Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Közgazdasági alapismeretek
(Elméleti gazdaságtan)

KÉPLETEK – ÁBRÁK

Mikroökonómia
Makroökonómia

BELSŐ HASZNÁLATRA!

Összeállította: Sárközy Józsefné

Tóth Ágnes
Fodor Tiborné

1
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Tartalomjegyzék
Mikroökonómiai jelölések....................................................................................................................... 3
Képletek...................................................................................................................................... 4
Teljes érték, átlagérték, határérték ................................................................................. 4
Rugalmassági mutatók ................................................................................................... 5
Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................ 5
Költségvetési egyenes (I) ............................................................................................... 6
Közömbösségi görbe (U) ............................................................................................... 6
Gossen II. törvénye ........................................................................................................ 6
Optimális termelési mennyiség...................................................................................... 6
Termelői többlet ............................................................................................................ 6
Fogyasztói többlet.......................................................................................................... 6
Optimális inputfelhasználás (L, K, A) ........................................................................... 7
Jelenérték - jövőérték..................................................................................................... 8
Externália ....................................................................................................................... 8
Ábrák .......................................................................................................................................... 9
Marshall-kereszt ............................................................................................................ 9
TLH görbe ..................................................................................................................... 9
TU és MU .................................................................................................................... 10
Optimális fogyasztás.................................................................................................... 10
Termelési függvény ..................................................................................................... 11
Költségfüggvények ...................................................................................................... 11
VC származtatása ....................................................................................................... 12
Termelési függvény és költség függvények kapcsolata ............................................... 12
Költségek hosszú távon ............................................................................................... 12
Tökéletes verseny rövid távon ..................................................................................... 13
Tiszta monopólium rövid távon ................................................................................... 14
Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon .......................................... 15
Egyéni munkakínálati függvény .................................................................................. 16
Egyéni tőkekeresleti függvény .................................................................................... 16
Externália ..................................................................................................................... 17
Költségek és a verseny ................................................................................................ 17
Makroökonómiai jelölések .................................................................................................................... 18
SNA mutatók ............................................................................................................................ 19
Makrojövedelem áramlása........................................................................................................ 19
Társadalmi elszámolási mátrix ................................................................................................. 19
Árupiac ..................................................................................................................................... 20
Egyensúlyi jövedelem .............................................................................................................. 21
C, S, I kapcsolata ...................................................................................................................... 22
Pénzpiac.................................................................................................................................... 23
P és i kapcsolata........................................................................................................................ 23
A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata ................................................................ 24
A makrokeresleti függvény (YD) levezetése............................................................................. 24
Munkapiac ................................................................................................................................ 25
Okun törvénye .......................................................................................................................... 25
Munkapiaci kategóriák ............................................................................................................. 26
A makrokínálati függvény (YS) levezetése............................................................................... 27
A gazdaságpolitika fajtái .......................................................................................................... 28
Haavelmo tétel .......................................................................................................................... 28
Állami költségvetés .................................................................................................................. 28
Az infláció ................................................................................................................................ 28
Külkereskedelmi mérleg ........................................................................................................... 29
A gazdaságpolitika lehetőségei nyitott gazdaságban ................................................................ 29
Az árfolyam változása .............................................................................................................. 29
Lebegő árfolyam....................................................................................................................... 30
Rögzített árfolyam .................................................................................................................... 30

2
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Mikroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
D Demand piaci kereslet
d Demand egyéni kereslet
S Supply piaci kínálat
s Supply egyéni kínálat
P Price ár
Q Quantity mennyiség
TU Total Utility teljes haszon
MU Marginal Utility határhaszon
U Utility hasznosság
e Elasticity rugalmasság
K Capital („Kapital”) tőke
L Labour munka
A Land föld
E Entrepeneur vállalkozó
TP Total Product teljes termék (össztermék)
MP Marginal Product határtermék
TC Total Cost teljes költség
FC Fixed Cost állandó (fix) költség
VC Variable Cost változó költség
AC Average Cost átlagköltség
AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség
AVC Average Variable Cost átlagos változó költség
MC Marginal Cost határköltség
LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség
LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség
TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)
MR Marginal Revenue határbevétel
AR Average Revenue átlagos bevétel
π Profit gazdasági profit
Aπ Average Profit átlagos profit
Mπ Marginal Profit határprofit
MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel
MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség
FV Future Value jövőbeni érték
PV Present Value jelen érték
r interest rate kamatláb
r rate of return megtérülési ráta
MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség
MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon

3
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Teljes-, átlag- és határértékek képletei

Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M)
TU = teljes haszon MU = határhaszon
TU = Σ MU, ha Δq = 1 MU = ΔTU / Δq
TU = Σ (MU • Δq) MU = teljes haszonváltozás
fogyasztás változása
q = TPL = termelés mennyisége APL = munka átlagterméke MPL = munka határterméke
q = Σ MPL, ha ΔL = 1 (munkatermelékenység) MPL = termelés változása
q = Σ (MPL • ΔL) APL = termelés létszám változása
létszám (munkaóra) (munkaóra változása)
APL = q / L MPL = Δq / ΔL
APL = PL / AVC MPL = PL / MC
q = termelés mennyisége APK = tőke átlagterméke MPK = tőke határterméke
(kibocsátás) APK = termelés mennyisége MPK = termelés változása
tőkefelhasználás tőke változása
APK = q / K MPK = Δq / ΔK
FC = fix (állandó) költség AFC = átlagos fix költség
FC = TC – VC AFC = AC – AVC
FC = AFC • q AFC = FC / q
FC = PK • K
VC = változó költség AVC = átlagos változó költség
VC = TC – FC AVC = AC – AFC
VC = AVC • q AVC = VC / q
VC = PL • L ( ha egyetlen AVC = PL / APL
változó input a munka)
VC = bérköltség + anyagköltség
TC = teljes költség AC = átlagköltség MC = határköltség
TC = FC + VC AC = AFC + AVC MC = teljes költség változása
TC = AC • q AC = TC / q termelés változása
TC = Σ (MC • Δq) AC = teljes költség MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq
TC = PK • K + PL • L termelés mennyisége MC = TC’ (q) = VC’ (q)
TC = TR – Tπ AC = AR – Aπ MC = PL / MPL
MC = MR – Mπ
TR = teljes bevétel AR = átlagbevétel MR = határbevétel
TR = P • q AR = TR / q MR = ΔTR / Δq
TR = AR • q AR = teljes bevétel MR = teljes bevétel változása
TR = Σ (MR • Δq) értékesített mennyiség mennyiség változása
TR = TC + Tπ AR = AC + Aπ MR = MC + Mπ
Tπ = teljes profit Aπ = átlagosprofit Mπ = határprofit
Tπ = TR – TC Aπ = AR – AC Mπ = MR – MC
Tπ = Aπ • q Aπ = Tπ / q Mπ = ΔTπ / Δq
Tπ = Σ (Mπ • Δq) Aπ = teljes profit Mπ = teljes profit változása
értékesített mennyiség mennyiség változása
LTC = hosszútávú teljes költség LAC = hosszútávú átlagköltség LMC = hosszútávú határköltség
LTC = LAC • Q LAC = LTC / Q LMC = ΔLTC / ΔQ
MRS = helyettesítési ráta
MRS = - Δy / Δx
MRS = y termék változása
x termék változása
MRS < 0 → │MRS│↓
│MRS│ = Δy / Δx =
MUx / MUy = Px / Py

4
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Rugalmassági mutatók (ε)

Megnevezés Képlet Termék besorolása

kereslet %-os változása
ár %-os változása ε
| p| > 1 => árrugalmas (műszaki cikkek)
Kereslet |εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer)
árrugalmassága q2 – q1
q2 + q1 |εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú
2
εp = εp = 0 => merev keresletű
εp P2 – P1 εp = => végtelen rugalmasságú
P2 + P1 (nem jellemző)
2

kereslet %-os változása

jövedelem %-os vált. ε < 0 => inferior termék
I

Kereslet (alacsonyabbrendű)
jövedelem q2 – q1 I↑→q↓
rugalmassága q2 + q1
2
0< ε < 1 => normál termék
I

ε= ε > 1 => luxus termék

ε
I
I

I
I2 – I1
I2 + I1
2

az egyik termék keresletének %-os változása

a másik termék árának %-os változása εk < 0 => kiegészítő termékek
Kereszt- qy2 – q y1 (egymás mellett fogyasztjuk)
árrugalmasság q y2 + q y1
2 εk > 0 => helyettesítő termékek
(egymás helyett fogyasztjuk)
ε ε=
k
k
Px2 – Px1 εk = 0 => közömbös termék
Px2 + Px1
2

Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint

Árbevétel = P ∙ q

Teljes gazdasági költség Gazdasági profit

Explicit költség Implicit költség Gazdasági profit

Explicit költség Amortizáció Normál profit Gazdasági profit

Számviteli költség Számviteli profit

5
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Költségvetési egyenes (I)

I = Px • x + P y • y

pl.: Px = 300 az egyenes egyenlete:

Py = 100 9000 = 300x +100y
I = 9000 y = 90 – 3x
Az egyenes meredeksége: - Px / Py
Az x tengelymetszet: I / Px = 30
Az y tengelymetszet: I / Py = 90

Közömbösségi görbe (U)

Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja
Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján

Gossen II. törvénye

MUX MUY
PX Py

Több termékre: MUA / PA = MUB / PB = MUC / PC …

|MRS| = Δy / Δx = MUX / MUY = PX / PY

Optimális termelési mennyiség

Megnevezés Tökéletes verseny Tiszta monopólium
Rövid távon MC = P (= MR = AR) MC = MR
Hosszú távon LMC = P (=MR = AR) LMC = MR

Termelői többlet
- Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ
( Po – Pü)Qo
2
- Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ

Fogyasztói többlet
(Pr – P0) • Q0
2
Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, Q0 = termelési mennyiség
Pü = üzemszüneti ponthoz tartozó ár (az S függvénynek az Y tengelymetszete)

6
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Optimális inputfelhasználás
input: L (munka) output: q (kibocsátás)
K (tőke)
A (föld)
1. Optimális munkafelhasználás:
MFCL = MRPL ΔTC / ΔL = ΔTR / ΔL
PL = MPL • MR (monopólium) MFCL = munka határköltsége
PL = MPL • P (tökéletes verseny) MFCL = PL (munkabér)
vagy MRPL = munka határtermék bevétele
MFCL = ΔTC / ΔL (=határtermék piaci értéke)
MRPL = ΔTR / ΔL MRPL = MPL • MR → monopólium
MFCL = MRPL VMPL = MPL • P → tökéletes verseny

2. Optimális tőkefelhasználás:
MFCK = MRPK MFCK = tőke határköltsége
r* = ri MFCK = r* (piaci kamatláb)
MRPK = tőke határtermék bevétele
MRPK = ri (belső kamatláb)
3. A föld piacán az optimum:
MFCA = MRPA MFCA = föld határköltsége = bérleti díj
MRPA = föld határtermék bevétele

bérleti díj: földjáradék + tőkebefektetés kamata (öntöző berendezés, raktár, stb.)

a föld ára (PA)
↓ PA = földjáradék / r*
tőkésített földjáradék
földjáradék:
- abszolút: minden bérlő fizeti
- különbözeti: a közepes és legjobb minőségű föld bérlője fizeti

Örökjáradék = éves hozam/r*

r* = piaci kamatláb

7
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Tőkebefektetés értékelésének módjai

Ct = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek)

r = piaci kamatláb
t = idő
C0 = tőkebefektetés

Jelenérték (PV0) → diszkontálás

PV0 = C1 / (1 + r)1 + C2 / (1 + r)2 + …. + Ct / (1 + r)t
Nettó jelenérték (NPV)
Nettó jelenérték = jelenérték – tőkebefektetés összege
NPV = PV0 – C0
Jövőérték (FVt) → felkamatolás (kamatos kamatszámítás)
FVt = C0 • (1 + r)t
Nominál kamatláb (i)
Reál kamatláb (r) r=i-π
Inflációs ráta (π)

Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat – betéti kamat

Externália
MSB = társadalmi határhaszon
MU = egyéni határhaszon
MSC = társadalmi határköltség
MC = egyéni határköltség
C = költség
U = haszon
MSB = MU (egyéni határhaszon) + Uext (járulékos haszon)

MSC = MC (egyéni határköltség) + Cext (járulékos költség)

Társadalmi optimum: MSB = MSC

Piaci optimum: MU = MC

Pozitív externália: Uext > Cext → társadalmi optimum > piaci optimum

Negatív externália: Cext > Uext → társadalmi optimum < piaci optimum

8
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

1. Marshall-kereszt
P = ár
Q = mennyiség
D(P) = piaci keresleti függvény
S(P) = piaci kínálati függvény
Pr = rezervációs ár
ft = fogyasztói többlet
ft = (Pr – Pe) • Qe / 2
tt = termelői többlet
tt = (Pe – Pü) • Qe/ 2
ha: P > Pe → D < S → túlkínálat
P = Pe → D = S → egyensúly
P < Pe → D > S → túlkereslet

Két ponton átmenő egyenes egyenlete:

(y – y1) (x2 – x1) = (x – x1) (y2 – y1)

a keresleti és kínálati függvényre:

(P – P1) (q2 – q1) = (q – q1) (P2 – P1)

A keresleti függvény meredeksége: tgα = - ΔP / Δq

2. Termelési lehetőségek határa (TLH görbe)

y = y termék mennyisége
x = x termék mennyisége
A = y maximuma
B = x maximuma
A görbe alatti terület nem hatékony (E pont).
A görbe feletti terület nem állítható elő (F pont).
A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D
pontok) = Pareto - hatékonyság
MRTS = helyettesítés határrátája
MRTS = - Δy / Δx

A TLH görbe az abszolút és komparatív előnyök

bemutatására is szolgál:
„A” országnak abszolút előnye van.
„B” országnak abszolút hátránya van.
„A” országnak komparatív előnye van x termékből,
mert Δx > Δy.
„B” országnak komparatív előnye van y termékből,
mert Δy < Δx.

Komparatív előny:
vagy nagyobb az előny,
vagy kisebb a hátrány

9
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU)

U = hasznosság
q = fogyasztás mennyisége
A = telítettségi pont

MU = ΔTU / Δq

Ha:
q < q0 → TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív)
optimális: q = q0 → TU max → MU = 0
q > q0 → TU ↓ → MU <0

4. Optimális fogyasztás két termék esetén

a) árváltozás (Px ↑) b) jövedelemváltozás (I ↑)

a) Px ↑ → reáljövedelem ↓ (x2 < x1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ → q ↓) → I

meredeksége változik
PCC = ár-fogyasztás görbe
dx(P) = egyéni keresleti görbe
b) I ↑ → reáljövedelem ↑ (x2 > x1) → I meredeksége változatlan
ICC = jövedelem-fogyasztás görbe
Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolatát tükrözi

10
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

5. Termelési függvény (TPL = q (L))

q = termelés mennyisége
L = munkafelhasználás
(létszám vagy munkaóra)

MPL = munka határterméke

APL = munka átlagterméke
(munkatermelékenység)

A: inflexiós pont
B: üzemi optimum
C: üzemi maximum

6. Az összköltség függvények

C = költség
q = termelés mennyisége

TC(q) = teljes költség függvény

VC(q) = változó költség függvény
FC(q) = fix költség függvény

7. Rövid távú egységköltség függvények

F = fedezeti pont
F = AC min → AC = MC
Ü = üzemszüneti pont
Ü = AVC min → AVC = MC

MC(q) = határköltség függvény

AC(q) = átlagköltség függvény
AVC(q) = átlagos változó költség
függvény

11
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

8. Változó költség származtatása

9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata

MC = PL / MPL → MPL = PL / MC
AVC = PL / APL → APL = PL / AVC
MPL max → MC min → TC és VC inflexiós pontja (A)
APL max → AVC min → VC-hez origóból húzott érintő (B)
MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq
APL max = üzemi optimum → AVC min = üzemszüneti pont
AC min = fedezeti pont → TC-hez az origóból húzott érintő (D)

10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC)

12
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

11. Tökéletes verseny rövid távon

a) P > AC → TR > TC → Tπ > 0 pozitív gazdasági profit
Optimum: P0 = MC → q0
A vállalat egyéni kínálati
függvénye az MC-nek az
üzemszüneti pont feletti
része (MC = s).
TR = P0 • q0
TC = AC • q0
FC = (AC –AVC) q0
VC = AVC • q0
Tπ = TR – TC
Tπ = (P0 – AC) q0

b) P1 = AC → fedezeti pont → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: P1 = MC → q1

Ha P = AC → TR = TC → Tπ = 0
A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági
profit = 0
FC = (AC –AVC) q1
VC = AVC • q1

c) AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 → veszteségminimalizálás

Optimum: P2 = MC → q2
Ha P < AC → TR < TC → Tπ < 0
FC egy része veszteség, a másik része megtérül
A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra
törekszik.

d) AVC = P2 = Ü → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: P3 = MC → q3
Ha P = AVC → TR = VC → veszteség = FC
A vállalat még termel, mert a VC teljesen
megtérül, ami rövidtávon követelmény

Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC

13
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

12. Tiszta monopólium rövid távon

a) P0 > AC → gazdasági profitot realizál
P0 > AC → TR > TC → Tπ > 0
Optimum: MC = MR → Q0
MR meredeksége kétszerese a D meredekségének
TR = P0 • Q0
TC = AC • Q0
VC = AVC • Q0
Tπ = (P0 – AC) Q0

b) P1 = AC → fedezeti pontban termel

P1 = AC → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: MC = MR → Q1
A vállalat gazdasági profitot nem realizál,
csak normál profitot. Minden költség
megtérül.

c) AVC < P2 < AC → veszteségminimalizálás

AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0
Optimum: MC = MR → Q2
(AC – P2 ) Q2 = veszteség
(P2 – AVC) Q2 = megtérült FC
AVC • Q2 = VC
A vállalat még termel, mert a VC teljesen
megtérül és az FC egy része is.

d) P3 = AVC → veszteség = FC
P3 = AVC → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: MC = MR → Q3
A vállalat akkor szünetelteti a termelést,
ha P < AVC.

14
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása

a) Rövid távon

MC = MR → Qm = monopólium termelése
MC = P → Qtv = tökéletes verseny termelése
htv = holtteher veszteség rövid távon
Pm = monopólium ára

b) TR, TC, Tπ

Tπ max→ Mπ = 0
tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3)
monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2)

c) Hosszú távon

Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot

Pm > Ptv → Qtv > Qm

15
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

14. A vállalatok piaci helyzete

15. Egyéni munkakínálati függvény

PL = munkabér
SL rendhagyó, mert visszahajló

Oka: a jövedelmi hatás az erősebb

MU szabadidő > MU munkabér
PL ↑ → reáljövedelem ↑ → sL ↓

helyettesítési hatás:
MU szabadidő < MU munkabér → sL ↑
LS = piaci munkakínálat, nem
visszahajló

16. Egyéni tőkekeresleti függvény = belső kamatláb (ri) függvénye

Km = tőkekereslet (hitel)
ri = belső kamatláb (%)
r* = piaci kamatláb (%)
Km0 → r* = ri → optimális tőkekereslet → NPV = 0
Km1 → ri > r* → növelhető a tőkekereslet → NPV > 0
Km2 → r* > ri → csökkenteni kell a tőkekeresletet → NPV < 0

16
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

17. Externália
a) pozitív externália b) negatív externália

Q1 > Q0 piaci optimum:Q0, P0 Q1 < Q0

Uext > Cext társadalmi optimum:Q1, P1 Cext > Uext

a) csak pozitív externália b) csak negatív externália

MC = MSC MU = MSB
18. Költségek terén folyó verseny
a) szérianagyság növelése b) működőtőke export

Q↑ → AFC↓ → AC↓ → P↓ → Járulékos költségek ↓ → AC↓ → P↓ →

versenyképesség javul → piaci részesedés versenyképesség javul
↑ → Tπ↑ Járulékos költségek: szállítási ktg, vám,
engedélyek, stb.

17
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Makroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
Q Quantity mennyiség, kibocsátás
Y Yield hozam, jövedelem
C Consumption fogyasztás
S Saving megtakarítás
I Investment beruházás
i interest rate kamatláb
M Money pénzmennyiség
P Price level árszínvonal
w Wage level nominálbér
L Labour munka
K Capital tőke
G Governement expenditures kormányzati vásárlás
T Tax adó
Tr Transfer transzfer
X Exports export
IM Imports import
Ft =HUF Forint hazai valuta
€ ($) Euro (Dollar) külföldi valuta
e exchange rate nominálárfolyam
r real exchange rate reálárfolyam
t time idő

18
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

SNA mutatók
Bruttó GDP GNI GNDI
Nettó NDP NNI NNDI

Bruttó kibocsátás (GO)

–Folyó termelő felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetőmag)
Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = (NDP) Nettó hazai termék
+Beáramló tőke- és munkajövedelem
} Ew, π
–Kiáramló tőke- és munkajövedelem
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – amortizáció = (NNI) Nettó nemzeti jövedelem
+Beáramló transzfer
} ETr
–Kiáramló transzfer
Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) – amortizáció = NNDI

GDP + Ew, π = GNI NDP + Ew, π = NNI

GNI + ETr = GNDI NNI + ETr = NNDI

Hazai jellegű mutatók: GDP, NDP

Nemzeti jellegű mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI
reál GDP = nominál GDP / P

Makrojövedelem áramlása (4 szereplős)

Hazai
össztermék Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac
12. IM 3. C 1. W 8. TrV 2. TH 1. W 5. TrH 2. TV 11. X 12. IM 14. I 4. SH
15. Y 14. I 6. SV 15. Y 3. C 5. TrH 8. TrV 7. TH 13. SK 6. Sv
11. G 7. TV 4. SH 9. SÁ 9. SÁ
12. X 10. G 13. SK
Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac)
I = SV + SH + SÁ + SK (tőkepiac)
Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya
Y = C + I + G + (X – IM)
Y + TrV = W + Sv + Tv
W + TrH = C + SH + TH
Tv + TH = G + SÁ + Trv + TrH
IM = X + SK
Ha: Tv + TH > G + Trv + TrH → SÁ pozitív → SÁ > 0 → bevételi többlet, a költségvetés szufficites
Tv + TH < G + Trv + TrH → SÁ negatív → SÁ < 0 → kiadási többlet, a költségvetés deficites
X> IM (külföld tartozik nekünk)→ SK negatív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites
X< IM (mi tartozunk külföldnek)→ SK pozitív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites
Társadalmi elszámolási mátrix
Megnevezés Hazai ö. Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac
Hazai össztermék (árupiac) ~ ~ C G X I
Vállalat Y ~ ~ Trv ~ ~
Háztartás ~ W ~ TrH ~ ~
Állam ~ Tv TH ~ ~ ~
Külföld IM ~ ~ ~ ~ ~
Tőkepiac ~ Sv SH SÁ SK ~
sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala

19
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Árupiac
Y = makrojövedelem YDI = rendelkezésre álló jövedelem
C = fogyasztás YDI = Y – T(Y) + Tr
S = megtakarítás T(Y) = adó függvénye
I = beruházás T(Y) = T0 + tY
T = adó T0 = autonóm adó
Tr = transzfer t = adókulcs

1. C(Y) = fogyasztási függvény

C(Y) = C0 + ĉY
C0 = autonóm fogyasztás
ĉ = fogyasztási határhajlandóság
C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr)
C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr)

2. S(Y) = megtakarítási függvény

S(Y) = S0 + ŝY
S0 = autonóm megtakarítás
ŝ = megtakarítási határhajlandóság
S(Y) = –C0 + (1 – ĉ)Y
mert: ĉ + ŝ = 1 → ĉ=1–ŝ
ŝ=1–ĉ
ĉ = ΔC / ΔY ŝ = ΔS / ΔY

S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr)

S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T0 – tY + Tr)
C(Y)/Y = fogyasztási hányad(RC) S(Y)/Y = megtakarítási hányad(RS) C/Y + S/Y = 1

3. I(i)= beruházási függvény

I(i) = I0 – ai
I0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i)
a = a beruházás kamatérzékenysége
a= ΔI / Δi

20
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Egyensúlyi jövedelem
1. Két szereplős modell
Y = C(Y) + I(i) vagy S(Y) = I(i)
Ha: S(Y) < 0 → C(Y) > Y
S(Y) = 0 → C(Y) = Y
S(Y) > 0 → C(Y) < Y
Ha: Y < C(Y) + I(i) → S(Y) < I(i) → túlkereslet: Y < YE
Y = C(Y) + I(i) → S(Y) = I(i) → egyensúly: (YE)
Y > C(Y) + I(i) → S(Y) > I(i) → túlkínálat: Y > YE
Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes)
C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény

2. Három szereplős modell

Y = C(YDI) + I(i) + G
Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G
3. Négy szereplős modell
Y = C(YDI) + I(i) + G + X – IM(Y)
X = export
IM(Y) = import függvény
IM(Y) = IM0 + mY
Y = C0 + ĉY + I(i) + G + X – IM0 – m Y
Y = C0 + I(i) + G + X– IM0 + Y(ĉ – m) ha nincs adó
Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM0 – mY ha van adó és transzfer is

F0 = C0 + I + G = belső felhasználás autonóm elemei

F = C(YDI) + I(i) + G = belső felhasználás
Y = F0 + X – IM0 + Y(ĉ – m)
Y = F(Y) + X – IM0 – mY

Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány

egységgel változik az egyensúlyi jövedelem.
m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔG
ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔI
ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔC
m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor ΔY = (ĉ / 1-ĉ) ΔTr
m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor ΔY = (-ĉ / 1-ĉ) ΔT

21
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplős modellben

Y1-nél: Y = C(Y) → S(Y) = 0

Ye-nél: Y = C(Y) + I1 → S(Y) = I1 → egyensúly
Y2-nél: Y = C(Y) + I2 → S(Y) = I2 → újabb egyensúly

A függvény értelmezése:
a) i1 kamatláb → I1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
C(Y) + I1 → Ye egyensúlyi jövedelem
b) ↑ i2 kamatláb → ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
↓ C(Y) + I2 → ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem
Következtetés: i ↑ → I ↓ → Y↓
i ↓ → I ↑ → Y↑

kamatláb – beruházás → fordított viszony

kamatláb – egyensúlyi jövedelem → fordított viszony
beruházás – egyensúlyi jövedelem → egyenes viszony

A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtől!

22
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Pénzpiac
Pénzpiaci egyensúly: MS/P = MD(Y,i)

MS = nominál pénzkínálat
MS/P = reál pénzkínálat
MS/P függ: MS-től egyenes viszonyban
P-től fordított viszonyban
S
M /P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól!
MD(Y,i) = reál pénzkereslet
MD(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban
i-től fordított viszonyban

M/P = reál pénzmennyiség

i0 → MS/P = MD (Y, i) → egyensúly

Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a
pénzpiaci egyensúlyt is!
i1 ↑ → MD (Y, i) < MS/P → túlkínálat
mértéke: M/P0 – M/P1
i2 ↓ → MD (Y, i) > MS/P → túlkereslet
mértéke: M/P2 – M/P0

Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata

„A” pont: P0 → MS/P = MD (Y, i) → i0 → egyensúly

„B” pont: ↑ P1 → ↓ MS/P1 → ↑ i1
„C” pont: ↓ P2 → ↑ MS/P2 → ↓ i2

A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P → ↑ i, ↓ P → ↓ i)

23
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban

A makrokeresleti függvény (YD) levezetése

P0 → i0 → I0 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 → YE → „A”

↓ P1 → ↓ i1 → ↑ I1 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 → ↑ Y1 → „B”

24
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Munkapiac
Munkapiaci egyensúly: LD(w/P) = LS(w/P)

LD(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerő igénye)

LS(w/P) = munkakínálati függvény
w/P = reálbér
w = nominálbér
LA = aktívak
Lf = foglalkoztatottak
U = munkanélküliek
UÖ = önkéntes munkanélküliek
UK = kényszerű munkanélküliek
U = UK + UÖ
w/Pf = fizikai létminimumot biztosító reálbér

Ha: LS = LA → U = UK
LS < LA → U = UK + UÖ
UK = LS – LD (L2 – L1)
UÖ = LA – LS (LA – L2)

w/P0 → LD = LS → egyensúly → Lf = L0
↑ w/P1 → ↓ LD → LD < LS → ↑ U → Lf = LD = L1 → munkanélküliség (L2 – L1)
↓ w/P2 → ↓ LS → LS < LD → Lf = LS = L3 → munkaerőhiány (L4 – L3)

munkanélküliségi ráta = u = U / LA = munkanélküliek / aktívak

foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak
aktivitási ráta = aktívak (LA) / munkaképes korúak

Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi

ráta 1%-kal csökken.
∆Y = 2,2% → ∆U = -1%

25
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Munkapiaci kategóriák:

∑ lakosság
- 18 éven aluli (tankötelezettség)
- 65 éven felüli (nyugdíj korhatár)
MUNKAKÉPES KORÚAK

megjelennek a munkaerő piacon nem jelennek meg a munkaerő piacon

AKTÍVAK (LA) INAKTÍVAK (Li)

kapnak munkát nem kapnak munkát

FOGLALKOZTATOTTAK (Lf) MUNKANÉLKÜLIEK (U)

LD okozza LS okozza

Kényszerű munkanélküliek (UK) Önkéntes munkanélküliek (UÖ)

- Technikai - Súrlódásos (frikciós)
- Strukturális (szerkezeti) - Magasabb életminőség
- Konjunkturális - Helyváltoztatás
- Indexálásból eredő - Szakképzettség hiánya
- Szezonális
A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez
nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt.

A statisztika (hazai és nemzetközi egyaránt) a munkaképes korúaknál:

15 – 64 vagy
15 – 74 éves korcsoportot vizsgál

26
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

A makrokínálati függvény (YS) levezetése

Y(L) = makro termelési függvény w/P(P) = reálbér függvény

végig a csökkenő hozadék jellemzi a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban
és a nominálbértől egyenes viszonyban

A függvény értelmezése:
a) P0 → w/P0 reálbér → LD = LS (egyensúly) → L0 = foglalkoztatottak→
Y0 kibocsátás→ „A” pont
b) ↓ P1 → ↑ W/P1 → ↓ LD → LD < LS (munkanélküliség) → LD határozza meg a
foglalkoztatottak számát (L1) → Y1 → „B” pont
c) ↑ P2 → ↓ W/P2 → ↓ LS → LS < LD (munkaerő hiány) → LS határozza meg a
foglalkoztatottak számát (L2) → Y2 → „C” pont

YS(P): rendhagyó, mert visszahajló

L0 = potenciális foglalkoztatottak
Y0 = potenciális kibocsátás

27
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

A gazdaságpolitika fajtái
Fiskális politika Monetáris politika
(költségvetési politika) (pénzügypolitika)

az összkeresletre hat a pénzkínálatra hat

expanzív restriktív expanzív restriktív

G↑ T↑ MS↑ MS↓
Tr↑ G↓
T↓ Tr↓

Képviselője: Képvieslője:
John Maynard Keynes (1883-1946) Milton Friedman (1912-2006)

Haavelmo-tétel: ha: ΔG = ΔT → ΔY = ΔG

Állami költségvetés egyenlege (SÁ)

SÁ = T – (G + Tr)
SÁ = T – G – Tr
G = autonóm (független a makrojövedelemtől)
Tr = autonóm (független a makrojövedelemtől)
T(Y) = T0 + tY
T0 = autonóm adó
t = adókulcs (a jövedelemtől függ)

Y < Y0 → kiadás > bevétel → SÁ < 0 → deficit

Y = Y0 → kiadás = bevétel → SÁ = 0 → egyensúly
Y > Y0 → kiadás < bevétel → SÁ > 0 → szufficit

Az infláció
Infláció = pénzromlás → az árszínvonal tartós növekedése
Inflációs ráta (π) = P1 – P0 / P0
Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti)
vágtató (2-3 számjegyű)
hiper (drasztikus, sok számjegyű)
Okai

YD változása okozza YS változása okozza

keresleti infláció kínálati (költség) infláció
C0 ↑ W↑
I0↑ PK↑
G↑ várakozások
M /P > MD
S

28
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Nyitott gazdaság, valutapiac

Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y))
X = export → autonóm
X/Y = export hányad
IM(Y) = import függvény
IM(Y) = IM0 + mY
IM0 = autonóm import
= import határhajlandóság
= ΔIM/ΔY (0 ≤ ≤ 1)
IM(Y)/Y = import hányad

X > IM(Y) → szufficit → SK < 0

X = IM(Y) → egyensúly → SK = 0
X < IM(Y) → deficit → SK > 0

X függ: áruk színvonalától (minőségétől)

külföld makrojövedelmétől
reálárfolyamtól (r = e • PK / P)

A gazdaságpolitikai lehetőségek nyitott gazdaságban

Cél: Y növelése → u (munkanélküliségi ráta) csökkentése

Megnevezés Fiskális politika (expanzív) Monetáris politika
pl. G↑ (expanzív)
pl. MS↑
Rögzített árfolyamrendszer eredményes nem eredményes
Lebegő árfolyamrendszer nem eredményes eredményes
Eredményes: ha tartósan nő Y és u csökken
Nem eredményes: ha Y nem nő tartósan, ezáltal u nem csökken

Az árfolyam változásának hatása az áru- és tőkemozgásokra

29
 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Valutapiac, fizetési mérleg

a) lebegő árfolyamrendszer

e0 → D(€) = S(€) → fizetési mérleg egyensúlyban van → jegybanki tartalék nem változik
e1 → D(€) < S(€) → gyengül a hazai valuta → leértékelés
e2 → D(€) > S(€) → erősödik a hazai valuta → felértékelés

D(€) < S(€) → túlkínálat → fizetési mérleg szufficites → jegybanki tartalék nő

D(€) > S(€)→ túlkereslet → fizetési mérleg deficites → jegybanki tartalék csökken

b) rögzített árfolyamrendszer

e0 = egyensúlyi árfolyam
e1 = a gyenge sávban rögzített árfolyam → valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re
e2 = az erős sávban rögzített árfolyam → valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re
e1-nél túlkínálat → a jegybank Q2 – Q1 mennyiségű valutát vásárol
e2-nél túlkereslet → a jegybank Q4 – Q3 mennyiségű valutát elad
az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció

30