ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.1.

2 Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése

VELENCE-TAVI
REGIONÁLIS SZENNYVÍZELVEZETŐ-, TISZTÍTÓ
RENDSZER BŐVÍTÉSE, FEJLESZTÉSE

KIOP 1.1.2 Projekt Esettanulmány

Készült: 2006. január 31.

Szerző: Pupek Emese

Kutatásvezető: Dr. Arató Krisztina

Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2
Előszó......................................................................................................................... 3
1) A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések.................................. 5
2) Stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések......................................................... 12
3) A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések ...................................................... 15
4) A pályázat elkészítésére vonatkozó kérdések................................................... 18
5) A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések...................................................... 19
6) Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 27
7) Következtetések ................................................................................................ 29
8) Összefoglalás.................................................................................................... 31
Források ................................................................................................................... 32

2
Előszó
A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik,
jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a struk-
turális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési
rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vo-
natkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet
végez.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végé-

hez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszer-
ről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk,
hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési
Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy
gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti
vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai,
konkrét tapasztalatokkal.

Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanul-

mány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésé-
re került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalko-
zások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak
operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt.

Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározá-

sával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pá-
lyázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség)
bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellen-
őrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítés-
re és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi
a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára
készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét.
(http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes)

3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői
(Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek
azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projekt-
gazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció átte-
kintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett,
melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatáro-
zott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók
képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosítá-
sokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került.

Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgaz-

dák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő ol-
vasók számára egyaránt.

Budapest, 2006. december 1.

Lukács Ádám Dr. Arató Krisztina

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes egyetemi docens

4
1) A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések

A Velencei-tó a Közép-Dunántúli Régióban, Fejér megyében, Budapest és a Balaton

között helyezkedik el, Székesfehérvár szomszédságában, a Velencei-hegység lábá-
nál. Budapesttől 40, Székesfehérvártól 15 km-re az M7-es autópálya mellett, az or-
szág egyik legforgalmasabb idegenforgalmi folyosójában található. A Velencei-tó és
környéke Magyarország egyik legkedveltebb üdülőterülete, Európa legmelegebb tava
(a tó hőmérséklete eléri a 26-28 °C-t is). A tó területe 26 km2, amelynek 1/3-a nádas.
A Velencei-tó adottságai meghatározzák a tó környéki települések (Gárdonyi kistér-
ség) mindennapjait.
A Velencei-tó és környéke kiemelt üdülőkörzet, olyan védett természeti-táji kör-
nyezet, ahol az élővilág sokfélesége kiemelendő; a terület másik fontos tulajdonsága
a sportolásra, az üdülésre és a pihenésre való alkalmasság. A tó vízminőségének
védelme és javítása környezetvédelmi szempontból fontos, ugyanakkor az is cél,
hogy a lakosság életkörülményei és az igényes turizmus feltételei is javuljanak. Mivel
a Velencei-tó és környéke kiemelt üdülőterület, az ingatlanok 95 százalékát rá kell
kötni a csatornahálózatra, amire önerőből az érintett önkormányzatok nem képesek.

5
 Gárdonyi Kistér-

Forrás: http://www.fejer.hu/html/Hu/kornyezetvedelem/images/szennyvizelv.gif

A 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet kijelölte az érzékeny felszíni vizeket, valamint a

vízgyűjtő területén lévő települések listáját. A Velencei-tavat az érzékeny felszíni vi-
zek kategóriájába sorolta. A Velencei-tó partján fekvő üdülőterületek és a vízgyűjtő
területen lévő települések szennyvízelvezetése és megfelelő tisztítása elsődleges
feladat lett.
Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró, Velence önkormányzatai és a
Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (DRV Rt.) részvételével 2004 tavaszán megalakult a
Konzorcium a Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető és –tisztító Rendszer bő-
vítésére és fejlesztésére.

6
A Konzorcium, megismerve a KIOP – 1.1.2.0 – 2004 Vízminőség javítása intézke-
dés, Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése pályázati felhívást, döntött a pályá-
zaton való részvételről. A benyújtásra került projektterv 2004 novemberében nyertes
elbírálásban részesült. A 2005 januárjában megkötött támogatási szerződés szerint a
beruházás 6,1 milliárd forint, amelyből 5,382 milliárd forint a támogatás. Így a költsé-
gek 70 százalékát az Európai Unió, 25 százalékát a magyar költségvetés, 5 százalé-
kát pedig az érintett Önkormányzatok és a DRV Rt. biztosítja.
A beruházás keretében megvalósul Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd,
Sukoró és Velence még csatornázatlan területeinek szennyvízelvezetése, valamint a
központi szennyvíztisztító telep kapacitásának a jelenlegi 6.700 köbméterről 12.400
köbméter mennyiségre (naponta) történő bővítése, továbbá a tisztított szennyvíz át-
vezetése a Dinnyés-kajtori csatornába.
A projekt keretében elkészül a Gárdony-Dinnyési településrész, a Gárdony IV/A
ütem, Velence-Velencefürdő, a Bence-hegy, Sukoró, Nadap, Kápolnásnyék-Pettend
településrész és Pázmánd község szennyvízcsatornázása. Megépül 85 km gravitá-
ciós csatorna, 14 km nyomóvezeték, 14 szennyvízátemelő, és várhatóan 5588 ingat-
lant kötnek be a szennyvízhálózatba.

7
A projekt megvalósításával a Velencei-tó körzetében a fenti településeken biz-
tosított lesz a teljes körű csatornázottság, a központi szennyvíztisztító telep
bővítésével és technológiai korszerűsítésével pedig garantált a 203/2001.
(X.26.) Korm. rendelet, valamint a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet
szerinti használt és szennyvizekre vonatkozó kibocsátási határérték.
A projekt célja, hogy a fent hivatkozott rendeletben foglaltaknak megfelelően, vagyis
az érzékeny felszíni vízgyűjtőn megvalósuljon a szennyvízelvezetés és megfelelő
tisztítás. A gárdonyi agglomeráció a 15.000 lakosegyenérték feletti kategóriába tarto-
zik, ami miatt a pályázati elbírálás során előnyben részesült.
A projekt alapvető céljai a következők:
1. az állandó lakosság életkörülményeinek javítása
2. az igényes turistaforgalom fogadási feltételeit megteremtő, környezetvédelmi
szempontból fontos szennyvízelvezetés és tisztítás teljes körű kiépítése
3. az 1117/2003. (XI.28.) Korm. határozat alapján a tóparti és a vízgyűjtő terüle-
ten lévő települések szennyvízelvezetése és megfelelő tisztítása.
A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével megszűnik a Velencei-tavat, mint felszíni
vizet érintő háttérszennyezés, továbbá megszüntethető a szennyvízszikkasztások
miatti talajterhelés és a jelenlegi tisztított szennyvíz minőségéhez képest csökken a
befogadót érő foszfor- és nitrogénterhelés.

Forrás: http://www.fejer.hu/Dokumentum.cgi?La=Hu&F=gazdasag&P=gazdasag/fm_szamokban.html

8
A projekt megvalósulási területe regionális és kistérségi szempontokat is nagyban
érint. A térségben az 1960-as évek elejétől megindult gazdasági, főleg ipari fej-
lesztés, a lakosság életszínvonalára pozitív hatással volt.

Forrás: http://www.fejer.hu/Dokumentum.cgi?La=Hu&F=gazdasag&P=gazdasag/fm_szamokban.html

A Velencei-tó kiemelt térség eddigi fejlesztéseiben is döntő jelentőséggel bírt az ál-

lami feladatvállalás mellett a lakossági és önkormányzati összefogás. Ennek érdeké-
ben a tó melletti önkormányzatok összefogtak, és 1997-ben létrehozták a Velence-
tavi Kistérségi Területfejlesztési Társulást.
A Társulás közös gondolkodásának részeként 2004-ben a szennyvízelvezetés prob-
lémájának megoldását is közösen kezdte el. A DRV Rt. részvétele a projektben a
szakmai megalapozottságot erősíti. A Velencei-tó környéki vízellátás és szennyvízel-
vezetés közművei regionális jellegük miatt állami tulajdonba kerültek, üzemeltetője a
DRV Rt.
Az önkormányzatok és az üzemeltető között kialakult jó szakmai kapcsolat, valamint
a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzet érdekében végzett több évtizedes munka jó alapot
biztosított az együttműködés további bővítésére. A tó vízminőségének védelme, az
emberi környezet javítása, és a térség fejlesztése érdekében közös célul tűzték ki a
Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, Tisztító Rendszer bővítését és fejlesz-
tését.

9
Az üdülőterület Budapesthez és Székesfehérvárhoz való közelsége rendkívül vonzó
a nagyvárosokból kitelepülni szándékozók számára. Több településen lakópark épí-
tési program van folyamatban. Nem elhanyagolható a külföldi befektetők részéről
megmutatkozó üdülő-, apartman építési kedv. Az autópálya hálózatbővülésével az
ország távolabbi részeiről is érdeklődés mutatkozik.
A turisztikai kapacitás minőségi fejlesztését, az üdülőkörzet turisztikai versenypozíci-
ójának megőrzését, a hazai és a nemzetközi turizmus igényes fogadási feltételeinek
fejlesztését, illetve ezek európai normák szerinti kiegészítését segíti elő a projekt fej-
lesztése.

A projekt megvalósítása számol a már korábban kiépített regionális szennyvízelveze-

tő rendszer és szennyvíztisztító telep meglévő kapacitásával. A regionális szenny-
vízelvezető rendszer kiépítésekor már számoltak a Velencei-tó és térségének
fejlesztésével, és erre alapozva a projekt be tudja kapcsolni a települések, település-
részek szennyvízelvezető hálózatát. Tehát a regionális gerinchálózaton keresztül
fejlesztett területek szennyvizei eljuttathatók a regionális szennyvíztelepre. A
szennyvíztelep kapacitása megduplázódik. A projekt keretében megvalósul a kelet-

10
kező szennyvíziszap korszerű mezőgazdasági hasznosítása. Javul a Velencei-tó
vízminősége.
Összességében a projekt javítja a Velencei-tó környékének természeti/táji értékeit,
elősegíti a minőségi turizmust és újabb fejlesztések indulhatnak a régióban.

11
2) Stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések

A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények több évtizeddel ko-

rábbról datálódnak. Velencei-tó környéki települések közműves szennyvízelveze-
tés és tisztítás kiépítése az 1970-es évek elején kezdődött meg. A pénzügyi
lehetőségek korlátozottsága következtében az ütemezett kiépítés ma már elmaradt
az igényektől, valamint a környezetvédelmi kívánalmaktól, és a szennyvízelvezetés
hiányosságai mára a területi fejlesztést korlátozzák.
A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzet, legnagyobb vonzerejét a természeti-, táji és kultu-
rális értékek adják. A kiváló adottságok közül legfontosabb a Velencei-tó fürdőzésre,
vízi sportolásra alkalmas vízfelülete, a Velencei és Vértes hegység túrázásra alkal-
mas területe, a vonzó táj és egészséges környezet. Az elmúlt évtizedek során meg-
valósított fejlesztési tevékenységek keretében az üdülési érdekek érvényesítése
mellett sikerült megőrizni a természeti-, táji és ökológiai értékeket. A minőségi turiz-
mus és a terület fejlesztése megkövetelte, hogy intézkedés történjen a terület jövője
érdekében.
A Velencei-tó iránt az 1950-es évektől fokozódott az érdeklődés az üdülési és sporto-
lási igények kielégítésére. A kiemelt üdülőterület miatti igények és a táj fejlesztésével
kapcsolatos teendők összehangolása tervszerű és megalapozott munka végzése
érdekében már az 1960-as évek végén a Kormány elrendelte, hogy központi fejlesz-
tési program készüljön. A hatvanas években különböző tervek készültek a magyaror-
szági nagytavak fejlesztésére. A Velencei-tó fejlesztése része volt ezeknek a
fejlesztési terveknek. Az akkori tervek kiemelték, hogy kockázatot jelent a térségben,
hogy nincsen elegendő vízbázis, így ezt a problémát kívánták megoldani (az Ercsi
kavicsteraszról lehetséges a vízutánpótlás biztosítása). A komplex kezelés igényelte
a regionális szemléletet, ami tehát a hatvanas évektől alakult ki.
1971-ben jóváhagyásra került a Velencei-tavi Fejlesztési Program. Az átfogó fej-
lesztési munkákat mindig segítette a lakó- és üdülőnépesség összefogása is. A Ve-
lencei-tavi Fejlesztési Programot 1990-ben felülvizsgálták, majd a Kormány 1995-
ben új határozatot adott ki a Velencei-tó turisztikai és természeti értékeinek megőr-
zését, a vízminőség javítását elősegítő intézkedési tervről. Az intézkedések végre-
hajtása pénzügyi korlátok miatt megtorpant. Az 1117/2003. (XI.28.) Korm. határozat
ismét elfogadta a Velencei-tó Vértes kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési kon-

12
cepcióját, melyben meghatározták a csatornázás és szennyvíz tisztítás felada-
tait a Velencei-tó vízgyűjtő területén.
Az Önkormányzatok saját erőből nem tudták a szennyvízelvezetés problémáját meg-
oldani, így helyi kezdeményezésre nem került sor. Amikor azonban pályázati lehető-
ség nyílt az érintett Önkormányzatok a lakossággal egyetértésben az üzemeltető
DRV Rt. bevonásával kezdeményezték az összefogást a Korm. határozatban foglalt
ezen feladatok végrehajtására.
A pályázó konzorcium tagjai tehát készültek a fejlesztésre, amit nagymértékben elő-
mozdított a lakossági igény és a környezetvédelmi előírások. A forráshiány miatt a
projekt tervezési szakaszban maradt csupán. Tervek készítését szorgalmazta az
üzemeltető DRV Rt. és hozzájárult ezek finanszírozásához.
A pályázat benyújtásakor már rendelkezésre álltak az elvi vízjogi és vízjogi létesítési
engedélyek, a megvalósíthatósági tanulmányok és a szennyvíztisztító telep vonatko-
zásában a környezeti hatástanulmány.
A KIOP pályázati kiírás előírta az érvényes vízjogi engedélyek létét a pályázat
benyújtásához. A Velencei-tavi beruházás számos önkormányzatot érint. Vala-
mennyi érintett településnél rendelkezésre álltak az érvényes engedélyek. Ezek az
engedélyek és tervek több éves előkészítés után gyűltek és vártak a megvalósulásra,
vagyis a tervek még a pályázati kiírás megjelenése előtt elkészültek, vagy végső stá-
diumban volt elkészültük. A tervezés fontosságát vallják a – későbbi – konzorciumi
partnerek, és a tervezésben vezető szerepet játszó DRV Rt. (üzemeltető) is, aki át-
menetileg megfinanszírozta a tervek elkészítését. A tervek az önkormányzatok igé-
nyeit és az üzemeltető elvárásait is tartalmazták. Ki kell emelni az üzemeltető és az
igénybevevő Önkormányzatok közötti szoros, jó kapcsolatot, mint mintát, ami alapfel-
tétele egy ilyen nagyberuházás sikeres megvalósulásának.

A pályázat megjelenése és benyújtási határideje közötti kevés idő nem lett volna ele-
gendő a sikeres pályázásra, ha az Önkormányzatok nem rendelkeznek érvényes
engedélyekkel, hiszen számos engedélyezési mellékletet volt szükséges csatolni a
pályázati dokumentációhoz.
Amennyiben több idő állt volna rendelkezésre, a terveket kibővítették volna további
olyan területek bevonásával, csatlakoztatásával, amelyek a legújabb időkben fejlőd-

13
tek olyan szintre, hogy igényük nyílt a csatornázásra (új utcák, telekfelosztások stb.
miatt). A szűkös határidő miatt ez a hozzáigazítás elmaradt.
A szennyvízkezelést az Önkormányzatok csak összefogással tudták megoldani, így
a pályázatban a partnerségi kérdések fontosakká váltak.
A konzorciumi tag Önkormányzatok (Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Sukoró,
Pázmánd, Velence) már több év óta együttműködnek a Velencei-tó üdülőkörzetben.
Az együttműködésük alapja a Velencei-tó természeti értékeinek megóvása. A térség
természeti, táji üdülőkörzet, mint turizmust vonzó érték megőrzése és összehangolt
továbbfejlesztése a saját településükön élők életkörülményeinek javítása mindig ki-
emelt szempont volt és ez a mindenkori együttműködésüket elősegítette. Az elmúlt
évtizedekben az együttműködésüknek különböző formáit alakították ki. Legutóbb
(1997-ben) a Velencei-tavi Kistérségi Területfejlesztési Társulást hozták létre. A Tár-
sulás keretein belül kezdték megfogalmazni azokat a tennivalókat, melyeket a tó
vízminőségének megóvása és a környezetvédelem, valamint az emberi környezet,
életminőség javítása, a településeik fejlesztése érdekében szükségesek. Áttekintet-
ték a korábban pénzügyi források hiányában meg nem valósított terveket.
A Velencei-tó üdülőterületének viziközműveit üzemeltető DRV Rt.-vel való együttmű-
ködésük az évtizedek során bizonyította, hogy a cég szakmai felkészültsége és ta-
pasztalatai alapján jelentős segítséget tud nyújtani az elképzeléseik
megvalósításában. DRV Rt. az állami tulajdonú főművi fejlesztések, távlati elképze-
lések kidolgozásában aktívan részt vett, így ezzel is elő tudja segíteni a célok meg-
valósítását.
A konkrét célok, feladatok megfogalmazása után, élve a Környezetvédelem és Inf-
rastruktúra Operatív Program Környezetvédelmi prioritás pályázat adta lehetőségek-
kel, a pályázaton való részvétel érdekében konzorciumot hoztak létre az érintett
Önkormányzatok és a DRV Rt.
Konzorciumi Szerződésben rendelkeztek:
- a kötelezettség és felelősség vállalás területeiről az előkészítésben és kivitele-
zésben,
- behatárolták a projekt megvalósításának területi határait,
- rendezték az együttműködés és adatszolgáltatás szabályait,
- meghatározták a projekt tervezett beruházási költségét és előre látható finanszí-
rozás arányait,

14
- rögzítették a projekt megvalósításával létrejövő közmű hosszú távú fenntartásá-
nak módját,
- meghatározták a díjpolitikát,
- kijelentették, hogy az üzemeltetéssel a DRV Rt.-t bízzák meg.

A Konzorcium képviselője Gárdony Város Önkormányzata.

3) A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések

A szennyvízelvezetés biztosítása az érintett Önkormányzatoknak jelentős feladatokat

adott. A szűkös pénzügyi források miatt korábbi pályázati lehetőségeken (cél-, cím-
zett támogatások) indultak az Önkormányzatok a probléma megoldásának elérése
érdekében. Ezeken a pályázatokon nem összefogva, hanem külön-külön pályázva
vehettek részt, pedig a szennyvízprobléma megoldására regionális kiépítettség, kö-
zös kezelés szükséges. A települések nagysága kizárta, hogy eséllyel induljanak egy
az Önkormányzatok által közösen benyújtott pályázattal, valamint az igényekhez iga-
zított költségvetés is magas összeget tett ki, ami szintén nem vezetett sikerre a bírá-
latok során.
A cél- és címzett támogatások elnyerése érdekében előkészítő lépések azonban tör-
téntek, elvi vízjogi engedélyek beszerzése a szennyvízelvezetésre, illetve egyéb elő-
készítő dokumentációk, munkamenetek kidolgozásra kerültek. Ezeket az elkészült
dokumentumokat jól fel lehetett használni a KIOP pályázaton való induláskor.
1995 és 2000 között több tanulmány készült:
- tó körüli víziközmű fejlesztések,
- hidraulikai felülvizsgálatok,
- koncepciótervek (2001/2002),
- elvi vízjogi engedélyek.

A korábbi pályázatokon való indulásokkor is a DRV Rt. segítette az Önkormányzato-

kat a szakmai anyagok elkészítésével és rendelkezésre bocsátásával.

15
A cél- és címzett támogatások elnyeréséhez jelentős önrészt (ami akár 30% is lehet)
kellett volna biztosítaniuk a pályázóknak. Támogatást ezekből, a hazai forrásokból
1999 óta nem nyertek a pályázatban érintett Önkormányzatok. A KIOP pályázat ön-
része jóval csekélyebb mértékű volt (5%), de még ennek az önrésznek előteremtése
is nehézséget jelentett. Ennek ellenére a szennyvízprobléma megoldása iránti ma-
gas igény miatt vállalkoztak a pályázat benyújtására a települések. Az önrészről való
döntés viszont érzékenyen érintette a lakosságot, ezért számos egyeztetésre került
sor. Az Önkormányzatok a lakossági támogatottság érdekében lakossági fórumokat
tartottak, melyeken lemérhető volt az igény a csatornázásra.
A korábbi tapasztalatokat felhasználták a KIOP pályázatnál, ami egyöntetű támoga-
tottságnak örvendett a magas összegű támogatási keret, valamint az alacsony ön-
rész-igény miatt is.
Az Önkormányzatok képviselő-testületei a KIOP pályázat keretében megvalósí-
tandó projektre határozatot hoztak, és a saját forrás biztosításáról is döntöttek.
A nem önkormányzat konzorciumi partner önrészét pedig az állam részéről a
Kincstári Vagyonigazgatóság felhatalmazása alapján a hozzájárulást a DRV Rt.
vállalta. Már 2003 végén tudni lehetett a KIOP pályázat megjelenéséről, így a száz
százalékban állami tulajdonú DRV Rt. felhívta a figyelmét az érintett Önkormányzat-
oknak a kínálkozó lehetőségre. Ebben a pályázatban nyílt először lehetőség arra,
hogy a szennyvízkezelésre ilyen mértékű pénzeszköz nyerhető, és nem csak önkor-
mányzatok társulása vehetett részt a pályázásban, hanem állami közművet működte-
tő cég is. A szakmai információkkal a DRV Rt. rendelkezett és korábban is segítette
az önkormányzatok pályázását források elnyeréséhez a kapcsolódó témában. A
DRV Rt. jelezte az önkormányzatok felé az összefogás szükségességét.
Az érintett Önkormányzatok tanácskozás céljából találkoztak, egyhangúan a pályázat
beadása mellett foglaltak állást, és létrehozták a konzorciumot. Önkormányzatok kö-
zötti együttműködésben korábban ebben a térségben nem valósult meg pályázati
beruházás.
A DRV Rt. vállalta a projekt megvalósításához szükséges előkészítési munkákat és
koordinációt.

16
A projekt előkészítése szakszerűen és zökkenőmentesen folyt. Vitás kérdések nem
voltak. A lakosság részéről megnyilatkozó erős elvárás a szennyvíztisztítás fejleszté-
se, ezért az Önkormányzatok minden tőlük telhetőt megtettek a siker érdekében.
A koordinációt ellátó DRV Rt. munkatársaiból álló pályázatkészítő team (3 fő) rendel-
kezett az irányítással és a kapcsolattartás funkcióját is ők töltötték be a konzorciumi
tagok között. A projekt-előkészítés során ez a team dominált.
A pályázat előkészítése során a DRV Rt. és az Önkormányzatok sikeresen és haté-
konyan tudtak együttműködni, amit elősegített a hosszú közös múlt is. Gárdony vá-
ros önkormányzata például céltámogatásban részesült 1998-2000 között a
városközpont csatornázás IV. ütemének megvalósítására. Velence szintén ebben az
időszakban szennyvízcsatorna hálózat építését végezte céltámogatásból. A DRV Rt.
jól hasznosította szennyvíztisztító telepek és csatornázási nagyprojektek lebonyolítá-
sában szerzett tapasztalatait (Barcs és 17 társult település, Iváncsa-Besenyő-
Beloiannisz települések, Cseregszemtomaj-Rezi települések, Balatonrendes,
Iszkaszentgyörgy-Sárkeresztes-Moha-Magyaralmás települések esetében).

17
4) A pályázat elkészítésére vonatkozó kérdések

A pályázathoz szükséges tervek, a megvalósítás munkamenete és a szakmai kon-

cepciók készen voltak. A pályázat elkészítéséhez ezek rendezésére volt szüksége,
valamint a számos további melléklet beszerzésére. A pályázati formanyomtatvány
szöveges részeit a DRV Rt. munkatársai készítették el.
A mellékletek sokaságának beszerzése minden pályázó Önkormányzat számá-
ra feladatot jelentett, amit a jó együttműködés és a hatóságok pozitív hozzáállásá-
val tudtak teljesíteni. A pályázati anyag elkészítésével összesen tehát 11 fő
foglalkozott, a DRV Rt.-nél, akik összeállították az Önkormányzatok által gyűjtött mel-
lékleteket, egyeztetettek az Önkormányzatok szakembereivel és döntéshozóival, ko-
ordinálták a partnereket és elkészítették a pályázatot.

A pályázat pénzügyi fejezeteit a

DRV Rt. szakmai tapasztalatokkal
rendelkező pénzügyes kollegája
készítette el. A pénzügyi tervek és
pályázati formanyomtatványok ki-
töltésénél számos egyeztetésre
került sor a pályázat kiírójával és
külső szakértői segítség igénybe-
vételére is szükség volt.
F
Velence-tavi KIOP szerződéskötés
http://www.drv.hu

Az Önkormányzatok nyilatkoztak arról, hogy biztosítják a következő évek költségve-

tésében a lebonyolításhoz szükséges költségeket. A projekt nem valósult volna meg
a strukturális alapok forrása nélkül.

18
5) A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések

A Konzorcium tagjai a projekt megvalósítása során a tervezési, kivitelezési és bonyo-

lítási munkák szakmai felügyeletével a DRV Rt.-t bízták meg. A DRV Rt. megfelelő
szakmai és lebonyolítási tapasztalatokkal rendelkezik és erre a feladatra alkalmas
szakosztályokkal bír. Ilyen szakosztályok például a Beruházási, Vállalkozási és
Pénzügyi Osztály. A DRV Rt. korábbi tapasztalatai között megemlíthető önkormány-
zatok megbízásából történő szennyvízberuházások bonyolítása, amelyek akár több
települést is érintő címzett-, és céltámogatásokkal valósultak meg.
A pályázatot 2004 novemberében nyerték el, a szerződéskötéskor nem történt mó-
dosítás a projektben, majd megkezdődtek az előkészületek és a közbeszerzési eljá-
rás lebonyolítása. A kivitelező kiválasztása után az agárdi központi szennyvíztisztító
bővítése és a Gárdony-Dinnyés települések csatornázásával 2005. július 25-én indult
el a munka. 2005. augusztus 31-étől már valamennyi fejlesztési területen folytak
munkálatok. A beruházás befejezésének várható időpontja 2007. augusztus 15.

Alapkőletétel
Forrás: Velencei-tavi KIOP
Projekt Iroda

19
Részletes ütemterv

Tevékenységek Határidők
Támogatási szerződés megkötése 2005. január 7.
Közbeszerzési Pályáztatás lebonyolítása, 2005. július 6.
fővállalkozó kiválasztása
Kivitelezés megkezdése 2005. július 25.
Agárdi Szennyvíztisztító Telep kapacitás 2006. július 15.
bővítése, próbaüzem kezdete
Dinnyés településrész szennyvízcsator- 2006. május
názás
Gárdony IV/A ütem 2006. május
Velencefürdő településrész szennyvíz- 2006. augusztus
csatornázás
Velence, Bence-hegy településrész 2006. május
szennyvízcsatornázás
Sukoró szennyvízcsatornázás 2006. augusztus
Nadap szennyvízcsatornázás 2006. május
Kápolnásnyék, Pettend településrész 2006. április
szennyvízcsatornázás
Pázmánd szennyvízcsatornázás 2006. szeptember
Próbaüzem lezárása 2007. január
Projekt zárójelentés elkészítése 2007. augusztus

A Konzorciumi Szerződés értelmében a Tagok Konzorciumi Tagi Tanácsot alkot-

nak, mely a projekt megvalósításának legfőbb ügydöntő szervezete. A Konzorciumi
Tagi Tanács döntéseit egyhangú határozattal hozza. Minden tagnak azonos mértékű,
egy szavazata van.
A Konzorciumi Tagi Tanács működésének feltételeit és jogosítványait szabályozták.
Rendelkeztek a tagok képviseletéről, a tagsági jogviszonyról és jogkövetkezmények-
ről. Rögzítették a Konzorciumi Szerződés hatályát és megszűnésének módját. A
Konzorciumi Tagi Tanács feladatai körében előkészíti a végrehajtáshoz szükséges
szerződéseket, megállapodásokat, előterjesztést készít a tagi hozzájárulások össze-

20
géről, beszámoltatja a konzorcium képviselőjét, koordinálja a tagok együttműködé-
sét. A végrehajtás során a projekt működésének összefogása, a döntések előkészí-
tése, a tájékoztatás, a projekt végrehajtásának ellenőrzése és az erről szóló jelentés
elkészítése is a Konzorciumi Tagi Tanács feladata.
A Konzorciumi Tagi Tanács létrehozta a Velence városában működő Velencei-tavi
KIOP Projekt Irodát, amely feladatai körében végzi a lebonyolítást, előkészíti a vég-
rehajtáshoz szükséges szerződéseket, megállapodásokat, előterjesztéseket készít a
tagi hozzájárulások összegéről, koordinálja a tagok együttműködését.
A végrehajtás során a döntések előkészítése, a tájékoztatás, a projekt végrehajtásá-
nak ellenőrzése és az erről szóló jelentések elkészítése is a Projekt Iroda feladata.
Munkájába megbízás útján szakértőket vonhat be.
A projekt lebonyolítására projektmenedzsert választottak. A projektmenedzser
(Hullay Gyula) a DRV Rt. stratégiai tanácsadója, aki általános mérnöki, később vízel-
látás, csatornázás és egészségügyi szakmérnöki diplomát szerzett és kivitelezői, be-
ruházói és lebonyolítói szakmai tapasztalatokkal rendelkezik.

Forrás: Velencei-tavi KIOP Projekt Iroda

A projekttel kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátására PR cég közreműködik a

végrehajtás során. Feladata a végrehajtás munkamenetéről tájékoztatás adása az

21
érintettek részére, valamint a pályázattal kapcsolatos nyilvános események rögzíté-
se, dokumentálása.
A pályázat megvalósítása során a közreműködő partnerek minden héten csütörtökön
munkamegbeszélést tartanak, melynek fő célja a koordináció. A munkamegbeszélé-
seken részt vesznek a fővállalkozók képviselői, a tervezők, a mérnöki képviselője és
a műszaki ellenőrök, az önkormányzatok további szakértői és képviselői, a DRV Rt.
képviselői, a KIOP Projekt Iroda munkatársai és az általános kommunikációt végző
PR cég képviselői, akik a projekt minden elemére kiterjedő dokumentálását elkészí-
tik, megörökítik.
A pályázat adminisztrációját a KIOP Projekt Iroda munkatársai végzik. Havonta
történik a számlabenyújtás és az előrehaladási jelentések készítése. Az előrehala-
dásról minden vállalkozó elkészíti a jelentését, valamint a PR cég is. Ezeket minden
munkaterületről elkészítik és a KIOP Projekt Irodához juttatják el. Az Iroda elkészíti
az összegzést, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazga-
tóságához, mint Közreműködő Szervezethez kell eljuttatni. A szakmai és pénzügyi
beszámolók a műszaki, pénzügyi teljesítéshez igazodnak.
A könyvvizsgálói feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárás után kiválasztott cég
végzi a pályázat monitoringját.

22
Projekt szervezet ábra

Gárdony Kápolnásnyé Nadap Pázmán Sukoró Velence DRV Rt.

Konzorciumi Tagi Tanács

Döntéshozatal
KIOP Projekt Iroda

PR cég
alvállalkozók
Fővállalkozó
alvállalkozók

alvállalkozók

Végrehajtás

Műszaki és mérnöki ellenőrök Könyvvizsgáló

Ellenőrzés Kommunikáció
A projekt jellegéből adódóan a kommunikáció is fontos szerepet kap a projektmegva-
lósítás során, mivel a lakosságot közvetlenül érinti, mindennapi életükre jelentős ha-
tással vannak a munkálatok. A korábban megkísérelt pályázati források
megszerzésekor (cél- és címzett támogatások) szükséges lakossági beleegyezés
megszerzése érdekében igen nagy súlyt fektettek az érintett Önkormányzatok a pro-
jektek népszerűsítésére és az ismertetésre. Aktív kommunikációs csatornák épültek
ki, amelyeket jelen projektben is alkalmaznak.
Továbbra is fontosnak tekinti a pályázó konzorcium az érintettek megfelelő tájékozta-
tását, és ahol szükséges, a saját forrás biztosítására Társulatot szerveztek. A Társu-
latok útján az érintetteknek lehetősége nyílik a beruházás állásáról tájékoztatást kérni
és kapni. A pályázat benyújtását megelőzően is az érintett állandó és üdülő lakosság
részére az önkormányzatok tájékoztató fórumokat szerveztek, melyekről írásos do-
kumentumok születtek. Ezek a dokumentumok a pályázati formanyomtatvány mellék-
leteként bepillantást engednek a kommunikáció természetébe.
Az ún. belső kommunikáció a projektben részt vevők közötti kapcsolattartást jelenti.
A belső kommunikáció fontos fóruma a minden héten csütörtökön tartott munkaérte-
kezlet. A KIOP Projekt Iroda a belső kommunikáció központja, ahonnan valamennyi
fél elérhető és tájékoztatás adható/kapható. A Konzorciumi Tagi Tanács abban az
esetben kerül összehívásra, ha döntést igénylő kérdések merülnek fel. A pályázat
első szakaszában jelentkező döntések és a közbeszerzés után a Konzorciumi Tagi
Tanács összehívására nem volt szükség.
A projekt megvalósítása során az ún. külső kommunikáció a projekt bemutatását
szolgálja a nyilvánosságnak és speciális kommunikációt jelent az érintettek felé. Az
ún. külső kommunikáció elemei a következők:
- tájékoztató rendezvények,
- ünnepélyes alapkőletétel (emléklap készítése),
- weblap üzemeltetése (www.velencei-kiop.hu),
- kék szám működtetése (helyi tarifával hívható),
- önkormányzati honlapokon tájékoztatók,
- a lakossághoz eljuttatott levelek (direkt mail) speciális információkkal az ak-
tuális munkálatokról,
- szóróanyagok,
- médiahírek (újság, TÓ TV stb.),
 Lakossági fórum Pettenden
Forrás: Velencei-tavi KIOP Pro-
jekt Iroda

A nyilvánosság biztosítására a
projekt költségvetésében PR
cég alkalmazására került sor.
A tájékoztatás különböző ele-
meiről dokumentációt készít
(szóróanyagok, DVD, összesí-
tések a kék számra érkezett
kérdésekről stb.), és a csütörtöki munkamegbeszéléseken beszámol az elért ered-
ményekről, illetve az alkalmazott kommunikációs fórumokról.
A KIOP Projekt Iroda által működtetett weblapon (www.velencei-kiop.hu) tájékozta-
tást találhatunk a projekt céljairól, a pályázat feltételeiről (pályázati kiírás), a résztve-
vőkről (Önkormányzatok, kivitelezők stb.), és egyéb adatokat a kivitelezésről,
valamint a kék számra beérkezett kérdések (gyakran ismételt kérdések) ismertetését
és rájuk adott válaszokat is közzétették.

www.velencei-kiop.hu nyitóoldala

25
A kék szám lehetőséget nyújt az egyéni panaszok benyújtására, illetve a fejlesztés
által érintett ingatlanok pontos időütemtervének megismerésére. A munkálatok által
érintett ingatlanok tulajdonosait minden esetben külön levélben tájékoztatják, mikor
és hol lesznek a kivitelezések. A levél tömören tartalmazza a projekt bemutatását,
várható eredményeit és az elérhetőségeket, további kérdések esetére.
A helyi és térségi sajtóban a projekt állásáról, a munka menetéről, az előrehaladásról
negyedévente beszámolnak. Az Önkormányzatok helyi újságjai minden ingatlantulaj-
donoshoz ingyen eljutnak, amelyben szintén olvasható tájékoztatás. Felhasználják a
Velencei-tó környékén fogható TÓ TV nyilvánosságát, ahol élőképes riportokon ke-
resztül mutatják be az előrehaladást. Elektronikus úton az Önkormányzatok és a
DRV Rt. honlapján rendszeresen frissített hírekkel folyamatosan követhető a beruhá-
zás menete. Kiadvány készül a teljes projektről, annak kedvező környezeti, közössé-
gi és társadalmi hatásairól.

26
6) Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés

A Konzorciumi Tagi Tanács döntött a Közbeszerzési Törvény előírásainak megfelelő

közbeszerzési felhívásról, a közbeszerzésre érkezett pályázatok értékelése után pe-
dig döntött a nyertesekről és megkötötte a szerződést a kiválasztott vállalkozókkal.
A közbeszerzés jelen esetben a magas összegű érték miatt speciális eljárásban ke-
rült lebonyolításra, a nemzetközi előírásokat is figyelembe kellett venni és megfelelni
az előírásoknak. A fővállalkozó és a mérnöki szolgáltatás kiválasztására a közösségi
(európai uniós) értékhatárt meghaladó összeg miatt, nyílt közbeszerzési eljárást kel-
lett lefolytatni. Ennek értelmében a pályázati felhívást az Európai Unió hivatalos lap-
jában (TED) kellett megjelentetni.
A kiválasztott fővállalkozóra vonatkozó döntést a közbeszerzési döntőbizottság előtt
megtámadták, illetve jogorvoslati eljárást indított a Gazdasági és Közlekedési Minisz-
térium, valamint az a 4 cég, amelynek ajánlatát a Konzorcium érvénytelenítette. A
döntőbizottság megállapította, hogy a kiíró ajánlati felhívásban (többek között) a fele-
lősségbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozó követelményeket ellentmondá-
sosan fogalmazta meg. A döntőbizottság új bírálat lefolytatására utasította pályázót,
ami megtörtént és minimális késéssel folytatódhatott a pályázat megvalósítása.
Szakmai és pénzügyi beszámolókra havonta kerül sor. A kifizetési kérelem ellen-
őrzése után születik meg a jóváhagyás.
A jelentéseket és a kifizetési kérelmeket a Közreműködő Szervezetnek küldik el, ahol
azokat felülvizsgálják, ellenőrzik és megfelelősség esetén továbbítják az Irányító Ha-
tóságnak, vagyis a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Fejlesztési Alapokért
felelős Helyettes Államtitkárságának, mint KIOP Irányító Hatóságnak.
Az elszámolások során némi számtani hibák (kerekítési elszámolások) adódtak a
pályázó és a Közreműködő Szervezet által használt kétféle számtani rendszer miatt,
amelyek gyors megoldására mindkét fél hajlandónak mutatkozott.
A számlák benyújtása precíz munkát és nagy figyelmet igényel, hisz a résztvevők
magas száma és a kivitelező közreműködők miatt egy havi kifizetés összesen 28
részből áll. A sikeres lebonyolítás érdeke mind a Közreműködő Szervezetnek, mind a
nyertes pályázóknak, így egy jól működő munkakapcsolat kialakítását célozták meg
a felek, ami hatékonynak bizonyult. A jól működő munkakapcsolat megnyilvánul a
gyors tájékoztatásban egyik oldalról és az azonnali hibajavításokban a másik olda-

27
lon. A rendszeres kapcsolat is előfeltétele a zökkenőmentes projektbonyolításnak,
ezért gyakoriak a telefonos és személyes egyeztetések. Az elszámolások és beszá-
molások a továbbiakban gördülékenyen működnek.

28
7) Következtetések

Fejezetek Tanulságok

- Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd,

Sukoró, Velence önkormányzatai és a Dunántúli
Regionális Vízmű Rt. részvételével megalakult
Pályázó szervezet Konzorcium
és a projekt bemu- - A projekt a strukturális alapok támogatása nélkül
tatása nem valósult volna meg.
- A projekt keretében a Velencei-tavi Regionális
Szennyvízelvezető és –tisztító Rendszer bővítése
és fejlesztése valósul meg
- A települési szintű stratégiai tervezés elősegíti a
pályázó forrásszerzésének célirányos mivoltát
Stratégai tervezés - A partnerség elve és gyakorlata elengedhetetlen a
döntéshozók, érdekképviseletek és állampolgárok
érdekeinek és elvárásainak szintetizálásában
- A projektelőkészítés a stratégiai tervezés által kije-
lölt irányban történt meg.
- Az önkormányzat 2004-ben a KIOP pályázat meg-
Projektelőkészítés jelenésekor, már komplett fejlesztési elképzelések-
kel, és engedélyes tervekkel rendelkezett. A
szennyvízberuházást megalapozó előzetes tanul-
mányok, hatásvizsgálatok is elkészültek.
- A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelős-
ségteljes munka, amely csak akkor vezet ered-
ményre ha a munkacsoport tagjai között
Pályázatkészítés
folyamatos a kommunikáció.
- Figyelemmel kell kísérni a pályázatot kiíró szerve-
zet információs forrásait.
Projektvégrehajtás - Minél nagyobb létszámú a konzorcium, annál több

29
 a koordináció-jellegű munka. A projekt vezetői kü-
lön irodát hoztak létre ennek a munkatípusnak az
elvégzésére (Velencei-tavi KIOP Projekt Iroda)
Projektpénzügyek, - Pontos információval kell rendelkezni az elszámol-
közbeszerzés, el- ható költségek katalógusáról.
lenőrzés

30
8) Összefoglalás

A Velencei-tó környéki települések szennyvízelvezető rendszerének kiépítésére, il-

letve fejlesztésére konzorciumot alapított hat település – Gárdony, Kápolnásnyék,
Nadap, Pázmánd, Sukoró, Velence – önkormányzatai, valamint a Dunántúli Regioná-
lis Vízmű Rt.(DRV Rt.) a Velencei-tó körüli szennyvízelvezetés és tisztítás fejleszté-
sére. A 6,1 milliárd összköltségű a beruházás a 70 százalékára európai uniós
támogatást, negyedére pedig hazai, központi költségvetési támogatást nyert a kon-
zorcium 2004 őszén. A harminckét hónap időtartamú (2005. január – 2007 augusz-
tus) projekt speciális, térségi problémát old meg, amelyre részmegoldások szakmai
okok miatt nem lettek volna kielégítőek. A projekt nagysága miatt forrást először a
KIOP pályázati feltételei tudtak biztosítani.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, KIOP Irányító Ható-

Támogató
ság
Közreműködő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igaz-
Szervezet gatóság KIOP Főosztály
Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró, Velence
Kedvezményezett önkormányzatai és a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. részvé-
telével megalakult Konzorcium

Pályázati azonosító

Velence-tavi regionális szennyvízelvezető-, tisztító rendszer

Pályázat címe bővítése, fejlesztése

- 6100 millió Ft (bruttó összköltség)

- 5795 millió Ft vissza nem térítendő támogatás
Pénzügyi adatok o 4056,5 millió Ft ERFA
o 1738,5 millió Ft központi forrás
- 305 millió Ft önrész
Hullay Gyula, a DRV Rt. stratégiai tanácsadója
Projektmenedzser
- hullay.gyula@drv.hu; http://www.drv.hu

31
Források

Velencei-tavi Fejlesztési Program

1117/2003 (XI. 28) Kormányrendelet
http://www.fejer.hu
http://www.drv.hu
http://www.velencei-kiop.hu

32