Aranyosi Ervin: Búcsú az Óvónénitől

Elbúcsúzom, elballagok, 
ősztől iskolás leszek. 
Óvó néni, kis barátok, 
de jó volt itt veletek! 
Pici voltam, nagyra nőttem, 
okosodtam is talán. 
Megértem a tanulásra, 
most már vár az iskolám. 
Óvó néni, nem felejtlek, 
annyi jót adtál nekem, 
tanítgattál, nevelgettél, 
mindig törődtél velem. 
Volt, amikor rosszcsont voltam, 
- türelmedet köszönöm. 
Tudom, mindig megértetted, 
bánatom és örömöm. 
Kinőttem a kis székemet 
egy kisebbnek átadom, 
szekrénykémet más használja, 
s nem játszom az udvaron. 
Más kalandok várnak reám, 
- de tudod, – a szeretet, 
visszahozza látogatni 
majd a pici szívemet. 
Óvó néni, ne sírj értem, 
nem felejtlek el téged. 
Szívem mélyén őrizgetem, 
majd a sok szép emléket. 
Most búcsúzom, hálás vagyok, 
megköszönöm teneked, 
hogy szívedből nekem adtál 
egy szerető szeletet.