Rudolf Steiner:

AZ UNIVERZUM NAGY K�NYVT�RA: AZ AKASHA

"N�ktek pedig m�g a fejetek hajsz�lai is mind sz�mon vannak."
(M�t�, 10.30.)
1. BEVEZET�S

Az akasha az univerzum t�rt�net�t r�gz�to, t�rol� k�nyvt�r, amelyben minden

esem�ny, inform�ci� megtal�lhat� a kezdetektol fogva. Ezt a rendszert a misztikusok
"A Besz�lo F�ny Kr�nik�j�nak" is h�vj�k. Nem azonos a vil�g�ter teljes
hull�mter�vel, mivel abb�l a h�tt�rzaj, a sz�ntelen�l zengo idovisszhangok (ez a
szf�r�k zen�je) miatt nagyon neh�z k�zvetlen�l haszn�lhat� inform�ci�kat kinyerni.
Az akasha az Isten �ltal l�trehozott �s muk�dtetett k�nyvt�r, a tot�lis lexikon,
melynek adatb�zisa rendezett �s k�nnyen visszakeresheto m�don van elt�rolva. Ez az
eg�sz teremt�sben felhalmoz�d� minden tud�snak, t�rt�n�snek a rakt�ra.

Az akash�r�l a mai napig csak nagyon kev�s embernek van b�rmif�le tudom�sa a
F�ld�n. M�g kevesebben vannak, akik k�pesek olvasni belole, kikeresni az oket
�rdeklo inform�ci�kat (s�m�nok, l�tnokok, tan�t�mesterek). Peter Krassa k�nyve, az
Akasha kr�nika, amely 2000-ben magyarul is megjelent a Trivium Kiad�n�l, sajnos
rendk�v�l szeg�nyes mu (v�lem�nyem szerint) �s szinte semmi haszn�lhat� ismeretet
nem tartalmaz mag�r�l a k�nyvt�rr�l. Ez persze nem csoda, hisz az (anyagbaragadt)
tudom�ny helyett eddig fok�nt csak a misztikusok foglalkoztak az isteni adatt�rral,
ok is csup�n olvas�i szinten. Ez�rt d�nt�ttem �gy, hogy ebben az �r�somban r�viden
ismertetem az akash�t, annak szerkezet�t �s muk�d�s�t. A sz�ks�ges inform�ci�kat
term�szetesen mag�b�l az akash�b�l nyertem.

Szepar�torcs�k.

2. A FIZIKAI SZERKEZET

Az akasha fizikailag (hardveresen) egy rengeteg r�szegys�gbol fel�p�lo,

idosz�lasan egyetlen inform�ci�s h�l�zatba kapcsolt, bonyolult t�rol�rendszer. Az
egyes elemei az univerzum k�l�nb�zo t�rbeli pontjain tal�lhat�k. Konkr�tan: minden
dimenzi�rendszernek, azon bel�l minden galaxisnak, �s minden csillagrendszernek
megvan a maga saj�t, lok�lis k�nyvt�ra, amelyek mind sz�mos t�rol�elembol �llnak.
Az eg�sz nagyon hasonl� a f�ldi k�nyvt�rak, illetve az internet fel�p�t�s�hez,
c�lj�t �s logik�j�t tekintve, b�r j�val nagyobb kapacit�s�.

Az egyes t�rol�k fel�p�t�s�kben �s muk�d�s�kben a l�lek architekt�r�j�t

(szerkezet�t) k�vetik, csak ezek l�nyegesen nagyobb m�retu barionokb�l �llnak.
Amolyan "szupernagy" l�lek r�szecsk�k, t�rol�g�mb�k, amelyek nagyon j�l v�dett �s
inform�ci�san �rny�kolt b�zisokon, az Isteni Fenntart�si Rendszer helyi
t�maszpontjain tal�lhat�k, a folyamatos muk�d�s�kh�z sz�ks�ges, technikai
kiszolg�l� appar�tusokkal egyetemben. T�bbf�le t�pus is van belol�k, a legnagyobbak
teniszlabda m�retuek, �s term�szetesen mind intelligens, ak�r a norm�l (emberi,
isteni) lelkek. Ez gyakorlatilag egy olyan �rtelemmel b�r� sz�m�t�g�pes adatbank,
amelyben az inform�ci�k t�rbeli gravit�ci�s hologramok form�j�ban, idohull�mokk�nt
terjedve (forr�st�l-forr�sig) orzodnek a v�gtelens�gig.

Teh�t nem elektronikus form�ban, bitekbe k�doltan, m�gneslemezen vagy CD-n,

net�n pap�rra nyomott sz�vegek, k�pek form�j�ban t�rolja az inform�ci�t! Mert ezek
az �ltalunk ismert �s haszn�lt anyagi hordoz�k kapacit�sukban, el�r�si idej�kben,
tart�ss�gukban �s muk�d�si megb�zhat�s�gukban messze elmaradnak az akasha
rendszereihez k�pest.

A t�rol�k mindegyike t�bb, multiplexelt (sokcsatorn�s) kommunik�ci�s idosz�llal

kapcsol�dik a t�rsaihoz, de ezek nem alkotnak teljes gr�fot. A h�l�zat topol�gi�ja
(fel�p�t�se) kombin�lt fa �s csillagpontos (l�nyeg�ben hierarchikus), valamint
gyuru alak�, amiben teljes az inform�ci�k redundanci�ja (ism�tlod�se). Minden adat
legal�bb k�t helyen van elt�rolva, k�t k�l�n b�zison �s t�rol�ban, az univerzum k�t
k�l�nb�zo pontj�n. �gy ha b�rmely helyi adatt�rol� t�maszpont megs�r�l vagy
megsemmis�l (baleset, h�bor�, term�szeti katasztr�fa, egy�b muszaki hiba miatt), az
inform�ci�k akkor sem vesznek el belole.

Az akash�ban az adatforgalom folyamatos. Teh�t �lland�an, sz�net n�lk�l �r�dnak

bele az �j esem�nyek inform�ci�i k�l�n beviteli csatorn�kon, illetve b�rmikor
k�rhetnek ki belole adatokat a rendszerhez hozz�f�ro intelligenci�k m�s csatorn�kon
kereszt�l. Az idosz�lak ez�rt szimplex �zemm�dban muk�dnek, benn�k, rajtuk az
adat�tvitel mindig csak egy ir�nyban folyik. A rendszer az egyes teremt�si
korszakok kezdet�tol a v�g�ig muk�dik, �s k�l�n fizikai t�rter�leteken orzi a
kor�bbi korszakok �sszes inform�ci�j�t is. A kapacit�sa �s a muveleti sebess�ge,
amivel �r, keres �s szolg�ltat, valami elk�pesztoen �ri�si (piko, sot
femtoszekundumokr�l van sz�!), de nem korl�tlan. Nagy terhel�sn�l elofordul, hogy
t�bb m�sodpercet is v�rni kell a v�laszra. Ez m�g akkor is �gy van, ha a keresett
inform�ci�t az univerzum legt�volabbi pontj�r�l kell elob�ny�sznia a kiszolg�l�nak.

Az egyes t�rol�g�mb�k tematikusan megosztott adatr�gz�t�st v�geznek, vagyis az

inform�ci�k m�r eleve t�bbf�le indexel�snek megfeleloen ker�lnek r�gz�t�sre benne.
A gondolatok, amik �lland�an ott kavarognak mindenki lelk�ben, igaz�b�l a be�rkezo
inform�ci�kat, tapasztalatokat indexelik, csoportos�tj�k �s jel�lik meg.
Hozz�fuzodnek az elt�rol�d� adatokhoz, megk�nny�tve k�sobb a visszakeres�s
folyamat�t. A l�lek adatt�rol�s�r�l r�szletesebben l�sd: A l�lek szerkezeti
fel�p�t�se �s muk�d�se, illetve A l�lekcella adatt�rol�sa c�mu �r�sokat.

Az Isten minden teremtm�nye, teh�t az �sszes n�v�nyi, �llati, emberi, isteni

l�lek idosz�lasan fel van fuzve (kapcsolva) erre az adatt�rra. Minden l�lek lok�lis
inform�ci� gyujto, feldolgoz�, t�rol� rendszerk�nt muk�dik a teremt�sben, vagyis
szerves r�sze az akash�nak. A nagy t�rol�g�mb�kben mindenkirol l�tezik egy teljes
m�solat, ami �lland�an, azonnal friss�l. A k�l�nbs�g egy l�lek �s a r�la k�sz�lo
biztons�gi m�solat k�z�tt csup�n annyi, hogy a l�lekben az inform�ci�k �lnek,
manipulat�vak, dinamikusak, teh�t futnak, akt�van cselekednek, muk�dnek, mint
valami program (jobb hasonlatot nem tudok r� a jelenlegi f�ldi fogalomk�szletbol),
m�g a h�tt�rt�rban l�vo m�solat csak egy passz�v, statikus, nem fut�, vagyis holt
adathalmaz. Egy l�lek fizikai megs�r�l�se, net�n megsemmis�l�se eset�n a teremtoje
ezen m�solat alapj�n tudja teljes pontoss�ggal �jra alkotni ot, vissza�ll�tani az
eredeti l�tez�si �llapot�nak megfeleloen. �gy semmi sem v�sz el a rendszerbol.

Szepar�torcs�k.

3. AZ ADATT�ROL�S M�DJA

A be�rkezo inform�ci�k t�bb forr�sb�l sz�rmaznak. Egyr�szt a lelkektol

�rkeznek, m�sr�szt vannak k�l�n kronovizorok (gravit�ci�s t�vcs�vek, idohull�mokat
�rz�kelo felvevokamer�k), amelyek vagy messzirol, az adott szektorhoz tartoz�
akashab�zisr�l v�geznek r�gz�t�st, vagy kimennek a helysz�nre (apr� robotszond�k
form�j�ban) a k�zeli felv�telekhez. �gy b�rmi is t�rt�nik egy csillagrendszerben,
b�rmelyik bolyg�n, ak�r jelen vannak ott lelkek, mint megfigyelok, ak�r nem (pl.:
term�szeti jelens�gekn�l), mindenrol k�sz�l feljegyz�s. A robotszond�k k�pesek
�lc�zni magukat, hogy a jelenl�t�k ne zavarja meg az esem�nyek menet�t, �s a
reakci�idej�k mind�ssze n�h�ny m�sodperc. Vagyis b�rmi �rdekes t�rt�nik a
teremt�sben, amirol j� lenne k�zeli felv�telt k�sz�teni, m�sodperceken bel�l
t�rugr�ssal oda�rkezik egy r�gz�toegys�g. Ezek vez�rl�s�rol, ir�ny�t�s�r�l k�l�n
oper�torok (kezelok) gondoskodnak. Ok (ezek a lelkek) a k�nyvt�rosok, az
esem�nyt�rosok, akik az akasha �zemeltetoik�nt dolgoznak az univerzumban.

Az akasha nem csak a fizikai vil�gokban zajl� esem�nyeket r�gz�ti, hanem a

szellemi vil�gok �let�t is. Vagyis gyakorlatilag semmi sem maradhat ki belole. M�g
a galaxisok k�zti m�lyurben zajl� t�rt�n�sekre is odafigyelnek, sot az univerzumon
k�v�li dolgokra is, a nemt�r-nemidoben zajl� folyamatokra. A mi univerzumunk t�rido
bubor�ka term�szetesen kapcsolatban �ll az osk�oszban l�tezo t�bbi univerzummal, �s
azok akash�ival, b�r nem mindegyikkel van idosz�las �sszek�ttet�se �s �lland�
inform�ci�cser�je.

Az inform�ci�k t�rol�sa (ez keleti n�pmes�kben a szellem a palackban) t�bbf�le

szempont szerint t�rt�nik. A k�t legfontosabb indexel�si t�pus a hely �s az ido.
Konkr�tan: (Hely) Ki, milyen l�lek, melyik l�lekfrakt�lon, melyik galaxisban,
csillagrendszerben, bolyg�n, v�rosban, teh�t pontosan fizikailag a t�ridoben hol
gyujt�tte az inform�ci�t. (Ido) Mikor, milyen helyi idosz�m�t�s szerint, mikort�l
meddig t�rt�nt a dolog.

Ezen k�v�l l�teznek tematikus t�rol�k is, amikbol nagyon sokf�le van. A
rendszer belso redundanci�j�t n�velik, a keres�si idot pedig cs�kkentik ezek a
muszaki megold�sok, jav�tva a keresok (adatkezelo szoftverek) tal�lati ar�ny�t. Az
�rdekess�g kedv��rt felsorolok n�h�nyat. Egy l�lek (ember) adott �let�ben haszn�lt
�sszes szem�lyes holmija, t�rgya, ami az �v� volt megtal�lhat� egy helyen. Ide
tartozik a testi kin�zet is, a ruh�i, a pohara, a j�t�kai, a bicsk�ja, az aut�ja,
stb. Vagy k�l�n megn�zheto minden, amit az �lete sor�n le�rt vagy lerajzolt az
illeto. M�g akkor is, ha rajta k�v�l senki sem l�tta, mert csak le�rta egy
pap�rfecnire �s nyomban el�gette, megsemmis�tette azt.

Vagyis a teremt�sben nincsenek titkok. Semmi sem v�sz el, mer�l a feled�s
hom�ly�ba a visszakereshetos�g rem�nye n�lk�l. Az eg�sz fecni megtal�lhat� az
adatt�rban, teh�t m�g a rajta l�vo rad�roz�s nyoma, az ujjlenyomat, maszat, stb.
is. Hisz a l�lekben minden �rz�klet, m�g az �rz�sek �s a gondolatok is mind sz�mon
vannak tartva. A test�nk minden atomja, sot elemi r�szecsk�je "sz�mon van tartva",
nemhogy a hajsz�laink! Az egyes tudom�ny�gak eredm�nyei szint�n k�l�nf�le
feloszt�si rendszerek szerint kereshetok. Egy adott bolyg�n egy adott teremt�si
korszakban, pl. fizik�b�l minden felfedez�s, kutat�s, kis�rlet, el�rt eredm�ny,
publik�ci� megvan. Az is, hogy ki, hol, mikor csin�lta. K�rheto v�zlatszeruen
(mintha k�nyvet olvasna a l�lek), de megn�zheto holografikus filmen is az eg�sz
esem�nysor, ak�rha most j�tsz�dna, �loben.

A rendszerben term�szetesen elt�rol�dik a benne val� keres�s t�nye is, hogy ki,
hol, mikor, mit keresett �s mi�rt. Az esem�nyt�rosok egyben fel�gyelik az
adatforgalmat, seg�tenek a keres�sn�l a kev�sb� gyakorlott felhaszn�l�knak, illetve
megakad�lyozhatj�k bizonyos inform�ci�k lek�r�s�t a h�l�zatb�l. A teremt�s
biztons�gos, ir�ny�that� muk�d�s�hez nagyon fontos az inform�ci�k megfelelo
szepar�l�sa, �raml�suk szab�lyoz�sa. Egy adott rendszert (lelket, l�lekcsoportot)
v�deni kell a r� n�zve vesz�lyes tud�st�l (gondolatv�rusok), illetve ha bajba
ker�l, megfelelo tud�ssal lehet a legk�nnyebben meggy�gy�tani, �tprogramozni a
megfelelo muk�d�sre. L�nyeg�ben minden gy�gy�t� beavatkoz�s egy rendszer inform�ci�
tartalm�nak feljav�t�s�ra, m�dos�t�s�ra ir�nyul alapvetoen.

V�gezet�l, hogy legyen n�mi fogalmunk az akash�ban t�rol�d� inform�ci�k

mennyis�g�rol, �me egy �sszehasonl�t�s. Ha sz�veges form�ban t�roln� egyetlen
teremt�si korszak adatait a rendszer, surun tele�rt, vastag lexikonokban, akkor
ehhez nagyj�b�l egy akkora k�nyvt�r kellene, mint Pest-megye (kb. 6000 km^2). Tele
magas polcokkal, rajtuk roskad�sig pakolt k�nyvekkel.

Szepar�torcs�k.

4. KERES�S, OLVAS�S A RENDSZERBEN

Ahhoz, hogy b�rmit is meg tudjunk tal�lni ebben az �ri�si adathalmazban,

elosz�r is tudnunk kell, hogy mire van sz�ks�g�nk. A keres�si felt�telek �s
kulcsfogalmak megad�s�val kell leszuk�teni a keresoprogram sz�m�ra a lehets�ges
v�laszok sz�m�t, mennyis�g�t. Mindez gondolati �ton t�rt�nik, teh�t nem valami
billentyuzeten kell bep�ty�gni valamilyen nyelven a k�r�st (b�r a gyeng�bbek
kedv��rt m�g ez is megoldhat�).

Az akash�ra r� lehet csatlakozni k�zvetlen�l, az oda vezeto idosz�lon kereszt�l

vagy k�zvetve, valamely inform�ci�s termin�l seg�ts�g�vel. A szellemi vil�gban
k�nnyebb hozz�f�rni eme k�sz�l�kekhez, a fizikai vil�gban ugyanis (itt a F�ld�n)
j�val kevesebb van belol�k (pl. frigyl�da). Ha valaki nem tud egyik m�don sem
kapcsolatba l�pni a rendszerrel, annyit m�g mindig megtehet, hogy megk�r egy
hozz��rtot (esem�nyt�ros angyalt, beavatott tan�t�mestert, buddh�t, stb.), n�zzen
ut�na az ot �rdeklo adatoknak. A sz�m�ra tiltott inform�ci�khoz persze �gy sem
juthat hozz�, erre nagyon �gyelnek a f�ldi vil�g inform�ci�s integrit�s�ra
(�rintetlens�g�re), szepar�ci�j�ra (elk�l�n�t�s�re) fel�gyelo angyalok.

T�rv�nyszeru, hogy min�l magasabb szintre jut valaki a megvil�gosod�sban, ann�l

t�bb inform�ci�hoz f�r hozz� az akash�b�l. Vagyis tud�sra van sz�ks�g a tud�s
megszerz�s�hez is. Aki j�l tud k�rdezni, az j� v�laszokat is kap az eg�sztol
(mintha barkochb�zn�l). Az ezoterikus titkokba t�rt�no beavat�s teh�t l�nyeg�ben
azon kulcsinform�ci�knak az �tad�s�b�l �ll, melyek r�v�n a l�lek �n�ll�an k�pess�
v�lik hozz�jutni a sz�m�ra fontos ismeretekhez.

Vannak beavatottak, akik az emberek szem�lyes �lett�rt�net�ben tudnak olvasni,

m�sok a t�rt�nelem esem�nyeit k�pesek megszeml�lni, vagy valamely tudom�ny�g
eredm�nyeihez f�rnek hozz� j� hat�sfokkal. A muv�szek, alkot�k, feltal�l�k, s�m�nok
mind kiemelkedo affinit�ssal rendelkeznek az akash�b�l val� inform�ci� kinyer�s�t
illetoen. A lelk�k inform�ci� tartalma egybev�g� az �ltaluk keresett adatokkal,
ez�rt n�luk k�nnyen j�n az ihlet. Gyorsan esz�kbe jut a megold�s a h�l�zatb�l (ez
az inspir�ci�, a sugallat). Term�szetesen mi lelkek nem vagyunk egyform�k, hisz
k�l�nf�le feladatok v�grehajt�s�ra lett�nk megteremtve �s felk�sz�tve. Ez�rt
mindenkinek megvan a maga kedvenc szakter�lete, amiben tehets�ges.

A Teremto k�pes r�, hogy bizonyos inform�ci�kat z�roljon a teremtm�nyei vagy

csak egyes meghat�rozott l�lekcsoportok el�l, �gy azok nem kereshetok (titkosak) a
sz�mukra. Ilyen p�ld�ul a j�vobel�t�s bizonyos szuk hat�rokon t�l (pl. a j�vo heti
lott� nyerosz�mok), vagy a m�ltba l�t�s t�bb teremt�si korszakra (eonokra)
visszamenoleg. Persze kiv�telek mindig akadnak. �n magam tal�lkoztam olyan emberrel
(pr�f�t�val) a F�ld�n, akinek hozz�f�r�se volt az eg�sz f�ldi j�voh�z, a mostani
idok v�gezet�ig. De besz�ltem olyannal is, aki az �sszes teremt�si korszak
esem�nyeire r�l�tott visszamenolegesen. Ebbol o k�nyvet is �rt (a Naprendszer igazi
t�rt�net�rol �vmilli�kra visszamenoen), csak nem jelent meg m�ig sem (sajnos) az
�r�k�seinek k�sz�nhetoen a muve.

Szepar�torcs�k.

5. TOV�BBI �RDEKESS�GEK AZ AKASH�R�L

Ha m�gis r�gz�t�sre ker�lnek az akash�b�l egyes r�vid r�szletek anyagi

hordoz�fel�leten, akkor azt �ltal�ban k�l�nleges (kop�s, t�r�s, sav, rozsda �s
ho�ll�) f�mlemezekre nyomj�k, melyek nagyon stabil, idot�ll� (aranytartalm�)
�tv�zetbol vannak. Ilyen akasha lemezeket m�ig oriznek a F�ld t�bb pontj�n a
beavatottak, illetve eltemetve v�rj�k a felfedez�s�ket �vezredek �ta. Ezt a tud�st
nagyon gondosan elrejtve vigy�zz�k a k�sobbi korok b�lcs emberei sz�m�ra az Isteni
Tan�cs megb�z�s�b�l. Mi jelenleg ezekhez egy�ltal�n nem f�rhet�nk hozz�, mert a
civiliz�ci�nk f�ktelen puszt�t�si v�gy�ban (�ntelt ostobas�g�ban) k�nnyen
megsemmis�thetn� az osi tud�s eme kulcsfontoss�g� hordoz�it, ahogy ezt tette m�r
t�bb esetben. L�sd: a may�k szent k�nyveit, a rov�s�m�nok arvis�r�it, a k�n�ban �s
tibetben orz�tt feljegyz�seket vagy az alexandriai k�nyvt�r tuzre h�nyt
papiruszait.

Persze mi sem maradunk az�rt tud�s n�lk�l. Az olyan szentk�nt tisztelt k�nyvek,
mint a 64 k�tetes V�d�k, a Biblia �s a Kor�n gyakorlatilag szemelv�nyek az
akash�b�l. Bizonyos inform�ci�k kivonatai egyszerus�tett form�ban a "k�zn�p"
sz�m�ra. A V�d�k p�ld�ul versbe szedve, 64 t�mak�r k�r� csoportos�tva tartalmazz�k
a tud�s l�nyeg�t az univerzumr�l, mint valami tank�nyv sorozat. A Biblia t�bb
r�tegben k�dolt inform�ci�kat tartalmaz a jelenlegi teremt�si korszak esem�nyeirol.
Ezt m�r jav�ban fejtik a zsid� egyetemeken sz�m�t�g�pekkel, ami�ta r�j�ttek a
legfelso k�dol�si szint titk�ra 1997-ben. L�sd: A Biblia k�dja a h�t pecs�tes titok
c�mu �r�st.

Az akash�t az�rt nevezik (alleg�rikusan) "Besz�lo F�ny Kr�nik�nak", mert a

mindentud�s t�rh�za seg�ti hozz� a lelkeket a megvil�gosod�shoz, a b�lcsess�g �s az
�rtelem f�ny�hez. A l�lek sz�m�ra egy�bk�nt az idohull�mok, �s az �ltaluk hordozott
inform�ci�k �rz�kel�se vil�g�t�, f�nylo �szleletk�nt jelentkezik k�zvetlen�l. Az
�kori teremt�sfiloz�fi�kban a BESZ�D, SZ� �s HANG a LEVEGO, illetve a SZ�L
modul�ci�j�t (inform�ci� tartalm�t) jelentette. Most m�r tudjuk, hogy ennek semmi
k�ze az emberi sz�jal�shoz �s a bolyg� atmoszf�r�j�hoz. L�sd: a Teremt�si
princ�piumok c�mu �r�st. A F�ny az�rt "Besz�l", mert az univerzumban mindenhol
jelenl�vo f�nykvantumok (a t�r �s a f�ny) mind intelligensek. Forr�srendszer�kben
orzik az �ltaluk begyujt�tt tud�st. A lelkek centrum�ban is ugyanilyen
energiakvantumok egziszt�lnak a szent�ly k�zep�n.

Tov�bbi k�l�nlegess�ge az akash�nak, hogy benne a j�vorol is tal�lhat�k

feljegyz�sek. Azok a leendo, m�g a j�vot�rbe tartoz� esem�nyek, amelyek
determinisztikusan vagy nagy val�sz�nus�ggel k�vetkeznek a jelenbeli �llapotokb�l,
a rendszerben mint j�slatok, elorevet�tett lehetos�gek szerepelnek. Ezeket az
aktu�lisan hozz�juk tartoz� extrapol�ci�kkal (val�sz�nus�gi �rt�kkel) egy�tt maga a
rendszervez�rlo intelligencia szolg�ltatja, jelen�ti meg a k�rdezo sz�m�ra.
Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy a j�vo sohasem v�gzetszeru �s elker�lhetetlen. Ami
m�g nem volt, az m�g csak terv. �ltal�ban az �t legval�sz�nubb lehetos�grol k�sz�t
j�vok�pet ez az elorejelzo szoftver. A k�p ann�l elnagyoltabb lesz, min�l t�bb a
d�nt�si csom�pont, min�l messzebb n�z�nk elore a j�voben �s min�l kevesebb a
determinisztikus k�nyszerhat�s.

A h�rom dimenzi�s f�ldi vil�gban reinkarn�l�dni, testbe sz�letni azzal j�r a

l�lek sz�m�ra, hogy (a sz�let�s angyalai) let�rlik a feltudati mem�ri�j�b�l minden
kor�bbi eml�k�t, tud�s�t. Ez mindenkire n�zve k�telezo, m�g az Isten kerubjaira is.
Gyakorlatilag a null�r�l indulva kell itt �jra�p�ten�nk az �let�nket, a
szem�lyis�g�nket, az ezzel j�r� sz�mtalan kock�zattal egy�tt, ami a k�rnyezet
hi�nyos �s rossz inform�ci� tartalm�nak velej�r�ja. A misztikusok �ltal szent�lynek
nevezett altudatban ugyan megorzodik minden inform�ci�, amit az �sszes elozo �lete
sor�n, �s a szellemi vil�gban gyujt�tt be az illeto, de ez a priv�t akasha z�rolva
van a feltudati r�sze el�l. Csak eleny�szoen kev�s embernek, beavatott
nagymesternek adatik meg az a kegy, hogy hozz�f�rhessen a saj�t akash�j�hoz, net�n
m�sok�hoz is. Az eml�keinket t�bbnyire csak a hal�lunk ut�n kapjuk vissza, ami
szint�n fel�r egy mini megvil�gosod�ssal.

A hal�l ut�n a l�lekben komoly inform�ci� feldolgoz� folyamatok zajlanak.

Elosz�r nagy sebess�ggel lep�r�g elotte az �lete teljes filmje, alig 1-2 m�sodperc
alatt. A k�l�n�s ebben az, hogy a hihetetlen adat�tviteli sebess�g ellen�re m�gis
teljesen tiszt�n, �s j�l felismerhetoen futnak �t a tudaton a k�pek, �s egy�b
�rz�kletek, vagyis nem mos�dik �ssze semmi. Minden inform�ci�, amit a l�lek a
testbe sz�let�s�tol a hal�l�ig begyujt�tt, �jraolvas�sra �s ellenorz�sre ker�l.
Ilyenkor az akasha automatikusan �sszehasonl�tja a l�lek feltudati r�sz�ben
felgy�lemlett inform�ci�kat a szent�lyben (altudat) elt�roltakkal, �s a biztons�gi
m�solattal, hogy ne legyen k�zt�k k�l�nbs�g, hi�ny. Ezut�n k�vetkezhet az �t�let,
amikor a l�lek �nmaga meg�t�li az adott �let�nek esem�nyeit, hogy ez�ltal
meghat�rozhassa a karm�ja �ll�s�t. Majd ezt felterjeszti az isteni tan�cshoz,
vagyis a l�lek hierarchi�ban felette �ll�, r�la gondoskod�, vezetoi feladattal
megb�zott, b�lcs (isteni) intelligenci�k csoportj�hoz. Ok fel�lvizsg�lj�k a
d�nt�s�t, �s j�v�hagyj�k azt, illetve m�dos�t�sokat javasolnak ha sz�ks�ges. Ezut�n
l�that neki a k�vetkezo �let�t, reinkarn�ci�j�t megtervezni, annak sz�ks�ges
esem�nyeit �s param�tereit �ssze�ll�tani, tov�bb� megkeresni az ehhez sz�ks�ges
megfelelo helyet, idot, k�rnyezetet, testet. Ha ez is megvan, akkor l�phet a
szellemi vil�gba, hogy ott �ljen egy darabig. Ez a dolgok menetrendje �ltal�ban a
mi szellemi vil�gunkban.

Szepar�torcs�k.

6. SAJ�T TAPASZTALATAIM

�n t�bbnyire akkor szoktam n�zelodni az akash�ban, amikor a testem alszik.

Ilyenkor a keresett inform�ci�k vizu�lisan �gy jelennek meg a sz�momra, mintha egy
k�nyvet lapozgatn�k, amiben a sz�veg (lehet magyarul vagy fogalomnyelven) mellett
k�l�nf�le k�pek, sot filmbej�tsz�sok is tal�lhat�k. De k�rhetem az esem�nyeket �gy
is, mintha ott lenn�k val�s�gosan a helysz�nen, l�thatatlanul szeml�lodok�nt.
K�zben a n�zopontomat szabadon v�ltoztathatom, b�rmelyik r�sztvevo szem�lyen
kereszt�l �rz�kelve a dolgokat. Amit o, a tan� akkor �s ott �szlelt, �rzett, azt �n
is �t�lhetem, teljes intenzit�ssal. A lej�tsz�s sebess�g�n �ll�tani lehet, illetve
ugrathat� a film a megn�zni k�v�nt helyre.

Amikor medit�ci� sor�n k�rek v�laszt valamely felmer�lo gondolatommal

kapcsolatban, szint�n t�bbf�le m�don �rkezhet az inform�ci� bel�lrol, a
rendszerbol. P�ld�ul egyszeruen eszembe jut a megold�s, mintha m�r eleve tudtam
volna valahonnan. Nagyon neh�z megk�l�nb�ztetni a saj�t gondolataimat a rendszer
v�lasz�t�l, mivel �n a r�sz�t k�pezem neki, vagyis �n o vagyok. M�sr�szt
megjelenhet t�rbeli k�pek, sz�nes, mozg� hologramok form�j�ban is a v�lasz,
m�sodperceken bel�l a k�rd�s feltev�se ut�n. Ilyenkor val�s�ggal vil�g�t a
lelkemben a v�lasz. K�pi form�ban l�tom a fogalmakat, m�ghozz� egyszerre mindent,
teh�t ha sok v�lasz van a k�rd�semre, akkor nem sorban kapom oket, hanem az eg�szet
egyszerre r�m �mleszti a kiszolg�l�, felvillan�sszeruen. Ez olyan, mint egy mini
megvil�gosod�s, amikor egyszerre minden �rthetov� v�lik n�h�ny pillanatra. Ennek a
megem�szt�se persze idobe ker�l.

Nagyon meg tudja k�nny�teni (�s gyors�tani) az ember munk�j�t, ha belel�t a

saj�t j�voj�be. Egy alkalommal, �vekkel ezelott megn�ztem az egyik k�nyvemet, amit
valamikor a t�voli j�voben fogok meg�rni. Belelapoztam, hogy �tn�zzem a tartalm�t,
illetve l�ssam, mekkora sikere lesz majd ha megjelenik. T�bb �r�somat is �gy
szoktam elk�sz�teni, hogy k�zben a sz�veget �sszevetem az akash�ban m�r elore
megtal�lhat� k�sz v�ltozattal, �s �gy jav�tom, igaz�tom hozz�. Ez persze �rdekes
idoparadoxonok lehetos�g�t veti fel, de eddig nem voltak belole gondok. Furcsa
tapasztalat volt, hogy egy alkalommal m�r azelott kaptam telepatikusan
gratul�ci�kat a szellemi vil�gb�l, tov�bb� hozz�sz�l�sokat �s kritik�t egy
muvemhez, hogy egy�ltal�n elk�sz�lt volna. Az akash�ban nem csak minden f�ldi �r�
muve tal�lhat� meg, hanem azok is, amiket ezen �r�k a hal�luk ut�n vagy a
lesz�let�s�k elott alkottak meg a szellemi vil�gban. Ezek �ltal�ban m�g
sz�nvonalasabbak, mint a testben �lve �rottak.

Term�szetesen �n sem gar�zd�lkodhatom kedvem szerint az adatt�rban, nem

hozhatok le a F�ldre bizonyos inform�ci�kat. Egyszer ugyan megpr�b�ltam tiltott
tud�st becsemp�szni a feltudatomba, de nem siker�lt �thoznom, b�rhogy igyekeztem
is. Azonnal �szrevett�k, �s m�g idoben meg�ll�tott egy "inform�ci�s hat�ror"
angyal, kit�r�lve belolem az anyagot. Viszont azt az eml�ket meghagyta, hogy
elkapott, eml�kezteto�l.

Szepar�torcs�k.

7. �SSZEGZ�S
 Mindezekbol l�thatjuk, hogy egy hatalmas, j�l fel�p�tett inform�ci�s h�l�zat
muk�dteti a teremt�st, diszkr�ten megb�jva a h�tt�rben, mik�zben mi emberek (errol
mit sem tudva) a szerep�nket j�tsszuk a vil�g sz�npad�n. Ez a kis �sszefoglal� �r�s
az�rt k�sz�lt, hogy megmutassa az elott�nk �ll� perspekt�v�kat, a lelki
fejlod�s�nkben r�nk v�r� feladatokat. Az inform�ci�, a tud�s az egyik legfontosabb
dolog a teremt�sben. Ahhoz, hogy hozz�juthassunk, min�l elobb meg kell tanulnunk a
teremt�sinformatika (inform�ci� geometria) alapjait. Hogyan kell tud�shoz jutni,
azt feldolgozni, elt�rolni, megorizni, visszakeresni, tov�bb adni, felhaszn�lni
mindannyiunk boldogul�s�ra.

Az emberis�g a XX. sz�zadban kil�pett a tudatlans�g kor�b�l �s elindult a

megvil�gosod�s fel� vezeto (hossz�) �ton. L�trej�ttek �s elterjedtek a k�l�nf�le
telekommunik�ci�s rendszerek (k�zk�nyvt�rak, �js�gok, posta, telefon, r�di�,
telev�zi�, sz�m�t�g�p, internet), �s sokszoros�ra nott a civiliz�ci�nk �ltal
forgalmazott adatok mennyis�ge. Ugyanakkor az emberi tudat is t�g�tani, n�velni
igyekszik �nn�n k�pess�geit (agykontroll, gyorsolvas�s, hipnop�dia). A v�ltoz�sok
sz�ks�gszeruen egyre gyorsabban zajlanak, b�r az emberek t�bbs�ge k�ptelen k�vetni
az ilyen sebess�gu fejlod�st. A tud�salap� t�rsadalom fel�p�t�s�hez legal�bb egy
ember�ltonyi idore lesz sz�ks�g, �s nagyon sok munk�ra, szervez�sre, tanul�sra. M�g
mindig csak az elej�n vagyunk a folyamatnak. A t�vlati c�l mindenk�ppen az egyetlen
k�z�s (glob�lis) tudati halmazba val� �sszekapcsol�d�s lesz, egyfajta lelki
internet, n�mi sz�m�t�stechnikai seg�ts�ggel.

A l�lek az univerzumban l�tezo legt�k�letesebb inform�ci� t�rol� rendszer. Az,

hogy a feltudatunk m�gis felejt, az isteni kegyelem r�sze, �s seg�t meg�j�tani
�nmagunkat, az �let�nket. A n�lunk �vezredekkel fejlettebb, f�ld�nk�v�li
civiliz�ci�k t�bbs�ge a j� adatt�rol�, de buta sz�m�t�g�p, �s a felejto, de okos,
kreat�v l�lek szimbi�zis�t v�lasztotta megold�sul az inform�ci�kezel�si
probl�m�ira. Egy �rtelmes faj, l�lekcsoport sz�m�ra gyakorlatilag a legv�gso c�l a
tudatos �sszekapcsol�d�s az Isteni Fenntart�si Rendszer Akash�j�val, az eg�sz
Univerzum Nagy K�nyvt�r�val. Mert az Isten a lelkek �sszess�ge, a minden l�tezo �lo
intelligenci�ja.

K�sz�lt: 2002.09.25-27.

Vissza a tartalomhoz

K�vetkezo �r�s