PROJEKT MENEDZSMENT

SZAKDOLGOZAT

Galgó Ferenci Andrea

Regionális gazdasági tanácsadó

Zenta, 2019.

1
Tartalom
„IPA CBC HU SRB 2007-2013”...........................................................................................................3
A pályázati űrlap................................................................................................................................4
„Isten hozott a kultúra sokszínű világába, HUSRB 1002/222/038 kódszámmal.................................6
Az általam bemutani kívánt projekt megvalósulásának helyszíne.....................................................7
A kezdeményezés célja......................................................................................................................8
A kezdeményezés indoka, háttere.....................................................................................................8
A kezdeményezés leírása és eredményei..........................................................................................9
Programszerűség.............................................................................................................................10
A projekt során felmerülő nehézségek............................................................................................10
- A projektfinanszírozás..........................................................................................................10
- Közbeszerzési eljárások.......................................................................................................11
Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekkel....................................................................11
További trendek..............................................................................................................................11
Miért jó gyakorlat a projet?.............................................................................................................12
Felhasznált weboldalak:..................................................................................................................12

2
„IPA CBC HU SRB 2007-2013”

„Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az

Európai Unió pénzügyi keretrendszerének előcsatlakozási eszköze (IPA) keretében valósul
meg. A résztvevő országok – Magyarország és Szerbia – közös irányítási rendszerben
végrehajtva a Program különböző szervezetek közötti együttműködési projekteket támogat
a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyékből és a következő szerbiai területekből
álló programtérségben: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-
Bánát, Dél-Bánát és Szerémség.

A Program egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános

életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti
gazdasági együttműködést, támogatja a közös identitást és a határtérség kulturális és
történelmi örökségét, továbbá hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és
biztonságához.” - https://www.facebook.com/interreg.ipa.husrb/

A kiirt pályázat a következő területre vonatkozott:

3
A program három prioritása a következő volt:

1. Infrastruktúra és környezet

2. Gazdaság, oktatás, kultúra és

3. Technikai segitségnyújtás

A pályázati űrlap

A pályázati űrlap elektronikusan excel táblázat formájában volt meghirdetve és ezt kellett kitölteni,
angol nyelven.

Első részében fel volt tüntetve a program neve, logója, referenciaszáma és cime valamint a vezető
kedvezményezett neve. A cellák szine adott útmutatást arról, hogy ki tölti ki: a pályázó, a közös
technikai titkárság, vagy egyéb.

A második és harmadik részben a projekt partnerek adatai voltak feltüntetve, az eredeti név mellett
az angol megnevezés is.

A következő rész a projekt összefoglalót tartalmazta, korlátozott karakterszámmal (3000).

Az ötödik fejezetben 2000 karakterre limitálva kellett leirni a projekt hátterét, a megoldani
kivánt problémát és a célcsoportokat, valamint a projekt céljait, elvárt eredményeket és az
eredmények időtartamát, valamint projekt hozamát. Itt kellett irni a metodológiai
megközelítésről, a hátáron átivelő hatásról és a programstratégia horiznotális céljaihoz való
igazodásról, az EU horiznontális politikáival való konisztenzitásról (egyenlő esélyek,
fenntartható fejlődés) és egyéb politikákkal való szinergiákról. Itt kellett feltüntetni a
projekt innovativ jellegét, a projekt eredmények fenntarthatóságát és a multiplikáló
hatásukat, a kockázatkezelést és a partnerség leirását.

Az ötödik fejezet első alfejezetében voltak találhatók a leirások a közös fejlesztés, közös
implementásció, közös pénzelés és a közös személyzere vonatkozóan, ezek szerepéről a
projektben és a partnerek kapacitásának valamint priojekt menedzsment tapasztalatainak
leirása is itt volt található.

Az ötödik fejezet második része a publicitási aktivitásra vonatkozott, itt kellet leirni milyen
célcsoportok felé milyen módon irányul a publicitás, valamint az időkeretet is itt kellett
megadni.

A hatodik fejezet a projekt piramis volt, ami a minden addigi, előbbi keretmátrixot váltotta
fel. Ez tartalmazta a célokat és az aktivitásokat projekt partnerenként.

A következő fejezetben a projekt indikátorokat kellett felsorolni, a egységeket, a kiinduló

értéket és az elérni kivánt értéket.

4
A következő fejezet a költségvetési táblázat kialakitása volt projektpartnerenként, megadott
tételekkel, amik a következők voltak:

1. technikai tervek

1.2 tanulmányok

1,3 engedélyezetetési költségek

1.4 projekttalálkozók és utazási költségek

1.5. forditási és tolmácsolási költségek

2. személyzeti költésgek

3. utazás és elszállásolás

4. szolgáltaltások

5.felszerelések

6. beruházás/épitkezés

7. adminisztrációs költségek

A követekző fejezetben ki kellett tervezni, a fizetések előlátását projekt partnerenként,

ebben a projektben az implementáció 1 éven át tartott tehát 3 havonta voltak elszámolási
időszakok.

Egy teljes fejezet foglakozott a beszerzésekkel, projekt partnerenként és a költségek

előlátott összegével feltüntetve.

Az utolsó fejezetben a projekt csapat tagjainak felsorolása volt előlátva – természetesen a

személyzet minden tagjának életrajzát csatolni kellett.

5
„Isten hozott a kultúra sokszínű világába, HUSRB 1002/222/038
kódszámmal

6
Az általam bemutani kívánt projekt megvalósulásának helyszíne

A projekt helyszíne: Régió: Vajdaság, Szerbia Megye: Dél-Bácska, Kistérség:

Óbecse község Település: Óbecse

Óbecse Község Vajdaság, A Szerb Köztársaság északi tartománya földrajzi

központjában helyezkedik el. Óbecse település és Péterréve, Bácsföldvár, Radicevic,
Milesevo, Drea és Pecesor lakott települések alkotják. Össz területe 487 m2. Óbecse az
azonos nevű község székhelye, amely a Dél-bácskai Körzetben, Vajdaság Autonóm
Tartományban van, a Szerb Köztársaságban. Óbecsének a 2011-es népszámlálási adatok
szerint 23,985 lakosa volt, ebből 20.547 felnőttkorú lakos.

Óbecsén a II. világháborúig negyvenegy különféle kör és egylet működött, ma úgy

mondanánk, hogy civil szervezet. A Magyar Népkör 1868-ban alakult. 1928-ban már
fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte. 1 A két világháború között is élénk volt a
művelődési élet, de később hanyatlásnak indult majd külső nyomásra megszűnt. 1991-ben
a Kör újra megalakul, Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör néven. Ma 400 ember
tevékenykedik a kultúrkörben, melynek termeiben számos civil szervezet is működik. Az
egyesület elsődleges célkitűzése a város magyar ajkú polgárai számára a kulturális élet
megszervezése, valamint a hagyományápolás, értékeink megőrzése, a tehetségek
felkutatása, képzése és nevelése, valamint a fiatalok tömörítése.

Az „Isten hozott a kultúra soksznű világába!” című projektum Óbecsén és Óbecse

testvérvárosában valósult meg 2011 és 2012 folyamán. Óbecsének a testvérvárosai közül
Csongráddal vannak a legszerteágazóbb és legsűrűbb közös programjai. A két település
rendszeresen látogatja egymást rendezvények alkalmával, nem csak vendégként, hanem
fellépőként is. Hagyományosan, nem múlhat el Óbecsén a Szent István napi rendezvény a
csongrádi Fúvószenekar fellépése nélkül és nem múlhat el a nyári csongrádi Tánc és zenei
fesztivál sem az óbecsei táncosok fellépése nélkül. A két Tisza-parti település mindössze
150 kilóméternyi távolságra van egymástól és nem jelent akadályt a közlekedés a két

1
https://www.psmkobecse.org.rs/index.php?grp=21

7
település között. A művelődés területén legnagyobb (anyagilag legnagyobb mennyiségű
pénzt mozgató) közös akció egy Európai úniós határon átivelő projekt volt 2011-ben, amit
a csongrádi Városkép Kft és a becsei Petőfi Sándor Magyar Kulturkör közösen vezettek,
Isten hozott a kultúra sokszinű világában cimmel, amelyben a Jó szomszédok a közös
jövőért program támogatásával valósult meg négy rendezvény, amely közül kettő Óbecsén
valósult meg és jelentősen befolyásolta Óbecse művelődési életének alakulását, a helyi
kézműves termékek népszerűsítését, a rendezvényturizmus fejlesztését. Óbecse
lakosságának közel fele magyar nemzetiségű, a kommunikáció a projektben ezért nem
jelentett nehézségeket.

A kezdeményezés célja

A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Óbecsén a magyar művelődési élet

zászlóshajója. A művelődési programjaiban igyekszik a helyi hagyományok ápolására és a
helyi kézművesség népszerűsítésére. Állandó évi programja a Szent István nap
megünneplése kapcsán a hagyományos bográcsos marhapörköltfőzőverseny, amely
jelentős gasztronómiai rendezvénnyé nőtte ki magát az évek során, emelve evvel a város
igen szegényes turisztikai kínálatát (A rendezvénytúrizmuson kívül csak a vadászturizmus
és a horgásztúrizmus van jelen a kistérségben). A másik projektrendezvény a gyermekek
számára rendezett Ricsaj fesztivál, ami a decemberi ünnepkör előtt kerül megrendezésre
minden évben. A projekt a túrizmust fejlesztő rendezvények megszervezését is hivatott
volt szolgálni a hagyományápolás mellett és ezáltal a magasabb foglakoztatás elérése is
egy célkitűzés volt.

A kezdeményezés indoka, háttere

A kilencvenes évek végén Szerbiában a nagy cégek, amelyek magánkézre kerültek,

a kétezres évek elejére beszüntették a termelést és kivonultak a kisvárosokból. Óbecse
lakosságának jelentős része munkanélkülivé vált és a mezőgazdaságban keresett
boldogulást. Aki ezt nem tehette, a kézművesség valamely formáját próbálta elsajátítani.
Bár Óbecsének rengeteg adottsága van az idegenforgalom fejlesztésére, a túrisztikai
termékek olyan fejltlenek, hogy a túrizmus bármely ágában a lakosság nem tud főállásban
munkaviszonyba kerülni. A projekt a kézművesség népszerűsítésére is vonatkozott a

8
hagyományápolással egyben és a helyi turisztikai termék kiakakítását is szolgálta. A
rendezvények megszervezése igencsak költséges, és önerőből szinte lehetetlen, úgyszintén
a hangtechnikai berendezések állandó bérlése sem jár kevés költséggel.

A kezdeményezés leírása és eredményei

A projekt megvalósításának időszaka: 2011. 07.01-2012.02.29. A megvalósulás

forrása: IPA HU SRB forrás 58.000 € saját forrás 10.000 €. A megvalósítás során
alkalmazott eszközök a közösségépítés, kézművesség, önkéntesség, túrizmusfejlesztés,
reklámanyag fejlesztés, beruházás.

A projekt óbecsei vonatkozásban két rendezvény megszervezésére vonatkozik,

amelyek erősítik a helyi túrisztikai kínálatot, ezek pedig a Szent István napi főzőverseny és
a Ricsaj fesztivál. Ezen kívül a projektben elkészült röplapok és további reklámanyagok a
helyi rendezvényeket hivatottak népszerűsíteni és a helyi idegenforgalmi kínálatot
reklámozni. A projektrendezvények háttérdolgozói önkéntesek voltak (főként a kultúrkör
tagságából kerültek ki). A projekt tartalmazott közös projekt menedzsment értekezleteket
(a csongrádi és az óbecsei csapat közös értekezletei) amelyeken a vezető partner átadta a
tapasztalatatait az óbecsei partnernek. Az óbecsei rendezvényekre csongrádi fellépők
látogattak el, ami a helyi túrizmus serkentését is jelentette, hiszen a 40 csongrádi fellépő
meglátogatta a nevezetességeket, helyi termékeket vásárolt, a helyi szállásadóknál
éjszakázott és nem utolsó sorban a rendezvény végeztével jó hírét vitte a város
idegenforgalmi kínálatának és ezáltal a rendezvények felírták magukat a desztináció
rendezvénytérképére. A Szent István napi főzőversenyen 40 csapat versenyzett, ebből 10
külföldi csapat – beleértve a helyi, külföldre elszármazott embereket is. Ezeknek a
résztvevőknek a vásárlóereje jelentősen nagyobb a helyi lakosok vásárlóerejénél, és
elsősorban ők voltak a kiállított kézműves termékek vásárló. A helyi lakosság számára a
kézműves vásár azért volt jelentős, mert megismerkedhetetek, közvetlen kapcsolatba
kerülhettek a helyi kézművesekkel. A Ricsaj fesztivál kimondottan gyermekek számára
rendezett népzenei, hagyományőrző rendezvény, ahol a gyermekek kipróbálhatják a régi
mesterségeket (kosárfonó, fafaragó, gyöngyfűző, stb). Erre a rendezvényre a Vajdaság
minden tájáról érkeztek résztvevők, mindannyian megkapták a rendezvény promóciós
anyagát, ajándékokat, amelyek helyi jellegzetességet tartalmaztak. A rendezvényen
játszóházban tanulhattak népi játékokat a gyerekek, volt néptáncoktatás valamint sok

9
népfoglalkozással is lehetett ismerkedni. Érdekességként volt egy néptáncos divatsarok és
népi fodrászszalon is, ahol öt percre néptáncossá változtattak minden érdeklődő gyermeket,
a kézműves mesterségek bemutatóján pedig a gyöngyfűzéssel, a kosárfonással, a
fafaragással, a nemezeléssel is megismerkedhettek. Mindkét rendezvény látogattsága
nagyon nagy volt, kifejezetten sokan érdeklődtek irántuk – bár hagyományos
rendezvényekről volt szó, a projektnek köszönve sokkal hatékionyabb marketingje volt a
rendezvényeknek az előző évek gyakorlatához képest. A fesztiválokat erős promóciós
tevékenység követte. A helyi televízióban, rádióban és lapokban beharangozót
közvetítettek, valamint a fesztiválról is volt hosszabb beszámoló a regionális televízió
műsorán is. Ahoz, hogy a két rendezvény a megfelelő minőségben valósuljon meg, szükség
volt olyan hangtechnikai berendezések megvásárlására, amely nem csak
kultúreseményeken szolgálja az egyesületet, hanem a továbbiakban esetleges üzleti jellgű
rendezvényeken is ami biztos bevételt jelent az egyesület számára és amivel költségeit le
tudja fedni. (a Kultúrkör nagyterme 200 férőhellyel nagyobb konferenciák megtartására is
alkalmassá vált ezzel a beruházással.)

Programszerűség

A programban a csongrádi Városkép Kft vezető partnerként, és az óbecsei Petőfi

Sándor Magyar Kultúrkör a szerbiai partnerként vett részt ebben az IPA prjektben „amely
hosszú távú, általános célja egy fenntartható és biztonságos környezetben együttműködő
régió létrehozása. Az együttműködés keretében a közös kulturális és természeti örökség
megőrzése, a gazdasági lehetőségek kiaknázásának erősítése közös oktatási, kutatási
tevékenységek erősítése a fő cél, elősegítve a munkahelyteremtést, valamint csökkentve a
2
Schengeni külső határon való elhelyezkedés negatív hatásait. ” Ezen kívül a projekt
illeszkedik a helyi idegenforgalmi stratégiákhoz.

A projekt során felmerülő nehézségek

- A projektfinanszírozás

2
http://www.hu-srb-ipa.com/hu/a-program-celjai-es-prioritasai

10
 A támogatás során az első, és legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a projekt
utófinanszírozású volt. A projekt előleg mindössze 45%-ot tett ki. A kultúrkörnek
rendelkezni kellett avval az összeggel, amiből az aktivitásokat a szerződés szerint
megvalósította, és csak az elszámolási időszakok végén (két elszámolási időszak volt a
projektben) hivhatta le az elszámolt költségek térítését.

- Közbeszerzési eljárások

A projektben másik nehézséget a közbeszerzési eljárások levezetése okozta. A szerbiai

jogrend szerint, ha a civil szervezet költésgvetési eszközöket használ, nincs szükség
közbeszerzések lebonyolítására, a közbeszerzési eljárásokat csak a költségvetés közvetlen
felhasználói kötelesek elvégezni. Az Európai Únió által pénzelt projektek esetében nem ez
a helyzet, minden esetben el kell végezni a közbeszerzési eljárást, az Únió szabályai
szerint. Ezek a szabályok, bár az interneten hozzáférhetőek és érthetően prezentáltak
voltak, olyan gyakorlati tapasztalat hiányában, amely szükséges a beszerzések
lebonyolításához, nehézkessé és lassúvá tette a beszerzéseket. A projektben egyszerű
eljárásban három tételt kellett beszereztetni, és egyszerű versenyeljárásban egy tételt, ami a
hangtechnikai eszközök beszerzésére vonatkozott. Ezeknek az eljárásoknak és minden más
adminisztratív eljárásnak a nyelve a projektben angol volt, de mivel a tagság között
akadnak olyanok akik jól beszélik az angol nyelvet, nyelvi akadályba nem ütközött a
megvalósítás.

Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekkel

A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör rendezvényei kiemelt helyi rendezvények, úgy

mint a szerb Djido kultúregyesület rendezvényei is. A Djido a projektben Petőfi Sándor
Magyar Kulturkör partnerszervezeteként szerepelt, és a további tevékenységeibe a PSMK-t
is bevonja.

További trendek

11
 A két rendezvény fenntarthatósága nem csak a pályázatokon elérhető források
meglététől függ, hanem attól a gazdasági hozadéktól is, amit a rendezvények hozzádott
értékként megteremtenek. Ezért a kultúrkör kiemelt szándéka a rendezvények évi
folyamatos megszervezése. A projektben létrejött egy olyan nyotatvány, amely
tartalmazza a rendezvények leírását három nyelven (szerb, magyar és angol). Ez a
nyomtatvány alapját képezheti egy egységes rendezvénynaptár megjelentetésének, amely
jelentős a desztináció turisztikai kínálata szempontjából. A Petőfi Sándor Magyar
Kulturkör ezeket a rendezvényeket folyamatosan megszervezi évente, más pályázati
forrásokra támaszkodva, mert egy IPA projektum esetén nagyon komoly tudású és
tapasztalatú projektcsapatra van szükség, amely nem biztos, hogy minden évben
rendelkezésre áll a szervezetben. A Kulturkör rendezvényeire több környékbeli és külföldi
látogató is érkezik, akik a város idegenforgalmi kapacitásait használják, a helyi kinálatot.
Ez hatással van a túrizmus fejlesztésére, és bár a 2011-ben megvalósult projektum nem
profitorientált, hozzáadott értéke mégis abban rejlik, hogy közvetetten csökkent általa a
munkanélküliség a turisztikában fellelhető lehetőségek miatt.

Miért jó gyakorlat a projet?

A projekt azért számít jó gyakorlatnak, mert hozzájárul a helyi túrisztikai

fejlesztésekhez. Népszerűsíti az óbecsei rendezvényeket és egy egységes
rendezvénysorozat meglétével biztosítja a helyi turisztikai kínálat bővítését. A projekt
hozzájárult ahoz, hogy az együttműködésben tartós partnerségek jöjjenek létre és intenzív
együttműködés indult meg a kiemelt helyi rendezvények megvalósításában. A projekt
költségvetést sikerült teljes egészében kihasználni és elszámolni. Fontos megjegyezni,
hogy egy fenntartható projektről van szó, hiszen kialakult az érdeklődők köre és
megteremtődtek a feltételek arra, hogy az elkövetkezőkben a rendezvények nagyobb
arányban saját forrásokból legyenek pénzelve.

Felhasznált weboldalak:

https://www.psmkobecse.org.rs/index.php?grp=21

12
http://www.becej.rs/wp-content/uploads/2018/06/Revidirana_Strategija_HU.pdf

http://www.vojvodinahouse.eu/laravel-filemanager/files/shares/obuke/Project
%20Catalogue%20(ENG).pdf

13