Neumann János Egyetem

Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar

Kertészeti Tanszék

Jogszabály elemzés

FÉLÉVKÖZI DOLGOZAT

Készítette:
Straszer Lilla

Kertészmérnök BSc szakos

Levelező tagozatos hallgató

Kecskemét
2023. Év
TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS............................................................................................................................................ 2

2.JOSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS TARTALOM.............................................................................................. 3

3.MELLÉKLETEK ÉS MÓDOSÍTÁSOK................................................................................................... 5

4.ÖSSZEFOGLALÁS.................................................................................................................................. 6

1
1. BEVEZETÉS

A környezetünk megóvása a mi felelősségünk, minden embernek kötelessége a tőle

telhetőt megtenni, azért hogy megóvja Földünket. Magyarországon már az oktatási
rendszerben is bevezették a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek tanítását. A
környezetünk megóvása érdekében rengeteg jogszabály van érvényben, van ami a hulladékok
kezelését, de van ami a gazdálkodásban felhasználható különböző kémiai szerek használatát
szabályozza. Az ipari létesítmények káros anyag kibocsátására, a veszélyesanyagok és
hulladékok kezelésére és tárolására, valamint az újra hasznosításra is különféle szabályzó
rendelkezések vonatkoznak. A környezetvédelemmel kapcsolatban több világszintű
egyezmény, határozat és program is létrejött az évek során. „Az ember és bioszféra” címet
viselő ENSZ Konferencia Stockholban, 1972-ben volt az I. Világkonferencia, ahol fontos
javaslatokat és intézkedéseket tettek. Ezt követően létesültek meg a környezetvédelmi állami
intézmények, köztük Magyarországon az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal
1977-ben.
Az évek során több világkonferencia is volt, az ENSZ évről évre igyekszik
környezetünk megóvása érdekében újabb szabályozásokat és javaslatokat eszközölni. A
jogszabályok hierarchiája a környezetvédelemben is érvényesül, a magyar Alkotmány
hatályos rendelkezései egységesen minden magyar állampolgárra vonatkoznak, míg az
Önkormányzati rendeletek az adott település közigazgatási területén érvényesek.
Magyarországon egy az energiatermelésben létszükséges, ám sok veszélyes anyagot
rejtő létesítménnyel, az atomerőművel kapcsolatban is sok jogszabályi rendelkezés létezik.
Köztünk az őrzés-védelmével, hulladék kezelésével, a radioaktív- és hőszennyezés elleni
védelmével kapcsolatban. Ezen létesítmény kapcsán létrejött 15/2001.(VI.6.) KöM rendelet
tartalmát, valamint annak betarthatóságát tárgyalom elemzésemben.

2
2.JOSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS TARTALOM

A jogszabály a 15/2001.(VI.6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a

levegőbe és a vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szól. A
Környezetvédelmi Minisztérium 15. sorszámmal ellátott rendelete, mely 2001.07.06.-án lépett
hatályba és a mai napig is hatályos a 2017. évi módosítása. Ugyanis 2017.01.01-ben történt az
utolsó módosítása, mely felülírta a 2015.04.01.-es módosítást.
Ezen rendeletet több jogszabály is meghatározza, köztük az egyik legfontosabb 1996.
évi CXVI. törvény az atomenergiáról, mely meghatároz minden fontos tényezőt, hatályt,
felügyeleti szervet és fogalmat a radioaktív anyagok felhasználásával, kibocsátásával, az
ebből keletkező hulladékok kezelésével kapcsolatban. 2001.évi LXXVI. törvény, mely szintén
a nukleáris létesítményekben keletkező hulladékok kezelésével foglalkozik, főként a kiégett
kazetták kezelésével. Az 1991. évi XLV törvény, mely meghatározza a mérésekkel
kapcsolatos követelményeket. A 624/2022. (XII.30.) Korm. rendelet meghatározza a területi
környezetvédelmi hatóság illetékességét a radioaktív kibocsátások kapcsán. A 124/2021.
(III.12.) Korm. rendelet a radioaktív hulladékgazdálkodási hatóságot jelöli ki. A 489/2015.
XII.30.) Korm. rendelet a kötelező mérésekkel kapcsolatban rendelkezik, illetékesség
megjelölésével. A 314/2005(XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatok
eljárásrendjét írja le.
A Környezetvédelmi miniszter rendeletében megfogalmazásra került a hatálya, mely
azt írja le, hogy kire és mire vonatkozik a rendelet, ebben az esetben kiterjed a kibocsátásra, a
védelemre, a mérésekre és a méréseket végzőkre is. Különféle alapfogalmakat is meghatároz
a definíciójukkal együtt, a pontos meghatározás a tévesztések elkerülése végett fontos.
Például:

„ 2.§ g) kibocsátási pont: a kiemelt létesítmény határvonalának azon pontja, ahol a

radioaktív kibocsátás történik. Egy létesítménynél több kibocsátási pont is lehet. Egyéb
létesítménynél a szennyvíz élővízbe történő bevezetésének pontja; „

Ez esetben a mérésnél a kezdeti pont pár száz méterrel történő eltévesztése mérési hibát
eredményezhet, mely következtében a környezetre káros hatások mértékét nem megfelelően
határozzák meg. A következő fejezet a kibocsátás értékeivel foglalkozik, melyekhez a
mellékletek tartalmaznak képleteket és értékeket, amely alapján számolni lehet, valamint a

3
határértékeket is látjuk. Majd a következő fejezet ezen kibocsátásokkal összefüggésben lévő
szintekkel kapcsolatos rendelkezéseket határozza meg a jogszabály. A 3.számú melléklet
segíts pontosan az értelmezésben, amit szintén megtalálunk a jogszabály mellékletei között.
Ezt követően „A radioaktív kibocsátásokkal és a környezet ellenőrzésével kapcsolatos
tervezési követelmények” című fejezt jön, mely meghatározza, mit kell előre a létesítmény
tervezésekor figyelembe venni, és rögzíteni. Például a kibocsátásra kerülő szennyező anyag
keletkezésének módját, valamint itt is kéri a kibocsátási szint meghatározását. A következő
fejezet az üzemeltetési követelményeket határozza meg, ilyen például, hogy nem lépi túl az
előre meghatározott kibocsátási értéket, valamint a jelentési kötelezettségüket is az ellenőrző
hatóságok felé. Ezekhez segítség a 4. számú melléklet, ahol leírják hogyan, kinek, milyen
útvonalon kell mérnie ezeket az értékeket, és a jelentés pontos tartalmi követelményeit is
meghatározzák. Az előzetes bejelentési kötelezettség fejezben rögzítik a határidejét a
következő évi ellenőrzések, kibocsátások, valamint intézkedések tervezetének bejelentését a
környezetvédelmi hatóságnak, ami alapján a hatóság a következő évben nyomon tudja követni
a létesítményt. A következő fejezetben taglalja a jogszabály a teendőket, abban az esetben, ha
a normál üzemtől való eltérés következik be. Ilyen esetben a létesítményt haladéktalanul
jelentési kötelezettség terheli, a jelentés pontos tartalmi követelményeit is meghatározza ez a
fejezet a második bekezdésében.
A 9. fejezet a víz-, és a hősszennyezéssel foglalkozik. Pontosan meghatározza, hogy
milyen hőmérséklet változás megengedett a természetes vizek hőmérsékletében, valamint a
kibocsátott víz hőmérséklete hány Celsius fokkal térhet el. Valamint azt, hogy folyékony
radioaktív anyagot nem lehet a természetes vizekbe kibocsátani, csak felszíni nem természetes
vízbe.
Az utolsó előtti fejezet a hatósági ellenőrzésekről szól, magába foglalja, hogy ki,
mikor és mit ellenőriz, valamint azt is, hogy az ellenőrzés csak akkreditált labor
közreműködésével végezhető. A 6. számú melléklet nyújt ehhez segítséget, mely magába
foglalja, hogy a létesítménytől független is szükséges a mintavétel, valamint országos szinten
is vizsgálják a szennyeződés mértékét. Az utolsó fejezet a Záró rendelkezések, minden
jogszabályban megtalálható ez a fejezet, itt található a jogszabály időbeli hatálya, és egyéb
rendelkezések vagy rendelkezések teljesítésének határideje. Jelen esetben csak időbeli hatály
található, ahol leírja, hogy a 6. § (4) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép
hatályba, míg a jogszabály többi része a kihirdetést követő 30. napon.

4
3.MELLÉKLETEK ÉS MÓDOSÍTÁSOK

Ezen jogszabály esetében, a mellékletek pontos követelményeket határoznak meg,

valamint magyarázatot és pontosítás adnak az egyes fejezetekben foglaltakra. Található benne
számolási képlet, évi megengedett maximális kibocsátási érték, valamint a kötelezően
leadandó dokumentumok pontos tartalmi követelményei. A mérésekkel kapcsolatos
követelmények, mind az ellenőrzőhatóság, mind a létesítmény részére meg van benne
határozva.
A jogszabálynak a hatályba lépése óta módosult többször. A 2015.03.31.-től hatályban
lévőt hatályon kívül helyzete a jelenlegi, mely 2017.01.01.-én lépett hatályba és a mai napon
is hatályban van.
2009.03.01.-jén hatályba lépett jogszabályban ez olvasható:
„8. § (1) Az engedélyes haladéktalanul írásban jelent a felügyelőségnek minden olyan, a
normál üzemtől való eltérést, amely a kibocsátási határérték három tizedét vagy a kibocsátási
kivizsgálási kritériumot meghaladó kibocsátásokhoz vezetett, vagy várhatóan vezet.”

2017.01.01.-jén hatályba lépett jogszabályban viszont már máshogy szerepel, bár értek béli
különbségek nincsenek, csak a hatóság megnevezése változott.
„8. § (1) Az engedélyes haladéktalanul írásban jelent a környezetvédelmi hatóságnak minden
olyan, a normál üzemtől való eltérést, amely a kibocsátási határérték három tizedét vagy a
kibocsátási kivizsgálási kritériumot meghaladó kibocsátásokhoz vezetett, vagy várhatóan
vezet.”

A 2001.07.06.-án hatályos jogszabály még tartalmazza a Záró rendelkezések ezen részeit, de a

118/2008 (V.8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
„14. § (3) Az e jogszabály hatálybalépésekor már üzemelő kiemelt létesítmény esetében a 3. §
(1) bekezdés c) pontja és a 4. § (1) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó
kérelmeket jelen rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül kell benyújtani.
(4) E rendelet hatálybalépését követő 210. napon a levegő védelmének az atomerőművel
kapcsolatos szabályairól szóló 1/1980. (II. 6.) OKTH számú rendelkezés hatályát veszti.”

A módosításokban olyan jellegű változást nem véltem felfedezni, mely szigorítana

bármilyen kibocsátási értéket. Kifejezések, egyéb jogszabályi utalások változtak, valamint a

5
mellékletekben levő értékek táblázatba lettek rendszerezve a 2001.07.06.-án hatályos
felsorolás helyett.

4.ÖSSZEFOGLALÁS

A jogszabály a jogszabályi követelményeknek megfelel, minden fontos tartalmi elemet

tartalmaz az értelmezéshez. Kitér az időbeli és térbeli hatályokra is. Pontos dokumentációt
követel meg a káros anyagok környezetbejutásának mennyiségéről, valamint pontosan
megfogalmazza azok határértékeit. A környezetünk megóvása szempontjából egy lényeges és
szükséges szabályozó, mely nélkül a létesítmények felelősségre vonás nélkül tehetnék tönkre
a környezetet. De az évek során ezek az értékek nem változtak, továbbra is van lehetőség a
környezetre káros anyagok bizonyos mennyiségének a kijuttatására, ami véleményem szerint
nem jó, a csökkentésre kéne törekedni évről évre. Bár az atomenergia Magyarország
energiaellátásnak szempontjából jelenleg létfontosságú, mással nem helyettesíthető. A
szénerőművekhez képest kevesebb, de másabb a környezetre károsan ható kibocsátása van,
pont ezért kéne nekik az élen járni a kibocsátás csökkentésében.
Jelenleg az atomerőmű egyik környezetre káros hatása a Duna vizének melegítése,
mely hőmérséklet a jogszabályban pontosan meg van határozva, még is rengeteg esetben
túllépik a megengedett 30°C-os határt. Ha ez a jogszabály nem húzna határok lehetséges,
hogy a Duna hőmérséklete télen is 30°C-os lenne, nyáron pedig kihalna az elővilága. Sok
esetben a hatósági, a létesítményi, valamint a környezetvédői mérések sem egyeznek meg,
erről sok cikket is lehet olvasni, és elég sok kérdést von maga után. De ahelyett, hogy a
méréseket hasonlítgatják, inkább megoldást kéne találni a problémára, mivel ez egy valójában
is fennálló probléma. Ugyanis a változó éghajlatunknak köszönhetően a nyári
csúcshőmérséklet évről évre nő, ezáltal a Duna hőmérséklete is. Az atomreaktoroknak viszont
létfontosságú a hűtés a megfelelő üzemeltetéshez, mivel a nem megfelelő hűtés miatt
csökkenteni kell a reaktorok termelését, ami miatt több áramot kell venni külföldről. De a
Duna egy alacsonyabb vízállású, csapadékmentes, nyári időszakban nem bírja el a reaktorok
hűtését, főleg ha 27 °C-os maga a Duna is. Bár a Paksi Atomerőmű Zrt. már tett lépéseket ez
ügyben, és a reaktorok teteje egy új hűtési technológiát kapott, mégis kétes, hogy a következő
évben a 30°C-os megengedett hőmérséklet határán belül maradnak. Tehát jelen esetben a
jogszabályi követelményeket nem tudják betartani minden esetben. Bár ez nem a jogszabály
betarthatatlanságát jelenti, hanem azt, hogy alternatív megoldást kell keresni ezen problémára,

6
mivel változott az éghajlat, de a Dunát nem terhelhetjük ezért jobban. A jogszabályi
hőmérsékletet, pedig ennyi év után szigorítanám legalább a nyári hónapokra, amikor a folyó
hőmérséklete amúgy is magasabb a megszokottnál, mivel víz hőmérsékletváltozása a teljes
ökoszisztéma felborulást okozza, valamint alga túlszaporodást, mely az oldott oxigén
szintjének csökkenését vonja maga után.
Eközben a Paks II. Zrt. építkezések is elindultak, tervek szerint a jelenleg épülő
reaktorokat szintén a Duna vizével fogják hűteni. De a jelenlegi reaktorokat sem képes
megfelelően hűteni a folyó, tehát hogy fogja hűteni az új reaktorokat, anélkül, hogy ne
okozzunk kárt az élővilágban. Remélhetőleg erre is találnak megoldást, és az új reaktorok a
Duna károsítása nélkül üzemelhetnek majd.