Környezeti hatásvizsgálat

A Gyógy- és Wellnessfürdő Sárvár felújítása alapján

A sárvári strand-fürdő régen [képeslap, vaol.hu]

Készítette: Bencsik Dániel

Környezetmérnök szakos hallgató

1
Tartalomjegyzék

A létesítmény leírása, célja, szükségességének indoklása.....................................................3

A hatásvizsgálat végzésének jogszabályi háttere...................................................................4

A technológia leírása, technológiai folyamatábra..................................................................5

A hatásterület lehatárolása, a hatásterület környezeti állapotának bemutatása a létesítmény

megvalósítása nélküli helyzetben...........................................................................................8

A környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatások előrejelzése és

értékelése..............................................................................................................................10

A hatásvizsgálatban alkalmazott módszer bemutatása............................................................. 13

A kedvezőtlen környezeti hatások elhárítása, illetve csökkentése érdekében szükséges

intézkedések.........................................................................................................................15

Közérthető összefoglaló a nyilvánosság számára................................................................16

Felhasznált adatok forrásainak jegyzéke..............................................................................17

2
A létesítmény leírása, célja, szükségességének indoklása

A tervezett beruházás célja a régi, 1968-ban épült sárvári fürdő felújítása,

átalakítása a 21. század modern igényeinek megfelelően, hogy a város egy korszerű,
minden igényt kielégítő gyógy- és wellnessfürdővel rendelkezzen. Ez főképp azért
szükséges, mert a fürdőt az építészeti és területi adottságai miatt nem lehetséges tovább
fejleszteni, az új évezredben nem versenyképes, így a város vezetősége eltervezte egy új,
korszerű fürdőlétesítmény építését.
A létesítmény bemutatásához nem árt ismerni a történetét. Az 1960-as években
számos fúrást végeztek Sárvár környékén olaj keresése céljából, aminek köszönhetően
szénhidrogén helyett értékes termálvíz forrást találtak, méghozzá egyszerre két különböző
forrást, ami világviszonylatban is rendkívüli. Ezek közül az egyik hidrogénkarbonátos,
mely 1200 méter mélyen található a föld alatt, a másik 2000 méter mélységben
helyezkedik el, és egy nagyobb sótartalmú víz. Az utóbbi a Sárvári Termálkristály
kinyeréséül szolgáló forrásként ismert.
Az eredeti fürdő 1968-ban nyitott meg, ekkor még csak belső medencével, valamint
kádfürdővel rendelkezett. Az 1970-es évekre népszerű szabadidőközponttá vált a
külföldiek számára is, a 90-es években pedig a folyamatos bővítéseknek köszönhetően
már négy medencét tartalmazott. Ekkorra már az egész év alatt működő benti, és félig
lefedett gyógymedencén kívül nyáron egy külső, és egy gyermekmedence is fogadta a
vendégeket. A fürdő mellett létesítettek egy kempinget is, mely állandó jelleggel üzemel.
A tervezett megújult sárvári gyógyfürdő 55000 négyzetméter területen fogadná
látogatóit, több mint 3600 négyzetméter vízfelülettel, és a több évtizedes hagyomány
tapasztalatait felhasználva működne. A vendégeknek számos lehetőséget fog biztosítani,
többek között egészségmegőrző, rekreációs, és gyógyászati szolgáltatásokat, és a wellness
elemek széles választéka közül egyaránt válogathatnak majd az érdeklődők. Nemcsak a
gyógyászat által orientált emberek; hanem a családok, gyermekeik, és a fiatal korosztály is
választhat majd a számos kikapcsolódási lehetőségből.
A vendégek számára egész évben igénybevehető lesz egy fedett és félig fedett
gyógymedence, félig fedett élménymedence, gyermekmedence, a gyógyászati központ –
mely regenerációs lehetőségeket fog biztosítani, a fitnesz központ – mely korszerű
edzőgépekkel lesz felszerelve –, a wellness központ – mely aktív pihenést, sportolási és
szórakozási lehetőségeket egyaránt kínálni fog –; valamint tavasztól őszig a csúszdákkal és
hullámfürdővel felszerelt strandmedence, napozókert, gyermekmedencék, és a sportpálya.

3
A hatásvizsgálat végzésének jogszabályi háttere

Ahhoz, hogy egy gyógyfürdő környezetkímélő módon működhessen, feltétlenül

meg kell feleltetni egyes víz-, és környezeti jogszabályoknak. Az alábbiakban ezek fognak
ismertetésre kerülni.
Az első törvény, amit nem hagyhatunk ki egy környezetre terhelést gyakorló
tevékenységnél, az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,
ennek célja a környezeti elemek, természeti erőforrások védelme és a fenntartható fejlődés
biztosítása. Továbbá fontos az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, mely az
egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények kötelezettségeiről szól. Szerepel a
figyelembe veendő jogi irományok között az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített
környezet alakításáról és védelméről, amely az épületek műszaki kivételezésére, a
területek zöld felületeivel kapcsolatos feladatokra vonatkozik. Jelentős szereppel bír a
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról is, a hulladék terhelés minimalizálása
érdekében.
Két rendelet is vonatkozik kimondottan fürdők telepítésére, a 121/1996. (VII. 24.)
kormányrendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről; valamint a 37/1996. (X. 18.)
NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről.
Ezek közül az első a közfürdő fogalmát értelmezi, annak létesítési feltételeit, és az
üzemeltető feladatait; míg az utóbbi inkább az üzemeltetési szabályzatot szemlélteti,
valamint előírja az üzemnapló vezetését és tartalmát. Emellett említendő a 74/1999. (XII.
25.) EM rendelet a természetes gyógytényezőkről, melynek lényege a gyógyvízzé
minősítés. A vízkémiai szempontból legfontosabb törvény a 9/2002. (III. 22.) KöM-
KöViM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és
alkalmazásuk szabályairól, mely mellékletben ismerteti is a mérvadó határértékeket. A
204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról a szennyvízhálózatba elvezetett víz
ellenőrzéséről és a káros szennyezésekről szól. Fürdő tervezésénél szükséges még a
203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól
című szabály figyelembe vétele, mely a szennyvízkibocsátás és a határértékek
megállapításának általános szabályait tisztázza.
Végül, további jelentősséggel bír még egy hulladékgazdálkodási rendelet, a
98/2001. (VII. 15.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatostevékenységek
végzésének feltételeiről, ami alapot ad a veszélyesség megállapításához, hulladékok
kezeléséhez és tárolásához.

4
A technológia leírása, technológiai folyamatábra

A gyógyfürdő legfontosabb technológiai eleme a víz körforgása; eljutásának

figyelemmel követése az egyes medencékbe, az adott pontban lévő minőségek és az
adagolt vegyszerek ismerete fontos környezetmérnöki feladat.
A technológia kezdeti lépése a vízkivétel. A fürdő tartalmazni fog gyógyvizes,
ivóvizes, valamint kevert vizű medencéket is. A szauna medencék és a normál
vizesblokkok hálózati vízzel lesznek ellátva, a lábmosók pedig az adott medence
töltővízével. Két kútból nyerhető ki az alábbi táblázatban ismertetett összetételű gyógyvíz.

A fürdő két kútjának vízösszetétele [Vízkutató Vízkémia Kft. (2001): Vízvizsgálati eredmény]
Ezen gyógyvizet először gáztalanítón fogjuk átveztni, majd egy főelosztó
gépházba.Innentől gerincvezetékről levezetett kiegyenlítő tározókon keresztül fog kerülni a
medencékbe. A teljes vízcserék közötti intervallumokban biztosítva lesz a szükséges
mennyiségű pótvíz. Ivóvíz szolgáltatása a városi közüzemi hálózatról fog érkezni és a
gyógyvízzel hasonló elven fog a medencékbe jutni. A kevert vizes medence kiegyenlítő
tartályában 50-50%-ban elegyítik majd ki a gyógy-, és ivóvizet.
A vízforgatás biztosítására az adagolók és mintavevők a medencék alatti
gépházban kerülnek elhelyezésre, a forgatás során a víz kiegyenlítő tartályba fog kerülni,
áthalad egy homokszűrőn, amely visszatartja a mechanikai szennyeződéseket, majd
visszakerül a medencébe. A szűrő ellenállása megnövekszik a szennyezések hatására, ezért

5
visszaöblítést igényel naponta, amikor ezt a manométer jelzi, ennek szennyvizét a
kommunális hálózatba kell elvezetni.
A vegyszeradagolás szintén fontos technológiai kérdés, mely a vízforgatás során
történik. Előírásnak megfelelően 6,8-7,8 a biztosítandó pH érték, melyet naponta
háromszor ellenőrizni kell. Nátrium-hipoklorittal fertőtlenített medencék esetében sósav
adagolása szükséges állandóan, valamint pH növelésre alkalmazható nátrium-karbonát, és
csökkentésre nátrium-hidrogénszulfát. Az adagolás pontja a szűrő előtt helyezkedik el. A
vízben lévő kolloidálisan oldott anyagok hatékony szűrése érdekében pelyhesítő,
koagguláló vegyszert is adagolnak, méghozzá szakaszosan, a víz opálosodásától amíg a víz
újra tiszta. Ezt a keringető szivattyúk előtt kell a fürdővízbe adni, hogy megfelelő keverés
jöjjön létre. Fertőtlenítés biztosítására gyógyvizes medencéknél a Dewan-50 nevű szer
szükséges, mely az algásodást is megelőzi; a szabadtéri medence esetében klórgáz
használatos, a gyermekmedencénél Hypo. Hálózati vizes rendszereknél az algásodást
elsősorban kiküszöböli a koagguláció, elszaporodás esetén lökésszerű klórozás vagy az
Algi-Cid nevű uszodai algamentesítő szükséges.
A vegyszeradagolás során automatikusan vagy kézileg mérendőek a kémiai
vizsgálatok, a bakteriológiai vizsgálatokat az ÁNTSZ Megyei Kirendeltsége fogja végezni.
A vízcsere a külső gyermekmedencénél és strandmedencénél évente kétszer
szükséges, a szauna medencéknél naponta, a többi medencénél negyedévente. Napi
vízcseréhez 110,1 köbméter termálvíz, nyáron 361,3 köbméter és télen 135,8 köbméter
hálózati víz szükséges; a vizesblokkok ellátásához is hálózati víz kell. Az éves termálvíz
igény 104187 köbméter (maximálisan 467272 elérhető), a hidegvíz-igény 75743 köbméter.
A szennyvízkezelés a technológia döntő kimenő paramétere. A gyógymedencék, a
strandmedence és a külső gyermekmedence és lábmosók vizét a csapadékvízhálózatba
fogják elvezetni folyamatosan, melyek éves mennyisége 17064,6 köbméter; a
szennyvízhálózatba fog kerülni az összes medence napi többletvize, az élménymedencék, a
belső gyógymedence, a súlyfürdő, a belső gyermekmedence, és a szauna medencék vize
teljes vízcserekor, illetve a gyógyászaton használt víz és a belső lábmosók vize
folytonosan; így az éves mennyiség 162865,4 köbméterre becsülhető. A vizesblokkok
szennyvize a szennyvízcsatornába fog jutni. A fürdőhöz terveztek egy zsírfogó műtárgyat,
amely a kimenő szennyvíz zsírtartalmát csökkenti csatornába engedés előtt. Ezt a gépet
havonta kell ellenőrizni és üríteni, valamint a szennyvízátemelőt is havonként szükséges
ellenőrizni.

6
 A hulladékgazdálkodás kérdésénél nincs eltervezve szelektív gyűjtés, de törekedni
kell a termelt mennyiség csökkentésére és az újrahasznosítható anyagok igénybevételére.
A technológia lényegét az alábbi folyamatábra szemlélteti:

7
 Víztechnológiai kapcsolási rajz [Sárvári Gyógyfürdő Kft. Vízgépészeti technológia]

8
A hatásterület lehatárolása, a hatásterület környezeti állapotának bemutatása a
létesítmény megvalósítása nélküli helyzetben

Térképi bemutatás:

Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő térképen, EOV kordinátákkal, uralkodó széliránnyal [Google Maps]
Környezetvédelmi Ügyféljel (KÜJ): 101950626
Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): 100785967

9
 Sárvár Vas megye keleti települése, a második legnagyobb városa 16000 lakossal; a
Rába folyó és a Gyöngyös patak találkozásánál helyezkedik el. Nyugatról a Vasi-völgység,
keletről a Kemeneshát dombvonulata határolja le. Mezőgazdasági tevékenységeknek
köszönhetően a terület természetes növénytakarója teljes mértékben eltűnt. Régen
erdőségek helyezkedtek el a tájon, melyek az alföldek és öntéstalajok jegyei, mára viszont
csak zárt tölgyes és vegyes lomberdők maradtak a várostól délre. Az erdők gazdag
állatvilággal rendelkeznek, fellelhetőek bennük vaddisznók, szarvasok, őzek, és emellett
számos madárfaj is.
Sárvár egyik legértékesebb látványossága a tizenhat holdas arborétum, itt
megtalálhatóak háromszáz éves mocsári tölgyek, kétszáz éves platánok, valamint a
sárgalombú tiszafa, a piramistölgy, és a japán magnólia, sőt, a ricinuslevelű tüskefa és a
japán stóraxfa is, mely utóbbi kettő igazi ritkaságnak számít. Az Erdészeti Tudományos
Intézet Észak-dunántúli Kísérleti Állomása itt tevékenykedik, méghozzá erdei fák
nemesítése a fő feladatuk.
A Nádasdy vár, mely a város centrumában található, a régió kulturális központjaként
szolgál, rendelkezik egy művelődési központtal, könyvtárral és múzeummal; ezen kívül
egész évben magas színvonalú programokat szolgáltat, mint a Nemzetközi
Folklórfesztivál, ami egy húsz éve elterjedt augusztusi tradíció. Ipari fejlődésben jelentős
lépést adott a városnak a Cukorgyár létesítése 1895-ben, de ez azóta már megszűnt;
napjainkban a város délnyugati részén lévő, sok üzemnek otthont adó ipari park, illetve
északnyugaton a SáGa Kft. és a Rába Vagon- és Gépgyár üzeme jelenti Sárvár ipari
szerepét.
Érdemes még szót ejteni a táj földtani felépítéséről, hidrogeológiájáról. Sárvár
szerencsés helyzetű, a kétféle, eltérő felhasználású gyógyvízforrásának köszönhetően. A
földtörténeti óidőből származó fillitpalák a legrégebb óta ismert földtani képződmények, és
ezen alapkőzeten települtek a devon-kori mészkövek és dolomitok, majd pedig a miocén
tenger sótelepei. Ez a tenger elédesedett a harmadkor második felében, mely hatására
márgák és homokkövek jöttek létre. A pannon-kor kezdetén vízzáró kőzetek képződtek,
majd víztartó rétegek rakódtak le. A táj emellett törésvonalakban is gazdagon átszőtt.
A töredezett devon-kori dolomit 100 °C feletti hőmérsékletű mélykarszt-vizeket
tárol.
A szivacsos miocén mészkövekbe beszűrődött tengervíz által sós hévizek alakultak ki. A
felsőpannonból 50 °C körüli édesvizek származnak, kevesebb ásvánnyal, kiváló
ivóvízforrást jelentve. Rendkívül fontosak a felszínhez közeli, nagy vízhozamú, közvetlen

10
utánpótlású vizekre telepített kutak védőterületei. A holocén rétegek által tárolt talajvíz
viszont magasabb nitráttartalmú, fertőzött, ez inkább csak ipari célokra vehető igénybe.
A környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatások előrejelzése és
értékelése

Környezeti hatásnak minősülnek az egyes hatótényezők által kiváltott környezetben

kialakuló állapotváltozások. Ezeket besorolhatjuk közvetett vagy közvetlen, rövid vagy
hosszú távú, helyi, országos vagy pedig globális kiterjedésű kategóriákba.
Megnyílvánulhat többféle módon, mégpedig kibocsátásként, erőforrás kimerítéseként,
felhalmozódásként, kereszthatásokként, vagy akár számszerűen kifejezhetetlen
hatásokként. Gyógyfürdőknél a hatások megnyílvánulhatnak közvetlenül helyi vagy
regionális, míg közvetetten országos vagy globális szinten is.

A fürdő vízigénye [Végleges kezelési és karbantartási utasítás, Sárvári Gyógyfürdő Kft.]

Talán a legszámottevőbb hatás a szennyvízkibocsátás, mely a korábban említettek
szerint két formában jelenik meg, hiszen egy része a kommunális csatornahálózatban fog
távozni, a másik pedig a városi csapadékvíz-hálózaton keresztül. A mosdók, illetve
zuhanyzók által kibocsátott szennyvizet a kommunális hálózat fogadja be. Ezeknek az
összetétele, minősége, szennyezettsége nagyjából megegyezik egy általános háztartási
szennyvízével, azt leszámítva, hogy a házi hulladékvíz tartalmaz számottevő mennyiségű
mosáshoz, mosakodáshoz használt detergenst, valamint konyhai szemetet, zsírokat, és
olajokat.

11
 A medencék használt vizének minősége ehhez képest nagyban eltér, két okból is.
Egyrészt, a betáplált tiszta termálvíz is jelentősen különbözik az ivóvízhálózatból kinyert
víz összetételétől. A termálvíz által okozott környezeti hatások még nem definiálhatóak
pontosan, de kétségtelen, hogy magas hőmérséklete és sótartalma negatív befolyással lehet
a talajra és a vizek összetételére. Ezen felül ezt a felhasználása során kezelik is a korábban
tisztázott vegyi anyagokkal, nem beszélve a fürdőzők testéről levált fizikai szennyezők,
baktériumok és vírusok jelenlétéről, amelyek belekerülhetnek a medencében használat
során. Napi vízcseréknél, valamint a teljes vízcsere alkalmával keletkező szennyvizet a
kommunális csatornahálózatba fogják vezetni a termálvizes medencék esetén; a teljes
vízcserénél a strandmedence vizét pedig a csapadékvízhálózatba fogják juttatni. Annak
ellenére, hogy a használt víz kommunális szennyvíztisztítás után kerül majd csak a
befogadóba, így is jelentős szennyezést gyakorolhat az élővizekre. Ennél is tekintélyesebb
káros hatást okozhat az, hogy a csapadékvíz-hálózatból származó víz tisztítás nélkül kerül
a felszíni vizekbe.
Továbbá, meg kell elmítenünk hatások vizsgálatánál a vegyszerek használatát,
valamint azok szállítása, illetve tárolása során előforduló szennyezéseket. Ha az utóbbi két
művelet szakszerűen történik, nem fordul elő lényeges környezeti terhelés, ám havária
jellegű esetnél már probléma léphet fel.

veszélyes
egyéb 0,01%
30% papír 30%

üveg 10%
műanyag
30%

Hulladékösszetétel [Vizsgálati eredmény, Sárvári Gyógyfürdő Kft.]

Igencsak számottevő mennyiségű hulladékterheléssel is kell számolnunk,
értelemszerűen nem csak kommunális, hanem veszélyes hulladékokról is van szó. A
szelektív gyűjtés hiányának betudhatóan a hulladék teljes egésze lerakásra kell, hogy
kerüljön, amely komoly mértékben szennyezheti a környezetet. Összetételében szerepelnek
gyógyászati krémek, gélek és ezek tubusai, a tisztítószerek flakonjai, sőt, az irodai
veszélyes hulladékok, akár a használt nyomtatópatronok, melyek természetesen veszélyes

12
hulladéknak minősülnek. Ezt leszámítva a szennyvízátemelő műtárgyban alkalmazott
zsírfogóban felhalmozódó zsír, iszap is veszélyes hulladéknak számít, de ezt a tisztításakor
egyből elszállítanák; és a gyógyászatnál alkalmazott injekciós tűket is külön gyűjtenék.

A zsírfogó berendezés [Sárvári Gyógyfürdő Kft. Vízgépészeti Technológia]

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a gyógyvíz kitermelése csökkenti a felszín alatti
vízbázist, ezáltal el is szennyezheti, csökkentheti a gyógyhatását az összetétel
megváltoztatásán keresztül, valamint akár elérheti annak végleges kiürülését is.
Amennyiben a fürdőt látogató vendégek gépkocsival közelítik meg a létesítményt,
számolni kell a káros anyagok levegőbe történő kibocsátásával, illetve a környező területen
keltett zajterhelés növekedésével is.
Az eddig tárgyalt hatások főképp közvetlen jellegűek voltak, de számításba kell
venni a technológiák által kiváltott közvetett hatásokat is. Közvetett jellegű, fontos
mértékű hatás az energiafelhasználás, hiszen nagymértékű levegő- és hőszennyezéssel jár a
villamos- és hőenergia termelése, valamint szállítása. Ezek főképp nem megújuló
energiaforrások használatát igénylik, így a fenntartható fejlődés követelményeinek nem
feleltethetőek meg.

Szennyvíz minőségi követelmények felszíni vízre [9/2002. (III. 22.) KöM –KöViM együttes rendelet]

13
 A környezetre gyakorolt hatások az emberi egészségre is hatnak közvetetten,
egyrészt az elszennyezett vizek ivóvízbázis részévé válásával, valamint a városi levegőbe
kibocsátott szennyező anyagokkal, illetve a tevékenységekből eredő zajterheléssel.
A hatásvizsgálatban alkalmazott módszer bemutatása

A hatásvizsgálat során igénybevett módszer a Leopold-féle hatásmátrix. Függőleges

oszlopaiban a fejlesztési tevékenység adott mozzanatainak környezetre hatást gyakorló
elemei, míg vízszintes soraiban a környezetet jellemző tényezők vannak feltüntetve.
A fejlesztési tevékenység összes mozzanatának a környezeti tényezőkkel együttes
kölcsönhatásai alkotják a környezeti hatásokat. A módszer alkalmazásának lényege, hogy
ha egy adott fejlesztési mozzanat hatással van egy adott környezeti tényezőre, akkor az
oszlop és a sor találkozásánál a megfelelő négyzetet megjelölik. Ezen hatásvizsgálatban ezt
az alapvető megoldást alkalmazzuk. Leopold tapasztalata szerint, ahhoz képest, hogy egy
mátrixban 8800 lehetséges hatást lehetne azonosítani; elegendő pusztán a legfontosabb 25-
50 hatás identifikálása egy beruházás során.
„A mátrixban – az összegyűjtött, rendszerezett információk (adatok) alapján nyílik
lehetőség elemzésre, mely elemzés választ ad arra a kérdésre, hogy mely területeken van
szükség a beavatkozásra, illetve hol nyílik mód a környezeti teljesítmény javítására. A
környezeti állapotfelmérést végzők számára a mátrix tehát jó eszköz ahhoz, hogy
„megtalálják” az(oka)t a ponto(ka)t, ahol szükséges és lehetséges a beavatkozás.” [Dr.
Kósi Kálmán, Dr. Valkó László: Környezetmenedzsment]
A módszert egyesek bírálni szokták abból az érvből, hogy nem veszi figyelembe a
közvetett hatásokat, ugyanis egy környezeti tényezőre gyakorolt hatás átvitten más
tényezőkre is befolyást gyakorol. Ennek magyarázata, hogy különálló egységekre tördeli a
környezeti rendszert maga a mátrix. Valójában a rendszert alkotó tényezőket a hozzájuk
tartozó kölcsönhatások komplex folyamatai kapcsolják össze. Szintén hiányossága ezen
módszernek, hogy általa nem vehetők figyelembe az időben változó hatások,
értelemszerűen. Végül, általánosságban elmondható az is, hogy Leopold-féle hatásmátrix
értékelése adott szakemberek szubjektív megítélésén alapul; a módszer segítségével nem
lehetséges a tervezett beruházás, és az egyes alternatívák kedvező vagy káros hatásait
összeségükben értékelni, hiszen nincs mód a különböző hatások relatív fontosságának
súlyozására, a vizsgálandó tényezőkről és hatásokról sincs rögzített eljárási rend.
Az ez esetben alkalmazott mátrix táblázatában a korábbiakban ismertetett
technológiai tényezők szerepelnek függőlegesen, pár kiegészítéssel (pl. rágcsálóírtás,

14
medence tisztítás), és ezek esetleges, szintén korábban már fejtegetett környezetre
gyakorolt változásokat jelzik a vízszintesen felsorolt környezeti hatások. Az összefüggést a
kettő között <+> jelöli, vagyis ha az adott tevékenység adott környezeti hatást eredményez.
A környezeti hatásvizsgálat során alkalmazott módszer, a Leopold-mátrix:

felszín alatti vízkészletek

szennyvízkibocsátás

veszélyes hulladék

csökkentése
levegőszennyezés

hőszennyezés
talajba jutás

zajterhelés
Tevékenység /
Környezeti hatás

+            
fertőtlenítés

+            
pH beállítás

+            
pelyhesítés

+            
fürdőzés

+           +
vízcsere

  +          
zsírfogó ürítés

  +          
gyógykezelés

  +          
vegyszerek cseréje

+            
szűrőberendezés öblítése

+            
medence takarítás

  +          
iszappakolás

  +          
rágcsálóirtás
vegyszerek tárolása,     + +      
szállítása, felhasználása

  + + +      
veszélyes hulladék tárolás
üzemelés, kommunális     + +      
hulladékok

      +   +  
gépkocsiforgalom

  +          
irodai tevékenység

15
       + +    
energiafelhasználás

            +
termálvíz-kitermelés
A kedvezőtlen környezeti hatások elhárítása, illetve csökkentése érdekében szükséges
intézkedések

Először is, megoldást lehetne keresni esetleg a csapadékvíz-hálózatba került használt

víz helyi kezelésére, hogy ez is környezetbarátabb módon távozzon, vagy megoldani ennek
is a kommunális szennyvízhálózatba vezetését, és akkor tisztításon esne keresztül a
többihez hasonlóan. A fürdőben kevesebb környezetszennyezést lehetne előidézni, ha a
fürdőzőket figyelmeztetnénk arra, hogy ha tehetik, ne szennyezzék el a medencék vizét,
például vizelet formájában, ehhez rendelkezésre állnak olyan vegyületek is, amelyek ilyen
esetben elszínezést okoznak. Foylamatosan jellennek meg új kifejelesztésű uszodai
vegyszerek, melyek kevésbé terhelőek a környezet számára; ha ezeket figyelemmel
követnék a jövőben, akkor egyből át lehetne térni rájuk, hogy csökkentsék a további
szennyezéseket. A kutatók jelenleg membrántechnológiai megoldások fejlesztésén
dolgoznak, melyek megoldást kerítenének a termálvizek ártalmatlanná tételére is, erre a
jövőben gazdaságos módszerek létrejötte is remélhetően megvalósulhat.
Másik fontos kérdés a gyógyfürdő energiagazdálkodása, mely több megoldatlan
problémát elénkvetít. Külön ki kéne dolgozni egy tervet, hogy egyes berendezések ne
üzemeljenek feleslegesen üresjáratban, hiszen ez csak energiapazarlást eredményez. A
szaunákat például nincs értelme befűteni már a nyitás idejében, valamint, hiszen nem
várható a fürdőzők általi rendszeres kihasználtságuk, így ki lehetne szabni
időintervallumokat, hogy mikor működjenek. Világítás szempontjából továbbá az is sok
villamos energiát mentene meg, ha ritkán látogatott helyiségekben, folyosókon
automatizált, mozgásérzékelős kapcsolókat szerelnének fel, ezen kívül esetleg
energiatakarékos égőket alkalmaznának, illetve csökkentenék a világító objektumok
számát, miközben a létesítmény kivilágítottsága hasonlóan megmaradna.
Környezeti károk minimalizálására ki lehetne még dolgozni haváriatervet szakszerű
és gyors intézkedéssel, hirtelenszerű kibocsátások esetére, mint például hogy a vegyszerek
használatában ne történjen túladagolás, mert az környezeti és egészségügyi kockázatokat
okoz, szennyvízre nézve is; viszont a szükségesnél kisebb mennyiségű adagolás is
elkerülendő, hiszen ez fertőzésveszélyt okozhat, ami egyaránt egészségkárosító lehet.

16
 Fontos környezetvédelmi előrelépést nyújtana a hulladékok szelektív gyűjtésének
bevezetése, illetve veszélyeshulladék-tárolók elhelyezése, pl. használtelemek számára.
Végül, energiát takarítana meg a medencék napenergiával történő fűtése, különösen
nyáron, amikor a medencék használatának ideje főként a napsütéses órákra esik.
Közérthető összefoglaló a nyilvánosság számára

A környezeti hatásvizsgálat során feltárásra kerültek a sárvári fürdőlétesítmény

várható környezetre gyakorolt jelentős hatásai. A műveletek közül legnagyobb jelentősége
a szennyvízkezelésnek, vegyszerek adagolásának van, és ezen kívül a tevékenységek során
keletkező hulladékoknak.
Az előrejelzett, értékelt hatások valójában önmagukban nem is jelentenének túl
nagy problémát, de ha összegezzük őket, akkor egyértelműen jelentős szintű hatással
bírnak közösen. Esetünkben a szennyvíz különösen nagy figyelmet igényel, ugyanis
összetétele, minősége nem a közönségesnek felel meg, így ennek kibocsátása akár még
nem is ismert állapotváltozásokat okozhat.
Az alkalmazott módszerként szereplő Leopold-hatásmátrix hatékonyan, és
látványosabban tükrözi az összes lényeges technológiai tevékenység által kifejtett fő
hatásokat, megfigyelhető, hogy medencékben végzett számos művelet tartalmazza a
legtöbbféle különböző hatást, így belátható, hogy mennyi tényező gyakorol hatást a
szennyvízkibocsátásra. Veszélyes hulladék keletkezéséről ugyanez elmondható. De
léptékben az energiafelhasználás és termálvízkitermelés is lehet ugyanilyen jelentős.
A létesítmény jelenlegi tervezett állapota is betartja a jogszabályok előírásait,
megfelel követelményeiknek, azonban környezetünk érdekében érdemes lenne további
fejlesztési lehetőségekkel is élni, melyeket kifejtettem az előző oldalon. Ezek közül is az
egyik legfontosabb, valamint nem is nehezen megvalósítható állomás a szelektív
hulladékgyűjtés bevezetése lenne az üzemben, valamint a vendégek ennek használatára
ösztönzése. Szerencsére a fürdő rendelkezik a körülményekkel, hogy ez kivitelezhető
legyen.
Az emberek számára a gyógyfürdő egy hasznos beruházásként bizonyulhat, hiszen
aki gyógyászatot igényel, vagy csak szeretne egy kis kikapcsolódást, az mostantól sokkal
több szolgáltatást vehet igénybe, valamint a kibővített méret több látogató befogadását is
megengedi. Hosszú távon előnyösebb is, ha egy modernebb létesítmény működik majd a
régi fürdő helyén, ugyanis ez környezetbarátabb technológiák alkalmazásával is jár. Sárvár
számára is jó hírnevet szerezhet a befektetés, ha népszerűbbbé válik a fürdő látogatóinak.

17
 Területhasználat szempontjából nem fog történni jelentős környezet számára
okozott terhelés, mert a fürdő már eleve rendelkezik egy telephellyel, amelynek csak a
bővítése a cél, igazából sokkal nagyobb változást idézne elő egy teljesen új létesítmény
telepítése.
Felhasznált adatok forrásainak jegyzéke

Bihari Tamás [2003]:.Nyersen. értékes, .viseltesen. Veszélyforrás, Gazdasági Tükörkép

október 9. szám, 16-17. o.

Budai László [1985]: Sárvár és környéke, Honismereti Híradó, 1-2. szám, 8-15. o.

Láng István (szerk.) [2002]: Környezet és Természetvédelmi Lexikon (2. kiadás)

Akadémiai Kiadó, Budapest

Naszádos István [1985]: Sárvár (4. kiadás) Savaria Tourist Vas Megyei Idegenforgalmi
Hivatal, Szombathely

Végleges kezelési és karbantartási utasítás (Sárvári Gyógyfürdő Kft. Vízgépészeti

technológia)

Vízkutató Vízkémia Kft. [2001]: Vízvizsgálati eredmény (Sárvári Gyógyfürdő Kft.

Munkaszám: 25330)

Balogh Tamás András [2004]: Környezetmérnöki feladatok egy gyógyfürdőben

Sárvári Kistérség Területfejlesztési Terve – Felülvizsgálat [2007]

Dr. Kovács Endre [2006]: Tartalmi vázlat a környezeti hatásvizsgálat tárgyú feladat
kidolgozásához

Dr. Kovács Endre [2007]: A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati

engedélyezési eljárás (előadásjegyzet)

Dr. Kósi Kálmán, Dr. Valkó László [2008]: Környezetmenedzsment

www.thermalbader.hu

www.vizeink.hu/files2/2_15_melleklet_rekreacio.xls

http://vaol.hu/hirek/sarvar-strand-furdo-akkor-es-most-1238158

18