2014

0
 Gépészmérnöki Kar

Épületgépészeti példatár

Gödöllő
2014

1
 TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ ................................. 4

1. VIZELLÁTÁS .......................... 6

2. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS .... 29

3. GÁZELLÁTÁS ......................... 50

4. KLÍMATIZÁLÁS ALAPJAI ............... 82

5. SZELLŐZTETÉS ...................... 117

6. FŰTÉS ............................. 128

7. IRODALOMJEGYZÉK ................... 149

8. FÜGGELÉK .......................... 150

2
3
 ELŐSZÓ

A példatár eredeti célja szerint a mezőgazdasági gépészmérnök

képzésben tanulmányokat folytatók részére biztosított
épületgépészeti ismereteket. Egyetemünkön folyó BSC és MSC
képzéseinken nem különböztetjük meg az épületgépészeti
feladatok felhasználási-, alkalmazási területeit. Egyes
fejezetekben azonban külön kitérünk a mezőgazdasági célú
épületgépészeti alkalmazásokra.

Az épületgépészettel kapcsolatos feladatok az általános,

leírójellegű ismereteken túl legtöbbször konkrét megoldást
kívánnak. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a tárgy
előadásokon nyújtotta ismeretanyagát gyakorlatokkal
egészítsük ki, ahol a szakterület üzemeltetéssel, üzembe
helyezéssel kapcsolatos számításait, a rendszerek
vizsgálatát, egyszerűbb létesítmények tervezését a leendő
mérnökök megismerjék.

A jegyzet célkitűzése, hogy a szakterület alapvető, a

gyakorlatban sűrűn előforduló számításait kidolgozott
példákon is bemutassa.

Mint a legtöbb szaktárgy, -de az épületgépészet különösen-

nagyon sok alapadatot, a számítások megkönnyítésére
diagramot, táblázatot használ. Ezeknek közlésére e jegyzet
keretein belül nincsen mód de, hogy a feladatok mégis
valószerűek legyenek, és a mindennapos munkára készítsenek
fel a feladatok megoldásához az IRODALOMJEGYZÉK-ben felsorolt
kiadványok egyes adatait és táblázatait használtuk fel.

4
Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy a példatár csak
konkrét számítási megoldásokat mutat be. A gyakorlati
problémák megoldásánál azonban elsődleges és lényegesebb a
követelmény, illetve feltételrendszer tisztázása, ennek
alapja az elméleti összefüggések mérlegelésével a
legmegfelelőbb megoldás kiválasztása és csak ezt követheti a
konkrét számítás. Ez a jegyzet csak akkor segédeszköz, ha a
hozzátartozó elméleti ismeretek sem hiányoznak.

A jegyzetben használt jelölések a vonatkozó szabványok,

műszaki előírások (MSZ 4900/1-10 és MI 18600) szerint, a
forrásként felhasznált szakirodalomra való hivatkozás
megjelölésével történik.

A jelen kiadvány a második javított kiadás.

Gödöllő, 2013.12.06.

5
 1. VIZELLÁTÁS
LAKOSSÁG VÍZIGÉNYE

1.1./ Határozzuk meg egy település napi vízigényét fejadag

alapján!
Lakók száma n = 2400 fő
Fejadag (MSZ 04-132-1991.sz. ágazati szabvány F.1.2. alapján
komfortos lakóépületekre 160-220 liter/fő.d.)
qn = 200 l/fő.d.
q d  n  q n  2400  200  480.000liter / d  480 m3/d
-------------------------------------------------------------
1.2./ Határozzuk meg az órai vízigényt az 1.1./ példa
alapján!
q d   480  1,7
qh    34 m3/h
24 24

ahol  = 1,7 egyenlőtlenségi tényező (lásd Épületgépészet

c. jegyzet 41.o.)
-------------------------------------------------------------

MEZŐGAZDASÁGI VÍZIGÉNY (technológiai vízigény)

1.3. Határozzuk meg egy tehenészeti telep napi

vízfogyasztását! A telepen 10 tehén és 250 üsző van, a telep
személyzete 40 fő. Naponta 13.000 liter frissen fejt tejet
kell kezelni (hűteni). (Megoldás táblázatos formában.)
mennyiség fejadag napi
megnevezés (normatíva) vízigény
n qn qd=n*qn
3
dm /fő.d m3/d
tehén 1000 90 90
üsző 250 45 11,25
személyzet 40 150 6
tejkezelés 13000 6 78
napi vízszükséglet qd: 185,25

-------------------------------------------------------------

6
1.4./ Határozzuk meg az előző feladatban ismertetett
tehenészeti telep óránkénti csúcsfogyasztását!
Az egyenlőtlenségi tényező értékét a MÉK 71.oldalán lévő
táblázatból  = 4
Az óránkénti csúcsfogyasztás:

qd 185,25
qh     4  30,875 m3/h
24 24

-------------------------------------------------------------
1.5./ Határozzuk meg annak az üzemi fürdőnek a legnagyobb
vízszükségletét (mértékadó elméleti csúcsfogyasztás),
amelyben 40 zuhany, 20 mosdó, 5 WC és 4 vizelde van
felszerelve! A vizelde öblítését 2 tartály látja el.

Az egyes csapolók terhelési egyenértékei:

víz- terhelési mennyiség összesen

megnevezés mennyiség egyenérték
dm3/s N db N
zuhany ½” 0,2 1 40 40
mosdó csaptelep 0,1 0,5 20 10
WC öblítőtartály 0,1 0,5 5 2,5
vizelde öblítőt. 0,1 0,5 2 (4) 1
 N : 53,5

Csúcsfogyasztás meghatározása:

q v    0,2  a N dm3/s

ahol:  = épületek használati jellegétől

függő tényező = 1,2
a = napi vízfogyasztástól függő
tényező = 2,14

q v  1,2  0,2  2,14 53,5  1,54 dm3/s

Lásd MSZ 04-132-1991. § F.1.2.3. Előzetes méretezés fejezet.

-------------------------------------------------------------

7
1.6./ Válasszuk meg az 1.2.1. feladatban ismertetett
tehenészeti telep vízellátásához a víztároló térfogatát!

A víztározó térfogatának megállapításához a vízszükséglet

időbeli eloszlásának ismerete szükséges. A napi vízfogyasztás
a telepen a következőképpen alakul:

Helyszín feladat időpont mennyiség %

Istállók itatás, 7-8 h 44,8 m3 24,2%
tejkezelés 19-20 h 44,8 m3 24,2%

takarmány 5-6 h 5,4 m3 2,9 %

készítés 17-18 h 5,4 m3 2,9 %

állatok 8-9h 17,9 m3 9,7 %

tisztítása 18-19 h 17,9 m3 9,7 %

tőgymosás 6-7 h 5,4 m3 2,9 %

11-12 h 5,4 m3 2,9 %
18-19 h 5,4 m3 2,9 %

istálló 17-18 h 5,4 m3 2,9 %

tisztítása

tejesedények 7-8 h 3,6 m3 1,9 %

elmosása 12-13 h 3,6 m3 1,9 %
19-20 h 3,6 m3 1,9 %

egyéb
felhasználás
0,44 m3/h 10,6 m3 5,8 %
Szociális mosdók, zuhanyzók 5-7 h 1,8 m3 1 %
létesítmények konyha, stb. 12-13 h 0,6 m3 0,3 %
18-20 h 1,8 m3 1 %
Egyéb napi 0,075 m3/h 1,8 m3 1 %
felhasználás
összesen: 185,2 m3 100 %

FIGYELEM ! A fenti táblázat a technológiai folyamatok

szerinti vízigényt tartalmazza. Ezekben van átfedés az
időben, ezért el kell készíteni a vízfelhasználás
szempontjából jellemző 24 órás vízigényt táblázatos formában:

8
 Üzemidő Fogyasztás Összegzett fogyasztás
h m3/h m3
0 - 5 0,51 2,55
5 - 6 6,81 9,36
6 - 7 6,81 16,17
7 - 8 46,91 65,08
8 - 9 18,42 83,5
9 - 10 0,51 84,01
10 - 11 0,51 84,52
11 - 12 5,91 90,43
12 - 13 4,82 95,25
13 - 14 0,51 95,76
14 - 15 0,51 96,27
15 - 16 0,51 96,78
16 - 17 0,51 97,29
17 - 18 11,32 108,61
18 - 19 24,71 133,32
19 - 20 46,21 179,53
20 - 21 4,11 183,64
21 - 24 0,51 185,17

A vízfogyasztás időbeli eloszlása az egyes technológiai

folyamatok egyidejű vízigényének összegzésével kerültek
meghatározásra. Az adatokból rajzoljuk meg a hisztogramot.

A szerkesztés menete a következő:

- az egyes időintervallumokhoz tartozó tömegáramokat

felvesszük a vízmennyiség-idő (24h) diagramban

9
 - az állandó vízfelhasználás kezdeti időpillanatát „o”-val
jelöljük, értékét rögzítjük az ordináta tengelyen (m3/h)
- az origótól balra az időtengelyen felveszünk egy
egységet, amelyből egyeneseket húzunk az előbbiekben
felvett értékekhez

Így előkészítettük a következő szerkesztési feladatot, azaz a

grafikus integrálást, amelynek menete a következő:

- az időben állandó vízfogyasztási értékekhez tartozó

ferde egyeneseket az előző szerkesztésből vegyük fel az
origóból, majd rendre a soron következő állandó
vízfogyasztásra jellemző ferde egyenest az előző
végpontjától folytassuk.

Kössük össze az így kapott gráf kezdő és végpontját. Ez a

szaggatott vonal fogja jelölni azt az állapotot, amely esetén

10
a napi vízfogyasztást a napi átlag szerint biztosítanánk
szivattyúval, vagy tárolóval. Ez a feltételezés elméleti, nem
teljesíti az egyes technológiai igények vízszükségletét, de a
további számításokhoz szükséges. Szürke színű kitöltéssel
jelöltük a „vízhiányt”.

A szivattyú szállítási teljesítménye a grafikonról

leolvasható, amely nem más, mint az első órában szállított

11
vízmennyiség, amely nem más, mint az egységnyi időre eső
vízszállítás. Ez megegyezik a napi vízigény és az idő
hányadosával, azaz

Vn 185,2
Vsz1    7,7 m3/h
24 24

A grafikonról az is leolvasható, hogy ezzel a Vsz1 méretű

szivattyúval kevesebb, mint 8 óra alatt 60 liter vizet
juttattunk a felhasználási helyszínekre. Ebből adódóan 60 m3-
es tároló éppen kiürülne a 8. órára.
A tárolót tölteni szükséges, amely vagy szivattyú vagy
közvetlen vízhálózatról történő feltöltés biztosításával
oldható meg.
Válasszuk meg a töltőszivattyú (vagy töltőcsap) szállítását a
következők szerint:

Vsz 2  2  Vsz1  2 * 7,7  15,4 m3/h

Ebben az esetben a 8. órában is tele tárolóval tudjuk

folytatni a vízellátás feladatainkat. Ezzel a megoldással egy
túlméretezett tárolónk van, beruházási költségcsökkentés
szempontjából célszerű megvizsgálni, hogyan csökkenthető a
tároló mérete a vízigény teljes körű biztosítása mellett.

-------------------------------------------------------------

12
1.7./ Számítsuk ki egy feszített tükrű kút megengedett üzemi
vízhozamát és az ehhez tartozó vízszintet! A kút nyugalmi
vízszintje Ho= -2m a terepszint alatt, maximális vízhozama
Vmax = 18 m3/h és az ehhez tartozó leszívás smax= 6m.

A kút üzemi vízhozama:

  2V
V 
ü max
3

  2 18
Vü
3

  12 m3/h = 3,34 dm3/s

Vü

Az üzemi vízhozamhoz tartozó vízszintesés

2
s meg  s max
3

2
s meg  6
3

s meg  4 m

A kút üzemi vízhozamánál a terepszinthez viszonyított

vízszint

H meg  H o  s meg

H meg  [ 2  4]

H meg  6 m

-------------------------------------------------------------
1.8./ Határozzuk meg egy Nyíregyháza környékén létesítendő
esővízgyűjtő ciszterna térfogatát, és a vízgyűjtő terület
nagyságát, ha a vízigény napi Vn= 4,0 m3/nap és az esővíz
begyűjtésére használt terület füves talaj!

13
A szükséges adatokat a MÉK 18. oldalán található táblázatból
kikeresve az évi mértékadó csapadékvíz mennyiség

he = 583 mm

a csapadékos időszak hozama

h = 60 mm

a füves talaj lefolyási tényezője

 = 0,3

A ciszterna szükséges térfogata

Vn  365  h
V
he

4  365  60
V
583

V  150 m3

A vízgyűjtő terület nagysága

1000  V
A
h

1000 150
A
0,3  60

A  8.333 m2 = 0,84 ha

-------------------------------------------------------------
1.9./ Számítsuk ki annak a légüstnek a térfogatát, amelynek a

maximális terhelése V max  1 dm3/s és a legtávolabbi csapoló
ellátásához szükséges nyomás ps = 10 kPa (veszteség)és ez a
csapoló a légüst felett hst = 6 m-re helyezkedik el.

A légüstöt töltő szivattyú térfogatárama:

14
 
Vsz  2  V max

Vsz  2  1dm 3 / s  2  10 3 m3/s

A szivattyú bekapcsolási túlnyomása:

p be  h st    g  p s  p k

A kifolyási nyomást pk= 50 kPa-ra felvéve (egységcsapoló

fogalma)

p be  6 1000  9,81  10.000  50.000

p be  118.860Pa  118,9 kPa

A szivattyú bekapcsolási nyomása

p be  118,9 kPa

A be- és kikapcsolás viszonyát = 0,8 felvéve, a kikapcsolás

nyomása
p be
p ki 


118,9
p ki 
0,8

p ki  148,6 kPa

A kikapcsolási túlnyomás a kapcsolási nyomás és a légköri

(100 kPa)nyomás különbsége:

p ki  48,6kPa  0,5 bar

Óránkénti i = 10 bekapcsolással számítva a légüst térfogata

2,4  V
V max
i  (1  )

15
 2,4 1[dm3 / s]  3,6[m 3 / dm3  s / h ]
V
10  (1  0,8)

V  4,32 m3/h

-------------------------------------------------------------
1.10./ Számítsuk ki a szívó-töltő tartály térfogatát egy
olyan szivattyúüzemhez, amelyben a szivattyú csövének
névleges átmérője 40 mm és a szivattyú hsz = 6 m-re van a kút
nyugalmi vízszintje felett!

A szívó-töltő tartályok térfogatát a szívóvezeték

térfogatából számíthatjuk.
d2  
Vk  l
4

ahol d = 39,7 mm (40 mm) a cső belső átmérője

l = 6 m a cső hossza (= szintkülönbség, az egyéb
szerelvények térfogatát elhanyagoltuk.

(39,7  10 3 ) 2  3,14
Vk  6
4

Vk  0,0074m 3  7,4 10 3 m3

A tartályok elméleti térfogata

10
Ve   Vk
10  h sz

10
Ve   7,4  10 3
10  6

Ve  18,5  10 3 m3

Ennek alapján a szívótartály térfogata

Vsz  2,5  Ve

Vsz  2,5  18,5  10 3

16
 Vsz  46,25  10 3 m3

A töltő tartály térfogata

Vt  4  Ve

Vt  4  18,5  10 3

Vt  74  10 3 m3
-------------------------------------------------------------
1.11./ Méretezzük a 2. ábrán vázolt külső vízvezeték rendszer
csőhálózatát!

 ,  , 
V4 4 4
2.  ,  , 
V
 ,  , 
V 4.
2 2 2
5 5 5
1.
 ,  , 
V1 1 1

5.

betáplálás 3.

 ,  , 
V3 3 3

2.ábra

A vízvezeték rendszer csőhálózatának szakaszai az ábra

jelölése szerint:
szakasz hossz  térf.áram
sorsz. m - m3/h
1. 300 4 2
2. 200 6 6
3. 100 8 7,2
4. 500 5 V1 + V2
5. 800 6 V1+V2+V3

17
A vízvezeték rendszer három fogyasztója a betáplálástól:

1600 m = l5 + l4 + l1

1500 m = l5 + l4 + l2

900 m = l5 + l3

Ezekből adódóan megállapítható, hogy a betáplálási ponttól

legtávolabb a V1 jelű fogyasztó található, ezért ez az áramkör
a méretezés szempontjából a mértékadó.

A következő táblázatban az egyes szakaszok vízszállítását

határozzuk meg:

szakasz sorszáma m3/h *10-3 m3/s

1. 2,0 0,56
2. 6,0 1,67
3. 7,2 2,00
4. V1 + V2 2,23
5. V1 + V2 + V3 4,23

A hálózatban megengedett áramlási sebesség v = 0,4 – 06 m/s.

A megadott sebességtartomány középértékével számolva
meghatározható a csőkeresztmetszet a kontinuitás törvény
alapján:

  Av  d  v
2
V
V di  2  i
4 vi  

Az egyes csőszakaszok keresztmetszeteit a következő táblázat

segítségével határozzuk meg:

szakasz *10-3 számított gyártási vi m/s

sorszáma m3/s méret mm méret mm valós
1. 0,56 38 40 0,45
2. 1,67
3. 2
4. 2,23 75 80 0,44
5. 4,23 104 100 0,54

Az egyes oszlopokban feltüntetett értékek a következők:

18
 - B = i-dik szakasz térfogatárama
- C = i-dik szakasz keresztmetszete számítás alapján
- D = i-dik szakasz keresztmetszete gyártási méret alapján
- E = i-dik szakaszban a sebesség gyártási mérettel
számítva
A továbbiakban az egyes csőszakaszok áramlási ellenállásának
meghatározása szükséges. Ez nem más, mint a csősúrlódásból-,
és az alaki (ütközési) ellenállásból adódó veszteségek
összege az adott csőszakaszok esetén.

2
i v
p i  (     )  i  
di 2

A súrlódási tényező értéke  = 0,025.

szakasz hossz átmérő alaki sebesség p

sorszáma m mm ellenállás m/s Pa
1. 300 40 4 0,45 19389,38
2. 200 60 0,59 -
3. 100 80 0,4 -
4. 500 80 5 0,44 15609,00
5. 800 100 6 0,54 30034,8

A kettes és a hármas szakasz nem mértékadó, ezért ezekre a

szakaszokkal most nem számoltunk. Azonban ezekre az ágakra is
meg kell határozni az optimális keresztmetszetet. Ezt a
csomóponti törvény alapján lehet megtenni, vagyis az egyes
csomópontokban az egyes csőszakaszok nyomásesése azonos.
Ebből következően:

p 3  p 4  p1

p3  15.609,00  19.389,38  34.998,38 Pa

p 2  p1

p 2  19.389,38 Pa

19
A 2. és 3. szakaszok csőméreteit is szükséges meghatározni.
Ehhez azt kell tudni, hogy a teljes nyomásesés 10-20%át
feltételezik az ütközési ellenállásra. (Egyes szakirodalmi
adatok szerint ez az érték 50%.)A következő egyenlőségek
átrendezésével kifejezhető a szükséges átmérője a kérdéses
csőszakaszoknak:

 v2
0,8  p      
d 2

A térfogatáramra felírhatjuk V  Av

d2  
A cső keresztmetszetére pedig A
4

Ezekből az összefüggésekből adódik:

16  V 2  
de  5  
2  0,8  2  p

A 3.szakasz méretezése:

16  2,002  106  100  1000

d 3e  5 0,025  
2  0,8  2  34.998,38

d 3e  5 2,953 10 7  0,0494 m = 50 mm

Ezzel a DN 50 átmérővel a valós áramlási ellenállás:

2
3 v
p3 t  (    )  3  
d3 2

 4  2 10 3
  d  v 4V
2
V v3  3
  1,02 m/s
d 3   0,05  
3 3 2 2
4

100 1,022
p3t  (0,025   8)  1000 
0,05 2

20
p3 t  30.171,6 Pa < p 3  p 4  p1 = 34.998,38 Pa, tehát megfelel.

A csomóponti törvényből számított rendelkezésre álló

nyomásesés nagyobb, mint az áramlási adatokból számolt
tényleges nyomásesés, ezért a DN 50 csőátmérő megfelelő.
Ellenkező esetben növelni szükséges egy mérettel ennek a
szakasznak a csőméretét.

Végezetül a 2. csőszakasz méretét is meghatározzuk az

előzőekhez hasonlóan:

16  V  2
de2   
5 2 2
2  0,8   2  p 2

16 1,67 2 106  200 1000

d e 2  5 0,025  
2  0,8  2 19.389,38

d e 2  5 7,287 10 7  0,0773 m = 80 mm

Ezzel a DN 80 csőátmérővel számított tényleges nyomásesés:

2
2 v
p 2 t  (     )  2  
d2 2

 4 1,67 10 3
  d  v 4V
2
V v2  2
  0,33 m/s
d2   0,082  
2 2 2
4

200 0,332
p 2 t  (0,025   6)   1000 
0,08 2

p 2 t  3.729,83 Pa < p 2  p1 = 19.389,38 Pa, tehát megfelel.

Végezetül tekintsük át a vízhálózat összes adatát egyetlen

táblázatban:

21
 szakasz DN hossz *10-3 vi m/s p
sorszáma mm m m /s3
valós Pa
1. 40 300 0,56 0,45 19.389,38
2. 80 200 1,67 0,33 3.729,83
3. 50 100 2 1,02 30.171,60
4. 80 500 2,23 0,44 15.609,00
5. 100 800 4,23 0,54 30.034,80

-------------------------------------------------------------
1.12./ Határozzuk meg egy egylakásos családi ház vízigényét!
A családi házban a következő ivóvízvételi helyeket irányozták
elő (csapolók):

- kétmedencés mosogató 1 db
- mosógép 1 db
- WC 2 db
- mosdókagyló 3 db
- zuhanyzó 2 db
- kerti öntözőcsap (DN 15) 1 DB

A vízfogyasztás meghatározására a MSZ 04-132-1991 ágazati

szabványban rögzítetteket fogjuk alkalmazni.

A mértékadó terhelést az F.1.2.3. fejezetben leírtaknak

megfelelően az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni:

  0,2  a N  K  N liter/s
Vmax

ahol az ’a’ gyökkitevő az egy főre jutó napi vízfogyasztás

értéke, a hivatkozott szabvány F.1.2. táblázata alapján 300
liter/fő.d esetén 2,0.

22
Az egyenértékek összegétől függő ’K’ tényező értékét az
F.1.3. táblázat tartalmazza. Akkor lehet meghatározni, ha
összegezzük a csapolók egyenértékét.

A csapolók egyenértékét ’N’ az F.1.1. táblázat tartalmazza.

Készítsük el a vizsgált családi házra a szükséges összegző
táblázatot:

darab- Csapoló összesen

csapoló megnevezése
szám egyenérték N
kétmedencés mosogató 1 1,5 1,5
mosógép 1 0,5 0,5
WC 2 0,25 0,5
mosdókagyló 3 1 3
zuhanyzó 2 1 2
kerti öntözőcsap (DN 15) 1 1 1
Mindösszesen 8,5

Az épület csúcsvízigénye a fentiek alapján tehát:

  0,2  2 8,5  0,002  8,5

Vmax

  0,584 liter/s.
Vmax

Hogyan változik a vízigény, ha a WC berendezésekben DN 20

nyomó-öblítő szelepet szerelnek?

N = 8,5-0,5 + 2 * 6,5 = 21

  0,2  2 21  0,002  21
Vmax


V max  0,92 liter/s.

A nyomó-öblítő megoldás látszólag kényelmes, elmarad a

tartály, azonban amint látható, 0,92/0,584 = 1,56 azaz kb 60
%-kal megemelkedett a vízfogyasztás. Ez a megoldás tehát nem
környezet barát, nem takarékos megoldás, így nem javasolható.

23
-------------------------------------------------------------
1.13./ Tervezzük meg egy családi ház ivóvíz ellátásának
csőhálózatát! A 3.ábra szemlélteti a ház ivóvízellátási
vezeték-hálózatát. A következő csapolóhelyeket tervezték be:

pince:
- nyomó-öblitó WC-hez 1 db
- mosdókagyló 1 db
- zuhany 1 db
- kerti öntözőszelep 1 db
földszint:
- mosogató 1 db
- mosógép 1 db
- nyomó-öblítő WC-hez 1 db
- mosdókagyló 1 db
padlásszint:
- nyomó-öblitó WC-hez 2 db
- mosdókagyló 2 db
- zuhany 2 db

Az utcai fővezetékben a névleges-, szolgáltató által

biztosított nyomás pü = 4 bar (40 m vízoszlop). Az ellenállás
a vízmérőben pm = 0,5 bar (50 m vízoszlop). A vezetékhosszak a
3. ábrán bemutatott vázlatból állapíthatók meg. Elsőként
határozzuk meg a megengedett fajlagos nyomásveszteséget (S’)
a legkedvezőtlenebb vezetékszakaszon, vagyis az I.sz.
felszálló vezetéken.

24
A méretezési elvek alapján a legtávolabbi csapolón is
biztosítani kell az egységcsapoló követelményeket. A 3.ábra
alapján a szolgáltatói vezetéktől az ábra jobb felső részén
feltüntetett emeleti (tetőtéri) 6.sz. csapolóig kell a
különböző vezetékszakaszok méretezését elvégezni.
Az egyes rész-szakaszok méretei a következők:

1.rész A-B szakasz 14,6 m

2.rész B-c szakasz 2,0 m
3.rész C-d szakasz 3,0 m
4.rész D-E szakasz 5,0 m
5.rész E-F szakasz 2,0 m
6.rész F-G szakasz 2,0 m
Összesen: 28,6 m

25
S’ fajlagos nyomásveszteségnek nevezzük a vizsgált
vezetékszakaszra meghatározott összes veszteség egyet méterre
jutó értékét. Mértékegysége Pa/m, vagy mbar/m.

A fentieket táblázatba rendezve a következőket kapjuk:

2.táblázat:
A családi házban az S’ fajlagos nyomásveszteség meghatározása
I. fel-
Sor Nyomás, illetve nyomásveszteséghelyek szálló-
szám ág
1 Névleges nyomás az utcai fővezetékben, pü 4000 mbar
2 Legmagasabban található csapoló és a
fővezeték közötti szintkülönbség, pm 600 mbar
3 Stat.nyomás a legtávolabbi csapolónál, pü-pm 3400 mbar
4 Egységcsapoló nyomásértéke a legtávolabbi
csapolón, pk 500 mbar
5 Rendelkezésre álló nyomás a legtávolabbi
csapolónál, pü-pm-pk 2900 mbar
6 Nyomásesés a vízmérő órán, pv 500 mbar
7 Rendelkezésre álló nyomás a vezetékben mbar
fellépő veszteségek legyőzéséhez, pü-pm-pk-pv 2400
8 A vezeték hossza, l 28,6 m
9 Megengedett fajlagos nyomásveszteség,
S' = (pü-pm-pk-pv)/l
83,9 mbar/m

Ezek után határozzuk meg az egyes csőszakaszok néveleges

átmérőit (DN)az 1…6 rész-szakaszokon.

A csővezetékek anyagának megválasztásához több-, a

kereskedelmi forgalomban megtalálható anyagok közül
választhatunk. Legrégebbi múltra tekint vissza a horganyzott
acélcső. Alkalmazása sok menetes csatlakozás készítésével
jár, gyakorlat hiányában a szivárgások elhárítása utólagos
javításokat igényel.
A ’70-es évek óta elterjedten használják a rézből készült
csővezetékeket, forrasztható csatlakozó idomokkal (fitting).

26
Azonban vigyázni kell, nem mindegyik réz csővezeték alkalmas
az ivóvíz-hálózat kialakítására. Csak olyan terméket
használjunk, amelyből hosszabb idő elteltével sem válnak ki
ionok, egyéb alkotóelemek, amelyek az emberi szervezetre
károsak lehetnek.
A fentiek kiküszöbölésére vezették be a műanyag csöveket,
szál(2-3m) és tekercsben (20-50 m) kiszerelésben. Szorító-
gyűrűs, vagy prés-idomos kialakításban egyszerűen és gyorsan
szerelhető.
Acélcsöves vízhálózat tervezési lépésein haladunk tovább.

Az S’ értéke nem haladhatja meg a 2.sz.táblázatban

meghatározott 83,9 mbar/m értéket.

A névleges átmérőket a 3. táblázat adatai szerint

számítottuk.

  0,2  a N  K  N liter/s
Vmax

  0,2  2 60,4  0,002  60,4  1,56 l/s.

Pl.1.vezetékszakasz, pince: Vmax
a fajlagos súrlódási veszteség
- hidraulikai méretezési táblázatból, vagy
- diagramokból, vagy
- számítással határozható meg

2
p's  k  B  V

ahol k =áramlási sebességtől függő tényező

B = fajlagos ellenállás érték bar/m
V = szállított vízmennyiség l/s.

p' s  1 0,0094 1,56 2 = 0,023 bar/m

(MSZ 04-132:1987 Épületek Vízellátása)

27
 Ivóvízhálózat paramétereinek meghatározása az 1…6 rész-szakaszokra (horganyzott acélcső)
Sor
szá Nyomás, illetve V ∅ k B ps’ l ps'*l
m nyomásveszteség helyek N l/s DN - bar/m V2 mbar/m m mbar
1 Utcai vezeték leágazás a pincébe 60,4 1,56 32 1 0,0094 2,43 23 14,6 336

2 Leágazás a pincében földszinti leág. 46,6 1,37 32 1 0,0094 1,88 18 2 36

3 Földszinti leágazás emeleti leágazás 24,4 0,99 32 1 0,0094 0,98 9 3 27

4 Emeleti leágazás emeleti WC 12,2 0,67 25 1 0,0437 0,45 20 5 100

5 Emeleti WC emeleti mosdó 1,2 0,22 20 1,04 0,164 0,05 9 2 18

6 Emeleti mosdó emeleti zuhany 1 0,20 15 1 0,881 0,04 35 2 70

Mindösszesen: (mbar) 587

Ivóvízhálózat paramétereinek meghatározása az 10…13 rész-szakaszokra (horganyzott acélcső)

Sor
szá Nyomás, illetve V ∅ k B ps’ l ps'*l
m nyomásveszteség helyek N l/s DN - bar/m V 2
mbar/m m mbar
10 Pinceleágazás nyomó-öblítő 13,7 0,74 25 1 0,0437 0,55 24 4 96

11 nyomóöblítő a pincében mosdó a p.ben 2,7 0,33 20 1,06 0,164 0,11 19 1 19

12 nyomóöblító a pincében zuhanyzó p.ben 2,5 0,32 20 1,04 0,164 0,10 17 2 34

13 zuhanyzó a pincében kerti öntöző csap 1,5 0,25 20 1,04 0,164 0,063 11 5 55
Mindösszesen: (mbar) 204

28
A fenti táblázathoz alkalmazott segédadatok, táblázatok az
MSZ 04-132:1991 szabványból:

A ’k’ tényező értékei (MSZ 04-132:1991 F.1.7. táblázat)

1,2
Sebesség 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 09 10 11 és
m/s
felette

k 1,411,28 1,2 1,15 1,115 1,0851,061,041,035 1,013 1

Fajlagos ellenállásértékek acélcsőnél

(MSZ 04-132:1991 F.1.5. táblázat)

Csőátmérő D, (mm) B
(bar/m)
10 í3/8") 3,3
15 (1/2") 0,881
20 (3/4") 0,164
25 (1") 0,043 7
32 (5/4”) 0,009 4
40 (6/4") 0,004 45
50 (2") 0,001 11
70 0,000 29
80 0,000 117
100 0,000 026 7
125 0,000 008 62
150 0,000 003 395

Az egyes ágakban, illetve a felszálló vezetékben megengedett

maximális sebesség mellett meghatározott csőkeresztmetszetek
alacsony súrlódási veszteséget jelentenek. A
legkedvezőtlenebb áramlási feltételek mellett 0,587 bar
nyomásveszteség alakul ki. Azonban ha a csövek méreteit
csökkentjük, zajossá válik a rendszer, így ezzel a
lehetőséggel esetünkben nem élhetünk.

29
 Hidegvíz térfogatáramok V (l/s)
Áramlási sebesség (m/s)
Belső
átmerő
0,80 0,90 1,00 1,25 1,50 1,75 2,00 2,25 2,50 2,75 3,00 3,50 4,00
(mm)
10 0,062 0,070 0,078 0,098 0,104 0,136 0,156 0,176 0,196 0,214 0,234 0,275 0,312
13 0,064 0,120 0,133 0,166 0,200 0,230 0,270 0,300 0,332 0,365 0,396 0,470 0,532
20 0,35 0,28 0,31 0,39 0,47 0,55 0,63 0,71 0,79 0,86 0,94 0,10 1,25
25 0,39 0,44 0,49 0,62 0,74 0,87 0,98 1,10 1,23 1,35 1,47 1,72 1,96
30 0,57 0,64 0,71 0,88 1,06 1,24 1,41 1,559 1,77 1,94 2,12 2,47 2,83
40 1.01 1,13 1,26 1,57 1,88 2,20 2,51 2,83 3,14 3,46 3,77 4,40 5,03
50 1,57 1,77 1,96 2,45 2,94 3,44 3,93 4,42 4,91 5,40 5,89 6,87 7,85
60 2,26 2,54 2,83 3,53 4,24 4,95 5,65 6,36 7,07 7,78 8,48 9,90 11,31
70 3,10 3,50 3,90 4,80 5,80 6,70 7,70 8,70 9,60 10,60 11,60 13,50 15,40
80 4,00 4,50 5,00 6,30 7,50 8,80 10,10 11,30 12,60 13,80 15,10 17,60 20,10
90 5,10 5,70 6,40 8,60 9,50 11,10 12,70 14,30 15,90 17,50 19,10 22,30 25,50
100 6,30 7,10 7,90 9,80 11,80 13,70 15,70 17,70 19,60 21,60 23,60 27,50 31,40
125 9,80 11,00 12,30 15,30 18,40 21,50 24,50 27,60 30,70 33,70 36,80 43,00 49,10
150 14,10 15,90 17,70 22,10 26,50 30,90 35,30 39,80 44,20 48,60 53,00 61,90 70,70
175 19,20 21,60 24,10 30,10 36,10 42,10 48,10 54,10 60,10 66,10 72,20 84,20 96,20
200 25,10 28,30 31,40 39,30 47,10 55,00 62,80 70,70 78,50 86,40 94,20 110,00 125,70
225 31,80 35,80 39,80 49,70 59,60 69,60 79,50 89,50 99,40 109,30 119,30 139,20 159,00
250 39,30 44,20 49,10 61,40 73,60 85,90 98,20 110,40 122,70 135,00 147,30 171,80 196,30
275 47,50 53,50 59,40 74,20 89,10 103,90 118,80 133,60 148,50 163,30 178,20 207,90 237,60
300 56,50 63,60 70,70 88,40 106,00 123,70 141,40 159,00 176,70 194,40 212,10 247,40 282,70
325 66,40 74,70 83,00 103,70 124,40 145,20 165,90 186,70 207,40 228,10 248,90 290,40 331,80
350 77,60 86,60 96,20 120,30 144,30 168,40 192,40 216,50 540,50 264,60 288,60 336,70 384,80
375 88,40 99,40 110,40 138,10 165,70 193,30 220,90 248,50 276,10 303,70 331,30 386,60 441,80
400 100,50 113,10 125,70 157,10 188,50 219,99 241,30 272,70 314,20 345,60 377,00 439,80 502,70
425 113,50 127,70 141,90 177,30 212,80 248,30 283,70 319,20 354,70 390,10 425,60 496,50 567,50
450 127,20 143,10 159,00 198,80 238,60 278,30 318,10 357,80 397,60 437,40 477,10 536,70 636,20
475 141,86 159,50 177,20 221,50 265,80 310,10 354,40 398,70 443,00 487,30 531,60 620,20 708,80
500 157,10 176,70 196,40 245,40 294,50 343,60 392,70 441,80 490,90 540,06 589,10 687,20 785,40
550 190,10 213,80 237,60 297,00 356,40 415,80 475,20 534,60 594,00 653,40 712,70 831,50 950,30
600 226,50 254,50 282,70 353,40 424,10 494,80 565,50 636,20 706,907 777,50 848,20 989,60 1131,00
650 265,50 298,00 341,80 414,80 497,70 580,70 663,70 746,60 829,60 912,50 995,50 1161,00 1327,00

30
2. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

2.1./ Határozzuk meg az 5.ábrán vázolt csatornarendszer

csőméreteit!

A szennyvízcsatorna-hálózat egyes víznyelő helyeitől

elvezetendő vízmennyiséget a szennyvízegyenértékkel
bekeretezve az ábrán jelöltük. A berendezési tárgyak
szennyvízegyenértékeit az MSZ 04-134:1991 szabvány alapján
határozzuk meg.

 Q
V   0,33 k e , liter / s
sz sz

k = az egyidejűségi tényező értéke:

 lakóházak 2,0
 nagykonyhák 1,9-1,85
 mosodák, garázsok 1,85-1,80
 fürdők, gyógyintézetek 1,8-1,75
 sormosdók, zuhanyzók, stb 1,5-1,0

31
A berendezési tárgyak jellemző adatai
Ágvezeték Ágvezeték
A berendezési tárgyak Víznyelés Egyenér csatlakozó lejtése
megnevezése (l/s) téke mérete Dn legalább
(mm) (m/fm)
Falikút 0,33 1,00 50 0,025
Kiöntő 0,33 1,00 50-65 0,025
WC öblítőtartállyal 1,50 4,50 100 0,012
Vizelde 0,05 0,15 50 0,020
WC nyomóöblítővel 1,2-1,4 3,6-4,2 100 0,012
Folyókás vizelde fm- 0,06 0,18
enként
Vizelde automatikus 0,80 1,00 50 0,020
öblítő tartállyal
Mosdó 0,07 0,20 40 0,020
Egymedencés mosogató 0,67 2,00 50 0,025
Kétmedencés mosogató 1,00 3,00 50 0,025
Fürdőkád 0,67 2,00 50 0,020
Zuhany 0,20 0,60 50 0,025
Bidé és egészségügyi 0,15 0,45 40 0,020
zuhany
Ivókút 0,035 0,10 25 0,020
Csoportos, öt 0,35 1,00 50 0,020
férőhelyes sor-, ill.
körmosdók
Ua., de 8-10 0,70 2,00 65 0,025
férőhelyes
Megjegyzés: a technológiai szennyvizek elvezetési normáit és
egyenlötlenségi tényezőit a technológiai tervek alapján kell
megállapítani.

Bekötő alapvezeték méretének meghatározása:

 Q
V   0,33  2 12  28,2  3  1  2  6,6  0,33  2 52,8  2,4 liter/s
sz sz

 Q
V   2,4  10 3 m3/s
sz sz

32
Az alapcsatorna keresztmetszete:

 d2  
V  vA  v 3
4 m /s

V - a mértékadó terhelés,
v - a szennyvíz áramlási sebessége, m/s
A - a csőszelvény vízzel töltött területe, m2

 /V
T=0,5 töltöttségi fok esetén V   0,5
telt

1 d2  
ugyanakkor a szelvény mérete: A 
2 4

24V 8  2,4  103

d   0,093 m
v 0,7  3,14

A sebességet az öntisztulás minimum értékére vettük fel,

ami Vmin=0,7 m/s. A maximum érték 1,4 m/s.

33
Egyes ágvezetékekbe WC is bekötésre kerül, ezért ennek mérete
a meghatározó, ami DN 110, ezért a táblázat alapján DN 125 a
mértékadó csatornacső méret.

A diagramról a DN csőátmérő és a minimum áramlási sebesség

meghatározása után leolvasható a lejtés, ami a jelen esetben
15,00 o/oo, vagyis 1,5 % (I=0,015 m/m).

34
A továbbiakban szükséges az egyes ágvezetékek szintenkénti
méretének és az ejtővezetékek méretének meghatározása.

Az ágvezetékek esetében alkalmazzuk a minimum méret szabályt,

ami szerint az ágvezeték legkisebb mérete DN 50, ha a
szerelvények csatlakozási mérete ennél kisebb. Ha az
ágvezetékre WC szerelvények is csatlakoznak, akkor az
ágvezeték minimum mérete DN 110.

Fentiek alapján az egyes ágvezetékek jellemző adatai:

e DN I h/d vmin 
V veff
eff
szakasz
- mm % m/s l/s m/s
1/II. 4 50(60) 1,5 0,5 0,7 0,66 0,85
1/I. 4 50(60) 1,5 0,5 0,7 2,68 0,85
1/Fsz. 4 50(60) 1,5 0,5 0,7 2,68 0,85
1/pince 0
2/II. 9,4 110 1,5 0,5 0,7 3,14 0,4
2/I. 9,4 110 1,5 0,5 0,7 3,14 0,4
2/Fsz. 9,4 110 1,5 0,5 0,7 3,14 0,4
2/pince 3 90 1,5 0,5 0,7 1,0 0,15
3/II. 2,2 50 1,5 0,5 0,7 0,74 0,5
3/I. 2,2 50 1,5 0,5 0,7 0,74 0,5
3/Fsz. 2,2 50 1,5 0,5 0,7 0,74 0,5
3/pince 3,0 90 1,5 0,5 0,7 3,0 0,65

Ejtővezetékek meghatározásának szabálya szerint az ágvezeték

csatlakozó méretével azonos, vagy nagyobb méretű az
ejtővezeték. Az alábbi táblázat segítségével kiválasztható a
megfelelő méret:

k  e legfeljebb 4,75 6,80 12,10 22,70 26,0 37,30

Ejtővezeték DN 50 60 80 100 110 125

35
Az egyes ágvezetékek méretei:

1.szakasz: k
e = 12,0 … DN 80

2.szakasz: k
e = 28,2 … DN 125

3.szakasz: k
e = 6,6 … DN 80

Az egyes ágvezetékek kiszellőztetéséről gondoskodni kell

(légbeszívás). A szellőző cső mérete a legfelső ágvezetéktől
vagy azonos az ejtővezetékkel, vagy egy gyártási mérettel
kisebb, de nem lehet kisebb, mint DN 80. Ezek alapján a
zárófödém fölé kijuttatott szellőzővezetékek méretei a
következők:

1.szakasz: DN 80
2.szakasz: DN 110
3.szakasz: DN 80
-------------------------------------------------------------
2.2./ Határozzuk meg egy DN 200 méretű betonból készült
alapcsatorna vízszállítását h/d=0,5 töltési fok esetén, ha a
csatorna   10 m hosszú és a szintkülönbség h’=0,1 m!
Számítsuk ki a kialakuló legnagyobb sebességet!
A csatorna lejtése:
h ' 0,1
I   0,01 m/m = 1% = 10 o
/oo.
 10

A csatorna hidraulikus sugara:

1 d2  

A 2 4 d
R  
K 1 4
d
2

d 0,2
R   0,05 m
4 4

36
A beton érdességi tényezője b=0,35 mellett a sebességtényező
a Kis-Kutter formula szerint:

100  R
k
b R

100  0,05
k =38,98
0,35  0,05

A csatornában kialakuló áramlási sebesség a Chezy-féle

összefüggés alapján:

v  k R I

v  38,98  0,05  0,01  0,87 m/s

A telt csatorna vízszállítása

Vtelt  A  v

d2  
Vtelt  v
4

0,2 2  
Vtelt   0,87
4

Vtelt  0,027 m3/s (27 liter/s)

A csatorna maximális vízszállítása a hal-diagram

alkalmazásával egyszerűen meghatározható. A telt szelvény és

37
 V
a T=0,8 töltési fokhoz tartozó hányados értéke mindkét

V telt

esetben 1,0.

Qvízmennyiség görbének h/d=0,9 értéknél van maximuma, értéke

1,06.
A maximális térfogatáram:
Q
1,06  összefüggésből

Q telt

 
max  1,06  Q telt  1,06  0,027  0,029 m /s
3
Q (29 liter/s)

A vvízsebesség görbének h/d=0,82 értéknél van a maximuma,

értéke 1,16
A maximális áramlási sebesség:
v
1,16 
v telt

v max  1,16 * v telt  1,16  0,87  1,01 m/s < 1,4 m/s.
-------------------------------------------------------------

38
2.3./ Állapítsuk meg egy vidéki városban építet 100x12 m-es
alapterületű tárolószín csapadékelvezető lefolyócsövének
méretét.
Az épület nyeregtetős, fémlemez fedéssel rendelkezik.

A méretezés alapjául az MSZ 04-134:1991 táblázatait és

összefüggéseit alkalmazzuk. A tetőre eső vízmennyiséget
függőeresz csatornák gyűjtik össze és juttatják el az épület
négy sarkához. Feltételezzük az azonos vízmennyiséget a négy
függőeresz csatorna esetében. Budapest esetén a négy éves-,
míg vidék esetén az egy éves gyakoriságú 10 perces zápor
intenzitását kell alapul venni. A szabvány táblázatából a
megfelelő vidéki város kiválasztható, legyen Nyíregyháza, qe=
197 liter/s.

Körzet qc (l/s ha)

1 Budapest 274
2 Vértes, Gerecse Pilis 187
3 Győr 193
4 Sopron 159
5 Szombathely 183
6 Bakony 199
7 Keszthely 179
8 Tihany 199
9 Pécs 162
10 Szeged 176
11 Kalocsa 179
12 Túrkeve 194
13 Nyíregyháza 197
14 Kompolt 222
15 Sajó Hernád vidéke, Bükk 250
16 Börzsöny. Cserhát Mátra 250

Fémlemez fedés esetén a lefolyási tényező = 0,95.

39
 A  lefolyási tényező értékei

Pala, bádog, cserép és

0,9-0,95
szigetelő lemezburkolatú tetők
Egyéb tetők 0,8-0,90
Aszfalt burkolat 0,85-0,90
Kövezet 0,40-0,70
Zúzott kőburkolat 0,25-0,45
Kertek, parkok 0,05-0,10

 Q
V   Aq
cs cs e

A csapadék gyűjtésére alkalmas felületet Hektárban kell

behelyettesíteni.

 Q
V   0,95  100  12  10 4  197
cs cs

 Q
V   22,46 liter/s
cs cs

Az egy lefolyóvezetékre jutó vízmennyiség:

 Q
V   1  22,46  5,62 liter/s
cs cs
4

A csapadékvíz lefolyóvezetékek méreteinek előírt értékei az

MSZ-04-134:1991 szerint:

40
 A tető Elhúzás Az ejtővezeték átmérője elhúzás esetén,
vízszintes nélküli a lejtés függvényében
vetülete ejtőcsövek
Átmérő, Átmérő,
m2 átmérője,mm % %
mm mm
-25 50 5,0 50 2,0 60

26 - 35 60 4,0 60 1,5 70

36 - 48 70 3,0 70 1,5 80

49 - 63 80 2,5 80 1,0 100

64-100 100 2.0 100 0.8 125

101 - 192 125 2,0 125 0,8 150

193 -277 150 1.5 150 0,5 175

278-377 175 1.0 175

378 - 495 200 1.0 200

A példában egy lefolyóvezetékbe 300 m2 tetőfelületen

összegyűlt víz jut, így az lefolyóvezeték mérete a
záporintenzitástól függetlenül DN 175.

-------------------------------------------------------------
2.4./ Számítsuk ki egy rácsszűrő (macskarács) ellenállását! A
szűrőrács 10x50 mm rácspálcákból áll,  = 60o –os szöget zár
be és a víz áramlási sebessége v = 3 m/s.
A rácpálcák alaki ellenállása  = 2,42
A szűrőrács ellenállása:
d v2
h     sin 
b 2g

0,01 3 2
h  2,42    sin 60 
0,01 2  g

h = 0,96 mm v.o.

41
 p = h..g

p = 0,96.1000.9,81

p = 9416,6 Pa
-------------------------------------------------------------
2.5./ Határozzuk meg egy 1000 m3/h teljesítményű hosszanti
átfolyású homokfogó főbb méreteit!
A homokfogóban a víz átfolyási sebessége v = 0,2 m/s értékre
felvéve a homokfogó függőleges keresztmetszete:

q
Af 
v
1000
Af 
0,2  3600

A f  1,39 m2

A homokfogóban a szemcsék ülepedésének sebessége vü = 140

mm/s.

A homokfogó vízszintes keresztmetszete:

q
Av 
vü
1000
Av 
140  10 3  3600

A v  1,98 m2

42
Ezek alapján a homokfogó geometriai méretei:

.
Af = b h

.
Av = b l

Behelyettesítve:

.
1,39 = b h

.
1,98 = b l

A magasság és a hosszméret arányát megkapjuk, ha képezzük a

hányadosukat:

 1,98 b  
 
h 1,39 b  h

 1,98
  1,42
h 1,39

Vegyük fel az ülepítő mélységét h = 2 m-re, adódik a

hosszméretre

  2,8 m
A homokfogó szélessége:

1,98 1,98
b   0,71 m
 2,8

A tisztítandó víz tartózkodási ideje a homokfogóban ():

43
 V bh 
 
q q
0,71  2  2,8

1000  3600 1
  14,92 s
-------------------------------------------------------------
2.6./ Határozzuk meg a csepegtetőtestes biológiai tisztító
szükséges térfogatát, ha a tisztítandó víz mennyisége q=100
m3/d
a tisztítandó szennyvíz szervesanyag koncentrációja So = 50
g/m3.
A csepegtetőtestes tisztító közepes terhelésűre van választva

T = 500 g/m3d

a szennyvíztisztító töltőanyagának térfogata:

q
V  So
T
100
V  50
500

V  10 m3
-------------------------------------------------------------
2.7./ Határozzuk meg a szennyvízvezeték méreteit egy
egylakásos családi házban! A szennyvízvezetékek a családi ház
berendezési tárgyaihoz kell méretezni. A berendezési tárgyak
fajtája és elhelyezése a 7.ábrán látható.

44
A földszinten a következő berendezési tárgyak találhatók:
kétmedencés mosogató 1 db
mosógép 1 db
WC 3 db
mosdó 4 db
zuhanyozó 2 db
fürdőkád 1 db

A pincében a gyerekszoba alatt a következő berendezési

tárgyakat helyezték el:
WC 1 db
mosdó 1 db
zuhanyozó 1 db

Az egyes bekötések nyelő-egyenértékeit és csőméreteket az MSZ

04-134:1991 szerint határozzuk meg:

45
A berendezési tárgyak Víznyelés Egyenérté Ágvezeték
megnevezése (l/s) k csatlakozó
e
mérete
Dn(mm)
Falikút 0,33 1:00 50
Kiöntő 0,33 1:00 50-65
WC öbl ítőtartállyal 1,50 4:50 100
Vizelde 0,05 0}15 50
WC nyomóöblítővel 1.2-1,4 3,6-4,2 100
Folyókás vizelde fm- 0,06 0}18
enként
Vizelde automatikus 0,80 100 50
öblítő tartállyal
Mosdó 0,07 0:20 40
Egymedencés mosogató 0,67 2:00 50
Kétmedencés mosogató 1,00 3:00 50
Fürdőkád 0,67 2:00 50
Zuhany 0,20 0:60 50
Bidé és egészségügyi 0,15 0:45 40
zuhany
Ivókút 0,035 0:10 25

A 7.ábrán az I…III. jelű ejtővezetékekhez a következő

csatlakozásokat tervezték:
az I. ejtővezetékre:
berendezés menny. helyiség e e
mosdó 2 db fürdő 0,2 1,0
zuhanyzó 1 db fürdő 0,6 0,6
fürdőkád 1 db fürdő 2,0 2,0
WC 1 db fürdő 4,5 4,5
WC 1 db vendég WC 3,6 3,6
mosdó 1 db vendég WC 0,2 0,2
e= 11,9

a II. ejtővezetékre:

46
 berendezés menny. helyiség e e
WC 1 db gy.fürdő 4,5 4,5
mosdó 1 db gy.fürdő 0,2 0,2
zuhanyzó 1 db gy.fürdő 0,6 0,6
e= 5,3

a pincében lévő fürdőszobát a II. ejtővezetékre

csatlakoztatták:

berendezés menny. helyiség e e

WC 1 db p.fürdő 4,5 4,5
mosdó 1 db p.fürdő 0,2 0,2
zuhanyzó 1 db p.fürdő 0,6 0,6
e= 5,3

a III. ejtővezetékre:

berendezés menny. helyiség e e

mosogató 1 db konyha 2,0 2,0
mosógép 1 db konyha 1,8 1,8
e= 3,8

Az ejtővezetékeket szellőző vezetékkel kell kiegészíteni,

annak nyomvonalában, a tetősík (zárófödém) fölé kivezetve.
Mérete azonos az ejtővezetékkel, vagy egy gyártási mérettel
kisebb. Ha valamely ejtővezetékre nem csatlakozik olyan
ágvezeték, amire WC-t kötöttek, akkor a legkisebb mérete DN
80 lehet. Ebben az esetben a szellőző vezeték mérete is
ugyanez.

47
 DN, mm e , legfeljebb

50 4,75
60 6,80
80 12,10
100 22,70
110 26,0
125 37,30

Az egyes ejtővezetékek méretének meghatározása:

szakasz e WC min. DN megjegyzés

I. 11,9 van DN 110 110

II. 10,6 van DN 110 110 +pince
III. 3,8 nincs DN 50 50

AZ egyes ágvezetékeknél meghatározandó méreteknél a

következőkre kell figyelemmel lenni:
- I-A szakaszon 2 db WC is csatlakozik az ágvezetékre,
ezért a cső mérete DN 110. A dupla-mosdó DN 50 csőre
csatlakozik.
- II-A szakaszon 5,3e folyik, így elvileg DN 50
megfelelne, azonban 1 WC is rá van kötve az ágvezetékre,
ráadásul ez a legtávolabbi az ágvezetéken az
ejtővezetéktől számítva, ezért a mérete PVC DN 110,
lejtése 2%. A további berendezési tárgyak DN 50 méretű
csövekre csat-lakoznak ugyanehhez az ágvezetékhez
(zuhanyzó, mosdó)
- III-B szakaszon mosogató és mosógép kerül kötésre, ezek
egyenértéke 3,8e, így a cső mérete DN 50 ebben az
ágvezetékben.
- az épületből kitorkolás az A-B szakaszon történik, ez
már alapvezetékként kerül meghatározásra.
Alapkövetelmény, hogy talajban minimum KG PVC DN 125

48
 (narancssárga) csővezetéket helyezünk el. A B-C
szakaszon a III ágvezeték kerül bekötésre, ezzel együtt
az egyenérték 11,9+5,3+5,3+3,8=26,3 < 26, tehát a DN 125
mérete megfelelő.

A közműcsatornába juttatott vízmennyiség térfogatárama:

Q sz  0,33  2 26,3  1,69 liter/s.

A közműszolgáltató kéri a napi vízmennyiség meghatározását

is. Ehhez azt az alapvető összefüggést használhatjuk, hogy az
épületbe bevezetett ivóvíz a csatornahálózaton keresztül
távozik, mennyisége azonos a vízmérő órán mért mennyiséggel.
Fejadag alapján a példában 4 tagú család által 200 liter/nap
fejadag vízfelhasználás esetén:

Q max  4  200  10 3  0,8 m3/nap

Családi házak esetében az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési

Követelményekről) előírja az esővíz telken belüli kezelését, ami
szikkasztást vagy szürkevíz hasznosítást jelent, így a
szennyvízcsatornát nem kell méretezni erre a terhelésre.
-------------------------------------------------------------

49
 3. GÁZELLÁTÁS
Ma már a gázhasználat a mezőgazdasági üzemek számára is
többnyire elérhető lehetőség. Ezért a mezőgazdasági
gépészmérnöknek is feltétlenül ismerni kell a gáztechnika
alapvető összefüggéseit, a gázellátással kapcsolatos
leglényegesebb számításokat.
Ebben a fejezetben tárgyaljuk a gáztechnikai számításokon
kívül azokat az összefüggéseket is, amelyek más
energiahordozókkal kapcsolatban felmerülő tüzeléstechnikai
feladatok megoldásánál is használhatók.

3.1./
Egy gáz összetétele elemzési adatok alapján
alkotó ri, m3/m3
tf.%
CO2 2,9 0,029
CnHm 1,8 0,018
CO 9,8 0,098
CH4 32,3 0,323
H2 39,1 0,391
O2 0,4 0,004
N2 13,7 0,137
Összesen: 100,0 1,000

Számítsuk ki a gázkeverék sűrűségét, fajsúlyát és

fajtérfogatát fizikai normálállapotra. A számítás során
feltételezzük (Wagener-módszer), hogy a CnHm tartalom 20%-a
benzol és 80%-a etilén, tehát

50
 alkotó ri, tf.% m3/m3
C6H6 0,36 0,0036
C2H4 1,44 0,0144
Összesen: 1,80 0,0180

12. táblázat Tiszta gázok normálsűrűsége

(273, 16K, 101325Pa)
Gázfajta Sűrűség fizikai normálállapoton
ρn kg/Nm3
Acetilén 1,1709
Argon 1,7839
Benzol 3,447 63
Izobután 2,668
n-Bután 2,703
Etán 1,356
Etilén 1,2605
n-Heptán 4,459
n-Hexán 3,84
Hidrogén 0,089 87
Kén-hidrogén 1,5392
Levegő 1,2928
Metán 0,7168
Nitrogén 1,2505
Oxigén 1,428 95
n-Pentán 3,457
Propán 2,019
Propilén 1,915
Szén-dioxid 1,9768
Szén-monoxid 1,25
Vízgőz 0,804

A gáz normálsűrűsége a 12. táblázat adatai alapján:

ρn=0,029*1,9768+0,0036*3,477
63+0,0144*1,2605+0,098*1,25+0,323*0,7168+0,391*0,089
87+0,004*1,42895+0,137*1,2505=0,65421 kg/m3.

51
A gáz fajsúlya:

γ=9,80665*0,65421=6,4156 N/m3.

A gáz fajtérfogata:

υ=1/0,65421=1,5286 m3/kg.
-------------------------------------------------------------
3.2./ Számítsuk ki a megadott összetételű földgáz sűrűségét
t=22 ºC gázhőmérséklet és Δp=2452Pa csatlakozási gáztúlnyomás
esetére, ha a barometrikus nyomás b=101325Pa.

alkotó ri, m3/m3

CO2 0,0106
N2 0,0189
CH4CO 0,9046
C2H6 0,0411
C3H8 0,0151
C4H10 0,0068
C5H12 0,0023
C6H14 0,0006

A földgáz normálsűrűsége:

ρn=0,0106*1,9768+0,0189*1,2505+0,9046*0,7168+0,0411*
1,356+0,0151*2,019+0,0068*2,703+0,0023*3,457+
0,0006*3,84=0,80785 kg/m3

A földgáz sűrűsége:

273,16 b + Δp 273,16 101325 + 2452

ρ = ρn = = 0,80785 = 0,76573kg / m 3
273,16 + t 101325 273,16 + 22 101325

-------------------------------------------------------------
3.3./ Számítsuk ki a 3.1 példában megadott összetételű gáz
relatív sűrűségét

Az alkotók relatív sűrűségeinek ismeretében a 13. táblázat

alapján

52
s=0,029*1,529+0,0036*2,69+0,0144*0,975+0,098*0,9669+0,323*0,5
545+0,391*0,0695+0,004*1,1053+0,137*0,9673=0,506

13. táblázat Tiszta gázok száraz

relatív sűrűsége
Gázfajta Relatív sűrűség
Acetilén 0,9057
Argon 1,3799
Benzol 2,69
n-Bután 2,0908
Etán 1,0489
Etilén 0,975
n-Heptán 3,4491
n-Hexán 1,9703
Hidrogén 0,0695
Izobután 2,0637
Kén-hidrogén 1,1906
Levegő 1,0000
Metán 0,5545
Nitrogén 0,9673
Oxigén 1,1053
n-Pentán 2,674
Propán 1,5617
Propilén 1,4813
Szén-dioxid 1,5291
Szén-monoxid 0,9669
Vízgőz 0,6219

A feladat a gáz vagy az alkotók normálsűrűségének ismeretében

másképp is megoldható. A gáz normálsűrűségét a 3.1. példában
már számoltuk (ρ n=0,654 21 kg/m3) a levegő normásűrűsége
1,2928 kg/m3, tehát a relatív sűrűség:

s=0,65421/1,2928=0,506

-------------------------------------------------------------

53
3.4./ Budapesti városi gáz összetételét Orsat-rendszerű
gázelemző készülékkel határozzuk meg és ugyanakkor
kaloriméterrel mérjük a fűtőértéket. Hasonlítsuk össze a
számított és mért fűtőértéket. (A példa a Budapesti Műszaki
Egyetem I. Épületgépészeti Tanszékén 1976.07.14-én végzett
mérés adataival készült.)

alkotó ri, m3/m3

CO2 0,036
CnHm 0,013
O2 0,004
CO 0,084
CH4 0,368
H2 0,325
N2 0,169
Összesen: 1,000

A tovább nem elemzett széhidrogéntartalmat helyettesítő

keverék (Wagener-módszer)

alkotó ri, m3/m3

C2H4 0,0112
C6H6 0,0028
Összesen: 0,014

A fizikai normálállapotra számított fűtőérték (az alkotók

fűtőértékét a 14. táblázatból vesszük):

Han=0,0112*59571,4+0,0028*141788,1+0,084*12680,6+
0,368*35949,1+0,325*10826,6=18877,3 KJ/m3

54
14. táblázat Tiszta gázok fűtőértéke
Gázfajta Mértékegység
kcal/Nm3 kJ/kg kJ/mol KJ/Nm3
Hidrogén H2 2585,9 12470,1 242855,6 10826,6
Szén- CO 3028,7 10144,5 284156,2 12680,6
monoxid
Metán CH4 8586,3 50152,2 804592,3 35949,1
Etán C2H6 15433,2 47651,7 1432887,0 64615,7
Propán C3H8 22430,1 46513,3 2051096,8 93910,3
Bután n-C4H10 29275,9 45346,8 2735554,7 122572,3
Pentán n-C5H12 34881,0 42244,7 3047994,1 146039,8
Hexán n-C6H14 41492,2 45239,5 3898646,6 173719,5
Heptán n-C7H16 47443,8 44547,6 4464110,2 198637,7
Etilén C2H4 14228,4 47260,2 1325837,3 59571,4
Benzol C6H6 33865,5 40771,5 3184863,1 141788,1

A fűtőérték mérésekor az MSZ 10982 előírásai szerint 10 liter

gázt égettünk el, és a bemenő ill. távozó hűtővíz
hőmérsékletét minden liter gáz elérésekor leolvassuk a
hőmérőn, majd a 10 mérési adatot átlagoljuk. Az átlagértékek:

tbe=18,804 ºC

tki=29,535 ºC

A víz hőmérséklet emelkedése

t=29,535-18,804=10,731 ºC

A mérés ideje alatt a hűtővizet edényben fogjuk fel, majd a

mérés befejeztével mérlegen lemérve meghatározzuk a tömegét.

m=4272 g=4,272 kg

A továbbiakban az MSZ 10982 szerint, a feladatot elsődlegesen

nem SI-mértékegységben oldjuk meg. A 10 liter gáz
elégetésekor a hűtővíznek átadott hő (a víz fajhőjét a
szabvány szerint 1 kcal/kgºC-nak felvéve):

55
 4,272*1*10,731=45,843 kcal/10

1 m3 elégetett gázra számítva tehát az égéshő:

Hf=4584,3 kcal/m3=19193,6 kJ/m3

A mérés ideje alatt az égéstermékből felfogott kondenzátum

8,2 ml=8,2*10-6 m3. Az égéstermék lecsapódó vízgőztartalmának
tömege (a szabvány által engedélyezetten ρ=1000kg/m 3
sűrűséggel számolva 1 m3 gázra:

8,2*10-6 * 1000=8,2*10-3 kg/10l=0,82 kg/m3

Az 1 m3 gázra számított párolgáshő (a szabvány szerint 583

kcal/kg fajlagos párolgáshővel kell számolni, ami a kb. 25 ºC
hőmérséklethez tartozó érték, a fajlagos párolgáshő értékeit
a hőmérséklet függvényében a 15. táblázat tartalmazza).

0,82*583=478,06 kcal/m3
Ezt levonva az égéshőből, kapjuk a fűtőértéket.

Ha=4584,3-478,06=4106,24 kcal/m3

A fizikai normálállapotra átszámításhoz a mérési

paramétereket felhasználva (a légköri nyomás b=100592 Pa, a
gáz túlnyomás Δp=520Pa, a gázhőmérséklet t=18,8 ºC, a
gázhőmérséklethez tartozó telítési vízgőznyomás pvt=2169 Pa, a
nedves rendszerű gázmérőben a gáz vízgőzzel telítődik, φ=1) a
16. táblázat alapján:

273,16+18,8
H an=4106,24⋅370,936 =4494,5 kcal / Nm =18817,6 kJ / Nm
3 3
100592+520−1⋅2169

56
15. táblázat Telített vízgőz fajlagos párolgáshője a
hőmérséklet függvényében
Hőmérsékle Fajlagos párolgáshő Hőmérsékle Fajlagos párolgáshő
t t
ºC kJ/kg kcal/kg ºC kJ/kg kcal/kg
0 2500,8 597,3 20 2453,5 586,0
1 2498,3 596,7 21 2451,0 585,4
2 2496,2 596,2 22 2448,9 584,9
3 2493,7 595,6 23 2446,3 584,3
4 2491,6 595,1 24 2444,3 583,8

5 2489,1 594,5 25 2441,7 583,2

6 2486,5 593,9 26 2439,2 582,6
7 2484,4 593,4 27 2437,1 582,1
8 2481,9 592,8 28 2434,6 581,5
9 2479,8 592,3 29 2432,5 581,0

10 2477,3 591,7 30 2430,0 580,4

11 2475,2 591,2 31 2428,1 579,9
12 2472,7 590,6 32 2425,4 579,3
13 2470,6 590,1 33 2422,9 578,7
14 2468,1 589,5 34 2420,8 578,2

15 2465,6 588,9 35 2418,3 577,6

16 2463,1 588,3 36 2415,8 577,0
17 2460,6 587,7 37 2413,7 576,5
18 2458,1 587,1 38 2411,2 575,9
19 2456,0 586,6 39 2408,7 575,3

57
16. táblázat A fűtőérték átszámítása a gyakorlatban használt
normál állapotokra
Gázállapot A tetszőleges állapotjelzők
mellett mért fűtőérték
szorzótényezője
Fizikai normálállapot 273,16+t
370,936
b +Δp− p v
Gáztechnikai normálállapot 273,16+t
345,714
b+Δp− p v

A számított és mért fűtőérték tehát:

számított: 4508,8 kcal/m3=18877,3 KJ/m3

mért: 4494,5 kcal/m3=18817,6 KJ/m3
Az eltérés a mért fűtőértékhez képest +14,3 kcal/Nm3 (+0,32%)
gyakorlatilag elhanyagolható.
-------------------------------------------------------------
3.5. Számítsuk ki a 3.1. példában megadott összetételű gáz
alsó és felső gyulladási koncentrációhatárát levegőben. A
városi gáz inerttartalma:

B=(CO2)+(N2)+(O2)=0,029+0,137+0,004=0,17 m3/m3

A városi gáz éghető részének összetétele:

1
r é CH 4=0,323 =0,3892
1−0,17
1
r é H 2=0,391 =0,4711
1−0,17
1
r é CO=0,098 =0,1181
1−0,17
1
r é C 2 H 4=0,0144 =0,0173
1−0,17
1
r é C 6 H 6=0,0036 =0,0043
1−0,17

A keverék éghető részére számított alsó gyulladási

koncentráció a 17. táblázat felhasználásával:

1
Z ékev = =0,4416 m / m
3 3
0,3892 0,4711 0,1181 0,0173 0,0043
+ + + +
0,0436 0,04 0,125 0,0275 0,0117

58
17. táblázat Gázok gyújtási koncentrációhatárai
levegőben
Alsó Felső
Gázfajta koncentrációhatár
m3/m3 g/m3 m3/m3 g/m3
Acetilén 0,0153 16,6 0,820 887,6
Benzol 0,0117 38,0 0,0911 295,8
n-Bután 0,0168 40,6 0,1030 248,9
Etán 0,0282 35,2 0,1534 191,8
Etilén 0,0275 32,1 0,350 408,2
n-Heptán 0,0099 41,2 0,0842 350,8
n-Hexán 0,0110 39,4 0,0864 309,5
Hidrogén 0,040 3,4 0,800 67,0
Metán 0,0436 29,1 0,1553 103,6
n-Pentán 0,0138 41,4 0,0915 274,4
Propán 0,0205 37,6 0,1138 208,6
Propilén 0,020 35,0 0,117 204,7
Szén-monoxid 0,125 145,6 0,800 931,5

A keverék éghető részére számított felső gyulladási

koncentráció:
1
Z ékev = =0,2995 m / m
3 3
0,3892 0,4711 0,1181 0,0173 0,0043
+ + + +
0,1553 0,8 0,8 0,35 0,0911

A gáz alsó gyulladási koncentrációhatára:

0,17
1+
1−0,17
Z kev=0,04416 =0,05273 m 3 /m 3
0,17
1+0,04416
1−0,17

-------------------------------------------------------------
3.6./ Számítsuk ki a 3.1. példában megadott összetételű
városi gáz Wobbe-számát, alsó Wobbe-számát és Δp=833,6 Pa
statikus gáztúlnyomás esetére a bővített Wobbe-számát.
A városi gáz égéshőjét és fűtőértékét Hf=20576 KJ/Nm3 és
3
Ha=18455,7 KJ/m , relatív sűrűségét s=0,506 értékkel vegyük
figyelembe. A Wobbe szám:

59
 20576
=28926 kJ / Nm
3
Wo= ❑
√ 0,506
A fűtőértékkel számított alsó Wobbe-szám:

18455,7
Wo a= ❑ =25945 kJ / Nm
3

√0,506
-------------------------------------------------------------
3.7./ Számítsuk ki a Budapesten szolgáltatott átlagos
összetételű városi gáz és földgáz elméleti
levegőszükségletét. A városi gáz összetétele:

alkotó ri, m3/m3

CO 0,0886
CO2 0,0355
CH4 0,3804
CnHm 0,0070
H2 0,3194
O2 0,0029
N2 0,1662
Összesen: 1,0000

A nem elemzett szénhidrogén tartalmat helyettesítő keverék

(Wagener módszer):

alkotó ri, m3/m3

C2H4 0,0056
C6H6 0,0014
Összesen: 0,0070

A minimális oxigénszükséglet:

O2min=0,5*0,0886+0,5*0,3194+2*0,3804+3*0,0056+7,5*
0,0014-0,0029=0,9892 m3/m3

Az elméleti levegőszükséglet:

60
 0,9892
L min= =4,710 m /m
3 3
0,21

A földgáz összetétele:

alkotó ri, m3/m3

CH4 0,8810
C2H6 0,0517
C3H8 0,0129
C4H10 0,0051
C5H12 0,0020
C6H14 0,0006
CO2 0,0210
N2 0,0257
Összesen: 1,0000

A minimális oxigénszükséglet:

O2min=2*0,8810+3,5*0,0517+5*0,0129+6,5*0,0051+8*
0,0020+9,5*0,0006=2,0623 Nm3/Nm3

Az elméleti levegőszükséglet:

2,0623
L min= =9,82048 m / m
3 3
0,21

-------------------------------------------------------------
3.8./ Gáztüzelésű cserépkályhában a 3.1. példában megadott
összetételű gázt égetjük el. Az égő gázterhelése q=1,6Nm3/h, a
légellátási tényező λ=3. Számítsuk ki a keletkező égéstermék
térfogatáramát.
A minimális oxigénszükséglet:

O2min=0,5*0,98+0,5*0,391+2*0,323+7,5*0,0036+3*
0,0144-0,004=0,9892 m3/m3

61
Az elméleti levegőszükséglet:

0,9567
L min= =4,5558 m /m
3 3
0,21

Az elméleti égéstermék:

Vemin=0,098+0,323+6*0,0036+2*0,0144+0,029+0,7805*
4,5558+0,137+0,0092*4,5558=4,2351 m3/m3

A tényleges száraz égéstermék:

Vens=4,2351+(3-1)*4,5558=13,3467 m3/m3

A tényleges nedves égéstermék:

Ven=13,3467+0,391+2*0,323+3*0,0036+2*0,0144=14,4233 m3/m3

A keletkező égéstermék térfogatárama:

Ven=qVen=1,6* 14,4233=23,077 m3/h=0,00641 m3/s

-------------------------------------------------------------
3.9./ Számítsuk ki a Budapesten szolgáltatott átlagos
összetételű városi gáz égéstermékének összetételét a
légellátási tényező függvényében 1<λ<7 határok között.
A nedves égéstermék, az elméleti égéstermék, a vízgőztartalom
és a levegőtöbblet összege:

Ven=Vemin+(H2)+2(CH4)+2(C2H2)+3(C6H6)+( λ-1)Lmin

Az elméleti levegőszükséglet Lmin=4,71048 m3/m3

Az elméleti égéstermék:

Vemin=0,0886+0,384+2*0,0056+6*0,0014+0,0355+
(0,7805+0,0092)*4,71048+0,1662=4,41017
m3/m3

A nedves égéstermék tehát:

Ven=4,41017+0,3194+2*0,0056+3*0,0014+2*0,3804+
(—1)*4,71048=5,50577+(-1)*4,71048 m3/m3

Az égéstermék összetétel:

a) λ=1 esetén Ven=5,50577+(1-1)*4,71048=5,50577 m3/m3

62
 0,0886+0,0355+0,3804+2∗0,0056+6∗0,0014 0,5241
CO2= = =0,0952 m / m =9,52 tf.%
3 3
5,50577 5,50577

0,21∗(1−1)∗4,71048
O 2= =0 m /m
3 3
5,50577

0,3194+2∗0,3804+2∗0,0056+3∗0,0014 1,0956
HO 2= = =0,199 m /m =19,9 tf. %
3 3
5,50577 5,50577

A nitrogén- és nemesgáztartalmat összevonva számolva:

( 0,7805+0,00921) λL min +( N 2 ) 0,7897∗1∗4,710+0,1662

N 2= = =0,7058 m / m =70,58 tf.%
3 3
5,50577 5,50577

b) λ=2 esetén Ven=5,50577+(2-1)*4,71048=10,21625 m3/m3

Az a) eset számítási részeredményeit felhasználva:

0,5241
CO2= =0,0513 m /m =5,13 tf.%
3 3
10,21625

0,21∗(2−1)∗4,71048
O 2= =0,0968 m / m =9,68 tf. %
3 3
10,21625

1,0956
HO 2= =0,1072 m /m =10,72 tf. %
3 3
10,21625

0,7897∗2∗4,71048+0,1662
N 2= =0,7445 m /m =74,45 tf. %
3 3
10,21625

c) λ=3 esetén Ven=5,50577+(3-1)*4,71048=14,92673 m3/m3

0,5241
CO2= =0,0351 m /m =3,51 tf. %
3 3
14,92673

0,21∗(3−1)∗4,71048
O 2= =0,1325 m / m =13,25tf. %
3 3
14,92673

1,0956
HO 2= =0,0734 m /m =7,34 tf.%
3 3
14,92673

0,7897∗3∗4,71048+0,1662
N 2= =0,7586 m /m =75,86 tf. %
3 3
14,92673

d) λ=4 esetén Ven=5,50577+(4-1)*4,71048=19,63721 m3/m3

63
 0,5241
CO2= =0,0267 m /m =2,67tf. %
3 3
19,63721

0,21∗(4−1)∗4,71048
O 2= =0,1511 m / m =15,11 tf. %
3 3
19,63721

1,0956
HO 2= =0,0558 m /m =5,58 tf. %
3 3
19,63721

0,7897∗4∗4,71048+0,1662
N 2= =0,7662 m /m =76,62tf. %
3 3
19,63721

e) λ=5 esetén Ven=5,50577+(5-1)*4,71048=24,34769 m3/m3

0,5241
CO2= =0,0215 m / m =2,15 tf.%
3 3
24,34769

0,21∗(5−1)∗4,71048
O 2= =0,1625 m / m =16,25 tf. %
3 3
24,34769

1,0956
HO 2= =0,045 m /m =4,5 tf. %
3 3
24,34769

0,7897∗5∗4,71048+0,1662
N 2= =0,7707 m / m =77,07 tf.%
3 3
24,34769

f) λ=6 esetén Ven=5,50577+(3-1)*4,71048=29,05817 m3/m3

0,5241
CO2= =0,018 m / m =1,8tf. %
3 3
29,05817

0,21∗(6−1)∗4,71048
O 2= =0,1702 m / m =17,02 tf. %
3 3
29,05817

1,0956
HO 2= =0,0377 m /m =3,77 tf.%
3 3
29,05817

0,7897∗6∗4,71048+0,1662
N 2= =0,7738 m /m =77,38 tf.%
3 3
29,05817

g) λ=7 esetén Ven=5,50577+(3-1)*4,71048=33,76865 m3/m3

0,5241
CO2= =0,0155 m /m =1,55 tf. %
3 3
33,76865

0,21∗(7−1)∗4,71048
O 2= =0,1758 m / m =17,58tf. %
3 3
33,76865

64
 1,0956
HO 2= =0,0324 m / m =3,24 tf.%
3 3
33,76865

0,7897∗7∗4,71048+0,1662
N 2= =0,776 m /m =77,6 tf. %
3 3
33,76865

A hatásfok:

13,41∗106∗0,318−2,67∗4,72∗25∗0,31
η=1− =0,9028=90,28 %
4469+25∗0,341

-------------------------------------------------------------
3.10./ Számítsuk ki egy földgáztüzelésű gázkonvektor
hatásfokát. A számításhoz szükséges méréseket elvégezve, a
mérési adatok a következők:

- a készülékből kilépő égéstermék hőmérséklete te=200 ºC

- az égési levegő hőmérséklete tl=20 ºC
a gáz hőmérséklete te tg=20 ºC
- a gáz összetétele:

alkotó ri, m3/m3

CH4 0,8971
C2H6 0,0431
C3H8 0,0146
C4H10 0,0064
C5H12 0,0022
C6H14 0,0006
CO2 0,0202
N2 0,0158
Összesen: 1,0000

- a száraz égéstermék szén-dioxid tartalma

CO2s=8,2 tf.%=0,082 m3/m3

- a száraz égéstermék szén-monoxid tartalma COs=0

Az égéstermék hígítási tényező:

0,1217
h= =1,484
0,082

65
A légellátási tényező:

8,9362
λ= (1,484−1)+1=1,436
9,9188

A száraz égéstermék:

Vens=8,9362+(1,436-1) 9,9188=13,261 m3/m3

A nedves égéstermék:

Ven=13,261+2*0,8971+3*0,0431+4*0,0146+5*0,0064+
6*0,0022+7*0,0006=13,261+2,2113=15,4723 m3/m3

18. táblázat Az égéstermék

összetételének számítása
Alkotó Minimális száraz Száraz égéstermék Nedves
égéstermék λ > 1 égéstermék
λ = 1 λ < 1
(CO )+(CH 4 )+n (C n H m )+(CO 2 ) (CO)+(CH 4 )+n(C n H m )+(CO 2) (CO )+(CH 4)+n(C n H m )+(CO 2 )
Szén- CO 2max = CO 2s= CO 2 =
V e min V ens V en
dioxid
0,7805 Lmin +( N 2) 0,7805 λ L min +( N 2 ) 0,7805 λ Lmin +( N 2)
Nitrogén N 2e = N 2S= N2=
V e min V ens V en

Nemesgázo Are =
0,0092 Lmin
Ar s=
0,0092 λ L min
Ar=
0,0092 λ L min
V e min V ens V en
k
0,21( λ−1) Lmin 0,21 ( λ−1) L min
Oxigén - O 2S= O2 =
V ens V en

m
( H 2 )+2(CH 4 )+ / C n H m
2
H 2O =
Vízgőz - - V en

A nedves égéstermék összetétele a 18. táblázat összefüggéseit

felhasználva:

1,0875
CO2= =0,0703 Nm / Nm =0,0703 m /m
3 3 3 3
15,4723

A fűtőértéket nem mértük, ezért a gázösszetételből számítjuk.

Az alkotók fűtőértékét a 14. táblázatból kikeresve:

Han=0,8971*35949,1+0,0431*64615,7+0,0146*93910,3
+0,0064*122572,3+0,0022*146039,8+0,0006*
173719,5=37616 KJ/m3

66
Az elméleti oxigénszükséglet:

O2min=2*0,8971+3,5*0,0431+5*0,0146+6,5*0,0064+8*0,0022+
9,5*0,0006=2,08295 m3/m3

Az elméleti levegőszükséglet:

2,08295
L min= =9,9188 m / m
3 3
0,21

Az elméleti égéstermék:

Vemin=0,0202+0,8971+2*0,431+3*0,0146+4*0,0064+5*0,0022+6*
0,0006+(0,7805+0,0092)*9,9188+0,0158=8,9362 m3/m3

A maximális szén-dioxid koncentráció:

0,0202 + 0,8971 + 2  0,0431 + 3  0,00146 + 4  0,0064 + 5  0,0022 + 6  0,0006

CO 2max = =
8,9362
1,0875
= = 0,1217 m 3 / m 3
8,9362
2,2113
=0,143 m /m
3 3
H 2 O=
15,4723

0,21∗(1,436−1)∗9,9188
O 2= =0,0587 m / m
3 3
15,4723

A gyakorlat számára megfelelően a nitrogén és

nemesgáztartalmat együtt számolva:

(0,7805+0,0092)∗1,436∗9,9188+0,0158
N 2= =0,728 m / m
3 3
15,4723

A földgáz állandó nyomáson vett fajhőjét a 19. táblázat

adatai alapján számíthatjuk:

c'g=0,8971*1,5796+0,0431*2,3013+0,0146*3,2002+
0,0064*4,2428+0,0022*5,2336+0,0006*6,2202+
0,0202*1,63+0,0158*1,2993=1,6588 kJ/m3K

Az égéstermék állandó nyomáson vett 200 ºC hőmérséklethez

tartozó fajhőit a 20. táblázatból véve:

c'e=0,0703*1,949+0,143*1,56+0,0587*1,3749+0,728*
1,3147=1,3979 kJ/m3K

67
Az égési levegő fajhője a 20. táblázatból 20 ºC hőmérsékletre
extrapolálva c'l=1,2989 kJ/m3K.

A hatásfok:

15,4723∗200∗1,3979−1,436∗9,9188∗20∗1,2989
η=1− =0,8949=89,49 %
37616+20∗1,6588

19. táblázat Szénhidrogének állandó nyomáson vett fajhője

(760 torr = 101 325 Pa nyomáson és 60 ºF = 15,56 ºC = 288,72 K hőmérsékleten)
Gázfajta BTU/1b. F kJ/kgK kJ/Nm3K
Metán 0,5271 2,2068 1,5796 (1,582)
Etán 0,4097 1,7153 2,3013 (2,3266)
Propán 0,3885 1,6266 3,2002 (3,2842)
n-Bután 0,3908 1,6362 4,2428 (4,4231)
n-Pentán 0,3883 1,6257 5,2336 (5,6207)
n-Hexán 0,3864 1,6178 6,2202 (6,2129)
n-Heptán 0,3853 1,6132 7,2124 (7,1943)

20. táblázat Gázok fajhője 101 325 Pa nyomáson

Gázfajta Hőmérséklet Fajhő
ºC cp, kJ/kgK c'p, kJ/Nm3K cv, kJ/kgK
Benzol 0 0,9433 3,2875 0,8365
100 1,3352 4,6528 1,2284
200 1,6760 5,8410 1,5696
500 2,3693 8,2560 2,2625
Etán 0 1,6471 2,2098 1,3708
100 2,0674 2,7738 1,7911
200 2,4899 3,3402 2,2136
500 3,5190 4,7202 3,2423
Etilén 0 1,4595 1,8267 1,1627
100 1,8267 2,2864 1,5299
200 2,1759 2,7235 1,8790
500 2,9580 3,7020 2,6611
Hidrogén 0 14,1949 1,2766 10,0705
100 14,4482 2,2996 10,3238
200 14,5043 1,3046 10,3799

68
 500 14,6622 1,3188 10,5378
Levegő 0 1,0036 1,2971 0,7164
100 1,0103 1,3059 0,7231
200 1,0245 1,3239 0,7373
500 1,0923 1,4118 0,8051
Metán 0 2,1654 1,5500 1,6471
100 2,4484 1,7526 1,9301
200 2,8068 2,0088 2,2885
500 3,8560 2,7595 3,3377
Nitrogén 0 1,0392 1,2987 0,7423
100 1,0421 1,3025 0,7453
200 1,0517 1,3147 0,7553
500 1,1154 1,3942 0,8185
Oxigén 0 0,9148 1,3059 0,6548
100 0,9337 1,3331 0,6737
200 0,9630 1,3749 0,7030
500 1,0484 1,4968 0,7674

-------------------------------------------------------------
3.11./ Kéménybe kötött gázkonvektor névleges hőterhelése
QN=5000 kcal/h=5,815 kJ/s. A konvektor biztonsági és
szabályozószerkezetei között nyomásszabályozó nincs. A
készülék légellátási tényezője λ=1,2. Számítsuk ki a
határterhelésen keletkező égéstermék tömegáramát, ha a
készülék a következő összetételű földgázzal üzemel:

alkotó ri, m3/m3

CH4 0,8871
C2H6 0,0486
C3H8 0,0185
C4H10 0,0084
C5H12 0,0028
C6H14 0,0007
CO2 0,0136
N2 0,0203
Összesen: 1,0000

69
A minimális oxigénszükséglet:

O2min=2∙0,8871+3,5∙0,0486+5∙0,0185+6,5∙0,0084+8∙
0,0028+9,5∙0,0007=2,12 m 3/m3

Az elméleti levegőszükséglet:

2,12
L min= =10,097 m /m
3 3
0,21

Az elméleti égéstermék:

Vemin=0,8871+2∙0,0486+3∙0,0185+4∙0,0084+5∙0,0028+6∙
0,0007+0,0136+(0,7897∙10,097)+0,0203=1,1052+
0,7897∙10,097+0,0203=9,0788 m 3/m3

A nedves égéstermék:

Ven=9,0788+(1,2_1)∙10,0972+2∙0,8871+3∙0,0486+4∙
0,0185+5∙0,0084+6∙0,0028+7∙0,0007 = 9,078+(1,2-
1)∙10,097=9,0788+(1,2-1)∙10,0972= 13,156 m3/m3

Az égéstermék összetétele:

1,1052
CO2= =0,084 m / m
3 3
13,156

2,0577
HO 2= =0,1564 m /m
3 3
13,156

0,21 ∙(1,2−1)∙ 10,097

O 2= =0,0322 m /m
3 3
13,156

0,7897 ∙ 1,2∙ 10,097+0,0203

N 2= =0,7427 m /m
3 3
13,156

Az égéstermék normálsűrűsége az alkotók normálsűrűsége

alapján a 12. táblázatból:

Qen=0,084∙1,9768+0,1564∙0,804+0,0322∙1,428+0,7427∙
1,2505=1,2665 kg/m3

A gázkonvektor határterhelése:

QH=1,15∙Q N=1,15∙5,815=6,6873 kJ/s

70
Az elégetett földgáz fűtőértéke (az alkotók fűtőértékét a 14.
táblázatból kikeresve):

Han=0,8871∙35949,1+0,0486∙64615,7+0,0185∙93910,3+
0,0084∙122572,3+0,0028∙146039,5+0,0007∙173719,5=
=38328 kJ/m3

A gázterhelés:

Q H 6,6873 −4
= =1,745 ∙10 Nm / s=0,628 m / h
3 3
q=
H an 38328

Az égéstermék tömegárama:

mc=q∙Ven∙ρen=1,745∙10-4∙13,156∙1,2665=2,908∙10-3 kg/s
=10,47 kg/h
-------------------------------------------------------------
3.12./ Mekkora lesz az előző példában számolt gázkonvektor
esetén a h=10 m magas kémény huzata, ha a környezeti levegő
hőmérséklete 12 ºC = 285,16 K, az égéstermék és levegő
keveredési aránya az áramlásbiztosítóban 1:1, tehát mc = ml és
az égéstermék-levegő keverék közepes hőmérséklete 110 ºC =
383,16 K. A környezeti levegő sűrűsége:

273,16
ρl=1,2928 ∙ =1,2384 kg /m
3
285,16

Az égéstermék-levegő keverék normálsűrűsége:

−3
1,2928 ∙ 1,247∙ 2 ∙ 2,782 ∙ 10
ρn= =1,2695 kg/ m
3
−3 −3
1,2928∙ 2,782 ∙ 10 +1,247 ∙ 2,782 ∙10

A kémény huzata:

H=10∙9,80665(1,284-0,9050)=32,7 Pa
-------------------------------------------------------------
3.13./ Tételezzük fel, hogy a 3.11. példában megadott esetre
(gázkonvektor határterhelésen) ellenőrizzük a kéményt.
Számítsuk ki az áramlásbiztosítóban az égéstermék-levegő
keverék hőmérsékletét, ha az említett példa adatai alapján az
me=2,782∙10-3 kg/s égéstermék Te=473,16K (200 ºC) hőmérsékleten

71
lép az áramlásbiztosítóba, a keveredő helyiséglevegő
hőmérséklete Tl=293,16 (20 ºC) és tömegárama ml=1,5∙10-3 kg/s.

a) Az égéstermék-levegő keverék hőmérséklete:

m e ∙ T e +ml ∙ T l
T be =
m

m=(2,782+1,5)∙10-3=4,282∙10 -3 kg/s

A számértékek behelyettesítésével:
−3 −3
2,782 ∙10 ∙ 473,16+1,5 ∙ 10 ∙ 293,16
T be = −3
=410,1 K (136,94 ºC)
4,282 ∙ 10
b) Ellenőrizzük közelítő számítással, hogy a fajhőkkel
egyszerűsítés mekkora hibát jelent.

Az égéstermék fajhőjének számításához szükséges a tömegarány

szerinti összetétel ismerete. Az égéstermék normálsűrűsége a
példából 1,247 kg/m3, az alkotók normálsűrűségét a 12.
táblázatból vesszük.

alkotó si, kg/kg

CO2 0,0864∙ 1,9768
=0,1369
1,247
H2O 0,161∙ 0,804
=0,1038
1,247
O2 0,0319∙ 1,4289
=0,0366
1,247
N2 0,7207∙ 1,2505
=0,7227
1,247

Az égéstermék fajhője (az alkotók fajhőjét a 20. táblázatból

kikeresve):

cpe=0,1369∙0,9927+0,1038∙1,9406+0,0366∙0,963+0,7227∙
1,0517=1,1326 kJ/kgK

A levegő fajhője a 20. táblázatból az adott hőmérsékletre

extrapolálva:

72
 cpl=1,0049 kJ/kgK

Az égéstermék-levegő keverék összetételét az

áramlásbiztosítóba lépő levegő egyszerűsített összetétele
(oxigén 21 tf.%, nitrogén 79 tf.%) alapján számoljuk. A
levegő tömegarány szerinti összetétele:

alkotó si, kg/kg

oxigén 0,21∙ 1,4289
=0,2321
1,2928
nitrogén 0,79∙ 1,2505
=0,7639
1,2928

Az égéstermék-levegő keverék összetétele az égéstermék,

illetve a levegő tömegárama és összetétele ismeretében:

alkotó si, kg/kg

szén-dioxid 0,1369∙ 2,782
=0,0889
4,282
vízgőz 0,1038∙ 2,782
=0,0674
4,282
oxigén 0,0366∙ 2,782+0,2321 ∙1,5
=0,7371
4,282

Cp=0,0889∙0,9429+0,0674∙1,9089+0,1053∙0,9445+0,7382∙
1,0457=1,0842 kJ/kgK

Az égéstermék-levegő keverék hőmérséklete

−3 −3
2,782 ∙10 ∙ 473,16 ∙ 1,1326+1,5 ∙10 ∙ 293,16 ∙ 1,0049
T be = −3
=416,3 K (143,14 ºC)
4,282 ∙10 ∙ 1,0842

tehát közelítőleg 6 ºC hibát okozott a fajhők elhanyagolása.

Ez pl. 10 m magas kémény esetén a huzat értékében 1-2% hibát
jelent (ennyivel kisebb huzatot számolunk). A
kéményellenállás számításában ugyanekkora a hiba (ennyivel
kisebb ellenállást számolunk). A pontatlanság mindkét oldalt
azonos értelmű, tehát összességében az áramlástechnikai
méretezés szempontjából elhanyagolható.
-------------------------------------------------------------

73
3.14./ A 3.11 és 3.13 példa adatainak felhasználásával
számítsuk ki az égéstermék harmatpontját és azt, hogy az
áramlásbiztosítóba lépőlevegő az égéstermék hígításán
keresztül mennyire csökkenti a harmatpontot. Az égéstermék,
illetve az égéstermék-levegő keverék nyomását a környezeti
légköri nyomással (b=101325) vesszük figyelembe.

A 3.11. példa szerint az égéstermékben a vízgőz részaránya:

rvg=0,161 m3/m3

A parciális vízgőznyomás: pv=0,161 101325=16313 Pa

A 21. táblázat alapján az égéstermék harmatponti

hőmérséklete: th=35,7 ºC

A 3.13. példában számítottuk az égéstermék-levegő keverékben

a vízgőz tömegarányát:

S H O =0,0675 kg / kg
2

A tömegarányból a parciális nyomás számolható. Az égéstermék-

levegő keverék gázállandója (EK. 15-8 táblázatból):

R=0,089∙188,9+0,0675∙461,5+0,1053∙259,8+0,7382∙
296,8 = 294,42 kJ/kgK

A vízgőz parciális résznyomása az égéstermék-levegő

keverékben:

461,5
p v =0,0675 ∙ ∙ 101325=10721 Pa
294,42

74
21. táblázat Segédtáblázat az égéstermék-harmatpont
számításához
(pv a parciális vízgőznyomás, th a harmatpont)
pv, Pa th, °C pv, Pa th, °C pv, Pa th, °C
2337 20 7375 40 19917 60
2486 21 7778 41 20859 61
2643 22 8198 42 21839 62
2808 23 8637 43 22849 63
2982 24 9100 44 23909 64
3167 25 9582 45 25007 65
3360 26 10085 46 26145 66
3564 27 10612 47 27331 67
3779 28 11162 48 28557 68
4004 29 11736 49 29842 69
4241 30 12335 50 31166 70
4491 31 12960 51 32538 71
4753 32 13612 52 33960 72
5029 33 14292 53 35421 73
5318 34 15001 54 36961 74
5622 35 15740 55 38550 75
5940 36 16510 56 40188 76
6274 37 17312 57 41894 77
6624 38 18146 58 43649 78
6991 39 19015 59 45473 79

Az égéstermék-levegő keverék harmatpontja a 21. táblázat

alapján: th=27,2 ºC

Az égéstermékhez tehát tömegének 54%-át kitevő levegőt

keverve, az eredetileg 35,7 ºC harmatpont 27,2 ºC-ra csökken.
-------------------------------------------------------------

75
3.15./ Egy háromszobás lakásban a következő gáz-
fogyasztókészülékek üzemelnek:

készülék névleges
hőterhelés, kJ/s
1 db gáztűzhely (M102) 7,6
1 db gáz-vízmelegítő (KV6) 26,7
1 db falifűtő (F10, Calor) 2,6
3 db gáz-fűtőkészülék (F21, 8,7
Onix)

Válasszuk meg a beépítendő gázmérőt földgázüzemre.

készülék v, e ev,
m3/h m3/h
M102 0,76 0,6 0,47
21
KV6 2,67 1,0 2,67
F10 0,26 1,0 2,6
F21 2,61 1,0 2,61
3∙0,87 =
Ve = 8,35

A lakásba 6 m3 névleges gázterhelésű gázmérőt kell beépíteni,

mert:

8,35 m3/h < 2∙6 m3/h és 5,21 m3/h < 6 m3/h

vagyis az egyidejű gázterhelés nem éri el a gázóra névleges

gázterhelésének a kétszeresét, és a folyamatos üzemű gáz-
fogyasztókészülékek gázterhelése a mérő névleges gázterhelése
alatt marad.
-------------------------------------------------------------
3.16. Határozzuk meg a 8. ábrán látható épület
gázvezetékrendszerének méreteit. A lakások konyhájában
gáztűzhelyek üzemelnek (QN=7,6 kJ/s), 2 m3/h névleges
terhelésű gázmérőkkel. Méretezzük a gázvezetéket földgázüzem
esetére.

76
Földgázzal üzemelő gázellátó rendszerben a készülék előtti
névleges csatlakozási gáznyomás 2500 Pa. A TIGÁZ technológiai
utasítása szerint az utcai elosztóvezetéktől a készülékig
terjedő szakaszon a megengedett összes nyomásveszteség 2,6
mbar, amit az alábbiak szerint lehet felhasználni:

 gázmérő ellenállása 1,0 [mbar]

 kisnyomású csatlakozó vezeték 0,3 [mbar]
 fogyasztói vezeték 1,3 [mbar]

A csatlakozó és fogyasztói vezetékeket a fenti

határértékeknek megfelelően, míg a felszállót a felhajtóerőre
méretezzük.
Vegyük fel előzetesen a vezetékátmérőket (fogyasztói vezeték
1/4”, csatlakozó vezeték 1/2”), majd számítással ellenőrizzük
a felvétel helyességét. A példa megoldása során csak a 8.

77
ábrán beszámozott vezetéket méretezzük, a többi szakasz
hasonlóan méretezhető. A méretezést 15 ºC hőmérsékletre és
atmoszferikus nyomásra végezzük.

A fogyasztói vezetéken elhasználható nyomásesés 130 Pa. A

gáztűzhely névleges gázterhelése, ha a fűtőérték az adott
3
hőmérséklet és nyomásviszonyokra 34.000 kJ/m :

QN 7,6 −4
V N= = =2,23 ∙ 10 m / s
3
H a 34 ∙ 103

A mértékadó gázterhelés számításához készülék névleges

gázterhelését meg kell szorozni a a GMBSZ 7.2. sz
táblázatának megfelelő egyidejűségi tényezővel. Jelen esetben
1db gáztűzhelyre vonatkoztatva:

Ve=VN∙e=2,23∙10-4∙0,621=1,38∙10-4 m3/s

A csővezeték tényleges hossza lt=9 m. Az egyenértékű csőhossz

a GMBSZ 7.2. sz táblázatának megfelelő alaki ellenállási
tényezőkkel, három csőív és egy elzárócsap
figyelembevételével:

d 0,0095
l e =Σζ ∙ =(3∙ 0,7+0,5)∙ =1,03 m
λ 0,024

A méretezési vezetékhossz:

lm=lt+le=9+1,03=10,03 m

Az átmérő, ha a földgáz sűrűsége a megadott hőmérséklet- és

nyomásviszonyok mellett 0,68kg/m3:

V N=
√
5 8 ∙ λ lm ∙ ρ
π
2
∙
Δp √
(V e ) =
2 5 8 ∙ 0,024 10,03∙ 0,68
9,87
∙
130
−4 2
(1,38 ∙10 ) =0,0072 m=7,2 mm

Az eredményül adódó átmérő kisebb, mint a 1/4”-os vezetékhez

tartozó 9,5 mm-es belső átmérő, vagyis még a 1/4”-os vezeték
is túlméretezettnek tekinthető. A fogyasztói vezeték
tényleges nyomásveszteséges összefüggését úgy átalakítva,

78
hogy az áramlási sebességet a méretezési gázterheléssel
fejezzük ki:

8 lm 8 10,03 −4 2
∙ λ 5 ∙ ρ∙ V e = 2 ∙ 0,024 ∙ 0,68 ∙(1,38 ∙10 ) =32,65 Pa
2
Δp= 2 5
π d π 0,0095

A csatlakozó vezeték 5 jelű szakaszán az egyidejűségi tényező

a GMBSZ 7.2. sz táblázata alapján 0,371. Az egyidejű
gázterhelés:

Ve=VN∙e=3∙2,23∙10-4∙0,371=2,48∙10-4 m3/s

A tényleges vezetékhosszúság 7,5 m, az egyenértékű hossz 1db

90º-os iránytörés alapján

d 0,01595
l e =Σζ ∙ =(0,7)∙ =0,47 m
λ 0,024 ,

a méretezési vezetékhossz:

lm=lt+le=7,5+0,47=7,97 m.

A vezeték tényleges nyomásvesztesége:

8 lm 8 7,97 −4 2
∙ λ 5 ∙ ρ∙ V e = 2 ∙ 0,024 ∙ 0,68 ∙(2,48 ∙ 10 ) =6,28 Pa
2
Δp= 2 5
π d π 0,01595

A csatlakozó vezeték 6-7-8 szakaszán az egyidejűségi tényező

a GMBSZ 7.2. sz táblázata alapján 0,271. Az egyidejű
gázterhelés:

Ve=VN∙e=6∙2,23∙10-4∙0,271=3,63∙10-4 m3/s

A tényleges vezetékhosszúság:

lt=8,5+4,0+2,1=14,6 m.

Az egyenértékű csőhossz a beépített 4db 90º-os iránytörés és

2db T-idom ellenállásával:

d 0,01595
l e =Σζ ∙ =(4 ∙ 0,7+1,5+0,3)∙ =3,06 m
λ 0,024 ,

79
a méretezési vezetékhossz:

lm=lt+le=14,6+3,06=17,66 m.

A vezeték tényleges nyomásvesztesége:

8 lm 8 17,66 −4 2
∙ λ 5 ∙ ρ∙ V e = 2 ∙ 0,024 ∙ 0,68 ∙(3,63 ∙10 ) =29,82 Pa
2
Δp= 2 5
π d π 0,01595

Az 5-8 jelű szakasz tényleges nyomásvesztesége

6,28+29,82=36,1 Pa << 300 Pa,

jóval kisebb, mint a rendelkezésre álló nyomásesés.

A felszállóvezeték nyomásveszteségének számítási

végeredményeit táblázatosan adjuk meg. Az egyenértékű
csőhossz számításakor a 2. szakaszon csőívet és sarok
elzárócsapot, a 3. és 4. szakaszon T-idomot veszünk
figyelembe. A nyomásesés számítása:

2
lt 8 ∙ ρ∙ V e
Δp=( λ ∙ +Σζ ) 2 4 , Pa
d π ∙d

Szakasz lt, m Σζ e Ve, m3/s p, Pa

száma
2 3 2,0 0,621 1,38∙10-4 1,06
3 3 1,3 0,448 2,00∙10-4 1,98
4 2,1 1,3 0,371 2,48∙10-4 2,75

A felszállóvezeték nyomásvesztesége 1,06+1,98+2,75=5,78 Pa,

ezzel szemben a gáz és a levegő sűrűségkülönbségéből adódó
nyomástöbblet (a levegő sűrűségét ugyancsak 15 ºC
hőmérsékletre és atmoszferikus nyomásra számítva ρl=1,2255
kg/m3):

h∙g∙(ρl-ρ)=9,8∙9,80665∙(1,2255-0,68)=52,42 Pa

A méretezési állapotra tehát a gázvezeték összegzett

nyomásveszteség 100+32,65+6,28+29,82+5,78 = 74,53 Pa, szemben
az elhasználható 260+52,42=312,42 Pa nyomáseséssel. Ez azt

80
eredményezi, hogy a készülék előtti csatlakozási gáznyomás
méretezési állapotban a névleges értéknél magasabb lesz.

81
 4. KLÍMATIZÁLÁS ALAPJAI

4.1./ Állapítsuk meg egy helyiség levegőminőség jellemzőit!

Assmann-féle pszichrométerrel mért száraz hőmérséklet
tsz=30oC, nedves hőmérséklet tn=22 oC.
A levegőminőség jellemzőit a Mollier-féle h-x diagramból
lehet meghatározni. Bármely két paraméter ismeretében a többi
állapotjelző meghatározható.

megnevezés jelölés mértékegys. mennyiség

o
1 száraz hőmérséklet tsz C 30
o
2 nedves hőmérséklet tn C 22
3 relatív páratartalom  % 51
4 abszolút nedvességtartalom X kg/kg 0,0137
o
5 harmatponti hőmérséklet th C 18,5
6 levegő entalpiája h kJ/kg 64,8
7 vízgőz parciális gőznyomása pg kPa 2,128
telített levegő abszolút
nedvességtartalma
8 (szárazhőm-hez tartozó Xmax kg/kg 0,028
max.relatív páratartalom
esetén)
7 levegő telítési gőznyomása pgt kPa 4,123

82
A diagramból kikeresett jellemzők számértékei közül néhányat
számítással is ellenőrizni tudunk. Igy pl. az entalpiát a
száraz hőmérséklet és a páratartalom ismeretében

.
h = t + 2,5 X
.
h = 30 + 2,5 13,7
h = 64,25 kJ/kg
vagy a relatív páratartalmat a parciális gőznyomás
ismeretében
pg
  100
p gt

2,128
  100
4,123
  51,6 %
-------------------------------------------------------------
4.2./ Határozzuk meg a T = 40 o
C hőmérsékletű, = 60% relatív
páratartalmú levegő abszolút nedvességtartalmát pB= 99 kPa
barométerállásnál!

A 22.táblázat alapján a telített levegő parciális gőznyomása

pgt = 7,36 kPa
A = 0,6 relatív páratartalmú levegőben a vízgőz parciális
nyomása
pg

p gt

p g    p gt

p g  0,6  7,36

p g  4,416 kPa

83
Levegő A száraz A telített levegő
hőmérsék- levegő sűrűsége vizgöz- vízgőz- ental-
lete sűrűsége kg/m5 résznyomása tartalma piája
°C 1 kg/m3 2 3 4 5 6
Pa g/kg kJ/kg
-20 1,396 1,395 102,7 0,63 -18,55
-19 1,394 1,393 113,3 0,70 -17,37
-18 1,385 1,384 125,3 0,77 -16,2
-17 1,379 1,378 137,3 0,85 -14,99
-16 1,374 1,373 150,7 0,93 -13,77
-15 1,368 1,367 165,3 1,01 -12,60
-14 1,363 1,362 181,3 1,11 -11,34
-13 1,358 1,357 198,6 1,22 -10,04
-12 1,353 1,352 217,3 1,34 - 8,75
-11 1,348 1,347 237,3 1,46 - 7,45
-10 1,342 1,341 260 1,60 - 6,07
-9 1,337 1,336 284 1,7 5 - 4,73
-8 1,332 1,331 309,4 1,91 - 3,3
-7 1,327 1,325 337,4 2,08 - 1,88
-6 1,322 1,320 368 2,27 - 0,42
-5 1,317 1,315 401,4 2,47 1,09
-4 1,312 1,310 437,4 2,69 2,68
-3 1,308 1,3o6 476 2,94 4,31
-2 1,303 1,301 517,4 3,19 5,9
-1 1,298 1,295 562,6 3,47 7,62
0 1,293 1,290 610,7 3,78 9,42
1 1,288 1,285 657,4 4,07 11,14
2 1,284 1,281 705,4 4,37 12,89
3 1,279 1,275 758,7 4,70 14,74
4 1,275 1,271 813,4 5,03 16,58
5 1,270 1,266 872. 5,40 18,5
6 1,265 1,261 934,7 5,79 20,51
7 1,261 1,256 1001,4 6,21 22,61
8 1,256 1,251 1073,4 6,65 24,70
9 1,252 1,247 1148 7,13 26,92

84
 1 2 3 4 5 6
10 1,248 1,242 1228 7,63 29,18
11 1,243 1,237 1312 8,15 31,53
12 1,239 1,232 1402,6 8,75 34,08
13 1,235 1,228 1497,4 9,35 36,59
14 1,230 1,223 1597,4 9,97 39,19
15 1,226 1,218 1705,4 10,6 41,78
16 1,222 1,214 1817,3 11,4 44,8
17 1,217 1,208 1937,4 12,1 47,73
18 1,213 1,204 2064 12,9 50,66
19 1,209 1,200 2197,4 13,8 54,0
20 1,205 1,950 2344 14,7 57,78
21 1,201 1,950 2486,7 15,6 61,13
22 1 ,197 1,185 2644 16,6 64,06
23 1,193 1,181 2809,4 17,7 67,83
24 1,189 1,176 2984 18,8 72,01
25 1,185 1,171 3168 20,0 75,78
26 1,186 1,166 3361,4 21,4 80,39
27 1,177 1,161 3554,3 22,6 84,57
28 1,173 1,156 3780 24,0 89,18
29 1,169 1,151 4005,4 25,6 94,2
30 1,165 1,146 4242,6 27,2 99,64
31 1,161 1,141 4498,6 28,8 104,67
32 1,157 1,136 4754,6 30,6 110,11
33 1,154 1,131 5030,6 32,5 115,97
34 1,150 1,126 5320 34,4 122,25
35 1,146 1,121 5624 36,6 128,95
36 1,142 1,116 5941,4 38,8 135,65
37 1,139 1,111 6276 41,1 142,35
38 1,135 1,107 6625,4 43,5 149,47
39 1,132 1,102 6992 46,0 157,42
40 1,128 1.097 7376 48,8 165,8
41 1,124 1,091 7778,7 51,7 174,17
42 1,121 1,086 8200 54,8 182,96
43 1,117 1,081 8640 58,0 192,17
44 1,114 1,076 9101,4 61,3 202,22
45 1,110 1,070 9584 65,0 112,69
46 1,107 1,065 10086,7 68,9 223,57
47 1,103 1,059 10613,4 72,8 235,3
48 1,100 1,054 11161,4 77,0 247,02
49 1,096 1,048 11736 81,5 256,23

85
A levegő nyomása és a vízgőz parciális nyomása ismeretében az
abszolút nedvességtartalom Dalton összefüggése alapján
számolható
pg
X  0,622 
p B  Pg

4,416
X  0,622 
99  4,416
X  0,029 kg/kg
-------------------------------------------------------------
4.3./ V= 1 m3 térfogatú t1= 40 o
C hőmérsékletű = 30 % relatív
o
páratartalmú levegőt pB= 101 kPa nyomáson t2= 20 C
hőmérsékletre hűtjük. Mennyi lesz a lehűtés után a levegő
térfogata, a gőz tömege, a lehűtött levegő sűrűsége, relatív
páratartalma és a levegő száraz részének parciális gőznyomása
?

A lehűtött levegő térfogata állandó nyomás esetén

V1 T1
 összefüggésből
V2 T2

T2 273  20
V2  V1   1
T1 273  30

V2  0,936 m3

A t1= 40 o
C hőmérsékletű = 30 % relatív páratartalmú
levegőben a vízgőz parciális nyomása
pg
 összefüggésbe behelyettesítve a 40 o
C-hoz
p gt
tartozó telített parciális gőznyomás értékét (22.táblázatból)

pgt=7,376 kPa pg=  .

pgt = 0,3 .
7,376 = 2,2 kPa.

86
 o
Mivel a t1= 40 C hőmérsékletű levegőben a vízgőz nyomása a
lehűtött levegő telítési nyomásánál kisebb, így kondenzáció
nem történt. Ezért a lehűtöt V2= 0,936 m3 levegőben is
változatlan mennyiségű a vízgőz tömege. Ennek értéke a
következő összefüggéssel számolható:

pg
X  0,622 
p B  Pg

2,2
X  0,622 
101  2,2
X  0,01385 kg/kg melyet a sűrűség ismeretében
o
térfogategységre át lehet számolni. A levegő sűrűsége t=40 C
hőmérsékleten
40  1,128 kg/m3
Így a levegőben a víz tömege
m g 40   40  X

m g 40  1,128  0,01385

m g 40  0,0156 kg/m3

A t2= 20 oC-ra lehűtött levegő 1 m3-ében a vízgőz tömege:

m g 20 V1
 összefüggés felhasználásával
m g 40 V2

V1
m g 20  m g 40 
V2

1
m g 20  0,0156 
0,936
m g 20  0,0166 kg/m3

Mivel a lehűtött levegőben a vízgőz parciális nyomása

megegyezik az eredeti vízgőz parciális nyomásával (a folyamat
állandó nyomáson ment végbe)
p g 40  p g 20  2,2 kPa és

87
 p gt 20  2,344 kPa a 22. táblázat szerint, ezért a

lehűtött levegő relatív páratartalma:

p g 20

p gt 20

2,2
  0,9386
2,344
  94 %

o
A t1= 40 C hőmérsékletű száraz levegő résznyomása a nedves
levegőben:
p 40  p B  p g 40

p 40  101  2,2  98,8 kPa.

-------------------------------------------------------------
4.4./ Számítsuk ki, hogy az előző feladatban ismertetett
o
levegő t3= 12 C-ra való további hűtésével mennyi lesz a
vízgőztartalom a levegő 1 m3-ében és mennyi a keletkezett
kondenzátum tömege!
o
A t3= 12 C hőmérsékletű telített levegőben a vízgőz parciális
nyomása a 22.táblázatból
p gt12  1,403 kPa

Mivel a hűtés során kondenzáció következik be, a vízgőz

abszolút mennyisége a levegőben megváltozik, ezért célszerű a
o
levegő száraz részarányával számolni. A t2= 20 C hőmérsékletű
levegő száraz részarányának nyomása
p 20  p B  p gt 20

p 20  101  2,02  98,8 kPa

o
A 12 C –ra történő kehültés után a levegő telítetté válik,
ezért a levegő száraz részének nyomása
p12  p B  p gt12

p12  101  1,403

p12  99,6 kPa

88
A V1 = 1m3 40 oC hőmérsékletű levegő térfogata a lehűlés után
V1  p1 V3  p 3

T1 T3

V1  p1
V3   T3
T1  p 3

1  98,8 98,8
V3   (273  12)   285
(273  40)  99,6 313  99,6
V3  0,903 m3
o
A t3= 12 C hőmérsékletű telített levegőben lévő vízgőz
mennyisége:
p gt12
X t12  0,622 
p B  Pgt12

1,403
X t12  0,622 
101  1,403

X t12  8,76  10 3 kg/kg

Átszámítva térfogategységre t12= 1,232 kg/m3 (22.táblázat)

m g12   t12  X t12

m g12  1,232  8,76  103

m g12  0,0108 kg/m3

Az állapotváltozás során keletkezett kondenzátum tömege

m  m v 40  mV12
m  0,0156  0,0108

m  48  10 3 kg
Tehát miközben az 1 m3 40 o
C hőmérsékletű = 30% relatív
o
páratartalmú levegő 12 C-ra hűl le, a térfogata 0,903 m3-re
csökken, és eközben 48 gramm kondenzátum keletkezik.
-------------------------------------------------------------
4.5./ Határozzuk meg a hősugárzás nagyságát és jellegét abban
a helyiségben, ahol a Kata-hőmérővel az alábbi értékeket
mértük:
pirosérzékelőjű Kata-hőmérővel

89
 lehűlési idő: p= 120 s
műszerállandó: Fp= 480 mcal/cm2
tükrösérzékelőjű Kata-hőmérővel
lehűlési idő: t= 90 s
műszerállandó: Ft= 450 mcal/cm2
A Kata-hőmérőkön energomechanikai mértékegységben megadott
mű-szerállandókat SI mértékegységbe átszámítva (1mcal =
4,1868.10-3 J)
Fp= 20096,6 J/m2
Ft= 18840,6 J/m2

A Kata-érték piros érzékelővel mérve:

Fp
Ap 
p

20096,6
Ap   167,5 W/m2
120
tükrös érzékelővel mérve:
Ft
At 
t

18841
At   209,3 W/m2
90
A sugárzás mértékét a Kata-értékek különbsége adja:
J s  A t  A p

J s  209,3  167,5

J s  41,8 W/m2
A sugárzás jellege hőnyereség, mert a helyiség a környezettől
sugárzással hőt kap.
-------------------------------------------------------------
4.6./ Egy t1= 18 o
C hőmérsékletű 1=30 % relatív páratartalmú
levegővel rendelkező 100 m3-es helyiségben egy P= 1000 W
teljesítményű főzőlapra m= 0,8 kg vizet teszünk. Három óra
elteltével azt tapasztaljuk, hogy a víz az edényből már

90
elforrt. Milyen hőmérsékletű a helyiség, mekkora a relatív
páratartalom, ha eltekintünk a helyiség hőveszteségétől?
Milyen a levegő állapotváltozásának iránya?

A = 3 óra a főzőlap által leadott hő a helyiség levegőjének

entalpiáját , az elpárologtatott víz a helyiség levegőjének
páratartalmát növeli:
h  P  
h  1000  3  3600
h  1000  3  3600
h  10800  10 3 Ws  10800 kJ
Az elpárolgó víz m= 0,8 kg a helyiség levegőjének abszolút
nedvességtartalmát növeli. Ezért kijelenthető, hogy
X  0,8 kg
Az állapotváltozás iránytényezője megállapítható az alábbi
összefüggéssel:
h
X
h 10800

X 0,8
h
 13500 kJ/kg.
X

A helyiség levegőjének abszolút nedvességtartalma a

következők szerint határozható meg:
m
X 2  X1 
V   Levegő ,18o C

A Mollier féle h-x diagramból a fent megadott állapotjelzők

figyelembe vételével meghatározható a kiindulási állapot
abszolút nedvességtartalmaként X1, aminek értéke 0,0035 kg/kg.
A szárazlevegő sűrűsége a 22.táblázatból  Levegő ,18o C  1,213 kg/m3.

91
Folytatva X2 meghatározását, behelyettesítve a meghatározott
értékeket:
0,8
X 2  0,0035 
100 1,213
X 2  0,0101 kg/kg.
Az állapotváltozás iránytényezőjének és a levegő abszolút
nedvességtartalmának ismeretében a kialakult új állapotra
jellemző paraméterek a Mollier diagramból meghatározhatók.

A Példatár ide vonatkozó megadott értékei t2= 29 oC és 2= 38%

-------------------------------------------------------------

92
4.7./ Egy V= 8000 m3/h levegőmennyiséget szállító ventilátor
szívóoldali csappantyúja úgy van beállítva, hogy a
levegőmennyiség 30%-át a szabadból (tk= -10 oC k= 90%)
70%-át a szellőztetett helyiségből (tb= +20 oC b= 30%)kapja.
Határozzuk meg a ventilátor által a helyiségbe juttatott
levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát!

A kevert levegő állapotjellemzőit közvetlenül a Mollier-féle

h-x diagramból is kiolvashatjuk, ha a kétféle levegő
állapotát jellemző pontot összekötő egyenesen a keverési
arányoknak megfelelő pontot megkeressük.

A keverési arányokat a térfogatarányok és a sűrűség

ismeretében számíthatjuk ki:
V1  0,3  V  2400 m3/h
1
1  0 
1    t1

93
 1
1  1,293 
1
1  ( 10)
273
1  1,342 kg/m3

V2  0,7  V  5600 m3/h

1
 2  0 
1   t2

1
2  1,293 
1
1  (20)
273
2  1,205 kg/m3
A tömegáramok aránya:
m1  V1  1
m1  2400 1,342
m1  3220,8 kg/h

m 2  V2  2
m 2  5600 1,205
m 2  6748,0 kg/h
Fentiek alapján az arányok:
m 2 6748,0

m1 3220,8

m2
 2,095
m1
Ennek alapján a h-x diagramban az egyenesen a kevert levegő
állapotát jelző pontot megkeresve leolvashatjuk az
állapotjellemzőket:

94
 tM= 11 oC
M= 45 %
XM= 3,8 g/kg
-------------------------------------------------------------
4.8./ Határozzuk meg az alábbi ábrán látható tömör, réteges
falszerkezet hővezetési ellenállását és hőátbocsátási
tényezőjét! Az 1.réteg vasbeton, vastagsága 8 cm, a második
réteg perlitbeton, vastagsága 10 cm, harmadik réteg
nemesvakolat, vastagsága 2 cm.

Az egyes rétegek hővezetési tényezői:

95
 1  1,3 W/mK
 2  0,16 W/mK

3  1,0 W/mK
A vastagságok és a hővezetési tényezők ismeretében a
falszerkezet hővezetési ellenállása:
n n
i    
R   Ri    (R 1  R 2  R 3 )   1  2  3 
i 1 i 1 i  1  2  3 
 0,08 0,10 0,02 
R      0,062  0,625  0,02
 1,3 0,16 1,0 
R  0,707 m2K/W
A hőátbocsátási tényező számításához a hőátadási tényezők
megadása is szükséges. (MSZ EN 04-140-2:1991. M.1.5.
melléklet)
e  24 W/m2K

i  8 W/m2K

A hőátbocsátási tényezőt az MSZ EN 04-140-2:1991 építésügyi

ágazati szabványban rögzített összefüggés és a
7/2006.(V.24.)TNM rendelet jelöléseit alkalmazva az alábbiak
szerint tudjuk számolni:
1 1
U 
1 n
 1 1 1
 i  R
 i i 1  i  e  i e

1
U
1 1
 0,707 
8 24
U  1,145 W/m2K
-------------------------------------------------------------
4.9./ „A Magyar Kormány 1246/2013.(IV.30.) Korm.határozata az
épületek energiahatékonyságának követelményeiről és az épületek
energiahatékonyságáról szóló 210.ájus 19-i 2010/31/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv szerinti költségoptimalizált
követelményszint eléréséről” kormányrendelet rendelkezik többek

96
között arról, hogy „… a belügyminiszter készítsen előterjesztést
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006
(V.24.) TNM rendelet olyan tartalmú módosításáról, amely
meghatározza és a) középületek esetében 2015. január 1-jétől, b)
minden más épület esetében 2018.január 1-jétől alkalmazni rendeli a
rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az 1.sz.mellékletben
meghatározott költségoptimalizált energetikai követelményeket.”
Hivatkozott rendelet mellékletében az egyes épületszerkezetek
hőátbocsátási tényezőinek előirányzott értékei között a
határoló falazatokra
U= 0,24 W/m2K értéket rögzítettek.
Az előző feladatban szereplő falazatot milyen módon lehet
alkalmassá tenni ennek a 2018-ban tervezett hatályba lépő
követelménynek?
A feladat külső oldali hőszigetelés elhelyezésével oldható
meg. Valószínűleg a hőszigetelés vastagsága a jelenleg
szokásos értékhez képest jóval vastagabbra adódik, amely
esetében dűbelekkel való rögzítés nem szükséges. Kivétel, ha
a homlokzati vakolat minősége kétséges. Határozzuk meg az
egyenlőséget, amelyből a hőszigetelés vastagsága
kiszámítható:
A választott hőszigetelés legyen EPS grafit, = 0,031 W/mK.
1
U 2018   0,24 W/m2K
1 n
i 1
 
 i i 1  i  e
1 1
0,24  
1  1 
 0,707   0,874 
8  24 0,031
 1
 0,874 
0,031 0,24

 1 
  0,874   0,031
 0,24 
  0,102 m, azaz 10cm vastag hőszigetelés
szükséges.

97
-------------------------------------------------------------
4.10./ Határozzuk meg, hogy a 12.ábrán vázolt két, azonos
anyagból készült falszerkezet közül melyik a jobb
hőszigetelő?

Számítsuk ki először az „a” jelű falszerkezet hőátbocsátási

tényezőjét. A falszerkezet egyes anyagainak hővezetési
tényezőit az MSz EN 04-140-2:1991 ágazati szabványban
foglaltak szerint vettük fel:
vastagság hővezetés
megnevezés
, m , W/mK
1 vasbeton 0,05 1,55
2 légréteg 0,065 0,38
3 égetett tégla 0,12 0,72
4 vakolat 0,015 0,87
A hőátadási tényezők:
e  24 W/m2K

i  8 W/m2K
Az ’a’ jelű falszerkezet hőátbocsátási tényezője:
1 1
U 'a '  
1 n
 1 1 0,05 0,065 0,12 0,015 1
 i      
 i i 1  i  e 8 1,55 0,38 0,72 0,87 24
1
U 'a ' 
0,125  0,032  0,171  0,167  0,017  0,040
U'a '  1,805 W/m2K

A ’b’ jelű falszerkezet esetén csak a légréteg hővezetési

tényezője változik, ennek értéke:

98
  2   4  0,21 W/mK
Így a ’b’ jelű falszerkezet hőátbocsátási tényezője:
1 1
U 'a '  
1 n
 1 1 0,05 0,065 0,12 0,015 1
 i      
 i i 1  i  e 8 1,55 0,21 0,72 0,87 24
1
U 'a ' 
0,125  0,032  0,309  0,167  0,017  0,040
U'a '  1,445 W/m2K
A kapott értékből megállapítható, hogy azonos anyagból
készült, azonos szerkezeti vastagságú falszerkezet esetén is
jelentős eltérés lehetséges a szerkezeti kialakítástól
függően. Feladatunkban 25% javulás volt elérhető a légréteg
megosztásával. Vegyük észre, hogy a vékonyabb légréteg
kevesebb hőenergiát tud transzportálni, hővezetési tényezője
kedvezőbb a vékonyabb légrétegnek, ebből eredően mégis csak
volt változtatás az anyaghasználatban, hiszen eltérő
hőfizikai tulajdonsággal (hővezetéssel) rendelkezik a 6,5 cm
vastagságú- és a fele akkora légréteg, mégha az utóbbi
esetben a kialakuló szerkezeti vastagságban a két légréteg
összvastagsága azonos az eredeti 6,5 cm-rel. Azt is illik
megemlíteni, hogy a beavatkozással még mindig nagyon távol
van a ’b’ réteg U-értéke akár a jelenleg érvényes energetikai
szabályozásban meghatározott határértéktől, mind pedig a
2018-ban tervezett értéktől. Tehát a falszerkezetek megfelelő
vastagságú hőszigetelésére figyelmet kell fordítani.
-------------------------------------------------------------
4.11./ Határozzuk meg egy kiszellőztetett homlokzat
hőátbocsátási tényezőjét! A homlokzat szerkezetét a 13.ábra
mutatja.
A homlokzat rétegei:

99
 vastagság hővezetés
megnevezés
, m , W/mK
1 lemezfedés 0,005 41,0
2 légréteg 0,02 0,118
3 hőszigetelés 0,06 0,040
4 gázbeton blokk 0,24 0,17
5 mészvakolat 0,015 0,81

Falszerkezetekben kialakított légrétegek esetén

megkülönböztetünk hatásos kiszellőztetett és zárt
légrétegeket. Az előbbi esetén a légréteg és az attól a külső
levegő felé kialakított rétegek nem vesznek részt az
épületfizikai folyamatokban. Ezért
1 1
U 'a '  
1 n
 1 1 0,015 0,24 0,06 0,0 0,0 1
 i       
 i i 1  i  e 8 0,81 0,17 0,04 0,118 41 24
1
U 'a ' 
0,125  0,019  1,412  1,5  0,0  0,0  0,04
U 'a '  0,323 W/m2K
Ha azonban a légréteg zárt, akkor
1 1
U 'b '  
1 n
 1 1 0,015 0,24 0,06 0,02 0,005 1
 i       
 i i 1  i  e 8 0,81 0,17 0,04 0,118 41 24

1
U 'b ' 
0,125  0,019  1,412  1,5  0,169  0,00012  0,04
U'b'  0,306 W/m2K < 0,323

100
Hőszigetelés (hőveszteség) szempontjából nincs jelentősége a
vékony légrétegek zárt vagy kiszellőztetett kialakításának.

A légréteg A A A hőáram iránya

fajtája légréteg víz- alulról felülről
légréteg
vastag- szintes lefelé lefelé
felület- sága
képzése mm

1 0,035 0,035 0,035

5 0,11 0,11 0,11
szokvá-
10 0,15 0,13 0,15
nyos 20
Nem. vagy 0,17 0,14 0,20
gyengén 50 0,17 0,14 0,21
szellőzte- 1 0,07 0,07 0,07
tett 5 0,22 0,22 0,22
vissza- 10 0,30 0,25 0,30
verő 20 0,35 0,28 0,40
50 0,35 0,28 0.42
1 0.017 0,017 0,017
szokvá- 5 0,05 0,05 0,05
nyos 10 0,07 0,06 0,07
20 0,08 0,07 0,10
közepesen 50 0,08 0,07 0,10
szellőzte- 0,035
1 0,035 0,035 0,035
0,10
tett 5 0,10 0,10
vissza- 00,10
,14
10 0,14 0,12 0,14
0,20
verő 20 0,16 0,14 0,20
0,20
50 0,16 0,14 0,20

Azonban a nyári hőterhelést jelentősen csökkenti a

kiszellőztetett réteg, így kevesebb energiafelhasználással
biztosítható az épület nyári komfortja.
-------------------------------------------------------------

101
4.12./ Vizsgáljuk meg egy lapostető hőátbocsátását! A
lapostető szerkezeti felépítése a 14.ábrán látható! Az egyes
rétegek:

vastagság hővezetés
megnevezés
, m , W/mK
1 kavicsterítés 0,04 0,35
modifikált
2 bitumenes 0,012 0,118
lemez 2 rtg.
3 müa.fólia 0,001 0,40
4 hőszigetlés 0,08 0,040

5 párazáró 0,001 200

Al.fólia
6 vasbeton 0,18 2,1

1 1
U 
1 n
 1 1 0,04 0,012 0,001 0,08 0,001 0,18 1
 i        
 i i 1  i  e 8 0,35 0,118 0,40 0,040 200 2,1 24

1
U
0,125  0,114  0,102  0,0025  2,0  0,000005  0,086  0,04
U  0,405 W/m2K
-------------------------------------------------------------
4.13./ Határozzuk meg a 15.ábrán vázolt falszerkezet belső
felületi hőmérsékletét, ha a külső és belső levegő
hőmérsékletét ismerjük!
a külső levegő hőmérséklete tk= -15 oC
a belső levegő hőmérséklete tb= +20 oC

102
A falszerkezet hőátbocsátási tényezőjéhez az MSZ EN 04-140-
2:1991 ágazati szabványban megadott hővezetési tényezőket
használjuk fel:
vastagság hővezetés
megnevezés
, m , W/mK
1 vakolat 0,015 0,81
2 üreges tégla 0,300 0,57
3 vakolat 0,015 0,81

A hőátadási tényezők:
e  24 W/m2K

i  8 W/m2K
A falszerkezet hőátbocsátási tényezője:
1 1
U 
1 n
 1 1 1  2 3 1
 i     
 i i 1  i  e  i 1  2  3  e
1
U
1 0,015 0,30 0,015 1
   
8 0,81 0,57 0,81 24
U  1,374 W/m2K
A falon átáramló hő négyzetméterenként:
q  U  (t b  t k )
q  1,374  ( 20  ( 15))
q  48,09 W/m2

103
Állandósult (stacioner) állapotot feltételezve a levegőből a
falaknak átadott hő egyenlő a falon keresztül kialakult
hőárammal, így irható:
i  (t b  t bf )  q
Ebből a falazat belső felületének hőmérséklete:
q
t bf  t b 
b
48,09
t bf  20 
8
t bf  13,99 o
C
-------------------------------------------------------------
4.14./ Határozzuk meg az ábrán vázolt falszerkezetben a
páradiffúzió során kialakult parciális nyomásviszonyokat

és a falon átdiffundáló pára mennyiségét tk= -2 C k= 90%

o

külső légállapot, illetve tb= 20 o

C és b= 60% belső
légállapot esetén.
A falszerkezeten a hőmérsékletkülönbség hatására kialakuló
fajlagos hőáram:
q  U  (t b  t k )
A 4.8. feladatban kiszámoltuk a hőátbocsátási tényezőt,
melynek értéke 1,145 W/m2K. Behelyettesítve az ismert
adatokat:
q  1,145  ( 20  ( 2))
q  25,19 W/m2
A falszerkezet réteghatárain kialakuló hőmérsékleti értékek:

104
 i  (t b  t bf )  q
q
t bf  t b 
b
25,19
t bf  20 
8
t bf  16,85 o
C
A felület külső oldalán:
e  (t kf  t k )  q
q
t kf  t k 
k
25,19
t kf  2 
24
t kf  0,95 o
C
Az egyes rétegek hővezetési tényezői:
1  1,3 W/mK
 2  0,16 W/mK
3  1,0 W/mK
A vasbeton és a perlitbeton érintkezési felületén
1
 ( t bf  t12 )  q
d1
q  d1
t12  t bf 
1

25,19  0,08
t12  16,85 
1,3
t12  15,29 o
C
A perlitbeton és a vakolat érintkezési felületén:
2
 ( t12  t 23 )  q
d2
q  d2
t 23  t12 
2

25,19  0,10
t 23  15,29 
0,16

105
 t 23  0,45 o
C
Végezetül, ha a fentiek szerinti számításnak megfelelő
áramlási irány szerint az utolsó rétegen hőátbocsátási
tényezőjével számoljuk ki a külső réteg felületi
hőmérsékletét, azonos eredményre kell jutnunk, mint a
számításaink elején:
3
 ( t 23  t kf )  q
d3
q  d3
t kf  t 23 
3

25,19  0,02
t kf  0,45 
1,0
t kf  0,95 o
C, azonos az első számításainkkal.
A fagypont alatti felületi és réteghőmérsékletek
fagyveszélyre utalnak, tehát vizsgálni kell, a kialakuló
o
páradiffúzió közben lesz-e kondenzáció, ami a 0 C hőmérséklet
alatt jégképződéshez és szerkezeti károkhoz vezethet.
Kondenzáció akkor következik be, ha az egyes réteghatárok
fent számított hőmérsékleteihez tartozó telítési nyomás
értékeknél nagyobb parciális nyomás adódik a páradiffúziós
folyamatok közben. A következő táblázatból ezek az értékek
kikereshetők:
pbf= 1919 Pa
p12= 1637 Pa
p23= 590 Pa
pkf= 568 Pa

106
 A telítési nyomás a hőmérséklet függvényében

o 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9
C
Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa
0 611 615 620 624 629 633 639 643 648 652
1 657 661 667 670 676 601 685 690 696 701
2 705 710 716 721 726 732 737 742 748 753
3 758 764 769 774 780 785 790 756 801 808
4 714 813 825 830 636 842 840 854 660 866
5 872 878 685 890 897 904 909 916 922 929
6 934 941 948 954 961 968 974 848 988 994
7 1001 1009 1016 1022 1029 1037 1044 1050 1058 1065
8 1073 1080 1388 1094 1102 1105 1117 1125 1132 1140
9 1148 1156 1164 1172 1180 1188 1196 1204 1212 1220
10 1220 1236 1244 1253 1261 1269 1278 1286 1294 1304
11 1312 1321 1330 1338 1348 1357 1365 1374 1386 1393
12 1402 1412 1421 1430 1440 1449 1458 1468 1478 1488
13 1697 1500 1517 1526 1537 1566 1557 1568 1577 1568
14 1586 1609 1618 1629 1640 1650 1661 1672 1682 1694
15 1705 1710 1726 1738 1749 1761 1772 1784 1794 1806
16 1817 1622 1841 1853 1865 1877 1889 1901 1913 1925
17 1937 1549 1662 1974 1986 2000 2011 2025 2037 2050
18 2063 2077 2089 2102 2115 2125 2142 2155 2169 2182
19 2197 2210 2225 2239 2251 2266 2231 2294 2309 2323
20 2336 2351 2366 2381 2395 2411 2426 2441 2455 2471
21 2436 2502 2517 2533 2547 2563 2579 2595 2611 2827
22 2843 2655 2675 2651 2709 2725 2742 2758 2775 2791
23 2605 2826 2842 2859 2877 2855 2513 2930 2947 2565
24 2983 2953 3015 3030 3055 3074 3093 3111 3130 3149

107
 A telítési nyomás a hőmérséklet függvényében (folytatás)

o 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9
C
Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa
25 3167 3186 3205 3223 3243 3262 3281 3301 3321 3340
26 3360 3380 2400 3420 3440 3460 3482 3502 3527 3543
27 3564 3586 3607 3627 3648 3671 3692 3714 3735 3758
28 3779 3800 3823 3846 3868 3890 3914 3936 3959 3982
29 4052 4028 4051 4075 4099 4122 4146 4170 4190 4218
30 4242 4267 4291 4316 4540 4366 4390 4415 4440 4466
31 4492 4518 4543 4750 4595 4622 4647 4672 4700 4727
32 4753 4781 4808 4835 4863 4889 4917 4945 5260 5289
33 5029 5057 5087 5115 5143 5172 5201 5231 5260 5289
34 5319 5348 5377 5408 5439 5468 5499 5529 5560 5591
35 5623 5653 5684 5716 5748 5780 5812 5844 5876 5908
36 5932 5973 6005 6038 6072 6105 6138 6172 6206 6240
37 6274 6308 6342 6377 6412 6446 6482 6517 6553 6588
38 6624 6660 6696 6733 6760 6805 6641 6878 6918 6953
39 6990 7029 7066 7104 7142 7181 7220 7258 7297 7335
40 7374 7413 7453 7493 7533 7573 7613 7653 7694 7735
41 7777 7818 7859 7901 7942 7985 8027 8070 3113 8155
42 8198 8241 8283 8327 8371 8415 8459 6503 8547 8593
43 8638 3683 8728 8774 8819 8866 8912 8959 9066 9052
45 9582 9631 9680 9730 9779 9830 9880 9931 9982 10032
46 10084 10136 10188 10240 10292 10344 10397 10451 10504 10557
47 10611 10677 10719 10773 10828 10883 10937 10992 11047 11103
48 11159 11215 11272 11329 11386 11444 11501 11558 11616 11674
49 11733 11792 11850 11909 11969 12029 12089 12149 12209 12270
50 12320 - - - -

108
 A telítési nyomás a hőmérséklet függvényében
o o o o o
C Pa C Pa C Pa C Pa C Pa
0,0 611 -5,4 388 -10,6 245 -16,0 151 -23,0 77
-0,2 601 -5,6 361 -10,8 241 -16,2 148 -23,5 73
-0,4 592 -5,8 375 -11,0 237 -16,4 145 -24,0 69
-0,6 581 -6,0 369 -11,2 233 -16,6 143 -24,5 65
-0,8 573 -6,2 363 -11,4 229 -16,3 140 -25,0 63
-1,0 563 -6,4 356 -11,6 225 -17,0 137 -25,5 60
-1,2 553 -6,6 351 -11,8 221 -17,2 135 -26,0 56
-1,4 544 -6,8 344 -12,0 217 -17,4 132 -26,5 53
-1,6 535 -7,0 337 -12,2 213 -17,6 129 -27,0 51
-1,8 527 -7,2 332 -12,4 209 -17,8 128 -27,5 48
-2,0 517 -7,4 327 -12,6 207 -18,0 125 -28,0 45
-2,2 509 -7,6 321 -12,8 203 -13,2 123 -28,5 44
-2,4 500 -7,8 315 -13,0 199 -18,4 120 -29,0 41
-2,6 492 -8,0 309 -13,2 195 -18,6 117 -29,5 39
-2,8 484 -8,2 304 -13,4 191 -18,8 116
-3,0 476 -8,4 299 -13,6 188 -19,0 113 -30 37
-3,2 468 -8,6 293 -13,8 184 -19,2 111 -31 34
-3,4 460 -8,8 289 -14,0 181 -19,4 109 -32 30
-3,6 452 -9,0 284 -14,2 179 -19,6 107 -33 27
-3,8 445 -9,2 279 -14,4 175 -19,8 105 -34 25
-4,0 437 -9,4 273 -14,6 172 -35 22
-4,2 429 -9,6 268 -14,8 168 -20,0 103 -36 20
-4,4 423 -9,8 264 -15,0 165 -20,5 99 -37 18
-4,6 415 -15,2 163 -21,0 93 -38 16
-4,8 408 -10,0 260 -15,4 159 -21,5 89 -39 14
-5,0 401 -10,2 255 -15,6 156 -22,0 86 -40 12
-5,2 395 -10,4 251 -15,8 153 -22,5 81 -41 11

109
A falazat rétegein átáramló pára mennyiségének
meghatározásához először az egyes rétegek páradiffúziós
ellenállását kell meghatározni:
n
di
R p  R1  R 2  R 3  
i 1 i

Az összefüggésben  páradiffúziós tényező (MSZ 04-140-2:1991)

értékek az egyes alkalmazott anyagok esetén:
1  0,008  109 kg/Pa.m.s

 2  0,044  109 kg/Pa.m.s

 3  0,024  10 9 kg/Pa.m.s
Az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása az alábbi
táblázatba rendezve kerültek kiszámításra:
rétegek vastagság páradiff.tényező páradiff.ell.
. 9 . 2.
megnevezése d, m , .10-9 kg/Pa.m.s R, 10 Pa m s/kg
1 vasbeton 0,08 0,008 10,00
2 gázszilikát 0,10 0,044 2,27
3 vakolat 0,02 0,024 0,83

A falszerkezet páradiffúziós ellenállása:

R p  10,00  2,27  0,83

R p  13,1 Pa.m2.s/kg

A falon áthaladó páramennyiség a parciális nyomáskülönbség

hatására
pb  pk
m kg, a számításhoz szükséges
Rp
meghatározni
a külső és belső levegő adott hőmérsékletéhez tartozó
parciális gőznyomását. Ehhez az előző táblázatokat tudjuk
használni az alapösszefüggés segítségével:

p göz

p tel.göz

110
 p b   b  p tb
p b  0,6  2338
p b  1402,8 Pa a belső oldali parciális
gőznyomás

p k   b  p tk
p k  0,9  517
p k  465,3 Pa a külső oldali parciális
gőznyomás.
A falazat rétegein áthaladó pára mennyisége tehát
1402,8  465,3
m
13,1  109

m  71,6 109 kg/m2s.

Egy felnőtt személy által megvalósuló 70 g/h páraterhelése
mellett egy átlagos családi ház 4 tagja 4.70= 280 g/h
páraterhelést valósít meg (lélegzés, főzés, fürdés, növények,
stb). Ugyanennek az átlagos családi háznak legyen a külső
határoló falainak mennyisége 100 m2. Így a fajlagos
páraterhelés 28 g/m2h = 28.10-3.3600.10-1 = 7,78.10-6 kg/m2s. Ha
a megvizsgáljuk, hogy a páraterhelésnek mekkora részaránya
távozik a falakon keresztül, azt tapasztalhatjuk, hogy
71,6.10-9 / 7,78.10-6 = 9,21.10-3 = 0,92 %. Azaz kevesebb, mint
1% távozik az épületen belül keletkezett párából a falakon
keresztül. Más tulajdonságokkal rendelkező falszerkezetek
esetén jelentős eltérés tapasztalható, ugyanakkor a
környezeti feltételek is jelentős befolyással vannak a
páradiffúzióra, de általánosságban kijelenthető, az
épületeinkben keletkező pára 3-5%-a távozik az
épületszerkezeteken keresztül (hézagmentes kivitelezés
esetén).
Készítsük el a fenti adatok alapján a telítési- parciális- és
hőmérséklet lefutás diagramunkat:

111
A parciális gőznyomás vonala sehol nem kerül a telített
parciális gőznyomás vonala fölé (nincsen összemetsződése a
két lefutási görbének), ezért kondenzáció a falszerkezetben
nem várható.
-------------------------------------------------------------
4.15./ Nyári hőterhelés meghatározásánál az ablakokon
keresztül kialakuló hőtranszport nagyságát kell meghatározni.
Számítsuk ki a Dél-Nyugati tájolású kétszárnyú ablakon bejutó
legnagyobb hőterhelés értékét! Nem átlátszó vászonredőny
került felszerelésre a két üvegezett felület között (roló).
Ablak felülete Aü= 2,3 m2, és a külső-belső levegőhőmérséklet
közötti különbség t= 6oC.
Az MSZ EN 04-140-4:1978 ágazati szabvány meghatározása
szerint az üvegezett felületeken keresztül az épületbe jutó QÜ
hőterhelés a következő összefüggéssel határozható meg:
Qü  Aü  Nü  Ná  ISRG  Z  Uü  (t e  t i ) W
ahol Nü üvegezés naptényezője [-]
NÁ árnyékolás tényezője [-]
ISRG 3 mm vastag sík vagy normál üvegen
keresztül bejutó napsugárzás intenzitása [W/m2]
Z redukciós tényező [-]

112
 Uü üvegezés hőátbocsátási tényezője [W/m2K]
te külső léghőmérséklet [oC]
ti belső léghőmérséklet [oC]
Nü – naptényező értékei:
Normál síküveg Visszaverő(reflektáló)üvegezés
egyszeres 1,0 egyszeres(bev.kiv.) 0,6
kettős 0,9 kettős (bev.a külső
üveg belső oldalán,
0,5
belső üveg normál)
fémoxid bevonattal
Hőelnyelő(abszorbens) nemesfém bevonattal 0,4
egyszeres 0,7
kettős(kívül hő-
elnyelő, belül 0,6
normál)

NÁ - árnyékolás tényezője:

Színezés (reflexiós tényező)

Megnevezés világos középszín sötét (0,1- fekete
(>0,5) (0,3-0,5) 0,3) (<0,1)
Belső árnyékoló szerkezeti
Reluxa 0,55 0,65 0,75 0,85
Gördülő vászonredőny (roló) 0,40 0,55 0,65 0,75
Függöny 0,45 0,60 0,70 0,80
Közbenső árnyékoló szerkezetek
Reluxa 0,35 0,40 0,45 0,50
Gördülő vászonredőny (roló) 0,30 0,35 0,40 0,45
Külső árnyékoló szerkezetek
Esslingeni redőny 0,09 0,09 0,10 0,10
Reluxa 0,10 0,10 0,12 0,12
Rolplast redőny 0,10 0,10 0,10 0,11
Zsalutábla (epaletta) nyitott levelekkel
Fa 0,17 0,15 0,14 0,13
Fém 0,16 0,14 0,14 0,14
U. a. félig zárt levelekkel
Fa 0,12 0,13 0,14 0,15
Fém 0,13 0,14 0,15 0,16

113
ISRG - napsugárzás intenzitása:
Üvegezés
ISRG
tájolása
É 157
ÉK 467
K 620
DK 503
D 398
DNY 503
NY 520
ÉNY 467

Z – redukciós tényezőt tartalmazó táblázatot a következő

oldalon helyeztük el.

Az üvegezés hőátbocsátási tényezőjének értékére vegyük fel a

jelenleg érvényes energiahatékonysági rendelet (7/2006.TNM)
nyílászárókra megadott határértékeként Uü= 1,6 W/m2K-t.

Qü  2,3  0,9  0,30  503 0,34  1,6  6

Qü  2,3  0,9  0,30  503 0,34  1,6  6

Q ü  128,2 W

Vizsgáljuk meg, hogy az említett 7/2006.(V.24.)TNM rendelet

adatainak felhasználásával milyen eredményt kapunk!
A rendelet Qsdnyár nyári sugárzási hőterhelés néven határozza
meg a keresett értéket.
Qsdnyár   A ü  Inyár  g nyár
ahol gnyár – üvegezett szerkezet sugárzásátbocsátó
képessége gyártó által megadott adat, gáztöltéssel
rendelkező reflexiós üvegezés esetén értéke 0,65

114
 2
A Z redukciós tényező értékei közepes és nagytömegű épületekre (G>350 kg/m )

Külső árnyékolással, vagy árnyékolás nélkül

Óra 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

É 0,26 0,36 0,39 0,46 0,51 0,56 0,60 0,62 0,63 0, 61 0,58 0,52 0,46 0,46 0,39 0,27 0,23 0,20
ÉK 0,18 0,39 0,49 0,49 0,42 0,31 0,28 0,28 0,27 0,27 0,26 0,23 0,21 0,19 0,16 0,13 0,12 0,11
K 0,17 0,34 0,47 0,52 0,53 0,47 0,39 0,32 0,28 0,25 0,23 0,21 0,19 0,16 0,15 0,13 0,12 0,12
DK 0,16 0,27 0,40 0,48 0,54 0,56 0,53 0,47 0,38 0,33 0,29 0,26 0,23 0,20 0,17 0,15 0,14 0,13
D 0,11 0,13 0,14 0,22 0,34 0,46 0,51 0,56 0,56 0,53 0,44 0,35 0,29 0,23 0,20 0,16 0,15 0,14
DNY 0,13 0,14 0,15 0,16 0,17 0,19 0,26 0,38 0,47 0,54 0,56 0,54 0,49 0,39 0,30 0,24 0,20 0,18
NY 0,12 0,13 0,15 0,16 0,17 0,17 0,18 0,19 0,31 0,43 0,52 0,56 0,53 0,44 0,31 0,21 0,18 0,16
ÉNY 0,13 0,15 0,16 0,19 0,20 0,22 0,23 0,23 0,22 0,22 0,35 0,48 0,54 0,48 0,32 0,19 0,15 0,14
Belső árnyékolással

É 0,35 0,53 0,47 0,57 0,67 0,73 0,78 0,80 0,80 0,76 0,70 0,61 0,51 0,58 0,42 0,14 0,12 0,11
ÉK 0,24 0,58 0,73 0,65 0,47 0,30 0,29 0,29 0,29 0,28 0,26 0,26 0,19 0,15 0,11 0,07 0,07 0,06
K 0,21 0,48 0,71 0,75 0,71 0,58 0,41 0,27 0,25 0,23 0,21 0,19 0,16 0,12 0,10 0,07 0,07 0,06
DK 0,15 0,32 0,54 0,68 0,75 0,75 0,68 0,53 0,35 0,28 0,24 0,22 0,18 0,15 0,12 0,08 0,08 0,07
D 0,09 0,12 0,15 0,24 0,42 0,63 0,71 0,77 0,73 0,67 0,48 0,32 0,22 0,17 0,13 0,09 0,08 0,08
DNY 0,10 0,12 0,14 0,16 0,18 0,20 0,29 0,48 0,65 0,74 0,77 0,71 0,59 0,39 0,23 0,13 0,11 0,09
NY 0,09 0,11 0,14 0,16 0,17 0,19 0,20 0,21 0,37 0,56 0,70 0,77 0,74 0,53 0,28 0,11 0,10 0,08
ÉNY 0,09 0,13 0,17 0,20 0,23 0,25 0,26 0,26 0,26 0,26 0,44 0,65 0,76 0,63 0,32 0,10 0,08 0,08

115
A napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok

Tájolás
A számítás célja
É D K-NY
Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajlagos
100 400 200
hőveszteségtényező számításához QTOT [kWh/m2a]
Átlagintenzitás egyensúlyi hőmérsékletkülönbség
27 96 50
számításához Ib [W/m2]
Átlagintenzitás nyári túlmelegedés kockázatának
85 150 150
számításához Inyár [W/m2]

Qsdnyár  2,3  85  0,65

Q sdnyár  127 ,1 W

Az 1991-ben kiadott MSZ EN 04-140 energetikai szabvány

alapján készített számítás és a jelenleg hatályos energetikai
rendelettel készített számítás között tehát a fenti számítás
szerint nincsen érdemi különbség. Ezeket azért említettük
meg, mert a szabvány alkalmazása nem kötelező.
-------------------------------------------------------------

116
 5. SZELLŐZTETÉS

A szellőztetéssel kapcsolatos számításoknál az első lépés a

szellőztetés mértékének a meghatározása. Ezután a
levegőmennyiség ismeretében az épület adottságait szem előtt
tartva a gazdasági szempontokat figyelembe véve a szellőztető
rendszer kiválasztásával folytatjuk a feladatmegoldást, ezt
követi a szellőzőrendszer megtervezése. Egy
szellőztetőrendszer megtervezése nagy feladat, ezért csak a
tervezéshez szükséges legfontosabb paraméterek
meghatározására mutatunk be számpéldákat.

5.1./ Határozzuk meg a szükséges szellőző levegőmennyiséget

CO2 feltétel kielégítésére, ha az istállóban n= 100 db mA= 500
kg-os szarvasmarhát telepítenek.
Az istállóban megengedett CO2 koncentráció:
c b  0,3 tf %  3 dm 3 / m 3

A szarvasmarhák CO2 termelése:

cA  150 dm3 / h

Ezeknek az adatoknak az ismeretében a szükséges

levegőmennyiség:

n  cA
VCO2 
cb  ck

ahol cK – a szellőző levegő CO2 tartalma c K  0,3 dm3 / m3

100  150
VCO2 
3  0,3

VCO2  5.555,6 m3 / h
-------------------------------------------------------------

117
5.2./ Határozzuk meg egy istálló szükséges légcseréjének
mértékét páratartalom-feltételre az előző példa
folytatásaként !

A külső légállapot jelzői:

tK= 0 OC φ= 80 %

A belső légállapot jelzői:

tb= 25 OC φ= 60 %

A szarvasmarhák fajlagos páratermelése:

X’A= 530 g/h

Az istállóban óránként keletkező pára mennyisége:

(páraterhelés)
XA= n.X’A
XA= 100.530
XA= 53.103 g/h = 53 kg/h

A szükséges szellőzőlevegő mennyisége:

XA
L 
xb  xk
A Mollier-féle h-x diagramból kikeresve és behelyettesítve a
külső és belső légállapotokhoz tartozó abszolút
nedvességtartalmat:
xb=12 g/kgxk= 3 g/kg

50  10 3
L 
12  3
L  5.888,9 kg / h
A levegő fajsúlya ρ= 1,12 kg/m3, így a térfogatáram:

 L
V


118
   5.888,9
V
1,12
  5.258 m3 / h
V
-------------------------------------------------------------
5.3./ Határozzuk meg a szükséges levegő mennyiségét a fejlődő
hő alapján az első példa folytatásaként!

A külső légállapot jelzői:

tK= 5 OC φ= 90 %

A belső légállapot jelzői:

tb= 20 OC φ= 60 %

A szarvasmarha fajlagos hőleadása:

Q’A= 850 W/db

Az istálló hőterhelése:
QA= n.Q’A

QA= 100.850

QA= 85.103 W = 85 kW

A belső és külső levegő entalpiája a h-x diagramból:

ib= 44 kJ/kg

ik= 16 kJ/kg

A szükséges levegőmennyiség:

QA
L 
ib  ik
85
L 
44  16

L  3,036 kg / s = 10.928,6 kg/h

A levegő fajsúlya ρ= 1,12 kg/m3, így a térfogatáram:

119
 
 L
V


  10.928,6
V
1,12
  9.758 m3 / h
V
-------------------------------------------------------------
5.4./ Számítsuk ki különböző koncentrációegységben annak a
levegőnek a széndioxidtartalmát, mely 1 m3-ében 32 o
C
hőmérsékleten és 98 kPa nyomáson 20 mg széndioxid van!
A koncentrációegységek megengedett értékeit általában fizikai
normál állapotban szokták megadni (T= 273 K p= 101 kPa),
ezért a példánk adatait is számítsuk át!

p1  V1 p  V
A  összefüggésből átrendezve
T1 T

T  p1
V  V1
T1  p
behelyettesítve:
273  98
V  1
305  101

V  0,869 m3
Ennek alapján a tömegtérfogatra vonatkoztatott koncentráció
20
KV 
0,869

K V  23,04 mg / m 3  0,023 g / m 3  23 10 6 kg / m 3

A tömeg-, illetve a térfogat %-ra való átszámoláshoz a
szénmonoxid sűrűsége is szükséges.
M CO2
CO 2 
MV
ahol
M CO 2  44 kg

120
 M V  22,41 m 3 / kmol
így
44
CO 2  1,96 kg / m 3
22,41

A levegő széndioxid-koncentrációja térfogatszázalékban:

KV
Kt 
CO 2

23 10 6
Kt 
1,96

K t  11,74 106 m3 / m3  11,74 ppm

Kt 11,74
K t%  100  100  0,001174 tf %
V 1 10 6

A széndioxid-koncentráció tömegszázalékban:

KV
Km 
evegő

23 10 6
Km 
1,296

K m  17,79  10 6  0,01779 g / kg

K m%  1,779 103 tömeg%

-------------------------------------------------------------
5.5./ Határozzuk meg egy szellőző kürtő légszállítását, ha a
hatásos magasság H=8 m, keresztmetszete A= 400.400 mm2,
o
a külső levegő hőmérséklete tk= -10 C, a belső levegő
o
hőmérséklete tb= 20 C! A szellőzőkürtő ellenállástényezője

  5
A levegő áramlását biztosító nyomáskülönbség:
p  H    g  H  g  ( k   b )

121
A sűrűségkülönbség
(t b  t k )
( k   b )   k 
Tb
Így a sűrűségkülönbség
(t b  t k )
p  H  g   k 
Tb
A levegő sűrűsége tk= -10 oC-on
1
 k  o 
1   t
1
 k  1,293 
1
1 10
273
k  1,247 kg/m3
azaz a hatásos nyomás
20  (10)
p  8  9,81 1,247 
273  20
p  10,02 Pa

Ekkora nyomáskülönbség hatására a   5 ellenállástényezőjű

csatornában az áramlás sebessége:
v2
p     
2
ahol

2  p
v


2  10,02
v
1,247  5
v  1,79 m/s
A kürtő légszállítása:
  vA
V
  1,79  400  400  10 6
V
  0,2864 m3/s
V
-------------------------------------------------------------

122
5.6./ Számítsuk ki a kifúvónyílástól t= 10 m távolságban a
szabadsugár tengelysebességét, ha a kifúvott levegő
mennyisége
  1730 m 3 / h és a kifúvónyílás mérete 40x40 cm!
V
A szabadsugár tengelysebességének meghatározásához először
számítsuk ki az egyenértékű átmérőt, amely négyszög-
keresztmetszetű csatorna esetén:
2a  b 2a2
de    a  0,4 m 2
ab 2a
A levegő áramlási sebessége a kifúvó nyílásban:
V V
v 
A a2
1730 1
v   3 m/s
0,4 2 3600
A szabadsugár tengelysebessége: (10 m távolságban)
6  v  de
vt 
t
6  3  0,4
vt 
10
v t  0,72 m / s
-------------------------------------------------------------
5.6./ Határozzuk meg a befúvónyílás keresztmetszetét úgy,
hogy egy 25 m hosszú istállóban a befúvónyílással szemközti
falnál a levegő áramlási sebessége 0,3 m/s legyen! Az istálló
szellőztetési levegőszükséglete   2000 m 3 / h ,
V a befúvónyílás
négyzet keresztmetszetű.
Ha a szabadsugár tengelysebessége a befúvónyílással szemközti
falnál vt= 0,3 m/s, akkor a befúvónyílás keresztmetszetében a
levegő sebessége:
6  v  de
vt  összefüggésből
t
vt  t
v 
6  de

123
Ha a befúvónyílás ’a’ oldalú négyzet keresztmetszetű, akkor a
befúvónyíláson beáramló levegő mennyisége:

  v  a 2  vt  t  a 2
V
6  de
Négyzet keresztmetszet esetén de= ’a’ (amit az előző
feladatban igazoltunk, így folytatva a behelyettesítést:

  v  a 2  vt  t  a 2  1  v  t  a
V
6a
t
6
Mivel a szellőzőlevegő térfogatárama ismert, ezért az
összefüggésből az egyetlen ismeretlen könnyedén kifejezhető:
6V 
a
vt  t
6  2000 1
a 
0,3  25 3600
a  0,444 m
-------------------------------------------------------------
5.8./ Határozzuk meg egy légfűtőberendezés ventilátorának
o
jellemzőit, ha a helyiség tb= 20 C hőmérsékletű levegőjének
o
biztosításához Q= 100 kW fűtési hőszükségletet tf= 40 C
hőmérsékletre felmelegített levegővel kívánjuk biztosítani!
A légcsatorna hossza   200 m , keresztmetszete 800x800 mm,

ellenállástényezője    10 .
A szükséges levegőmennyiség az kalorikus alapösszefüggésből
kifejezve:
    t
Q  cp  V
ahol V – levegő térfogata
cp – levegőfajhője 1 kJ/kgK
    t
Q  cp  V 20

   Q 100
V   4,15 kg / s
c p  t 1,205  (40  20)
20

124
A levegő áramlási sebességét a térfogatáramból határozhatjuk
meg az átáramlási keresztmetszet ismeretében, ezért a fenti
o
tömegáramot át kell számítani. A levegő sűrűsége 40 C
hőmérsékleten:
1
 40  0 
1   t
1
40  1,293 
1
1  40
273
40  1,128 kg / m3
Így a térfogatáram:

  V  20
V
40

  4,15
V
1,128
  3,68 m3 / s
V
A levegő áramlási sebessége a légcsatornában:

V
v
A
3,68
v
0,82
v  5,75 m / s
A diagram alapján a szállított levegőmennyiség szerint a
fajlagos súrlódási nyomásesés
s’=0,7 Pa/m

A fajlagos súrlódási nyomásesés ismeretében az alaki

ellenállás értéke:
1 2
Z  v   
2
1
Z  33,06  1,128  10
2
Z  186,4 Pa

125
A ventilátor által biztosítandó nyomásnövekedést a cső
súrlódási és alaki ellenállások összege adja:
pst    s' Z

pst  200  0,7  186,4

pst  326,4 Pa
-------------------------------------------------------------
5.9./ Határozzuk meg a szellőztetés mértékét abban az
állattartó épületben, amelyben a gravitációs szellőztetéshez
a be- és kiömlőnyílások keresztmetszete A= 2 m2, a belső
o
levegő hőmérséklete tb= 18 C, a külső levegő hőmérséklete
o
tk= 0 C, és a be ill. kiömlőnyílások közötti szintkülönbség
H= 5 m!

A gravitációs szellőztetés levegőszállítása:

126
   A  2  (t b  t k )  g  H
V
3  Tb

  2  2  (18  0)  9,81  5
V
3  (273  18)
  2,84
V m3/s
Vizsgáljuk meg, mennyire kell csökkenteni a be- és kiáramlási
o
keresztmetszeteket, hogy t’k= -15 C külső levegőhőmérséklet
esetén se legyen nagyobb a légcsere! A szükséges áramlási
keresztmetszet az új feltételekhez:

 3  Tb
AV
2  (t b  t k )  g  H

3  (273  18)
A  2,84 
2  (18  15)  9,81  5

A  1,475 m2
-------------------------------------------------------------
5.10./ Számítsuk ki az elszívandó levegő mennyiségét felső
páraelszívó ernyőnél! Az elszívóernyő felülete 1,8.1,0 m a
párolgó felület 2 m2 a kád és az elszívóernyő alsó pereme
közötti függőleges távolság x= 1,3 m.
K
vo  2  v x  x 
A
Az elragadási sebesség nagysága vx= 0,2 m/s
2  (1,8  1,0)
vo  2  0,2 1,3 
1,8
vo  1,62 m/s
Az elszívandó levegő mennyisége:
V  A e  vo
ahol Ae az elszívóernyő keresztmetszete
az elszívás síkjában Ae= 1,8 m2
V  1,8  1,62
V  2,92 m3/s
-------------------------------------------------------------

127
 6. FŰTÉS

A hőveszteség számítására táblázatos formában rendelkezésre

álló módszere egyszerűen és gyorsan használható.
A hőveszteség az alapösszefüggés alapján számítható: Q=U*A*∆t

A lehűlő felület Hőm.

Hőátbocsátási Hővesz-
nagy- levo- számí- különb-
Megnevezés tényező teség
vastagság db méret ság nandó tandó ség
2
U Q
m t
2 2 2 o 2
épületszerkezet cm m*m m m m C W/m K W

A szerkezeti vastagság és a befoglaló méret megadása a

beazonosítást szolgálja. Levonandó felület például a
homlokzati falak esetében a nyílászárók, mivel eltérő
hőátbocsátási tényezőjük miatt külön tételben kell
feltüntetni a táblázatban.
Hőmérséklet különbség hatására indukálódik a hőáram, ezért
ennek pontos meghatározása elengedhetetlen (t). Tervezési
érték emberi huzamosabb tartózkodású terek esetén belső
o
léghőmérsékletre +20 C, míg épületeken kívül az MSZ EN 04-
140-3:1987 szabványban rögzített regionális határokon belül -
o
15, -13 illetve -11 C. Így fontos az építmény helyének
ismerete. Hőátbocsátási tényező számítására a 4.fejezetben
tértünk ki részletesen. Hőveszteség elnevezés alatt azt a
teljesítményt értjük, amely biztosítja a tervezési értékeknek
megfelelő külső-belső hőmérséklet hatására kialakuló hőáram
nagyságát, teljesítményét. Ez a számadat alkalmas a hőleadók
teljesítményének meghatározására is, segítségével a
leghidegebb napokon is biztosítható a helyiségben tartózkodók
részére a termikus komfort, a tervezési hőmérséklet mellett.

128
6.1./ Számoljuk ki egy istálló alaphőveszteségét! Az épület
padozata salakbeton 15 cm vastagságban, körítő falai mindkét
oldalon vakolt kisméretű tömör tégla 38 cm vastagságban,
belmagasság 4m, a lapostető előregyártott üreges vb.födémelem
4cm felbetonnal készült, vízszigetelése kátránypapír, rajta
o
gyöngykavics terítés. Méretezési hőmérsékletek tb= 18 C tk= -
15 oC.
Az épület hasznos alapterülete 18x60 m. Két végén egy-egy fa
szerkezetű tömör ajtó 4,0x2,8 m, hosszabbik oldalain 12-12 db
0,6x0,6 m nyíló szárnyszerkezetű fa-ablak egyrétegű
üvegezéssel.
Az egyes határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőit külön-
külön szükséges meghatározni.
A már említett 4. fejezet 8.példájában foglaltak szerint a
falazat rétegtervi hőátbocsátási tényezője
1
U ahol ∝e=24 W/m2K és ∝i=8 W/m2K
1 n
 1
 i 
 e i 1  i  i

1
U a vakolatvastagság 10-
1 0,01 0,36 0,01 1
   
24 0,8 0,76 0,8 8
10 mm
U  1,503 W/m2K
MSZ 04-140-2:1991 szabvány M.1.2.táblázatban foglaltak
szerint a vakolat hővezetési tényezője 0,8 W/m2K a tégla 0,76
W/m2K.
A padozat esetében a külső oldali hőátadási ellenállás értéke
0, a belső oldali hőátadási tényező értéke ∝i=6 W/m2K, MSZ EN
ISO 6946.
1
U
0,15 1
0 
0,067 6
U  0,416 W/m2K

129
Egyéb adatok hiányában a fa ajtókra Uw= 7,5 W/m2K míg az
ablakokra Uw= 7,0 W/m2K átlagos hőátbocsátási tényező értéket
vesszük fel.
A vonalmenti hőveszteségek által megvalósított hőáramokat és
a nyereségáramokat nem vesszük figyelembe. Ezekre a további
példáinkban térünk ki.
Excel táblázat segítségével nagymértékben leegyszerűsíthető
és meggyorsítható a számítás:
A lehülő felület Hőátbo-
Hőm. Hővesz-
Megnevezés levo- számí- csátási
vastagság db méret nagyság Különbség teség Q
nandó tandó tényező
2 2 2 o 2
ép.szerkezet cm m*m m m m C W/m K W
Ajtó 4 4,0*2,8 44,8 0 44,8 33 7,500 11 088
Külső fal 1. 38 2 18,0*4,0 144,0 44,8 99,2 33 1,503 4 920
Ablakok 24 0,6*0,6 8,64 0 8,6 33 7,000 1 996
Külső fal 2. 38 2 60,0*4,0 480,0 8,64 471,4 33 1,503 23 378
Padozat 15 1 60,0*18,0 1080,0 0 1080,0 18 1,503 29 218
Zárófödém 20 1 60,0*18,0 1080,0 0 1080,0 33 1,503 53 566
Alaphőveszteség összesen [W] : 124 166

Az istálló alaphővesztesége a fenti táblázatban foglaltak

szerint
QÖ  124,17 kW
-------------------------------------------------------------
6.2./ Határozzuk meg az előző feladatban ismertetett istálló
épület fűtési hőszükségletét, ha az istállóban n= 2000 db m=
3 kg tömegű baromfit telepítenek.
A fűtési hőszükséglet meghatározásához a hőegyensúly
egyenletéből kell kiindulni:
Q F  QÖ  QSZ  QT
A szellőzés energiavesztesége:
    (i  i )
QSZ  V 18 b k

A levegőmennyiséget két feltételre szükséges vizsgálni.

Páratartalom és széndioxid feltételre számított
levegőmennyiség közül a nagyobbik értéket kell figyelembe
venni.

130
A szellőző levegő mennyisége széndioxid terhelésre, ha a
széndioxid forrás (csibe) C’A= 3,5 g/h:
n  C 'A
VCO 2 
cb  ck

2000  3,5
VCO 2 
3  0,3
VCO 2  2593 m3/h

VCO2  18  m
  2593 1,18  3060 kg/h
A szellőzőlevegő páratartalom feltételre, ha az istállóban a
megengedett relatív páratartalom φ=70%:

131
A Mollier-féle h-x diagramból az abszolút nedvességtartalom
meghatározható, xb= 9,5 g/kg, xk= 1 g/kg. A páratermelés
forrása (csibe) X’A= 4 g/h.

   m n  X 'A
V  
xb  xk
2000  4
 
m
9,5  1
  941,2
m kg/h
A két tömegáramot összevetve, a széndioxid feltételre
meghatározott tömegáram a nagyobb érték, ezért a további
számításoknál ezt alkalmazzuk:

A belső levegő entalpiája ib=40 kJ/kg, a külső levegő ik=-13

kJ/kg.
A szellőző levegővel megvalósuló hőveszteség:
QSZ= m.(ib- ik) = 3060.(40—13)

132
 QSZ= 162180 kJ/h
QSZ= 45,05 kW
Az állatok által termelt hő:
QT=n.Q’A
QT=2000.11,5
QT=23000 W
Az istálló fűtési hőszükséglete:
QF=124,17+45,05-23
QF=146,22 kW
-------------------------------------------------------------
6.3./ Határozzuk meg a következő ábrán bemutatott földszintes
lakóépület hőveszteségét! Az ajtók és ablakok fa szerkezetű
nyílászárók, kettős üvegezéssel, a falazat kétoldalon vakolt
téglaszerkezet. A bevezetőben ismertetett táblázattal a
helyiségenkénti hőveszteség, ezek összegeként pedig a
csúcshőveszteség határozható meg, amelyek segítséget
nyújtanak a hőleadók és a hőtermelő kiválasztásához.

133
Példánkban a hazai épületenergetikai szabályozásban
rögzítettek szerint fogunk eljárni. A 7/2006.(V.24.)TNM
rendelet és az módosító 40/2012.(VIII.13.) BM rendelet pontos
számítási módszertant biztosít a feladat elvégzéséhez. A
rendeletek ismertetésétől eltekintünk, a vonatkozó
számításokat végezzük el:
Fajlagos hőveszteség tényező:
A számított értékben a veszteség és nyereségáramok algebrai
összegének fajlagos értéke jelenik meg. Alkalmas az épületek
összehasonlítására, valamint előzetes értékelésére a
rendeletben közreadott grafikonos értékeléssel. Alapvetően az
épületek átlagos energetikai jellemzője, a veszteségek
vizsgálatára alkalmas.
1 Q  Qsid 
q   A  U       sd  W/m3K
V 72 
ahol A.U és l. a veszteségáramokat,
Qsd és Qsid a nyereségáramokat határozzák meg
72 a fűtési hőfokhíd 1000-ed része, khK
dimenzióval.
A számítások elvégzéséhez szükséges az építmény jellemző
adatainak rendszerezése. Ezt táblázatos formában egyszerűen
elvégezhetjük.
Az épület az MSZ 04-140-3:1987 szerint az 1. régióban
található.
A belső léghőmérséklet tervezési értéke 20 oC.
A falazat B30, hővezető képessége = 0,57 W/mK, a számított
rétegtervi hőátbocsátási tényező értéke: U= 1,40 W/m2K.
A zárófödém vasbeton, 30 cm vastagságban, alulról 1 cm
vakolattal.
A vasbeton hővezetési tényezője = 1,70 W/mK, a hőátbocsátási
tényezője U= 2,20 W/m2K. A cementvakolat hővezetési tényezője
= 0,87 W/mK. A hivatkozott rendeletben foglaltak szerint a
talaj felé kialakuló többdimenziós hőáramok nagysága

134
meghatározható vonalmenti hőveszteség számítással. Először a
pince irányába kialakuló veszteséget kell meghatározni. A
o
pince léghőmérsékletet vegyük fel átlagos 15 C-ra. A
40/2012.(VIII.13.) BM rendelet 2.melléklet Számítási módszer
II. fejezet 4. bekezdés szerint módosítani szükséges a
pincefödém U-értékét
ti  tx 20  15 5
   0,143
t i  t e 20  15 35
A padló rétegrendje: 0,5 cm vakolat, 18 cm vasbeton, 5 cm
salakfeltöltés, 5 cm aljzatbeton, 0,7 cm ragasztó, 0,8 cm
kerámiaburkolat. A hővezetési tényezők rendre 0,86 1,7 0,45
1,5 0,9 1,3 W/mK. A hőátadási tényező i= 10 W/m2K, e= 6
W/m2K.
0,143
U  0,284
1 0,005 0,18 0,05 0,05 0,007 0,008 1
      
6 0,86 1,7 0,45 1,5 0,9 1,3 10
W/m2K

A lehülő felület Hőátbo-

Hőm. Hő-áram
Megnevezés levo- számí- csátási
vastagság db méret nagyság Különbség A*U
nandó tandó tényező
ép.szerkezet cm m*m m2 m2 m2 o
C W/m2K W/K
Nyílászárók 2 2,45*1,39 3,41 0 6,81 35 2,8 19,07
1 0,70*1,40 9,80 0 9,80 35 2,8 27,44
1 1,10*2,10 2,39 0 2,39 35 2,8 6,70
1 0,70*1,40 0,98 0 0,98 35 2,8 2,74
1 2,45*1,39 3,41 0 3,41 35 2,8 9,54
É-K fal 30 1 10,00*3,60 54,60 6,81 47,79 35 1,69 80,87
D-K 30 1 10,00*3,61 54,60 9,80 44,80 35 1,40 62,57
D-NY 30 1 10,00*3,62 54,60 2,39 52,21 35 1,40 72,92
É-NY 30 1 10,00*3,63 54,60 0,98 53,62 35 1,40 74,89
Zárófödém 30 1 10,00*10,01 100,00 3,06 96,94 34 2,20 213,23
Pincefödém 30 1 10,00*10,00 100,00 3,06 96,94 5 0,28 27,53
Egydimenziós hőáramok összesen: [W/K] 597,50

A pincefalakon keresztül kialakuló többdimenziós hőáramok

számításához a vonalmenti hőátbocsátási tényező meghatározása
szükséges. A már hivatkozott BM rendelet 2.sz.melléklet
III.2.táblázatában foglaltak szerint a talajjal érintkező

135
falszakasz magasságának és a pincefal U-értékének ismeretében
a vonalmenti hőátbocsátási tényező értéke = 1,45 W/mK, ha a
falazat vakolt B30 tégla, a pincefal talajjal érintkező
szakaszának magassága 1,55…2,00 m közötti.
Így a többdimenziós hőáram a fajlagos hőveszteség számításhoz

 =(4.10+10).1,45=72,5 W/K

A nyereségáramoktól az egyszerűsített számítási mód esetén el

lehet tekinteni, a rendelet alkotója ebben az esetben úgy
fogalmaz: „… körben Észak, azaz egyetlen nyílászárón sem süt
be a Nap…”.
Behelyettesítve a fenti számítások eredményeit, a következő
számítást kell elvégezni:

q
1
595,5  72,5  0
96,94  3,00
q  2,297 W/m3K
A 7/2006.(V.24.) TNM rendelet 1.melléklet II.fejezet
követelményértékekre történő meghatározása szerint qm > 0,58
W/m3K.
A számított értékünk messze meghaladja az elvárásokat, tehát
megállapítható, a vizsgált épület energiahatékony felújítása
szükséges.
Jelen feladatunkban a hőveszteség meghatározása szükséges. Ha
elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a fűtési hőenergia igény
és a hőveszteség között a kapcsolatot az éves fűtési hőfokhíd
teremti meg, és az egyszerűsített számítási módszer szerint
H= 72 khK az értéke, akkor az éves fűtési energiaigény
kiszámítása után a hőveszteség az alábbiak szerint
elfogadható:
Éves fűtési hőigény:
Q F  H  V  (q + 0,35  n)   - Z F  A N  q b
ahol 0,35 a levegő fajhőjének és a konstansok
szorzata
n= 0,5 h-1 légcsereszám

136
 ZF= 4,4 kh a fűtési idény hosszának 1000-ed
része
AN nettó hasznos alapterület
qb épületen belül felszabaduló hő, hőnyereség
σ az épülethasználattól függő tényező
Q F  72  96,94  3,00  (2,297 + 0,35  0,5)  0,9 - 4,4  96,94  5
Q F  49.628 kWh/év
Ez az éves energiamennyiség a legnagyobb hidegben ∆t=20--
o
15=35 C is biztosítja az épületben tartózkodók részére a
termikus komfortot. A fűtési hőfokhíd és a veszteségáramok
szorzata adja a fenti értéket, ezért a hőveszteség az
alábbiak szerint határozható meg:
QF
Q  (t b  t k )
72
49628
Q  (20  15)
72
Q  24,8 kW
-------------------------------------------------------------
6.4./ Számítsuk ki az előző feladatban ismertetett lakóépület
évi tüzelőanyag szükségletét tüzifa esetén! A tüzifa fajta
gyertyán, fűtőértéke H= 15,12 MJ/kg. Kazán hatásfokra vegyünk
fel = 70 %-ot.
A tüzifa elégetésekor az épület hőenergiaigényén túl a
tüzelési veszteségeket is biztosítani szükséges. A tüzifa
mennyisége:
QF
m
 H

49628 103
m  3600
0,7 15,12 10 6
m  16880 kg/év
A tüzifa egységára 22Ft/kg, így az éves fűtési költség
371.366 Ft.
720 kg/m3 sűrűséggel számolva 23,44 m3/év.

137
A rendelkezésre álló összefüggéssel számolva:
m  Q  G évi
Ke 
(t b  t k )  H o  
ahol m – fűtési üzemviszonyoktól függő tényező
Q – hőveszteség kW
Gévi fűtési hőfokhíd, napK
Ha -alkalmazott tüzelőanyag alsó
fűtőértékek J/kg
 tüzelés átlagos hatásfoka %
86,4  24,8  3000
Ke 
(20  15) 15,12  0,7

K e  17353 kg/év
A két számítás azonos eredményeket mutat. Az eltérés
kevesebb, mint 3%.
-------------------------------------------------------------
6.5./ Mekkora a bordáscső által leadható hőmennyiség
folyóméterenként (l), ha a cső mérete 2”, a borda mérete b= 30
mm, a bordák osztása 10 mm, a hőhordozó közeg (víz)
hőmérséklete ta= 60 C és a levegő átlaghőmérséklete tb= 20 oC.
o

A bordáscső hőleadó felülete:

a 2” cső palástja (falvastagság 4,75 mm)
A1    d    1 (2"25,4  9,5) 10 3    0,189 m2/fm
a borda felülete

a
 
A2  2  d  b   b  2  (2"25,4  9,5  30) 103    0,03 
1
0,01


1,702 m2
A bordáscső folyóméterenkénti felülete:
Acs= A1 + A2 = 0,189 + 1,702 =1,891 m2
A szabad áramlásnak kitett bordás fűtőcsövek fajlagos
hőleadását a módosított Bradtke formulával lehet meghatározni
a hőleadó közeg és a környezet hőmérsékleti különbségének
figyelembevételével

138
 q CS  15,06  A CS  a 0, 48  t a  t b 
0 , 68 0 , 25
W/m
ahol qcs a bordás cső folyóméterenkénti hőleadása
W/m
ACS a bordás cső folyóméterenkénti fűtőfelülete
m2/m
a a bordák közötti távolság m
o
ta a fűtővíz hőmérséklete C
o
tb a belső léghőmérséklete a helyiségnek C
A leadható hőmennyiség tehát

q CS  15,06  A CS  a 0, 48  t a  t b 
0 , 68 0 , 25
W/m

q CS  15,06 1,542  9,12  2,515 W/m

q CS  532,65 W/m
-------------------------------------------------------------
6.6./ Egy 3m*1m*1,2m befoglaló méretű, üveglapokkal határolt
izzasztószekrényt helyeztünk el egy üvegházba, ahol a
hőmérséklet ti= 15 oC.
Az izzasztószekrényben villamos pótfűtés segítségével tf= 35
o
C-t kívánunk, mint maximális értéket biztosítani. Határozzuk
meg a beépítendő fűtővezeték adatait.
Az izzasztószekrény hőleadó felülete: (csak 5 hőleadó felülete
van !)
A  2  3 1,2  1  3 1  2 1,2 1,2  7,2  6,0  2,4  12,6 m2
A szükséges hőmennyiség, ha a hőátadási tényező értéke ∝= 7
W/m2K
Q    A  ( t f  t b )  7 12,6  (35  15)  1764 W

Megfelelően szigetelt kivtel esetén U= 220 V és ρ20= 1,35

Ωmm2/m fajlagos ellenállású Kanthal DSD típusú fűtőhuzal
alkalmazása esetén, melynek hőfoktényezője α= 1,002 az üzemi
tü= 100 oC-on az ellenállása:
100   20    1,35 1,002  1,3527 Ωmm2/m
amely érték felhasználásával a szükséges fűtővezeték átmérő:

139
 Q 
2 2
1 1  1764  1,3527
d'      100       5,85 mm
2,91  U  q 2,91  220  0,3
ahol a fajlagos energiaáramot q  0,3 W/cm2 vesszük
fel.
Kanthal katalógusból a számított mérethez legközelebb álló
gyártási méret ∅ 5,9 mm. Ezzel a szükséges huzalhossz:

U2  d2 2202  5,92
   176,5 ~ 177 m
4  100  Q 4 1,3527 1764
-------------------------------------------------------------
6.7./ Válasszunk hőleadót abba a helyiségbe, amelynek fűtési
o
hőszükséglete Q= 1,6 kW és tb= 24 C hőmérsékletet kell
biztosítani! A hőleadó egy melegvízfűtésű rendszer része,
o
melyben a fűtővíz előremenő hőmérséklete te= 75 C, a
hőfokesés ∆tf= 15 oC.
PURMO radiátor típus esetén az EN 442 szabvány szerinti
o
75/65/20 C hőfoklépcső mellett meghatározott névleges
teljesítmény értéket kell megadnunk a típusjelöléssel
egyidőben. Mint látható, az üzemeltetés paraméterek
jelentősen eltérnek a névleges vizsgálati értékektől. Ezért a
hivatkozott szabványban foglaltak szerint a hőszükséglet
biztosítsa érdekében a számított érték korrekciója szükséges.
Csak ezek után tudjuk kiválasztani a gyártó terméklistájából
a megfelelő radiátort. A kérdést úgy is megfogalmazhatjuk,
hogy mennyivel kell nagyobbnak lennie a kiválasztásra kerülő
radiátor névleges teljesítményének ahhoz, hogy az eltérő
üzemeltetési paraméterek mellett is biztonsággal le tudja
adni a kívánt hőteljesítményt (jelen esetben 1,6 kW)?
A radiátor hőteljesítményét az EN 442 szerint az alábbiak
szerint tudjuk meghatározni:
a logaritmikus hőmérséklet különbséggel az üzemeltetési
paramétereket vesszük figyelembe:

140
 te  tv 15 15
t     43,07 o
C
 te  tb   75  24  ln 1,4167
ln  ln 
 tv  tb   60  24 

a radiátor hőteljesítményére az alábbi összefüggést

határozták meg a 75/65/20 viszonyítási hőmérséklet melletti
logaritmikus hőmérsékletkülönbséggel, amelynek értéke tn=
49,833 K
n
 t 
Q  Qn    ebből kifejezve Qn értékét:
 t n 
1, 3
 t 
n
 49,833 
Q n  Q   n   1,6     1,934 kW
 t   43,07 
Ezek után a katalógusban megkeressük a legközelebbi névleges
teljesítményű radiátort. A Purmo CVM 22 típusok közül az 500
mm magasságú és 1400 mm szélességű radiátor teljesítménye
2,058 kW. A hozzá tartozó n-kitevő értéke 1,3270. Ellenőrző
számítást végzünk a választott típus paramétereivel, mekkora
teljesítmény leadására képes:
1, 3270
 43,07 
Q  2,058     1,696 > 1,6 kW tehát az ellenőrző
 49,833 
számítás szerint is a választott radiátor képes lesz a
hőszükséglet ellátására.
Végezzük el a kiválasztást egy STAR típusú acéllemez
lapradiátor esetén is.
A gyártó 90/70/20 névleges üzemeltetési paraméterek mellett
megadja az eltérő értékekhez tartozó ’f’ korrekciós értékeket
táblázatos formában. A táblázatból kikeresve a korrekciós
faktor értékét f= 1,52 értéket kapunk.
A tényleges hőleadás összefüggése a gyártó szerint:
Qn
Q amiből Qn kifejezve Qn=Q.f=1,6*1,52=2,432 kW
f
A katalógusból a 21 (EKE) típusok közül a 600 mm magasságú,
1300 mm hosszúságú modell lesz a megfelelő, amelynek névleges
teljesítménye 2,435 kW.

141
-------------------------------------------------------------

142
6.15./ Határozzuk meg a kémény keresztmetszetét az alábbi
adatok ismeretében:
a hőtermelő teljesítménye Q= 200 kW
a használt tüzelőanyag fűtőértéke Hi= 20 MJ/kg
a légfelesleg tényező n= 1,8
a tüzelőberendezés hatásfoka η= 65 %
Az óránként eltüzelt tüzelőanyag mennyisége:
Q
G
Hi  
200  3600
G
20 103  0,65
G  55,38 kg/h
Az elméleti levegőszükséglet 1 kg tüzelőanyag elégetéséhez
L e  2,41104  H i  0,4

L e  2,41104  20 103  0,4

L e  5,22 m3/kg
Az elméleti füstgázmennyiség 1 kg tüzelőanyag elégetésekor
R e  2,34 104  H i  1,1

R e  2,34 10 4  20 103  1,1

R e  5,78 m3/kg
A valóságban keletkező égéstermék mennyisége normál
állapotban
R  R e  (n  1)  L e
R  5,78  (1,8  1)  5,22
R  9,956 m3/kg
Az égéstermék mennyisége a füstgáz valóságos hőmérsékletén
t f  273
Rt  R 
273
200  273
R t  9,956 
273
R t  17,25 m3/kg

143
Az óránként a kéményen távozó füstgáz mennyisége
  R G
V t

  17,25  60
V
  1035
V m3/h
A füstgáz áramlási sebességét v= 3 m/s-re felvéve a kémény
szükséges keresztmetszete:
V
s2 
v  3600
1035
s2 
3  3600
s 2  0,095 m2
A kéményt négyzet keresztmetszetűnek feltételezve 30,96x30,96
de kisméretű tömör téglából kifalazva ez a kémény 38x38
méretű lesz. Szerelt kémény esetén ∅347 mm, kerekítve DN 350.
------------------------------------------------------------
6.8./ Határozzuk meg egy lakóépület fűtésére alkalmazott

hőszivattyú εHeff effektív teljesítménytényezőjét (35.ábra). Az

ηG jóságfokot 60%-kal lehet figyelembe venni.

144
 o
Az elpárologtató hőforrása tvE= +10 C hőmérsékletű előremenő
és tvA= +5 hőmérsékletű visszatérő talajvíz. A melegvíz
hőmérséklete a t= 45 oC-t ne lépje túl.
TK
 H  G 
TK  T0
o
Az elpárologtató tvA= +5 C visszatérő hőmérséklet és a
hűtőközeg T0 elpárolgási hőmérséklete között egy bizonyos
hőfokkülönbséget be kell tartani, hogy a hőcserélő felület ne
adódjon túl nagyra. A hőmérsékletkülönbség általában ∆t= 3…5
o
C. Ebből következik, hogy
TK  273  (45  5)  323 K
T0  273  (5  5)  273 K

323
 H  0,60   3,88
323  273
-------------------------------------------------------------
6.9./ Határozzuk meg egy hőszivattyú elektromos teljesítmény
szükségletét! Egy családi házban a fűtési hőszükséglet QF= 20
kW. (Az előzetes épületenergetikai számítások szerint.)A

hőszivattyú effektív teljesítmény tényezője εHeff= 3,5.

Az elektromos teljesítmény igénye a hőszivattyúnak:
QF
PA 
 Heff
20
PA   5,7 kW
3,5
Horizontális talajkollektor telepítése esetén mekkora
2
abszorber felületet kell kialakítani, ha 1 m talajból
hozzávetőlegesen
Q’=23 W/m2 nyerhető ki az elpárologtató fűtésére ?
Q0
A
Q'

145
 ahol
Q 0  Q F  PA

Q 0  20  5,7  14,3 kW, így

14,3 10 3
A  622 m2.
23
Mekkora legyen a szállítása annak a szivattyúnak, amelynek
egy kútból kell biztosítania a fenti hőszivattyú
üzemeltetéséhez a víz hőhordozó közeget ? A talajvíz
o
hőmérséklete 9 C, a megengedett hőfokesés pedig 5 oC. A víz
sűrűsége ρ= 1,0 kg/dm3 és fajhője c=4,182 kJ/kgK
Q  cm
  t alapösszefüggésből kiindulva

  Q0
V
  c  t

  14,3
V  0,68 dm3/s = 2,45 m3/h.
4,182 1 5
-------------------------------------------------------------
6.10./ Határozzuk meg egy bivalens fűtési rendszer elektromos
teljesítményszükségletét!
Egy kétlakásos családi házban bivalens fűtési rendszert
szereltek fel, és üzemeltetnek, amely gázkazánból és ehhez
alternatív üzemben kapcsolt levegős hőszivattyúból áll.
Az épület hőszükséglete QF= 37,5 kW. A közepes
o
helyiséghőmérséklet tb= 20 C. Mekkora lesz a hőszivattyú
elektromos teljesítményszükséglete (PA), ha a külső
o
léghőmérséklet te= +5 C-tól a hőszivattyú fűti, ez alatti
hőmérséklet tartományban pedig csak a gázkazán.
A hőszivattyú effektív teljesítménytényezője εHeff= 3,2.
o
A hőszivattyú legnagyobb fűtőteljesítményét te= +5 C mellett
kell meghatározzuk:
Ha megvizsgáljuk a hőveszteség számítására rendelkezésünkre
álló alapösszefüggést, a Q=U.A.dt, akkor egyértelműen
megállapítható, hogy elsőfokú, azaz lineáris összefüggés

146
határozza meg a hőveszteséget. Ezért az arányosság elve
alapján a következő összefüggés írható fel
Q WR 20  5
 ebből kifejezve QWR
QF 20  15
20  5
Q WR  Q F 
20  15
20  5
Q WR  Q F 
20  15
20  5
Q WR  37,5   16,07 kW
20  15
A villamos teljesítmény pedig
QF
PA 
 Heff
16,07
PA   5,02 kW
3,2
o
Az épületet azonban +5 C külső léghőmérséklet alatt is
szeretnék használni, ezért a gázkazán teljesítményét a
o
méretezési határhőmérséklet esetén, azaz -15 C mellett adódó
hőveszteségre kell méretezni, amely a megadott QF= 37,5 kW-al
azonos lesz.
Számítsuk ki, mekkora szállított levegőmennyiségre lesz
szükség, azaz mekkora legyen a hőszivattyú-ventilátor
o o
légszállítása, ha a külső levegő +5 C-ról +2 C-ra hűl a
hőszivattyún áthaladva ?
A levegő sűrűsége ρ= 1,1 kg/m3 és fajhője c=1,16 kJ/kgK
Q 0  Q WR  PA

Q 0  16,07  5,02  11,05 kW, így

Q  cm
  t alapösszefüggésből kiindulva

  Q0
V
  c  t

  11,05
V  2,89 m3/s = 10.404 m3/h.
1,16 1,1  3

147
Mekkora legyen a külső levegő beszívására kialakítandó
átáramlási keresztmetszet, ha a légsebesség 4,0 m/s ?
  Av
V

V
A
v
10404
A  0,72 m2 (DN 1000)
4  3600
-------------------------------------------------------------

148
 7. IRODALOMJEGYZÉK

1. Ballai Márton: Épületek vízellátása,

csatornázása, gázellátása. Műszaki Könyvkiadó,
Budapest 1969.
2. Barótfi I.-Kocsis K.: Mezőgazdasági
épületgépészeti kézikönyv (MÉK) Mezőgazdasági
Könyvkiadó, Budapest 1979.
3. Barótfi I.: Mezőgazdasági épületgépészet (EJ)

Egyetemi jegyzet, Gödöllő 1979.

4. Barótfi I.: Tüzeléstechnika
Energiagazdálkodási Szakmérnök Tanfolyam
jegyzete, Gödöllő 1979.
5. Barótfi I.- Tűz A.: Mezőgazdasági
épületgépészet, Példatár. Egyetemi jegyzet,
Gödöllő 1975.
6. Meszléry C.: Gáztechnika példatár.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1986.
7. Ulrich Fox.: Alapvető épületgépészeti
számítások.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1985.
8. Menyhárt J.: Az épületgépészet kézikönyve (EK)

Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1977.

9. Völgyes I.: Épületgépészeti számítások
példatára.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1972.

149
8. FÜGGELÉK

150