Meerkadu Peeace Divideend Timorr-Leste Reelatóriu A

Avaliasaun
n Impaktu
husi Hallo Parseria
a (Matchmmaking) M Mikro:

La
autem

Relatóóriu Ida Hussi:

Peace DDividend Trust
S
Scott McCorrd
Dili,, Timor-Lestte
tiimor-leste@
@pdtglobal.orrg


Índise

Índisee no Rekoñesimentu: .................................................................................................................... i

Sumááriu Ezekutivu
u ............................................................................................................................. ii
1. Intrrodusaun ..................................................................................................................................... 1
2. Pon
ntu Jerál Avaliasaun Impak
ktu Halo Parsseria (Matchm
making) Mikrro........................................ 1
3. Hallo Parseria (M
Matchmaking)) Mikro.............................................................................................. 2
4. Rezzultadu sira ................................................................................................................................. 3
4.1
1 Pontu Jerál kona-bá
k Distrritu Lautem ....................................................................................... 4
4.2
2 Períodu Tem
mpu husi Parsseiru ne’ebé Taka
T liu $1,0000 ........................................................... 4
4.3
3 Sektór Limaa Reprezentad
du ...................................................................................................... 5
4.4
4 Kondisaun Empregu
E nian
n Molok Involvimentu Hallo Parseria (M
Matchmaking)) nian ........... 7
4.5
5 Serbisu sira ne’ebé Kria ona
o .................................................................................................... 8
4.6
6 Serbisu sira ne’ebé Hetan
n Parseiru ......................................................................................... 110
4.7
7 Hatene tuir Rendimentu
R ne’ebé
n Derivaadu husi Haloo Parseria (Matchmaking) .................... 110
4.8
8 Istória Ida husi
h Kampu ........................................................................................................... 112
5. Konkluzaun .................................................................................................................................. 112

Rek
koñesimentu

Projeetu Merkadu Peace

P Dividennd Timor-Lesste nian ne’e ppatrosinadu hho kontribuisaaun laran-luakk
husi Fundasaun
F Faamília Arsenaault (the Arsen
nault Family Foundation), AusAid, Funndu Kanadiannu
niaan ba Inisiativ
va Lokál sira (the Canadiann Fund for Loocal Initiativees), no Eni. H
Halo parseria
(Matchmaaking) Mikro iha Lautem ne’e n sai posívvel ho apiou hhusi AusAid nno Eni

© Peacce Dividend Trust 2011 i



áriu Ezekutivvu
Sumá

Peacee Dividend Trrust (PDT) nu u’udár oganizzasaun lukru-llaek ida únikuu, ne’ebé deddikadu atu hallo
operaasaun dame no o umanitária nian sira sai efetivu, efisieente no mós eekitativu liutáán hodi nune’e
sira bele fó misaunn sira ne’ebé baratu,
b lailaiss no elegante liu – ne’ebé rrezulta iha daame ida ne’ebbé
forsa liután no damme fuan ne’eb bé boot liután n. Projetu siraa Merkadu Peeace Dividennd nian, dezeñña
atu faasilita aproviizionamentu lokál no hassa’e konxiénnsia merkaduu nian, nu’uddár ferramenttu
instru
umentál sira hodi
h alkansa objetivu hirrak-ne’e. iha daudaun ne’’e PDT hala’’o projetu sirra
merkaadu nian iha nasaun
n tolu ih
ha mundu: Affeganistaun, H Haiti no Timoor-Leste.

Relatóóriu ida-ne’ee aprezenta rezultadu

r siraa husi estuddu avaliasaunn impaktu M Merkadu Peacce
Divid
dend Timor-Leste (MPD-T TL) kona-bá atividade
a sira halo parseriaa (matchmakinng) mikro niaan
iha diistritu Lautem
m. Dadus ne’e halibur baa parseria sirra ne’ebé maak taka ho $11,000 resin nno
analizza kona-bá im mpaktu husi kriasaun serrbisu nian noo mós sektórr privadu lokkál nian (valóór
monetáriu hotu-hotu aprezenta iha Dollares Amerikanu).
A Totál iha trannsasaun ketakk hamutuk 1114
mak analiza
a ona, ne’ebé ho vaalór hamutuk $251,885. T Transasaun hiirak-ne’e kobbre totál sektóór
hamuutuk lima; sektór tolu ne’eb
bé mak iha vaalór dollar niaan aas liu makk: Indústria Primária (Inkluui
Agrikkultura no Peskas),
P Ben
ns Imobiliáriuu (Real Esttate) no Segguru; no Koonstrusaun nno
Ekipaamentu Boboo ot sira.

Rezultadu
u Xave sira
a husi Estu
udu Avaliassaun Impak
ktu Lautem
m nian

Númeeru Totál husi Serbisu nee’ebé Kria on

na 94
Manee 91 Feto 3
Permaanente 18 Temporráriu 76
Espessializadu 48 La espeesializadu 46

Númeeru husi Ema a sira ne’ebéé mak 84

Empa arseiradu ba
a Oportunida ade Serbisu
nian

Númeeru husi Insttánsia sira nee’ebé mak nia Finansiam

mentu Prodúss liuhosi Haloo Parseria
(Matcchmaking) ne’e
n Gasta ba a iha:
Edukaasaun 49
Ekipaamentu 25
Emprreendimentu Negósiu
N Founn 16
Nesessidade/Hakaraak Pesoál nian
n 168

Sektór sira with

w the High hest Value Vaalór totál
Transactions
Indústria Primária (Inklui Agrik
kultura no $$211,160
Peskaas)
Bens Imobiliáriu (R
Real Estate) no
n Seguru $$25,560
Konsttrusaun no Ekkipamentu Bo oboot sira $$11,085

Relatóóriu ne’e hakktuir kona-bá kontestu

k no metodolojia
m nne’ebé uza hodi halibur daddus. Rezultaddu
sira-n
ne’e hatudu onao katak prrojetu MPD-TL nian proomove ona ddezenvolvimeentu ba sektóór
privaddu, kria serbissu sira, no esttimula ekonom
mia iha nível distritu no m
mós iha rai-laran tomak.

© Peacce Dividend Trust 2010 ii



Série sira husi rellatóriu avaliaasaun impaktuu halo parserria (matchmaaking) mikro nian ne’e sei
konkllui ho relatóriu agregadu idai ne’ebe haalo análize koona-bá rezulttadu MPD-TL L nian sira ihha
distrittu 9 iha ne’eb
bé mak PDT fóf asisténsia halo
h parseria (matchmakinng) mikro nian. Koinside hho
série ida-ne’e niaan mak estud óriu avaliasauun impaktu nian ida koona-bá Servissu
du no relató
Distriibuisaun Tend der (SDT). SDT ne’e serb bisu ho negóssiu boboot siira ne’ebé maak típikamentte
manán n kontratu sira ne’ebé maak iha valór boot
b no prim
máriamente haalo funsionam mentu iha Dilli,
kapitáál Timor-Lestte nian.

© Peacce Dividend Trust 2010 iii



1. Inttrodusaun

Tuir Banku
B Mundiál nia relatórriu ida ne’ebé publika ihaa tinan 2007, Timor-Lestee nia ekonomia
formáál kria ona seerbisu hamuttuk 400 iha tinan-tinan
t approsimadameente ba ema 20,000 ne’ebbé
husik ona eskola.1 Tinan rua liutiha
l un ne’e nia taaxa husi juventude ne’ebbé dezempreggu
nasau
(idadee 15-29), parttikularmente iha
i sentru siraa distritu niann, sai aas. Dauudaun ne’e T
Timor-Leste ihha
taxa dezempregu
d nian hamutuk k 20% iha área
á rurál siraa, ho taxa deezempregu nnian iha sentrru
urban
na sira sa’e ona to’o 43 3%.2 Laiha programa
p esppesífiku rum ma ne’ebé hoo alvu ba ihha
dezennvolvimentu sektór
s du no kria seerbisu sira, esstagnasaun eekonómiku seei kontinua sai
privad
nu’uddár problema grave
g ida ba nasaun
n ne’e nia
n moris di’aak.

Serbissu ne’ebé maak Peace Diviidend Trust (PDT)

( realizaa ona liuhosi ninia projetuu merkadu niaan
iha Tiimor-Leste nee’e aliñadu attu responde baa disparidadee entre númeruu husi ema sira ne’ebé bukka
serbissu nian ho núúmeru husi serbisu
s sira ne’ebé
n disponnível. Projetuu Merkadu Peace Dividennd
Timorr-Leste (MPD D-TL) ne’e su uporta husi fiilozofia katakk ajuda negóssiu sira hodi mmanán negósiiu
sei ajjuda estabeleese sektór privadu
p ida ne’ebé
n sustenntável. Ho ssektór privaddu ida ne’ebbé
sustenntável no fó oportunidade
o serbisu nian sira ne’ebé kkontinuadu, bbele halo mettin progresu bba
pás id
da ne’ebé seguuru no dura liiután.

2. Pon
ntu Jerál Av
valiasaun Imp
paktu Halo Parseria
P (Maatchmaking) Mikro

Ba tinan rua resiin nia laran, Peace Divid dend Trust ffornese ona servisu sira halo parseria
(matcchmaking) niaan ba negósiu u ki’ik sira ih
ha Timor-Lesste, liuhosi niinia Projetu M
Merkadu Peacce
Dividdend nian. Serrvisu ne’e hoo intensaun attu prenxe lakkuna iha inforrmasaun niann ne’ebé ezistte
entre ema hirak nee’ebé mak bu uka atu sosa no
n hirak ne’eebé mak bukaa atu fa’an saasán no servissu
sira ih
ha Timor-Lesste no, hodi haadi’ak fluxu informasaun
i nnian entre sosa-na’in no ema sira ne’ebbé
fa’an,, hodi kria oportundiade baa kreximentu sektór privaddu nian no móós kriasaun seerbisu nian.

Istórikkamente PDT T monitoriza ona susesu husih programaa ne’e hodi ggrava valór tootál dollar niaan
husi transasaun
t id
da-idak ne’eb bé fasilita on na, nune’e m mós númeru totál husi trransasaun sirra.
Enkuaantu ida-ne’e oferese desk krisaun útil idda husi valór m monetáriu niaan ne’ebé maak servisu ne’e
fornesse ba negósiuu sira Timor-LLeste nian, lah hó modun rum ma medida koomprensivu idda husi servissu
ne’e nia
n impaktu totál ba iha ekonomia lokál nian. Idaa-ne’e relatórriu ida husi rrelatóriu baluun
ne’ebé mak sei hab belar avaliasaaun impaktu nian
n hodi harree klean liutáán ba iha benefísiu sira huusi
halo parseria
p (mattchmaking) mikro
m kona-báá komunidadde negósiu niaan sira iha nne’ebé mak nia
funsioona. Ba propó ózitu sira hussi relatóriu ida-ne’e nian, hhalo parseria (matchmakinng) mikro niaan
referee ba atividadee halo parseriia (matchmak king) hotu-hottu ne’ebé la bbazeia iha Diili, ka ligasauun
husi sosa-na’in
s id
da ba iha forrnesidór ida ne’ebé
n fasilitta transasaunn ida iha ne’’ebé mak hallo
interk
kámbiu osan ba sasán kaa servisu siraa. Relatóriu kkona-bá Laut utem nian idaa-ne’e nu’udáár
modelu ida husi im mpaktu ne’ebéé mak prograama ne’e haloo onaiha nívell distritu niann. PDT publikka
tiha ona
o relatóriu ida i kona-bá impaktu
i husi atividade sirra halo parserria (matchmaaking) nian ihha

1 Grup pu Banku Mundiiál nian no Bank ku Dezenvolvimeentu Aziátiku, ihha konsultasaun hho Parseiru Dezzenvolvimentu
sira, Inf
nformasaun kona a-bá Dezenvolvim mentu Ekonómikku no Sosiál niann, Agostu 2007, pájina 3.
2
Secreetaria de Estado da
d Formação Pro
ofissional e Emp
prego (SEFOPE)), Timor-Leste nnia Planu Asaun Nasionál ba
Empreg gu Juventude (NNYEAP) 2009, 20
009, pájina 4.
© Peacce Dividend Trust 2010 1



Baucaau3 no sei pub

blika relatóriu agregadu id
da ne’ebé maak sintetiza innformasaun hhusi distritu sia
hotu ne’ebé
n mak attividade halo parseria (mattchmaking) m
mikro nian halla’o.

Bazeiia ba levantam mentu prova idai ne’ebé uzza iha projetuu Merkadu Peeace Dividendd Afeganistauun
nian hodi
h sukat krriasaun serbissu nian iha provínsia
p Helm mand, Merkaadu Peace Dividend Timor-
Leste (MPD-TL) nian n dezenvollve levantameentu ida atu aavalia impakttu husi ninia programa hallo
parserria (matchmaaking) mikro kona-bá
k kriassaun serbisu nno kreximentu
tu sektór privaadu nian. Hallo
ona modifikasaun
m apropriadu ba iha levantam mentu Afegannistaun nian atu adapta baa negósiu nível
o nian nune’ee mós kondisaun sira selluk ne’ebé esspesífiku ba Timor-Lestee nia ambientte
mikro
ekonóómiku.

Levanntamentu ida ho tipu ida-n

ne’e nian difíssil atu implemmenta tanba rrazaun balu. P Primeiru, tanbba
kuanttia husi tempuu ne’ebé mak
k pasa ona entre finalizasau aun husi parseeria ida no mmós data sira bba
entrev
vista levantam
mentu nian, in
nformasaun ne’ebé
n haliburr ona ne’e reffleta saida maak entrevistaddu
bele hanoin
h hikas iha tempu prezente,
p ne’ebé karik beele muda onaa uitoan husii rezultadu ihha
pasad
du. Segundu, nasaun
n ne’e nia
n falta iha infraestrutura
i a (nomeadameente kondisauun estrada niaan
no móós kobertura telekomunika
t asaun nian ne’ebé limitaduu) difikulta onna peskizadór sira atu relokka
h fornesidór sira ne’ebé mak
no halo kontaktu ho m hela sai huusi sentru disstritu nian.

Terseiru, fornesidó ór barak ne’eebé involve ih ha parseria hiirak-ne’e nu’udár emprezááriu individuál
sira, lá’os nesesáriaamente negóssiu ne’ebé maak rejista ona,, ne’ebé mak antes ba ne’ee troka tiha onna
sira nia
n rezidénsiaa ka númeru u telefone (nú úmeru ida huusi individuáál sira, partikkularmente ihha
rejiau
un sira rurál nian,
n laiha tellefone atu kontaktu). Ho kkondisaun idaa-ne’e, PDT nia peskizadóór
sira laabele grava porsaun
p ida husi
h entrevistadu sira ne’’ebé entendiddu no mós trransasaun ballu
ne’ebé mak iha priinsípiu identiffika tiha ona atu
a analiza m maibé ikusmai la konsege attu avalia. Taxxa
susesu u nian husi en
ntrevista sira--ne’e lahanesaan husi ditrituu ba distritu. IIha Lautem, iiha ne’ebé maak
maiorria husi fornesidór sira nam mkari iha distritu nia laran tomak, peskiizadór sira sim mu resposta bba
parserria nian hamu utuk 64%. Ap pezarde dezaffiu sira, inform masaun ne’e ooferese penettrasaun valiozzu
ba ihaa impaktu hu usi programaa halo parseriia (matchmakking) negósiuu nian iha Timor-Leste, sse
bainhhira haree hanesan modelu ida badadus tomak.
t

Dadus ne’e fornesee informasaun n ne’ebé mak k largamente nnunka haree nne’ebé haktuiir kona-bá tippu
husi oportunidade
o negósiu ne’eebé eziste ihha nível distriitu nian. Relaatóriu ne’e hharee ba kotuuk
kona--bá valór mo onetáriu husi parseria idaa-idak hodi ddeskreve tipuu parseria idda ne’ebé maak
dominnante liu, serrbisu hira maak hetan ona parseiru ka kkria ona, no mós oinsá m mak gasta osaan
ne’ebé hetan liuhosi parseria idaa-idak nian.

alo Parseria (Matchmakin

3. Ha ( ng) Mikro

Merkaadu Peace Dividend

D Timo or-Leste niann hahú ninia programa haalo parseria ((matchmakingg)
mikroo iha tinan 20 008 depois de haree tiha prrokura ne’ebéé aas tebes baa servisu ida ne’ebé sei ligga
suprimmentu lokál nian
n ho atór internasionál
i sira ne’ebé sserbisu iha T
Timor-Leste. DDiriji merkaddu
lokál nian iha nasaaun ne’e nia distritu rural sira ka ema individuál sirra ne’ebé maak frustradu hho
falta iha
i informasaaun merkadu nian n ne’ebé atualizadu
a no mós pekuliarridade husi arrea ida-idak nia
merkaadu. Pesoál haloh parseria sira nia fammiliaridade hoo ambiente m merkadu lokál nian no móós
koñessimentu kona--bá parte rua ne’e nia neseesidade sira faasilita tebes aatividade sosaa lokál nian ihha
distrittu sira. Ativid
dade sosa lokáál nian susesivamente ham mosu benefísiuu balu iha ekoonomia distrittu
nian.

3
Hareee http://www.peaacedividendtrustt.org/en/Baucau_
_Impact_Reportt.html
© Peacce Dividend Trust 2010 2



Servissu ne’e evolv ve ona desde kedas ninia insepsaun taanba nesesidaade no tipu trransasaun huusi
negóssiu sira mudaa tiha ona. Diferensa
D ida ne’ebé bele nnota mak kattak programaa halo parseria
(matcchmaking) niaan ne’e agoraa inklui ona sosa-na’in
s nassionál sira, allende instituissaun ka pesoál
sira in
nternasionál nian
n deit, iha ninia lista kliiente sira. Kri
rize tinan 20006 nian iha efefeitu ida ne’ebbé
devasstadu ba iha nasaun
n ne’e, esensialmente
e e destrui tiha rede sira ne’’ebé iha kleurr tebes ona ihha
Timorr-Leste. Hod di liga, ka ihha tempu ligaa hikas fali, sosa-na’in nnasionál sira no fornesidóór
nasionnál sira, progrrama halo parrseria (matchmaking) niann ne’e hametinn relasaun neegósiu nian sirra
ne’ebé sustentávell iha Timor-L Leste. Partikuularmente iha Lautem, núm meru transasaaun ne’ebé aaas
liu maak transasaunn sira iha Indúústria Primáriaa (Inklui Agriikultura no Peeskas) nian ne’ebé akontesse
entre ho sosa-na’aiin nasionál siira. Daudaun ne’e, fó ona foku espesiáll ida ba iha kkomérsiu kruzza
fronteeira nian ho nasaun ne’e niia parseiru komérsiu ne’ebbé boot liu, Indonézia.

Desdee ninia kriasaaun iha tinan 2008, prograama halo parsseria (matchm making) rurál nian diriji onna
osan besik millaun n $8 ba iha negósiu
n lokáll sira hotu (vvalór monetárriu hotu-hotuu aprezenta ihha
dollarres Amerikan nu). Fasilita ona
o transasau un úniku siraa negoiu niann hamutuk liuu 12,800 resiin
hodi alkansa való ór ida ne’e ihai distritu 9:
9 Ainaro, B Baucau, Bobonaro, Covaalima, Lautem m,
Manaatuto, Manufaahi, Oecusse no Viquequee. Infelizmentte, tanba limiitasaun finansiamentu niann,
MPD-TL suspendee ninia servissu sira halo parseria
p (matcchmaking) nian ne’e iha ddistritu Baucaau
no Manatuto
M iha fulan
f Setembrru 2010 nia rohan.
r Servisuu sira iha Aiinaro, Manufa fahi no Lautem m
suspende antes ihaa tinan 2010.. Anaunserkee bele asegurra finansiameentu tuirmai, atividade hallo
parserria (matchmaking) nian ho otu-hotu iha distritu
d sira seii taka iha fulaan Marsu 20111 nia rohan.

4. Rezzultadu sira

Dadus hotu-hotu ne’ebé

n halibu
ur husi parserria ne’ebé maak taka ho vaalór liu $1,0000, tanba ekippa
MPD-TL nian kon nsidera ida-nee’e nu’udár kuuantia ida nee’ebé apropriaadu atu hetann rezultadu sirra
ne’ebé tanjível no bele sukat.

Relatóóriu sira fokaa ba iha efeitu

u sira husi prrojetu MPD-TTL nian ba ihha empregu, tanba kriasauun
serbissu nian ne’e nu’udár
n PDT nia objetivu prinsipál
p ida. Hanesan mensiona ona ihha introdusaunn,
Timorr-Leste nia taaxa empregu nian
n ne’e tuirr estimasaun aaas liu 20% ihha área rurál sira, atinji to’’o
m 43% iha sentru sira urrbana nian.4
ida nee’ebé aas liu mak

Iha reelatóriu ida-n

ne’e nia laran
n, empregu liu uhosi asisténnsia MPD-TLL nian ne’e suukat tuir dalaan
rua: 1)
1 Serbisu sirra ne’ebé kriaa ona no móss 2) Serbisu sira ne’ebé hhetan parseiruu. Ida primeirru
ne’e refleta
r instán
nsia ida iha ne’ebé
n mak trransasaun idaa rekere ona, ka permite, kontratu-na’iin
negóssiu nian atu kontrata trab balladór adisiionál, hodi kkria serbisu iida ne’ebé mmak antes ne’e
seidauuk eziste. Idaa segundu ne’’e refleta instánsia ida iha ne’ebé mak projetu ida kka empregu idda
buka hela traballad dór no pesoáál halo parserria nian hetann kandidatu (sira) ne’ebé apropriadu attu
prenxxe pozisaun nee’e, nune’e haalo parseiru entre ema ne’eebé buka serbbisu ho serbisuu ida.

Relatóóriu ne’e klaasifika traballadór sira iha maneira toolu. Klasifikaasaun primeirru tuir jéneruu.
Segunndu halo distiinsaun ida enttre serbisu-naa’in sira ne’ebbé espesializaadu no mós laa espesializaduu.
Ba prropózitu sira husi
h levantam mentu nian, seerbisu-na’in ssira ne’ebé esspesializadu nne’e reprezentta
traballladór hotu-ho
otu ne’ebé mak
m simu ona edukasaun ihha, ka aas liuu, nível sekunndária ka sim mu
ona formasaun
f esppesífiku ida ba serbisu nian.
n Serbisu--na’in sira nee’ebé la espeesializadu ne’e

4
Secreetaria de Estado da
d Formação Pro
ofissional e Emp
prego (SEFOPE)), Timor-Leste nnia Planu Asaun Nasionál ba
Empreg gu Juventude (NNYEAP) 2009, 20
009, pájina 4.
© Peacce Dividend Trust 2010 3



reprezzenta serbisu--na’in hotu-hhotu ne’ebé mak

m seidauk hhalo hotu eduukasaun sekunndária ka sim mu
formaasaun espesiaalizadu. Klasiifikasaun tersseiru nian maak distribui ttuir durasaunn husi kontrattu
traballladór nian idaa-idak ba iha permanente non temporáriuu. Serbisu-naa’in permanennte sira ne’e hho
esperaansa katak sei nafatin ih ha serbisu ne’e ba durasaaun liu fulann 6, enkuantuu serbisu-na’iin
tempooráriu nian nee’e ho esperan nsa katak sei kompleta siraa nia kontratuu ne’e molok ba prazu fulaan
6 nian
n ka to’o prazzu fulan 6 niann.

Maskki relatóriu av valiasaun impaktu nian idaa-ne’e foka baa iha transasaaun boboot siira, importantte
atu nota katak rejjiaun sira ihaa ne’ebé mak k atividade ssira-ne’e halaa’o sei relativvamente ladúún
dezennvolvidu kom mpara ho nassaun ne’e niaa kapitál, Diili. Tuir Organizasaun Innternasionál bba
Trabaallu nian, “bessik 70% husi populasaun Timor–Leste
T nian moris ihha área rurál sira iha ne’ebbé
mak insidénsia
i poobreza nian aasa bainhira kompara
k ho ne’ebé iha sentru urbanaa sira. Nu’udáár
rezulttadu ida, besiik 90% husi ema-ki’ak siira mak helaa iha área rurrál sira no poobreza sai onna
nu’uddár fenómenu u primária idaa iha área rurrál nian.”5 Baainhira haree hikas ba infformasaun idaa-
ne’e, importante atua hanoin hik untu serbisu hotu-hotu noo mezmu kuaantia ki’ik huusi
kas katak asu
dollarr nian bele la’’o tuir dalan hodi
h alevia probreza no hammoris negósiuu.

4.1 Po
ontu Jerál kon
na-bá Distritu
u Lautem

Análize
A Disstritu
Data Halo
H Parseriaa (Matchmakiing ) nian Fun nda M
Marsu 2008
Data Taka
T Juullu 2010
Períoddu Relatóriu M
Marsu 2008 – JJullu 2010
Dollaar ne’ebé Fasilita $6638,419.10
Totál Númeru husii Transasaun sira ne’ebé Taka 7999
Kuanttia Média Dollar nian iha Transasaun
T id
da-idak $7799.02
6
Transsasaun sira ne’ebé Konta ba Avaliasaun 1 14
Impak ktu nian
7
Númeeru husi Entreevista ne’ebé Hala’o 1 90
Valórr husi Transassaun sira ne’eebé Konta onaa $2251,885

4.2 Peeríodu Tempu

u husi Parseriia ne’ebé Takka liu $1,000

Tantu u númeru no valór

v usi transasaun sira flutuaduu entre distrituu ne’e nia tinnan operasionál
totál hu
tolu nia
n laran. Núm meru no valóór ne’ebé aass liuhotu husii parseria siraa-ne’e taka ihha tinan 2009,
rezultta iha osan haamutuk $149,591 ne’ebé faasilita liuhosii parseria 71. Parseira haatt deit mak takka
iha tinnan 2008, ne’ebé
n rezultaa iha valór to
otál ida hamuutuk $19,5600. (Parseria nneen sira seluuk
u entrevista, nno parseria adisionál rua ssira seluk ne’e
elijíveel husi tinan 2008 nian, laa konsege atu

5
Organ nizasaun Internaasionál ba Traballlu, Timor-Leste: Programa Nassionál ba Serbisuu Desente 2008--2013, Juñu 20099,
pájina 5.
6
Halo ona levantamen ntu ba parseria 1114 husi 180 ne’eebé elijível.
7
Iha trransasaun balun mak presiza levaantamentu múltiiplu, tanba pesoáál sira halo parseeria nian hetan pprodutu no servissu
sira husi fornesidór mú últiplu, ne’ebé mak
m sira ida-idak utiliza reseita nee’ebé mak sira hhetan tuir dalan nne’ebé diferente.
(Iha okkaziaun balun, laa konsege entrevista hotu fornesiidór sira ne’ebé mmak involve ihaa parseria nia laraan.)
© Peacce Dividend Trust 2010 4



mak serbisu
s ne’ebbé hetan parseeria, ne’ebé mak
m lahatamaa iha porsaunn husi dadus ida-ne’e niann.)
Iha tinan 2010 ativ
vidade sira ne’e
n la’o di’ak k duni atu allkansa rezultaadu sira ne’ebé hanesan hho
tinan kotuk nian, maibé prograama halo parseria distritu nian ne’e taaka tiha ona iiha fulan Julllu
2010. Nu’udár rezuultadu ida, ihaa deit parseriaa 37 mak takaa, ho folin ham
mutuk $82,7334.

Figura
a 1: Valór husii Parseria nian
n tuir Tinan

$160,000.00 $149,5911.00

$140,000.00

$120,000.00

$100,000.00
$82,734.00
$80,000.00

$60,000.00

$40,000.00
$19
9,560.00
$20,000.00

$0.00
2008 20099 2010

4.3 Seektór Lima Reeprezentadu

MPD-TL kategoriza tipu husi parseria sira ne’ebé taka tiha ona ne’e tuir sektórr. Projetu ne’e
utilizaa totál ida hu 6 atu diferenssia negósiu ssira tuir ativiidade iha nasaun nia laraan
usi sektór 26
tomak k. Parseria nee’ebé mak taaka iha Lauteem ne’e distrribui tuir sekttór 5 husi seektór sira-ne’e.
Sektó m hanesan tuirmai ne’e iha orden baa valór, aas liu to’o ki’ikk liu: Indústria
ór sira-ne’e mak
Primáária (Inklui Agrikultura
A no
o Peskas); Beens Imobiliáriiu (Real Estatte) no Seguruu; Konstrusauun
no Ek kipamentu Boboot sira; Automotive;
A no
n Makinariaa/Ekipamentuu Boboot, Jerradór, A/C nno
Poténnsia Solár.

Figura 2 aprezentaa distribuisaunn iha sektór hotu-hotu, perrsentajen sira ne’ebé mak dderiva ona huusi
valór dollar nian hu
usi parseria id
da-idak.

© Peacce Dividend Trust 2010 5



Figura
a 2: Sektór sira
a husi Parseria
a sira ne’ebé ho valór $1,0000 resin iha Disttritu Lautem

1%
1
Indústria Prim
mária (Inklui
4%
4 %
10%
Agrikultura nno Peskas)
1%
Automotive

Konstrusaun nno Ekipamentuu

Bobot sira

Makinaria/Ekkipamentu Bobboot,
Jeradór, A/C nno Poténsia Soolár
84%
%
Bens Imobilárriu (Real Estatte) no
Seguru

Maiorria husi parseeria ne’ebé mak

m fasilita ihha Lautem nee’e kona-bá nnegósiu ba diistritu ne’e nia
karau
u sira ne’ebé forte.
f Husi paarseria hamuttuk 114 ne’ebbé mak hato’’o iha relatóriiu ida-ne’e nia
laran, parseria hammutuk 101 makm iha sektó ór Indústria PPrimária (Inkklui Agrikultuura no Peskas)
nian. Husi parseriaa 101 ne’e, 5 deit
d mak reprezenta produttu ida alende karau.

“Karau”, ka karau u-baka, ne’e lá’os deit nuu’udár parte iintegrál ida hhusi ekonomiia Timor-Lestte
nian, maibé mós nu u’udár parte integrál
i ida huusi nasaun nee’e nia kulturaa. Karau dalabbarak funsionna
nu’uddár tipu ida hu usi moeda niaan, muda limman iha kuantiidade boot hoodi selu ba evventu sira hahhú
husi kazamentu
k to
o’o funerál. Maski
M tipu traansasaun hiraak-ne’e komúún iha Timorr-Leste, sira la
nesesááriamente ko ontribui ba naasaun ne’e nia dezenvolvim mentu ekonóómiku. Envezzde ne’e, ekippa
halo parseria
p (matcchmaking) Laautem nian fo oka ba iha traansasaun karaau nian ho soosa-na’in baluun
ne’ebé mak atua nu’udár
n interm
mediáriu hosi sosa, tula nno hafoin fa’aan fali karauu ne’e iha Dilli.
Negósiu ho forma ida-ne’e nian n ne’e valiozu ajuda diriji ossan diretamennte husi kapitál
u tanba nia aj
ba ihaa área sira husi nasaun ne’e nian ne’ebéé mak dook hhusi oportuniddade sira ne’eebé mak uitoaan
liu atu
u bele hetan rendimentu.
r

Atu bele
b fornese kuantidade
k huusi karau siraa ne’ebé mak intermediáriuu husu tiha oona, ekipa hallo
parserria (matchmaaking) Lautem m nian serbiisu hamutuk ho fonesidórr karau nian hamutuk 1000
resin. Nu’udár rezultadu ida, ek kipa ne’e gassta ona tempuu ne’ebé baraakliu resik hoodi halo viajeen
iha diistritu ne’e niaa estrada sira ne’ebé mak aata tebes hodii buka fonesiddór karau niann sira komparra
ho sirra nia kolega sira
s iha distrittu seluk balun n.

Apezaarde númeru aas husi karaau ne’ebé mak k hetan parseeria, rezultaduu sira husi disstritu nian ne’e
hanessan ho parserria sira ne’eb bé mak halo iha distritu ssira ne’ebé iiha rai-laran tomak. Sektóór
konstrrusaun no ben ns imobiliáriu
u (real estate)) nian ne’e fóó oportunidadde ba kompaññia sira no móós
rai-naa’in sira atu au
umenta rendiimentu no hab belar sira nia negósiu. Emmprezáriu sira ne’ebé mak ffó
aluga kareta ba Orrganizasaun Internasionál
I Traballu (ILLO) nia projettu ida ne’e kkonta ba sektóór
Autom mative ne’ebéé ho valór aass.

© Peacce Dividend Trust 2010 6



Análizze Sektór n
nian
Sektór
S Númeru Paarseria nian Valór Paarseria nian
Indústria Primária (Inklui Agrik
kultura no 1001 $2111,160
Peskaas)
Bens Imobiliáriu (R
Real Estate) no
n Seguru 5 $25,560
Konsttrusaun no Ekkipamentu Bo oboot sira 4 $11,085
Autommotive 3 $22,880
Makin naria/Ekipam
mentu Boboot, Jeradór, 1 $11,200
A/C no
n Poténsia Soolár

Distriibuisaun ba sektór sira ba parseria hotu-hotu, apezarde niinia valór, nne’e halo tuuir
distrittbuisaun husi sektór sira ba
b parseria sirra ne’ebé ho valór liu $1,000 ne’ebé m mak avalia tihha
ona ba
b propózitu husih relatóriuu ida-ne’e nian n. Indústria P
Primária (Inkklui Agrikultuura no Peskass),
ho tottál parseria haamutuk 236, ne’ebé
n konta ba osan hamuutuk $381,4669 husi transassaun hotu-hottu
husi halo
h parseria (matchmakin ng) nian iha Lautem.
L Konsttrusaun no Ekkipamentu Booboot sira maak
tuir ih
ha termu konaa-bá valór niaan ne’ebé ham mutuk $159,4400 husi transsasaun sira, m maibé diriji ihha
termuu ba transasau un nian ho atividade transasaun ne’ebéé mak fasilitaa tiha ona ham mutuk iha 2700.
Bens Imobiliáriu (Real Estatee) no Seguru u nian mak nu’udár sekktór terseiiru ne’ebé hetaan
rendimmentu aas, ho o valór ne’ebéé fasilita tiha ona hamutukk $29,150 ne’eebé mak hetaan husi parseria
10. Seektór sanulu resin-neen hu usi totál 26 sira
s seluk ne’ e reprezenta iha totál disttribuisaun huusi
daduss halo parseriaa (matchmakiing) Lautem nian.n

4.4 Kondisaun
Ko Emp
pregu nian Molok
M Involvim
mentu Halo P
Parseria (Mattchmaking) niian

Molok k ba transasaun sira halo parseria

p (matcchmaking) niian, númeru aagregadu husii serbisu únikku
sira entre MPD-TL L nia kliente fornesidór siira, inklui koontratu-na’in ssira, hamutukk iha 176. Idaa-
ne’e signifika
s kataak husi negósiu hotu-hotu ne’ebé mak iiha Lautem bba ida ne’ebé mak MPD-T TL
fasilitta ona parseriia sira iha traansasaun siraa ne’eb’e ho ffolin liu $1,0000, iha ema nain 176 maak
empreega ka ativu diriji ba iha intervensaun n husi pesoál halo parseriaa nian. Husi ema nain 1776
ne’e, 90% mak maane (159) no 10% 1 mak fetoo (17), no 17%
% husi ema siira-ne’e klasifikadu nu’udáár
traballladór espesiaalizadu (30) enkuantu 83 3% mak klaasifikadu nu’uudár traballaadór ne’ebé la
espesiializadu (146).

© Peacce Dividend Trust 2010 7



Figura
a 4: Númeru huusi Ema sira ne’ebé Emprega
a ona iha Lauttem nia Modeluu Molok ba Invvolvimentu Hallo
Parserria (Matchmakking) nian

180
159
160 146
140

120

100

80

60

40 30
17
20

0
Manee no Feto Espeesializadu no L
La Espesializaddu

4.5 Seerbisu sira nee’ebé kria ona

a

Osan ne’ebé mak hamosu

h liuho
osi atividade sira
s halo parseeria (matchm making) nian nne’ebé ho valóór
liu $1
1,000 kria ona serbisu úniiku sira hamu utuk 94 ne’ebbé mak la eziiste molok baa MPD-TL nia
interv
vensaun halo parseria
p (mattchmaking) niian. Ida-ne’e reprezenta auumentu totál iida ba 53% ihha
númeru husi ema sira ne’ebé mak hetan ona o serbisu hhusi negósiu sira ne’ebé mak halo onna
levanttamentu ba reelatóriu ida-nee’e. Dadus paartikulár ida-nne’e hetan liuuhosi perguntaa levantamenttu
nian ne’ebé
n mak husu
h ona ba empregadu
e siira atu hateteen sai karik sira tenke, ka bele duni atuu,
kontraata traballadó
ór adisionál tanba
t iha kon ntratu foun. Importante dduni atu notaa katak serbissu
hirak ne’ebé kriaa ona ne’e lá’os hotu-h hotu nu’udár pozisaun sira ba prazuu naruk niann.
Partik
kularmente ih ha sektór agriikultura nian, dalabarak kkontrata deit traballadór teemporáriu sirra
hodi ajuda
a halibur no tula karauu sira. traballaadór sira-ne’ee serbisu ba ddurasaun temppu nian ne’ebbé
lahaneesan dependee ba kuantidaade husi karaau ne’ebé fa’aan ona no m mós nesesidadde husi sira nia
empreegadór sira.

Figura 5 salienta distribuisaun

d entre
e serbisu--nain mane noo feto sira, enntre serbisu siira permanentte
no temmporáriu siraa, no mós enttre serbisu sirra ne’ebé esppesializadu noo la espesialiizadu. Númerru
feto sira nian ki’ik tebetebes, hoo pozisaun 3 ne’ebé
n mak kkria prenxe huusi traballadórr feto sira. idaa-
ne’e tanba natureza husi parsseria nian, nee’ebé primárriamente konna-bá indústrria sira ne’ebbé
domin na liu husi mane
m sira (faa’an karau no o projetu konnstrusaun niaan). Iha feto nain ida maak
kontraatadu hodi tauu-matan ba um ma ida ne’ebé aluga, nain ida kontrataddu iha relasauun ba atividadde
boot husi fa’an nu uu-funit (koppra) nian, ka nuu kakun, no nain ida kontratadu ihha relasaun bba
transaasaun karau nian.
n Iha trabballadór espeesializadu naiin 18 mak koontratadu no traballadór la
espesiializadu nian hamutuk naiin 76. Aproximadamente metade husi serbisu foun sira-ne’e maak
nu’uddár serbisu perrmanente no metade
m selukk temporáriu.

© Peacce Dividend Trust 2010 8



Figura
a 5: Distribuisa
aun ba Serbisu
u sira ne’ebé Kria
K ona

100
91
90
80 76
70
60
48 46
50
40
30
18
20
10 3
0
Mane no Feeto Espesializadu noo La Peermanente no
Espesializaduu T
Temporáriu

Kria tiha
t ona serbisu iha sektór haat husi sek któr lima ne’ebbé mak repreezenta iha levaantamentu idaa-
ne’e nia
n laran. Sek któr Automotivu nian ne’ee nu’udár sekktór únika idaa ne’ebé mak la kria serbissu
foun nu’udár rezuultadu husi paarseria sira ne’ebé mak P PDT fasilita ttiha ona. Indúústria Primária
(Inklu
ui Agrikulturaa no Peskas) nian
n introduzaa serbisu founn 74 ba iha ekkonomia nia llaran.

Figura 6 hatudu valór dollar niian husi sektó ór haat nian iiha ne’ebé mmak serbisu siira ne’ebé maak
kria tiiha ona ne’e fahe tuir númmeru husi serbbisu sira ne’ebbé mak kria. Ida-ne’e hatuudu kuantidadde
médiaa husi osan ne’ebé
n mak presiza tuir seektór ida-idakk atu kria serb
rbisu ida. Sekktór ne’ebé ihha
kustu ki’ik liu ba taxa
t kriasaun serbisu nian mak Makinarria/Ekipamenntu Boboot, Jeeradór, A/C nno
Poténnsia Solár niann, ne’ebé mak k inklui elem
mentu esensiáll sira uma-larran nian no mmós mobiliáriuu.
Parserria ida mak reprezenta
r ihaa dadus ida-n
ne’e nia larann, iha ne’ebéé kontrata onaa serbisu-na’iin
permaanente nain ru ua ne’ebé maak nu’udár reezultadu husi enkomenda iida ba meza 330. Importantte
atu no ota, nu entan
ntu, katak kon nkluzaun hirak-ne’e foti deit husi moodelu dadus M MPD-TL niann;
kapitáál ne’ebé presiza atu kria serbisu ida iha
i sektór idaa-idak bele aaas liu ka ki’iik liu iha ninia
prátik
ka.

© Peacce Dividend Trust 2010 9



Figura
a 6: Kustu Méd
dia atu Kria Seerbisu Ida ba Sektór
S Ida-idakk

Indústrria Primária (Innklui

Agrikuultura no Peskaas)

Autom
motive
$1,966.00
$2
2,853.51
Konstrrusaun no
Ekipam
mentu Bobot siira
$600.00
$
Makinnaria/Ekipamenntu
Bobooot, Jeradór, A/C
C no
Poténssia Solár
$2,2217.00 Bens IImobiláriu (Reaal
Estate)) no Seguru

4.6 Seerbisu sira nee’ebé Hetan Parseiru

P

Ekipaa halo parseriia (matchmak king) Lautem m nian konsegge halo ona pparseria entree ema nain 884
ne’ebé buka serbiisu ho oporttunidade serb bisu nian durrante durasauun husi projeetu ne’e niann.
Oporttunidade serbisu nian hirak k-ne’e mai huusi parseria 122 ne’ebé ho valór liu $1,0000 (ne’ebé maak
la hatto’o iha seksaaun sira seluk
k husi relatórriu ida-ne’e nnian). Parseriaa hitu husi tootál parseria 112
ne’e mak iha sek któr Konstrussaun no reno ovasaun niann, ne’ebé fó serbisu temppu badak maak
resipiente nain 70,, serbisu trabballadór-intensivu. Alende husi serbisuu konstrusaunn nian, negósiiu
karpinntaria nian ih
ha Lautem mó ós nu’udár ressipiente ne’ebbé aas liu seggundu husi trraballadór fouun
sira. Jerente
J projettu ida ba projetu konstrusaaun nian ida nno mós guardda seguransa sira balun móós
hetan parseria ba oportunidade
o serbisu nian. Iha jerál, daddus ida-ne’e hhatudu oportuunidade serbissu
nian ne’ebé
n abunddante iha traballadór ba ko onstrusuan noo manuál niann, nu entantuu balu iha fatiin
seluk..

4.7 Hatene
H tuir Ren
ndimentu ne’’ebé Hetan liu
uhosi Halo Paarseria (Matcchmaking) niaan

Enkuaantu diskusau un sentrál huusi entrevista sira avaliasaaun impaktu nian ne’e invvolve kriasauun
serbissu nian, maib bé husu mós ba entrevistaadu sira konaa-bá oinsá sirra utiliza renndimentu hiraak
ne’ebé hetan liuhosi parseria ne’e. Maioriia husi partissipante sira sinseru uitoaan ho sira nia
resposta, fó komprrensaun ida ne’ebé
n di’aklliu kona-bá im mpaktu kle’aan ne’ebé maak hamosu onna
husi servisu
s halo parseria
p (matcchmaking) niian, lá’os deitt ba iha kontrratu-na’in no maun-de-obrra
sira, maibé
m mós baa iha sira nia família no ko omunidade siira. Entrevistaadu sira respoonde bazeia bba
parserria ida-idak, nune’e
n se bain
nhira sira hetaan ona asisténnsia ba parserria ne’ebé idaa, sira respondde
ba perrgunta ne’e dalabarak.
d Maaioria husi ressposta sira-ne ’e bele organnizadu ba iha kkategoria haaat:
Edukaasaun, Ekipaamentu, Emprreendimentu Negósiu Fouun no Nesesidade/Hakaraak Pesoál niaan
sira. Tolu
T ida ulukk husi kategooria sira-ne’e reprezenta innvestimentu tantu iha kappitál umana kka

© Peacce Dividend Trust 2010 110



fíziku
u nian no hod
di nune’e kon ntribui liután ba iha krexim
mentu ekonóómiku iha rejiaun nia larann.
Figura 7 hatudu distribuisaun hu
usi dadus ne’ee.

Figura
a 7: Distribuisa
aun Reinvestim
mentu

180 166
160
140
120
100
80
60 48
40 25
16
20
0
Edukasaun Ekipamenttu Empreenddimentu Neseesidade /
Negósiuu Foun Hakarrak Pesoál
nian

Edukaasaun

Pursentu ruanulu resin-lima

r hussi fornesidór sira ne’ebé m
mak entrevistaa tiha ona aloka porsaun idda
husi osan
o ne’ebé mak
m hetan on na ne’e ba ihaa sira nia oann sira nia eduukasaun. Insttánsia sira-ne’e
barakk mak konsistte hodi harukka sira nia oan-mane ka oaan-feto hodi ba atende unniversidade ihha
rai-liu
ur tantu iha Europa
E ka Inddonézia. Sira seluk uza ossan ne’e hodii haruka sira nia oan ba ihha
eskolaa primária ka sekundária ih
ha rai-laran.

Ekipaamentu

Forneesidór nain ruuanulu resin-liima husi totáll hamutuk naiin 190 ne’ebéé mak entreviista ona hatuddu
katak sira konsegee duni tantu atua hadi’ak kaa sosa ekipam mentu depois de simu tihaa parseria ne’e.
Guestthouse balun nian na’in ne’eebé mak entreevista ona espplika katak sirra sosa ona m
mobiliáriu founn,
no ihaa instánsia baalun harii onaa kuartu foun,, ba uma ne’ee. Fonesidór ssira iha indússtria karau niaan
responnde katak siraa estabelese ona
o área sira hodi
h ka’er karrau nian no m
mós lutu ba annimál sira.

Empreeendimentu Negósiu
N Foun

Númeeru husi forneesidór sira ne’ebé mak inv veste ona osann ba iha negóósiu foun ne’ee relativamentte
ki’ik, kompostu deeit husi purseentu walu hussi númeru tottál respondennte sira. Haneesan ho distrittu
sira seluk,
s negoiu sira-ne’e maak dalabarak k kioske ki’ikk sira, ne’ebéé mak nu’uddár loja ne’ebbé
famíliia rasik mak maneja ne’eb bé mak fa’an
n sasán komúún sira hanesaan produtu hhahán no hem mu
(bebiddas) nian no mós
m nesesidaade sira lorolo oron nian. Sirra-ne’e balunn, tanba falta iha rekursu kka
jestau
un ne’ebé ladii’ak, taka tihaa fali ona.

© Peacce Dividend Trust 2010 111



Nesessidade/Hakarak
k Pesoál nian

Maoriia husi fornessidór sira respponde katak osan

o ne’ebé mmak hetan liuuhosi atividadde parseria niaan
ne’e uza ba konsume pesoál ka família nian. n Hanesann ho rezultadu sira husi Baucau niann,
dade parseria sira ne’ebé mak
ativid m hetan su usesu (partikuularmente ba karau nian) ppermite karauu-
na’in barak atu hallo festa kazammentu ka even ntu festa sira seluk ne’ebéé mak iha tem
mpu hirak liubbá
la kon
nsege ka laihaa kbiit atu hallo.

4.8 Istória ida husii Kampu

Karau u-na’in sira dalabarak

d haso
oru difikuldaade balun bainnhira hakarakk atu sosa kaa fa’an sira nia
produutu. Difikuldaade ne’ebé komúnk liuhottu husi hirakk-ne’e bele ffahe ba iha kategoria rua:
transpporte no asesu u ba informaasaun merkad du nian. Ida ddahuluk ne’e bele susar attu ranja, tanbba
kondiisaun estrada nian, veíkullu ne’ebé pró ópriu (maioriia husi karauu hirak-ne’e ssei tula ba ihha
kamio oneta nia kotu uk), no tempu u mós bele saai nu’udár ob stákulu da nee’ebé signifikkativu. Kestauun
ida seeluk, falta iha informasaun merkadu nian n, mak nu’uddár buat ne’ebbé mak MPD--TL nia servissu
halo parseria
p nian buka
b atu resp
ponde.

Ekipaa halo parseria (matchmak king) Lautem nian hetan em mprezáriu ballun ne’ebé mmak iha korajeen
atu en
nfrenta obsták kulu sira-ne’ee no sosa karau iha kuantiidade ne’ebé boot. Ba Anttonio da Costta
Baretoo husi sidadee Lautem nian n, negósiu kaarau nian ne’ee sai ona nu’uudár fonte siggnifikativu idda
ba luk
kru nian. Iha totál,
t Sr. Bareeto sosa ona karau
k ne’ebé hho folin hamuutuk $270,0000 resin durantte
projettu ne’e nia opperasaun iha tinan rua niaa laran, simu asisténsia huusi pesoál siraa halo parseria
nian ne’e
n ho parseria hamutuk k 100 resin. Depois
D de koompleta tiha transasaun iida, Sr. Baretto
organniza karau siraa ne’e hodi tu
ula no fa’an ih
ha Dili.

Ho reeseita ne’ebé hetan

h liuhosi ninia susesu iha indústria karau nian, SSr. Bareto lokke ona negósiiu
ki’ik ida iha fulan
n Agostu 200 09 hanaran Atis
A ne’ebé m mak halo proodusaun ba bbloku konkrettu
(batak
ko). Tanba inndústria konstrusaun nian iha Lautem sai boot, niaa habelar tán ninia negósiuu.
Agoraa daudaun niaa hela iha Lauutem no sei ativu
a nafatin iiha negósiu kaarau nian enkkuantu nia móós
manejja ninia negóssiu foun.

5. Ko
onkluzaun

Rezulltadu sira husi estudu ida-n

ne’e nian fó vizaun
v ida ne’’ebé besik liuu ba iha impakktu husi MPD
D-
TL niia servisu halo parseria (m
matchmaking) mikro nian. Distritu Lauttem, hanesan ne’ebé hatuddu
liuhossi dadus ne’eebé halibur tiha
t ona liuhhosi entrevistta keta-ketakk hamutuk 190, hetan onna
esperiiénsia kona-b une’e mós invvestimentu ihiia edukasaun no mós kapitál
bá kriasaun serbisu nian nu
ba praazu badak no naruk nian.

Progrrama halo parrseria (matchhmaking) mik kro nian sei ssai nafatin Merkadu Peacee Dividend nia
kontriibuisaun ne’eebé valiozu liiuhotu atu haarii ekonomiaa lokál nian. Razaun sira ida husi ninia
susesuu mak katak nia
n konsentraa ba iha negóssiu mikro nian
an, iha ne’ebéé mak maski pparseria ne’ebbé
ki’ik liu mós belee halo diferen
nsa ida ne’eb bé signifikativvu, espesialm
mente bainhiraa maioria huusi
ema ne’ebé
n i distritu siira moris ho osan ne’ebé kuran husi ddollar ida ihaa loron ida nia
hela iha
laran.

© Peacce Dividend Trust 2010 112