Fenomenológiai

irányzatok
Fenomenológiai irányzatok
• Humanisztikus pszichológia
• Kognitív személyiség-lélektan

A fenomenológiai irányzatok közös

alapfeltevése az ember egyedisége.
Fenomenológia = „az egyén szubjektív
tapasztalata” – ahogyan a személy a
valóságot és önmagát megtapasztalja.
2
 Humanisztikus lélektan:
a harmadik erő
A XX. század első évtizedeiben a
pszichológia két nagy, uralkodó iskolája
pszichoanalízis (Európa)
ösztönök és konfliktusok meghatározó
szerepe
behaviorizmus (USA)
ellenőrzött (objektív) kísérletezés

3
 A humanisztikus lélektan
alaptétele
Az ember, mint humán lény alapvetően jó.
Eredendő lényege a növekedési erő,
mérhetetlen erőforrásokkal rendelkezik
önmaga kiteljesítésére, meghaladására,
élete megváltoztatására.
Kedvező feltételek között – olyan környezet,
amely hagy, megenged, támogat – esetén
képes önmagát aktualizálni, képességeit
kibontakoztatni.

4
 A humanisztikus lélektan
emberképe
Az ember totálisan szabad
+ totálisan felelős ⇒ a humanisztikus
lélektan szerint ez az ellentmondás
feloldható, ha hagyod kibontakozni
potenciáljaidat.
Ekkor harmonikus összhang jön létre, mely
magadból, a legjobból keletkezett.

5
 Pszichoanalízis Behaviorizmus Humanisztikus

Preferált álmok, tünetek, viselkedés célok,

területek konfliktusok motívumok
saját élmények

Preferált idő- múlt jelen jövő

dimenzió
A fejlődés azonosulás, tanulás, önmegvaló-
módja áttételeződés, modellkövetés sítás
szublimáció
Az ember irracionális semleges jó
természete ösztönök
→”rossz”
A viselkedés ösztön, környezet önmaga
oka konfliktusok… 6
A humanisztikus személyiség-
elmélet, a „3rd Force”

Abraham
Maslow
(1908-1970)

7
Maslow elméletének alapgondolatai:

• Elméletének kiindulópontját az ember

tudatos élményei és tapasztalatai
adják.
• Az ember nem csak testi, hanem lelki
értelemben is fejlődőképes
• Az emberi lét alapmotivációja az egységre
és teljességre való törekvés
• Az ember másik törekvése az autonómia és
a szabadság kivívása
• Az ember természete alapvetően jó, de
legalább is semleges

8
 A. Maslow alaptézisei I.

1. a személyiség fejlődési lehetősége

határtalan ⇒ egész életünkön át tartó
fejlődést hirdet (hallatlanul optimista)
2. a másik ember sorsába nem lehet direkt
módon beavatkozni ⇒ tisztelni kell az ő
autonómiáját és szabadságát, kedvező
feltételeket kell teremteni az ő
növekedéséhez
3. a múlt nem fontos, csak annyiban,
amennyiben tükröződik a jelenedben
⇒ az itt és most, a jelen átélése fontos
9
A. Maslow alaptézisei II.

4. a tudatos élményt (= fenomenológiai sík)

veszi nagyító alá
5. a tudattalan létezését nem tagadja, de
nem foglalkozik vele, mert az módot
adna a felelősség áthárítására, csorbulna
az autonómia
6. emberképe holisztikus ⇒ a személyiség
teljességéből, a test-lélek-tudat
egységből indul ki

10
A. Maslow alaptézisei III.

7. motiváció: az ember végső célja az

önaktualizáció, a képességek
kibontakoztatása, a „teljességgel működő
ember” elérése
8. az emberi természet nem definiálható,
vagyis nem állapíthatók meg lehetőségeink
határai
⇒ mindenki teljes felelősséggel és a másik
ember autonómiájának tiszteletben
tartásával dönt arról, hogy milyen helyet
foglaljon el a világban 11
Maslow: motívumok
hierarchiája
önaktualizáció

önértékelés

szeretet

biztonsági

fiziológiai
12
 A kiegészített modell

Transzcendencia
Önaktualizáció
Esztétikai szükségletek
Megismerés és megértés
Önbecsülés
Szeretet és vhová tartozás
Alapszükségletek
 A csúcsélmény

A legmélyebb átélése tapasztalatainknak

Rácsodálkozás
Áhitat
Extázis
Mélyen belefeledkezünk valamibe, nem az a
fontos, mit csinálunk, hanem a hogyan
(Csíkszentmihályi: flow ~ áramlat)

14
Carl Rogers
(1902-1987)

15
 Carl Rogers életútja

1902. január 8-án született 6 testvér közül a

negyedik
apja mérnök, hívő protestáns → szigorú erkölcsi
elvek, kevés szeretet
farmon gazdálkodnak → természet szeretete,
biológiai érdeklődés
1922. Kína → taoizmus, vallási tolerancia
1924 szakít a teológiával (lelki pásztorkodás) és a
Columbia Egyetemen szociológiát tanul
majd 12 évig gyermekklinikán dolgozik: Tanulási
Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság
16
Carl Rogers életútja II.
40-es és 50-es években a terápiás
folyamatot kutatja
1946-tól: encounter-mozgalom
50-es évektől módszerét alkalmazni kezdi
pl. munkahelyeken, oktatásban
1964 Californiába költözik
1969 Személyek Tanulmányozásának
Központja

17
 Carl Rogers elméletének
gyökerei:
A keresztény hagyományok
„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
a helyes önszeretet, önelfogadás az
alapja annak, hogy mást szeressünk
A szorongó ember önképe torz, lebecsüli
önmagát → sem magát, sem másokat
nem szeret igazán
irányzata Maslow elméletének gyakorlati
megvalósítása

18
Carl Rogers emberképe:
az ember eredendően jó
minden ami rossz az emberben (pl.
ellenségesség, agresszió) a frusztrációból
fakad
kielégítetlenek a Maslow-féle
alapszükségletek
az ember lényege a növekedési erő →
önaktualizáció
Ehhez kifejlődött a tapasztalatokat és
cselekedeteket minősítő organizmikus
értékelő folyamat
fontos az én-te kapcsolat → „Lenni annyi,
mint kapcsolatban lenni.” 19
Carl Rogers elmélete
40-es évektől kidolgozza saját elméletét,
mely elválaszthatatlan a pszichoterápiától
A kliensközpontú terápia: senki nem
beteg hanem kliens → Rogers nem
használ címkéket (pl. depressziós,
neurotikus)

20
 Carl Rogers
kulcsfogalma
Szelf / énkép
önmagunkról alkotott ismereteink
összessége
saját viselkedésünk irányító szerve,
értelmezési kerete (tudatos)
változékony, de mégis nagyfokú
állandóság jellemzi
önmaga stabilitására törekszik

21
 A szelf-szerveződés és
viselkedés kapcsolata
A tapasztalatok tudatosulnak, ha
összhangban vannak a szükségletekkel,
ha nem, akkor elhárításra kerülnek
A szelffel és szükségleteivel kongruens
elemek be is épülnek a szelf struktúrába
Az inkonzisztens elemeket fenyegetésként
éljük meg, ami a szorongás mellett
tudatos védekezést is kiválthat
 Az énkép kialakulása

A saját tapasztalatok (testséma) az alapja

A környezeti visszajelzések
kisgyermekkortól beépülnek az énképbe
A gyermek olyannak látja magát,
amilyennek a környezete tartja őt
↓
Gyakori minősítési hiba „ezt rosszul
csináltad” helyett „ügyetlen vagy”

23
 Elméletének lényege

Reális énkép:
ahogyan a környezet látja a személyt
Aktuális énkép:
amit éppen mi gondolunk magunkról
Ideális énkép:
ilyenek szeretnénk lenni
(Freud → super ego)

24
 Védekezés a fenyegető
helyzetek (szorongás) ellen:
Elhárító mechanizmusok (pl. tagadás=
nem veszünk tudomást a fenyegető
helyzetről)
Perceptuális torzítás (a helyzet
újraértékelése, annak érdekében, hogy
kevésbé fenyegető legyen), de ez növeli a
reális és az ideális én közötti eltérést (ez
előbb neurózishoz, vagy szakadékká
szélesedve pszichózishoz vezethet)

25
A lelki zavarok kialakulása

gyermekkori Θ értékelések a felnőttkori

énkép részeivé válnak
↓
Lelki zavar: az egyén hamis képet alkot
önmagáról → önképe ellentmondásba
kerül azzal, ahogyan a környezete látja őt
→ konfliktusok → betegség

26
Carl Rogers felismerte

a kliens tudja legjobban, hogy mi a baja, mire

van szüksége, ezért rá kell bízni a terápia
irányítását (pl. arról beszélhet, amiről akar)
a segítő kapcsolatban nem a módszer a
fontos, hanem a segítő személy
a hatékonyságot az szabja meg, hogy
mennyire képes a pszichológus optimális
feltételeket biztosítani a kliens erőforrásainak
kibontakoztatásához (a kertész vs. szerelő)

27
 Terápiás alapelvei

Az embernek alapvetően szüksége van

arra, hogy a jelentős mások elfogadják
(feltétel nélküli és feltételhez kötött pozitív értékelés),
ezért kényszerítő értékfeltételeket alkalmaznak
Az empátiás megértés a másoknak
történő segítésnek az alapja
A kongruencia eléréséhez a segítőnek is
ilyen személyiségűnek kell lennie

28
A segítségnyújtás lépései

Az érzések tisztázása, tudatosítása

(verbális visszatükrözés segítségével=
más szavakkal megismételjük érzéseit)
Tartalom újrafogalmazása (intellektuális
visszatükrözés segítségével)
+ encounter csoportok

29
 Pozitív változások
feltételei
1. Két személy Ψ kapcsolatban áll
2. Kliens sebezhető, szorongó (összhang
nélküli)
3. A konzultáns kongruens, integrált ☺
4. Feltételek nélkül pozitívan elfogadja -t
5. Empatikus megértést tanúsít belső
vonatkoztatási rendszere iránt
6. Mindez valamennyire eljut a klienshez
(folyó és kertész metaforák)
 A transzperszonális
pszichológia
A jóllét
Fizikai
Érzelmi
Mentális
Spirituális
aspektusait igyekszik integrálni
 A spirituális krízisek
provokáló tényezői
Halál közeli élmények
Testen kívüli élmények
Misztikus élmények
Parapszichológiai élmények
Reinkarnációs élmények
 A transzperszonális pszichológia előzményei, szellemi
gyökerei
Carl Gustav Jung (teleológikus rendszer, Selbst/Self fogalom,
individuáció, szinkronicitás, archék, archetípusok, szintetikus-
konstruktiv álomelemzés)

Angyal András (homonómia, autonómia szükséglet, bio-szféra modell,

énkiterjesztés)

Humanisztikus lélektan: Ábrahám Maslow

béta szükségletek, az önaktualizáló és öntranszcendáló ember modellje,
perszonális és transzperszonális tengely dinamikája, az ember, mint
spiritualitásában kiteljesedő lény. Az egészséges embert az
öntranszcendáló és önmegvalósító törekvések helyes aránya,
harmóniája jellemzi.