Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

Nemzeti Alkalmazkodási
Térinformatikai Rendszer
Összegző tanulmány
HU04 — Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI

EEA–C11–1 projekt RENDSZER
Budapest, 2016
A NAtér projekt izlandi, liechtensteini és norvégiai támogatásból valósul meg.
Jelen kiadvány izland, liechtenstein és Norvégia eGt-támogatásokon és a reC-en keresztül
nyújtott anyagi hozzájárulásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért a magyar földtani
és Geofizikai intézet felelős.
A kiadvány elkészítésének és a benne foglalt eredmények bemutatásának alapját a NAtér

projekt keretében lezajlott kutatások dokumentációi képezték.
felelős kiadó: dr. fANCsik tamás igazgató, mfGi.
szerkesztette: sütő Attila
szakmai lektorok: dr. CzirA tamás és dr. PálvölGyi tamás
további információk a támogatási programról:
www.nagis.hu eea.rec.org eeagrants.org norvegalap.hu

TarTalom
ÖSSZEGZŐ TANULMÁNY
Vezetői összefoglaló ............................................................................................................... 5
1 A NATéR kidolgozásának háttere ....................................................................................... 9
1.1 A NAtér indokoltsága, fontossága .................................................................................... 9
1.2 A rendszer újszerűségének bemutatása........................................................................... 10
1.2.1 A NAtér hazai előzményei ......................................................................................... 11
1.2.2 A NAtér nemzetközi kapcsolódása ..........................................................................
1.3 A NAtér céljainak bemutatása és kapcsolódása az állami és önkormányzati dön- 12
tés-előkészítéshez....................................................................................................................... 13
1.3.1 Célrendszer...................................................................................................................... 13
1.3.2 A NAtér célcsoportjainak meghatározása............................................................... 15
1.4 A NAtér megvalósításának bemutatása ......................................................................... 15
1.4.1 finanszírozási háttér és ütemezés ............................................................................. 15
1.4.2 Jogszabályi háttér és szabályozási koncepció ......................................................... 17
1.42.1 Az éghajlatváltozási törvény ............................................................................... 17
1.4.2.2 A NAtér működéséről szóló kormányrendelet főbb elemei ....................... 18 3
1.5 A NAtér működésének intézményi keretei .................................................................... 19
1.5.1 A NAtér felügyelete és irányítása............................................................................. 19
1.5.1.1 A magyar földtani és Geofizikai intézet............................................................ 19
NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

1.5.1.2 közreműködő, együttműködő szervezetek ...................................................... 20
1.6 A NAtér megjelenítése, disszemináció............................................................................ 20
2 A NATéR informatikai háttere............................................................................................. 24
2.1 A NAtér szoftverei............................................................................................................... 24
2.2 A NAtér hardverkörnyezetének kialakítása ................................................................... 25
2.3 Az adatrendszeren való tájékozódás eszköze — metaadatok ..................................... 26
2.4 A NAtér felhasználói felülete, kezelése.......................................................................... 27
3 Éghajlati alkalmazkodással összefüggő indikátorok alkalmazási lehetőségei .............. 29
3.1 A sérülékenység-vizsgálat módszertanának bemutatása ............................................. 29
3.1.1 A sérülékenység elemzésének általános módszertana ......................................... 29
3.1.2 sérülékenység-elemzés speciális típusai.................................................................. 32
3.2 Az éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos NAtér eredmények ismertetése.......... 33
3.2.1 Az éghajlatváltozás hatása a felszín alatti vizekre ................................................. 34
3.2.1.1 A monitoring alapja: a vízföldtani megfigyelő-hálózat fejlesztése ............ 34
3.2.1.2 A talajvíz klímaérzékenységének modellezése a NAtér projekt keretei
között................................................................................................................................... 35
3.2.2 Az éghajlatváltozás hatása az ivóvízbázisokra........................................................ 40
3.2.2.1 Adatok és módszerek........................................................................................... 41
3.2.2.2 A vízbázisok kitettsége ........................................................................................ 42
3.2.2.3 vízbázisok klímaérzékenysége............................................................................ 44
3.2.2.4 felszín alatti ivóvízadók jelenlegi igénybevétele ............................................ 46
3.2.2.5 A települések éghajlatváltozás hatásaival szembeni alkalmazkodóké-
pessége az ivóvízellátás területén.................................................................................. 47
3.2.2.6 ivóvízbázisok sérülékenysége............................................................................. 48
3.2.2.7 következtetések, javaslatok az eredmények hasznosítására....................... 50
3.2.3 Az éghajlatváltozás hatása a villámárvízveszélyre ................................................. 51
3.2.3.1 vízgyűjtők villámárvíz- kitettség vizsgálata...................................................... 51
3.2.3.2 A vízgyűjtők kitettséget befolyásoló tulajdonságai ....................................... 51
3.2.3.3 A vízgyűjtők lehatárolása ..................................................................................... 52
3.2.3.4 A vízgyűjtőmodell értékelése.............................................................................. 52
3.2.3.5 A karsztos területek hatása a felszíni vízgyűjtőkre......................................... 53
3.2.3.6 A villámárvíz-veszélyeztetettség klimatológiai vonatkozásai ...................... 53
3.2.4 A Balaton vízforgalmának az éghajlatváltozás hatására becsült változása ....... 57
3.2.5 A felszínborítás időbeli változása: az éghajlatváltozás földhasználati hatásai... 61
3.2.6 Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdasági biomassza-produkcióra............... 64
3.2.7 Az éghajlatváltozás hatása az erdőgazdálkodásra.................................................. 66
3.2.8 Az éghajlatváltozás hatása a természetes élőhelyekre......................................... 68
3.2.8.1 módszerek............................................................................................................... 68
3.2.8.2 eredmények............................................................................................................ 69
3.2.8.3 következtetések, hasznosítási lehetőségek, további kutatási irányok ....... 70
4 4 Következtetések, hasznosítási és fejlesztési lehetőségek .............................................. 72
4.1 NAtér alkalmazási lehetőségek a természeti erőforrás gazdálkodás területén ...... 75
4.2 NAtér alkalmazási lehetőségek az ágazati és területi stratégiai tervezésben ........ 73
4.3 A NAtér alkalmazási újszerűsége ..................................................................................... 74
4.4 A NAtér lehetséges továbbfejlesztése .......................................................................... 76
4.5 további kutatási, vizsgálati lehetőségek .......................................................................... 76
5 Ábrajegyzék........................................................................................................................... 78
6 Felhasznált irodalom ................................................................................................................... 80
7 Rövidítések, fogalmak.......................................................................................................... 85
VezeTői összefoglaló
Az éghajlatváltozás és várható hatásai a bázis és ismeretanyag, amely az alkalmaz-
hazánk hosszú távú fejlődési lehetőségeit kodási intézkedések megtervezéséhez szük-
meghatározó tényezők sorában kiemelt séges területi felbontásban nyújtott volna
jelentőségűek. A különböző klímamodellek az információkat a várható változásokról. Az
elmúlt évtizedekben megfigyelt kedvezőtlen adat- és módszertan hiánya következtében
éghajlati tendenciák egyértelmű folytatódását csak korlátozott mértékben és néhány szűk
vetítik előre a XXi. században a kárpát-me- szakterületre vonatkozóan készültek olyan
dence térségére. ezek szerint a 2021–2050 elemzések, amelyek az éghajlatváltozás terü-
időszakban az éves csapadékösszeg ugyan leti sérülékenységéről és az alkalmazkodási
nem változik majd jelentősen, azonban a lehetőségekről adtak volna egzakt informá-
nyári csapadékátlag 5–10%-ot meghaladó ciókat. A jelen összegző tanulmányban ismer-
mértékű csökkenést mutathat, a jelenleginél tetett projekt egésze és egyes munkacsomag-
hosszabb száraz nyári időszakok prognosz- jai egyaránt egy átfogó kép megrajzolását
tizálhatók. ezzel párhuzamosan a nagy (20 célozták meg a fenti problematika kapcsán
mm-t elérő) csapadékösszegű napok száma a hazánkról, megalapozva egyúttal a folytonos
nyári időszakok kivételével minden évszak- monitoringtevékenység jövőbeni alapjait.
ban nőni fog. Gyakoribbá válnak az ár- és bel- A Nemzeti Alkalmazkodási térinformatikai
vizek is. A belvizek által veszélyeztetett terü- rendszer (NAtér) — angolul National Adap-
let ma több, mint 21 ezer km2, ami európai tation Geo-information system (NAGis) —
összevetésben is magas arány, az ország te- életre hívását a fentiekben körvonalazott
rületének 23%-a. várhatóan növekszik az szükségletek mellett a közelmúlt éghajlatvál- 5
özönvízszerű esőzések, orkánerejű viharok, tozással kapcsolatos kutatásai, értékelései
hóviharok, hőhullámok gyakorisága, csakúgy, alapozták meg, nagyban építkezve a hazai
mint a szélsőséges vízállások, az erdőtüzek vAHAvA és az európai esPoN ClimAte pro-
előfordulása, az aszályos időszakok hossza, és jektek eredményeire. A rendszer hazai szinten

mindennek következményeként csökken a úttörő jelentőségű az éghajlatváltozás hatá-
biológiai sokféleség. sainak átfogó, több résztematikára kiterjedő
A felsorolt folyamatok komoly hatással bír- nyomon követésében, a mitigációs és alka-
nak egészségünkre, élővilágunkra, az alapve- lmazkodási válaszok megalapozásában.
tő infrastrukturális hálózatokra, a mezőgazda- A NAtér létrehozásának törvényi alapját
ság termelékenységére. összegezve: kihat- az eNsz éghajlatváltozási keretegyezménye
nak az élet szinte minden területére. Az éghaj- és az annak kyotói Jegyzőkönyve végrehajtási
latváltozás okozta különböző hatások ugyan- keretrendszeréről szóló 2007. évi lX. (éghaj-
akkor területileg is eltérnek, így a különböző latvédelmi) törvény 14. §-a teremtette meg.
tértípusok eltérő sérülékenysége alapján a A törvényi felhatalmazás alapján került elfo-
térségek mitigációs és adaptációs képessége gadásra a Nemzeti Alkalmazkodási térinfor-
is különbözik. értelemszerűen a válaszlépések matikai rendszer működésének részletes
terén is differenciálni kell, területenként szabályairól szóló 94/2014. (iii. 21.) kormány-
eltérő, az adottságokra reagáló, egyéni tulaj- rendelet. A NAtér a rendeletben meghatáro-
donságokra szabott megoldásokat keresve. zott keretek között, szakadatok felhaszná-
Az éghajlatváltozáshoz való sikeres alkal- lásával készült származtatott mutatók, elem-
mazkodás elképzelhetetlen az éghajlatvál- zések és hatástanulmányok alapján biztosít
tozás hatásainak mélyreható ismerete nélkül. információt az ország éghajlati állapotáról, az
magyarországon a NAtér projekt indulását éghajlatváltozás és egyéb hosszú távú ter-
megelőzően azonban nem állt rendelkezésre mészeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos
olyan komplex, több ágazatot átfogó adat- stratégiai kockázatok hatásairól, valamint az
ezekhez való alkalmazkodási lehetőségekről. A gatókönyvek előállítását szolgáló kapacitás
NAtér üzemeltetését a magyar földtani és Geo- megerősítését, hiszen a modellek nem értel-
fizikai intézet (mfGi), mint a Nemzeti fejlesztési mezhetőek azok hazai adaptációja hiányában.
minisztérium háttérintézménye látja el. A klímaparaméterek változásának ismerete
A tudásbázisrendszer kialakítását célzó önmagában azonban nem nyújt elegendő
projekt 2013 szeptemberében indult és 2016 információt arról, hogy milyen hatásokat ered-
áprilisában zárul. működési elvei összhang- ményez az éghajlatváltozás, milyen mérték-
ban vannak a nemzetközi éghajlatvédelmi ben tekinthetők sérülékenynek azzal szemben
kötelezettségekkel, továbbá az eu-s szakpo- magyarország egyes térségei. ennek meg-
litikákkal, alapelvekkel (pl. iNsPire irányelv), határozását szolgálja a Nemzeti Alkalmaz-
stratégiákkal (pl. eu 2020, területi Agenda kodási térinformatikai rendszer.
2020). A projekt az európai Gazdasági térség A NAtér átfogó célkitűzése egy sokoldalú
(eGt) támogatási Alap által finanszírozott, felhasználásra alkalmas térinformatikai és adat-
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz c. pro- rendszer kialakítása, amely elősegíti az éghaj-
gram három alappillérének egyike, forrását latváltozási hatások beazonosítását, az egyes
95%-ban az alap biztosította. Az alap kezel- területek sérülékenységének meghatározását,
ője a közép- és kelet-európai regionális ezáltal ösztönözve a hatásokhoz való alkal-
környezetvédelmi központ (reC) volt. A pro- mazkodást. objektív információkkal segíti a
jektet a magyar földtani és Geofizikai intézet változó körülményekhez igazodó, rugalmas
hajtotta végre, megvalósításának fő felelőse döntés-előkészítést, döntéshozást és ter-
az intézet önálló szervezeti egységeként vezést, a kapcsolódó jogalkotást. mindezt a
működő Nemzeti Alkalmazkodási központ rendszer hosszú távú működtetésének bizto-
volt. sítása, teljes mértékben tudományos alapokra
A jövőbeni éghajlati viszonyok előre- helyezése és a NAtér-ben megjelenő ered-
6 becslését a klimatológiai modellezés teszi ményekhez vezető módszerek teljes körű
lehetővé. A különböző (globális, regionális) dokumentálása révén valósítja meg. ered-
szintű modellek folyamatos fejlesztése meg- ményként így egy olyan átfogó információkat
követeli a hazai hosszú távú klíma-for- tartalmazó rendszert kapunk,
A NAtér célrendszere. forrás: NAtér kmt alapján

1. amelynek része egy multifunkcionális, fel- része a publikus térképszerveren lévő
használóbarát geoinformációs metaadat- adatkör és a belső NAtér (mfGi) rendsze-
bázis, amely más adatbázisokból származó, ren lévő, az előbbinél bővebb adatkör.
feldolgozott adatokon alapul; — GeoDat: a NAtér számára fejlesztett
2. ami biztosítja az iNsPire előírásokkal adatbáziskezelő alkalmazás, amely mögött
összhangban, a Nemzeti téradat infrastruk- egy egységes rendszerben felépített adat-
túrába illeszthetően az éghajlatváltozás te- bázis található. utóbbi tartalmazza az
rületi hatáselemzését, és az ehhez kapcso- összes numerikus és alfanumerikus adatot,
lódó adaptációs módszereket szolgáló mely a projekt végtermékét jelenti. tar-
adatgyűjtést, feldolgozást, klímamodel- talmilag részben átfed a térképi adatbá-
lezést, elemzést és a sérülékenység-vizs- zissal, de annál jóval bővebb. tartalmazza
gálat módszertanának továbbfejlesztését; azokat az adatokat is, melyek nem kerültek
3. amely internetes alapú klímapolitikai infor- térképi megjelenítésre.
mációs csomópontot alakít ki, minden — Metaadatbázis: a NAtér térképi réte-
érdeklődő érintett számára lehetővé teszi a geinek metaadatait tartalmazó és szolgál-
megbízható, objektív információkhoz való tató adatbázis.
hozzájutást az éghajlatváltozáshoz történő — nagis.hu portál: egy klasszikus értelemben
alkalmazkodást érintő és azt befolyásoló vett webportál, ami mögött az említett adat-
szakterületekről. bázis található. A portál felépítésén túl a fel-
A főbb célcsoportok így a hazai szűkebb használók hozzáférési adatait is tartalmazza.
szakmai közönség mellett az éghajlatválto- Az egyes — a környezet, a társadalom és a
zással szemben sérülékeny, valamint az gazdaság különböző szintjein jelentkező —
extrém időjárási események kockázata által hatások egyértelmű azonosítása a regionális
veszélyeztetett térségek lakossága, a köz- szintű éghajlatváltozás vizsgálatának kiin-
ponti, területi és helyi államigazgatási szer- dulópontja. Nemcsak az éghajlatváltozás köz- 7
vek, önkormányzatok, közigazgatási dön- vetlen következményei jelenhetnek gondot,
téshozók, döntés-előkészítők. ide sorolhatók hanem helyi léptékben a gazdasági szerve-
a különböző ágazati (klímapolitika, ener- zetek, közösségi értékek, infrastrukturális ele-

giapolitika, közlekedésfejlesztés, fejlesztés- mek (épületek, közlekedési hálózatok), ellátó-
politika, agrár- és vidékfejlesztés, erdőgaz- rendszerek állapotát is veszélyeztethetik a kli-
dálkodás, települési és térségi fejlesztési és matikus hatások. fontos kérdés, hogy az
területhasználati tervezés, közszolgáltatás- épített környezet, azaz mindennapi életünk
szervezés, turizmus, katasztrófavédelem) fizikai keretei mennyire „klímabiztosak”, és a
döntéshozatali, tervezési szereplők is. jelen fejlesztései vajon hosszabb távon ho-
A projekt első időszakában az elsődleges gyan reagálnak a változó klíma hatásaira?
feladat egy olyan informatikai háttér megte- olyan elemzési módszerre, modellre van te-
remtése volt, ami az mfGi informatikai hát szükségünk, amely összetettségében
környezetébe beépülve alkalmas a NAtér képes megragadni a folyamatot, az éghajlati
megtervezésére, felépítésére és működteté- hatások teljes láncolatát, beleértve a társadal-
sének elindítására. A NAtér saját adatbázis-, mi következményeket is.
illetve térképi szervert is tervezett. A vizsgálandó éghajlati hatások komplex
A NAtér Adatbázis nem egyetlen adat- láncolatot képeznek. A közvetlen éghajlati
bázisként képzelendő el, sokkal inkább egy hatások megjelenési formája a regionális klí-
(tér-)informatikai rendszer, ami mögött több maindikátorokkal jellemezhető változások.
adatbázis értendő. ezek közül a legfontosabbak: közvetett éghajlati és komplex természeti
— Térképi adatbázis: azok a térképi rétegek, hatásokként azonosíthatjuk az éghajlatvál-
melyek a projekt köztes és végtermékei. tozás által generált összetett — egymással is
egyetlen nagy adatbázis helyett temati- kölcsönható és a klímaindikátorokra is vissza-
kánként apróbb adatbázisokból vagy fájl- ható — helyi természeti jelenségeket. A helyi
rendszerekből áll. A térképi rendszer két fő hatásviselőket elsősorban ezek érintik. ter-
mészeti, társadalmi, gazdasági következ- dasági jövedelmezőségtől függ; a mobilitás
ményeknek a közvetlen éghajlati hatások és a pedig, mint lehetséges válasz a városi
természeti rendszerekben, ökoszisztémákban hőhullámokra, jövedelemfüggő).
fellépő közvetett hatások által együttesen ki- — Sérülékenység: komplex mutató, a várható
váltott kedvezőtlen társadalmi–gazdasági kon- hatásokat kombinálja az alkalmazkodóké-
zekvenciákat tekintjük. pességgel, figyelembe véve, hogy ugyanaz
Az éghajlatváltozási hatások vizsgálata a várható hatás egy gyengébb alkalmazko-
kapcsán az alkalmazott CivAs (Climate impact dóképességű térségben súlyosabb követ-
and vulnerability Assessment scheme) modell kezményekkel járhat.
lényege, hogy egységes módszertani kere- A NAtér projekt keretében a rendel-
teket biztosít a kvantitatív éghajlati hatásvizs- kezésre álló adatbázisok és klimatikus modell-
gálatokhoz. A modell a ClAvier nemzetközi ek alapján több tematikus területen is folytak
klímakutatási projekt1 keretében került kidol- kutatások az egyes térségek meghatározott
gozásra, többek között az éghajlatváltozás éghajlatváltozási hatástényezőkkel szembeni
ökológiai és épített környezetre gyakorolt sérülékenységét, kitettségét, az alkalmaz-
hatásainak a vizsgálatára. kodási potenciálokat vizsgálva több tematikus
A CivAs modell regionális adaptációjában értékelés és elemzés történt, számos adat-
bevezetett meghatározások a következők: réteget hoztak létre. A felszín alatti vizek,
— Komplex éghajlati problémák, hatásviselő kiemelten az ivóvízbázisok érzékenysége,
rendszerek: a társadalmi, gazdasági, kör- nagy tavaink, kiemelten a Balaton vízforgal-
nyezeti térben egyaránt jelentkező komp- ma, a villámárvizekkel szembeni települési
lex éghajlati problémák beazonosítása és kitettség, az éghajlatváltozás mező- és erdő-
az ezek hatásviselőiként leírható rend- gazdálkodásra, illetve a természetes élőhe-
szerek. lyekre gyakorolt hatásai, a területhasználat-
8 — Kitettség (exposure): A regionális (helyi) ban bekövetkező változások egyaránt tárgyát
szintű éghajlatváltozás tényezői. eltérően képezték a projekt részkutatásainak. Az eddigi
az érzékenységtől (mely a hatásviselőt eredmények lehetőséget adnak a klíma-
jellemzi), a kitettség csak a földrajzi helyre sérülékenység térségi összehasonlító elem-
jellemző. zésére, lehatárolhatók a kitett területek (hol
— Érzékenység (sensitivity): A hatásviselő hat a vizsgált változás?), lehetővé válik az
(pl. mezőgazdaság, emberi egészség, épít- érintettség megjelenítése, az alkalmazkodási
mények állapota) időjárásfüggő viselke- képesség vizsgálata. Az információk adatbá-
dése (pl. aszályhajlam, belvízkockázat). zisokban és térképeken vizsgálhatók, így
független az éghajlatváltozástól és első- szemléltetve a várható változások hatását, a
sorban a hatásviselő rendszerre jellemző. lokális és térségi eltéréseket, elősegítve ezzel
— Várható hatás (potential impact): Az a döntés-előkészítést, kutatást.
érzékenység és a kitettség kombinációja, látható, hogy napjainkban, hazánkban is
mely egyaránt jellemző a földrajzi helyre megkerülhetetlenek e kérdéskörök, melyek
és a vizsgált hatásviselő rendszerre (pl. már rövid- és középtávon is befolyásolják
mortalitással súlyozott városi hősziget- mindennapi életünket. e hatásokra felkészülni,
hatás). ezeket mérsékelni, vagy ezekhez alkalmaz-
— Alkalmazkodó képesség és egyéb nem kli- kodni megfelelő tudást és információkat
matikus faktorok: A helyi társadalmi–gaz- igényel. e szakmai háttér-információigényt
dasági válaszok jellege és erőssége az hivatott kielégíteni a NAtér. A rendszerben
éghajlatváltozás kapcsán (pl. a mező- található adatok, elemzések segítséget nyújt-
gazdasági alkalmazkodás egy formája az hatnak a klímastratégiai tervezéshez, helyi
öntözés, mely többek között a mezőgaz- alkalmazkodási intézkedések szakmai mega-
lapozásához. A rendszerben klímamodellekből
1
ClAvier projekt: Climate Change and variability: impact in
Central and eastern europe eu 6. keretprogramja, GoCe származó három klímaablakra (1961–1990.
Contract Number: 037013 évek – referencia érték; 2021–2050, 2071–
2100) vonatkozó adatok alapján a változás A NAtér megvalósítása több lépcsőben,
irányára és mértékére vonatkozó származta- ütemezetten történik. A rendszer létre-
tott adatok teszik lehetővé a területi eltérések hozására irányuló „rendszerépítő” projektfázis
egymásra hatásának vizsgálatát. 2013. szeptember 24-től 2016. április 30-ig
A NAtér 2013-as indulása óta a projekt tart(ott), majd a kormányrendeletnek meg-
folyamatosan fejlődő eredményeit az mfGi és felelő bővítési, fejlesztési szakasz 2016.
szakértői rendre megosztották a szakmai második félévében indulhat el. A NAtér dön-
szereplőkkel és a tágabb érdeklődő közön- téstámogató rendszer fejlesztési feladatai a
séggel egyaránt. Az információszolgáltatás a keHoP 1.1. intézkedés keretében nevesítve
működési fázisba lépő NAtér esetében is tervezésre kerültek. A döntéstámogató esz-
kulcsfunkció. A rendszer elérése többszintű. köztárat négy szakmai modulban javasolt
részben a regisztrációhoz nem kötött, kialakítani:
nagyközönség számára elérhető felületekből — ágazati szakpolitikai, fejlesztéspolitikai ter-
áll, így a polgárok klímatudatosságát támo- vezést segítő eszközök kialakítása.
gató szemléletformáló eszközként működik. — települési, járási és megyei önkormányzati
másrészt a regisztrációhoz kötött információk tervezést segítő eszközök kialakítása.
széles köre lehetővé teszi egy adott téma (pl. — átfogó, horizontális társadalompolitikai és
területi klímaprojekciók, felszínalatti víztükör- gazdaságfejlesztési célú eszközök kialakí-
módosulás stb.) vagy szakterület (pl. mező-, tása.
vagy erdőgazdaság) vizsgálatát és egymásra — Háttér-támogató módszertani fejlesztések,
hatásának elemzését kutatók, oktatási intéz- disszemináció.
mények, önkormányzatok számára.
1 a NaTér kidolgozásáNak háTTere

1.1 A NATÉR iNDoKolTSÁGA, — az egy főre jutó termelésre alkalmas föld
FoNToSSÁGA nagysága európai összevetésben a legma-
gasabb értékek közé tartozik. A felszín alatti
magyarországot több, egymással kapcso- vízkészleteink, a talajvizet kivéve, mind meny-
lódó függőségi helyzet gyengíti. első helyen nyiségi, mind minőségi jellemzőik alapján
kell említeni a gazdasági/pénzügyi kiszolgál- egyik legjelentősebb természeti kincsünknek
tatottságunkat: függünk adósságaink hitele- tekinthetők. A globális kihívások ténye,
zőitől, a befektetőktől és a külpiaci vi - valamint az ezekre adható válaszok rávilágí-
szonyoktól, az eu támogatásoktól. magyar- tanak a természeti erőforrások által biztosí-
ország primer energiahordozó függősége tott szolgáltatások sérülékenységére. A ma-
nemzetközi összehasonlításban is kimagasló; gyarországi természeti erőforrások helyzete
a földgáz és a kőolaj esetében meghaladja a szorosan összefügg egyes nemzetstratégiai
80%-ot. e függőségi helyzetet számottevően jelentőségű kérdéskörökkel, többek között az
befolyásolják a hosszútávon ható globális élelmezés-, energia- és klímabiztonsággal,
folyamatok, ezek közül is elsősorban a klíma- megőrzésük pedig hosszú távon szolgálhatja
biztonság, az energiabiztonság, valamint az a közjót, a harmonikus gazdasági növekedést
élelmiszer- és vízbiztonság problémakörei. és az életminőség javítását.
magyarország természeti adottságai, erő- magyarországon különböző természetű,
forrásai igen sokszínűek és egyediek. termő- és eltérő okokra visszavezethető területi
földjeinket tekintve egyedülálló a helyzetünk egyenlőtlenségek figyelhetők meg, amelyek
az éghajlatváltozás és más begyűrűző 1.2 A RENDSzER újSzERűSÉGÉNEK
globális változások eredményeként tovább BEMUTATÁSA
mélyülhetnek, ugyanis az egyes régiók és
társadalmi rétegek más-más módon és mér- A Nemzeti Alkalmazkodási térinformatikai
tékben sérülékenyek a változásokkal szem- rendszer (NAtér) szemléleti „fundamentu-
ben. ma” az ökoszisztéma szolgáltatások és a tár-
A változásokhoz (és ezek sorában kiemelt sadalmi–gazdasági igények kölcsönkapcsolati
figyelemmel az éghajlatváltozáshoz) való rendszerén nyugszik, ami egy számos szektor-
alkalmazkodás területi és ágazati stratégai ra kiterjedő, általános elvi keretet nyújt az
integrációja széleskörű információkat igényel emberi közösségeket érő környezeti hatások
a változásokkal szembeni társadalmi–gaz- kezelésére (1. ábra). Az ökoszisztéma-szolgál-
dasági, környezeti sérülékenységről, tatások koncepciója szerint az emberiség szá-
ugyanakkor ilyenekkel jószerével nem ren- mos szolgáltatást „vesz” az őt körülvevő bio-
delkezünk. olyan komplex, rendszerszerű fizikai rendszerből (ökoszisztémák). A rendsz-
monitoringon alapuló — a környezeti, tár- er változásai elsősorban az ökoszisztéma-
sadalmi és gazdasági információkat integráló szolgáltatások (pl. élelmiszer-termelés, víz-
— adatbázisrendszerre és értékelési módsz- tisztítás, eróziógátlás, szénmegkötés, polliná-
ertanra van tehát szükség, amely objektív ció biztosítása, turisztikai vonzerő stb.) vál-
háttérként segíti az alkalmazkodással kapc- tozásain keresztül lesznek hatással a társadal-
solatos közpolitikai tervezést és dön- mak működésére. ez a szemléletmód lehető-
téshozatalt. séget biztosít a különböző szektorok területén
10
1. ábra. Az egyes szektorok szerepe a társadalom szükségleteinek a biztosításában két különböző felfogás
szerint (forrás: CzúCz 2010)
tapasztalt hatások „közös nevezőre” hozá- bontású sérülékenységi információk, tenden-
sára, amennyiben az egyes szolgáltatásokra ciaelemzések előállítása jelenti. A rendszer
megbízható indikátorokat tudunk definiálni, és így egy olyan többcélú döntéstámogató esz-
ezek változását egy sérülékenységi elemzés közként értékelhető, amely a változással
keretében modellezni is tudjuk. kapcsolatos információkon (pl. az éghajlatvál-
Az ábra a) szekciója a hagyományos szem- tozás esetében a tenyészidőszaki csapadék-
léletmódot tükrözi: minden szektor külön- hozamok vagy a hőhullámok alakulása) túl a
külön törekszik céljai teljesítésére a változó több ágazaton, környezeti rendszeren, társa-
körülmények között. A b) szekció az „öko- dalmi–gazdasági struktúrán keresztül érvény-
szisztéma szolgáltatások” látásmódját vázolja, re jutó komplex hatások (azaz a sérülé-
azaz az egyes szektorok az ökológiai rend- kenység) feltárására is alkalmas.
szerek funkcionalitásának megőrzésén ke- A NAtér felállítása azért kulcsfontosságú,
resztül törekszenek a globális változások mert ugyan korábban is számos kutatás és
káros hatásainak a kivédésére. adatsor állt rendelkezésünkre a változások
A NAtér eredményeinek hasznosíthatósá- (elsősorban az éghajlatváltozás) hatásaival és
ga a területileg differenciált alkalmazkodási in- következményeivel kapcsolatban, de ezek
tézkedések körében azonosítható. Az éghaj- elaprózottsága nem tette lehetővé az össze-
latváltozás esetében például a NAtér infor- hangolt, de mégis helyspecifikus megelőző és
mációi segíthetik meghatározni, hogy az adaptációs intézkedések kialakítását. A pro-
egyes térségek, vagy bizonyos fejlesztési tö- jekt legfontosabb eredménye egy olyan
rekvések mennyire „klímabiztosak”, és a ma egységes alapadatbázis és az ehhez kapcso-
fejlesztései vajon kiállják-e majd a változó lódó elemzési keretrendszer létrehozása,
klíma „támadásait”. A NAtér alkalmazásának fenntartása és alkalmazása, amely segítheti a
újszerűsége annak felismerésében rejlik, hogy begyűrűző globális változásokra (pl. az éghaj-
a közvetlen éghajlati hatások és a természeti latváltozásra) „okosan reagáló” alkalmazko- 11
rendszerekben, ökoszisztémákban fellépő dási stratégiák fókuszált kidolgozását. Alkal-
közvetett hatások együttesen vezetnek mazkodás híján egyes térségek és gazdasági
kedvezőtlen, a társadalmi–gazdasági rend- tevékenységek (pl. turizmus) verseny-

szerek működését, működtetését befolyásoló képessége csökkenhet, a társadalom egyes
következményekre, többek között: rétegeinek életminősége romolhat, így a terü-
— emberi egészséget, életmódot, életminő- leti egyenlőtlenségek az éghajlatváltozás
séget veszélyeztető hatásokhoz; hatására tovább mélyülhetnek. A sérülé-
— gazdasági körülményeket (pl. energia- és kenység térbeli és időbeli dinamikájának vizs-
élelmiszerárak, kárelhárítási költségek, gálata egyben nemzetbiztonsági érdek is,
mezőgazdasági versenyképesség) érintő mivel számos esetben az alkalmazkodási és a
hatásokhoz; katasztrófa-kockázatot csökkentő stratégiák
— épített környezetet, infrastruktúrát érintő és politikák rövidtávon ugyan csökkentik e
hatásokhoz. kockázatokat, de hosszabb távon növelik egy
A NAtér e komplex hatásokhoz értékelési adott terület sérülékenységét.
keretrendszert alkot, lehetővé téve, hogy az
éghajlatváltozás térségi szempontjai és az 1.2.1 A NATÉR HAzAi ElőzMÉNyEi
éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni
intézkedések a területfejlesztési, környezet- magyarországon a 2000-es évek közepétől
ügyi és egyéb érintett ágazati stratégiákba, több kutatás, tudományos publikáció, illetve
helyi fenntarthatósági programokba beépül- szakpolitikai döntés-előkészítő dokumentum
jenek, és az eltérő adottságú és veszé- is született, melyek a NAtér közvetlen mega-
lyeztetettségű térségek egyedi, a megelőzést lapozásának tekinthetők. A vAHAvA Jelentés
és az alkalmazkodóképességet is magukba (láNG et al. 2007) felhívja a figyelmet, hogy az
foglaló intézkedéseket dolgozhassanak ki. ismert területi egyenlőtlenségek és a nagy
A NAtér nóvumát az egységes térbeli fel- társadalmi különbségek felerősíthetik az
éghajlatváltozás elsődleges hatásait, így a 1.2.2 A NATÉR NEMzETKözi
következmények komplex, környezeti–tár- KApCSolóDÁSA
sadalmi–gazdasági szempontú vizsgálatára
Az európai unió közösségi alkalmazkodási
van szükség.
intézkedéseinek általános koncepcióját a
A meH–mtA stratégiai kutatások keretében
2007-ben elkészített zöld könyv (Com 2007),
került kidolgozásra a klímasérülékenység
majd egy 2009-ben kiadott fehér könyv (Com
regionális értékelésének módszertana, mely-
2009) vázolta, amelynek elsődleges célja az
nek fejlesztése egy, az eu 6. kutatási–fejlesz-
európai Alkalmazkodási stratégia kidolgozása
tési keretprogramja (eu fP6) által támogatott
és egy európai sérülékenységi és alkal-
nemzetközi klímakutatási projekt (ClAvier
mazkodási információs bázis kialakítása volt.
projekt) hazai végrehajtásához kapcsolódott.
ezt követően 2012 márciusában az európai
A módszertan alapján elkészültek a Nemzeti
Bizottság — európai éghajlati Adaptációs
éghajlatváltozási stratégia (Nés) végrehaj-
Platform (Climate-AdAPt) címmel — létrehoz-
tását megalapozó klímaérzékenységi és klí-
ta a témakörrel kapcsolatos tanulmányok és
masérülékenységi vizsgálatok a hazai tala-
eu-s adatbázisok széles körét felölelő tem-
jokra. szintén a Nés-t megalapozó kutatások
atikus portált, azonban ennek területi és
keretében került sor a biológiai sokféleséget
ágazati dimenziói nem érik el a közigazgatási
és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat érintő,
és gazdasági tervezéshez szükséges mély-
éghajlati eredetű veszélyeztetettség jel-
séget és részletezettséget. 2013-ban pedig
legének és mértékének számszerű vizs-
elfogadásra került az európai unió Alkal-
gálatára (CzúCz et al. 2007).
mazkodási stratégiája (Com 2013a), amelynek
Az országos területfejlesztési koncepció
általános célkitűzése az éghajlatváltozás hatá-
felülvizsgálata keretében 2008–2009 során,
saival szembeni ellenállóképesség erősítése
magyarországon első alkalommal készült el a
az európai unióban. A tagállami stratégia-
12 kistérségi szintű éghajlati sérülékenység
alkotás elősegítésére a Bizottság útmutatót
számszerű vizsgálata (PálvölGyi et al. 2010,
készített (Com 2013), továbbá a 2014–2020-as
2011). e kutatómunkára támaszkodott a
eu-s költségvetési ciklusban előírta, hogy a
területfejlesztés négy éves szakmai program-
források 20%-át úgy kell felhasználni, hogy az
ja (váti 2010), mely egyértelműen rögzítette
szolgálja az éghajlatváltozás elleni küzdelem
egy átfogó, térinformatikai alapokon nyugvó,
célkitűzéseit.
az éghajlati sérülékenységgel kapcsolatos
Az eNsz éghajlatváltozási keretegyezmény
információk területi tervezési hasznosítását
(uNfCCC) és a kyotói Jegyzőkönyv végrehaj-
célzó döntéstámogató rendszer kialakításá-
tásával és továbbfejlesztésével, továbbá a
nak szükségességét. Az elmúlt években több
Párizsi Nyilatkozat előkészítésével kapcsolatos
stratégiai szintű elemző–értékelő tanulmány
nemzetközi tárgyalásokon is megjelenik az
is foglalkozott az éghajlati sérülékenységgel
alkalmazkodás témaköre. 2010-ben az uNfC-
kapcsolatos információk „becsatornázásával”
CC részes feleinek konferenciáján — eNsz
a különböző tervezési folyamatokba. Az
határozat részeként — fogadták el a Cancúni
éghajlatvédelmi kerettörvény-javaslathoz ké-
Alkalmazkodási keretprogramot, amely létre-
szített vizsgálati elemzés (Nfft 2009) a
hozta az Adaptációs Bizottságot (Adaptation
kiemelt ágazati feladatok között jelölte meg
Committee) a durbani ülésszakot követően. A
az eltérő adottságú és az éghajlatváltozás ha-
bizottság a klasszikus alkalmazkodási felada-
tásaival szemben eltérő sérülékenységű
tok mellett többek között az éghajlatváltozás
térségek speciális fejlesztési szempontjainak
okozta hatásokkal kapcsolatos veszteségek és
figyelembevételét a térségi tervezésben. A
károk (loss and damage) kezelésére létreho-
Nemzeti fenntartható fejlődési keretstra-
zott munkaprogram keretein belül a kataszt-
tégia tervezete (Nfft 2012) is kiemeli, hogy
rófák kockázatainak csökkentésére irányuló
„ki kell dolgozni egy nemzeti alkalmazkodási
tervek fejlesztését is célul tűzte ki. Az éghaj-
stratégiát és az azt támogató informá-
latváltozási kormányközi testület (iPCC)
cióbázist”.
megalakulása óta gyűjti és rendszerezi az 1.3 A NATÉR CÉljAiNAK
alkalmazkodással kapcsolatos tudományos BEMUTATÁSA ÉS KApCSolóDÁSA Az
információkat. A kitettség–érzékenység–alkal- ÁllAMi ÉS öNKoRMÁNyzATi
mazkodóképesség definíciója és az e ténye- DöNTÉS-ElőKÉSzíTÉSHEz
zőkön alapuló sérülékenység meghatározásá-
nak módszere az iPCC tevékenységének Az éghajlatváltozás és más hosszabb távon
köszönhető. Az iPCC közel 600 oldalas
ható globális folyamatok kedvezőtlen kör-
tudományos jelentésben foglalta össze az nyezeti és ökológiai következményei (pl.
éghajlatváltozás hatásaival és az azokhoz árvíz, belvíz, aszály, hőstressz, vihar- és
történő alkalmazkodással és felkészüléssel tűzkár, épületekben, utakban, energiaellátó-
kapcsolatos tudományos információkat (iPCC rendszerekben eső kár) és közvetett társadal-
2012). mi–gazdasági hatásai (pl. építmények álla-
A NAtér koncepciója jól illeszkedik az gromlása, kárelhárítás, migráció) „adott he-
európai unió térinformatikai adatokkal kap- lyen”, a települések, térségek szintjén jelen-
csolatos kezdeményezéseihez. Az eu alap- tkeznek. A terület- és településfejlesztés, a
vető célja, hogy a térbeli adatok gyűjtésével, vidék-, gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés,
tárolásával, hozzáférhetőségével kapcsolatos az önkormányzatok, járások stratégiai ter-
irányelveket, szabályokat, szabványokat vezési tevékenysége már rövidtávon sem
egységesítse. ezt a törekvést az iNsPire kerülheti meg a változásokhoz való alkal-
irányelv testesíti meg, amelynek szellemében mazkodás kérdését.
a NAtér létrehozásának keretében fel kellett Az elmúlt években a magyarországi adaptá-
mérni, és össze kellett gyűjteni a hazai, éghaj- ciós vizsgálatok többsége az éghajlatváltozás-
latváltozással kapcsolatos térinformatikai ról alkotott általános kép és a minden eshe-
adatbázisokat, létre kellett hozni a kapcsolódó tőségre való felkészülés elve alapján javasolt
metaadatbázisokat, illetve meg kellett alkotni alkalmazkodási lépéseket. ez a stratégia azon- 13
egy olyan alapadatbázist, ami egységes kiin- ban a költségessége miatt hosszú távon nem
dulási alapot szolgáltat az éghajlatváltozás fenntartható. egy célirányosabb alkalmaz-
hatásainak vizsgálatához. A NAtér adattar- kodási stratégia kialakításához elkerülhetetlen,

talmának az egységes európai térinformatikai hogy a jövőben a hazai hatásvizsgálatok és
rendszerbe való illesztése azért is volt döntés-előkészítő elemzések (a nemzetközi
elengedhetetlen cél, mivel a rendszernek, bár irányelvekkel összhangban) számszerű ered-
magyarország területére fókuszál, számos ményeken alapuló, területi sérülékenység-
tematika (pl. klimatológia, hidrológia) vizsgálatokra támaszkodjanak (CzirA et al. 2010,
esetében integrálnia célszerű a szomszédos PálvölGyi, CzirA 2011).
országok területéről származó információkat
is.
1.3.1 CÉlRENDSzER
A NAtér a működése során a meglévő
adatok gyűjtése mellett új, ún. származtatott A jövőbeni éghajlati viszonyok előrejel-
adatokat is előállít, amik a különböző dön- zését a klimatológiai modellezés teszi lehe-
téshozói szintek számára szolgálhatnak alap- tővé. A különböző (globális, regionális) szintű
információként. ez a funkció is kapcsolódik modellek folyamatos fejlesztése megköveteli
több európai kezdeményezéshez, pl. az euró- a hazai hosszú távú klíma-előrejelzést szol-
pai föld-megfigyelési programhoz (Global gáló kapacitás megerősítését is, hiszen a
monitoring for environment and security, modellek nem értelmezhetőek azok hazai
Gmes). A Gmes megfigyelési hálózat által adaptációja hiányában. A klímaparaméterek
szolgáltatott globális információk kap- változásának ismerete önmagában azonban
csolódása lehetővé teszi a nagytérségi nem nyújt elegendő információt arról, hogy
(magyarország határain kívüli) környezet- és milyen hatásokat eredményez az éghajlatvál-
klímabiztonsági információk integrálását a tozás, milyen mértékben tekinthetők sérü-
NAtér adatrendszerébe. lékenynek azokkal szemben magyarország
egyes térségei. ennek meghatározását szol- lődők számára, objektív információk, ada-
gálja a Nemzeti Alkalmazkodási térinfor- tok biztosítása a kapcsolódó szakpolitikai
matikai rendszer. területekről.
A NAtér átfogó célkitűzése egy sokoldalú A NAtér részletes céljai a következők:
felhasználásra alkalmas adatrendszer kiala- — az adatintegráció megvalósítása, metaadat-
kítása, amely objektív információkkal segíti a bázis, alapadatbázis kialakítása, és térinfor-
változó körülményekhez igazodó, rugalmas matikai rendszer fejlesztése a meglévő
döntés-előkészítést, döntéshozást és terve- adatbázisok komplex alkalmazására;
zést. mindezt a rendszer hosszú távú működ- — egységes módszertan fejlesztése az éghaj-
tetésének biztosítása, teljes mértékben tudo- latváltozás hatásainak vizsgálatára, a hatá-
mányos alapokra helyezése és a NAtér-ben sok teljes láncolatán a sérülékenység kvan-
megjelenő eredményekhez vezető módszerek titatív vizsgálatához (kitettség, érzékenyég,
teljes körű dokumentálása révén valósítja alkalmazkodóképesség);
meg. — származtatott, döntést és tervezést segítő
A projekt három fő célkitűzése így indikátorok kialakítása;
1. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási — hatásvizsgálatok elvégzése, melyek ered-
döntések támogatása multifunkcionális, fel- ményei beépíthetők az ágazati és területi
használóbarát geonformációs metaadat- tervezésbe, valamint az alkalmazkodási
bázis kialakításával és működtetésével; stratégiákba;
2. kapcsolódó területi hatáselemzések, adap- — a stratégiaalkotást, döntés-előkészítést,
tációs klímamodellezési, elemzési és sérü- döntéstámogatást segítő információk elő-
lékenység-vizsgálati módszertanok kidol- állítása;
gozása és ehhez kapcsolódó adatgyűjtés, — lekérdező és megjelenítő rendszer kiala-
feldolgozás elvégzése; kítása;
14 3. internetes alapú klímapolitikai információ- — a NAtér alkalmazásával kapcsolatos tudás
szolgáltatás szakmai és tágabb körű érdek- és információk terjesztése.
2. ábra. A NAtér célrendszere. forrás: NAtér kmt alapján

A NAtér tehát az éghajlati alkalmazkodás részt információkkal szolgálhatnak e fej-
vonatkozásában „megoldásszállító” eszköz, lesztések környezetvédelmi engedélyez-
amely kormányzati döntések éghajlatvédelmi tetése során.
megalapozottságát, valamint a térségi és — Tudományos kutatás: a NAtér keretében
települési önkormányzatok alkalmazkodási kifejlesztett alapadatbázis, mely a nagytér-
képességének erősítését, információkkal ségű, hosszútávon ható, „begyűrűző” vál-
történő kiszolgálását biztosítja. tozásokkal (pl. biodiverzitás csökkenése,
éghajlatváltozás, globalizáció, erőforrások
1.3.2 A NATÉR CÉlCSopoRTjAiNAK kimerülése stb.) kapcsolatos hatásokat
MEGHATÁRozÁSA jellemző információkat is tartalmazza, kiin-
dulási alapot nyújthat az alkalmazott
A NAtér tehát megteremti az alkalmaz- kutatási szektor számára. A NAtér alapa-
kodási válaszok kimunkálásához nélkülöz- datbázisa és eredményei hozzáférhetőek a
hetetlen tudásbázist, közvetve pedig hozzá- tudományos közönség számára egyfelől
járul a lakosság, valamint a helyi, térségi kutatási célokra, másfelől az adatbázis-
intézmények klímaadaptációs célú tevékeny- rendszer hatásvizsgálati eredményekkel
ségének ösztönzéséhez. A főbb célszeg- való bővítésére.
mensek között így a hazai szűkebb szakmai — Közvélemény: a NAtér származtatott
közönség mellett ugyanúgy megtalálhatók az eredményei részlegesen hozzáférhetőek a
éghajlatváltozással szemben sérülékeny, civil szervezetek, a média és a társadalom
valamint az extrém időjárási események minden érdeklődő tagja számára, akik a
kockázata által veszélyeztetett térségek NAtér tágabb felhasználói körét képezik.
lakossága, a központi, területi és helyi Hosszútávon elképzelhető a NAtér fel-
államigazgatási szervek, önkormányzatok is. használóbarátságának további fokozása az
A NAtér hasznosításának konkrét célcsoport- emberek folyamatos és naprakész tájékoz- 15
jai a következők: tatása céljából.
— központi és területi közigazgatási döntés-
hozók, döntés-előkészítők: a NAtér
elsődleges célcsoportja — országos, regio- 1.4 A NATÉR MEGVAlóSíTÁSÁNAK

nális, és helyi szinteken — a természeti BEMUTATÁSA
erőforrások tartamos használatával, az
ágazati szakpolitikákkal (klímapolitika, 1.4.1 FiNANSzíRozÁSi HÁTTÉR ÉS
energiapolitika, közlekedésfejlesztés, fej- üTEMEzÉS
lesztéspolitika, agrár- és vidékfejlesztés, A NAtér projekt az izland, liechtenstein és
erdőgazdálkodás, közszolgáltatás-szerve- Norvégia által létrehozott európai Gazdasági
zés, turizmus, katasztrófavédelem), területi térség (eGt) támogatási Alap finanszírozási
és települési fejlesztési, rendezési ter- mechanizmus keretében nyújtott támogatá-
vezéssel kapcsolatos központi és területi sokból jutott pénzügyi forrásokhoz. A donor
közigazgatási döntések felelősei. egyes államok az eGt tagjai, de nem tagjai az euró-
NAtér részmodulok és elemzések — pai uniónak. Az eGt támogatások 15 eu-tagál-
figyelembevéve a nemzetbiztonsági szem- lammal — köztük magyarországgal — folyta-
pontokat is — kizárólag kormányzati dön- tott bilaterális együttműködéseket és projekt-
téstámogatás körében, korlátozott hozzá- partnerségeket segítenek, valamint az eGt-n
féréssel érhetők el. belüli gazdasági és társadalmi egyenlőt-
— Gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés, lenségek csökkentéséhez járulnak hozzá.
beruházások, területhasználat: a NAtér izland, liechtenstein és Norvégia 2011. októ-
információi egyrészt segíthetik a környe- ber 12-én írta alá az egyetértési megál-
zeti szempontokat figyelembevevő ter- lapodást magyarországgal. A megállapodás
vezést a gazdaság-, infrastruktúra- és alapján az Alkalmazkodás az éghajlatválto-
vidékfejlesztésben, beruházásokban, más- záshoz programterület alapkezelője a közép-
és kelet-európai regionális környezetvédelmi lommal a Beszerzési terv is módosításra került
központ (reC) lett. A megvalósítást a Norvég a kibővült feladatkör ellátása érdekében.
Polgári védelmi és katasztrófavédelmi igaz- összességében elmondható, hogy a támoga-
gatóság (dsB) és a brüsszeli financial tás teljes egészében felhasználásra került, a
mechanism office (fmo) segítette. projekt sikeres megvalósítása érdekében.
Az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A szerződés részét képező projektpályázat
Program célja, hogy az éghajlatváltozás ma- részletesen leírta az elvégzendő feladatokat
gyarországra gyakorolt hatásainak és az or- és az elkészítendő termékeket (tanulmányok,
szág éghajlati sérülékenységének megértését webes tartalom, adatbázisok stb.). A teljes
segítse, az éghajlatváltozással szembeni helyi projekt az áttekinthetőség és az ütemezés
ellenállóképesség javítását szolgáló tevékeny- érdekében munkacsomagokra (work pack-
ségeket ösztönözze, hívja fel a figyelmet az ages, WP-s), illetve tevékenységekre lett fel-
éghajlatváltozás várható hatásaira és mutassa osztva. A munkacsomagok tartalmát és üte-
be olyan, az éghajlatváltozás hatásait csök- mezését az alábbiakban röviden ismertetjük.
kentő projektek tapasztalatait, amelyek ismé- 1. munkacsomag — Jogi és it háttér kialakítása.
telhetőek, és jó például szolgálhatnak mások- A projekt korai szakaszában elkészült a
nak is. NAtér rendszerterve, majd az mfGi szak-
Az eeA-C11-1, Nemzeti Alkalmazkodási mai támogatást nyújtott a Nemzeti Alkal-
térinformatikai rendszer kialakítása (NAtér) mazkodási térinformatikai rendszer
projekt az Alkalmazkodás az éghajlatválto- (NAtér) működésének részletes szabá-
záshoz Program elsőként elindított projektje lyairól szóló 94/2014. (iii. 21.) kormányren-
volt. megvalósításának teljes elszámolható delet, illetve a NAtér üzemeltetési sza-
költsége a 2014. január 23-án, a reC és az bályzatának kidolgozásához. A rendszer
mfGi által aláírt szerződés szerint 1 254 652 kifejlesztése után, a projekt végén elkészült
16 eur volt. A projektgazda mfGi e dokumentum a felhasználói kézikönyv, mely az alkal-
szerint legfeljebb az elszámolható költségek mazáshoz ad segítséget.
95%-ának megfelelő, maximum 1 191 920 eur 2. munkacsomag — Hardverkörnyezet kiala-
összeget hívhatott le, a fennmaradó 5%-ot az kítása és konfigurálása. A kutatáshoz,
mfGi által finanszírozott önrész képezte. A illetve a rendszer megbízható üzemel-
költségek már 2013. szeptember 24-étől el- tetéséhez szükséges informatikai eszközök
számolhatóak voltak, így ez számít a projekt rendszerének megtervezése és az esz-
kezdő dátumának. A szerződés 2016. február közök beszerzése. A nagyteljesítményű
8-án aláírt módosítása — az elvégzendő számítógépek és szkenner mellett többek
feladatok bővítése mellett — az elszámolható között térképszerver, szünetmentes tápok,
összeget 1 623 074 eur-ra emelte, míg a max- adatátviteli kapcsolók (switch-ek), hálózati
imálisan lehívható támogatási összeg tárhelyek beszerzése és beüzemelése
1 541 920 eur-ra változott. történt meg, nagyrészt 2014 végéig. e
A költségek elszámolásának részletes munkacsomag keretében valósult meg
rendjét a támogatási szerződés és annak mel- egészen a projekt végéig a hardverkör-
lékletei tartalmazták. A finanszírozás teljes nyezet folyamatos üzemeltetése, teszte-
egészében a szerződés részét képező projekt- lése, finomhangolása.
pályázat megvalósítását szolgálta, csak ezzel 3. munkacsomag — szoftverfejlesztés és
összefüggő tételek voltak elszámolhatók. A finomhangolás a NAtér módszertanhoz. A
támogatás elszámolása négyhónapos idősza- kutatáshoz, illetve a NAtér hardverrendsz-
konként történt, a 2013. szeptember 24. — erének működtetéséhez szükséges asztali
2016. április 30. megvalósítási időszakra vo- szoftverek beszerzése 2014 végéig zajlott
natkozóan. le. A NAtér rendszerterv alapján, alvál-
A megvalósítás során két alkalommal lalkozó bevonásával került kifejlesztésre
történt költségvetés-módosítás: 2014. április maga a NAtér adatbáziskezelő rendszer és
16-án, illetve 2016. február 8-án. utóbbi alka- a webportál, továbbá megvalósult a felszín
alatti víztestek változásait monitorozó ment a munka kezdetétől a végéig ügyelt a
adatbázis NAtér-be integrálása. ez az vállalt kimenetek teljesítésére, a határidők
informatikai fejlesztés 2014 őszétől 2015 betartására, segítette a kapcsolattartást az
őszéig zajlott. A szoftverek beüzemelése mfGi-n belül és a partnerekkel. kapcsolatot
után a finomhangolás, tesztelés a projekt tartott a reC-kel, illetve a donorállamok
végéig folyamatos volt. képviselőivel. Biztosította a támogatási
4. munkacsomag — módszertani fejlesztések szerződésnek megfelelő keretfelhaszná-
(indikátorok), k+f, háttértanulmányok lást, a pénzügyi előírásoknak való meg-
nemzeti stratégiák megalapozásához. e felelést. koordinálta a beszerzéseket, és az
munkacsomag keretében valósultak meg egyéb jogi előírásoknak való megfelelést.
az egyes szakterületeken végzett kutatá- 7. munkacsomag — A NAtér tesztelése a
sok, elemzések. A projektgazda mfGi több sárvíz-völgy és Aba térsége éghajlati sérü-
adatréteg teljes kidolgozását végezte el a lékenységének meghatározásával. 2015
rendszer számára. elkészült a sekély felszín őszétől a projekt végéig zajlott a rendszer
alatti vizeknek; az ivóvízbázisok klímavál- szakmai tesztelése egy konkrét területen
tozással szembeni sérülékenységének; folytatott kutatás keretében. Az mfGi
továbbá a hegy- és dombvidéki települé- alvállalkozók bevonásával sérülékenység-
sek villámárvízzel szembeni sérülékenysé- vizsgálatokat végzett a sárvíz-völgy és
gének elemzése. Alvállalkozók készítették Aba térségére, és intenzív csapadék okoz-
el az elemzéseket a természetes élőhelyek ta elöntés hatásvizsgálatot folytatott Abán.
éghajlatváltozással szembeni sérülékeny- A NAtér tesztje alapján javaslatokat fogal-
ségéről; a mezőgazdasági biomassza maztak meg a fejlesztésére.
előállítás változásáról; az éghajlatváltozás Az 1. táblázat a projektmegvalósítás két és
erdészetben és területhasználatban várha- fél évének ütemezését tekinti át. A gördülő
tó következményeiről; továbbá a Balaton tervezés jegyében a kisebb csúszásokat az 17
vízjárására gyakorolt hatásáról. A munkák ütemezésben átvezettük. A projektszerződés-
eredményeként 2014–2015-ben elkészültek ben rögzített termékek elkészítése 2016.
a kutatási jelentések, döntéstámogató április 30-ára megtörtént.

tanulmányok, és az adatrétegek metaadat-
bázisba szánt leírásai. Az adatbázisrétegek 1.4.2 joGSzABÁlyi HÁTTÉR ÉS
feltöltése a NAtér-be, illetve térképi meg- SzABÁlyozÁSi KoNCEpCió
jelenítésük is lezárult a projekt végéig.
5. munkacsomag — A NAtér eredményeinek A NAtér jogi háttere, szabályozási kon-
terjesztése. A kommunikációs tevékeny- cepciója két pilléren nyugszik: az éghajlat-
ségek keretében valósult meg a kutatási és változási törvényen és a NAtér működéséről
rendszerfejlesztési eredmények publikációja. szóló kormányrendeleten. Az alábbiakban e
számos tudományos, illetve ismeretterjesztő két jogszabály főbb kapcsolódó koncep-
előadás megtartása mellett cikkek, könyvfe- cionális elemeit mutatjuk be.
jezetek is készültek. Az mfGi projektnyitó- 1.4.2.1 Az ÉGHAjlATVÁlTozÁSi TöRVÉNy
és zárókonferenciát, információs nyílt napot
valamint, hat műhelymunkát rendezett. A NAtér létrehozásának törvényi alapját
kidolgozták a projekt és a honlap arculatát, az eNsz éghajlatváltozási keretegyezménye
gondoskodtak az elkészült eredmények és annak kyotói Jegyzőkönyve végrehajtási
közzétételéről a honlapon. A kommunikációs keretrendszeréről szóló 2007. évi lX. törvény
tevékenység a projekt során folyamatos (a továbbiakban: éhvt.) teremtette meg,
volt. amely 14. § (5) bekezdés a) pontjában jelzi és
6. munkacsomag — Projektmenedzsment. Az konkretizálja a NAtér-rel kapcsolatos felada-
mfGi munkatársainak irányításával, alvál- tokat, a következők szerint:
lalkozók bevonásával zajlott a meg- „felhatalmazást kap a kormány, hogy ren-
valósítás koordinációja. A projektmenedzs- deletben állapítsa meg:
1. táblázat. A NAtér projekt megvalósulásának fázisai és munkacsomagjai
18
a) az éghajlatváltozási stratégia felülvizs- 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott fela-

gálatához szükséges nemzeti alkalmazkodási datköréhez kapcsolódóan rendelkezett a
térinformatikai rendszer működésének rész- NAtér céljairól és feladatairól, működteté-
letes szabályait, különös tekintettel az abban séről az alábbiak szerint:
kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás „A Nemzeti Alkalmazkodási térinformatikai
rendjére, az adatok nemzeti alkalmazkodási rendszer (a továbbiakban: NAtér) (…) megha-
térinformatikai rendszer keretében történő tározott keretek között, az adatok felhasz-
felhasználásának részletes szabályaira; (…)” nálásával készült származtatott mutatók,
elemzések és hatástanulmányok alapján infor-
1.4.2.2 A NATÉR MűKöDÉSÉRől Szóló mációt biztosít az ország éghajlati állapotáról, az
KoRMÁNyRENDElET FőBB ElEMEi éghajlatváltozás és egyéb hosszú távú ter-
A rendszer létrehozásáról és működési mészeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos
rendjéről a 94/2014. (iii. 21.) kormányrendelet stratégiai kockázatok hatásairól, valamint az
az irányadó. ebben a kormányzat a 2007. évi ezekhez való alkalmazkodási lehetőségekről.
lX. törvény 14. § (5) bekezdés a) pontjában (2) A NAtér üzemeltetője a NAtér internetes
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény felhasználói felületén (a továbbiakban:
NAtér Portál) térítésmentesen mindenki 1.5.1 A NATÉR FElüGyElETE ÉS
számára elérhetővé teszi a nemzeti alkal- iRÁNyíTÁSA
mazkodási stratégiai keretrendszerhez kap-
csolódó dokumentumokat, valamint a NAtér A NAtér felügyeletét államigazgatási szin-
adattémáira vonatkozó meta-adatokat. ten a mindenkori, az energia- és klíma sza-
(3) A NAtér — kutató, elemző tevékenysége kpolitikáért felelős minisztérium biztosítja,
révén rendelkezésekre álló eredmények illetve szervezi meg. Jelenleg e szerepkört a
alapján — információt biztosít a központi, Nemzeti fejlesztési minisztérium (Nfm) tölti
területi és helyi államigazgatási szervek, be. Az Nfm a földművelésügyi minisztérium
valamint önkormányzatok számára az (fm), a Belügyminisztérium (Bm) és a Nemzet-
ágazati és területi (éghajlatpolitikai, ener- gazdasági minisztérium (NGm), illetve háttérin-
giapolitikai, közlekedési és infrastrukturális, tézményeik és hivatalaik stratégiai partnerként
fejlesztéspolitikai, mezőgazdaságot, vidék- történő bevonásával, és az így minden
fejlesztést, erdőgazdálkodást érintő, te- funkcionális szakterületre kiterjedő államigaz-
rületi, települési, térségi, közszolgáltatás- gatási kapcsolati háló biztosításával képes felü-
szervezési, turisztikai, az egészséggel és gyelni és koordinálni a NAtér működtetéséhez
életminőséggel kapcsolatos, valamint ka- szükséges kormányzati tevékenységeket.
tasztrófavédelemmel kapcsolatos) ter- A NAtér szakmai rétegeinek előállítását
vezéshez. háttérintézetek és hivatalok, valamint egyéb
(4) A NAtér üzemeltetője az e §-ban megha- állami adatgazdálkodási körbe tartozó szerve-
tározott célok elérése érdekében a környe- zetek biztosítják, a szakterületüket érintő
zet védelmének általános szabályairól szóló adattartalmak integrálható adatformátumban
törvény rendelkezései szerinti lehívási szol- történő rendelkezésre bocsájtásával a rendsz-
gáltatás, a területfejlesztéssel és a terüle- er számára.
trendezéssel kapcsolatos információs rend- 1.5.1.1 A MAGyAR FölDTANi ÉS GEoFiziKAi 19
szerről és a kötelező adatközlés szabályairól iNTÉzET
szóló kormányrendelet, valamint az ágazati
jogszabályok rendelkezéseivel összhangban A magyar földtani és Geofizikai intézet két,
nemzetközileg is elismert kutatóintézet,

meghatározott téradat-témák szerint biz-
tosított adatokat feldolgozza és az elvégzett nevezetesen a magyar állami földtani intézet
vizsgálatainak és elemzéseinek eredmé- és az eötvös loránd Geofizikai intézet egye-
nyeiről egységes elektronikus információs sítésével alakult meg. Az intézetek 148, illetve
rendszert üzemeltet.” 103 éve a földi erőforrásokra vonatkozó infor-
mációkat gyűjtik és dolgozzák fel. Az mfGi
jelenleg a magyar Bányászati és földtani
1.5 A NATÉR MűKöDÉSÉNEK Hivatal középirányítása alatt az országos
iNTÉzMÉNyi KERETEi földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár
működtetésében közreműködik. feladatai
A projekt az 1.4. pontban leítaknak között ezen túlmenően, az adatbázisok kor-
megfelelően az európai Gazdasági térség szerű, informatikai alapú továbbfejlesztése is
(eGt) támogatási Alap által finanszírozott, megtalálható. Az alkalmazkodáshoz elenged-
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz c. prog- hetetlen adatok és információk tehát ebben
ram három alappillérének egyike, forrását az intézményrendszerben koncentráltan és
95%-ban az alap biztosította. Az alap kezelője folyamatosan fejlesztve jelen vannak.
a közép- és kelet-európai regionális kör- A két elődintézet egyesítésével egy új
nyezetvédelmi központ (reC) volt. A projektet szervezeti részleg, a Nemzeti Alkalmazkodási
a magyar földtani és Geofizikai intézet hajtotta központ (NAk) is létrejött az mfGi-n belül,
végre, megvalósításának fő felelőse az intézet melynek egyik fő feladata az éghajlatvál-
önálló szervezeti egységeként működő tozáshoz történő alkalmazkodás hazai stratégiai
Nemzeti Alkalmazkodási központ volt. intézkedéseit, eszközrendszerét meghatározó
Nemzeti Alkalmazkodási stratégia szakmai és kutató–fejlesztői és operatív együttműködést
informatikai megalapozása volt. A klímapoli- különböző nemzetközi szervezetekkel. Az
tikáért felelős háttérintézményként az mfGi információk begyűjtése és rendszerezése,
NAk kormányrendelettel kijelölt feladata az adatbázis szintű kezelése ugyancsak az omsz
éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal feladata volt, ahol az elmúlt évtizedekben
és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatások, az hazánk egyik legfejlettebb számítógépes rend-
üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak szere épült ki, s ahol hosszú időszakra
csökkentésével és az éghajlatváltozási hatá- visszatekintő tapasztalatokkal rendelkeznek
sokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos nemcsak a felhasználói adatigények kielé-
feladatok ellátása, valamint részvétel a klíma- gítésében, de az összetett informatikai rend-
politikát szolgáló elemzések, térinformatikai szerek működtetésében is.
vizsgálatok, stratégiák elkészítésében. Az mtA ökológiai kutatóközpont a ter-
mészetes élőhelyek éghajlatváltozás hatá-
1.5.1.2 KözREMűKöDő, EGyüTTMűKöDő sára történő változását bemutató kutatá-
SzERVEzETEK sokat végezte. Az mtA Agrártudományi
A NAtér ösztönzi az állami intézmények kutatóközpontja a földhasználat változását, a
közötti együttműködést. A magyar földtani és Nemzeti Agrárkutatási és innovációs központ
Geofizikai intézet, mint projektgazda a fent az éghajlatváltozás erdőkre gyakorolt hatá-
leírt munkafolyamatokon túlmenően, példa- sának mo-dellezését folytatta le a közös
értékű együttműködés keretében több hazai munka során. szakmai együttműködés kere-
állami tudományos műhelyt, illetve fontos tében az országos vízügyi főigazgatóság és
igazgatási, vagy közszolgáltatási intézményt a duna menti regionális vízmű zrt. munkája
alvállalkozóként, illetve partnerként vont be a is hozzájárult az ivóvízbázisokat érintő hatá-
projekt megvalósításába. sok vizsgálatához.
20 Az országos meteorológiai szolgálat (omsz)
az ország legnagyobb meteorológiai informá-
ciószolgáltató szervezeteként klímamodellek, 1.6 A NATÉR MEGjElENíTÉSE,
adatbázisok fejlesztésével járult hozzá az infor- DiSSzEMiNÁCió
mációs rendszer kialakításához. mindezt kiter-
jedt hazai és nemzetközi infrastruktúra alapoz- A NAtér 2013-as indulása óta az mfGi és
ta meg, magában foglalva az éghajlati elemzé- szakértői a projekt előrehaladásával folyama-
sekhez nélkülözhetetlen országos mérő- és tosan fejlődő eredményeit rendre megosztot-
megfigyelő rendszer üzemeltetését, a folyamata a szakmai szereplőkkel és a tágabb érdek-
tos nemzetközi adatcserét a meteorológiai lődő közönséggel egyaránt. A következőkben
világszervezet keretében, valamint az intenzív a munkacsomagok (Work Package — WP)
szerint mutatjuk be a
2. táblázat. A NAtér disszeminációs periódusai beszámoló NAtér Projektben
időszakonkénti bontásban. forrás: mfGi e l v é g z e t t
disszeminációs tevé-
kenységeket. A beszá-
moló alapját a reC által
előírt sablonban elké-
szített részbeszámolók
képezik, melyek négyha-
vonta (a periódus utolsó
napját követő 15 napon
belül) kerültek benyúj-
tásra. A periódusok a 3.
táblázatban látható idő-
tartamokat fedték le:
3. táblázat: A NAtér disszeminációs elemei időszakonkénti és disszeminációs típusonkénti bontásban
21

3. táblázat: folytatás
22
3. táblázat: folytatás
NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER ÖSSZEGZŐ TANULMÁNY

23
2 a NaTér iNformaTikai háTTere
A projekt első időszakának feladata annak 2.1 A NATÉR HARDVERKöRNyEzETÉNEK
az informatikai háttérnek a megteremtése KiAlAKíTÁSA
volt, ami az mfGi informatikai környezetébe
beépülve alkalmas a NAtér megtervezésére, Az adatok belső tárolását megoldandó a
felépítésére és működtetésének elindítására. különböző adatkezelőktől érkező adatokat
ez mind a szerveroldali, mind az asztali kör- egységes formában a NAtér Alapadatbázisban
nyezet fejlesztését, bővítését érintette. A pro- tárolja a rendszer. Az adattárolás objektum
jekten egy időben átlagosan kb. 15–20 kolléga alapú. Az objektumhoz törzsadatok és idősoros
dolgozott. A NAtér saját adatbázist, illetve adatok tartoznak. A törzsadatok tárolása külön
térképi szervert tervezett. táblákban, az idősoros adatoké paraméter-
NAtér adatbázis: ez a fogalom kevesebbet táblákban történik. A törzsadattáblák szerkezete
árul el magáról elsőre, mint valójában a tartal- eltérő a tárolt adattól függően. ez a rendszer
ma. NAtér adatbázis — így egyes számban — lehetővé teszi bármilyen pontszerű objektum
nem létezik. A NAtér egy (tér-)informatikai azonosítását és az ahhoz tartozó összes törzs-
rendszer, ami mögött több adatbázis értendő. adat és paraméterérték tárolását.
ezek közül a legfontosabbak: A NAtér Alapadatbázisban tárolt nézetek
(database view) és automatikusan (database
— Térképi adatbázis: azok a térképi rétegek,
job) generált táblák formájában tárolják a le-
melyek a projekt köztes és végtermékeinek
vezetett adatokat. ezek a táblák kerülnek ki a
tekinthetők. egyetlen adatbázis helyett te-
projekt külső webszerverére. A nem pont-
matikánként és az előállítás technológiájá-
24 szerű rendszerelemek tárolására térképi adat-
nak függvényeként kisebb adatbázisokból
bázist használ a rendszer.
vagy fájlrendszerekből áll. A térképi rend- A külső adattárolás egysége a NAtér pub-
szer két fő része a publikus térképszer- likus adatait tartalmazza. ez a NAtér belső
veren lévő adatállomány és a belső NAtér adatbázisaival teljesen egyező környezetben
(mfGi) rendszeren lévő, az előbbinél és struktúra szerint került kiépítésre. A belső
bővebb adatkör. adatbázisokból ide kerülnek a nagyközönség
— GeoDat: A NAtér számára fejlesztett adat- számára is elérhető adatok. A publikus adat-
bázis-kezelő alkalmazás, mely mögött egy szolgáltatások csak erre a külső adattárolási
egységes rendszerben felépített adatbázis rendszerre hivatkoznak.
található. Az adatbázis tartalmazza az A külső adattárolásra használt szerver az
összes numerikus és alfanumerikus adatot, mfGi szerverfarmjára került, ahol önálló egy-
mely a projekt végtermékét jelenti. tartal- ségként szolgálja ki a projektet a stefánia úti
milag részben átfed a térképi adatbázissal, szerverszobában. A NAtér adatbázisai havi-
de annál jóval bővebb. tartalmazza azokat heti-napi rendszerben kerülnek mentésre. A
az adatokat is, melyek nem kerültek térképi beérkező adatok az mfGi-ben kerülnek feldol-
megjelenítésre. gozásra. A NAtér adatbázisszerver a „Geo”
tartományban érhető el a többi helyi szerver-
— Metaadatbázis: A NAtér térképi rétegeinek
hez hasonlóan. A szerverhez minden, a pro-
metaadatait tartalmazó és szolgáltató adat-
jektben résztvevő munkatárs jogosult hoz-
bázis.
záférni az intézeti belső hálózaton keresztül.
— nagis.hu portál: klasszikus webes portál, A NAtér Alapadatbázishoz készült egy fel-
mögötte a fent említett adatbázis található. használói felület, mely alkalmas az adatbázis-
A portál felépítésén túl a felhasználók hoz- ban található adatok szűrésére, kezelésére, le-
záférési adatait tartalmazza. és betöltésére. ez az mfGi belső hálózatán
keresztül lesz elérhető és használható.
A rendszer működéséhez a projekt hardver- — Arcserve: a mentőegység intelligens men-
háttereként a projekten dolgozók asztali munka- tést vezérlő szoftvere;
környezetéhez 9 db asztali számítógép és mon- — ms sQl server: adatbázis-kezelő szoftver.
itor; utazáshoz, külső előadásokhoz egy note- A térinformatikai munkát esri környe-
book; a felhasznált régi, még papír alapú zetben végezte a projekt. ez igaz mind az
térképek digitalizálásához pedig szkenner besz- asztali, mind a szerver oldali munka-
erzése volt szükséges. két szerver és négy fázisokra. Az ehhez szükséges licenszek:
szünetmentes táp is beszerzésre került a térképi — ArcGis for desktop standard Concurrent
és alapadatok tárolásához adatbázisháttérként. use license;
A projekt állományainak napi-heti-havi-éves
szintű mentéséhez mentőegység került
kialakításra. Az mfGi stefánia úti székházában
sávszélesség-növelés történt 1 Gb/s-re azokon
a részlegeken, ahol a NAtér projekt zajlott. A
beszerzések szinte kivétel nélkül közbeszerzési
eljárások keretében történtek. Az eszközök — ArcGis for desktop Advanced Concurrent
működtetése és a projekt ilyen irányú hosszú use license;
távú kiszolgálása az mfGi feladata. — ArcGis spatial Analyst for desktop
Concurrent use license;
— ArcGis for server enterprise standard (up to
2.2 A NATÉR ADATBÁziS SzoFTVEREi four cores) 10.1.
A NAtér alapadatok (= nem térképi) keze-
A 2.1. részfejezetben bemutatott eszközök léséhez adatbáziskezelő eszközt fejlesztett a
használatához az alábbi szoftverek beszer- projekt. Az alkalmazás a Geodat nevet kapta.
zése volt szükséges: Az alaprendszer az adatok táblázatos megje- 25
— Windows server 2012: szerver operációs lenítését és összetett kereshetőségét teszi
rendszer; lehetővé. Az alábbi funkciókkal rendelkezik:
3. ábra. NAtér Geodat alkalmazás indítófelület

—mssQl háttérre épülő, böngészőben futó szumma, súlyozott átlag, súlyozott szórás,
böngészőfüggetlen alkalmazás; mozgóátlag, mozgó szórás, súlyozott mozgó-
—user authentikáció: csoportos és egyéni jo- átlag, súlyozott mozgó szórás.
gosultságkezelés;
—kétnyelvű (magyar, angol) kezelőfelület;
—online szerkesztési, illetve adatexportálási 2.3 Az ADATRENDSzEREN VAló
lehetőségek; TÁjÉKozóDÁS ESzKözE —
—keresési lehetőségek: szabadszöveges, kód- METAADAToK
listás, relációs, logikai operátor;
—találati eredmények táblázatos megjeleníté- A NAtér portál adatbázisa több száz tér-
se és exportálása; képet és több ezer, azokhoz kapcsolódó
—objektumokhoz rendelt többfüles adatmeg- munkaállományt tárol. ebben az óriási adathal-
jelenítés, ill. tetszőleges fájlok objektumok- mazban tájékozódni nem egyszerű feladat.
hoz rendelése; szükség van egy háttérrendszerre, amely a
—teljes változáskövetés; különböző szintű felhasználói igényekhez alkal-
—tetszőleges attribútumok (universal data) mazkodva szükséges és elégséges mennyiségű
tárolása. információt biztosít az eligazodáshoz. A tema-
A Geodat alkalmazás külön modulja oldja tikák sokféleségéből, a feldolgozási algoritmu-
meg az idősoros adatok megjelenítését; a gra- sok komplexitásából adódóan a NAtér adat-
fikus megjelenítésen túl lehetőséget biztosítva bázis-állománya rendkívül bonyolult módon állt
az adatok szerkesztésére, exportálására és elő. Az egyes adatelemek kapcsolatait, elő-
elemzésére. utóbbi matematikai függvények állításuk módját, fellelhetőségüket maga az
formájában lehetséges, ami előre definiált adatbázis nem tárolja. Az ilyen jellegű informá-
függvényeket jelent. A NAtér a következő ciókat a metaadat-rendszer hivatott leírni és a
26 függvényigényeket fogalmazta meg: átlag, felhasználó számára megmutatni. A rendszer-
számosság, minimum, maximum, szórás, ben tárolt elemek bonyolult viszonyrendszerét
4. ábra. Geodat grafikus modul idősorok kezelésére

egy általános adatmodell írja le, amely egysz- pük. Az eredmények mélyebb vizsgála-
erre rugalmas, informatív, és összhangban van tában, rekonstrukciójában és a további
a nemzetközi metaadat-szabványokkal is. A fejlesztésben segítik a szakértőket.
metaadatok elsődleges szerepe, hogy a fel- — Nyilvántartási metaadatok: mérési és fel-
használó minél gyorsabban megtalálja a dolgozási munkafolyamatok közben szü-
számára érdekes információt. A felhasználó lető háttéradatok fellelhetőségét tartal-
szándékától függően ez különböző szintű infor- mazzák. A már egyszer előállt, újra felhasz-
mációk keresését jelent, amit a többszintű nálható adatforrások elérésében segítik a
metaadat-rendszer szolgál ki. szakértőket.
A NAtér metaadatok négy fő csoportba A metaadatok használata a keresőmodulon
sorolhatók: keresztül valósul meg. egy egyszerű, felhasz-
— térképi metaadatok: az átlag felhasználó nálóbarát felületen néhány szó begépelésé-
leggyakrabban a térképi metaadatokkal vel a kívánt témakörben gyorsan áttekinthető
találkozik. ezek a térképek címét, leírását, találati listákat kapunk, amelyek a részlete-
típusát, egyéb alapvető jellemzőit tartal- sebb információk olvasásához további címe-
mazzák. A gyors elérést biztosító szabad ket tartalmaznak.
szöveges keresést és az iNsPire kereső
szolgáltatások működését segítik.
— térképi alakzatok metaadatai: a térképeken 2.4 A NATÉR FElHASzNÁlói
megjelenő önálló alakzatok alapvető tulajdon- FElülETE, KEzElÉSE
ságait tartalmazzák. A szakértőket segítik a
térképi tematikák létrehozásához felhasznált A NAtér-nak három felhasználói felülete
objektumok (pl. fúrások, mérési pontok) van: alap portál, térképi felület, adatbázis
megismerésében. ezen túl az iNsPire letöltési felület. Az alap portál a www.nagis.hu vagy a
szolgáltatások adathátterét biztosítják. www.mfgi.hu/nater címen érhető el. Hagyo- 27
— vizsgálati metaadatok: a térképi tematikák mányos webportál drupal tartalomkezelő
mögött lévő mérési és feldolgozási folya- motorral. Az általános információkon túl ez a
matok pontos leírásában van nagy szere- felület teszi lehetővé a metaadatok
5. ábra. www.nagis.hu kezdőlap

keresését, ill. a NAtér rendszerbe történő A NAtér rendszer gördülékeny kezelését
regisztrálást, majd bejelentkezést. ez a motor- segíti elő a NAtér felhasználói kézikönyv,
portál kezeli a felhasználók azonosítását és amely kiadvány a projekt keretében létrejött
adja át a felhasználói adatokat a másik két internetes felületek használatához nyújt segít-
felületnek. séget. Bemutatja a
A térképi portál a map.mfgi.hu/nater címen — projekt portált,
érhető el, ahol a projekt térképi rétegei te- — a térképi portált és
kinthetők meg. Hagyományos webes térképi — az adatbázis portált.
felület, mely a megszokott funkcionalitást A kiadvány részletes leírást nyújt a rend-
nyújtja. különlegessége a rétegkezelés, közel szerben elérhető egyes tartalmi és funkciona-
600 térképi réteget tesz élvezhető formában litási lehetőségekről. A NAtér adatrétegek
és módon a felhasználók számára elérhetővé. (térképek, adatbázisok) előállítása számos
A tartalom a NAtér regisztráció során kapott szakterület több képviselőinek közös munkája,
jogosultság függvénye. az ezekkel kapcsolatos kérdések megválaszo-
Az adatbázis felület a www.nagis.hu/geo- lása azonban túlmutat a felhasználói kézi-
dat címen érhető el, csak regisztrált felhaszná- könyv keretén. minden ilyen esetben eligazí-
lók számára. Az itt megtalálható Geodat alkal- tást kaphatnak a felhasználók az info@nagis.hu
mazás segítségével a NAtér rendszerbe email címen. A NAtér felhasználói kézikönyv
feltöltött numerikus és alfanumerikus adatok elektronikus, letölthető formában elérhető a
érhetők el táblázatos formában. A felület lehe- NAtér portálon.
tővé teszi az adatok megtekintését, exportá-
lását és akár szerkesztését is.
28
6. ábra. egy lekérdezés a NAtér térképi portálon: A hőségriadós napok számának várható változása a
2071–2100 időszakra a regCm klímamodell alapján
3 éghajlaTi alkalmazkodással összefüggő
iNdikáTorok alkalmazási leheTőségei
3.1 A SÉRülÉKENySÉG-VizSGÁlAT rokkal jellemezhető változások, pl. a felme-
MóDSzERTANÁNAK BEMUTATÁSA legedés, a csapadékváltozás, az átlagok-
ban és a szélsőségekben jelentkező módo-
sulások. számszerű értékeit általában a klí-
3.1.1 A SÉRülÉKENySÉG ElEMzÉSÉNEK
ÁlTAlÁNoS MóDSzERTANA mamodellek szolgáltatják.
— Közvetett éghajlati és komplex természeti
A környezet, társadalom és gazdaság kü- hatások: az éghajlat megváltozása által
lönböző szintjein jelentkező hatások egyér- generált összetett, egymással kölcsönható
telmű azonosítása a regionális szintű égha- és a klímaindikátorokra is visszaható helyi
jlatváltozás vizsgálatának kiindulópontja. Az természeti jelenségek (pl. hőhullámok,
éghajlati tényezők szélsőséges eseményei aszályok és árvizek, levegő- és vízminő-
ugyanakkor visszahatnak a helyi klímaká- ségromlás, élőhely-degradáció). A helyi
rosító társadalmi–gazdasági tevékenységekre hatásviselőket nem elsősorban a klíma-
is, így nemcsak az éghajlatváltozás közvetlen indikátorok változása, hanem az ebből
következményei jelenhetnek gondot, hanem fakadó komplex természeti következmé-
helyi léptékben a gazdasági szervezetek, nyek érintik.
közösségi értékek, infrastruk-
turális elemek (épületek, köz-
lekedési hálózatok), ellátó-
rendszerek állapotát is veszé- 29
lyeztethetik a klimatikus hatá-
sok. fontos kérdés, hogy az
épített környezet, azaz min-

dennapi életünk fizikai keretei
mennyire „klímabiztosak”, és
a jelen fejlesztései vajon
hosszabb távon hogyan rea-
gálnak a változó klíma hatá-
saira? olyan elemzési módsz-
erre, modellre van tehát szük-
ségünk, amely összetett-
ségében képes megragadni a
folyamatot, az éghajlati hatá-
sok teljes láncolatát, bele-
értve a társadalmi következ-
ményeket is.
A vizsgálandó éghajlati
hatások komplex láncolata a
következő:
— Közvetlen éghajlati hatá-
sok: a konkrét változások a
klímaindikátorokban. Az
éghajlatváltozás elsődle- 7. ábra. közvetlen és közvetett éghajlati hatások, komplex tár-
ges megjelenési formái a sadalmi–gazdasági következmények helyi és regionális szinteken.
regionális klímaindikáto- (forrás: PálvölGyi 2010, idézi: Nés 2015.)
— Természeti, társadalmi, gazdasági többek között a mezőgazdaság jövedel-
következmények: a közvetlen éghajlati mezőségétől függ; a mobilitás pedig a
hatások és a természeti rendszerekben, városi hőhullámokra lehetséges válasz).
ökoszisztémákban fellépő közvetett hatá- — sérülékenység: komplex mutató, a várható
sok által együttesen kiváltott kedvezőtlen hatásokat kombinálja az alkalmazkodó-
társadalmi–gazdasági konzekvenciák (pl. képességgel, figyelembe véve, hogy
energia- és élelmiszerárak növekedése, ugyanaz a várható hatás egy gyengébb
emberi egészség romlása, épített környe- alkalmazkodóképességű térségben súlyo-
zet degradációja, mezőgazdasági verseny- sabb következményekkel járhat.
képesség visszaesése, vagy biodiverzitás A CivAs modell jól követi a környezeti
csökkenés). állapotértékelésben széles körben alkalmazott
Az éghajlatváltozási hatások vizsgálata kap- dPsir modellt. utóbbi a Psr és Psir modell-
csán a CivAs modell egységes módszertani eknek az európai környezetvédelmi ügynökség
kereteket biztosít a kvantitatív elemzésekhez. A (eeA) által továbbfejlesztett változata, az úgyn-
modell az éghajlatváltozási kormányközi evezett driving force–Pressure–state–impact–
testület Negyedik értékelő Jelentésében (iPCC response (Hajtóerő–terhelés–állapot–Hatás–
2007) közzétett megközelítésen alapul, de szá- válasz modell). A modell szerint a társadalmi és
mos hazai alkalmazási előzmény (CzúCz et al. gazdasági folyamatok, azaz a hajtóerők, kibo-
2007) is fellelhető a szakirodalomban. A mód- csátásaik révén terhelést gyakorolnak a kör-
szertant a ClAvier nemzetközi klímakutatási nyezetre, és ennek következtében a környezet
projekt keretében dolgozták ki, többek között az állapota változik, kihatva ezzel az emberi
éghajlatváltozás ökológiai és épített környezet- egészségre, az ökoszisztémák fennmaradására,
re gyakorolt hatásainak vizsgálatára. A modell regenerálódó képességére, az erőforrások fel-
regionális adaptációjában bevezetett meghatá- használhatóságára és hozzáférhetőségére.
30 rozások a következők: ezek a jelenségek viszont társadalmi válaszokat
— komplex éghajlati problémák, hatásvislő rend- kell, hogy kiváltsanak, hiszen a folyamatok vál-
szerek: a társadalmi, gazdasági, környezeti tozatlan fennmaradása révén visszafordíthatat-
térben egyaránt jelentkező komplex éghajlati lan károk érik a környezet. A lehetséges vá-
problémák és az ezek hatásviselőiként leír- laszlépések ugyanakkor közvetlenül, vagy köz-
ható rendszerek beazonosítása.
— érzékenység (sensitivity): a hatásviselő (pl.
mezőgazdaság, emberi egészség, építmé-
nyek állapota) időjárásfüggő viselkedése
(pl. aszályhajlam, belvízkockázat). függet-
len az éghajlatváltozástól és elsősorban a
hatásviselő rendszerre jellemző.
— kitettség (exposure): regionális (helyi)
szintű éghajlatváltozás. eltérően az érzé-
kenységtől (mely a hatásviselőt jellemzi), a
kitettség a földrajzi helyre jellemző.
— várható hatás (potential impact): az
érzékenység és a kitettség kombinációja,
mely egyaránt jellemző a földrajzi helyre és
a vizsgált hatásviselő rendszerre (pl. mor-
talitással súlyozott városi hősziget-hatás).
— Alkalmazkodóképesség és egyéb nem kli-
matikus faktorok: a helyi társadalmi–gaz-
dasági válaszok erőssége az éghajlatvál-
tozás kapcsán (pl. a mezőgazdasági alkal- 8. ábra. A CivAs modell és a dPsir modell elvi
mazkodás egy formája az öntözés, mely kapcsolata. forrás: PálvölGyi 2010
9. ábra. A CivAs modell alkalmazásának lépései
forrás: Csete et al. 2013 31
vetve visszahatnak a hajtóerőkre, csökkentve hatás ér és gyengén adaptálódnak, a leg-

ezzel a terhelőtevékenységet. A válaszok a ha- inkább sérülékenyeknek tekint he tők. Az
tásokra is befolyással lehetnek, egyrészt ezek átmeneti rendszerek, annak ellenére, hogy

közvetlen semlegesítését célozva, másrészt a kis hatás éri őket, gyengén alkalmazkodnak:
megváltozott körülményekhez való alkal- ezek a veszélyeztetett esetek. végül a nagy
mazkodással reagálva (CzirA 2007). várható hatással és erős adaptációval jel-
Az elvi felépítésnek megfelelően a CivAs lemezhető rendszerek törékenynek tekint-
modell alkalmazásának főbb lépései a követ- hetők (10. ábra).
kezők (9. ábra).
A CivAs modell má-
sodik szakasza lehető-
vé teszi a sérülékeny-
ség minőségi értéke-
lését. Az értékelés
során azok a rendsze-
rek, amelyeket csekély
éghajlati hatás ér és
emellett erős alkal-
mazkodóképességet
regisztrálnak, robusztus
rendszerek. Az ilyenek
sérülékenysége a leg-
enyhébb. Azok a rend-
szerek, amelyeket nagy 10. ábra. A térségek klímasérülékenységének elvi osztályozása
forrás: PálvölGyi, CzirA 2011
3.1.2 A SÉRülÉKENySÉG-ElEMzÉS egyetlen szektoron belüli, kisebb model-
SpECiÁliS TípUSAi lezéses vizsgálatok esetében a leginkább
jellemző.
A sérülékenységi elemzések alapkoncep-
(b) sérülékenységi elemzések (sensu stricto):
ciója első alkalmazásuk óta számottevő, máig
a várható hatások számbavételén túl már
tartó fejlődésen ment keresztül. Az eszközök
az objektumok alkalmazkodóképességét is
és a célkitűzések evolúciójával párhuzamosan
figyelembe veszik, és ezen keresztül a
lezajló módszertani fejlődésben felismerhető
sérülékenység értékelésére törekszenek
néhány általános tendencia (rotHmAN, roBiNsoN
(11. ábra, b). Jelenleg ez a legelterjedtebben
1997, füssel, kleiN 2006). ilyen fejlődés az
használt elemzési stratégia.
eltolódás
(c) Alkalmazkodási elemzések (adaptation
— a lineáris szerkezet felől a komplex struk-
policy assessment): amíg a hatáselemzések
túrájú elemzések felé;
és a sérülékenységi elemzések fő célja az
— a szigorúan kvantitatív elemzések felől a
egyes helyekhez, és objektumokhoz ren-
kvantitatív és kvalitatív elemeket ötvöző
delhető éghajlati kockázatok minél realisz-
elemzések felé;
tikusabb becslése, addig az alkalmazkodási
— a nem adaptív objektumoktól a tökéletesen,
elemzések célja a lehetséges alkalmazko-
majd a realisztikusan alkalmazkodó objek-
dási (és esetenként mitigációs) stratégiák
tumok felé;
optimalizálása (11. ábra, c). ennek érde-
— az alternatív fejlődési útvonalak egyre kifi-
kében elengedhetetlen az interdiszciplinar-
nomultabb figyelembevétele felé;
itás, az érintettek széleskörű bevonása,
— a tudományos kíváncsiságtól a szakpolitikai
valamint a többkörös, iteratív elemzési
igények kiszolgálása felé; valamint
stratégia.
— a folyamatok érintettjeinek (stakeholders,
Az elemzési típusokat szemléleti a 11. ábra.
potenciális felhasználók) az elemzési folya-
32 A grafikán a vastag nyilak ok-okozati kapcso-
matba való egyre szélesebb körű bevoná-
latokat, a vékony nyilak befolyást, információt
sának irányába.
jelölnek. A szaggatott nyilak figyelembe vett
e tendenciák az éghajlatváltozás hatásainak
beavatkozási lehetőségekre reflektálnak. Az
az értékelésében is jelen vannak, időről időre
elemzés legfontosabb terméke mindhárom
új típusú kérdések és elemzési stratégiák
esetben a színes háttérrel kiemelt elem.
megjelenését eredményezve. ezért az éghaj-
számos szerző csak a felsorolásban máso-
lati sérülékenységi elemzések felépítése nem
dikként szereplő, kifejezetten a sérülékenység
teljesen egységes és a hatások, valamint az
értékelésére kihegyezett elemzéseket tekinti
alkalmazkodási lehetőségek értékelésére
„sérülékenységi” elemzésnek, míg mások tá-
olyan elemzési útvonalak (stratégiák) is létez-
gabb értelemben használva a kifejezést a
nek, amelyek bele sem illeszthetők a sérülé-
hatások, érzékenység, sérülékenység és az
kenységi elemzések általános alapszerke-
alkalmazkodási lehetőségek értékelésére
zetébe. Az éghajlati sérülékenységi elemzések
szolgáló számos, egymással rokon technikát
fejlődése során kialakult legfontosabb
ide sorolnak, melyekben a sérülékenységi
elemzéstípusok a következők (füssel, kleiN
elemzések alapvető elemei azonosíthatók. A
2006):
NAtér kapcsán a „sérülékenységi elemzés”
(a) Hatáselemzések: egy vagy több éghajlati
kifejezés ebben a tágabb (sensu lato)
szcenárió közvetlen hatását modellezik egy
értelemben kerül használatra. Ahol konkrétan
vagy több hatásmechanizmus szerint, a
a 11. ábra b) részén látható elemzési irányvon-
vizsgált objektumok esetleges alkal-
alra utalunk, ott ezt a „sérülékenységi elemzés
mazkodásának figyelembevétele nélkül (11.
(sensu stricto)” kifejezéssel tesszük.
ábra, a). Jellemzően csak kvantitatív kom-
A sérülékenységi elemzések fejlődése
ponensből állnak, és a nem klimatikus té-
hosszabb távon egyértelműen az alkalmaz-
nyezők is gyakran teljesen el vannak
kodási elemzések irányába mutat, melyek
hanyagolva bennük. ez az elemzési út az
közvetlenül a szakpolitikai szempontból leg-
33
11. ábra. Az éghajlati sérülékenységi elemzések főbb fejlődési fázisai forrás: füssel, kleiN 2006 alapján
nagyobb jelentőségű gyakorlati kérdésekre irányt követték a NAtér keretein belül elvég-
keresnek választ (uNdP 2003). mint látható, a zendő elemzések is.
biofizikai és a társadalmi–gazdasági rendsz-
erek közötti kölcsönhatások jelentőségének
és összetettségének a felismerésével a 3.2 Az ÉGHAjlATi AlKAlMAzKoDÁSSAl
lineáris felépítésű, egyetlen szektorra kon- KApCSolAToS NATÉR EREDMÉNyEK
centráló éghajlati hatáselemzések mellett/ iSMERTETÉSE
helyett egyre nagyobb teret és szerepet kell,
hogy kapjanak a komplex felépítésű multi- A NAtér kiépítésének fő célja egy olyan
szektoriális vagy integrált elemzések. ezt az többfunkciós térinformatikai rendszer kifej-
lesztése volt, amely jelentősen elősegíti az végéig 3–5 °C fokkal fog növekedni. A nyári
éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést hónapokban és a keleti országrészben a hő-
szolgáló jogalkotást, stratégiaépítést, döntés- mérséklet növekedése jelentősebb lesz. ezzel
hozatalt és a szükséges konkrét alkalmaz- párhuzamosan az éves csapadékmennyiség
kodási intézkedéseket magyarországon. csökkeni fog; a legjelentősebb csökkenés a
A rendszerben klímamodellekből származó nyári hónapok során várható.
három klímaablakra (1961–1990, mint referen- A csökkenő csapadékmennyiség miatt a
cia-időszak; 2021–2050; 2071–2100) vonatkozó felszín alá beszivárgó vízmennyiség csökke-
adatok alapján a változás irányára és mér- nése, a növekvő hőmérséklet miatt pedig az
tékére vonatkozó származtatott adatok teszik elpárolgó vízmennyiség növekedése prog-
lehetővé a területi eltérések egymásra hatá- nosztizálható, várhatóan a mezőgazdasági
sának vizsgálatát 10×10 km-es raszterben. vízkivételek növekedését eredményezve,
A NAtér projekt keretében a rendel- tovább terhelve a felszín alatti vízkészleteket.
kezésre álló adatbázisok és klimatikus model- mindez a talajvízszint csökkenését, és a felszín
lek alapján több tematikus területen is folytak alatti vízkészlet megcsappanását ered-
kutatások az egyes térségek meghatározott ményezheti. ezen folyamatok intenzitásának
éghajlatváltozási hatástényezőkkel szembeni és területi eloszlásának előrejelzése modell-
sérülékenységét, kitettségét, valamint az vizsgálatokkal lehetséges.
alkalmazkodási potenciálokat vizsgálva; szá-
mos tematikus értékelés, adatréteg kialakítás 3.2.1.1 A MoNiToRiNG AlApjA: A VízFölDTANi
és elemzés történt. A felszín alatti vizek, ki- MEGFiGyElőHÁlózAT FEjlESzTÉSE
emelten az ivóvízbázisok érzékenysége, nagy A szélsőséges éghajlati viszonyok, illetve az
tavaink, kiemelten a Balaton vízforgalma, a éghajlatváltozás hidrológiai ciklusra, így a fel-
villámárvizekkel szembeni települési kitettség szín alatti vizekre gyakorolt hatásainak nyo-
34 hegy- és dombvidéki területeken történő vizs- mon követése a vízszintek megfigyelésén ala-
gálata, az éghajlatváltozás mező- és erdő- pul. A folyamatos monitoringmérések ered-
gazdálkodásra; illetve a természetes élő- ményeként előálló vízszintidősorok alapada-
helyekre gyakorolt hatásai; a területhasználat- tokat szolgáltatnak a korábbi szélsőséges
ban bekövetkező változások egyaránt tárgyát időjárással jellemzett időszakokban bekövet-
képezték a projekt részkutatásainak. Az eddigi kezett változások értékeléséhez, az előrejel-
eredmények lehetőséget adnak a klímasérü- zésekhez készített modellek és módszerek
lékenység térségi összehasonlító elemzésére, kalibrálásához és verifikálásához, illetve a
lehatárolhatók a kitett területek (hol hat a későbbiekben a mérések folytatása során
vizsgált változás?), lehetővé válik az érintett- utóbbiak ellenőrzéséhez.
ség megjelenítése, az alkalmazkodási képes- A felszín alatti vízszintváltozások nyomon
ség vizsgálata. Az információk adatbázisokban követéséhez az egész országra, illetve vala-
és térképeken vizsgálhatók, így szemléltetve mennyi víztípusra kiterjedő, a jövőben is biz-
a várható változások hatását, a lokális és tosított, folyamatos mérésekre van szükség. A
térségi eltéréseket, elősegítve ezzel a döntés- magyar földtani és Geofizikai intézet az 1970-es
előkészítést, kutatást. évek óta üzemelteteti az ország különböző
tájegységeire kiterjedő vízföldtani megfi-
3.2.1 Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS HATÁSA gyelő-hálózatát.
A FElSzíN AlATTi VizEKRE Az éghajlatváltozás lehetséges hatásának
értékelése érdekében, a NAtér projekt kere-
Az éghajlatváltozás hatásai nemcsak a fel- tében az üzemelő mérőhálózat kiegészítésére
színi és légköri viszonyokat befolyásolják, de a további 6 vízszint-megfigyelőkút (zsámbék
csapadék- és párolgási viszonyok megvál- zs–13, sümeg HgN–82, ugod–55, rezi k–4,
tozásán keresztül a felszín alatti vízkészleteket mocsa 304/14, Nyárlőrinc–4) fejlesztése tör-
is. A klímamodellek előrejelzései szerint ha- tént meg. Az észlelőhálózat felújított kutakkal
zánk éves középhőmérséklete a század történő bővítésének elsődleges célja volt, hogy
12. ábra. egységes észlelőkút kútfej
újabb, reprezentatív mérőpontok kerüljenek a magyarországon az 1960–80-as években

monitoringhálózatba, illetve biztosítva legyen sekély, zömében 10 méter mélységű fúráso-
az egyenletesebb mérőhelyeloszlás. A kivá- kat is mélyítettek, amelyek az Alföld, a
lasztott megfigyelőkutak távol helyezkednek a kisalföld, valamint a dél-dunántúl fiatal 35
jelentős vízkivételektől, így jól jellemzik a ter- üledékeinek és talajainak felső 10–15 m-t
mészetes folyamatok hatására bekövetkező reprezentálják. sok év adatfeldolgozási folya-
regionális változásokat, az éghajlatváltozás mata eredményeként jól szervezett adat-
közvetett, vagy közvetlen lehetséges hatásait. táblák és a fúrások digitalizált (szkennelt)

A felműszerezés és kútfej-átalakítás során terepi beszámolói készültek el. A NAtér pro-
elsődleges szempont volt, hogy az új re- jekt keretében sor került az adatbázisból
gisztráló műszerek és távadók illeszkedjenek eddig hiányzó fúrások felvitelére és integ-
a jelenleg üzemelő rendszerhez. A fejlesztés rálására, a földrajzi értelemben nem precízen
során a már meglévő kutakkal egységes meghatározott fúrások számának jelentős
szerkezetű, egyedi zárszerkezettel ellátott, és csökkentésére, valamint az újonnan feldolgo-
a külső szemlélők elől elrejtett távadórend- zott sekélyfúrás adatok feltöltésére a NAtér
szer-működést is biztosító kútfej kialakítására adatbázisba, biztosítandó ezen adatmennyi-
került sor. A műszerek telepítését megelő- ség stabil, hibamentes lekérdezési lehetősé-
zően, illetve az átalakított kútfejek csőpere- gét annak érdekében, hogy az adatbázis
mén, mint a vízszintmérések relatív mérő- képes legyen kielégíteni a lehető legsokol-
peremén, geodéziai bemérést végeztek. A dalúbb felhasználói igényeket is.
vízszintregisztráló műszerek, illetve távadó
egységek és tartozékaik telepítésével egy
3.2.1.2 A TAlAjVíz KlíMAÉRzÉKENySÉGÉNEK
időben a rendszer üzembe állt. A mérések
MoDEllEzÉSE A NATÉR pRojEKT KERETEi
megkezdését követően a vízszintadatok
KözöTT
folyamatosan, napra készen beépülnek az A munkacsomag célja olyan módszertan
mfGi adatbázisába, elősegítve az éghajlatvál- kidolgozása volt, melynek segítségével a
tozás és lehetséges hatásainak vizsgálatát és sekély felszín alatti víztükör (talajvíz) külön-
előrejelzését, biztosítva az alkalmazkodásra böző klímaviszonyok mellett modellezhető,
való felkészülést. vizsgálva az éghajlatváltozás talajvízre gyako-
rolt hatását és jellemezve a sekély felszín alat- lyfúrási adatbázis szemcseeloszlási ada-
ti vizek klímaérzékenységét. taiból szükséges talajprofilok alkalmazásá-
A kutatás a talajvíz országos eloszlásának val. A modellek bemenő adatai a mért
különböző klímaviszonyok mellett történő és klíma modellekből nyert klímaadat-
meghatározásához olyan többlépcsős mód- sorok.
szert dolgozott ki, amelyik lehetővé teszi, 4. talajvízeloszlás meghatározása numerikus
hogy a vizsgált folyamatok többféle (regioná- vízföldtani modellek segítségével. A modell
lis és lokális) méretarányban, illetve többféle legfontosabb bemenő paraméterei a külön-
módszerrel vizsgálhatók legyenek. A kidolgo- böző időszakokra számított beszivárgás-
zott módszertant országos léptékben alkal- eloszlások. A modell hidraulikai paraméte-
mazták a talajvízszintek szimulációjára. reit a megfigyelőkutakban mért vízszintek,
A kidolgozott módszertan komponensei: az országos forrásszintek és a folyók szint-
1. klímazónák (elemi egységek homogén kli- jei alapján kalibrálták.
matikus viszonyokkal) meghatározása klí- A vizsgálatok során a kárpát-medence több
maparaméterek országos eloszlása alapján. száz meteorológiai és csapadékállomásának
2. Beszivárgási zónák (vízföldtani egységek, adataiból képzett CarpatClim-Hu adatbázist
melyeken belül a beszivárgási viszonyok használták; a jövőbeni talajvízviszonyok megha-
nem mutatnak jelentős változékonyságot) tározásához pedig az omsz AlAdiN regionális
lehatárolása a klímaviszonyok, geológiai klímamodelljének eredményeit alkalmazták.
viszonyok, területhasználat és növényborí- Az 1961–1965 referencia időszakra számított
tottság, lejtőszög alapján. beszivárgás eloszlást a 13. ábra szemlélteti.
3. Beszivárgás meghatározása minden be- A beszivárgás változását az 1960-as évek
szivárgási zónára egydimenziós hidrológiai és a 2000-res évek között a 14. ábra mutatja.
modellek segítségével, az országos seké- A beszivárgás előre jelzett megváltozását
36
13. ábra. ötéves átlagos beszivárgás-eloszlás a CarpatClim-Hu adatbázis alapján, az 1961–1965 időszakra
14. ábra. számított beszivárgás változás a CarpatClim-Hu adatbázis alapján az 1961–1965 és
2005–2009 időszakok között
az 1961–1990 és 2071–2100-as vizsgálati ján elmondható, hogy a beszivárgás mintegy

37
időszakok között a 15. ábra szemlélteti. 50 mm/éves csökkenése követhető nyomon
A számított beszivárgások változása alap- a hegyvidéki területeken (Alpokalja, északi-
15. ábra. számított beszivárgás változás az AlAdiN klímamodell eredmények alapján az

1961–1990 és 2071–2100 időszakok között
középhegység és dunántúli-középhegység) az előrejelzések az éghajlatváltozás közvetlen
az 1961–1965 és a 2005–2009 időszakok hatására előálló elméleti vízszinteket mu-
között. Az AlAdiN modellkimenetek alapján tatják. A kezdeti referencia időszakra (1961–
szimulált beszivárgások változása ugyancsak 1965) számított talajvíz eloszlást a 16. ábra
mintegy 50 mm/éves beszivárgás-csökkenést szemlélteti.
jósol a század hátralévő évtizedeire a hegy- A mért klímaparaméterek alapján az 1960-
vidéki területeken, így a mecsek, északi- as évek és a 2000-es évek közötti időszakra
középhegység és dunántúli-középhegység számított hipotetikus talajvízváltozást a 17.
területén. ábra szemlélteti.
A múltbeli talajvízszinteket a mért adatok A modellezett klímaparaméterek alapján 21.
alapján ötéves átlagos viszonyokra, a jövőbeni század során várható talajvízváltozást a 18.
talajvíz-szinteket pedig klímamodell ered- ábra szemlélteti.
mények alapján harmincéves átlagos viszo- Az 1961–1965 és 2005-2009 különbségtér-
nyokra határozták meg több időszakra. A képek a hipotetikus talajvízszintek jelentős (tíz
modellezés során feltételezték a hozzáférhető métert is elérő) csökkenését jelzik a hegyvi-
adatsorok kezdeti időszakában a talajvíz ter- déki területeken (északi-középhegység, du-
mészetes egyensúlyi állapotát a bányászati nántúli-középhegység, Alpokalja). A csökke-
vízszintsüllyesztések, illetve ivóvíz-kiter- nés a hegyperemi régiókban néhány méterre
melések hatása nélkül. A modellt erre a nyu- rúg. A klímamodell-kimenetek alapján számí-
galmi időszakra hitelesítették, és az előre- tott különbségtérképek hasonló mértékű
jelzések során ezeket a modellparamétereket vízszintcsökkenéseket jeleznek az elkövet-
alkalmazták. A modellek nem tartalmazzák kező évtizedekre, habár ezek eloszlása némi-
sem a jelenlegi, sem pedig a potenciális jövő- leg eltérő: A legjelentősebb csökkenések az
beni víztermelések depressziós hatásait, így északi-középhegység, a dunántúli-közép-
38
16. ábra. Az 1961–1965 időszakra számított átlagos talajvízszint-eloszlás

17. ábra. Az 1961–1965 és 2005–2009 időszakok számított talajvízszintjeinek különbsége
hegység és a mecsek területén várhatók. tályokba sorolta be a kutatás annak alapján,

ugyanezek a modellek 1–2 méter közötti hogy a modellezett talajvízszintek milyen 39
csökkenést mutatnak a duna–tisza közén és a mértékben reagálnak az éghajlatváltozásra.
tiszántúl egyes területein. Az érzékenységi térképet mind a mért ada-
Az ország talajvíztartóit érzékenységi osz- tokon alapuló szimulációk, mind pedig a klí-
18. ábra. Az 1961–1990 és a 2071–2100 időszakok számított talajvízszintjeinek különbsége

mamodell-kimenetek alapján előállított szimu- 3.2.2 Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS HATÁSA
lációk eredményei alapján elkészítették. Az Az iVóVízBÁziSoKRA
előrebecsült változások alapján szerkesztett
A felszín alatti vízkészletek fontossága már
érzékenységi térképet a 19. ábra szemlélteti.
a talajvízzel foglalkozó előző pont alapján is
mindkét térkép alapján a hegyvidéki terü-
nyilvánvaló, az ivóvízkincs sorsa viszont még
letek (északi-középhegység és dunántúli-
inkább felhívja figyelmünket ezen erőfor-
középhegység) erősen klímaérzékenyek, míg
rásunkra és az éghajlatváltozás kapcsolódó
a kapcsolódó hegylábi területek közepes
hatásai pontos ismeretének szükségességére.
érzékenységűek. Az alapvető különbség a két
magyarország ivóvízkészletének 95%-a szár-
szimuláció között, hogy míg a mért adatok
mazik felszín alatti vizekből, ezért e készletek
alapján inkább az Alpokalja területe érzékeny,
jelentősége az ivóvízellátásban kiemelkedő.
addig az előrejelzések alapján e helyett a me-
Az elsősorban öntözővíz szempontjából fontos
csek sorolódik erősen érzékeny kategóriába.
talajvizeken kívül a síkvidékek alatt húzódó
fontos megjegyezni: a vizsgálatok ered-
üledékes mélymedencék jelentős rétegvíz-
ményei a felhasznált adatbázisok hibáit és
készlete egyúttal legnagyobb ivóvízkészletünk
hiányosságait is tartalmazzák. A modellezett
is. középhegységeink karsztvizei szintén a fel-
eloszlások országos léptékű pontossággal ké-
szín alatti vizek fontos részét képezik, egyes
szültek, ezért lokális vizsgálatok céljára nem
régiókban pedig az ivóvizek fő forrását jelen-
alkalmasak. A projekt során kidolgozott mo-
tik. mind a jelenlegi, mind a távlati ivóvízel-
dellezési módszertan és eszköztár alkalmas
látás szempontjából hazánkban a felszíni és
mind frissített és kibővített bemeneti adat-
felszín alatti vizekből egyaránt táplálkozó parti
bázisok, mind pedig nagyobb felbontás mellett
szűrésű rendszerek kiemelt szerepet töltenek–
az eredmények nagyobb pontosságú előállítá-
tölthetnek be.
sára, így sokrétű eszközt jelentenek a sekély
Az éghajlati viszonyok tartós megváltozása,
40 felszín alatti vizek eloszlásának és klímaérzé-
valamint a szélsőséges időjárás által a felszín
kenységének a meghatározásához.
alatti vizekre gyakorolt hatás általában nem
19. ábra. A talajvíz országos klímaérzékenységi térképe a klímamodell kimenetek

alapján meghatározva
olyan közvetlen és nagymértékű, mint a fel- ivóvízbázisokra gyakorolt hatásait a kitettség
színi vizek esetében, illetve gyakran csak a – érzékenység – várható hatás – alkalmazko-
többéves hatások eredményei figyelhetők dóképesség – sérülékenység összefüggés-
meg. ezek a változások azonban, kevés kivé- rendszerében vizsgálták, ezáltal a várható
teltől eltekintve, hosszú ideig érvényesülnek; környezeti változásokon túl figyelembe véve
a kedvezőtlen hatás megszűntével pedig csak a közvetve eredményezett társadalmi, gaz-
nagyon lassú folyamatok révén állítható dasági folyamatokat is. Az éghajlatváltozás
vissza az eredeti állapot. felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizs-
A szélsőséges időjárási viszonyok gyako- gálatakor az antropogén hatások számbavé-
ribb megjelenéséből, illetve a jövőben vár- tele azért fontos, mert azok az éghajlatvál-
ható további változásokból adódóan szüksé- tozás hatásaival együttesen, egymást felerő-
gessé vált az éghajlatváltozás ivóvízbázisokra sítve érvényesülnek. kiemelt szerepe van
gyakorolt hatásának részletes vizsgálata. A ezek közül a felszín alatti vízkivételeknek. Az
víz keretirányelv (az európai Parlament és a ivóvízbázisok esetében a CivAs modellt ezért
tanács 2000/60/ek irányelve [2000. október a kutatás kiegészítette a felszín alatti víz-
23.]) által előírt, hétévente felülvizsgálandó testek víztermelés általi igénybevételének
vízgyűjtő-gazdálkodási tervek részét képezi a vizsgálatával.
változó klimatikus viszonyok figyelembevé- — A kitettség a klimatikus viszonyokat, illetve
tele is, azonban a részletes vizsgálatok, illetve ezek várható jövőbeli alakulását foglalja
az intézkedéseket megalapozó célirányos magában. A vízbázisok kitettsége klíma-
adatrendszerek eddig nem álltak rendel- indikátorok vizsgálatával történt, figyelem-
kezésre. be véve a parti szűrésű rendszerek kitett-
A NAtér projekt keretében a várható ségének eltérő jellegét.
éghajlatváltozás ivóvízbázisokat leginkább — A különböző földtani környezeteket repre-
érintő éghajlati elemeinek, valamint az zentáló hidrológiai rendszerekben az éghaj- 41
ivóvízbázisok sérülékenységét nagymérték- latváltozás eltérő folyamatokat eredmé-
ben meghatározó földtani közeg, azon belül a nyez, így a vízbázisok klímaérzékenysége
vízföldtani sajátosságok vizsgálatára (rotárNé elsősorban a geológiai, hidrogeológiai

et al. 2015), és a megváltozó körülményekhez adottságok függvénye. Az érzékenység
történő alkalmazkodási lehetőségek jellem- vizsgálata a vízbázisok típusai és az érintett
zésére került sor. kialakításra került az ivó- hidrológiai rendszer jellege alapján megha-
vízbázisok klímasérülékenységének jellemzé- tározott érzékenységi kategóriákba sorolás
si módszere, illetve egy olyan térinformatikai alapján történt.
elemeket tartalmazó adatrendszer, amely — A felszín alatti térrész víztermelések általi
segíti az alkalmazkodási képesség fokozását, igénybevételét vízszint-megfigyelőkutak
illetve a kedvezőtlen hatások csökkentését. idősorainak elemzése és a felszín alatti
vizek áramlási rendszerének numerikus
3.2.2.1 ADAToK ÉS MóDSzEREK modellezése alapján határozta meg a kuta-
vízbázisnak a vízkivételi művek által igény- tás.
be vett, vagy arra kijelölt területet, illetőleg — Az alkalmazkodóképesség a helyi társadal-
felszín alatti térrészt és az onnan emberi mi–gazdasági válaszokat fejezi ki az éghaj-
fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermel- latváltozásra. ivóvízbázisok esetében a tár-
hető vízkészletet nevezzük a meglévő, vagy a sadalmi, gazdasági tényezőkön kívül fontos
tervezett vízbeszerző létesítményekkel szerepet kapnak a műszaki tényezők, ame-
együtt. A vízbázisok klímasérülékenységének lyek a megváltozott körülmények között az
jellemzéséhez a ClAvier nemzetközi klí- ivóvíz-szolgáltatás biztonságát, illetve vál-
makutatási projektben kidolgozott CivAs tozatlan szintű biztosítását teszik lehetővé.
modellt (Climate impact and vulnerability e tényezők nehéz számszerűsíthetősége
Assessment scheme) alkalmazta a kutatás. A miatt itt is a kategorizálás módszerét alkal-
CivAs modell alapján az éghajlatváltozás mazta a kutatás.
— Az ivóvízbázisok sérülékenységének jel- ködési szerződés keretében történt üze-
lemzésére komplex mutatót határozott meltetői adatszolgáltatás alapján került sor.
meg a projekt, amely integrálja a kitett-
séget (az éghajlat várható megváltozását),
3.2.2.2 A VízBÁziSoK KiTETTSÉGE
az éghajlati érzékenységet (adott helyen a A felszín felett zajló légköri folyamatok
természeti környezet éghajlatváltozás által többnyire csak közvetett hatással vannak a
érintett fizikai jellemzőit), valamint az alkal- felszín alatt elhelyezkedő vízbázisokra, az
mazkodóképességet (a társadalom és a éghajlatváltozás ezért a felszín alatti vizek
gazdaság kedvezőtlen változásokat enyhítő készletváltozásában, illetve a felszín alatti
erejét). áramlási rendszerek paramétereinek válto-
Az ivóvízbázisok klímasérülékenységi mód- zásában, mint következmény lép fel. A légkör
szertanának kidolgozása során elvégzett és a felszín alatti vizek közötti kapcsolat az
elemzések két különböző léptekben zajlottak. áramlási pályák végpontjain (felszín alá
A kitettséget, klímaérzékenységet, illetve a történő beszivárgás és újbóli felszínre lépés
vízkiemelések általi igénybevételt az egész [megcsapolás]) végbemenő folyamatokban
ország területére kiterjedően, míg az alkal- nyilvánul meg. Azon meteorológiai elemek
mazkodóképesség vizsgálatát, illetve az alkal- változékonysága és várható jövőbeli alakulása
mazkodási indikátorok meghatározását köz- a lényeges így, amelyek az említett folyama-
vetlenül az ivóvízbázisok üzemeltetőjétől tokat döntően meghatározzák: a csapadék
származó információk alapján végezte a kuta- változékonysága, a csapadékhullást meg-
tás. operatív okokból egy kiválasztott min- előzően az adott talajzónából történő párol-
taterületen, a duna menti regionális vízmű gás, és párologtatás — utóbbiak nagyrészt a
zrt. működési területén alkalmazták az alkal- hőmérsékletváltozás függvényei.
mazkodási és sérülékenységi vizsgálatok rész- A felszín alatti ivóvízbázisok sajátos for-
42 letes módszertanát. ennek kialakítása során máját képezik a parti szűrésű rendszerek
lényeges szempont volt, hogy a továbbiakban (olyan ivóvízbázisok, amely vízkészlete 50%-
a vizsgálat az egész országra kiterjeszthető ot meghaladó mértékben felszíni vízfolyásból
legyen. származik), amelyek kitettségét elsősorban
A klímasérülékenységi vizsgálatokhoz nem a helyi meteorológiai viszonyok, hanem a
országos adatbázisokat használt a kutatás. A vízkészlet utánpótlását biztosító folyó víz-
kitettség jellemzésére a klimatológiai méré- gyűjtő területén tapasztalható éghajlatvál-
sekből szabályos rácsra interpolált adatokat tozás befolyásolja. ezen vízbázisok kitettsége
tartalmazó CarpatClim-Hu, illetve az AlAdiN- a felszíni vízfolyások vízjárásában bekövet-
Climate és a regCm klímamodellek szimulá- kező változások jellemzésével adható meg.
cióiból származó adatsorok álltak rendelke- Négyféle indikátort alkalmazott a kitettség
zésre. A CarpatClim-Hu az 1961–2010 időszakot vizsgálat:
fedi le, a klímamodellek adatai három klíma- — ariditási index: amennyiben adott területre
ablakra állnak rendelkezésre, az 1961–1990, a eső értéke egynél nagyobb, ott a lehulló
2021–2050, valamint a 2071–2100 időszakokra. csapadék mennyisége jellemzően meghal-
A vízbázisok klímaérzékenységi jellemzése adja azt a vízmennyiséget, amit a felszín
az országos vízügyi főigazgatóság ivó- elpárologtatni képes, így csapadéktöbblet,
vízbázis-adatbázisa alapján történt. A vízter- egynél kisebb szám esetén csapadékhiány
melések általi igénybevételhez a folyamatban alakul ki.
lévő vízgyűjtő Gazdálkodási terv munkálatai — pálfai-féle aszályindex (BiHAri et al. 2012)
keretében fejlesztett felszín alatti áramlási elsősorban a terület csapadéktöbbletét,
modell szolgált alapul, a vízügyi törzshálózati vagy vízhiányát jelzi, a nyári hónapok hang-
megfigyelő kutak és az mfGi vízföldtani ész- súlyosabb figyelembevételével. mérő-
lelőhálózata adatsorainak elemzése mellett. száma leírja egy adott év aszályosságát.
Az alkalmazkodási indikátorok jellemzésére — A felszín alatti térbe beszivárgó vizek men-
ksH statisztikai adatok, valamint együttmű- nyiségének évszakos változékonyságát a
téli és a nyári hidrológiai félévek csapa- Alföld középső területein jelentkezik, a csapa-
dékösszegei arányának vizsgálatával vette déktöbblet pedig a hegyvidéki régiókban,
figyelembe a kutatás. illetve a dunántúl délnyugati részén a 200
— A vízellátottság elemzését célozta a vizs- mm-t is meghaladhatja. ezt a tendenciát iga-
gált területek klimatikus vízmérlegeinek és zolja az aszályindex és az ariditási index
azok jövőbeli alakulásának vizsgálata az alakulása is.
évi csapadékösszeg és az évi összes A téli és nyári félévi csapadékösszegek
elpárologtatható vízmennyiség különb- arányát vizsgálva azt látjuk, hogy az esetek
ségeként. Pozitív előjelű vízmérleg mellett többségében a nyári félévre jellemző a csapa-
csapadéktöbblet, ellenkező esetben job- dék nagyobb mennyisége. A nyugati, vala-
bára csapadékhiány jellemzi a vizsgált mint az északkeleti régiók felé haladva a nyári
területet. félévek csapadéka egyre inkább meghaladja a
A 20. ábra a sérülékenységi vizsgálathoz is téli félévekét.
kiválasztott klimatikus vízmérleg területi A felszín alatti vizek utánpótlódása szem-
alakulását mutatja be a CarpatClim-Hu adat- pontjából releváns éghajlati jellemzők vár-
bázis alapján az 1961–2010 időszakra. ható jövőbeli alakulásának becslése a ren-
A CarpatClim-Hu adatok alapján az 1961– delkezésre álló klímamodelladatok elem-
1990 időszakban az alacsonyabban fekvő zésével történt, a projekciók minden esetben
területek fokozottabb kitettsége figyelhető magukban foglalnak bizonyos fokú bizonyta-
meg. Az ország legnagyobb részén az éves lanságot, melyek a modellekben alkalmazott
vízmérleg negatív, vagyis az elpárologtatható közelíések, számítási módszerek, parame-
víz mennyisége meghaladja a lehulló trizációk különbözőségére vezethetők vis-
csapadékét. A legjelentősebb vízhiány az sza. A két klímamodell egységesen magyar-
43
20. ábra. Az átlagos éves klimatikus vízmérleg területi eloszlása az 1961–1990 referenciaidőszakban a
CarpatClim-Hu adatbázis alapján
ország éghaj latának általános, az idő 3.2.2.3 VízBÁziSoK KlíMAÉRzÉKENySÉGE
előrehaladtával egyre jelentősebb szára- A felszín alatti ivóvízbázisok klíma-
zodását vetíti előre, a változások mértékéről érzékenységét a vízbázis, illetve utánpótlódási
és területi eloszlásáról azonban — különbö- területének geológiai és hidrogeológiai
zőségükből fakadóan — eltérő képet adnak adottságai határozzák meg. A vízbázisok klí-
(21. ábra).
maérzékenysége tehát a magába foglaló
A parti szűrésű rendszerekhez kapcsolódó
hidrológiai rendszerek alapján klíma-érzé-
folyók esetében nem jelentkezik jelentős
kenységi kategóriákba sorolható a vízadó
eltérés a kitettségben. A legnagyobb kitett-
képződmény hidrogeológiai jellege, a vízadó
séggel a tisza rendelkezik, a kiválasztott
mélysége alapján.
44
21. ábra. A klimatikus vízmérleg várható változása a 2021–2050 (a, b), valamint a 2071–2100 (c, d)
időszakokra a regCm (a, c), illetve az AlAdiN-Climate (b, d) adatok alapján
folyók közül a legkiegyenlítettebbnek a A karsztos területek vízbázisait a jára-

dráva vízjárása tekinthető. A parti szűrésű tosság, illetve a beszivárgási területhez való
rendszerek éghajlati kitettségét, illetve kapcsolat alapján jellemezhetjük.
ennek várható változását nehéz előre jelezni. Az ovf–mfGi együttműködés keretében
A nehézséget nagymértékben az jelenti, valamennyi üzemelő, tartalék és felhagyásra
hogy a regionális klímamodellek a csapadék váró vízbázist nyilvántartó adatbázis alapján
mennyiségének alakulását nagy bizonytalan- dologozva 2018 vízbázis került négy klí-
sággal tudják csak megadni, az alkalmazott maérzékenységi kategóriába besoro-
AlAdiN-Climate és regCm modellek egyes lásra.
idő szakokra ráadásul egymásnak ellent- A dunakanyar térségében elhelyezkedő
mondó eredményeket mutatnak (széPszó et mintaterületen a térség földtani felépítéséből
al. 2015).
22. ábra. ivóvízbázisok típusai 45
23. ábra. ivóvízbázisok klíma-érzékenységének mértéke

adódóan a vízbázisok koncentráltan helyez- 3.2.2.4 FElSzíN AlATTi iVóVízADóK jElENlEGi
kednek el. A vízbeszerzés szempontjából ke- iGÉNyBEVÉTElE
vésbé jelentős, vulkáni eredetű képződ- A felszín alatti vizekben az emberi
mények elterjedési területén csak kevés tevékenységből és az éghajlatváltozásból
vízbázis létesült. származó hatások összegezve, egymást
A távlati vízellátásra is lehetőséget biz- jelentősen felerősítve jelentkeznek, így a több
tosító, nagy volumenű, víztermelésre alkalmas évtizedes víztermelések által jelentkező
parti szűrésű rendszerek a duna mentén igénybevételek figyelembevétele elenged-
húzódnak. hetetlen. magyarországon az 1950-es évek
Az országos léptékű jellemzéshez hasonló, óta emelkedett meg jelentősen a felszín alatti
a vízbázisok pontszerű megjelenítésével vizek elsősorban ivóvíz célú kitermelése, ezért
elkészített, a vízbázisok klíma-érzékenységét számos víztartó rétegben figyelhetünk meg
és a klíma-érzékenység mértékét tematizáló tartós vízszintcsökkenést.
kategorizáláson és ezek térképi ábrázolásán emelkedő hőmérséklet esetén jelentősen
túl a kiválasztott mintaterületen — a sérülé- megnőhet a lakossági ivóvízigény, illetve az
kenység vizsgálatának megalapozása céljá- öntözésre használt víz mennyisége. A meg-
ból — a vízbázisok klíma-érzékenységi növekedett víztermelés további vízszint-
kategóriáit településekhez rendelte a kutatás csökkenést eredményezhet, illetve egyes
a vízbázis által közvetlen módon ellátott térségekben elérheti annak korlátait.
települések és a legkevésbé érzékeny Az ország területén 844 megfigyelőkút
vízbázis alapján. vízszintváltozását értékelte a kutatás. A kutak
vízszintváltozásának értékelésén alapuló vizs-
46
24. ábra települések ivóvízellátásának klímaérzékenysége a legkevésbé érzékeny, közvetlenül ellátó

vízbázis-típus alapján, a dmrv működési területén
47
25. ábra. víztermelés hatására bekövetkező vízszintcsökkenés mértéke a porózus víztestekben

gálat kiegészült a vízgyűjtő-gazdálkodási terv állapota és fejlesztési lehetőségei, valamit a
keretében, az mfGi szakemberei által lakosság vízigénye a legfőbb hatótényezők. A
fejlesztett áramlási modell eredményeivel. vizsgálat alapját a ksH t-stAr és a NAv szJA
ezek alapján a víztestek víztermelések általi adatbázis országos területfejlesztési és
igénybevételét az alábbi ábra mutatja be. A területrendezési információs rendszerben
víztermelések által eredményezett depresszi- (teir) elérhető társadalmi–gazdasági mutatói,
ós hatás elsősorban az Alföld középső valamint a duna menti regionális vízmű zrt.
területén jelentkezik, mértéke a mélységgel (dmrv) által a mintaterületre vonatkozóan
párhuzamosan nő. Az 1990-es évek közepére átadott ivóvízellátási infrastruktúra adatok
több térségben megtorpant a vízszintek képezték. Az alábbi fajlagos mutatókat alkal-
további csökkenése, illetve azóta nem mazta a vizsgálat:
figyelhető meg jelentős változás. A jelenlegi 1. Az alkalmazkodóképesség infrastrukturális
vízszintek azonban ezeken a helyeken nap- tényezői:
jainkig is az eredeti vízszintnél több méterrel 1.1. egy adott települést közvetlenül ellátó
alacsonyabbak. ivóvízbázisok száma,
1.2. Az ivóvízbázis bővíthetősége (kategória),
3.2.2.5 A TElEpülÉSEK ÉGHAjlATVÁlTozÁS 1.3. Az ivóvízellátás kapacitásának növelhe-
HATÁSAiVAl SzEMBENi AlKAlMAzKoDó- tősége (kategória).
KÉpESSÉGE Az iVóVízEllÁTÁS TERülETÉN 2. Az alkalmazkodóképesség társadalmi–gaz-
A települések éghajlatváltozási hatá- dasági hatótényezői:
sokkal szembeni alkalmazkodóképessége 2.1. egy lakosra jutó ivóvízfogyasztás, 2013
szempontjából az ivó-vízellátási infrastruktúra (m3/fő);
2.2. egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem, hető, ahol a települések döntő többségét
2013 (ft/fő/év). csupán egy ivóvízbázis látja el és a vízbázisok
Az egyes mutatókhoz kategóriaértékeket fejleszthetősége is korlátozott, emellett ma-
rendeltek, majd ezek összegzésével meghatá- gasnak tekinthető az ivóvízfogyasztás, ugyan-
rozták az egyes települések alkalmazko- akkor alacsony a lakosság jövedelmi szintje.
dóképességének mértékét az ivóvízellátás kedvezőtlen helyzetben vannak a dunakanyar
tekintetében. ennek során egyenlő súllyal vet- jobb parti települései is, ahol főként az infra-
ték figyelembe az ivóvízbázis-ellátottságot, az strukturális hiányosságok és — vélhetően a
ivóvízellátás fejleszthetőségét, a lakosság jelentős turizmus és a kiterjedt üdülőövezetek
vízigényét, valamint a lakosság jövedelmi vi- miatt — magas lakossági vízfogyasztás jelent
szonyait jellemző mutatókat. Alkalmazko- problémát.
dóképesség szempontjából pozitívnak tekint-
hető, ha több ivóvízbázis lát el egy települést,
3.2.2.6 iVóVízBÁziSoK SÉRülÉKENySÉGE
ha van lehetőség a meglévő ivóvízbázis bőví- Az ivóvízbázisok sérülékenységét a ki-
tésére és termelőkapacitásának fejlesztésére, tettség, érzékenység, felszín alatti víztermelés
valamint ha alacsony a lakosság vízigénye és általi igénybevétel és alkalmazkodóképesség
kedvező a jövedelmi helyzete. együttes jellemzéséből vezette le a vizsgálat,
e szempontokat figyelembe véve négy a települések közigazgatási területére vonat-
kategória különíthető el: kiemelten, fokozot- koztatva. mivel az alkalmazkodási indikátorok
tan, mérsékelten és gyengén alkalmazkodó csak a dmrv területére álltak rendelkezésre, a
település (térség). Az alkalmazkodóképesség sérülékenység vizsgálatát is a dmrv műkö-
szempontjából legkedvezőtlenebb térségnek dési területén végezték el.
a mintaterületen az Alsó-ipoly-völgy tekint- A sérülékenység mértékének meghatáro-
48
26. ábra. A települések éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképessége az ivóvízellátás területén

a) b)
27. ábra. ivóvízbázisok klímasérülékenysége az AlAdiN-Climate modell adatai alapján a 2021–2050 (a) és
2071–2100 (b) közötti időszakra
49
a) b)
28. ábra. ivóvízbázisok klímasérülékenysége a regCm modell adatai alapján a 2021–2050 (a) és 2071–2100
(b) közötti időszakra
zására kategóriákat határoztak meg, ahol a ki– latváltozás hatásait, valamint az igénybevétel
tettségi, érzékenységi, igénybevételi és alkal- mértékét rendszeres monitoring-tevékeny-
mazkodási tényezőket egyenlő súllyal, az séggel nyomon kell követni. Hasonló módon
egyes indexekből levezetett komplex indiká- regisztrálni szükséges a vízfogyasztás mér-
torokkal vették figyelembe. tékét, a jellemző szokásokat, illetve az ezeket
A vízbázisok klíma-sérülékenységét mind befolyásoló társadalmi, gazdasági tényezőket.
a két klímamodellel, a projekciókban szereplő e megfigyelések rendszeres időszakonkénti
mindkét klímaablakra meghatározta a vizs- értékelésével, a változások meghatározásával
gálat. és jellemzésével lehetséges kialakítani az ég-
A 27., 28. ábrák jól szemléltetik, hogy mind- hajlatváltozás hatásait mérséklő és az alkal-
két modell esetében már a 2021–2050 idő- mazkodást elősegítő intézkedéseket.
szakban is jelentkeznek különböző mértékben Az éghajlatváltozás hatásainak csökken-
sérülékeny területek. Az idő előrehaladtával a tése céljából nagyobb hangsúlyt kell fektetni
2071–2100 közötti időszakra fokozódik a az alkalmazkodásra. A vízellátás során na-
sérülékenység mértéke. gyobb biztonságot jelenthetnek a regionális
ellátórendszerek, ahol fontos szerepet tölthet
3.2.2.7 KöVETKEzTETÉSEK, jAVASlAToK Az be a már ma is sok helyen alkalmazott vízkor-
EREDMÉNyEK HASzNoSíTÁSÁRA mányzás, a különböző térségek közötti vízát–
A bemutatott vizsgálatok megállapították, vezetés.
hogy a vízbázisok klímakitettsége az ország Az alkalmazkodás részeként a lakosság víz-
területén nem egységes, de európai viszo- fogyasztási szokásainak változására van szük-
nyok között relatíve szűk sávban változik. A ség, a tudatos és víztakarékos fogyasztás irá-
éghajlatváltozás hatására számolni kell a fel- nyába való elmozdulással. Az ivóvízigények
szín alatti vizek utánpótlásának várható folyamatos biztosítását szolgálhatja az ivóvíz-
50 csökkenésével. ezt a folyamatot valamennyire bázisok kizárólag ivóvíz céljára történő
ellensúlyozza a csapadék éven belüli elosz- hasznosítása, az egyéb célú vízhasználatok
lásának változása, azaz a téli hidrológiai más forrásból történő biztosításával, illetve a
félévben lehulló csapadék mennyiségének két rendszer határozott szétválasztásával.
várható növekedése. A térségi fejlesztések során figyelembe kell
A jelenlegi klímamodellek meglehetősen venni a vízbázisok klímasérülékenységét. Az
nagy bizonytalansággal jellemezhetők, ezért a ivóvízellátás infrastrukturális fejlesztéseinek
későbbi kutatások során fontos a bizonytalan- tervezése során tekintettel kell lenni arra,
ság mértékének csökkentése. A klímakitett- hogy mely térségekben jelenthetnek problé-
ség pontosításán felül további vizsgálatok mát a jövőben az éghajlatváltozás hatásai,
szükségesek a parti szűrésű rendszerek törekedni kell olyan fejlesztések végrehaj-
kitettségének jellemzésére. tására, amelyek az alkalmazkodóképesség
A vízbázisok klímaérzékenysége földtani, javításával csökkentik az egyes térségek
vízföldtani helyzetükből adódóan eltérő. A fel- ivóvízellátásának sérülékenységét.
szín alatti vizekből történő vízellátás során Az ivóvízbázisok klímasérülékenységi vizs-
nagyobb figyelmet kell fordítani a kevésbé klí- gálatához további kutatásokra van szükség.
maérzékeny vízbázisokra. kiemelt fontossá- szükséges a kidolgozott sérülékenységi vizs-
gúak lesznek a parti szűrésű rendszerek, ame- gálat egész országra történő kiterjesztése, az
lyek klímaérzékenységük ellenére, nagy táro- egyes elemek súlyának pontosítása. Az éghaj-
lókapacitásuknak és folyamatosan megújuló latváltozás hatására változás következhet be
készletüknek köszönhetően a távlati ivóvízel- a felszín alatti vizek kémiai összetételében (pl.
látás alapjait jelenthetik. Célszerű a fokozottan parti szűrésű rendszerekben bekövetkező vál-
klímasérülékeny karsztos, illetve sekély tozások, éghajlatváltozás hatására megvál-
porózus vízbázisok kiváltása nagyobb bizton- tozó szennyeződésterjedési folyamatok). e
ságot jelentő új vízbázisok létesítésével. folyamatok részletes vizsgálata is szükséges a
A felszín alatti vizek állapotát, az éghaj- megelőzés érdekében.
3.2.3 Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS HATÁSA besorolást. A csoportosítás tehát rangsorolás,
A VillÁMÁRVízVESzÉlyRE ahol az első csoportba az adott tulajdonság
szerint a legkevésbé, az ötödikbe a leginkább
A klíma változása napjainkban nemcsak a
kitett vízgyűjtők kerülnek.
meteorológiai megfigyelések, mérések kiér-
tékelésén keresztül mutatható ki, hanem a 3.2.3.2 A VízGyűjTőK KiTETTSÉGET BEFolyÁ-
rövidtávon megjelenő időjárási események Soló TUlAjDoNSÁGAi
kapcsán is tapasztalható. ennek az egyik — A vízgyűjtőket méretük szerint rang-
legszembetűnőbb velejárója az extrém idő- sorolták. A nagy kiterjedésű vízgyűjtőn a
járási helyzetek egyre gyakoribb kialakulása. felszínen lefolyó vízcseppek összefolyása
ezek közé sorolható az intenzív, kis területre időben elhúzódó, s nincs torlódás; a kisebb
koncentrálódó csapadék, melynek egyik vele- vízgyűjtő kitettsége a legnagyobb, viszont
járója a jelentős károkat is okozó villámárvíz: a túl kis vízgyűjtőn már nem gyűlik össze
a felszínre jutó vízcseppek rövid idő alatt foly- villámárvíz kialakulására alkalmas mennyi-
nak össze a völgytalpon, s a hirtelen össze- ség. A 2 km2-nél kisebb és a 1000 km2-nél
gyűlt mennyiséget a vízfolyások nem képe- nagyobb vízgyűjtőket nem értékelték. Az
sek elvezetni. A villámárvíz a hegy- és domb- összegzésben a legnagyobb súllyal szerep-
vidékeken, különösen a völgyekben elhe- lő tulajdonság a vízgyűjtő mérete.
lyezkedő településeket, településrészeket — A domborzat lejtési viszonyai a felszíni
veszélyezteti. lefolyás sebességét, az összegyűlő víz útját
3.2.3.1 VízGyűjTőK VillÁMÁRVíz- KiTETTSÉG határozzák meg. A meredek lejtők elősegí-
VizSGÁlATA tik a gyors, rövid úton történő összegyű-
lést, míg a kiegyenlített felszín lassítja azt.
egy település villámárvíz-kitettsége a tele-
A vízgyűjtő területen a domborzat részeit a
pülést magába foglaló vízgyűjtő tulajdonsá-
lejtőszög függvényében osztályokba sorol- 51
gaitól függ, az esemény tényleges kialakulása
ták, és az azonos lejtésviszonyú osztályok
pedig a csapadék függvénye. A vízgyűjtőt egy
területeivel súlyozott átlagérték kiszámítá-
mélyebb helyzetű, völgytalpi pontból kiindul-
sával a teljes vízgyűjtőt jellemző értékhez
va lehet lehatárolni. ezt a pontot a vízgyűjtő
jutott a vizsgálat.

kifolyási pontjának nevezzük és elmondható,
— A vízgyűjtő területének legmagasabb és
hogy a hozzá tartozó vízgyűjtőterület bármely
legmélyebb pontja közötti szintkülönbség
pontjáról a vízcsepp útja a kifolyási ponthoz
egy másik lehetőség a csapadék gyüleke-
vezet.
zési sebességének közvetett kifejezésére.
A vizsgálat célja a települések villámárvíz-
minél nagyobb a szintkülönbség, annál
kitettségének, -veszélyeztetettségének meg-
nagyobb a valószínűsége a gyors felszíni
határozása, besorolása volt. erre szabványos
lefolyásnak, s ezzel a terület kitettségének.
mérőszám jelenleg nem ismert, viszont a vil-
— A növényzettel való borítottság jelentősen
lámárvíz kialakulását elősegítő vagy gátló
befolyásolja a vízcseppek gyülekezését.
földfelszíni tulajdonságok meghatározhatók,
ebben az erdők szerepe kiemelkedő fon-
mérhetők, rangsorolhatók. A projekt ezeket
tosságú, mert erősen lassítják a víz-csep-
az alapvető tulajdonságokat a településhez
pek felszíni lefolyását, így ez a második
rendelhető vízgyűjtőkre határozta meg oly
legnagyobb súllyal figyelembevett tulaj-
módon, hogy minden tulajdonságot (a víz-
donság. Az erdős terület nagyságát a teljes
gyűjtő területe, a domborzat lejtési viszonyai,
területhez viszonyítva egy újabb, %-ban
a vízgyűjtőn belüli szintkülönbség, a nö-
kifejezhető rangsorhoz, osztályozási lehe-
vényzettel való borítottság, a vízgyűjtő alakja)
tőséghez jutunk. minél kisebb az erdős
öt intervallumba, csoportba sorolt, majd tulaj-
területekkel fedett felszín, annál nagyobb a
donságtípusonként egy, a vízgyűjtőt jellemző
vízgyűjtő kitettsége.
átlagértéket képzett. ezek súlyozott átlaga
— A vízgyűjtő alakja szintén a gyülekezési időt
szintén öt csoportban fejezi ki a végső
befolyásolja. A körhöz hasonló alakú
vízgyűjtőn a legkedvezőbb a vízcseppek tosíthatók, finomíthatók. A mérőszámok cso-
rövid idő alatti összefolyása, azaz az ilyen portosítása, a témakörök súlyozása megvál-
vízgyűjtő kitettsége nagy. A vízgyűjtő terü- toztatható, illetve további témakörökkel
lete és a vízgyűjtő kerületével egyenértékű bővíthető. Az alkalmazott modell szem előtt
kör területének aránya alkalmas mérőszám tartotta az igényt, hogy országos méretekben
a kör alakhoz való hasonlóság kifeje- felépíthető legyen egy villámárvíz-kitettséget
zésére. kifejező osztályozás, rangsorolás, amely szinte
4. táblázat. A villámárvíz veszélyeztetettség vízgyűjtőkre vonatkoztatható osztályozása
3.2.3.3 A VízGyűjTőK lEHATÁRolÁSA valós időben finomítható. A kifolyási pont

A vizsgálat egyik legfontosabb feladata a meghatározásától a vízgyűjtő-lehatároláson
vízgyűjtők lehatárolása volt. ennek első lépése át, a vízgyűjtő tulajdonságainak kiértékeléséig
52 a kifolyási pont kijelölése volt. A vízgyűjtő több szakaszra bontott, programozott eljárá-
terület bármely pontjára lehulló vízcsepp sokat alkalmazott a kutatás. ez gyakorlatban a
képzeletbeli útja a kifolyási pontba vezet. ezt a végső származtatott eredmény egyszerű,
településen áthaladó vízfolyás egy, a tele- gyors újraértékelését teszi lehetővé.
pülésen kívül eső pontjában határozta meg a A NAtér projekt áttekintő méretarányban
kutatás. Ha több vízfolyás szeli át a települést, (1:500 000 — 1:100 000) automatikus érté-
a településrészek más vízgyűjtő által is érin- kelést ad, azonban konkrét település esetén
tettek, akkor nem csak egy kifolyási ponttal ugyanezzel az alaptechnológiával, de részle-
számolt a kutatás. A kifolyási pontot minden tező adatokra épülve a válaszok finomíthatók.
hegy- és dombvidéki területre úgy határozták A fejlesztés jövőbeli irányának az a célki-
meg, hogy az átszelő vízfolyás település- tűzése, hogy meg lehessen határozni azt a fel-
határtól vett 160 méternyi távolságra lévő, színre (vízgyűjtőre) hulló csapadékmenny-
folyásirány szerint fekvő pontját jelölték ki. ez iséget, amely az adott település vízelvezetési
a távolság észszerű keretek között változ- lehetőségeit meghaladja.
tatható, lényeg, hogy a települést magába ehhez értékelni kell az extrém csapadék
foglalja a vízgyűjtő. egy vízfolyás mentén több bekövetkezésének a valószínűségét is. A két
település is található, ezért az alacsonyabb információ együttes értékelése szolgálja a
fekvésű településhez tartozó vízfolyás a ma- szükséges döntéshozatalt, felkészülést.
gasabban fekvő településeket is magába Az országos tendenciák a várható ered-
foglalhatja. A település szempontjából mindig ményeket igazolták, azaz a vízgyűjtők felső
a határától közvetlenül induló vízgyűjtő a folyásszakaszán található települések kitett-
döntő fontosságú. sége a legnagyobb (pl. a mecsek déli víz-
3.2.3.4 A VízGyűjTőMoDEll ÉRTÉKElÉSE gyűjtői, a keszthelyi-hegység nyugati perem-
vidéke, vagy a sajó és Hernád közötti rész-
A vízgyűjtők képezik a modell meghatározó
vízgyűjtők területe).
alapegységét. A vízgyűjtő tulajdonságai pon-
29. ábra. települések minősített vízgyűjtője a kifolyási ponttal
53
3.2.3.5 A KARSzToS TERülETEK HATÁSA A 3.2.3.6 A VillÁMÁRVíz-VESzÉlyEzTETETTSÉG

FElSzíNi VízGyűjTőKRE KliMATolóGiAi VoNATKozÁSAi

A vízgyűjtőkkel kapcsolatban leírtak a Az iPCC (intergovernmental Panel on Climate
csapadék beszivárgásának lehetőségével Change) a heves esőzéssel járó időjárási
nem számolnak. ennek oka az, hogy a gyor- események számának növekvő tendenciájáról
san lehulló nagymennyiségű csapadék ese- számol be 2013-as kiadványában (iPCC fifth
tén a rendelkezésre álló rövid idő követ- Assessment report: Climate Change 2013),
keztében elhanyagolható a beszivárgó meny- amely tendencia a villámárvizek számának
nyiség. növekedését vonhatja maga után. A magyar-
összetettebb a helyzet a nyílt karsztterü- országi biztosítók jelenleg a 30 mm-t megha-
leteken, ahol a felszíni lefolyást, a csapadék ladó napi csapadékösszeg okozta kárt térítik
összefolyását víznyelők és források módo- meg (CziGáNy et al. 2010). Így az elemzés során
sítják. különösen igaz ez, ha figyelembe azokat a napokat tekintjük „villámárvíz esé-
vesszük, hogy a karszt vízgyűjtőterülete és lyesnek”, amelyek csapadékösszege eléri vagy
kifolyási pontja nem esik egybe a felszíni meghaladja a 30 mm-t.
vízgyűjtővel. A vizsgálat jelenlegi keretei A vizsgálatok alapjául a klimatológiai
nem terjedtek ki a karsztvízgyűjtők vizs- mérésekből rácsra interpolált CarpatClim-Hu,
gálatára, ezért a karszt területek lehatá- valamint az AlAdiN-Climate és a regCm klí-
rolása ugyan tájékoztató jelleggel része a mamodellek egy-egy projekcióinak adatbázi-
NAtér adatbázisnak, de a veszélyez - sai szolgáltak. A klímamodellek adatai három
tetettségi osztályozásban nem vették ezeket klímaablakot fednek le, az elemzésekben
rendszerint referenciaként szolgáló 1961–
figyelembe.
1990-es, a jövőre vonatkozóan pedig a 2021–
2050-es és a 2071–2100-as időszakokat. A kü- bizonytalanságaiban keresendő. mivel a klí-
lönböző típusú adatok egységes, 10×10 km-es mamodellek a folyamatok összetettsége miatt
felbontású rácson állnak rendelkezésre. az éghajlati rendszer viselkedését csak köze-
A nyers adatok előzetes statisztikai elem- lítő jelleggel képesek leírni, a projekciók min-
zése céljából megvizsgálták a csapadék meny- den esetben magukban foglalnak bizonyos
nyiségi eloszlását, évszakos változékonyságát fokú bizonytalanságot, mely a közelítések,
és területi eloszlását. mivel villámárvízhez számítási módszerek, parametrizációk külön-
csak a folyadékfázisú csapadék vezet, a vizs- bözőségére vezethető vissza.
gálat során azokat az eseteket vették figye- A klímamodellek karakterisztikáiból adódó
lembe, amikor a napi középhőmérséklet eléri, eltérések korrekciója céljából a vizsgálat során
vagy meghaladja a 0 °C-t. megkerestük azokat a csapadékmennyi-
A klímamodellek által leírt csapadékviszo- ségeket, amelyeket küszöbértéknek tekintve
nyokat a CarpatClim-Hu csapadék adataival az közelítőleg ugyanazt a gyakoriságot kapjuk,
1961–1990 referenciaidőszakra összevetve azt mint a CarpatClim-Hu adatbázisban 30 mm-re.
tapasztaljuk, hogy a különféle adatokat alapul A referenciaidőszakra ez a küszöbérték
véve nem ugyanakkora a 30 mm-t meghaladó AlAdiN esetében 26,1 mm-nek, regCm
esős napok számának előfordulási gyakorisá- esetében 31,2 mm-nek adódott. A további
ga. mérésekből előállított adatbázis lévén a vizsgálatokat a CarpatClim-Hu-nak megfelel-
valósághoz legközelebbi értékelést a Carpat- tetett küszöbértékek alapján végezték el.
Clim-Hu adatok alapján kaphatjuk. A klíma- A küszöbértéket meghaladó csapadékos
modellek ugyanerre az időszakra vonatkozó napok átlagos évi számának területi eloszlását
adatainak felhasználásával eltérő eredmé- mutatja a 30. ábra. minél nagyobb egy területen
nyekhez jutunk, melynek oka a szimulációk a vizsgált esetek várható előfordulási gyakorisá-
54
30. ábra. A 30 mm-t meghaladó csapadékos napok áltagos évi számának területi eloszlása az 1961–1990
időszakra a CarpatClim-Hu adatbázis alapján
ga, annál inkább veszélyeztetett villámárvíz Az egyes területek kitettségét az éghaj-
kialakulása szempontjából. A térképen jól latváltozás következményeként esetlegesen
kivehető a domborzat hatása. A legkisebb gyakoribbá váló, extrém mennyiségű napi
gyakoriság-értékeket az Alföldön találjuk, míg a csapadékkal járó helyzeteknek az eredmé-
lejtősebb területeken, hegy- és dombvidékeken nyekhez hozzárendelt 5 kategóriás osztályo-
jellemzően magasabb az előfordulási arány. zási rendszer alapján adta meg a vizsgálat,
ugyanezt a vizsgálatot a klímamodellek adatai ahol az 1-es kategória az extrém csapadéknak
alapján is elvégezték mindhárom klímaablakra, kevéssé, az 5-ös a leginkább kitett területeket
az eredményeket a 31. ábra foglalja össze. jelöli. A kitettségi kategóriákat a 5. táblázat
A diagramok a küszöbértéket meghaladó foglalja össze.
csapadékos napok átlagos évi számának A küszöbértéket meghaladó csapadékos
relatív gyakoriságát jelenítik meg a magyar- esetek várható jövőbeli változását és annak
országi rácspontokra. A vízszintes tengely a területi eloszlását foglalja össze a 32. ábra,
vizsgált esetek számát jelzi fél nap / év bon- ahol a két baloldali térkép a 2021–2050, a két
tásban, a függőleges az adott intervallumba jobboldali a 2071–2100 időszakra vonatkozik,
eső rácspontok számának százalékos arányát felül az AlAdiN-Climate, alul pedig a regCm
adja meg. Az eredményekből azt láthatjuk, modellek adatai alapján.
hogy a klímamodellek az extrém csapadékos A klímamodellek eredményei alapján a
napok számának következetes növekedését 2021–2050 időszakra magyarország terü-
vetítik előre a jövőre. letének számottevő hányadán várható a kri-
55
31. ábra. A küszöbértéket meghaladó csapadékos napok átlagos évi számának gyakorisága a magyarországi
rácspontokon az 1961–1990, a 2021–2050 és a 2071–2100 klímaablakokban az AlAdiN-Climate (fent) és a
regCm (lenn) adatai alapján
5. táblázat. A küszöbértéket meghaladó napi csökkenő tendenciát. Az ország legnagyobb
csapadéknak való kitettség osztályozása az
részében az átlagos évi gyakoriságban bekö-
átlagos évi esetszám alapján
vetkező növekmény nem éri el az évi egy
esetet. ennél nagyobb, pozitív irányú változás
csak helyenként fordulhat elő, melyet a
regCm északkeletre, az AlAdiN a dunántúli
térségre helyez.
Bár a változás mértékében vannak elté-
rések a két modell projekciói alapján, abban
egyeznek az eredmények, hogy a század
végére lényegében az egész ország területén
számíthatunk a kritikus értéket meghaladó
tikus értéket meghaladó csapadékos napok csapadékos napok számának növekedésére.
számának növekedése, egyes régiókban ez a növekedés összességében az Alföld
azonban a gyakoriság nem változik, vagy akár térségét érinti a legkevésbé, itt a gyakoriság-
csökkenhet is. A csökkenés mértéke jellem- ban bekövetkező változás egyik modell-
zően nem haladja meg a kétévenkénti egy szimuláció szerint sem éri el az évi egy napot.
esetet, abban azonban, hogy mely területeket Az AlAdiN a gyakoriságnövekmények egyen-
érinti, nem egységes a két modell. Az AlAdiN letesebb eloszlását mutatja az ország terü-
az ország keleti részére, a regCm egyes észak- letére, a regCm viszont az északi régiókra
keleti, közép- és délnyugati régiókra helyezi a nagyobb mértékű változást becsül, helyen-
vizsgált esetek számában bekövetkező ként akár kétévenként három napot is.
56
32. ábra. A küszöbértéket (30 mm-t) meghaladó csapadékos napok átlagos évi számának változása
3.2.4 A BAlAToN VízFoRGAlMÁNAK gi fejlődés és a kibocsátás bizonytalanságai, a
Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS HATÁSÁRA globális és a regionális klímamodellek, illetve
BECSülT VÁlTozÁSA a hidrológiai modellek bizonytalanságai.
Hazai nagytavaink (Balaton, velencei-tó,
A föld éghajlata az elmúlt másfél évszá-
fertő-tó, tisza-tó) kivétel nélkül jellegzetes
zadban megközelítőleg 1 °C-kal melegedett.
sekély tavak, átlagmélységük nem haladja
Nagyon valószínű, hogy a melegedést rész-
meg az 5 m-t. A mérsékelt éghajlati öv sekély
ben az üvegházhatású gázok (szén-dioxid,
tavainak fontos jellemzője a környezeti (ezen
dinitrogén-dioxid, metán) kibocsátásának az
belül az éghajlati) tényezők tér- és időbeli vál-
ipari forradalmat követően kezdődött és az
tozásaira való nagyfokú mennyiségi és
utóbbi évtizedekben gyorsuló ütemű növeke-
minőségi érzékenység. ezek közül a mennyi-
dése okozta (iPCC 2007). A melegedés nem
ségi érzékenység a tó vízháztartásának (jel-
rendkívüli az éghajlat történetében, a jelenle-
lemző vízforgalmának) alakulásában, ennek
git antropogén eredete és minden korábbit
következményeként a vízszint, a vízkészlet és
meghaladó gyors üteme teszi azzá. Az üveg-
a vízfelület jellemzően egyirányú változásá-
házhatású gázkibocsátás XXi. századi foly-
ban nyilvánul meg.
tatódásának ütemétől függően a globális
A tanulmány legnagyobb tavunk, a Balaton
hőmérséklet a század végéig 2–5 °C-kal
vízforgalmának az éghajlatváltozás hatására
emelkedhet. Az éghajlatváltozás hidrológiai
becsült változásának irányával és mértékével
hatásainak elemzését ugyanakkor többféle
foglalkozik. A tó vízháztartási viszonyainak (a
bizonytalanság terheli: a társadalmi–gazdasá-
57
33. ábra: A Balaton vízgyűjtőjére érkező csapadék 30 éves területi átlaga (mm) és az attól való relatív
eltérések a jövőbeni klímaablakok (2021–2050 és 2071–2100) idején (%)
vízforgalmat meghatározó természeti ténye- os csökkenés mutatkozhat. A 2071–2100 klíma-
zők, mint a csapadék, illetve a hozzáfolyás és ablakra évi időhorizonton számottevő mértékű
a párolgás algebrai összegeként értelmezett (±10%-t meghaladó) változás szintén nem
természetes vízkészletváltozás) változásait az valószínűsíthető a referenciaidőszakhoz képest.
országos meteorológiai szolgálat 1961–1990 Az évi csapadékösszeg időbeli átrende-
referencia-időszakra rendelkezésre álló, vala- ződésére utal ugyanakkor az az eredmény,
mint a 2021–2050, és a 2071–2100 közötti 30 hogy félévi időhorizonton a referenciaidőszak
éves klímaablakokra vonatkozó AlAdiN- értékeihez képest nyáron 10%-ot meghaladó
Climate modellfuttatási eredményeire alapo- csökkenés, télen 10%-ot meghaladó növe-
zott hidrológiai számítások eredményeire kedés mutatkozik. A nyári félévi becsült
alapozva becsülte a kutatás. csapadékcsökkenés súlypontja a július–augusz-
A 2021–2050 klímaablakra vonatkozó ada- tus időszakra, a téli félévi csapadéknövekedés
tokat áttekintve megállapítható, hogy a tó víz- súlypontja pedig a november–december
gyűjtő területére hulló csapadék becsült alaku- időszakra koncentrálódik.
lásában a referenciaidőszak átlagértékeihez vis- A 2021–2050-es klímaablakra vonatkozó
zonyítva félévi és évi időhorizonton számottevő adatokat áttekintve megállapítható, hogy a
mértékű (±10%-t meghaladó) változás nem Balaton-vízgyűjtő középhőmérsékletének
valószínűsíthető. Az egyes hónapokhoz tartozó alakulásában a referenciaidőszak átlagértékei-
relatív eltérések szerint áprilisban és a szeptem- hez viszonyítva félévi és évi időhorizonton
ber–november időszakban 10%-t meghaladó számottevő mértékű (1 °C-t meghaladó) vál-
növekedés várható, ugyanakkor januárban 32%- tozás valószínűsíthető. A nagyobb mértékű
58
34. ábra. A Balaton-vízgyűjtő havi, félévi és évi középhőmérsékletének a referenciaidőszak átlagától való
abszolút eltérései a jövőbeni klímaablakok (2021–2050 és 2071–2100) idején (°C)
melegedés (1,8 °C) a nyári félévre becsülhető. vízforgalma és ennek részeként regenerá-
A naptári éven belül a legerőteljesebb hő- lódása a felszíni vízkészletekhez képest
mérséklet-emelkedés július–október időszak- lényegesen lassabban megy végbe, a felszín
ra koncentrálódik. A 2071–2100-es klímaablak- alatti készleteket érintő változások hatása —
ra vonatkozó adatok félévi és évi időhorizon- mint áthúzódó hatás — több egymást követő
ton még számottevőbb mértékű (2 °C-ot évre is kiterjedhet.
meghaladó) változást valószínűsítenek. A A 2021–2050 klímaablakra vonatkozó ada-
nagyobb mértékű melegedés (3,8 °C) a nyári tokat áttekintve megállapítható, hogy a Bala-
félévre becsülhető. A naptári éven belül a ton párolgásának alakulásában a referencia-
legerőteljesebb hőmérséklet-emelkedés már- időszak átlagértékeihez viszonyítva félévi és
ciusra és a július–október időszakra koncent- évi időhorizonton számottevő mértékű (10%-
rálódik. ot meghaladó) változás valószínűsíthető. Havi
A vízgyűjtőre érkező becsült átlagos évi szinten 15% feletti eltérés július–szeptember
csapadékmennyiség a referenciaidőszak átla- időszakban állapítható meg. A 2071–2100 klí-
gához képest a jövőbeni klímaablakok idő- maablakra már 40%-ot meghaladó növe-
szakos átlagában ±2%-ot nem meghaladó kedés valószínűsíthető. Havi szinten referen-
változást valószínűsít. ez arra utal, hogy a cia időszakhoz képest a legnagyobb eltérések
tényleges párolgás becsült növekedésének (57–73%!) július–szeptemberi időszakban mu-
alapvetően nem a csapadékmennyiség vál- tatkoznak.
tozása lesz az oka. A tényleges magyarázat A Balaton párolgásának becsült nagymér-
minden bizonnyal a becsült hőmérséklet- tékű növekedése lényegében azzal magyaráz-
emelkedésben — az erőteljes melegedésben ható, hogy a melegedéssel a magasabb lég-
— keresendő. Az AlAdiN-Climate modell a hőmérséklethez magasabb telítési páranyo-
Balaton vízgyűjtő területén a referencia másérték tartozik, ugyanakkor a klímamodell
időszak átlagához képest 2021–2050 között mindkét jövőbeni klímaablakra (azon belül a 59
átlagosan 1,6 °C-os, 2071–2100 között átla- nyári félévi időszakra) csökkenő relatív ned-
gosan 3,2 °C-os melegedést valószínűsít. vességet valószínűsít. ez együttesen az jelenti,
A jövőbeni klímaablakok időszakában tehát hogy a levegő telítési hiányának, azaz a telítési

a becslés szerint alig változó átlagos évi csa- és a tényleges páranyomás különbségének
padékmennyiség mellett a párolgás jelentős erőteljes növekedése valószínűsíthető.
mértékű emelkedése valószínűsíthető. ez a A Balaton vízháztartásban a természetes
vízgyűjtő területen a Balaton vízháztartása vízkészletváltozás azon vízháztartási ténye-
szempontjából jelentős hozzáfolyás-csökke- zők algebrai összegét jelenti, amik térbeli és
nést eredményezhet. A 30 éves klímaabla- időbeli alakulása csak természeti tényezők
kokon belül a negatív előjelű évi csapadék– által meghatározott. ezek: a tó felületére hulló
párolgás különbséggel jellemezhető évek csapadék, a tóhoz történő hozzáfolyás és a tó
száma az alábbi képet adta: felületéről történő párolgás. Az elvégzett
— az 1961–1990 időszakban: 1 év, számítások szerint a 30 éves klímaablakokon
— a 2021–2050 időszakban: 6 év, belül a negatív előjelű évi természetes vízkész-
— a 2071–2100 időszakban: 13 év. letváltozással jellemezhető évek száma az
Azokban az években, amikor a vízgyűjtő alábbi képet adta:
területen a csapadék–párolgás különbség — az 1961–1990 időszakban: 7 év,
negatív előjelű, akkor is van lefolyás, de ez — a 2021–2050 időszakban: 9 év,
túlnyomó részben felszín alatti vízkész- — a 2071–2100 időszakban: 19 év.
letekből származik. A csapadékosabb évjára- Az AlAdiN-Climate modell jövőbeni klí-
tokban a vízgyűjtő területre érkező csapadék maablakokra vonatkozó becslései szerint a
eleinte ezeket a hiányzó felszín alatti kész- Balaton vízgyűjtőterületén jelentős éghaj-
leteket pótolja és csak ennek megtörténte latváltozás következhet be a 2021–2050 és a
után várható a felszíni lefolyás megjelenése. 2071–2100 időszakban a viszonyítási időszak
tekintve, hogy a felszíni alatti vízkészletek (1961–1990) mért adataihoz képest. A leg-
markánsabb és leghatározottabb változás a latos igények fenntartható kielégítése nap-
hőmérséklet becsült emelkedése. ez több- jainkban ismert tartalmában és formájában
letenergiát szolgáltat a párolgás számára, nem lesz lehetséges.
aminek következtében a vízgyűjtő területen Az éghajlat várható változásának becslése
és a szabad vízfelületen egyaránt a párolgás (ezen belül az egyes éghajlati elemek érté-
növekedése valószínűsíthető. A vízgyűjtő keinek becsült alakulása) hibákkal, bizonyta-
területen a területi párolgás (az evaporáció és lanságokkal terhelt. mindez — a hidrológiai
a transzspiráció együttes folyamata) növe- számítások módszertanában meglévő hibák,
kedése prognosztizálható, még akkor is, ha a bizonytalanságok és általánosítások mellett —
párolgás számára hozzáférhető vízkészlet elkerülhetetlenül erősíti a hidrológiai számítási
jellemzően korlátos. A növekvő területi párol- eredmények bizonytalanságát.
gás miatt megváltozik a vízgyűjtő vízháztartási A teljes vízforgalom alakulásában, a vízállás
képe, ami a párolgásnövekedés következ- változásában a természeti tényezők szerepe
ményeként jelentős lefolyáscsökkenést ered- mellett nem hagyható figyelmen kívül az ant-
ményez. A lefolyáscsökkenés a Balaton ropogén hatás sem. ezek közül a legfontosab-
vízmérlegének bevételi oldalán hiányt okoz és bak:
a vízháztartás deficitességét erősíti. A párol- — A Balaton alulról szabályozott tó, ami azt
gás növekedése még erőteljesebben mutat- jelenti, hogy lefolyása a sió-csatornán
kozik meg a korlátlan vízellátottságú szabad keresztül szabályozottan történik. A víz-
vízfelületen. A vízháztartási mérleg kiadási szintszabályozás elvei és gyakorlata a tó
oldalának súlya nő, a vízmérleg alakulását a vízjárásához igazodnak, ennek jövőbeli
kiadási oldal határozza meg. módosulásai nem ismertek. Napjainkban a
összességében a Balaton vízháztartásában medertározás növelésével (a vízszint-
a bevételi oldal csökkenése és a kiadási oldal szabályozási sáv felső határának 5–10 cm-
60 növekedése valószínűsíthető. ez a kettős ha- es emelésével) igyekeznek a negatív víz-
tás a referenciaidőszak átlagos viszonyaihoz háztartási szélsőségek következtében
képest — különösen a második jövőbeli klíma- kialakuló kisvizek szintjét emelni. ez jó
ablak időszakában — alapvetően megváltoz- megoldás, ugyanakkor kérdés az, hogy ez a
tatja a tó hidrológiai képét. A vízcsere-aktivi- megoldás több évtizedes időtávlatban
tás jelentősen romlik, gyakrabban és tartósab- elegendőnek bizonyul-e a fenntartható
ban fordulnak elő lefolyástalan időszakok, sőt tóhasználat igényeinek kielégítésre. Jelen
a XXi. század utolsó évtizedeiben a Balaton tanulmány eredményei szerint erre a
gyakorlatilag lefolyástalan tóvá változhat. kérdésre a válasz egyértelműen nemleges.
Nem hagyható figyelmen kívül az a tény — A vízgyűjtő területen létező és a tavat
sem, hogy a tartósan deficites vízháztartási közvetlenül érintő vízhasználatok (víz-
helyzet miatt a tó fokozatosan új hidrológiai kivételek, vízbevezetések a vízrendszer-
egyensúlyi állapot felé mozdul el. ez a víz- ben) is hatással vannak a vízforgalomra.
szintcsökkenés mellett felületcsökkenést is — ugyancsak tekintettel kell lenni a vízgyűjtő
jelent. ennek a változásnak a következtében a területhasználatára, annak természetes és
vízmérlegelemek szélsőségei mérséklődhet- emberi hatásra történő változásaira (erdő-
nek, ugyanakkor a tó hasznosításával kapcso- sültség, művelési ágak és módszerek vál-
6. táblázat. A Balaton természeti tényezők által meghatározott vízháztartási tényezőinek és az ezekből

származtatott természetes vízkészletváltozás becsült évi átlagértékei (tómm/év) megjegyzés: 1 tómm ~
600 000 m3 vízmennyiségnek felel meg
tozása, a lefolyás szabályozása, szabad nálati kategóriák (mezőgazdasági növényter-
vízfelületek kiterjedésének változása stb.) mesztést szolgáló területek [ezen belül szán-
A felsorolt antropogén tényezők hosszú tók, zöldségtermesztő kertek, gyümölcsösök
távú (6–8 évtizedre előretekintő) alakulását és szőlőültetvények]; erdőterületek; rét és
gyakorlatilag lehetetlen megbecsülni. ez a legelő területek; vizes élőhelyek; települések;
tény további bizonytalansággal terheli a felhagyott mezőgazdasági területek; műve-
„vízügyi szektor” eredményeit, egyúttal azok letlen rétek és legelők; egyéb földterületek)
felhasználásával kapcsolatban nagyfokú területi részaránya alapesetben az éghajlati
óvatosságra és a bizonytalanságok kieme- és a tágabb értelemben vett környezeti
lésére hívja fel a figyelmet. feltételrendszer durva szabályozó keretei
(földrajzi határok, éghajlat és az éghajlathoz
3.2.5 A FElSzíNBoRíTÁS iDőBEli kötött zonális vegetációs formációk, valamint
VÁlTozÁSA: Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS a társult életközösségek) között elsősorban a
FölDHASzNÁlATi HATÁSAi társadalmi és gazdasági szükségletek és
lehetőségek szerint alakul.
Antropogén földhasználatról attól kezdve A populáció és a technológiai szint
beszélhetünk, hogy az ember a természet al- együttesen befolyásolja a mezőgazdasági
kotta tájat saját igényei kielégítése érdekében (élelmiszertermelési célú) területek nagysá-
manipulálni kezdte. A történelem során a né- gát. magyarországon az országterület 86%-a
pesség növekedésével, a technika nyújtotta termőterület és a mezőgazdasági területek
lehetőségek bővülésével az ember tájra gya- aránya a 2015-ös ksH adatok szerint 57%.
korolt befolyása egyre nőtt, mind mértékében, megállapítható, hogy miután a népesség
mind pedig méreteiben, s ez a folyamat to- változása a kutatási eredmények és a statisz-
vábbra is zajlik. A zöld környezet területe és tikák alapján közép és hosszú távon is inkább
eltartóképessége is egyre csökken. A mező- csökkenő, vagy legfeljebb stagnáló tenden- 61
gazdaság, az ipar, és a kereskedelem kialaku- ciát fog mutatni, vélhetően ebből az elsőd-
lásával a profittermelés lett a területhasználat leges okból sem a települések területe, sem a
elsődleges motivációja. A népesség növe- mezőgazdasági területek nem növekednek
kedésével egyre nagyobb lakosságot kell eltar-

majd. sokkal inkább várható egy terület-
tani egyre kisebb területen, melynek termő- használati optimalizálás, mint társadalmi célú
képességét a termőhelyi tényezők befolyá- földhasználatváltás.
solják. ez az a pont, ahol az éghajlatváltozás A magyarországi földhasználati kategóriák
hatása megmutatkozik az emberiség egé- 30 éves távlatú vizsgálatai megmutatták,
szének életére nézve. megoldandó feladat a hogy a mai földhasználati változásoknak
művelésre alkalmas területek meghatározása, elsősorban társadalmi–gazdasági iniciatívájuk
távolabbi idősíkokba is kivetítve, párhu- és hozam-, illetve haszonvételi optimalizálási
zamosan a technológiai rendszerek fejleszté- céljai vannak (leszámítva az elhúzódó infra-
sével, hogy a rendelkezésre álló kevés strukturális fejlesztéseket).
területet a lehető legnagyobb hatásfokkal és a mivel sem az elmúlt 30 évben, sem előtte
legkisebb környezeti terheléssel, azaz fenn- az éghajlati feltételek nem korlátozták a föld-
tartható módon lehessen hasznosítani a jelen használati formák kialakulását, és a vizsgála-
és jövő generációk számára. tok szerint belátható ideig még nem is kell
Az éghajlatváltozás földhasználatra gyako- számolni egyes földhasználati formák ilyen
rolt várható hatásainak elemzését ksH ada- okokra visszavezethető ellehetetlenülésével
tok, hazai és nemzetközi szakirodalmi forrá- sem, így az agrárium területén belül a föld-
sok, távérzékelt és erdészeti adatok, valamint használatváltásoknak elsősorban a hozamvi-
a NAtér keretében végzett legújabb kutatási szonyok és a haszonvételi lehetőségek fog-
eredmények felhasználásával végezte a vizs- nak irányt adni.
gálat. ezen a ponton lehet érdemben számításba
megállapítható, hogy az egyes földhasz- venni az éghajlat szerepét, mivel a legna-
gyobb részarányú földhasználati formák növénytermesztés, mind az erdőművelési ág
(szántó, gyep, rét, legelő, erdő) alapvető adottságai romlani fognak. ezeken kívül első-
növénykultúráinak termésviszonyait (akár ter- sorban a domb- és hegyvidéki, főleg mezo- és
mény, akár fa) alapvetően befolyásolják a kli- xerofil erdőtársulások területén várható
matikus tényezők. kedvezőtlen elmozdulás. további hátrányos
ezért a vizsgálat az éghajlatváltozás okoz- terület lesz a Nyírség homokterületeinek
ta hozamváltozásokat vette alapul az egyes erdőművelési ága.
földhasználati kategóriák becsült terület- A szántóterületek esetében elsősorban a
váltási indexének meghatározásakor, a már említett dunántúli és déli területeken
területfoglalással súlyozott, standardizált lehet visszaesésre számítani, míg az észak-
hozamváltozási mérőszámokat használva magyarországi régiókban javulhatnak a
indikátorként a földhasználati kategóriák kö- növénytermesztés feltételei.
zötti változások becslésére. Három művelési A kelet-magyarországi és a közép-magyar-
ág becslésére volt lehetőség, amelyek, prio- országi gyepek és rétek, legelők területében
ritási sorrendet is jelezve a szántó, erdő, csökkenés várható, míg dél- és Nyugat-
gyep kategóriák voltak. magyarországon e területek növekedését
Az eredmények alapján megállapítható, prognosztizálják.
hogy a modellezett éghajlatváltozás egyér-
telműen negatív hatással lesz mind a mező-, 3.2.6 Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS HATÁSA
mind az erdőgazdálkodás szempontjából a A MEzőGAzDASÁGi BioMASSzA-
nyugat-dunántúli és a dél-magyarországi pRoDUKCióRA
régiókra.
ezekben a térségekben mind a szántóföldi A világ népessége 2050-re várhatóan eléri
a kilenc milliárd főt, ezzel együtt az élelmi-
62
35. ábra. erdőterületek változásának becslése magyarországon 2071–2100

36. ábra. szántóterületek változásának becslése magyarországon 2071–2100
63
37. ábra. Gyepterületek változásának becslése magyarországon 2071–2100

szer- és takarmánynövények iránti szükséglet matikai adatbázissal. A munka célja projekciók
a maihoz képest 70%-kal nőhet. A kihívás készítése volt az öt legfontosabb szántóföldi
még nagyobb, ha tekintetbe vesszük, hogy a növény biomassza-termelésére.
szélsőséges időjárási jelenségek, mint például A 4m napi léptékű, determinisztikus modell-
az aszályok és árvizek bekövetkezésének ként a talaj–növény rendszer főbb folyamatait
valószínűsége az előrejelzések szerint növe- szimulálja: a talajnedvesség-forgalmat (mely
kedni fog. ezzel együtt további termés- számol a növény vízfelvételével is), a
veszteségekkel és csökkenő termésbizton- talajhőmérsékletet, a talaj nitrogéntartalmát
sággal lehet számolni, új állati kártevők, (mely számol a nitrogén leszivárgásával és a
gyomok és növénybetegségek jelenhetnek növény nitrogénfelvételével is), a növény
meg. fejlődését, növekedését és elhalását. A modell
A termésszimulációs modelleket gyakran működéséhez napi szintű meteorológiai, és
használják az éghajlatváltozás várható hatá- statikus talaj- és növényspecifikus input ada-
sainak becslésére helyi vagy globális szinten. tokra van szükség, ezen túlmenően pedig
elméletileg csak a rendszermodellek tarthatók néhány alapinformációra az agrotechnikai
olyan tudományos eszközöknek, melyekkel a műveletekről (időzítés, felhasznált anyagok
jövőbe tekinthetünk és értékelhetjük az éghaj- mennyisége). A modellt a magyarország
latváltozás hatásait. A kutatás során egy ún. területét 1104 cellával lefedő, 10×10 km-es
4m, a talaj–növény rendszer főbb folyamatait térbeli felbontású CarpatClim-Hu adatbázis, a
leképező termésszimulációs modellt kalibrál- 0,1×0,1 km felbontású dosoremi talaj-adat-
tak, majd kapcsolták össze két, a legújabbak bázis, és a fAdN-ból (farm Accountancy data
közé tartozó éghajlatváltozási projekcióval, Network) származó 294 reprezentatív mező-
továbbá nagyfelbontású országos térinfor- gazdasági vállalkozás 2001–2010 közötti
64
38. ábra. A referenciaidőszakhoz (1961–1990) viszonyított relatív termésváltozások a tavaszi és őszi

haszonnövények esetében
adatainak használatával állították be. A nö- — A tavaszi vetésű növények (pl. kukorica)
vényparaméterek nagy részét (bázis hőmér- vonatkozásában komoly terméscsökke-
séklet, maximum gyökerezési mélység, gyö- néssel kell számolni a távolabbi jövőben
kér-, szár-, levél-, terméseloszlási arányok (2071–2100). ez a kiesés a mai termésered-
stb.) rögzítették. A modell három legérzé- mények 50%-át is elérheti bizonyos
kenyebb paraméterét választották ki kalibrá- területeken. A kukorica vetésterületének
cióra, hogy megtalálják azt a paraméter-kom- 75%-án, a napraforgóénak 80%-án a ter-
binációt, ahol a legkisebb az eltérés a számí- méskiesés 30%-nál nagyobb lehet. A
tott és a megfigyelt termések között a 2476 tavaszi vetésű növények termésbiztonsága
vizsgált parcellán. A kalibráció eredményei egész magyarország területén csökkenni
alapján a modellszámítások átlagos relatív fog.
hibája 14,7%. — Az őszi vetésű növények (pl. búza) egyre
A modell kalibrációja után az éghajlatvál- magasabb terméseket mutathatnak a 21.
tozás biomassza-produkcióra gyakorolt század végéhez közeledve, a maiaknál
hatását a modellkimenetek különbségeiként akár 50%-kal magasabb eredmények is
definiálták, melyeket jövőbeli és jelenlegi elérhetők lesznek bizonyos területeken. A
(megfigyelt) klímaadatok felhasználásával búza vetésterületének 62%-án, az árpa
kaptak. A tanulmány készítésénél az iPCC 58%-án, a repce területének 63%-án szig-
sres A1B szcenáriót használták. Az ArPeGe- nifikánsan magasabb (30%-nál nagyobb)
ClimAte globális cirkulációs modellt dinami- terméseredményeket hozhat a 2071–2100
kusan leskálázták magyarországra két külön- periódusban. Az őszi növények termésbiz-
böző klímamodellel: az AlAdiN-nal és a reG tonsága is nőhet bizonyos helyeken (pl. a
Cm-mel. Jövőre vonatkozó időjárási adatok a Nagyalföld középső területén).
2021–2050 és a 2071–2100 időszakokra voltak — A légkör szén-dioxid-koncentrációja meg-
elérhetőek a megfigyelésekből származó duplázódhat a vizsgált periódusban, ami- 65
(CarpatClim-Hu) adatokkal azonos, 10×10 km- nek nagyon komoly termésnövelő hatása
es felbontásban. van az elsődleges biomassza produk-
Az éghajlatváltozás hatásainak becslésekor cióban, és bizonyos mértékben ellensú-

a következő tényezőket vették figyelembe: 1) lyozza a vízhiány negatív hatásait.
a Co2 növekedése az atmoszférában 330 ppm — öntözéssel elméletileg akár 50%-os ter-
környékéről 660 ppm-re; 2) rövidülő termés- mésnövekedés is elérhető lehet bizonyos
időszakok a megnövekedett hőmérséklet területeken a 2071–2100 időszakban, kuko-
miatt; 3) felgyorsult avarbomlás a magasabb rica esetén már az országos átlag is 75%
hőmérséklet miatt; 4) lecsökkent fotoszintézis- feletti javulás lehet. A tavaszi és őszi növé-
hatékonyság a nagyobb vízstresszek hatására; nyek öntözése nagymértékben, illetve
5) hiányos beporzás a pollenkiszóródás mérsékelten nyereséges lehet sok helyen.
(antézis) idején uralkodó szélsőségesen magas mivel a bruttó profit egész magyarország
hőmérséklet miatt. Az eredményeket legjob- területén pozitív még a kukorica–búza
ban a 36. ábra foglalja össze, mely a refe- vetésforgó esetén is, úgy tűnik, hogy
renciaidőszakhoz (1961–1990) viszonyított megéri öntözési beruházásokba fektetni —
relatív termésváltozásokat mutatja a vizsgált szem előtt tartva azt, hogy az öntözés nem
tavaszi (kukorica, napraforgó) és őszi (búza, megvalósítható / nem ajánlott bizonyos
árpa, repce) haszonnövények esetében. területeken.
A kutatás legfontosabb megállapításai a — A kukorica intenzív műtrágyázása sok
következők: helyen nem lesz nyereséges a 21. század
— Az egyszerű, éghajlati adatokon alapuló vége felé.
statisztikai modellek (pl. a Pálfai ariditási — A gazdálkodók az éghajlatváltozás negatív
index) nem alkalmasak az éghajlatváltozás hatásait csökkenthetik, ha az agrotechnikát
bizonyos hatásainak becslésére; a változó környezeti körülményekhez
igazítják: 1) növelik az őszi vetésű növé- természetközeli erdők aránya durván 50%.
nyek arányát a vetésforgóban, 2) korábban erdeink másik fele akácos, fenyves, nyáras
vetnek, 3) gyorsan érő fajtákat választanak, kultúrerdő. erdőgazdálkodásunk gerince a vágá-
4) magasabb aszálytűrő képességgel sos, korosztályos erdők kezelésén alapul, azon-
rendelkező fajtákat alkalmaznak, 5) más, ban egyre növekvő hangsúlyt kap a termé-
alternatív növényeket is bevonnak a ter- szetközeli gazdálkodási mód, mely leginkább a
mesztésbe. természetes felújítások előtérbe helyezésével
és az elegyfajok nagyobb arányú megtartásával
3.2.7 Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS HATÁSA fémjelezhető. Növekszik a szálaló gazdálkodás-
Az ERDőGAzDÁlKoDÁSRA ra átállított erdőterületek száma is.
A várakozások alapján az előrejelzett kli-
A fenntartható erdőhasználat magyaror- matikus feltételek megváltozása jelentősen
szágon csak az erdei erőforrások fokozatos megváltoztatja az erdészeti klímaosztályok
gyarapításával valósítható meg. Hazánk erdő- térbeli eloszlását. mindez várhatóan igen je-
vagyona kicsivel több, mint 2 millió hektár, így lentős hatást gyakorol a jelenlegi erdőterü-
az erdősültség 21,5% körül van jelenleg. erdeink letek hasznosíthatóságára nézve. A hatások
két legnagyobb rendeltetési kategóriája a gaz- többféle módon nyilvánulhatnak meg:
dasági, amely erdeink majdnem kétharmadát — a nagy hozamú, de klímaérzékeny főfafajú
jelenti; míg a fennmaradó erdők nagy része erdőállományok szerkezetátalakításában,
elsődlegesen védelmi funkciójú. erdeink zöme — számottevő hozamcsökkenésben, gazdasá-
az adottságainkból következően elegyes lomb- gi erdőből véderdővé átalakulásban,
erdő. Az erdőgazdálkodásban alkalmazható — erdőterület-csökkenésben az erdőborításra
fafajok száma meghaladja a százat. való alkalmatlanná válás okán.
területfoglalás tekintetében az összesen A legidősebb erdeink általában a leginkább
66 21,5%-nyi erdőterületen belül jelentős mér- természetes állapotúak is, melyek a közép-
tékű, a kocsánytalan és kocsányos tölgy, európai, szubmontán, üde lomberdők képvi-
molyhos tölgy reprezentáltsága együttesen selői. Az idős erdők egyben változatos
20,5%. A csertölgy önmagában 11,4%-os életközösséget is jelentenek, és mivel nem
részesedésű az erdőterületből, így egyharma- csak kizárólag idős erdőállományok területei
da az erdeinknek tölgyes erdő. A bükk, mint ezek, a kor- és méretbeli diverzitás együtt jár
jelentős gazdasági értékű fafaj, 6%-ot foglal a magasabb szintű biodiverzitással is, ami az
el. üde erdeink jelentős elegyfaja, a gyertyán alkalmazkodóképesség egyik fő forrása.
5,5%-os részesedésű. A többi lombos fafajunk fontos szempont, hogy ezeknek az erdő-
(hársak, juharok, kőrisek stb.) a terület 10,4%- területeknek a jelentős részén gyakorlatilag
án kapnak helyet. külön ki kell emelni az aká- most kell eldönteni, hogy milyen felújítási
cot, amely idegenhonos léte ellenére önma- stratégiát és fafajösszetételt választunk a
gában a legnagyobb területarányú fafajunk, következő 100–150 évre. Javasolt ezért
23%-os területi aránnyal. A lombosok közül a ezeknek a területeknek az éghajlatváltozás
nemes nyárak 7, a hazai nyárak pedig 3,3%- szempontú értékelését legelőször elvégezni.
ban részesednek az erdőterületekből. Az A jelentősebb erdőterülettel bíró ország-
őshonos és egzóta fenyők területi aránya részeken meghatározó szerepe lesz az erdő-
13,3% (a legjelentősebb fajok az erdei és a gazdálkodás alkalmazkodását segítő intéz-
fekete fenyő). Az élőfakészlet tekintetében kedéseknek az ágazat szempontjából.
csak a tölgyek (a csertölggyel együtt) az Az egyes korosztályok jelenleg legnagyobb
élőfakészlet 38%-át adják, míg az akác csupán területfoglalással bíró főfafajai mutatják
12%-ot. A teljes ültetvényszerű gazdálkodás legjobban, hogy miképpen változik a jövő
hozzájárulása az élőfakészlethez 35% körüli. erdeinek állományszerkezete, és hogy a múlt-
természetes erdeink kisebb mértékben a ban mikor, mely fafaj-politikai irányelvek ját-
mezofil, nagyobbrészt a xerofil elegyes lomb- szottak meghatározó szerepet. A termé-
erdők (alapvetően tölgyesek) közé tartoznak. A szetközeli erdeink területén megmaradt a
bükk, a kocsánytalan tölgy, a csertölgy és a Az egyes korosztályok főfafajai a legna-
kocsányos tölgy vezető részaránya, ami gyobb változatosságot az alföldi, folyóvölgyi
egyébként az idősebb korosztályokban is térségek és az alföldi homokterületek ese-
nyomon követhető. ennek üzenete az, hogy a tében, valamint a nyugati határszéli terüle-
természetközeli erdőterületeink esetén a jövő teken mutatják. ezzel ellentétben domb- és
erdőállományainak kialakításában jelenleg hegyvidékeink zömén alacsony értékű a
nincs érezhető jele az éghajlatváltozásra való korosztályok között számított, területalapú
felkészülésnek, vagy az ez által ösztönzött főfafaj-változatosság. ez alapvetően a ter-
szerkezetátalakítási kísérleteknek. ez nem mészetközeli erdők konzervatív fafaj-poli-
feltétlenül hiba, de mindenképpen figyelmet tikájára vezethető vissza. e vonatkozásban
kell fordítani arra: jelen állás szerint az éghaj- tehát egyértelműen kisebb diverzitással
latváltozás ellenére az erdőgazdálkodásban jellemezhetők a természetközeli erdeink, mint
az ún. „business as usual” forgatókönyv szerint a kultúrerdők. mivel mindegyik korosztály
haladnak az ügyek. A fiatal erdők esetében (az azonosan reagál, ez az egyik oka annak, hogy
első három korosztályban) az akác dominál. e a vizsgálatok éppen a természetközeli er-
faj ilyen általános megjelenése arra utal, hogy dőkkel borított területeken becsülnek
az akác nagyon prefe-rált fafaj az újabb egyértelműen negatív éghajlatváltozásból
erdőtelepítések létrehozásakor. Az akácot a eredő hatást, míg a kultúrerdők esetében vál-
nemes és kisebb mértékben a hazai nyár tozó, de néhol javuló tendenciát. fontos
telepítések követik, így egyértelmű, hogy a tanulság tehát, hogy mindenképpen indokolt
jövőben emelkedik majd az akác és a nemes az erdőállományok főfafaj- és korosztály-
nyárak területaránya. szinten egyaránt végrehajtott diverzifikálása.
67
39. ábra. A korosztályok főfafajainak változatossága

A jövőre nézve az egyik legfontosabb kér- modellek segítségével leírhatók (CzúCz et al.
dés az erdőfelújítások témaköre, mely 2011).
tevékenységhez megfelelő minőségű és A jelen részfejezetben bemutatott vizsgálat
mennyiségű szaporítóanyagra lesz szükség. célja a CivAs keretrendszer elemeinek becs-
ennek ellátó hátterét ki kell építeni, illetve a lése volt magyarország leginkább klíma-
meglévő szaporítóanyag-bázisokat fenn kell érzékeny élőhelyeire (climate sensitive natu-
tartani, nem csak a szaporítóanyaghoz kötött ral habitats — CsH-k). első lépésként
kultúrerdők (nyárasok, fenyvesek) esetében, megtörtént a magyarországi élőhelyek klíma-
hanem a természetközeli erdőállományok érzékenységének felderítése és a CsH-k
szaporítóanyag-készletei kapcsán is. A termé- kiválasztása bioklimatikus modellek segítsé-
szetes erdőkben jelentkező hektikusabb gével, amit ezen élőhelyekre a várható hatás
magtermések, valamint az újulat számára meghatározása követett a modellek jelen és a
kedvezőtlen aszályos periódusok gyakori- jövőbeli viszonyokra alkalmazásával. Az adap-
ságának növekedése emelik a természetes tív kapacitás számítás az érzékeny élő-
felújítások kockázatát. A természetes magfor- helyekre CzúCz és munkatársai 2011-es fogalmi
rások apadása miatt pedig ma sem ritka a keretrendszerének megfelelően történt meg,
tájidegen, vagy országhatáron kívüli szapo- majd a kutatók egy kidolgozott példát hoztak
rítóanyag-behozatal. éppen ezért fejleszteni a hatás- és alkalmazkodási alapokon történő
kell mind a vegetatív, mind a generatív sza- sérülékenységelemzésre.
porítóanyag-ellátási rendszert, az erdészeti
génmegőrzési hálózatokat, valamint fel kell
3.2.8.1 MóDSzEREK
készülni a potenciális idegenhonos, de kárpát- A klímaérzékenység bioklimatikus modellek
medencei eredetű szaporítóanyag-forrásokból segítségével határozható meg, melyek az
származó anyaggal folytatott származási élőhelyek megfigyelt előfordulásai és az ott
68 kísérletek elindítására. észlelt környezeti viszonyok között terem-
tenek kapcsolatot. Az élőhelyi megfigyelések
magyarország élőhelyeinek térképi Adat-
3.2.8 Az ÉGHAjlATVÁlTozÁS HATÁSA
A TERMÉSzETES ÉlőHElyEKRE bázisából (métA, HorvátH et al. 2008, molNár et
al. 2007, BölöNi et al. 2011) származtak, míg a
Az éghajlatváltozással szembeni sérülé- környezetet leíró változók, köztük az éghajla-
kenységet a különböző tématerületek kap- tot, a talaj- és vízrajzi viszonyokat, valamint
csán jellemzően a CivAs keretrendszer segít- domborzatot számszerűsítők a NAtér-ből. A
ségével tárgyalják és becslik az iPCC ajánlá- klímaérzékenységet a klímaváltozók relatív
sainak megfelelően (iPCC 2007). eszerint a fontosságával jellemezték, a bioklimatikus
vizsgált rendszer sérülékenységét (vulnerabil- modellezés egyik eredményeként.
ity, v) a éghajlatváltozás várható hatása Az adaptációs képesség esetén három for-
(potential impact; Pi) és a rendszer geofizikai, rást vettek figyelembe. A helyi rugalmasságot
biológiai és szocio-ökonómiai változásokhoz a táj természetességével közelítették, ehhez a
való alkalmazkodóképességének (adaptive természeti tőkeindexet (Cook 2002, CzúCz et al.
capacity; AC) eredője adja meg. A várható 2012) használva. A refúgium-alapú alkal-
hatást az éghajlatváltozás várható mértéke mazkodás akkor sikeres, ha a táj heterogén,
(kitettség, exposure) és a rendszer érzé- ezért ezt az élőhelydiverzitással közelítették.
kenysége (sensitivity) határozza meg. e rész- A vándorlás-elvű alkalmazkodást a táj össze-
fejezetben ez a keretrendszer az éghajlatvál- kötöttsége határozza meg, melynek szám-
tozásnak kitett természetes és féltermészetes szerűsítéséhez az azonos élőhelyfoltok közel-
ökoszisztémák (élőhelyek) kapcsán került ségén alapuló indexet alkalmazták (CzúCz et al.
alkalmazásra. mivel az élőhelyek önszerve- 2011). mindhárom indexet átskálázták egy
ződő rendszerek, fizikai és biológiai tulajdon- ötfokozatú ordinális skálára és ezek megfelelő
ságaik határozzák meg klímaérzékenységüket térbeli egységre (NAtér négyzet, ill. a tele-
és adaptív képességüket, amely függőségek pülés külterületének határa) vonatkoztatott
maximuma lett az alkalmazkodási képesség nádasok és téli sásosok (B1b), alföldi zárt ko-
merőszáma. csányos tölgyesek (l5), löszgyepek és kötött
A várható hatást adott élőhely jelenlegi és talajú sztyepprétek (H5a), hegylábi zárt
jövőbeli előfordulási valószínűségének kü- erdőssztyepp és lösztölgyesek (l2x_m2),
lönbségével jellemezték. A NAtér keretében cseres tölgyesek (l2a_l2b), erdős sztyep-
két jövőbeli időszakra (2021–2050; 2071– prétek (H4), fűzlápok (J1a), gyertyános töl-
2100), két eltérő klímamodellel előállított ada- gyesek (k1a_k2_k7b). ezek mindegyikében
tok állnak rendelkezésre, így a Pi is négy vál- az éghajlati változók relatív fontossága leg-
tozatban becsülhető. értékei –1 és 1 közé es- alább 55% volt (100-ból). A további elem-
nek, az 1-es jelenti a legsúlyosabb kedve- zéseket ezekkel az élőhelyekkel végezték a
zőtlen klímahatást, míg –1 esetén az éghaj- kutatók.
latváltozás hatása kedvező az adott élőhelyre. A hatás- és alkalmazkodási elemzések
A sérülékenység (v) a várható hatások és az eredményei NAtér négyzet szinten bekerül-
alkalmazkodóképesség függvénye. minél tek az online adatbázisba, a településsoros
nagyobb mértékű a várható hatás, az élőhely eredmények pedig táblázatos formában
annál sérülékenyebb, ám a hatást csökkentheti részei a végső jelentésnek. A hatásbecslések
az alkalmazkodó képesség. A sérülékenység időszakonként és klímamodellenként külön-
számszerűsítése kérdésfüggő, ezért a NAtér külön rétegben, az alkalmazkodási képesség
online felületein a Pi és az AC rétegei lettek becslések pedig élőhelyenként érhetők el a
elérhetők, amelyből egyedi kérdéseknek NAtér-WeB-en. A sérülékenységelemzés
megfelelően előállítható többféle reprezentá- eredményeit a végső jelentés részletezi,
ció. ugyanakkor demonstratív jelleggel készült illetve nem publikus formában részévé válik a
egy táji szempontú sérülékenységelemzés is, NAtér-nek is; időszakonként és klímamodel-
amelyben először élőhelyenként számoltak lenként külön becslésként.
sérülékenységet. ehhez a várható hatás 0 Az éghajlatváltozás várható hatása jellem- 69
feletti értékeit (kedvezőtlen klímahatás) zően kedvezőtlen a klímaérzékeny erdőkre
megszorozták az adaptív kapacitás hiányával, (lásd 8., 40. ábrát. A színskála a zöldtől a piros
utóbbit úgy számszerűsítve, hogy az AC-t felé a kedvezőtől a kedvezőtlen várható

kivonták az adatsori maximum+1-ből. Így a hatásig terjed). kivételt jelentenek az alföldi
magas alkalmazkodási képességhez 1 tarto- zárt kocsányos tölgyesek (l5), amelyeknél a
zott, míg az alacsonyhoz 5, azaz alacsony becslések jelentősen változnak mind a vizs-
adaptív képesség magasabb sérülékenységhez gált időszak, mind a klímamodell függvényé-
vezetett. A sérülékenység NAtér négyzet ben.
szinten került meghatározásra úgy, hogy Hasonló bizonytalanságok tapasztalhatók
élőhelyi identitástól függetlenül a négyzetben az erdős sztyeppréteknél (H4) is, ezért ennek
előforduló legmagasabb sérülékenységet ren- a két élőhelynek a becsléseit óvatosan kell
delték az adott négyzethez, tehát az adott kezelni. A többi (egyben fátlan) klímaérzéke-
négyzetre vonatkozóan állapították meg a ter- ny élőhely legalább részben profitálni látszik
mészetes élőhelyek sérülékenységét. A sérü- az éghajlatváltozásból. A vizes élőhelyeknél
lékenység-becslés 4 rétegben készült a ez a megnövekedett téli csapadék ered-
jövőbeli időszakoknak és klímamodelleknek ménye lehet. kedvező a várható hatás értéke
megfelelően. a löszsztyeppekre (H5a) és az egyéves szikes
vegetációra (f5). Az utóbbi különösen erős
3.2.8.2 EREDMÉNyEK kedvező hatást mutat, ami jól illeszkedik
Hazánkban a következő 12 élőhely ahhoz, hogy a szikes talajok jellemzően száraz
bizonyult a leginkább klímaérzékenynek: és meleg éghajlaton alakulnak ki, amerre
mészkerülő lombelegyes fenyvesek (N13), a hazai klíma is halad a forgatókönyvek
törmeléklejtő-erdők (ly2), padkás szikesek, szerint.
szikes tavak iszap- és vakszik növényzete A klímaérzékeny élőhelyek többsége klí-
(f5), bükkösök (k5_k7a), úszólápok, tőzeges mazonális és elterjedt élőhely, így viszonylag
70 40. ábra. Az éghajlatváltozás várható hatása a meglévő bükkös faállományra, NAtér négyzetekre
vonatkoztatva
magas AC-vel rendelkeznek, ami nagyban leginkább sérülékeny az éghajlatváltozás

kompenzálhatja a várható hatásokat. A szé- szempontjából. A rövidtávú sérülékenységet
les elterjedtségű, vagy egyébként blokkok- illetően ugyanakkor a két klímamodell ered-
ban előforduló élőhelyek (pl. gyertyános-töl- ménye eltér. Az AlAdiN jóslataival számolva a
gyes, bükkös, mészkerülő fenyőelegyes hosszú távú sérülékenységhez hasonló
erdők) adaptív kapacitása a blokkok belse- mintázatot kapunk. A regCm-et alkalmazva
jében magas, majd a szélek felé haladva kisebb sérülékenység mutatkozik rövidtávon a
csökken. ettől eltér pl. a legelterjedtebb klí- dunántúlon, viszont nagyobb a délnyugati
maérzékeny élő hely, a cseres-tölgyes országrészben.
(l2a_l2b) AC mintázata, mivel ez annyira jó
összekötöttségű, hogy mindenhol magas
3.2.8.3 KöVETKEzTETÉSEK, HASzNoSíTÁSi
értékkel rendelkezik. A többi élőhely adaptív
lEHETőSÉGEK, ToVÁBBi KUTATÁSi iRÁNyoK
képessége változatosabb mintázatot mutat, A klímaérzékeny élőhelyek jelentős részt
ezért kevésbé jósolhatóan hat a sérü - lefedik a hazai klímazonális vegetációt, így az
lékenységükre. ezek alapján levont következtetések várha-
A klímamodellek meglehetősen egységes tóan reprezentatívak az éghajlatváltozásra
képet mutatnak a hosszú távú (2071–2100) adott reakciókra nézve hazánkban. Azok a
sérülékenység viszonylatában. A természetes becslések tekinthetők leginkább megbízható-
vegetáció erőteljesebben lesz sérülékeny nak, amelyeknél mind a különböző klímamo-
Nyugat-magyarországon és a középhegy- dellek alapján kapott eredmények hasonlóak,
ségeinkben, valamint a Nyírség keleti részén. mind pedig az időbeli trendek illeszkednek a
ennek valószínű oka, hogy az erdővegetáció a két vizsgált periódusban.
41. ábra. Az éghajlatváltozás várható hatása a meglévő bükkös faállományra, településhatárra vonatkoztatva 71
A klímazonális erdők és a gyepek közül hogy a jelen becslések csak az adott élőhely

kettő ilyen volt. Azokat a becsléseket azon- meglévő állományaira vonatkoznak. ebből
ban, ahol klímamodellek vagy időszakok adódóan csak azokra a területi egységekre
szerint jelentős eltérés jelentkezett, fen- található adat a NAtér adatbázisban, ahol
ntartásokkal kell kezelnünk. mivel voltak jelenleg előfordul az élőhely. Javasolt ezeknek
olyan élőhelyek, ahol ez előfordult, a jövő- a részleteikben elérhető rétegeknek a fel-
beli kutatási irányok egyik legfontosabbika a használásával kérdésenként sérülékenység-
felhasznált klímamodellek körének, illetve a elemzés elvégzése a jövőben.
vizsgált jövőbeli idő szakoknak a bőví - ez hatékonyabb és specifikusabb választ
tése. ad, mint egyetlen előre elkészített sérülé-
A hatás- és adaptációsképesség-becslések kenységi réteg. Az ilyen elemzés létjogosult-
részletesen bekerültek az online adatbázisba, sága a természetvédelmi és restaurációs pri-
tudományos elemzések és gyakorlati lépé- oritások megállapításához, valamint a táj-
seket megalapozó vizsgálatok széles skáláját értékelésben egyértelmű, de további tájter-
téve lehetővé. fontos azonban megjegyezni, vezési feladatokba is bevonható.
72
42. ábra. természetes élőhelyek sérülékenysége a leginkább klímaérzékeny 12 élőhely sérülékenysége
alapján a NAtér négyzetekre vonatkoztatva
4 köVeTkezTeTések haszNosíTási és fejleszTési

leheTőségek
A bemutatott kutatások és eredményeik is Nemzeti Biodiverzitás stratégia, a Nemzeti kör-

alátámasztják: a NAtér valóban olyan többcélú nyezetvédelmi Program, a Nemzeti vidék-
döntéstámogató eszköz, amely az éghajlatvál- stratégia, az országos fejlesztési és terület-
tozással kapcsolatos információkon túl a több fejlesztési koncepció dokumentumok aktual-
ágazaton, környezeti rendszeren, társadalmi– izálásához: a következő tervezési időszakok
gazdasági struktúrán keresztül érvényre jutó során elkészítendő új verzióik kidolgozásához. A
komplex hatások (azaz a sérülékenység) és NAtér információi hasznosíthatók a közlekedés,
összefüggések feltárására is alkalmas. e tulaj- a turizmus, a katasztrófavédelem, a környezet-
donsága révén elsősorban stratégiai előre- egészségügy, az építésgazdaság szakágazatok
becslések és egyes területeken tervezési tervezési tevékenysége során, illetve a min-
feladatok támogatására alkalmas. A számszerű, dezeket integráló fejlesztéspolitika stratégiai
térben differenciált információk ugyanis hoz- tervezési feladataiban.
zájárulhatnak többek között a Nemzeti A NAtér keretében készülő elemzések,
fenntartható fejlődési stratégia, a Nemzeti értékelések, hatásvizsgálatok felhasználási
energiastratégia, a Nemzeti éghajlatváltozási lehetőségeit alapvetően két, egymással is
stratégia, a Nemzeti Alkalmazkodási stratégia, a összefüggő fő irányban határozhatjuk meg:
— természeti erőforrásokkal való tartamos, (d) ásványi nyersanyagok, energiahordozók
fenntartható gazdálkodás; kapcsán készülő nyersanyag-gazdálkodási
— ágazati és területi stratégiai tervezés. stratégiák, készletgazdálkodási tervek
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kidolgozása, a hazai és világpiaci tenden-
áttekintjük ezeket az alkalmazási lehetősé- ciák figyelembevételével az erőforráskész-
geket, példákon keresztül világítva rá a let ésszerű és fenntartható gazdálkodásá-
NAtér sokrétű felhasználási területeire. nak kialakításáért az ellátásbiztonság és a
gazdasági stabilitás figyelembevétele mel-
lett, biztosítva az összhangot az energia-,
4.1 NATÉR AlKAlMAzÁSi klíma- és fenntarthatósági stratégiákban
lEHETőSÉGEK A TERMÉSzETi megfogalmazottakkal.
ERőFoRRÁS GAzDÁlKoDÁS
TERülETÉN
4.2 NATÉR AlKAlMAzÁSi
A természeti erőforrásokkal való hosszú lEHETőSÉGEK Az ÁGAzATi ÉS
távon tudatos, fenntartható gazdálkodást az TERülETi STRATÉGiAi TERVEzÉSBEN
alábbi NAtér alkalmazási lehetőségek segí-
thetik: kapcsolódva a korábban (1.3.2. részfejezet)
(a) természetes ökoszisztémák (erdők, gye- bemutatott potenciális célcsoportok köréhez,
pek, vizes élőhelyek) éghajlati sérülé- a NAtér elsődleges célszegmensei között
kenységének figyelembevétele a ter- jelentősek a kormányzati stratégiai terve-
mészetvédelmi kezelési tervek, erdősítési, zéshez kapcsolódó elemző, döntés-előkészítő
erdőfelújítási tervek, NAturA-2000 tevékenység, illetve a területi és települési
kezelési, gazdálkodási tervek kidolgozása tervezési, közszolgáltatás-szervezési tevé-
során. kenységek is. 73
(b) A termőföldek használatának tervezése (a) Az éghajlatpolitikai tervezés terén az égha-
során az éghajlatváltozás szempontjait jlatvédelmi intézkedések országos, térségi
figyelembe vevő művelési ágak kialakí- és helyi megvalósításának megalapozása,

tása, alkalmazkodó növényfajok telepítése, a célterületek sérülékenységének és alkal-
a mezőgazdasági teménybecslésben, vala- mazkodási potenciáljának meghatározása
mint az energiaültetvények, erdők és lehet a NAtér funkciója.
egyéb növények telepítésében rejlő lehe- (b) Az energiapolitikai tervezési terrénumban
tőségek kiaknázása a szén-dioxidnyelők az energetikai célú földhasználat fenn-
révén az üHG mérlegben. Az erózióveszé- tarthatósági szempontú vizsgálata során,
lyeztetett területek azonosítása, a termő- vagy a feltételesen és feltétel nélkül
földveszteségek csökkentése is komoly megújuló energiahordozók éghajlatvál-
lehetőség. tozási szempontú potenciál-felmérésének
(c) A vízkészletek mennyiségi és minőségi térségi újraértékelésében, így a szél-, nap-
védelme, megőrzése kapcsán az éghajlati termál)vízenergia, illetve biomassza-, bio-
és emberi eredetű sérülékenység figye- gáz-potenciál hosszú távú alakulásának
lembevétele a vízgazdálkodási rendszerek becslése kapcsán hasznosulhatnak a
kialakítása és működtetése során; a vízi- NAtér outputok.
közmű-szolgáltatások éghajlatvédelmi (c) közlekedési és energia–infrastruktúra ter-
szempontú, „jó gazda módjára történő” vezési területen a közlekedési és termelő
árazásában és szervezésében; az élővizek infrastruktúra, a szállítói és elosztói hálóza-
turisztikai hasznosításakor, vagy a ter- tok éghajlatbiztos tervezésének megala-
málvizek fenntarthatósági kritériumoknak pozása (az ún. climate-proof szempontok,
megfelelő, a térségek adottságaihoz iga- módosított szabványok, biztonsági elő-
zodó, hosszú távon is tudatos használatá- írások többek között az árvízvédelmi
nak tervezésében. műtárgyak, erőművek, hidak stb. esetében
lehetnek fontosak), az ellátásbiztonság ségügyi ellátó rendszerek biztonságos
műszaki feltételeinek javítása számolhat a működtetésének követelménye) határoz-
NAtér-ből nyert információkkal, modell- zák meg. Az extrém klimatikus események-
vizsgálatok eredményeivel. re (pl. hőhullámok, viharkárok) való felké-
(d) A fejlesztéspolitikai tervezés kapcsán szülést nagyban segíthetik a megfelelő
aNAtér eredményeire támaszkodó területi minőségben rendelkezésre álló adatok.
támogatáspolitikai preferenciák kialakítása,
beavatkozási térségek azonosítása és
fejlesztéspolitikai döntéshozatalban történő 4.3 A NATÉR AlKAlMAzÁSi
érvényesítése mellett reális opció a klíma- újSzERűSÉGE
védelmi beruházások értékelésének segí-
tése. Az üHG, illetve Co2-kibocsátás csök- A NAtér alkalmazási lehetőségei kiterjed-
kentéséhez való hozzájárulás mérési mód- nek a kutatásra, fejlesztésre, innovációra is.
szertanának kialakítása minden támogatott egyrészt a rendszer ágazati szinten alkalmas
fejlesztési beavatkozás esetében támasz- kutatási és fejlesztési irányok meghatáro-
kodhat a NAtér-ből nyert információkra. zására, másrészt közvetlen kutatási ered-
(e) mezőgazdaságot, vidékfejlesztést érintő ményeket is szolgáltat. Így például az éghaj-
tervezési tevékenység során meghatároz- latváltozás hatásaival, az arra történő felké-
ható a NAtér segítségével az éghajlatvál- szüléssel és alkalmazkodással kapcsolatos
tozás hatása az agrár-ökológiai potenciálra, interdiszciplináris kutatások mellett a NAtér-
ami hozzájárul a termesztési feltételekre ből „leszármaztatható” elemzések és hatás-
optimalizált mezőgazdasági területhasz- vizsgálatok hasznosíthatók többek között a
nálat kialakításához. A NAtér outputok földtudományi, élettudományi kutatásokban,
alapján lehetséges tipizált komplex bea- mérnöki innovációkban stb.
74 vatkozási térségek és intézkedések meg- Az alapkoncepció szerint a NAtér egyfajta
határozása az erózióveszély, a mezőgaz- döntéstámogató rendszerként határozható
dasági vízgazdálkodás, a felszínborítottság meg és ebben a minőségében képesnek kell
és talajtulajdonságok alapján. lennie a benne tárolt adatrétegek és más külső
(f) térségi és települési tervezés során az el- adatrétegek közti térbeli műveletekre, lekérde-
térő adottságú, fejlettségű térségek és te- zésekre. ez a funkció, ha nem is példa nélküli,
lepülések éghajlatvédelmi, alkalmazkodási de mindenesetre ritka a hazai közigazgatás
stratégiáinak megalapozása, az alkalmaz- keretei között működő térinformatikai adat-
kodás feltételrendszerének kialakítása, a bázisokban. még kevesebb olyan adatbázis
fejlesztési programok, pályázatok éghajlat- létezik, ami ezt a funkciót nem csupán egy na-
védelmi szempontjainak erősítése történ- gyon szűk, „feljogosított” körnek és/vagy fizető
het meg a NAtér információkra alapozva. ügyfélnek biztosítja. ma már számos webes
(g) Az éghajlatváltozás hatásának beazo- alapú, publikus Gis adatbázis működik a köz-
nosítása a turisztikai desztinációkra és az igazgatáson belül, de ezek jobb esetben is csak
azokat kiszolgáló infrastruktúrára, valamint egyedi adatok lekérdezését teszik lehetővé.
az eltérő adottságú turisztikai térségek A következő példából leszűrhető előnyök
adaptációs képességének meghatározása mellett ez az eljárás megakadályozza az ala-
és növelése a turisztikai tervezés számára padatok illetéktelen kezekbe kerülését, mivel
teheti vonzóvá a NAtér alkalmazását. ebben az esetben nincs szükség több helyen
(h) Az egészségmegőrzéssel, életminőséggel tárolt másolatokra (kivéve a biztonsági máso-
kapcsolatos önkormányzati és állami alka- latokat), illetve kizárható az alapadatok vélet-
lmazkodási és tervezési feladatokat a len módosításának veszélye is. A második
településtípustól és -szerkezettől függően példánk egy olyan alkalmazásra mutat példát,
eltérő adottságok és események (extrém amikor szükség van egy fizikai adatbázis fenn-
klimatikus események erőssége és gyako- tartására, sőt annak hatásvizsgálati ered-
risága, szolgáltatások elérhetősége, egész- ményekkel való bővítésére.
Alkalmazási példa #1:
A NAtér képes kell, hogy legyen arra, hogy megmutassa azokat a potenciális kavicskitermelő helyeket,
amelyek a tervezett m87-es autópálya mentén egy 15 km-es sávban találhatók, sőt ebből még le is tudja
válogatni azokat, amelyek Natura 2000 területre esnek. ebben a példában három adatréteget használunk:
potenciális kavicskitermelő helyek, tervezett autópálya nyomvonalak, NAturA-2000 területek.
A tervezett autópálya nyomvonalak adatrétegből lekérdezzük az m87-es nyomvonalat. készítünk egy 15 km-
es buffer zónát. A potenciális kavicskitermelő helyek adatrétege és a képzett buffer zóna között térbeli metszetet
képezünk, majd az eredményt a NAturA-2000 területekkel újra térben metsszük. ezt a feladatot NAtér fel-
használóként egy internet eléréssel rendelkező számítógéppel, amire telepítve van a szükséges Gis szoftver, a
megfelelő jogosultságok birtokában úgy tudjuk elvégezni, hogy egyik kiinduló adatréteg sincs fizikailag a
számítógépen, csupán az elkészült eredmény adatréteg. ez minőségi ugrást jelent az eddigi gyakorlathoz képest.
Alkalmazási példa #2:

A NAtér alkalmas arra, hogy megmutassa, a Balaton szempontjából milyen meteorológiai, hidrológiai és
ökológiai változásokra számíthatunk. ehhez az éghajlati modellek eredményeit tartalmazó adatrétegre van
szükség. A számszerűsített bizonytalansági információval ellátott modelleredményeket kiindulásul fel-
használó komplex hatásvizsgálatok a NAtér-en kívül végezhetők el, s ezek eredményeképpen előáll egy új
adatréteg a Balaton jövőbeli vízháztartási jellemzőiről, amely szintén tartalmaz egy, a rétegre jellemző
számszerű bizonytalansági információt.
Az új adatréteg NAtér-ba való beépítését követően egy újabb hatásvizsgálattal meghatározható, hogy a
megváltozott vízháztartás következtében hogyan alakul például a partközeli nádas kiterjedése. Az újabb ada-
tréteget a hozzá társuló bizonytalansági információkkal visszatáplálva a rendszerbe, a térinformatikai
eszközök segítségével megtudhatjuk, hogy a tavi madarak jelenlegi élőhelyén a jövőben milyen meteoroló-
giai, hidrológiai, biológiai változásokra számíthatunk. A példában egy a NAtér alap-adatbázisába már erede-
tileg beépített adatréteget használtunk fel, majd szükség volt a NAtér-nak a hatásvizsgálatok nyomán
keletkező adatrétegekkel való bővítésére.
75
látható: az új adatrétegek előállításához károssági „küszöbök” lehatárolásának függ-
szükséges hatásvizsgálatok elvégzése ko- vényében, mely minden esetben a feladat
moly szakmai koordinációt és kiterjedt inter- „gazdájának” a teendője.
diszciplináris együttműködést igényel, amely- — Célzott vizsgálatok: valamely konkrét szak-

re a NAtér képes. területen jelentkező jelentős bizonytalanság
A NAtér alapjában tehát két fő vizsgálati mérséklésére irányuló kutatások. e kisebb,
típust támogat: fókuszált projektek kifejezetten az átfogó,
— Átfogó elemzések: általános célú vizsgálatok, elemzések kiszolgálására kell, hogy létrejöj-
melyek feltárják magyarország jövőbeli sérü- jenek olyan területeken, ahol a nagy projektek
lékenységének a jellegét és mértékét, vala- jelentős, de belátható mértékű célzott
mint a mérséklés és az alkalmazkodás lehető- kutatással orvosolható módszertani (pl. mod-
ségeit a stratégiai tervezés számára. ehhez ellek) vagy információs (pl. adatbázis) hiá-
számos különböző szektor együttműködé- nyosságokat azonosítanak. Bár ilyen elem-
sében zajló interdiszciplináris feltáró vizsgála- zések eddig is történtek a hagyományos
tokra van szükség, melyekben tekintettel kell tudományszervezési és kutatásfinanszírozási
lenni a szakpolitikai relevancia szempontjaira mechanizmusok segítségével, ezek forrásai
(teljesség igénye, realisztikusság, szakmai azonban az elmúlt évekre szinte teljesen ela-
megalapozottság és az érintettek bevonása). padtak, így a NAtér léte és tevékenysége
ezen elemzések alkotják a NAtér legjelen- koordináló, orientáló erővel bírhat a jövőben.
tősebb termékeit, melyek a NAtér nélkül ezáltal a NAtér olyan összehangolt, egymást
nem jöhetnének létre. fontos megemlíteni, kiegészítő és az átfogó elemzésekbe is jól
hogy egy adott régióra és időszakra többféle beintegrálható célzott kutatási eredmények
átfogó és általános célú sérülékenységi/alka- létrejöttéhez járulhat hozzá, melyek között
lmazkodási elemzés is elképzelhető a vizs- számos nemzetközi jelentőségű tudományos
gálat objektumai, a vizsgált külső hatások és a eredmény is születhet.
4.4 A NATÉR lEHETSÉGES vezést segítő eszközök kialakítása;
ToVÁBBFEjlESzTÉSE — települési, járási és megyei önkormányzati
tervezést segítő eszközök kialakítása;
A NAtér megvalósítása több lépcsőben, — átfogó, horizontális társadalompolitikai és
ütemezetten történik. A rendszer létre- gazdaságfejlesztési célú eszközök kialakí-
hozására irányuló „rendszerépítő” projektfázis tása; — Háttér-támogató módszertani fej-
Norvég és eGt finanszírozási mechanizmusból lesztések, disszemináció.
támogatva 2013. szeptember 24-től 2016. Az egyes modulok részleteses indikatív
április 30-ig tart(ott), majd a kormányren- feladattervét szemléltetik a következő
deletnek megfelelő bővítési, fejlesztési sza- táblázatok:
kasz 2016. második félévében következhet. A
NAtér döntéstámogató rendszer fejlesztési 4.4.5 ToVÁBBi KUTATÁSi, VizSGÁlATi
feladatai a keHoP 1.1. intézkedés keretében lEHETőSÉGEK
nevesítve betervezésre kerültek.
A NAtér döntéstámogató eszköztárat általánosságban elmondható a kutatások
négy szakmai modulban javasolt kialakítani: tapasztalatai alapján: a különböző előrejelzé-
— ágazati szakpolitikai, fejlesztéspolitikai ter- seknél azok a becslések tekinthetők leginkább
4.4.1. 1. modul. áGAzAti szAkPolitikAi, feJlesztésPolitikAi tervezést seGÍtő eszközök
76
4.4.2. 2. modul. öNkormáNyzAti, területi köziGAzGAtási tervezést seGÍtő eszközök
4.4.3. 3. modul. átfoGó, HorizoNtális társAdAlomPolitikAi és GAzdAsáGfeJlesztési

Célú eszközök kiAlAkÍtásA
4.4.4. 4. modul. Háttér-támoGAtó módszertANi feJlesztések, disszemiNáCió
77
megbízhatónak, amelyeknél mind a különbö- időben, megfelelő módon történő tájékoz-
ző klímamodellek alapján kapott eredmények tatása és felkészítése a változásokra.
hasonlóak, mind pedig az időbeli trendek A különböző szakterületek kapcsán is kiraj-
illeszkednek a két vizsgált periódusban. Azo- zolódnak jövőbeni kutatási irányok, szükség-

kat a becsléseket azonban, ahol klímamod- letek. Az éghajlatváltozás az agráriumot is
ellek vagy időszakok szerint jelentős eltérés jelentősen befolyásolja majd, így a mező-
jelentkezik, fenntartásokkal kell kezelnünk. A gazdasági ágazatra vonatkozó hatások vizs-
jövőbeli kutatási irányok egyik legfontosabbi- gálata igen fontos (pl. termelőképességi
ka, hogy bővítsük a felhasznált klímamodellek adottságok meghatározása, várható termés-
körét, illetve a vizsgált jövőbeli időszakokat. hozam számítása). kapcsolódó kihívás tár-
Az éghajlat várható változásának vizs- sadalom alkalmazkodása a takarékos vízhasz-
gálatakor nem csupán az átlagértékek elem- nálathoz az egyre szűkösebben rendelkezésre
zése fontos, hanem kiemelt jelentősége van a álló vízkészlet figyelembevételével. magyar-
szélsőségeknek is. elsősorban hidrológiai, országon főleg az Alföld területein jelentkezik
vízgazdálkodási és mezőgazdasági hatásvizs- vízhiány, itt a vízigények meghaladják a hely-
gálatok céljából fontos a szélsőségek jövőbeni ben keletkező vízkészleteket, ezért a folyók
elemzése, mind a nagy csapadékok, mind a vízkészletének hasznosítása nélkülözhetetlen.
szárazságok szempontjából. ugyan történtek vizsgálandó terület a vízkészlet-átvezetések
már ezzel kapcsolatos vizsgálatok, de több térbeli áthelyezésének lehetősége, az igé-
modellszimulációt is érdemes lenne lefuttatni nyek és készletek összhangja.
arra vonatkozóan, hogy várhatóan mekkora A villámárvizekre legérzékenyebb hegy- és
mértékben és milyen irányban fog változni a dombvidéki területek és urbánus terek kap-
hőséggel jellemezhető, illetve a forró napok csán fontos a gyors lefolyást akadályozó
száma, a hőségriadós, vagy éppen a fagyos egészséges faállomány összetételének vizs-
napok száma. Nagyon fontos lesz a lakosság gálata, lehetséges változásainak előrejelzése,
a valószínűsíthető hatások becslésével. A vil- okozva a jövőben, a kapcsolódó klíma-
lámárvizeknél különösen fontos a rövid távú tényezők alakulásának előzetes vizsgálata így
meteorológiai előrejelzés, ugyanakkor ennek rendkívül fontos.
pontossága valószínűleg a közeljövőben sem Az aszály miatt az alapvető nyersanyagok
fog jelentősen javulni. A leesett csapadék- termelésében bekövetkező esetleges csök-
mennyiség minél pontosabb meghatározásá- kenés negatívan fogja befolyásolni a feldolgo-
ban ugyanakkor lehet előrelépni. ehhez több, zó ipar, a közlekedés, valamint a kereske-
nagyobb területet lefedő radar szükséges, és delem feltételeit, különösen az export–import
egy, a mostaninál sokkal sűrűbb csapa- tendenciáit. ebben az esetben a gazdaságnak
dékészlelő hálózat. növekvő import révén kell ellensúlyoznia a
A hajózás és a jelentős mennyiségű áru- hazai élelmiszer- és takarmányhiányt, ami
szállítás mellett hazánk nagyobb folyói és ta- extra kiadást okoz mind az egyének, mind a
vaink kiemelt turisztikai célpontok is, ami kormányzat számára. ezeknek az átfogó hatá-
jelentős bevételeket jelent, többek között soknak a számításba vétele igen fontos az
parthoz közeli települések és közvetve az ál- egész nemzetgazdaság számára, hiszen a
lam részére is. Az éveken át jellemző, tartós gazdasági hatások mellett a pénzügyi viszo-
dunai kisvizes időszakok és a tavaknál jelent- nyokra gyakorolt következményeket is alapo-
kező változások várhatóan a turizmust is san meg kell vizsgálni.
visszavethetik, számottevő költségkiesést
5 ábrajegyzék
78
1. ábra: Az egyes szektorok szerepe a társadalom szükségleteinek a biztosításában két

különböző felfogás szerint (forrás: CzúCz 2010)
2. ábra: A NAtér célrendszere. forrás: NAtér kmt.
3. ábra: NAtér Geodat alkalmazás indítófelület
4. ábra: Geodat grafikus modul idősorok kezelésére.
5. ábra: www.nagis.hu kezdőlap
6. ábra: map.mfgi.hu/nater kezdőlap
7. ábra: közvetlen és közvetett éghajlati hatások, komplex társadalmi–gazdasági
következmények helyi és regionális szinteken. (forrás: PálvölGyi 2010; idézi: Nés 2015.)
8. ábra: A CivAs modell és a dPsir modell elvi kapcsolata. forrás: második Nemzeti éghajlat-
változási stratégia (2015).
9. ábra: A CivAs modell alkalmazásának lépései. forrás: második Nemzeti éghajlat-változási
stratégia (2015).
10. ábra: A térségek klímasérülékenységének elvi osztályozása
11. ábra: Az éghajlati sérülékenységi elemzések főbb fejlődési fázisai forrás: füssel, kleiN (2006)
alapján.
12. ábra: egységes észlelőkút kútfej
13. ábra. ötéves átlagos beszivárgás-eloszlás a CarpatClim-Hu adatbázis alapján, az 1961–1965
időszakra
14. ábra. számított beszivárgás változás a CarpatClim-Hu adatbázis alapján az 1961–1965 és
2005–2009 időszakok között.
15. ábra. számított beszivárgás változás az AlAdiN klímamodell eredmények alapján az 1961–
1990 és 2071–2100 időszakok között.
16. ábra. Az 1961–1965 időszakra számított átlagos talajvízszint-eloszlás.
17. ábra. Az 1961–1965 és 2005–2009 időszakok számított talajvíz-szintjeinek különbsége.
18. ábra. Az 1961–1990 és a 2071–2100 időszakok számított talajvíz szintjeinek különbsége.
19. ábra. A talajvíz országos klímaérzékenységi térképe a klímamodell kimenetek alapján meg-
határozva.
20. ábra: Az átlagos éves klimatikus vízmérleg területi eloszlása az 1961–1990
referenciaidőszakban a CarpatClim-Hu adatbázis alapján
21. ábra: A klimatikus vízmérleg várható változása a 2021–2050 (a, b), valamint a 2071–2100 (c,
d) időszakokra a regCm (a, c), illetve az AlAdiN-Climate (b, d) adatok alapján
22. ábra: ivóvízbázisok típusai
23. ábra: ivóvízbázisok klíma-érzékenységének mértéke
24. ábra települések ivóvízellátásának klímaérzékenysége a legkevésbé érzékeny, közvetlenül
ellátó vízbázis-típus alapján, a dmrv működési területén
25. ábra: víztermelés hatására bekövetkező vízszintcsökkenés mértéke a porózus víztestekben
26. ábra: A települések éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképessége az ivóvízellátás
területén
27. ábra: ivóvízbázisok klímasérülékenysége az AlAdiN-Climate modell adatai alapján a 2021–
2050 (a) és 2071–2100 (b) közötti időszakra
28. ábra: ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége a regCm modell adatai alapján a 2021–2050 (a)
és 2071–2100 (b) közötti időszakra
29. ábra: települések minősített vízgyűjtője a kifolyási ponttal
30. ábra: A 30 mm-t meghaladó csapadékos napok áltagos évi számának területi eloszlása az
1961–1990 időszakra a CarpatClim-Hu adatbázis alapján
31. ábra: A küszöbértéket meghaladó csapadékos napok átlagos évi számának gyakorisága a
magyarországi rácspontokon az 1961–1990, a 2021–2050 és a 2071–2100 klímaablakokban az
AlAdiN-Climate (fent) és a regCm (lenn) adatai alapján 79
32. ábra: A küszöbértéket meghaladó csapadékos napok átlagos évi számának változása a
2021–2050 és a 2071–2100 időszakokra az AlAdiN-Climate és a regCm klímamodellek adatai
alapján
33. ábra: A Balaton-vízgyűjtőjére érkező csapadék 30 éves területi átlaga (mm) és az attól való

relatív eltérések a jövőbeni klímaablakok (2021–2050 és 2071–2100) idején (%)
34. ábra: A Balaton-vízgyűjtő havi, félévi és évi középhőmérsékletének a referenciaidőszak
átlagától való abszolút eltérései a jövőbeni klímaablakok (2021–2050 és 2071–2100) idején
(°C)
35. ábra: erdőterületek változásának becslése magyarországon 2071–2100.
36. ábra: szántóterületek változásának becslése magyarországon 2071–2100.
37. ábra: Gyepterületek változásának becslése magyarországon 2071–2100.
38. ábra: A referenciaidőszakhoz (1961–1990) viszonyított relatív termésváltozások a tavaszi és
őszi haszonnövények esetében
39. ábra: A korosztályok főfafajainak változatossága
40. ábra. Az éghajlatváltozás várható hatása (Pi) a meglévő bükkös (k5_k7a) NAtér négyze-
tekre vonatkoztatva.
41. ábra. Az éghajlatváltozás várható hatása (Pi) a meglévő bükkös (k5_k7a) településhatárra
vonatkoztatva.
42. ábra. természetes élőhelyek sérülékenysége a leginkább klímaérzékeny 12 élőhely
sérülékenysége alapján a NAtér négyzetekre vonatkoztatva.
6 felhaszNálT irodalom
AGri-2007-G4-06 2008: report to the european Commission directorate-General for Agriculture and rural
development. — impacts of Climate Change on european forests and options for Adaptation. 173 p.
ANtAl e., BArANyi s., kozmáNé tótH e. 1977: A Balaton hőháztartása és párolgása. — Hidrológiai közlöny 57, 182–
190.
ArrouAys, d., mCkeNzie, N., HemPel, J., riCHer de fofGes, A., mCBrAtNey, A. 2014: Global soil map: Basis of the glo-
bal spatial soil information system. — london: taylor & francis Group, 207-212.
AsseNG, s, et al. 2013: uncertainty in simulating wheat yield under climate change. — Nat. Clim. Change 3, 827–
832.
áCs, f., Breuer, H. 2013: Biofizikai éghajlat-osztályozási módszerek. — eötvös loránd tudományegyetem,
Budapest. 131 p.
BACsi, zs., tHorNtoN, P. k., deNt, J. B. 1991: impacts of future climate change on Hungarian crop production: An
application of crop growth simulation models. — Agricultural systems 37, 435–450.
BiHAri z., GAuzer, B., GNANdt, B., GreGorič, G., HerCeG, á., kováCs, t., kozák, P., lAkAtos, m. , mAttáNyi, zs., NAGy, A.,
NémetH, á., PálfAi, i., szAlAi, s., szeNtimrey, t., viNCze e. 2012: délkelet-európai Aszálykezelési központ —
dmCsee projekt: A projekteredmények összegzése. — országos meteorológiai szolgálat.
BoksAi. d., erdélyi é. 2009: importance and possibilities of maize production of Hungary in the future. — in:
mihailovic, m. (ed.): environmental. Health And Humanity issues in the down danubian region:
multidisciplinary Approaches. singapore: World scientific Publishing Company. 297–307.
BölöNi, J., molNár, zs., kuN, A. (eds.) 2011: magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és hatá-
rozója. (Habitats in Hungary. description and identification guide of the Hungarian vegetation.) in
Hungarian with english summary. — áNér 2011. mtA öBki, 441 p.
BöttCHer, H., GrAiCHeN, J. 2015: impacts on the eu 2030 climate target of including luluCf in the climate and
energy policy framework. — Berlin, 48 p.
BrAtáN m. 1988: Az emberi tevékenység hatása a Balaton vízháztartására. — Hidrológiai közlöny 1988/4, 27–
80 55.
CAmPBell, G. s. 1985: soil physics with BAsiC: transport models for soil–Plant systems. — New york: elsevier,
science, November 15, 1985. isBN-13: 978-0444425577, isBN-10: 0444425578
Carbon market Watch 2014: Principles and recommendations: luluCf and the eu climate and energy frame-
work for 2030. — ferN, october 23, 2014. http://www.fern.org/luluCfPrinciples
ClAvier projekt: Climate Change and variability: impact in Central and eastern europe eu 6. keretprogramja.
— GoCe Contract Number: 037013
Cook, e. A. 2002: landscape structure indices for assessing urban ecological networks. — landscape and urban
planning 58, 269–280.
Com 2007: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz európában. — Az uniós fellépés lehetőségei. zöld könyv, 354 p.
Com 2009: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé. fehér könyv, 147 p.
Com 2013: Guidelines on developing adaptation strategies. Commission staff Working document, sWd (2013)
CoriNe land Cover (ClC) map displays (1990, 2000)
CziGáNy, sz., PirkHoffer, e., BAlAssA, B., BuGyA, t., Bötkös, t., GyeNizse, P., NAGyvárAdi, l., lóCzy, d., Geresdi, i. 2010:
villámárvíz mint természeti veszélyforrás a dél-dunántúlon. — földrajzi közlemények 134/3, 281–298.
CzirA t. 2007: A területfejlesztési tervezési környezeti értékelés elméleti kérdései és módszertana
magyarországon. — Phd értekezés. elte-ttk, földtudományi doktori iskola. Budapest.
Czirfusz, m., Hoyk, e., suvák, A. (szerk.) 2015: klímavátozás–társadalom–gazdaság. Hosszútávú területi folya-
matok és trendek magyarországon. — Publikon, Pécs. 141–223.
CzúCz, B., CseCserits, A., BottA-dukát, z., kröel-dulAy, Gy., szABó, r., HorvátH, f. molNár, zs. 2011: An indicator fra-
mework for the climatic adaptive capacity of natural ecosystems. — Journal of vegetation science 22, 711–
725.
CzúCz, B., molNár, z., HorvátH, f., NAGy, G. G., BottA-dukát, z., török, k. 2012: using the natural capital index fra-
mework as a scalable aggregation methodology for regional biodiversity indicators. — Journal for Nature
Conservation 20, 144–152.
CzúCz, B. kröel-dulAy, Gy., rédei, t., BottA-dukát, z., molNár zs. 2007: éghajlatváltozás és biológiai sokféleség –
elemzések az adaptációs stratégia tudományos megalapozásához. kutatási jelentés, kézirat. mtA
ökológiai és Botanikai kutatóintézete, vácrátót, 278 p. http://www.novenyzetiterkep.hu/node/211
Csete m., PálvölGyi t., szeNdrő G. 2013: Assessment of Climate Change vulnerability of tourism in Hungary. —
regional environmental Change 13/1, 1436–3798, (doi: 10.1007/s10113-013-0417-7)
CsimA, G., HoráNyi, A. 2008: validation of the AlAdiN-Climate regional climate model at the Hungarian
meteorological service. — időjárás 112, 155–177.
dAvidsoN, J. B., GrAetz, d. A., rAo, P. s. C., selim, m. 1978: simulation of nitrogen movement. transformation
and uptake in the plant root zone. — u.s. environmental Protection Agency ePA-600/3-78-029. office or
research and development. Athens. Georgia. usA.
déQué, m., mArQuet, P., JoNes, r. G. 1998: simulation of climate change over europe using a global variable
resolution general circulation model. — Climate dynamics 14, 173–189.
dévéNyi d., Gulyás o. 1988: matematikai statisztikai módszerek a meteorológiában. — tankönyvkiadó,
Budapest, 443 p.
diós. N., szeNteleki. k., fereNCzy. A., PetráNyi. G., HufNáGel. l. 2009: A climate profile indicator based compara-
tive analysis of climate change scenarios with regard to maize (zea mays l.) cultures. — Applied ecology
and environmental research 7, 199–214.
dömsödi J. 2006: földhasználat (land-use), in Hungarian environmental report of Hungary (HCso, 2006)
eeA 2006, urban sprawl in europe — the ignored challenge, eeA Jelentés No 10/2006, európai
környezetvédelmi ügynökség, koppenhága.
eAsterliNG, W. e., AGGArWAl, P.k., BAtimA, P., BrANder, k.m., erdA, l., HoWdeN, s.m., kirileNko, A., mortoN, J.,
soussANA, J.-f., sCHmidHuBer, J., tuBiello, f. N. 2007: food, fibre and forest products. — in: PArry, m. l.,
CANziANi, o. f., PAlutikof, J. P., vAN der liNdeN, P. J., HANsoN, C. e. (eds): Climate Change 2007: impacts,
Adaptation and vulnerability. Contribution of Working Group ii to the fourth Assessment report of the
intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge university Press, Cambridge, uk, 273–313.
european environment Agency 2006: Corine land Cover raster data. downloaded from the world wide web
at http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/corine-land-cover-2006-raster
fAluvéGi A. 2000: A magyar kistérségek fejlettségi különbségei. — területi statisztika 4, 319–346.
fArkAs J. zs., CsAtári B. 2009: A területhasználat változásai. — Gazdálkodás 53/5, 413–423.
fisCHliN, A., midGley, G. f., PriCe, J. t., leemANs, r., GoPAl, B., turley, C., rouNsevell, m. d. A., duBe, o. P., tArAzoNA,
J., veliCHko, A. A. 2007: ecosystems, their properties, goods, and services. — in: PArry, m. l., CANziANi, o.
f., PAlutikof, J. P., vAN der liNdeN, P. J., HANsoN, C. e. (eds): Climate Change 2007: impacts, Adaptation and
vulnerability. Contribution of Working Group ii to the fourth Assessment report of the intergovernmental
Panel on Climate Change. Cambridge university Press, Cambridge, uk. pp. 211–272. 81
fodor N. rAJkAi k. 2011: Computer program (soilarium 1.0) for estimating the physical and hydrophysical pro-
perties of soils from other soil characteristics. — Agrokémia és talajtan 60, 27–40.
fodor, N. Pásztor, l., NémetH, t. 2014: Coupling the 4m crop model with national geo-databases for assessing
the effects of climate change on agro-ecological characteristics of Hungary. international — Journal of

digital earth 7, 391–410
füssel, H. m., kleiN, r. J. t. 2006: Climate change vulnerability assessments: An evolution of conceptual thin-
king. — Climatic Change 75/3, 301–329.
GodWiN, d. C., siNGH, u. (1998: Nitrogen balance and crop response to nitrogen in upland and lowland crop-
ping systems. — in: tsuJi, G. y., HooGeNBoom, G., tHorNtoN, P. k. (eds): understanding options for Agricultural
Production. kluwer Academic Publishers. the Netherlands, 79–98.
GoGolev, m. i. 2002: Assessing groundwater recharge with two unsaturated zone modeling technologies.
environmental Geology 42, p 248–258.
GoluB, PHiliP s. 2010: A világ teljes elvárosiasodása (ford. ferwagner ákos). — le monde diplomatique,
magyar kiadás, 2010. április.
GyAloG l., orosz l., siPos A., turCzi G. 2007: A magyar állami földtani intézet egységes földtani jelkulcsa, fúrá-
si adatbázisa és webes lekérdező felületük. — A magyar állami földtani intézet évi Jelentése 2004, 109–
124.
HArNos, N. 2000: A éghajlatváltozás búzatermesztésre való várható hatásainak elemzése szimulációs model-
lekkel. — Növénytermelés 50, 41–55.
HoldridGe, l. r. 1947: determination of world plant formations from simple climatic data. —science 105/2727,
367–368. (doi:10.1126/science.105.2727.367.)
HorvátH, f., molNár, zs., BölöNi, J., PAtAki, zs., révész, A., oláH, k., krAsser, d., illyés, e. 2008: fact sheet of the
métA database. — Acta Botanica Hungarica 50, 11–34.
HorvátH, l. 2008: use of spatial analogy method to analyse to possible land use change in Hungary. — ClimA-
21 Brochures 55, 23–27.
iGlesiAs, A., GArrote, l., QuiroGA, s., moNeo, m. 2012: A regional comparison of the effects of climate change
on agricultural crops in europe. — Climatic Change 112, 29–46.
illés, G. et al. 2013: Jelentés a magyarországi erdőterületeken lévő szerves talajok elterjedésének, szénkész-
letének és a szénkészlet változását célzó becslések első eredményeiről (report on the results of estima-
ting the distribution, carbon stock and carbon stock changes of organic soils under forests in Hungary). the
project was supported by the National food Chain safety office, forestry directorate. erdészeti
tudományos intézet, Budapest. in Hungarian.
illés G., somoGyi z. 2010: erdőgazdálkodás. Jegyzet vadgazda mérnök szakos hallgatók részére. — szent istván
egyetem, vadgazda mérnöki szak, Gödöllő. 174 p.
illy, t., sáBitz, J., szABó, P., széPszó G., zseBeHázi, G. 2015: A klímamodellekből levezethető indikátorok alkalma-
zási lehetőségei. — országos meteorológiai szolgálat, Budapest.
iPCC 2000: land use, land use change and forestry. 30 p.
iPCC. 2007: in: PArry, m. l., CANziANi, o. f., PAlutikof, J. P., vAN der liNdeN, P. J., HANsoN, C. e. (eds): Climate Change
2007: impacts, Adaptation and vulnerability. Contribution of Working Group ii to the fourth Assessment report
of the intergovernmental Panel on Climate Change. Camebridge university Press, Camebridge, uk. 976 p.
iPCC 2007: Climate Change 2007 — the Physical science Basis. Contribution of Working Group i to the fourth
Assessment report of the iPCC. 2007. (isBN 978 0521 88009-1)
iPCC fifth Assessment report: Climate Change 2013: the Physical science Basis, 213 p.
JACoB, d., HoráNyi A. 2009: Climate Change and variability: impact on Central and eastren europe. — ClAvier
Newsletter, August 2009, issues 4–5–6.
JAGtAP, A. A., JoNes, J. W. 1989: evapotranspiration model for developing crops. — trans. Am. soc. Agric. eng.
32, 1342–1350.
JyrkAmA, m. i., sykes, J. f. 2007: the impact of climate change on spatially varying groundwater recharge in the
Grand river watershed (ontario). — J. Hydrology 338, 237–250.
koNCsos l., 2007: Az Ares 1.0 árvízvédelmi döntéstámogató rendszer (Cd-kiadás)
koNCsos l., HoNti m., somlyódy l. 2005: Balaton vízháztartásának statisztikai vizsgálata. — vízügyi
közlemények, Balaton különszám, 125–144.
kováCs, A, ClemeNt, A. 2009: impacts of the climate change on runoff and diffuse phosphorus load to lake
Balaton (Hungary). — Water sci. technol. 59/3, 417–423.
kováCs, A., mArtoN, A., szőCs, t., tótH, Gy. 2015: Water table modelling in the NAGis project — Natural state
conditions. — NAGis project report.
kováCs á., sziláGyi J. 2010: A Balaton párolgásértékeinek várható jövőbeli változása. — Hidrológiai közlöny 90/1,
82 15–18.
krAviNszkAJA G., vArGA Gy., PAPPNé urBáN J. 2012: figyelmeztető jelek a Balaton vízháztartásában. — A magyar
Hidrológiai társaság XXiX. országos vándorgyűlése, eger, 2011. július 6–7. Cd-kiadvány isBN 978-963-
8172-29-7
kuti l. (szerk.) 2009: Agrogeológia. — dura stúdió, Budapest, 98 p.
kutiCs k., molNár G., PiNtér l., A. leHmAN, A., B. CHAteNouX 2007: lake Balaton: integrated vulnerability
Assessment, early Warning and Adaptation strategies (Gef/uNdP). Part 2nd. technical tools: indicators,
vulnerability assessment, scenarios, integrated modellng. in Climate change: impact, adaptation and vul-
nerability on the european resource base Central and eastern european Capacity Building and Awareness
raising Workshop on vulnerability assessment and adaptation measures under uNfCCC and kyoto
ProtocolBudapest, 19–20 November, 2007.
lAdáNyi. m., HufNAGel. l. 2006: the effect of climate change on the population of sycamore lace bug (Corythuca
Ciliata. say. tingidae Heteroptera) based on a simulation model with phenological response. — Applied
ecology and environmental research 4, 85–112.
lAdáNyi, m., HorvátH, l. 2010: A review of the potential climate change impact on insect populations — gene-
ral and agricultural aspects. — Applied ecology and environmental research 8, 143–152.
mAJor, P. 1974: síkvidéki erdők hatásának vizsgálata a talajvízpárolgás és a tényleges beszivárgás folyamata-
ira. — Hidrológiai közlöny 54/6, 281–288.
mátyás Cs. (szerk.) 1996: erdészeti ökológia. — mezőgazda kiadó Budapest.
mClAreN, A. d. 1970: temporal and vectorial reactions of nitrogen in soil: A review. — Canadian Journal of soil
science 50, 97–109.
molNár, zs., BArtHA, s., sereGélyes, t., illyés, e., BottA-dukát, z., tÍmár, G., HorvátH, f., révész, A., kuN, A. & BölöNi,
J. 2007: A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (métA). —
folia Geobotanica et Phytotaxonomica 42, 225–247.
müller t. 2006: környezetföldtani adatbázis, v. 1.01. részletes kézikönyv. — kézirat, máfi.
myers, r. J. k. 1975: temperature effects on ammonification and nitrification in a tropical soil. — soil Biology
and Biochemistry 7, 83–86.
NAkiCeNoviC, N., AlCAmo, J., dAvis, G., de vries, B., feNHANN, J., GAffiN, s., GreGory, k., GrüBler, A., JuNG, t. y., krAm,
t., lA rovere, e. l., miCHAelis, l., mori, s., moritA, t., PePPer, W., PitCHer, H., PriCe, l., rAiHi, k., roeHrl, A., roGNer,
H. H., sANkovski, A., sCHlesiNGer, m., sHuklA, P., smitH, s., sWArt, r., vAN rooiJeN, s., viCtor, N., dAdi, z. 2000:
iPCC special report on emissions scenarios. Cambridge university Press, Cambridge.
NeitsCH, s. l., ArNold, J. G., kiNiry, J. r., sriNivAsAN, r., WilliAms, J. r. 2002: soil & Water Assessment tool. —
Grassland, soil & Water research laboratory, temple, texas.
Nemzeti éghajlatváltozái stratégia 2. 2015: Nemzeti fejlesztési minisztérium, Budapest.
Nováky B. 1985: A vízminőség éghajlati-hidrológiai érzékenysége a Balaton példáján (korreferátum). in:
Climate, water balance and water quality (édesvízi sekély eutróf tavak vízügyi kérdései) holland–magyar
szeminárium, siófok, 1985. április 23–25.
Nováky B. 1993: Az éghajlati változások hidrológiai hatásai (kandidátusi értekezés). — Budapest.
Nováky B. 2005: A Balaton vízpótlása és az éghajlat. — vízügyi közlemények, Balaton különszám, 105–124.
Nováky, B. 2006: impact of climate change on mean annual water balance of lake Balaton. — in: lANG, i.,
fArAGó t., ivANyi zs. (eds): international Conference on Climate Change on impacts and responses in
Central and eastern european Countries. international Conference Climate Change, 5–8, November 2005,
Pécs, Hungary. Proceedings, pp122-131. isBN 9635085192.
Nováky B., somlyódy l., HoNti m. 2013: éghajlatváltozás: intő jelek a Balaton viselkedésében. — magyar
tudományos Akadémia, multidiszciplináris vízkonferencia, Budapest, 2013. május 16.
oleseN, J. e., trNkA, m., kerseBAum, k. C., skJelvAG, A. o., seGuiN, B., PeltoNeN-sAiNo P. 2011: impacts and adapta-
tion of european crop production systems to climate change. — european Journal of Agronomy 34, 96–
112.
országos erdőállomány Adattár. — NéBiH ei, Budapest.
ovH (1968: A Balaton vízgazdálkodása. — összeállította ovH vízkészlet-gazdálkodási központ. p29.
PAdisAk J. (ed.) 2006: Climate and lake impacts in europe (Clime) evk1-Ct2002-00121. — report on testing
of delivery and internal dynamics of P and N models in „Warm World” model.
PálvölGyi t. 2010: A klímaváltozás figyelembevétele a környezeti értékelésekben. — „klíma-21” füzetek 2010.
62, 81–87.
PálvölGyi t., CzirA t. 2011: éghajlati sérülékenység a kistérségek szintjén. — in: BullA m., tAmás P. (szerk.):
sebezhetőség és adaptáció: a reziliencia esélyei. mtA szociológiai kutató intézet, 237–253. (isBN 978-
963-8302-40-3)
PálvölGyi t., CzirA t., doBozi e., rideG A., sCHNeller k. 2010: A kistérségi szintű éghajlatváltozási sérülékenység
vizsgálat módszere és eredményei. — „klíma 21 füzetek” 62, 88–102. 83
Pásztor, l., szABó, J., BAkACsi, zs. 2010: digital processing and upgrading of legacy data collected during the
1:25.000 scale kreybig soil survey. — Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica 45, 127–136.
Pásztor, l., BAkACsi, zs., szABó, J. 2011: spatio-temporal integration of soil data originating from different sour-
ces for the estimation of national carbon stock in Hungary. — Geophysical research Abstracts 13. vienna:

eGu2011-10960, 1.
Pásztor l. szABó J. BAkACsi zs. lABorCzi A. doBos e. illés G. szAtmári G. 2014: elaboration of novel. countrywide
maps for the statisfaction of recent demands on spatial. soil related information in Hungary. — in:
ArrouAys, d., mCkeNzie, N. et al. (eds.): Global soil map: Basis of the global spatial soil information system.
london: taylor & francis Group, 207–212.
Priestley, C. H. B. tAylor, r. J. 1972: on the assessment of surface heat flux and evaporation using large-scale
parameters. — monthly Weather review 100, 81–92.
rAJkAi, k., kABos, s., vAN GeNuCHteN, m.tH. 2004: estimating the water retention curve from soil properties: com-
parison of linear, nonlinear and concomitant variable methods. — soil and tillage research 79, 145–152.
rAWls, W. J. 1983: estimating soil bulk density from particle size analysis and organic matter content. — soil
science 135, 123–125.
reimANN J., v. NAGy i. 1984: Hidrológiai statisztika. — tankönyvkiadó, Budapest.
ritCHie, J. t. 1972: model for predicting evaporation from a row crop with incomplete cover. — Water
resources research 8, 1204–1213.
ritCHie, J. t. 1981: Water dynamics in the soil-plant-atmosphere system. — Plant and soil 58, 81–96.
ritCHie, J. t. 1998: soil water balance and plant stress. — in: tsuJi, G. y., HooGeNBoom, G., tHorNtoN, P. k. (eds).
understanding options for Agricultural Production. kluwer Academic Publishers. the Netherlands, 41–54
ritCHie, J. t. siNGH, u. GodWiN, d. C. BoWeN, W. t. 1998: Cereal growth. development and yield. — in: tsuJi, G. y.,
HooGeNBoom, G., tHorNtoN, P. k. (eds). understanding options for Agricultural Production. kluwer Academic
Publishers. the Netherlands, 79–98.
róNAi A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. — Geologica Hungarica, series Geologica 21, magyar állami
földtani intézet, Budapest, 446 p.
roseNzWeiG, C., PArry, m. l. 1994: Potential impacts of climate change on world food supply. — Nature. 367, 133–138.
rotárNé szAlkAi á., HomolyA e., selmeCzi P. 2015: A éghajlatváltozás hatása az ivóvízbázisokra. — kézirat, mfGi
Budapest.
rotHmAN, d. s., roBiNsoN, J. B. 1997: Growing pains: A conceptual framework for considering integrated assess-
ments. — environmental monitoring and Assessment 46/1, 23–43.
sCHroeder, P. r., Aziz, N. m. ANd zAPPi, P. A. 1994: the Hydrologic evaluation of landfill Performance (HelP)
model: user’s Guide version 3, ePA/600/r-94/168a. — u.s environmental Protection Agency office of
research and development, Washington d.C.
seliGmAN, N. C., vAN keuleN, H. 1981: PAPrAN: A simulation model of annual pasture production limited by rain-
fall and nitrogen. — in: frissel, m. J., vAN veeN, J. A. (eds): simulation of nitrogen behavior of soil plant
systems. PudoC. Wageningen. the Netherlands, 192–221.
siPkAy, Cs., HorvátH, l., Nosek, J., oertel, N., vAdAdi-fülöP, Cs., fArkAs, e., dréGelyi-kiss, á., HufNáGel, l., 2008:
Analysis of climate change scenarios based on modeling of seasonal dynamics of a danubian copepod
species. — Applied ecology and environmental research 6, 101–109.
soil survey staff 1951: soil survey manual, usdA Handbook, 18. — us Government Printing office, Washington,
usA
somlyódy l. 2005: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni. — vízügyi közlemények, Balaton
különszám, 9–62.
somoGyi, z. et multiple authors 2011: A hazai erdőtalajok szénkészlet változásának becslése (estimating soil
carbon stock changes in domestic forests). — research report for the ministry of Agriculture (in
Hungarian), Budapest, 194 p.
somoGyi, z., Bidló, A., CsiHA, i., illés, G. 2013: Carbon balance of forest soils of an entire country: a Hungarian
country-specific model based on local case studies. — european Journal of forest research 132, 825–840.
sPiNoNi J., CArPAtClim-Hu project team 2014: Climate of the Carpathian region in 1961–2010: Climatologies
and trends of ten variables. — int. J. Climatol. doi:10.1002/joc.4059.
stoCkle, C. o., NelsoN, r. l. 1996. Cropsyst user’s manual (version 2.0). — Biological systems engineering dept.,
Washington state university. Pullman. WA. usA
szABó, J. 2002: Compilation of a Watershed level, Complex land information system for internet service. —
Agrokémia és talajtan 51, 283–292.
széPszó, G., sáBitz, J., zseBeHázi, G., szABó, P., illy, t., BArtHoly, J., PieCzkA, i., PoNGráCz, r. 2015: A klímamodellek-
ből levezethető indikátorok alkalmazási lehetőségei. — kézirat, országos meteorológiai intézet, Budapest.
84 szesztAy k. 1959: tavak és tározómedencék vízháztartási jelleggörbéi. — földrajzi értesítő viii/1–4, 191–219.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/foldrajziertesito_1959/?pg=216&layout=s
tHorNtHWAite, C. W. 1948: An approach toward a rational classification of climate. — Geogr. review, 38, 55–93.
tormA, Cs., BArtHoly, J., PoNGráCz, r., BArCzA, z., CoPPolA, e., GiorGi, f. 2008: Adaptation of the regCm3 climate
model for the Carpathian Basin. — időjárás 112, 233–247.
uNdP 2003: user’s Guidebook for the Adaptation Policy framework. final draft. uNdP, New york, usA. uri:
http://www.undp.org/climatechange/adapt/apf.html
vArGA B. 2011: A Balaton vízháztartásának elemzése különös tekintettel a párolgásszámítás és mérés mód-
szertani és területi kérdéseire. — Phd-értekezés, Pannon egyetem Georgikon kar, állat- és
Agrártudományi doktori iskola.
vArGA Gy., krAviNszkAJA, G. 2012: Hydrology report and Climate Change impact. — kézirat.
várAllyAy, Gy., szőCs, l., muráNyi, A., rAJkAi, k., zilAHy, P. 1979: magyarország termőhelyi adottságait meghatá-
rozó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe i. — Agrokémia és talajtan 28, 363–384.
várAllyAy, Gy. 2002: soil survey and soil monitoring in Hungary. — european soil Bureau. research report 9,
139–149.
viráG á. 1997: A Balaton múltja és jelene. — eger Nyomda kft.
verőNé WoJtAszek m. 2010: földhasználati tervezés és monitoring 1. — moduláris jegyzet. Nyugat-magyaror-
szági egyetem Geoinformaitkai kar, székesfehérvár.
vituki, 1990: Az éghajlat változékonyság és feltételezett változásának hatása a hidrológiai erőforrásokra és
a vízgazdálkodásra. — témafelelős: Nováky B. vízgazdálkodási tudományos kutató központ, Budapest, 75
p.
Waterloo Hydrogeologic inc. 2005: visual modfloW v.4.1 user’s manual 02/05.
WilliAms, J. r. 1991: runoff and water erosion. — in: HANks, r. J., ritCHie, J. t. (eds): modeling plant and soil
systems. — Agronomy monograph 31. American society of Agronomy. medison. Wisconsin. usA, 439–455.
109/1999. (Xii. 29.) fvm rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXli. törvény végrehajtásáról
https://www.ksh.hu/mezogazdasag
7 röVidíTések, fogalmak
RöViDíTÉSEK
AlADiN Climate — AlAdiN regionális klímamodell
BM — Belügyminisztérium
CarpatClim-Hu — Climate of the Carpathian region /A kárpát-medence éhajlatvátozását vizsgáló modell/
CiVAS — Climate impact and vulnerability Assessment scheme /éghajlati hatás- és sérülékenység értékelé-
si modell/
ClAViER — Climate Change and variability: impact in Central and eastern europe elnevezésű projekt
DMRV — duna menti regionális vízmű zrt.
DpSiR — driving force–Pressure–state–impact–response /Hajtóerő–terhelés–állapot–Hatás–válasz/ modell
EEA — european environmental Agency /európai környezetvédelmi ügynökség/
ERTi — erdészeti tudományos intézet
ESRi — environmental systems research institute
EU Fp6 — eu 6. kutatási-fejlesztési keretprogramja
Éhvt — éghajlatváltozási törvény
FADN — farm Accountancy data NetworkGeoDat — A NAtér számára fejlesztett adatbázis-kezelő alkalmazás
GMES — Global monitoring for environment and security /európai föld-megfigyelési program/
iNSpiRE — infrastructure for spatial information in europe
ipCC — intergovernmental Panel on Climate Change /éghajlatváltozási kormányközi testület/
KMT — koncepcionális megvalósíthatósági tanulmány
KRiTéR — A éghajlatváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus
infrastruktúrákra c. projekt
KSH T-STAR — A központi statisztikai Hivatal területi adatbázisa
MÉTA — magyarország élőhelyeinek térképi Adatbázisa
MFGi — magyar földtani és Geofizikai intézet 85
MTA ATK TAKi — magyar tudományos Akadémia Agrártudományi kutatóközpont talajtani és Agrokémiai
intézet
NAGiS: National Geoinformation system /A NAtér angol megnevezése/
NATéR — Nemzeti Alkalmazkodási térinformatikai rendszer

NAK — Nemzeti Alkalmazkodási központ
NAV — Nemzeti Adó- és vámhivatal
NBS — Nemzeti Biodiverzitás stratégia
NES — Nemzeti energiastratégia
NÉS — Nemzeti éghajlatváltozási stratégia
NFFT — Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia
NFM — Nemzeti fejlesztési minisztérium
NGM — Nemzetgazdasági minisztérium
NKp — Nemzeti környezetvédelmi Program
oFTK — országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció
oMSz — országos meteorológiai szolgálat
oTK — országos területfejlesztési koncepció
oVF — országos vízügyi főigazgatóság
RCMTéR — A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a kárpát-medence térségére c.
projekt
REC — regional environmental Center for Central and eastern europe
RegCM — regional Climate model system /regionális klímamodell rendszer/
RENEXpo — regenerative energien und energieeffizienz /megújuló energetikai és energiahatékonysági
szakkiállítás és vásár Németországban/
UNDp — united Nations development Programme
UNFCCC — eNsz éghajlatváltozási keretegyezmény
VAHAVA — változás-hatás-válaszadás projekt
VGT — vízgyűjtő Gazdálkodási terv
VM — vidékfejlesztési minisztérium
Wp — Work Package /munkacsomag a projekten belül/
FoGAlMAK
4M modell: a talaj-növény rendszer főbb folyamatait leképező termésszimulációs modell. Napi léptékű,
determinisztikus modellként a talajnedvesség-forgalmat, a talajhőmérsékletet, a talaj nitrogéntartalmát, a
növény fejlődését, növekedését és elhalását szimulálja.
adaptáció: az éghajlatváltozással összefüggő károk mérséklése és az érzékenység csökkentése érdekében
megtett lépések összessége. lényege, hogy olyan módon segítsük elő a szélsőséges időjárási viszonyok-
hoz történő alkalmazkodást, hogy közben a károkat minimalizáljuk és az ezzel összefüggő előnyöket kiak-
názzuk, elősegítve a fenntartható fejlődést.
adatgazda: azon kijelölt állami vezető, akinek feladatkörébe a meghatározott adatok fölötti rendelkezés tar-
tozik.
alkalmazkodási elemzések: a lehetséges alkalmazkodási (és esetenként mitigációs) stratégiák optimalizálá-
sát az érintettek széleskörű bevonásán, valamint a többkörös, iteratív elemzési stratégia kialakításán
keresztül célzó vizsgálatok.
alkalmazkodó képesség: helyi társadalmi–gazdasági válaszok jellege és erőssége az éghajlatváltozás kap-
csán.
alulról szabályozott tó: állóvíz, melynek lefolyása meghatározott vízfolyáso(ko)n keresztül szabályozottan
történik.
antézis: virágzás, virágzási időszak.
átfogó cél: a célrendszer hierarchiájának legfelső szintje, általános és komplex, hosszú távú célkitűzés.
célrendszer: az adott térségre kijelölt elvárások és kívánatos változások, fejlődést kijelölő célok koherens,
egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kap-
csolatait, összefüggéseit. elemei az átfogó, a horizontális, a specifikus és területi célok.
DpSiR — Driving Force–pressure–State–impact–Response modell: Az európai környezetvédelmi ügynökség
által kialakított Hajtóerő–terhelés–állapot–Hatás–válasz modell a stratégiai tervezés támogatására.
lényege, hogy a társadalmi és gazdasági folyamatok, azaz a hajtóerők, kibocsátásaik révén terhelést gya-
korolnak a környezetre, és ennek következtében a környezet állapota változik. ezek a hatások viszont tár-
sadalmi (és ezekkel párhuzamosan tervezési) válaszokat kell generáljanak, hiszen a folyamatok változat-
86 lan fennmaradása révén visszafordíthatatlan károkat szenvedhet el a környezet.
éghajlati sérülékenység-vizsgálat: egyes térségek éghajlatváltozás hatásaival szembeni veszélyeztetettsé-
gének mértékét feltáró vizsgálat. A sérülékenység-vizsgálat nem a sérülékenység abszolút mértékének
megállapítására, hanem a térségek közti összehasonlíthatóság, a relatív területi különbségek meghatáro-
zására törekszik.
éghajlatváltozás: az éghajlat hosszú távú, tartós és jelentős mértékű megváltozása helyi vagy globális szin-
ten, függetlenül a kiváltó okoktól. Gyakran használják kifejezetten antropogén eredetű változások leírásá-
ra, szemben a természetes folyamatokkal (ez alapján tudományos szempontból a globális felmelegedés
csak a hőmérsékleti változásokra utal, míg az éghajlatváltozás az üvegházhatású gázok által okozott egyéb
változásokat is magában foglalja).
értékelés: alapvetően egy adott tervezési szint (szakpolitika/koncepció, program, projekt) működésének
és/vagy eredményeinek, ezek teljesülésének meghatározott módszertan szerinti és jellemzően a monito-
ring tevékenységből származó információkra épülő vizsgálata és összehasonlítása a kezdeti célkitűzések-
kel, a tervezés időpontjában létező elvárásokkal; egyúttal beazonosítva a változás irányait.
érzékenység (sensitivity): a hatásviselő alany vagy közeg időjárás-függő viselkedése.
fejlesztés: minden olyan építési, szolgáltatási vagy árubeszerzési tevékenység, amelyet egy vagy több támo-
gatási forrásból valósítanak meg.
GeoDat: A NAtér számára fejlesztett adatbáziskezelő alkalmazás, mely mögött egy egységes rendszerben
felépített adatbázis található, mely tartalmazza az összes numerikus és alfanumerikus adatot, mely a pro-
jekt tényleges végtermékét jelenti.
hatáselemzések: egy vagy több éghajlati szcenárió közvetlen hatását egy vagy több hatásmechanizmus sze-
rint modellező vizsgálatok, a vizsgált objektumok esetleges alkalmazkodásának figyelmen kívül hagyásá-
val.
iNSpiRE — infrastructure for spatial information in europe. irányelv, mely elsődlegesen a környezet állapotá-
val szoros összefüggésben lévő adatok elérhetőségét, felhasználhatóságát hivatott biztosítani, ezért a tag-
államok téradat-infrastruktúrájának összehangolását, összekapcsolását és szabványosítását tűzi ki célul.
kifolyási pont: meghatározott földrajzi pont, ahova a vízgyűjtő terület bármely pontjára lehulló vízcsepp kép-
zeletbeli útja vezet.
kitettség (exposure): a regionális (helyi) szintű éghajlatváltozás tényezői.
környezeti vizsgálat: környezeti jelentés kidolgozása, kapcsolódó konzultációk lefolytatása, a döntéshozatal
során a környezeti jelentés és a konzultációs eredmények figyelembevétele, valamint a döntésről szóló
tájékoztatás.
közvetlen éghajlati hatások: a konkrét, regionális klímaindikátorokkal jellemezhető változások az éghajlati
tényezőkben.
közvetett éghajlati és komplex természeti hatások: az éghajlat megváltozása által generált összetett, egy-
mással kölcsönható és a klímaindikátorokra is visszaható helyi természeti jelenségek
metaadat: „adat az adatról”, azaz strukturált, leíró háttér-információk az adatról magáról.
metaadatbázis: A NAtér térképi rétegeinek metaadatait tartalmazó és szolgáltató adatbázis.
mezofil: közepesen meleg hőmérsékletet kedvelő növényzet vagy növényfajok jelzője.
mitigáció: az éghajlatváltozást kiváltó kibocsátások csökkentése, illetve a föld üvegházgáz-elnyelő képes-
ségének növelése, fő fókuszában a légköri üHG koncentráció radikális csökkentésével.
monitoring: folyamatos adatgyűjtési, -szolgáltatási és nyomon követési tevékenység meghatározott formá-
tumban és felelősségi körrel, a fejlesztéspolitikai beavatkozásokat követve, és a végrehajtás állapotát
figyelve, a program előrehaladását regisztrálva.
NBS: Nemzeti Biodiverzitás Stratégia. A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra
szóló nemzeti stratégiája, elkészítésének alapját az eNsz Biológiai sokféleség egyezményének előírása
szerinti stratégiaalkotási kötelezettségünk jelenti. Célja hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az öko-
szisztéma-szolgáltatások további hanyatlása megálljon magyarországon 2020-ig, valamint állapotuk
lehetőség szerinti javuljon. ehhez a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait be kell építeni a
szektorokat áthidaló szakpolitikába, stratégiákba és programokba, valamint azok megvalósításába.
NES: Nemzeti Energiastratégia 2020. A magyar állam működési stratégiáját az energetikai kérdések tekin-
tetében hosszú távon, 2030-ig megfogalmazó stratégiai dokumentum; célja az energia- és klímapolitika
összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásá-
val, az elfogadható energiaigény és az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, vala-
mint a magyar energetika jövőképének kialakítása az energiapiaci szereplők bevonásával.
NÉS: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Az eNsz éghajlatváltozási keretegyezménye és a kyotói
egyezmény végrehajtási keretrendszere előírásainak való megfelelést biztosító középtávú, 2008 és 2025
közötti időhorizontú stratégia az éghajlatváltozás mérséklésére és hatásaira való felkészülés jegyében.
NKp: Nemzeti Környezetvédelmi program 2014-2019. Az európai unió „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, 87
2020-ig tartó időszakra szóló 7. környezetvédelmi Cselekvési Programján alapuló, horizontális szemléle-
tű stratégiai dokumentum. feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és
jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, eu-tag-
ságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az eléré-

sükhöz szükséges eszközöket.
oFTK: országos fejlesztés és területfejlesztési koncepció, a magyarországi nemzeti szintű fejlesztés- és
területfejlesztési szakpolitika koncepció-dokumentuma, mely hosszú és középtávra határozza meg az
országos ágazati és területi fejlesztési célkitűzéseket.
parti szűrésű rendszerek: a felszíni és felszín alatti vizekből egyaránt táplálkozó, felszíni vízfolyások menti
ivóvízbázisok.
pálfai-féle aszályindex: elsősorban a terület csapadéktöbbletét vagy vízhiányát jelző, egy adott év aszá-
lyosságát leíró mérőszám, a nyári hónapok hangsúlyosabb figyelembevételével.
pollináció: megporzás / beporzás.
sekélyfúrás adatok: magyarországon az 1960-80-as években mélyített sekély, zömében 10 méter mélysé-
gű fúrásokból származó adatok, melyek az Alföld, a kisalföld, valamint a dél-dunántúl fiatal üledékeinek
és talajainak felső 10–15 méterét reprezentálják.
sérülékenység: a káros éghajlati hatásokkal szembeni érzékenységnek, sebezhetőségnek, illetve az alkal-
mazkodás hiányának a mértékét fejezi ki, amely egyaránt függ a rendszert érő éghajlati változások jelle-
gétől és mértékétől, a rendszer érzékenységétől, illetve alkalmazkodóképességétől.
sérülékenységi elemzések (sensu stricto): a várható hatások számbavételén túl már az objektumok alkal-
mazkodóképességét is figyelembe vevő vizsgálatok, melyek ezen keresztül a sérülékenység értékelésé-
re törekszenek.
stratégiai tervdokumentum: a 38/2012 kormányrendelet szerint az ország előrejelzés, a nemzeti középtávú
stratégia, a miniszteri program, az intézményi munkaterv, továbbá a hosszú távú koncepció, a fehér
könyv, a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program, az intézményi stratégia és a zöld könyv.
stratégiai tervezés: a tervezés tárgyának (vállalat, ágazat, ország, területegység stb.) környezettében lezajló
változások elemezése, megértése, majd ez alapján alakítása egy kívánatos jövőbeni állapot elérése érde-
kében; az ennek során alkalmazott módszerek és eljárások összessége illetve ezek megvalósítása. összetett
folyamat, amely jövőkép és különböző szintű célok meghatározását, az elérésükhöz szóba jöhető alternatí-
vák megfogalmazását, a kapcsolódó döntéseket, és az ezeket szolgáló végrehajtási akciók megtervezését
jelenti. tágabb értelemben a megvalósulás értékelését és így a visszacsatolásokat is magában foglalja.
szűkebb értelemben a célrendszer, az akciók és operatív lépések kidolgozásának folyamata.
termésszimulációs modellek: a biomassza-produkció időbeli alakulásának előrebecslését célzó modellek,
gyakran használják az éghajlatváltozás várható hatásainak becslésére helyi vagy globális szinten.
természetes vízkészlet-változás: azon vízháztartási tényezők algebrai összege, amelyek térbeli és időbeli
alakulása csak természeti tényezők által meghatározott.
természeti, társadalmi, gazdasági következmények: a közvetlen éghajlati hatások és a természeti rendsze-
rekben, ökoszisztémákban fellépő közvetett hatások által együttesen kiváltott kedvezőtlen társadalmi–
gazdasági konzekvenciák.
térképi adatbázis: azok a térképi rétegek, melyek a NAtér projekt köztes és végtermékeinek tekinthetők.
VAHAVA — változás-hatás-válaszadás projekt, melynek 2003 nyarán indult munkálatait láng istván akadé-
mikus vezette. Célja a magyarországi éghajlatváltozás várható irányának meghatározása, az egyes ága-
zatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatás elemzése volt.
várható hatás (potential impact): Az érzékenység és a kitettség kombinációja, mely egyaránt jellemző a föld-
rajzi helyre és a vizsgált hatásviselő rendszerre.
villámárvíz: az a jelenség, melynek során felszínre jutó vízcseppek rövid idő alatt folynak össze a völgytal-
pon, s a hirtelen összegyűlt mennyiséget a vízfolyások nem képesek elvezetni. elsősorban a hegy- és
dombvidékeken, különösen a völgyekben elhelyezkedő településeket, településrészeket veszélyezteti.
vízföldtani megfigyelő-hálózat: a magyar földtani és Geofizikai intézet által az 1970-es évek óta üzemelte-
tett, az ország különböző tájegységeire kiterjedő mérőkút-hálózat.
xerofil: vízszegény talajokat kedvelő, hő- és szárazságtűrő (azaz szárazságkedvelő) növényzet vagy növény-
fajok jelzője.
88
A NAtér projekt izlandi, liechtensteini és norvégiai támogatásból valósul meg.
A jelen szakmai munkaanyag izland, liechtenstein és Norvégia eGt-támogatásokon és a

reC-en keresztül nyújtott anyagi hozzájárulásával valósult meg. A jelen dokumentum tar-
talmáért a magyar földtani és Geofizikai intézet felelős.
további információk a támogatási programról:
www.nagis.hu
eea.rec.org
eeagrants.org
norvegalap.hu 89

Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Nemzeti Alkalmazkodási

HU04 — Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI

A kiadvány elkészítésének és a benne foglalt eredmények bemutatásának alapját a NAtér

felelős kiadó: dr. fANCsik tamás igazgató, mfGi.

szerkesztette: sütő Attila

szakmai lektorok: dr. CzirA tamás és dr. PálvölGyi tamás

további információk a támogatási programról:

www.nagis.hu eea.rec.org eeagrants.org norvegalap.hu

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

A NAtér célrendszere. forrás: NAtér kmt alapján

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

1 a NaTér kidolgozásáNak háTTere

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

2. ábra. A NAtér célrendszere. forrás: NAtér kmt alapján

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

a) az éghajlatváltozási stratégia felülvizs- 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott fela-

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER ÖSSZEGZŐ TANULMÁNY

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

3. ábra. NAtér Geodat alkalmazás indítófelület

4. ábra. Geodat grafikus modul idősorok kezelésére

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

5. ábra. www.nagis.hu kezdőlap

3.1 A SÉRülÉKENySÉG-VizSGÁlAT rokkal jellemezhető változások, pl. a felme-

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

vetve visszahatnak a hajtóerőkre, csökkentve hatás ér és gyengén adaptálódnak, a leg-

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

újabb, reprezentatív mérőpontok kerüljenek a magyarországon az 1960–80-as években

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

az 1961–1990 és 2071–2100-as vizsgálati ján elmondható, hogy a beszivárgás mintegy

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

15. ábra. számított beszivárgás változás az AlAdiN klímamodell eredmények alapján az

16. ábra. Az 1961–1965 időszakra számított átlagos talajvízszint-eloszlás

hegység és a mecsek területén várhatók. tályokba sorolta be a kutatás annak alapján,

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

18. ábra. Az 1961–1990 és a 2071–2100 időszakok számított talajvízszintjeinek különbsége

19. ábra. A talajvíz országos klímaérzékenységi térképe a klímamodell kimenetek

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

folyók közül a legkiegyenlítettebbnek a A karsztos területek vízbázisait a jára-

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

23. ábra. ivóvízbázisok klíma-érzékenységének mértéke

24. ábra települések ivóvízellátásának klímaérzékenysége a legkevésbé érzékeny, közvetlenül ellátó

25. ábra. víztermelés hatására bekövetkező vízszintcsökkenés mértéke a porózus víztestekben

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

26. ábra. A települések éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképessége az ivóvízellátás területén

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

4. táblázat. A villámárvíz veszélyeztetettség vízgyűjtőkre vonatkoztatható osztályozása

3.2.3.3 A VízGyűjTőK lEHATÁRolÁSA valós időben finomítható. A kifolyási pont

3.2.3.5 A KARSzToS TERülETEK HATÁSA A 3.2.3.6 A VillÁMÁRVíz-VESzÉlyEzTETETTSÉG

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

6. táblázat. A Balaton természeti tényezők által meghatározott vízháztartási tényezőinek és az ezekből

NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER

35. ábra. erdőterületek változásának becslése magyarországon 2071–2100