14.

A közigazgatási intézményrendszer elemei, jellemzői

A szervezetrendszer nem azonos az intézményrendszerrel. Az intézményrendszeren belül van szervezetrendszer.
Beszélhetünk tágabb és szűkebb értelemben vett közigazgatási intézményrendszerről.

Szűkebb értelemben vett közigazgatási intézményrendszer:

- közigazgatási szervek rendszere: - állami szervek
- önkormányzati szervek
- közintézmények rendszere (humán szolgáltatást végeznek) : - köztestületek
- közalapítványok
- közjogi személyiségű közintézetek
- átruházás (felhatalmazás) nem önálló intézmény, hanem feladat ellátási módszer:
A jogszabály felhatalmaz egy magánszemélyt, hogy úgy viselkedjen, mintha
közigazgatási szerv lenne. Pl.: zöldkártya, kéményseprő

Tágabb értelemben kiegészített:

- operatív tevékenységet végző szervek rendszere: - rendőrség rendészeti feladatot
- hadsereg látnak el, részét képezik
- bv a központi közigazgatási
- nemzetbiztonság szervezetnek

- közszektor : - gazdasági közigazgatási feladatot

-humán (oktatás) lát el

Magyar intézményrendszer:

Elemei: - államigazgatási szervek

- önkormányzati szervek
- köztestületek
- közalapítványok
- közintézetek

Kialakulása:
-1990. évi LXV. tv. –önkormányzati törvény: kiépíti az önkormányzati közigazgatást
-1991-1998 TB önkormányzatok - közintézetként működnek
- 1993 Ptk – bekerül a közjogi személyiség, mint jogintézmény létrejönnek a köztestületek és közalapítványok
- 1993 Ftv – Felsőoktatási törvény: a főiskolák és egyetemek meghonosítása az intézményrendszerben

Jellemzői:
- európai rendszerekhez hasonló, a német modellt veszi alapul
- alapvető keretei 1990 után alakulnak ki
- bonyolult, ellentmondásos, néhol túldimenzionált

Államigazgatás:
Jellegét tekintve centralizált és hierarchizált szervezetrendszer, amely vertikálisan és horizontálisan tagolt. A
központtól szervi magár a települési szint felé.

Központi államigazgatási szervek:

a. Kormány: az államigazgatás csúcsszerve. Politikai testület, általános hatáskörű, testületi formában működő
központi államigazgatási szerv. Feladat és hatáskörébe tartozik minden, amit az Alaptörvény vagy más
jogszabály nem utal más állami szerv feladat- és hatáskörébe.
Az államigazgatáson belül szervezet átalakítási joggal és jogalkotási joggal rendelkezik. Jogalkotási joga lehet
eredeti, és származékos.
Az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Testület, a miniszterek és a miniszterelnök közössége. Fő szabály
szerint ülései nem nyilvánosak. Léte erősen kötődik a miniszterelnökhöz – ha megbízatása megszűnik, akkor a
kormány megbízatása is megszűnik.

A kormányt segítő szervek:

1. Miniszterelnökség: A miniszterelnök munkaszervezete. A miniszterelnök irányítja, államtitkár vezeti.

2. Kormánybizottságok: a kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő

feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozza létre.

3. Kabinet: A kormány ülései előtt társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, vagy nemzetbiztonsági ügyekben

állásfoglalásra hozzák létre.

4. Kormánybiztosok: Egyik miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú
feladat ellátására nevezhetők ki.

5. Egyéb javaslattevő, véleményező szervek: Tárcaközi bizottságok. Feladatuk a kormány döntéseinek

előkészítése, koordinálása, véleményező, tanácsadó funkció.

b. Minisztériumok
Egyes szakterületért felelős, a miniszterek munkaszerveként a kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű
államigazgatási szervek.
Tagolt szerkezetűek, politikailag változó és szakmailag állandó személyzetre bontható.
Miniszter vezeti, aki kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki normatív utasítással,
akinek munkáját maga a miniszter irányítja.
Azon feladatok ellátására, melyek nem tartoznak egyetlen miniszter hatáskörébe sem, tárca nélküli miniszter
nevezhető ki.

c. Nem minisztériumi jogállású központi szervek

A központi közigazgatás rugalmasabb működését biztosítják. A minisztériumi struktúrákhoz képest hiányzik
belőlük a politikailag változó elem.

1. Kormányhivatalok: törvény hozza létre, a kormány irányítása és a miniszterelnök által kijelölt miniszter
felügyelete alatt működő központi államigazgatási szerv. Törvényben meghatározottak szerint fegyveres,
rendvédelmi feladatokat is elláthatnak.

2. Központi hivatal: kormányrendelet hozza létre, és miniszter irányítása alatt működik.

3. Autonóm jogállású központi szervek: A végrehajtó hatalmi ágtól relatíve független, politikailag semleges
közigazgatási szervek, amelyek közigazgatási feladatot látnak el, de teljes bizonyossággal egyik hatalmi ághoz
sem sorolhatóak be.
Tevékenységi körükben függetlenedhetnek a kormánytól. A törvényeknek és az Országgyűlésnek vannak
alárendelve.

4. Önálló szabályozó szerv:

- Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH)
- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
- Magyar Energia Hivatal (MEH)
Az alapvető szabályokat az Alaptörvény 23. cikkelye tartalmazza.
Jogalkotási jogkörrel bírnak, feladatkörükben rendeletet adhatnak ki, amely nem lehet ellentétes:
- törvénnyel
- kormányrendelettel
- miniszterelnöki rendelettel
- miniszteri rendelettel
- az MNB elnökének rendeletével

d. Területi igazgatási szint

1. Megyei és Fővárosi kormányhivatalok: az Alaptörvény szerint a kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervei.
Belső struktúráját tekintve törzshivatalra, és ágazati szakigazgatási szervekre bomlik.
2013. január 1-től bevezetésre került a járás, mint az államigazgatás legalsó szintű egysége. A járási törvény
értelmében a járásokban a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz kapcsolódó járási hivatalok létesülnek, melyek
struktúrája a kormányhivatalokhoz hasonló. A járási hivatalok további kirendeltségeket hoznak létre, illetve
települési ügysegédeket alkalmazhatnak.
Területi igazgatási szinten önkormányzati igazgatási szervek a Megyei Önkormányzatok.

A helyi igazgatás szintjén vannak a helyi önkormányzatok. Fő feladatuk a közösség közszolgáltatásokkal való
ellátása (oktatás, egészségügy, szociális ellátás)
Földrajzi alapon két csoportja van:

Települési típusú önkormányzat Területi típusú önkormányzat

- községek - megyei önkormányzat

- városok ↑
- fővárosi kerületek ← a főváros mindkét csoportba sorolható
- járásszékhely
- megyei jogú városok