SZOCIÁLPOLITIKA I.

Kele Szilvia Irén

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ...................................................................................................................................... 1

A szociálpolitika ....................................................................................................................................... 4

A jólét piaci, állami és családi pillérei .................................................................................................. 7

A család, mint a jólét alappillére ..................................................................................................... 7

A piac és a szociálpolitika viszonya.................................................................................................. 7

Az állam, ami nélkül nincs szociálpolitika ........................................................................................ 8

A negyedik szereplő: a civil szervezetek .......................................................................................... 9

A szociálpolitikára ható alapvető értékek és ideológiák ....................................................................... 10

A szociálpolitika értékei ..................................................................................................................... 10

A szabadság ................................................................................................................................... 10

Az egyenlőség ................................................................................................................................ 10

A szolidaritás és a tolerancia ......................................................................................................... 11

Az igazságosság.............................................................................................................................. 11

Ideológiák .......................................................................................................................................... 12

A szociálpolitika legfontosabb technikái és alapelvei ........................................................................... 14

A szociálpolitika gazdasági dimenziója .................................................................................................. 16

A jóléti redisztribúció jelentése és formái ......................................................................................... 16

Az állam bevételei és jóléti kiadásai .................................................................................................. 16

Az adórendszer működése ............................................................................................................ 17

A piaci kudarcok és az állami beavatkozások .................................................................................... 17

Az állami jóléti ellátások típusai ........................................................................................................ 18

A társadalombiztosítási rendszer .......................................................................................................... 19

Előzmények és alapok ....................................................................................................................... 19

Bismarck társadalombiztosítási rendszere (1883)......................................................................... 19

Beveridge Terv (1942) ................................................................................................................... 19

A TB rendszer jellemzői ..................................................................................................................... 20

1|Oldal
 Kele Szilvia Irén

A magyar társadalombiztosítási rendszer ......................................................................................... 21

A magyar társadalombiztosítási rendszer főbb állomásai............................................................. 21

A hazai társadalombiztosítási rendszer szerkezete ....................................................................... 21

A hazai nyugdíjbiztosítási rendszer jellemzői ................................................................................ 22

A segélyezési rendszerek működése ..................................................................................................... 23

A szegénység és a depriváció ............................................................................................................ 23

A szegénység mérőszámai ............................................................................................................. 24

A szegénység folyamatai a mai Magyarországon .............................................................................. 24

Mit tehet az állam? Beavatkozási lehetőségek a szegénység kezelésében ...................................... 25

A segélyezési rendszerek jellege ....................................................................................................... 25

Családpolitika ........................................................................................................................................ 27

A családpolitika alapmodelljei (Szikra 2010) ..................................................................................... 27

Családpolitikai technikák ................................................................................................................... 28

Szülői szabadság ............................................................................................................................ 28

Családbarát vállalati gyakorlatok .................................................................................................. 28

Adókedvezmények ........................................................................................................................ 28

Univerzális és szelektív családtámogatások .................................................................................. 29

Koragyermekkor szolgáltatások .................................................................................................... 29

Célzott intervenciós programok .................................................................................................... 30

A jóléti állam .......................................................................................................................................... 31

A jóléti állam modelljei ...................................................................................................................... 31

A jóléti állam kritikái balról és jobbról............................................................................................... 32

2|Oldal
 Kele Szilvia Irén

Szolciálpolitika 1.
PPKE – BTK
Temesvári Zsolt

A jegyzet az óraadó tanár diái alapján készült.

3|Oldal
 Kele Szilvia Irén

A szociálpolitika
A szociálpolitika – Ferge Zsuzsa megfogalmazásában – egy történelmileg kialakult intézményrendszer,
amely kielégít bizonyos, a piaci által nem kielégíthető szükségleteket. A szociálpolitika önálló,
elkülönült rendszerként működik, alapja pedig az állami újraelosztás. Az állam és az állampolgárok
közötti viszony intézményesülése.

A szociálpolitika jellemzői
• mindig értékek és érdekek alapján szerveződik
• jó esetben mindig vallás-, gender-, etnikum- és rassz-neutrális
• minden esetben feltételez valamiféle állami intervenciót
• célja azon csoportok szükségleteinek kielégítése, amelyek speciális szükségleteiket piaci úton
nem képesek kielégíteni
• alapja a demokrácia és a demokratikusan működő társadalmi intézmények
• sosem függetleníthető a gazdaságtól és a gazdaság teljesítményétől

A szociálpolitika szereplői
• Szolgáltatást igénybe vevők (kliensek): a szociálpolitika alanyai, elismert szükségletcsoportok
(pl. nagycsaládosok)
• Szolgáltatók: a szociálpolitikai intézkedések hordozói (pl. idősek otthonai, családsegítők)
• Döntéshozók: helyi és kormányzati politikusok, bizottságok, testületek
• Szakapparátus: a témában dolgozó kutatók, tanácsadók
• Felsőoktatási, hatósági és kutatóintézetek (pl. PPKE, ELTE, NCSSZI, SZGYF)
• Szolgáltatást nyújtó személyek: terepen dolgozó szociális munkások, szociálpedagógusok,
mentálhigiénés szakemberek, ápolók, stb.
• Finanszírozók: önkormányzatok, központi költségvetés, TB alapok, CSR
• Nemzetközi intézmények és hálózataik (pl. Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Habitat for
Humanity, UNICEF, stb.)

A SZOCIÁLPOLITIKA ÉS A SZOCIÁLIS MUNKA KAPCSOLATA

A szociálpolitika feladata a tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés, míg a szociális munka és

szociálpedagógia asztala a végrehajtás. Tehát a szociálpolitika „meghosszabbított keze” (konkrét
klienskapcsolat), a szociálpolitika értékeinek, eszközeinek, intézkedéseinek közvetítése. Egyik sem
létezhet a másik nélkül. A szociálpolitika szoros szimbiózisban áll a szociális munkával (pl. családsegítés,
gyermekjólét), de nem minden területen érvényes rá (pl. önkormányzati segélyezés). Ez fordítva is igaz
(pl. civil szervezetek védett házai – áldozatsegítés)

4|Oldal
 Kele Szilvia Irén

A szociálpolitika társtudományai
• Szociológia: A társadalmi jelenségek vizsgálata – bizonyíték alapú tervezés. A társadalom
változásainak nyomon követése, szükségletek alakulása.
• Politológia: Szervezés, tervezés, irányítás kérdései. Politikai érdekképviselet és artikuláció.
• Jog: A szociálpolitikát befolyásoló jogi folyamatok, jogszabályok rendszere. A szociális jogok
fejlődése.
• Közgazdaságtan: A jóléti állam gazdaságtana, jóléti újraelosztás, valamint a szociálpolitika
motorjaként működő gazdaság szerepe.
• Demográfia: népesedési folyamatok szociálpolitikai hatásai (pl. a társadalom elöregedése –
gondozási szükséglet növekedése)
• Szociálpedagógia és szociális munka: a szociálpolitika tevékenységeinek gyakorlati
leképződése. A szociálpolitika mikro szintű megközelítése.

Etimológia
Angolul Social policy, németül Sozialpolitik. A magyar nyelv „politika” kifejezést használja, amelynek
meghatározása egydimenziós. Az angolban elkülönül a policy, a politics és a polity.

• politics: pártpolitika, a kormányzati és parlamentáris erőtér része

• polity: strukturális megközelítés, a politikai struktúra felépítése (pl. minisztériumok,
államtitkárságok, hatóságok, önkormányzati szintek stb.)
• policy: a szakpolitikák világa (pl. szociális, egészség, lakás, gazdaság stb.)

A magyarban mindhárom szintre a „politika” kifejezést használjuk, de a szociálpolitika mindig a „policy”

megközelítésben jelenik meg mivel szakpolitika.

A szociálpolitika megközelítési módjai

Leíró leírja azt, ami most van, ami jelenleg történik (pl. szegénység, hajléktalanság,
megközelítés munkanélküliség)

Normatív felvázol egy létező, vagy elméleti kívánatos társadalomképet és ahhoz hasonlítja a
megközelítés jelenlegi állapotot (pl. társadalmi egyenlőség ideája és a jelenlegi egyenlőtlen viszonyok)

Strukturális a szociálpolitika intézményeinek és igazgatási alrendszereinek vizsgálata (pl.

megközelítés társadalombiztosítás, önkormányzatok, állam)

Komparatív összehasonlításokon keresztüli szemlélet (pl. a svéd és a magyar jóléti modell

megközelítés különbségei)

Funkcionalista mi a szociálpolitika dolga, és képes-e a kijelölt feladatait ellátni? (pl. szegénység

megközelítés enyhítése, szociális biztonság garantálása)

5|Oldal
 Kele Szilvia Irén

A szociálpolitika szűk és szélesebb körű értelmezési kerete

A szociálpolitika szűk keresztmetszete (szegénypolitika)

• csak a szegénység kezelése és enyhítése tartozik a szociálpolitika eszköztárába

• eszközei: segélyezés, hatósági intézkedések, az érdemesek kiválasztása
• szegények – nem szegények, érdemesek – érdemtelenek, munkaképesek – munkaképtelenek
elválasztása, csak a leginkább rászorulók megsegítése

A szociálpolitika tágabb keresztmetszete

• kiegészül egyéb szakpolitikákkal: lakáspolitika, családpolitika, gyermekvédelem,

népesedéspolitika, anya és csecsemővédelem

A szociálpolitika szélesebb körű értelmezése – jóléti politika

• a legtágabban vett jóléti politika

• az első két kategória együtt és még: oktatáspolitika, egészségpolitika, valamint kultúrpolitika

A szociálpolitika történeti dimenziói

1. Feltételes segítség keveseknek (15-19. sz. közepe)
• csak a legszegényebbek, legrászorultabbak kaphattak ellátást
• a munkaképeseket és érdemteleneket ki kell zárni a köz segítségéből
• a segítség a segítők kegyéből adódik (egyház, állam, magánadakozók)
2. Minimális jogok sokaknak (19. sz. vége – 20 sz. közepe)
• a társadalombiztosítási rendszerek megjelenése (bismarck)
• sok ember bevonása egy kötelező kockázatközösségbe
• az ellátások alacsony színvonalúak, csak végszükség esetén járnak
3. Disztributív igazságosság mindenkinek (20. sz. közepétől máig)
• állami segítség mindenkinek alanyi állampolgári jogon
• dekommodifikációs hatás: munka nélkül is meg lehet élni

DEKOMMODIFIKÁCIÓ
A dekommodifikáció mértéke azt jelöli, hogy a szociálpolitika mennyire függetleníti az egyént a piaci
viszonyoktól, mindenekelőtt azáltal, hogy annak létfenntartása nem kizárólag munkaerejének
eladásától függ. Ebből a szempontból különösen három tényező meghatározó: a juttatások
igénybevételének szabályai, a jövedelempótló juttatások színvonala és a szociális jogok
kiterjedtségének mértéke. Esping-Andersen empirikus vizsgálattal kimutatta, hogy a jóléti államok
ezen jellemzőik alapján három csoportot alkotnak. Ezeket nevezi szociáldemokrata, konzervatív-
korporatív és liberális jóléti rezsimeknek

6|Oldal
 Kele Szilvia Irén

A jólét piaci, állami és családi pillérei

Esping-Andersen (2006) szerint a jóléti szerepvállalás három pillére a család, az állam és a piac.
Negyedig szereplőként megemlíthetjük a civilszervezeteket is, melynek hatása egyre erősödik.

A család, mint a jólét alappillére

A család a társadalom mikrostruktúrája, a jólét alapegysége.

A család funkciói
• gazdasági funkciók – anyagi biztonság és védelem
• biológiai-reprodukciós funkciók – gyermekek születése és felnevelése
• érzelmi-védelmi funkciók – gyermekek és felnőttek emocionális védelme
• szocializációs funkciók – gyermekek szocializációja

A család diszfunkciói
• családon belüli erőszak – verbális és nonverbális abúzus
• devianciák a családban – drog, alkoholizmus, bűnözés
• válás, a családok fizikális és érzelmi felbomlása
• tekintélyelvű nevelési modellek – érzelmi ridegség, kiszámíthatatlanság

A piac és a szociálpolitika viszonya

Egy tökéletes világban minden működtethető lenne piaci elvek szerint (A. Smith és a „láthatatlan
kéz”). Bizonyos negatív hatások (pl. társadalmi igazságtalanság, rasszizmus, korrupció, egyéni
jellemhibák, bizalmatlanság stb.) azonban ezt meggátolják.

A piac ott képes hatékonyan belépni, ahol profitképes szolgáltatások működnek (pl. idősellátás,
koragyermekkori ellátások), de mi lesz a többi, nem jövedelmező szolgáltatással (pl. hajléktalanellátás,
pszichiátriai betegek ellátása). A kérdés felmerül a társadalombiztosítás terén is: mi lesz azokkal az
egyénekkel, akik nem képesek szolgáltatást vásárolni a magánbiztosítások piacán.

Megoldás erre az, hogy a profittal kecsegtető szolgáltatásokat vigye a piac, de a többi maradjon állami
kézben. Akkor miért ne maradjon inkább minden állami kézben?

Kvázi piacok megjelenése

A kvázi piac azt jelenti, hogy az állam finanszíroz, de a felhasználó vásárol szolgáltatást a piacról (pl.
utalvány rendszer), ez biztosítja a felhasználók döntési szabadságát. Felmerülhet a kérdés, hogy
érdemes a piaci struktúrákat fenntartani. A válasz igen, az érv, ami mellette szól a meritokrácia elve.

7|Oldal
 Kele Szilvia Irén

Az állam, ami nélkül nincs szociálpolitika

A modernkori szociálpolitikák, mind állam által irányított, szabályozott és állami újraelosztás révén
fenntartott szociálpolitikák.

Mit tud az állam, amit a piac nem?

• kötelező struktúrákat tart fenn (pl. társadalombiztosítás)
• méltányossági alapú döntéseket hoz
• nagy és átfogó rendszereket képes fenntartani
• a szolgáltatások mögé állampolgári garanciákat képes helyezni

Mit tud az állam, amit a család nem?

• érzelemmentes döntéseket hozni
• professzionális szolgáltatásokat üzemeltetni
• gyakorlatilag kifogyhatatlan erőforrással rendelkezik
• olyan kockázatokra is választ adhat, amire a család nem képes reagálni

Az állam kudarcai a szociálpolitika területén

• korrupció – hálapénz, idősotthoni férőhelyek vásárlása stb.
• a választás szabadságának csökkentése (Hayek) – korlátozott felhozatal, nincs alternatíva
• a bürokrácia felduzzasztása (Friedman)
• régi, elavult struktúrák fenntartása (Kornai) – intézményi és egyéni érdekek a fogyasztói
érdekek előtt
• patriarchális viszonyok létrehozása – bábáskodó jóléti állam
• a jóléti függőség fenntartása – minek dolgozzak, ha itt a segély?
• a piaci viszonyok torzítása – idősellátás, koragyermekkori ellátás

A szubszidiaritás elve
A szubszidiaritás elve szerint az állam csak akkor avatkozik be, ha a hagyományos struktúrák (család,
mikroközösségek) kudarcot vallottak a probléma kezelésében. Ez a beavatkozás lehet pénzbeli
támogatás, vagy valamilyen szolgáltatás. Fő üzenete az, hogy a problémákat helyben, keletkezésük
szerint kell megoldani. A család és a kisközösség a leginkább kompetens a problémák kezelésében és
ez a legolcsóbb módszer.

A legjobb megoldás a család és a kisközösségek megerősítése, hogy képesek legyenek a problémák

megoldására, a szükségletek kielégítésére. Lehetőségek erre a szociális munka csoportokkal és a
közösségi empowerment.

8|Oldal
 Kele Szilvia Irén

A negyedik szereplő: a civil szervezetek

A civil szervezetek egyre növekvő részesedés vesznek részt a szociálpolitika működésében. A

döntéshozói oldalon nem, finanszírozóként ritkán, szolgáltatóként és fenntartóként viszont gyakran
vesznek részt társadalompolitikai akciókban. A gyakorlatban azok a szolgáltatások landolnak a
civileknél, amelyektől az állam és a piaci szektor is szabadulni akar (pl. hajléktalan ellátás,
áldozatvédelem prostituáltak körében). A civilszervezetek képesek a nemzetközi szaktudást,
kapcsolatokat és pénzeket saját gyakorlatukban integrálni (pl. Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat).
A civilek egy speciális képviselője az egyház, aminek szociálpolitikai aktivitása Nyugat-Európában
stagnál, Kelet-Európában határozottan növekszik.

9|Oldal
 Kele Szilvia Irén

A szociálpolitikára ható alapvető értékek és ideológiák

Az értékek segítenek a különféle jelenségek megértésében, gondolkodásunk, cselekedeteink
iránytűiként szolgálnak. Az értékek alapján döntjük el, mit tartunk jónak vagy rossznak. Mögöttük
mindig érdekek húzódnak.

Az ideológiák tudatos politikai célok érdekében kollektíven megfogalmazott világnézetek. Erkölcsi,

gazdasági és szociális struktúrák összessége.

A szociálpolitika értékei
A szociálpolitikai kiemelt értékei a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás és a tolerancia és az
igazságosság.

A szabadság

Szabadság az egyén szabad választása saját sorsának formálásában. Egyenlő a kényszerek hiányával.
Korlátainak azt tekintjük, ha egy másik ember szabadságába ütközik.

Megkülönböztethetünk pozitív és negatív szabadságot (Isaiah Berlin):

• pozitív szabadság: valamire való jogom aktív érvényesítése (pl. szavazás)

• negatív szabadság: a szabadságjogom passzív védelme (pl. végigmenni éjjel a parkon, anélkül,
hogy leütnének)

Amartya Sen szerint a tényleges szabadság az aktív állampolgárság megélésének lehetőségét jelenti.

Marshall jogfejlődése
szociális jogok
1. politikai jogok gyakorlása 18. sz. (pl. politikai választások)
polgári jogok
2. polgári jogok gyakorlása 19. sz. (pl. magántulajdon birtoklása)
politikai jogok
3. szociális jogok 20. sz. (pl. társadalmi biztonsághoz való jog)

Az egyenlőség

Az egyenlőtlenségek természete (Rousseau) lehet fizikális-biológiai vagy morális-politikai.

• Fizikális, vagy biológiai: magasság, testi fogyatékosságok, értelmi képesség, stb. alapján
• Morális, vagy politikai: származás, vallás, politikai meggyőződés, nemi identitás, stb. alapján

10 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Az egyenlőségek formái
• fizikai életesélyek és társadalmi életesélyek
• az esélyek egyenlősége – társadalmi korlátok nélküli esélymegélés
• a feltételek egyenlősége (pl. amerikai egyetemi integrációs programok)
• kimenetek egyenlősége (pl. női kvóta a parlamentben)
• bánásmódok egyenlősége (pl. roma és nem roma az orvosi rendelőben)

A szolidaritás és a tolerancia

Szolidaritás valamilyen közös értékek és normák alapján kialakuló összetartozás, amely

fenntartásáért a közösségek áldozatot is vállalnak. Megnyilvánulása a filantrópia, a keresztényi
szeretet, az emberbarátság. Alapja a másik viszonzás nélküli elfogadása és segítése. A szolidaritást
folyamatosan korlátozza a modern piaci társadalom (verseny, meritokrácia, ekvivalencia stb.).

A tolerancia alapja a másik ember feltétel nélküli elfogadása. A másság megismerése és elfogadása a
megértésen keresztül történik.

Az igazságosság

Az igazságosság formája szerint lehet disztributív és korrektív:

• Disztributív igazságosság: a társadalmi javak igazságos elosztása, társadalmi együttműködés

hasznainak és költségeinek a megosztásával kapcsolatos
• Korrektív igazságosság: az emberek közötti viszonyok leképződése, a tranzakciókon belüli
igazságossággal foglalkozik, különösen a másoknak okozott károknak a jóvátételével
kapcsolatban

Utilitárius igazságosság – Friedrich A. Hayek

A társadalmi egyenlőtlenségek teljesen természetesek és elfogadhatók, ha ebbe az állam

beleavatkozik, az korlátozza a szabadságot – a rátermettebbek nem tudnak érvényesülni,
tehetségüket kibontakoztatni. A meritokrácia elve szerint mindenki társadalmi érdemei szerint
részesüljön a javakból.

John Rawls
Rawls szerint azonban minden társadalmi javat egyenlően kell elosztani. Az egyenlőtlen elosztás
megengedett, ha az a leggyengébbek érdekeit képviseli. A tisztségek, pozíciók mindenki számára
nyitottak legyenek.

11 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Ideológiák
A szociálpolitika érdekkörébe tartozó főbb ideológiák a liberalizmus, a konzervativizmus és a
szocializmus. Szociálpolitikától igencsak távoleső ideológiák például a fasizmus és a kommunizmus.

Liberalizmus
A liberalizmus alapgondolata a szabadság. Az idetartozó alapfogalmak a haszonelvűség (utilitarizmus),
az individualizmus és a meritokrácia.

A liberalizmus nem egységes ideológia, sokféle kihívás érte, a megváltozott társadalmi környezethez
alkalmazkodott (Modern liberalizmus - 19. sz. és Neoliberalizmus - II. világháború után, Politikai
liberalizmus: minimális állam és az új jobboldal).

Fontosabb személyek: John Locke, F.V. Hayek, M. Friedman

Konzervativizmus
A konzervativizmus központi értéke a család, az egyház és a magántulajdon védelme. Az
egyenlőtlenségeket bizonyos fokig elfogadja, a fennálló társadalmi struktúrák megőrzését támogatja.
A hagyományos nemi szerepek megőrzése értékként jelenik meg. Szociálpolitikájukban a
szubszidiaritás elve és az ekvivalencia elve érvényesül.

Politikai konzervativizmus

Tadicionális jobboldal család, egyház és a nemzetállami értékek védelme

Nokonzervativizmus piaci szabadság és az egyenlőtlenségek elfogadása

Fontosabb személyek: E. Burke, J. Scruton

Szocializmus
A szocializmus alapfogalmai az igazságosság, az egyenlőség, a szabadság, a marxizmus és a
szociáldemokrácia. A hagyományos munkásmozgalmakból alakult ki, a kékgalléros munkásság
érdekérvényesítő képességének kifejeződése. Oka az elnyomó, igazságtalan struktúrák elleni fellépés.
Mai formája a szociáldemokrácia.

Fontosabb személyek: Karl Marx (szocializmus), Anthony Giddens és G. Esping-Andersen

(szociáldemokrácia)

12 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Fasizmus
Erős populáris szociális politikák jellemzi: hatékony munkás érdekképviselet, ifjúsági, anya és
gyermekvédelmi programok, lakhatási kezdeményezések. Akkor mégis miért nem szociálpolitika? Mert
egy inhumánus politikai struktúra része, amely nem képviseli a polgári, politikai és szociális jogokat.

Kommunizmus
Nagy és ingyenes ellátásokat hirdet mindenkinek: egészségügy, oktatás, vállalati bölcsődék és
óvodák, szabadidős programok stb. Miért nem szociálpolitika? Mert a szolgáltatások nem állampolgári
jogon, hanem az állam ajándékaként járnak a kiváltságos csoportoknak.

LIBERÁLIS KONZERVATÍV SZOCIÁLDEMOKRATA

JUTTATÁSI ELV rászorultság osztály és státusz alanyi

segélyezés + TB + állampolgári
SZERVEZÉSI ELV TB
magánbiztosítás garanciák

Központi és helyi állam + Korporatív alapú

IGAZGATÁS Állami
piac önkormányzat

PIAC SZEREPE A JÓLÉTI

Jelentős Korlátozott Csekély
SZEKTORBAN

MAGÁNBIZTOSÍTÁS
Jelentős Korlátozott Csekély
SZEREPE

RÁSZORULTSÁG ELVŰ
Jelentős Korlátozott Csekély
JUTTATÁSOK SZEREPE

SZOLGÁLTATÁSOK
ARÁNYA A JÓLÉTI Korlátozott Korlátozott Jelentős
RENDSZERBEN

TELJES
FOGLALKOZTATÁS Csekély Korlátozott Jelentős
POLITIKA SZEREPE

REDISZTRIBÚCIÓ
Alacsony Közepes Jelentős
MÉRTÉKE

JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK
Piackorrigáló Státuszkonzerváló Egyenlősítő
SZEREPE

Társadalom
TÁRSADALMI JELLEG Család és egyház szerepe Középosztály
kettészakadása

SZEGÉNYSÉG MÉRTÉKE Magas Mérsékelt Alacsony

Svédország, Norvégia,
PÉLDA USA, Új-Zéland, UK Ausztria, Németország
Dánia

13 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A szociálpolitika legfontosabb technikái és alapelvei

Abszolút és relatív biztonság

Az abszolút biztonság egy társadalmi szint, amely alá senki sem süllyedhet (pl. lakhatás, egészségügy,
anyagiak, munka), ez nem egyenlő a létminimummal.

A relatív biztonság bizonyos társadalmi kockázatok esetén nyújtott védelem az ellen, hogy az
életszínvonal túl nagyot essen (pl. baleset, betegség, gyermekszületés) másokhoz, vagy egy korábbi
életszakaszhoz képest.

Prevenció és korrekció
A prevenció egy rossz, vagy nem kívánatos társadalmi jelenség, vagy folyamat megakadályozására
irányuló tevékenység (pl. korai iskolaelhagyás, szegénység, munkanélküliség). Humánusabb és hosszú
távon olcsóbb, mint a korrekció.

A korrekció a kialakult ártalmak csökkentése, a problémák mérséklése (pl. segélyezés, második-esély

programok).

Szegregáció és integráció
A szegregáció egy közösség vélt vagy valós tulajdonságai alapján való elkülönülése (spontán
szegregáció), vagy elkülönítése (intézményes szegregáció). Egy formája a pozitív, vagy védett
szegregáció (pl. roma tanulók Ghandi gimnáziuma).

Az integráció a társadalomba való aktív befogadást jelenti. Megkülönböztetendő az asszimilációtól.

Az integráció a társadalmi participációban teljesedik ki (pl. politikai aktivitás).

A támogatások odaítélése
Normatív szabályozás szerint a támogatások objektív kritériumai jogszabályban rögzítettek (pl. a
nyugdíjminimum 90%-a alatt élők kaphatnak segélyt).

A diszkrecionális szabályozásnál a támogatás odaítélése a szociális ügyintéző hatásköre, így erősen

szubjektív folyamat.

Univerzalitás és szelektivitás
Univerzális ellátás azt jelenti, hogy mindenkire kiterjed, mindenki kap belőle, aki egy adott társadalmi
csoporthoz tartozik (pl. minden gyerekes család kap családi pótlékot).

Szelektív ellátások esetén valamilyen (elsősorban jövedelmi) szempont alapján határozzuk meg a
jogosultak körét (pl. means-teszttel: vagyon és jövedelemteszt).

14 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Explicit szelekció a döntéshozó nyíltan kinyilvánítja (pl. önkormányzati rendeletben)

Implicit szelekció nem tetten érhető vagy nem szándékos szelekció (pl. nem segélyezi az önkormányzat
azokat, akik nem tartják rendben a kertjüket)

Diszkrimináció valamilyen vélt vagy valós, külső, vagy belső tulajdonság alapján való megkülönböztetés
(létezhet pozitív formája is)

Hatásosság és hatékonyság
A hatásosság azt fejezi ki, hogy egy ellátás, program, szolgáltatás a célcsoport mekkora részét képes
elérni. Elsőfajú hibának számít, ha nem minden rászoruló kap ellátást, másodfajú hiba, ha azok is
részesülnek az ellátásból, akik arra nem szorulnak rá

A hatékonyság az egységnyi beruházással (energia, pénz, munkaerő) elérhető legnagyobb nyereség

(változás).

A szubszidiaritás elve
A jóléti támogatások (ápolás, gondozás, pénzbeli támogatás, nevelés, egészségvédelem stb.)
alapegysége a család, az állam csak akkor avatkozik be, ha a hagyományos támogatórendszerek
(család, közösség) kudarcot vallanak.

Alapelve szerint a problémákat a keletkezés helyén kell megoldani, mert a család és a helyi közösségek
ismerik fel leginkább és kezelik leghatékonyabban a szükségleteket.

Kevésbé választhatóság elve

Lényege, hogy a legrosszabb munkát is legyen érdemesebb elfogadni, mint segélyből élni. Célja az,
hogy vonzóvá tegye a munkavállalást és kevésbé vonzóvá a segélyeket. Alapelve szerint munkával
mindig több pénzt lehessen keresni, mint jóléti ellátásokkal.

Indexálás
Az indexálás a támogatások értékének megőrzése (pl. nyugdíj védelme az inflációtól). Célja a
vásárlóérték megőrzése változó árszínvonalak mellett.

15 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A szociálpolitika gazdasági dimenziója

Szociális kiadások mértéke az OECD országokban a GDP százalékában (2014)

A jóléti redisztribúció jelentése és formái

A jóléti redisztribúció a gazdasági és társadalmi szereplők által megtermelt javak állam által
irányított újraelosztása. A jóléti allokáció a társadalmi javak államháztartáson belüli elosztása az
államigazgatás egyes ágazatai között.

A jóléti redisztribúció formái (Lindbeck)

• életciklus biztosítás jellegű elosztás – jövedelem kisimítás
• vertikális redisztribúció – egyenlőtlenségek csökkentése
• horizontális redisztribúció – osztályok és érdekcsoportok között

TRANSZFERJÖVEDELEM
A jövedelem az individuum vagy a család bevétele. A transzferjövedelem átengedett vagy átadott,
másodlagos, újraelosztás során keletkezett jövedelem.

Az állam bevételei és jóléti kiadásai

Az állam legfontosabb jóléti kiadásai

• időskori és ápolási-gondozási jellegű kiadások (nyugdíjak, idősgondozás stb.)
• lakás- és lakhatási célú kiadások (lakásépítési támogatás, rezsitámogatás stb.)
• család- és gyermekvédelmi célú kiadások (anyasági támogatások, családsegítés,
gyermekotthonok stb.)
• fogyatékkal élők támogatására nyújtott kiadások (akadálymentesítés, közlekedési
támogatások stb.)
• hadirokkantak, özvegyek és árvák megsegítésének kiadásai (mára eltűnőben)

16 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A jóléti redisztribúció forrásai, azaz állam bevételei

• adók és járulékok (SZJA, társasági adó, egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékok stb.)
• illetékek és bírságok (vagyonszerzési illeték, egyéb eljárási költségek és bírságok stb.)
• egyéb bevételek (vám stb.) és befizetések

Az adórendszer működése

Az adórendszer 4 fő célja

• bevételek generálása – az államkassza bevételeinek gyarapítása

• jövedelmek újraelosztása – magas jövedelműektől az alacsonyabb jövedelműek felé, lásd
különböző adókulcsok és jövedelemarányos adózás
• árak alakítása (pl. üzemanyagok adója)
• közösségi kontroll gyakorlása (pl. „chips” adó)

Milyen a jó adórendszer?

• gazdaságilag hatékony – mert bevételt termel

• társadalmilag igazságos – mert a gazdagabbaktól többet von el
• politikailag felelős – csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges
• rugalmas és egyszerű – felhasználóbarát és támogató

A piaci kudarcok és az állami beavatkozások

Piaci kudarcok

• aszimmetrikus információáramlás (pl. a biztosítások piacán)

• közjavak problémái (pl. piacosított közjavak minőségbiztosítása)
• monopóliumok létrejötte
• külső externáliák (pl. demográfiai hatások)
• káros szelekció (megfizethetőség és hozzáférhetőség problémái)

Az állami beavatkozás formái

• szabályozás: ár, mennyiség, minőség

• finanszírozás: adók és dotációk, társadalmi juttatások
• szolgáltatás és termelés: kontroll a kínálati oldal felett, állami tulajdon

17 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Az állami jóléti ellátások típusai

Jóléti szolgáltatások
• szociális szolgáltatások
• időseknek fenntartott szolgáltatások (pl. idősek otthona, házi segítségnyújtás)
• gyermekeknek és családoknak fenntartott szolgáltatások (pl. családsegítés és
gyermekjóléti ellátás, családok átmeneti otthona, bölcsődék)
• fogyatékkal élőknek, hajléktalanoknak, pszichiátriai és szenvedélybetegeknek
fenntartott szolgáltatások (pl. hajléktalanszállók, fogyatékosok lakóotthonai,
pszichiátriai betegek rehabilitációs otthonai)
• egészségügyi szolgáltatások (pl. kórházak, háziorvosi rendelők)
• oktatási szolgáltatások (pl. iskolák, óvodák)

Pénzbeli ellátások
• természetbeni juttatások (pl. köztemetés, tűzifa támogatás, adósságkezelés)
• segélyek (pl. foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj)
• társadalombiztosítási juttatások (pl. nyugdíj, táppénz, rokkantsági nyugdíj, árvaellátás)
• univerzális juttatások (pl. családi pótlék, anyasági támogatás, gyes)
• adókedvezmények (pl. családi adókedvezmény)

A JÓLÉTI ÁLLAM, MINT MALACPERSELY – NICHOLAS BARR

A fogyasztás fiatalabb korban nagyobb, de ekkor még a jövedelem kisebb. Idősebb korban pont
fordítva. Az időskori biztonságról életszakasz jellegű transzferekkel, az oktatási költségekről megfelelő
piaci hitelekkel lehet gondoskodni. A jóléti állam egyik fő funkciója az életciklus mentén adódó
kockázatok kisimítása és a kockázatokkal szembeni védelem (biztosítás) megteremtése.

Ezen Barr azt érti, hogy a jóléti állam nemcsak a társadalom különböző rétegei között osztja újra a
jövedelem egy részét, és ezzel kiegyenlítő szerepet játszik, hanem minden egyes állampolgár
életciklusán belül is újraelosztó szerepet gyakorol. Ez azt jelenti, hogy bizonyos jóléti intézmények
finanszírozásához az állam ugyanattól a személytől veszi el az összeget, akinek azután visszajuttatja
azt. Például a biztosított nyugdíj esetében az állam az életciklus középső szakaszában elvesz, hogy a
későbbi szakaszában visszaadja azt. Az ingyenes iskola esetén az életciklus középső szakaszában elvesz,
de - családon belül számítva - korábbi szakaszára vonatkozóan visszaad. Ezt a funkciót úgy tekinthetjük,
mintha az illető állampolgár maga tenné be a pénzét a malacperselybe, hogy azután kivehesse, amikor
szükséges.

18 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A társadalombiztosítási rendszer

Előzmények és alapok

Bismarck társadalombiztosítási rendszere (1883)

1874-ben a gazdasági válság miatt Poroszország megroppant, erősödő kommunista és szocialista

mozgalmak ütötték fel fejüket. Otto von Bismarck német kancellár a munkások elégedetlenségének
kivédésére teremtette meg a TB rendszerét – „szociális olajcsepp”.

A társadalombiztosítási rendszer főbb alkotóelemei törvényekben jelentek meg:

• 1883. betegségi biztosítási törvény

• 1884. az üzemi baleseti biztosításról szóló törvény
• 1889. öregségi és rokkantsági biztosítási törvény
• a fenti három törvényt 1911-ben egyesítették és hatályukat a munkásokon kívül kiterjesztették
az alkalmazottakra is
• 1927. munkanélküliség elleni biztosítás

Jogosultság akkor jelenik meg ha öregség, rokkantság, betegség stb. miatt a munkaképesség
megszűnik. Kötelező járulékfizetés, erős ekvivalencia elv jellemzi, ez utóbbi szerin a biztosítási díj és a
biztosításból kapott jövedelem egyenlő.

Hátránya volt, hogy csak az ipari munkásság és a közhivatalnokok egy része volt biztosított, a
mezőgazdasági népesség tömegei nem.

Beveridge Terv (1942)

A Beveridge-tervet 1942-ben dolgozták ki, lord William Beveridge vezetésével. A terv javaslatai szerint
bővíteni kell a kedvezményezettek körét: a cél az, hogy védelmet kapjon az egész munkaképes
népesség. A terv komplex megoldásban gondolkodik (egészségügy, szociális, gyermekvédelem).

Alapelve a szociális biztonság kiterjesztése mindenkire Nagy-Britanniában. Felismeri, hogy a nyomor

a társadalmi jólét egyik ellensége, a nyomor egyik oka az, hogy a családfő jövedelme nincs arányban a
család méretével, ezért a bérképzést újra kell értelmezni. A szociális biztosítást be kell vezetni, mert
csak ezzel lehet bizonyos kockázatokat kezelni, ez legyen kötelező és mindenkire terjedjen ki,
fizessenek járulékot a munkáltatók a munkavállalók is, és az állam tartsa fenn a rendszert. A biztosítási
járadéknak egy létminimumot kell biztosítani. Aki ennél többet akar, az önkéntes biztosítással elérheti.

19 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Első körben mindenkinek biztosítani kell egy minimumot, majd rávenni az embereket, hogy erre
építkezve többet akarjanak.

Finanszírozás vetületét vizsgálva a program 3 forrása az állampolgárok, az állam és a munkáltatók.

A biztosítás területei (bizonyos járulékfizetési idő után):

• munkanélküliség
• öregség
• betegség, baleset
• válás, özvegység (férj fizeti)

Szükségletek alapján 8 osztályt különít el, a célcsoportok a következők:

• munkavállalók
• más keresők (iparosok, munkáltatók stb.)
• háziasszonyok
• munkaképes korú nem dolgozók
• munkaképes kor alatti személyek (gyerekek)
• munkaképes kor feletti személyek (idősek)

Főbb támogatások:

• munkanélküliség és munkaképtelenség esetén

• öregségi támogatás
• özvegyellátás

A TB rendszer jellemzői
A Társadalombiztosítási rendszer mindenki számára kötelező kockázatközösség. Társadalmi
teherbíró-képességének tükrében történnek a befizetések. Olyan kockázatokat kezel, amelyeket a
magánbiztosítások nem képesek (járványügy, terhességi ellátások, szegényeknek szóló ellátások, nincs
káros szelekció stb.). Megjelenik a méltányossági érvelés a hatékonysági szempontok mellett. Költség
és- mérethatékony rendszer.

20 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A magyar társadalombiztosítási rendszer

A magyar társadalombiztosítási rendszer főbb állomásai

• 1869-72: Általános Betegsegélyező és Rokkantpénztár

• 1876: Cselédtörvény, ami fokozza a (mezőgazdasági) cselédek kiszolgáltatottságát és kötelmét
• 1891: első magyar TB, csak az iparban (a mezőgazdasági munkások kimaradtak, csak a lakosság
3%-a volt biztosított), nem fedte le az üzemi baleseteket, csak a sima betegségeket
• 1927: törvény a kötelező baleset és betegségbiztosításról
• 1928: törvény a nyugdíjbiztosításról, váromány-fedezeti rendszerben
• 1938: gyermeknevelési pótlék bevezetése az ipari munkásoknak
• 1997 évi LXXX. törvény a társadalombiztosításról

A hazai társadalombiztosítási rendszer szerkezete

A magyar társadalombiztosítási rendszer két fő ága az egészségbiztosítási ellátások és a

nyugdíjbiztosítási ellátások. Két alappillére az Egészségbiztosítási alap és a Nyugdíjbiztosítási alap.

Egészségbiztosítási ellátások
• egészségügyi szolgáltatások (alap és szakellátás igénybevétele)
• pénzbeli egészségügyi ellátások (gyermekgondozási díj, táppénz)
• baleseti ellátások (baleseti táppénz és járadék)
• megváltozott munkaképességűek ellátásai (rokkantsági és rehabilitációs ellátás)

Nyugdíjbiztosítási ellátások
• saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj)
• hozzátartozói nyugellátás (özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás)

Egészségbiztosítási alap
Az egészségbiztosítási alap évente kb. 1800 Mrd forinttal gazdálkodik. Intézménye az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Magyarország a GDP 5%-át költi egészségügyre, az EU 28 átlaga 7%
körüli.

Bevételek: gyógyszergyártók befizetései, munkáltatók és munkaadók egészségügyi hozzájárulásai

(munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék: 8,5%, munkáltató által fizetett szociális
hozzájárulási adó: adóalap 27%-a), népegészségügyi termékadó stb.

Kiadások: táppénz, GYED, egészségmegőrzés, aktív kórházi betegellátás, gyógyszer és gyógyászati

segédeszköz ártámogatások

21 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Nyugdíjbiztosítási alap
A nyugdíjbiztosítási alap kiadása megközelíti az éves 2500 Mrd forintot. A kassza folyamatosan
deficites, állami szubvencióra szorul.

Bevételek: munkavállalók és munkaadók befizetései (munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék: 10%),

költségvetési hozzájárulások stb.

Kiadások: a kiadások 80%-a öregségi nyugdíjakra megy el, a többi egyéb nyugellátásokra

A hazai nyugdíjbiztosítási rendszer jellemzői

A magyar nyugdíjrendszer kirovó-felosztó rendszer. Ez azt jelenti, hogy az aktív keresők járulékfizetései
biztosítják a jelenlegi nyugdíjasok járadékkifizetéseit. A rendszer állami fenntartású – az önkéntes-
kiegészítő biztosítások szerepe csekély. A rendszer addig működik fenntarthatóan, amíg megfelelő
számú befizető tart el kisszámú nyugdíjast.

A hazai rendszer fenntarthatósági problémái:

• demográfiai korlátok – a lakosság elöregedése

• alacsony foglalkoztatás dilemmái

22 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A segélyezési rendszerek működése

Szociálpolitika és szegénypolitika (Ferge 1986)

SZEGÉNYPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA

pillanatnyi szükségletek kielégítése folyamatos társadalmi védelem garantálása

minimális létfenntartást szolgáló segélyek és a társadalomban elfogadott életszínvonal

szolgáltatások megteremtése

érdemes szegények, „jó szegények” támogatása a

támogatások érdemektől, magaviselettől függetlenül
segélyek viselkedési feltételekhez kötöttek

állam kizárólagossága, büntetés civil- és magánszereplők bevonása

A szegénység és a depriváció

Szegénység
• abszolút szegénység: a biológiai létfenntartás veszélye (objektív szegénység)
• relatív szegénység: másokhoz képest észlelt szegénység (szubjektív szegénység)
• tartós szegénység: a szegénység tartós élethelyzeti probléma
• átmeneti szegénység: a szegénység átmenti élethelyzeti tényező (kevésbé veszélyes)

Depriváció
• depriváció jelentése valamitől való megfosztottság
• formái: anyagi, egészségi, lakhatási, oktatási, foglalkozási, kapcsolati stb.
• a deprivációk ciklikussága: a szegénység generációkon keresztüli átöröklődése
• a depriváció relációja (Amartya Sen): az egyes deprivációs faktorok összekapcsolódnak,
egymást erősítik
• objektív-relatív depriváció (Townsend): az egyén nem képes a társadalomban elfogadott
szinten élni, mert táplálkozása, öltözködése, anyagi lehetőségei, lakhatása stb. elmarad a
társadalomban elfogadott színvonaltól.

A szegénységhez kapcsolódó fogalmak

A szegregáció bizonyos, jól meghatározható társadalmi csoportok (pl. cigányok, szegények) szándékos
kirekesztése a többségi társadalom folyamataiból (pl. oktatás, lakhatás, egészségügy).

A marginalizáció a társadalom peremére kerülést jelenti. Általában térbeli elkülönülést jelent, de

létezhetnek egyéb dimenziói is (pl. iskolázottsági, lakhatási, anyagi stb.) centrum és periféria
különbségei.

23 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A szociális kizáródás a többségi társadalomtól való fizikális, vagy más formájú elkülönülés (pl.
gettósodás, politikai részvétel hiánya), ellentéte a társadalmi integráció – participáció.

A szegénység mérőszámai

Ki számít szegénynek?

• szegény: az egy főre eső medián jövedelem 60%-ánál kevesebből élők (eurostat/oecd/ksh).
• mélyszegény: az egy főre eső medián jövedelem 40%-ánál kevesebből élők.

A szegénység mérőszámai

• létminimum: a társadalmilag elfogadható élethez szükséges fogyasztói csomag

• szegénységi küszöb: ami alatt valakit szegénynek tekintünk
• szegénységi ráta: a szegények társadalmon belüli aránya
• a szegénységi rés / intenzitás: a szegények átlagos távolsága a szegénységi küszöbtől
• GINI együttható: 0 és 1 közötti komplex index – minél alacsonyabb, annál egyenlőbb a
társadalom

A szegénység folyamatai a mai Magyarországon

Adatok Magyarországon
• Szegénységi ráta: 14,9% (KHS 2014)
• GINI index: 0,28 (KSH 2014)
• Szegénységi küszöb: medián jövedelem 60%-a alatt élők (2014-ben éves 840 e Ft)
• Létminimum 87 e Ft/hó: közel 4 millió ember alatta – (2015-től nem mérik)

24 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Folyamatok Magyarországon
• növekvő alsó és felső osztály, szűkülő középosztály – latin-amerikanizálódás (Hankiss 1986)
• a szegények körében egyre több a tartós szegény és a mélyszegény (szegénység intenzitása)
• szegénység ördögi köre – 2-3 generáció szegénységben, munka nélkül
• a gyermekszegénység (18 éven aluliak szegénysége) 23% és folyamatosan emelkedik
• a szegénység térbeli eloszlása: városokban kevésbé, falvakban intenzívebb
• regionális megoszlás: Észak-Mo. és Dél-Dunántúl magas, Ny-Mo. és Bp alacsonyabb szeg. ráta
• veszélyeztetett csoportok, szegénységi kockázatok: cigányság, többgyermekes családok,
gyermeküket egyedül nevelők, egyedülálló nyugdíjasok, hátrányos helyzetű települések lakói,
tartós munkanélküli háztartásfővel rendelkező háztartások, gyermekek, fogyatékkal élők

Mit tehet az állam? Beavatkozási lehetőségek a szegénység kezelésében

• pénzbeli szociális -és családtámogatások (segélyek, családi pótlék stb.)
• szociális szolgáltatások (családsegítés, étkeztetés stb.)
• társadalmi beruházás alapú támogatások (pl. volt óvodáztatási támogatás)
• koragyermekkori ellátások (pl. bölcsőde), a hátrányok korai kezelése
• társadalmi programok (integráció, érzékenyítés stb.)
• aktív munkaerőpiaci eszközök (pl. közmunka programok, tanácsadás, képzés)
• szociális munka és szociálpedagógiai munka – egyének, csoportok, közösségek

A segélyezési rendszerek jellege

A segélyek formái
• demograntok: a támogatás feltétele valamilyen csoporthoz tartozás (pl. gyermekes családok,
fogyatékkal élők) – pl. családi pótlék, vakok járadéka
• jövedelemkiegészítő segélyek: a jövedelmet egészíti ki egy bizonyos szintig (pl. ápolási díj)
• jövedelempótló segélyek: jövedelem helyett nyújtják (pl. időskorúak járadéka – ha nincs más
jövedelem)

A folyósítás ideje szerint

• átmeneti jellegű segélyek: átmeneti élethelyzeti nehézségek (pl. települési támogatás)
• rendszeres segélyek: tartós, akár több éves támogatások (pl. aktív korúak ellátása)

A folyósítás formája szerint

• pénzbeli segélyek (pl. foglalkoztatást helyettesítő támogatás)
• természetbeli támogatások (pl. köztemetés, közgyógyellátás)

25 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Szegény háztartások aránya Szegény háztartások aránya

(HT-létszám éves mediánjövedelem 60%) (OECD1 FOE éves mediánjövedelem 60%)

Átlagosan Átlagosan

Házaspár két gyermekkel Házaspár két gyermekkel

Egy szülő gyermekkel Egy szülő gyermekkel

0% 20% 40% 60% 80% 0% 20% 40% 60% 80%

TÁRSADALMI JÖVEDELMEKKEL EGYÜTT TÁRSADALMI JÖVEDELMEKKEL EGYÜTT

TÁRSADALMI JÖVEDELMEK NÉLKÜL TÁRSADALMI JÖVEDELMEK NÉLKÜL

A egyes hazai társadalmi transzferek aránya a háztartás nettó

jövedelméből éves szinten

Átlagosan

Házaspár két gyermekkel

Egy szülő gyermekkel

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

Egyéb szociális jövedelem Nyugdíj, nyugdíj-kiegészítés Munkanélküli ellátások

Gyermekellátási juttatások Egyéb gyermekellátási juttatások Családi pótlék

Forrás: Kovács Szilvia, Pillók Péter – Az állami transzferek szerepe a széthulló családokban

26 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Családpolitika

A CSALÁD FUNKCIÓJA A CSALÁD KUDARCA AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS

A családtagok mentális Személyiség és identitászavarok, Nevelési tanácsadók, iskola-

védelme mentális problémák, stressz kezelés pszichológus és szociális munkás,
kudarcai, öngyilkosság, iskolai zaklatás mentálhigiénés tanácsadási formák,
esetén országos programok

Biológiai reprodukciós Szexuális zavarok, érzelmi és társadalmi Tanácsadás, lombikbébi-programok,

funkció gátak, biológiai problémák közvélemény formáló intézkedések,
egészségtudatosítás

Anyagi és lakhatási Eladósodottság, szegénység, Segélyezés és célzott

biztonság garantálása hajléktalanság, tömegek laknak családtámogatások, lakhatási
intézményekben, fiatalok programok (építés, bővítés,
lakásproblémái modernizáció), lakáscélú szociális
szolgáltatások

Ápolási és gondozási Idősek, gyermekek és betegek Szolgáltatások (pl. idősek otthonai,

funkciók megoldatlan ápolási és gondozási bölcsődék) és pénzbeli támogatások
igényei (pl. ápolási díj)

Integráció és kohézió Válás, különélés, csellengők, magány Családintegrációs programok

A családpolitika alapmodelljei (Szikra 2010)

Maternalizmus – anyaközpontú családpolitikák (Skocpol 1992)

Skocpol a Protecting Soldiers and mothers munkájában foglalkozik ezzel a kérdéssel. A férfiak harci
érdemeik a nők anyaszerepük révén válnak a szociálpolitika alanyaivá. A szociális munka a
hagyományos női szerepek leképződése: ápolás, gondozás, gondoskodás, segítés, lelki tanácsadás stb.

Familiailizmus – családközpontú családpolitikák (Leitner 2003)

• Implicit családiasság (implicit familism): az állam a családokra hárítja a szociális gondoskodás
terheit
• Explicit családiasság (explicit familism): az állam (kötelezően) átveszi a terheket,
családtalanítás (defamilializáció): az állam jóléti struktúrát épít ki, amely leveszi a családi
funkciók nagy részét (pl. nevelés, gondozás, szocializáció) a családokról
• Választható családiasság (optional familism): a nők szabad választása az állami és a családon
belüli (támogatott) gondozási formák között, az explicit és az implicit modellek keveréke

27 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Családpolitikai technikák

Szülői szabadság

Pozitív hatást gyakorol a nők munkavállalására, de a túl hosszú és a túl rövid időszak káros lehet
(fordított U görbe). Jó hatással van az anya-gyermek kötődésre, de az anyák otthoni szerepeit károsan
rögzítheti, ez a munkába való visszatérés után sem változik. Nagyon fontos, hogy milyen munkaerőpiaci
és szociálpolitikai programokkal van körülvéve. Léteznek apáknak szóló „vedd ki vagy elveszted”
támogatások (pl. Svédország).

Magyarországi helyzet: 3 éves GYES és 2 éves GYED. A probléma az, hogy az anyák első gyermeküket
követően kiilleszkednek a munkaerőpiacról. Európai összehasonlításban nagyon hosszú távollétet
jelent a munkából.

Családbarát vállalati gyakorlatok

A munkahelyi környezet alkalmassá tétele arra, hogy a nők szülési szabadságról visszatérhessenek
korábbi munkahelyeikre és azokat a gyermeknevelés és gondozás mellett tartósan megtarthassák.
Jelenleg erősen folyik a családbarát politikák támogatása a munkahelyeken (pl. szoptató szoba,
részmunka és távmunka biztosítása). Irányai:

• célzott vállalati támogatások (pl. egykori start extra program)

• társadalmi kampányok (pl. családbarát munkahely díj)
• jogszabályi kötelezések (pl. szülői táppénz)

Magyarországon a családbarát vállalati politikák nagyon kezdetlegesek, néhány külföldi nagyvállalat

mutat pozitív példát és kevés hazai KKV, az államigazgatás és a közintézmények terén siralmas a
helyzet.

Adókedvezmények

Célzott kormányzati politikák (pl. házasoknak, gyermekeseknek, nagycsaládoknak). Magyarországon

legismertebb a családi adókedvezmény.

Az adókedvezmények célja
• jövedelem újraelosztása a gyermektelenektől a gyermekesek felé
• különböző státuszú (anyagi helyzet, gyerekszám) családok közötti újraelosztás
• a munkavállalás ösztönzése
• versenyképesség és a társadalmi kohézió/szolidaritás együttes fokozása

28 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

Az adókedvezmények formái
• adómentesség (bizonyos adók egy részét, vagy egészét nem kell befizetni)
• adóalap kedvezmény (az adóköteles jövedelmet csökkenti)
• adó-visszatérítés (adózás után az adó egy részét a család visszakapja)
• adójóváírás (bizonyos jövedelemszint alatt élő családok adózás utáni jövedelmének felpótlása
az adott szintre)

Univerzális és szelektív családtámogatások

Célja a pénzbeli segítség nyújtása a gyermekes családok számára a gyermekekkel járó többletterhek
kompenzálása érdekében.

Formái lehetnek
• univerzális családtámogatások: mindenkinek jövedelemtől függetlenül (pl. családi pótlék)
• diszkrecionális segélyek: csak a szegényeknek, jövedelemtesztelt (pl. rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény)
• anyasági támogatások: a szülést követő egyösszegű kifizetések, a szükségletek kompenzálása

Alapelvek
• hatásosság és hatékonyság összhangja
• jövedelemátcsoportosítás a gyermektelenek és a gyermekesek között
• a család belső funkcióinak erősítése direkt finanszírozás révén
• az implicit családpolitika eszköze
• szociáldemokrata jóléti államokban inkább univerzális, a liberális országokban szelektív
ellátások, a konzervatív modellekben pedig vegyes ellátások

Koragyermekkor szolgáltatások

Célja a gyermekek szükségleteinek megfelelő gondozó, nevelő és szocializációs szolgáltatások

nyújtása. Az anyák számára lehetővé teszi a visszatérést a munkaerőpiacra.

Formái
• kisgyermekkori gondozást nyújtó szolgáltatások: pl. bölcsőde, családi napközi
• iskola előtti (pre-school) szolgáltatások: pl. óvoda
• otthonközeli ellátást biztosító szolgáltatások: pl. házi gyermekfelügyelet

Ezek az oktatás és a szociálpolitikák határintézményei, az explicit családpolitika részei, miszerint az

állam átvállalja a családi funkciók egy részé.t A posztszocialista országokban és a skandináv
országokban elterjedt forma. Fontos az intézmények megfizethetősége, hozzáférhetősége és

29 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

fenntarthatósága. Munkahelyeket is generál (főként a nők körében). Nagymértékben hozzájárulhat a

hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi integrációjához, de túl korai és aránytalan bevezetése
csökkentheti az anya-gyermek kötődést

Célzott intervenciós programok

Célja a társadalom véleményének formálása, valamint egyes szükségletcsoportok direkt, komplex

támogatása.

Formái
• Biztos kezdet (sure start) féle kezdeményezések: komplex lakhatási, oktatási, szociális és
mentálhigiénés programok hátrányos helyzetű családoknak
• kormányzati stratégiák és programok: pl. gyermekszegénység elleni nemzeti program
• társadalmi kampányok és érzékenyítő programok: pl. UNICEF kampányai

Átfogó kormányzati és nem kormányzati beavatkozások, a gyermekek komplex pszichoszociális

védelme érdekében, multidiszciplináris megközelítéssel.

Magyarországi példák: Biztos Kezdet házak, tanodák, GYEP, Minden Gyermek Lakjon Jól Program, stb.

30 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

A jóléti állam

Asa Briggs közgazdasági definíciója

a jóléti állam olyan állam, amelyben a szervezett kormányzati hatalom tudatosan kerül alkalmazásra,
annak érdekében, hogy a piaci erők játékát legalább 3 területen módosítsák:

• pénzt ad (segély, családi pótlék) – egyéneknek és családoknak minimális jövedelmet

garantálnak függetlenül munkájuk és tulajdonuk értékétől
• kockázatokat kezel (társadalombiztosítás) – gazdasági bizonytalanságból eredő társadalmi
kockázatokat kezelnek (betegség, munkanélküliség)
• szolgáltatásokat nyújt (bölcsőde, kórház, idősek otthona) – bizonyos szolgáltatások esetén a
lehető legmagasabb szintű ellátást garantálják minden állampolgár számára

H. Willenski szociológiai definíciója

A jóléti állam olyan állam, amely garantálja állampolgárai számára a lakhatás, oktatás, egészségügy,
jövedelem minimális mértékét és mindezt állampolgári jogon (nem az állam ajándékaként) teszi.

A jóléti állam modelljei

A Timus és az Esping-Andersen féle modell egyaránt hármas tagolást használ:

Titmus jóléti modelljei (Essays on the Welfare State 1958)

• Reziduális/maradékelvű jóléti állam (USA, Nagy-Britannia, Ausztrália) – hangsúly a piacon: a
piac és a család megtartó képességének kimerülése után avatkozik be. Alapja a szubszidiaritás.
• Ipari-teljesítmény elvű jóléti állam (Németország, Olaszország, Franciaország) – hangsúly az
ipari teljesítményen: a jóléti állam teljesítményét az ipar működése határozza meg. Jó években
több, rossz években kevesebb jut szociális kiadásokra.
• Institucionalista/intézmény-központú jóléti állam (Svédország, Norvégia, Dánia) – hangsúly a
szolgáltatásokon: nagy és univerzális ellátások mindenkinek.

Esping-Andersen jóléti modelljei (The Three Worlds of Welfare Capitalism 1990)

• Liberális jóléti állam (USA, Nagy-Britannia, Ausztrália): alappillére a piac és a piaci szükségletek
kielégítése, segélyezési rendszere feltételekhez kötött és diszkrecionális, a TB szerepe gyenge,
magánbiztosítások, szociális szolgáltatások alacsony színvonalúak és erősen szegregálnak,
nagy szerepe van a civil és egyházi szervezeteknek, alacsony adókulcsok, alacsony
dekommodifikációs hatás, az állam jóléti kiadásai

31 | O l d a l
 Kele Szilvia Irén

• Szociáldemokrata jóléti állam (Svédország, Norvégia, Dánia): alap pillére az állam, nagy és
ingyenes univerzális szolgáltatások, magas szintű gyermek elhelyezési, egészségügyi és
idősvédelmi ellátások, magas adókulcsok, magas szintű újraelosztás, magas
dekommodifikációs hatás
• Korporatív-etatista/konzervatív jóléti állam (Németország, Olaszország, Franciaország): alap
pillére a család, erős a TB szerepe, a segélyezési rendszer rászorultság-elvű és diszkrecionális,
erősen a férfi kenyérkereső modellre épült, közepes adóterhek és újraelosztás

A jóléti állam kritikái balról és jobbról

Baloldal (brit Munkáspárt)

A jóléti állam növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, korlátozza a szakszervezeteket, a rezsim eszköze
a szegények és a munkások féken tartására, de a hatalmi elit érdekeit képviseli.

Eszköz a kapitalizmus stabilizálásához, csökkenti a demokráciát, elnyomja a munkásokat. Elnyomó,

mert szegénykenyéren tart embereket az igazi problémák kezelése helyett. Pazarló, mert ugyan
újraeloszt, de a redisztribúció haszonélvezői a gazdagok (Sinfield).

Jobboldal és neokonzervatívok
A jóléti állam korlátozza a piac működését a túl magas újraelosztás miatt. Hayek szerint a jóléti állam
megfosztja az egyént a választási szabadságától. Rendszerein keresztül erősen korlátozza a szabad
választás lehetőségét, mert beleszól a piac működésébe, természetes árképzésbe. Az egyenlőtlenségek
nem igazságosak, vagy igazságtalanok, hanem társadalmi tények. Friedman szerint a jóléti állam drága,
megbénítja a piacot. A jóléti állam fenntartása egy szűk hivatali bürokrácia érdeke, akik ebből élnek. A
szegényeknek is rossz, mert szegénységben és függésben tartja őket (pl. jobb lenne a voucher rendszer
a segélyek helyett).

32 | O l d a l