IRODALOM

BIBLIOTERÁPIÁHOZ

Jónásné Bánfi Csilla

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

A művészetterápia Hász Erzsébet szerint a művészeti alkotások vagy azok egyes részletei
befogadásának és a kreatív művészeti tevékenységnek az elősegítésem az élmények speciális
feldolgozása által pedagógiai fejlesztő, valamint terápiás, preventív és rehabilitációs
területeken egyaránt hatékony módszerek összessége.1

Aszerint, hogy melyik művészeti ággal dolgozunk, beszélünk biblioterápiáról,

zeneterápiáról, képzőművészet-terápiáról, mozgás és táncterápiáról illetve színházterápiáról.

„A biblioterápia kifejezés a görög „biblion” (könyv) és a „therapeia” (gyógyítás) szóból

származik.

Ugyanis az olvasással magával egyidős az a hit, hogy az olvasás befolyásolhatja egy

személy attitűdjeit, érzelmeit és viselkedését.” 2

A biblioterápia egy speciális kitűzött cél érdekében alkalmazandó, tudatosan megtervezett és

irányított folyamat, válogatott irodalmi anyagok olvastatásával, feldolgozásával.

Céljai:

 gyógyítás, rehabilitáció: komoly pszichés problémákkal küzdőknél

alkalmazzák.
 fejlesztő, megelőző: az ilyen jellegű biblioterápiába való bevonásba általában
minden gyerek alkalmas.

„ A fejlesztő cél definíciója: a személyes problémák megoldásának segítése irányított

olvasás és megbeszélés révén.”3

A tevékenység módszerei:

 egyéni
 csoportos

A fejlesztő biblioterápiában óriási szerepe lehet az iskolai könyvtárosoknak.

1 Hász Erzsébet: A művészetterápia a felsőoktatatás alapképzési szintjén I. = Magyar Felsőoktatás,

2002. 10. sz. 51-52.p.
2 Bartos Éva szerk.: Olvasókönyv a biblioterápiáról. Budapest, 1989. Országos Széchenyi Könyvtár
Könyvtártudományi és Módszertani Központ p. 11.
3 Bartos Éva-M. Fekete Katalin: Lélekgyógyítás olvasással. In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás
védelmében: Olvasáskutatási tanulmányok. Budapest, 2010. Pont kiadó, p. 169.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

Az iskolában dolgozó könyvtáros egyben pedagógus is, teljesen más a szerepe az olvasóvá
nevelés folyamatában, mint a közkönyvtárban dolgozó könyvtárosé.

Már a könyvajánlás is biblioterápia.

Három csoportja van a hatékony irodalomnak:

 A klasszikus tündérmesék. Az eltávolítást lehet vele megvalósítani, a gyerek

biztonságban érzi magát, amikor kivetíti érzéseit a történet szereplőire. A konfliktus
kívülre helyeződik, de a képszerű leírások segítik, megkönnyítik az azonosulást.
Szembesít a problémákkal, alternatívákat, megoldási javaslatokat kínálva.
 Nem feltétlenül mese, de mindenképpen fikción alapuló történet.
 Egészen valóságos történetek.

A kortárs gyerekirodalomban megfigyelhető egyfajta változás. Egyre több a mindennapi

életben előforduló traumatikus élethelyzettel foglalkozó könyv.

Ezek útmutató jellegűek, testvérszületésről, örökbefogadásról, költözésről, válásról,

betegségről.

A csoportos biblioterápiánál a legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, hogy más, mint
az irodalompedagógia.

Nem a műalkotás, annak elemzése a lényeges, hanem a reakcióképzés.

A hatást a szöveg hallgatása és az azt követő beszélgetés váltja ki.

A másik fontos tényezőnek tekinthető még a védettség kérdése.

 Biztos, támogatott légkört kell kialakítani.

 Biztosítani kell a zavartalanságot.
 Be kell tartani a titoktartást.

A biblioterápiánál, fix időtartam, időpont legyen jellemző!

„ A gyermek életében az idő nem az órához kötött, hanem a megszokásokhoz, a rítusokhoz,

a szertartásokhoz. Ha a dolgok mindennap ugyanúgy történnek az biztonságot ad számára.”4

4 Kádár Annamária: Mesepszichológia: Az érzelmi intelligencia fejlesztése. Bp. Kulcslyuk kiadó, 2012.
p. 111.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

A biblioterápia lépései:

 Kapcsolatteremtés
 Probléma meghatározása
 Megfelelő műalkotás kiválasztása
 A foglalkozás levezetése

Iskolánkban, ahol könyvtáros-tanítóként dolgozom 1996 óta, vezettem biblioterápiás

foglalkozást.

A napközis csoport két negyedik osztály tanulóiból állt.

Konfliktust az okozott, hogy az egyik osztályban a negyedik év végére hét pedagógus

fordult meg náluk, ráadásul ebben a tanévben a két osztály tanulói egy csoportba kerültek
napköziben.

A kialakult helyzetet ez a csoport, - amelyik ráadásul a gyengébb tanulmányi eredményű is

volt- nem tudták, nem akarták elfogadni. Dacoltak egymással, a tantestülettel, a szülőkkel.

Teljesen bizonytalannak érezték a helyzetüket.

Mivel az iskolai könyvtárosi munkámat félretéve, tanév közben kellett visszamennem a

napközibe, hamar felvetődött bennem a biblioterápia ötlete.

Célom az egymás iránti tolerancia fejlesztése volt, az életkori sajátosságokból adódó

konfliktusok kezelése, az, hogy fejlődjön a közösségi, a szociális kompetenciájuk.

A tanulókkal addig, mint könyvtáros kerültem kapcsolatba, így közvetlenebb, kötetlenebb

volt a kommunikációnk.

Ennek a közös munkának az összegzett tapasztalata lett a szakdolgozatom, 2000-ben.

A feldolgozott könyv: Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő

A biblioterápiás csoport 8 főből állt, 2 lány, 6 fiú.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

Csütörtöki napokon egy órát mindig csak velük töltöttem. Ezt az időpontot választottuk ki a
beszélgetésekhez.

A helyszín a napközis termünk volt, de mindig a terem hátsó sarkába húzódtunk.

Az iskolavezetést megkértem, hogy biztosítsa nekünk a nyugodt körülményeket. /Ne legyen

órarend módosítás, helyettesítés, tartsák és tartassák tiszteletben a foglalkozások zárt jellegét
és a titoktartást./

A gyerekekkel közösen kialakítottuk a foglalkozások szertartás jellegét.

A „beszélgető sarok” berendezése (székek körbehelyezése), a sötétítő függönyök behúzása,

az eszközök kiosztása. (A foglalkozásokhoz kaptak füzetet és tollat.)

Titoktartást annyiban kértem, hogy ők mesélhetnek a foglalkozásokról, de nem kell, hogy

válaszoljanak, bárki is kérdezi őket.

A könyvről előzetes ismeretük nem volt, Lázár Ervintől azokat az olvasmányokat ismerték,
amik benne voltak az olvasókönyveikben.

A könyv olvasásával fejezetenként haladtunk. Semmiféle szempontot nem adtam, csak

felolvastam a részleteket, a benyomások, a befogadó élmény alapján beszélgettünk.

A szubjektív, személyes élmények, érzések fogalmazódtak meg. (Receptív terápia)

A következő szabályt alkottuk meg, mindenki mindenkit meghallgat, véleményt mondani

szabad, sértegetni tilos.

Az előzetes várakozásommal ellentétben már a könyv címe is nagy töprengést váltott ki.
Milyen is az a Négyszögletű Kerek Erdő?

Különböző rajzok keletkeztek pillanatok alatt:

 kerekített négyszög
 szögletesített kör
 négyszögben kör
 kör négy csücsökkel

Érdekes, hogy az nem vetődött fel, hogy nem létezik. Miért ne létezne?

A Bemutatkozunk fejezet utáni reakciók voltak számomra a legmegdöbbentőbbek.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

Néma csöndben hallgatták a Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak a bemutatkozását. Nem

kezdtek el nevetni, inkább elgondolkoztak a hallottakon.

Elhangzott, hogy jó az a rajz, ami négy csücsökkel ábrázolja az erdőt, mert így van hová
elhúzódni, annak, akinek szüksége van rá.

A brémai muzsikusok című mesére rögtön asszociáltak.

Még egyszer el kellett olvasnom a részletet. Az erdő lakói már a bemutatkozásuk

pillanatában elfogadást nyertek.

Teljesen természetesnek tartották, hogy a szereplőknek vannak problémáik.

Mindenki megöregszik, szegény Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, nem tehet róla, hogy kék,
Aromo, ha gyors, akkor természetesen az agya is gyors.

Vacskamati, Nagy Zoárd, Szörnyeteg Lajos, Dömdödöm, Mikkamakka, Maminti, ott kell,
hogy lakjanak.

Ahogy haladtunk a történetek feldolgozásában, úgy változott a tanulók viszonyulása a

történethez.

Lassan eljutottunk oda, hogy a csoport tagjai megkapták a nevüket a Négyszögletű Kerek
Erdő lakóival összehasonlítva.

Ezek az összepárosítások, hihetetlen őszinteségről, megfigyelőképességről tanúskodtak.

A két hangadóból a fiú kapta meg leghamarabb, hogy olyan, mint Aromo. A lány pedig,
mint Vacskamati.

Nem lett belőle sértődés, ők ezt pozitívumként fogták fel.

Később a csoport másik lány tagja lett Maminti, aki segít mindig.

Érdekes, hogy a következő névadás nekem jutott. Nagy Zoárd, aki elvágyódik.

Itt már érzékelhető volt, hogy a saját dolgaikra vetítik a szereplők tulajdonságait,
konfliktusait.

Mindenki nem kapott nevet a csoportból, Szörnyeteg Lajos és Dömdödöm talált még
csoportbéli párt. Dömdödöm-nek egy csendes, ritkán megszólaló fiú lett elnevezve.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

A legaktívabbak a „költői versenynél” voltak.

Mindenféle rímeket, versikéket mondogattak, nem is tudtak mással foglalkozni még

napokkal később is ezzel szórakoztak.

A Gyere haza Mikkamakka fejezetnél egyértelműen a mesebeli helyzet megoldására

koncentráltak, újra elvonatkoztatva az egymásra aggatott nevektől.

Mikkamakkát várták, mint egy kívülállót, hogy jön és megoldja a konfliktust.

A biblioterápiás foglalkozások legvégén visszatértünk arra, hogy milyen is lehet a

Négyszögletű Kerek Erdő, változtatnának-e a rajzaikon.

Megegyeztek, hogy az a rajz nem kell, ahol van négy csücsök a körön, nem kell hely ahová
elhúzódhat bárki. Itt nem kell.

A Négyszögletű Kerek Erdő olyan, ki-ki amilyennek akarja.

A foglalkozások befejezése után nem vontunk le tanulságokat, hagytuk, hogy mindenkiben

megfogalmazódhassanak érzései.

A kitűzött célokat elérte a biblioterápia. Ebben a csoportban nagyon nagy lett az összetartás,
velem szemben pedig, egy olyan elfogadás, hogy közösen részesei voltunk egy nagyon jó
programnak, aminek mások nem, sőt, azt sem tudták mi ez.

A helyzetet elfogadták, hogy a tanév hátralévő részében én leszek a napközis tanítójuk,

megfogadták, hogy megpróbálnak a kölcsönös elfogadás jegyében tanulni, viselkedni. Saját
magukhoz képest, többé-kevésbé sikerült is.

Ezek a tanulók már fiatal felnőttként is szívesen visszaemlegetik az akkori időszakot, a

foglalkozások jó hangulatát, a kialakult apró csoport-titkokat.

Iskolánk a TÁMOP-3.2.4. A-11/ 1-2012-0074 számú, „A múlt és jelen irodalmi és kulturális

értékeinek üzenete a „digitális bennszülöttek” számára” című pályázattal 48 millió forintot
nyert szövegértés-fejlesztésére irányuló projektek megvalósítására.

Ennek keretében különböző korcsoportban hátrányos helyzetű tanulókkal olvasunk.

Boldizsár Ildikó: Királylány születik című könyvet az első osztályos lányoknak vittem be
könyvtári foglalkozásra.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

A lányokra születésükkor a földkerekség valamennyi tájáról származó égi királylányok

mondanak áldást, ajándékokkal, szellemi-lelki kincsekkel látják el őket:

„Légy szép!”, „Légy tiszta szívű!”, „Légy egészséges!”, „Légy állhatatos!”, „Légy jó!”,
„Légy vidám!”, „Légy türelmes!”, „Légy igazmondó!”, „Légy kecses!”.

A születéskor kapott ajándékokhoz életfeladat kapcsolódik: a kincsek megőrzése és

továbbadása. Ebben segítők a Nap, a Hold, a csillagok, a madarak, a fák, a hegyek, a mező, a
szél, a hó, az eső és a nádszálak.

Figyelmesen hallgatták a felolvasást, majd a végén az első reakciójuk az volt, hogy nem is
hoztak a királylányok ajándékot.

Az olvasás után megnéztük az illusztrációkat, külön minden egyes királylányról

beszélgettünk.

Újra kezdtem a mesélést. Most már értették az ajándékokat.

A legnépszerűbb áldás a Sitta a szél szülötte ajándéka volt, a „Légy vidám!”

A gyerekek rögtön cigánykerekezni kezdtek a szőnyegen.

Hívtak engem is, de mondtam nekik, hogy sajnos nem tudok, soha nem is tudtam. Rögtön
nekem ajándékozták Pallida szavait: „Légy egészséges!”

A legszebb rajznak a Wamweru áldásához készültet találták, a legszebb nevű királylány

pedig Tringatrilla lett. Mondogatták, énekelték, „áriázták” a nevet.

Gyorsan kiosztották, tényleg, mint az ajándékokat, hogy melyik áldásból kinek kell még
kapnia.

A foglalkozás végén rajzot készítettek, érdekes, hogy azt rajzolták, amelyik tulajdonságból a
legkevesebbet „kaptak”. Hihetetlen, de nem lett két azonos áldás. Tudták, megértették, hogy
nem minden égi ajándékból kaptak születésükkor egyformán.

Pallida szavait meghagyták nekem, le is rajzoltak, ahogy ülök a könyvtárban, előttem

rengeteg zöldség, gyümölcs, hogy egészséges legyek.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

Az elkészült rajzok kikerültek a Szülők Híradójára (faliújság), a szülők nemcsak a saját

gyermekük rajzát nézegették, hanem mind a „kilenc égi áldást”, így lett a gyermekrajzokból
felnőtteknek szóló könyvajánló.

Természetesen a fiúknak is be kellett mutatni a könyvet, ők pillanatok alatt kiosztották a

„megfelelő ajándékokat” a lányoknak. Igen találó meglátásokkal. A lányok nem érezték
bántónak, hogy melyikre lenne szükségük, hiszen, most kaptak belőle….

Nagyon vártam az ikerkönyv, a Királyfi születik kötet megjelenését, úgyis, mint fiús anya,
úgyis, mint könyvtáros- tanár, aki tartozott a fiúknak is, egy nekik szóló áldást tartalmazó
mesével.

A történet a királyfiról, akinek mindene megvan, ami a királysághoz kellhet, „birodalma,

kardja és koronája”, de az a bánata, hogy nem tudja, hogy hol volt, mielőtt megszületett.

Segítője két holló, Gondolkodó és Emlékező. Elviszik a királyfit egy égi útra, megfejteni ezt
a titkot.

Útjuk során a hajnalmadár megmutatja az útnak indulás bátorságát, a vadludak csapata az

összetartozás fontosságát, hiszen tudják, hogy sosincsenek egyedül. Megismeri a mindig cél
vezérelte vándorsólymot, a szárnyalás szabadságát jelképező sarlósfecskét.

Az albatrosz mondja meg a választ a kérdésre, a királyfi születése előtt ott volt mindenben
és mindenütt, hogy mindentől és mindenkitől tanuljon valamit.

A pacsirta a jókedv, a harkály a kitartás titkát mutatja meg. Emlékező mindenki másnál
jobban szereti a vörösbegyet, a nagylelkűség madarát: „…ahol megjelenik, ott fölszikrázik a
szív hatalma és ereje.”

Végül a hattyútól a hűség titkát tudja meg.

Természetesen elolvastam a történetet az ősz folyamán a fiúknak, akiknek egy tanévet

kellett várniuk erre a történetre. De szerintem jó is, hogy csak második osztályban került rá
sor.

Nagyon komolyan hallgatták, sokáig nézegettük a képeket. Sok kérdésük volt, születésről,
halálról. Sőt szóba került az is, hogy annak a kisfiúnak is segítenek vajon a madarak, aki nem
ismeri őket?

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

Meg kellett nézni képes és határozó könyvekben is.

Újra elolvastuk, hogy milyen titkok megfejtésében segítettek. Bátorság, összetartozás, cél,
szabadság, erő, jókedv, kitartás, nagylelkűség, hűség. Megállapították, hogy ezek
mindenkinek nagyon fontos dolgok.

Ez után a foglalkozás után nem készültek rajzok, nem is szerettek volna rajzolni.

A szülők a könyvről, könyvajánló formájában értesültek.

A lányoknak még nem olvastam el a Királyfi születik könyvet.

A könyvek a gyerekek egész lényére hatottak, kíváncsiak voltak, tűnődőek, érdeklődőek.

Gondolataik madárként, szabadon áramlottak, véleményük őszinte volt. Megmutatkozott az
egymás elfogadása is.

A saját életkori szintjükön megértették az üzeneteket.

Mind a két könyv olyan, amiben csupa olyasmiről van szó, amire mindannyiunknak
szüksége van, életünk során.

Gyereknek, felnőttnek, szülőnek, pedagógusnak tudnia kell, hogy minden kislány

királylánynak, minden kisfiú királyfinak születik. A többi rajta, de rajtunk is múlik.

Kate McCaffrey: Behálózva című könyvét 7-8 osztályos csoportba vittem be. 6 lányból és
két fiúból áll a csoport.

http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2010-06-11+00%3A00%3A00/kate-mccaffrey-
behalozva

A cél, hogy a világháló veszélyeire hívjam fel a figyelmet, illetve a tolerancia, a másság
elfogadása.

Külön-külön olvasták el a könyvet. Nagyon hamar a végére értek, rengeteg érzelmet,

indulatot váltott ki belőlük.

Megbeszéltük az eredeti címet: Destroying Avalon.

A következő kérdésekről beszéltünk:

 Mire utal az eredeti cím?

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

 Valós veszélyről szól-e a regény?

 Megtörténhet-e bárkivel?
 Te kihez fordulnál adott esetben?
 Hogyan reagálnának a szüleid?
 Mit szólnál, ha a te barátnőddel, barátoddal történne?
 Hogyan lehet egy ilyen helyzet ellen védekezni?
 Mi lehet a szerepe az osztályközösségnek?
 Helyes magatartás-e a tudok róla, de nem teszek semmit?

Egy lány volt, aki rögtön nyilvánosságra hozta volna a vele történteket.

A fiúk, erőszakkal tettek volna rendet, „jól meg kellene az ilyet verni…”, hogy
meggondolja, hogy mit csinál.

Egy lány a gyermekvédelmi felelőstől kért volna segítséget, mert neki van a kezében
megfelelő jogi eszköz.

Kortársakhoz, szülőkhöz nem fordultak volna segítségért. A szülők nem értenék meg, itt
utaltak arra is, hogy az internetes alkalmazások távol álnak tőlük.

A saját társaik pedig még tovább gerjesztenék a pletykákat, megoldási mód helyett.

Az elkészült szófelhő:

Érdekes, hogy ez a könyv a szülők körében is népszerű, egyre többen olvassák.

Jodi Picoult: Házirend című könyvéről az egyik lány kérésére beszéltünk.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

http://olvasoterem.com/index.php/2011/04/jodi-picoult-hazirend/

Ő olvasott fel részleteket, a könyv bemutatásán kívül, lexikonból ismertette az Asperger-

szindrómát.

A cél a másság elfogadása mellett, az volt, hogy minden szereplő nézőpontjából gondoljuk
végig az eseményeket.

Nem okozott semmiféle nehézséget, pedig nem az ő korosztályuknak való könyv.

A legjobban az foglalkoztatta őket, hogy ez egy olyan helyzet, aminek nincs megoldása.

Játszottuk, a Mit mondanál neki? –t. (Üres székre képzeljük a szereplőt)

Az igazságtalanság fogalmazódott meg legerőteljesebben. Miért van az, hogy valakiknek ez

a sors jut? Mi a pozitívum benne? Mit lehetne másképp?

Végül azt fogalmazták meg, hogy vannak helyzetek, amiket megoldani nem lehet, csak
elfogadni.

Ebben a regényben is így van, együtt kell a három embernek élnie és boldogulnia.

Nagyon jól szórakoztak Ottlik Géza: Az utolsó mese című novellán.

 Miért ez a címe?
 Milyen hangulata van?
 Milyen lehet a királyfinak?
 Milyen a királylánynak?
 Hogyan változtatatnátok meg a történet?

A következő regényeket olvassuk még a Móra kiadó Tabu könyvek sorozatból:

Paola Zannoner: Célvonal - Ez a mi második születésünk

Charles Benoit: Te …voltál

Sütő Andrást kérdezték egy születésnapi interjúban, hogy miért ír?

A válasza az volt, hogy a könyv visszhangjáért.

Nagy a felelősségünk, hogy tudjuk, kihasználjuk a könyvek segítő, gyógyító visszhangját.

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

Felhasznált irodalom

1. Olvasókönyv a biblioterápiáról (Szerk.: Bartos Éva) Budapest, 1989. OSZK.

2. Bartos Éva (szerk.): Segített a könyv a mese: Vallomások életről, irodalomról,
olvasásról. Budapest, Magyar Olvasástársaság, 1999.
[2012. december 1.] <URL: http://mek.oszk.hu/05400/05496/05496.rtf
3. Bartos Éva-M. Fekete Katalin: Lélekgyógyítás olvasással. In: Szávai Ilona (szerk.): Az
olvasás védelmében: Olvasáskutatási tanulmányok. Budapest, Pont kiadó 2010.

4. Boldizsár Ildikó: Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Bp.

Magvető kiadó, 2010.

5. Fiatalok biblioterápiája / Beth Doll, Caroll Doll, 2011. [2012. december 1.]
<URL:http://ki.oszk.hu/sites/ki.oszk.hu/files/dokumentumok/biblioterapia_gyermekekne
k_es_serduloknek_0.pdf

6. Hász Erzsébet: A művészetterápia a felsőoktatatás alapképzési szintjén I. = Magyar

Felsőoktatás, 2002. 10. sz. 51-52.p.

7. HUNRA - Magyar Olvasástársaság [2012. december 1.]

<URL: http://ki.oszk.hu/gyerekirodalom/bong.php

8. Kádár Annamária: Mesepszichológia: Az érzelmi intelligencia fejlesztése. Bp.

Kulcslyuk kiadó, 2012.

9. A Négyszögletű Kerek Erdő / Lázár Ervin; [Réber László rajzaival] - Budapest: Osiris,
2006, cop. 1997.- 166, [3] p.: ill.; 21 cm

10. Királylány születik / Boldizsár Ildikó; Szegedi Katalin - Budapest: Naphegy K., 2009.-
[33] p.: ill.; 33 cm

11. Királyfi születik / Boldizsár Ildikó; [ill.] Szegedi Katalin - Budapest: Naphegy K.,
2011.- [34] p.: ill., színes; 33 cm

12. Behálózva / Kate McCaffrey; [ford. Moldova Júlia] - Budapest: Animus, 2009.- 173 p.;
22 cm

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847

Irodalom biblioterápiához szabadon választott

13. Házirend / Jodi Picoult; [ford. Mallász Rita] - 2. kiad., utánny. / - Budapest:
Athenaeum, 2012.- 594, [2] p.; 22 cm

14. Ottlik Géza: Az utolsó mese

<URL: http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_019.html (2013.04.04.)

Jónásné Bánfi Csilla 76840279847