TÉRSÉGI TERVEZÉS ÉS PROGRAMOZÁS CSOPORTOS BEADANDÓ FELADAT

Területi program

Csoport tagok: Galgó Ferenci Andrea és Ric Dániel

Választott terület: Óbecse község

ÁTTEKINTÉS

HELYZETFELTÁRÁS

A területfejlesztés szereplői elvárásainak feltérképezése

Érintettek elemzése

A környezet értékelése

PESTEL elemzés

A térség adottságainak értékelése

Szakirodalmi és adatelemzés

A térség adottságainak és az igényeknek

dinamikus vizsgálata

SWOT analízis

STRATÉGIA ALKOTÁS

Stratégiai célok kitűzése

Problémafa és a Célfa

OPERATÍV PROGRAMOZÁS

Fejlesztési program szöveges összefoglalása

Projekt bemutatása

1
Tevékenységek ütemezése

Gantt-diagram

2
 HELYZET FELTÁRÁS

A területfejlesztés szereplői elvárásainak feltérképezése

Érintettek azonosítása:

Belső érintettek Közvetlen érintettek Külső érintettek

- A közég és a községbe - A térségben bejegyzett - Társadalmi csoportok
tartozó, környező és működő
települések lakossága: vállalkozások - Természeti környezet
fiatalok, pályakezdők,
pályamódosítók - A térségbe látogató
túristák
- A közég és a
községbe tartozó
környező települések - A régióban lévő
intézményrenszere szomszédos
ésintézményei települések

- A közég és a községbe
tartozó környező
települések bejegyzett
és nem formális civil
szervezetei, illetve a
területen
tevékenykedő civil
szervezetetek
Lehetséges ellenérdekeltség?
Nem Nem Nem
Magas befolyásolóképesség Közepes kitettség
Támogató hozzáállás

3
 A környezet értékelése

PESTEL elemzés :

Politikai dimenzió Gazdasági dimenzió

- Politikai instabilitás
- Nem Európai Úniós környezet
- A jogszabályok nem kompatibilisek az
EU jogszabályaival
- A családok elkölthető jövedelmének
hiánya
- Fogyasztói hitelek használata
- Támogatási rendszerek használata
- EU határ közelsége (Horvátország,
Magyarország, Románia cca 100 km)

Társadalmi dimenzió Technológiai, infrastrukturális dimenzió

- A lakosság lassú, folyamatos - Fejlesztési támogatások
elvándorlása - A Prospritati alapítvány start up
- A lakosság elöregedése programjai
- A kormány technológiai-innovációkat
segítú programjai

Környezeti dimenzió Jogi dimenzió

- Túrizmusfelesztésre alkalmas
környezet megléte
- Környezetvédelmi szabályok
- A vizi túrizmus kihasználatlansága
- Természetvédelmi szabályok
- Szerbiában érvényes versenyjogi
törvények
- Szerbiában érvényes fogyasztóvádelmi
törvény
- Szerbiában érvényes foglakoztatási
törvény
- Községi statútum (alapszabályzat)
- A jogszabályok nem kompatibilisek az
EU jogszabályaival

A térség adottságainak értékelése

- Elhelyezkedés, megközelíthetőség, infrastruktúra, intézményrendszer, szerepkör.

Óbecsek Község a Vajdaságban, Szerbia északi részén található, a Dél-bácskai közigazgatási

körzetben. A közsséget maga Óbecse város és Péterréve, Bácsföldvár, Milesevó-Drea,
Radicsevity és Pecesor alkotják. Közel 37.000 lakosa van, össz területe 487 km2, 78- 80m
tengerszint feletti magassagon. A Tisza jobb partján helyezkedik el, a fővárostól, Belgrádtól

4
130 km-re, Újvidéktől 50 km-re és az Eu határaitól (Magyarország Horgos-Röszke átkelő 100
km, Horvátország Gombos- Erdut 105 km, Románia Nova Crnja - Zombolyai átkelő 80 km).
Az E 75-ös nemzetközi út 40 km távolságra érhető el. Vasútforgalom nincs a községben, a
Tisza becsei szakaszán az utóbbi években ismét hajózható. A működő infrastruktúra:
Óbecsét a többi településsel a községben aszfaltos út köti össze. A városban van
ivóvizhálózat és csatornahálózat is, a településeken csak technikai vizhálózat van. A
városban gázvezeték, háromfázisú villanyáram, távhővezeték van. Távolsági buszjáratok
indulnak naponta többször a főváros felé és a magyarországi határ felé is. Helyi buszjáratok
biztosítják a közlekedést a városba beutazó tanulók számára.

- Népesség, korszerkezet, természetes népmozgalom,vándorlás.

Óbecse községgel határos községek: Ada, Törökbecse, Zsablya, Szenttamás, Bácstopolya és

Kishegyes. Óbecse a Tisza jobb partján helyezkedik el, a fővárostól, Belgrádtól 130 km-re,
Újvidéktől 50 km-re és az Eu határaitól (Magyarország Horgos-Röszke átkelő 100 km,
Horvátország Gombos- Erdut 105 km, Románia Nova Crnja - Zombolyai átkelő 80 km). Az E
75-ös nemzetközi út 40 km távolságra érhető el. Vasútforgalom nincs a községben, a Tisza
becsei szakaszán az utóbbi években ismét hajózható. A község települései közül Péterréve
szintén a Tisza jobb partján fekszik, Bácsföldvár pedig a Tisza egyik holt ágának közvetlen
közelében. A lakosság megélhetési szempontból a nyugat – európai államokba vándorol
munkavállalás miatt.

- Óbecse demográfiai adatai.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Óbecsén 20.547 felnőttkorú lakos él. A lakosok
átlagéletkora 39,5 év. (a férfiaké 37,9 a nőké 41,1). A településen 9.614 háztartás van, a
háztartások tagjainak átlagos száma 2,66. Ezen a településen a lakosság nem homogén, az
utóbbi három népszámlálás adatai alapján a népesség csökkenése észlelhető.

2011-es népszámlálási adatok szerint Bácsföldváron 4215 felnőttkorú lakos él. A lakosok
átlagéletkora 39,1 év. (a férfiaké 37,0 a nőké 41,1). A településen 2029 háztartás van, a
háztartások tagjainak átlagos száma 2,66. Ezen a településen a lakosság nem homogén, az
utóbbi három népszámlálás adatai alapján a lakosság számának csökkenése észlelhető.

Péterrévén 5808 felnőttkorú lakos él. A lakosok átlagéletkora 40,5 év. (a férfiaké 38,6 a nőké
42,4). A településen 2877 háztartás van, a háztartások tagjainak átlagos száma 2,53. Ezen a

5
településen a lakosság nagy részét a magyarok alkotják (2002-es népszámlálás adatai), az
utóbbi három népszámlálás adatai alapján a népesség csökkenése észlelhető.

Milesevón 901 felnőttkorú lakos él. A lakosok átlagéletkora 41,5 év. (a férfiaké 39,8 a nőké
43,4). A településen 451 háztartás van, a háztartások tagjainak átlagos száma 2,48. Ezen a
településen a lakosság nem homogén, magyar többséggel, az utóbbi három népszámlálás
adatai alapján a lakosság csökkenése észlelhető.

Radičević településen 1029 felnőttkorú lakos él. A lakosok átlagéletkora 37,4 év. (a férfiaké
36,0 a nőké 38,8). A településen 462 háztartás van, a háztartások tagjainak átlagos száma
2,88. Ez a település főleg szerbek által lakott, (2002-es népszámlálás adata)az utóbbi három
népszámlálás adatai alapján a lakosság csökkenése észlelhető. A jelenleg felmért állapot 500
lakos.

Az 1990. évi népszámláláshoz képest ez 5.344 fővel kevesebb lakos, vagyis a lakosság 12,9%-
kal csökkent. A lakosság csökkenésének oka a gazdasági migráció. Ma Óbecse községben
közel 7.500 foglakoztatott van, ami 5.500 foglakoztatottal, vagyis 57%-kal kevesebb a
kilencvenes évek elején foglakoztatottak számánál. Ez a csökkenés azon munkahelyek
elveszítésére vonatkozik, amelyek az ipar (Fadip, Trikoteks, Október 8, Sörgyár, Zidar,
Becejka, Malom gyárak) megszüntetése miatt szűntek meg. Szerbiában magánosítás során
800 000 ember maradt munka nélkül . Azokon a területeken jártak legrosszabbul a polgárok,
ahol egy cégből élt meg az egész település, majd a gyárat bezárták, továbbá a régiók közötti
különbségeket is növelte a magánosítás sikertelensége. Óbecsén jelenleg a Sojaprotein, PIK
BECSE, Linde Gas, Tisa Automotive, Knott Autoflex és más cégek foglakoztatják az emberek
nagy hányadát. Több mint 3000 lakosnak van bejegyjzett mezőgazdasági vállakozása a
község területén, mivel igen minőséges termőtalaj van a kistérségben.

- Képzettség, aktivitás, foglalkoztatottság,munkanélküliség

Ma Óbecsén közel 2 784 munkanélküli személyt tart nyilván a Nemzeti Foglakoztatási

Szolgálat (A Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat november havi lapja). Ez a létszám csökken a
lakosság elvándorlása és a községi ipar ujraélesztése miatt.

- Gazdasági szerkezet, vállalkozói aktivitás, jövedelmi helyzet

6
A termelési termékenység jellemzői: A jó minőségű termőtalaj biztosítja azt, hogy Óbecsén
a meződazdaság a legjelentősebb gazdasági ág. Több mint 3000 bejegyzett mezőgazdasági
termelő van, akik szántóföldi növénytermesztéssel (buza, kukorica, árpa), ipari
növénytermesztéssel (szója, napraforgó cukorrépa), konyhakerti növények termesztésével
és gyümölcstermesztéssel foglakoznak, de az állatenyésztés terén is jelentős a szarvasmarha
ternyésztés, a csirkenevelés (csirkefarmok).

A lakosok fő tevékenysége a mezőgazdaság, azok is akik másik szektorban tevékenykednek,

hobby szinten foglakoznak mezőgazdasággal (családi kertek, gyümölcsösök). A
mezőgazdasági termelésen kívül jelentős még az a fémipari magán vállalkozás, amely több
mint 300 embernek ad munkát és külföldi piacra termel autóutánfutókat, valamint
alkatrészeket. Nem csak a helyi lakosok, hanem beutazók is dogoznak a pár éve megnyílt
autókábel összeszerelőüzemben. A mezőgazdasági termékek minősége megfelelő, és mivel
Szerbia nem az EU tagja, szabványosítás nélkül is forgalmazhatók a termékek. A lakosok egy
nagyon kis része dolgozik a vendéglátásban, ez az ágazat – bár a lehetőség adott – nincs
kellő mértékben kiaknázva. A megtermelt termékeket az őstermelők a helyi piacon
értékesítik, de vannak olyan termelők is akik szerződés alapján értékesítik termékeiket a
feldolgozóiparnak. A mezőgazdaságban jelentős a gyümölcsészek egyesületének
tevékenysége, a birkatenyésztők egyesületének tevékenysége, a marhatenyésztők
egyesülete. A formális csoporosulások közül jelentős Óbecse község önkormányzati
szerveként működő Gazdasági és mezőgadasági tanács.

A bevételek nem biztosítják a megtakarítást a lakosok számára, tehát bevételeiket felélik. A

nagyobb bevétellel rendelkező gazdaálkodók a támogatásokat kihasználva, önrészként
használják fel a bevétel egy részét eszközökbe való beruházások esetén. A lakosságra
jellemző, hogy banki hiteleket használ a ház és nagyobb értékű ingatlan vásárlásánál,
valamint rövidtávú hiteleket használnak az ideiglenes pénzelési nehézségek áthidalására. A
gazdasági tevékenység mellett a helyi intézményekben is van foglakoztatva a lakosság
(könyvtár, múzeum, színház, közhivatalok, stb.).

- Kereskedelem, szolgáltatások,turizmus

7
A vállakozási kedv akár a kereskedelemben, szolgátatásokban, túrizmusban nem túl magas
szintű, mivel a tőkehiány befolyásolja az induló vállakozások számát. Nem az ötletekkel van
a gond, hanem a megvalósítshoz szükséges pénzösszeggel. Ezért az induló vállakozások
száma abban az esetben magasabb, ha valamilyen szociális-gazdasági program keretén belül
támogatják az induló vállalkozásokat. Mivel a magánosítás után a régióban több üzem
bezárt, a nem mezőgazdasággal foglakozó lakosság a megélhetés szempontjából vagy áttért
a mezőgazdasgági termelésre, vagy emigrált. A lakosság száma csökkenő tendenciát mutat,
aminek az oka a népesség csökkenése és az elvándorlás is. A lakosság elöregedik, a fiatalok
számára megszervezett tevékenységek fogynak, igy az óvodákban., iskolákban dolgozó
szakemberek is munkanélkülivé válnak. Falusi túrizmussal nem foglalkoznak a lakosok,
illetve elenyésző azok száma akik a tanyáikat alkalmassá tették a vendégek fogadására. Egy,
jól ismert ilyen kirándulóhely a Berkes tanya, ahol agrár tanácskozások, szakmai
összejövetelelk megtartására alkalmas helyiséget rendeztek be és amely megfelelő
támogatások segítésgével kinőheti magát a legkedeveletebb környékbeli, óbecsei falusi-
turisztikai helynek. Óbecsén hagyománya van a fürőtúrismusnak, mert az első kádfürdőt
még a huszadik század legelején, 1904-ben építették, de a jelenlegi nem kielégítő fürdő-
infrastuktúra miatt a fürdőturizmus elhanyagolható szinten van.

A fiatalabb lakosság kooperációs hajlama nagyobb, mint korábban. Az előző generációk

inkább családi együttműködéseket szorgalmaztak, mint a tényleges kooperációt. A
próbálkozás arra, hogy a mezőgazdasági gépezetet úgynevezett gépkörök rendszerében
használják, nem volt sikeres. A lehetőségek adottak a jelen helyzetben a kooperációra, és
mivel egyes fejlesztési pályázatok a támogatást ahoz körik, hogy a termelőnek szerződése
legyen egy integrátorral a termékek felvásárlása miatt, a termelők megkötik ezeket az
együttműködési szerződéseket.

A gazdasági életet nagyban meghatározzák a támogatási programok, az utóbbi 3 évben a

mezőgazdaságba jelentős pénztámogatás áramlott be Magyarországól, ami segítségével a
termelők felújíthatták gépparkjukat, tremőföldet vásárolhattak, korszerűsíthették
termelésüket, minőségbiztosító rendszereket vezethettek be. Ezáltal korszerűsíthették a
termelést és a megtermelt termékek a külföldi piacon való értékesítésre is alkalmassá
váltak.

8
Adatforrások: statisztikai évkönyvek, jelentések.
A térség adottságainak és az igényeknek dinamikus vizsgálata
SWOT analízis
Belső környezet
- Határon átivelő
együttműködési lehetőségek
- Nemzetiségek (lakosság)
közötti magasfokú tolerancia
Pozitív - A mezőgazdasági termelés
meglvő hagyománya
- A lakosság jó nyelvismerete
- Nem megfelelő képzettségi
struktúra
- A fiatal, képzett munkerő
elvándorlása
Negatív - A lakosság vállalkozási kedvének
csökkenése
Külső környezet
- Kedvező földrajzi fekvés EU
határ közelsége (Horvátország,
Magyarország, Románia cca 100
km)
- A Tisza hajózhatósága és
túrisztikai célokra való
kihasználása
- Meglévő ipari infrastuktúra
- Meglévő jó minőséű talaj és
ásványi kincsek (termálviz)
- Nem stabil gazdasági és politikai
környezet
- Magas elvándorlási arány a
munkanélküliség miatt
- A meglévő gyógyturisztikai és vizi
turizmus feltételeinek
kihasználatlansága
- Negativ természetes szaporulat
- Folyami túrisztikai infrasturktúra
hiánya
9
 STRATÉGIA - ALKOTÁS

Stratégiai célok kitűzése

Problémafa:

okozat
A vízi- és gyógytúrizmus kihasználatlsansága

a helyi
rossz
ok
túrisztikai
infrasturktúra
túrisztikai
termék nem
közismert

kishajókikötő
és gyógy
valamit
okszakképzetle
n munkaerő
promóció
hiánya
hatékony
martketing
élményfürdő hiánya
hiánya

Célfa:

Vízi- és fürdőtúrizmus fejlesztése

A túrisztikai termék
infrasturktúra kiépítése ismertségének
növelése

túrisztikai stratégia
kishajókikötő
fürdőfejlesztés kidolgozása,
kiépítése
reklámok

10
 OPERATÍV PROGRAM

Fejlesztési program szöveges összefoglalása

A község fenntartható fejlődési stratégiában a mezőgazdaság fejlesztése melellett

vidékfejlesztés és a kis és középvállalatok fejlesztése is említve van. A községnek komoly
idegenforgalmi potenciálja van, amire egy fürdőkomplexum kiépítésével és a Tisza part
rendezésével fizetőképes kereslet is lenne a felmérések alapján. A fürdőkomplexum
kiépítésének gondolata 2008 után felmerült, de a 2012-es évi helyi önkormányzati
választások elmúltával csak terv szinten maradt.

Ez a beruházás együttesen a Tisza part fejlesztésével - egy kishajókikötő kiépítésével és a

mezőgazdaság fejlesztésével meghozhatná a megoldást az elvándorlás megfékezésére,
mivel az elvándorlás a területről főként gazdasági jellegű. A program elsődleges célcsoportja
tehát a község munkaképes lakossága valamit a térségbe látogató túristák.

A Tiszai túrizmus is a füdőtúrizmushoz köthető, a turisztikai-gazdasági kinálatot határozza

meg ebben a térségben. A 2008-ban elkészült, Vajdasági magyar közösséget érintő
idegenforgalom fejlesztési stratégiája Óbecsét a Felső-tisza mente (a Magyarkanizsa és
Óbecse község közötti szakasz) desztinációként említi, és amely szerint “Óbecsén a környék
arculatát a Tisza mellett a folyó holtágai is formálják, lehetőséget biztosítva a vadász- és a
horgászturizmus fejlesztésére.” Az óbecsei fürdőfejlesztés stratégiai irányvonalai már a
2006-os Óbecse gazdaságfejlesztési stratégiájának eleme. Ugyanígy a fürdőfejlesztés
megtalálható a Geotermális furat energetikai felhasználásának lehetőségei Óbecsén cimű
tanulmányban is, amelyet 2005-ben készítettek el. Ezekben a dokumentumokban
fogalmazták meg azt is, hogy a természeti, területi, éghajlati, és társadalmi-gazdasági
tényezőket figyelembe véve Óbecse és a környező települések (Péterréve, Bácsföldvár,
Milesevó és Radicsevity) fejlesztési tevékenységei a következőkre kell, hogy irányuljanak. A
fejlesztés infrastukturális eleme a fürdő kiépitése, amia a turisztikai termékfejlesztés is
egyben.

A fürdőfejlesztés érdekében az Önkormányzat tervdokumentumaiban meghatározta a

leendő fürdő helyét, ami a Tisza part közvetlen közelében található a tiszai túrizmus és a

11
fürdőtúrizmus együttes fejlesztése érdekében. A fürdő megalapítása és kiépitése előtt a
környező füdőtközpontok pozitív példáit és tapasztalatait kishasználva

- definiálni kell a fürdőből származó bevételek megvalósulásának konkrét módját, az

erőforrások kihasználásából sázrmazó bevételeket, az idegenforgalmi ielletékekből eredő
lehetséges bevételeket, az ügyviteli helyiségek bérbeadásából eredő bevételeket,

- meg kell határozni azon szolgáltatások árát, amelyet a fürdő üzemeltetője alkalmazni fog a
Becsei fürdőben

- professzionális marketingkampányt kell folytatni, ami egységes a turisztikai desztinációra,

de különos hangsúlyt fektet a Tisza parti- és a fürdőtúrizmusra

- meg kell határozni az üzemeltető hatáskörét – mennyire szabadon használhatja az építési

telket stb

- Óbecse község fürdőfejlesztési tervében kötelezően meg kell jelentetni a konkrétan

ajánlott lokációt, ajánlott kapacitást az előzetes megvalósithatósági tanulmányban
"prefeasibility study " amivel meg lehet alapozni az új befektetéseket a fürdőfejlesztésbe. –
meg kell határozni az irányitási programot, ki kell alakitnai a marketing stratégiát, valamit
meg kell határozni az irányitók szervezeti struktúráját amely reális ezen feladat
megvalósítása szempontjából.

Az óbecsei részletes rendezési terv szerint az Óbecsei fürdőkomplexum elemei – a

vendéglátóipari egységek, a wellness, a spa részleg, csúzdapark, hotel, kültéri rendezvények,
korcsolyapálya, parkoló a valamikori lóverseny pálya közelében, a Tisza folyó által határolt
területen van. Itt épülne meg az élményfürdő, a gyógyfürdő-részt a jelenlegi gyógyfürdő
kibővítésével alakítanák ki. A sportra és rekreációra előlátott tartalmakat a jelenlegi
sportközpont, a sportpályák és a majdani aquapark alkotná, 12,08 hektáron, ebből az
aquapark 3,50 hektárt foglalna el. Az idegenforgalmi-vendéglátóipari övezetben, összesen
10,98 hektáron, hoteleket, éttermeket, kampot terveznek.

A hotelkomplexum a Tisza mentén lenne, ahol terveznek egy újabb hotelek építését. A
Részletes szabályozási tervet a Vajdasági Városrendészeti Intézet dolgozta ki. A 2011-es
fürdőfejlesztési szándéknyilatkozatot végül a beruházó 2012-ben visszavonta, az
önkormányzati politikai szerkezeti váltásra hivatkozva.

12
A kishajókikötőt biztositására egy IPA CBC projektum keretében került sor A Határon átnyúló
vízi turisztikai desztináció fejlesztése a Tisza also szakaszán – amelynek egyik legjelentősebb
tétele az Óbecsén a lépcsők és a cölöpös házak közötti szakaszon úszóműves kishajókikötő
épitése, amely olyan bejáróhiddal van ellátva, amely alkalmas a vízállásmozgásokhoz való
alkalmazkodásra. A pontonokon úszó kishajókikötőn lesz egy árammal ellátott konténer,
amelyben az irodahelyiség és egy teakonyha mellett női és férfi mosdók, valamint
zuhanyzók is lesznek, a folyó folyásának irányában pedig kiépül az a hosszú stégrendszer,
amely a kishajók és horgászladikok kikötésére alkalmas, és amley 2 méter széles és
legfeljebb 96 méter hosszú. Ez a kikötő idényjelleggel fog működni április 10. és november
15. Között. Nagyméretű hajók esetén a kikötő befogadhat 20, a kisméretű horgászladikok
esetén 50 csónakot.

A Határon átnyúló vízi turisztikai desztináció fejlesztése a Tisza also szakaszán cimű
együttmúködési projekt összértéke 499.950 ezer Euró. Óbecse 172.515 ezer euróval vesz
részt a projektfinanszirozásban, ebből közel 26 ezer euró önerőt kell, hogy biztosítson, a
többi pedig IPA-forrásból térül meg a projektum sikeres megvalósulása esetén. A
projektszerződéseket 2017-ben írták alá a felek, a közbeszerzési eljárás már megvalósult egy
belgrádi-temesvári-újvidéki konzorciummal köttetett szerződés, amely megkezdte az
óbecsei kishajókötő elemeinek a gyártását. A kivitelezéshez szükséges előleg már
megérkezett, ebből az az infrastrukturát alakítják ki, 2019 év első felében pedig turisztikai
programokat dolgoznak majd ki a Tisza szerelmeseinek. A projekt határideje 2019. július 31,
volt de sajnálatos módon a projektum nem zárult.-

A vizi túrizmus fejlesztése fázisokban történhet, először a Tiszai túrizmus fejlesztésével majd
a gyógyfürdő kialakításával. Ez egy 4 éves, középtávú projektum.

Az elvárt eredmények a vizi turisztikai termékkinálat kifejlesztése és e fejlesztett termék

hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása.

A projekt outputjai a kiépített fürdő, a kiépitett kishajókikötő és a létrehozott

túrizmusfejlesztés, a projekt hosszútávon biztosítja az elvándorlás megfékezését, és
munkalehetőséget nyújt a munkaképes lakosságnak.

A projektum fenntarthatóságát biztosítja a fejlesztések működtetéséből befolyó jövdelem.

13
 Tevékenységek ütemezése

Gantt-diagram

Idő egységek
években
1 2 3 4
Tevékenységek

Kishajókikötő
kiépitése x
Gyógy és
elményfürdő
kiépitése x x
A turisztikai termék
promóciója x x x

14
TARTALOM JEGYZÉK :

ÁTTEKINTÉS...........................................................................................................................................1
HELYZET FELTÁRÁS................................................................................................................................2
A területfejlesztés szereplői elvárásainak feltérképezése...................................................................2
A környezet értékelése.......................................................................................................................3
A térség adottságainak értékelése.....................................................................................................3
A térség adottságainak és az igényeknek dinamikus vizsgálata........................................................8
STRATÉGIA - ALKOTÁS...........................................................................................................................9
Stratégiai célok kitűzése....................................................................................................................9
OPERATÍV PROGRAM...........................................................................................................................10
Fejlesztési program szöveges összefoglalása...................................................................................10
Tevékenységek ütemezése...............................................................................................................13

15