek egy csoportba járhassanak.
Az intézmény bemutatásánál már említett módon történik. A beiratkozás során a
gyerekeknek játszó sarkot rendezek be, és igyekszem minél több információhoz jutni a
családok, gyermekkel kapcsolatban, amit a beiratkozás után rögzítek és a kollégákkal
ismertetek.
Szakaszos befogadás
A szakaszos befogadást tesszük lehetővé azáltal, hogy a bölcsődéseket pár nappal
hamarabb fogadjuk, mint a családból érkezőket.
Anyás befogadás
Lehetőséget adunk az anyás beszoktatásra, ez idő alatt figyeljük a gyermek jelzéseit, ahhoz
igazodva engedjük, segítjük, hogy elkezdjen játszani vagy bekapcsolódjon valamely
játszócsoportba, ha úgy adódik, mi is együtt játszunk velük.
Az elválási időszak, befogadási időszak könnyítésére szolgál. Alkalmat ad az intézményi
neveléssel való megismerkedéshez, megtapasztalják, mi is történik az óvodai élet során.
Egyéni befogadási terv készítése

Különös gyengédséggel, türelemmel, szeretetteljes, elfogadó magatartással segítjük a
gyermekkel való érzelmi kötődés kialakulását.
Minden gyermeknek egyéni beszoktatási tervet készítünk a családlátogatás tapasztalatai
alapján.
53
A gyűjtött információk értékelése, elemzése után próbáljuk egyénekhez igazítani és

könnyíteni a kezdeti időszakot.
A szülőkkel való szakmai megbeszéléseket célzó együttműködési formák
Szülői klub
Év elején az intézményi innováció keretén belül megszervezzük a szülői klubot (minden
csoport képviselteti magát, vezetőjét közösen választják meg). Negyed évenként a
tagintézmény vezető és a munkaközösség vezető által tartott szülők összejövetelek.
A szülők képviseleti jogának gyakorlását szolgálja. Év elején az intézményi innováció
keretén belül megszervezzük a szülői klubbot, ami egyben az óvoda Szülői
Munkaközössége is. Minden csoport képviselteti magát. Mivel kis óvoda vagyunk, így
csoportonként három tag megválasztását kérjük a szülőktől az év eleji szülői értekezleten.
Megalakulás után vezetőjét közösen választják meg. Az alakuló ülésen, a nevelési év
elején egyeztetjük az adott nevelési évre tervezett szülőkkel közösen tervezett
programokat, ehhez kérjük a jóváhagyásukat, javaslataikat. Megegyezés után elkészítjük az
éves szülői naptárt, amit mindenki megkap nyomtatott és elektronikus úton is.
Negyedévente ülésezünk, ahol minden csoportból egy óvodapedagógus is csatlakozik.
Általában egy-egy nagyobb projekt előtt, hogy a programmal kapcsolatos javaslataikat
hozzá tudjuk tenni az általunk tervezetekhez. Minden év végén kiosztjuk a partneri
elégedettség mérésére készített kérdőíveket, az összesített eredményeket, a következő
nevelési év elején ismertetjük, javaslataikat a nevelőtestület véleményezése és döntése után
beépítjük a következő évben.
Szülői értekezletek rendszere

Június
A felvett gyermekek szüleinek tartott szülői értekezlet.
Befogadás kapcsán, már említettem a fentiekben, hogy júniusban tartunk szülői
értekezletet az újonnan érkezetteknek. Itt kerül sor a programunk és házirend ismertetésére
(összevont szülői értekezlet – tagintézmény vezető tartja), majd minden óvodapedagógus
saját csoportjába felvett szülőknek tart értekezletet, ahol az anyás befogadással kapcsolatos
tudni valókat és a csoport szokásaival kapcsolatos információkról ad tájékoztatót és
válaszol a felmerülő kérdésekre.
54
Szeptember
Év eleji szülői értekezletet, ahol megismerkednek a szülők egymással (régiek, újak).
Ismertetjük az első félév eseményeit, javaslataikat meghallgatjuk a tervezett tématervekkel
kapcsolatban (pl. tűzoltó szülő – látogatás a tűzoltóságra, cukrász – ünnepekre bejön
hozzánk tortát díszíteni, virágkötő – adventi kézművesség stb.)
Januárban
Az első félévi nevelési év kiértékelése, a következő időszak feladatai
Kiértékelésre kerül az eltelt időszakot, megbeszéljük a következő félév programjait,
javaslataikat itt is szívesen fogadjuk.
Februárban
Az iskolába menőknek tartott összevont szülői értekezlet.
Februárban összevont szülői értekezletet tartunk az iskolába menő gyerekek szüleinek.
Elmondjuk a beiskolázással kapcsolatos információkat, meghívott vendégeink: a nevelési
tanácsadó dolgozói, iskolák igazgatói.
Nyíltnap szervezése
Minden tanévben lehetőséget biztosítunk arra, hogy megnézhessék gyermeküket napi
tevékenysége közben.
Január közepére tervezzük, a beiskolázás előtti időszakra. A nyíltnap nálunk a szülők
részéről aktív részvételt jelent. Az óvodapedagógusok úgy tervezik meg az adott nap
eseményeit, hogy együtt tudjanak tevékenykedni a gyerekekkel (pl. barkácsolás, sütés,
közös séta). A délelőttöt megbeszéléssel zárjuk, ahol a szülők feltehetik kérdéseiket a
látottakkal kapcsolatban. Én általában meg szoktam kérdezni a gyerekeket előtte, mit
szeretnének megmutatni szüleiknek (drámajátékot, nagy tornát, táncot stb.). A nyíltnap
egyben bevezetője a féléves fogadó óráknak, amit előzetesen egyeztetünk a szülőkkel
kérésüknek megfelelően (táblázatot teszünk ki időpontokkal, ahová a szülők
feliratkozhatnak).
Családos játszó délutánok – projekt munkák

Fontosnak tartjuk a közös játszódélutánokat, ahol részt vehetnek a csoportok életében, a
projektmunkákban; minden esetben szervezünk nyitott délutánt a szülőknek
A szülők aktívan részt vehetnek a csoportok életébe, bekapcsolódhatnak a
tevékenységekbe és gyerekükkel, óvodapedagógussal közösen tevékenykedhetnek.
Nagyobb projektjeinket, mindig szülőkkel tervezett nagyobb eseménnyel zárjuk. Ezekre a
55
délutánokra a gyerekekkel közösen készítünk teát, zsíros kenyeret, a szülők is hoznak

sütiket.
Gesztenyés nap
Közös főzés az udvaron, sportvetélkedők, kézműves foglalkozások
Októberben a befogadási időszak végén rendezzük, elsődleges célunk való az
intézményhez való pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, közösség építés. A tűzmodul
nyitásaként, közösen főzünk a szülőkkel, szervezünk sportvetélkedőket, ügyességi
játékokat, gesztenye figurákat készítünk.
Márton napi lámpás felvonulás

Márton napi vigasságok
Az őszi ünnepkör zárása. Márton napján délelőtt a gyerekeknek meghívott vendég
részvételével táncházazunk, majd este a szülőket látjuk vendégük a délelőtt közösen
készített libás süteményekkel, Sötétedés után közösen énekelünk és felvonulunk a
lámpásainkkal.
Adventi kézműves délután a szülőkkel

Adventi időszak nyitása – pénteken szülőkkel közösen
A témahetet nyitjuk ezzel. Felállítjuk a fenyőfát, amit közösen díszítünk az elkészült
díszekkel, minden csoport feldíszíti a csoportszobáját és az öltözőjét, meggyújtjuk az
adventi koszorú első gyertyáját.
Játszó délután a volt nagycsoportosainkkal

Minden csoport visszahívja és vendégül látja az előző évben iskolába ment óvodásait.
Januárban meghívjuk a volt nagycsoportosainkat egy közös játszó délutánra. Az eltelt évek
alatt, hozzászoktak a gyerekek, így nem csak az ott maradt ovisok várják, de az iskolába
járók is számon tartják. Beszámolnak iskolai tapasztalataikról, megmutatják könyveiket,
füzeteiket, beszélnek sikereikről. Jó érzés azt látni, hogy rövid idő elteltével úgy játszanak
régi társaikkal, mint ha még most is idejárnának.
Víz világnapján szervezett óvodába csalogató

Óvodásaink részvételével, vendégségbe várjuk a leendő ovisainkat.
56
Anyák napja
Közös ünneplést jelent a szülőkkel. Vendégül látjuk az anyukákat, nagymamákat, miután
felköszöntöttük őket.
Családi játszó délután

Gyermeknap alkalmából szervezett családi játszódélután
Gyereknapra szervezett délutáni rendezvény meghívott vendéggel (pl. Kolompos).
Párhuzamosan több tevékenységet is szervezünk: ügyességi feladatok, kézműves
foglalkozás, arcfestés. Meghívjuk a leendő óvodásainkat is.
Batyus nap
Nagyok búcsúztatása.
Már hagyományként élő, jól bevált gyakorlatot volt az óvodában. A nagyok ballagását
délután tartjuk és késő estig tart. Énekléssel, versmondással kezdődik, ezen részt vesznek a
szülők, rokonok. A vendégek távozása után a szabadban vacsorázunk, közösen játszunk
(táncos játékok, ügyességi vetélkedők), amit a végén tábortűzzel zárunk, a közös éneklésbe
bekapcsolódnak a gyerekükért érkező szülők is.
További közös, projekt munkákkal bővített események

Segítik más intézményekkel való együttműködésünket
Szüret
Állatok világnapja
Színház világnapja – meghívott társulat, vagy szülőkkel közösen szervezett
színházlátogatás. Végleges döntés az év elején történő, szülőkkel való egyeztetés nyomán
születik.
Zene világnapja – zeneiskolai tanárai adnak koncert óvodásainknak, közös énekléssel
zárják műsorukat
A programban leírt célkitűzés megfelel a mai társadalmi elvárásnak. A fenti leírásból

látható, hogy a helyi program célkitűzésként az együttműködést jelölte meg, ami a tartalmi
leírásban visszatükröződik.
57
Az „első benyomás”80 fontosságával az intézmény tisztában van, a nyitott partneri viszony

már az elejétől érezhető a fogadásra kiépített rendszerből (a játszó délelőtt, nyílt nap,
családi játszó délután szervezéséből ezekre lehet következtetni).
Az eredményesség beiratkozási statisztikánkból látszik.
Beiratkozási statisztikánk
felvételt nyert beiratkozott
48 47
43
41
32 32
30
27 26
23 22
2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017
31. számú ábra: Beiratkozási statisztikák
A 2014 tavaszán történt kényszerű átköltöztetés, az óvoda körül kialakult bizonytalanság, a

megváltozott körülmények miatti helyi sajátosságok változása (kisebb udvar – átmenetre
való berendezkedés) következtében bekövetkezett „bizalomvesztés” leolvasható a 31. ábra
diagramjáról. A menet közben meghozott változtatások eredményességét mutatja az idei év
statisztikai eredménye.
80
58
32. számú ábra: Projekt munkáink, ami az családdal való együttműködést segítik
Az eseményeken való részvétel közben a szülők tapasztalatokat gyűjthetnek gyermekük

vonatkozásában az óvodai nevelésről (nyílt nap, játszó délután), az óvodai atmoszféráról, a
gyermekük családon kívüli viselkedéséről (szocializáció sikerességéről), miközben az
óvodapedagógus is információkat nyer a családi nevelésről az által, hogy látja a szülő és
gyermek kapcsolatát, a gyermek viselkedésének változását a szülő jelenlétében, a szülő
nevelési stílusát. A szülő bepillantást nyerhet az óvodai szokás-szabály rendszerről, illetve
annak működéséről, ami anélkül, hogy külön magyarázni kellene, mintaként szolgálhat.
59
Családi projektek száma

éves elosztásban
12%
Projektek 2010
41%
22% Befogadást célzó 2010
Projektek 2015
Befogadást célzó 2015
25%
33. számú ábra: A családdal való közös programok számának alakulása
A 33. ábrát nézve láthatóvá válik, hogy az átköltöztetés utáni beiratkozók számának
csökkenését, még abban az évben követte az projektek számának növekedése mutatja, a
folyamatos monitorozás működik az óvodában, a változást észlelve azonnal követte a
beavatkozás, aminek az eredményességét a következő év beiratkozók számának
növekedése már mutatja.
A kreatív ötletek és innovációk is jelen vannak a kapcsolattartási módok kialakításában. Az

új ötletek megjelenése és a megújulásra való törekvés is látszik, ha az 32. számú ábrát
megnézzük (ami a jelenleg működő projekt rendszerét takarja).
60
3.3.3. Az évek óta működtetett, partneri elégedettség mérés eredményeinek

bemutatása
A folyamatos partneri igényeket és ezzel együtt a változások figyelésének szándékát

mutatja az évek óta kiadott és a szülők által kitöltött partneri elégedettséget vizsgáló
kérdőívek összesített táblázata.
Elégedettségi kérdőívek kitöltési mutatója

100
90
Óvoda; 79
80
70
60
Tengelycím
50
40
30
Pillangó;
Delfin;23
21 20
Katica;
20 Csibe; 15
10
0
Kitöltött Nem Össz Kitöltött Nem Össz Kitöltött Nem Össz
töltött létszám töltött létszám töltött létszám
2014 2015 2016
34. számú ábra: A partneri elégedettséget mérő kitöltött kérdőívek száma
A kérdőíveket minden évben, minden szülő megkapja. A színek a csoportokat jelölik.

Érdekes és árulkodó adott, hogy mért mutat csökkenő tendenciát a kitöltötten visszaérkező
kérdőívek száma. Ennek az lehet az oka, hogy kielemzés után az eredményekről való
tájékoztatásra, azaz a reklámara nem fordítunk elég figyelmet, azaz nem jól működik a
kommunikációs csatorna.
Az 35. 36. 37. 38. 39. ábrákon az elégedettség mérés eredményeit látjuk éves
elrendezésben. A kérdések a programokról való tájékoztatásra, a rendezvények légkörére,
részvétre, szervezésre, légkörre, óvodapedagógusok hozzáállására irányult.
61
A programok tájékoztatásával
60
50
Tengelycím
40
30 Óvoda; 21
20
Katica; 8
Pillangó;
10 Csibe;634
Delfin;
0
Nem elégedett
Nem elégedett
Nem elégedett
Kevésbé
Kevésbé
Kevésbé
Elégedett
Elégedett
Elégedett
Összesen
Összesen
Összesen
2014 2015 2016
35. számú ábra: Mennyire voltak elégedettek a tájékoztatással?
Szívesen vettek részt a programokon

60
50
Tengelycím
40
30 Óvoda; 21
20 Katica;
Pillangó; 634 8
10 Csibe;
Delfin;
0
Kevésbé
Kevésbé
Kevésbé
Elégedett
Elégedett
Elégedett
elégedett
elégedett
elégedett
Összesen
Összesen
Összesen
Nem
Nem
Nem
2014 2015 2016
36. számú ábra: Szívesen vettek-e rész rajta?
Programok szervezés
60
Tengelycím
50
40 Óvoda; 21
30
20 Katica;
Pillangó;
Csibe;
Delfin; 634 8
10
0
Elégedett
Elégedett
Elégedett
Kevésbé
Kevésbé
Kevésbé
Összesen
Összesen
Összesen
Nem elégedett
Nem elégedett
Nem elégedett
2014 2015 2016
37. számú ábra: Elégedettek voltak-e szervezéssel?

62
Rendezvény légköre
60
50
Tengelycím
40
30 Óvoda; 21
20
Katica; 8
Pillangó;
10 Csibe;634
Delfin;
0
Nem elégedett
Nem elégedett
Nem elégedett
Elégedett
Elégedett
Elégedett
Kevésbé
Összesen
Kevésbé
Kevésbé
Összesen
Összesen
2014 2015 2016
38. számú ábra: A rendezvény légkörével?
Óvodapedagógusok hozzáállása
60
50
Tengelycím
40
30 Óvoda; 21
20
Katica; 8
Pillangó;
10 Csibe;634
Delfin;
0
Elégedett
Elégedett
Elégedett
Kevésbé
Kevésbé
Kevésbé
Összesen
Összesen
Összesen
Nem elégedett
Nem elégedett
Nem elégedett
2014 2015 2016
39. számú ábra: Az óvodapedagógusok hozzáállásával?
Az ábrákat értékelve elmondható, a kitöltött kérdőívek számának csökkenése a

legszembetűnőbb a grafikonokon. A válaszokból, az elégedettség mérhető le az érintett
területeken.
A változás szükségességének és miben létének feltérképezéséhez monitoring rendszerünket

át kell gondolni, és eszerint módosítani a vizsgálandó területeket, illetve a vizsgálat módját
is. Megkérdezések során, a véleménynyilvánításban, érdekeltté kell tenni a partnert. Az
igényeikhez igazított változtatásokat jobban kell reklámozni.
63
Szülők megjegyzései
óvónővel nagyon jó 2014 úszás - K.
a közösség - P. 9%
8%
óvónői előadás - P. lovaglás - K.
8% 9%
maxium ki van
több kirándulás - Cs
hozva belőle - D.
9%
8%
színvonalas - D, ültetés - Cs.
8% 9%
kis állat bemutató -
állatkert - P. D.
környezet 8%
8% múzeum - P védelem - Cs.
8% 8%
40. számú ábra: Megjegyzések a szülőktől 2014-ben
2015
tanya látogatás
Luca nap - P. - Cs.
17% 16%
gazdag
programok - P.
17% családias hangulat -
P.
köszönet az óvónők 16%
óvónőnek - P. aranyosak - P.
17% 17%
2016 több helyre
mehetnének - K.
Caládia - P. 20%
20%
Egész óvodai
tartalmas élettel elégedett,
Szívesen jövünk, és programok - D. köszönet,
jól érezzük 20% szeretttek ide járni
magunkat - P. - P.
20%
20%

64
A 40. 41. 42. ábra is mutatja az évek óta használt kérdőívek változtatásra szorulnak. Nem
tölti be funkcióját, tehát ezt sem lehet változatlanul hagyni, ha eredményességre
törekszünk. A megjegyzések száma is csökkenő tendenciát mutat.
A kiértékelésnél azért szeretem csoportra bontva elvégezni, mert minden óvodapedagógus

az adott csoportjára vonatkozólag látja, hogy milyen kliensi igényeket kellene teljesítenie.
Nem minden kérést és ötletet kell megvalósítani (van olyan, amit az óvodai nevelés
keretein belül nem is lehet, vagy szakmailag megvalósíthatatlan), de a döntésről minden
esetben (megtartjuk, vagy elvetjük) tájékoztatást kell adni és a döntés okát indokolni kell.
Ez is jó alkalom párbeszédre, amiből kiindulva neveléssel kapcsolatos kérdéseket is
beszélhetünk.
3.3.4. Együttműködésünk gyakorlata a résztvevők véleménye alapján
Az óvodapedagógusok a kisesszékből adódóan maguk írták be az általuk ismert

kapcsolattartási formákat. Ezzel szemben a szülők kiadott kérdőívén a felsoroltak közül
kellett aláhúzniuk, ami általuk ismert, kedvelt és hasznosnak gondolt volt. Az
óvodapedagógusok az intézményben működő, minden kapcsolattartási módot ismertek.
Óvodapedagógusok által kedvelt
email
befogadás játszó délután
szülői családlátogatás
értekezlet
fogadóóra
43. számú ábra: Melyek az Ön által leginkább kedvelt kapcsolattartási formák?
A 43. ábrán látszik, hogy az óvodapedagógusok által leginkább kedvelt a játszó délután és
a családlátogatás. A többi kapcsolattartási forma ugyan olyan szintű népszerűséget ért el.
65
szülői
klub
Szülők által kedvelt
plakát honlap
családlátogatás fogadóóra
szülői fórum
munka délután
szülői értekezlet
játszó délután
faliújság
közös ünnepek email
kirándulások
nyíltnap
44. számú ábra: Melyek az Ön által leginkább kedvelt kapcsolattartási formák?
A szülők által leginkább kedvelt kapcsolattartási forma a játszó délután, email, nyíltnap
azokat követi nyíltnap, a kirándulások, közös ünnepek, majd a faliújság.
Csoportjába járó szülők igénybe veszik

régi ovisok vissza
hívása munka délutánok
szülői fórum
óvodába csalogató
játszó délután
nyíltnap
kirándulások
közös ünnepek
családlátogatás
szülői klub
fogadóóra
45. számú ábra: A kapcsolattartási módok, melyet igénybe vesznek a szülők csoportjukban -
hasznosság
66
A 45. ábrán, mely a szülők által igénybe vett, így szervezetfejlesztési szempontból
hasznosnak tekinthető, kapcsolattartási módokat láthatjuk, egyforma bejelölést kaptak,
nincs különbség. Nem lehet észrevenni kedveltség és hasznosság közötti összefüggéseket.
Szülők hasznosság szerint

szülői fórum
fogadóóra
szülői klub közös
ünnepek
email
plakát
kirándulások
munka délutánok
játszó délután
családlátogatás
honlap faliújság
nyíltnap
46. számú ábra: Kedvelt kapcsolattartási módok hasznossága a szülők megítélése szerint
A 46. ábrán látható diagramról ugyan ez olvasható le a szülők véleményezéséből. Kis

különbségekkel, de hasonló bejelölést kapott minden felsorolt kapcsolattartási mód.
Szükséges volna további csoportonkénti kutatást végezni, hogy kiderülhessen, hogy
konkrét esetben, a saját óvodapedagógus és szülők közötti kommunikációhoz és ezzel
párhuzamosan a tényleges együttműködéshez, melyek azok a területek, amiket igényhez
igazítottan kellene fejlesztenie az óvodapedagógusnak. A kedveltséget a szülők
érdekeltségének elérése miatt volna szükséges tudni, azon keresztül könnyebben lehetne
eljutni a csoportjába járó családokhoz.
67
Hasznosság szerinti összehasonlítás

Szülők - hasznosság Összesen Csoportjába járó szülők igénybe veszik Összesen
99 99 99 99 99 9 9 9 9 9 9 9 9 9
8 8
7
6 6
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
4 4 4 4
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00 00
47. számú ábra: Kapcsolattartási módok összehasonlítása hasznosság szerint
A kapcsolattartási módok hasznosságának összehasonlításán, a 47. ábrán látszik, a szülői

fórum leginkább az a kapcsolattartási mód, amin el kell gondolkodni, hogyan lehetne
érdekesebbé és vonzóbbá tenni. Határozati joggal rendelkező szervezetként, működésére
szükség van. Érdekes megfigyelni, a szülők esetében a hasznosság tekintetében egyetértést
mutatkozik, ellentétben az óvodapedagógusokkal. Az ő esetükben, egy olyan
kapcsolattartási formát se találni, amelynek megítélésében megegyezik a vélemény. A
szülők véleményezése alapján a kapcsolattartási módok több mint feléről úgy vélekednek,
hogy hasznos, első helyre rakva a közös ünnepeket, email-t, szülői értekezleteket, játszó
délutánt, faliújságot.
Kedveltség
Szülők által kedvelt Összesen Óvodapedagógusok - kedvelt Összesen
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
8
7
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
3
2 2 2
1 1 1 1 1 1 1 1 1
0 0 0 0 0 0 00 00 00 00 00 00 0 00 0 00
48. számú ábra: Kedvelt kapcsolattartási módok összehasonlítása

68
A 48. ábra összehasonlító diagramjában a kedveltséget tekintve változatos kép alakult ki.
Mindkét csoport első helyre tette a játszó délutánokat. Az ábrából leolvasható, hogy óvodai
honlapunk, fogadó órák rendszere fejlesztésre szorulnak, mivel egyik csoport kedvelt
listáján se kapott bejelölést.
Az együttműködő partnereknek feltett utolsó kérdés volt, a kapcsolattartási gyakorlatunkra

vonatkozólag, milyen módon ítélik azt meg: együttműködünk, vagy együtt nevelünk.
Óvodapedagógusok Szülők véleménye a

a kapcsolattartásról kapcsolattartásról
Együtt- Együtt-
nevelő nevelő
Együt- Együtt-
működő működő
49. számú ábra: Ön szerint óvodájában együttműködnek, vagy együttnevelnek
Ebben a kérdésben teljesen egyformán látják kapcsolatukat a szülők és az

óvodapedagógusok. A megkérdezettek harmada gondolja csak azt, hogy együttnevelik a
gyermeket. Ezen a téren, még van hová fejlődni.
69
4. Összegzés
A szakdolgozat elején felállított hipotézis, miszerint az évek óta működtetett gyakorlat

szervezeti működését tekintve versenyképes beigazolódott. A beiratkozási statisztikából
kiderül, hogy a külső körülmények változására történő beavatkozás sikeres volt. Ezt
bizonyítja a beiratkozási statisztika. A tárgyi hiányokat sikerült a belső erőforrások
maximális kihasználásával, a kapcsolatközpontú szolgáltatásnyújtással versenyben
maradni.
A kutatások egyértelműen azt támasztják alá, hogy a szülők óvodaválasztásnál elsősorban

óvodapedagógust választanak, aki hasonló értékrendjével képes helyettesíteni, illetve
kiegészíteni gyermeknevelési gyakorlatát. Az is bizonyítást nyert, miszerint attól
függetlenül, hogy a gyermekek nagy részénél az óvodába kerüléssel a napközben eltöltött
idő miatt az intézményi nevelés dominál, a szülők nem szeretnék gyermekük nevelését
átadni az óvodának. Amennyiben sikeresen ki tudja alakítani az óvodapedagógus
(érdekeltté teszi számára) szívesen válik tagjává a közösségnek, mely segíti társasági
kapcsolati alakulást, melyet egy jól működő formális szervezet fel tud használni saját céljai
elérésben.
A nevelési képességek fejlesztésének igénye egyértelműen meg van a szülőknél, de

nehezen kérik szakember segítségét. Mint kiderült az óvodapedagógusok és a szülők
válaszából, kevesen várják el, vagy akarják, az óvodapedagógust szakemberi
minősítésében nevelési tanácsadóként megkeresni. Alkalmazkodva az elvárásokhoz, a
szülőt feladatkörében meghagyva olyan alkalmakat kell teremtenünk, ahol a személyes
példaadással, az óvoda napi gyermeknevelési gyakorlatának megmutatásával. módja van a
szülőnek akaratlanul is tapasztalatokat gyűjteni. A korszerű projekt pedagógiai módszer
óvodai alkalmazásával, a szülők aktivitását, érdekeltségét (önmaga hatékonyságának
átélésével) a pedagógiai munkánkat színesebbé, változatosabbá varázsolhatjuk, ahol az
együttműködő partnerek egy oda-visszaható tanulási folyamat részeseivé válhatnak.
A szakirodalomban szereplő korunkban végbemenő netes generációk megjelenésével,

számolnunk kell a generációs különbségekkel. A családokkal való együttműködést tőlünk
függően segíthetik, vagy gátolhatják együttműködési törekvéseinket. A generációk (szülők,
gyermekek) ismerete hozzásegít bennünket ahhoz, megértsük és elfogadjuk
különbözőségüket, ami által, mint szolgáltatást nyújtó szervezet kitalálhatjuk, és ki is kell
70
találnunk a különbözőségek egymáshoz való igazítását, elindíthatunk egy-egy oda-vissza

működő tanulási folyamatot a tudatosan szervezett képzésekkel, amibe a szülőket is be kell
vonni, ezáltal könnyítve saját pedagógiai munkánkat is.
Szemléletmód váltásra van szükség, ahol az óvoda, mint befogadó intézmény nem csak a
gyermeket, hanem a szolgáltatást igénybe vevő szülőt is, tehát az egész családot
„befogadja” és megpróbálja alkotó közösséggé való átalakítását, ahol az idősebb generáció
megtanítja (szocializálja) a fiatalabbakat a régi, hagyományos társas érintkezési szokások
felé, míg a fiatalabbak is megosztják velük a változó technológiai tudásukat.
Az eredmények alapján úgy látom, a szemléletváltás folyamata még nem ért véget
óvodánkban, az itt dolgozók közül nem mindenkinek sikerült teljesen magáévá tenni a
piaci igényekhez igazított, szolgáltatást nyújtó szervezeti működést. Ennek szükségességét
viszont már belátják és az erre való törekvés látszik a nyitottabb hozzá állás igényének
megfogalmazásából. A változások bevezetéséhez ez pedig, már elegendő alapul szolgálhat.
A belső képzési rendszerünket kell átgondolnunk, ami elősegíti és felgyorsítja ezt a
folyamatot. A belső képzési rendszerbe a szülőket is be kell vonnunk, mivel a kiértékelt
összesítőkből látszott is látszott mást értenek óvodai nevelés alatt, mint mi. A közös képzés
jól kitalált formájával (neves szakemberek előadásán való közös részvétel) elősegítheti
szintén a közös útkeresést, együttgondolkodást, amivel segíthetjük az alkotó közösséggé
válást.
Az itt dolgozók szemlélet váltását elősegítheti még és a konkrét egyénre szabott feladatok
meghatározásának szempontjából, lényeges lenne minden óvodai csoportban hasonló
felmérést végezni a szülőkkel annak érdekében, hogy reális képet kapva, a csoportban
dolgozó óvodapedagógusok maguk is lássák azokat a területeket, amik javításra szorulnak
a kapcsolatközpontú működés érdekében.
A kapcsolatközpontú működés alapja, ahogy azt az eredmények kiértékelésénél is lehetett

látni, a megfelelő kommunikációs háló kiépítése szervezeten belül, amit minden irányba
működtetni kell. Mint az látható volt, a visszacsatolások nagyon fontosak és nem
elhanyagolhatóak. Újra visszatérek ahhoz, amit már részletesen is fejtegettem, hogy
érdekeltté kell tenni a másik félt a megismerési folyamatban. A visszacsatolások által, azok
jó kommunikációval történő információ átadás ösztönzőleg hathat. „Fontos a véleményem,
ha elmondom komolyan veszik és változtatnak rajta, tehát alakítója és nem passzív
71
befogadója vagyok a körülöttem zajló eseményeknek.” A kollégákra is ösztönzőleg hathat

az egyéni feladat, melynek komolyságát és szükségséfességét, annak számon tartása és
felhasználása adja. A közösen kidolgozott és közösen elvégzett (mindenki saját
csoportjában végzi és összegzi) elégedettséget mérő vizsgálat lefolytatása során, ahol az
eredmények bemutatás kapcsán lehet külön-külön, majd közösen is elemezni, majd célokat
és a célok megvalósításában segítő feladatokat megfogalmazni elérhetővé válik, hogy az
egyéni feladatokat ne kényszernek érezzék a tagok, hanem szükségesnek. Intézményünkre
vonatkoztatva, jelenleg a kutatásból kiderült eredményekre hivatkozva lehet elindítani egy
új innovációt, melynek sikeressége az együttműködés milyenségétől függ.
A szakdolgozatom során szerzett eredmények alapján én a legsürgetőbb és több

szempontból is változást hozható területként a napi óvodaszervezési gyakorlatunk
bevizsgálását tűzném ki célul, a gyermeki tevékenységi formák középpontba állításával.
Kiegészítve a vizsgálatot a korszerű projekt pedagógia módszer belső továbbképzésen való
(képzés, önálló kutató munka, belső hospitálások) megvizsgálásával.
Már a nyári, közös helyi programmódosításnál komoly szakmai vitákat váltott ki és a külső
szakember részvételével történő közös szakmai munka is rávilágított a korszerű pedagógiai
eljárás módok használatának hiányosságaira pl. mozgás, ének zene, esetenként a külső
világ tevékeny megismerése (cserélődő tagok a szervezetben).
A korunkban zajló értékrend változás is érdekes terület, aminek a közelebbi

megvizsgálása, szervezetfejlesztési szempontból fontos lenne egyszerre több helyen is
éreztetné hatását. Elsődlegesen egymás megismerésének és elfogadásában nyújthatna
segítséget, esetlegesen egy mentálhigiénia, családterápia felé való kutakodást. A
szakdolgozatom elején azt is felvetettem, hogy a családok egyre gyakrabban keresnek meg
bennünket-családjukat érintő problémával, aminek megoldása szakember segítségét
(családterápia) igényelne. A családokban végbemenő változások sokszor, mint hozzánk
járó legfontosabb klienst, a gyermeket is érinti, ezért elsősorban a vele való törődés miatt
kényszerülünk rá, hogy terápiás feladatokat is felvállaljunk akaratlanul is (sokszor „csak”
végig kell hallgatni a szülőt és már az nagy segítség).
Az értékrend változás vizsgálata, a szakemberek belső képzési rendszerbe való bevonása,

szülők felé is kiterjesztett képzésekkel, nagyon jó alapot adhatna egy új mérési rendszer
kidolgozásához.
72
The networking of kindergarten and family
I chose for the topic of my thesis the networking of the family with the kindergarten.
My aim was to examine thoroughly how modern our actual practice is, and in what way it
is appropriate to the expectations of our time. I also was curious to see whether our
organization can keep pace with the dynamic natural and social changes taking part around
us. In order to be able to examine the topic in details, firstly I looked into the groups
involved. I analysed their functioning because they are the first scenes which are
responsible for the education of a child. Thus, the first considered group to be examined
was the family. This is a formal and informal grouping concerning its organization. Its
main aim is to look after and educate children.
In connection with the examined topic I made some investigation work concerning the
effect of social changes on families. Their structure is still undergoing a change.
I also made a comparison with different countries family subsidising system which reflects
that from the point of view of child developing the family or the institutional education is
decisive.
The second examined group is the kindergarten where the child institutional education first
begins.
I would like to present the kindergarten as an organization which functions as a formal

institution meant to deal with the education of a young child. I also would like to focus on
the characteristics of informal grouping (like for example on the forming of friendly
relationship the foster communication, due to it and the motivational scene which can be
stimulating the norms and the stability of values). Another important issue according to me
is the social need of families which function isolated.
It is also of vital importance to observe the relationship between these two organisations to
see their role played in the socializing process of the child. In the first part of my thesis I
also explained this fact briefly.
From the point of view of developing the organization, it is of vital importance to gather
and analyse data and of course to set up the desired aims in accordance with these. I have
given a detailed account about the changes which affect the kindergarten life nowadays.
73
In the second part of my thesis I introduced our institution, the families whose children are
attending our nursery school and the innovative practice which has been functioning for
eight years now. Then I summarized the results of my research work and I analysed it in
close accordance with the given bibliography at the beginning of my thesis.
The parents’ habits when choosing a kindergarten were taken into consideration. I
observed the appreciation of our service and the whole networking of the family. The
analysis was made on the base of a questionnaire completed both by the parents and
kindergarten teachers as well.
I summarized their answers which came to me in form of short essays.
In the end of my thesis I summarized the results and I also formulated those suggestions
which may promote the development of our establishment.
74
Irodalomjegyzék
1) Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó Budapest, 2015

2) Csepeli György: A jövőbe veszett generációk Csepeli György Kígyós Éva Popper
Péter Magára hagyott generációk Fiatalok és öregek a XXI. században Saxum
Kiadó – Affarone Kft. Kaposvár, 2006
3) Dr. Bagdy Emőke: Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok; Dr. Bagdy
Emőke Kalo Jenő Popper Péter Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és
békesziget Saxum Kiadó – Affarone Kft Kaposvár, 2007
4) Dr. Ranschburg Jenő: Egy egész életre szóló találkozás… – Popper Péter
Ranschburg Jenő Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek
Saxum Bt. – Affarone Kft. Kaposvár, 2005
5) Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Budapest, 1984
6) Ranschburg Jenő: Szülők lettünk Saxum Kiadó Bt. Kaposvár, 2003
7) Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Nemzeti
Tankönyvkiadó Budapest, 1998
8) Dr. Popper Péter: Családon innen és családon túl Bagdy Emőke Kalo Jenő Popper
Péter Ranschburg Jenő: A család: Harcmező és békesziget Saxum Kiadó –
Affarone Kft. Kaposvár, 2007
9) Dr. Rákó Erzsébet: Családpolitika, családtámogatás és gyermekszegénység Családi
nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016
10) Dr. Vargáné Nagy Anikó: Nemzetközi tapasztalatok a koragyermekkori
gyakorlatban – konferencia-beszámoló Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy
Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016
11) Dr. Molnár Balázs: Netgenerációs gyermekek, netgenerációs szülők: családi
nevelés a digitális korban Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr. Nagy Anikó Didakt
Kft. Debrecen, 2016
12) Pivókné Gajdár Klára: Család és óvoda helyi kapcsolatának elemző bemutatása és a
család megismerésének különös gyakorlata - Családi nevelés /szerk. Vargáné Dr.
Nagy Anikó Didakt Kft. Debrecen, 2016
75
Linkek
1) 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
2) Emberi Erőforrások Minisztériuma, Központi Ügyfélszolgálati Iroda tájékoztatója
3) csaladitudakozo.kormany.hu/download/9/56/41000/HGyerekfüzet%202016.doc
2016. okt. 26.
4) Török Balázs Változások az óvoda rendszerben
http://ofi.hu/sites/default/files/1503613_ofi_valtozasok_az_ovodarendszerben_vegl
eges.pdf 2016. július
Egyéb források
1) Dr. Ugrai János Szervezetfejlesztés előadása, 2016. - Mellékletbe
szervezetfejlesztési előadáson készített saját jegyzetem
2) Körmöci Katalin: Projekt szellemű óvodai élet a mindennapokban HOR
szervezésében tartott előadása 2016. október 3-án
3) A 2010-ben készített helyi programunk

Óvoda És Család Kapcsolatrendszer

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Óvoda És Család Kapcsolatrendszer

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Miskolci Egyetem

További közös, projekt munkákkal bővített események ....................................... 56

Hét éve, amikor csatlakoztam a Gesztenyés Óvoda nevelőtestületéhez egy idősödő,

Csepeli Györgyre hivatkozva, az információ áramlás korában a természeti és társadalmi

Óvodánkra ez még az átlagosnál is igazabb megállapítás. Intézményünkre alapítása óta az

Az átmenetiség és ideiglenesség működésünket, életszervezésünket napi szinten

folyamatosan figyelő, értékelő, a változásokra azonnal reagálni tudó szervezeti rendszert

Kollégáimmal ellentétben a saját társadalmi beágyazottságomnál fogva, előéletem

A Pécelen dolgozó, társadalmi változásokat kevésbé érzékelő nevelőtestülettel ellentétben,

Pécelen a gyermeklétszám csökkenése egyelőre nem tapasztalható, de a városban található

Pécelen, 2009-ben a fenntartó kihasználva lehetőségeit, az általa fenntartott óvodák,

Családalapítás miatt, egy teljes évtized kihagyásával kezdtem el ebben az időszakban

A fenntartási időszak végén, intézményvezető váltás kapcsán, jelenleg intézményi szinten

A Család Pedagógiai Egyesület kongresszuson elhangzott előadások és az egyesület által

A 8 éve bevezetésre került és működtetett intézményi innováció (mely a családot jelölte

Kutató munkám során célom

Feltárni a jelenlegi helyzetünket, megvizsgálni, hogy a TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027.

Az innovációban meghatározott együttműködési módok lehetőséget adnak-e a kitűzött cél

Szeretném feltárni azokat a lehetőségeket, mely a helyzetünkből fakadó átmenetiség,

igényelne annak megválaszolása, hogy mennyire vagyunk felkészítve óvodapedagógusként

A szakdolgozati kutatáshoz használt módszerek

 A pályázati időszak alatti óvodásaink szülei által elégedettséget vizsgáló önkitöltő

2. A kutatásra szánt területek elméleti áttekintése

„A világ egyszerre bomlékony, és egyszerre állandó.”3 írja Csepeli György a Szervezkedő

ellenőrizhetővé, átláthatóvá és előre jelezhetővé válik az idő, a tér, az ok és okozat. A

Szakdolgozatom, az óvoda és család kapcsolattartási gyakorlatának szervezetfejlesztésre

A családnak, mint a társadalom által létrehozott szervezetnek elsődleges célja és feladata a

Informális szervezetként a családot, a formális szervezetekhez viszonyítva egy lazább

A családban kialakult kötődési kapcsolatok kialakulásának milyensége egy életre

Az „anyával való találkozás”10 időszaka, amit röviden „Ölelj át szorosan”11 időszaknak

Az „apával való találkozás”12 időszakában az apa gyermekét „átemeli a küszöbön”13

A „családdal, mint atmoszférával”14 való találkozás, ami megérkezésekor fogadja a

Egy harmonikusan működő családra jellemző a pótolhatatlanság, az egymás felé

A család, mint formális szervezet16

A családot. mint formális szervezetet, a mindenkor hatalmon lévő kormányok

A szegénység csökkentése, jövedelem szinten tartása

Ez után összehasonlította a támogatások mértékét és aszerint, hogy a családtámogatás

Az északi országokat (Finnország, Svédország, Dánia, Izland, Norvégia) ahol amellett,

Az angolszász országokban (Ausztrália, Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Új Zéland,

A dél-európai országokban (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország,

Kontinentális európai országok (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg,

A kelet-európai országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nem

Magyarországon a gyermekek után járó családtámogatási rendszerbe az alábbi ellátások

Családi pótlék (nevelési és iskolázási támogatás), a Gyermekgondozási támogatás

A családi pótlék jogosultságának szüneteltetésével próbálják elérni, hogy minden gyermek

Az óvoda, mint szervezet

Az óvoda, mint szervezet célját, funkcióját és működését tekintve is a közszférában

A családdal, mint informális szervezettel összehasonlítva működését tekintve formális,

A fenti megállapításokból kiindulva egy jól működő óvoda – család kapcsolatrendszer

Neveléssel, oktatással foglalkozó intézmények a teljes társadalmi elvárással állnak

Szervezetfejlesztési törekvések a hazai és a nemzetközi21 óvodai gyakorlatban

eltérések mutatkoznak az egyes országokban. A támogatási rendszerek kiépítése alapján

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „által kidolgozott ún.

A színvonalasabb és hatékonyabb szervezeti működés eléréséhez, az alábbi 5 területen

1.) „A színvonal emelésére vonatkozó célok és a minimum elvárások szabályozása.

Az OECD SS – program a monitorozást az alábbi területeken tarja fontosnak:

1.) a gyermek fejlődésének nyomon követése

Az Európai Unió a környezeti változásokat követve az alábbi irányelveket fogalmazta meg

1.) A foglalkoztatottsági szint emelése a kisgyermekkori nevelés támogatásával

„Oktatás és Képzés 2020” az Európai Unió új oktatási stratégiai programja”26 elősegíti a

1.) „az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása

Hazánkban a 2015-től bevezetésre került 3 éves kortól számító tankötelezettség, illetve a

tudják ezt megvalósítani. A kreativitásra új innovációk bevezetésére ebből adódóan sokkal