Pecesor

„Pecesor (Poljanica) Óbecsétől 18 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település

telekkönyvileg két helyi közösséghez, Óbecséhez és Péterrévéhez tartozik.

Története
A falu 1910 körül egy tanyasorból nőtte ki magát településsé. Az 1960-as évekig még
tanyaközösségnek számított. 1997-ben helyi közösség státust nyert, de továbbra sem vált
önálló kataszteri községgé, hanem az óbecsei, illetve a péterrévei kataszteri községek
osztoztak területén. Önálló kataszteri státusának elnyerése folyamatban van. 2007-ben sor
került 30 olyan földmérői pont kijelölésére, amelyek segítségével az új kataszteri község
határát kívánják pontosítani.

A vidék urbanizálása az 1960-as években indult el. Először áramot, majd aszfaltutat kapott a
falu. Ma már két irányból, Óbecséről és Péterrévéről is akadálytalanul megközelíthető.
Kiépült a vízvezeték-hálózat, 1988-tól van helyi orvosi rendelő, továbbá óvoda, iskola és egy
művelődési otthon.
1966-ban Havas Boldogasszony nevét viselő kápolna épült, amelyet a '90-es évek elején
templommá bővítettek.

Az Arany János Kultúrotthon udvarában egy tágas, több rendeltetésű nyári színpad épült,
amely időszaki rendezvények megtartása mellett nyári tánctáborok színhelyéül is szolgálhat.
Egy civil összefogás eredményeként tejátvevő állomás is épült a faluban. Tervben van a
vízvezeték-hálózat további bővítése, illetve felújítása. A távlati tervek között szerepel a
vezetékes telefonhálózat kiépítése. Hasonlóképpen régi álom, hogy Pecesor egy harmadik
úttal, a Topolyai útra vezető, 4 kilométeres szakasszal is a külvilághoz csatlakozzon.

A fiatalok zöme a munkahely reményében a városba költözött, így a falu fokozatosan

elöregszik. A lakosság főként mezőgazdasággal és jószágtenyésztéssel foglalkozik.”

Forrás: http://vajdasag.rs/Pecesor
 Interjú kérdéssor
1000 fő népesség alatti település - Pecesor

Alapadatok:
 település neve: Pecesor (szerbül Poljanice)
 település népessége: 250 fő
 interjúalany neve: Barna József
 interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
 interjúalany életkora: 64 éves férfi
 interjúalany kötődése a településhez: településen élő nyugdijas magánszemély
 mióta él a településen/mióta ismeri a települést: születése óta ott él
 interjú formája, helye:/telefonon történő interjú más településen - az interjualany épp
kórházi kezelésen tartózkodott Újvidéken
 interjú időpontja: 2019.10.24.

Kérdéscsoportok:
 Mi az a 3 szó, érzés ami először a településről eszébe jut? „Kicsi, szép, takaros”
 Miért szeret a településen élni? „ megszoktam, nehezen változtatnék lakehlyet”
 Ha nem szeret ott élni: Mit változtatna a településen, hogy szívesen éljen ott? –
„szivesen élek igy is , ha semmi nem változik, Pecesoron”
 Gondolt már arra, hogy elköltözik máshová? Ha igen hová? Miért pont oda? – „Nem
szertnék elköltözni sehová sem, idős vagyok már arra”

 A település népessége hogyan változott az elmúlt években? Mi ennek az oka? – „A

településen a természetes szaporulat is alacsony, de jelentős az elvándorlás, a környező
településekre de külföldre is.”
 Mi a véleménye a település úthálózatáról? - A településre egy út vezet Óbecséről és egy
Péterrévéről, nem kifogástalan állapotban, a faluban nincs mindenütt járda és kerékpárút
egyáltalán nincs.
 Mi jellemzi a tömegközlekedést? Napi két buszjárat van Óbecsére a faluból – a diákokat
viszi be a busz és két járat van Pecesorra, amely a diákokat hozza az iskolából. Ez kielégiti
az igényeket, de az a baj, hogy nyáron kimaradnak ajáratok, és ilyenkor nincs kielégítve az
igény.
 Melyek azok a (köz)intézmények, melyek leginkább hiányoznak a településen? – orvosi
rendelő, de úgy hogy naponta dolgozzanak, mert csak hetente kétszer jár ki általános orvos

 Miből élnek a településen élők? A településen élők hol találnak munkát? Hová járnak
dolgozni? – A településen élők mezőgazdasággal foglakoznak, Óbecsére járnak be dolgozni.

 Ki tudják-e egészíteni alapjövedelmüket? Ha igen mivel? – A háztáji termékek készitése

és eladása ad kiegészitést az alapjövedelemhez.
  Melyik a település legtöbb személyt foglalkoztató munkahelye/vállalkozása (ha van
ilyen)? Hány főt foglalkoztat? Mit érdemes tudni róla? – régen a tejátvevő állomás volt, de
ezt bezárták, mert nem érdemes tejtermeléssel godlakozni a tej alacsony átvételi ára miatt.
 Milyen közösségi terek vannak a településen? Mire és milyen gyakran használják a
településen élők? Milyen az állapotuk? Van egy művelődési ház, az Arany János
Kultúrotthon nevet viseli, az udvarán nyári szinpaddal ami helye a falunapi rendezvénynek.
 Az utóbbi kb. 5 évben volt nagyobb állami/EU-s beruházás a településen? Ha igen mi?
Mennyire érzi hasznosnak a beruházásokat? Nem volt ilyen beruházás az utóbbi 5 évben

 Mely település/települések vannak hatással a vizsgált községre? Milyen hatással

vannak rá? – Óbecsére járnak dolgozni a munkaképes fiatalok, és az ötödik osztálytól
kezdve a tanulók is az óbecsei Samu Mihály álatlános iskolában tanulnak. Óvoda van a
településen és összevont alsó tagazot is az általános iskolásoknak.

 Tudomása szerint működik a településen közmunka program?- Nem, nem működik

 A település lakossága kitől tud segítséget kérni, ha problémája van? Általádan a helyi
közösségi iroda munkatársai tudnak segítéseg nyújtani.

 Melyek a település erősségei? – A települése elsődleges erőforrása a jó minőségű

termőföld, a horgászási lehetőséget biztosító tó a falu határában kihasználatlan, de lehetőség
lenne horgásztúrizmus fejlesztésére.

 Melyek a település legkomolyabb problémái, gyengeségei? A falu lekomolyabb

problémája za elöregedés, amely a természetes szaporulat csökkenése és az elvándorlás
miatt alakult ki.
 Vannak olyan külső tényezők, melyek veszélyeztetik a település megmaradását,
fejlődését? – A faluba vezető közutak minődése igencsak rossz állapotú, nem tipikus
zsáktelepülés, mert két út vezet be, de hiányzik a falut Topolyával összekötő út, amire
régóta vannak tervek.
 Milyen kitörési pontjai, lehetőségei vannak a településnek? a horgászási lehetőséget
biztosító tó a falu határában kihasználatlan, de lehetőség lenne horgásztúrizmus
fejlesztésére.

Értékelő/számszerűsítő kérdések:
Kérem értékelje 1-6 közötti értékkel az alábbi állításokat, ahol 1: egyáltalán nem értek vele egyet,
6: teljes mértékben egyetértek vele. NT: Nem tudja megítélni.
Állítás érték
A település úthálózata kiváló minőségű. 1
A település fejlődőképes. 2
A településen minden olyan lehetőség adott, ami egy kisgyermekes család 1
számára fontos lehet.
A településen élő fiatalok a városokban élő fiatalokkal azonos lehetőségekkel 1
rendelkeznek.
Az orvosi és korházi ellátás kiváló. 1
A tömegközlekedés tökéletes a térségben. 2
A településen élők hagyományőrzők, hagyományaikat ápolják. 3
A település természeti környezete nagyon szép, vonzó. 6
A település gazdasági adottságai tökéletesek. 2
Mindenki talál munkát a településen vagy közvetlen környezetében, aki akar. 1

 Mit gondol, 25 év múlva mi lesz a településsel? (Mennyien élnek itt? Mennyien

dolgoznak? Milyen pozitív és milyen negatív irányú változásra számít?)
„Sajnos az elvándorlás olyan magas, hogy nem hiszem hogy megmarad a falu 200 feletti
lélekszáma, most két család kapott támogatást házvásárlásra a Prospetitati alapitványtól, ők
ugye itt fognak maradni, bár a házaspárok naponta Óbecsére járnak be dolgozni. Szerintem
8 osztályos iskola már nem lesz itt többet, - az összevont osztályokon kivül- és örülni
fogunk ha az óvoda is megmarad.”
 Interjú kérdéssor
1000 fő népesség alatti település - Pecesor

Alapadatok:
 település neve: Pecesor (szerbül Poljanice)
 település népessége: 250 fő
 interjúalany neve: Szerda Erika
 interjúalany foglalkozása: bolti eladó
 interjúalany életkora: 38 éves nő
 interjúalany kötődése a településhez: településen élő munkavállaló
 mióta él a településen/mióta ismeri a települést: amikor férjhez ment, ide költözött a férje
családjához (17 éve)
 interjú formája, helye:/telefonon történő interjú más településen - az interjualany
Pecesoron, a kérdező Óbecsén
 interjú időpontja: 2019.10.24.

Kérdéscsoportok:
 Mi az a 3 szó, érzés ami először a településről eszébe jut? „nyugodt falu, összetartó
közösség, nagy szegénység”
 Miért szeret a településen élni? „mert nyugalom van és csend”
 Ha nem szeret ott élni: Mit változtatna a településen, hogy szívesen éljen ott? – „most
már semmit, eleiben úgy voltam sokkal több mindent kellene tenni, de mivel már megnőttek
a gyerekek nem változtatnék”
 Gondolt már arra, hogy elköltözik máshová? Sajnos mindig ettől félek, hogy egy napon
el kell hagyni a falut, mert már nem lesz itt megélhetésünk”

 A település népessége hogyan változott az elmúlt években? Mi ennek az oka? – „jelentős

az elvándorlás,főleg külföldre.”
 Mi a véleménye a település úthálózatáról? - A falun belül rendben vannak az utak,
gyalogutak, kerékpárút nincs....de a faluba vezető utak katasztrofális állapotban vannak.

 Mi jellemzi a tömegközlekedést? Napi két buszjárat van Óbecsére a faluból., minden

második héten három – a diákokat viszi be a busz és két járat van Pecesorra, amely a
diákokat hozza az iskolából. Nyáron csak heti kétszer van busz, ez kevés.

 Melyek azok a (köz)intézmények, melyek leginkább hiányoznak a településen? –

szerintem a posta az ami nagyon hiányzik a talepülésről. Minden miatt a becsei postára
járunk be.
 Miből élnek a településen élők? Óbecsére járnak be dolgozni, a falu lakosai és kiegészitik
a keresetet a saját mezőgazdaasági munkáikkal. Sokan külföldön vannak.
  Ki tudják-e egészíteni alapjövedelmüket? Ha igen mivel? – Akinek alapjövedelme nem a
mezőgazdaságból származik, az pl mezőgazdasági termények termelésével valósit meg
plussz bevételt
 Melyik a település legtöbb személyt foglalkoztató munkahelye/vállalkozása (ha van
ilyen)? „Talán az iskola, mivel ott van tanitó, takaritó, karbantartó (gondnok). Más
munkahely nem nagyon van a faluban....”
 Milyen közösségi terek vannak a településen? Mire és milyen gyakran használják a
településen élők? Milyen az állapotuk? Van egy művelődési ház, és természetesen a
katolikus templomunk (imaházunk), ami kicsi, de takaros. Az óbecsei újfalusi plébániához
tartozik.
 Az utóbbi kb. 5 évben volt nagyobb állami/EU-s beruházás a településen? Ha igen mi?
Nem volt állami beruházás az utóbbi 5 évben.

 Mely település/települések vannak hatással a vizsgált községre? Milyen hatással

vannak rá? –Az ötödik osztálytól kezdve a tanulók is az óbecsei Samu Mihály álatlános
iskolában tanulnak, a középiskolások vagy Óbecsén, vagy Topolyán. A középiskolásoknak a
városban is kell lakniuk, nem tudnak naponta ingázni. Óvoda van a településen, kevesebb
mint 5 óvodásnak és összevont alsó tagazot is az általános iskolásoknak.

 Tudomása szerint működik a településen közmunka program?- Nem működik

 A település lakossága kitől tud segítséget kérni, ha problémája van? Elvileg a

falugondnoki szolgálat is segithet, de sokszor a helyi közösségi irodában jelentjü a
problémákat inkább.

 Melyek a település erősségei? – A települése elsődleges erőforrása a jó minőségű

termőföld. Ez mind magánkézben van. Sajnos nem pecesoriak tulajdonában java része.
 Melyek a település legkomolyabb problémái, gyengeségei? A falu lekomolyabb
problémája az elöregedés.
 Vannak olyan külső tényezők, melyek veszélyeztetik a település megmaradását,
fejlődését? – A faluba vezető közutak minődése rossz állapotú, ivóviz van hála istennek,
ezzel nincs gond.
 Milyen kitörési pontjai, lehetőségei vannak a településnek? Az útóbbi években
emlegették a falusi túrizmus megjelenésének lehetőségét, de én nem látok embereket akik
itt helyben evvel tudnának foglakozni.
Értékelő/számszerűsítő kérdések:
Kérem értékelje 1-6 közötti értékkel az alábbi állításokat, ahol 1: egyáltalán nem értek vele
egyet, 6: teljes mértékben egyetértek vele. NT: Nem tudja megítélni.
Állítás érték
A település úthálózata kiváló minőségű. 1
A település fejlődőképes. 3
A településen minden olyan lehetőség adott, ami egy kisgyermekes család 2
számára fontos lehet.
A településen élő fiatalok a városokban élő fiatalokkal azonos lehetőségekkel 2
rendelkeznek.
Az orvosi és korházi ellátás kiváló. 1
A tömegközlekedés tökéletes a térségben. 3
A településen élők hagyományőrzők, hagyományaikat ápolják. 2
A település természeti környezete nagyon szép, vonzó. 5
A település gazdasági adottságai tökéletesek. 2
Mindenki talál munkát a településen vagy közvetlen környezetében, aki akar. 2

 Mit gondol, 25 év múlva mi lesz a településsel? (Mennyien élnek itt? Mennyien

dolgoznak? Milyen pozitív és milyen negatív irányú változásra számít?)
„én attól félek, de nagyon, hogy eljön a nap amikor majd nekünk is el kell hagyni a falut,
mert már nem lesznek meg az életfeltételek.”