—_—— Fenopts ts szemeLyista psZiCHOLOGIA ATANITASBATY 37 Haromt6l hat éves korig, T[eriembnyers & Wontedatal saemben. A suon, Kisetetezzen, tapest- esinglom” érzée Testi jellemz6k a Az dvodés gyermekek rendidvil oktfuak Maga a tevdkerosés 0, Avexetet A ve emakra. Ezkrt miné\ web iebetSséget Kel iztsitank we PSE ‘smalad- TAljenak. ugréljanak, valahova felmésszanak, termész=sen ‘megfeleld hatérok ks ~ rea eels teljeven szabadjéra enged) Dk Sket, hamarosan rajOvOrks HOEY ike ~ortés need hagyn amine eleven aprésigot bizonyelég ijesz8 dol, —_ 3 . Mivel az 5 energidval tevékenykednek, gyakran van suikségilk pi- és.a mordlis fejl6dés szakaszait motarmak set nam lomerk fet. Ear S8Y evra a 0 sktivitassal jaré tevekenységek utkn nyugalmasab Pe- Enre j6 médszer a hangad6k figyelmének lek&tése, ric i i fogidk Oket. pszichoszocidlis, a kognit kb6I az elméletekb6t sok fontos tiv ‘dolgot tudhatunk meg a gyermekekOl és a ‘ket, hogy = magas Hiédusok kévetkezzenck. etl tdrgyokat nehezen tudnak meghgyeln. Exért~ ba esak mod 29 ra=ne fi- gyeltessiink meg apré térgyakat. Nem véletlen, hogy az € korosztély szAméra Keészllt kbnyvek a szokésosndl nagyobb formérorniak—>—— FEsLOvEs és SzeEMELYséa FSZICHOLOGIA A TANtTASEAN 39 38 . . a —Bleg ex éiisatectien—, | ‘Sz Oraddsok Loponyectonfai még cléggt légyak Abb perste semi baj nem rerdolgonte: Meineke gyi ° ‘Sclrmzeik, he dink bron hclack De haegynas Rj li, oneal ce at 6 ee cet tual: ‘slesanl Gc, 6 a esoport eld elmagyardan bony e2mién vesatlyer . Oe hn sewrek, is = Méce ssriot a fetsorot ot viseluedési forma kil az est bécom passziv jelle- © Bi ebben a lorkon afk nagobh temetick, min imjok a fejlédésnek gpa. Stk lini om ane poi fis Yay mre E Oa da a, ener fromm neck ian eee fret ems egies mepAlap bety weigh clirteb tariznak Semi mepleps nines abba, hs a Gikat Oppel ey syenmek andr jezik eqyedtl, rect egyedSl akar jdsszani, vagy andr. pebboek tidak. Este diyen képességek vonatkordsdhan Livinas ehever ‘leak, vagy axis, mert még nem képes egyoRDOLOden igeayi6 jean rest ‘Sd-lefay Sssnebasoclidsokat Meive verseayedietacket, : venti. a ag mir ii od ei syermekek hamar efeleik. 7 i Crake lind ermelnd a ecag mir KaloladeA premetet 80t6 jbtte. 4: Cyahorak vit, de eek roid Lei tarsanch, és a gyem Panel 25, 5Reeinitis nem cdlea eter Jobb kezosck len becegtival ‘Ha példal a csoport minden tagja ugyenazzal 2 nébécy jét6ica) akar jétezani, Sep Seb ce smb nem sefemank abbGL he vale balkems Ens a i vita elkerleteten. Iyenkorjobb, ba hagyjui, badd rendezzBéc le egymats KBxee smekek oem eben, iy emian megsseyenitel ket nevelés hike eae 4 dolgokay, scsak akkor avatkomunk be, Ba a vita ke2d elfajlas. 5 Az Gvedisok sere a dramatis isiokax. A legiaBb dial howot trees Tarsas jellemzok PUM eB tit etemdrpe tbl snk, vagy tevésorotedl lent 2 Baek (bran eck. A biboris, sharcolés” escola vocaikocs javanica cae- 1. Scie minde@it ryermetnak ven exy voEy Mt alegobb bard joeherexek ben azonban veyikfontoléa hogy bir exyesek serint az yen psd jee oak rem hosed clerk tz Srodsob teas hapcsolettbcn neck kok nagymarien lveztk a gyermek fecilisegt, a naassk wetsége iki « SoE pernaraah wahbstgével rendserint akarnah & haded ee, Nesedlyeit bangsilyozza: az agressai6 agresscist s2t!, biare ceibie es erotics, persiaika dicliban a hasarlé nemietblvélaryjik de fk és linyoh becoty Jeoné tani ax egyéat mésok szenvedése int Sonat # Helated Adon exetben meptoneabet hogy egy yeaa eran a eee nem Lvda cstlakori a bbictben De ha aa luke ee 6 Mephendidik a nem sserep tudctosiviza. Az Svotiba lépS gyermekek tiszaiben SERGE Mezvan benne, csak éppea azt nem tad, hogyan fogjon booed seboe vannak a nemek kilonbbziségével, & a féchi és néi seerepeicol is ven neal fe seldink kel ere rfvezetat galnmuk. Naponta tapascraljak, hogy a sal6k mésként bicmak a fidkial é© nie. fata Mavoldal. Gyairaneléfordul, hogy a sallSk ~ nem taisiosan a ayer, % A Aitlesporch dheldban bis Usscimich nem kilindvebben ceretench,emlo Rayiualtvetisrs, flggS viselkedésre oeveik. Exir kalentsen ec Kell fepehs faa ett Doreen vlc Est a kro een eacjen al dol sentceg ti Mavok kémek sepitséget. Amcanyiben dgy lack, hogy velncen ‘faa ppemek a epyikcsoponot othagyjs, ogy mésihor cealaboce Seger van srilsegi,akkor segsink, de ba dgy ftjk meg. boty 2 liege 5 Ades pecty Ss teapot ladatot maguladl is meg tudjék oldani, inkibh bimassuk et Eee, * A AMetb gremekek caymds mellem jttseanak a nagyobbak epymésral. Mérei Cstjag 7 UI ck 806i szeeppel kapesolato tiesadalm! sereotipdacs ovens VBinét Agnes (1970) a trsaskapesoatok fejlSdésdhon eoncedh erbsijak, Kovetkezb viselkedési format iapiotsk meg. < ci fst esi lyen vannak, sadmakraazt jelenti, hogy egymndseal sar zelmi jellemzok kesOnsenutdooczdkegymlst, utinadskizben egy Beant Dermekek suabadon kinytvintjtk cx éretmeiter. Gyakoriak a dhe = mozognak, ez tata 6ss2¢ a csoportot etgae, MOBY 2 Ryermekek ebten a Kotban minden mefeolie wee i ridés: Egy ériekes, vonzh tegy Koc esopon Tl ang eine, mndenképpen Kvinatoerak tines py Unsere nak. Ez esak tar, mert a szemlélédésen kival més élmén; ben fel radi 6 -m nyttKeyes meqereni, nagyardzzok meg az okokat is. SuUksegesetén kore tozzuk a viseTkedéset. Mutassuk ki, ha a gyermek teljesttményé figyslerare méltnak tle. 1 Diesérjtk és sveressk a gyermeket ds az engedékeny nevelsi slusra vonatkoz6 fenti rmegtgyelisek nemesak az Gvoddsck képességine (eesadher mana Mes tb TEeeprtokat, hanem abhor is, hogy az Gvodaespotunktan myenIsKor inlakité- a sia torekedjiink, 3. A Répessége felaiést flog ax interakcith, az érdebldés, ségek bidtositdsa, a bivtatds, a hatérok megvondsa, a dicsre mots Es sznéuvistio unsta PSZICHOLOGIA A TANITASBAN. Ahat — kilenc év kézdttiek jellemz6i imény a exbicentéaékisegeel srembe acco semben, nagyobb betitipustalkalmaznak. Ha tudunke a két szemet mozgaté izmok koordinslt azonban a tOkéletes koordindcié ki nem alakul, a gyermekeknek Jehet, Ezen Ggy prébélnak segiteni, hogy az egyik szembket be- (ve nem haszndljék. A nem haszndit szem viszont.£1 ‘oldés a ayengébb szem toméztatésa, letakardsa lehet, ‘silyosa 4 sz6ba, Ezért ha tompalitisra ualéjeleket tapasztalunk, zon ‘seloknek, iS takaszas Gils a vel Ga santa Kank nile A wolémamesolisKepessy a Yorkie pst fale g 3 : e : = i ‘ i D E nuldk mozgésigényét, de biztons4gosak is (pl. sorverseay 6. A csontok és az inak még fejlédésben vannak. Emiatt a csontok kevésb Wak, az inak meghieddhainok KerUinunk kell tehat az olyan helyz Iyek a esontok és az inak teljesitOképességét szélséségesen probéra teszik. ‘Pérsas jellemzok 1. Eben a korban a gyermekek jobban megvdlogariak 2 bardtaikat. A bardti kir tagiai robbé-evésbé dllandéak, a kizéjk furakod6 .ellensés keznek kis vetni maguk kézil. A rokonszenvi kapcsolatokba a szociometria médszerével nyerhettink bepillantést. (A médszer lefrdsét a 15. fejezetben olvashatjuk.) 2. A gyermekek a scervecett,hiscsoportos jétékokat kedvelik, de til sokat foglal- ‘Fomnak a szabdlyokkal, iletve elsodorhatja Gket a csoport. Emléxeztetink 14, hogy ebben az életkorban a gyermekek a kényszererkblcs talajin dlinak, és nem Képesek felfogni, hogy miért ne leheme a szabélyokat az adott helyzethe igaz{- i. Ha csapatokra osztjuk az osztilyt, magunk is meglep6diink, mekkora vetél- kKedés indul meg K82btuk. A vetélkedés (és a zajszint) cstientése érdekében ccélszeri tobbszir is kiemelni el6ttok a verseny jdide jellegét, € a csoportok Ssszetételét gyakran véltoztatni. Még mindig gyakoriak a vttk. Bar ezek inkSbb sz6ban, semmint testi agresszi6- ban nyilvinulnak meg, leg a fiik id6nknt IdkddsBdésbe, bokszolisbe, birk6-La e 44 resLOpts ts szeméunsta ‘isha keveredhetnek: Az alkalmi csetepatékat természetesnck kell v . a I verntnk, de hha mindig ugyanaz a ke i egymdsnak, ki kell de " ig ugyand id akaszkodi sfteni az ellensé- Erzelmi jellemz6k 1. A kisdidkok dltaldban szeretnek tanulni. Az egyik legnagyscer it ‘motivicidjénak formélésa, Errél részi ragatzkodnak a szabélyothoz. hojlamosak egymdsra jomdséra juttarjak a pedagégusnak, ha valaki megs2eg! _ PSZICHOLOGIA A TANETASBAN ~ ‘Scanned wih CamScanner—_ FEJLODES £S SZEMELYISEG r kbveledtével mindenkinét lore gyértott stivitisnak nines szerepe. Célszerd ‘Tarsas jellemz6k A tdrsas jellemzdk tekintetében mint az el6zBre. Néhdny t FSZICHOLOGIA A TANITASBAN 4s scemben all6 csoportok sz6pétbajok. A helyzet el datok elvégzéstre ,.munkabizottség ‘ben All6 csoportokbsl vélo A csoportviseikedés tovibbi 1d mek Lopr s4got a bolib6l. Sok esetben a torvéayellenes cselekede! szertien abb6l sz4rmazik, hogy (gy akarjdk megbosszulni vedett koridtozisokat. Minthogy a céljukat tekintve ezek lekedetek, a kivetkezményekre val6 révildgftés dltaldban haszndlni szokott. A 6 és 12 év kozdtt a személykoet kapcsolatokra torténd fokordé odafigyelés kévetkeaitben a gyermekek egyre inkdbb tiratdba jénnek mdzok viselkedéstnek ckaival Fokozatosan megértik, hogy az emberek nem mindig azt mondjék, vagy gy cselekednek, ahogy azt a bels6 dikadljak, és hogy e; ‘szdméra. nyomaszt6 helyzetre igen si dalokorhoz (és a serdOldkor alatt48 resLonés fs szemtinsta Erzelmi jellemz6k. 1. Accsoporthor volé tartoeAs érzése nagyon fontos lehet a gyermekek sehméra, Az (oz imméron nem a felnéttek, hanem az egykord tarsak szolgéltat~ ‘Mindent megtesznek azért, hogy térsaik elismerését kivivjak, 5 wunkéban nem sikeril, akkor mAs eszktzbket ‘eresnek. Sok “a bancselekmények elkévetését is az motivilja, hogy tetteik okén 2 tub- Javitsdk. Mar esak ezért cerélményhez jussanak. med iat szzrat a gyermekek a hirtelen felgyorulé novekedéssl 6 a nem eer odnak mit kezdeni, Sssze vannak zavarodva, 6s képelenck stabé- yori a viselkedéstket. Kognitiv jellemzOk ‘Bar a lenyok dltalaban j Sneak ee Lopes soley mot, aad , seem taal ben vvéabl bd tantérgyat szetesen2 hogy szivesobber:tanul Iehet, ha példdul hosszas kutatésokat _ PSZICHOLOGIA A TANITASBAN, Kagan analiikus € atiust is left, Az analitius tanul6k Komplex inger exetében a részletekze irnyulnak, 2 Obs tanvl6k viszont az ingecre sészik a szAjén, ellentétben 8 fanul6 mfr rég Kimondta, amit gondolt= tan ogy ex mine keveseDbserforulon 1 eatathsok késSbb tiszetth,I mm resLopés ts szemetvista PSZICHOLOGIA A TANITASBAN nagy népszeriségnek drvendenek. Ezzel szemben a késbn érb fidk aldcendelinek écik maguiat, é kalénfélefigyelemfelhivé manBverekkel igyekeznek kompen- lai a test fejletlenséghket és az ebbél fakad6 szncidis hétrdnyukat. Ugyansk- fidk nagy népszerisége oda is vezethet, hogy az énképlk me revvé valk, ami viszont kés6bb az életben — més szitutciéiban — htrénytjelent a sedmuksa, - ‘A késén éréfidk sem pszicholégiai, sem szocidlis tépen nem tartanak lépést a kortrsaikkal. Ugyanez érvényes a korén é8 \éayokra is. A késin é8 lényok, nyoknak szémos olyan dologgal kell megkdzd nyoknak nem, felnétt korukban Onallébbak, &nérvén; tA késdn érd ldnyoknak, akiknel viszonyla- ‘80s nyugalomban telik, felnéttkorukban tObb problémdval kell szembenéznitk. Ha észrevesszik, hogy az osztdlyunkban a kés6i rekkel igyekeznek magukra felhivai a figyelmet, 2icidjukat javitani és ¢nbizalmukat nivelni, nnekik extra feladatokat, amelyek révén a hon hitottsikert és a kOzpontba kerblést elérhetik. Ha Gy lét- Juk, hogy a kordn ér6 lényok szinte Osszeroppannak a réjuk szakadt hirtelen ‘Scanned wih CamScanner52 ——_____________@ois és szemtinsta EILODES 5 SzeMtl PSZICHOLOGIA A TANITASBAN 53 ug véleménythet, nehogy Kil6gjon a sorb Hs at skal, rotkoazanak a sz6ban forgs vis kérdésen,jobban tssalk, ha viitozésok sly alot, szenteljdnk nekik nagyo Re a ee nea 2. Anemi érés gyatorlatilag minden linyndl és a idk nagy részénét bekis Lait intrakcigkat nemigen tudjuk az elletrofsink alt tani, de ara *sFony ba ere igeny mutatkozik, meghallgassuk 6ket Ha ésxe- vey egy tanul6 gondterheline tnx lthatéan nyomasaja vlan, jue ne, hogy nem akar-eerrbl velOnk beszéigetn. zg ‘gy jémak el, hogy az utols6 ket perce enet venni a zsebrtlkr’t, lehet frizurét igaaftani, kOrmdt reszelai stb, ‘Nem velUt 4, Bar ebben a korban a fiatalok éltaldban j6 egészséenck drvendenek, token tem 6 ‘Tolonk telhetben prdbsljuk meg ezt elfogadni, oe Se rondszeresen, & nem alszanak eieget. A rendszertlen téplkonds £9 % Térsas jellemz6k | tedési szabdlyotian a kortérs cxoport wélikirdmaagve ‘Az elsdsorban tiv jee vsvenyes stabalyokat maguk dolgozzék Ki. Mi Kognit mZOK ee eeelépéstjelent a felnbtté vélds wij, ezért bétoritanunke 1. A difkok ebben a korbon tenek dt a konkrét miele tései * ikor ~ felhivésunkra — nagy lelkesed x er mindeninleqyszre Kove be. Va Faywat dtntéseiben, vagy amikor ~ feihiasunkea 1) Sek rd, rg misok KEsObb. Az is elOfordu, Hoey = e 7 ele magukat az oszialybel viselkedésiszabélyok kimonkéléssba. Fi gonna ser 5 mete ma kapesdn megfiayek 8 [08 igazodlis ? ee pce SAG! A tobbiekhez valé is ds ig a tet6pontidhoz érkezik. A serd0l6k = ‘elvont fogalmakat konkrétke > A tabbnak lla, ha 6 ig Bock elkeek, mint mésok. MES sll ty Seow opens ‘véleményket is. m seesak hogy megegyerzen 8 CSOD : woe went ext az a helyzet, amikor az Gri besnéigets Sordn vids kérdés mecil fel 2, Adiitok ebben a horban tench ase sy pesneigtts Te a véleménybket kérjOk. lyenkor a mésképpen véleked® Kisebbség, inkébb A ok ogysneen wreak a aE ‘Scanned wih CamScanner¥ 54 FesLOpés Es szeméunista FSZICHOLOOIA A TANtrASBAN 55 sin a vselkedési szabilyok vagy atOrvények kerdlnek seb, valent 7 tenis kozdttiek jellemz6i tapjen megoslanak a vdumndayek Egy enldk + aabayoter eomet ey ‘Alenia Hremmyole é¢ taottiek jellerazsy en EM ‘A pszichoszoclils fel6a&s sakasea: Wicals @ szevepblzonjalanstggal sembea, : roar ora ‘A fgyelem a nem sarepeioe & a palyavlasaisa inj Kaloobtad ents azok is bevonhaték a beszélgetésbe, akik az egész itt nem memek 7 megnyilatkozni. A kiscsoportos eszmecsere hozziseglihed a Keayszererkéles iran morgs tnudta, hogy eebies! meghKseben rgsmaatink le 3, Thenkét és tizenhat év koz0rt a polirikai kérdésel rl vol gondolhodis setesebb inivé, abseraliebbd, ‘Testi jellemz6k 1. A legtobb dik tetileg éretté vdlik. A Vinyok Aitalaban elérik végleges magass4- sguket, mig egyes fidk még az éretségit kOvetden is ninek. A késin éré fii ne- hhezen viselik a lass6 nOvekedésOket. Még mindig fontos a kinézet, de mér nem ‘annyira, mint kordbban volt. A bormonilis valtozdsok kBvetkeztében erés6dik 2 emi vigy. 2. A szexuilis kapesolatok vonatkozdsaban sok serdillS bizonytalansdgot él ét. E2 abbél szdrmazik, hogy a szexuélis kapcsolatra testileg mar érettek, pszichol6gi- ailag 6s szocidlisan még nem. Régebben ehhez a szexualitssal kapcsolatos e:- kkblesi tilalmak is hozzdadédtak. Manapsig azonban mind kevesebb serdalének ‘van bintudata a szexvalis aktivitisa miatt. Bar elvileg sokan egyetértenek azzal tiv reagdlds4t6l, és hogy értana a j6 hirtiknek. ‘Scanned wih CamScannerFest6pés fs szeméinsta ‘Térsas jellemz6k cselekedeteit @ hortérsak befolyésoljak, addig a hossei 1, Mig a serdilok ait iban inkdbb a szal8k hatdsa érvéryesil. A vonatkors ku befolydsa rendkival Ha a serd0ld és 2 sszldk hatésa jobban Kialakfedsdban, vagy az e 2. A Idnyokat sokkal jobban fogtatkoztatjak a bardti kapesolatok, mint a fidkat. E2 ta Lanyok 4 bardtségban az érzelmi Kkézelséget, az intimitést kere- Sic, ami konfliktusokkal, f€liékenységgel js. Ezzel szeroben a fidk Kocdti ba- Hitsigot az érdeklodés €3 a képességek alakitjak, a KoebtOk gyakori verengts pedig ellene dolgozik a szoros kapesolatoknak. Erzelmi jellemz6k 1 felé érelmileg lehangoltabbak, mint a fk. josan a j6vét, azt gondolva, hogy élettk majd a ‘Ezért a szocializdciés hatdsok tehetdk feleléssé, svelik, a lanyokat 1. A lényok a gimndziumi & Kevésbé létjak maguk a Iényeg a2, hogy nbvel 2 Aserdildtor alattelifordulé éraelmi zavarok leggpator!t fajita a depresszié ‘A lanyok hajlamosabbak ri, dea find is et6fordul deprsszi6 flalénesje- gyei Rozé tartozik az Gnleértékelés, a gyakor sé ‘valamint az Sngyilkosségi — reocinbonanstison \ 57 tkead az éngyikosség, gondolaiéval fg a serdal6 az Ongythossigi 3. Ha a depresseié silyosbodik. az egyén jonatkoz6 Kuratésok. Sze <4) A masokkal, kolondsen a sailékkel val , A perl, ogy sek ner eg Ok Sekine a 8 segiteni. slyos gondolatok gytdmek Ha éserevessaik, hogy az oszilyban valskt silyoe 8°") ¥ és reg tte, hogy tudunk-e neki valamiben 8h eaés és szimpitia sokszor elegend® abho7, How * Serdlbt az GngyiTkossish sch €kst6l elise.r 58 FEJLODES DES ts SZEMELYISEG PSZICHOLOOIA A TANFTASBAN 5 Kognitiv jellemz6k A seriyisgyeomnyos 6imectse eon val gazsagib NABYO® SEE anélti megkzelliésIteak, és exeknek megfelel6en nagyon sokfele defile: 8 miisleatpvaldrindeg bbl ado, hogy az ember vsekedést enareg 6 COIS ‘Scanned wih CamScanner fiers eu hit otra, svt be _ Ee sondolkod- [Nota erzel a meghathrozdssal —legalibb is Alalfnosségbah ~ nagyon sok PHOeDe” veges eryeénene nny lnyeges erdésben bizonyesan mkgoslandnal # YOST a ee fjennben a lgieletbcbb sermelystgsiméleteket fopjuk reyeii \ Aszemélyiség felépitése i és miikddése Pszichodinamikai elméletek ‘Az ebbe a csoportba tartozé személyiségelméleteket azért nevezzik dihamikus elmé- Ae eee ccta suemelyseget a lel let diamikAjénak oldal6l kszelitk meg, 09 leche ribasook megoldasdban szzrepet ts, folyamatosan viltoab e8k & elles @rdk kdzdelmeként fogjék fel. ‘Sigmund Freud (1856-1939) Freud aki a szemelyisép nyentt a pszicholéziai konikusok mezoladstban ste vrmgadhaténak Sobek B20 hérom fonts terete july Raradw eames ‘nuiményozésahoz;. jség_stoukaicdjaca méletével, (2) a.delsd onfliktusok megold4sHi célzb yédekezs mechanizmusok ‘vermészetenek, fetsrissval, & Gakora evemmiskkori fejlédés szakaszainak elemztsével. A stemblyiste struktérdja nccakiéra” megleetSsen szelidkifejaés mindannak 2 letrséra, amit Freud az A a lek belsejében felfedezen. Ugy véle, minden emberben valahol milyen, _aaanlleaeaald