Document 20810 Section 14951

Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Gazdálkodástani Intézet
A víziközmű-szolgáltatók működésében, gazdálkodásában

bekövetkezett változások bemutatása a Borsodvíz Zrt. példáján
keresztül
Készítette:
Sándor Fanni
Miskolc, 2015
Tartalom
1. Bevezetés ..........................................................................................................................4
2. A közszolgáltatás, természetes monopólium meghatározása ..........................................6
2.1. A mesterséges vagy jogi monopólium ..............................................................................6
2.2. A természetes monopólium ..............................................................................................6
2.3. Közszolgáltatások ...........................................................................................................7
2.3.1. A közszolgáltatások liberalizációja..........................................................................8
2.3.2. Az állam szerepének változása.................................................................................9
3. Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés története ............................................................ 10
3.1. Az ivóvízellátás története .............................................................................................. 10
3.1.1. Működési és tulajdonosi forma .............................................................................. 11
3.1.2. Helyi szabályozás.................................................................................................. 11
3.2. A szennyvízelvezetés története ....................................................................................... 11
4. A hazai víziközmű-szolgáltatás...................................................................................... 13
4.1. Víziközmű-szolgáltatás meghatározása ......................................................................... 13
4.2. A víziközmű-szolgáltatás szabályozása .......................................................................... 13
4.2.1. Víz Keretirányelv (2000/60/EK) ............................................................................ 13
4.2.2. Nemzeti vízstratégia .............................................................................................. 15
4.2.3. A hazai jogszabályi háttér ..................................................................................... 16
4.2.4. A víziközmű-szolgáltatók jelentős hatást gyakorló szabályozások........................... 21
5. Víziközmű-szolgáltatók integrációja ............................................................................. 24
6. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés tendenciái Magyarországon ................................ 26
6.1. Közüzemi víztermelés és – szolgáltatás.......................................................................... 26
6.2. Közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés jellemzői .................................................. 27
6.3. A közműolló alakulása .................................................................................................. 29
6.4. Szennyvíztisztítás .......................................................................................................... 31
7. A Borsodvíz Zrt. bemutatása ........................................................................................ 32
8. A Borsodvíz Zrt. gazdálkodási tevékenységének bemutatása ...................................... 35
8.1. Mérlegfőösszeg ............................................................................................................. 35
8.2. Az eszköz oldal elemzése ............................................................................................... 36
8.2.1. Befektetett eszközök összetétele ............................................................................. 37
8.2.2. Forgóeszközök ...................................................................................................... 39
8.2.3. Aktív időbeli elhatárolások .................................................................................... 40
2
8.3. A Forrás oldal elemzése................................................................................................ 41
8.3.1. Saját tőke .............................................................................................................. 42
8.3.2. Céltartalék ............................................................................................................ 44
8.3.3. Kötelezettségek ..................................................................................................... 44
8.3.4. Passzív időbeli elhatárolások ................................................................................ 46
8.4. Eredménykimutatás ...................................................................................................... 47
8.4.1. A vállalat bevételei ................................................................................................ 47
8.4.2. A vállalat ráfordításai ........................................................................................... 51
9. A Borsodvíz Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése ........................................ 58
9.1. A Borsodvíz Zrt. pénzügyi helyzete ................................................................................ 58
9.2. A Borsodvíz Zrt. vagyoni helyzete és tőkeszerkezete ...................................................... 60
10. Következtetések ............................................................................................................. 62
11. Összefoglalás .................................................................................................................. 64
12. Summary ........................................................................................................................ 66
13. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 67
14. Ábrajegyzék ................................................................................................................... 71
15. Táblázatok jegyzéke ...................................................................................................... 73
3
1. Bevezetés
A Föld három legfontosabb erőforrásai közé tartozik az energia és az élelmiszer mellett a

víz. A víz a létfenntartásunk eszköze, amely a Földünk felszínének több mint kétharmadát
borítja, azonban ennek a mennyiségnek mindössze 2,5%-a édesvíz. A víz nemcsak az
ember, valamint a növény- és állatvilág számára nélkülözhetetlen erőforrás, hanem az
ökoszisztémák és az éghajlat szabályozásában is meghatározó szerepet tölt be. A
népességszám folyamatos növekedésével a vízigény is növekedik, azonban a vízkészlet
mennyisége véges és egyre nagyobb szennyezettségnek van kitéve a gazdasági
tevékenységek, valamint a népességnövekedés hatására.
Az elmúlt évtizedben előtérbe kerültek a vizekkel kapcsolatos problémák szabályozására,

kezelésére irányuló intézkedések nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Alapvető cél lett
a vizek minőségének javítása, illetve a szennyezés mértékének csökkentése, valamint a
készletek optimális felhasználását szolgáló vízgazdálkodás kialakítása. Az Európai Unió is
kiemelt figyelmet szentel a vízkészletek védelmére, amellyel kapcsolatban a célkitűzéseit a
Víz Keretirányelvben határozza meg. Magyarországon - az uniós szabályozással
összhangban - a Nemzeti Vízstratégia fogalmazza meg a vízpolitikával kapcsolatos
célkitűzéseket.
A hazai vízszolgáltatás, valamint szennyvízelvezetés területén jelentős változásokat hozott

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amely átfogóan szabályozza az
egész víziközmű-ágazatot.
Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a víziközmű-szolgáltatók működésében,

gazdálkodásában a törvényi módosítások hatására bekövetkező változásokat, amelyet a
miskolci székhelyű Borsodvíz Zrt. példáján keresztül végzek el.
Először a közszolgáltatások szakirodalmi hátterével foglalkozom. Bemutatom a

természetes monopólium, illetve közszolgáltatás fogalmát, jellemzőit.
A harmadik fejezetben bemutatom a vezetékes ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés

történetét.
4
A következő fejezetben a víziközmű-szolgáltatás szabályozásával foglalkozom. Ismertetem
a vizek védelmével, minőségének javításával foglalkozó Víz-Keretirányelvet, valamint a
Nemzeti Vízstratégiát. Ezután bemutatom a víziközmű-szolgáltatás hazai jogszabályi
kereteit, kiemelve a szektorban jelentős változásokat eredményező 2011. évi törvényt a
víziközmű-szolgáltatásról.
Az ötödik fejezetben a hazai víziközmű piacon megvalósuló integrációs folyamatot

ismertetem.
Ezután bemutatom a közüzemi ivóvíztermelés és - szolgáltatás, valamint a

szennyvízelvezetés magyarországi tendenciáit 1990-2013. év között. Ismertetem az első,
illetve második közműolló alakulását.
A hetedik fejezetben bemutatom a Borsodvíz Zrt. történetét, szolgáltatási tevékenységét.
Ezután térek rá a Borsodvíz Zrt. gazdálkodási tevékenységének elemzésére 2010-2013. év

közötti időszakban az éves beszámolók, mérleg, eredmény-kimutatás, valamint kiegészítő
melléklet adataira alapozva. Majd a vállalat pénzügyi, vagyoni helyzetét elemzem
különböző mutatók segítségével.
A dolgozatom végén és a vállalat gazdálkodásában bekövetkezett változásokat összegzem.
5
2. A közszolgáltatás, természetes monopólium meghatározása
Kínálati oldalról monopóliumnak nevezzük azt a vállalatot, amely egy adott terméket vagy
szolgáltatást egyedül kínál a piacon és más termékkel ez a kínálat egyenértékűen nem
helyettesíthető. A monopolhelyzetben lévő vállalat gazdasági előnyökkel rendelkezik,
például szabadon választhatja meg termékeinek árát, minőségét, ezáltal pedig a fogyasztó
kedvezőtlen helyzetbe kerül. A monopolhelyzet kialakulhat természetesen és létrehozható
mesterséges úton is.
2.1. A mesterséges vagy jogi monopólium 1
A monopóliumok egyik csoportja, a mesterséges monopólium jogi eszközökkel válik azzá,

a tipikusan valamilyen állami (minisztériumi, önkormányzati) engedélyhez kötött
tevékenységek tartoznak ide, ilyen például a lakossági hulladék elszállítása.
2.2. A természetes monopólium
„Egy adott gazdasági tevékenység akkor van a természetes monopólium állapotában, ha

átütő volumengazdaságosság és tevékenységi kör - gazdaságosság van jelen, aminek
következtében az egyedüli kibocsátónak a teljes keresleti tartományban kisebb az
átlagköltsége, mint két vagy több cég bármiféle output-kombinációjának.” (Illés,2000,
16.o.). Azaz természetes monopóliumról a költségek szubadditivitása esetén beszélünk, ha
a keresletet kielégítő mennyiségi szintet egyetlen vállalat olcsóbban képes előállítani, mint
több vállalat együttesen.
A természetes monopólium kialakulásához vezethet, ha a kereslet adott volumensávja

mellett a tevékenység összköltségében magas a fix költségek aránya. Tipikusnak tekinthető
esetei a hálózatos szolgáltatások, ilyenek például a víz- és csatornaszolgáltatás, vasúti
közlekedés, villamosenergia- és gázszállítás, ahol a fix költségek magas aránya a hálózat
kiépítésének és karbantartásának köszönhető. A vízszolgáltatás esetén a fix és változó
költség aránya 80-20% körül tehető, ugyanis a továbbított víz relatíve olcsó. (Illés, 2000)
(Mozsár, 2002)
1
Samuelson, P. – Nordhaus, W. (2012): Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 151-184. o.
6
2.3. Közszolgáltatások2345
A közszolgáltatásokat általában monopolhelyzetben lévő vállalatok nyújtják.
Illés szerint (2000. 9. oldal) a közszolgáltatás „közcélú, illetőleg közérdekű szolgáltatást

jelent, mely egy nagyobb közösség minden tagjára nézve azonos feltételek mellett vehető
igénybe.”
A közszolgáltató vállalatok tevékenységeiket különböző szervezetei formák mellett

művelik. Illés megkülönbözteti a vállalati típusú szerződés keretében és az intézetek,
intézmények által nyújtott közszolgáltatásokat. Az egyik legjelentősebb különbség a
finanszírozási formájuk között található. A vállalati típusú szerződés esetén a
közszolgáltató önálló jogi személy, amely bevételeiből fedezi kiadásait, illetve
gazdálkodási rendszere és szervezeti felépítése jelentős részben megegyezik a
versenyszféra vállalatáéval. Az intézetek, intézmények által nyújtott közszolgáltatások
finanszírozását pedig közösségi forrásokból valósítják meg.
A közszolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterét tekintve köztulajdonú (állami,

önkormányzati), vegyes tulajdonú vagy magántulajdonú lehet. Az ilyen tevékenységet
folytató vállalatokra különleges szabályok érvényesülnek. A közszolgáltató vállalatoknak
szerződéskötési, illetve ellátási kötelezettségük van, azaz nem válogathatnak az ügyfelek
között, a kevésbé gazdaságos részeket is kötelesek ellátni. A vállalatoknak biztosítják a
tevékenység kizárólagos jogát a közellátási, illetve közszolgáltatási kötelezettséggel
keletkező hátrányok miatt. A közérdekűség elve szerint az egyes közszolgáltató vállalatok
egységes tarifát alkalmaznak a lakossági fogyasztók mindegyikére, még ha a szolgáltatás
költségei jelentősen eltérnek az egyes fogyasztók között. Ebben az esetben a magasabb
költséggel ellátható területeken élők előnyben részesülnek az alacsony költségű területeken
élők terhére.
2
Dr. Illés M. (2000): Közszolgáltató vállalkozások gazdasági szabályozása. Aula Kiadó, Budapest, 9-47. o.
3
Mozsár F. (2002): A közszolgáltató szervezetek monopol-helyzete. In. Hetesi E. (szerk.): A
közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. JATEPress, Szeged 33-49. o.
4 Ungvári G. – Koskovics É. (2011): Áttekintés a magyar víziközmű-ágazatról. In. Valentiny P. et al (szerk.):
Verseny és szabályozás 2010, Budapest, 305-328. o.
5
Hoffman I. (2009): Önkormányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása. Elte Eötvös Kiadó,
Budapest, 21-56. o.
7
2.3.1. A közszolgáltatások liberalizációja 678
Természetes monopolhelyzet esetén verseny nem építhető ki, ezért a fogyasztónak nincs
választási lehetősége, a szolgáltatást kényetlen az adott árakon, minőségben és az adott
feltételekkel igénybe venni. Annak érdekében, hogy a monopolhelyzetben lévő vállalatok
gazdasági erőfölényükkel ne élhessenek vissza erős külső kontroll szükséges.
A XX. század utolsó évtizedeiben felgyorsult a közszolgáltatások liberalizálásának a

folyamata, hogy a verseny jótékony hatásait ebben a szférában is ki lehessen használni. A
liberalizáció és egyben a versenyhelyzet kialakítását egyaránt segíti a privatizáció,
dereguláció és a demonopolizáció.
A deregulációs folyamat során a monopolista helyzet fenntartását célzó állami

beavatkozások csökkenése figyelhető meg.
A demonopolizálási folyamat során a tevékenységeket szétválasztják. A természetes

monopólium alapját adó hálózatról leválasztják a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket,
amelyek megnyílnak a piaci szereplők számára. A hálózatok továbbra is a természetes
monopólium állapotában maradnak.
Illés (2000., 43. oldal) a következőképpen határozza meg a privatizációt: „Azt a

tevékenységet, amikor az állami/önkormányzati vállalatba magán-, vagyis privát érdeket
vonnak be”. A magánkézbe adás megvalósulhat eladás, résztulajdonosként vagy
részvényesként történő bevonás, bérbeadás, koncessziós szerződés stb. keretében.
Magyarországon, a magántőke bevonásának lehetőségeként a koncessziós szerződés és a
részleges értékesítés alakult ki a természetes monopóliumokon alapuló közszolgáltatások
többsége esetén.
6
Dr. Illés M. (2000): Közszolgáltató vállalkozások gazdasági szabályozása. Aula Kiadó, Budapest, 9-47. o.
7
Vígvári A. (1992): Rendszerváltás és privatizáció. Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató
Intézete, Budapest, 7-14. o.
8
Mozsár F. (2002): A közszolgáltató szervezetek monopol-helyzete. In. Hetesi E. (szerk.): A
közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. JATEPress, Szeged 33-49. o.
8
A gazdasági versenynek az előzőekben megfogalmazott kiépítéséhez a hálózatot
működtető vállalatnak biztosítania kell a hálózathoz való hozzáférést a versenytársai
számára.
A közszolgáltatások liberalizációjának kedvező hatásaként tekinthető, hogy megszünteti a

monopolprofit szerzési lehetőséget, illetve a monopolhelyzetben lévő vállalatokra jellemző
elkényelmesedést. A verseny kiterjesztésével hatékonyságnövekedés érhető el az adott
közszolgáltatás területén, amellyel csökkenthetőek lennének a költségek és így a
szolgáltatások ára is. Ezen kívül a szolgáltatások minősége is növekedne.
2.3.2. Az állam szerepének változása 9
A kétezres évek közepén változott a közszolgáltatások európai uniós szabályozása. A cél

az volt, hogy mérsékeljék szolgáltatási díjak növekedését, valamint korlátozzák a
magánbefektetők jövedelemkivonásait. A köz- és magánszektor együttműködésére épülő
szolgáltatásszervezés rugalmatlannak és költségesnek bizonyult. Azonban a teljes
privatizáció, valamint a monopóliumok kialakulása ellen is merültek fel érvek. Az európai
uniós versenyszabályozásának eredményeként az ellátás vállalati formában működik, a
közmegbízás kontrollját pedig külön intézmények biztosítják. Példaként tekinthető az
Egyesült Királyság, ahol kettéválasztották a víztermelés, valamint a fogyasztóhoz való
eljuttatás szabályozási-működési engedélyét.
Az állami szerepek megerősödése megfigyelhető a vízikörnyezet-politikában. A

közszektor szerepeinek előretörését gazdasági szabályozásokkal, közhatalmi eszközökkel
különböző módon ösztönzik. A folyamatot erősítette, hogy a 2008-as válság
eredményeként a közszféra és a magánszféra együttműködésében megvalósuló projektek
finanszírozását felfüggesztették.
Magyarországon 2011-ben a víziközmű-szolgáltatás területén jelentős

jogszabályváltozások valósultak meg. Az új szabályok eredményeként megindult a
vagyoni átrendeződés, a piac átfogó átalakításával elindult az integráció, a monopolizáció,
valamint az államosítás. A törvényi változásokra a későbbiekben részletesen is kitérek.
9
Horváth M.-Péteri G.(2012): Nem folyik az többé vissza. In: Valentiny P. et al (szerk.): Verseny és
szabályozás, 2012, Budapest, 177-200. o.
9
3. Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés története10
3.1. Az ivóvízellátás története
A fejlett társadalmak működéséhez nélkülözhetetlen a vezetékes vízellátás kialakítása,

valamint a tervszerű vízgazdálkodás megteremtése.
A vízellátás folyamatába beletartozik a víz kitermelése, kezelése, tárolása, illetve

biztosítása a fogyasztók részére.
A közműves vízellátás kiépítésének technikai feltételei már a XVII-XVIII. században

létrejöttek és elterjedtek, elsősorban Nyugat-Európa iparosodó városaiban.
Magyarországon ez a folyamat a XIX. század végére tehető. Az iparosodás az ipartelepek
mellett az egyre terebélyesedő városi lakosság egészséges ivóvízellátását is megkövetelte.
Az első vízműveket az 1860-as években hozták létre a nagyobb városokban.
A század végére létrejött az egységes hatósági rendszer. 1879-ben, a Fölművelési

Minisztérium keretében kialakított kultúrmérnöki intézmény a kisebb vízellátási
feladatokért, azok tervezéséért és építéséért felelt. A minisztérium 1890-ben létrejött
Közegészségügyi Mérnöki Osztályának (később Országos Vízépítési Igazgatósága) a
nagyobb városok vízellátása volt a feladata. Ebben az időszakban épültek többek között a
miskolci, pécsi, soproni és a győri vízművek.
A XIX. század végére 49 városban és 166 községben épült ki vízvezeték, így az ország
akkori lakosságának 10%-a jutott vezetékes vízhez. Az vízellátásban részesülök aránya az
első világháború végéig tovább növekedett. Azonban a háborút követően megtorpant a
vízellátás kiépítése, majd az 1920-as években lassan újra megindult, de erősen függött a
külföldi kölcsönöktől. 1928-ban megépült a váci vízmű, majd a következő évtizedben a
Balaton környéki települések vízellátására összpontosítottak. Ezután egészen 1950-ig új
városi vízmű nem épült. 1935-ben a vízellátás központi irányítása az Iparügyi
Minisztérium felügyelete alá került.
10
Bethlendi A. – Füstör A.(2008): Közműves ivóvízellátás kiépítése és működési-finanszírozási módjai a
történelmi Magyarországon, Vízmű Panoráma, 3/2008. 2-4. o.
10
3.1.1. Működési és tulajdonosi forma
Különböző működési és tulajdonosi formák szerint működtek ebben az időszakban a

vállalatok. A legjellemzőbb működési forma a részvénytársaság volt. A vízműcégek
tulajdonosai pedig jellemzően a városok, községek vagy azok lakói voltak. A tulajdoni
formát vizsgálva a legelterjedtebb a közösségi volt, de több magánvízműcég is működött.
Ilyenek voltak a bányák, gőzmalmok melléktevékenységeként végzett közüzemi
vízszolgáltatások. A II. világháború előtti időszakban csak egy olyan vízmű működött,
amelyik az állam tulajdonában volt.
3.1.2. Helyi szabályozás
A vízművekre vonatkozó szabályokat hatósági rendeletek tartalmazták, amelyekben

részletesen meghatározták a vízszolgáltatásokkal fellépő jogi, gazdasági és műszaki
nehézségeket, a vízhasználatot, a vízmű kezelését és felügyeletét. A rendelet egyik
legfontosabb része a díjszabályzat meghatározása és jóváhagyása volt, hiszen a vízműveket
általában bankhitelből építették, amelynek törlesztését a vízdíjbevételből kellett biztosítani.
A közösségi tulajdonban működő vízművek kötelezték a vezeték mentén lévő

ingatlantulajdonosokat a víz bevezetésére és ezzel az átalányvízdíj megfizetésére, így
biztosítva bevételüket. A rendeletek a vezetékkel nem rendelkező utcákat is kötelezték az
átalány csökkentett összegének megfizetésére. Ugyanis a közkifolyók 250 méteres
körzetében ellátottnak tekintették a lakosságot. Az 1913-ban kiadott vízügyi törvény
kimondta a vezetékes vízhasználat elsőbbségét az egyéb vízhasználatokkal szemben.
(Bethlendi, 2008)
3.2. A szennyvízelvezetés története11
A szenny- és csapadékvíz elvezetését szolgáló berendezéseket már az ókorban is építettek.

A középkorban, a várrendszerű építkezésnek köszönhetően, a szűkebb területen keletkezett
szennyvizeket a várárokba vezették. Azonban a szennyvíz és a hatására elszaporodott
legyek és patkányok kedveztek a járványok kialakulásának, amelyek nagyarányú
halálozáshoz vezettek. A városok a házak melletti árkokba vezették a szennyvizet, amely
nemcsak a bűzt terjesztette, de fertőzte a talajvizet is.
11
Pflum Tamás: A csatornázás története, In: vgfszaklap, 2000. szeptember10.
http://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2001/szeptember/a-csatornazas-tortenete (letöltés 2015. 03.23.)
11
Később hatósági rendeletben tiltották meg a szennyvizek kiöntését az utcára és
összegyűjtésére pöcegödrök építését írták elő. Ezután bevezették a fekália zárt kocsikban
történő elszállítását, a pöcegödröket pedig kővel fedték. Később a fekália tárolására külön
rakodóhelyet jelöltek ki.
Kezdetben a csapadékvizeket az úttest szélén húzódó árokban vezették el, amelyeket

elkezdtek fokozatosan lefedni. Ezután a lefedett árkok mélyebbre kerültek, megindítva
ezzel a csatornázást.
A csatornahálózat fejlődése csak lassan indult meg, amely annak következménye, hogy
kiépítése nagyon költséges. Azonban a lakosság számának növelése szükségszerűvé tette a
csatornahálózat kiépítését.
Magyarországon kevés középkori emlék tanúskodik a csatornák létezéséről, ilyen található

például a budai Donát utcában. A főváros csatornázása a XIX. században indult meg.
1796-ban Magyarország nádorispánjává választott József nádor foglalkozott először a
főváros csatornázásának szükségességével. A királyhoz szóló felterjesztésében a
következőket olvashatjuk: „Az utcák tisztasága és a lakosság egészsége okából minden
városnak szüksége van földalatti csatornákra. Buzdítani kellene a háztulajdonosokat, hogy
házaikból kis lefolyókat vezessenek a főcsatornákba, és tömjék be a pöcegödröket, melyek
megfertőzik, az utcákat.”12 Az első rendelet, amely Pest földalatti csatornáinak kiépítését
tartalmazta 1847-ben lépett életbe.
A szennyvízben sok betegséget okozó baktérium található, így a csatornázás bevezetésével

csökkent a megbetegedések, járványok száma. Azonban nem elég a szennyvizet elvezetni,
hanem azt ártalmatlanítani is kell. Erre ma már különböző módszereket alkalmaznak.
12
A csatornázás szabályzása. In:Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. honlap,
http://fcsmzrt.hu/ceginformacio/a_budapesti_csatornazas_tortenete/a_csatornazasa_szabalyzasa/, (letöltés
2015. 03.23.)
12
4. A hazai víziközmű-szolgáltatás
4.1. Víziközmű-szolgáltatás meghatározása
Ahhoz, hogy az ország víziközmű-szolgáltatását megvizsgáljuk, szükséges először

definiálni, hogy mit is értünk víziközmű alatt.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény definíciója szerint a víziközmű

„olyan közcélú vízilétesítmény, amely
a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést,

az ehhez kapcsoló ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és –
elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a
tűzivíz biztosítását vagy
b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-
elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését,
elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja” 13
A víziközmű-szolgáltatás hálózatos iparág, amelyben a szolgáltatást nyújtó vállalatok

természetes monopóliumnak tekinthetők. Jellemző a méretgazdaságosság, valamint
hálózatos jellegénél fogva magas a fix költségek aránya. A hálózat pozitív hatásának
tekinthető, hogy a fogyasztók számának bővülésével a fix költségek egy főre jutó aránya
csökken, amely költségalapú árazás esetén a szolgáltatás árának csökkenésével is jár.
4.2. A víziközmű-szolgáltatás szabályozása
4.2.1. Víz Keretirányelv (2000/60/EK)
A Víz Keretirányelv (VKI) létrehozásával az EU az integrált közösségi vízpolitikát

teremtette meg. A VKI fő célja a vízi környezet fenntartása és javítása az EU-ban.
Elsősorban a vízminőségre vonatkozik, amelynek egyik eszköze a vízhasználat mennyiségi
szabályozása. Hatálya kiterjed a szárazföldi felszíni vizekre, az átmeneti vizekre, a parti
tengervízre és a felszín alatti vizekre.
A célkitűzéseinek eléréséhez a tervezési alapegységek a vízgyűjtő kerületek, a magyar

vízgyűjtő terület a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerülethez tartozik. Előírja a tagállamok
13
2011. évi CCIX. törvény 2§ 24.
13
számára a saját vízgyűjtő-gazdálkodási terveik elkészítését. Ez Magyarország esetében
2010-ben készült el. A vízminőség javítása érdekében a tagállamoknak egy intézkedési
programot kell kialakítaniuk.
Az árazásra vonatkozóan konkrét meghatározást nem tartalmaz, de a célok megvalósítása

érdekében hangsúlyozza a szennyező fizet és a költségmegtérülés elvének figyelembe
vételét.
Az intézkedések eredményének ellenőrizhetősége érdekében előírja a vízgyűjtő kerületek

elemzését, az emberi tevékenységnek a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt
hatásának vizsgálatát, valamint a vízhasználatok gazdasági elemzését. A tagországoknak
kötelező egy megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságot kijelölni, ez Magyarországon a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lett. A minisztérium feladatai közé tartozik az
ország területén a koordináció, a vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítése, illetve az EU
Bizottsága felé történő jelentések készítése.
A VKI-hez kapcsolódó főbb irányelvek
 80/68/EGK irányelv a felszín alatti vizek védelméről: célja a meghatározott

anyagok általi szennyezés megelőzése, illetve korlátozása, a szennyezés
bekövetkezése esetén pedig a károk mérséklése.
 80/778/EGK, az ivóvíz irányelv: az ivóvíz minőségi feltételeit határozza meg.
Meghatározza a mezőgazdasági és ipari tevékenységek által kibocsátásra kerülő
szennyező anyagok határértékét.
 91/271/EGK irányelv a települési szennyvíz kezeléséről: célja a környezet
megóvása a szennyvíz kibocsátásának negatív hatásaitól, mind a települési és ipari
szektorok körében. Előírja a tagállamoknak a szennyvízgyűjtő-rendszerek
kiépítését, valamint pontosan meghatározza a szennyvíz kezelését.
 98/83/EGK az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről: célja az emberi
egészség megóvása a víz tisztaságának biztosítása által. Tartalmazza a tiszta víz
jellemzőit és előírja a rendszeres minőségi ellenőrzést, kitérve a kitermeléshez és a
szolgáltatás nyújtásához szükséges berendezésekre is.
14
4.2.2. Nemzeti vízstratégia
A stratégia célja a vizek mennyiségi és minőségi védelme, a vizek többletéből, illetve

hiányából keletkező káros hatások csökkentése, megelőzése. A stratégia kialakításánál
figyelembe vették az alkotmányos alapelveket, az EU szabályozását, valamint a már
elkészített stratégiákat, terveket.
A stratégia egy összefoglaló helyzetelemzést, problémafelvetést és célmeghatározást

tartalmaz, majd szakterületenként meghatározza a hazai vízgazdálkodás feladatait. Ezután
megfogalmazza az intézményi háttér megújításához köthető tevékenységeket. Minden
szakterület esetében három időtávot határoz meg, megkülönböztet rövid (2014-re), közép
(2014-2020 között), valamint hosszú távú (2027-ig) célkitűzéseket.
A stratégiában az állami tulajdon és szerepvállalás erősítésének fontosságát is

megfogalmazták, főként a vízi létesítmények vagyonkezelésében, a víziközmű-
szolgáltatásban, illetve a víziközművek állapotának javításában.
A vízstratégia a következő szakterületekkel foglalkozik: vízgyűjtő-gazdálkodás és

vízkészlet gazdálkodás, területi vízgazdálkodás, öntözés és aszálykezelés, települési
vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, kiemelt szakterületek (határvízi kapcsolatok, hajózás,
energia, halastavak, nagy tavaink, vízgazdálkodási fejlesztések), gazdasági viszonyok,
valamint intézményrendszer.
15
4.2.3. A hazai jogszabályi háttér
A következőkben a víziközmű-szolgáltatókat érintő törvényeket mutatom be. 2011 előtt

nem volt a víziközmű szektorban ágazati szintű szabályozás, a vízgazdálkodásról szóló
1995. évi törvény tartalmazta a víziközmű-szolgáltatás előírásait. Ezért is jelentett nagy
változást a 2011. december 31-től hatályos víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi
CCIX. törvény.
4.2.3.1. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény állami feladatként határozza meg az
árképzést, ellenőrzést, szankcionálást, illetve koncessziós pályázatok kiírását, elbírálását és
a szerződések megkötését. A települési önkormányzatok feladataként jelöli meg a
települések vízzel való ellátását és a szennyvízkezelési szolgáltatást, illetve a vízi
közművek működtetését és a fejlesztéseket. A törvény tartalmazza a vizekkel, valamint a
vízilétesítményekkel kapcsolatos általános feladatokat, a vízgazdálkodással, a
vízvédelemmel és védekezéssel kapcsolatos előírásokat. A törvény továbbá szabályozza a
vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó előírásokat, valamint
a társaságokra vonatkozó szabályokat.
4.2.3.2. 2011.évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Vksztv.)
4.2.3.2.1. A víziközmű-szolgáltatás főbb alapelvei:
 a természetes erőforrások kíméletének elve: célja az ország természeti

erőforrásainak védelme
 az ellátásbiztonság elve: a fogyasztók egészséges ivóvízzel történő ellátása,
valamint a szennyvízelvezetés és - tisztítás esetén keletkező műszaki és környezeti
kockázatok csökkentése
 az ellátási felelősség elve: az ellátásért felelős köteles gondoskodni a víziközmű-
szolgáltatási feladatok (közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és – tisztítás)
elvégzéséről
 a szolgáltatási felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató az ellátási területen fogadja
a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó fogyasztókat, számukra ivóvizet
szolgáltat, valamint gondoskodik a keletkező szennyvizek összegyűjtéséről,
elvezetéséről és tisztításáról
16
 a szennyező fizet elve: ha a szennyező személye megállapítható, akkor az általa
okozott környezeti szennyezés költségeit ő téríti meg
 költség megtérülés elve: a fogyasztók által fizetendő díjban a víziközmű
működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülnie
 a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a szolgáltatás díjának fedezetet kell
nyújtania a tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a
tevékenységgel kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem fedezheti az egyéb
gazdasági tevékenységek költségeit és ráfordításait.
4.2.3.2.2. A víziközművel kapcsolatos hatáskörök
A törvény kimondja, hogy a hatósági feladatokat a Magyar Energetikai és Közmű-

szabályozási Hivatal (MEKH) látja el, amelynek felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-
szolgáltató felügyeleti díjat fizet.
A MEKH önálló szabályozó szerv, számára feladatot csak törvény, illetve jogszabály írhat
elő. Felügyeleti tevékenysége során döntését megváltoztatni, valamint megsemmisíteni
nem lehet.
A víziközmű-szolgáltatás területén feladatai közé tartozik a működési és más engedélyek

kiadása, az azokban foglalt kötelezettségek betartatása. Javaslatot tesz a szolgáltatási díjak
megállapítására, valamint díjfelügyeletet lát el. Ezen kívül jóváhagyja az üzemeltetési
szerződés megkötésére irányuló pályázatok kiírását, az üzemeltetési szerződéseket és azok
módosítását, a gördülő fejlesztési terveket, valamint az üzlet- és beszerzési szabályzatokat.
Szükség esetén közérdekű üzemeltetőt jelöl ki. Továbbá tevékenységi körébe tartozik a
vízilétesítmények víziközművé minősítése, valamint annak megtagadása. 14
A MEKH ellenőrzést tarthat a felügyelete alá tartozó vállalatok székhelyén, telephelyén,

illetve mindenhol ahol az a tevékenységét folytatja. A hivatal jogában áll a vállalat
tevékenységével kapcsolatos irataiba betekinteni, beleértve az üzleti titkokat tartalmazó
dokumentumokat is, valamint azokról másolatokat, kivonatokat készíteni és a
szolgáltatótól információkat kérni.
14
Hivatalos Értesítő, Magyar Közlöny, 7.szám (2015)
17
A lakossági felhasználókkal szemben az elszámolás, díjfizetés, mérés, valamint a
szolgáltatás megszüntetése vagy felfüggesztése során elkövetett jogsértések esetén a
fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
4.2.3.2.3. A víziközmű-szolgáltatás eszközei
A Vksztv. szabályozása alapján megkülönböztetünk víziközmű-vagyont, rendszer-

független víziközmű-elemeket, valamint működtető vagyont.
A víziközmű vagyon azoknak az építményeknek, berendezéseknek az összessége, amelyek

a víziközművet alkotják. Állami vagy önkormányzati tulajdonban állhat, az állami vagy
törzsvagyon korlátozottan forgalomképes eleme.
A rendszer-független vízi-közmű elem a víziközmű olyan nem egyedi gyártású

berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől elválasztható, a víziközmű- hálózatokon
szabadon áthelyezhető. A víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött
víziközmű-szolgáltató tulajdonába átadható, forgalomképes. A szolgáltató köteles a
számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten nyilvántartani, felújítását, pótlását biztosítani.
A működtetői vagyon a szolgáltatás szakmai és technikai ellátása érdekében igénybe vett

eszközök összessége, amely nem minősül víziközműnek. A szolgáltató köteles biztosítani.
4.2.3.2.4. A víziközművek tulajdonjoga
Víziközmű kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban lehet. Ha a víziközmű nem

állami vagy önkormányzati beruházás keretében jön létre, akkor a beruházónak az
üzembeállítás napján a tulajdonjogot át kell ruházni az ellátási felelősre, amelyről
szerződést kötnek.
Az ellátásért felelős jogai és kötelezettségei a települési önkormányzatot illetik. Kivételt

képeznek azok az esetek, amikor a víziközmű-rendszerek kizárólag állami tulajdonban
vannak. Ezekben az esetekben az állami tulajdon képviselője jár el.
Ha a víziközmű-rendszer több ellátásért felelős tulajdonában áll, akkor a legnagyobb

lakosságszámmal rendelkező önkormányzat jár el képviseletükben, amennyiben maguk
nem jelölnek ki mást. Egyenlő lakosságszám esetén pedig a MEKH jelöli ki a képviselőt.
18
4.2.3.2.5. A víziközmű-fejlesztés
A víziközmű fejlesztése az ellátásért felelős feladata. A szolgáltatás hosszú távú biztosítása

érdekében szolgáltatási ágazatonként 15 éves időtartamot átölelő gördülő fejlesztési tervet
kell készíteni, amely felújítási, pótlási, illetve beruházási tervből áll.
4.2.3.2.6. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony
Az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között a víziközmű-szolgáltatási

tevékenység végzéséhez szükséges üzemeltetési jogviszony vagyonkezelési, koncessziós,
valamint bérleti szerződés alapján jön létre.
A vagyonkezelési szerződés esetén a víziközmű vagyonkezelési jogát a víziközmű-

szolgáltatónak átengedik. A vagyonkezelő kötelessége a víziközmű üzemeltetése, a
felújítási, pótlási és beruházási terv elkészítése.
A koncessziós szerződés esetén a pályázat nyertese koncessziós társaság alapítására

kötelezhető, ha az ellátandó területen a felhasználói egyenérték eléri a 150 ezret. Ezt a
szempontot nem veszik figyelembe, ha a koncessziós társaságot olyan társaság alapítja,
amely már rendelkezik kibocsátott működési engedéllyel.
Bérleti szerződés keretében folytatott tevékenység esetében használati díj fizetése kötelező.
A víziközmű fejlesztéséről az ellátásért felelős köteles gondoskodni.
Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződés megkötésére pályázatot köteles kiírni és

lefolytatni. Kivételt képeznek a vagyonkezelés és bérleti szerződés alapján létrejött
jogviszonyok. Azonban vagyonkezelési, valamint bérleti-üzemeltetési szerződés csak
olyan társasággal köthető, amely az ellátásért felelős, valamint az állam vagy települési
önkormányzat vagy ezek közös tulajdonában áll.
Ha a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj fizetéséhez

kötik, akkor az ebből származó bevételt az ellátásért felelős kizárólag a víziközmű
fejlesztésére használhatja fel.
19
4.2.3.2.7. A víziközmű-szolgáltatói működési engedély
Víziközmű-szolgáltatást csak a MEKH által kiadott engedéllyel lehet végezni, amely

kizárólagos jogot biztosít a meghatározott ellátási területen a szolgáltatás nyújtására. A
működési engedély iránti kérelmet 2013. május 31-ig kellett benyújtani a MEKH-hez.
A Vksztv. meghatározta a működési engedély kiadásához szükséges felhasználói

egyenérték nagyságrendeket:
 Amennyiben a víziközmű-szolgáltató felhasználói egyenértéke 2013. május 31-ig
nem érte el az 50 ezret, nem kaphatott működési engedélyt, tevékenységét eddig az
időpontig folytathatta.
 2014. december 31-ig kaptak működési engedélyt azok a víziközmű-szolgáltatók,
amelyek felhasználói egyenértéke 50.000-100.000 nagyságrend közötti volt.
 2016. december 31-ig kaptak működési engedélyt azok a víziközmű-szolgáltatók,
amelyek felhasználói egyenértéke meghaladta a 100 ezret, de nem érte el a 150 ezer
értéket.
 A 150 ezret elérő vagy azt meghaladó felhasználó egyenértékkel rendelkező
víziközmű-szolgáltatók határozatlan időre, illetve az ellátásért felelősökkel
megkötött üzemeltetési szerződéseik szerinti időtartamra kaptak működési
engedélyt.
4.2.3.2.8. A víziközmű-szolgáltatás díja
Korábban az árak megállapításáról szóló 1990.évi LXXXVII. törvény hatósági ár

alkalmazását írta elő a víziközmű-szolgáltatás esetében, amelyet a települési
önkormányzatok határoztak meg. A hatósági ár a legmagasabb árat jelenti, amelyet úgy
kell meghatározni, hogy fedezetet biztosítson a hatékony működéshez szükséges
ráfordításokra és a működéshez szükséges nyereségre is.
A Vksztv. a díjak tekintetében is jelentős változásokat eredményezett. Meghatározza, hogy

a közműves ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és –tisztítás díját a MEKH javaslata
alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A törvény kimondta, hogy 2012-ben a
szolgáltató az ivóvízért és szennyvízelvezetésért a 2011. december 31-én hatályos díjat,
illetve legfeljebb annak bruttó értékének 4,2%-kal megemelt összegét alkalmazhatta.
Ezután befagyasztották a vízdíjakat és azóta a miniszter még nem határozta meg az
alkalmazható vízdíjat. Erre előreláthatólag 2016-ban kerül sor először.
20
A víziközmű-szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-
rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként kell meghatározni. A díjakat úgy
kell megállapítani, hogy ösztönözze a legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a
kapacitások hatékony igénybevételét, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a
szolgáltatás minőségének javítását, valamint a természeti erőforrások kíméletét. Ezen kívül
figyelemmel kell lenni a folyamatos és biztonságos szolgáltatás, a környezetvédelmi
kötelezettségek, különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeire. A víziközmű-
szolgáltatás díja kéttényezős, alapdíjból és fogyasztásarányos díjból áll. A díjra vonatkozó
rendelkezések betartását a MEKH ellenőrzi.
4.2.3.2.9. Adatszolgáltatás
A törvény előírja, hogy a víziközmű-szolgáltatónak, az ellátásért felelősnek, illetve a

tulajdonosnak tájékoztatási és adatszolgálati kötelezettsége van a MEKH felé a víziközmű-
szolgáltatás biztosításának és a fejlesztésének érdekében.
4.2.3.3. 58/2013. (II.7.) Kormányrendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló

2011. évi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
A kormányrendelet tartalmazza az üzemeltetési szerződés megkötésére szolgáló pályázat

kiírásának feltételeit, a pályázati eljárást, valamint a szerződés megkötésének feltételeit.
Meghatározza a működési engedély igénylésének, valamint az engedélyezési eljárás
feltételeit és a működési engedély tartalmát. A rendelet meghatározza a közszolgáltatási
szerződés szabályait, kitérve a fogyasztásmérők leolvasására, az elszámolás, számlázás,
ellenőrzés valamint a díjfizetés kérdéseire.
4.2.4. A víziközmű-szolgáltatók jelentős hatást gyakorló szabályozások
4.2.4.1. Közműadó15
A közművezetékek adójáról szóló CLXVIII. törvény kimondja, hogy adót kell fizetni a
közművezetékek után 2013. január 1-jétől, amelyek mértéke 125 Ft méterenként.
Közművezetéknek minősül a vízellátási-, a szennyvízelvezetési-, a földgáz-, a
villamosenergia-, valamint a hírközlési vezeték, amelynek a tulajdonosa köteles az adó
megfizetésére. Ha az állam vagy az önkormányzat a tulajdonos, akkor az adó a működtetőt
15
CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról
21
terheli. A teleken, épületen belül futó, valamint a vezetékrendszerről leágazva odáig jutó
vezetékek nem adókötelesek. Mentességet élvez az adó megfizetése alól az állam, valamint
a helyi önkormányzatok is. A Borsodvíz Zrt. 2013-ban 292.828 ezer Ft közművezeték adót
fizetett.
4.2.4.2. Rezsicsökkentés
A 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentés végrehajtásáról jelentősen csökkentette a

víziközmű-szolgáltatók bevételét. A törvény értelmében a víziközmű-szolgáltatók 2013.
július 1-jétől 10%-kal csökkenteniük kellett a lakossági víz- és csatornadíjak. A szolgáltató
köteles a kibocsátott számlán feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeként keletkező
megtakarítás összegét. A rezsicsökkentés következményeként a Borsodvíz Zrt. fél éves
bevételkiesése 2013. évben meghaladta a 100 millió Ft-ot, a következő évben az éves
bevételkiesés már több mint 200 millió Ft volt.
4.2.4.3. Felügyeleti díj
A 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról előírja, hogy a szolgáltató a

MEKH-nek a felügyeleti tevékenységéért felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves
mértéke a felhasználói egyenérték és 150 Ft szorzata. A Borsodvíz Zrt. esetében a
fizetendő felügyeleti díj közel 20 millió Ft volt 2013. évben.
4.2.4.4. A vagyon térítés nélküli átadása
A Vksztv. szerint a vízi-közmű 2013. január 1-jén az ellátásért felelős, azaz a települési
önkormányzatok tulajdonába került térítésmentesen, a tulajdonjoghoz kapcsolódó jogokkal
és kötelezettségekkel együtt. A Borsodvíz Zrt. tárgyi eszközeinek értéke a víziközmű-
vagyon ingyenes átadása miatt 2013-ban 2.718.747 ezer Ft-tal csökkent az előző évhez
viszonyítva. Ezen kívül a vállalat a bérleti-üzemeltetési szerződés értelmében a
víziközművek használatáért 200 millió Ft-ot használati díjat fizet.
4.2.4.5. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
A 90/2013. (X.7.) VM rendelet szerint a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás

ráfordításainak csökkentése érdekében a települési önkormányzat pályázat útján támogatást
igényelhet. Pályázatot azok az önkormányzatok nyújthatnak be, amelynek díjai a
víziközmű-szolgáltatásról, valamint a rezsicsökkentésről szóló törvényben meghatározott
22
feltételeknek megfelel és a fajlagos ráfordításokra épül. A fajlagos ráfordítás más
víziközműből átvett ivóvíz esetén meghaladja a nettó 320 Ft/m3, a nem csatornázott
területeken az ivóvízellátás a nettó 498 Ft/m3, valamint a csatornázott területeken a
szolgáltatás a nettó 1002 Ft/m3. Az összegek feletti rész támogatása csak a lakossági
felhasználás érdekében átvett víz esetében igényelhető. A csatornahálózattal kiépített
településeken az ingatlanok legalább 60%-ának bekötése megtörtént. Rendelkezik
működési engedéllyel vagy az engedély iránti kérelmét bizonyító hatósági igazolvánnyal.
A Borsodvíz Zrt. 2013-ban 449.639 ezer Ft támogatást kapott.
23
5. Víziközmű-szolgáltatók integrációja
1990 előtt a teljes vízellátó szolgáltatást állami és tanácsi alapítású vállalatok végezték, 5
állami és 28 tanácsi vállalat működött.
Az 1990.évi helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az addig állami

tulajdonban lévő vízellátási szolgáltatás önkormányzati hatáskörbe került. A törvény a
vízellátást kötelező, míg a szennyvízelvezetést és –tisztítást nem tette kötelező feladattá
számukra. Ez 2001-ben vált törvény által előírt feladattá.16 A törvény hatására elkezdődött
a vízműveket üzemeltető szervezetek felaprózódása, néhány év alatt számuk
megtízszereződött, közel 400 társaság működött az országban. A víziközmű-szolgáltatók
között jelentős eltérések mutatkoztak a szolgáltatás színvonala, a szakismeret, a rendszerek
műszaki állapota, valamint a költséghatékonyság terén. (Eördöghné, 2013)
Az iparágban kialakult különbözőségek megszüntetése a célja a víziközmű-szolgáltatásról

szóló 2011. évi CCIX. törvénynek, azaz, hogy integrált, egységes, szabályozott piac
alakuljon ki.
Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az

integrációval kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: „Az integráció célja, hogy a
víziközmű-szolgáltatást meghatározott formában, a törvényben definiált üzemeltetési
szerződés alapján, közel azonos szolgáltatásminőséggel, valamint hatékony és folyamatos
működést biztosítva lehessen nyújtani, mind a felhasználók, mind a szolgáltatók, mind
pedig az ellátásért felelősök vonatkozásában. Az integráció eredményeként a regionalitás
és a szolidaritás elve érvényesülhet, amely alapfeltétele a lakossági fogyasztói
árcsökkentésnek”.17
A törvény értelmében, mint ahogy azt már korábban említettem, a jövőben, 2016.
december 31. napját követően csak olyan társaság folytathat víziközmű-szolgáltatást,
amely minimum 150.000 felhasználói egyenértékkel rendelkezik. Azonban még
lehetőséget nyújtott azoknak is, amelyek átmenetileg nem rendelkeztek a megadott
fogyasztási hellyel, ebben az esetben a határ 50.000 volt.
16
2001.évi törvény a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról
17
Domonkos L.: Elkezdődött a víziközmű cégek működési engedélyeinek kiadása. In. VízInform honlap,
2014, http://www.vizinform.hu/pic/kepek/muk%20eng.pdf (letöltés 2015.03.20.)
24
A törvény hatálybalépése után csaknem hatodára csökkent a társaságok száma, az új
szolgáltatói követelményeknek megfelelően 84 társaság folyamodott működési engedély
iránti kérelemmel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH).
A MEKH közleménye18 szerint az ország 95 százalékának ivóvíz ellátására kértek

engedélyt. 133 település ellátására nem érkezett be pályázat, ezeken a településeken a
MEKH jelölte ki a szolgáltatót.
A beadott kérelmeket egy ötfős, szakértőkből álló csoport bírálta el. 46 víziközmű-
szolgáltató kapott működési engedélyt, viszont jelenleg már csak 43 szolgáltató
rendelkezik működési engedéllyel.19 Az országban öt regionális vízmű üzemel, amelyek a
következők: Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt., Tiszamenti Regionális
Vízművek Zrt., Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., Észak-dunántúli Vízmű Zrt., Dunántúli
Regionális Vízmű Zrt.. A kiadott engedélyeket a hivatal háromévente felülvizsgálja, de az
engedélyben szereplő feltételek megvalósítását, valamint az előírt színvonal fenntartását
folyamatosan ellenőrzi.
18
http://www.mekh.hu/adatok-statisztikak-2/sajto/sajtokozlemenyek-2/700-a-telepulesek-95-
szazalekanak-ivoviz-ellatasara-nyujtottak-be-mukodesi-engedelykerelmet.html
19
http://www.mekh.hu/gcpdocs/96/Mukodesi_engedelyes_szolgaltatok_nyilvantartasa.pdf
25
6. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés tendenciái Magyarországon
6.1. Közüzemi víztermelés és – szolgáltatás
Az 1. ábra a fogyasztók, valamint az egyéb felhasználók (ipari, öntözési, hűtővíz) részére

szolgáltatott és a termelt vízmennyiség alakulását mutatja be. Az ország éves közüzemi
víztermelése a felszín és felszín alatti vízkészletből származó víz mennyiségét tartalmazza.
Látható, hogy a termelt és a szolgáltatott víz mennyisége az évek alatt folyamatosan
csökkent, amelynek okai között található az ipari termelés visszaesése, az emelkedő
vízdíjak, illetve a saját kutas ellátásra történő átállás.
Termelt és szolgáltatott vízmennyiség (1000 m3) (1990-2013)
1 200 000
1 000 000
800 000
600 000
400 000
200 000
0
1998
2003
2008
2013
1990
1995
1996
1997
1999
2000
2001
2002
2004
2005
2006
2007
2009
2010
2011
2012
Termelt vízmennyiség, ezer m3 szolgáltatott vízmennyiség, ezer m3
1. ábra A termelt és szolgáltatott vízmennyiség (1000m3) (1997-2013)

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Az ábrán látható, hogy a hálózati vízveszteség meglehetősen magas, 2013-ban 26%, amely
főként a rejtett szivárgásoknak, csőtöréseknek köszönhető.
26
6.2. Közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés jellemzői
A jó minőségű ivóvízellátás, valamint a keletkezett szennyvíz elvezetése és tisztítása az

elmúlt években sokat fejlődött.
Az 2. ábra mutatja az ország közüzemi vezetékes ivóvízzel és szennyvízgyűjtő hálózattal

ellátott településeinek az arányát az összes településhez viszonyítva.
Közüzemi vezetékes ivóvízzel és szennyvízgyűjtő-hálózattal

rendelkező települések az összes település %-ában
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
1990
2002
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
ivóvíz szennyvíz
2. ábra Közüzemi vezetékes ivóvízzel és szennyvízgyűjtő-hálózattal ellátott települések az összes

település százalékában (1990-2013)
Az ábrán látható, hogy 1990-ben még a magyar települések több mint 20 %-a nem
rendelkezett közüzemi vezetékes ivóvízhálózattal. A következő években folyamatosan
építették ki, bővítették az ország ivóvízhálózatát, 2007-től már minden településen
elérhető.
A 90-es évek elején az ország településeinek alig több mint 10%-a rendelkezett kiépített
csatornahálózattal. Ezen a területen is megfigyelhető a folyamatos fejlődés, azonban még
2013-ban is alig 60%-ra tehető a szennyvízcsatornával ellátott települések aránya. A
közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel nem rendelkező települések között általában olyan
kis lélekszámú községeket találhatunk, amelyek olyan területen helyezkednek el, ahol nem
üzemeltethető gazdaságosan szennyvízelvezető közmű.
27
A 3. ábra a bevezetett ivóvízzel rendelkező lakások arányát mutatja az ország összes
lakására vetítve.
Közüzemi vezetékes ivóvízzel ellátott lakás az összes lakás %-ában

100,0
90,0
80,0
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
1993
2006
2010
1990
1991
1992
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2007
2008
2009
2011
2012
2013
ország város község
3. ábra Közüzemi vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya (1990-2013)

Látható, hogy az elmúlt 23 évben a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma

folyamatosan növekedett. 1990 és 2013 között több mint 850 ezerrel növekedett a
bevezetett ivóvízzel rendelkező lakások száma. A városokat és községeket külön tekintve,
a 90-es évek elején a városi lakások ivóvízzel való ellátottsága fejlettebb volt, azonban a
különbség folyamatosan csökkent. 2013-ban a városi lakások 95,8%-ába, a községi
lakások 90,8%-ába volt bevezetve az ivóvíz.
A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma is növekedő tendenciát mutat.

1990 és 2000 között a csatornahálózatba bekötött lakások száma nem haladta meg az 500
ezret, míg a következő 10 évben ennek több mint kétszeresével, 1 millió 228 ezerrel bővült
az ellátottság.
A vízhasználat hatékonyságának a növelése az egyik legfontosabb célja a különböző

vízszolgáltatással kapcsolatos stratégiáknak. Ebből a szempontból az egyik mutató az egy
lakosra jutó évi vízfogyasztás mértéke, amelyet a 4. ábra mutat be.
28
Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m3
60,0
55,8
50,0 51,1
49,4
45,8
43,0
40,0 40,8 36,7 38,0 37,5 36,8 36,8 36,0
38,4 34,1 34,4
37,0 36,0 36,6 39,0 37,4 35,9
30,0 36,8 34,1 33,5
20,0
10,0
0,0
1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012
4. ábra Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (1990-2013)

1990-ben az ország egy lakosára jutó vízfogyasztás 55,8 m3 volt, majd a következő közel
10 évben folyamatos csökkenés tapasztalható, 1999-re 36 m3-re csökkent a fogyasztás. A
következő évtizedben 36 és 38 m3 között mozgott, 2013-ban egy lakos 33,5 m3 ivóvizet
használt. Ahogy azt már korábban említettem, a csökkenő vízhasználat mögött az árak
növekedése, valamint a saját kutas ellátásra történő átállás áll.
6.3. A közműolló alakulása
A 1990-től 2013-ig az ivóvízvezeték-hálózat hossza 12371 km-rel bővült, 2013-ban 64790

km volt. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat kiépítettsége is folyamatosan fejlődött, 1990
és 2013 között 31758 km-rel bővült, 2013-ban a hossza 43722 km volt.
A 5. ábra az 1 km közüzemi vízvezeték-hálózatra jutó közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat

hosszát, az úgynevezett közműollót szemlélteti. Láthatjuk, hogy az utóbbi évek
fejlesztéseinek köszönhetően a közműolló fokozatosan zárul. Amíg 1990-ben 1km
vízvezeték-hálózatra 228m csatornahálózat jutott, addig ez az érték 2013-ra 675m-re
növekedett.
29
Elsődleges közműolló alakulása (1990-2013)
800
700
600
500
400
300
200
100
0 1997
2000
2003
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1998
1999
2001
2002
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
5. ábra Elsődleges közműolló alakulása (1990-2013)
A 6. ábra az úgynevezett másodlagos közműollót, azaz az ivóvízhálózatba és a

csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának a különbségét mutatja be.
Másodlagos közműolló alakulása

100
90
80
70
60 Közüzemi vezetékes
ivóvízzel ellátott lakás
50
aránya
40 Közüzemi szenyvízgyűjtő-
30 hálózattal rendelkező lakás
aránya
20
10
0
1994
1997
2000
1990
1991
1992
1993
1995
1996
1998
1999
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6. ábra A másodlagos közműolló alakulása

Az ivóvíz- és szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya folyamatosan növekedett,

azonban a szennyvíz-csatornázottság helyzete sokkal kedvezőtlenebb. 2013-ban a lakások
94,4%-ában volt bevezetett ivóvíz. A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások
30
aránya pedig 1990 és 2013 között 41,6%-ról 75%-ra növekedett, csökkentve a vízhálózatba
bekötött lakások számához képest a lemaradást. Az ábrán is látszik, hogy a közműolló
záródik, azonban még mindig több mint 19 százalékpontos,
6.4. Szennyvíztisztítás
Az 7. ábrán látható, hogy 1990-ben az összegyűjtött szennyvizek közel 11,15%-át vezették

kezelés nélkül a befogadókba. 2013-ban teljesen tisztítatlanul már csak az összegyűjtött
szennyvizek 3,1%-át vezették így el. A 90-es évek elején a tisztított szennyvizek jelentős
része csak mechanikai kezelés után jutott a befogadókba, ez azonban még nem felelt meg a
környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeknek. 2013-ra a legalább biológiailag
kezelt szennyvizek aránya csaknem elérte a 100%-ot, valamint csaknem 78%-a III.
tisztítási fokozattal is rendelkező szennyvíz volt.
Közcsatornán elvezetett és tisztított szennyvíz (1000 m3) (1990-2013)

1 000 000
900 000
800 000
700 000
600 000
500 000
400 000
300 000
200 000
100 000
0
1995
2004
1990
1991
1992
1993
1994
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
összes szennyvíz tisztított szennyvíz
7. ábra Közcsatornán elvezetett és tisztított szennyvíz (1000m3) (1990-2013)

31
7. A Borsodvíz Zrt. bemutatása
A Borsodvíz Zrt. több mint hatvan éves múlttal rendelkezik. A Borsodi Vízmű 1951-es
megalapítása óta, a jogelődöket is figyelembe véve, a vállalat folyamatosan lát el ivóvíz-
szolgáltatási és szennyvízelvezetési feladatokat. A Borsodvíz Zrt.-t 1994-ben alapította
meg a megyében működő 193 önkormányzat. Jelenleg 119 településen biztosítja az
ivóvízzel való ellátást, 77 településen a szennyvízelvezetést, szolgáltatási területének
lakosságszáma meghaladja a 165 ezer főt. Tulajdonosai a helyi önkormányzatok, illetve az
állam. Az önkormányzatok saját víziközmű-vagyonukat, valamint osztatlan közös
vagyonukat vitték a vállalatba. A társaság foglalkoztatottjainak száma közel 300 fő.
2001-ben a Borsodvíz Rt. többségi tulajdonosával, a német Gelsenwasser AG. céggel

közös Kft.-t alapított GW-Borsodvíz Kft. néven. Az újonnan megalapított Kft. feladata a
Borsodvíz Zrt. tulajdonában lévő víziközművek üzemeltetése, az újonnan kiépített
csatornahálózatok üzemeltetése, valamint megrendelés esetén építőipari tevékenység
végzése. 2005. június 14-től a Borsodvíz Zrt. vált a Kft. kizárólagos tulajdonosává, miután
eltérő üzletpolitikai elképzeléseik miatt a Gelsenwasser AG-vel megszüntették
együttműködésüket.
2009. december 31-ig a társaság fő feladata a víziközmű-vagyon kezelése volt. A

közgyűlés döntése alapján 2010. január 1-étől a Borsodvíz Zrt. átvette a víziközmű-
szolgáltatást és a kapcsolódó szolgáltatásokat a GW-Borsodvíz Kft.-től, valamint ezzel
együtt a Zrt. tulajdonában álló vízi közmű és szennyvíz közmű, illetve az önkormányzatok
tulajdonát képező szennyvízhálózat és telep üzemeltetését.
A szolgáltatási terület ellátására 1170,2 km hosszú ivóvízhálózatot építettek ki, a szennyvíz

elvezetésére kialakított csatornahálózat hossza pedig 986,1 km. Ezen kívül 67 vízmű-
telepet, valamint 21 szennyvíztisztító telepet működtetnek. A vízigény biztosítása
érdekében az ÉRV Zrt.-től, valamint a MIVÍZ Kft.-től vesz át vizet.
A társaság akkreditált Vizsgáló laboratóriummal rendelkezik, amely külső megrendelésre

különböző kémiai és fizikai vizsgálatokat, minősítéseket végez. Az ellátott települések
ivóvíz- és szennyvízhálózati, valamint technológiai fejlesztéséhez, bővítéséhez műszaki
terveket készít, amelyet a tervezési osztálya segítségével lát el. Ezen kívül a vállalat
irányítástechnikai és folyamatirányító berendezések létesítésével, valamint
karbantartásával is foglalkozik.
32
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény előírásai értelmében a vállalat
2016. december 31-ig rendelkezik működési engedéllyel.
A Vksztv. előírásainak megfelelően a víziközmű-vagyon - a rendszer független víziközmű-

elemek kivételével - 2013. január 1-jén az ellátásért felelős, azaz a települési
önkormányzatok tulajdonába került térítésmentesen. A vagyon átháramlás következtében a
vállalat saját tőkéje 2013. január 1-jén jelentős mértékben lecsökkent. A GT. törvény
előírásainak megfelelően a részvényesek a társaság jegyzett tőkéjét 50%-kal leszállították,
1.396.835 ezer Ft-ra csökkent.
2013. január 1-jén Ózd és környező települései közüzemi szolgáltatását a Borsodvíz Zrt.
vette át, ahol 6 településen vízszolgáltatást, 2 településen szennyvíz-szolgáltatást végeztek.
Azonban ezeken a jelentős felhasználói helyet magába foglaló településeken 2013.
augusztus 31-től már nem a társaság látja el a közüzemi szolgáltatást.
A vállalat szolgáltatói pozíciójának megőrzéséhez alapvető követelmény a

fogyasztóközpontú, minőségi víziközmű-szolgáltatás. A szabályozott, biztonságos
működés, valamint a környezeti terhelés kontrollálása érdekében a társaság hazai és
nemzetközi szabványokhoz illeszkedve, független szervezet által tanúsított módon
működik.
A vállalat szolgáltatási területén jelentős fejlesztéseket hajtanak végre:
 A svájci állam támogatásával valósítják meg az azbesztcement anyagú fővezetékek

cseréjét B.-A.-Z. megye kistérségi településein, a Borsodvíz Zrt. szolgáltatási
területén. A projekt gazda a Borsodvíz Zrt., illetve 13 település - Alsózsolca,
Bükkszentkereszt, Nyékládháza, Mezőcsát, Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tarcal,
Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Emőd és Sima – Önkormányzata
működik együtt a megvalósításban.
33
 Az EU és a magyar kormány társfinanszírozásában valósul meg az Észak-
Magyarországi régió településein élő lakosság egészséges ivóvízzel való
ellátásának biztosítását szolgáló projekt. A projekt keretében 81 Önkormányzat
működik együtt. Az érintett települések nagyobb részben a Borsodvíz Zrt., kisebb
részben a Zempléni Vízmű Kft. ellátási területén találhatóak. A vízellátó
rendszerekben az arzénmentesítést, az ammónium és a bór eltávolítását valósítják
meg.
 Kilenc település - Onga, Gesztely, Hernádkak, Berzék, Sajóhidvég, Köröm,

Sajólád, Sajópetri és Ónod – Önkormányzatának együttműködésével valósul meg
Köröm és térsége szennyvízelvezetésének és tisztításának fejlesztése. A körömi
szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztését, a szennyvízelvezető rendszer
szagmentesítését, valamint Gesztely-Újharangod településrész
szennyvízcsatornázását hajtják végre.
 Emőd és térsége szennyvízelvezetésének és tisztításának fejlesztése. A projekt

megvalósításában Emőd, Bükkaranyos, Harsány és Kisgyőr Önkormányzata vesz
részt, amelynek keretében az emődi szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztése,
valamint a rendszer szagmentesítése érdekében Bükkaranyos és Emőd településeket
elkerülő szennyvíznyomócsövek létesítése valósul meg.
 Gönc, Tiszalúc, Taktaharkány és Taktaszada települések szennyvízelvezetésének

kiépítése. Göncön kiépült a teljes csatornahálózat, illetve a régi, mechanikai
szennyvíztisztító telep helyett új, korszerű épült. Tiszalúcon a beruházás keretében
1.600, Taktaharkány és Taktaszada településeken 1.800 lakás csatornahálózatba
való bekötése valósul meg.
34
8. A Borsodvíz Zrt. gazdálkodási tevékenységének bemutatása
A vállalat gazdálkodási tevékenységének a bemutatását az elkészített éves beszámolók

alapján mutatom be, melynek során a 2010-2013 év közötti időszakot elemzem. Az
elemzéshez felhasznált dokumentumok a következők:
 mérleg
 eredménykimutatás
 kiegészítő melléklet
8.1. Mérlegfőösszeg
Az Eszközök és Források mérlegfőösszege a 2010. évi 5.759.958 ezer Ft-ról 2013. évre
4.069.308 ezer Ft-ra csökkent, a csökkenés jelentős, összege 1.690.650 ezer Ft, mértéke
29,4%, amely meghatározóan a Vksztv. előírásai szerint a víziközmű vagyon
önkormányzatok részére történő térítés nélküli átadásának következménye.
A Borsdodvíz Zrt. 2010-2013. évi

E Ft mérlegfőösszegének változása
8 000 000
7 032 035
7 000 000 5 974 106
6 000 000
5 000 000 5 759 958
4 000 000 4 069 308
Mérlegfőösszeg
3 000 000
2 000 000
1 000 000
0
2010 2011 2012 2013 Év
8. ábra A Borsodvíz Zrt. mérlegfőösszegének változása (2010-2013)

Forrás: Saját szerkesztés
35
8.2. Az eszköz oldal elemzése
Az 9. ábra a vállalat eszközeinek az összetételét, valamint azok alakulását mutatja be.
E Ft A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi Mérleg Eszközök adatai

5 000 000
4 500 000 4 455 043
4 000 000 3 579 480
3 500 000 A. BEFEKTETETT
3 573 420
3 000 000 ESZKÖZÖK
2 500 000 B.
2 000 000 1 378 322 1 575 432 1 537 063 FORGÓESZKÖZÖK
1 733 199
1 500 000 C. AKTÍV IDŐBELI
1 423 969
ELHATÁROLÁSOK
1 000 000 912 140
500 000 1 039 929
802 156 825 254
0
2010 2011 2012 2013 Év
9. ábra A Borsodvíz Zrt. Mérleg eszköz adatai 2010-2013

Az Eszközökön belül a befektetett eszközök értéke 2010. évről 2013. évre 3.579.480 ezer
Ft-ról 1.733.199 ezer Ft-ra módosult, 1.846.281 ezer Ft-tal csökkent. A forgóeszközök,
valamint az aktív időbeli elhatárolások értéke a négy év alatt kisebb összeggel módosult. A
forgóeszközök állománya 1.348.322 ezer Ft-ról 1.423.969 ezer Ft-ra növekedett, az aktív
időbeli elhatárolások 802.156 ezer Ft-ról 912.140 ezer Ft-ra növekedtek. A befektetett
eszközök értékének jelentős csökkenése, a forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások
értékének kisebb mértékű növekedése azt eredményezte, hogy az eszközökön belül 2010.
évről 2013. évre a befektetett eszközök aránya 62%-ról 42%-ra csökkent, a forgóeszközök
aránya 24%-ról 35%-ra, az aktív időbeli elhatárolások részesedése 14%-ról 22%-ra
növekedett, amelyet az alábbi 10-11. ábrák szemléltetnek.
36
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi Mérleg
802 156 E Eszközök összetétele
FT
14% Befektetett
eszközök
Forgóeszközök
Aktív időbeli
1 378 322 E elhatárolások
Ft 3 579 480 E
24% Ft
62%
10. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi Mérleg Eszközeinek összetétele

A Borsodvíz Zrt. 2013. évi Mérleg

Eszközök összetétele
912 140 E 1 733 199 E
FT Ft
22% Befektetett
43% eszközök
Forgóeszközök
Aktív időbeli
elhatárolások
1 423 969 E
FT
35%
8.2.1. Befektetett eszközök összetétele
A következőkben a befektetett eszközök összetételét, illetve azok változását mutatom be,

amelyet a 12-13. ábra szemléltet.
Az ábrán látható, hogy 2010-ben a befektetett eszközök 99%-át a tárgyi eszközök tették ki,
amelynek értéke 3.542.098 ezer Ft volt. Azonban az értéke a víziközmű-vagyon térítés
nélküli átadása miatt 2013-ra jelentősen visszaesett, 828.751 ezer Ft volt és a befektetett
eszközök 48%-át tette csak ki. A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok és a kapcsolódó
vagyoni értékű jogok képviselik a legnagyobb értéket és a csökkenés is ezen a mérlegsoron
volt a legjelentősebb. 2010-2012 között az értékében csak kisebb ingadozások fordultak
elő, azonban 2012-ről 2013-ra csaknem 94%-kal, azaz 3.043.054 ezer Ft-tal csökkent. A
befektetett pénzügyi eszközök esetében növekedés figyelhető meg a két időszak között,
37
összege 870.000 ezer Ft-tal emelkedett, amellyel a kapcsolt vállalkozásban lévő tartós
részesedés növekedett. Aránya 2010-ben még csak 0,3% volt, addig 2013-ban már a
befektetett eszközök több mint felét tette ki, 51% volt. Az immateriális javakat illetően
számottevő változás nem tapasztalható, a befektetett eszközökön belül aránya 0,7%-ról
1%-ra módosult. Az immateriális javakon belül a kísérleti fejlesztés értéke 2010. évről
2013. évre a duplájára, azaz 5.000 ezer Ft-ról 10.000 ezer Ft-ra növekedett. A szellemi
termékek értéke a felére csökkent, 18.598 ezer Ft-ról 9.653 ezer Ft-ra módosult. A kísérleti
fejlesztés, valamint a vagyoni értékű jogok esetén is kisebb növekedések tapasztalhatóak.
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi Befektetett

eszközeinek összetétele
3 542 098 E
Ft
99,0%
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
Befektetett
pénzügyi eszközök
25 378 E Ft
0,7% 12 004 E Ft
0,3%
12. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi Befektetett eszközeinek összetétele

A Borsodvíz Zrt. 2013. évi Befektetett

eszközeinek összetétele
828 751 E Ft
882 004 E Ft
48%
51%
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
Befektetett pénzügyi
eszközök
22 444 E Ft
1%

38
8.2.2. Forgóeszközök
A 14-15. ábra a forgóeszközök változását mutatja be.
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi Forgóeszközeinek

összetétele
145 567 E Ft 15 730 E Ft
11% 1% Készletek
316 315 E Ft
23% Követelések
900 710 E Ft Értékpapírok

65%
Pénzeszközök
14. ábra A Borsodvaz Zrt. 2010. évi Forgóeszközeinek összetétele

A Borsodvíz Zrt. 2013. évi Forgóeszközeinek

összetétele
67 660 E Ft
5%
429 030 E Ft Készletek
30%
Követelések
927 279 E Ft
65% Értékpapírok
0 E Ft Pénzeszközök
0%
15. ábra A Borsodvíz Zrt. 2013. évi Forgóeszközeinek összetétele

A forgóeszközök értéke az évek folyamán növekedett, 2010-ről 2013-ra 45.647 ezer Ft-tal,
azaz 3,3%-kal emelkedett az értéke. Az összetételét vizsgálva jelentősebb változások az
értékpapírok, valamint a pénzeszközök esetében tapasztalhatóak. 2010-ben az értékpapírok
között még 316.315 ezer Ft állampapírt tartott nyilván a társaság, 2013-ban már nem volt
tulajdonában értékpapír. A pénzeszközök értéke 2013-ra majdnem háromszorosára
emelkedett, amelynek hatására a forgóeszközökön belüli aránya 11%-kal növekedett. Az
ábrán látható, hogy a forgóeszközökön belül mind a két évben a követelések aránya volt a
legmagasabb (65%), amely főként az áruszállításból és szolgáltatásból származó
39
követelések magas értékének eredménye. A követelések értéke 2010. évről 2013. évre
900.710 ezer Ft-ról 927.279 ezer Ft-ra, azaz 2,9%-kal növekedett. A követeléseken belül
az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések értéke 863.798 ezer Ft-ról
731.518 ezer Ft-ra módosult, így aránya 95,9%-ról 78,9%-ra csökkent. Az egyéb
követelések esetében figyelhető még meg jelentősebb változás, összege 36.912 ezer Ft-ról
195.761 ezer Ft-ra, így a követeléseken belüli aránya ötszörösére, 4,1%-ról 21,1%-ra
növekedett.
8.2.3. Aktív időbeli elhatárolások
Az aktív időbeli elhatárolások értékét vizsgálva is növekedés figyelhető meg. 2010-ről

2013-ra 109.984 ezer Ft-tal, azaz 13,7 %-kal növekedett az értéke. Az aktív időbeli
elhatárolásokon belül halasztott ráfordításokkal a vállalat egyik évben sem rendelkezett. A
költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának az aránya 2010-ben 95% volt, amely
2013-ra 99,5 %-ra módosult. Értéke 18,6%-kal, azaz 109.984 ezer Ft-tal növekedett, 2013-
ban 908.087 ezer Ft volt, amely az önkormányzatok számára előre megfizetett
közműhasználati díjakat tartalmazza, a díjak az üzemeltetési szerződés teljes időtartama
alatt évenként arányos összegben kerülnek költségként elszámolásra. A fennmaradó részt a
bevételek aktív időbeli elhatárolása teszik ki, amelynek értéke 36.676 ezer Ft-ról 4.053
ezer Ft-ra módosult, azaz 88,9%-kal csökkent.
40
8.3. A Forrás oldal elemzése
A mérleg forrás adatai a vagyon eredetét mutatják meg, amely alapján megkülönböztetünk
saját, illetve idegen forrásokat.
Az 16. ábra a vállalat forrásait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat mutatja be.
E FT A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi Mérleg Források adatai

5 000 000
4 500 000 4 592 568
4 000 000
Saját tőke
3 500 000 3 653 598
3 000 000 3 603 111
2 500 000 Céltartalékok

2 000 000 1 717 827
1 482 182
1 251 871 1 350 423
1 500 000 1 607 880 Kötelezettségek
1 000 000 876 658 848 977
500 000 811 314 620 293
93 662 93 427 108 308
0 123 308
2010 2011 2012 2013 Év
16. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi Mérleg Források összetétele

A Forrásokon belül a legnagyobb változás a saját tőke esetében tapasztalható, értéke 2010.
évről 2013. évre 3.603.111 ezer Ft-ról 1.717.827 ezer Ft-ra módosult, azaz 1.885.284 ezer
Ft-tal csökkent. A céltartalékok, kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások
kisebb összeggel változtak meg. A céltartalékok értéke 93.662 ezer Ft-ról 123.308 ezer Ft-
ra, az kötelezettségek értéke pedig 1.251.871 ezer Ft-ról 1.607.880 ezer Ft-ra növekedett.
A passzív időbeli elhatárolások 811.314 ezer Ft-ról 620.293 ezer Ft-ra csökkentek.
A saját tőke jelentős csökkenése, valamint a céltartalékok, kötelezettségek és a passzív

időbeli elhatárolások változásának következményeként a forrásokon belül a saját tőke
aránya 62%-ról 42%-ra csökkent 2010. évről 2013.évre. A kötelezettségek aránya 22%-ról
40%-ra emelkedett, a céltartalékok, valamint a passzív időbeli elhatárolások aránya pedig
1-1%-kal növekedett. A változásokat a 17-18. ábra mutatja be.
41
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi Mérleg Forrás
adatainak összetétele
811 314 E Ft Saját tőke
14%
1 251 871 E Céltartalékok
Ft 3 603 111
22% EFt
62% Kötelezettségek
93 662 E Ft Passzív időbeli

2% elhatárolások
17. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi Mérleg Forrás adatainak összetétele
A Borsodvíz Zrt. 2013. évi Mérleg Forrás

adatainak összetétele
620 293 E Ft
1 717 827 E Saját tőke
15%
Ft 42%
Céltartalékok
Kötelezettségek
1 607 880 E
123 308 E Ft Passzív időbeli
Ft
3% elhatárolások
40%
8.3.1. Saját tőke
Saját tőkeként a tulajdonosoktól a vállalkozás rendelkezésére bocsátott, valamint az

adózott nyereségből a vállalkozásnál hagyott tőkerész szerepel. A saját tőke változását a
következő ábra mutatja be.
42
A Borsod víz Zrt. 2010. és 2013. évi Saját tőke összetétele
Év
283 129 11 631 66 057
2 013
-2 874 742 1 396 835 1 964 917 870 000
283 129 495 191 5 762 10 000

2 010
2 793 670 15 359
-3 000 000 -1 000 000 1 000 000 3 000 000 5 000 000 E Ft
Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék
Lekötött tartalék Fejlesztési tartalék Értékelési tartalék
Mérleg szerinti eredmény
19. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. és 2013. évi Saját tőke összetétele
A Borsodvíz Zrt. saját tőkéjét vizsgálva jelentős változásokat figyelhetünk meg. 2010-ben
a saját tőke összege 3.603.111 ezer Ft volt, majd a 2012-re 989.457 ezer Ft-tal, azaz
27,5%-kal emelkedett. 2013-ban azonban ennél nagyobb csökkenés tapasztalható, a saját
tőke 2.874.741 ezer Ft-tal, azaz 62,6%-kal csökkent, értéke 1.717.827 ezer Ft volt.
A saját tőkén belül jelentősebb változásokat a jegyzett tőke, az eredménytartalék, az

értékelési tartalék, valamint a mérleg szerinti eredmény esetében találhatunk.
A jegyzett tőke értéke 2010-2012 között nem változott, azonban 2013-ra a víziközmű-
vagyon térítésmentes átadása miatt az összege a felére csökkent, amely így 1.396.835 ezer
Ft lett. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) elő írta, hogy az
alaptőke leszállítása kötelező, ha a társaság saját tőkéje az alaptőke kétharmadára csökken.
Az alaptőke leszállításáról a közgyűlés döntött.20A Gt. 2014. március 15-én hatályát
vesztette. Ezzel a dátummal a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
hatályba lépett, amely magába foglalta a gazdasági társaságokról szóló szabályozást.
Az eredménytartalék értéke a vizsgált időszakban négyszeresére növekedett, értéke 2013-

ban 1.964.917 ezer Ft. Az eredménytartalék összegét növeli az előző évi pozitív mérleg
20
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 245§ (1) a) pont
43
szerinti eredmény, csökkenti az előzőző évi mérleg szerinti veszteség, itt kerül
elszámolásra a lekötött és fejlesztési tartalék, valamint az alapítás átszervezés és kísérleti
fejlesztés aktivált értéke. Növekedés figyelhető meg az értékelési tartalék sorában is,
ugyanis 2010-ben a vállalat nem képzett értékelési tartalékot, 2013-ban pedig összege
870.000 ezer Ft volt. Képzésére a tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban befektetett
pénzügyi eszközök értékhelyesbítése során került sor.
A legnagyobb változás a mérleg szerinti eredmény összegénél található, amely megmutatja

az üzleti év gazdálkodásának a saját tőkét módosító összegét. 2010-ban 15.359 ezer Ft volt
az értéke, amely a következő két évben kisebb mértékben növekedett. Azonban 2013-ban
hatalmas csökkenés következett be, összege -2.943.712 ezer Ft volt. A mérleg szerinti
eredmény csökkenésének az oka a víziközmű-vagyon térítés nélküli átadása miatt
keletkezett rendkívüli eredmény (veszteség).
8.3.2. Céltartalék
A céltartalékok képzésében növekedés tapasztalható a vizsgált időszakban. Értéke 2010-

ben 93.662 ezer Ft volt, amely 2013-ra 31,7%-kal növekedett, értéke 123.308 ezer Ft-ra
módosult.
8.3.3. Kötelezettségek
A kötelezettségek között három csoportot különböztetünk meg, a hátrasorolt, valamint a

hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket.
A Borsodvíz Zrt. 2010.2013. évi kötelezettségeinek összetétele

Év
0
0
2010 2011 3012 2013
1 607 880
5 717
1 476 465 0
7 020
1 343 403 0
0
1 251 871 0
0 500 000 1 000 000 1 500 000 E FT

Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek
20. ábra Saját szerkesztés. A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi kötelezettségeinek összetétele
44
Hátrasorolt kötelezettségei a vállalatnak a vizsgált időszakban nem voltak. Hosszú lejáratú
kötelezettségei 2011-ben voltak, 7.020 ezer Ft beruházási és fejlesztési hitelt vett fel,
amiből 2012-ben 1.303 ezer Ft-ot törlesztett. A fennmaradó 5.717 ezer Ft-ot pedig a
következő évben visszafizette, így 2013-ban már nem volt hosszú lejáratú kötelezettsége.
A vállalat rövid lejáratú kötelezettségeinek összetételét, valamint annak változását a

következő ábra mutatja be. A vizsgált időszakban a rövid lejáratú kötelezettségek összege
évről-évre növekedett, 2010-ben összege 1.251.871 ezer Ft volt, amely 2013-ra 28,4%-kal,
1.607.880 ezer Ft-ra módosult. Látható, hogy a társaság likviditási helyzete az évek alatt
folyamatosan romlott.
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi rövid lejáratú

kötelezettségeinek összetétele
Rövid lejáratú hitelek
777 200 E Ft Vevőktől kapott előlegek

62,1%
369 387 E Ft
Kötelezettségek árúszállításból
29,5%
és szolgáltatásból (szállítók)
Rövid lejáratú kötelezettségek
kapcsolt vállalkozással szemben
76 742E Ft
139 E Ft Egyéb rövid lejáratú
28 403 E Ft 6,1%
0,0% kötelezettségek
2,3%
21. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi rövid lejáratú kötelezettségeinek összetétele
A Borsodvíz Zrt. 2013. évi rövid lejáratú

kötelezettségeinek összetétele
Rövid lejáratú kölcsönök
869 868 E Ft Rövid lejáratú hitelek

54,1%
331 775 E Ft Vevőktől kapott előlegek
20,6%
Kötelezettségek árúszállításból
és szolgáltatásból (szállítók)
61 068 E Ft Rövid lejáratú kötelezettségek
139 669 E Ft kapcsolt vállalkozással szemben
3,8%
5 500 E Ft 8,7%
200 000 E FT Egyéb rövid lejáratú
0,3% kötelezettségek
12,4%
45
A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a legnagyobb aránya (21.-22. ábra) a kapcsolt
vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségeknek volt, azonban 2010. évről a
2013. évre aránya 8%-kal csökkent, annak ellenére, hogy az összege 777.200 ezer Ft-ról
869.868 ezer Ft-ra növekedett. Az áruszállításból és a szolgáltatásból származó
kötelezettségek értéke 369.387 ezer Ft-ról 331.775 ezer Ft-ra csökkent, aránya pedig 9 %-
kal csökkent. A rövid lejáratú kölcsönök esetében tapasztalható a legnagyobb változás,
2010-ben még nem rendelkezett ilyen kötelezettséggel a vállalat, azonban 2013-ban
összege 200.000 ezer Ft volt, aránya pedig 12,4%-ot tett ki. A vevőktől kapott előlegek
értéke 139 ezer Ft-ról 61.068 ezer Ft-ra emelkedett, a rövid lejáratú hitelek összege
csökkent, 28.403 ezer Ft-ról 5.500 Ft-ra módosult. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
esetén jelentős emelkedés tapasztalható, 76.742 ezer Ft-ról 139.669 ezer Ft-ra növekedett.
2013-ban az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül a legnagyobb arányt a fizetendő
áfa (39,8%) tette ki, értéke 55.546 ezer Ft volt. A költségvetési befizetési kötelezettség
értéke 20.203 ezer Ft, az egyéb tételek összege 34.340 ezer Ft volt. Az SZJA fizetési
kötelezettség 11.005 ezer Ft-tal, a szociális hozzájárulási adó 15.633 ezer Ft-tal, a
munkabér összege pedig 2942 ezer Ft-tal növelte az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
összegét.
8.3.4. Passzív időbeli elhatárolások
A passzív időbeli elhatárolások esetében jelentősebb változást 2013. évben találhatunk,

amikor az összege a 2010-es 811.314 ezer Ft-ról 620.293 ezer Ft-ra csökkent. A változást a
bevételek passzív időbeli elhatárolása idézte elő, melynek értéke 2010-ben 354.544 ezer Ft
volt, azonban 2013-ban már ilyen tétel a vállalat nyilvántartásában nem szerepelt. A
költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 101.367 ezer Ft-ról 186.658 ezer Ft-ra
módosult, amelyből 2013-ban 146.906 ezer Ft-ot tett ki az önkormányzatok számára a
víziközmű használatáért fizetendő mennyiségfüggő, valamint befolyt nettó árbevétel
arányos használati díj. A költségek passzív időbeli elhatárolásán belül 28.167 ezer Ft volt a
vezetői prémium és járulékainak az összege, 2244 ezer Ft az elhatárolt bér és járuléka. A
várható szennyvízbírság összege 3.377 ezer Ft, az egyéb kötelezettségek összege 5.964
ezer Ft volt. A halasztott bevételek esetében 355.403 Ft-ról 433.635 ezer Ft-ra történő
növekedés figyelhető meg, amelynél a teljes összeg fejlesztési célra kapott támogatás volt.
46
8.4. Eredménykimutatás
A következőkben a Borsodvíz Zrt. teljesítményét, bevételeinek és ráfordításainak az

alakulását mutatom be. A mérleg szerinti eredmény változását már a saját tőke esetében
bemutattam, a továbbiakban a változásban közreműködő tételeket ismertetem.
8.4.1. A vállalat bevételei
A következő ábra a vállalat bevételeinek összetételét, illetve azoknak a változásait mutatja

be.
A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi bevételeinek összetétele

Év
23 963 4 707
502 568 324 481

2013
3 225 376
8 951 23 051
334 758 12 935
2012
2 691 856
24 942 27 849
12 806
2011
2 564 108 340 612

36 797 26 575
265 887 13 694
2010
2 486 747
0 500 000 1 000 000 1 500 0002 000 000 2 500 0003 000 000 3 500 0004 000 000 E Ft
Értékesítés nettó árbevétele Aktívált saját teljesítmények értéke
Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei
Rendkívüli bevételek
23. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi bevételei

A bevételek közül az értékesítés nettó árbevétele 2010. évről 2013. évre 2.486.747 ezer Ft-
ról 3.225.376 ezer Ft-ra módosult, azaz 738.629 ezer Ft-tal növekedett. A későbbiekben
még bemutatom a nettó árbevétel összetételét. A rendkívüli bevételek összege 13.694 ezer
Ft-ról 324.481 ezer Ft-ra, az egyéb bevételek értéke pedig 265.887 ezer Ft-ról 502.568 ezer
Ft-ra növekedett. Az aktivált saját teljesítmények értéke és a pénzügyi műveletek bevételei
esetében csökkenés figyelhető meg. Az aktivált saját teljesítmények értéke 36.797 ezer Ft-
ról 23.963 ezer Ft-ra, a pénzügyi műveletek bevétele 26.575 ezer Ft-ról 4707 ezer Ft-ra
módosult. Az értékesítés nettó árbevételének, a rendkívüli bevételnek és az egyéb
47
bevételnek a növekedése, valamint az aktív teljesítmények és a pénzügyi műveletek
csökkenése eredményeként a bevételeken belül 87,9%-ról 79%-ra csökkent a nettó
árbevétel aránya. A rendkívüli bevételek aránya 0,5%-ról 8%-ra, az egyéb bevételek
aránya 9,4%-ról 12,3%-ra módosult. Az aktivált saját teljesítmények értéke 1,3%-ról 0,6%-
ra, a pénzügyi műveletek bevételei 0,9%-ról 0,1%-ra csökkent, amelyeket a 24-25. ábra
szemléltet.
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi bevételeinek

összetétele
2486747 E Ft
87,9%
Értékesítés nettó
árbevétele
Aktívált saját
teljesítmények értéke
Egyéb bevételek
36797 E Ft Pénzügyi műveletek

13694 E Ft
1,3% bevételei
0,5% 265887 E Ft
Rendkívüli bevételek
26575 E FT 9,4%
0,9%
24. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi bevételeinek összetétele

A Borsodvíz Zrt. 2013. évi Bevételeinek

összetétele
3 225 376 E FT Értékesítés nettó
79,0% árbevétele
Aktívált saját
teljesítmények értéke
324 481 E FT Egyéb bevételek
8,0%
Pénzügyi műveletek
bevételei
4 707 E Ft 23 963 E Ft Rendkívüli bevételek
0,1% 502 568 E Ft 0,6%
12,3%
25. ábra A Borsodvaz Zrt. 2013. évi bevételeinek összetétele

48
8.4.1.1. Üzemi bevételek
A 27. ábra a társaság bevételeinek az összegét, valamint a változásait mutatja be. Az üzemi
bevételeket az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények, valamint az
egyéb bevételek alkotják. Az üzemi bevétel értéke 2010-ben 2.789.431 ezer Ft volt, amely
2013-ra 3.751.907 ezer Ft-ra módosult, azaz 962.476 ezer Ft-tal emelkedett. Az üzemi
bevételeken belül az értékesítés nettó árbevételének az aránya 89,2% volt 2010-ben, ami
2013-ra 86%-ra mérséklődött. Az aktivált saját teljesítmények aránya 1,3%-ról 0,6%-ra
módosult, míg az egyéb bevételek 9,5%-ról 13,4%-ra növekedett, amelyet az alábbi ábra
mutat be.
A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi üzemi bevételeinek

összetétele
23 963
3 225 376 502 568
2013
8 951
2012 2 691 856 334 758

24 942
2 564 108 340 612
2011
36 797
2 486 747 265 887
2010
0 1 000 000 2 000 000 3 000 000 4 000 000 E Ft

Értékesítés nettó árbevétele Aktívált saját teljesítmények értéke
Egyéb bevételek
26. ábra Saját szerkesztés, A Borsodvíz Zrt. üzemi bevételeinek összetétele (2010-2013)
49
8.4.1.2. A nettó árbevétel összetétele
Az 1. táblázat az értékesítés nettó árbevételének a főbb tevékenységek szerinti bontását

mutatja be a vizsgált időszakban.
1. táblázat
A Borsodvíz Zrt. Nettó árbevétele főbb tevékenységi bontásban (2010-2013)

(E Ft)
Megnevezés 2010 2011 2012 2013
Ívóvízszolgáltatás 1 271 089 1 311 045 1 343 378 1 664 778
Szennyvízelvezetés 1 112 487 1 147 546 1 241 031 1 438 995
Építőipari
23 819 73 523 68 186 81 070
tevékenység
Egyéb tevékenység 79 352 31 993 39 261 40 533
A nettó árbevételen belül 2010-ben 51% volt az ivóvízszolgáltatási tevékenység aránya,

amely 2013-ra nem változott. Az ivóvízszolgáltatásból származó bevétel a 2010. évről a
2013. évre 393.689 ezer Ft-tal, azaz 31%-kal növekedett. A szennyvízelvezetésből
származó bevétel értéke 2010. évről a 2013. évre 1.112.487 ezer Ft-ról 1.438.995 ezer Ft-
ra módosult, azaz 326.508 ezer Ft-tal emelkedett. Aránya a nettó bevételen belül 44,7 %
volt 2010 és 2013-ban egyaránt. Az építőipari tevékenység árbevétele majdnem
négyszeresére, 23.819 Ft-ról 81.070 ezer Ft-ra növekedett a vizsgált időszakban. Aránya
0,9% volt 2010-ben, amely 2013-ra 2,5%-ra emelkedett. Az egyéb tevékenységből
származó bevétel értéke 79.352 ezer Ft-ból 40.533 ezer Ft-ra módosult, azaz 48,9%-kal
csökkent. Aránya a nettó árbevételen belül a 3,1%-ról 1,2%-ra csökkent.
8.4.1.3. Egyéb bevételek
Egyéb bevételként 2010-ben 265.887 ezer Ft-ot, 2013-ban 502.568 ezer Ft-ot számoltak el,
amely 236.681 ezer Ft növekedést jelent. Az egyéb bevételek összetételét, illetve
változását a következő ábra szemlélteti:
50
A Borsodvíz Zrt. 2010. és 2013. évi egyéb bevételeinek
összetétele
Év
15 805 1 158 10 808
2013 11 751 449 639 13 409

1 000 218 1 148
1 977 2 014
2010
259 530
0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 E Ft
Tárgyi eszköz eladás

Káresemény miatti bevétel
Késedelmi kamat, kártérítés, bírság
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
Egyéb
Visszaírt értékvesztés
27. ábra A Borsodvíz Zrt. egyéb bevételeinek összetétele (2010-2013)
Az egyéb bevételeken belül a legnagyobb összeget a lakossági víz- és csatornaszolgáltatási

támogatás teszi ki, amelynek értéke 2010. évről 2013. évre 259.530 ezer Ft-ról 449.639
ezer Ft-ra módosult, azaz 190.109 ezer Ft-tal növekedett. A növekedés az új szolgáltatási
területekkel kapcsolatban igényelt támogatás eredménye, valamint Ózd és környéke
ellátásának biztosítása érdekében meglehetősen magas áron vizet vásároltak az Észak-
magyarországi Regionális Vízművektől Az egyéb bevétele között elszámolt tételek
mindegyike növekedett a két időszak között. A káresemény miatti bevétel 218 ezer Ft-ról
1.158 ezer Ft-ra, a visszaírt értékvesztés 2.014 ezer Ft-ról 13.409 ezer Ft-ra módosult. Az
egyéb tételek között elszámolt bevétel 1.148 ezer Ft-ról 10.808 ezer Ft-ra, a tárgyi
eszközök eladásából származó bevétel 14.805 ezer Ft-tal, azaz 1.000 ezer Ft-ról 15.805
ezer Ft-ra növekedett. A késedelmi kamat, bírság, valamint a kártérítésből származó
bevétel 218 ezer Ft-ról 1.158 ezer Ft-ra növekedett.
8.4.2. A vállalat ráfordításai
A 28. ábra a társaság ráfordításait, valamint azoknak a változásait mutatja be.
51
A Bordosvíz Zrt. 2010-2013. évi ráfordításainak összetétele
Év 81 257 482 431 1 061
2013
2 102 186 1 179 734 3 101 134

203 708 177 069 1 090
7 491
2012
1 694 737 907 341

199 610 146 670 817
2 240
2011
1 679 974 881 183

156 950 83 430 3 587
5 843
2010
1 728 319 827 626
0 1 000 000 2 000 000 3 000 000 4 000 000 5 000 000 6 000 000 7 000 000 E Ft
Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások
Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások
26. ábra A Borsodvíz Zrt. ráfordításainak összetétele (2010-2013)

A ráfordításokon belül a legnagyobb változás a rendkívüli ráfordítások esetében figyelhető

meg, amely a 2010. évről a 2013. évre 5.843 ezer Ft-ról 3.101.134 ezer Ft-ra módosult,
azaz 3.095.291 ezer Ft-tal növekedett. Az anyagjellegű ráfordítások összege 1.728.319
ezer Ft-ról 2.102.186 ezer Ft-ra emelkedett, a személyi jellegű ráfordítások értéke 827.626
ezer Ft-ról 1.179.734 ezer Ft-ra növekedett. Az értékcsökkenési leírás és a pénzügyi
műveletek ráfordításai esetén kisebb módosulások voltak. Az értékcsökkenési leírás
156.950 ezer Ft-ról 81.257 ezer Ft-ra csökkent, a pénzügyi műveletek ráfordításai pedig
3.587 ezer Ft-ról 1.061 ezer Ft-ra csökkentek. Az egyéb ráfordítások értéke jelentősen
83.430 Ft-ról 482.430 Ft-ra növekedett.
8.4.2.1. Üzemi ráfordítások
Az üzemi ráfordításokat (29. ábra) az anyagjellegű, a személyi jellegű ráfordítások, az

értékcsökkenési leírás, valamint az egyéb ráfordítások alkotják. Az üzemi ráfordítások
összege 2010-ben 2.796.325 ezer Ft volt, amely 2013-ra 3.845.608 ezer Ft-ra módosult,
azaz 1.049.283 ezer Ft-tal növekedett.
52
A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi üzemi ráfordításaink
összetétele
Év 81 257
2 102 186 1 179 734 482 431

2013
203 708
1 694 737 907 341 177 069

2012
199 610
1 679 974 881 183 146 670

2011
156 950
1 728 319 827 626 83 430

2010
0 1 000 000 2 000 000 3 000 000 4 000 000 E Ft

Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások
29. ábra A Borsodvíz Zrt. üzemi ráfordításainak összetétele (2010-2013)

Az anyagjellegű ráfordítások összege 2010. évről 2013. évre 1.728.319 ezer Ft-ról
2.102.186 ezer Ft-ra, azaz 20,6%-kal növekedett. A személyi jellegű ráfordítások értéke
352.108 ezer Ft-tal növekedett, 827.626 ezer Ft-ról 1.179.734 ezer Ft-ra változott. Az
értékcsökkenési leírás a két időszak között 156.950 ezer Ft-ról 81.257 ezer Ft-ra csökkent,
azaz értéke 48,2%-kal csökkent.
8.4.2.2. Anyagjellegű ráfordítások
Az anyagjellegű ráfordítások értékét, összetételét, valamint változását a 30-31. ábra

szemlélteti.
53
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi anyagjellegű
ráfordításainak összetétele
Anyagköltség
805 226 E Ft
811 794 E Ft 46,6% Igénybe vett
47,0% szolgáltatások értéke
Egyéb szolgáltatások
értéke
Eladott áruk beszerzési
értéke
11 743 E Ft Eladott (közvetített)
0,7% 91 982 E Ft szolgáltatások értéke
7 574 E Ft 5,3%
0,4%
30. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi anyagjellegű ráfordításainak összetétele
A Borsodvíz Zrt. 2013. évi anyagjellegű

Anyagköltség
1 147 754 E FT
54,6% Igénybe vett
szolgáltatások értéke
Egyéb szolgáltatások
értéke
Eladott áruk beszerzési
32 064 E FT
értéke
1,5%
740 571 E Ft Eladott (közvetített)
7 871 E FT 35,2% szolgáltatások értéke
173 926 E FT
0,4%
8,3%

Az anyagjellegű ráfordításokon belül az anyagköltség értéke 2010. évről 2013. évre

811.794 ezer Ft-ról 1.147.754 ezer Ft-ra módosult, azaz 335.960 ezer Ft-tal növekedett,
amelyben meghatározó szerepe van a 2013. évben csatlakozott települések
vízszolgáltatásának biztosításához szükséges vásárolt víz költségének. Az egyéb
szolgáltatások összege csaknem kétszeresére növekedett, 91.982 ezer Ft-ról 173. 926 ezer
Ft-ra emelkedett. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások
értéke kisebb mértékben változott. Az eladott áruk beszerzési értéke 3,9%-kal, 7.574 ezer
Ft-ról 7871 ezer Ft-ra növekedett, a közvetített szolgáltatások értéke 11.743 ezer Ft-ról
54
32.064 ezer Ft-ra növekedett. Az igénybe vett szolgáltatások értéke esetén csökkenés
figyelhető meg, 805.226 ezer Ft-ról 740.571 ezer Ft-ra módosult. Az anyagjellegű
ráfordításokon belül az anyagköltség aránya 47%-ról 54,6%-ra,az egyéb szolgáltatások
értéke 5,3%-ról 8,3%-ra, az eladott szolgáltatások értéke 0,7%-ról 1,5%-ra emelkedett. Az
eladott áruk beszerzési értékének az aránya nem változott, az igénybe vett szolgáltatásoké
46,6%-ról 35,2%-ra csökkent.
8.4.2.3. Személyi jellegű ráfordítások
A személyi jellegű ráfordítások összetételét szemlélteti a 32-33. ábra szemlélteti.
A Borsodvíz Zrt. 2010. évi személyi jellegű

173 339 E FT
20,9%
Bérköltség
Személyi jellegű
kifizetések
Bérjárulékok
105 951 E FT
12,8% 548 336 E FT
66,3%
32. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi személyi jellegű ráfordításainak összetétele
A Borsodvíz Zrt. 2013. évi személyi jellegű

247 254 E Ft
21,0%
Bérköltség
Személyi jellegű
kifizetések
Bérjárulékok
109 166 E FT
9,3%
823 314 E Ft
69,8%
33. ábra A Borsodvíz Zrt. személyi jellegű ráfordításainak összetétele

55
Látható, hogy a bérköltség 2010. évről 2013.évre 548.336 ezer Ft-ról 823.314 ezer Ft-ra,
azaz 50,1%-kal növekedett. Ennek oka, hogy a vállalat állományi létszáma 2010-ben 276
fő volt, míg 2013-ban a foglalkoztatottak száma 364 fő volt. A létszámnövekedést a 2013.
évtől ellátott új települések, ezen belül meghatározóan az Ózdi Üzemigazgatóság
létszámigénye okozta. A bérjárulékok összege is növekedett, 173.339 ezer Ft-ról 247.254
ezer Ft-ra módosult. A személyi jellegű egyéb kifizetések összege 3%-kal növekedett,
105.951 ezer Ft-ról 109.166 ezer Ft-ra módosult.
8.4.2.4. Értékcsökkenési leírás
Az értékcsökkenési leírás a két időszak között 118.353 ezer Ft-al csökkent, amelyet a
víziközművek térítés nélküli átadása miatt bekövetkezett eszközállomány csökkenése
indokol.
8.4.2.5. Egyéb ráfordítások
Egyéb ráfordításként 2010-ben 83.430 ezer Ft-ot, 2013-ban 482.431 ezer Ft-ot számoltak
el. Az egyéb ráfordításoknál elszámolt tételeket a 34. ábra szemlélteti.
A Borsodvíz Zrt. 2010. és 2013. évi egyéb ráfordításainak összetétele
Év
2 013
292 828
2 010
0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 E Ft
Értékesített tárgyi eszköz nyilv értéke Káreseménnyel kapcsoltaos kifizetés
Iparűzési adó Bírság, késedelmi kamat, balesetikártérítés
Késedelmi kamat, kártérítés anyavállalatnak Szennyvízbírság
Céltartalék képzés Követelések értékvesztése
Vízterhelési díj Építményadó
Egyéb adók Behajthatatlan követelés
Tárgyi eszköz, immat. javak terven felüli écs Különféle egyéb réfordítás
Közművezeték adó Hiányzó megsemmisült t.eszk., imm. Javak áll.ból kiv. ért.
Innovációs járulék
34. ábra A Borsodvíz Zrt. egyéb ráfordításainak összetétele (2010 és 2013)

56
Látszik, hogy a legnagyobb változást a 2013-ban bevezetett közműadó okozta, amelynek
értéke a Borsodvíz Zrt. esetében 292.828 ezer Ft volt. Jelentősebb növekedés tapasztalható
a követelések értékvesztése esetében, amely 8.076 Ft-ról 43.253 ezer Ft-ra módosult, a
behajthatatlan követelések értékében, amely1.986 ezer Ft-ról14.184 ezer Ft-ra növekedett.
A tárgyi eszközök, immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 118 ezer Ft-ról 13.113
ezer Ft-ra, a vízterhelési díj 12.839 ezer Ft-ról 23.383 ezer Ft-ra növekedett.
8.4.3. Adózás előtti eredmény
Az adózás előtti eredmény, azaz a bruttó bevétel az üzleti tevékenység, valamint a

pénzügyi és a rendkívüli műveletekből származó eredményt mutatja. Az adózás előtti
eredmény összetételét a 35. ábra mutatja.
A Borsodvíz Zrt. 2010. és 2013. évi adózás előtti

eredményének összetétele
Év
-93 701
2013
3 646
-2 776 653
-6894 22988
2010
7851
-3000000 -2000000 -1000000 0 1000000 E Ft
Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye

Rendkívüli eredmény
35. ábra A Borsodvíz Zrt. adózás előtti eredményének összetétele (2010-2013)

Az adózás előtti eredmény összege 2010. évről 2013. évre 23.945 ezer Ft-ról -2.866.708
ezer Ft-ra módosult, azaz 2.890.653 ezer Ft-tal csökkent. A hatalmas különbség mögött a
rendkívüli eredmény módosulása áll, értéke 7.851 Ft-ról -2.776.653 ezer Ft-ra csökkent.
Ennek oka a rendkívüli ráfordítás magas értéke, melyben az elengedett követelések értéke
1.169 ezer Ft, az adott támogatásoké 180 ezer Ft. A csökkenés az egyéb
vagyoncsökkenéssel járó ráfordítások magas összegének tulajdonítható, melynek értéke
3.099.785 ezer Ft volt 2013-ban. Ennek hátterében a víziközmű-vagyon
57
önkormányzatoknak való térítésmentes átadása áll. Az üzemi tevékenység eredménye
tovább csökkent, -6.894 ezer Ft-ról -93.701 ezer Ft-ra módosult. A pénzügyi műveletek
eredménye a két időszak között csökkent, 22.988 ezer Ft-ról 3.646 ezer Ft-ra módosult.
9. A Borsodvíz Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése
9.1. A Borsodvíz Zrt. pénzügyi helyzete
A következőkben a társaság likviditásának alakulását mutatom be. A 2. táblázatban a

vállalat likviditási mutatói szerepelnek 2010-2013.év között, amelyekből kiderül, hogy a
fizetési kötelezettségeinek eleget tud-e tenni.
2. táblázat
A Borsodvíz Zrt. pénzügyi helyzetének rövid távú mutatói (2010-2013) (%)

Mutató
Mutató számítása 2010 2011 2012 2013
megnevezése
Likviditási Forgóeszközök
Kötelezettségek 110,10 116,66 103,63 88,56
mutató
Rövid távú Forgóeszközök
Rövid lejáratú köt. 110,10 117,27 104,03 88,56
likviditás I.
Rövid távú Forgóeszk.-követelések
likviditás II.
Rövid távú Pénzeszközök+értékpapírok
likviditás III.
Vevők és Vevők
szállítók aránya Szállítók 2,34 2,59 2,27 220,49
9.1.1. Likviditási mutató: Forgóeszközök/Kötelezettségek
Ez a mutató a vállalat fizetőképességét általánosan jellemzi, megmutatja, hogy a

kötelezettségeit ki tudja-e fizetni.
A társaság likviditási helyzete a 2010. évről a 2013. évre romlott. 2010-ben a

forgóeszközök és kötelezettségek aránya 110,10 % volt, azaz ki tudta volna fizetni a
kötelezettségeit. 2013-ban az arány 88, 56%-ra esett vissza, ami azt jelenti, hogy a társaság
nem tudta volna kifizetni a kötelezettségeit, ha azok mind egyszerre merültek volna fel.
58
9.1.2. Rövid távú likviditás I.: Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek
Megmutatja, hogy a vállalat ki tudja-e fizetni rövid lejáratú kötelezettségeit a

forgóeszközeiből. Mivel láthattuk, hogy a vállalat főként rövid távú kötelezettségekkel
rendelkezik, ezért a mutató értékei a likviditási mutatóhoz hasonlóan alakult. 2010.ben és
2013-ban a két mutató értékei megegyeztek, 2011-ben és 2012-ben is csak kisebb eltérés
tapasztalható.
9.1.3. Rövid távú likviditás II.: Forgóeszközök - Készletek/Rövid lejáratú

kötelezettségek (gyorslikviditás)
A gyorslikviditási mutató nem veszi figyelembe a készleteket a forgóeszközök között a

rövid lejáratú kötelezettségek kifizetéséhez, ugyanis azok kevésbé likvid eszközök.
A vállalat gyorslikviditási mutatója 2010-ben 38,19% volt, ami 2013-ra 43,07%-ra

módosult. A likviditási mutatóhoz képest 2010-ben 71,9 százalékponttal volt kevesebb,
ami azt jelenti, hogy a vállalatnak jelentős mértékű készletei vannak. A két mutató közötti
különbség 2013. évre csökkent, 45,49 százalékpont volt.
9.1.4. Rövid távú likviditás III.: (Pénzeszközök+Értékpapírok)/Rövid lejáratú

kötelezettségek
A pénzeszköz arány megmutatja, hogy a pénzeszközök és az azonnal pénzeszközzé tehető

értékpapírok a rövid lejáratú kötelezettségek hányad részét fedezik. A 2010. évről a 2013.
évre a pénzeszköz arány 36,9%-ról 26,68%-ra, azaz 10,22 százalékponttal csökkent, azaz a
vállalat fizetőképessége romlott.
9.1.5. Vevők és szállítók aránya
2010-ben a vevők és a szállítók aránya 2,34% volt, ami a következő években alig
módosult. Ez azt jelentette, hogy a vevői állományt a szállítói állomány finanszírozta, azaz
a vállalatnak magas szállítói tartozása volt, ami fizetési gondra utal. 2013-ban ez az arány
220, 49%-ra növekedett, ami a szállítói tartozás kiegyenlítését feltételezi.
59
9.2. A Borsodvíz Zrt. vagyoni helyzete és tőkeszerkezete
A Borsodvíz Zrt. vagyoni helyzetét és tőkeszerkezetét ismertetem a következőkben,

amelyhez a használt mutatókat a 3. táblázat tartalmazza.
3. táblázat
A Borsodvíz Zrt. vagyoni helyzetének és tőkeszerkezetének mutatói (2010-2013) (%)

Mutató megnevezése Mutató számítása 2010 2011 2012 2013
Befektetett eszközök Saját tőke
Befektetett eszk. 100,66 102,24 103,06 99,11
fedezettsége
Tárgyi eszközök Saját tőke
Tárgyi eszközök 101,72 103,36 129,43 207,28
fedezettsége
Befektetett eszközök Befektetett eszk.
Eszközök összesen 62,14 59,82 63,35 42,59
aránya
Saját tőke
Saját tőke aránya I. 62,55 61,16 65,29 42,21
Forrás összesen
Kötelezettségek
Tőkeszerkezeti mutató I. 21,73 22,60 21,09 39,51
Forrás összesen
Rövid lejáratú köt.
Tőkeszerkezeti mutató II. 21,73 22,49 21,01 39,51
Forrás összesen
9.2.1. Befektetett eszközök fedezettsége: Saját tőke/Befektetett eszközök
Megmutatja, hogy a befektetett eszközöket milyen arányban finanszírozza a saját tőke.

2010-ben a mutató értéke 100,66% volt, ami a következő években kisebb mértékben
növekedett. 2013-ban mutató értéke 99,11%-ra módosult, azaz a saját tőke nem nyújtott
fedezetet a befektetett eszközökre.
9.2.2. Tárgyi eszközök fedezettsége: Saját tőke/Tárgyi eszközök
Megmutatja, hogy a befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök hányad részét fedezi a
saját tőke. A tárgyi eszközök fedezettsége kedvezően alakult, a 2010. évről a 2013. évre
101,72%-ról 207,28%-ra nőtt. A saját tőke a tartósan befektetett eszközökre fedezetet
nyújtott.
9.2.3. Befektetett eszközök aránya: Befektetett eszközök/Eszközök összesen
Megmutatja, hogy a vállalat összes eszközéből milyen hányadot tesznek ki a befektetett

eszközök. 2010-ben a befektetett eszközök 62,55%-át tették ki a vállalat összes
eszközének. 2013-ban az aránya csökkent, 42,59%-ra módosult.
60
9.2.4. Saját tőke aránya: Saját tőke/Forrás összesen
A mutató a saját tőke részesedését mutatja meg az összes források között. 2010-ben a
források 62,55%-át képezte a saját tőke, amely 42,21%-ra csökkent 2013-ban.
9.2.5. Tőkeszerkezeti mutató I.: Kötelezettségek/Források összesen
A mutató az idegen tőke és az összes forrás arányáról tájékoztat. A társaság idegen tőke
aránya a forrásokon belül a 2010. évről a 2013. évre 21,73%-ról 39, 51%-ra növekedett.
9.2.6. Tőkeszerkezeti mutató II.: Rövid lejáratú kötelezettségek/Források összesen
A mutató a rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja az összes forráson belül. Mivel
láthattuk, hogy a társaság főként rövid lejáratú kötelezettségekkel rendelkezett, így a 2010.
és 2013. évben az aránya a kötelezettségek arányával megegyezett, 2012 és 2013-ban is
csak kisebb eltérések voltak.
61
10.Következtetések
A Borsodvíz Zrt. gazdálkodásának bemutatása után ebben a fejezetben az állami

szabályozás víziközmű-szolgáltatókra gyakorolt hatását összegzem.
Mint láthattuk a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatókról jelentős változásokat

eredményezett a víziközmű szektorban. A törvény célja az integrált, egységes, szabályozott
piac létrehozása.
2011 előtt csaknem 400 szolgáltató volt jelen a piacon, azonban a Vksztv. hatására
megindult az integráció, jelenleg 43 víziközmű vállalat rendelkezik működési engedéllyel.
A törvény a működési engedély kiadását többek között a felhasználói egyenérték
mennyiségéhez köti. A Borsodvíz Zrt. 2016. december 31-ig rendelkezik működési
engedéllyel, mivel a felhasználói egyenértéke nem haladja meg a 150.000-et. Ezért a
további működés érdekében új ellátási területek szerzése szükséges.
A Vksztv. előírta, hogy a víziközmű csak állami vagy önkormányzati tulajdonban lehet és
a víziközmű-vagyon ingyenesen került az ellátásért felelős önkormányzatok tulajdonába. A
törvény értelmében a szolgáltatás díját a miniszter rendeletben határozza meg. Az árakat a
szolgáltatók maximum 4,2%-kal emelhették 2012-re, azonban utána az árakat
befagyasztották, a miniszteri ármegállapítás pedig még mindig nem valósult meg.
2013. január 1-jén bevezették a közművezeték métere után fizetendő közműadót, amelyet a
díjak utókalkulációjában a vállalatok nem érvényesíthetnek. Még ebben az évben a
rezsicsökkentésnek megfelelően 10%-kal csökkentették a víz- és csatornadíjakat. Ezen
kívül a felügyeleti díj további terheket jelent a szolgáltatók számára, amelyet a MEKH-nek
kötelesek fizetni felügyeleti tevékenységéért.
Az önkormányzatoknak lehetőségükben áll a lakossági víz- és csatornaszolgáltatási

támogatást pályázat útján megigényelniük, amely kisebb mértékben mérsékli a
szolgáltatókra háruló terheket.
Ahogy azt a Borsodvíz Zrt. esetében láthattuk, a vagyonátadás, az árak befagyasztása, a

közműadó, valamint a rezsicsökkentés együttesen több mint 3 milliárd Ft-tal csökkentették
a vállalat saját tőkéjét. A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás összege pedig
mindössze 449.639 ezer Ft volt.
62
A Borsodvíz Zrt. gazdálkodásának elemzésekor láthattuk, hogy az előzőekben felsorolt
szabályozások következményeként a vállalat pénzügyi helyzete romlott. 2013. évre a
vállalat üzemi vesztesége -93.701 ezer Ft volt, a 2010. évhez képest 86. 807 ezer Ft-tal
csökkent. A mérleg szerinti eredménye 2.890.101 ezer Ft-tal, a saját tőkéje pedig
1.885.284 ezer Ft-tal csökkent.
A vállalat fizetőképességét vizsgálva is látható a pénzügyi helyzetének romlása. 2010.

évben a rövid távú likviditási mutatója 110,1 % volt, azaz a forgóeszközei fedezték a rövid
lejáratú kötelezettségeit. 2013. évben a forgóeszközeinek és a rövid lejáratú
kötelezettségeinek aránya 88,56%-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy nem tudta volna
kifizetni rövid lejáratú kötelezettségeit, ha azok egyszerre merültek volna fel.
A vállalat a bevételeinek növekedését a befagyasztott szolgáltatói díjnak

következményeként áremeléssel nem tudja elérni. A pénzügyi helyzet javításának egyik
lehetősége a vállalat költségeinek csökkentése. A költségeken belül csökkentheti a
bérköltséget, ami azonban a dolgozók motiváltságát, lojalitását csökkentheti. A vállalat
anyagköltségeit is visszaszoríthatja, ami azonban a szolgáltatás minőségének romlásához
vezet. Ezen kívül a vállalat a beruházási, fejlesztési tevékenységeit is visszafoghatja, ami
szintén a szolgáltatás minőségi romlásához vezet. Ezen kívül a felújítások elmaradása, a
berendezések elhasználódása, elavulása miatt később még nagyobb kiadásokra lehet
számítani.
A társaság új ellátási területek és ezzel fogyasztók hálózatba való bekapcsolásával is

növelheti bevételeit. Azonban a víziközmű-szolgáltatók lefedettsége szinte teljes az
országban, mint ahogy azt a 6. ábrán is láthatjuk 2013-ban az ország lakásainak 94,4%-ba
volt bevezetve az ivóvíz.
A bevétel növelésének további lehetősége a behajthatatlan követeléseinek rendezése. 2013-

ban ez a tétel 14.184 ezer Ft bevételkiesést jelentett a társaságnak. A törvény megengedi a
szolgáltatónak, hogy lakossági fogyasztó esetében az ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti,
ha a szükséges ivóvízellátást más módon biztosítja. Az ivóvíz-szolgáltatást korlátozhatja,
valamint a víz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el. Ezen kívül a szolgáltató - a
felhasználóval egyeztetve - előrefizetős mérőt is elhelyezhet. Nem lakossági felhasználó
esetén - a 45 napon túli díjtartozás eredményeként - a szolgáltató a közüzemi szolgáltatást
megszüntetheti.
63
11.Összefoglalás
A dolgozatom célja, hogy bemutassam a törvényi módosítások hatására bekövetkező

változásokat a víziközmű-szolgáltatók gazdálkodásában, amelyet a Borsodvíz Zrt. példáján
keresztül ismertetek.
A víziközmű szektorban korábban csaknem 400 szolgáltató működött, amelyek jelentős

különbségekkel végezték tevékenységüket a szolgáltatás minőségét, illetve díjait tekintve
egyaránt. A 2011. évi CCIX. törvény víziközmű-szolgáltatásról gyökeresen változtatta meg
az iparág szabályozását. Célja a területi különbségek megszűntetése volt, hogy integrált,
egységes piac jöjjön létre. Az új törvénynek megfelelően jelenleg már csak 43 víziközmű
vállalat látja el a fogyasztókat.
A szakdolgozatom első részében a közszolgáltatások elméleti hátterét ismertetem, valamint

bemutatom az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés kialakulását. Bemutatom a víziközmű-
szolgáltatókat érintő legfontosabb jogszabályi változásokat, valamint terheket. Ismertetem
a működési engedéllyel kapcsolatos, valamint a szolgáltatói díjak meghatározásában
bekövetkező változásokat. Ezen kívül ismertetem a szektorban magvalósult integrációs
folyamatokat. A végén ismertetem a vízszolgáltatás, valamint szennyvízelvezetés
tendenciát Magyarországon 1990-2013. év között.
A dolgozat második felében a Borsodvíz Zrt. gazdálkodását elemzem, amely alapján

ismertetem a változások vállalatra gyakorolt hatását. Ezután pedig a vállalat vagyoni és
pénzügyi helyzetének alakulását ismertetem.
A törvény előírásainak megfelelően, a víziközmű-vagyon az ellátásért felelős, azaz a helyi

önkormányzatok tulajdonába került. A vagyon térítésmentes átadásának köszönhetően a
Borsodvíz Zrt. saját tőkéje 2012-2013. év között 2.874.741 ezer Ft-tal csökkent, a jegyzett
tőkéjét pedig a felére csökkentették. Víziközmű-szolgáltatást csak a MEKH által kiadott
működési engedéllyel lehet végezni, amelyet a felhasználói egyenérték nagyságához köt. A
Borsodvíz Zrt. 2016.december 31-ig kapott működési engedélyt.
A Vksztv. a szolgáltatás díjainak megállapítását a miniszter hatáskörébe vonta, azonban az

első miniszteri ármegállapításra még nem került sor. 2012-re 4,2%-kal növelhették a
szolgáltatók az áraikat, majd ezután az árakat befagyasztották.
64
2013-ban bevezették a közműadót, amelyet a közművezetékek hossza után kötelesek
fizetni a szolgáltatók. A Borsodvíz Zrt. esetében 292.828 ezer Ft volt ez az összeg 2013.
évben. Még ebben az évben bevezették a rezsicsökkentést is, amely a víziközmű-
szolgáltatók esetében 10%-os árcsökkenést írt elő. A rezsicsökkentés eredményeként a
Borsodvíz Zrt. fél éves kiesése 2013. évben meghaladta a 100 millió Ft-ot.
A szolgáltatóknak felügyeleti díj fizetési kötelezettsége is van a MEKH felügyeleti

tevékenységéért, amely összege 2013.évben közel 20 millió Ft tett ki.
A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás területén a szolgáltatók támogatást igényelhetnek

ráfordításaik csökkentése érdekében, amelynek mértéke 449.639 ezer Ft volt 3013. évben
Borsodvíz Zrt. esetében.
Az elemzés során láthattuk, hogy a víziközmű-vagyon térítésmentes átadása, a szolgáltatás

díjainak befagyasztása, a közműadó, valamint a rezsicsökkentés milyen negatív hatással
van a vállalat pénzügyi helyzetére. 2013. évre a Borsodvíz Zrt üzemi vesztesége -93.701
ezer Ft volt, a mérleg szerinti eredménye pedig 2010.évről 2013.évre 15.359 ezer Ft-ról -
2.943.712 ezer Ft-ra módosult.
A Borsodvíz Zrt. vagyoni helyzetét vizsgálva kiderült, hogy a Borsodvíz Zrt. likviditása
romlott a vizsgált időszakban. 2010-ben a forgóeszközeinek és kötelezettségeinek aránya
110,10 % volt. 2013. évre ez az arány 88,56% -ra esett vissza, azaz 2013-ban már nem
tudta volna kifizetni kötelezettségeit, ha azok egyszerre merültek volna fel.
65
12.Summary
The aim of my thesis is to present the change of the law in the water utility supply and
change of the public water suppliers’ economy because of it. I present the case of
Borsodvíz Zrt.
There was 400 services in the water utility sector and there was significant difference
between both their quality and their price. The act CCIX of 2011 on Water Utility Supply
change the regulation of the industry radically. The aim of the act to discountinue the
difference of the region. It brought about an integrated, uniform market. Because of the act,
there is 43 water utility companies now in Hungary
The first part of my thesis contains the introduction of public utility and an overview of
theory. I present the development of the public water utility and waste water discharge. I
present the most important changes of the act in the water utility supply. I describe the
change of the operational license for water utility supply and the change of the services’
prices. Besides I present the integration process in the water utility sector. In the end of the
first part I present the water utility supply and waste water discharge tendency between
1990 and 2013.
In the second part of my thesis I analyse the Borsodvíz Zrt.’ s economy and I represent the
effect of the changing. The free handing over of water utility’s property to the local
government, the freeze of services’ prices, the utility tax and the reduction of overheads
affect negative the company ’s economy. I also present the financila condition and the state
of the Borsodvíz Zrt.’s finances and their changes. The company’s liquidity is going to bad
to worse in this period. In 2013 the company couldtn’t pay its obligation, if the obligations
arisen the same time.
66
13.Irodalomjegyzék
Internetes hivatkozások:
1. Átalakul a víziközmű-szolgáltatási piac. In. Localinfo honlap, 2013,

http://www.localinfo.hu/?module=news&action=show&nid=158805 (letöltés
2015.03.20)
2. Domonkos L.: Elkezdődött a víziközmű cégek működési engedélyeinek kiadása. In.

VízInform honlap, 2014, http://www.vizinform.hu/pic/kepek/muk%20eng.pdf
(letöltés 2015.03.20.)
3. Egységes árat fizetünk hamarosan a vízért. In: Hvg honlap, 2014. május 31. :
http://hvg.hu/kkv/20140531_Egyseges_arat_fizetunk_hamarosan_a_vizert (letöltés
2015. április.5.)
4. Európai Unió Víz Keretirányelve (2000) In: EU Víz Keretirányelv honlap,

http://www.euvki.hu/
5. Kiadták az első víziközmű működési engedélyeket. In: Hvg honlap, 2013. október
07. http://hvg.hu/kkv/20131007_Kiadtak_az_elso_vizikozmu_mukodesi_engede
(letöltés 2015. április 5.)
6. Közműadó: hogyan védekeznek majd a cégek? In: piac & profit honlap, 2012.
december 14., http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kozmuado-hogyan-
vedekeznek-majd-a-cegek/ (letöltés: 2015. március 24.)
7. Rezsicsökkentés: Egységes és olcsóbb víz jöhet. In: Hvg honlap, 2014. július 28.
http://hvg.hu/gazdasag/20140728_Hirado_osszel_johet_az_egyseges_vizdij
(letöltés 2015. április 5.)
67
8. Szabó Y.:Kivel fizettetik meg az állami vízművek 5,4 milliárdos veszteségét? In:
vs.hu honlap, 2014. június 9., http://vs.hu/mind/osszes/kivel-fizettetik-meg-az-
allami-vizmuvek-5-4-milliardos-veszteseget-0609#!s1 letöltés (2015.04.10.)
9. Szécsi K.: A vízügy története. In: Közép-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság honlap,
2010. július 19.,
http://www.kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4:a-
vizuegy-toertenete&catid=39:bemutatkozas&Itemid=60 letöltés (2015. 03 20. )
Könyvek
1. Dr. Illés M. (2000): Közszolgáltató vállalkozások gazdasági szabályozása. Aula

Kiadó, Budapest, 9-47. o.
2. Hoffman I. (2009): Önkormányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása. Elte

Eötvös Kiadó, Budapest, 21-56. o.
3. Samuelson, P. – Nordhaus, W. (2012): Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 151-184. o.
4. Vígvári A. (1992): Rendszerváltás és privatizáció. Szakszervezetek Gazdaság- és

Társadalomkutató Intézete, Budapest, 7-14. o.
Folyóiratok, tanulmányok:
1. A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának

Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága (2013): Nemzeti Vízstratégia, 2013.
május
2. Bethlendi A. – Füstös A. (2008): Közműves ivóvízellátás kiépítése és működési

finanszírozási módjai a történelmi Magyarországon. Vízmű Panoráma, 3/2008. 25-
28. o.
68
3. Dr. Fiáth A. (2009): A hazai víz- és csatornamű üzemeltetési piac feltárása, a víz-
és csatornaközművek árazási, árszabályozási gyakorlatának vizsgálata. Expert
Consulting Kft., Gazdasági Versenyhivatal, Budapest, 1-124 o.
4. Dr. Szabó I. (2012): A víziközmű törvény első módosítása és hatása az

integrációra. Vízmű Panoráma, 4/2012. 4-11. o.
5. Horváth M.-Péteri G.(2012): Nem folyik az többé vissza. In: Valentiny P. et al

(szerk.): Verseny és szabályozás, 2012, Budapest, 177-200. o.
6. Kiss F. L. (2007): Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába. In. Valentiny P. at al

(szerk.): Verseny és szabályozás 2007, Budapest, 11-95. o.
7. KSH (2014): A települések infrastrukturális ellátottsága, 2103. Statisztikai Tükör,

113/2014. 2-4. o.
8. Mozsár F. (2002): A közszolgáltató szervezetek monopol-helyzete. In. Hetesi E.

(szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. JATEPress, Szeged
33-49. o.
9. Szilágyi J. E. (2013): Vízjog, aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában.

Miskolci Egyetem, Miskolc, 194-215. o.
10. Ungvári G. – Koskovics É. (2011): Áttekintés a magyar víziközmű-ágazatról. I:.

Valentiny P. et al (szerk.): Verseny és szabályozás 2010, Budapest, 305-328. o.
11. Valentiny P. (2007): A hálózatos közszolgáltatások szabályozási reformjáról. In.

Valentini P. at al (szerk.): Verseny és szabályozás 2007, Budapest, 231-251. o.
Vállalati dokumentum
1. Borsodvíz Zrt. Éves beszámoló a 2010.évi üzleti évről, 2011. március 31.
69
2. Borsodvíz Zrt. Kiegészítő melléklet a 2010. évi beszámolóhoz, 2011. március 31.
70
14.Ábrajegyzék
27. ábra A termelt és szolgáltatott vízmennyiség (1000m3) (1997-2013)
28. ábra Közüzemi vezetékes ivóvízzel és szennyvízgyűjtő-hálózattal ellátott települések

az összes
29. ábra Közüzemi vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya (1990-2013)
30. ábra Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (1990-2013)
31. ábra Elsődleges közműolló alakulása (1990-2013)
32. ábra A másodlagos közműolló alakulása
33. ábra Közcsatornán elvezetett és tisztított szennyvíz (1000m3) (1990-2013)
34. ábra A Borsodvíz Zrt. mérlegfőösszegének változása (2010-2013)
35. ábra A Borsodvíz Zrt. Mérleg eszköz adatai 2010-2013
40. ábra A Borsodvaz Zrt. 2010. évi Forgóeszközeinek összetétele
41. ábra A Borsodvíz Zrt. 2013. évi Forgóeszközeinek összetétele
42. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi Mérleg Források összetétele
45. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. és 2013. évi Saját tőke összetétele
46. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi kötelezettségeinek összetétele
71
49. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010-2013. évi bevételei
50. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi bevételeinek összetétele
51. ábra A Borsodvaz Zrt. 2013. évi bevételeinek összetétele
26. ábra A Borsodvíz Zrt. üzemi bevételeinek összetétele (2010-2013)
27. ábra A Borsodvíz Zrt. egyéb bevételeinek összetétele (2010-2013)
52. ábra A Borsodvíz Zrt. ráfordításainak összetétele (2010-2013)
29. ábra A Borsodvíz Zrt. üzemi ráfordításainak összetétele (2010-2013)
32. ábra A Borsodvíz Zrt. 2010. évi személyi jellegű ráfordításainak összetétele
33. ábra A Borsodvíz Zrt. személyi jellegű ráfordításainak összetétele
34. ábra A Borsodvíz Zrt. egyéb ráfordításainak összetétele (2010 és 2013)
35. ábra A Borsodvíz Zrt. adózás előtti eredményének összetétele (2010-2013)
72
15.Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A Borsodvíz Zrt. Nettó árbevétele főbb tevékenységi bontásban (2010-

2013)
2. táblázat: A Borsodvíz Zrt. pénzügyi helyzetének rövid távú mutatói (2010-2013)
3. táblázat: A Borsodvíz Zrt. vagyoni helyzetének és tőkeszerkezetének mutatói
(2010-2013)
73

Document 20810 Section 14951

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Document 20810 Section 14951

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Miskolci Egyetem

A víziközmű-szolgáltatók működésében, gazdálkodásában

A Föld három legfontosabb erőforrásai közé tartozik az energia és az élelmiszer mellett a

Az elmúlt évtizedben előtérbe kerültek a vizekkel kapcsolatos problémák szabályozására,

A hazai vízszolgáltatás, valamint szennyvízelvezetés területén jelentős változásokat hozott

Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a víziközmű-szolgáltatók működésében,

Először a közszolgáltatások szakirodalmi hátterével foglalkozom. Bemutatom a

A harmadik fejezetben bemutatom a vezetékes ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés

Az ötödik fejezetben a hazai víziközmű piacon megvalósuló integrációs folyamatot

Ezután bemutatom a közüzemi ivóvíztermelés és - szolgáltatás, valamint a

A hetedik fejezetben bemutatom a Borsodvíz Zrt. történetét, szolgáltatási tevékenységét.

Ezután térek rá a Borsodvíz Zrt. gazdálkodási tevékenységének elemzésére 2010-2013. év

A dolgozatom végén és a vállalat gazdálkodásában bekövetkezett változásokat összegzem.

2.1. A mesterséges vagy jogi monopólium 1

A monopóliumok egyik csoportja, a mesterséges monopólium jogi eszközökkel válik azzá,

2.2. A természetes monopólium

„Egy adott gazdasági tevékenység akkor van a természetes monopólium állapotában, ha

A természetes monopólium kialakulásához vezethet, ha a kereslet adott volumensávja

A közszolgáltatásokat általában monopolhelyzetben lévő vállalatok nyújtják.

Illés szerint (2000. 9. oldal) a közszolgáltatás „közcélú, illetőleg közérdekű szolgáltatást

A közszolgáltató vállalatok tevékenységeiket különböző szervezetei formák mellett

A közszolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterét tekintve köztulajdonú (állami,

A XX. század utolsó évtizedeiben felgyorsult a közszolgáltatások liberalizálásának a

A deregulációs folyamat során a monopolista helyzet fenntartását célzó állami

A demonopolizálási folyamat során a tevékenységeket szétválasztják. A természetes

Illés (2000., 43. oldal) a következőképpen határozza meg a privatizációt: „Azt a

A közszolgáltatások liberalizációjának kedvező hatásaként tekinthető, hogy megszünteti a

2.3.2. Az állam szerepének változása 9

A kétezres évek közepén változott a közszolgáltatások európai uniós szabályozása. A cél

Az állami szerepek megerősödése megfigyelhető a vízikörnyezet-politikában. A

Magyarországon 2011-ben a víziközmű-szolgáltatás területén jelentős

3.1. Az ivóvízellátás története

A fejlett társadalmak működéséhez nélkülözhetetlen a vezetékes vízellátás kialakítása,

A vízellátás folyamatába beletartozik a víz kitermelése, kezelése, tárolása, illetve

A közműves vízellátás kiépítésének technikai feltételei már a XVII-XVIII. században

A század végére létrejött az egységes hatósági rendszer. 1879-ben, a Fölművelési

Különböző működési és tulajdonosi formák szerint működtek ebben az időszakban a

3.1.2. Helyi szabályozás

A vízművekre vonatkozó szabályokat hatósági rendeletek tartalmazták, amelyekben

A közösségi tulajdonban működő vízművek kötelezték a vezeték mentén lévő

3.2. A szennyvízelvezetés története11

A szenny- és csapadékvíz elvezetését szolgáló berendezéseket már az ókorban is építettek.

Kezdetben a csapadékvizeket az úttest szélén húzódó árokban vezették el, amelyeket

Magyarországon kevés középkori emlék tanúskodik a csatornák létezéséről, ilyen található

A szennyvízben sok betegséget okozó baktérium található, így a csatornázás bevezetésével

4.1. Víziközmű-szolgáltatás meghatározása

Ahhoz, hogy az ország víziközmű-szolgáltatását megvizsgáljuk, szükséges először

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény definíciója szerint a víziközmű

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést,

A víziközmű-szolgáltatás hálózatos iparág, amelyben a szolgáltatást nyújtó vállalatok

4.2. A víziközmű-szolgáltatás szabályozása

4.2.1. Víz Keretirányelv (2000/60/EK)

A Víz Keretirányelv (VKI) létrehozásával az EU az integrált közösségi vízpolitikát

A célkitűzéseinek eléréséhez a tervezési alapegységek a vízgyűjtő kerületek, a magyar

Az árazásra vonatkozóan konkrét meghatározást nem tartalmaz, de a célok megvalósítása

Az intézkedések eredményének ellenőrizhetősége érdekében előírja a vízgyűjtő kerületek

A VKI-hez kapcsolódó főbb irányelvek

 80/68/EGK irányelv a felszín alatti vizek védelméről: célja a meghatározott

A stratégia célja a vizek mennyiségi és minőségi védelme, a vizek többletéből, illetve

A stratégia egy összefoglaló helyzetelemzést, problémafelvetést és célmeghatározást

A stratégiában az állami tulajdon és szerepvállalás erősítésének fontosságát is

A vízstratégia a következő szakterületekkel foglalkozik: vízgyűjtő-gazdálkodás és

A következőkben a víziközmű-szolgáltatókat érintő törvényeket mutatom be. 2011 előtt

4.2.3.1. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról