Jobb félni, mint megijedni...

Mármint attól, hogy a dolgozat egyetlen kérdésére sem tudja az ember a választ. És mi, diákok, félünk is. Ezért
találtuk fel a tanárok által "tiltott segédeszköz"-ként emlegetett puskát. Sokszor emlegetik, hogy az iskola
megöli a tanulók fantáziáját; lehet, hogy kivétel erősíti a szabályt, de ha a tanulás megkerüléséről van szó, ez az
állítás igencsak sántít. A diákok többsége rengeteg módszert ismer, és ezeket mindenki kedve és tehetsége
szerint alkalmazhatja. (Meg is teszik.)
A puskázás rendszerint az általános iskola felső tagozatában kezdődik, előtte viszonylag ritka, és a tanulók
inkább "divatból" puskáznak, mintsem azért, mert valóban semmit nem tudnak. (Kivételek persze mindig
vannak...)
Az általános iskolában legelterjedtebb módszerek: a padba, zsebbe, lap alá vagy tolltaróba rejtett cetlik,
papírdarabok, illetve a kézre vagy padra írt puska. Ezek készítése nagy körültekintést igényel. A szépreményű
és kreatív diák egy svájci órásmester precizitásával, és egy elefánt türelmével próbálja az anyag lényegét egy
mikrochip méretű fecnire viszonylag olvashatóan kiírni - több-kevesebb sikerrel...
Kézre puskát írni, úgy hogy olvasható legyen, csak tollal lehet, aminek nehezebb eltüntetni a nyomait, s így a
lebukás veszélye is nagyobb. (Persze nem árt, ha nem alkoholos filctollat használ az ember...) Padra ceruzával
célszerű írni, mert szükség esetén ez egyetlen mozdulattal olvashatatlanná maszatolható. E módszer
alkalmazásakor nagy segítséget nyújtanak a diákoknak a telefirkált, kidekorált padok - a feliratok, rajzok között
kevésbé tűnik fel egy-egy mondat, mint egy teljesen tiszta padon.
A középiskolások korosztályában a puskázást leginkább az időhiány miatt elmulasztott tanulás indokolja. A
technika fejlődésével és a diákok tájékozottabbá válásával a pukázás is fejlődik, korszerűbbé válik, noha a régi
módszerek is kiválóak. Egy számítógéppel szerkesztett A/4-es oldal meglepően apróra kicsinyíthető.
Szakértőnk szerint a hármas betűméret a legkisebb, amelyikkel még jól olvasható puskát lehet készíteni. (Ő
csak tudja...) Aki viszont nem szeret sok időt írással tölteni, az a könyvből kivágott szövegrészek helyett
manapság már inkább a fénymásolót válassza. Nemcsak másolásra és sokszorosításra, hanem kicsinyítésre
is alkalmas - különösen tematikus földrajzi térképeknél hasznos.
Főleg egyetemen, főiskolákon bevett módszer a dolgozat előre megírása, persze ennek is megvannak a maga
veszélyei - például, ha nem tudja az ember kicserélni az előre megírt dolgozatot a helyszíni munkával.
A tanárok véleménye a puskázásról nagyon eltérő, abban azonban mind egyetértenek, hogy a lebukott puskázó
büntetést érdemel - ha másért nem, hogy legközelebb ügyesebb legyen. Van, aki úgy vélekedik, hogy a mai
diákok nem tudnak puskázni; ők a maguk idejében ügyesebben csinálták. Van aki azt mondja, hogy csúnya
dolog, és akit elkap, azt négy évre megjegyzi magának, de hozzáteszi, hogy ha jól puskázik, hát csinálja...
Megint más azt mondja, hogy mindenki kipróbálja egyszer, aztán eldönti, hogy megéri-e neki
. Erre a diákok legjobban Murphy puskázási alaptörvényével felelhetnek:
Puskázni minden tanárnál lehet. Folyománya: Ha lehet, miért ne tegyük.