15.

Irányítás a közigazgatásban

Az irányítás a jogviszonyok egyik fajtája, amelyben a jogalanyok között hierarchikus kapcsolat jön létre.

A jogviszony tartós és folyamatos kapcsolattartást eredményez. Ez az egyik lényeges különbség az irányítási és

hatósági jogviszony között.

Az irányítás az irányított szerv tevékenységét alapvetően befolyásolja.

Az irányító szerv hatáskörét a jogi szabályozás alapozza meg.

Az irányítással összefüggésben a jogi szabályozásnak kétirányú feladata van:

- meghatározza, hogy az irányítás mire terjed ki

- rendezi az irányítási hatásköröket (milyen eszközökkel valósul meg az irányítás)

Az irányítás tárgya, amire kiterjedhet:

- szervi-, szervezeti- tevékenység

- szakirányú, szakmai lehet

A teljes körű irányítás mindkét működést alapvetően befolyásolja.

Az irányítás eszközei két csoportba sorolhatók:

a. Nem jogi eszközök

Ide tartoznak a különböző anyagi és erkölcsi ösztönzők, elismerések, stb. Tehát mindazon jogon kívüli eszközök,
amely segítségével az irányító akaratát eredményesebben tudja közvetíteni.

b. Jogi eszközök

Különbséget kell tenni a normatív (általános) és egyedi eszközök (beavatkozások) között.

A normatívák körében meghatározó szerepe van a jogszabályoknak. Az államigazgatási szervek irányításában

minden központi szerv által kibocsátott jogforrás szerephez juthat.

A jogszabályokon és a törvényben meghatározott állami irányítás egyéb jogi eszközein túl az irányítás más
normatív módjai elfogadhatatlanok.

Gyakoribb egyedi irányítási eszközök:

a. Az irányító szervet megilletheti a szerv létesítésének, átszervezésének és megszüntetésének a joga.

b. A konkrét, egyedi ügyben adott utasítás, mely alkalmas az irányító akaratának legkövetkezetesebb
érvényesítésére. Ugyanakkor az irányított szerv önállóságát nagymértékben korlátozhatja.

c. A konkrét ügyekben való döntéseknek két csoportja van:

- az irányított szerv viszonyaiban hozott döntések

- az egyedi ügyekben hozott döntések

Fontos szerepet játszanak az irányító, és az irányított közötti döntési hatáskör megosztásából származó döntések:

- az irányított szerv döntéséhez való előzetes irányítói hozzájárulás

- az irányított döntésének utólagos jóváhagyása

- javaslattétel az irányítói döntéshez az irányított részéről

- az irányított döntéstervezésének irányítói véleményezése

d. Az irányítót általában megilleti az aktus felülvizsgálati jog, amely különböző terjedelmű lehet. A hatósági
aktusok felülvizsgálati rendjét a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL
törvény (Ket) szabályozza.

- az aktus felülvizsgálatnál három paramétert szokás használni:

1. A kezdeményezés módja.

Az irányító hivatalból (ex officio) kezdeményezheti a felülvizsgálatot. Lehet kezdeményező az aktus címzettje,
érintettje, esetenként harmadik kívülálló (ügyészség).

2. A felülvizsgálati jog terjedelme

A felülvizsgálati jog terjedelme a felülvizsgálat alapjául szolgáló indoktól függ. Az indok az aktus hibás volta,
ami miatt igény születik a jogszerű vagy célszerű állapot helyreállítására. Az aktus-felülvizsgálati jog
korlátozott, ha a felülvizsgálatra csak törvényességi hiba adhat okot.

3. Megtehető intézkedések

Az irányító az aktus felülvizsgálata eredményeképpen kétféle intézkedést hozhat:

- megsemmisítheti (kasszációs irányítói jog)

- megváltoztathatja, és új aktust alkothat (reformatórius irányítói jog)