13 Pe

PEST MEGYE
SZÁMOKBAN
2013
Tartalom
Főbb jellemzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
2. Munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
3. Egészségügy, baleset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
4. Szociális ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
5. Oktatás, kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
6. GDP, kutatás-fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
7. Gazdasági szervezetek, beruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
8. Mezőgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
9. Ipar, építőipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
10. Lakás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás . . . . . . . . . . . . . . . . 24
12. Környezet, infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Pest megyei portré . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Adottságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Társadalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Gazdaság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Kiemelt értékünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Dunakanyar – a turisták és természetjárók „Mekkája”. . . 35
Jelmagyarázat
– A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
.. Az adat nem ismeretes.
+ Előzetes adat.
... Nem közölhető adat.
Megjegyzések
A 2013. évi adatok általában előzetesek.
A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január
1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt.
A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól.
A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján
történt.
A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Köz-
ponti Statisztikai Hivatal honlapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014

Megyelista Főbb jellemzők
Pest megye
BP Budapest Megyeszékhely –
Terület, km2 6 391
BÁ Bács-Kiskun
Települések számaa) 187
BA Baranya Ebből: városa) 54
Népesség, ezer főa) 1 221
BÉ Békés
Városi népesség aránya, %a) 69,3
Borsod-
BO Abaúj- Népsűrűség, fő/km2 191
Zemplén
Foglalkoztatási arány, %b) 53,7
CS Csongrád
Munkanélküliségi ráta, %b) 9,3
Fejér Alkalmazásban állók havi nettó átlag-

FE 139 938
keresete, forintb)
Győr-
Moson- Öregségi átlagnyugdíj, forinta) 118 851
GY
Sopron Tízezer lakosra jutó működő kórházi
28
ágyb)
HA Hajdú-Bihar
Középiskolai tanulók száma a nappali
27 709
oktatásban, főb)
HE Heves
Felsőfokú alap- és mesterképzésben
33 296
Jász- részt vevők száma, főb) c)
JÁ Nagykun-
Szolnok Egy főre jutó GDP, ezer forintd) 2 346
Komárom- A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP
KO 0,43
Esztergom százalékáband)
Ezer lakosra jutó regisztrált
NÓ Nógrád 154
vállalkozások számae)
Egy főre jutó beruházás, ezer forintd) 286
PE Pest
Termőterület, ezer hektár f) 492
SO Somogy Egy főre jutó ipari termelés,
1 713
ezer forintb)
Szabolcs-
SZ Szatmár- Tízezer lakosra jutó épített lakásb) 12
Bereg
Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött
840
TO Tolna vendégéjszaka, ezerb)
Ezer lakosra jutó személygépkocsie) 356
VA Vas Ezer lakosra jutó internet-előfizetésb) 234
Autópályák, autóutak, kmb) 223
VE Veszprém
Működtetett vasútvonalak, kmd) 581
ZA Zala a) 2014. január 1-jei adat. d) 2012. évi adat.
b) 2013. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat.
c) A megyében állandó lakóhellyel f) 2013. május 31-ei adat.
Magyar-
HU ország
rendelkezők adata.
2 Pest megye számokban, 2013

Pest megye
1. ábra A megye települései, 2014. január 1.
Község
Város
2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1.

%
80
60
40
20
28,9 69,3 11,0 70,4
0
Város Városi Város Városi
népesség népesség
Főbb jellemzők
Pest megye Ország
3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák

szerint, 2013. január 1.
Pest megye
500 fő alatti 3%
500– 999 fős 7%
1 000–1 999 fős 21%
2 000–4 999 fős 33%
5 000 fő és afeletti 35%
Ország
500 fő alatti 35%

500– 999 fős 20%
1 000–1 999 fős 20%
2 000–4 999 fős 15%
5 000 fő és afeletti 9%
Központi Statisztikai Hivatal, 2014 3

1. 1. Népesség, népmozgalom
1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb nép-
SZ –1,7 mozgalmi események
PE –1,8
Megnevezés 2011 2012 2013
Lakónépesség, január 1., ezer fő
Férfi 597 585 588
HA –2,3 Nő 641 628 631
Összesen 1 238 1 213 1 218
Ebből:
– – –
megyeszékhelyen
többi városban 813 794 798
BP –3,0
községekben 425 419 420
A lakónépesség korösszetétele, január 1., %
14 évesek és fiatalabbak 17 17 17
FE, GY –3,6 15–64 évesek 69 69 68
65 évesek és idősebbek 14 15 15
HU –3,9 Főbb népmozgalmi adatok
VE –4,1 Élveszületés, fő 11 828 11 915 11 563
Halálozás, fő 13 648 14 078 13 812
BO –4,4 Házasságkötés, eset 4 455 4 447 4 433
KO –4,5 Belföldi vándorlási
6 947 5 154 4 384
különbözet, fő
BÁ,
CS, TO –4,8
HE, JÁ –5,0 1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam

(év)
BA –5,4 Nem 1990 2001 2012
Férfi 63,81 68,68 71,94
NÓ –5,7 Nő 73,33 76,54 78,22
VA –6,0 1.3. tábla Átlagéletkor

ZA –6,1
SO –6,2 (év)
Nem 1990 2001 2013
Férfi 34,9 36,2 38,1
Nő 38,1 39,8 41,8
* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és
2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett
adat.
BÉ –7,3
1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 (‰)

Pest megye
1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események

arányszámai
Ezer lakosra
18
16
14
12
10
8
6
4
2
0
–2
–4
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Természetes szaporodás, fogyás (–)

Belföldi vándorlási különbözet
1. Népesség, népmozgalom
Nemzetközi vándorlási különbözet
1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint,

2013. január 1.
Férfi Nő
90–
85–89 Nőtöbblet
80–84
75–79
70–74
65–69
60–64
55–59
50–54
45–49
40–44
35–39
30–34
25–29
20–24
15–19
10–14
Férfitöbblet 5– 9
0– 4
Korév
60 40 20 0 0 20 40 60
Ezer lakos Ezer lakos

2. 2. Munkaerőpiac
2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása*
BP 56,9 Megnevezés 2011 2012 2013
Foglalkoztatott, ezer fő 506,3 513,1 519,9
GY 56,3
Ebből:
középfokú végzettségű
333,4 338,5 335,5
diplomás 115,7 121,6 132,7
férfi 277,2 276,9 281,8
Munkanélküli, ezer fő 41,2 51,3 53,2
KO 54,7
Ebből:
VA 54,3 legalább egy éve munkát 23,8 27,5 31,4
keres
PE 53,7 férfi 25,5 33,0 32,5
FE, VE 53,5 Gazdaságilag nem aktív,
ezer fő
412,7 399,1 394,3
Ebből:
ZA 52,7 szeretne dolgozni
42,6 36,7 37,3
nappali tagozatos tanuló 96,0 98,2 94,9
Aktivitási arány, % 57,0 58,6 59,2
HU 51,6 Foglalkoztatási arány, % 52,7 53,3 53,7
Munkanélküliségi ráta, % 7,5 9,1 9,3
TO 50,5 2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont

BÁ 50,4 nemzetgazdasági ágak szerint, 2013*
CS 50,3
BA 49,7
Pest megye
JÁ 49,0
Ország
BÉ 48,8
0 20 40 60 80 100%
Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások
HA 47,9
HE 47,4 2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája*
SZ 46,7 %
SO 46,6 20
15
10
5
10,0
11,2
10,9
10,9
10,2
7,2
8,7
7,5
9,1
9,3
BO 45,0 0
2009 2010 2011 2012 2013
Pest megye Ország
* A KSH munkaerő-felmérése alapján.
NÓ 43,5 2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 (%)

Pest megye
2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok

szerint*
Állománycsoport 2011 2012 2013
Forint/hó
Fizikai foglalkozású 135 319 147 909 153 625
Szellemi foglalkozású 267 428 279 257 294 356
Összesen 191 744 204 936 213 645
Előző év=100,0
Fizikai foglalkozású 105,6 109,3 103,9
Szellemi foglalkozású 104,0 104,4 105,4
Összesen 104,9 106,9 104,2
2.3. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók

számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*
2. Munkaerőpiac
Fizikai 57%
Szellemi 43%
2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók

bruttó átlagkeresete a minimálbér
százalékában állománycsoportonként, 2013*
%
400
350
300
250
200
150
100
50
157 300 218
0
Fizikai Szellemi Összesen
* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján.

3. 3. Egészségügy, baleset
3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság
TO 23,0
Háziorvos és házi gyermek- 650 667 668
orvos összesen
BÉ 20,3 Egy háziorvosra és házi
BA 19,8 gyermekorvosra jutó 1 649 1 867 1 824
lakos, fő
NÓ 18,6 Egy háziorvosra jutó beteg- 10 154 11 642 11 604
forgalom
Egy házi gyermekorvosra 7 148 7 645 7 058
jutó betegforgaloma)
CS 16,1 a)
Tanácsadás nélkül.
3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás

Működő kórházi ágyak 4 227 3 419 3 419
száma
HE 11,5
Működő kórházi ágyak 41 28 28
tízezer lakosra jutó száma
Elbocsátott betegek száma, 112 103 108
ezer
Ápolás átlagos tartama, 10 9 9
nap
FE 7,1
PE 6,8 Ágykihasználás, % 76 75 79
BP 6,6
BÁ 6,2 Egynapos kórházi ellátás, .. 19 21
HU, SZ 5,6 ezer eset
HA 5,1
3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb
rendeléseinek főbb adatai, 2012*
KO 2,3 (ezer)
JÁ 2,1
SO 1,3 Teljesített
Megjelenési Beavatkozás szakorvosi
GY 1,0 Megnevezés eset
VE 0,7 munkaóra
Belgyógyászat 258 692 75
Sebészet 249 767 50
Képalkotó diagnosztika 459 1 305 103
Laboratóriumi 803 12 838 31
diagnosztika
BO –4,0 Fizioterápia 590 3 378 2
Reumatológia 216 1 420 62
Tüdőgyógyászat 377 712 40
Fül-, orr-, gégegyógyászat 211 716 44
Szemészet 223 1 201 48
* A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett
ellátásokat tartalmazzák.
VA –9,3
ZA –10,1 3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között (%)

Pest megye
3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és

a balesetet szenvedett személyek
Balesetek
Halálos 133 67 63
Súlyos sérüléses 775 415 427
Könnyű sérüléses 1 103 1 085 1 113
Összesen 2 011 1 567 1 603
Balesetet szenvedett személyek
Meghalt 153 77 72
Súlyosan megsérült 1 011 486 544
Könnyen megsérült 1 720 1 506 1 594
Összesen 2 884 2 069 2 210
3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása
% (előző év = 100,0) 3. Egészségügy, baleset

120
100
80
60
40
20
93,1 94,0 105,9 102,9 96,4 102,6
0
Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses
2012 2013
3.5. tábla Munkabalesetek

Összesen 1 695 1 679 1 726
Ebből:
halálos
14 7 9
csonkulásos 25 27 20
súlyos 26 16 17

4. 4. Szociális ellátás
4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban
és egyéb járandóságban részesülők, január
BP 22,7
NÓ 22,3 Ellátottak száma, fő
Összesen 312 197 309 931 304 878
HE 22,0
Ebből:
öregségi nyugdíj
222 051 228 445 233 978
BÉ 21,6 megváltozott munkaképes-
ZA 21,5 ségűeknek járó ellátás 40 842 38 520 36 848
VA, VE 21,3 Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő
Összesen 97 642 105 542 108 646
TO 21,0
BA, CS 20,9 Ebből:
SO 20,8 öregségi nyugdíj
106 865 115 498 118 851
HU 20,6 megváltozott munkaképes-
KO, JÁ 20,5
ségűeknek járó ellátás 65 442 69 396 69 846
BÁ 20,2
FE 20,1
4.2. tábla Bölcsődei ellátás, december 31.
GY 19,9
Működő bölcsőde 65 68 72
Működő férőhely 3 220 3 414 3 756
PE 19,2
Kisgyermeknevelő 594 635 673
BO 19,0
4.3. tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők

xxx
Idősek nappali ellátása 1 328 1 342 1 346

Szociális étkeztetés 7 195 9 905 9 157
HA 17,8 Házi segítségnyújtás 2 892 5 073 5 135
4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők

Gyermekotthonban nevelt
kiskorú 347 377 368
Nevelőszülőnél nevelt kiskorú 1 379 1 411 1 445
Ápolást, gondozást nyújtó in-
tézményben nevelt kiskorú – 1 16
18 éves és idősebb gondozott 369 387 394
Összesen 2 095 2 176 2 223
SZ 15,4
4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 2014. január

Pest megye
4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb

járandóságban részesülők száma, január*
Ezer fő
350
300
250
200
150
100
50
311
189
308
189
312
222
310
228
305
234
0
2010 2011 2012 2013 2014
Nyugdíjasok, járadékosok összesen Öregségi nyugdíjasok
4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január*
Ezer forint/fő
140
120
100
4. Szociális ellátás
80
60
40
20
101
107
107
106
115
109
119
88
92
98
0
2010 2011 2012 2013 2014
Átlagnyugdíj Öregségi átlagnyugdíj
4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó

intézmények főbb adatai
Működő férőhelyek száma Ellátottak száma
Férőhely Fő
10 000 10 000
8 000 8 000
6 000 6 000
4 000 4 000
2 000 2 000
9 836
9 718
9 635
9 558
9 365
9 100
9 074
9 029
9 077
9 043
0 0
2009 2010 2011 2012 2013 2009 2010 2011 2012 2013
* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak össze-
hasonlíthatósága erősen korlátozott.

5. 5. Oktatás, kultúra
5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai
SZ 88 a nappali oktatásban, 2013/2014
Egy Egy
gyermek- pedagógus-
Feladat- Gyermek, csoportra/
Intézmény ellátási tanuló osztályra ra
hely
jutó gyermek, tanuló
BO 86 Óvoda 502 46 600 23 11
Általános iskola 385 98 747 22 11
Szakiskola, speciális
szakiskola
46 6 947 21 11
HA 83 Gimnázium 79 16 887 30 11
Szakközépiskola 60 10 822 25 10
5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban

PE 81 részesülők a nappali oktatásban
JÁ 80 % (2009/2010 = 100)
120
110
100
HE 78 90
80
KO, NÓ 77 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014
Óvodás gyermek Általános iskolai tanuló
HU, BÁ, 76 Szakiskolai, speciális Gimnáziumi tanuló
SO
szakiskolai tanuló
FE 75 Szakközépiskolai tanuló
GY 74
5.2. ábra A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt
vevő hallgatók száma*
BA, BÉ 73
Ezer fő
CS, TO, 72 40
VE 35
30
VA 71 25
20
15
10
5
37
23
35
22
35
23
34
22
33
23
0
2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014
Összes képzés Nappali képzés
ZA 68
* A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi
szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
BP 66
5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014

Pest megye
5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai

Közművelődési intézmények
Száma 199 216 229
Rendezvények száma 10 237 10 175 11 740
Látogatók száma, ezer 1 945 2 146 2 021
Muzeális intézmények
Száma 59 65 62
Kiállítások száma 287 302 273
Látogatók száma, ezer 690 709 672
Települési könyvtárak
Szolgáltatóhelyek száma 188 187 170
Beiratkozott olvasók száma, ezer 146 146 143
Könyvtári egységek száma, ezer 4 072 4 052 3 992
Kölcsönzött könyvtári egységek
2 687 2 716 2 590
száma, ezer 5. Oktatás, kultúra
5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek
és látogatóinak megoszlása, 2013
%
100
80
60
40
20
0
Rendezvény Látogató
Kiállítás Művészeti esemény Szórakoztató rendezvény
Közösségi rendezvény Ismeretterjesztő rendezvény
5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának

megoszlása gyűjtemények szerint, 2013
Régészet 79%
Történet, agrár-, ipar- és
technikatörténet 4%
Ipar- és képzőművészet 2%
Irodalomtörténet, néprajz 11%
Egyéb 5%

6. 6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása
BP 144,6
Megnevezés 2000 2005 2011 2012+
GDP piaci
beszerzési áron, 1 052 2 234 2 905 2 852
milliárd forint
Egy főre jutó GDP
Ezer forint 990 1 941 2 340 2 346
Az országos átlag 77 89 84 83
százalékában
GY 81,0 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása

főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+
Pest megye
Ország
HU 66,5
KO 66,1
0 20 40 60 80 100%
FE 62,5
VA 61,3 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások
6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai

PE 55,2 a GDP százalékában
ZA 54,7
%
TO 52,0 1,50
CS 50,5
HA 49,5 1,25
BÁ, VE 47,1 1,00
0,75
BA, HE 44,0
JÁ 42,5 0,50
SO 42,2
BO 40,7 0,25
0,38
0,43
0,48
0,41
0,43
1,00
1,17
1,17
1,22
1,30
0,00
BÉ 37,5
SZ 36,4 2008 2009 2010 2011 2012+
Pest megye Ország
NÓ 29,0 6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012+

Pest megye
6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma
250
200
150
100
50
180 183 196 186 221
0
2008 2009 2010 2011 2012
6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása

szektorok szerint, 2012
Vállalkozási kutatóhely 66% 6. GDP, kutatás-fejlesztés

Felsőoktatási kutatóhely 29%
Kutató-fejlesztő intézet és
egyéb kutatóhely 5%
6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma

Tényleges létszám 2 449 2 384 2 569
Ebből:
kutató-fejlesztő
1 448 1 453 1 652
segédszemélyzet 571 508 444

Az MTA tagja és a tudomány
doktora vagy kandidátusa, PhD-, 481 494 665
DLA-fokozattal rendelkező
Számított létszáma) 1 673 1 731 1 814
Ebből:
kutató-fejlesztő
977 1 020 1 155
segédszemélyzet 388 407 342

a)
A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű
dolgozókra átszámított adatok.

7. 7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma,
december 31.
BP 226
Társas vállalkozás 87 587 89 707 91 651
Ebből:
korlátolt felelősségű társaság
56 395 59 248 61 383
részvénytársaság 471 494 507

betéti társaság 29 169 28 440 28 220
SZ
Önálló vállalkozó 92 816 93 810 96 363
204
Ebből:
főfoglalkozású
37 614 37 688 38 995
mellékfoglalkozású 37 745 38 829 40 208

Vállalkozás összesen 180 403 183 517 188 014
CS 190
BÁ 189
Nonprofit szervezet 9 780 10 103 10 207
Költségvetési és egyéb
BÉ 185 szervezet
1 681 1 630 1 352
Összesen 191 864 195 250 199 573
SO 178
HA 176 7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása
ZA 175
nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31.
HU 171
Mezőgazdaság 1%
Ipar 9%
Építőipar 11%
Kereskedelem 24%
HE 157 Vendéglátás 4%
GY 156
Ingatlanügyletek 6%
PE 154
BA 153 Tudományos és műszaki
VA 152 tevékenység 16%
TO 151 Többi nemzetgazdasági
VE 148 ág 28%
7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma

létszám-kategória szerint, december 31.
FE, JÁ 135
Létszám-kategória, fő 2011 2012 2013
KO 132
0– 9 83 337 85 441 87 369
10– 49 3 658 3 659 3 685
50–249 512 526 522
250– 80 81 75
NÓ 118 Összesen 87 587 89 707 91 651
7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31.

BO 111
Pest megye
7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe

a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012
Nemzetgazdasági ág Milliárd forint Előző év = 100,0
Mezőgazdaság 11,6 96,3
Ipar 131,0 89,4
Kereskedelem 42,9 84,0
Szállítás és raktározás 77,6 119,6
Információ és 11,5 75,9
kommunikáció
Ingatlanügyletek 12,5 73,3
Adminisztratív szolgáltatás 9,5 118,2
Közigazgatás 13,9 129,0
7. Gazdasági szervezetek, beruházás

7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma
szerint, 2012
Pest megye
Ország
0 20 40 60 80 100%
Belföldi érdekeltségű Külföldi érdekeltségű

vállalkozás vállalkozás
Költségvetési és társadalom- Nonprofit szervezet
biztosítási szervezet
7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki

összetétel szerint, 2012
Épület, egyéb építmény 55,5%

Gép, berendezés, jármű 43,8%
Egyéb 0,7%
* A beruházás helye szerint.

8. 8. Mezőgazdaság
8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint,
május 31.
BÉ 16,8
2000 2013
Művelési ág
hektár 2000=100,0
Szántó 267 619 250 679 93,7
Konyhakert 12 011 10 008 83,3
Gyümölcsös 11 104 9 836 88,6
Szőlő 7 097 3 051 43,0
Gyep 45 626 43 675 95,7
Mezőgazdasági terület 343 457 317 249 92,4
SO 11,8 Erdő 154 452 165 007 106,8
BÁ 11,4
HA 11,3 Nádas 3 491 3 580 102,5
TO 10,8
BA, CS 10,6 Halastó 6 611 6 541 98,9
Termőterület 508 011 492 377 96,9
SZ 9,8
Művelés alól kivett terület 89 412 107 437 120,2
JÁ 9,1
Összesen 597 423 599 814 100,4
8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya

a vetésterületből, 2013. május 31.
VA 7,4
ZA 6,8
HE 6,6
VE 6,3
FE 6,2 Pest megye
KO 6,1
BO, GY 5,2
HU, NÓ 4,7 Ország
0 20 40 60 80 100%
Gabonafélék Olajos magvak Szálas takarmányok

PE 2,7
Zöldségfélék Egyéb növények
8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 (%)

BP 0,2
Pest megye
8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított

területe, 2013
Ezer hektár
60
50
40
30
20
10
56 51 38 7 11
0
Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna-
széna
8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013
Kilogramm/hektár
6 000
5 000
4 000
8. Mezőgazdaság
3 000
2 000
1 000
4 630
5 360
2 480
2 590
4 430
4 280
4 670
2 430
2 080
3 620
0
Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna-
széna
Pest megye Ország
8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1.
Megnevezés Szarvas- Sertés Juh Tyúk

marha
Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya
Pest megye, ezer egyed 67 88 75 1 946
Az országos százalékában 8,7 3,0 6,1 6,8
Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed
Pest megye 21 28 24 614
Ország 14 55 23 536

9. 9. Ipar, építőipar
9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe*
KO 7 351
Milliárd forint %
2 500 125
2 000 100
GY 5 859 1 500 75
1 000 50
500 25
FE 4 476 2 068 2 131 2 088

0 0
2011 2012 2013
Termelési érték, milliárd forint Volumenindex,
előző év = 100,0
VA 3 208
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
BO 3 076
9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési
JÁ 2 984
volumenének változása az előző évhez képest, 2013*
HE 2 821
BÁ 2 807
Feldolgozóipar
Élelmiszeripar
HU 2 391
Fa-, papír- és nyomdaipar
Gumi-, műanyag és
VE 2 157
építőanyag-ipar
BP 2 044
ZA 2 023
Kohászat, fémfeldolgozás
Számítógép, elektronikai,
PE 1 713 optikai termék gyártása
CS 1 641
TO 1 592 Gép, gépi berendezés gyártása
SO 1 379 Járműipar
HA 1 287
–30 –20 –10 0 10 20 30%
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

BÉ 1 010
SZ 980 9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013* (ezer forint)
NÓ 845 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
BA 841
Pest megye
9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013*

(%)
Alkalmazás- Export
Termelés ban állók részaránya
Ágazat az összes
megoszlása értékesítésből
Feldolgozóipar 100,0 100,0 68,1
Ebből:
élelmiszeripar
19,8 15,7 31,7
fa-, papír- és nyomdaipar 6,8 7,4 71,3
gumi-, műanyag és építőanyag-
ipar
12,7 12,1 71,3
kohászat, fémfeldolgozás 6,8 8,8 55,5
számítógép, elektronikai, optikai
termék gyártása
15 17,2 81,5
gép, gépi berendezés gyártása 7,1 5,2 85,8
járműipar 20,9 15,9 90,0
9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013*
Milliárd forint %
150 150
9. Ipar, építőipar
120 125
100
90
75
60
50
30 25
58 83 141
0 0
Épületek építése Egyéb építmények Összesen
építése
Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 100,0
9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása

az előző évhez képest*
%
25
20
15
10
5
0
–5
–10
–15
–20
2011 2012 2013
Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen

10. 10. Lakás
10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1.
GY 21,3
Lakásállomány 474 780 477 388 478 662
Ebből:
1 szobás
34 223 34 276 34 286
2 szobás 144 561 144 819 144 949

3 szobás 152 641 153 370 153 710
4 és több szobás 143 355 144 923 145 717
PE 11,6 Száz lakásra jutó személy 256 253 255
10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési

engedélyek számának alakulása
BP 10,2
12 000
10 000
8 000
6 000
4 000
VA 7,9
CS 7,6 2 000
HU, SO 7,4
0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
BÁ 6,5 Épített lakás Kiadott új lakásépítési engedély
HA 6,0
10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások
BÉ 4,8 Épített lakások száma 3 272 2 788 1 414
FE, SZ,
JÁ 4,5
Ebből:
ZA 4,4
természetes személy 2 142 2 072 892
VE 3,8 által
BO 3,7
KO 3,5 vállalkozás által 1 071 680 441
BA, HE 3,4
TO 3,3 Átlagos alapterület, m 2
114 118 112
Megszűnt lakások száma 246 180 140
NÓ 1,7 10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013

Pest megye
10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint
2013
2012
2011
0 20 40 60 80 100%
Családi ház Csoportház
Többszintes többlakásos épület Lakóparki
Egyéb
10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint
2013
2012
10. Lakás
2011
0 20 40 60 80 100%
1 2 3 4 és több
4+
10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete
m2
120
100
80
60
40
20
103
107
114
118
112
103
107
101
89
92
0
2009 2010 2011 2012 2013
Pest megye Ország

11. 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma
BP 45,0
Kereskedelmi szálláshelyek
Egységek számaa) 153 148 155
Férőhelyek számaa) 15 955 16 067 12 277
Vendégek száma 390 260 405 852 437 462
Ebből: külföldi 116 217 114 933 119 718
Vendégéjszakák száma 735 795 775 776 839 545
Ebből: külföldi 222 795 218 765 231 137
VA 31,5 Egyéb szálláshelyek
Vendéglátók számab) 530 483 483
Férőhelyek számab) 3 710 3 192 3 320
Vendégek száma 26 512 26 726 26 602
Ebből: külföldi 2 816 3 268 3 194
GY 28,6 Vendégéjszakák száma 79 193 79 809 74 376
Ebből: külföldi 11 096 10 455 12 362
a)
Július 31-én.
b)
December 31-én.
HU 26,7
ZA 26,3 11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái-
HA 26,0
nak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013
SO 25,0
VE 24,9 Belföldi
22,1%
HE, PE 23,5
77,9%
Szálloda
Többi szállás- Panzió 12,1% Üdülőház 3,8%
BÉ 20,1 helytípus Közösségi szállás 5,0% Kemping 1,3%
BA 19,5 Külföldi
18,7%
81,3%
FE 17,0
TO 16,0
CS 15,8 Szálloda
BÁ, JÁ 15,6
Többi szállás- Panzió 9,1% Üdülőház 2,1%
KO 14,9 helytípus Közösségi szállás 2,8% Kemping 4,8%
BO 14,4
SZ 13,7 11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 (%)
NÓ 13,3
Pest megye
11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén

Megnevezés 2011 2012 2013a)
Száma összesen 15 691 15 479 15 212
Ebből:
bevásárlóközpontban működő
322 310 302
hipermarketben működő 639 548 554
2
Alapterület összesen, ezer m 2 199 2 180 2 154
Átlagos alapterület, m2 140 141 142
a)
A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.
11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás

alakulása
30
25
20
15
10
5
0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Bevásárlóközpontok Hipermarketek
11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlet-

típusonként, 2013. december 31.
Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet 30%

Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb
iparcikk-szaküzlet 26%
Textil-, ruházati és lábbeliüzlet 13%
Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet 14%
Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő
állomás 8%
Használt cikkek üzlete 4%
Iparcikk vegyesüzlet és áruház 3%
Illatszerüzlet, humán- és
állatgyógyászati termékek üzlete 2%
11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint

Étterem, büfé 2 570 2 552 2 589
Cukrászda 414 404 433
Italüzlet és zenés szórakozóhely 2 138 2 054 1 970
Munkahelyi, rendezvényi és köz-
étkeztetést végző vendéglátóhely
444 449 443
Összesen 5 566 5 459 5 435

12. 12. Környezet, infrastruktúra
12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó
PE 356 környezetvédelmi ráfordítások*
(millió forint)
VA 348
Közvetlen beruházások 17 433 17 210 8 193
Integrált beruházások 818 457 137
GY 343
Összesen 18 251 17 667 8 330
Szervezeten belüli, 10 636 14 501 12 264
folyó ráfordítások
Külső szolgáltatóknak 6 004 5 639 5 342
ZA 332 fizetett díjak
VE 330 * A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó
BP, BÁ 329 székhelye szerint.
KO 324 12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási

fokozat szerint, 2012
FE 317
Pest megye
TO 314
Ország
HU 308
SO 307 0 20 40 60 80 100%
BA 304 Csak mechanikai Biológiai is III. (legkorszerűbb)
tisztítási fokozat
12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013
HE 290 Pest megye
CS 285 Ország
0 20 40 60 80 100%
Újrafeldolgozással Égetéssel Lerakással
NÓ 271 12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg

szerint, 2013
BÉ 267
Pest megye
HA 261
Ország
SZ 254 0 20 40 60 80 100%
JÁ 252 Állami Közösségi Magán
BO 245
12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013

Pest megye
12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek összetétele,

2013
Pest megye Ország
63% Nemzeti park 57%

36% Tájvédelmi 40%
körzet
1% Természet-
védelmi terület 4%
12.2. tábla Információ, kommunikáció

Postai szolgáltatóhelyek száma 236 236 236
Távbeszélő fővonalak 309 292 298 214 332 434
12. Környezet, infrastruktúra

Ezer lakosra jutó távbeszélő 255 245 272
fővonal
Kábeltelevízió hálózatba 230 322 230 623 241 352
bekapcsolt lakás
Ezer lakosra jutó kábeltelevízió 190 189 198
hálózatba bekapcsolt lakás
Internet-előfizetések száma 246 610 269 241 285 354
12.3. tábla Személygépkocsi-állomány

Személygépkocsi 417 922 422 107 434 564
Ebből: 75 73 72
benzinüzeműek aránya, %
Ezer lakosra jutó 344 347 356
személygépkocsi
12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013
Autópálya, autóút 8%
Elsőrendű főút 10%
Másodrendű főút 10%
Egyéb országos közút a) 72%
a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.

Pest megyei portré
Adottságok
Pest megye Magyarország harmadik legnagyobb kiterjedésű

megyéje. Nagyjából hazánk közepén fekszik – területén, Pusz-
tavacson van az ország földrajzi középpontja, melynek helyét az
1979-ben felavatott Jeltorony jelzi –, de északi határvonala egy-
ben országhatár is Szlovákia felé. Közigazgatásilag nem a megye
része, ám területe közrefogja az ország fővárosát, amely egyben a
megyei közigazgatási szervek, hivatalok többségének a központja
is. Pest megye tizennyolc járásból áll, és Budapesttel együtt alkot-
ja Közép-Magyarország régiót.
A főváros meghatározó szerepű a megye életében, gazdasági
erejének hatásai messzire nyúlnak. A környező települések lakóit
százezres nagyságrendben foglalkoztatja, és egészségügyi, tanu-
lási, szórakozási céllal is sok embert vonz. Emellett fordított irá-
nyú folyamatok is tapasztalhatók, Budapestről sokan költöznek
ki valamelyik környező, nyugodtabb életfeltételeket kínáló tele-
pülésre. A budapesti agglomerációhoz a központtal együtt hiva-
talosan nyolcvanegy település tartozik, Pest megye helységeinek
több mint negyven százaléka, lakosainak kétharmada.
Mivel a főváros az országos közúti és vasúti hálózat köz-
pontja, és a környéken viszonylag kevés a domborzati akadály,
a térségben általában jók a közlekedési lehetőségek: az autópá-
lyákon, valamint az M0 gyűrűn a megye települései közül sok
gyorsan elérhető. A főúthálózat többnyire jól kiépített. Kevésbé
jók a közlekedési lehetőségek a Börzsöny, a Pilis és a Budai-
hegység térségében, illetve a Dunán való átkelést nehezíti, hogy
nincs elég híd.
Pest megye változatos természeti adottságokkal rendelke-
zik. Területének több mint fele síkság, de tájai között dombságok
és hegységek is vannak. Kisebbik, nyugati része a Dunántúlon
található, északi és északkeleti tájai a Börzsöny hegyeit és a Gö-
döllői-dombság lankáit, a többi pedig a Pesti-síkságot és a Kis-
kunság északi részét foglalja magába.
A Börzsöny és a Visegrádi-hegység jelentős részét vulkaniz-
mus eredményeként andezit és andezittufa alapkőzet alkotja. A
Pilis elsődlegesen mészkőből és dolomitból áll, ahogy a Budai-
hegység nagyobb része is. A síkvidéki keleti, délkeleti tájakon
agyag, homok és lösz alapon alakultak ki a talajok. Pest megye
ásványi kincsekben szegény, elsősorban építőiparban használt

Pest megyei portré
anyagokat, mészkövet, illetve a Duna medrének kotrásából szár-

mazó kavicsot és homokot bányásznak.
A megye felszíni természetes folyóvizei közül a Duna sze-
repe meghatározó: magyarországi szakaszának mintegy negyede
itt található, és a térség vízgyűjtő területeinek nagy része hoz-
zá tartozik. Legjelentősebb mellékfolyója az északról beléömlő
Ipoly, amely egyben államhatár is. A különleges vízi természeti
értékek között említhető a Ráckevei-Dunában található mintegy
700 hektár kiterjedésű úszóláp, amely Európában a második leg-
nagyobb ilyen képződmény.
A megye változatos tájain sokszínű a természetes növénytaka-
ró. Jellegzetes fás társulások 600 méteres magasság felett a zárt ál-
lományú bükkösök, főként a Börzsönyben és a Pilisben képeznek
összefüggő erdőket. Alacsonyabb szinteken gyertyános-tölgye-
sek, cseres-kocsánytalan tölgyesek, cseres-kocsányos tölgyesek
fordulnak elő. Utóbbiak a sztyeppes pusztai tölgyesek jellegzetes
fajai, legismertebb képviselőjük a mintegy 450-600 évesre becsült
nagykőrösi Pálfája erdő névadó kocsányos tölgye. A lágyszárú
természetes növénytakaróból világviszonylatban is kiemelkedő
jelentőségű a pilisi len, amely a Szénás-hegycsoport dolomit ko-
párjain él, és fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll. Nagy
részben Pest megye területére esik a több mint hétszáz védett és
fokozottan védett fajjal rendelkező Duna-Ipoly Nemzeti Park,
illetve a Kiskunsági Nemzeti Park egy kis része is átnyúlik ide.
A megye időjárását a domborzat és a természetes növényta-
karó tájankénti különbségei befolyásolják. A sík területekre évi
400–600 milliméter közti csapadékmennyiség és 10 Celsius fok
fölötti középhőmérséklet, míg a hegyvidékre nedvesebb, hűvö-
sebb idő jellemző.
Pest megyéhez 187 település tartozik, a legnépesebbek főleg
a budapesti agglomerációban helyezkednek el. A megyei jogú
városi rangot viselő Érdnek a legtöbb a lakosa – több mint hat-
vanezer – és további tizenegy település lélekszáma haladja meg a
húszezret. Népességük gyarapodásához nagymértékben hozzá-
járultak a Budapestről az elővárosi övezetbe költözők. Az agglo-
merációs övezethez nem tartozó, a fővároshoz kevésbé szorosan
kötődő megyei települések a Duna fő ágától északra, illetve ke-
letre fekszenek. Közülük a legnagyobbak (például Cegléd, Nagy-
kőrös vagy Dabas) térségi központi szerepet látnak el – általában
járásközpontként is működnek – és többségüket érinti az első-
számú országos főutak egyike. Ezekben a városokban erősebben
jelenik meg a vidéki arculat, mint a főváros környékén és a me-
zőgazdaság jelentősége is nagyobb.

A megye legkisebb településeinek zöme a Börzsönybe kon-
centrálódik (még a térségi központ, Szob lakossága sem éri el a
háromezer főt), de általában kevesen élnek a tőle délkeletre lévő
aszódi és váci járás, valamint a Szentendrei-sziget és a Csepel-
sziget déli felének községeiben is. A Budai-hegységre és a Pilisre
csak részben jellemzők a kis lélekszámú települések, egyes része-
in az intenzív bevándorlás és a vele járó lakásépítés következté-
ben jelentősen emelkedett a beépített terület nagysága, a telepü-
lések néhol gyakorlatilag egymással is összenőttek.
A megyében 54 város van, Békés megye után itt a máso-
dik legnagyobb a városi jogállású települések aránya. A város-
ok többsége Budapesttel határos, vagy a szűkebb környezetében
található, a fővárostól távolabbiak pedig főleg a 4-es és az 5-ös
számú főút mentén fekszenek.
Társadalom
Pest az ország legnépesebb megyéje, a 2014 év eleji adatok sze-
rint 1 millió 221 ezer lakossal rendelkezik, itt koncentrálódik az
ország népességének 12%-a.
Lélekszáma az 1990 utáni években indult látványos növe-
kedésnek, mivel az azóta eltelt időszakban összesen mintegy
300 ezer fős bevándorlási többlete adódott. Az új beköltözők
zöme korábban Budapesten élt.
1. ábra Főbb népmozgalmi események, 2001–2013
Ezer fő
20
18
16
14
12
10
8
6
4
2
0
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Élveszületés Halálozás Belföldi vándorlási különbözet

Pest megyei portré
A természetes népmozgalmi folyamatok – azaz az élve-

születések és a halálozások – egyenlege 1990 óta negatív, össze-
sen mintegy 38 ezer fős népességfogyást eredményezett, azonban
a természetes fogyás népességre vetített értéke a megyék közül itt
a legkedvezőbb (évente –0,2 és –3,3 ezrelék közötti).
Pest megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után – az or-
szág második legfiatalabb korösszetételű megyéje: 2013-ban a
0–14 évesek aránya 17%, a 15–64 éveseké 68%, az ennél időseb-
beké 15% volt. (Országosan 14, 68 és 17% volt az arány.) Száz
gyermekre a megyében 91 időskorú személy jutott, míg orszá-
gosan 119.
2013-ban a megyei 15–74 éves népesség 53,7%-a, 519,9 ezer
fő volt foglalkoztatott. A foglalkoztatási ráta, vagyis a foglalkoz-
tatottak aránya az adott korú népességen belül 2,1 százalékpont-
tal haladta meg az országos átlagot. A munkanélküliek átlagosan
53,2 ezren voltak, a munkanélküliségi ráta 9,3%-ot tett ki, ez
utóbbi mutató is csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb, mint
országosan. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes
száma, vagyis a munkaerőpiac kínálati oldalát alkotó gazdasági-
lag aktívak létszáma 573,1 ezer főt tett ki, az 59,2%-os aktivitási
arány 1,7 százalékponttal kedvezőbb, mint átlagosan.
2. ábra A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2013
%
70
60
50
40
30
20
10
9,3 10,2 59,2 57,5 53,7 51,6
0
Munkanélküliségi ráta Aktivitási arány Foglalkoztatási arány
Pest megye Országosan
A munkaerő-piaci helyzet és az iskolai végzettség között szo-

ros kapcsolat van, a képzettség jelentősége egyre nő. Pest megye
a főváros után a népesség iskolázottsága szempontjából az ország
legkedvezőbb helyzetű megyéje. A 2011. évi népszámlálás adatai
szerint a népesség 96%-a elvégezte legalább az általános iskola 8.
évfolyamát. A 18. életévüket betöltöttek közel 52 százalékának volt
érettségije, ami 14 százalékponttal haladta meg a tíz évvel ezelőtti
arányt. Jelentősen emelkedett a diplomások aránya is, a 25 éves és

idősebbeknek az előző népszámláláshoz képest 8,1 százalékpont-
tal nagyobb hányada, közel 20 százaléka szerzett oklevelet a felső-
oktatásban. (Országosan 95%, 49% és 19% volt az arány.)
A foglalkoztatottak iskolázottsági mutatói kedvezőbbek,
mint a teljes népességre vetített mutatószámok. Az általános is-
kola 8. osztályát a foglalkoztatottak csaknem teljes köre elvégez-
te. Érettségije több mint 62%-uknak, diplomája 25%-uknak volt.
2013-ban Pest megyében a teljes munkaidőben alkalma-
zásban állók havi bruttó átlagkeresete 213 600 forintot tett
ki, az országos átlag 8%-kal magasabb volt ennél (230 700
forint). A bruttó keresetek rangsorát tekintve Pest megye a
hatodik helyen állt. Az adókkal és járulékokkal csökkentett
(családi adókedvezmény nélkül számított) havi nettó átlag-
kereset 139 900 forint, az országos átlagnál (151 100 forint)
7,4%-kal kevesebb.
2012-ben a megyében állandó lakcímmel rendelkező népes-
ség 43%-a fizetett adót, közel azonos arányban, mint az ország
egészében. Ugyanakkor az egy adófizetőre jutó szja-alapot képe-
ző jövedelem Pest megyében 2 millió 115 ezer forint volt, 227
ezer forinttal több, mint országosan.
Gazdaság
A főváros közelségéből fakadó kitűnő megközelíthetőségnek,
infrastrukturális fejlettségnek és a kedvező munkaerő-piaci
feltételeknek köszönhetően Pest megye az ország legfejlettebb
gazdaságú területeinek egyike. A vidéki átlagnál jóval kedve-
zőbb vállalkozási környezet jelentős vonzást gyakorol a külföldi
és belföldi befektetőkre egyaránt: a 2013. évi adatok alapján a
megyében összesen 188 ezer vállalkozást regisztráltak, az or-
szágos érték több mint tizedét. A vállalkozások közel fele társas
vállalkozásként szerepelt a cégregiszterekben, lényegesen na-
gyobb hányada, mint átlagosan. A megyei vállalkozások köré-
ben az országosnál lényegesen nagyobb arányban képviseltetik
magukat a tőkeerősebb társasági formák: az összes regisztrált
társas vállalkozás több mint kétharmada korlátolt felelősségű
társaságként, további 0,6%-a részvénytársaságként szerepel
a nyilvántartásokban, amelyek sorrendben 15 és 8,5%-át adták
az ország e vállalkozási formákban regisztrált vállalkozásai-
nak. A megye nemzetközi befektetési vonzerejét az Európai
Unióhoz való csatlakozás tovább erősítette: itt összpontosul
a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások

Pest megyei portré
9,6%-a, továbbá az országba érkező külföldi működő töke vala-

mivel több, mint tizede.
A fővárost körülölelő Pest megye makrogazdasági szinten
mért teljesítménye országos viszonylatban is kiemelkedő: a leg-
frissebb előzetes adatok alapján 2012-ben Magyarország bruttó
hazai termékének (GDP) kicsivel több mint tizedét a megye
gazdasága adta. Egy lakosra 2 millió 346 ezer forint GDP jutott,
ami ugyan 17%-kal kevesebb, mint az országos, de 10%-kal ma-
gasabb, mint a „Budapest-hatástól” megtisztított vidéki átlag. A
megye gazdaságszerkezetét a szolgáltatási ágak túlsúlya jellemzi:
amellett, hogy részesedésük a megyében előállított összes bruttó
hozzáadott értéken belül meghaladta a 60%-ot, itt összpontosult
az ország összes szolgáltatási ágakból származó bruttó hozzá-
adott értékének 9,7%-a. A szolgáltatási ágak közül a kereskede-
lem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás,
valamint az információ, kommunikáció szerepe meghatározó a
megye gazdasági szerkezetében.
3. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása összevont

gazdasági áganként, 2012
Szolgáltatási ágak 61,5%

Termelő ágak 38,5%
Építőipar 5,2%
Mezőgazdaság, erdő-
gazdálkodás, halászat 2,7%
Ipar 30,6%
A termelő ágak közül az ipar súlya kiemelkedő: 2012-ben

a megyében előállított bruttó hozzáadott érték valamivel több
mint háromtizede származott e gazdasági ágból. Az iparon belül
a feldolgozóipar, azon belül is a vegyipar, a gépipar és az élelmi-
szeripar szerepe jelentős. A megye gazdasági életében az építő-
ipar súlya lényegesen szerényebb (5,2%), mint az iparé, azonban
a megye hazai összteljesítményből való részesedése mindkét gaz-
dasági ág esetében meghaladta a 10%-ot.
A termelőágak teljesítményének vizsgálata is a megye átla-
gosnál kedvezőbb helyzetéről tanúskodik. A 2013. évi előzetes
adatok alapján a 49 főnél többet foglalkoztató, hazai székhelyű
ipari vállalkozások termelési értékének 6,9, értékesítési árbevé-

telének pedig 6,2%-a Pest megyében realizálódott, egyaránt ha-
todik helyet elfoglalva a megyei rangsorokban. A Pest megyei
ipari vállalkozások főként külpiacokra termelnek: 2013. évi
árbevételük valamivel több mint kétharmada exportértékesí-
tésből származott. A Pest megyei székhelyű ipar szerkezetében
mind a termelés, mind az értékesítés tekintetében – hasonlóan
a makro szinten feltárt tendenciákkal – a vegyipar (ezen be-
lül a gumi-,műanyag és nemfém ásványi termék gyártása), a
gépipar (ezen belül a számítógép, elektronikai, optikai termék,
valamint a gép, gépi berendezések gyártása és a járműgyártás)
és az élelmiszeripar (élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása)
szerepe jelentős.
Az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató Pest megyei
székhelyű vállalkozások az ország építőipari termelésének
11%-át adták, súlyuk a vidéki össztermelésen belül még ennél
4. ábra A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások megoszlása

nemzetgazdasági áganként és ágazatcsoportonként, 2013
A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értékének

megoszlása, 2013
Energiaipar 2,5%
Bányászat 0,0%
Feldolgozóipar 97,5%
Élelmiszeripar 19,3% Könnyűipar 6,8% Vegyipar 14,6%

Kohászat 6,6% Gépipar 47,1% Egyéb feldolgozóipar 3,0%
A Pest megyei székhelyű ipari vállalkozások értékesítési árbevételének

megoszlása, 2013
Energiaipar 3,0%
Bányászat 0,0%
Feldolgozóipar 96,9%
Élelmiszeripar 19,2% Könnyűipar 6,8% Vegyipar 14,5%

Kohászat 6,5% Gépipar 47,0% Egyéb feldolgozóipar 3,0%

Pest megyei portré
magasabb, 17% volt. Náluk összpontosult továbbá az összes

hazai építőipari szerződésállomány 10, valamint a vidéki szer-
ződésállomány 21%-a: arányuk a tárgyidőszakban megkötött
új szerződések esetében 9,3, illetve 18% volt. A több szállal a
fővároshoz kötődő Pest megyei építőiparban kiemelt szerep jut
a lakásépítéseknek. 2013-ban az országban átadott új lakások
19%-a a megyében épült, nagyobb részük (több mint hattize-
dük) az országos tendenciákkal megegyezően természetes sze-
mélyek megbízásából.
Kiemelt értékünk
Dunakanyar – a turisták és természetjárók

„Mekkája”
„Alig hallottam, sorsomba merülten,

hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”
József Attila: A Dunánál
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna jobb partján elhe-
lyezkedő Visegrádi-hegység, Pilis vidékét, valamint a folyam
bal partján emelkedő Börzsöny hegység Pest megyéhez tartozó
felét. Elnevezése abból ered, hogy itt a folyó folyásiránya nyugat-
keletiről észak-délire vált. E térség hazánk egyik legfontosabb
turisztikai körzete, amely a világörökségi várományosi listán is
szerepel „Dunakanyar kultúrtáj” megnevezéssel.
Földrajzi adottságok
A ma is látható felszín kialakulása 2,5-3 millió évvel ezelőtt

kezdődött. Az Ős-Duna medre egyre mélyebben bevágódott a
vulkáni fennsíkba, miközben a jégkorszaki tektonikus mozgás
eredményeképpen kiemelkedtek a Visegrádi-hegység és a Bör-
zsöny vonulatai. Ez a folyamat több szakaszban játszódott le, a
bevágódás szüneteiben teraszlépcsők sorozata alakult ki mind-
két parton.
A Dunakanyar tájképe változatos, hegységek és síkságok
egyaránt találhatók rajta. A kanyartól északra emelkedik a Bör-

zsöny vulkanikus hegység.
A legmagasabb csúcsai a
939 m magas Csóványos (az
ország 4. legmagasabb pont-
ja), és a Nagy-Hideg-hegy
(865 m). A Börzsönytől dél-
re terül el a Visegrádi-hegy-
ség, amelynek legmagasabb
pontja Dobogókő (700 m).
A két hegységet a Duna
vadregényes völgye választja
el egymástól, jóllehet kiala-
kulásuk közös gyökerű. A
Duna jobb partján található
Pilis nem vulkanikus erede-
1. kép Dunakanyar és térsége tű, túlnyomórészt mészkő
Készítette: Tolnai Gábor és dolomit alkotja, területe
karsztosodott, kevés állandó
vízfolyása, viszont közel 200 barlangja van. Legmagasabb csú-
csa a Pilis-tető (757 m).
A Duna Európa második legnagyobb folyója, teljes hossza
2860 km, a Rajka és Mohács közötti magyarországi szakasza 417
km, ezen belül a Duna-kanyar hossza (Esztergom és Budapest
között) 60 km. A Duna vastag kavicsrétegei, gazdag vízhozama,
a felszín alatti vizek biztosítják a főváros és környékének vízellá-
tását. Ugyanakkor a folyó fontos szerepet tölt be a térség gazda-
ságában (szállítás, közlekedés) és idegenforgalmában is.
A térség éghajlatát a nagy vízfelület és az erdővel borított
hegyek kedvezően befolyásolják. Nem túlzottan szigorú a tél,
a nyár általában mérsékelten meleg. A Dunakanyar változatos
domborzatának egyik következménye az éghajlati viszonyok
eltérése. A hegységekben az évi középhőmérséklet 8 °C alatti, a
medencékben ugyanakkor több mint 10 °C. A legtöbb csapadék
a középhegységek legmagasabb területein esik, évente átlagosan
750–780 mm. A síksági és dombsági területeken már csak 500–
600 mm csapadék hull.
A Dunakanyar növény- és állatvilága gazdag. Növényzetét
a sokszínűség mellett az átmenet jellemzi. Ennek oka részben
az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és
a kontinentális klímahatárok találkozása. A hegységek nagyobb
részén bükkösök találhatók, melyekben sok a szarvas, az őz és a
vaddisznó.

Pest megyei portré
Történelem
A terület nemcsak természetileg érdekes, hanem a magyar törté-

nelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Az újkőkortól
számítható a térség benépesítése, írásos története azonban a Kr.
u. I. évszázadban kezdődik, amikor a rómaiak elfoglalták Pannó-
niát, elérték a Dunát és elkezdték mellette kiépíteni a birodalom
határát, a limest.
A római korban a katonai táborokból, vagy a mellettük ki-
alakult polgári településekből keletkezett a mai városok jelentős
része, sok modern út a rómaiak által épített utak nyomvonalát
követi. A hunok az V. század elején kiűzték a rómaiakat, utánuk
különböző szláv törzsek, majd avarok laktak itt.
A magyar honfoglalás után ez a vidék lett a fejedelmi törzs
székhelye. Kezdetben Székesfehérvár volt a központ, azonban
Géza fejedelem Esztergomot választotta székhelyéül. Száza-
dokon keresztül innen irányították a magyar királyságot és a
magyar római katolikus egyházat. Az Anjou királyok, valamint
Hunyadi Mátyás uralkodása idején elsősorban Visegrád töltött
be jelentős szerepet. A környező településekre kedvezően hatott
a királyi udvar közelsége.
A török hódoltság pusztulást hozott a térségre, sok település
elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a megmaradt vagy visz-
szatérő magyar családok mellé szerbek, a délnémet területekről
és a Rajna-vidékről svábok, a Felvidékről szlovákok érkeztek. Az
ő leszármazottaik élnek ma is a térségben.
A XVIII–XIX. században újjáépültek és fejlődésnek indultak
a települések. A hajózás, a vasút megindulásával, majd az útháló-
zat kiépítésével a Dunakanyar kedvelt kiránduló- és üdülőhellyé
vált. A XX. század elejétől kezdve egyre növekszik a természetjá-
rás népszerűsége, és a térség idegenforgalmi jelentősége.
2. kép Dunakanyar Forrás: pixabay.com

3. kép Sibrik-dombi római erőd Forrás: vizitvisegrad.hu
és az ispáni vár
Turisztikai vonzerő
A Dunakanyar legfőbb üdülési adottságait – jelentős mértékű

erdős terület, a térséget kettészelő Duna – már a 19. század végén
felismerték Budapest polgárai. A századfordulótól kezdődően a
jobb módú fővárosi polgárok a kedvező adottságú településeken
telkeket vásároltak, és a nyári, hétvégi időszakokra kitelepedtek
a Dunakanyarba. Napjainkban az üdülőkörzet a nemzetközi és
a hazai idegenforgalom egyik elsődleges fogadóterülete, erre
táji, természeti, kultúrtörténeti és közlekedésföldrajzi adottságai
egyaránt alkalmassá teszik.
Egész évben változatos programkínálat várja az idelátoga-
tókat: fesztiválok, szabadtéri színielőadások, várjátékok, koncer-
tek, kiállítások, lovas programok, művészeti hetek, szüreti mulat-
ságok, búcsúk, különböző sportrendezvények.
A különböző programok mellett az országos és helyi jelentő-
ségű, védett és fokozottan védett értékek különleges látnivalót
kínálnak az érdeklődőknek. A térség művészettörténeti és törté-
nelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke, közülük
is a legismertebbek a fejedelmi és királyi építkezések Esztergom-
ban, Dömösön és Visegrádon. Az idegenforgalmi kínálat fontos
eleme a sportolási, a rekreációt biztosító lehetőségek megte-
remtése. A Dunakanyar egyik vonzerejét a már a II. világháború
előtti időszakban megélénkült dunai vízisportélet adta, ekkor
épültek ki a dunakanyari vízi túrázás alaplétesítményei. A tér-
ségben feltárt termálvízkészlet a kőolajkutatás próbafúrásai nyo-
mán került felszínre. A területen jelentősebb természetes tavak
nincsenek, de a horgászok bőven találnak halban gazdag vize-

Pest megyei portré
ket. A kerékpározás feltételei ideálisak a Duna mentén, mindkét

partján található bicikliút. A téli üdülés keretében mód nyílik a
téli sportok gyakorlására, pl. síelés a Börzsönyben vagy Dobo-
gókőn. Ezeken kívül újabban megjelentek más sportolási lehe-
tőségek (tereplovaglás, sárkányrepülés, sziklamászás) is. A vidék
a kirándulók, gyalogtúrázók paradicsoma. A Duna jobb és bal
partján közel azonos az erdővel borított terület, a turistautak jól
feltártak. A tájegység néhány települését érinti az országos kék-
túra útvonala, érdemes több napos, hosszabb túrát tenni ezen az
útvonalon.
Barangolás a Dunakanyar vidékén
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó,

a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Holló-
házáig tartó, folyamatos turistaút. A hossza több mint 1100 km.
Ez Magyarország és Európa első hosszú távú turistaútja. Az útvo-
nalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet kaphatunk
hazánk életéről, fejlődéséről, megismerhetjük mindennapjait,
történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát és természeti szépsége-
it. A „másfélmillió lépésben” megtehető túraútvonal 27 szakaszra
van bontva. A leghosszabb az 1-es, Írottkő-Sárvár illetve a 2-es
Sárvár-Sümeg szakasz. Mindkettő 72 km hosszú. A legrövidebb
a 14-es szakasz, amely a Hűvösvölgy-Rozália téglagyár között
húzódik 14 km hosszan.
Barangolásunkat a 15-ös szakaszon kezdjük, Budapest

északi határánál lévő Rozália téglagyártól indulva, célunk a
kék jelzésen eljutni a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csó-
ványosra.
5. ábra A bejárt útvonal metszete

Méter
1 000
800
600
400
200
0
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 km
Kevély-nyereg
Rozália téglagyár
Szent-kút
Szurdok
Dobogókő
Pilisszentlászló
Borjúfő
Visegrád
Hegyes-tető
Törökmező
turistaház
Kisinóci turistaház
Nagy-Hideg-hegy
Csóványos
Sikárosi-rét

A Rozália téglagyártól elindulva megkezdjük a felkapaszko-
dást a Köves-bérc oldalában. A fennsíkra érve a régi kőfejtők mé-
lyedései között kacskaringózva átvágunk azon és megpillantjuk
Pilisborosjenő első házait. A települést elhagyva már előbukkan
a Kevély hegyvonulat, célunk a két csúcs közötti nyereg. Útköz-
ben megtekinthetjük a Teve-szikla egészen furcsa alakzatát, majd
az Egri vár díszleteit, amit még az 1970-es években építettek az
Egri csillagok forgatására.
4. kép Teve szikla Forrás: dobogokoturistahaz.hu
A nyereg után a Szent-kút kápolna mellett elhaladva elérjük

a Dera-patakot és annak szűk völgyében, a pilissszentkereszti
Szurdokon – amely a Dunakanyar térség egyik legszebb termé-
szeti képződménye – sétálhatunk véig.
Az izgalmas szakasz után Pilisszentkereszten megpihen-
hetünk, majd megkezdjük a felkapaszkodást a Visegrádi-hegy-
ség legmagasabb pontjára, a 700 m magasan lévő Dobogókőre.
A csúcson a Báró Eötvös Loránd turistaház épülete áll, melynek
teraszáról elképesztő panoráma tárul elénk a Dunakanyarról.
5. kép Pilisszentkereszti Szurdok Forrás: turautak.com

Pest megyei portré
Továbbindulunk Dobogókő gerincéről, a következő állomás

Visegrád. Megkezdjük a leereszkedést, a Sikárosi-rét után meg-
érkezünk Pilisszentlászlóra, innen emelkedő jön a Rózsa-hegyre,
majd a Szent László-hegyre. Az Urak asztala igen meredeken
leszakadó oldala és Borjúfő sziklája után hamarosan elérjük a
Nagy-Villám nyergében lévő parkolót, a távolban már feltűnik
a bobpálya és a Zsitvay kilátó, utóbbi teraszáról csodálatos kör-
panoráma nyílik.
6. kép Panoráma a Julianus kilátóból Forrás: kektura.click.hu
A körbetekintés után induljunk vissza a nyeregbe, ahonnan

tovább gyalogolva elérkezünk a Fellegvárhoz. Elballagva mel-
lette meredek ereszkedéssel hamarosan beérünk Visegrádra, ott
kompra szállunk és áthajózunk a túloldalra, Nagymarosra.
A Pilis és a Visegrádi-hegység meghódítása után a Börzsöny
következik. Nagymaroson átgyalogolva megkezdjük az emelke-
dést a Hegyes-tetőre. A 482 m magas csúcsán álló Julianus kilátó
az egyik legjobb kilátópont a környéken.
7. kép Nagy-Hideg-hegy és a turistaház Forrás: www.hojelentesek.hu

hótakaróban

Folytatjuk utunkat, a Törökmező turistaházat elhagyva lefelé
megyünk tovább a Halastóvölgyében, meg is tekinthetjük a kis ál-
lóvizet. Majd emelkedő következik, megérkezünk Kóspallagra, át-
gyalogolunk rajta és a Kisinóci turistaházban megpihenünk, mert
utunk egyik legnehezebb része következik: 320 m magasságról
indulunk a 865 m magas Nagy-Hideg-hegy csúcsra, alig több mint
5 kilométeres úton, amelynek a végén egy turistaház található.
A turistaháztól továbbindulva megkezdjük az újabb kapta-
tót a Csóványosra. Közvetlenül a csúcs alatt megtekinthetjük az
ösvénytől balra álló Korona-kő magányos szikláját, majd az út
végén elérjük a hegytetőt és megpillantjuk magunk előtt a magas,
vasbeton geodéziai mérőtornyot.
Források:
termeszetbarat.hu
Dr. Czellár Katalin: Dunakanyar és környéke (tájról tájra). Frigoria

Könyvkiadó, Budapest, 2003.
Kővári Lajos, Bódiné Vajda Györgyi, Sánta Imréné (szerk.): Kiemelt

üdülőkörzetünk a Dunakanyar. Központi Statisztikai Hivatal Bu-
dapesti és Pest Megyei, Komárom-Esztergom Megyei, Nógrád
Megyei Igazgatósága, Budapest, 2000.
A Dunakanyar és térsége térképet Tolnai Gábor készítette.

© Központi Statisztikai Hivatal, 2014
ISSN 2063-0190
Felelős kiadó:
Dr. Vukovich Gabriella elnök
Készült a Tájékoztatási főosztályon.
Főosztályvezető:
Freid Mónika
Felelős szerkesztő:
Vida Judit
Szerzők:
Bakos Norbert, Fábiánné Peszteritz Mónika, Fodor Alice,
Gerse József, Hidas Zsuzsanna, Kormos Zoltán,
Némethné Csehi Tünde, Pásztor László, Szilágyi Dániel
Technikai előkészítés:
Némethné Csehi Tünde
Kiadványterv:
Gyulai Katalin
Kézirat lezárva: 2014. szeptember
Internet: http://www.ksh.hu
Borítóterv: Lounge Kft.

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.082

13 Pe

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

13 Pe

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

PEST MEGYE

Központi Statisztikai Hivatal, 2014

Fejér Alkalmazásban állók havi nettó átlag-

2 Pest megye számokban, 2013

1. ábra A megye települései, 2014. január 1.

2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1.

Pest megye Ország

3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák

500 fő alatti 35%

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 3

HE, JÁ –5,0 1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam

VA –6,0 1.3. tábla Átlagéletkor

4 Pest megye számokban, 2013

1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események

Természetes szaporodás, fogyás (–)

1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint,

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 5

TO 50,5 2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont

HE 47,4 2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája*

NÓ 43,5 2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 (%)

6 Pest megye számokban, 2013

2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok

2.3. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók

2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók

* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 7

3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás

8 Pest megye számokban, 2013

3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és

3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása

% (előző év = 100,0) 3. Egészségügy, baleset

3.5. tábla Munkabalesetek

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 9

4.3. tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők

Idősek nappali ellátása 1 328 1 342 1 346

4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők

10 Pest megye számokban, 2013

4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb

4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január*

4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 11

5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban

12 Pest megye számokban, 2013

5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai

5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 13

GY 81,0 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása

6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai

BÁ, VE 47,1 1,00

Pest megye Ország

14 Pest megye számokban, 2013

6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma

6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása

Vállalkozási kutatóhely 66% 6. GDP, kutatás-fejlesztés

6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma

segédszemélyzet 571 508 444

segédszemélyzet 388 407 342

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 15

részvénytársaság 471 494 507

mellékfoglalkozású 37 745 38 829 40 208

7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma

7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31.

7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe