You are on page 1of 40

Gabonát közvetlenül feldolgozó

technológiák:
• Gabonatárolás technológia
• Malomipari technológia
– Malmi őrlés
(aestivum és durum búza, rozs, kukorica őrlése)

– Hántolás
(rizs, zab, árpa, köles, hajdina, stb.)

– Hidrotermikus feldolgozás
(pelyhesítés, extrudálás, előfőzés, stb.)

– Lisztkeverék előállítás
(komplettált, dúsított , revitaminált és
készliszt keverékek)

• Keveréktakarmány-gyártás technológia
Gabona feldolgozás

TÁROLÁS

MALOM
Keveréktakarmány-
Előkészítés Őrlés Lisztkeverés gyártás
A gabonatárolás technológiája
Cél:
a gabona minőségének megóvása a feldolgozásig

A gabona élő szervezet, betakarításkor nem teljesen érett, az utóérés


2-3 hétig is eltarthat. Ezalatt a gabona légzése intenzív. A légzés
közben víz és hő szabadul fel, mindkét tényező növekedése tovább
fokozza a légzés intenzitását.

A tárolhatóság feltételei három csoportba sorolhatók:


Fizikai feltételek
Makrobiológiai
Mikrobiológiai feltételek
• FIZIKAI FELTÉTELEK
– Nedvességtartalom max. 14,5%
– Hőmérséklet max.18°C
(rovarok szaporodásának határértéke)

Alacsony légzés intenzitás!


• MAKROBIOLÓGIAI FELTÉTELEK

– Idegen anyagoktól mentes termény


– Rovarkártevőktől mentes vagy fertőtlenített
termény
– Szennyeződés mentes anyagmozgató gépek
– A gabonatároló (siló vagy raktár) tiszta és
fertőtlenített legyen
– A tároló környezete se tartalmazzon olyan
anyagot, ami a termény felhasználhatóságát
gátolja (pl. idegen szag, stb.)
• MIKROBIOLÓGIAI FELTÉTELEK

– Alacsony relatív páratartalom:


70-72% alatt
– Tiszta gabonahalmaz (idegen anyagtól,
gyommagvaktól, portól, sérült
szemektől mentes termény)
– Egészséges maghéj
– Száraz, páralecsapódástól mentes
terményfelület
– Nedves gócoktól mentes halmaz
Gabona tárolhatóságának
feltételei
40 Csírázás
Hőmérséklet [°C]

30
Rovarok Penészesedés
szaporodása
20

10 tárolható-
ság zónája
0
5 10 15 20 25
Nedvességtartalom [%]
Gabonatárolás folyamata
Közúti szállítás

Mintavétel, mérlegelés

Minőségvizsgálat,
nedvességtartalom mérés Szárítás

Tárolóhely kiválasztás

Fogadógaratba öntés,
anyagmozgatás
Halmaztisztítás,
anyagmozgatás
Fertőtlenítés
Tárolás silóba
vagy raktárba Szellőztetés

Hőmérséklet ellenőrzés, Átforgatás


minőségvizsgálat

További tárolás,
felhasználás
MALOMIPARI TECHNOLÓGIA

Az őrlésre előkészítés
folyamata
Az őrlésre előkészítés műveletei

• Átvétel a tárolótól, mérlegelés, keverés


• Halmaztisztítás
Rostálás: Nagyság szerinti osztályozás
Légosztályozás: Lebegési sebesség különbség
alapján történő szétválasztás
Vaskiválasztás: Mágneses tulajdonság alapján
Kőkiválasztás: Vibrofluid állapotbeli különbség
alapján való szétválasztás
Triőrözés: Alakbeli különbség alapján
szétválasztás
Az őrlésre előkészítés műveletei
Felülettisztítás Intenzív koptatás 1.
Célja: a szem felületén, a hasi barázdában, a szakállon lévő
por és mikroorganizmus szennyeződések eltávolítása
Módszerek:
Régen: Ma:
Nedves + Száraz Intenzív száraz koptatás
felülettisztítás

Búzamosógép Súroló
Hámozó
Kefegép
Intenzív száraz koptatógép

Drótszövet
Ferde lapátok
köpeny

Koptatott búza
Átesett
hulladék
gyűjtőcsiga
Az őrlésre előkészítés műveletei
•Kondicionálás
Célja:
őrlésre alkalmas optimális nedvességtartalomra hozni a búzát.
Eredménye:
Fizikai változás: differenciált nedvesség eloszlás jön létre, a héj
szívósabbá válik, aminek következtében őrléskor nagyobb
darabokban marad, azaz kevésbé aprítódik fel, míg a
magbelső lazábbá, porhanyósabbá válik.
Biokémiai változás: javul a sikérképző fehérjék minősége

Kondicionálás = nedvesítés + pihentetés


Az őrlés előtti
optimális nedvességtartalom
értéke
• A frissen őrölt liszt maximálisan megengedhető
nedvességtartalma
(tárolhatósági és technológiai értékhatár):
max. 15,0 % lehet
• Őrlés közbeni párolgási veszteség:
1,0±0,5 %
• Őrlés előtti
optimális nedvességtartalom:
16,0±0,5 %
Az őrlésre előkészítés műveletei
A kondicionálás lépései:
1. Alapnedvesség-tartalom beállítása
1. Nedvesítés: 16±0,5 %
1. Pihentetés: 8-16 óra
Intenzív koptatás 2.
2. Héjszívósító nedvesítés
2. Nedvesítés: 0,1-0,3 % nedvességtartalom
növelés
2. Pihentetés: max. 15-30 perc
Az őrlésre előkészítés műveletei
A pihentetés módszerei:
Szakaszos pihentetés jellemzői:
• régebben alkalmazott eljárás
minimum 3 kamrára volt szükség:
töltő, pihenő, ürítő
• egy kamra térfogat mindig kihasználatlan (üres)
• egyetlen középponti kifolyású kamránál az anyag
tölcséresedve, boltozódva ürül
• kamrán belül a pihentetési idő egyenetlen
Az őrlésre előkészítés műveletei
A pihentetés módszerei:
Folyamatos pihentetés jellemzői:
• (ma alkalmazott eljárás)
• feltétele: a töltés és ürítés anyagárama azonos legyen
• a többes (négyes) kifolyású kamrafenék biztosítja az
egyenletes, boltozódás mentes ürítést
• akár egy kamrával is elvégezhető
• több kamra esetén az utolsó kamra kivételével, amely a
vezérlőkamra, teljes a kamra kihasználtság
• kamrán belül a pihentetési idő egyenletes növekszik
Az őrlésre előkészítés műveletei

Mérlegelés
Az őrlés

Az őrlés egy olyan különleges


szeparáló aprítás,
melynek célja nem egyszerűen
a szemek méretének csökkentése,
hanem olyan apró fokozatokban történő aprítást jelent,
melynek során
csak a magbelsőt cél aprítani, a héjrészeket nem.
Az őrlés
Az őrlés aprítógépe a
hengerszék,
mely az őrlés során a beállított résmérettel dolgozik.
Minden egyes őrlési fokozatot
az őrlemény osztályozása követ.

Az egyes
rendszereket
az összetartozó hengerpár és osztályozó szita alkotja,
az egymást követő rendszereket
számozással különböztetjük meg.
A hengerszék általános
elrendezése
D: hengerátmérő
Táphenger b: résméret
ng: gyorshenger ford.
Elosztóhenger
nl: lassúhenger ford.
Gyorshenger
Fix csapágyazású D
henger ng

b
nl
Lassúhenger
D
Lengő henger
Hengerszék aprító munkáját
befolyásoló tényezők
• Hengertényezők • Üzemelési tényezők
– Henger átmérő – Őrlemény
– Sebességviszony szemcsézettsége
– Őrlőrés, – Hengerek táplálása
őrlőnyomás – Hengerek hűtése
• Rovátka tényezők – Hengerfelület tisztítása
– Rovátka alak – Hengerszék műszaki
– Rovátka sűrűség állapota
– Rovátka elhajlás • Sima hengerek
– Rovátka párosítás felületi érdessége
Őrlemények osztályozásának gépei

Síkszita Daratisztítógép vagy


válogatóasztal
Köröző mozgás
Alternáló mozgás
elsősorban méret
szerint osztályoz elsősorban minőség
(sűrűség, áramlástani
eltérés) szerint osztályoz
Síkszita konstrukciók
• Régen (kezdetben) forgattyús hajtású
síkszita, lapátos szitakeretekkel
• Mai konstrukciók: lapát nélküli keretek
-Ingatengelyes szabadon lengő, acél
főkeretes, külső meghajtású
-Szabadon lengő, keresztvázas, belső
meghajtású, átlós keretelrendezésű
Ingatengelyes síkszita

Felfüggesztő Ingatengely
pálca vagy Ellensúlyok
kötél

Szitaszekrény Vasfőkeret
oszlopokkal r R
Ce

Csz Csz
Ce

Excentertengely
DARATISZTÍTÁS
A síkszitában méret szerint osztályozott darafrakció
vegyes halmaz, van közöttük:
• Színdara -csak magbelsőt tartalmazó részecskék
• Oldalas dara -héjrészt is tartalmazó, de
többségében endosperm részecskék
• Héjrészecskék, melyek még tartalmaznak
endospermet is
E három frakció szétválasztását végzi a
daratisztító gép, vagy válogatóasztal
Daratisztításhoz a levegő elszívás
sebességének megválasztása akkor
helyes, ha a szita felett lévő halmaz
legkisebb tiszta magbelső részecskéjét
nem emeli meg a légáram, viszont a
legnagyobb méretű héjrészt el tudja
ragadni a levegő:
vemax > vemin > v > vhmax > vhmin
ahol vemin: a legkisebb endosperm rész
lebegési sebessége
vhmax: a legnagyobb héjas részecske
lebegési sebessége
Daratisztító gép keresztmetszete

vlev=0,2-1,2 m/s
Átcsapat
Héjas rész

Átmenet
Oldalas dara

Átesés
Színdara
Sima őrlési eljárás

1.töret 2.töret 3.töret 4.töret

Korpa

Liszt

Kis kihozatal, nagy hamutartalom


Daraőrléssel bővített őrlési eljárás
1.töret 2.töret 3.töret

Korpa

Barna liszt
1.Daraőrlő

Fehér liszt

Nagyobb kihozatal, két lisztfrakció


Dara- és derceőrléssel bővített őrlés
T 1.töret 2.töret 3.töret
Ö
R
R E
E T Korpa
N
D D Barna liszt
S A Fehér liszt
Z R 1.Da.ő.
E A
R Ő
E Fehér liszt
K
D
E 1.de 2.de 3.de
R
C Finomkorpa
E Barna liszt
Ő Fehér liszt
2000 Szitaoszlop frakcióinak elnevezései és
tájékoztató méretnagyságai
Felső átmenetek Következő töret
1500 d > 1300 µm (rovátkolt henger)
rendszerre

1000 Gorombadara Daragépre gDg


650-1300 µm

500 450-650 µm középdara Daragépre kDg


350-450 µm finomdara Daragépre fDg
250-350 µm derce Derceőrlő rendszerre
d < 250 µm liszt Lisztgyűjtő csigára
0
Keveréktakarmány-gyártás
technológiája
Keveréktakarmány:
olyan állati táplálék,
amely zárt rendszerű tartás esetén is tartalmazza,
az állat
életfenntartásához,
testfelépítéséhez,
az állattenyésztési cél eléréséhez
biológiailag szükséges tápanyagokat
megfelelő arányban, szemcseméretben, és
kellően egyenletes eloszlásban.
Receptura:
előírt tápösszetétel
az állat fajtája, korcsoportja és
hasznosulása szerint.
Keveréktakarmányok összetevői

• Alapanyagok
– Szemes termények
– Malomipari melléktermékek
– Növényolajipari melléktermékek
– Cukoripari melléktermékek
– Szeszipari melléktermékek
– Állati eredetű alapanyagok
– Növényi eredetű alapanyagok
– Vegyipari eredetű alapanyagok
Keveréktakarmányok összetevői

• Takarmány kiegészítők
– Ásványi anyagok: Makro-, mikroelemek és
vegyületek
– Vitaminok:
• Zsírban oldódó: A-,D-,E-,K-vitamin
• Vízben oldódó: B1, B2, B3, B5, B6, B12-vitamin
– Biológiailag aktív anyagok:
• Preventív: betegség megelőző hatású
gyógyszeripari anyagok
• Nutritív: hozamnövelő szerek
• Terápiás medikátumok: betegség fellépésekor
használatos
Keveréktakarmányok összetevői

• Adalékanyagok
– Eltarthatóságot növelő
(antioxidánsok, stabilizáló, tartósító anyagok)
– Hasznosulást segítő
(enzimek, emulgeátorok)
– Takarmányfelvételt növelő
(íz, aroma) anyagok
– Gyártástechnológiát segítő adalékok
(zsír, melasz, stb.)
Keveréktakarmány-gyártás folyamata
TÁROLÁS
Szemes anyagok Takarmány Folyékony
kiegészítők komponensek

ÜZEMREADÁS

OSZTÁLYOZÁS, Gyártás előkészítő


APRÍTÁS műveletek

KIEGYENLÍTŐ TÁROLÁS
ADAGOLÁS

MÉRÉS
ELŐTÁROLÁS ADAGOLÁS

KEVERÉS

KONDICIONÁLÁS,
GRANULÁLÁS

HŰTÉS

MORZSÁZÁS

KÉSZÁRU KEZELÉS

You might also like