11.

A viselkedés
önszabályozásának
(önkontroll)
kialakulása; énerők és
funkcióik.
 A megismeréstől a
viselkedésig
• Cselekvéssémák – motoros sémák
• Forgatókönyvek
• Célok: - aktuális érdeklődés
• - személyes tervek
• - életfeladatok
A visszacsatoláson alapuló kontroll

• Visszacsatolási (feedback) hurok mint

ellenőrző vagy kontroll rendszer:
• - összehasonlítási sztenderd (cél)
• - cselekvések monitorozása
• - komparátor
• - külső hatások (zavar)
• Kimeneti funkció
 Az önszabályozás
• Az előbbiekből felépülő önszabályozás
megszakítás nélküli soha véget nem érő
folyamat, mivel a
• - kimenet
• - észlelt aktuális feltételek állandóan
változnak és egymásra is hatnak
• Az objektív / szubjektív éntudatosság
állapotai is befolyásoló tényező
Visszacsatolás és megerősítés
• Információs visszacsatolás = megerősítés
• De a cselekvés sikeres / kudarcos
végeredménye szubjektív:
• - önjutalmazás / öndícséret
• - önbüntetés / önvádlás
• Visszacsatolás hierarchiák (a motoros
működésektől aktuális célok elérésén át
az életcélokig)
 Az érzelmek szerepe
• Egyszerre mindig több különböző távú cél
van a fejünkben
• Sokszor az érzelmek döntnek a
prioritásról
• Ezek között lehetnek tartósak (szorongás)
vagy rövid távúak (düh)
 A nevelés szerepe
• Szülők, nevelők és más személyek a
társadalmi együttélés normáit bemutató
kívánatos és a ténylegesen megvalósuló
viselkedési módok széles skáláját nyújtják
azonosulási mintaként a felnövekvő
gyermekek számára
• A túlzott fegyelmezés éppúgy romboló
hatású, mint a modellszemélyek vagy a
kontroll. hiánya, bizonytalansága.
A nevelés célja megtanítani a gyermeket emberi
módon élni: minek és hogyan örüljünk, mit
gondoljunk a világról, hogyan viselkedjünk.
Az emberi lét alapfeltétele az együttműködés,
bizonyos fegyelmi szabályok betartása. A
fegyelmezés a cselekvés ösztönösségét, ezzel
együtt a cselekvés szabadságát is korlátozza:
életünk a kell és lehet, a szabad és tilos, a
kötelesség és felelősség világa.
 A magatartás szabályozása, a szociális normák három,
egymásra épülő fejlődési szinten alakulnak ki:
1. Közvetlen jutalmazás, büntetés
2. A jutalom, ill. a büntetés elkerülésének reménye
3. önszabályozás

A szocializáció folyamata az önkontroll kialakulásával

zárul, ezért a szocializáció és az önkontroll szinoním
fogalmak (Kulcsár, 1974.)
(Más elméleti keretekben: azonosulás, identifikáció, PA)
Pozitív önkontrollfunkciók kialakulása

1. Késleltetés
∼ és választendencia: bizonyos körülmények között a
késleltetés fokozza a válaszkészenlétet
∼ és másodlagos megerősítés: … „remény”, félelem
hidalja át a késleltetés időtartamát
∼ és frusztráció: a frusztráció fokozza a cél vonzerejét…
az ismétlődő késleltetés habituálja a frusztrációt,
kialakul a a késleltetett cél expektanciája egy
alacsonyabb motivációs szinten…

… ez pedig személyiségalakulás szempontjából jelentős

teljesítmény, a frusztrációs tolerancia kialakulásához vezet
¾ A késleltetés képessége személyiségvonás (az
életkorral növekedő tendenciát mutat)

¾ ∼ együtt jár a szociális felelősségtudattal (pl.

„Nagyon fontos, hogy mindig befejezzük
azt, amihez hozzáfogtunk”)

¾ ∼ és önjutalmazás (édességgel való „gondos

gazdálkodás”; a jobb falatok ebéd végéig
való elraktározása)

az önmegerősítés a pozitív önértékelés egyik

feltétele
2. Célfenntartás – perzisztencia
A kitűzött cél elérésére irányuló szándék pozitív korrelációban van az
életkorral, intelligenciával.
¾a célfenntartás közös faktorban van a megbízhatósággal,
tapintattal, így személyiségvonásnak tekinthető

Eysenck: a perzisztencia kultúránkban jelentős, konzisztens

személyiségvonás (korrelál a neurotikusság hiányával és az
introverzióval)

A perzisztencia a célirányos viselkedés kritériuma, szociális érték,

kora gyermekkortól szociális megerősítéssel jár.
3. Kerülőutak kidolgozása

A célelérés idői kitolása nem csak a feszültség

fokozódásához, majd ismétlődése okán annak
habituációjához vezet (ld. korábban), hanem - az életkor
függvényében – módot nyújt az időintervallum „mentális
megmunkálására”: a céltárgy hiányában annak elképzelésére
(pl. szerepjáték)

A fantázia a késleltetés okán (is) válik egyre inkább speciális

humán képességgé, részben a feszültség csökkentésére,
részben annak kognitív feldolgozására, így a kreativitás,
alkotás, általában a kognitív folyamatok „műhelyévé”.
A szülői szerep bizonytalansága:
Engedékenység vs. szigor
Pán-európai felmérés 2007:
A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban

Megállapítások
• Magyarországon a gyerekek 34%-a naponta 1,5 és 3 óra
közötti időt tölt tévénézéssel. 29%-uk napi több mint 3 órát
tévézik. Ez magasabb érték, mint bármely más európai
országban.
• Amikor a gyerekek még kisebbek, többnyire a szülők
döntenek arról, hogy mit nézzenek meg. Ahogy nőnek,
egyre gyakrabban döntenek saját maguk vagy a szülővel
közösen. Az összes nép közül a legritkábban a
magyarok döntik el közösen, hogy mely műsorokat
lehet megnézni.
• A magyar szülők 27%-a nem tévézik együtt a gyerekeivel.
Ha 12 éven aluli gyerekkel együtt tévéznek, akkor
leginkább gyerekműsorokat néznek.

• A szülők 77%-a mondja azt, hogy néha vagy mindig

megbeszéli a gyerekeivel a műsorok tartalmát.

• Még a legkisebbeknek is szabad tévézniük. A gyerekek

21%-a már 1 éves kora előtt is tévézhet. A magyar
gyerekek többsége 2 éves kora után kezdhet el
televíziózni.
 Az engedékeny szülők rontják el a
gyerekeket
Az elmúlt években nehezebb lett a tanárok dolga, mert a
túlságosan engedékeny szülők elkényeztetik a gyermekeiket -
állapította meg egy brit tanulmány.

Az általános iskolás gyerekeket egyre nehezebb tanítani,

fegyelmezni pedig szinte képtelenség, mert sokuk
dührohamot kap, ha nem csinálhatja, amihez kedve van -
mutatták ki a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik a tanárok
átlagos terhelési szintjét vizsgálták a 2002 és 2007 közötti
időszakban.

¾ A probléma alapja a szülők engedékenysége, de a televíziós

műsorok és a videojátékok is károsan hatnak a kicsikre, éppúgy
ahogyan az is, ha túl sok időt kell tétlenül tölteniük, például a
kiságyba szíjazva. http://www.inforadio.hu/hir/tudomany/hir-188828
Az iskolák tapasztalatai riasztóak: néhány gyermek
úgy éri el az iskoláskort, hogy nem képes megfelelően
beszélni, nem tud késsel-villával enni, vagy éppen a
WC-t használni.

A jelentés szerint a szülők egy kicsi, mégis számottevő

része képtelen hatékonyan befolyásolni gyermeke
viselkedését, a békesség kedvéért szinte mindent
megenged neki. Ráadásul ha konfliktus alakul ki,
sokuk gondolkodás nélkül gyermeke pártját fogja a
tanárral szemben…

http://www.inforadio.hu/hir/tudomany/hir-188828
A dokumentumban megtalálható néhány kirívó példa: egy
anya megengedte ötéves gyermekének, hogy
rendszeresen hajnali 1-ig fennmaradjon, egy hatéves
pedig profi szinten gyilkolta a prostituáltakat a GTA
videojátékban.

"Mire iskolába kerül, sok gyerek már mesterien

manipulálja a felnőtteket, így igen nehéz motiválni" -
vonják le a következtetést a kutatók.

A kétszáz tanár és ezer szülő bevonásával elkészített

vizsgálat szerint a gyerekek táplálkozása is sok kívánnivalót
hagy maga után: gyakran csokoládét és chipset visznek
magukkal ebédre, az egyik gyermeknek például hét szelet
csoki volt a napi adagja.

http://www.inforadio.hu/hir/tudomany/hir-188828
 A szigor:
1. feketelistára tehetik a rossz gyerekeket

Ötéves koruktól adatbázisban rögzítenék a problémás

gyermekek DNS-ét Nagy-Britanniában.

A rendszer által a jövő bűnözői már gyermekkorukban a

rendőrség látókörébe kerülnének.

Országszerte nagy felháborodást keltett a brit rendőri vezetők

találkozóján elhangzott tervezet, amelynek értelmében már
ötéves koruktól adatbázisba vennék a problémás gyermekek
DNS-ét.

2008. március 18., kedd 8:40 InfoRádió / Daily Mail

 A javaslat a Metropolitan Police törvényszéki
igazgatójától, Gary Pugh-tól származik; a szakember
szerint a bűnözésre való hajlam már a gyermekek ötéves
korától tetten érhető.

A törvényszéki igazgató kijelentette: "Ha még azelőtt

azonosítjuk a bűnöző életmódra hajlamos embereket,
mielőtt elkövetnék a bűntettet, azzal hosszú távon
rendkívüli haszonra tehetünk szert. Jobb irányba
terelhetjük az eltévelyedő fiatalokat."

"A kriminológusok szerint vannak, akik kinövik ezt a

hajlamot, mások nem. Azokat kell megtalálnunk, akik a
legnagyobb veszélyt jelentik a társadalomra" - tette hozzá
Gary Pugh.

2008. március 18., kedd 8:40 InfoRádió / Daily Mail

2. Phil Donahue az egyik TV Showtime (!) című
műsorának házigazdája: "Szerintem minden
kivégzésnek nyilvánosan kellene lezajlania, legalábbis
kamerák előtt. Úgy vélem, ez a nap híre. …

Ez közérdek, és az Egyesült Államok alkotmányának

első kiegészítése alapján hiszem, hogy a televíziónak
utat kell törnie a kivégzőkamrákba…

► Ha úgy gondoljuk, hogy a halálbüntetés elrettentő

hatású, milyen más módon lehetne jobban
hangsúlyozni elrettentő voltát, mint hogy gyerekeink is
láthassák, mi történik a rossz fiúkkal?„ (MN, 2001)