Pécsi Tudományegyetem

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

Biblioterápia KTPT901128L

Dr. Béres Judit adjunktus

IRODALOM
BIBLIOTERÁPIÁHOZ

Jónásné Bánfi Csilla

JOBUAAF.PTE
 A művészetterápia Hász Erzsébet szerint a művészeti alkotások vagy azok
egyes részletei befogadásának és a kreatív művészeti tevékenységnek az
elősegítésem az élmények speciális feldolgozása által pedagógiai fejlesztő,
valamint terápiás, preventív és rehabilitációs területeken egyaránt hatékony
módszerek összessége.1

Aszerint, hogy melyik művészeti ággal dolgozunk, beszélünk biblioterápiáról,

zeneterápiáról, képzőművészet-terápiáról, mozgás és táncterápiáról illetve
színházterápiáról.

„A biblioterápia kifejezés a görög „biblion” (könyv) és a „therapeia”

(gyógyítás) szóból származik.

Ugyanis az olvasással magával egyidős az a hit, hogy az olvasás

befolyásolhatja egy személy attitűdjeit, érzelmeit és viselkedését.” 2

A biblioterápia egy speciális kitűzött cél érdekében alkalmazandó, tudatosan

megtervezett és irányított folyamat, válogatott irodalmi anyagok
olvastatásával, feldolgozásával.

Céljai:

 gyógyítás, rehabilitáció: komoly pszichés problémákkal küzdőknél

alkalmazzák.
 fejlesztő, megelőző: az ilyen jellegű biblioterápiába való
bevonásba általában minden gyerek alkalmas.

„ A fejlesztő cél definíciója: a személyes problémák megoldásának segítése

irányított olvasás és megbeszélés révén.”3

A tevékenység módszerei:

1
Hász Erzsébet: A művészetterápia a felsőoktatatás alapképzési szintjén I. = Magyar Felsőoktatás,
2002. 10. sz. 51-52.p.
2
Bartos Éva szerk.: Olvasókönyv a biblioterápiáról. Budapest, 1989. Országos Széchenyi Könyvtár
Könyvtártudományi és Módszertani Központ p. 11.
3
Bartos Éva-M. Fekete Katalin: Lélekgyógyítás olvasással. In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás
védelmében: Olvasáskutatási tanulmányok. Budapest, 2010. Pont kiadó, p. 169.
  egyéni
 csoportos

A fejlesztő biblioterápiában óriási szerepe lehet az iskolai könyvtárosoknak.

Az iskolában dolgozó könyvtáros egyben pedagógus is, teljesen más a

szerepe az olvasóvá nevelés folyamatában, mint a közkönyvtárban dolgozó
könyvtárosé.

Már a könyvajánlás is biblioterápia.

Három csoportja van a hatékony irodalomnak:

 A klasszikus tündérmesék. Az eltávolítást lehet vele megvalósítani, a

gyerek biztonságban érzi magát, amikor kivetíti érzéseit a történet
szereplőire. A konfliktus kívülre helyeződik, de a képszerű leírások
segítik, megkönnyítik az azonosulást. Szembesít a problémákkal,
alternatívákat, megoldási javaslatokat kínálva.
 Nem feltétlenül mese, de mindenképpen fikción alapuló történet.
 Egészen valóságos történetek.

A kortárs gyerekirodalomban megfigyelhető egyfajta változás. Egyre több a

mindennapi életben előforduló traumatikus élethelyzettel foglalkozó könyv.

Ezek útmutató jellegűek, testvérszületésről, örökbefogadásról, költözésről,

válásról, betegségről.

A csoportos biblioterápiánál a legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal,

hogy más, mint az irodalompedagógia.

Nem a műalkotás, annak elemzése a lényeges, hanem a reakcióképzés.

A hatást a szöveg hallgatása és az azt követő beszélgetés váltja ki.

A másik fontos tényezőnek tekinthető még a védettség kérdése.

 Biztos, támogatott légkört kell kialakítani.

  Biztosítani kell a zavartalanságot.
 Be kell tartani a titoktartást.

A biblioterápiánál, fix időtartam, időpont legyen jellemző!

„ A gyermek életében az idő nem az órához kötött, hanem a

megszokásokhoz, a rítusokhoz, a szertartásokhoz. Ha a dolgok mindennap
ugyanúgy történnek az biztonságot ad számára.”4

A biblioterápia lépései:

 Kapcsolatteremtés
 Probléma meghatározása
 Megfelelő műalkotás kiválasztása
 A foglalkozás levezetése

Iskolánkban, ahol könyvtáros-tanítóként dolgozom 1996 óta, vezettem

biblioterápiás foglalkozást.

A napközis csoport két negyedik osztály tanulóiból állt.

Konfliktust az okozott, hogy az egyik osztályban a negyedik év végére hét

pedagógus fordult meg náluk, ráadásul ebben a tanévben a két osztály tanulói
egy csoportba kerültek napköziben.

A kialakult helyzetet ez a csoport, - amelyik ráadásul a gyengébb tanulmányi

eredményű is volt- nem tudták, nem akarták elfogadni. Dacoltak egymással, a
tantestülettel, a szülőkkel.

Teljesen bizonytalannak érezték a helyzetüket.

Mivel az iskolai könyvtárosi munkámat félretéve, tanév közben kellett

visszamennem a napközibe, hamar felvetődött bennem a biblioterápia ötlete.

4
Kádár Annamária: Mesepszichológia: Az érzelmi intelligencia fejlesztése. Bp. Kulcslyuk kiadó, 2012.
p. 111.
 Célom az egymás iránti tolerancia fejlesztése volt, az életkori
sajátosságokból adódó konfliktusok kezelése, az, hogy fejlődjön a közösségi,
a szociális kompetenciájuk.

A tanulókkal addig, mint könyvtáros kerültem kapcsolatba, így közvetlenebb,

kötetlenebb volt a kommunikációnk.

Ennek a közös munkának az összegzett tapasztalata lett a szakdolgozatom,

2000-ben. /Kaposvári Egyetem CSVMTF könyvtár szak- Czinkné Bükkösdi
Valéria konzulens, Balogh Mihály államvizsga elnök/

A feldolgozott könyv: Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő

A biblioterápiás csoport 8 főből állt, 2 lány, 6 fiú.

Csütörtöki napokon egy órát mindig csak velük töltöttem. Ezt az időpontot
választottuk ki a beszélgetésekhez.

A helyszín a napközis termünk volt, de mindig a terem hátsó sarkába

húzódtunk.

Az iskolavezetést megkértem, hogy biztosítsa nekünk a nyugodt

körülményeket. /Ne legyen órarend módosítás, helyettesítés, tartsák és
tartassák tiszteletben a foglalkozások zárt jellegét és a titoktartást./

A gyerekekkel közösen kialakítottuk a foglalkozások szertartás jellegét.

A „beszélgető sarok” berendezése (székek körbehelyezése), a sötétítő

függönyök behúzása, az eszközök kiosztása. (A foglalkozásokhoz kaptak
füzetet és tollat.)

Titoktartást annyiban kértem, hogy ők mesélhetnek a foglalkozásokról, de

nem kell, hogy válaszoljanak, bárki is kérdezi őket.

A könyvről előzetes ismeretük nem volt, Lázár Ervintől azokat az

olvasmányokat ismerték, amik benne voltak az olvasókönyveikben.
 A könyv olvasásával fejezetenként haladtunk. Semmiféle szempontot nem
adtam, csak felolvastam a részleteket, a benyomások, a befogadó élmény
alapján beszélgettünk.

A szubjektív, személyes élmények, érzések fogalmazódtak meg. (Receptív

terápia)

A következő szabályt alkottuk meg, mindenki mindenkit meghallgat,

véleményt mondani szabad, sértegetni tilos.

Az előzetes várakozásommal ellentétben már a könyv címe is nagy

töprengést váltott ki. Milyen is az a Négyszögletű Kerek Erdő?

Különböző rajzok keletkeztek pillanatok alatt:

 kerekített négyszög
 szögletesített kör
 négyszögben kör
 kör négy csücsökkel

Érdekes, hogy az nem vetődött fel, hogy nem létezik. Miért ne létezne?

A Bemutatkozunk fejezet utáni reakciók voltak számomra a

legmegdöbbentőbbek.

Néma csöndben hallgatták a Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak a

bemutatkozását. Nem kezdtek el nevetni, inkább elgondolkoztak a hallottakon.

Elhangzott, hogy jó az a rajz, ami négy csücsökkel ábrázolja az erdőt, mert

így van hová elhúzódni, annak, akinek szüksége van rá.

A brémai muzsikusok című mesére rögtön asszociáltak.

Még egyszer el kellett olvasnom a részletet. Az erdő lakói már a

bemutatkozásuk pillanatában elfogadást nyertek.

Teljesen természetesnek tartották, hogy a szereplőknek vannak problémáik.

 Mindenki megöregszik, szegény Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, nem tehet
róla, hogy kék, Aromo, ha gyors, akkor természetesen az agya is gyors.

Vacskamati, Nagy Zoárd, Szörnyeteg Lajos, Dömdödöm, Mikkamakka,

Maminti, ott kell, hogy lakjanak.

Ahogy haladtunk a történetek feldolgozásában, úgy változott a tanulók

viszonyulása a történethez.

Lassan eljutottunk oda, hogy a csoport tagjai megkapták a nevüket a

Négyszögletű Kerek Erdő lakóival összehasonlítva.

Ezek az összepárosítások, hihetetlen őszinteségről, megfigyelőképességről

tanúskodtak.

A két hangadóból a fiú kapta meg leghamarabb, hogy olyan, mint Aromo. A
lány pedig, mint Vacskamati.

Nem lett belőle sértődés, ők ezt pozitívumként fogták fel.

Később a csoport másik lány tagja lett Maminti, aki segít mindig.

Érdekes, hogy a következő névadás nekem jutott. Nagy Zoárd, aki

elvágyódik.

Itt már érzékelhető volt, hogy a saját dolgaikra vetítik a szereplők

tulajdonságait, konfliktusait.

Mindenki nem kapott nevet a csoportból, Szörnyeteg Lajos és Dömdödöm

talált még csoportbéli párt. Dömdödöm-nek egy csendes, ritkán megszólaló fiú
lett elnevezve.

A legaktívabbak a „költői versenynél” voltak.

Mindenféle rímeket, versikéket mondogattak, nem is tudtak mással

foglalkozni még napokkal később is ezzel szórakoztak.
 A Gyere haza Mikkamakka fejezetnél egyértelműen a mesebeli helyzet
megoldására koncentráltak, újra elvonatkoztatva az egymásra aggatott
nevektől.

Mikkamakkát várták, mint egy kívülállót, hogy jön és megoldja a konfliktust.

A biblioterápiás foglalkozások legvégén visszatértünk arra, hogy milyen is

lehet a Négyszögletű Kerek Erdő, változtatnának-e a rajzaikon.

Megegyeztek, hogy az a rajz nem kell, ahol van négy csücsök a körön, nem
kell hely ahová elhúzódhat bárki. Itt nem kell.

A Négyszögletű Kerek Erdő olyan, ki-ki amilyennek akarja.

A foglalkozások befejezése után nem vontunk le tanulságokat, hagytuk, hogy

mindenkiben megfogalmazódhassanak érzései.

A kitűzött célokat elérte a biblioterápia. Ebben a csoportban nagyon nagy lett

az összetartás, velem szemben pedig, egy olyan elfogadás, hogy közösen
részesei voltunk egy nagyon jó programnak, aminek mások nem, sőt, azt sem
tudták mi ez.

A helyzetet elfogadták, hogy a tanév hátralévő részében én leszek a

napközis tanítójuk, megfogadták, hogy megpróbálnak a kölcsönös elfogadás
jegyében tanulni, viselkedni. Saját magukhoz képest, többé-kevésbé sikerült
is.

Ezek a tanulók már fiatal felnőttként is szívesen visszaemlegetik az akkori

időszakot, a foglalkozások jó hangulatát, a kialakult apró csoport-titkokat.

Iskolánk a TÁMOP-3.2.4. A-11/ 1-2012-0074 számú, „A múlt és jelen irodalmi

és kulturális értékeinek üzenete a „digitális bennszülöttek” számára” című
pályázattal 48 millió forintot nyert szövegértés-fejlesztésére irányuló projektek
megvalósítására.

Ennek keretében különböző korcsoportban hátrányos helyzetű tanulókkal

olvasunk.
 Boldizsár Ildikó: Királylány születik című könyvet az első osztályos lányoknak
vittem be könyvtári foglalkozásra.

A lányokra születésükkor a földkerekség valamennyi tájáról származó égi

királylányok mondanak áldást, ajándékokkal, szellemi-lelki kincsekkel látják el
őket:

„Légy szép!”, „Légy tiszta szívű!”, „Légy egészséges!”, „Légy állhatatos!”,

„Légy jó!”, „Légy vidám!”, „Légy türelmes!”, „Légy igazmondó!”, „Légy kecses!”.

A születéskor kapott ajándékokhoz életfeladat kapcsolódik: a kincsek

megőrzése és továbbadása. Ebben segítők a Nap, a Hold, a csillagok, a
madarak, a fák, a hegyek, a mező, a szél, a hó, az eső és a nádszálak.

Figyelmesen hallgatták a felolvasást, majd a végén az első reakciójuk az volt,

hogy nem is hoztak a királylányok ajándékot.

Az olvasás után megnéztük az illusztrációkat, külön minden egyes

királylányról beszélgettünk.

Újra kezdtem a mesélést. Most már értették az ajándékokat.

A legnépszerűbb áldás a Sitta a szél szülötte ajándéka volt, a „Légy vidám!”

A gyerekek rögtön cigánykerekezni kezdtek a szőnyegen.

Hívtak engem is, de mondtam nekik, hogy sajnos nem tudok, soha nem is
tudtam. Rögtön nekem ajándékozták Pallida szavait: „Légy egészséges!”

A legszebb rajznak a Wamweru áldásához készültet találták, a legszebb

nevű királylány pedig Tringatrilla lett. Mondogatták, énekelték, „áriázták” a
nevet.

Gyorsan kiosztották, tényleg, mint az ajándékokat, hogy melyik áldásból

kinek kell még kapnia.

A foglalkozás végén rajzot készítettek, érdekes, hogy azt rajzolták, amelyik

tulajdonságból a legkevesebbet „kaptak”. Hihetetlen, de nem lett két azonos
áldás. Tudták, megértették, hogy nem minden égi ajándékból kaptak
születésükkor egyformán.

Pallida szavait meghagyták nekem, le is rajzoltak, ahogy ülök a könyvtárban,

előttem rengeteg zöldség, gyümölcs, hogy egészséges legyek.

Az elkészült rajzok kikerültek a Szülők Híradójára (faliújság), a szülők

nemcsak a saját gyermekük rajzát nézegették, hanem mind a „kilenc égi
áldást”, így lett a gyermekrajzokból felnőtteknek szóló könyvajánló.

Természetesen a fiúknak is be kellett mutatni a könyvet, ők pillanatok alatt

kiosztották a „megfelelő ajándékokat” a lányoknak. Igen találó meglátásokkal.
A lányok nem érezték bántónak, hogy melyikre lenne szükségük, hiszen, most
kaptak belőle….

Nagyon vártam az ikerkönyv, a Királyfi születik kötet megjelenését, úgyis,

mint fiús anya, úgyis, mint könyvtáros- tanár, aki tartozott a fiúknak is, egy
nekik szóló áldást tartalmazó mesével.

A történet a királyfiról, akinek mindene megvan, ami a királysághoz kellhet,

„birodalma, kardja és koronája”, de az a bánata, hogy nem tudja, hogy hol volt,
mielőtt megszületett.

Segítője két holló, Gondolkodó és Emlékező. Elviszik a királyfit egy égi útra,
megfejteni ezt a titkot.

Útjuk során a hajnalmadár megmutatja az útnak indulás bátorságát, a

vadludak csapata az összetartozás fontosságát, hiszen tudják, hogy
sosincsenek egyedül. Megismeri a mindig cél vezérelte vándorsólymot, a
szárnyalás szabadságát jelképező sarlósfecskét.

Az albatrosz mondja meg a választ a kérdésre, a királyfi születése előtt ott

volt mindenben és mindenütt, hogy mindentől és mindenkitől tanuljon valamit.
 A pacsirta a jókedv, a harkály a kitartás titkát mutatja meg. Emlékező
mindenki másnál jobban szereti a vörösbegyet, a nagylelkűség madarát: „…
ahol megjelenik, ott fölszikrázik a szív hatalma és ereje.”

Végül a hattyútól a hűség titkát tudja meg.

Természetesen elolvastam a történetet az ősz folyamán a fiúknak, akiknek

egy tanévet kellett várniuk erre a történetre. De szerintem jó is, hogy csak
második osztályban került rá sor.

Nagyon komolyan hallgatták, sokáig nézegettük a képeket. Sok kérdésük

volt, születésről, halálról. Sőt szóba került az is, hogy annak a kisfiúnak is
segítenek vajon a madarak, aki nem ismeri őket?

Meg kellett nézni képes és határozó könyvekben is.

Újra elolvastuk, hogy milyen titkok megfejtésében segítettek. Bátorság,

összetartozás, cél, szabadság, erő, jókedv, kitartás, nagylelkűség, hűség.
Megállapították, hogy ezek mindenkinek nagyon fontos dolgok.

Ez után a foglalkozás után nem készültek rajzok, nem is szerettek volna

rajzolni.

A szülők a könyvről, könyvajánló formájában értesültek.

A lányoknak még nem olvastam el a Királyfi születik könyvet.

A könyvek a gyerekek egész lényére hatottak, kíváncsiak voltak, tűnődőek,

érdeklődőek. Gondolataik madárként, szabadon áramlottak, véleményük
őszinte volt. Megmutatkozott az egymás elfogadása is.

A saját életkori szintjükön megértették az üzeneteket.

Mind a két könyv olyan, amiben csupa olyasmiről van szó, amire
mindannyiunknak szüksége van, életünk során.
 Gyereknek, felnőttnek, szülőnek, pedagógusnak tudnia kell, hogy minden
kislány királylánynak, minden kisfiú királyfinak születik. A többi rajta, de rajtunk
is múlik.

Kate McCaffrey: Behálózva című könyvét 7-8 osztályos csoportba vittem be.
6 lányból és két fiúból áll a csoport.

http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2010-06-11+00%3A00%3A00/kate-
mccaffrey-behalozva

A cél, hogy a világháló veszélyeire hívjam fel a figyelmet, illetve a tolerancia,

a másság elfogadása.

Külön-külön olvasták el a könyvet. Nagyon hamar a végére értek, rengeteg

érzelmet, indulatot váltott ki belőlük.

Megbeszéltük az eredeti címet: Destroying Avalon.

A következő kérdésekről beszéltünk:

 Mire utal az eredeti cím?

 Valós veszélyről szól-e a regény?
 Megtörténhet-e bárkivel?
 Te kihez fordulnál adott esetben?
 Hogyan reagálnának a szüleid?
 Mit szólnál, ha a te barátnőddel, barátoddal történne?
 Hogyan lehet egy ilyen helyzet ellen védekezni?
 Mi lehet a szerepe az osztályközösségnek?
 Helyes magatartás-e a tudok róla, de nem teszek semmit?

Egy lány volt, aki rögtön nyilvánosságra hozta volna a vele történteket.

A fiúk, erőszakkal tettek volna rendet, „jól meg kellene az ilyet verni…”, hogy
meggondolja, hogy mit csinál.
 Egy lány a gyermekvédelmi felelőstől kért volna segítséget, mert neki van a
kezében megfelelő jogi eszköz.

Kortársakhoz, szülőkhöz nem fordultak volna segítségért. A szülők nem

értenék meg, itt utaltak arra is, hogy az internetes alkalmazások távol álnak
tőlük.

A saját társaik pedig még tovább gerjesztenék a pletykákat, megoldási mód

helyett.

Az elkészült szófelhő:

Érdekes, hogy ez a könyv a szülők körében is népszerű, egyre többen

olvassák.

Jodi Picoult: Házirend című könyvéről az egyik lány kérésére beszéltünk.

http://olvasoterem.com/index.php/2011/04/jodi-picoult-hazirend/

Ő olvasott fel részleteket, a könyv bemutatásán kívül, lexikonból ismertette

az Asperger-szindrómát.

A cél a másság elfogadása mellett, az volt, hogy minden szereplő

nézőpontjából gondoljuk végig az eseményeket.

Nem okozott semmiféle nehézséget, pedig nem az ő korosztályuknak való

könyv.
 A legjobban az foglalkoztatta őket, hogy ez egy olyan helyzet, aminek nincs
megoldása.

Játszottuk, a Mit mondanál neki? –t. (Üres székre képzeljük a szereplőt)

Az igazságtalanság fogalmazódott meg legerőteljesebben. Miért van az,

hogy valakiknek ez a sors jut? Mi a pozitívum benne? Mit lehetne másképp?

Végül azt fogalmazták meg, hogy vannak helyzetek, amiket megoldani nem
lehet, csak elfogadni.

Ebben a regényben is így van, együtt kell a három embernek élnie és

boldogulnia.

Nagyon jól szórakoztak Ottlik Géza: Az utolsó mese című novellán.

 Miért ez a címe?
 Milyen hangulata van?
 Milyen lehet a királyfinak?
 Milyen a királylánynak?
 Hogyan változtatatnátok meg a történet?

A következő regényeket olvassuk még a Móra kiadó Tabu könyvek

sorozatból:

Paola Zannoner: Célvonal - Ez a mi második születésünk

Charles Benoit: Te …voltál

Sütő Andrást kérdezték egy születésnapi interjúban, hogy miért ír?

A válasza az volt, hogy a könyv visszhangjáért.

Nagy a felelősségünk, hogy tudjuk, kihasználjuk a könyvek segítő, gyógyító

visszhangját.
 Felhasznált irodalom

1. Olvasókönyv a biblioterápiáról (Szerk.: Bartos Éva) Budapest, 1989.

OSZK.
2. Bartos Éva (szerk.): Segített a könyv a mese: Vallomások életről,
irodalomról, olvasásról. Budapest, Magyar Olvasástársaság, 1999.
[2012. december 1.] <URL: http://mek.oszk.hu/05400/05496/05496.rtf
3. Bartos Éva-M. Fekete Katalin: Lélekgyógyítás olvasással. In: Szávai Ilona
(szerk.): Az olvasás védelmében: Olvasáskutatási tanulmányok.
Budapest, Pont kiadó 2010.

4. Boldizsár Ildikó: Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a

mindennapokban. Bp. Magvető kiadó, 2010.

5. Fiatalok biblioterápiája / Beth Doll, Caroll Doll, 2011. [2012. december 1.]
<URL:http://ki.oszk.hu/sites/ki.oszk.hu/files/dokumentumok/biblioterapia_
gyermekeknek_es_serduloknek_0.pdf

6. Hász Erzsébet: A művészetterápia a felsőoktatatás alapképzési szintjén I.

= Magyar Felsőoktatás, 2002. 10. sz. 51-52.p.

7. HUNRA - Magyar Olvasástársaság [2012. december 1.]

<URL: http://ki.oszk.hu/gyerekirodalom/bong.php

8. Kádár Annamária: Mesepszichológia: Az érzelmi intelligencia fejlesztése.

Bp. Kulcslyuk kiadó, 2012.

9. A Négyszögletű Kerek Erdő / Lázár Ervin; [Réber László rajzaival] -

Budapest: Osiris, 2006, cop. 1997.- 166, [3] p.: ill.; 21 cm

10. Királylány születik / Boldizsár Ildikó; Szegedi Katalin - Budapest:

Naphegy K., 2009.- [33] p.: ill.; 33 cm
11. Királyfi születik / Boldizsár Ildikó; [ill.] Szegedi Katalin - Budapest:
Naphegy K., 2011.- [34] p.: ill., színes; 33 cm

12. Behálózva / Kate McCaffrey; [ford. Moldova Júlia] - Budapest: Animus,

2009.- 173 p.; 22 cm

13. Házirend / Jodi Picoult; [ford. Mallász Rita] - 2. kiad., utánny. / -

Budapest: Athenaeum, 2012.- 594, [2] p.; 22 cm

14. Ottlik Géza: Az utolsó mese

<URL: http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_019.html (2013.04.04.)