Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Módszertani útmutató
a földgáz egyetemes szolgáltatás árában
elismert nagykereskedői árrés által fedezett
indokolt költségek meghatározását szolgáló
eszköz- és költség-felülvizsgálathoz

Budapest, 2020.

1
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Tartalomjegyzék
1 BEVEZETŐ.................................................................................................................................... 4
1.1 Előzmények ................................................................................................................................. 4
1.2 A költség-felülvizsgálat alapelvei ............................................................................................. 4
1.2.1 A méretgazdaságosság elve ....................................................................................... 4
1.2.2 A transzparencia elve ................................................................................................... 4
1.2.3 A legkisebb költség elve, hatékony gazdálkodásra ösztönzés .............................. 5
1.2.4 Fenntarthatóság elve.................................................................................................... 5
1.2.5 Adatszolgáltatási kötelezettség .................................................................................. 5
1.2.6 Bizonyítási kötelezettség ............................................................................................. 5
1.2.7 El nem ismert költségek ............................................................................................... 5
1.2.8 A költség-felülvizsgálat által érintett adatok .............................................................. 5
1.2.9 Lényegességi küszöbérték .......................................................................................... 6
2 Statikus vizsgálat .......................................................................................................................... 6
2.1 A statikus módszertan alapelvei............................................................................................... 6
2.1.1 Az Engedélyes belső szabályzatai ............................................................................. 6
2.1.2 Tisztázó kérdések és belső ellenőrzés...................................................................... 7
2.1.3 A költség-felülvizsgálat során el nem fogadott költségelemek .............................. 7
2.1.4 Hivatali korrekciók ......................................................................................................... 8
2.2 A statikus módszertan ............................................................................................................... 8
2.2.1 A statikus kiszűrések előtti korrekciók ....................................................................... 8
2.2.2 Statikus kiszűrések ....................................................................................................... 8
2.2.2.1 Indokoltsági vizsgálat .................................................................................................. 8
2.2.2.2 Aktivált saját teljesítmények ........................................................................................ 9
2.2.2.3 Anyagjellegű ráfordítások .......................................................................................... 10
2.2.2.3.1 Biztosítások ..........................................................................................11
2.2.2.4 Személyi jellegű ráfordítások ..................................................................................... 11
2.2.2.4.1 Egyéb ráfordítások ................................................................................12
2.2.2.4.2 Egyéb bevételek ...................................................................................13
2.2.2.5 Pénzügyi műveletek ráfordításai és bevételei ............................................................ 14
2.2.2.6 Az engedélyesi beszámoló alapján egyedileg vizsgálandó tételek: 2019. tényleges
adatok 14
2.2.2.7 Eszközök amortizációs költsége ................................................................................. 14
2.2.3 A statikus vizsgálat kimenő adatai ........................................................................... 14

2
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

3 Dinamikus vizsgálat .................................................................................................................... 15

4 Transzferár vizsgálat .................................................................................................................. 15
4.1 Alapelvek ................................................................................................................................... 15
4.2 Módszertan lépései .................................................................................................................. 15
4.3 Módszertani áttekintés ............................................................................................................. 17
4.3.1 Haszonkulcsok vizsgálata ......................................................................................... 17
4.3.1.1 Az átterhelésre került költségalap vizsgálata indokoltság szempontjából ................. 17
4.3.1.2 A piaci haszonkulcsok megállapítása: ........................................................................ 17
4.3.1.3 Belső haszonkulcs ...................................................................................................... 19
4.3.1.4 Indokolt mérték vizsgálata......................................................................................... 19
4.3.1.4.1 Ingatlanbérlet és -üzemeltetés piaci értékre történő korrekciója ............19
4.3.2 Az átterhelésre került költségalap személyi jellegű részének módszertana ..... 20
5 Benchmark vizsgálat: ..................................................................................................................... 22
6 Külön vizsgálat alá vont tételek ..................................................................................................... 22
6.1 Finanszírozás és tőkeköltség ................................................................................................. 22
6.1.1 A finanszírozási igény meghatározása ........................................................................... 22
6.1.2 A tőkeköltség meghatározása ....................................................................................... 22
7 Hatékonysági vizsgálat .............................................................................................................. 23
7.1 Az egyetemes szolgáltatói árban elismert nagykereskedői árrés meghatározása ........ 23
7.2 Indexálás.................................................................................................................................... 23
7.2.1 Indexk meghatározása: .............................................................................................. 24
8 Az egyetemes szolgáltatás árában elismert nagykereskedői árrés induló értékének
meghatározása ................................................................................................................................... 25
9 Mellékletek ................................................................................................................................... 26
9.1 melléklet – A hőmérséklet korrekció számításának metodikája........................................ 26
9.2 melléklet – DATAX mutatószámrendszer ............................................................................. 27

3
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

1 BEVEZETŐ
1.1 Előzmények
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 107. §-a szerinti
egyetemes szolgáltatás árában elismert nagykereskedői árrés szabályozása miniszteri
rendeletben, négyéves árszabályozási ciklusokkal történik. A GET 2019. december 20-ától
hatályos 104/A. § (6) bekezdése értelmében a földgáz egyetemes szolgáltatást érintő soron
következő árszabályozási ciklus kezdőidőpontja 2021. október 1-je.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az új

árszabályozási ciklus indulását megelőzően eszköz- és költség-felülvizsgálatot (a
továbbiakban: költség-felülvizsgálat) végez a GET 103. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti
volt közüzemi nagykereskedőnél (a továbbiakban: nagykereskedő vagy engedélyes).

A költség-felülvizsgálat célja a nagykereskedő egyetemes szolgáltatással

összefüggésben végzett tevékenységéhez (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási
célú ellátás) kapcsolódó indokolt működési költségek (ideértve a finanszírozási igényt)
és az elismert tőkeköltség meghatározása és ez alapján a nagykereskedői árrés – mint
árelem – induló értékének megállapítása.

A költség-felülvizsgálat során a Hivatal a 2019-es naptári évet veszi a vizsgálat bázisévének,

azaz a felülvizsgálat alapját a 2019. évi auditált mérlegek és eredmény-kimutatások, a
társasági szintű számviteli éves beszámolók kiegészítő mellékletének részeként elkészített
tevékenységi beszámolók, és az azok alapjául szolgáló adatok képezik, az eszközök
tekintetében pedig a 2019. december 31-i állapot képezi a kiindulópontot. Az engedélyes a
fenti dokumentumok és az engedélyes kontrolling rendszere alapján köteles bemutatni az
egyetemes szolgáltató ellátása érdekében felmerülő/használt, külön nyilvántartott bevételek,
költségek, eszközök és ráfordítások, továbbá a külön nem nyilvántartott bevételek, költségek,
eszközök és ráfordítások transzparens vetítési alappal történő felosztását és annak
eredményét..
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó hatósági árak képzésének
keretszabályairól – így a nagykereskedői árrés induló értékének megállapítására vonatkozó
keretszabályokról és az árrés értékéről is – a 70/2016. (XII. 29.) NFM rendelet rendelkezik. A
költség-felülvizsgálat eredményeként a Hivatal ezek módosítására, vagy hatályon kívül
helyezésüket követően új rendelet megalkotására tehet javaslatot.

1.2 A költség-felülvizsgálat alapelvei

1.2.1 A méretgazdaságosság elve
Az árszabályozás kifejezett célja, hogy az engedélyeseket költséghatékonyságra ösztönözze,
a költséghatékony működés pedig megfelelő méretgazdaságosság mellett érhető el. Ebből
következően a Hivatal fenntartja a jogot, hogy a nem hatékony vállalati méretből fakadó
többletköltségeket részben vagy egészében figyelmen kívül hagyja.

1.2.2 A transzparencia elve

A nagykereskedői árrésnek meg kell felelnie az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság
elveinek, amelynek legfőbb előfeltétele az engedélyes átlátható gazdálkodás-nyilvántartása.

4
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

1.2.3 A legkisebb költség elve, hatékony gazdálkodásra ösztönzés

A nagykereskedői árrést a hatékonyan működő engedélyes indokolt működési és tőkeköltsége
alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség (az engedélyezett tevékenység
gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan
felmerülő ráfordítás) elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett
engedélyest gazdálkodása hatékonyságának, és az általa nyújtott szolgáltatás minőségének
folyamatos javítására ösztönözze. A nagykereskedő köteles a legkisebb költség elvét
betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni.

1.2.4 Fenntarthatóság elve

A nagykereskedő egyetemes szolgáltatási célú ellátás vonatkozásában végzett
tevékenységeit és azok rész-, illetve altevékenységeinek elvégzését úgy kell kialakítania, hogy
a költséghatékonyság mellett azok fenntarthatósága is biztosított legyen.

1.2.5 Adatszolgáltatási kötelezettség

A nagykereskedő köteles a Hivatalnak, a Hivatal által előírt határidőben és formában megadni
minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez
szükséges.

1.2.6 Bizonyítási kötelezettség

Az egyetemes szolgáltatási célú ellátáshoz kapcsolódó, tételesen meghatározott költségek
indokoltságát a nagykereskedő köteles bizonyítani és ehhez az engedélyes a Hivatal részére
köteles betekintést biztosítani a vállalat rendszereibe. Műszaki-gazdasági vagy egyéb
alátámasztás hiányában a Hivatal nem ismeri el az adott költséget.

1.2.7 El nem ismert költségek

A Hivatal nem ismeri el azokat a költségeket, amelyekről ésszerűen feltételezi, hogy nem az
egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében érdekében merültek fel és nem feltétlenül
szükségesek az egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő feladatokhoz.

1.2.8 A költség-felülvizsgálat által érintett adatok

a) a nagykereskedő 2017-2019. évi auditált mérlegei és eredmény-kimutatásai,
valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,

b) a nagykereskedő számviteli szétválasztási kötelezettségének teljesülését igazoló

dokumentumok (pl. számviteli szétválasztási szabályzat),

c) a nagykereskedő és kapcsolt vállalkozásai közötti szerződések, az ebben foglalt

szolgáltatásokról rendelkezésre álló piaci információk,
d) a nagykereskedőnél 2018-ban és 2019-ben bekövetkezett, valamint 2020-ban és
2021-ben várható lényegesebb változások (infláció, árfolyam, jogszabályváltozások,
egyedileg értékelendő eszköz- és költségváltozások, mennyiségi, ár- és naturália-
változások stb.), figyelembe véve a GET 3. § 48. pontja szerinti legkisebb költség elvét,
az egymáshoz viszonyított működési hatékonyságot és a működési hatékonyság elvárt
javulását,
e) a Hivatal által 2016-ban végzett eszköz- és költség-felülvizsgálatok során bekért
adatok és a felülvizsgálatok eredményei,

5
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

g) a Hivatal fenntartja a jogot, hogy a nagykereskedő működési hatékonyságát

összevesse hasonló tevékenységet – akár nemzetközi szinten is – végző vállalatok
működésével.
Az igénybevett szolgáltatások indokoltságának vizsgálata a nyújtott szolgáltatás, illetve
a szolgáltatás nyújtónál felmerült, a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek indokoltsági
vizsgálata alapján történik. A szolgáltatási szerződés formája, könyvelése vagy
elnevezése nem alapozhat meg indokoltsági kiszűrést.

1.2.9 Lényegességi küszöbérték

A Hivatal a költség-felülvizsgálat során a Sztv. szerinti költség-haszon elv figyelembevételével
lényegességi küszöbértéket határozhat meg függetlenül attól, hogy az engedélyes társaság a
beszámolóját milyen számviteli rendszer szerint készíti el. A Ft-ban meghatározott, az adott
engedélyes méretét is figyelembe vevő küszöbérték alatt a Hivatal vizsgálati módszertani
egyszerűsítéseket alkalmazhat (pl. nem kér tételes alátámasztást), melynek célja a Hivatal és
a vizsgált engedélyesek oldalán rendelkezésre álló erőforrások és elérhető információk
hatékonyabb felhasználása.

2 Statikus vizsgálat
A statikus vizsgálat célja az engedélyes indokolt egyetemes szolgáltatási célú ellátási
működési költségeinek meghatározása, vagyis azon tételek felmérése, amelyekre a
nagykereskedői árrésnek fedezetet kell nyújtania. A vizsgálat két részből áll, először előzetes
szűrés keretében leválasztásra kerülnek az engedélyes egyéb, nem egyetemes szolgáltatási
célú ellátási tevékenységeihez kapcsolódó költségek, majd a vizsgálati részben különböző
szempontok figyelembevételével meghatározásra kerül az indokolt működési költségek köre.

2.1 A statikus módszertan alapelvei

2.1.1 Az Engedélyes belső szabályzatai
A költség-felülvizsgálat első lépéseként a Hivatal megállapítja, hogy:
a) az engedélyes számviteli szabályozása tartalmaz-e a földgázellátásról szóló 2008. évi
XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet
(továbbiakban: GET Vhr.) 134. § szerinti részletes meghatározást a bevételek,
költségek, eszközök és ráfordítások – „megfelelően megválasztott vetítési alapok”
segítségével történő – tevékenységenkénti megosztására vonatkozóan;
b) a tényleges tevékenységenkénti megosztás az a) pontnak megfelelően történt-e;
c) merültek-e fel az engedélyes költségfelosztásaival kapcsolatban problémák, eltérések
és szükséges-e emiatt a költségek és ráfordítások felosztásának módosítása, melyet a
Hivatal felszólítására az engedélyes végez el.
d) az egyes tevékenységekhez nem közvetlenül rendelt (azaz vetítési alapok segítségével
rájuk osztott) költségek esetében megfelelően választották-e meg a vetítési alapokat.
e) az engedélyesi tevékenyégen belül az egyetemes szolgáltatás ellátása érdekében
felmerülő/ használt bevételek, költségek, eszközök és ráfordítások nyilvántartása, vagy
felosztása megfelelően (pl. biztosan egyértelmű hozzárendeléssel, vagy jól
megválasztott vetítési alap alapján) történt-e. A nem megfelelően nyilvántartott, vagy
felosztott értékek rá-, illetve felosztásának módosítására a Hivatal felszólíthatja az
engedélyest.

6
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

2.1.2 Tisztázó kérdések és belső ellenőrzés

A költség-felülvizsgálat során a Hivatal vizsgálja az engedélyes által alkalmazott felosztási
módszert és az alátámasztottságot. Az alátámasztottság bizonyításához az engedélyes a
Hivatal részére köteles betekintést biztosítani a vállalati rendszereibe.

2.1.3 A költség-felülvizsgálat során el nem fogadott költségelemek

a) fejlesztésre átadott/kapott pénzeszközök,
b) térítésmentes eszközátadások, kivéve a jogszabály által előírt kötelezettségből fakadó
térítésmentes eszközátadást,
c) támogatások,
d) átvállalt kötelezettségek,
e) marketing, reklám, hirdetés, tájékoztatás költségei (kivétel jogszabályi kötelezettségből
fakadó költségek),
f) bírság,
g) kötbér,
h) pótdíj,
i) kártérítés,
j) késedelmi kamat,
k) értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke, értékesítésből származó
bevétel,
l) értékesített eszközök ráfordításai (könyv szerinti értéke),
m) megsemmisült készlet értékének azon része, amelynek megtérülése biztosított (pl.:
biztosítás útján), ezen kívül egyedi elbírálás alapján
n) menedzserbiztosítások és járulékaik,
o) végkielégítések és a munkavégzés alól felmentett személyek időszaki bére, valamint
járulékaik,
p) a versenytilalmi megállapodások alapján kifizetett ellenérték
q) adományokhoz és támogatásokhoz kapcsolódó kiadások,
r) harmadik személyre vagy ellátási engedéllyel rendelkező, de nem szabályozott célokra
történő átvétel esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékcsökkenés nélküli
értéke,
s) a saját forrásokból nem finanszírozott tárgyi eszközök és immateriális javak
természetéből adódó kiadások,
t) bírósági költségek és egyéb hasonló költségek,
u) a leselejtezett vagy hozzárendelt eszközök költségei, valamint a tőkebefektetések
költségei,
v) fedezett és újrafelhasználható anyagokkal kapcsolatos kiadások,
w) állami támogatásokból vagy más jogalanyoktól származó pénzeszközök és vissza nem
térítendő hitelek, a készletbevételekből és egyéb visszatérítendő forrásokból származó
egyéb költségek,
x) az engedélyes által behajthatatlan követelések, amelyek működési költségként
merülnek fel követelésekből és egyéb adósságokból, valamint
y) azon költségtételek, melyekre az engedélyes jogszabály alapján más forrásból kapott
már fedezetet.

7
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

2.1.4 Hivatali korrekciók

A Hivatal a későbbiekben kiemelt elvek és módszertanok alapján kiszűrt tételeken túl
egyedileg dönt bizonyos tételek elismeréséről vagy kiszűréséről, többek között:

 adat vagy alátámasztottság hiányában kérdéses költségtételek,

 egyedileg elbírálandó tételek.

2.2 A statikus módszertan

2.2.1 A statikus kiszűrések előtti korrekciók
A Hivatal a költség-felülvizsgálat során az engedélyes tárgyévet megelőző évi auditált
beszámolóját veszi alapul.

A vizsgálat első lépéseként az engedélyesi beszámolóból leválasztásra kerülnek a nem

egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerült költségtételek. A beszámolóban
szereplő tételek az engedélyesi adatszolgáltatásban főkönyvi számla szintű bontásban
kerülnek felsorolásra.

Az engedélyes megadja a Hivatal részére az egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében

felmerülő költségek meghatározásához szükséges vetítési alapokat (beleértve a nem
felosztott támogató tevékenység felosztásához szükséges vetítési alapokat is [felosztatlan
költség nem maradhat]). A bemutatott vetítési alapokat az engedélyesnek szükséges
megindokolnia, alátámasztania. A Hivatal ezeket a tételeket a GET Vhr. 8. melléklete szerint
megvizsgálja, majd egyedileg elbírálja és amennyiben az adott alátámasztást nem találja
elfogadhatónak, úgy a Hivatal tesz javaslatot az alkalmazandó költségvezérlőre, amelyet az
engedélyes köteles elfogadni és a felosztást azok szerint elvégezni.

A továbbiakban az engedélyes az általa bemutatott és alátámasztott, illetve korrigált vetítési

alapok alapján felosztja abelső haszonnal csökkentett, támogató tevékenységre eső
költségeket az egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő és a nem egyetemes
szolgáltatás érdekében felmerülő költségek között. A nagykereskedő egyetemes szolgáltatási
célú ellátási tevékenységére eső, fentiek szerint felosztott támogató tevékenységeket a
későbbiekben továbbra is elkülönítve (külön oszlopban) kell feltüntetni.

A fenti tételek esetében a Hivatal a vetítési alapokat is megvizsgálja, így az engedélyesnek az

előzőekkel megegyező módon, főkönyvi számlaszintű bontásban fel kell tüntetnie az egyes
tételeket és az azokhoz tartozó vetítési alapokat aszerint, hogy miként oszlanak meg az
egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő- és a nem egyetemes szolgáltatási
célú ellátás érdekében felmerülő költségek között.

A vetítési alapok felülvizsgálata után a Hivatal véglegezi az egyetemes szolgáltatási célú

ellátás érdekében felmerülő és a nem egyetemes szolgáltatási célú ellátásérdekében
felmerülő tételeket, majd megkezdi az egyes tételek vizsgálatát az alábbiak szerint.

2.2.2 Statikus kiszűrések

2.2.2.1 Indokoltsági vizsgálat

Indokolt eszköz, illetve költség – kiindulásként – csak olyan
a) a 2019. évben ténylegesen szükséges (felmerült), illetve 2020-ban és 2021-ben
bizonyíthatóan belépő (felmerülő), vagy

8
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

b) jogszabályi kötelezettségből fakadóan, dokumentumokkal (pl. szerződés)

alátámaszthatóan a 2020. január 1. – 2021. október 1. közötti árszabályozási periódus
tartama alatt ténylegesen szükségessé váló (felmerülő) eszköz, illetve költség lehet,
amely egyértelműen
I. az egyetemes szolgáltatási ellátási célú tevékenységhez rendelhető, vagy
II. az engedélyes általános működéséhez (nem kizárólag az adott tevékenységhez)
szükséges. Ebben az esetben az eszköznek / költségnek az adott tevékenységre
a megfelelően felosztott része.
Az indokoltság vizsgálata kiterjed mind a költségnem (jogcím), mind a mérték (nagyság)
szempontjaira, azaz a számviteli „felmerülés” nem jelent automatikus „indokoltságot” az
árképzés szempontjából. Az indokoltsági vizsgálat az egyes költségelemek vonatkozásában
a statikus megközelítés mellett összehasonlító vizsgálatokat is jelent, melynek során az
engedélyesi költségek adatbázisokban (pl. DATAX) szereplő, hasonló tevékenységet végző
társaságok azonos tevékenységcsoportokra vonatkozó átlagos költségeinek,
haszonkulcsainak vagy egyéb költségekhez kapcsolódó tételeinek fajlagos értékeivel kerülnek
összevetésre. Az indokolt mérték meghatározása főként a személyi jellegű költségek
vizsgálata során jelenik meg. Az összehasonlítás alapján a Hivatal értékelheti a költséget

a) átlag alattinak, ez esetben a tényérték kerül figyelembevételre,

b) átlagosnak, ilyenkor maximálisan elfogadható érték (a továbbiakban: küszöbérték) kerül

figyelembevételre, vagy

c) indokolt mérték felettinek, ekkor a küszöbérték feletti rész elvonásra kerül.

Az indokolatlan jogcímek olyan költségtételek, amelyek nem kapcsolhatók szorosan az

engedélyesi feladatkörhöz (pl.: reklám- és marketing költségek, környezetvédelem), ezért ezek
– a jogszabályi kötelezettség miatt felmerült költségek kivételével – elvonásra kerülnek.
Ezekhez a tevékenységekhez külön adatbekérő táblák tartoznak, amelyekben tételesen fel
kell tüntetni az adott költségtételeket és azokat dokumentációval szükséges alátámasztani.

2.2.2.2 Aktivált saját teljesítmények

Az aktivált saját teljesítmények értéke egy olyan számvitelileg kimutatott bevétel jellegű tétel,
amely egy adott vállalkozás saját kivitelezésben végrehajtott – és költségként a működési
költségek között kimutatott – beruházásainak értékével megegyező értéken kerül kimutatásra,
ezáltal biztosítható, hogy ezen beruházásoknak az adott évben ne legyen eredményre
gyakorolt hatása. Tekintettel az aktivált saját teljesítmények számviteli funkciójára, valamint
arra, hogy a Hivatal az aktiválásokat az eszközérték és az értékcsökkenés indokolt értékének
meghatározásakor veszi figyelembe, indokolt az aktivált saját teljesítmények címen kimutatott
bevételeket csökkentő tételként figyelembe venni, „kiszűrni”. (A költségek, ráfordítások
csökkentésre kerülnek az aktivált saját teljesítmények értékével.)

Az engedélyesek a Hivatalnak történő adatszolgáltatás során az aktivált saját teljesítményeket

kötelesek felmerülési jogcímenként részletezve, költségnemek szerinti bontásban bemutatni
annak érdekében, hogy a költség-ráosztás konzisztenciája, valamint az aktivált saját
teljesítmények bekerülési költségeinek kiszűrése ellenőrizhető legyen.

9
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

2.2.2.3 Anyagjellegű ráfordítások

Az engedélyben felsorolt tevékenységekhez nem tartozó, de az engedélyes által végzett
további tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó anyagjellegű ráfordítások nem
ismerhetők el indokolt költségként.
Az anyagjellegű költségek közül kiszűrésre kerülnek azok a tételek, melyek az aktivált saját
teljesítmények létrehozásával függenek össze, tekintettel arra, hogy az elkészült eszköz
üzembe helyezését követően annak költségei az értékcsökkenésben megjelennek. A kiszűrés
által egyrészt elkerülhető a duplikáció, másrészt az ilyen jellegű költségfelmerülés egyszerinek
minősül, az árszabályozási időszakban nem ismétlődik meg.
Az igénybe vett szolgáltatások nagyságának indokoltságát hangsúlyozottan kell vizsgálni a
kapcsolt féltől igénybe vett szolgáltatások, a harmadik féltől igénybe vett tevékenységek,
valamint a szakértői és tanácsadási díjak tekintetében. Az igénybe vett szolgáltatások között
megjelenő személyi jellegű költségek mértéke külön, SLA szerződésenként vizsgálandó,
kivétel a vállalaton belülről igénybevett szolgáltatások.
A szakértő és tanácsadási költségek indokoltságát és indokolt mértékét szerződésenként,
egyedi elbírás alapján kell megállapítani. Egy adott szakértői vagy tanácsadási szerződéshez
kapcsolódó költség teljesen vagy részben is elismerésre kerülhet, százalékos alapon.
Az indokolt szakértői és tanácsadási költségeket a megelőző három lezárt év (2017., 2018. és
2019.) tény költségei alapján kell megállapítani, hogy a báziséven kívüli, de nem rendszeresen
jelentkező költségekre is terjedjen ki a vizsgálat.
A működéshez szükséges és igazoltan a legkisebb költség elvét követő költségek teljes
egészében indokolt költségnek tekintendők. Az engedélyest terheli annak hitelt érdemlő
bemutatása, hogy a szakértői tevékenység szükséges:
a) a szakértői vagy tanácsadási szerződés milyen célt (pl. költségcsökkentés, gazdasági
haszon, kockázatcsökkentés, szolgáltatás hatékonyságának növelése vagy fejlesztése,
valamint a hazai és nemzetközi jogszabályi megfelelés biztosítása, ügyfélélmény megtartása
és növelése stb.) szolgál a működés fenntartása vagy fejlesztése terén,
b) a szakértői vagy tanácsadási szerződés összességében alacsonyabb költséget jelent
az engedélyes számára, mint ha az engedélyes szervezete végezte volna el a feladatot
Amennyiben az engedélyes a szolgáltatást kapcsolt féltől veszi igénybe, az indokolt költség
a transzferár módszertanban leírtak szerint kerül megállapításra. A transzferár vizsgálat
alapján kiszűrt tételek a statikus vizsgálat elvonásaival együtt kerülnek kiszűrésre.
A marketing, reklám, hirdetés, tájékoztatás költségei a jogszabály által előírt hirdetések
költségeit nem meghaladó mértékben minősülnek indokoltnak.
A jogszabályi kötelezettségként indított eljárások kapcsán fizetett illetékek és eljárási díjak
elismerendő költségek, mivel hatályos jogszabályok alapján kerülnek elszámolásra.
A jogszabályi előírás miatti környezetvédelemi költségek elismert költségek, ha az
egyetemes szolgáltatásellátása érdekében merültek fel
A Hivatal részére fizetendő felügyeleti díj elismert költség, mert az egyetemes
szolgáltatásellátása érdekében merült fel.
Az egyéb hatósági díjak elismert költségek ha az egyetemes szolgáltatás ellátása érdekében
merültek fel.

10
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások kiszűrendő tételnek minősülnek, mivel ezek olyan

ráfordítás elemek, amelyek az értékesítés nettó árbevételében megtérülnek

2.2.2.3.1 Biztosítások
Kiindulópontként indokolt költségnek tekintendő az egyetemes szolgáltatási célú ellátáshoz
szükséges feladatok biztonságos ellátása érdekében megkötött biztosításokra kifizetett
összeg.
Ezen elv keretein belül indokolt költségként elsődlegesen
a) a tűz- és elemi kárra,
b) a termékfelelősségre,
c) a környezetszennyezéssel kapcsolatos kockázatokra,
d) az irányító központok számítógépközpontjában felmerülő károkra
kötött biztosítások, valamint
e) a munkáltatói felelősségbiztosítás (kártérítés),
f) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,
g) a gépjárművek casco-ja,
h) a veszélyes munkahelyeken dolgozók élet- és balesetbiztosítása, és
i) a tevékenység-felelősségi biztosítás díja
kerül figyelembevételre.
Az egyéb biztosítások indokoltság (megalapozottság) nélkül a társaságok által saját
nyereségük terhére (kockázatuk csökkentésére) kötött biztosításoknak tekintendők, így azok
költsége alapvetően nem elismert költség, de egyes esetekben egyedi elbírálás alapján
elismerésre kerülhetnek.

2.2.2.4 Személyi jellegű ráfordítások

Indokolt költségként elsősorban az egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő
feladatok végzéséhez kapcsolódó bérköltségek, személyi jellegű egyéb költségek és azok
járulékai kerülnek figyelembevételre. Ennek megfelelően a személyi jellegű ráfordítások
esetén az egyes kifizetési jogcímek indokoltságát elsődlegesen a fenntartható működés,
valamint az egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő feladatokhoz való
közvetlen kapcsolódás, a szokásos juttatási mód és mérték, illetve a munkaerőhöz kötődő
jogszabályi előírások kapcsán történő kifizetések határozzák meg.
A személyi jellegű ráfordítások közül kiszűrésre kerülnek az aktivált saját teljesítmények
létrehozásával összefüggésben felmerült ráfordítások.
Az egyes társaságok esetében – a rendelkezésre álló adatok alapján – külön is mérlegelés
tárgyát képezi a létszám, a bérszínvonal, valamint ezek változása, figyelemmel a munkaerő-
piaci körülményekre, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közzétett (a
vizsgálat idején elérhető) munkajövedelem adatokra, adott esetben az iparággal
összemérhető átlagos személyi ráfordítás adatokra.
A fentieket leszámítva nem tekinthetők indokolt költségnek:
 menedzserbiztosítások és járulékaik
 végkielégítések és járulékaik
 munkavégzés alól felmentettek időszaki bére és járulékaik

11
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

 a versenytilalmi megállapodások alapján kifizetett ellenérték

A személyi jellegű ráfordítások indokolt mértékének vizsgálatához szükséges, hogy az
engedélyes az adatszolgáltatás során dokumentációval ellátva adja meg a személyi jellegű
ráfordításokkal kapcsolatos adatokat és a helyszíni ellenőrzések során részletes betekintést
biztosítson a vállalat rendszereibe

Az engedélyes által megadott adatok alapján átlagos havi személyi ráfordítás kerül
meghatározásra.

ℎ𝑎𝑣𝑖 á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑠𝑧𝑒𝑚é𝑙𝑦𝑖 𝑟á𝑓𝑜𝑟𝑑í𝑡á𝑠 𝐹𝑡/𝑓ő/ℎó

𝐸𝑔𝑦𝑒𝑡𝑒𝑚𝑒𝑠 𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔. é𝑟𝑑𝑒𝑘é𝑏𝑒𝑛 𝑓𝑒𝑙𝑚𝑒𝑟ü𝑙ő 𝑠𝑧𝑒𝑚é𝑙𝑦𝑖 𝑟á𝑓𝑜𝑟𝑑í𝑡á𝑠 ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠𝑒𝑛
=
𝐸𝑔𝑦𝑒𝑡𝑒𝑚𝑒𝑠 𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔. é𝑟𝑑𝑒𝑘é𝑏𝑒𝑛 𝑓𝑒𝑙𝑚𝑒𝑟ü𝑙ő á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚 ∗ 12

Ahol

Egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő személyi ráfordítás összesen:

összes személyi jellegű ráfordítás (ide értve pl. képzések, cafeteria, egyéb személyi jellegű
juttatások stb.), szűrve az indokoltsági alapon kiszűrendő költségekkel. A kölcsönzött
munkaerővel kapcsolatos ráfordítások időarányosan kerülnek elismerésre.

Egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő átlagos létszám: a létszám

vizsgálata során a Hivatal figyelembe veszi az évközi létszám változást. Az egyetemes
szolgáltatási célú ellátáshoz szükséges feladatokat ellátó átlagos létszám vizsgálata során a
Hivatal egy olyan értéket határoz meg, amely tükrözi az évközi változásokat is továbbá a
kölcsönzött létszámot az idő arányában veszi figyelembe.

Összemérésnél használt referencia érték: a legfrissebb KSH iparági munkaerő költség

adatok (KSH 2.1.58 tábla D sor) országos szintje, mivel azonban nincs tárgyévi rendelkezésre
álló adat, úgy ezért a legutolsó közzétett adat, a KSH által kiszámolt munkajövedelem
változással (2.1.51 tábla D sor) (előző év =100%) kerül indexálásra.

Amennyiben az engedélyes fajlagos mutatója jelentősen meghaladja a referencia értéket, úgy

a Hivatal az eltérésre vonatkozóan magyarázatot kér az engedélyestől.

A magyarázatok alapján a Hivatal toleranciasávot határozhat meg, melyben még nem

alkalmaz elvonást.

Az alkalmazott toleranciasáv mértéke: a budapesti, szellemi, nagyarányú felső- és

középvezető, speciális szakértelmet igénylő foglalkoztatás, felsővezetőkhöz köthető költségek
esetén a Hivatal toleranciasávot határozhat meg és alkalmazhat.

2.2.2.4.1 Egyéb ráfordítások

A jogszabály által előírt és befizetett adók, illetékek a jogszabályokban meghatározott mértékig
tekintendők indokoltnak. Ezen adók az árszabályozási időszak ideje alatt a jogszabály szerint
várható alakulásuk alapján vehetők figyelembe indokolt költségként.
Elismert adók: az iparűzési adó, az innovációs járulék, a helyi adók, az építményadó, a
gépjármű adó, a cégautó adó, a telekadó, a környezetterhelési díj, a környezetvédelmi
termékdíj, a vissza nem igényelhető áfa.
Nem elismerhető adótétel: az önálló soron elszámolt társasági adó, az energiaellátók
jövedelemadója.

12
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A céltartalék-képzés/felhasználás kölcsönösen kiszűrendő tételeknek minősülnek a költség-

felülvizsgálat szempontjából. Ezek becsült ráfordítások, elismert költségnek, ráfordításnak a
tényleges felmerülés időpontjában minősülnek.
Nem indokoltak az egyéb ráfordítások közül az alábbi tételek:
 a bírság,
 a kötbér,
 pótdíjak,
 a kártérítés,
 a megsemmisült vagy hiányzó készletek értéke,
 az eszközök terven felüli leírása,
mivel ezek a tételek nem megfelelően ellátott feladatok következtében keletkeztek, továbbá
 az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke, illetve az
értékesítésükből származó bevétel,
mivel ezek nem az engedélyesi tevékenységhez kapcsolódnak..
A biztosítással nem fedezett káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások értékének díjban
történő elismerése a biztosítási és a felelősségi körülmények figyelembevételével egyedi
elbírálás alapján történik. A Hivatal jogosult ezzel kapcsolatban bekérni a káresemény
vizsgálatáról szóló szakértői jelentést, a biztosítási szerződést, valamint minden, a vizsgálat
szempontjából releváns dokumentumot és adatot. A káresemény indokolt mértékének díjban
történő elismerése ezután a rendkívüli értékcsökkenés elismert mértékének
figyelembevételével azonos módon történik.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (továbbiakban Sztv.) a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
CI. törvény 2015. július 4-i hatállyal módosította. A módosítás értelmében a korábban
rendkívüli ráfordítások és bevételek között szereplő tételek is itt, az egyéb ráfordítások és
bevételek között kerülnek kimutatásra. Ezek a tételek a felmerülés jogcíme szerint kerülnek
elemzésre. Azon tételek indokoltsága külön vizsgálandó, amelyeket az Sztv. előírásai miatt
ezen a költségsoron kell kimutatni.
Nem indokoltak azonban azok a ráfordítások, amelyek nem az egyetemes szolgáltatási célú
ellátás érdekében merültek fel, különösen:
 a fejlesztésre átadott pénzeszközök,
 a térítésmentes eszközátadások,
 az adott támogatások,
 az átvállalt kötelezettségek.
A fentiekben külön kiemelt tételeken kívüli – ide sorolt – költségelemek egyedileg kerülnek
elbírálásra. Tekintettel a csoporton belüli, valamint hatósági áras szerződésekre, a
követeléskezelés nem minősül elismert tételnek.

2.2.2.4.2 Egyéb bevételek

Az egyetemes szolgáltatási célú ellátáshoz kapcsolódó egyéb bevételek költségcsökkentő
tételekként figyelembevételre kerülnek a statikus vizsgálat során. Az engedélyes által
alátámasztott és indokolt tételeket a Hivatal egyedi elbírálás alá vonhatja.

13
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

2.2.2.5 Pénzügyi műveletek ráfordításai és bevételei

A hitelkamatok és az egyéb pénzügyi műveletek ráfordításai főszabály szerint nem
minősülhetnek elismerendő indokolt költségeknek, ezért a statikus költség-felülvizsgálat
részeként teljes egészében kiszűrésre kerülnek. Azonban egyes finanszírozási költségek – a
rendelkezésre álló beszámoló adatok, valamint az engedélyes finanszírozással kapcsolatos
adatszolgáltatása alapján – egyedi vizsgálatot követően kerülhetnek elismerésre.

2.2.2.6 Az engedélyesi beszámoló alapján egyedileg vizsgálandó tételek: 2019. tényleges adatok
 Költségátterhelés alapú bevételekhez tartozó költségek, ráfordítások: a
költségeket, ráfordításokat csökkenteni kell a költségátterhelés alapú bevételekkel, a
bevétellel nem fedezett költség, ráfordítás elismerhetősége egyedileg vizsgálandó.
 Más engedélyesnek és egyéb más jogi személynek végzett szolgáltatások: a
költségeket, ráfordításokat csökkenteni kell a kapcsolódó bevételekkel, a bevétellel nem
fedezett költség, ráfordítás elismerhetősége egyedileg vizsgálandó.
 Egyéb árbevételt eredményező tevékenységek költségei: a bevétellel nem fedezett
költség elismerhetősége egyedileg vizsgálandó.
 Szokásos üzletmenettől eltérő tételek költségei:
- jogcímenként vizsgálandók a költségek
- ha a rendszeresen, de nem minden évben felmerülő költség periodicitása
alátámasztott, akkor a 2020-2021. évek átlagos éves költsége elismerendő
- ha alkalmankénti, egyszeri, egy évben megjelenő költségről van szó, az egyedileg
elbírálandó.

2.2.2.7 Eszközök amortizációs költsége

A 2021. október 1-jén tervezetten tárgyi eszköz állományban lévő eszközök 2020-2022. közötti
éves átlagos amortizációs költsége kerül elismerésre.
Ezt az amortizációs költséget növeli a 2019. december 31-én a beruházások között
nyilvántartott, 2021. szeptember 30-ig várhatóan aktiválásra kerülő eszközök 2021-2022.
közötti éves átlagos amortizációja, valamint a szükséges eszköz pótlásából adódó
értékcsökkenés. Az amortizációs költségek 2021-től nem tartalmazhatják a 2020-ban
kivezetett (értékesített, selejtezett, stb.) eszközök amortizációját.

2.2.3 A statikus vizsgálat kimenő adatai

Az alábbi adatok csak az 5. fejezetben vizsgálandó értékeket tartalmazzák.

 Anyagi jellegű ráfordítások, azon belül

- anyagköltség,
- igénybevett szolgáltatások értéke,
- egyéb szolgáltatások értéke,
- ELÁBÉ,
 Személyi jellegű ráfordítások, azon belül
- bérköltség,
- személyi jellegű egyéb kifizetések,
- bérjárulékok;
 Értékcsökkenési leírás
 Egyéb ráfordítások (pl. adók)
 Egyéb bevételek

14
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

 Pénzügyi műveletek ráfordításai

 Pénzügyi műveletek bevételei
 Összesen

3 Dinamikus vizsgálat

A Hivatal a statikus vizsgálat mellett az indokolt költségtömeg meghatározásához, évek közötti

összehasonlító vizsgálatot (ún. dinamikus vizsgálatot) alkalmazhat. A dinamikus vizsgálat
részeként az engedélyes megadja az egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében
felmerülő költségeket a 2019-18. évre vonatkozóan, főkönyvi számla szintű bontásban. A
Hivatal a bemutatott könyv szerinti értékek összeméréséhez meghatározza azon
költségelemek körét, mutatókat, amelyek alapján lefolytatja a dinamikus vizsgálatot.

4 Transzferár vizsgálat
4.1 Alapelvek
A jelen módszertan alapjául szolgáló vizsgálat nem azonos az Adóhatóság által lefolytatott, a
piaci ár helyes megállapítására irányuló vizsgálatokkal.

A költség-felülvizsgálat keretében a transzferárazási módszertan célja

1. a legkisebb költség elve alapján a kapcsolt felek által átszámlázott szolgáltatások
költségtartalmának felülvizsgálata indokoltság alapján, valamint
2. az alkalmazott haszonkulcsok vizsgálata indokoltság (legkisebb költség elve) és piaci
összehasonlítás alapján,
3. a költségek mértékének vizsgálata indokoltsági alapon.
Ezen célok elérése érdekében a transzferárazási vizsgálatnak statikus és benchmark
elemeket is tartalmaznia kell.

A fentiek miatt az adóhatósági elvárások alapján készített transzferár dokumentációkat a

Hivatal a vizsgálat során figyelembe veszi, ám a módszertan nem ezen alapszik, és nem kötött
az Adóhatóság által alkalmazott szabályokhoz, elvárásokhoz. A módszertan célja a költség-
felülvizsgálat elveihez igazodva az elfogadható legkisebb indokolt költségszint és haszonkulcs
megállapítása.

A kapcsolt féltől igénybe vett szolgáltatások a statikus vizsgálat alapelvei szerint kerülnek
felülvizsgálatra. Amennyiben egy adott szolgáltatás értéke legalább azonos szolgáltatási
tartalommal és színvonallal piaci alapon is vizsgálható, úgy a Hivatal ezen szolgáltatások
esetében piaci érték alapján benchmark vizsgálatot folytathat le a részletező vizsgálat helyett.

4.2 Módszertan lépései

1. Az adatbekérés során az engedélyes által szolgáltatott adatok tartalmazzák a kapcsolt
felekkel megkötött szerződéseinek alapadatait. Az alapadatok alapján a Hivatal

15
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

vizsgálja az átszámlázott tételekben lévő haszon, valamint a nettó költség

indokoltságát, másrészt a kapcsolt felek által az engedélyes részére átszámlázott
költségek személyi jellegű részének indokoltságát.

2. Az adatszolgáltatás során az engedélyes által bemutatott szerződéseket a Hivatal

besorolja a módszertanban szereplő tevékenység típusok, SLA csoportok egyikébe.
Amennyiben a szerződést nem tudja besorolni, mert az több SLA kategóriát érint, akkor
a „Besorolás alá nem került” elnevezést kapja. Ezen szerződések esetében a
haszonkulcs vizsgálata egyedi módon történik, lehetőség szerint figyelembe véve a
szerződés tartalmát jelentő tevékenységek haszonkulcsait. Szintén nem kerülnek
besorolásra azok a tételek, melyek esetében nem értelmezhető a besorolás (pl. a
bérleti díjak, bankszámla és származékos ügyletek miatti tételek).

3. A szerződések alapján a Hivatal az egyes tevékenységtípusokhoz meghatároz egy

tény haszonkulcsot, melyet összevet egy nyilvános adatbázisból nyert piaci
haszonkulccsal (pl. DATAX, EMIS). Az értékeket a Hivatal legalább két év átlagában
vizsgálja. Az összevetésre kerülő haszonkulcsok minimuma lesz az elfogadott
haszonkulcs.

4. Amennyiben az engedélyes és kapcsolt partnerei között alkalmazott tény haszonkulcs

magasabb, mint az elfogadott haszonkulcs, az elfogadott haszonkulcs feletti haszon
kiszűrésre kerül. Abban az esetben, ha a tény haszonkulcs alacsonyabb, mint az
elfogadott haszonkulcs, akkor a haszonkulcs alapján nem kerül kiszűrésre költség és
a tény haszonkulcs lesz az elfogadott érték.

5. A Hivatal megvizsgálja a kapott dokumentáció és információk alapján, hogy a kapcsolt

felektől az engedélyes részére átszámlázott költségek az egyetemes szolgáltatási célú
ellátásérdekében felmerülő feladatok ellátásához kapcsolódóan a statikus vizsgálat
elvei és az általános alapelvek alapján indokoltnak minősíthetőek-e. Amennyiben az
engedélyes nem tudja megfelelő módon alátámasztani az indokoltságot, akkor a teljes
költség kiszűrésre kerül.

6. Azon szerződések esetében, ahol az engedélyes nem bocsátja a Hivatal

rendelkezésére a kért dokumentációt, valamint adatokat, a teljes költség kiszűrésre
kerül, alátámasztottság hiánya miatt.

7. Az adatbekérő táblában szerepelnek a kapcsolt félnél felmerült és átszámlázott

személyi költségek. Amennyiben az engedélyes nem szolgáltatott adatot, a Hivatal a
publikus beszámolókra támaszkodva kalkulálhat adatot. Az el nem ismert haszon,
valamint a nem indokolt költségek kiszűrése utáni költségtömegből a Hivatal a
módszertani útmutató 4.3.2 a) pontja szerint meghatározza a szolgáltatást nyújtónál a
tevékenység végzéséhez kapcsolódóan felmerült személyi jellegű költségeket. A
meghatározott személyi jellegű költségekből az elfogadott munkaerő költség feletti rész
kiszűrésre kerül.

8. Az engedélyes által megadott költségekből levonva a haszonkulcs, az indokoltság, az

adathiány, valamint a személyi jellegű hányad miatti kiszűrt tételeket, megkapjuk a
vizsgálat által elfogadott költségtömeget.

16
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

4.3 Módszertani áttekintés

Haszonkulcs (mark-up): a felmerült költségtömegre rakódó profit százalék (profit összeg /
költség összeg). Az engedélyes által megadott profit adatok ezt a költségre vetített
haszonkulcsot fedik le.

Margin: a kiszámlázott árbevételre vetített profit százalék (profit összeg / kiszámlázott

árbevétel összeg). Az elfogadható profit kalkulációhoz használt adatbázis ezt az árbevételre
vetített margint tartalmazza.

4.3.1 Haszonkulcsok vizsgálata

A haszonkulcsok vizsgálatának leírása a DATAX,adatbázis alapján történik. Eltérő adatbázis
használatakor, ennek analógiája mentén kell a vizsgálatot lefolytatni.

4.3.1.1 Az átterhelésre került költségalap vizsgálata indokoltság szempontjából

A kapcsolt tranzakciókra irányuló vizsgálat feladata – a statikus vizsgálathoz hasonlóan –
kiszűrni azon tételeket, melyek nem minősülnek indokoltnak a Hivatal által elfogadott
módszertan alapján.

Az indokoltság alapján történő vizsgálat menete a következő:

1. A Hivatal kiszűri a költség + jövedelem alapján haszonnal terhelt tételek esetében az
engedélyes által megadott teljes, engedélyesre jutó átszámlázott költségösszegből a
hasznot, hogy megkapja a nettó költség tömeget.

2. Amennyiben a szolgáltatás értékének vizsgálata nem közvetlenül a piaci érték alapján

történik, akkor a kapott nettó költségtömegből ezután a következő költségek kerülnek
kiszűrésre:
 tanácsadási költségek, menedzsment díjak, amennyiben a szolgáltatás
indokoltságát az engedélyes nem tudja alátámasztani (pl. a kapcsolódó
partner analitikák, tanácsadásból származó előnyök, stb. bemutatásával),
 végkielégítések és a munkavégzés alól felmentett személyek időszaki bére
és a versenytilalmi megállapodások alapján kifizetett ellenérték teljes
mértékben,
 kapcsolt fél által beszámlázott tanácsadók bérjellegű kifizetése esetén az elfogadott
átlagos munkaerő költségével kalkulált, a statikus és 4.3.2. pontnál leírtak szerinti
toleranciasáv alkalmazásával indokoltnak tekintett összeget meghaladó rész,
 ingatlanbérlet és -üzemeltetés esetében a piaci átlagos értéket
meghaladóan számlázott összeg,
 egyéb, a lefektetett (alap)elvek alapján, illetve Hivatali elbírálás alapján nem
indokolt tételek.

3. A kiszűrés után megmaradt nettó költségtömegre jutó haszon elismerésre kerül..

4.3.1.2 A piaci haszonkulcsok megállapítása:

a) Az engedélyes által megküldött és a Hivatallal egyeztetett adatok alapján a Hivatal
meghatározza azon főbb tevékenység típusokat, illetve SLA csoportokat, melyeket
az engedélyes a kapcsolt feleitől vesz igénybe. A korábbi vizsgálat során az alábbi

17
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

csoportok kerültek azonosításra. Az engedélyesi adatszolgáltatások alapján ezen

kör szűkülhet/bővülhet az egyes engedélyesek esetében:
1. pénzügyi-, számviteli-, adóügyi, folyószámla és követeléskezelési
szolgáltatások nyújtása,
2. kontrolling, belső ellenőrzési szolgáltatások,
3. humánpolitikai szolgáltatások nyújtása,
4. logisztika, indirekt beszerzés szolgáltatása,
5. informatikai szolgáltatások nyújtása,
6. PR és kommunikációs szolgáltatások nyújtása,
7. számlázás, törzsadatok karbantartása, ügyfélszolgálati
folyamatok,
8. belső kommunikáció és dokumentumkezelés,
9. gépjárművek bérlete,
10. ingatlan üzemeltetés,
11. ingatlanbérlet,
12. ingó bérlet,
13. üzletviteli tanácsadás,
14. javítás, karbantartás

b) Az egyes tevékenységekre vonatkozóan a Hivatal meghatározza azon TEÁOR

számok szerinti tevékenységcsoportokat, melyekkel az egyes igénybevett
tevékenységek legjobban jellemezhetők. Egy tevékenységhez több TEÁOR
kategória is rendelhető (a TEÁOR számok hozzárendelésénél a Hivatal figyelembe
veszi az Engedélyes transzferár dokumentációjában szereplő tevékenységenkénti
TEÁOR számokat).

c) A TEÁOR számok szerinti részkategóriákhoz a Hivatal hozzárendel egy margint

(árbevétel arányos jövedelmezőséget) a DATAX adatbázisból, ahol az 500 millió
forintos forgalmat meghaladó vállalatokat veszi figyelembe, és a „40. Tevékenység
haszonkulcsa I.-es” mutatót választja (Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye /
Értékesítés nettó árbevétele). Ez a mutató megfelel a fentiekben definiált „Margin”
fogalmának.

A Hivatal a DATAX adatbázisból az ágazatra jellemző medián margin-t veszi

figyelembe. Az egyes tevékenységekre jellemző átlagos margint ezután a
hozzárendelt TEÁOR számok egyszerű számtani átlaga alapján határozza meg.

d) Mivel az engedélyes által megadott jövedelmezőségi adatok nem árbevételre

(margin), hanem költségre vetítettek (haszonkulcs), ezért a Hivatal a fenti (DATAX,
adatbázisból nyert) mutatókat költség-arányos működési haszonkulccsá számolja
át:
𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠𝑖 ℎ𝑎𝑠𝑧𝑜𝑛𝑘𝑢𝑙𝑐𝑠
𝑚𝑎𝑟𝑔𝑖𝑛 =
1 + 𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠𝑖 ℎ𝑎𝑠𝑧𝑜𝑛𝑘𝑢𝑙𝑐𝑠

𝑚𝑎𝑟𝑔𝑖𝑛
𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠𝑖 ℎ𝑎𝑠𝑧𝑜𝑛𝑘𝑢𝑙𝑐𝑠 =
1 − 𝑚𝑎𝑟𝑔𝑖𝑛

18
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Így a Hivatal által az összehasonlításhoz használt százalék megfelel az ún.

Működési haszonkulcsnak (Üzemi eredmény/(Árbevétel–üzemi eredmény)). A
Hivatal álláspontja szerint legjobban a fenti mutató közelíti meg az engedélyes
elszámolását, mivel a nyújtott szolgáltatások esetében a haszonkulcs a működési
költségekre rakódik rá. Az engedélyes által készített transzferár dokumentációk is
a fenti működési haszonkulcsot alkalmazzák.

Indokolt haszonkulcsok számítása:

Az indokolt haszonkulcs értéke az egyes tevékenységi típusok tény haszonkulcs értéke, és a
publikus adatok (DATAX) alapján számított kapcsolódó ágazatok haszonkulcs értéke közül a
kisebbik.
Tekintettel arra, hogy a negatív haszonkulcsok is egyfajta piaci változást jeleznek, a számítás
során is figyelembevételre kerülnek (nem kerülnek korrigálásra).

4.3.1.3 Belső haszonkulcs

A vizsgálat első lépése annak megállapítására vonatkozik, hogy a társaságok – a
szétválasztási szabályzatuknak megfelelően – a társaságnál egészében felmerült költségek
egy részét haszonnal (ún. belső haszonnal) terhelten vagy haszon nélkül allokálják az
engedélyes tevékenységre. Belső haszon átterhelést a Hivatal nem fogad el indokoltnak.

A belső haszon az engedélyes gazdasági társaság szempontjából nem költség. Belső haszon
alkalmazása esetén a tevékenységek számviteli szétválasztása során a ténylegesen
felmerültnél több költség kerülne az engedélyesre ráosztásra, amellyel a különböző
tevékenységek között végső soron keresztfinanszírozás valósulna meg, ezért a belső haszon
alkalmazását a Hivatal nem fogadhatja el indokoltnak.

Tekintettel azonban a 2.2.1 pontban megfogalmazottakra, az engedélyesnek a belső igénybe

vett (ún. támogató) szolgáltatások belső haszontól megtisztított részét is fel kell osztania
(felosztatlan költség nem maradhat). A felosztás során alkalmazott vetítési alapoknak az
engedélyes által alátámasztottnak kell lenniük, a 2.2.1. pont szerinti felosztási elvek szerint.
Az engedélyes által alátámasztott, az egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében
felmerülő költségeket a Hivatal megvizsgálja. Az alátámasztott és bizonyítottan az egyetemes
szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő költségek elismerésre kerülnek.

4.3.1.4 Indokolt mérték vizsgálata

A Hivatal a piaci alapon egyértelműen besorolható költségtételek estében a 4.3.1.3 pont
szerinti vizsgálatot kiválthatja az indokolt mérték szerinti vizsgálattal. Ez esetben a Hivatal a
költségtömeget piaci érték alapján vizsgálja, amely során a költségtömeg összevetésre kerül
a Hivatal által alkalmazott referenciaértékkel. A piaci érték vizsgálata a 2.2.2.1. pont szerinti
indokoltsági vizsgálat elvei mentén történik.

4.3.1.4.1 Ingatlanbérlet és -üzemeltetés piaci értékre történő korrekciója

A vizsgálat során a Hivatal ellenőrzi, hogy az engedélyes által használt négyzetméterre vetített
bérleti és üzemeltetési díjak megfelelnek-e a piacon érvényes áraknak.

A Hivatal az általa alkalmazott adatbázis(ok) bérleti és üzemeltetési adatai alapján

meghatározza az indokoltnak tekinthető iroda bérleti, egyéb bérleti és üzemeltetési díj

19
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

tartományát, melynek átlagos értéke a Hivatal által elfogadott legmagasabb indokolt ár. Ezen
érték feletti összegek kiszűrésre kerülnek.

A piaci adatok kiválasztásánál a Hivatal figyelembe veszi az engedélyes által használt

épületek földrajzi elhelyezkedését, valamint a bérleti, illetve az üzemeltetési díjban elismert
költségek körét. Amennyiben a referenciaként használt ingatlanok megfelelően lefedik az
ingatlanpiac engedélyes által is használt részét, akkor alkalmasak az összehasonlításra.
Amennyiben szükséges, a Hivatal más adatforrást is alkalmazhat az elemzés elkészítéséhez,
az adatforrás egyértelmű megjelölése mellett.

4.3.2 Az átterhelésre került költségalap személyi jellegű részének módszertana

Tekintettel arra, hogy a kapcsolt felektől számlázott tranzakciók esetén a személyi jellegű
ráfordítások jellemzően túlsúlyban vannak, az egyes tranzakciók személyi jellegű részére
indokolt külön vizsgálatot végezni és szükség esetén benchmark jellegű kiszűrést alkalmazni.
A Hivatal a személyi jellegű ráfordításokat szerződésenként/külső SLA-
nként/megállapodásonként vizsgálja, vállalaton belüli szolgáltatások estén egyben vizsgálja.

A személyi jellegű ráfordítások kiegyenlítésének és a kapcsolódó kiszűrések

meghatározásának a lépései a következők:

a) Egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő költségelemekből a

személyi jellegű hányad megállapítása:

A kapcsolt vállalkozások által nyújtott összes vizsgált szolgáltatás esetében a Hivatal

bekéri az adott szolgáltatás egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő
költségei közül a személyi jellegű ráfordítások arányát.
Amennyiben ez az arányszám nem áll rendelkezésre, akkor az érintett kapcsolt
vállalkozás publikus beszámolójának adataira (Igazságügyi Minisztérium
Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapja
http://e-beszamolo.im.gov.hu/) építve kerül kiszámításra a személyi jellegű költségek
aránya az összes működési költségen belül, az alábbiak szerint:

𝑠𝑧𝑒𝑚é𝑙𝑦𝑖 𝑗𝑒𝑙𝑙𝑒𝑔ű 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑒𝑘

𝑠𝑧𝑒𝑚é𝑙𝑦𝑖 𝑗𝑒𝑙𝑙𝑒𝑔ű ℎá𝑛𝑦𝑎𝑑 =
ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠𝑖 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔
ahol:

Személyi jellegű költségek: összes személyi jellegű ráfordítás

Összes működési költség: az Anyagjellegű ráfordítások, Személyi jellegű
ráfordítások, Értékcsökkenési leírás és az Aktivált saját teljesítmények értékének
összege

Indokolt esetekben a Hivatal a beszámoló kiegészítő mellékletét felhasználva

pontosíthatja a számítást, ha a szolgáltatást nyújtó cég árbevétele számos, egymástól
nagyon eltérő személyi hányaddal rendelkező tevékenységet is magában foglal.

Kapcsolt felek tényleges, 1 főre jutó átlagos munkaerő költségének kiszámítása:

20
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Munkaerő költség: személyi jellegű összes költség (ide értve pl. képzések, cafeteria,
egyéb személyi jellegű juttatások stb.) és kapcsolódó közterhek.

A személyi jellegű ráfordítások és létszámadatok az egyetemes szolgáltatás

érdekében felmerülő költségekben érintett kapcsolt felek beszámoló adataiból
(Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban
Közreműködő Szolgálat honlapja http://e-beszamolo.im.gov.hu/) kerülnek kigyűjtésre.
Ezen adatok alapján átlagos havi személyi ráfordítás kerül meghatározásra.

ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑠𝑧𝑒𝑚é𝑙𝑦𝑖 𝑟á𝑓𝑜𝑟𝑑í𝑡á𝑠 közterhekkel

ℎ𝑎𝑣𝑖 á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔 𝐹𝑡/𝑓ő/ℎó =
á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚 ∗ 12

ahol:

Összes személyi ráfordítás közterhekkel: összes személyi jellegű ráfordítás (ide

értve pl. képzések, cafeteria, egyéb személyi jellegű juttatások stb.) szűrve az
indokoltsági alapon kiszűrendő költségekkel.
Átlagos létszám: a létszám vizsgálata során a Hivatal figyelembe veszi az évközi
létszámváltozást, az egyetemes szolgáltatási célú ellátáshoz szükséges feladatokat
végző átlagos létszám vizsgálata során a Hivatal egy olyan értéket határoz meg, amely
tükrözi az évközi változásokat is.

b) Elfogadott munkaerő költség megállapítása:

A személyi jellegű költségek vizsgálata esetén az átlagos munkavállalóra jutó havi

személyi jellegű ráfordítás értékének alapja a KSH által publikált ágazati átlagos
munkaerő-költség adat (KSH tábla: 2.1.58 Továbbvezetett havi munkaerőköltség főbb
elemeinek alakulása forintban), a megfelelő évre indexálva a szintén KSH által publikált
bérindex adattal (KSH tábla: 2.1.51 Az alkalmazásban állók havi munkajövedelme a
nemzetgazdaságban).
A magyarázatok alapján a Hivatal toleranciasávot határozhat meg, melyben még nem
alkalmaz elvonást. A toleranciaszorzó megállapítása empirikus úton történik.

c) Egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében felmerülő, kapcsolt

vállalkozástól igénybe vett költségelemek személyi jellegű hányadából az
elfogadott rész meghatározása:

A kapcsolt vállalkozás átlagos 1 főre jutó munkaerő-költségét összevetjük a c) pontban

meghatározott elfogadott munkaerő-költség adattal, és meghatározzuk az elfogadott
munkaerő-költségnek és a kapcsolt vállalkozás átlagos munkaerő-költségének az
arányát:

𝑒𝑙𝑓𝑜𝑔𝑎𝑑𝑜𝑡𝑡 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔

𝑎𝑟á𝑛𝑦𝑠𝑧á𝑚 =
𝑘𝑎𝑝𝑐𝑠𝑜𝑙𝑡 𝑣á𝑙𝑙𝑎𝑙𝑘𝑜𝑧á𝑠 á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑒

21
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Amennyiben a kiszámolt arányszám 100% vagy annál nagyobb, akkor az érintett

kapcsolt vállalkozás által nyújtott szolgáltatás esetében nem kerül sor személyi jellegű
ráfordítás kiszűrésére.
Amennyiben a kiszámolt arányszám 100%-nál kisebb, akkor a különbség az érintett
partnerek által számlázott szolgáltatások személyi jellegű költségeiből kiszűrésre kerül.

5 Benchmark vizsgálat:
Az 1.2.8 pont, g) alpontja szerint a Hivatal fenntartja a jogot, hogy a nagykereskedő működési
hatékonyságát összevesse más, hasonló tevékenységet végző vállalatok működésével, akár
nemzetközi szinten is. A benchmark vizsgálat során az engedélyes egyes mutatói hasonló
tevékenységű és nagyságú vállalatok mutatóival kerülnek összevetésre.

6 Külön vizsgálat alá vont tételek

6.1 Finanszírozás és tőkeköltség

6.1.1 A finanszírozási igény meghatározása
A Hivatal a finanszírozási igény meghatározása során az egyetemes szolgáltatási célú ellátás
végzéséhez szükséges, indokolt és a Hivatal által más módon nem elismert idegen források
költségeit veszi figyelembe. Az indokolt mértéket a Hivatal a költség-felülvizsgálat keretein
belül vizsgálja a 2.2.2.1 pont alapelvei szerint. A Hivatal a finanszírozás igény meghatározása
keretében bemutatott tételeket egyedileg értékeli, az indokoltság és az alátámasztottság
bizonyítása az engedélyes feladata. Az alátámasztottság hiányában bemutatott tételeket a
Hivatal nem elismerendő költségként kezeli.

6.1.2 A tőkeköltség meghatározása

Az elismert tőkeköltség meghatározásának célja, hogy a nagykereskedőt az egyetemes
szolgáltatási célú ellátásban a GET 107. § (2) bekezdés szerint gazdasági hatékonyságra, a
nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze figyelemmel a legkisebb
költség elvére és a fogyasztók költséghatékony ellátására. A tőkeköltség indokolt mértékét a
Hivatal a költség-felülvizsgálat során határozza meg.

22
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

7 Hatékonysági vizsgálat
7.1 Az egyetemes szolgáltatói árban elismert nagykereskedői árrés
meghatározása
A költségek differenciált indexálása és hatékonysági elbírálása érdekében a költség-
felülvizsgálat az alábbi képletet használja.
𝟐𝟕
𝑪𝒕 = (𝑪𝒕−𝟐 ∗ (𝟏 + 𝑰𝒏𝒅𝒆𝒙𝒌 − 𝒌 ∗ )
𝟏𝟐
𝑪𝒕
𝒆𝒏,𝒕 =
𝒗𝒐𝒍𝒕−𝟏
ahol:
Ct: az i engedélyesre és t évre vonatkozó összes indexált költség az ármegállapítás induló
évét követő években (Ft).
volt-1: a 2019. évben az összes egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében értékesített
földgáz hőmérsékletkorrigált mennyisége (beleértve a Csepeli Erőmű Kft. részére
értékesített mennyiséget is) (MWh).
en,t: a nagykereskedői árrés induló értéke (Ft/MWh).
Ct-2: az engedélyes – költség-felülvizsgálat alapján – indokolt költségeinek elismert szintje.
A Hivatal a költségek esetén egy CPI-t és bérindexet figyelembe vevő kompozitot
alkalmaz, az anyag jellegű és személyi jellegű költségek indokolt arányának megfelelően..
k: az elvárt hatékonyságjavulási tényező éves értéke 1,5%1
A Hivatalnak lehetősége van továbbá arra, hogy az engedélyes sajátos viszonyaihoz igazított
ösztönzést alakítson ki. Az induló költségek között a Hivatal ennek megően elfogadhat olyan
költségeket is, amelyek esetében megbízhatóan kimutatható, hogy várhatóan csökkenni
fognak a szabályozási periódus folyamán, így a perióduson belüli évekre vonatkozóan a
költségek elismerésének lefutása előre tervezhető (pl. fejlesztések, szervezeti átalakítás).
Ezen esetekben a Hivatal jogosult a költségeket az elvárt szinergiahatás meghatározása és
számszerűsítése mellett kiemelni Ct-2 értékéből, vagy indokoltnak minősíteni és „elnyújtva”
beépíteni az árrés értékébe, az infláció és egyedi hatékonyságjavulás („k” faktor)
figyelembevétele mellett.

7.2 Indexálás
A 2020. évi költség-felülvizsgálat az engedélyesek költségeinek 2021. szeptember 30-i
értékének megállapítására irányul. Az induló árrés költség-felülvizsgálattal megállapított
értéke 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. között alkalmazandó, ezért a Hivatal az
időszak közepére (2022. március 31.) indexálja azt.

Az indexálás során a Hivatal külön választja az anyag jellegű költségeket és a személyi jellegű
költségeket.

1
A Hivatal vis major helyzet esetén fenntartja a hatékonysági tényező(k) felülvizsgálati jogát.

23
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Az indexálásra, azaz a költségek időbeli változásának figyelembevételére a Hivatal azon

időszak(ok) esetében, ahol tény érték nem áll rendelkezésre, ott a Magyar Nemzeti Bank
legfrissebben elérhető Inflációs jelentés című kiadványában publikált, nyilvánosan elérhető
inflációs mutatókból (MNBinfláció) számított láncindexet alkalmazza. Azon időszak(ok)
esetében, ahol tény index érték rendelkezésre áll, a Hivatal a KSH által publikált fogyasztói
árindex és munkaerőköltség-index mutatókat használja. A Hivatal a számítások során a
tárgyévet érintő inflációs mutatókat időarányosan veszi figyelembe.

7.2.1 Indexk meghatározása:

Az 𝑰𝒏𝒅𝒆𝒙𝒌 esetén egy infláció és átlagkereset mutató kompozit kerül meghatározásra 2022.
március 31-re, az alábbiak szerint.

𝑰𝒏𝒅𝒆𝒙𝒔𝒛𝒆𝒎é𝒍𝒚𝒊 = ((𝟏 + 𝑲𝑺𝑯𝑴𝒖𝒏𝒌𝒂𝒆𝒓ő_𝒌𝒕𝒈𝟐𝟎𝟐𝟎 ∗) ∗ (𝟏 + 𝑴𝑵𝑩𝑩𝒓á𝒕𝒍𝒂𝒈𝒌𝒆𝒓𝒆𝒔𝒆𝒕 ∗)

𝒃𝒆𝒄𝒔 𝟐𝟎𝟐𝟏

𝟑
∗ (𝟏 + 𝑴𝑵𝑩𝑩𝒓_á𝒕𝒍𝒂𝒈𝒌𝒆𝒓𝒆𝒔𝒆𝒕𝒃𝒆𝒄𝒔 𝟐𝟎𝟐𝟐 ∗ ) − 𝟏) ∗ 𝟏𝟎𝟎
𝟏𝟐

ahol:
𝑰𝒏𝒅𝒆𝒙𝒔𝒛𝒆𝒎é𝒍𝒚𝒊:
𝑲𝑺𝑯𝑴𝒖𝒏𝒌𝒂𝒆𝒓ő_𝒌𝒕𝒈𝟐𝟎𝟐𝟎 :
𝑴𝑵𝑩𝑩𝒓_á𝒕𝒍𝒂𝒈𝒌𝒆𝒓𝒆𝒔𝒆𝒕𝒃𝒆𝒄𝒔 𝟐𝟎𝟐𝟏 : a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentés című kiadványában
𝑴𝑵𝑩𝑩𝒓_á𝒕𝒍𝒂𝒈𝒌𝒆𝒓𝒆𝒔𝒆𝒕𝒃𝒆𝒄𝒔 𝟐𝟎𝟐𝟐 :
a személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó inflációs mutató a
kompozit mutató meghatározásához (%)
a KSH 2.1.48. Munkaerőköltség-indexek alakulása a
nemzetgazdaságban táblájában publikált 2020. évre vonatkozó
átlagos, B-E kódú (Ipar ágazat) szerinti eredeti idősoros
nemzetgazdasági munkaerőköltség mutató tény értéke.
publikált 2021. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset mutató
a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentés című kiadványában
publikált 2022. évi előrejelzett nemzetgazdasági bruttó
átlagkereset mutató

és

𝐶𝑃𝐼 = ((1 + 𝑲𝑺𝑯𝑭𝒐𝒈𝒚𝒂𝒔𝒛𝒕ó𝒊á𝒓−𝒊𝒏𝒅𝒆𝒙𝟐𝟎𝟐𝟎 ) ∗ (1 + 𝑀𝑁𝐵𝑖𝑛𝑓𝑙á𝑐𝑖ó𝑏𝑒𝑐𝑠 2021 ) ∗ (1 + 𝑀𝑁𝐵𝑖𝑛𝑓𝑙á𝑐𝑖ó𝑏𝑒𝑐𝑠2022 ∗

3
12
)− 1) ∗ 100

ahol:
𝑪𝑷𝑰:
𝑲𝑺𝑯𝑭𝒐𝒈𝒚𝒂𝒔𝒛𝒕ó𝒊á𝒓−𝒊𝒏𝒅𝒆𝒙𝟐𝟎𝟐𝟎 :
𝑴𝑵𝑩𝒊𝒏𝒇𝒍á𝒄𝒊ó_𝒃𝒆𝒄𝒔𝟐𝟎𝟐𝟏 :
𝑴𝑵𝑩𝒊𝒏𝒇𝒍á𝒄𝒊ó_𝒃𝒆𝒄𝒔𝟐𝟎𝟐𝟐 :
az anyagjellegű költségekre vonatkozó inflációs mutató az induló
árréshez (%)
a KSH 3.6.1. Fogyasztóiár-index tábájában publikált 2020. évre
vonatkozó nemzetgazdasági fogyasztóiár-index tény értéke
a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentés című kiadványában
publikált 2021. évi előrejelzett inflációs mutató
a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentés című kiadványában
publikált 2022. évi előrejelzett inflációs mutató

24
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Ezután:
𝑰𝒏𝒅𝒆𝒙𝒌 : CPI és Indexszemélyi kompozitja, mely az anyag jellegű és személyi jellegű
költségek indokolt arányának figyelembe vételével kerül meghatározásra

8 Az egyetemes szolgáltatás árában elismert nagykereskedői árrés

induló értékének meghatározása
A Hatékonysági vizsgálat eredményeképpen előáll az elismerésre kerülő összköltség tömeg,
mely a működési költségeken felül tartalmazza a saját- és idegen tőke finanszírozásának
költségét. Az egyetemes szolgáltatás árában elismert nagykereskedői árrés megállapítása e
költség 2019. évi hőmérsékletkorrigált egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében történt
értékesítéssel történő elosztásával adódik, a már bemutatott képlet szerint.
𝑪𝒕
𝒆𝒏,𝒕 =
𝒗𝒐𝒍𝒕−𝟏
ahol:
Ct: az i engedélyesre és t évre vonatkozó összes indexált költség az ármegállapítás induló
évét követő években (Ft).
volt-1: a 2019. évben egyetemes szolgáltatási célú ellátás érdekében értékesített földgáz
hőmérsékletkorrigált mennyisége (MWh).
en,t: a nagykereskedői árrés induló értéke (Ft/MWh).

25
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

9 Mellékletek
9.1 melléklet – A hőmérséklet korrekció számításának metodikája
Az egyetemes szolgáltatási célú ellátás keretében értékesített földgázmennyiség hőmérséklet
korrekciója a napfok-módszer alkalmazásával történik, ahol a napfok érték kiszámítása a
következő:

napfok érték = maximum (0 ; 16 ºC – napi középhőmérséklet).

A mennyiségi adatok korrekciójánál alkalmazott módszertan egy exogén változókkal

kiegészített SARIMA (Seasonal Autoregressive Integrated Moving Average, szezonális
autoregresszív integrált mozgóátlag) regressziós modell.

A modell az Országos Meteorológiai Szolgálat által, Budapest-Lőrinc térségére vonatkozóan

megadott napi középhőmérsékletből képzett napfok értékek havi összege és az adott
felhasználói körhöz tartozó havi tény földgázmennyiségi adatok idősorainak logaritmusai
közötti kapcsolatot vizsgálja, és a szezonalitás (évenkénti ismétlődés) figyelembevételével
határoz meg korrekciós paramétereket és a paraméterek szignifikanciáját jellemző p-
értékeket. A hőmérséklet korrekció során használt paraméterek havonkénti bontásban, vagy
több havonként összevonva kerülnek meghatározásra a paraméterek szignifikanciája alapján.
A Hivatal csak azokat a paramétereket veszi figyelembe, amelyek 5%-os szignifikancia szint
mellett szignifikánsak, és a modell véletlen (hiba) komponense teljesíti a normalitással,
homoszkedaszticitással és az autokorrelálatlansággal kapcsolatos feltételeket.

A paraméterek meghatározását követően a hőmérséklet korrigált mennyiséget a Hivatal a

következő módon határozza meg:

𝑄ℎő𝑚 𝑘𝑜𝑟𝑟 = 𝑄 ∗ 𝑒 −𝛽 ∗𝑁𝐹𝐸

ahol
Qhőm korr tény havi földgázmennyiség hőmérséklet korrigált értéke (kWh/hó)
Q tény havi földgázmennyiség (kWh/hó)
e Euler-féle szám
β korrekciós paraméter
NFE havi napfok eltérés, ami a következő képlet alapján kerül meghatározásra:
NFE=NFhavi – NFátlagos havi
ahol
NFhavi Országos Meteorológiai Szolgálat által, Budapest-Lőrinc
térségére vonatkozóan megadott napi középhőmérsékletből
képzett napfok értékek havi összege,

26
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

NFátlagos havi Országos Meteorológiai Szolgálat által, Budapest-Lőrinc

térségére vonatkozóan megadott napi középhőmérsékletből
képzett napfok értékek havi összegeinek átlaga a vizsgált
időszakba eső azonos hónapokra vonatkozóan.

A paraméterek meghatározásához használt tényadatok értékesítési kategóriánkénti bontását

és az egyes csoportok tény idősorának hosszát a Hivatal a rendelkezésre álló adatok
ismeretében határozta meg lehetőség szerint legalább 5 év figyelembevételével.

9.2 melléklet – DATAX mutatószámrendszer

A Datax mutatószámrendszer a QualiDat Kft. rendszeresen frissülő terméke, amely ágazati
szinten mutatja be a hazai gazdasági szereplők teljesítményét a főbb mutatószámok
segítségével. Az adatbázisban szereplő mutatók széles körben alkalmazottak pénzügyi
átvilágítások és értékelések, üzleti tervek elkészítése, valamint hatékonysági, illetve
eredményességi elvárások kialakítása során. A cégek, illetve iparágak az ágazati mutatók
alapján fel tudják mérni saját teljesítményüket és azt adatokkal alátámasztva értékelni
képesek. A mutatószám rendszer alapján ugyanígy cégek és iparágak külső benchmark
értékelése is lehetővé válik. Az adatbázis a hazai vállalatok hivatalos mérleg és
eredménykimutatás értékeire épít, és a számviteli eredmény-kimutatás szerinti
költségcsoportokat követi. A társaságok a főtevékenységük alapján kerülnek ágazatba
sorolásra. A vállalatok ezen kívül a nettó árbevétel értékeik alapján forgalmi méretkategóriákba
is besorolásra kerülnek, ami lehetővé teszi, hogy az összehasonlítás ágazati szinten túl, méret
alapján is megtörténhessen, és a vállalati népesség nagy részét kitevő kis- és
középvállalkozások kiszűrésével a nagyvállalatokra is releváns összehasonlítások
történhessenek.

27