A biblioterapia oktatasanak tapasztalatairél fi aia | A biblioterapia két gordg s26, a ‘byblion’ a. | ‘konyv’, ‘frds’ és a ‘therapeia’ — ‘szolgélat | ‘tisztelet’, ‘Apolis’, ‘gondoskodés’ dsszetételé- Gl Keletkezett, ezek szerint tehat kOnyvek ré- | vén nyaijehats segitségadast jelent. A kultira tOrténetében természetesen magé- val az olvasdssal egyid6s, azaz igen rég6ta is- mert tény volt az olvasds j6tékony hatdsa, bar a | ‘biblioterapia’ mint szakkifejezés s ennek meg- | felelden mint szakmai fogalom a 19. szézadban alakult csak ki, Mégsem Allithatjuk, hogy min- den idben, mindenféle olvasas egyben terapi- Anak is tekinthet6 gesztus. Ha az ember kanyvet ves a kezébe, az annyiféle cél- bél trténhet, ahiinyszor csak megidrténik; de a célok sokasigaban ennek a tevékenységnek gyakorlésa a leg. ritkabbak kézé tartozik, legtobbszdr az ismeretszerzés és/vagy a szérakozis vigya vez6sli a konyvek baratait. A belemeriilés egyegy szerz6 viligiba, amelyben azutén az olvas6 éhatatlanul egytitigondolkodik, egyiittérez vagy éppen vitatkozik, érzelmi ellentétbe kerill az olvae sottakkal, aztjelenti, hogy a mindenkori olvasd szellemi leg, érzelmileg aktv. Figyelemremélt6 a konyy és olvas6 viszonyaban az a meghitiség, amely a kOnyy révén virtue filis arsasigat szabadon megvilasct6 ember sajitos ma ginyat, olvas6i helyzetét jellemzi. Alapveté kalonbség ehhez képest, hogy a terapids céhi megismerkedés a s26- vegekkel sohasem egyszemélyes folyamat, hiszen az a sgesztus, amellyel a k6nyy €s az ember kézdtt a kapesolat Fétrejon, eben az esetben a segitd résztvevd ajénls kez- deményezésére torténik meg, é legtobbs2br tovabbi egyiitimakédesével folytatédik, sok esetben pedig a résztvevok hosszabb-rovidebb élettartamt csoportot al kounak. A segit6, ajanl6, egyiittmtkdd6 személynek, fe- lel6s lévén a beavatkozasiért, minél tbb, erre vonatko- 26 tudéssal Kell rendelkemnie ~ s ezzel mar el is érkez- tink a biblioterapias szaktudés, szakmai jogositvanyok Magyar FelsGoktatés » 2001/1-2. & a képzés problémakiréhez, Ma mar egyre keveseb- ben iitkéznek meg azon, hogy hovatovabb alig lesz az ‘emberi tevékenységeknek olyan kére, amelyhez ne kap- csolédna a hozziértés mint hivatalosan dokumentalt seakképretiség trsadalmi kovetelménye. Torténetileg, szociologiailag tekinwve a dolgot, a seakmaisig kovetel- ménye a 19-20, szazadban fokozatosan terjedt kia tirsa- dalom szinte minden, mar meglév6 tevékenységi terile- tére, napjainkban pedig a tovabbi fel6dés tiga a klassei- kus szakteriiletekr6l leval6 tijabb és ujabb szakteriiletek Snallésuldsin keresctiil vezet tj szakmak keletkerésé- hez, bar tbbnyire ekkor is el6bb jelennek meg a gya- Korlatban egy-egy leend6 szakma iittér6i, mint a szerve- zett Képeés keretei ki2t mikédési jogositvanyt szerzett szakemberek. A Perkin-féle elmélet szerint a neolitikus és az ipari forradalom utén a mostani posztindusztridlis Korban zajlik a harmadik tarsadalmi forradalom, amely nem més, mint a szakmak forradalma. Erdekes médon ez a tendencia megtorpan a bibioterapidt is érint6 irodalom vilagandl ~ de nem a miivészeteknél sltalaban. Amilyen furesénak tinne még ma isa Olt szdmira kdtelezGen el6irt ,k6lt6i diploma (bar 2 hazankban regisztrilt foglalkozasok egységes or- igos rendszerében mar megjelent kOdszémmal ¢5 el6- it vogzettséggel ellatva a ,koIt6” rubrikaja), olyan ma- git6l értdd6 ugyanez a muzsikus és a képzdmitivész ese- ében, Hasonlo a helyzet az egyes mtivészeti Agakhoz tartoz) milvészeti terpiak vonatko: Viligszerte nagyobb clorehaladast mutat a képzdmitivésceti és a ze- neterdpia oktatisa, mint az irodalommal ,opersl6” bib- lioterapidé. Ahol pedig ~ példaul az Egyestilt Allamok- ban ~ a2 irds mtivészetének oktatdsa épptigy lehet egye- temi tangy, mint a zenei komponalasé vagy a képz6mi vészeti alkotomunkaé, ott a biblioterapia oktatisa is el6- rehaladottabb. Ezeknek a miivészeti dgak és milvészeti terdpiak kézdtti hasonl6, pérhuzamba ilithats jelensé- geknek az dsszefiiggését exittal ne vizsgaljuk, csupén annyit allapitsunk meg, hogy a KOlt6, ir6 tbbé kevésbé ‘megérz6tt hivatasbeli autonmiaja valamiféle szigetsee- ri jelenség a mai vilgban, olyasmi, ami joggal tetszik sokunknak, a k6lt6k é¢ frok mGveit alkalmaz6 biblio- terdpiénak és az.chher tartozé képzésnek azonban épp- Ligy sziksége van a minél celjesebb intézményi beillese- kedésre, ahogyan példéul az. irodalomkutatas sem kti- lonbszik betagoltsaghan a tbbi miivészet és tudomdiny oktatasitél AA biblioterdpia trténete folyaman természetes m6- don kapesolédott a konyvtar intézményéher, ennek megfeleléen a magyar felsGoktatisban is elés6r a konyvtirosok képzésében jelent meg az 1970-¢s évekt6l kezdSden, az olvasisismeret tantirgy keretén bela. Mar ekkor is megmutatkozott a biblioterapia sokoldalti, Ssezetett mivolta, mert az olvasasismeret olvasissz0cio~ logiai és olvasislélektani tananyagot egyarnt tartalma- zott a biblioterapia meghézelitéséher. A leend6 kényvtérosok telat alapvet6 ismereteket szerertek a biblioterapiavél, sezAltal a szakmai kéztudat- ban megjelent egy ij tevékenységi kor képe. Ekézben az egészségiigy gyakorlataban felbukkant maga a tevékeny- 86g is, s6t, bizonyos esetekben, az egészségiigyi intézmé- nyek betegek részére fenntartott konyvtiraiban ez a két 51terillet serencsésen dssze is kapesolédott, amint arra nemesak eseti eléfordulis, hanem rendszeres egyatt- miik6dés szintjén is szémos példa van Eur6paban és a tengerentilon egyardnt. A fejl6dés kovetker6 lépcs6foknak tekinthet6, hogy a biblioterapia a kilencvenes évek elején megjelent a magyar béleséscképzésben a barmelyik hallgat6 ltal szabadon vilaszthat6 kézismereti tirgyak kozott. vr] éure tdbben vették fal a biblioterépias tematikaja tan- targyakat; a hallgatok kézt szinte minden szak képvise- 16i jelen voltak, a legnagyobb szamban azonban a ma- gyar és a pszichologia szakosok érdeklGdését keltette f0l ex az sjdonsig. Az érdekiédés névekedtével 1996-ban tanfolyami -képzésis indult, Ennek tapasztalatair6l szimolunk be az alébbiakban. A Pézmany Péter Katolikus Egyetem Bol csészettudominyi Karén kapott helyet a kezdeménye- 2és, amely haroméves, posatgraduulis elméleti képzésre és 250 ras gyakorlatra vonatkoz6 képzési tery alapjén Kisérleti oktatmodellként lett bevezetve. Miutin az el ile évizedekben ezrekre nO azoknak 27 egyetemi és {Siskolai hallgatSknak a sz4ma, akik megismerkedtek @ biblioterdpiaval, 2000-ben harmincan Kaptak tantist vanyt az els6 magyar biblioterdpiis kurzus elméleti ki verelményeinek sikeres teljesitéséért. A hallgatok egye- temi vagy fGiskolai végzettséggel rendelkeznek, szakmi- Jukat tekintve pedagogusok, konyvtdrosok, gySgypeda- ‘gogusok és pszicholégusok. Az oktatdkat a PPKE és az ELTE bolesésrkarairél, 2 BKAE-rol, a Magyar Pszichol6- giai Intézett6l és a Magyar Psvichidtriai Tarsasdgh6l kér- tk fl. A gyakorlatok szinhelye a Févarosi Onkormény- zat Péterfy Sandor Uteai Kérhéz. Alséerd6sor te legének KrizisIntervencids és Pszichidtriai Osttilya, Az oktatisszervezést az UTMT Alapitvany végezte. A képzés els6 alapelve a miivészeti és tudomanyos, ezen beliil jalomtudomanyi, esetétikai, pszichol6- giai és segédtudomsnyi tananyagok egyensiilyanak ki- alakitésa, tekintettel a szdban forge szaktertilet dssze- tettségére ‘Mésodik alapelv az egyéb miivészeti terapiak rendsze- res megismertetése; az dltalénos elméleti targyak, példi ul miivészetboleselet, miivészetpszicholégia tananyag: nak elsajétitisaval olyan atfogo kép kialakitésa @ milvéwetterspiak viligaban, amelyen belt viligos 2 biblioterdpia sajét helye és kapcsolata a hosseabb id6 6ta ismert és eliogadott rokon szakmakkal ‘Harmadik alapely a gyakorlati kbvetelmények magas sintii és megfelelen dokumentalt teljesitése. A tantery szerkezete a kévetkez6: alapoz6 és segédtu- dominyi targyak, rendszerez6 trgyak, scaksnai tirgyak, egyéb miivészetterapiak, gyakorlatok. ‘A biblioterpiaban elgondolésunk szerint alapoz6 targy az irodalomt6rténet, irodalomelmélet, irodalom- esztétika, személyiséglélektan, miivéscetpszichol6gia, olvasislélektan, pszichiswia; segédtudomanyi targy a pasztoralpszicholégia, konyvtarismeret, informatika, nyelvészet; rendszerez6 targy az esztétika (altal tétika és kitekintés az agazati esetétikékra), 52 {az olvasis, mtivelédés, mivészet és egészségiigy, okta- tisligy szociol6gidja), kreatol6gia, psvichoterapia, peda- .g6gia és alkalmazott irodalomtudomany. Szakmai elmé 52 lioterdpia alkalmazAsi teriletei, tikai miielemzések, csoportterdpiak jegyzOkonyvi anya ginak elkészitése, az ehther salikséges elemzés szem- pontjainak kialakitésa, Seakmai gyakorlati tirgyak: hos pitilis, sajétélménycsoportban valé részvétel, bib- lioterapids csoport vezetése és dokumentalsa valamint kreativ Az egyes tudominyteriletek kapesolata a biblioterd- pival - rovid indoklas: + esztétika: a miivek béleseleti,eszme- és hatastérténeti megkézelitése, a kortars mtivek megitélésének gya- orlata (irodalomkritikai ismeretek) szakségesek célzott hatés elérésére alkalmazand6 irodalmi miivek objektivizale, sokoldald, szakmailag elmélytett isme- retéhez és a terdpia résztvewi gek értékeléséhez; + irodalomtudom: mifivek alkalmazhatk, amelyekrol az alkalmazénak megfelel6 irodalomelméleti irodalomtdrténeti, poé- tikai ismeretei vannak; + nyelvészet: mivel a biblioterépia teljes egészében a nyely kzegében funkcionél, szikség van nyelvészeti alapismeretekre valamint a szocio- és pszicholing- Visztika alapelemeinek tanulmanyorAsara; + pmichologia: a biblioterdpiaban a miivek befogadéra gyakorolt mindenkori psvichés hatisait meghatiro- zott terapids célok elérésének szolgalataba Allitjuk, en- nek megieleléen a terapeutdnak rendelkeznie kell mindazokkal a Jélektani ismeretekkel, amelyek birto- Kaban a konkrét biblioterépias folyamatokat feleldsen tudja vezetni és értékelni + pmichidtria: a biblioterapia egyik legnagyobb alkal- marési teriilete; + pedagégia: a prevenci6 legnagyobb teriilete; a bib- lioterdpia Iehetdségei elsésorban a magyar nyelv é irodalom tanitisa teriletén adottak, de az osztilyfS- ndki munkaban, fakultéci6 keretében, napkzis fog- lalkoztatésban is hasznosithat6 + szociolégia: az alkalmazand6 mii helyes kivalasztisi hor svikség van az. olvasisi szokasok ismeretére, a te- Apis beszélgetés feldolgoziséhoz a miivelédés, mi- ct és az értékmegitélés szociolégidjéra, a bib- lioterdpia miivelésének helyzetértékeléscher az. egész- ségtigy és oktatisiigy sociologisjanak egyes eredmé- nyeire; + informatika, konyvtirtudomény: a konyvtér a bib- lioterdpia preferdlt helyszine a konyv mint esc} Kényvtirldtogaté olvas6 mint idealis biblioterdy célszemély &5 a knyvearos mint sraktevékenységet kO- rét hivataswertien bévit6 seakember egyittes jelenlé te Kavetkeztében; az informatikai esek6zdk ismerete nélkiilézhetetlen, hiszen ezek elterjedése a Kony nyomtatis jelentdségéhex mérhet6 valtozist idéznek €l6 az olvasis,irodalom vilagaban is, + teoldgia: a biblioteripia szerepe a hittanoktatisban, pasztoraciban és a teoldgia torténetileg kiemelkedé sverepe a szovegértelmezésben indokolja az ilyen irée nytt ismereteket.Hasz Erzsébet A biblioterapia oktatdsanak tapasztalatairol I. | Az alapoz6 tantérgyak oktatés4ban arra tore- Kedtiink, hogy a rendszeres kife)tés folyamato- san vegye tekintetbe a speciilis biblioterapeu- | tikal igényt, 6 emellett azoknak a résztémak- nak az alaposabb megkozelitésére is sor kerill- | jon, amelyekre a bibliote: ‘munkéban ki- emelkedGen nagy satikség van. A kal6nboz6 AMapkepeetiségdallgatOk erfltal nem Keril- | ack olyan fonsk helyzetbe, amelyben a ma- yar szakos tanér ‘amérleg egyik serpe- ny6jét, a pszicholdgusé a masikat billentené tdlzottan el, mert az alapoz6 oktatés is olyan || speetilis szakmai szempontok figyelembe véte- | level tOrténik, amelyek mindkett6 szaméra | djak, illetve hangstilyaban, ardnyban sok aj | tudnivalét hordoznak. A hirom év alatt minimum széz. irodalmi mabs! all6, rébboldaliian kidolgozott terdpiés repertodrt alakftanak kia leend6 biblioterapeutak, amelyet késSbb a gyakorlat folyamén fokozatosan bévitenck. Mar az alapor6 tudas megszerzésekor is az a cél, hogy az irodalomtudomany azon alfejezeteire koncentraljanak, amelyek az altaluk vilasctout miivekre vonatkoznak, tovabba azokra, amelye- ket az eldadsokon mintaképpen bemutatunk, terapias alkalmazasi tapasctalatokat k6z6lve. A biblioterapia segédtudoményanak tekintett pase- torilpszichol6gia, teologiai hermeneutika, nyelvészet, in- formatika, konyvtirtudomdny annél nagyobb szerephez jut a késdbbiekben, minél inkabb cldbbre akarunk ha- ladni a kutatisokban, de mar az egyszerdi gyakorlat szint- Jjén se mellézhewsk. A rendseerez6 targyak integrativ funkci6jat a bib- lioterapia 1Obb tudomdnytertiletet érints jellege indo- kolja egyfel6l, viszonylag rovid mulgja és jelenlegi Atme. neti helyzete pedig salikségessé teszi misfel6l, hogy cuda- tosan helyeaze el 6nmagita mnagy egészben"; mas szavak- kal: egyrészt az intogritisa, masrészt az integraldclasa is mogkoveteli a rendszerezést. Az integrités létrehozisara 52 yul6 tirgy példdul a kreatoldgia, mivészetpszichol6- gia, a sociologiai és pedagégiai targyak az integrdlédast segitik el6, mig a pszichoterapiak tirgyalisa a biblioters- pia legutabbi, jelenkorig tart6 torténetét vilagitja meg. A szakmaitargyak kértil a biblioterpia alkalmazési te rileteie vonatkoz6 tanegységek fmenctet képeznek a2 clmélet és a gyakorlatitananyag kéz6tt, ezeknek xz okta- tisat ugyanis lehetdség szerint az adott terletek megis rmerésével kotbttikkegybe. ‘Ax egyéb mivészetterépiak tanegységeit minden fél hen szabadon valaszthatd specikollégiumok form: ban hirdettik meg, a legsikerescbb drakat «hb feléven keresztil akti és receptiv zeneterdpia hospitals és/vagy sajatélmény-csoport forméjaban, zeneterapia és borton- misszi6 tanegységesoport, a zeneterSpia technikai alap- jai zene és mozgas komplex erapits forméja, mongis- é tancterdpin, képzomiivésveti terapiés formak. Valasatha 16 volt még a hippoterapia és a pszichodréma, valamint a pasrtoracishoz kapesol6d6 pszichoterapids beszélgetes mint nem-miivéscetirapias tancgységek, ezen Kivi srer- vertiink intézménytatogatésokat is budapest miivészete- ripias mihelyek megismerése célj2b6L ‘Az elméleti tanulmanyok hat féléve alate bib: lioterépiabsl daseesen vise gyakorlati drat litogatott tminden hallgat6, amelyckrdl rewletes jegyzdkinyvet ké- svitet. Ehher kétféle protokollt kaptak a hallgatok: mint keeddk a7 altalinos jellegt .Mivészetterapeuta cso- portilés protokoll I" 2001/3. Bari, As A zene 6 koléset yy” has Egy komplex “insets kiettwcla és eredménye. Ine Pichote pia, 1996 majo Barts, £: Oladkonyy a biblioterdpied. Badapest 1989 Bartos,E:Abiblotrpialehetxge ar altoholstk komplex gy thin fojamatban,adapest. 180 Barto £: A Kinyo serepe a trsdalmi beilesshedés evarok lekizdéseben In: Knywaron 97. foam, 187.8. smn Bohn, Re Warom Schreiben? Pychoseriologsche Voresungen Tiber Smiologie, Psehoualyse nd Teele Paderbor 1995 Brown, EF: bibliotherapy and. ls Widening. Applicaton, Mosichen: 1975 CCatanach, A Children’s Stores in Play Therapy. London: 1987 Doll bball, C: Biblotherapy with Yoong People. Englewood 1007 Fischer, R: Tanisuk gyermeleinket gondotkodn’ cOrénetekkel Budapest 2000, . CGoreben,F: Ar olvasisktira és denttinadat kapoor: Oj Pedagogi Seem, 1996/5 CGoreben Fs Mir] vlanah xz ohasmnyol? In: Korte, 1992/7 Gereben, Nagy As Adlékok Magyarorsdg ova ere eps in Jehép, 1991/18 Cares: Kiseret a mivéreterpi poli meghdrclééce. Tn Vlg, 1980/4 CGesing, Ks Rresti Shree. Kaln: 1984 Hiss. Irodalomteripia Budapest 1995 Hine E Jone tt: Nem ere (0 Az iodalomterspa mint be gadis egkletSuge In radlomtanite I. Srerk: Sips La jou Budapest 1994 Hier interdszipincis Repos forma ~ dj wakmak keltkeré SecA mivéwetteripis sakemberkepas a floktatisan 6 @ thiveseterdpia a gakoriatan, Budapest: 2000 Lit, Ws tific Bu nur das Zaiberwort” Eine Einfhning in Gig Schreib und Poesetherapie und in die Arbeit Werarscher erktiten. Munchen: 1986 Marichik, Mi Ltentrtheraoie und/gegen Poesetherape, Wen ii00 Mere, Rs Bibliosherapie, Mannheim: 1989 Moody, M.: Bibliotherapy Chicago: 1971 Manze F: Biliotherapie und yelgives Leen. Minster 1997 Nagy Atl: Agyermek var oasis kapesolatirl eek megh’- ~Elteaben, ln Kony: Figyl6 25 vflyam, 1975.8 srin Nagy Ata: Keres let érelmét Ohaeis, Kony, wots 28. avdapest 199 Olih Andon A bibliotespc. A bilioterspiaKskonytirs jr 8. ely, 1982 5. chm onaner 6: Gy meseh, Budapest: 1999 Oniner Cz Uy goto menék, Budapest 1907 Pardeck, | EUs Diblithcrap in linia practice. New Yor ines Peseachkinn, NA tude sa ever. Reet Orténetek~ yu tek ajo. Budapess 1991 Peto, Orth, L:Poesie und Therapie, Paderborn: 1988 PichlerKripp, P Schriben hei sich selber lesen’, Innsbruck 195 Raab, P: Heir des Leena Freiburg 1998 Reibestein, Ch: Biblotherapensche Aspekte in asgewahleen Werken Gocthes Aachen: 1986 Teeter F: Such nd Literate Bicher und Tete fr Prvention tnd Therapie, mit Betrgen nu Bbliotherape, Pref. 1989 Verweijen, ly Wo bleiben de Kinder? Lebenshilfe durch das XKinderbuch in famiiren Berichangandten. Wien: 1906 Wenn ich schrebe-s~ cmpisehe Staden no Schreibanregung Motivation, Blockaden, Textarbeit und eating, Bevin: 1980 Wolf Dy Bibitherpic in der psychotherspectschen Praxis Mannheim: 1989,