Fenntarthato Fejlodes A CD Anyaga

FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD
KEOP-6.1.0./A
Szerkesztette:
Benkőné Di Giovanni Rita
Szerzők:
Bartha Cecília
Dr.Böddiné Dr.Schróth Ágnes
Dobóné Tarai Éva
Dr. Victor András
Lektorálta: Dr. Albert Judit
A segédanyag elkészítését támogatta:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP -6.1.0./A pályázat keretében

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
2
Tartalom
Bevezetés....................................................................................
4
1. Élelmiszerek (Böddiné Schróth Ágnes)
1.1 Hogyan tartósítsunk? I..................................................................5-19

1.2 Hogyan tartósítsunk? II..............................................................20-31
1.3 Lehet-e E-szám nélkül élni?.........................................................32-45
1.4 Mit, mikor és hogyan?....................................................................46-55
1.5 Mit tehetek?....................................................................................56-62
2. A víz (Dr. Victor András)

2.1 A kék bolygó......................................................................................63-67
2.2 Mennyi vizet fogyasztunk?............................................................68-71
2.3 Mit iszunk?........................................................................................72-79
3. Fenntartható fogyasztás (Dobóné Tarai Éva)

3.1 Szupermarketek...............................................................................80-85
3.2 Reklámok bűvöletében.....................................................................86-91
3.3 Vásárolj fájdalom nélkül!................................................................92-99
3.4 Élni, és élni hagyni........................................................................100-106
3.5 Emblémák........................................................................................107-112
4. Vegyszerek a háztartásban (Bartha Cecília)

4.1 Bevezetés........................................................................................113-115
4.2 Takarítás környezetkímélő módon............................................116-125
4.3 Tanulás környezetbarát eszközökkel......................................126-139
4.4 Táplálkozz egészségesebben!....................................................140-158
4.5 Szépségápolás...............................................................................159-168
4.6 További felelősségeink................................................................169-
176
4.7 Irodalomjegyzék...................................................................................177
3
Bevezetés
Napjainkban egyre többet hallunk élelmiszerbotrányokról, genetikailag

módosított növényekről, az E-számokról, valamint a fenntartható fejlődés és
fogyasztás kérdéseiről.
Riasztó kutatási adatok látnak napvilágot, miszerint 1990 és 2030 között a
világ lakóinak száma 3,7 milliárddal nő, az élelmiszerigény megduplázódik,
az ipari termelés és az energiafelhasználás megháromszorozódik. Ha a
világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre
lenne szükségünk
Az előttünk álló kihívásokra fogalmazódott meg az EU-ban a termelés és
fogyasztás fenntarthatóvá tétele, azaz kevesebb erőforrás felhasználásával
próbáljunk előállítani többet. Lehetőleg kisebb ökológiai lábnyommal
magasabb fogyasztói szintű jólétet elérni.
Bár óriási a kihívás, vannak bíztató kezdeményezések.
A kormányzatok világszerte támogatják az energiatakarékos technológiákat.
A vállalatok társadalmi felelősségvállalása már elvárás Európában, hiszen a
fogyasztók nagy többségét érdekli, hogy az egyes cégek működése milyen
hatással van a környezetre, mit tesz a helyi közösségekért, s hogy bánik az
alkalmazottaival. A felelős fogyasztók igénylik, hogy ismerhessék az általuk
vásárolt áru eredetét, végigkísérve annak teljes életútját. A fenntartható
fogyasztás egy társadalomban az adott közösség tagjainak fejlett környezeti
tudatosságát feltételezi.
Életünket át meg átszövi a fenntarthatóság a jövőért vállalt felelősség
gondolata.
És mit tehetünk pedagógusként? Mire neveljük gyerekeinket? Hogyan
készíthetjük fel őket a jövő kihívásaira a mindennapokban? Milyen
élelmiszereket vásároljunk, milyen tisztítószert használjunk, ha
környezettudatosan akarunk élni?
Hogy válhat életmódunk fenntarthatóvá?
Ilyen kérdésekre kerestük a választ, tananyagaink írásakor.
Az iskolai környezetben is jól használható óravázlatokat szeretnénk
átnyújtani kollégáinknak, hogy diákjaikkal körüljárhassák a fenntarthatóság
hétköznapi kérdéseit.
Sok örömet és közös élményeket kívánnak
a Szerzők
4
1. ÉLELEMISZEREK
1.1 Hogyan tartósítsunk? I.

1. rész
Mely célok eléréséhez járul hozzá?

• Felkeltse a téma iránt az érdeklődést.
• Felismerjék a diákok a téma fontosságát.
• A tanár felmérje, milyen előzetes tudása van a tanulóknak a tartósítási
módszerekről.
Igényelt idő: egy tanítási óra
Felhasználási terület: 7 – 12. osztály
Előzetes ismeretek:
• Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai,
ismeretei.
Előkészítés
• A gyerekek megkérdezik otthon, hogy házilagosan milyen
élelmiszertartósítási formákat alkalmaznak
Fejlesztendő képességek, készségek:
Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–,
együttműködési készség
Idő Mozzanat Feladat Módszer/ Eszköz

Szervezési mód
Kapcsolódás az előző órához
5’ • Milyen érvek szólnak a Közös
mellett, hogy szezonális megbeszélés
Ráhangolás termékeket fogyasszunk.
• Hogyan lehet elérni,
hogy szezonon kívül is Ötletbörze
hozzájussunk bizonyos
élelmiszerekhez?
5
•
15’ Tartósítás régen - történeti

háttér Szövegelemzés 1. sz.
• A diákok egyénileg Egyéni és melléklet
elolvassák a megkapott pármunka Tanári
szövegrészt, majd párban háttéranyag
megbeszélik a szöveg utáni
kérdéseket, feladatokat. Frontális munka Toll,
• Az egyes jegyzetfüzet
szövegrészeket feldolgozók
5’ A téma beszámolnak.
feldolgozása Frontális
Tartósítás ma beszélgetés
• Mit jelent, hogy egy
élelmiszer tartós? Ötletbörze
• Milyen tartósítási
5’ Csak a formákat ismernek a
fiatalabb diákok? toll,
diákok Gyűjtés jegyzetfüzet
Házi tartósítások
• Gyerekek egymás
között járkálva Közös munka Tábla, kréta
megkérdezik, hogy mit, Statisztika
5’ milyen módon tartósítanak készítése
otthon. 2. sz.
• Bemondás alapján a Táblázatkészítés melléklet
gyűjtött tartósítási formák Csoportmunka
összegyűjtése, majd a Közös
8’ gyűjtőmunka értékelése megbeszélés
• Az egyes élelmiszerek
tartósítása – A tanulók
elkészítik a
jegyzetfüzetükbe a
6
táblázatot, majd kitöltik
azt. Kérdve kifejtés
• Az egyes tartósítási Frontális munka
módok, technikák rövid
értelmezése
Fizikai eljárások: hőközlés -
dunsztolás, hőelvonás –
fagyasztás, vízelvonás –
besűrítés (lekvár főzés),
aszalás, szárítás
Fizikai - kémiai eljárás: sózás,
pácolás, füstölés
Cukrozás – kandírozás
Kémiai eljárások –
tartósítószerek adása
Biológiai eljárások: erjedés –
tejsavas: káposzta, uborka;
alkoholos: borok
2’ Házi feladat
• Az egyes tartósítási Tanári közlés
Lezárás, a eljárások előnyének és
továbblépés hátrányának átgondolása..
kijelölése • Diákonként 2 – 3
élelmiszer
csomagolóanyagának
gyűjtése, amelyen a
tartósítószerek fel vannak
tüntetve.
7
1. számú melléklet
Rövid történeti áttekintés
1. Feladatlap:
Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a
szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!
„Már az ősember is kísérletezett az összegyűjtött, később a megtermelt

felesleges anyagok hosszabb ideig tartó romlás nélküli tárolásával. Ezek az
egyszerű tartósítási módszerek nagyban csökkentették az élelmi anyagok
tápértékét.
A kínai költészetben is találhatók több ezer évvel ezelőtti utalások például a
jégveremben való eltartásról. A görög és római kultúrában, a mézben, mustban
tartósított gyümölcsök, sőt a cukrozott gyümölcsök őseit is fellelhetjük.
Valószínű, hogy ettől az időtől kezdve a középkor és az újkor háziasszonyai
hasonló módon tartósították a gyümölcsöket.
Az ősi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a
savanyítás, sőt az erjesztés is. A napfényes meleg vidékről terjedt el az aszalás
és a szárítás. A tűz fölötti szárítás tökéletesítéséből alakult ki a füstölés. Az
ókorban a húst már sózással próbálták tartósítani.
Virág Eszter: Tartósítási módszerek
Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása
http://www.vein.hu/eber/dokumentumok/RAD/tartosit.pdf
Mit jelent, hogy „az egyszerű tartósítási módszerek nagyban csökkentették az

élelmi anyagok tápértékét”?
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
8
Fejezzétek be az alábbi táblázatot!
Mikor? Mit? Hogyan? Hol?

Több ezer éve
Méz, must
cukor
Napfényes, meleg
vidékek
füstölés
sózás
Soroljatok fel olyan tartósítási módszereket, amelyeket otthon is alkalmaztok!
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
9
2. Feladatlap:
„Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század

végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban
az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig
ebben az időben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak.
Később egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló
konzervet. Komoly fejlődést jelentett ebben az időben a bádog konzervdoboz
találmánya.
A sterilizálás felfedezése egy Appert nevű francia szakács nevéhez fűződik.
Rájött arra, hogy ha a kis nyílású dobozba tett nyersanyagot sokáig meleg vízben
tartja, majd légmentesen lezárja azt, akkor ez az élelmiszer sokáig eláll. 1804-
ben megalapította az első tartósítóüzemét is.
A XIX. sz. végén, Magyarországon is megkezdődött a nagyüzemi konzervgyártás.
A pasztőrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körű
alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fűződik. Számos felfedezése közül ismert,
hogy a baktériumok viszonylag nem nagy hőmérsékleten elpusztulnak.
Kapcsoljátok össze a két oszlopban található összetartozó szavakat,

kifejezéseket!
Francia cukrász Konzerv tengerészeknek

Pasteur Első tartósítóüzem
Orosz kutató Sterilizálás
1804 Nagyüzemi konzervgyártás
itthon
Appert Dugóval lezárt palack
XIX. sz. vége pasztőrözés
Hol vannak ma Magyarországon konzervgyárak?
.................................................................................................................................................
10
.................................................................................................................................................
Írjátok a kipontozott helyre a megfelelő szót: sterilezés (csírátlanítás),

pasztőrözés!
A ……………………….. az enzimek inaktiválását és a baktériumok élő alakjainak

jelentős arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe 100 °C (65-95 °C) alatti
hőkezelést jelentő beavatkozás. A spórák nem pusztulnak el. A hőkezelést olyan
csomagolással egészítik ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja.
A ……………………………. valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő

baktériumspórák) gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes, 100
°C (120 °C) felett és magas nyomáson megvalósuló hőkezelés.
11
3. Feladatlap:
„ A fagyasztva tartósítás földrajzi adottságukból adódóan az eszkimóktól ered.

A természetes jég széles körű alkalmazása, a hűtési módszerek tökéletesítése a
XVIII. században kezdődött. A hűtőszekrény ősét 1835-ben Perkins
szabadalmaztatta, majd a mesterséges hideg előállítására alkalmas gépet az
1870-es évek végén a német Linde fedezte fel és végül az 1920-as években a
fagyasztó-berendezés szabadalmaztatása az angol Birds Eya nevéhez fűződik.
Pár évvel később a kompresszoros hűtőgép indult hódító útjára. Magyarországon
az első hűtőház 1906-ban, az első fagyasztóüzem (Frigelit néven) pedig 1943-
ban épült. A MIRELIT nevet 1947 óta viseli. „
Mi a szerkezeti oka annak, hogy a jég alkalmas hűtésre?

.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
Készítsetek csomagolópapírból időszalagot és jelöljétek rajta a fagyasztva

tartósítás fejlődésének egyes állomásait, történéseit!
Az alábbi térképen jelöljétek be, hogy hol találhatók Magyarországon

hűtőházak!
12
http://www.remenyikzs.sulinet.hu/Segedlet/Topog/Magymegy.html
13
4. Feladatlap:
„Élelmi anyagaink nagy része idényjellegű. A szerves anyagokban, természetes

formájukban az enzimek működése nem áll meg azonnal, hozzájárulva ezzel
ízüknek, színüknek és illatuknak a kialakulásához, de egyúttal a nemkívánatos
bomlási folyamatokat is elindítják a mikroorganizmusokkal és az egyéb
kártevésekkel együtt. Ezért van szükség olyan eljárásokra, amelyek
tartósítanak, hozzájárulva ezzel a nyersanyagok hosszabb ideig tartó
felhasználhatóságához. A tartósítás olyan romlási folyamatokat megakadályozó
gyakorlati eljárás, amellyel megőrizhető a nyersanyag fizikai, kémiai
tulajdonsága, a biológiai és élvezeti értékével együtt. A tartósítás előnye a
romlás megakadályozása mellett az is, hogy a nyersanyagok főzésre, sütésre
előkészítettek. Az eltett (tartalék) anyagok továbbá lehetővé teszik a
változatos étlaptervezést, mivel függetleníteni tudjuk magunkat az évszak
nyújtotta élelmiszerkínálattól.”
14
Húzzátok alá a szövegben, hogy mi a tartósítás lényege!
Szerintetek miként jelentkeznek a nyersanyagon az egyes romlástípusok jegyei?

Fizikai romlás: .....................................................................................................................
.................................................................................................................................................
Kémiai romlás: .....................................................................................................................
.................................................................................................................................................
Biológiai romlás: ..................................................................................................................
.................................................................................................................................................
Mikrobiológiai romlás: .......................................................................................................
.................................................................................................................................................
Milyen kapcsolat van az egyes romlástípusok között?
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
Soroljátok fel, hogy miért előnyös dolog a tartósítás, és miért lehet hátrányos!
Előnyök: ................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
Hátrányok: ...........................................................................................................................
.................................................................................................................................................
15
Az élelmiszerek romlása
Tanári háttéranyag
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/technol/zoldseg/zoldseg.html#21
Fizikai eredetű változások
A fizikai tényezők az élelmiszerek kémiai összetételében nem okoznak minőségi

változást, általában a helytelen szállítás, kezelés és tárolás következtében az
élelmiszerek alakjában, felületében, állományában történik változás.
Az élelmiszerek víztartalmának változása gyakori jelenség. Ha az élelmiszerben
nagyobb a vízgőz nyomása, mint a levegőben, akkor az élelmiszer vizet ad le, vagyis
szárad. Ilyenkor a termék tömege csökken, felületén kéreg keletkezik,
megrepedezik és keménnyé válik. Ellenkező esetben az élelmiszer vizet vesz fel a
környezetéből, nedvesedik, ami elsősorban állományváltozást, csomósodást,
folyósódást, ragacsosságot eredményez és kedvez a romlást okozó
mikroorganizmusok elszaporodásának.
A hőmérséklet változása is befolyásolja az élelmiszerek minőségét. A hőmérséklet
emelkedésekor a zsírtartalmú élelmiszerek megolvadnak, alakjukat vesztik,
kiszáradásuk gyorsul. A hőmérséklet csökkenésével az élelmiszerekben lévő
víztartalom megfagy. A keletkező jégkristályok roncsolják a sejtfalat, és a termék
felengedésekor az értékes sejtnedv kifolyik, a káros mikroorganizmusok
elszaporodnak, az áru puha állományúvá válik. A mechanikai változások, pl. az ütés,
nyomás, rázkódás roncsolják a sejtszerkezetet, így hamarosan megindul a
mikrobiológiai romlás, elsősorban a gyümölcs- és zöldségfélék esetében.
A fény hatására megváltozik az élelmiszerek jellegzetes színe, megindul az
avasodás.
Kémiai eredetű változások
Egyes nem enzimes kémiai folyamatok gyakran vezetnek az íz, az illat és a szín
elváltozásaihoz. Ezeket főként oxidációs folyamatok vagy az un. Maillard-reakció
okozzák. A szabad levegőn lévő élelmiszer romlásában az oxigén hatása jelentős
lehet. E hatást rendszerint gyorsítja a magasabb hőmérséklet, a fény (a Nap
közvetlen vagy visszavert sugárzása) és egyes, katalizátorként ható fémek. Fény és
oxigén hatására oxidálódnak a telítetlen zsírsavak, a karotinoidok (pl. a paprikapor
fakulása, avasodik a zsír).
16
Maillard-reakció okozhatja például a tartósított gyümölcslevek és gyümölcs
szárítmányok sötétedését tárolás közben. E barnulási folyamat a redukáló cukrok és
az aminosavak kondenzációs reakciója, aminek során sötét színű melanoidinek
keletkeznek. A barnulás mértéke függ a tárolási hőmérséklettől, a termék
víztartalmától, valamint a levegő ill. az oxigén mennyiségétől.
Enzimek okozta romlási folyamatok
Hő kezeletlen nyersanyagokban különösen gyakori az enzimes (biokémiai) eredetű

romlás. A leszedett gyümölcs, a felszedett gyökérzöldség és más, nagy vízaktivitású
növényi részek a szedés után is élő sejtekből állnak, és a növény saját enzimjeinek
(a szöveti enzimeknek) a hatására folytatódnak bennük a légzés és más anyagcsere-
folyamatok. A légzés alapformája a növényi szövetben felhalmozott tartalék
szénhidrátok oxidációja szén-dioxiddá és vizzé. Ezáltal csökken a beltartalmi
értéket jelentő szénhidrátok, pl. az édes ízt adó cukrok mennyisége. A szedést
követő változások közül tipikus a növényi sejtfalak köztes lamelláját alkotó
protopektin lebomlása oldható pektinekké, ami a termény állagának puhulásában
mutatkozik meg (túlérés).
Az utóérési folyamatok között gyakori egyes szerves savak (pl. az almasav) enzimes
oxidációja, ami a savtartalom csökkenését okozza az egyébként jól eltartott
gyümölcsben. Egyéb enzimes átalakulások szintén a beltartalmi érték és az
érzékszervi tulajdonságok változásához vezetnek. A növényi szövet, gyümölcs vagy
zöldség erős nyomás vagy ütés hatására felületi sérüléseket szenved. Külső
mechanikai erő hatására a sejt belső rendezettségét biztosító, az életfolyamatok
szempontjából rendkívül fontos membránok felszakadnak, a sejt képtelen lesz
normális életműködés folytatására. Az ilyen sejtek többségében az eddig
membránokkal elválasztott szubsztrátumok és enzimek, pl. a polifenolok és az
oxidázok találkoznak és megindul az enzimes barnulás. A polifenol-oxidázok és
egyéb oxidázok a levegő oxigénjét átadják a polifenoloknak, és az enzimes barnulási
folyamat révén folt keletkezik az ütés vagy nyomás helyén. Az oxidáció során
keletkezett barna anyagok, a polikinonok, bizonyos mértékig antimikrobás hatásúak,
és gátolják a mikroorganizmusok behatolását a sérült növényi szövetbe.
17
Mikrobiológiai eredetű romlások
Az élelmiszerek romlását legnagyobb mértékben a különböző mikroorganizmusok

okozzák. Ezek az élelmiszeren elszaporodva, enzimjeik segítségével lebontják az
élelmiszerek értékes vegyületeit és azokat a saját anyagcseréjükben használják fel.
Eközben saját anyagcseretermékeik felhalmozódnak. Ezáltal az élelmiszer elveszti
eredeti érzékszervi tulajdonságait: állagát, színét, ízét, zamatát, sőt csökken
beltartalmi értéke is. A mikroorganizmusok anyagcseretermékei gyakran
elszíneződést, kellemetlen ízt okoznak. Esetleg egészséget károsító anyagok is
felgyülemlenek, pl. az egyes penészek által termelt mikotoxinok, rothasztó
baktériumok termékei. Levegőn a folyadékok felületén egy, az emberre ártalmatlan
élesztőfajta (virágélesztő) bőrösödést (pimpósodás) okoz, először finom fehér
foszlány (borvirág), majd összefüggő barna, megsűrűsödött hártya formájában, pl.
savanyú káposzta.
18
Házi tartósítási formák
Élelmiszer Tartósítási forma

neve
Zöldség
Gyümölcs
Hús
19
1.2 Hogyan tartósítsunk? II.
2. rész

• A diákok megértsék, maguk is tehetnek azért, hogy egészségesebb
táplálékokat fogyasszanak
ismeretei.
Előkészítés
• A gyerekek egy hete rendszeresen összeírják, hogy a család által vásárolt
élelmiszerek milyen tartósítószert tartalmaznak.
• Olyan csomagolások gyűjtése, amin szerepel a tartósítószerek neve is.

Szervezési mód
Kapcsolódás az előző
5’ órához Asszociációs 1. sz. melléklet
• Melyik tartósítási feladat tábla, kréta,
Ráhangolás eljárásról van szó? Egyéni munka tanulói
Frontális jegyzetfüzet, toll
megbeszélés
10’ A csomagolóanyagok
vizsgálata Vizsgálódás Hozott és az
• A diákok leírják a Pármunka iskolában
csomagoló-anyagokról a összegyűjtött
tartósítószerek nevét, élelmiszer
E-számát Frontális munka csomagolóanyagok
20
• A tanár a tanulók
bemondása alapján
felírja a táblára a talált
E számokat és
5’ A téma tartósítószereket. Frontális 2. sz. melléklet
feldolgozása • Közös statisztikai beszélgetés ppt
összesítés készítése.
Ismerkedés az E
5’ számokkal Pármunka 3. számú
• Jelentése, eredete, melléklet
típusai, szerepe
3’ Tartósítószerek Frontális
• A kiadott lap, vagy beszélgetés
3’ könyvek segítségével a Tábla, kréta
tanulók megismerkednek 3. számú
az egyes tartósítószerek melléklet
5’ Felsőbb jellemzőivel
évfolyamoko • A párok
n beszámolnak a Szövegelemzés 4. számú
megállapításaikról. melléklet
• Van-e az otthon
használt
tartósítószereknek E
száma?
E számok kölcsönhatása
•
10’ Lezárás, a Csak „rosszak-e” az E- Vita, beszélgetés

továbblépés számok
kijelölése • A vizsgált
csomagolószerek alapján
hány élelmiszer nem
tartalmaz tartósítószert
• A bioélelmiszerek
jelentősége
21
A tartósítás típusai
A táblára a tanár felírja a múlt órán említett tartósítási módokat. A gyerekek is

leírják a füzetükbe. Utána meghatározásokat olvas fel a tanár, és a gyerekeknek
az elhangzási sorrend számát a tartósítási mód mellé kell írniuk. A
meghatározást úgy fogalmazza át a tanár, hogy a kulcsszó mindig kimaradjon.
Sózás, pácolás, füstölés, cukrozás, erjesztés, pasztőrözés, sterilezés

A sózás évezredek óta ismert eljárás. A konyhasó tartósító hatása többirányú:
egyrészt az élelmiszerek szabad víztartalmának megkötésével lényeges
életfeltételétől fosztja meg a mikroorganizmusokat, másrészt az ozmózis
nyomás növelésével súlyosan károsítja a mikroszervezetek sejtjeit. Száraz
sózáskor az élelmiszer felületét sóval bedörzsölik, illetve az élelmiszert sóval
rétegzik, nedves sózáskor viszont az élelmiszert 10 - 20 %-os konyhasó-oldatba
tartják mindaddig, amíg a só egyenletesen át nem járja a terméket. A sózást
húsok, szalonnák, zöldségfélék és sajtok tartósítására használják.
A pácolás a húsok tartósításának elterjedt módszere. Pácoláskor sókeveréket,
úgynevezett pácsót használnak fel, ami a konyhasó mellett, Na- vagy K-nitrátot
vagy nitritet tartalmaz. A nitrát-sók a húsban nitritté alakulnak, amelyek a vér
és izom festékanyagaival, a hemoglobinnal és a mioglobinnal új, stabil,
élénkrózsaszínű vegyületeket képeznek. Ezért a pác-sóval tartósított hús a
feldolgozás és tárolás során is megőrzi a színét.
A füstölés húsok, húskészítmények, szalonna- és kolbászfélék, valamint sajtok
tartósítására használt eljárás. Általában a már besózott és pácolt terméket
keményfa füstje felett rövidebb-hosszabb ideig szárítják. A termék felülete
szárad, ugyanakkor a füstben lévő vegyületek (fenolok, krezolok, formaldehid,
hangyasav, ecetsav, aceton) elpusztítják a mikroorganizmusokat. A füst a
húsáruk íz- és színkialakításában is részt vesz.
A cukrozás hatása hasonló a konyhasó tartósító hatásához. Az élelmiszerekben
oldott cukor mennyiségének növekedésével növekszik az ozmózisnyomás a
sejtekben, mely elpusztítja a mikroorganizmusokat. Másrészt a cukrozás elvonja
a mikroorganizmusok szaporodásához szükséges vizet. A cukrozás tartósító
hatása csak 50 %-os töménység felett érvényesül. Ezt az eljárást befőttek,
gyümölcsízek és gyümölcslevek tartósítására használják, rendszerint más
tartósító eljárásokkal (pl. hőkezeléssel, besűrítéssel) kombinálva.
A biológiai tartósító eljárások alkalmazásakor élő szervezetek, a
mikroorganizmusok által termelt anyagok tudatos felhasználásával akadályozható
22
meg élelmiszereink romlása. A tejsavbaktériumok anaerob tejsavas erjedést
indítanak meg, a keletkezett tejsav védelmet biztosít a káros
mikroorganizmusok ellen. Ez a folyamat a természetes savanyítás, mely során az
egyik mikroba által termelt anyag gátolja a másik, romlást okozó mikroszervezet
elszaporodását. A tejsavas erjedés a tartósító hatás mellett kellemes ízűvé is
teszi az élelmiszert. Tejsavas erjedéssel állítják elő pl. a savanyú káposztát, és a
kovászos uborkát, a tejtermékek előállítása során is számos esetben keletkezik
tejsav.
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/technol/zoldseg/zoldseg.html#43
A pasztőrözés. az enzimek inaktiválását és a baktériumok élő alakjainak jelentős
arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe 100 °C (65-95 °C) alatti hőkezelést
jelentő beavatkozás. A spórák nem pusztulnak el. A hőkezelést olyan
csomagolással egészítik ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja.
A sterilezés valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő baktérium spórák)
gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes, 100 °C (120 °C) felett
és magas nyomáson megvalósuló hőkezelés.
23
Háttéranyag az E számokról
Ajánlott irodalom:
Tóth Gábor (2004): Az E-számokról őszintén
Pilis-Vet Bt.
Mélyiné Venesz Mária, Szabó Tamásné (2006): Mivel E-tetnek minket?
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Dr. Sohár Pálné, Dr. Rácz Endre: Őszintén és érthetően az adalékanyagokról.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
http://www.efosz.hu/letoltes/oszinteneserthetoen.pdf?lang=hu
www.tudatosvasarlo.hu
http://www.sulinet.hu/biosz/E/start.htm
http://www.e-szam.hu/
http://www.hazipatika.com/tools/enum
Mi is az az E-szám?
Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki az élelmiszer-
adalékanyagok azonosítására az E-számozási rendszert, annak érdekében, hogy a
soknyelvű közösségben az élelmiszer-adalékanyagok nevének fordításából adódó
problémák és esetleges félreértések elkerülhetők legyenek, s hogy az élelmiszer-
adalékanyagok azonosítása és jelölése egyszerűbbé váljon. http://www.e-
szamok.hu/attekinto
Mi az élelmiszer-adalékanyag?
A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása szerint élelmiszer-
adalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag,
amely rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként, rendszerint nem jellemző
összetevője az élelmiszernek, az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor
(többek között elkészítésekor, csomagolásakor, tárolásakor, letöltésekor stb.),
technológiai vagy érzékszervi javítási célból szándékosan adják az élelmiszerekhez
önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé
válik, illetve válhat.
2007.06.25. Tudatos Vásárló http://www.e-szam.hu/article/show/534
24
E-anyagok csoportosítva
E100-199 Elsősorban színezőanyagok
E200-299 Tartósítószerek, antioxidánsok, savasság szabályozók
E300-399 Antioxidánsok, ízmódosítók, savasság szabályozók
E400-499 Zselésítő, sűrítő, emulgáló anyagok
E500-599 Savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes
adalékok
E600-699 Ízfokozók és módosítók
E900-999 Édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok
E1000-… Egyéb kiegészítő- és segédanyagok
ADI Az ADI a mérgező (toxikus) vegyületek élelmiszerekben megengedett szintjét

fejezi ki, egészséges szervezetben naponta történő fogyasztásuk nem okoz
egészségkárosodást. Mennyiségi jelölés: mg/ttkg/nap. Az amarant értéke: 0,5
mg/ttkg/nap, 60 kg-os testsúly esetén (60x0,5)=30 mg/nap, 40 kg-os gyermeknél:
20 mg/nap.
http://egeszseg.origo.hu/cikk/0632/061760/elelmiszeradalekanya_2.htm
25
Tartós kapcsolat?
2007.08.17. | Kónya Kriszta | http://tudatosvasarlo.hu/article/index/677
A tartósított zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, de akár a zöldségesnél

vásárolt déli gyümölcsöknek csupán a tapintása révén is rengeteg
tartósítószerrel érintkezünk nap, mint nap. Összeállításunkban a zöldségek és
gyümölcsök tartósítására használt leggyakoribb szereket és élettani hatásaikat
mutatjuk be.
Szorbinsav (E200): sav vagy só (szorbátok: nátriumszorbát: E201,
káliumszorbát: E202, kálciumszorbát: E203) formájában kerül felhasználásra, a
mikroorganizmusok enzimképződésének megakadályozása révén fejti ki tartósító
hatását. Élesztő- és penészgombák, valamint a baktériumok egy része ellen
hatásos, csakis ép, nem romlott élelmiszer esetében. Szintetikus úton előállított
szer, a természetben nem fordul elő. Élelmiszer-higiéniai vizsgálatok az
egészségre nem veszélyes anyagok közé sorolják, bár ritkán kiválthat pszeudo-
allergén tüneteket, különösen érzékeny embereknél pedig irritálhatja a
nyálkahártyát és a bőrt.
Benzoesav (E210): sav vagy só (benzoátok: nátriumbenzoát: E211,
káliumbenzoát: E212, kálciumbenzoát: E213) formájában használják a
konzerviparban. Kizárólag savas vagy savanyított élelmiszerek tartósítására
alkalmas. Megakadályozza a penészedést és az erjedést. Gyakran alkalmazzák
kén-dioxiddal együtt, ami az enzimatikus és bakteriális romlást is meggátolja.
Tejsavak ellen kevésbé hatékony. Tanulmányok egészségre káros hatását
mutatták ki: fogyasztása különösen az acetil-szalicilsavra (aszpirin) érzékeny
emberek esetében veszélyes; érzékeny embereknél allergiát és pszeudo-
allergiás tüneteket válthat ki. Természetes állapotában, málnafélékben és
gyümölcsökben fordul elő.
Szalicilsav: az egyik legrégebben ismert gyulladáscsökkentő szer, lázcsillapító
hatással is rendelkezik. 1827 óta használták az egyik fűzfa (Salix Alba)
kérgének kivonatát, amely egy szalicin nevű anyagot tartalmaz, amiből a
szervezetben szalicilsav szabadul fel. Élelmiszer-ipari fölhasználása nem
engedélyezett, csak háztartási kiszerelésben árusítható.
26
Nátriumofenilfenolát (E232): a második világháború után szintetikus úton
kifejlesztett tartósítószer, amely a citrusfélék felszínére permetezve
viszonylag hosszabb távú tartósításukra alkalmas, mindazonáltal a gyümölcsökön
képződő penészgombák egy idő után rezisztenssé válhatnak a szerre. A gyümölcs
héjában fejti ki hatását, mérgező volta már régóta bizonyított: az ezzel kezelt
gyümölcsök esetében a toxikus anyag a hámozás során a kézre és a
gyümölcshúsra is átkerülhet. Állatkísérletek során a termékenység csökkenését,
növekedési zavarokat és májkárosodást állapítottak meg, valamint rákkeltő
hatást diagnosztizáltak. A szerrel dolgozó munkások émelygésre és hányásra
panaszkodtak.
Nátrium-tetraborát (E241), bórax (E285): természetben is előforduló ásványi
anyag, a mikroorganizmusok enzimrendszerének blokkolása révén tartósít. Más
konzerváló anyagokkal ellentétben a bórax semleges pH-érték esetén is
hatékony, viszont csak nagy mennyiségben. Korábban tejtermékek és citrusfélék
tartósításában játszott jelentős szerepet, ma már toxikus hatása miatt ritkán
alkalmazzák, egyedül a kaviárban elfogadott szer. Használják még elhízás
elleni szerekben, szépségápolási termékekben (a zsíros bőr elleni védelem
miatt).
Bórsav (E284): a bórax (E285) sava, természetes úton, a bórax savasításával
nyerik. A bórsav elsősorban a zsírszövetekben és a központi idegrendszerben
halmozódik fel, és főleg gyerekeknél mérgezési tüneteket okozhat (3 év alatti
gyerekek számára készített kozmetikai szerekben ezért tilos az alkalmazása).
Szén-dioxid (E290): a pH-érték megváltoztatásával megakadályozza bizonyos

mikroorganizmusok növekedését, anyagcseréjét, csökkenti életképességüket.
Különösen az oxigént igénylő mikroorganizmusok esetén hatásos, penész- és
élesztőgombáknál nem. Tejsavbaktériumokkal szemben kevésbé hatékony.
Üdítőkben és szárazjég formájában, illetve csomagológázként is használják.
Egészségügyileg veszélytelen.
Tiabendazol (E233): külsőleg alkalmazott konzerváló anyag, főleg a banán és a
citrusfélék penészedése ellen használják. A gyümölcs héjában fejti ki hatását,
ezért a gyümölcs érintése után kezet kell mosni! Banánon nem kötelező a
használat feltüntetése. Kizárólag szintetikus úton állítják elő; burgonya- és
gyümölcstermelésnél növényvédő szerekben is alkalmazzák. Egészségre
gyakorolt hatásáról még nincsenek kielégítő vizsgálatok, az állatkísérletek során
hólyagrákot és májkárosodást állapítottak meg.
27
Kálcium-formiát (E238): kálcium-hidroxidból és szén-monoxidból állítják elő.
Természetes előfordulási helye hasonló a hangyasavéhoz (gyümölcsökben,
mézben, csalánban stb.). Gyümölcslevek, alkoholmentes italok, zöldségkonzervek
tartósítására használják. Magas koncentrációban vízhajtó hatású.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában.
Nitrites pácsó (E 249-251): szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési

aromát. A nitrites pácsóból, a gyomor savas közegében nitrózaminok
keletkezhetnek, amelyekről azt kell tudni, hogy a kísérleti rákkutatók ennyire
súlyosan rákkeltő anyagokat addig még nem találtak. A nitrites pácsót
tartalmazó húsfélékben, a serpenyőben történő sütés közben, illetve a gyomor
savas közegében is keletkezhetnek nitrózaminok
Kén-dioxid (E220): tartósítószer. A gyümölcsök megbarnulását gátolja. Gyakran
bélpanaszokat okoz, nyálkahártya izgató, B12 vitaminkárosító.
28
E számok kölcsönhatása
Olvassátok el az alábbi szöveget, és a szöveg, valamint előzetes ismereteitek
alapján válaszoljatok a lenti kérdésekre!
Benzol az üdítőkben - szabályozás még mindig nincs
Hosszú évek óta kutatják, pontosan mitől függ, hogy egyes üdítőkben kialakul a
rákkeltő benzol, míg a közel ugyanolyan összetételűekben nem. A gyártókat egyelőre
csak kérik, hogy kerüljék a tartósítóként használt benzoátok és az aszkorbinsav
együttes használatát, mert ezek kölcsönhatásából jöhet létre a veszélyes vegyület -
kérdéses, hogy mi váltja ki a folyamat beindulását.
"Több országban folynak kutatások annak felderítésére, hogy vajon mikor és miért
keletkezik az egyik üdítőben benzol, és miért nem keletkezik a másikban" - mondta
el az [origo] Egészség rovatának Sohár Pálné, az OÉTI Élelmiszeradalék- és Kémiai
Szennyezőanyag Főosztályának vezetője.
A palackos italokban tartósítószerként használt benzoátok (E211-E213) és a C-
vitaminként hozzáadott aszkorbinsav egymással kölcsönhatásba lépve, több
lépcsőben benzollá alakulhatnak. "A benzol bizonyítottan rákkeltő anyag, így
élelmiszerekben való jelenlétét meg kell akadályozni, még akkor is, ha a
kipufogógázokkal szennyezett levegővel, jóval nagyobb mennyiség kerülhet a
szervezetünkbe, mint az üdítőitalokkal" - mondta a főosztályvezető.
………
Az OÉTI főosztályvezetője szerint az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy az italokban
hosszabb tárolás után, tehát a lejárathoz közeledve nagyobb valószínűséggel lehet
jelen a benzol. Valószínű, hogy a hőmérséklet is közrejátszhat abban, hogy az
aszkorbinsavból ún. szabad gyök keletkezzen, ami lehetővé teszi, hogy a
benzoesavval reakcióba lépjen. Egyes kutatók arra gyanakszanak, hogy az üdítőkben
használt valamelyik aromakomponensnek is szerepe lehet a folyamat beindulásában,
azonban ez is csak feltevés, és egyelőre nincs rá bizonyíték.
A megelőzés legbiztosabb eszköze a kölcsönhatásban résztvevő két komponens
együttes jelenlétének az elkerülése lehetne. Az üdítőkben egyelőre nem tudják más
engedélyezett tartósítószerrel kiváltani a benzoátokat, az eddig ismert adalékok
közül ugyanis egy sem biztosítaná ezek hosszú eltarthatóságát. A magas
cukortartalmú, aromásított italokban természetes eredetű C-vitamin általában
nincs, mivel igazi gyümölcsöt nem tartalmaznak. Épp ezért aszkorbinsavval kezdték
el őket dúsítani a gyártók, hogy így mégis egészségesebbnek tűnjenek, és "C-
29
vitaminban gazdag"-ként legyenek eladhatók - ezután tűnt fel először a benzol
kialakulásának veszélye a kutatóknak.
Az eddigi vizsgálatok során, a palackos üdítőkön kívül más típusú élelmiszerben nem
találkoztak még ugyanezzel a problémával. Minden gyümölcs- és zöldségtartalmú
készítményben jelen van valamennyi természetes C-vitamin, vagyis aszkorbinsav, de
például a gyümölcsleveket és befőtteket a gyártás során, hőkezeléssel tartósítják,
ezekhez viszont nem szabad hozzáadni nátrium-benzoátot, tehát itt nem áll fenn a
benzol kialakulásának veszélye. Házi körülmények között a befőzésnél gyakran
használnak benzoesavat tartósítóként - ezek esetleges benzoltartalmát viszont
természetesen senki sem vizsgálja.
Flanek Éva
[origo] egészség 2006. augusztus 10., csütörtök, 7:00
http://egeszseg.origo.hu/cikk/0632/927226/benzol_az_1.htm
30
Feladatlap
Benzol az üdítőkben - szabályozás még mindig nincs
1. Mi a következő vegyületek összeg- és csoportfunkciós képlete:
Benzoesav:
Na-benzoát:
Aszkorbinsav:
2. Milyen kémiai vegyületet takarnak a következő E-számok?
E 300:
E 211: E 212: E 213:
3. A benzol a táplálékon kívül még honnan kerülhet az emberi szervezetbe?
.................................................................................................................................................
4. Milyen kémiai reakció alakulhat ki az aszkorbinsav és a benzol között az

üdítőitalokban?
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
Milyen tényezők „segíthetik” ennek a reakciónak a létrejöttét?
5. Milyen megoldás mutatkozik a tartósítóipar számára, hogy elkerülje az

élelmiszerekben a benzol képződését?
.................................................................................................................................................
6. Van-e esélye annak, hogy a házilag készített üdítőkben benzol

keletkezzen? Miért?
.................................................................................................................................................
31
1.3 Lehet-e E-szám nélkül élni?

• A diákok megértsék, hogy vásárlás előtt érdemes megnézni, mit tartalmaz az
elfogyasztandó élelmiszer.

ismeretei.
Előkészítés
• A gyerekek egy hete rendszeresen összeírják, hogy a család által vásárolt
élelmiszerek milyen színező és ízfokozó anyagot tartalmaznak.
• Olyan csomagolások gyűjtése,
Amin, szerepel a színező és íz fokozó anyag tartalmának neve is.
Amire, nincs írva színező és íz fokozó anyag neve.
Amire, rá van írva, hogy nem tartalmaz színező és íz fokozó anyagot.

együttműködési készség, vitakészség

Szervezési mód
Kapcsolódás az előző Pármunka
5’ Ráhangolás órához asszociációs 1. számú
• Tartósítószerek feladat melléklet
típusai Frontális
• E számok megbeszélés
32
10’ Egyéb adalékanyagok 2. számú
vizsgálata a Vizsgálódás melléklet
csomagolópapírokon. Pármunka Hozott és az
• A diákok leírják a isko-lában
csomagolóanyagokról az összegyűjtött
E-számokat élelmiszer
Frontális munka csomagolóanyagok
• A tanár a tanulók beszélgetés
bemondása alapján Előre elkészített
beírja a közös nagyméretű
táblázatba a talált E táblázat (pl. cso-
számokat és neveket. magolópapír, vagy
• Közös statisztikai ppt)
10’ A téma összesítés készítése –
feldolgozása következtetés.
Csoportmunka
Feltétlenül szükségesek-e Elemzés
az adalékanyagok? Frontális 3. számú
• Az egyes termékek beszélgetés melléklet
tartalmának Behozott leírások
8’ összehasonlítása. Ötletbörze
• A tapasztalatok Vizsgálódás
megbeszélése –
következtetés
Tanári 4. számú
Natúr- és biotermékek magyarázat melléklet
• Jelzések keresése a
behozott Vidám ppt vagy kép
10’ csomagolóanyagokon képelemzés 5. számú
• A jelzések melléklet
felismerése
• A két fogalom 6. számú
meghatározása és Pármunka melléklet
pontos elkülönítése Vita
33
• A bio gyümölcs csak
kukacos lehet?
Érvek és ellenérvek az E
számok mellett és ellen
• A tanulók
pármunkában gyűjtenek
érveket és ellenérveket
az E számok használata
mellett és ellen, majd az
osztály megvitatja
2’ Lezárás, a Vásárlási szokások Beszélgetés
továbblépés alakítása
kijelölése • Mindig nézzük meg
miből áll, amit
megveszünk!
34
1. melléklet
Asszociációs feladat
Alakítsunk párokat!
A tanulók borítékban kétféle cédulát kapnak. A cédulák egyik csoportján a
tartósítószerek neve (Lent vastag betű), a másikon jellemző tulajdonságok
szerepelnek. (Lent normál betű.). Írhatjuk eltérő színnel az egyes csoportok
céduláit, vagy eltérő színű lapra nyomtathatjuk a szöveget.
A tanulók feladata, hogy párosítsák össze a meghatározást a megfelelő fogalommal.
A megadott idő letelte után közösen beszéljük meg a jó megoldást a gyerekekkel.
Amennyiben szükségesnek látjuk, osszuk ki fénymásolatban is a helyes megoldást.
Tanári segédanyag
Szorbinsav: a természetben nem fordul elő
Benzoesav: Kizárólag savas vagy savanyított élelmiszerek tartósítására alkalmas.
Szalicilsav: gyulladáscsökkentő szer, lázcsillapító hatással is rendelkezik
Nátriumofenilfenolát: citrusfélék felszínére permetezve viszonylag hosszabb távú
tartósításukra alkalmas
Nátrium-tetraborát: egyedül a kaviárban elfogadott szer.
Szén-dioxid: Üdítőkben és szárazjég formájában, illetve csomagológázként is
használják. Egészségügyileg veszélytelen.
Kálcium-formiát: Magas koncentrációban vízhajtó hatású.
Nitrites pácsó: Szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési aromát
Kén-dioxid: A gyümölcsök megbarnulását gátolja.
35
Az E-számok csoportosítása
Az előttetek levő csomagolóanyagokról keressetek példákat az alábbi E-szám

csoportokra! Készítsetek összesítést, hogy melyik típusból találtatok a
legtöbbet!
E-szám csoportok Példák Összesítési

sorrend
E100-199
Elsősorban
színezőanyagok
E200-299 E200 – szorbinsav

Tartósítószerek,
antioxidánsok, savasság
szabályozók
E300-399
Antioxidánsok,
ízmódosítók, savasság
szabályozók
E400-499
Zselésítő, sűrítő,
emulgáló anyagok
E500-599
Savasság szabályozók,
csomósodásgátlók,
fényezőanyagok, vegyes
adalékok
36
E600-699
Ízfokozók és módosítók
E941 – N2 csomagológáz
E900-999
Édesítőszerek, vegyes
adalékok, egyéb anyagok
E1000-…
Egyéb kiegészítő- és
segédanyagok
37
Hasonlítsátok össze az egyes termékeket!
1. Húzzátok alá azonos színnel azokat az összetevőket, amelyek egy termék

minden típusában megtalálhatók!
2. Egy másik színnel karikázzátok azt be azokat, amelyek csak az egyes
termékekre jellemzők!
3. Vásárláskor melyiket választanátok? Miért?
Puszedlik
Vegyes mézes (vaníliás, citromos, kakaós , rumos-diós, sima)

Összetevők: liszt, cukor, térfogatnövelő (E503), tojáspor, stabilizátor (E502),
kakaópor, fűszerek, aroma. Méztartalom min. 20% (Bácsalmás)
Mézes puszedli
Összetevők: félbarna tönkölyliszt, virágméz (20%), barna nádcukor, víz,
szalakáli, tojássárgája, fűszerek (fahéj, szegfűszeg) (Naturgold)
Mézes puszedli - nagymama receptje

Hozzávalók: 1 kg liszt, 3 tojás sárgája, 40 dkg cukor, 2 dl tej, 2 dkg szalakáli, 1
csomag fahéj (kb. 5 g)
Szalakáli = ammónium-karbonát – E503
Muffinok
Fabulo Muffins
Összetevők: búzaliszt, cukor, növényi olaj, egész tojás, 12% csokoládé [cukor,
kakaómassza, kakaóvaj, emulgeálószer (szójalecitin), aroma] víz, stabilizátor
(xantán), nedvesítőszer (glicerin, szorbit), emulgeálószer (zsírsavak mono- és
digliceridjei, zsírsavak propilénglykol észterei), glükóz-fruktóz szirup,
módosított keményítő, sovány tejpor, térfogatnövelő szer (difoszfát, nátrium-
hidrogénkarbonát), étkezési sav (citromsav), tartósítószer (kálium-szorbát),
étkezési só, aroma, színezékek (ammónium-szulfátcukorkulőr),
Fogyasztható 9 hónapig
38
Muffin Doro-Thea-Sütemény
Összetevők: tönkölyliszt, tönkölykorpa, méz, tojás, növényi olaj, víz, tej,
szódabikarbóna, valamint a megfelelő ízesítő (kakaó, dió, müzli, kókusz)
Fogyasztható 8 napig
Csokis muffin recept házi sütéshez

Hozzávalók: 1,5 csésze liszt (finom), 0,75 csésze cukor, 0,25 csésze kakaópor, 2
evőkanál sütőpor, 1 evőkanál szódabikarbóna, 0,5 teáskanál só, 0,66 csésze
vaníliás 0%-os joghurt,
0,66 csésze tej, 0,5 evőkanál vanília aroma
39
Kenyerek
Delta Pékség félbarna kenyér

Összetevők: búzaliszt, víz, rozsliszt, só, élesztő, sütőszerek (glutin,
kukoricaliszt, malátaliszt, keményítő, emulgeálószer: szójalecitin, enzimek,
lisztkezelőszer: aszkorbinsav), szőlőcukor, részben keményített növényi
zsiradék, savanyúságot szabályozó anyag: ecetsav.
Pesti tartós kenyér

Búzaliszt, ivóvíz, élesztő, margarin /részben hidrogénezett növényi olajok és
zsírok (pálma-, pálmamag-, repceolaj), ivóvíz, emulgeálószer (E471), aromák,
színezék (béta-karotin)/, étkezési só, emulgeálószerek (E 481, E 471, E 472e),
szójaliszt, savanyúságot szabályozó anyag (E262), tartósítószerek (E 282, E
200), lisztkezelőszer (E 300), enzimek, emulgeálószer (szójalecitin)
BIO Toast kenyér

Búzaliszt, ivóvíz, pálmazsír, porított rozskovász, élesztő, étkezési só,
búzamalátaliszt, cukor, lisztkezelőszer (aszkorbinsav), emulgeálószer
(szójalecitin)
40
A biotermékek jelölése
Magyarország: Termékeken felírva HU-ÖKO-01
http://www.greenaction.hu/kiadvany/miabio.pdf
Európai Unió biotermék védjegy Németország biotermék végjegy
http://www.foeeurope.org/agriculture/publications/Campaign_folder_pdfs/safe
-guide-hung.pdf
41
Szöveges jelölés:
nyelv a jelölés szövege nyelv a jelölés szövege

angol organic német ökologisch
dán økologisk olasz biologico
finn luonnonmukainen portugál biológico
francia biologique spanyol ecológico
görög βιολoγικο svéd ekologiskt
holland biologisch
http://www.date.hu/acta-agraria/2004-13/szep.pdf
42
Tanári háttéranyag
Biotermék
A biotermék (ökotermék) fogalmával kapcsolatban mindmáig nagy zűrzavar

uralkodik a fogyasztók körében. Mielőtt azonban meghatároznánk, beszéljünk
egy kicsit arról, hogy mi nem biotermék:
- Semmiképpen nem a férges alma, hiszen azt nem megfelelő
vegyszerhasználattal is el lehet érni. A „tanulóévek” időnként gyengébb
minősége után ma már a biotermékek minőségben fel tudják venni a versenyt a
konvencionális gazdálkodásból származókkal.
- A reformélelmiszereket, natúrtermékeket szintén gyakran azonosítják a
biotermékekkel, pedig az elnevezések egészen mást takarnak. Hogy mit
tekintünk reformélelmiszernek, az részben annak a kérdése, mit tartanak éppen
akkortájt egészségünk szempontjából különösen kedvezőnek. A natúrtermékek
kevésbé feldolgozott, adalékanyagoktól többnyire mentes élelmiszerek,
fogyasztásuk azonban nem minden esetben jelent egyértelmű előnyt, például a
búzakorpában sokkal több szermaradvány halmozódik fel, mint a búzaszem belső
részében.
Mitől BIOk a termékeink?

Semmilyen műtrágyát és szintetikus toxikus anyagot nem használunk. A
tápanyag utánpótlás csak szerves trágya. Mi a terület nagysága miatt
zöldtrágyát használunk főként. Növényi károsítókat, mechanikus úton írtjuk,
gyűjtjük. Kórokozókkal szemben saját főzésű leveket, gyógynövény kivonatokat
használunk. Ezek a szerek nem szívódnak fel a növényben, vízzel lemosódnak. Az
ilyen módon előállított biotermék, termés mennyiségében elmarad és magasabb
költségekkel állítható elő. A hiteles biotermék mindig drágább, mit a
vegyszerezett földről származó, de magasabb minőséget is képvisel.
43
Mi az ökotermék?
Ökotermék (biotermék) az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet
az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő, tehát
utólagos vizsgálatokkal nem lehet semmit biotermékké minősíteni. Az ökológiai
gazdálkodást Magyarországon az EU 2092/91 rendelete, valamint a Magyar
Kormány 140/1999 és az FVM-KöM 2/2000-es közös miniszteri rendelete
szabályozza.
A gazdálkodási mód hivatalos megnevezése „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”,
de nem hivatalosan azonos értelemben használjuk a biogazdálkodás,
ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezéseket. Angol nyelvterületen az
“organic farming”, német nyelvterületen az “ökologischer Landbau” kifejezések
ugyanezt jelentik.
Felmerülhet, miért a termelés folyamatát, és miért nem a termékek
szermaradvány, nitrát- és nitrit-tartalmát ellenőrzik. A kérdést több
szempontból is megközelíthetjük:
- Az ökotermék többet jelent annál, hogy az élelmiszer nem tartalmaz
növényvédőszer-maradványt (lásd: Agrokemikáliák), a nitrát- és nitrit-
tartalma pedig jóval az egészségügyi határérték alatt marad. Az
ökogazdálkodás szemléletének középpontjában a természet megóvása áll. A
természeti törvények hatálya alól mi sem vonhatjuk ki magunkat, hiszen hogyan
lehetne megőrizni az ember testi-lelki egészségét, ha talajainkat tönkretesszük,
ivóvizünket elszennyezzük és már első lélegzetünket is, szennyezett levegőből
vesszük.
- Közelítsük meg a kérdést más oldalról is! Az élelmiszerek nitrát- és nitrit-

tartalma viszonylag könnyen és olcsón meghatározható, a növényvédőszer
maradványok vizsgálata azonban nehézségekbe ütközik. Ez nemcsak a
költségekre vonatkozik, hanem arra is, hogy nincsenek pontos ismereteink arról,
milyen köztes termékek képződhetnek lebomlás során a növényben, a talajban és
a talajvízben; azt pedig végképp nem tudjuk, hogy ezek a bomlástermékek milyen
kölcsönhatásba lépnek egymással és a környezettükkel, illetve, hogy ezek
táplálékunkba kerülve milyen egészségügyi kockázatot jelentenek. Azért kell
tehát a termelés folyamatát ellenőrizni, mert így ezek a károsító anyagok eleve
be sem kerülhetnek az élelmiszerekbe. (Átvéve: Biokultúra Egyesület honlapja:
http://www.biokultura.hu )
http://www.ebio.hu/oeko.html
44
Mi a véleményed? Igaz, amit a kép mutat?
http://biktop.saman.org.hu/egyeb/e-szamok/index.html
45
1.4 Mikor, mit és hogyan?

• A tanár felmérje, milyen előzetes tudása van a tanulóknak az élelmiszerek
származása témakörben.
• A diákok megértsék, maguk is tehetnek azért, hogy a környezeti terhelést is
csökkentsék.

• Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját
tapasztalatai, ismeretei.
• A gyerekek egy hete rendszeresen figyelik, hogy az egyes élelmiszerek
honnan származnak.

46
Szervezési mód
Felmérés készítése
A) Mit ettél tegnap? egyéni munka tábla, kréta,
Pl.: csirkehús, paradicsom, tanulói
rizs stb. jegyzetfüzet,
• Minden tanuló tíz toll
dolgot összeír csoportmunka
B) Mit ettetek tegnap?
• 3-5 fős csoportokat
10’ Ráhangolás alakítunk
• A gyerekek a saját
listájuk felhasználásával
összeállítják a tíz
leggyakoribb étel listáját 1. sz.
a csoportban Frontális munka melléklet
• Töltsék ki a csoportosítás
táblázatot!
C) A táblára a tanár előre
felírja azoknak az
országoknak a nevét, ahonnan
leggyakrabban érkeznek
élelmiszerek
Magyarországra, majd a
csoportok aláírják az ő
listájukból az adott
országból származó
élelmiszerek nevét.
5’ A szállítás
környezetszennyező hatása
• A tanári Ötletbörze
problémafelvetésre a Frontális munka
gyerekek mondják a
szennyező tényezőket Kérdve kifejtés
• Az üvegházgázok
felsorolása
47
• Az üvegházhatás
A téma kialakulásának
5’ feldolgozása áttekintése – Csoportmunka 2. és 3. sz.
fokozódásának veszélyei Számolás melléklet,
Számítások végzése toll
A diákok csoportokban
összehasonlító és elemző
15’ számításokat végeznek Csoportmunka
Vita
Szükség van-e a nagy
távolságokból behozott
élelmiszerekre?
• A gyerekek Frontális munka
csoportokban érveket és
ellenérveket gyűjtenek.
• Vállalkozó kb. 5 – 5
gyerek ütközteti a
támogató és az ellenző
érveket
10’’ Minek, mikor van a

szezonja Egyéni munka
• Mindenki Adatelemzés
tanulmányozza a 4. számú Közös 4. sz.
mellékletet megbeszélés melléklet
Következtetés • Az osztály közösen
gyűjtse ki, mely
zöldségeknek,
gyümölcsöknek van éppen
a szezonja Csoportmunka
majd közös
Miért jó a szezonális és munka
közelben előállított Ötletbörze,
élelmiszerek fogyasztás? érvelés
48
Honnan származnak az általunk fogyasztott ételek
Töltsétek ki az alábbi táblázatot a csoport tagjaival közösen! Ha nem tudjátok

pontosan, honnan származik az étel, tippeljetek, adjatok több javaslatot is!
Étel neve Származási hely (ország)
49
A szállítás környezetterhelése
Az alábbiakban a kanadai környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott módszer

egyszerűsített változatát felhasználva igyekeztünk megbecsülni a hazai
áruházakban is kapható „távolsági” zöldségek és gyümölcsök szállításból eredő
környezeti hatását.
A módszer: a távolságok becsléséhez a különböző zöldségek és gyümölcsök
származási helyének fővárosa, és Budapest távolságát vettük alapul, majd erre a
távolságra vetítettük a különböző szállítási módokhoz (légiszállítás, hajó, vonat,
teherautó) köthető üvegház-hatású gáz kibocsátást. Az európai országok esetében
valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi ország esetében a vízi és a közúti
szállítás kombinációival számoltunk.
A szállítás Légi Közút Víz Vasút

módja
Üvegházhatású 1101,1 269,9 130,3 21,2
gáz kibocsátás
gramm/tonna-
kilométer
1. számú táblázat Forrás: Environment
Canada
50
Zöldség/gyümölcs Származási hely Távolság (km) Egy kg gyümölcsre
vagy zöldségre
jutó
üvegház-hatású
gázkibocsátás (kg)
Banán Costa Rica 10150 1,74
Grapefruit Dél-Afrika 8300 1,50
szőlő Dél-Afrika 8300 1,50
fokhagyma Kína 7350 1,38
paradicsom Spanyolország 2550 0,69
Saláta Spanyolország 2550 0,69
brokkoli Spanyolország 2550 0,69
paprika Marokkó 2700 0,49
eper Marokkó 2700 0,49
fokhagyma Egyiptom 2200 0,43
vöröshagyma Hollandia 1400 0,38
sárgarépa Hollandia 1400 0,38
cikória Hollandia 1400 0,38
kaliforniai paprika Hollandia 1400 0,38
Padlizsán Hollandia 1400 0,38
cukkini Hollandia 1400 0,38
sárgarépa Belgium 1400 0,38
Citrom Törökország 1350 0,36
körte Olaszország 1250 0,34
Karfiol Olaszország 1250 0,34
Alma Lengyelország 500 0,13
2. számú táblázat Tudatos Vásárló 9. Zöldség
gyümölcs
51
Számoljunk!
A fenti 1. számú táblázat segítségével számoljátok ki a csoportban a megadott

feladatokat, majd közösen elemezzétek az adatokat!
A távolságok meghatározásához használjátok például a földrajzi atlaszotokat, vagy
az internetet!
Segítségetekre lehet a http://www.mtvsz.hu/karbonkalkulator.php honlapon
található „Karbon Kalkulátor” is.
1. Feladat:
Mekkora az üvegház-hatású gázkibocsátás akkor, ha a csirkehús
• Argentínából
• Franciaországból
• Debrecenből érkezik?
2. Feladat:
Melyik három élelmiszer kapná a csoportban „a szállítás szempontjából leginkább
szennyező” díjat?
……………………………..
………………………..……
………………………….….
Melyik három élelmiszer kapná a csoportban „a szállítás szempontjából

legkevésbé szennyező” díjat?
……………………………..
………………………..……
………………………….….
3. Feladat:
Adjatok alternatívákat, hogy honnan lehetne a legkevésbé környezetszennyező
élelmiszereket még beszerezni.
52
I D É N Y Z Ö L D S É G E K, I D É N Y G Y Ü M Ö L C S Ö K
Az alábbi listából megtudhatod, melyik gyümölcsnek és zöldségnek mikor van

szezonja. A név utáni számok a hónapokat jelentik. Találsz néhány „egész évben”
szezonális növényt is. Ez azt jelenti, hogy az év nagy részében jól tárolható, az
érési időszak után is fogyasztható. Vannak olyan zöldségek és gyümölcsök, amelynek
tavaszi és őszi szezonja is van.
53
alma (téli alma is) 1 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12
bab 1 2 3 8 9 10 11 12
besztercei szilva 8
birsalma 1 2 3 10 11 12
burgonya 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
cékla 1 2 3 7 8 9 10 11 12
csemegekukorica 7 8 9
csemegeszőlő 8 9
cseresznye 5 6 7
cukkíni 8 9 10 11
dió 1 2 3 4 5 10 11 12
egres 5 6
eper 6 7
fejes káposzta 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
fejes saláta 3 4 5 6 7 8 9 10
fekete retek 1 12
füge 8 9 10
földimogyoró 10
gyökér 1 2 3 7 8 9 10 11 12
görögdinnye 7 8
hónapos retek, korai 2
hónapos retek (tavaszi) 5
hónapos retek (őszi) 9
kajszibarack (sárgabarack) 6 7 8
kapor 5 6 7 8 9 10
karalábé 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
karfiol 1 910 11 12
karós bab 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
kelbimbó 1 2 3 9 10 11 12
kelkáposzta 1 910 11 12
kínai kel 10 11 12
körte (téli körte is) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
köszméte 5
loskatök 10
málna 7 8
mandula 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
meggy 6 7
naspolya 1 2 10 11 12
54
őszibarack 6 7 8 9
padlizsán 8 9 10 11
paprika 6 7 8 9 10
paradicsom 6 7 8 9 10
pasztinák 1 2 8 9 10 11 12
patisszon 6 7
petrezselyem 8 9 10
póréhagyma 10
retek 3 4 5 6 7 8 9 10 11
ribiszke 5 6 7
ringló 7 8
rózsakajszi 7
sárgadinnye 5 6 7 8 9
sárgarépa 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
sóska 1 4 5 6 7 8 9 10 11 12
spárga 4 5 6
spenót 3 4 5 6 7 8 9 10 11
sütőtök 10
szamóca 4 5 6 7 8 9
szeder 8 9
szilva 7 8 9
szőlő 7 8 9 10 11 12
tök 6 7 8 9 10 11
uborka 6 7 8 9
újburgonya 5
újhagyma, zöldhagyma 4 5
vöröshagyma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
vöröskáposzta 10
zeller 1 2 3 7 8 9 10 11 12
zöldbab 6 7 8 9
zöldborsó 4 5 6 7 8 9 10 11
zöldpaprika 5 6 7 8 9 10 11
Tudatos Vásárló 9. Zöldség gyümölcs
55
1.5 Mit tehetek?

• A diákok megértsék, hogy a civil társadalom és a hivatalos szervek is
felelősséggel tartoznak a fogyasztásért.
• A diákok meglássák, hogy milyen egyéni lehetőségeik vannak a termelés
befolyásolására.

ismeretei.
• A társadalomismeret tantárgy keretében elsajátított ismeretek.
Előkészítés
• Folyamatos sajtófigyelés, újságcikkek, internetes hírek gyűjtése

együttműködési készség, vitakészség

Szervezési
mód
Az elmúlt időszak élelmiszer- Csoportmunka 1. számú
10’ botrányai Frontális melléklet,
Ráhangolás • dioxin megbeszélés hozott
• aflatoxin Szövegértés újságcikkek
• stb.
15’ A vásárlók érdekeit védő Diákelőadások Az
szervezetek előadáshoz
Szempontok: alakulás, pénzforrás, szükséges
kinek az érdekeit védi, fontosabb szemléltetés
területeik
56
• Tudatos Vásárlók Egyesülete
A téma www.tudatosvasarlo.hu
feldolgozás • Országos Fogyasztóvédelmi
a Egyesület
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/in
15’ dex.htm
• Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ötletbörze 2. számú
Hatóság Vita melléklet
http://www.fvf.hu/ Megbeszélés
Mit tegyünk?
• A vásárlás miként befolyásolja a
cégek termelését és az üzletek
árukészletét.
• A helyes magatartás kialakítása
• A tudatos vásárló 12 pontjának
megbeszélése
5’ Lezárás, a Vásárlási szokások alakítása Beszélgetés

továbblépé Jutott-e valaki valamilyen
s kijelölése elhatározásra az eddigi vásárlási
szokásaival kapcsolatban.
57
Szennyező anyagok az élelmiszerekben
Érlelődik az újabb dioxinbotrány - 2008.03.21
Nyolcvan bivalycsordát helyeztek karanténba Nápoly és Caserta környékén, mert

az a gyanú merült fel, hogy tejük, amelyből a népszerű mozzarellasajt készül,
dioxinnal mérgezett. Az állatok ugyanis olyan mezőkön legeltek, ahová a
feltételezések szerint a helyi bűnszövetkezet, a camorra mérgező ipari
hulladékot temetett el illegálisan.
A camorra egyik legnagyobb bevétele éppen az ipari szemét illegális lerakásából
származik és a Caserta környéki legelők az egyik legismertebb nápolyi
maffiacsalád, a Casalesi tulajdonában vannak.
A bivalytejből készült mozzarellának, Olaszország egyik leghíresebb
ínyencségének fogyasztói között valóságos dioxinpánik tört ki, annak ellenére,
hogy a hatósági ellenőrök és orvosbiológusok szerint a karantén Itália egész
bivalytejtermelésének csupán töredékére vonatkozik. December óta mintegy
2000, e körzetből származó állat tejmintáit vizsgálják, ellenőrzést végeznek
mintegy 109 állattenyésztőnél és sajttermelőnél - írta a La Repubblica című olasz
napilap.
A szakértők szerint a fogyasztóknak óriási mennyiségű mozzarellát kellene
megenniük ahhoz, hogy egészségükre káros dioxinmennyiség halmozódjon fel a
szervezetükben. Az olasz sajtimádók azonban nem akarnak kockáztatni: a
termelők szövetségének adatai szerint az elmúlt hetekben közel 50 százalékkal
esett
http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=64930
58
Újra dioxinbotrány Belgiumban - 2006.01.31 23:36, Forrás: Független
Hírügynökség
Dioxint találtak a takarmányban, ezért több száz farmot be kellett zárni
Belgiumban, Hollandiában és Németországban.
2006.01.31 23:36, Forrás: Független Hírügynökség
A dioxin nem ürül ki a szervezetből és rákot, születési

rendellenességet, egyéb szervi károsodásokat okoz. 1999-ben már előfordult a
mostanihoz hasonló dioxinmérgezéses eset Belgiumban. Akkor több millió
baromfit és több ezer sertést kellett elpusztítani. Szakértők szerint hét éve, a
mostaninál sokkal komolyabb volt a mérgezés mértéke.
http://ma.hu/tart/rcikk/b/0/139997/1
Tájékoztató az aflatoxinokról
2004.11.03 00:00 - EÜM
Aflatoxinok
Az aflatoxinokat az aspergillus penészgombák (Aspergillus flavus, Aspergillus
nominus és Aspergillus parasiticus) termelik.. Metanolban, acetonban,
kloroformban jól, vízben kevésbé oldódnak. A négy legnagyobb tömegben
előforduló aflatoxin a B1, G1, B2, G2 - közülük is a leghatékonyabb és
élelmiszerszennyezőként legáltalánosabban előforduló a B1. Elsősorban meleg
égövi országokban, csapadékos, magas páratartalmú időben gyakori; nálunk
természetes előfordulásával nem kell számolni, élelmiszerszennyezőként
importcikkeken lelhetők fel.
Leggyakrabban a földimogyorón találjuk meg, de előfordul más élelmiszerekben
(pl. szója, rizs, köles, kukorica, zab, bab, kávé - vagy mint jelenleg a paprika) és
takarmányféleségeken is.
Heveny mérgezést csak nagy dózisok (mg-s nagyságrend) fogyasztása esetén
idéz elő. A Föld egyes - fentebb említett - régióiban járványszerűen fordulnak
elő aflatoxin okozta heveny/félheveny májgyulladások;
Az aflatoxinok legveszélyesebb, kis dózisokhoz kötött, hatása génkárosító és
rákkeltő hatása. Metabolizációjuk (lebomlásuk) során az aflatoxinokból reaktív,
epoxi vegyületek keletkeznek, amelyek ún. végső (ultimate) karcinogének
(rákkeltők); elsősorban ezek felelősek májrákot okozó hatásukért (IARC, 1993,
Smela és mtsai, 2002).
59
Több kohorsz, ill eset-kontroll vizsgálatban (Kína, Dánia, Fülöp-szigetek,
Swáziföld) egyértelműen emelkedett hepatocelluláris karcinóma okozta
mortalitás gyakoriságot találtak, amely igazoltan függött össze a táplálék
aflatoxin szennyezettségével. Egyértelműen emelkedett a hepatocelluláris
karcinóma kockázata a vizeletükben aflatoxin metabolitokat ürítő személyeknek,
ill. azoknak, akik vizeletében AflB1-guanin adduktokat találtak. Az aflatoxinok és
a hepatitis B vírus humán hepatokarcinogén hatása egymástól független (IARC,
1993).
Fontos azonban tudnunk:
Minthogy az aflatoxinok géntoxikus, daganatkeltő hatásuk kifejtéséhez
metabolikus átalakításra szorulnak, és ez elsősorban az ún. oxidatív stresszen
alapuló DNS törésekre vezethető vissza, antioxidánsok (pl. flavonoidok) adásával
vagy minden "zöldszínű zöldség" (brokkoli, spenót, sóska, saláta), gyümölcsök,
teafélék fogyasztásával, vagy fokozott citokróm enzim aktivitással mutagén-
karcinogén hatásuk csökkenthető.
(Forrás: www.antsz.hu)
Százharmincezer tojás bukott meg a boltokban

Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. február 7.
Több mint százezer erősen szennyezett tojást kivontak a forgalomból, 18 nagy

alapterületű üzletben lefolytatott hatósági ellenőrzés során pedig további 30
ezer tojást kellett jelölési hiányosságok miatt a forgalomból kivonni és
megsemmisíteni - ez az első heti mérlege a megyei állat-egészségügyi és
élelmiszer-ellenőrző állomások akcióinak, amelyek során február 1. és április 14.
között fokozottan vizsgálják a szezonális termékeket.
Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség titkára lapunknak elmondta, hogy az első
esetben Lengyelországból származó tojásról volt szó. A 30 ezer tojás
kartonjain, termelőként és forgalmazóként a szlovák Novogal cég szerepelt,
közben a tojások regisztrációs jelzéséből kiderült, hogy németországi
tojóketrecekből kerültek Magyarországra.
A hatóságok Húsvét közeledtével kiemelten ellenőrzik a pisztáciát, a
húskészítményeket, a csokoládéfigurákat és a tojást. A szolgálat 101 élelmiszer-
feldolgozóban 495 élelmiszert vizsgált az első héten, és 30 kifogásolt tételt
talált. Több mint ezer üzletben 3736 tételt vizsgált, ebből 186 nem felelt meg
az előírásoknak. (Cz. P.)
http://nol.hu/cikk/393327/
60
2. melléklet
A tudatos vásárló 12 pontja
1. A pénzeddel szavazol!
A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem
kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a
buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
2. A szemét a legdrágább!
A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig
gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel.
3. Cetli
Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi
módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz
'polctrükkökre'.
4. Helyben
A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd
fel a jó helyeket.
5. Mennyi műanyagot viszel haza?
Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az
egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve
újrahasznosított csomagolást.
6. Keresd az eredetit!
Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes
alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket.
7. Olvasd el a címkéket!
Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot
tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha
vegyszer nélkülit is kaphatsz.
8. Erőszakmentes szépség
Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve
nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat.
9. Tartós használat!
Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása
energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.
61
10. Frisset
Friss, hazai idényzöldséget és - gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer
kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított
áruk helyett.
11. Helyi termékeket vegyél
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet
támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó
környezetterheléshez.
12. Nem mindegy!
Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos:
járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.
62
2. A VÍZ
2.1 Kék bolygó
„Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet

meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy
megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
(Antoine de Saint Exupéry a vízről)
A Föld vízkészletei
A Föld felszínét 70,8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló

anyag, s összes mennyisége gyakorlatilag változatlannak tekinthető.
A Föld teljes vízmennyiségének kb. 15%-a kőzetvíz, azaz a Föld szilárd kérgét
alkotó kőzetek, ásványok kristályaiban lévő, kötött kristályvíz.
Sok vegyület tartalmaz kristályvizet. Pl.:

CaCl2.6H2O, CaSO4.2H2O, KCr(SO4)2.12H2O, MgSO4.7H2O, Na2SO4.10H2O,
Na3PO4.12H2O
Ha ezt a kőzetvizet nem számítjuk, akkor az alábbi arányokat találjuk a víz

különböző előfordulási formái között:
Összesen: körülbelül 1,4 milliárd km3.
Tengerek 97,390 97,390 Sósvíz

% %
Jég, hó 2,010 %
Talajvíz 0,580 %
2,610 % Édesvíz 0,599 % Iható*
Tavak, folyók 0,019 %
Légkör 0,001 %
* = A valóságban ennél kevesebb a ténylegesen iható víz, mert a talajban lévő víz kb.
fele nem hozzáférhető. Nem is beszélve a felszíni vizek szennyezettségéről,
fertőzöttségéről!
63
Magyarország vízhelyzete
Magyarország felszíni vizeinek 96%-a az ország határain túlról érkezik. Ebből

következően erősen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk az érkező vizek minőségét,
vagyis tisztaságát – és kisebb mértékben mennyiségét – illetően.
Felszíni vízkészletünk kb. 60%-át adja a Duna, 20-20 %-ot a Tisza és a Dráva.
A Balaton térfogata kb. 2 km3, vagyis átlagos helyzetben kb. két-milliárd (2.109) m3
vizet tartalmaz.
A Tisza-tó térfogata 253 millió m3.
A Duna átlagos vízhozama kb. 2100 m3/s
A víz szerepe a Föld éghajlatában
Üvegházhatás
A Föld átlagos éghajlatának egyik meghatározó tényezője az üvegházhatás. Ennek

az a lényege, hogy míg a Napból érkező sugárzás bizonyos tartománya a levegőn
akadálytalanul átjut, ugyanez a sugárzás a földfelszínről (növényzet, talaj, épületek
stb.) visszaverődve már más hullámhosszúságú, s ezt a légkör bizonyos anyagai már
nem engedik ki a világűrbe. Vagyis köznapian fogalmazva: az üvegházhatás egyfajta
energia-csapda; befelé enged, kifelé nem. (Olyan, mint egy okos puli.)
A Föld átlaghőmérséklete (14 °C) üvegházhatás nélkül –18 °C lenne. Vagyis

üvegházhatás nélkül a Föld inkább fagyott bolygó lenne, mint élő. Üvegházhatás
mindig is volt, mióta a Földnek légköre van. Napjainkban tehát nem új jelenség az
üvegházhatás. A hatás fokozódása, valamint annak oka és következménye a kérdés.
Ilyen üvegház-hatása van a levegőben lévő gázok közül többnek is. Az alábbi
grafikon azt mutatja, hogy a teljes üvegház-hatásért milyen mértékben felelősek
az egyes komponensek. Az adatokból világosan látszik, hogy a legfontosabb tényező
a víz, s az ebben a kérdésben „hírhedtté” vált szén-dioxid „csak” a második a
sorban.
64
Üvegházhatás (%)
0
Igen ám, de míg a légkörben lévő víz mennyisége évszázadok során gyakorlatilag nem
változott, addig a CO2 koncentrációja nem elhanyagolható mértékben megnőtt az
ipar forradalom óta.
0
A régi tankönyvek szerint a levegő CO2 tartalma 0,03%, másképpen kifejezve: 300
ppm (pars per million = milliomodrész). Az utóbbi kifejezés-forma alkalmasabb a
kismértékű változások jelzésére, ezért ma inkább ezt használják. Nos: a mai adat
0 380 ppm. Ha az egész levegőhöz viszonyítjuk a növekedést, akár azt is mondhatjuk,
hogy elhanyagolható, hiszen még az 1% századrészét sem éri el a változás. De nem
így kell nézni, hanem magához a CO2 koncentrációhoz kell viszonyítani a növekményt.
0 Ekkor pedig már azt kapjuk, hogy 300-ról 380-ra nőtt a szén-dioxid mennyisége.
H2O Vagyis – önmagához
CO2 viszonyítva
O3 – megközelíti NOx
a növekedés a 30CH4
%-ot. EgyáltalánCFC
nem
elhanyagolható.
Bonyolult kérdés, hogy a Föld melegedése miképpen hat a víz-rendszerekre, és hogy

anak milyen további hatásai lehetnek. A melegebb óceánokból nyilván több víz fog
párologni, vagyis a levegőbe jutni. Megnő a vízgőz százalékos aránya a levegőben. Ez
fokozza az üvegházhatást. Ugyanakkor a magasabb vízpára-tartalom erősíti a
felhőképződést, a felhők pedig – minthogy visszaverik a napsugárzás számottevő
hányadát, csökkentik a földfelszínre érkező sugárzás mennyiségét, ily módon hűtik
a Földet. Az ellentétes hatások eredőjét még nem tudjuk.
A víz kiegyenlítő szerepe
A víznek kiemelkedően magas a fajhője. Ez az alábbi grafikonból is könnyen

kiolvasható:
65
kJ/kg°C
4,2
Ezek az adatok azt jelzi, hogy az adott anyag egy kilogrammjának 1 oC-kal való
melegítéséhez mennyi energiára van szükség. Láthatjuk, 2,4 hogy a víz kiemelkedik a
többi anyag közül. Ez „magyarul” azt jelenti, hogy nehezen melegszik és nehezen hűl.
Vagyis: hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe 2,1
van. Helyileg is, globálisan is.
Helyileg úgy jelentkezik a víz hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe, hogy pl. az óceánok

közelében fekvő területeken enyhe a tél és nem túl meleg a nyár (ez az óceáni
éghajlat lényege), míg a kontinensek belsejében, távol a nagy víztömegektől
szélsőséges az éghajlat, azaz forró a nyár és nagyon hideg a tél (ez a kontinentális
éghajlat). 0,9
0,8
A víznek ez a kiegyenlítő hatása az egész Földre érvényes. Ha nem borítaná óriási

0,5
víztömeg a Föld felszínét, sokkal szélesebb skálán mozognának a téli és nyári
szélsőséges hőmérsékletek.
y vas üveg beton olaj alkohol víz
66
Feladatok
• Számoljátok ki, hogy a Föld édesvízkészletének hány százaléka szilárd, ill. iható!
• Számoljátok ki, hogy a Duna menyi idő alatt töltené fel a Balaton medencéjét, ha
üres lenne!
• Számoljátok ki, hogy a Balaton hányszor nagyobb a Tisza-tónál!
• Próbáljátok megmagyarázni, hogy a háztartásban rögzítésre használt gipsz (ami
kiégetett CaSO4) megkötése hogyan történik. (A kristályvíz a kulcs-szereplő.)
• Keressétek meg egy Európa-térképen a Duna vízgyűjtőjének legnyugatibb és a
Tisza vízgyűjtőjének legkeletibb területeit. Hány km távolság?
• Melyek azok az emberi tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a globális
melegedéshez?
• Keressetek összefüggést a hamburger és a globális melegedés között. (Kulcs: a
kérődző állatok kérődzéskor metánt bocsátanak ki.)
• A CFC – más néven freon – nem az üvegházhatásról lett „híres”, hanem …
• Rajzold meg (becslés alapján) ugyanabba a grafikonba pl. Szibéria és Hollandia
éghajlati diagramját (csak a havi átlaghőmérsékleteket)!
• Számoljátok ki, hogy hogyan viszonylik 1 dm3 vas és 1 dm3 víz 1 oC-kal való
melegítéséhez szükséges energia! (A vas sűrűsége: 7,8 g/cm3.)
67
2.2 Mennyi vizet fogyasztunk?
Vízfogyasztás a háztartásokban
Magyarországon az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás napi mintegy 170 liter. Ez
több ugyan, mint a nyugat-európai országok átlaga (amely 140 liter/nap/fő), de
némileg vigasztaló, hogy 20 évvel ezelőtt még kb. 320 liter/nap/fő volt a budapesti
átlag; ahhoz képest tehát örvendetes a csökkenés.
Egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztása tehát jóval meghaladja a 600
litert (vagyis 0,6 m3-t).
Budapestnek kb. 2 millió lakosa van. Nagy nyári melegben ennek a sok embernek az
összesített fogyasztása – hozzávéve a parkok és utak locsolását, tisztítását stb. –
irdatlan vízmennyiséget jelent. Volt olyan nyári nap, amikor Budapest 870 000 m3
vizet használt el. (Ez már nem sokkal kevesebb, mint 1 km3!)
A háztartási vízfelhasználás belső arányai nagyjából az alábbiak:
Terület %
vécé-öblítés 39
tisztálkodás 20
mosás 12
mosogatás 10
főzés 6
öntözés 6
ivás 1
egyéb 6
A napi vízfogyasztásnak tehát mindössze 7%-át használjuk, iváshoz és főzéshez, és

93%-át tisztálkodáshoz és tisztításhoz vesszük igénybe.
A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy az egyik legnagyobb vízfogyasztás az,
hogy leöblítjük a vécét. Ahol „lehúzós” (tehát fenti tartályos) vécé van, ott minden
öblítés 8-10 liter vizet jelent. Pedig a vizelet leöblítéséhez ennek a töredéke is elég
lenne. A tekerő-csapos vagy nyomógombos vécék sokkal takarékosabbak a
lehúzósnál, mert mindig csak annyi vizet használunk el, amennyi valóban szükséges.
68
Nagyon sok vizet fogyaszt a tisztaság is. Kádban fürdéskor 120-150 liter vizet is
elhasználunk. Ennek még a „locsa-pocsálós” zuhanyozás is csak a felét fogyasztja,
de tulajdonképpen 15-20 liter vízzel is alaposan le lehet mosakodni. (Pl. szappanozás
közben nem kell folyatni!)
A mosógép is nagy vízfogyasztó. Legalábbis az volt. Húsz évvel ezelőtt még 100
liternél is több lehetett egy mosógép egyszeri vízfogyasztása. Ma a takarékos
mosógépek már csak legfeljebb 50 liter vizet igényelnek egy mosáshoz.
Hasonló a helyzet a mosogatógépekkel, sőt: itt még nagyobb mértékű a

vízfogyasztás csökkentése. A mosogatógépek vízigénye tizenöt év alatt 60 literről
16 literre csökkent a vízszűrő és -forgató rendszerek fejlesztésének
köszönhetően. Egy négyszemélyes család esetében a mosogatógép egyértelműen
kevesebb vizet fogyaszt, mintha a családtagok mindegyike kézzel mosogatna el
maga után.
A csöpögő csapok számottevő vízveszteséget okoznak. Ha egy csapból

másodpercenként egy csepp hullik le, akkor ez a csap egy hét alatt elvesztegeti egy
ember teljes napi „víz-adagját”.
Emberek víz nélkül
Korunk egyik nagy problémája – főként a fejlődő országokban – a vízhiányos

területek egészséges vízzel való ellátása. A 21. század végén a lélekszám
meghaladhatja a 10 milliárdot. Pedig már ma is közel 1 milliárd ember él biztonságos
vízellátás, 2-3 milliárd pedig megfelelő szennyvízelvezetés nélkül. Számuk 25 éven
belül megkétszereződhet, miután a szaporulat ma is elsősorban a szegényebb és
vízben szegény ázsiai, valamint afrikai térségekben jelentős.
Sokmillió embertársunk él olyan körülmények között, hogy a napi teljes

vízfogyasztása (étkezés, mosás, tisztálkodás stb.) csak 10-20 liter; vagyis egy
vödörnyi vízzel kell megoldania mindazt, amire mi tízszer ennyit fordíthatunk.
69
A víz hiányát sokkal nehezebben viseli az emberi szervezet, mint az éhezést.
Táplálék nélkül hetekig kibírja egy egészséges ember. Erre bizonyságul szolgálnak a
böjtölők, az éhségsztrájkolók, a katasztrófa következtében elzárt emberek stb. Az
éhség kivédésére a szervezetnek nagyon sok és sokféle „technikája” van. (A
fordítottja, a túltáplálás ellen nincs a szervezetnek védekező mechanizmusa.) Vizet
azonban az éhségsztrájkolók is vesznek magukhoz. Víz nélkül ugyanis egy hetet sem
bírunk ki.
Vezetékes vízellátás hazánkban
Ma az ország lakosságának 96 százaléka részesül vezetékes ivóvízellátásban, s a

csapvíz minősége mindenütt megfelel a közegészségügyi előírásoknak. Ugyanakkor a
szennyvízelvezetés és -tisztítás helyzete nem mondható jónak. A szennyvíz
elvezetése kb. a lakosság 70 százaléka számára megoldott, de az összegyűjtött
szennyvíznek csupán 60 százalékát tisztítják, a többi tisztítatlanul jut a folyókba.
A vezetékes vízzel való ellátottság és a csatornázottság különbségét nevezik

közműollónak. Érthető,Közműolló
hogy a vezetéke
(%) víz bevezetése sok helyen lényegesen
hamarabb történt, mint a csatorna-rendszer kiépítése. Az emberek hamarabb
áldoznak arra, hogy legyen vízcsap, mint arra, hogy hova folyik el a szennyvíz.
Tanulságos ebből a szempontból Magyarország elmúlt 60 évének krónikája:
Csatorna
Vízvezeték
Jól látszik a grafikonból, hogy a közműolló egészen a ’80-as évekig egyre nyílt, s
csak amikor a vezetékes vízellátottság már elérte a 90%-ot,. kezdett valamelyest
zárulni.
1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005
70
Budapest vízellátásának krónikája
1856: Budán üzembe lép az első magyar gőzüzemű vízmű, amelynek építését Adam
Clark irányította.
1868: Az ideiglenes pesti vízmű üzembe helyezésével megkezdődik az intézményes
vízellátás Pest-Buda területén.
1881: A budai hegyvidék ellátására felépült a Budaújlaki és Krisztinavárosi Vízmű.
1904: Kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a természetes szűrésre
alapozott Káposztásmegyeri Vízmű.
1903: Kőbányán vasbeton víztorony épült.
1913: Víztorony épült a XII. kerületben, az Eötvös utcában.
1927: Megkezdődött a gőzgépek villamos motorokkal történő felváltása.
1942: Horányban és Szigetmonostoron befejeződött a kutak építése.
1950: Nagy-Budapest kialakításával megalakult a Fővárosi Vízművek.
1952: Vízmű épült Mátyásföldön a Szilas-patak mentén.
1967: Duna vizet felhasználó víztisztító mű épült Újpest északi határában.
1969: Tömegesen épülnek a nyomásfokozó gépházak a lakótelepek magasabb
házainak ellátására.
1972: Csáposkutakat kezdenek építeni a Csepel szigeten.
1985: Vízmű épült Békásmegyeren.
1993: Felépült a Váci úton a vízminőség-vizsgáló laboratórium.
1994: Kicserélték a 100 éves főnyomóvezetéket a Nagykörúton.
1999: Befejeződött a telepek számítógépes távirányításának kiépítése.
2000: Átadták a Diana utcai víztárolót.
2003: A Budaújlaki telep után a Krisztinavárosi telep teljesen is automatizálttá
vált.
Feladatok
• Számold ki, hogy a családod mennyi idő alatt fogyaszt annyi vizet, amennyi a
Balatonban van
• Rajzolj grafikont a közműolló nagyságáról 1945-től 2005-ig!
• Gyűjtsetek ötleteket az otthoni vízfogyasztás csökkentésére. (De ne azt, hogy
ne kelljen mosakodni!)
• Keresd meg a Bibliában Jézus pusztai böjtölésének történetét; a
történelemkönyvekben pedig Gandhi éhségsztrájkját!
• Keressetek okokat, hogy miért vezeték be sok helyen előbb a vizet, s csak sokkal
utána csatornáztak.
71
• Mi köze van az első magyar vízműnek a Lánc-hídhoz?
2.3 Mit iszunk?
Az ember eredetileg forrásvizet vagy a patakok, folyók vizét itta. Azután

megtanult kutat fúrni, s onnantól a kútvizet is itta. Kevés embernek jutna manapság
eszébe, hogy igyon a folyók vizéből. Igazuk is van; a folyók többsége ma olyan
szennyezett, hogy a vizük ivásra semmiképpen sem alkalmas, de sok helyen még
fürdésre sem. Pedig ez nem mindig volt így. Pl. Pest-Budán a reformkorban a
dunavizet ivás céljára árusították az utcákon. Akkor még iható volt.
Ma a hazai háztartások 95%-a vezetéken keresztül kapja az ivóvizet. Olyan vizet,

amelynek tisztaságát a vízművek (szigorú előírások alapján) garantálja.
Csapvíz
Vessük össze a fővárosi csapvizet a víz leggyakoribb oldott-anyagait tekintve az EU

határértékeivel!
KOI* Klorid Vas Mangá Nitrát Nitrit Ammó Keménys Vez.ké

n n. . p.
[mg/l] [mg/l] [μg/l] [μg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l μS/cm
CaO]
Határér 3,50 100 200 50 50,0 0,10 0,20 50-350 2500
ték
Átlag 0,63 28 35 9 11,8 0,00 0,01 163 543
*= Kémiai Oxigén Igény (vagyis az, hogy a vízben mennyi oxidálható anyag – zömmel
szerves vegyület – van)
Láthatjuk, hogy a fővárosi ivóvíz összetétele kifejezetten jó; minden adatát

tekintve a megadott határérték alatt vagy annak alsó tartományában van. Nem
véletlen, hogy a Magyar Minőség Társaság a Fővárosi Vízművek termékét, Budapest
ivóvizét, 2005-ben a Magyar Minőség Háza Díjjal tüntette ki. A vízminőség azóta
sem változott.
72
Érdekes, hogy kémhatás tekintetében elég széles az EU határérték: 6,5–8,5. Az
enyhén savastól a gyengén lúgosig minden fogyasztható. Ez nem csoda, hiszen a
különböző ásvány- és gyógyvizek – összetételüktől függően – viszonylag széles pH-
skálán szórnak. És ne felejtsük el, hogy szervezetünknek hatékony puffer (pH-
kiegyenlítő) rendszerei vannak.
A jó ivóvíz tartalmaz bizonyos mennyiségű oldott kalcium- és/vagy magnézium-sókat

is. Ennek alapján beszélünk a víz „keménységéről”. Ezt hagyományosan német
keménységi fokokban (nko) mérjük; literenként 10 mg kalcium-oxidnak megfelelő Ca-
és/vagy Mg-só jelent 1 keménységi fokot.
A lágy víz (<8 nko) mosáshoz kifejezetten jó, de emberi fogyasztásra nem igazán. A
közepesen kemény (8–16 nko) és kemény vizek (>16 nko) ivásra üdítők, de a
mosógépben csak vízlágyítóval együtt használhatók. A vízművek többnyire közepes
keménységű (10-14 nko) vizet szolgáltatnak.
Az ivóvizet fertőtleníteni kell. Háromféle fertőtlenítő megoldás terjedt el. Az UV-

besugárzás és az ózon-kezelés (O3), hatékony, egyik sem szennyezi a vizet, viszont
az UV drága, és mindkettő hatása csak rövid ideig tart. Leginkább a harmadik, a
klórgáz vizes oldatának a bekeverése terjedt el; ez ugyanis biztonságos, olcsó és
hosszú hatású. Hátránya, hogy rontja a víz ízét-szagát.
Ivóvíz-problémák
A különböző regionális, és helyi vízművek szintén nagyon szigorú minőségi szabályok

szerint működnek, ennek ellenére vannak olyan összetétel-problémák, amelyek
helyileg gondot okoznak.
Vannak települések Magyarországon, ahol magasabb a csapvíz vastartalma a

„kelleténél”. Nem egészségügyi, hanem csak ízlelési probléma, ha – a megengedett
határértéken belül – magas a víz vas(ion)-tartalma. Ilyenkor csak „vasas íze” van a
víznek, ami lehet kellemetlen, de nem ártalmas. A határértéken belüli, de magas
vastartalom még hasznos is lehet, bár tudnunk kell, hogy a talajvízben lévő
„közönséges” vas-sók nem szívódnak fel jól a bélcsatornából. Vannak azonban olyan
településeink is, ahol – a talaj összetételéből kifolyólag – a határértéknél is
magasabb a vas-tartalom.
73
Egészségügyi probléma Magyarország bizonyos területein (elsősorban Békés
megyében) a víz magas arzén-tartalma. Ennek nem szennyezés az oka, hanem egy
természeti adottság; az, hogy ezen a vidéken – az eredeti alapkőzet összetételéből
következően – maga a talaj több arzénvegyületet tartalmaz, mint máshol.
Jelenleg az EU és a WHO a 10 μg/l arzénszintet fogadja el egészségügyi

határértéknek az ivóvízben. Az USA-ban 50 μg/l az egészségügyi határérték, s
Magyarországon is ennyi volt. Egy 2001-es kormányrendelet hazánkban is
leszállította a határértéket az EU-s szintre, azzal a megjegyzéssel, hogy a
közüzemi vízszolgáltatók 2009. decemberig kötelesek biztosítani ezt a szintet.
Ásvány- és kőzettani okok magyarázzák, hogy a magas vas- és arzén-tartalom

többnyire együtt jár.
Kútvíz
A kútban lévő vizet a talaj fizikailag megszűri, a benne lévő káros anyagokat a talaj
kolloid szemcséi adszorbeálják, s a talajfauna (elsősorban baktériumok) biológiailag
is tisztítja. Optimális esetben tehát a kútvíz jó, egészséges víz.
Azokon a településeken azonban, ahol a vezetékes víz összetétele a vasra és az

arzénra vonatkozóan nem egészen felel meg az EU-szabványnak, sajnos a kutak
vizével ugyanaz a probléma, hiszen a kútvíz ugyanabból a talajvízből származik.
Sajnálatosan gyakori jelenség hazánkban, hogy a vezetékes víz bevezetése után (de
még a csatornázás kiépítése előtt!) a szennyvizet a már nem használt kútba
vezették, vezetik. Arra gondolva, hogy „azt a vizet már úgysem használjuk”. Ez a
mélyen elítélendő gyakorlat azonban oda vezetett, hogy a kutak vizét adó rétegvíz
teljesen elszennyeződött (nitráttal, ammóniával, fertőző baktériumokkal stb.), s
már kilométerekkel arrébb sem alkalmas ivásra.
A kútvíz nitrátionnal való szennyezése talán a legsúlyosabb vízminőségi problémánk.

A fent említett probléma (a szennyvíz kutakba vezetése vagy szabálytalan „földbe
vezetése”) mellett ennek másik oka a mezőgazdaság hibás műtrágya-használata. A
rosszkor vagy rossz módon, esetleg fölöslegben kiszórt műtrágya ugyanis előbb-
utóbb az élővizekbe kerül. (A műtrágyák szinte mindig tartalmaznak nitrátot, ami
teljesen érthető, hiszen az ebben lévő nitrogén szükséges a növények
növekedéséhez.)
74
A magas nitrát-koncentráció egészségre ártalmas. A csecsemők (és a várandós
anyák méhében lévő magzatok) számára súlyosan mérgező; tönkre teszi a vér
hemoglobinját, s így az alkalmatlanná válik az oxigén szállítására. Ha nitrát-terhelés
miatt a csecsemő állandóan bizonyos mértékű oxigén-hiányban szenved, annak
elsősorban az idegsejtek (főleg az agy) látják kárát.
Ásványvíz
Az „ásványvíz” minősítést csak az a víz kaphatja meg, amely természetes,

szennyeződésektől mentes, védett vízadó rétegből származik, eredeténél fogva
tiszta víz, összetételének és hőmérsékletének a víznyerő helyen állandónak kell
lennie, a mikrobiológiai összetételét helyszíni palackozással kell megóvni, és az
ásványvíz eredeti tulajdonságai és összetétele a technológiai folyamat során sem
változhat meg.
A fogyasztókat a gyártóknak tájékoztatniuk kell a víz összetételéről és

minősítéséről: nem mindegy, hogy gyógyvíz, ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz
található-e a palackban. Az ásványvizek közül a kisebb (500-1000 mg/l) és a
közepes (1000-1500 mg/l) ásványi anyag tartalmú vizek korlátlanul felhasználhatók;
a magas (>1500 mg/l) ásványi anyagtartalmúak fogyasztása orvosi felügyeletet
igényel. Az ásványvízhez szigorúan tilos bármilyen vegyi anyagot hozzáadni a szén-
dioxidon kívül.
Vannak viszont „ásványi anyagokkal dúsított ivóvizek” is (pl. a Bonaqua és az

AquaFriss). Ezeket mesterségesen állítják elő: az ivóvizet többféle technológiával
tisztítják, majd engedélyezett anyagokkal és szén-dioxiddal dúsítják.
Az utóbbi évtizedben sokszorosára nőtt hazánkban az egy főre jutó évi

ásványvízfogyasztás. (Most 60 liter körül van.) És egyes palackozók szerint további
bővülés várható. Egyre megszokottabb látvány, hogy emberek ásványvizes flakonnal
a kezükben utaznak, dolgoznak, beszélgetnek.
Ennek a tendenciának két arca van. Egészségügyileg mindenképpen kívánatos, hogy

viszonylag sok és jó minőségű vizet igyunk. Ebből a szempontból pedig a palackozott
ásványvizek feltétlenül jók. (Kizárólag ebből a szempontból talán még az ásványi
sókkal dúsított ivóvizek is.)
75
Van azonban környezeti szemmel egy óriási hátránya a palackos vizek divatjának. Ez
pedig a szállítás környezetterhelése. Van abban valami abszurd, hogy Európa (sőt: a
Föld) más tájairól kilométerek ezrein keresztül szállítjuk, a szomjunkat oltó
vizeket, miközben a csapból folyó víz ugyanolyan jó.
A budapesti csapvíz egészségügyi szempontból legalább olyan jó, mint a boltban

drága pénzért megvásárolható palackos vizek többsége!
Gyógyvíz
Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket

nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó
gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták.
Ásványvizet Magyarországon csak az Országos Gyógyhelyi és Fürdőügyi
Főigazgatóság nyilváníthat gyógyvízzé a szükséges orvosi vizsgálatok után. A
gyógyvizek Magyarországon általában (de nem feltétlenül) termálvizek, azaz
hőmérsékletük 30 °C feletti.
Tea
A Föld népei évezredek óta isznak különböző teákat. Részben szomjuk oltása,
részben a tea oldható anyagának hatása céljából.
Az igazi tea a Teafélék (vagy más néven Kaméliafélék – Igen! A dísznövényként

ismert kaméliáról van szó!) családjába tartozó Thea növény leveleiből készül. Ennek
legismertebb változata a Th. sinensis, vagyis kínai tea, de van egy másik változata is,
a Th. assamica, amely név arra utal, hogy ezek a növények talán nem is Kínából,
hanem eredetileg az indiai Assam tartományból származnak, ahonnan tibeti
közvetítéssel jutottak el Kínába.
A tealevél hatóanyagainak két fő csoportja van: az alkaloidok (koffein és rokon

vegyületek) és a csersavak. Az előbbi csoport felelős a tea élénkítő hatásáért, a
másik pedig azért, hogy a koffein a teából sokkal lassabban szívódik fel, mint a
kávéból, ezért elnyújtottabb („szelídebb”) a hatása.
76
Teaitalt sok másféle növényből is főzünk. Pl. a rooibos-teát egy dél-afrikai
pillangósvirágú növény leveléből; a maté-teát az Ilex paraguayensis nevű, a dél-
amerikai őserdőkben termő növény leveléből. A rooibos nem tartalmaz koffeint
(vagy hasonló stimuláló anyagot), a maté igen.
Külön meg kell említenünk a nem-serkentő teákat, amelyek más növények leveleiből
vagy gyümölcseiből készülnek. A legtöbb gyógynövényt tea formájában fogyasztjuk.
Ezeket herba-teáknak is nevezik, minthogy a herba (latinul) ’zöld növényt’ jelent.
Erdélyben azonban burján-tea a nevük, minthogy a burján mindenféle vadon növő
gazt, bozótot, dudvát jelent.
Üdítőitalok
Az üdítőitalok kínálata ma már olyan nagy, hogy nehéz eligazodni közöttük. A tiszta
gyümölcsből (vagy zöldségből) készült üdítők ellen semmi kifogásunk nem lehet
(legföljebb az, hogy drágák), ha nem tartalmaznak káros adalékanyagokat. Nem
könnyű azonban tájékozódni az élelmiszerek adalékanyagai között. Minden
adalékanyag be van ugyanis sorolva az E-számok sorába, akár természetes (pl.
citromsav: E330), akár mesterséges, természetidegen (pl. ciklamát: E952).
Önmagában tehát az, hogy valamiben van E-számmal jelölt anyag, még nem mond túl
sokat; tudni kellene, hogy mi az az adalék, s hogy annak vannak-e veszélyei, s ha
igen: mik.
Vannak az E-számokra vonatkozóan hozzáférhető dokumentumok, de komolyabb

felkészültség kell ahhoz, hogy valaki eligazodjon az egymásnak ellentmondó
információk között. Pl. a mesterséges édesítőszerek (ilyen a fent említett ciklamát
is) körül évtizedek óta folyik a vita, hogy okoznak-e rákot, allergiát stb. vagy sem.
Megjegyzendő: a környezeti és egészségvédő gondolkodásmód az ilyen bizonytalan,

még nem eldőlt kérdésekben a kötelező óvatosság elvét követi: amíg biztosan ki nem
mondhatjuk, hogy valami ártalmatlan, addig ne használjuk. (Ellentétben a
„technokrata” gondolkodásmóddal, amely úgy érvel, hogy: amíg be nem bizonyították
valamiről, hogy káros, addig miért ne használnánk.)
77
Alapvető kérdés az üdítőitalok energiatartalma. Ugyanis a kellő édes íz elérése
érdekében vagy sok cukrot tartalmaznak (s akkor azért egészségtelenek, mert
hizlalnak), vagy a cukor helyett mesterséges édesítőszereket, de azokról meg nem
tudjuk biztosan, hogy ártanak-e vagy sem.
A reklámok természetesen ezeknek az édes üdítőknek a fokozott fogyasztására

buzdítanak. Ez azonban csakis a gyártó (és forgalmazó) érdeke.
Szeszesitalok
Végül meg kell említenünk a szeszesitalokat is, hiszen azokat is isszuk. Alkohol-
tartalom szempontjából három fő csoportjuk van. A sörök 4-6% alkoholt
tartalmaznak, a borok 10-12%-ot, az égetett szeszesitalok (pálinka, konyak, whisky
stb.) nagyjából 40-50%-ot. Lényeges különbség van tehát közöttük ebből a
szempontból. Az alkohol hatása azonban a testsúlytól is függ; ugyanannyi alkohol-
mennyiség egy 40 kg-os gyerekre sokkalta erősebben hat, mint egy 80 kg-os
felnőttre. Ráadásul a gyerekek idegsejtjei érzékenyebbek s az alkoholra.
78
Feladatok
• Szerezd meg lakóhelyed ivóvizének adatait, s azokat vese össze a budapesti

adatokkal!
• A te környékeden milyen a csapvíz (kútvíz) keménysége? Nézd meg különböző
mosóporok dobozán, hogy az ilyen vízhez mennyi vízlágyítót és mennyi mosószert
kell tenni.
• A csapból kiengedett víz néha zavaros, de ez a zavarosság alulról fölfelé
fokozatosan feltisztul. Próbálj összefüggést keresni a víz esetleges klór-szaga
és ilyen zavarossága között. Találtál-e?
• Gyűjtsd össze különböző ásványvizek címkéit, s készíts táblázatot a bennük lévő
oldott anyagokról!
• A fővárosi csapvíz minden szempontból jó. Mégis: melyik szempontból a
„legjobb”, s miben a „legkevésbé jó”?
• Olvass utána, hogy az UV sugár és az ózon miért alkalmas vízfertőtlenítésre.
• A víz vastartalma biológiailag fontos lehet. Miért?
• Tudod-e, hogy a μg hányad része a g-nak és a mg-nak?
• Mely anyagok felépítéséhez kell a növényeknek a nitrát (nitrogén)?
• Nem lenne érdemes az ásványvizek palackos szállítása helyett inkább beszárítani
azokat, és csak a kivált sókat szállítani?
• A kávé koffeinje és a tea hatóanyaga (tein) rokon vegyületek. Milyen enni/inni-
valóban van még ilyen „serkentőszer”?
• Keresd ki egy E-szám listából a következőket: 150, 260, 270, 290, 300, 330. Mi
a közös ezekben?
79
3. FENNTARTHATÓ FOGYASZTÁS
3.1 Szupermarketek

• A téma aktualizálása, a családi bevásárlási szokások átgondolása
• Segíti a gyerekeket annak felismerésében, hogy egyéni kisléptékű vásárlási
döntéseinkkel és választásainkkal globális folyamatokra is hatással lehetünk.
• A tanulók példákat látnak arra, hogy miért érdemes hazai terméket
vásárolni?
• Valóban az olcsó az olcsóbb? Több szempontú mérlegelés
• Adatgyűjtés – milyen típusú, és méretű üzletek találhatók a lakóhely
közvetlen környezetében?
• Rokonok és ismerősök kikérdezése vásárlási szokásaikról.
együttműködési készség, adatgyűjtés, és kutatási eredmények közzététele
Módszer/
Idő Mozzanat Feladat Eszköz
Szervezési mód
Előzetes adatgyűjtés
A) Milyen „kisboltok” találhatók egyéni munka tábla, kréta,
a környéken? tanulói
• Minden tanuló összegyűjti jegyzetfüzet,
azokat az üzleteket, ahol toll
rendszeresen vásárolni
szoktak. (külön az
10’ Ráhangolás
áruházláncokat és a
kisboltokat) csoportmunka
B) A környék kereskedelmi
hálózata
3-5 fős csoportokat alakítunk
• A csoportok tagjai csoportosítás,
összehasonlítják az előzetes adatfeldolgozás 1. sz.
80
közvélemény-kutatás melléklet
eredményeit
• Az adatokat táblázatba
rendezik, majd grafikusan
ábrázolják a szemléletesség
érdekében.
15’ Miért drágább az olcsó?

• Forrásfeldolgozás Csoportos 2. sz.
- kistermelők helyzete munka, melléklet, toll
- minőség kérdése szövegértelmez
- egészségügyi kockázatok és, kutatás
- rövidtávú előnyök
Következtetések
megfogalmazása
csoportokban értelmezik az
10’ A téma olvasottakat.
feldolgozása Számok bűvöletében
• miért 199 Ft, 9999 Ft? Csoportmunka Reklám- és
Válasszatok ki tíz tetszőleges Számolás hirdetési
alap- élelmiszert (tej, tojás, újságok,
liszt, stb.) és tájékozódjatok az szóró lapok,
összegyűjtött szórólapokból és papír,
hirdetési újságokból, hol Csoportmunka toll
kínálják a legolcsóbban.
Táblázatban foglaljátok össze
az eredményeket, majd
végezzetek számítást hol Frontális munka
érdemes vásárolni?
És ha a vásárlással töltött időt
és az utazási költségeket is
figyelembe veszitek?
81
Vita
Mi a trükk? (hasonló árukat
kínálnak hasonló áron, a
különbségek összességében
kiegyenlítik egymást, vesztünk
az időn, az üzemanyag vagy
utazási költségen, a minőségen,
a személytelen vásárláson)
Gyűjtsetek érveket és
ellenérveket a kéttípusú
kereskedelmi egységek mellett
és ellen, majd ütköztessétek a
véleményeteket!
10’ Következtet Vásároljunk kis üzletekben!
és Csoportos Színes
Figyelemfelhívó plakátok, munka – ceruzák,
kiskereskedelmet népszerűsítő plakátkészítés filctollak,
kampánymondatok készítése, festék,
megfogalmazása, bemutatása karton,
rajzlap
plakátkiállítás
82
Milyen típusú üzletek találhatók lakóhelyünk közelében
Töltsétek ki az alábbi táblázatot a csoport tagjaival közösen!
Az üzlet jellege (áruházlánc tagja),
kisebb bolt, éjjel-nappali, egy személyes db
üzlet
Áruház lánc
Húsbolt
Pékség
Zöldség-gyümölcs bolt
Papír-írószer
Könyvesbolt
Miért drágább az olcsó?
Olvassátok el a következő szemelvényt, és keressétek ki a szövegből azokat az

információkat, amelyekből kiderül, hogy a látszólag olcsóbb árukért utólag még
többet kell fizetni.
83
„…Az a cinikus az egészben, hogy a Szupermarket állítása szerint az alacsony árak
és a széles kínálat biztosításával a fogyasztók érdekeit képviselik. Ezt részben
azért tehetik, mert a magyar fogyasztói társadalom nagy részének még meg kell
tanulnia az alacsony árak mögé nézni, hogy lássák, hogyan is érhetők el ezek a
mesterséges árak. A magyaroknak több mint harmada választ boltot a termékek ára
alapján (miközben a csehek negyede és a lengyeleknek csak a tizede teszi ezt), és
nem veszi figyelembe az odautazás, az ott eltöltött idő költségét és a vállalati
működés módszereit…
Az alacsony árak nyomásának nagy része a szupermarketekről a beszállítókra
tevődik át. A szupermarketek erősen markukban tartják a kínálati oldalt, és
taktikák sokaságával a beszállítókra hárítják a termelési költség alatti árak
következményeit. Jól dokumentáltak azoknak a kistermelőknek az esetei, akik
bankhitelt vettek föl a szupermarketekkel való megegyezésüknek megfelelő
termékek előállítására és szállítására, ennek ellenére minden teketória nélkül
kitették őket vagy rákényszerítették őket arra, hogy termékeiket az utolsó
pillanatban a termelési költség alatt adják át.
Ahogyan az várható, az alacsony árak fenntartásának érdekében a szupermarketek
az alacsony minőséget választják. Az olcsó és alacsonyabb minőségű termékek
megvásárlása azt is jelenti, hogy az illető terméket gyakrabban kell megvenni,
javíttatni, vagyis összességében több a kiadás. Az alacsony minőségű villanykörték
előbb kiégnek, ruhák előbb elszakadnak, az esernyők hamarabb tönkremennek.
Az egészségügyi kockázat különösen az élelmiszerek esetében magas. A legtöbb
szupermarketételt iparilag állítják elő, mesterséges adalékanyagokat adnak hozzá,
vagy több gyomirtót, hozamnövelőt és egyéb vegyszereket alkalmazó gazdaságokban
termelik. E termékek rendszeres fogyasztása révén a mesterséges és vegyi anyagok
felhalmozódnak a szervezetben, ami bizonyítottan az illető egészségi állapotának
romlását okozza. Amit megtakarítasz a szupermarket-túrákon, annak többszörösét
költöd gyógykezelésre. Elvégre, a legkisebb is fáj.”
Milyen nehézségeket említ a cikk a kistermelőkkel kapcsolatban?................................
.........................................................................................................................................................
Mi a helyzet a minőséggel?.......................................................................................................
.........................................................................................................................................................
84
Miért nagyobb az egészségügyi kockázata a szupermarket élelmiszereknek? ..........
.........................................................................................................................................................
Tudatos Vásárló 10. Szupermarketek
85
3.2 - Reklámok bűvöletében

• A téma feldolgozása lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek a reklámok
harsány díszletei mögé tekinthessenek.
• Képesek legyenek vásárlásaikat tudatosan megtervezni és ne pillanatnyi
hatásoktól vezérelve, meggondolatlanul vásároljanak.
• Adatgyűjtés: - saját élmények, tapasztalatok
• „kedvenc reklámom”
• a reklám, ami nem hat rám
• felnőtteknek és gyerekeknek szóló reklámok
• férfias és nőies reklámok
• Rokonok és ismerősök véleménye a reklámokról

Szövegértés–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési
készség, adatgyűjtés, és kutatási eredmények közzététele
Módszer/
Idő Mozzanat Feladat Szervezési Eszköz
mód
• Az órát megelőző héten a egyéni munka tábla, kréta,
gyerekek adatokat (szóbeli tanulói
gyűjtenek családtagjaik és kikérdezéssel, jegyzetfüzet,
ismerőseik körében a vagy önállóan toll
reklámokkal kapcsolatos készített
attitűdjeikről, véleményükről kérdőív saját
10’ Ráhangolás és a reklámok segítségével) készítésű
hatásosságáról. kérdőívek
• Egyéni beszámolók közös
• Közös megbeszélés megbeszélés,
saját adatok
bemutatása,
vélemények
kifejtése
86
15’ Vadászösztön és csábítás a 1. sz.
A téma szupermarketekben melléklet, toll
feldolgozása • Forrásfeldolgozás Csoportos 2. sz.
a gyerekek, mint üzleti munka, melléklet, toll
tényezők szövegértelmez
és, kutatás
Következtetések
megfogalmazása
csoportokban értelmezik az
olvasottakat.
Frontális
Találkoztatok-e hasonló megbeszélés,
trükkökkel vásárlásaitok beszélgetés
alkalmával? Ismert TV,
10’ vagy sajtó
Frontális reklámok
megbeszélés (videó, kép,
Reklám itt, reklám ott, reklámok Web)
körülöttünk.
Rád milyen effektusok hatnak?
Mit szeretsz látni a reklámban?
Mi a trükk? Van- e különbség
férfiaknak és nőknek, vagy
gyerekeknek és felnőtteknek
szóló reklámok között?
Mennyire lehet azonosulni a
reklámok szereplőivel? Hihető
az állandó jól ápoltság, derű és
boldogság?
10’ Következtet Te is legyél ellenálló! Az osztály
és Hogyan vonhatjuk ki magunkat a egyik része
reklámok hatása alól? szórólapot
Hogyan kerülhetjük el a fogalmaz meg
reklámok csábításának „Így vásárolok
köszönhető felesleges tudatosan”
vásárlásokat? címmel
(csoportok)
Szlogenekkel a túlzott Mások

reklámok és reklámfogások antireklám
ellen szövegeket
87
fogalmaznak
meg a túlzásba
vitt reklámozás
ellen
(csoportok) Színes
ceruzák,
Figyelemfelhívó plakátok a filctollak,
szupermarketekben alkalmazott Csoportos festék,
vásárlási trükkök ellen. munka – karton,
plakátkészítés rajzlap
plakátkiállítás
88
A gyerekek vásárlóvá nevelése – szupermarket módra
„…A vásárlás azonban a gyerekek számára nem túl izgalmas dolog, ezért az
áruházak több módszert is alkalmaznak becsalogatásukra. Ilyenek a
bevásárlóközpontokba meghirdetett családi programok, bohócok, vetélkedők,
játszóházak, ingyenes játékkipróbálási lehetőségek, pénzbedobással működő
játékautók, helikopterek, stb. Ezeken önmagukban semmi kivetnivaló nem lenne,
azonban jó, ha észben tartjuk: az efféle szórakozási lehetőségek nem magáért a
szórakozásért szerveződnek, hanem hogy az üzletbe csábítsák, bent tartsák és
végül vásárlásra bírják a gyerekeket és a szüleiket.
A szakkönyvek 3-4 éves kortól ajánlanak kisméretű bevásárlókocsit a

gyerekeknek. Ennek kettős haszna is van a bevásárlóközpont számára: egyrészt a
gyerek önállóan vásárolhat, az alsóbb polcokról, ami plusz bevételt jelenthet,
hiszen ritkán választanak pont olyasmit, amit a szülők bevásárló listára írnak.
Másrészt az egyébként türelmetlenkedő gyerek, saját elfoglaltsága révén nem
sürgeti a szülőt, ami még több, a bevásárló központban töltött időt, még több
vásárlási lehetőséget jelent. Sőt, több marad a szülő kosarában is!
Sok esetben, ami a szülők szempontjából előnytelen termék-kihelyezési

terület, az a gyerek számára éppen ideális. Például a felnőtt számára a lehajlási
zónába eső polcok a gyerekeknek éppen a szem magasságába esnek.
Megfigyelhetjük, hogy azokon a részlegeken, ahol az anyukák többet időznek,
például a kozmetikumoknál vagy a háztartási tisztítószereknél, az alsóbb
polcokra gyerekmintás, vagy figurás termékeket helyeznek ki.
…(a gyerekek) nem ismerik fel, hogy egy mesefigurát, vagy egy sportoló
képét csupán az ő meggyőzésükre, reklám céljából helyeztek ki az üzletekben,
másrészt ezek a figurák sok esetben a gyerek fantáziavilágának részét képezik,
és emiatt fontos nekik a mesefigurás tárgyak megszerzése.
…az egyik marketing szakkönyv szó szerint megvesztegetési pontok

kialakítását javasolta az üzletek számára. Ez annyit jelent, hogy azokon a
területeken, ahol a bevásárló család hosszabb várakozásra számíthat, apró, olcsó
tárgyakat kell kihelyezni a gyerekek megvesztegetésére, például cukrot,
csokoládét – így a könyv.”
(Gulyás Emese: Hogyan szerettetik meg a gyerekekkel a hipermarketeket?

Tudatos vásárló 10.)
89
Milyen ötleteket vetnek be az üzletekben a vásárlási kedv ösztönzésére?
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
90
Szuperszavanna
„…Ha nem egyedül kószál, akkor is csak ritkán szól a másikhoz: egymás arca
helyett az őket körülvevő, tomboló képiségbe, erőteljes színkavalkádba vesznek
bele; egymás hangja helyett a ’bevásárlózene’ zsongása andalítja őket. A legősibb
érzék, a szaglás is maximálisan ki van szolgálva, mint azt már tanulmányok sora
bizonyította: szinte már közhely, hogy a bevásárlóközpontokban a takarítószerek
összetétele gondos kísérletezés eredménye, és célja a tudatalatti elcsábítása.
Párbeszédeik leggyakrabban az őket körülvevő reklámüzenetek bővített, esetleg
éppen szó szerinti ismételgetéséből állnak, azzal a céllal, hogy a másik figyelmét
is felhívják az érdekességre, ajánlatra, zsákmányra, ami nekik a szemükbe ötlött.
Ha az egész család vonul ki (be?), akkor hosszabb időt töltenek a terepen,
szombaton, vagy vasárnap akár egy teljes napot. A bevásárlóközpontban mindent
be lehet szerezni, amire a családnak szüksége van, az étkezdék a világ
legegzotikusabb tájainak ízeit kínálják, s ha kulturális programmal akarjuk zárni
a portyát, a legújabb filmek közül válogathatunk. …
…Míg a gazella a másodperc törtrésze alatt jelzi társainak a veszélyt, az áruk

éppen ellenkezőleg: egymást szín-és formavilágukkal, mindenekelőtt csábító
áraikkal túlharsogva, versenyeznek a fogyasztók kegyeiért. A családi program
nem a vadászattal, inkább a romantika kora óta ismert kirándulás civilizációs
aktusával vethető össze: felnőttek és gyerekek ráérősen, örvendezve
gyönyörködnek az ipari természet adta szépségekben.
A családi plázázás egyik jellegzetessége, hogy sok szülő roppant büszke

három-négy éves csemetéjének idősebbeket is megszégyenítő helyismeretére. A
bolthálózat nevei – logói – után tájékozódó gyermekeket ügyességükért,
tájékozottságukért dicsérik szüleik, holott csupán arról van szó, hogy a kicsik
koruknak megfelelő képességeiket koruknak nem megfelelő információk
befogadására és feldolgozására használják. Testi-lelki fejlődésüknek ebben a
korban a természet „tereptárgyaival” való ismerkedés felelne meg, a szabad
mozgás a friss levegőn, ehelyett hétvégeken, gyakran órákra mozdulatlanságra
kényszerülnek: gyorsétteremben, vagy moziban ücsörögve, bevásárló kocsiba
ültetve. ..”
(Szvetelszky Zsuzsanna: Szuperszavanna. Tudatos Vásárló 10. )
91
3.3 – Vásárolj fájdalom nélkül!

• A téma feldolgozása során megismerkednek a gyerekek a méltányos
kereskedelem alapelveivel és azokkal a nemzetközi gazdasági
jelenségekkel, amelyek a fair trade mozgalom létrejöttét indokolták.
• Ismereteket szereznek a harmadik világban élő gyermekek
életkörülményeiről.
• Újabb példán keresztül lehet bemutatni a tágabb gazdasági, társadalmi
összefüggéseket, felismertetni, hogy személyes fogyasztási szokásainkkal
és vásárlási döntéseinkkel mi magunk is felelősek vagyunk távoli
országokban zajló eseményekért.
• A bonyolult probléma feldolgozása fejleszti a kritikai gondolkodást.

• Előzetes tájékozódás, irányított kutatómunka a fair trade-ről és a
gyermekmunkáról

Empátia –, kombinációs készség-, szövegértés–, információkezelési–, beszéd–,
kommunikációs–, együttműködési készség-, igazságérzet, felelősségérzet
92
Módszer/
mód
Előzetes adatgyűjtés Előzetesen:
• Az órát megelőző héten a egyéni munka tábla, kréta,
gyerekek adatokat (információ- tanulói
gyűjtenek a gyűjtés szóban, jegyzetfüzet,
gyermekmunkával, a modern írott, vagy toll
kizsákmányolással elektronikus
kapcsolatban sajtó
5’ Ráhangolás
• Saját ruhatárukat, felhasználásáva
használati tárgyaikat, l) Órán: közös
háztarásukban előforduló megbeszélés,
tárgyakat, anyagokat saját adatok
áttekintik származási helyük bemutatása,
alapján vélemények
kifejtése
10’ Mi a Fair Trade mozgalom? Egyéni
A téma Felkért 2-3 tanuló beszámolója beszámolók
feldolgozása • Közös megbeszélés, az előzetes
osztályból előzetesen kutatás és
adatgyűjtés
alapján
• Önálló forrásfeldolgozás 1. sz.
melléklet, toll
jegyzetfüzet
10’ Honnan öltözködünk?
A csoport minden tagja
válasszon 5 olyan ruhadarabot, Csoportmunka 2. sz.
vagy használati tárgyat, melléklet
amelynek sikerült kideríteni a
származását. A 2. számú
mellékletben található
térképvázlaton jelenítsék meg
(saját színkódok
felhasználásával) a származási
helyekről.
Az elkészült
Beszéljék meg a kapott térképeket
eredményeket először helyezzék el a
csoporton belül, majd az egyes faliújságon
93
csoportok foglalják össze a
tapasztalataikat és mondják el
egymásnak is.
25’ Ashique története – Osztály együtt, Fénymásolato

esettanulmány, szituációs körben ülve k Ashique
játék életének
Az ötlet és a kidolgozás adatairól,( 3.
részletesen a sz. melléklet)
http://kompasz.balzac.zpok.hu/ tollak, filc
kompasz/ashique_tortenete tollak, nagy
oldalon érhető el. méretű
Ashique pakisztáni csomagolópapí
gyermekmunkás. Bevezetőként r
az egész osztály körbe ül, majd
a személyes adatok
ismeretében (3. melléklet)
mindenki mond egy-egy rövid Csoportokban
mondatot Ashique életéről. 4. sz.
melléklet
Beszéljék meg, milyen rövid,
közép és hosszú távú
javaslataik vannak Ashique
helyzetének javítására. Minden Újra együtt az
csoport elmondja a javaslatait, osztály
közös flipcharton összesítjük
Amiről feltétlenül beszélnünk
kell:
- Dolgozhatnak-e a
gyermekek? Legyen-e
lehetőségük eldönteni
azt, hogy dolgoznak-e
vagy sem?
- "A gyermekmunka
nélkülözhetetlen bevételt
jelent a családok és
közösségek számára. Ha
megszüntetjük, a
gyermek lesz az, aki
leginkább megszenvedi."
Ezzel az állítással
94
egyetértenek vagy sem?
- Mi mint fogyasztók mit
köszönhetünk a
gyermekmunkának?
- Nehéz volt-e a
gyermekmunka
megoldására javaslatot
találni?
- Mi, mint fogyasztók mit
köszönhetünk a
gyermekmunkának?
- Mi, hétköznapi emberek
hogyan segíthetünk a
probléma megoldásán?
Forrás: Kompasz Kézikönyv a

fiatalok emberi jogi képzéséhez
– elérhető:
http://kompasz.balzac.zpok.hu/
kompasz
95
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint 126 millió 5-14

év közötti gyermek dolgozik veszélyes és illegális körülmények között világszerte
- közülük 73 millió 10 évnél is fiatalabb.
A gyerekek egy része fogságban dolgozik, szinte rabszolgasorba

kényszerítve. A fejlett országok multinacionális cégei, valamint a fejődő világ
kis- és közepes vállalatai szívesen alkalmaznak olcsó, védtelen, könnyen
elbocsátható munkaerőt. Sokszor a gazdasági siker és a versenyképesség kulcsa
éppen ebben rejlik. Bizonyos munkafolyamatoknál, például az indiai
szőnyegkészítő üzemekben kifejezett előnyt jelent a gyerekek kisebb
kézmérete. Évekkel ezelőtt az elefántcsontparti kakaó ültetvényekre úgy került
a gyermek munkaerő egy része, hogy szüleiktől rabolták el őket Maliról, vagy
Burkina Fasoból. A felmérések szerint közel 200 ezer gyermek dolgozott a
vegyszerekkel permetezett kakaóültetvényeken, egészségre rendkívül ártalmas
körülmények között. A legfiatalabb 9 éves volt közülük.
(Forrás: A Be Fair! Alapítvány honlapja:

http://www.befair.hu/html/gyermekmunka_ellen.html )
„Fair trade: méltányos kereskedelem. A fair trade jelzéssel ellátott

termékek (pl. banán, kávé, tea, cukor, fűszerek, kakaó) garantálják, hogy a
harmadik világból származó termékek előállításánál betartottak bizonyos
feltételeket, így törvényes minimálbér, kényszer- és gyermekmunka tiltása,
munkajogi minimális előírások, garantált minimál árak, nemzetközi közvetítő
kereskedelem kiiktatása, stb., mindezért cserében garantált minőségű árut
biztosít a termelő. Azaz mindkét fél, termelő és fogyasztó is jól jár.”
Forrás: Tuti Tippek: http://www.tutitippek.hu/
96
97
Ashique életének adatai

Személyi adatok Egyéb információk
Név: Ahique Hashmit Családja 2 éve súlyos adósságba került,

mert felvettek kb. 6000 (P)R kölcsönt
Életkor: 11 éves (110 euró). Most a kamatokkal együtt a
tartozás összege körülbelül 280 euró.
Nemzetiség: pakisztáni
Ashique-ot az édesapja 3 hónapra
Család: szülők, 2 nagyszülő, 1 elküldte iskolába, ám a gyár tulajdonosa
lánytestvér és 3 fiútestvér kivette onnan és visszavitte dolgozni.
Az apját megbüntették tettéért.
Családi jövedelem: körülbelül 70 euró /
hónap A család jövedelme igen alacsony,
következésképpen nem elegendő arra,
"Szakmai" adatok:
hogy iskolába járassák a gyermekeket,
Szakma: téglagyárban dolgozik és hogy megfelelő élelmezést és
egészségügyi ellátást biztosítsanak
Munkaidő: napi 12-16 óra (félóra számukra.
szünet) - heti 6 nap
Valódi élethelyzet
Bér: 1,3 euró 1000 tégláért (ám ebből
50% a családja által felvett kölcsön Az információ a Nemzetközi Munkaügyi
visszafizetésére megy el) Szervezet és a Szabadítsuk Meg a
Gyermekeket! mozgalom anyagaiból
Mióta dolgozik: 5 éves kora óta származik.
Forrás: Szabadítsuk Meg a

Gyermekeket!-kampányok:
www.freethechildren.or
98
A megoldásra vonatkozó elképzelések
Mit lehet kezdeni Ashique helyzetével - és persze más gyermekmunkások

helyzetével?
Holnapra? A következő hónapra? A jövőben?
99
3.4 Élni, és élni hagyni

• Segíti a gyerekeket annak felismerésében, hogy milyen közvetett hatásai
vannak a nagyüzemivé váló fogyasztásnak,
• hogyan fizetjük meg többszörösen a szupermarketek olcsó tömegáru
kínálatát,
• példákat mutat be arra, hogy felelős egyéni döntéseinkkel és
választásainkkal hatással lehetünk látszólag távoli, globális folyamatokra
is.
• Biológiai sokféleség fogalma
• Felelős állattartás, állatvédelmi törvény
Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–,
kommunikációs–, együttműködési készség, számolási készség, különböző
léptékű adatok összehasonlíthatóvá tétele
Érzelmi intelligencia, empátia
Módszer/
mód
„Szupermarket élmény” – a Frontális
tömegáruk diadala: provokatív, megbeszélés
hangulatkeltő beszélgetés a
szupermarketekben kínált
5’ Ráhangolás
hatalmas mennyiségű és
uniformizált árukészletről.
Személyes tapasztalatok,
érzések, vélemények elmondása
10’ Népesedés-élelmezési gondok – Csoportos 1. számú
a tömegtermelés, mint munka, melléklet, toll
látszólag jó megoldás szövegértelmez
• Forrásfeldolgozás és, kutatás
A téma
• Grafikon értelmezése
feldolgozása
• A probléma felismerése
és megfogalmazása
Szabadtartás vagy nagyüzem Tábla, vagy
100
10’ Az osztály önkéntes alapon Ötletroham nagy
szerveződve támogató és csomagoló
ellenérveket gyűjt mindkét papír, kréta,
módszerrel kapcsolatban vagy
íróeszközök
Az állatok sorsáról a
fogyasztók döntenek Vita 2. számú
melléklet
10’ Hogyan befolyásolja az ipari Csoportos Zsebszámológ
méretű állattenyésztés a munka, adatok ép, papír,
biológiai sokféleséget? összehasonlítás ceruza
Miért az esőerdők a a,
legfenyegetettebbek? információgyűjt 3. számú
10’ és, számítások melléklet
Egy speciális probléma: a

szőrme kereskedelem – avagy 4. számú
divat minden áron? melléklet
Következtet Beszélgessenek a gyerekek a 4.
és mellékletben látható plakátról! Beszélgetés,
plakát készítés
Fogalmazzanak meg szőrme
bunda viselése elleni reklám
mondatokat! (pl. „A te bundád
olyan luxus, amit a mi családunk
nem tud nélkülözni”
„A bunda azé, aki bele
született”
(http://www.zoldmagazin.com/b
elso/bundafelhivas.html)
101
A népességnövekedés – élelmezés- állattartás kérdései
A világ népessége várhatóan 50

% kal növekszik, mielőtt a
század végén beáll egy stabil
értékre. Az átlagos
húsfogyasztás valószínűleg még
nagyobb lesz, mivel a
gazdaságilag kevésbé fejlett
országok át fogják venni gazdag
szomszédaik húsevési szokásait.
A világ húsfogyasztása jelenleg
évente átlagosan 2 %-kal nő. Ha
a jelenlegi trendet követjük,
akkor a következő évszázadra
több mint a duplájára fog
emelkedni. A húsfogyasztás
növekedése nagy terhelést
jelent a környezet és a
természeti erőforrások
számára. A húsfogyasztás
alapvetően nem is hatékony. A
gabonán nevelt disznó az elfogyasztott energia kb. negyed részét, a fehérje
tekintetében még ennél is kevesebbet, épít be húsként, ami aztán az ember
táplálékául szolgál. A többi energiára a következőkhöz van szüksége:
• légzéshez, ami energiát szolgáltat a mozgáshoz és egyéb testi

működésekhez
• csont, bőr és egyéb testrészek felépítéséhez, amelyet az ember nem
fogyaszt el
• illetve az energia egy része „elpocsékolódik“ a széklettel.
A folyamat rossz hatékonysága segít megérteni azt, hogy a Föld gazdaságilag
legfejlettebb országaiban az állatok miért fogyasztanak több gabonát, mint az
emberek. A hústermelés növelése a következőkkel jár együtt:
102
1. Hatalmas mennyiségű gabona fogyasztásával. Ha az állatokat gabonával
etetjük, az megnöveli a gabona árát, ami a szegény emberek számára még
elérhetetlenebbé teszi a húst. A takarmánygabonától való erős függés
eredményeképpen az állattartás nagyon sok, szűkösen rendelkezésre álló
természeti erőforrást vesz igénybe, úgymint a földet és a vizet. Több tudós úgy
véli, hogy ez nem fenntartható. Ha növeljük a gabonamennyiséget, akkor több
növényvédő szerre és rovarirtóra lesz szükség, ami elszennyezi a földet és a
vizeket.
2. Veszélybe kerülnek a természetes, vadvilági életközösségek. Az
amazóniai esőerdő nagy részét már kivágták annak érdekében, hogy legelőt
biztosítsanak a szarvasmarhák, illetve az etetésükre szolgáló
szójababültetvények számára. Ez a továbbiakban nem fenntartható, mivel a
mezőgazdasági termelés az esőerdő talaját gyorsan kimeríti, tönkreteszi.
Szabadtartás vagy nagyüzem?
A világ élelmezésének két módja lehetséges: az élelmiszert nagy mennyiségben,
intenzív módon előállítani, mely a fogyasztók számára olcsó. Vagy húst termelni
kisebb mennyiségben, drágábban, de jobb minőségben szabad- vagy biotartásos
gazdálkodásban, amely javítja a környezet állapotát, az állatok jóllétét, miközben
munkát biztosít a vidéki kistermelőknek. www.fauna.hu
(Az intenzív állattenyésztés és a haszonállatok jólléte. Fauna Egyesület;
Compassion in Word Farming támogatásával)
103
Tényleg a fogyasztók döntenek?
A szabad kereskedelem szabályai szerint a döntés a vásárlók kezében van, hogy

megveszik-e azt a terméket, amit
❍ gyermekmunkával
❍ környezetromboló módon
❍ vagy nagyüzemi, intenzív tartásban állítottak elő.
Az állatok sorsáról a fogyasztók döntenek
Minden egyes fogyasztó nagy befolyással lehet a haszonállatok jóllétére. Például

egy átlagos brit ember fogyasztása élete során:
❍ több mint 1000 baromfi
❍ 45 pulyka
❍ 30 birka
❍ 20 malac
❍ 4 szarvasmarha
❍ 35 tyúk egész élete alatt tojt összes tojás
❍ egy tehén egész élete során megtermelt összes teje.
Mindehhez adjunk még hozzá több ezer halat is. Ezeknek az állatoknak az élete a
fogyasztó választásától függ.
Az emberek választhatják:
❍ a legolcsóbb húst, tejet és tojást, melyet (a birka

és a szarvasmarha húsán kívül), nagy valószínűséggel nagyüzemben állítanak elő.
❍ a szabad, bio- vagy mélyalmos tartásból származó termékeket,
❍ azt, hogy kevesebb húst fogyasztanak,
❍ azt, hogy vegetáriánus, vagy vegán (szigorúan növényi alapú
táplálkozású) életmódra térnek át.
Bármelyik táplálkozás szerint is élünk, az bizonyos, hogy döntésünk állatok

millióinak szenvedésére vagy éppen jóllétére van kihatással
(Az intenzív állattenyésztés és a haszonállatok jólléte. Fauna Egyesület;

Compassion in Word Farming támogatásával)
104
A fajok megoszlása
Földrajzi
Élőlénycsoport Fajszám
elhelyezkedés
Trópusi Amerika Virágos növények 90 000
Ázsia, Ausztrália Virágos növények 35 000
Afrika (Szavannától Virágos növények 30 000
délre)
Barro Colorado – sziget Magasabb rendű növények 1360
(Panama-csatorna) 15
km2
Német Szövetségi Magasabb rendű növények 2352
Köztársaság 239 932
km2
Alaszka 1 467 059 km2 Madarak 227
Kalifornia 464 975 km2 Madarak 286
Panama 75643 km2 Madarak 1100
Costa Rica egyik Madarak 269
síkvidéki erdeje 2,6
km2
Malajzia síkvidéki erdői Virágos növények 7900
132 000 km2

Amazónia esőerdei Edényes növények (Harasztok, 50 000
Nyitva- és Zárvatermők)
USA és Kanada együtt Edényes növények (Harasztok, 50 000
Nyitva- és Zárvatermők
(Forrás: Norman Myers: A süllyedő bárka. Natura 1982.)
105
Egy bunda hány élet?
Rókabunda 18 róka
Farkasbunda 12 farkas
Medvebunda 2 medve
Csincsillabunda 150 csincsilla
Nercbunda 50 nerc
Leopárdbunda 7 leopárd
Perzsabunda 36 újszülött bárány
Fókabunda 8 fóka
Vidrabunda 20 vidra
ocelotbunda 18 ocelot
(Forrás: Könczey Réka – S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja
Alapítvány, 1993.)
106
3.5. – Emblémák

• Mindennapi vásárlásainknál, a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások
kiválasztásánál fontos, hogy felelős döntéseket hozzunk a
fenntarthatóság érdekében. A tanegység feldolgozása segít az árukon
feltüntetett jelek között eligazodni, tájékozódni a valóban
környezetbarát és a csak „divatból” környezetbarát termékek között
különbséget tenni
• Megismerik a tanulók a legszigorúbb ellenőrzések után odaítélt hazai és
külföldi emblémákat
• Tudatos választásokra készíthetjük fel tanítványainkat.

• Adatgyűjtés: otthon, vagy bevásárlás közben olyan termékeket keresnek a
tanulók, amelyeken minőségre utaló embléma található.
• Megpróbálják értelmezni az embléma, vagy piktogram jelentését
• Megállapítják a származási helyét

Szövegértés–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési
készség, rajzkészség, asszociációs készség
107
Módszer/
mód
• Az órát megelőző héten a egyéni munka tanulói
gyerekek adatokat jegyzetfüzet,
gyűjtenek otthon, vagy toll
bevásárlás közben a rajzok,
minőségre utaló emblémákról fényképek
10’ Ráhangolás (lerajzolják, vagy
lefényképezik, hogy
beszélgetni lehessen róluk). Beszélgetés,
• Egyéni beszámolók frontális munka
• Közös megbeszélés
15’ A téma Mit fejeznek ki a

feldolgozása környezetbarát védjegyek?
Frontális Tábla, kréta
• Tanulók előzetes megbeszélés
elképzeléseinek,
ismereteinek összegyűjtése Csoportos 1. sz.
• Forrásfeldolgozás munka, melléklet, toll,
szövegértelmez papír
és, kutatás
• Milyen szimbólumokat
használnak az egyes Csoportos 2. számú
10’ nemzetek környezetbarát megbeszélés melléklet
jelzései?
• Próbáljátok
megfogalmazni, hogyan
közvetítik a piktogramok a
környezeti értékeket?
Milyen érzéseitek és
gondolataitok támadnak az 3. számú
ábrák láttán? melléklet
• Keressetek újabb, a
témához kapcsolódó
információkat!
108
10’ Következtet Tervezzetek környezetbarát Csoportos Színes
és terméket minősítő tevékenység ceruzák,
emblémákat, címkéket! A csoportok festék, papír
sorban
bemutatják az
emblémákat, a
többiek
megpróbálják
dekódolni a
jelrendszert,
beszámolnak az
emblémával
kapcsolatos
érzéseikről,
gondolataikról.
109
A környezetbarát védjegyekről általában
A környezetbarát védjegyek alkalmazása a termékek és szolgáltatások

környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre
inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az Európai
Unióban is.
A környezetbarát védjegyeket öko-cimkéknek, környezetbarát termékjelzésnek

is szokták nevezni a gyakorlatban.
A védjegyek a termékeken jelölések formájában jelennek meg, amelyek

használati joga pályázat útján nyerhető el és melyek a jelölt termékek kedvező
környezeti tulajdonságait tanúsítják. Az öko-címkéket nemzeti vagy regionális
szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda a termelőknek,
hogy azok olyan termékeik vagy szolgáltatásaik esetében használhassák azokat,
amelyek megfelelnek egy előre felállított, szigorú minősítési
feltételrendszernek.
A környezetbarát jelölések előnyös megkülönböztetésben részesítik a minősített

árukat, mivel kihangsúlyozzák azok kedvezőbb környezeti tulajdonságait, a többi
hasonló funkciót betöltő termékkel vagy szolgáltatással összehasonlítva. A
címkézési rendszerek alapjaikban különböznek a kibocsátási értékeket
meghatározó szabványoktól vagy követelményektől. A legfontosabb különbség,
hogy a címkék alkalmazása önkéntes, illetve az, hogy csak a kiemelkedő
jellemzőkkel bíró termékek és szolgáltatások esetében alkalmazhatóak.
110
Néhány ország környezetbarát védjegye
Magyarország Franciaország
Európai Unió Ökovédjegy Skandináv fehér Hattyú
Ausztria USA
Németország (Kék angyal)
111
Ökocimkék – információk
Európai Bizottság:
http://europa.eu.int/comm/environment/ecolabel/index_en.htm (angol)
http://okocimke.kvvm.hu
www.kornyezetbarat-termek.hu
www.okogarancia.hu (magyar)
112
4. Vegyszerek a háztartásban
4.1 Bevezetés
A tudományos és az ipari fejlődés hatására egyre több vegyi anyagot

ismerünk és vagyunk képesek mesterségesen előállítani. Az Európai Unióban,
beleértve hazánkat is, több mint százezer különböző, ember által előállított
vegyi anyag van forgalomban. Figyelmeztető tendencia az is, hogy az élet egyre
több területén és összességében egyre nagyobb mennyiségben használjuk fel
őket.
Úgy gondoljuk a környezetbarát életnek nem kell feltétlenül nehéznek,

önfeláldozónak vagy bűntudattal terheltnek lennie. Fogyasztóként
mindegyikünket érinti bolygónk jövője, mindannyian befolyásoljuk is azt. Amikor
eldöntjük, mit veszünk meg, vagy kitől vesszük meg, végső soron arról szavazunk,
hogy milyen környezetben szeretnénk élni. Gyakran nem is tudatosul bennünk,
hogy vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a
tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik
az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is.
Tudatos vásárlónak lenni, fenntarthatóan élni tehát nem a kiválasztottak egy
csoportjának sajátja, hanem közös felelősség, magunk és bolygónk
boldogságának, egészségének és jövőjének alapvető feltétele. Egyéni
közreműködésünk módja talán különbözik, egyesek kevésbé szembeszökők, mások
rögtön feltűnnek, de minden, a jövővel és a környezettel törődő lépés fontos
hozzájárulás, melyekre a felnövő generációkat is fokozatosan meg kell
tanítanunk!
1. A szabályozások történeti áttekintése

[1. 2. 3. 4. 5. 6.]
1981-ben az OECD tagállamai megállapodtak abban, hogy minden új, piacra

kerülő vegyi anyagot alapos környezetvédelmi és egészségügyi vizsgálat alá
vetnek. A szabályozás azonban nem vonatkozott a már piacon lévő anyagokra. Így
sajnálatos módon a vegyi anyagok döntő többségét az úgynevezett régi anyagok
adják, amelyek egészségügyi és környezeti hatásait kevéssé ismerjük. Jelenleg
körülbelül 100 ezer régi és 3 ezer új anyag van az EU piacán lévő termékekben. A
régi anyagok 90%-ról nem áll rendelkezésre információ, amely alapján
eldönthetjük, hogy mekkora kockázatot jelent ránk és a környezetre nézve.
Mindezeket figyelembe véve az Európai Unió 1998-ban döntötte el, hogy a

vegyianyag-politika reformja nem tűr további halasztást, ezért 2003-ra
113
elkészítette azt az új szabályozási rendszert, amelynek neve: REACH
(Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi
anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése). Különálló szabályozások
léteznek ugyan (például az élelmiszer-adalékanyagokra, gyógyszerekre,
kozmetikumokra és mosószerekre), de nincs olyan átfogó rendelet, amely a többi
területet érintené.
A REACH eredeti változata alapján így megismerhetnénk a meglévő anyagok
egészségi és környezeti kockázatát, és a kiértékelésük után, a
legveszélyesebbek, amelyeknek a társadalmi haszna sem bizonyítható, betiltanák.
A REACH másik fő vívmánya a szemléletváltás: a gyártó felelőssége a termék
biztonságosságának bizonyítása. További fontos pont az információáramlás
elősegítése a gyártó és a felhasználó, illetve a fogyasztó között. Közvetett célja
az új jogszabálynak, hogy a káros anyagok helyett új, korszerűbb anyagokat
fejlesszenek ki és használjanak fel.
A WWF Magyarország 2005-ben egy család három nőtagjától –

nagymama, édesanya, leány – vérmintát vett, amelyben 107 féle egészségkárosító
mesterséges vegyületet keresett. A vizsgált anyagok számos olyan termékben
megtalálhatók, amelyeket naponta használunk, illetve ki vagyunk téve hatásuknak.
Az eredmény elgondolkodtató: a nagymamában 27, az édesanyában 18, a
gyermekben 19 mesterséges vegyi anyagot találtunk. Az európai piacon
ugyanakkor mintegy 30 ezer ilyen anyag van forgalomban, ebből 2500-at nagy
mennyiségben termelnek és használnak fel. Ennek következtében ma egy átlagos
európai ember vérében körülbelül 300 szintetikus vegyi anyag található. A
vizsgálat célja az volt, hogy befolyásolja az Európai Unió döntéshozóit új
„vegyianyag” szabályozó rendszerének gyorsabb kidolgozásában.
A REACH végső formája még messze van. Az Európa parlamenti szavazás

során elfogadott javaslat környezetvédelmi szempontból kettősre sikerült. Jól
érvényesülnek a REACH környezetvédelmi és egészségügyi alapelvei az
engedélyezésben és a kötelező helyettesítés elvében. Szigorú kritériumoknak
kell majd az anyagoknak megfelelniük, és az egészségre bizonyítottan kockázatot
jelentők csak akkor kerülhetnek engedélyezésre, ha kiváltásukra nincs mód és
használatuk a társadalom számára elengedhetetlen.
Nem ilyen kedvező a helyzet a bejegyzés terén. Az értékelés és az engedélyezés
a benyújtott bejegyzés alapján történik, a bejegyzést a kérelmező cég állítja
össze. Az Európai Parlamentben most elfogadott REACH-verzió a
követelményállításban nem jeleskedik. 1 és 10 tonna között ugyanis nem követel
meg több olyan tesztet, amely éppen az anyagok környezetvédelmi és
egészségügyi hatásait vizsgálja. Márpedig az EU piacán jelen lévő körülbelül 30
ezer vegyi anyag közül mintegy 20 ezer ebbe a kategóriába esik. A jelenlegi
114
változat szerint tehát ezekről hiányos információk alapján fogják eldönteni, hogy
részei lehetnek-e mindennapi életünknek, vagy sem.
Az egyének szintjén a rák, az allergiára való hajlam és termékenységi

problémák megnövekedett előfordulásáért hibáztatja a kutatásokon alapuló
szakirodalom a vegyi anyagok legtöbbjét. Sajnos a fogyasztók nagyon kevés
információval rendelkeznek az általuk választott termékek összetételét illetően,
a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mi a kapcsolat a takarítás után
tapasztalt szédülés és az általuk használt tisztítószer, vagy az allergiás reakció
és a használt mosópor, illetve a viszkető torok, szemek, a fejfájás és a használt
sprék között.
Ezért nagyon fontos, hogy tanítványaink minél hamarabb megértsék, ezeket a
szintetikus anyagokat szervezetünk nem tudja lebontani, a rendszeresen kapott
kis dózisok összegyűlnek testünkben és a természetben, beépülnek, és
keveredni kezdenek egymással. Egyetlen termék vegyszertartalma gyakran nem
annyira káros, hogy önmagában ártson egészségünknek, viszont egymással
párhuzamosan többet is használunk, eszünk rendszeresen (tisztítószerek,
kozmetikumok, irodai eszközök, élelmiszerek, gyógyszerek).
Szerencsére sok kemikália elkerülhető, ha megismerkedünk az

alternatívákkal, nem hallgatunk a hamis reklámokra, megnézzük mindig az árú
címkéjét és csak azt vesszük meg amire tényleg szükségünk van! Ehhez a nehéz
szemléletformáláshoz szeretnénk segítséget nyújtani a következő óratervekkel,
melyeket osztályfőnöki órákon részletekben vagy szakórán, akár projekt
módszerrel is fel lehet dolgozni. Jelen esetben egy „lakóház projektre”
építettem fel az öt tanítási órát. Minden foglalkozás után elkészülhet a ház egy-
egy helysége, melyekben jelölve vannak a vegyszernyomok közösen kitalált
piktogramokkal (minden a gyerekek készítsenek), majd az utolsó órán
megtörténhet a ház összeragasztása, lépcsők kialakítása, szépítése kívül-belül.
115
4.2 Takarítás környezetkímélő módon

• Megismerjék a tanulók a környezetbarát alternatívákat a gyakorlatban is.
• Döbbenjenek rá saját felelősségükre környezetük iránt, lássanak bele a
természet bonyolult összefüggéseibe
• Értsék meg, hogy a kidobott vagy a csatornába engedett anyagok a
közvetlen környezetükre és annak élővilágára visszafordítható, vagy
visszafordíthatatlan hatással vannak.
• A diákokon keresztül a család szokásainak „zöldebbé” tétele.
Igényelt idő: 45 perc (ha nem elég akkor a gyakorlati rész kitűnő délutáni
csoportfoglalkozás)

• 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a
gyerekek saját
tapasztalatai, ismeretei. (Érdemes kémia tantárgyból év végén
rendszerező óraként is használni, tágabb
fogalommagyarázattal, vagy szakkörön feldolgozni.)
• 9 – 12. osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját
tapasztalatai.

Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési–, manuális
készség.
Előzetes feladatok:
• Minden tanuló hozzon egy, otthon használt tisztítószert, az összetételével
együtt. (Ezekre szükség lesz még a következő foglalkozásokon is.).
• Legyenek a teremben előre kikészítve a takarítóeszközök (seprű, lapát,
vödör, felmosórongy, szivacsok, rongyok, mikroszálas törlőkendő, tálak,
újságpapír, sajtreszelő a szappanpehely készítéshez).
• Jól látható helyen sorakozzanak a környezetbarát takarítószerek (ecet,
olívaolaj, egész citrom, egy darab narancs, méhviasz, szódabikarbóna,
mosószóda, szappan, szappanpehely, mentalevél, teafüvek, gyógynövények,
illóolaj).
• Tanári demonstrációs kísérlethez szükséges anyagok kikészítése (ld. 4. sz.
melléklet)
116
Szervezési mód
5’ Ráhangolás Minden tanuló kiteszi az szóforgó (minden tábla, kréta,
asztalára az otthonról diák csak egy otthonról hozott
hozott tisztítószert, és kifejezést tisztítószerek
alaposan elolvassa a mondhat, amíg
címkéjét. végig nem ment a
A tanár felírja a táblára a kör)
gyerekek által mondott frontális
összetevőket. osztálymunka
2’ A diákok kézfeltartása tanári kérdések tábla, kréta

alapján minden anyag kap A tanulók
egy számot, attól függően, kézfeltartással
hogy hány különböző jelentkeznek.
termékben van benne.
3’ Ötfős heterogén csoportok diákok gyors természetes
alakítása, csapatnév beszámozása agyagok jól
választás a természetes osztálylétszámtól látható helyen
tisztítószerekből. függően kipakolva
A téma
10’ feldolgozása Leggyakrabban előforduló csoportkonzultáció 1. sz. melléklet,
vegyi anyagokból egyet- csoport munka 3. sz. melléklet
egyet kapnak a csoportok tanulói
kártyán. (Annyi jegyzetfüzet,
meghatározás egy kártyán toll
ahány fős csoportok.) A
kártyák 2 percenként
cserélődnek a tanár
jelzésére.
5’ Rögzítés, hibák kijavítása. Diák kvartett 2. sz. melléklet

csoport munka
8’ Helyettesítési lehetőségek A szemléltető 5. sz. melléklet,

környezetbarát ábrák felkerülnek gyurmaragasztó
tisztítószerekkel. a táblára, tanulók
az első asztal köré
csoportosulva
117
közösen
előkészítik a
szükséges
keverékeket.
tanári magyarázat
12’ Közös tanterem takarítás a A recepteken természetes

környezetbarát anyagokkal. szereplő agyagok és
Közben tanári feladatokból takarítóeszközök
demonstrációs kísérlet. választás 4. sz. melléklet
egyénileg.
Házi feladat lehetőségek :
• plakátkészítés
• reklámszöveg írása
• demonstrációs
kísérlet
egyenleteivel
számolás
• „ház” projekt első
részeként a nappali
elkészítése és a
közösen kitalált
piktogramok
elhelyezése a
helyettesítés
lehetőségeinek
jelzéseként
4. melléklet
Csoportkonzultáció
• Közösen elolvassák a kártya hátoldalán a vegyi anyag tulajdonságait (öt

mondat, mivel ötfős csapatok vannak).
• Az egyik diák feltesz egy kérdést.
• A csoport többi tagja válaszol.
• A kérdező melletti diák ellenőrzi, hogy mindenki számára világos-e a
válasz.
• Mindenki saját szavaival jegyzi fel a füzetébe a választ.
• A következő kérdésnél a szerepek továbbadódnak.
118
5. melléklet
Diák kvartett
• A csoportokban A, B, C, D, E betűjelet választanak.

• Egy diák feltesz egy kérdést az összes kártya alapján.
• A csoport megbeszéli a választ – a diákok meggyőződnek arról, hogy
mindegyikőjük helyesen fog válaszolni.
• A tanár vagy egy másik diák megmondja, hogy melyik csapat, milyen
betűjelű tanulója válaszoljon.
• Rossz válasz esetén másik csapat javíthat, miközben a rosszul válaszoló
csoport javítja a füzetében.
• Külön értékelhető a csoportmunka (együttműködés, hangerő, időbetartás),
és a legtöbb jó választ adó csapat is.
6. sz. melléklet
Fogalomkártyák
FELÜLETAKTÍV ANYAGOK, TENZIDEK
Olyan molekulák, melyek egy negatív töltésű „vízszerető” (hidrofil) és egy

hosszú, vizet taszító (hidrofób) szénláncból állnak, mely zsírokban, olajokban jól
oldódik.
A szennyeződés mindig zsíron keresztül tapad meg a textíliák felületén, ezért a
tiszta víz nem tudja „leemelni” onnan.
A kettős oldékonyságú molekulák, körülvéve a szennyeződést, apoláros végükkel
a zsírban, poláros végükkel a vízben oldódnak, így „leemelik” a szennyeződést és
megakadályozzák annak visszatapadását.
Csökkentik az oldószer - rendszerint víz - felületi feszültségét, ezáltal
elősegítik vízben nem oldódó anyagok eloszlatását (diszpergálását).
A szintetikus tenzidek kemény vízben is annyira állandó habot képeznek, amely
elzárja a folyók, tavak vizét az oxigéntől, megakadályozva az öntisztulásukat.
119
FOSZFORSAV ÉS FOSZFÁTOK
Színtelen átlátszó folyadék, íze erősen savanyú, ezért az élelmiszeriparban

savanyúság szabályozó anyagként alkalmazzák.
Közepesen erős, háromértékű sav (H3PO4), vízkőoldók fő komponense, sói a
foszfátok.
A trisót (Na3PO4) vízlágyítószerként használják, mert oldhatatlan csapadékot
képez a víz keménységét okozó oldott kalcium- és magnézium ionokkal.
A foszfátok növelik a tápanyagkínálatot a természetes vizekben, ezáltal
elszaporodnak a vízinövények és algák (eutrofizáció=vízvirágzás)., majd az így
kialakuló oxigénhiány miatt elpusztulnak a heterotróf szervezetek.
KÁLIUM- ÉS NÁTRIUM HIDROXID
Szilárd, fehér kristályos ionvegyületek, melyek vízben és alkoholban jól oldódnak.

Levegőn gyorsan elfolyósodnak, mert olyan erősen nedvszívók (higroszkóposak),
hogy megkötik a levegő páratartalmát.
Állás során a levegő CO2 tartalmával reagálva karbonátosodnak.
Kézzel nem szabad megfogni, mert bőrünk nedvességében is oldódnak, tömény
oldatuk maró, lúgos kémhatású.
Régebben szappan előállításra alkalmazták széles körben őket, ma a lefolyó- és
szőnyegtisztítók fő komponensei.
FEHÉRÍTŐSZEREK
A bolti termékekben találhatunk klór alapú, oxigén alapú és optikai

fehérítőszereket is.
Ez utóbbiak szerves vegyületek, melyek megkötődnek a textíliákon és elnyelik az
ultraibolya sugárzást, miközben kék fényt bocsátanak ki.
Ezzel kioltják a fehérnemű sárgás árnyalatát, de a ruha nem lesz tisztább
valójában.
A klór és oxigén alapúak, oxidálószereket tartalmaznak, melyekből felszabaduló
klór vagy oxigén heves reakcióba lép a környezetével.
Fehérítő hatásuk mellett fertőtlenítnek is, a baj az, hogy mindenfajta
mikroorganizmust és környezetükben lévő anyagot roncsolnak.
120
HYPO
Nátrium-hipoklorit (NaOCl) fertőtlenítésre, fehérítésre, szagtalanításra

használt színtelen folyadék.
Állás során megsárgul mert könnyen bomlik konyhasóra (NaCl), és naszcensz
(atomi állapotú) oxigénre ('O').
A naszcensz oxigén nagyon reakcióképes, a színeket és baktériumokat
elroncsolja, miközben redulálódik.
Bármely savval együttesen használva mérgező klórgáz szabadul fel belőle., lúgos
kémhatása miatt a kezünkre folyt hipót csúszósnak érezzük (azonnal mossuk le
bő vízzel).
Természetes vizekben rákkeltő szerves vegyületek keletkeznek belőle.
MESTERSÉGES ILLATOK
Az illatszerek illata nagyon függ az ember bőrének egyéni szagától, ezért minden
illatkompozíció mindenkin egy kicsit másképp érvényesül
A természetes illóolajak illatanyagait fizikálisan elkülönítik, majd az ebből
származó anyagokból vagy más alapanyagokból (szénhidrogén) kémiai eljárás
segítségével szintetikus illatanyagokat állítanak elő.
A növényi eredetű terpenoidok közé rengeteg ismert illatanyag tartozik:
leggyakoribb a gyöngyvirágillatú linalool; a rózsaolajból kinyert geraniol; a
citromhéj illóolaja, a d-limonen.
Jellemző szaguk a legegyszerűbb aromás anyagoknak is van, azonban az
elnevezés inkább arra vonatkozott, hogy kezdetben kellemes illatú növényi
olajokból, balzsamokból, gyantákból állították elő ezeket a vegyületeket.
Ma az “aromás” gyűjtőnév gyűrűs szerkezetre és különleges konjugált
közésrendszerre utal, például ilyen a szegfű illatadója, az eugenol vagy a vanillin,
amely az utóbbi évek egyik sztárillatának, a vaníliaillatnak adja az aromáját.
121
7. sz. melléklet
Tanári demonstrációs kísérlet
Szükséges anyagok, eszközök:

Háztartási sósav 20%-os, Hypo, Cillit, Domestos, perti-csésze alja és teteje,
cseppentő, fehér lap
Kísérlet menete:
Nyitott ablaknál, petri-csésze aljába cseppentsünk három csepp háztartási
sósavra (vagy Domestos) három csepp hypót (vagy Cillit). Gyorsan fedjük le az
átlátszó tetővel, majd tegyünk alá fehér lapot. Figyeltessük meg a fejlődő gáz
tulajdonságait, „vegyész” szagolással szagoltassuk is meg.
Magyarázat:
Sárgászöld, fojtó szagú, rendkívül mérgező klórgáz fejlődik. Ezért nem szabd
ezeket a vegyszereket együtt használni.
NaOCl + HCl = Cl2 + NaCl + H2O
A reakció végeztével a klórgáz nátrium-tioszulfát oldattal (antiklór)

elreagáltatható.
4 Cl2 + S2O32- + 5 H2O = 2 SO42- + 10 H+ + 8 Cl-
Vigyázat!
Nagyobb szippantás esetén azonnal vigyük az illetőt friss levegőre, és
szagoltassunk vele 2 mol/dm3 ammóniaoldatot vagy etil-alkoholt, melyek
hatástalanítják a klórt.
122
8. sz. melléklet
Receptek
ABLAKPUCOLÁS
SZAPPANOS VÍZ ECET + ÚJSÁGPAPÍR
BÚTORÁPOLÁS
2 RÉSZ OLÍVAOLAJ VAGY MÉHVIASZ + 1 RÉSZ CIRTOMLÉ
123
ILLA
TOSÍTÁS
allergia nélkül
SÓ + SZÁRÍTOTT GYÜMÖLCSÖK HÉJA + MENTALEVÉL

+ (GYÓGYNÖVÉNYEK+TEAFÜVEK+PÁR CSEPP ILLÓOLAJ)
SÚROLÁS
S Z
Ó D A
B I K
A R B
Ó N A
/
MOSÓSZÓDA +
VÍZ / ECET
124
VÍZKŐOLDÁS
FORRÓ VIZBEN OLDOTT ECET
ÉVENTE KÉTSZER 60° C FOKON 2 LITER 20%-OS ECET
PADLÓÁPOLÁS
1L
MELEG VÍZ + 1 EK. MOSÓSZÓDA + NÖVÉNYI SZAPPAN
Ha makacs a szennyeződés!
125
4.3 Tanulás környezetbarát eszközökkel

• A tanulók ismerjék meg mindazokat a káros anyagokat, amikkel nap mint
nap érintkezésbe kerülnek.
• Ismerjék fel a veszélyes anyagok (pl. szerves oldószerek) és az egyes
közérzeti problémák (pl. fejfájás) közötti kapcsolatot.
• Értsék meg, hogy az emberi egészségre veszélyes anyagot tartalmazó
iskolaszerek általában a környezetre, az élővilágra is problémát jelentenek
– gyártáskor, használatkor vagy hulladék formájában.
• A diákok saját maguk jöjjenek rá a tanszereik helyettesítési
lehetőségeire.
Igényelt idő: 45 perc

• 7 – 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a
gyerekek saját
tapasztalatai, ismeretei. (A nehézfémek, vagy a műanyagok
témaköréhez kapcsolódik leginkább kémia órákon, de a szerves
oldószerek fogalmát mindenképp tisztázni kell.)
tapasztalatai.

Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési– ,
rendszerező–, manuális készség.

Szervezési mód
4’ Ráhangolás Az osztály minden tanári közlés tolltartók és
tagja borítsa ki a (szempontrendszerekre tartalmuk
tolltartója tartalmát példák)
az asztalára, majd
rendszerezze saját
szempontjai alapján.
126
5’ A diákok a tanár által „Keveredj és 1. sz. melléklet
mondott állításokra csoportosulj!” játék
reagálva mozognak a csoport munka
teremben.
3’ Homogén párok Fogalom kártyák 2. sz. melléklet
alakítása. kettévágásával
párkeresés.
8’ Jelentkezzenek azok a frontális osztálymunka 3. sz. melléklet

A téma párok, akik tanári magyarázat fogalmai
feldolgozása környezetre vagy
egészségre problémát
jelentő eszköz nevét
kapták.
Fogalmak rövid
megbeszélése. Közben
jelentkezzen az a
páros, aki a
helyettesítési
lehetőséget kapta.
Megmaradt
környezetbarát
eszközök rövid
megbeszélése.
10’ A párok tagjai külön „Szóháló-pókháló” 3. sz. melléklet
színnel dolgoznak az páros munka csomagolópapír
A3-as papírra.
A lap közepére kerül a
téma, mely köré
kulcsfogalmakat kell
írniuk, illetve azokhoz
tartozó kifejezéseket,
a kapott segédanyag
alapján. majd az
összetartozó
kifejezéseket kössék
össze vonalakkal.
5’ Az „fogalomtérképek” „Képtárlátogatás” gyurmaragasztó,
felkerülnek a táblára. tanári irányítás tábla
A párok megtekintik a
127
többi páros munkáját.
Megbeszélik a
látottakat, értékelik a
csoportok saját és
társaik munkáját.
5’ Filctollak egyéni kísérletezés 4. sz. melléklet
kromatogramja.
5’ Minden tanuló hátára „Mi vagyok én?” játék 5. sz. melléklet

kerül egy kép, amit ki cellux
kell találnia
kérdezősködéssel. A
válasz csak igen vagy
nem lehet. Minél több
frissen tanult fogalmat
használjanak. csak
egyszer lehet
rákérdezni.
Házi feladat
lehetőségek :
• „Ház”
projektben az
iroda
elkészítése
piktogramokkal.
• Összehasonlító
tabló készítése.
• Szlogen
kitalálása egy-
egy
környezetbarát
termékhez.
• „Zöld” irodaszer
tervezése.
128
9. melléklet
„Keveredj és csoportosulj!”
• A tanulók szabadon járkálhatnak a teremben.

• A tanár hangosan mond egy állítást.
• A tanár jobb keze felé állnak azok a tanulók akikre igaz az állítás, és bal
kéz felé azok akikre nem.
• Dinamikussá válik a játék, ha a tanár nem egy helyben áll, hanem mozog a
gyerekek között. Így a jobb és bal oldal fogalma mindig máshol lesz.
• Pár állítás után a tanulók átvehetik az irányító szerepet, egymást
cserélgetve.
• Minden csoportosulás után egy kis hatásszünetet érdemes tartani, hogy az
egy csapatban levők „jól megnézhessék” egymást.
• A játék nem csak arra alkalmas, hogy felmérjük mennyien használnak
környezetre és egészségre káros eszközöket az iskolában, hanem, hogy a
diákok érezzék mindenki mindenkivel egyforma valamiben.
Példák: Álljon a jobb kezem felé akinek van színes ceruzája, bal kezem
felé akinek nincs.
Maradjon jobb oldalamon akinek több mint 5 színes ceruza van a
tolltartójában, ballra álljon akinek kevesebb.
Álljon balra aki hozott magával kiemelő filctollat, jobbra aki nem.
Álljon a bal oldalamra, akinek van radírja, jobbra akinek nincs
Álljon a jobb kezem felé, akinek van a tolltartójában hibajavító
festék, bal kezem felé, akinek nincs.
Maradjon a jobb kezemnél aki csak egy tollal jár iskolába, balra
azok álljanak akik több íróeszközt hoznak.
Akiknek van tolltartója, azok közül álljon jobbra akinek fémből
vagy műanyagból van, balra akinek bőrből, textilből vagy fából.
.
129
10. melléklet
Párok alkotásához fogalomkártyák
FAVO NALZÓ
FÉMHE GYEZŐ
FÉMKÖR ZŐ
PÓTOLHATÓ FESTÉKKÉSZLET
PA PÍRMAPPA
ÚJRAPAPÍR FÜZET
TEXTILBO RÍTÓ
GU MIRADÍR
LAKKOZOTT CERUZA
MŰA NYAG BORÍTÓ
JAVÍ TÓFESTÉK
MINTÁS FE DELŰ FÜZET
TÖL TŐTOLL
FÉMTOLL TARTÓ
FILC TOLL
130
11. sz. melléklet
Tanulói segédanyag
Problémás
Írószer Lehetséges Lehetséges
anyag
megnevezése környezeti probléma alternatíva
megnevezése
Oldószeres Szerves Hulladékprobléma Színes ceruza,
filc oldószer, zsírkréta
formaldehid
Ceruza Nehézfémek Lakkozatlan
(lakkozott) ceruza
Elemes Nehézfémek Kidobáskor víz- és Elem nélküli vagy
eszközök talajszennyezés napelemes
eszközök
Hegyező (PVC) Nehézfém, Gyártási Hegyező fémből
lágyító, környezetszennyezés, és fából
stabilizátor dioxin-veszély
Filctollak Tartósítószer, Hulladékprobléma Színes ceruza,
(vizes bázisú), szerves golyóstoll
rostirónok festékek
Füzetborító Hulladékprobléma Papírcsomagolás
(PE)
Golyóstoll Szerves Hulladékprobléma Fém vagy fa
(eldobós) oldószer, golyóstoll
lágyító, cserélhető
sűrítőanyag betéttel
Gyurma Nehézfémek, Víz- és Só-liszt gyurma
lágyítók levegőszennyezés
Iskolatáska Nehézfém, Gyártási Bőr és textil
(PVC) lágyító, környezetszennyezés, iskolatáska
Javítófesték Triklóretán Ózonréteg károsító Víz- vagy víz-
alkohol alapú
javítófesték
Papírtermékek Kivágott fák, gyártási Újrapapírból
(cellulózból) vízszennyezés (pl. készült
131
Problémás
Írószer Lehetséges Lehetséges
anyag
megnevezése környezeti probléma alternatíva
megnevezése
klór) termékek
Radír (PVC) Nehézfém, Gyártási Gumiradír
lágyító, környezetszennyezés,
Ragasztó Szerves Levegőszennyezés, Diszperziós
(folyékony) oldószer, vízszennyezés (pl. ragasztó, enyv
formaldehid klór)
Ragasztószalag Nehézfém, Gyártási Papír
(széles PVC) stabilizátor környezetszennyezés, ragasztószalag,
dioxin-veszély cellux
Tolltartó (PVC) Nehézfém, Gyártási Tolltartó bőrből,
lágyító, környezetszennyezés, fából, textilből
Patronos Nehézfém, Gyártási Szivattyús toll
töltőtoll (PVC) lágyító, környezetszennyezés, fából vagy
stabilizátor hulladékprobléma fémből
Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Lepesek-14-Kalas
132
12. sz. melléklet
Kromatográfiás kísérlet
Szükséges anyagok, eszközök: 50cm3-es főzőpoharak, etil- alkohol, szűrőpapír,

kréták, filcek, kés
Kísérlet menete:
Vágjunk 15 cm nagyságú szűrőpapír csíkokat vagy hegyezzünk ki egy krétát . Az
aljától 1-2 cm-re húzzunk egy egyenest (startvonal) az adott színű filctollal.
Öntsünk a főzőpohárba 1 cm vastagságban alkoholt, majd helyezzük bele
óvatosan a szűrőpapír csíkokat vagy a hegyes táblakrétát, úgy hogy az etil-
alkohol szintje a startvonal alatt legyen és a papír/kréta támaszkodjon az
üvegnek.
Mindenféle külső beavatkozás nélkül figyeljük meg ahogy az alkohol felszívódik
az anyag kapillárisain, és kioldja a filctoll festékanyagának komponenseit.
Magyarázat:
Az adott szín komponensei elválnak egymástól és a papír/kréta különböző
magasságú helyein adszorbeálódnak.
Ezzel a módszerrel több vegyületből álló keverékeket (mely egyszínűnek látszik)
lehet szétválasztani eltérő adszorpciós képességük (felületen való megkötődés)
alapján.
133
13. sz. melléklet
134
135
136
137
138
139
4.4 Táplálkozz egészségesebben!

• A tanulók rendszerben lássák az élelmiszerekben lévő adalékanyagok
fajtáit.
• Megismerkedjenek az egészséges táplálkozás fő irányelveivel.
• Mindenki önmaga jöjjön rá, hogyan lehet elkerülni a sok mesterséges
adalékot, és hogyan lehet az otthoni sütés-főzést egészségessé,
gazdaságossá tenni.
• Ételmérgezés elkerülésének fontos szabályai tudatosuljanak a diákokban.
Igényelt idő: 45 perc

gyerekek saját
tapasztalatai, ismeretei.(összeköthető egy technika órai
főzéssel)
(Javaslom a feladatlapon lévő szöveg kisebb egységekre
bontását a páros munkához és a szerves kémiai fogalmak
kihagyását.)
tapasztalatai.

problémamegoldás–, következtetési–, rendszerezési készség.

Szervezési mód
8’ Ráhangolás A diákok szabadon „Találj valakit, 1. sz.
mozoghatnak a teremben és aki…” játék melléklet
kérdezősködnek. A játék után frontális
a tapasztalatok megbeszélése: osztálymunka
Mi volt számodra a
legmeglepőbb?
6’ Tej frissességének csoportos kísérlet 2 sz.

A téma meghatározása. kísérletleírás a melléklet
140
feldolgozása csoportoknak füzet
4’ Tanár névre szóló kártyákat heterogén párok 3. sz.

oszt ki, majd a pároknak meg alkotása melléklet
kell találniuk egymást. Rövid
beszélgetés az
ételmérgezésekről, különösen
a gombamérgezésről.
8’ A párok egymással háttal „Azonos- 4. sz.

ülnek, nem látják egymást csak különböző” játék melléklet
beszélgetni tudnak. A pár páros munka
mindkét tagja ugyanazt a
képet kapja. A párok felváltva
elmondják egymásnak, hogy
mit látnak a képen, így
próbálják kitalálni, miben tér
el a két kép egymástól.
12’ A feladatlap szövegének vagy páros munka 5. sz.

egy bekezdésének elolvasása, önellenőrzéssel melléklet,
majd a feladatok megoldása tanár irányít és füzet
tanulópárokban. A feladatok segít
külön-külön vehetők el tetszés
szerinti sorrendben a tanári
asztalról. A megoldások egy
másik asztalon ugyancsak
egyesével vannak. A papírokra
írni nem lehet, csak a füzetbe.
A feladatmegoldó és az
ellenőrző szerepek
feladatonként cserélődnek a
pár tagjai között.
3’ Munka értékelése tanári „Szóforgó” tábla, kréta

szempontrendszer alapján. páronként
4’ A diákok megfogalmaznak egy „Füllentős” játék
igaz és egy hamis állítást a frontális
témával kapcsolatban. A osztálymunka
mondat elhangzása után álljon
141
fel, aki szerint hamis a
kijelentés.
Házi feladat lehetőségek:
• „Ház” projektben a
konyha berendezése,
majd piktogramokkal
való ellátása.
• kérdőívkészítés
• adalékanyag nélküli
receptek gyűjtése
14. melléklet
„Találj valakit, aki…” játék
• Minden diáknak saját lapja van, amellyel körbe jár társai között, és
megkérdezi, hogy a papíron szereplő jellemzők közül valamelyik igaz-e
rájuk.
• Ha valaki igennel válaszol, nevét és válaszát a kérdező felírja a saját
papírján az adott kérdéshez.
• Mindenki ugyanazt a feladatlapot kapja.
• Csak annak a társának a nevét és válaszát írhatja fel, aki közvetlenül
neki válaszolt.
Példák: Minden nap megiszik minimum két liter folyadékot.

Soha nem iszik szénszavas üdítőitalt.
Nem allergiás semmire.
Minden étkezésnél eszik zöldséget vagy gyümölcsöt.
Soha nem reggelizik iskolába indulás előtt.
Mindig reggelizik indulás előtt.
Evett már „zacskóslevest”.
Hetente jár McDonald’s-ba.
Mindig hoz magával tízórait.
Mindig a büfében vesz magának tízórait/ebédet.
Nem szereti a csokoládét.
Minden nap eszik chipset.
Nem szereti a tejet.
Minden nap eszik valamilyen tejterméket.
142
15. melléklet
Tej frissességének meghatározása

tej minták, alizarin, 68 %-os etanol, kémcsövek, mérőhengerek, főzőpoharak
Kísérlet menete:
Készítsünk telített, alkoholos alizarin oldatot. Öntsünk a kémcsőbe 2 cm3 tejet,
majd adjunk hozzá 2 cm3-t az alizarin oldatból. Attól függően, hogy milyen friss
a tej, különböző mennyiségű és eltérő színű csapadékot látunk.
Magyarázat:
Az alizarin (1,2-dihidroxi-antrakinon) lúgban jól (lila színnel), vízben rosszul,
savban kevéssé (sárga csapadék) oldódik. Így a friss tej, mely enyhén lúgos
kémhatású, alizarinnal lila színt ad. Állás közben egyre több tejcukorból képződik
tejsav, így az alizarinnal az állott tej, különböző színű (vörös – barna – sárga) és
egyre több csapadékot ad.
Forrás: Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol!,
Nemzeti Tankönyvkiadó és ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1995
143
16. sz. melléklet
ÉTEL MÉRGEZÉS
MIKRO ORGANIZMUS
TOX IN
GOMBAMÉ REG
NÖVÉNY VÉDŐSZER
VEGYI ANYAG
SZALMO NELLÓZIS
TOXIKOIN FEKCIÓ
BAKTÉ RIUM
FERTŐ ZÉS
HÁNY INGER
HASMEN ÉS
VÉRNYOMÁS ESÉS
PUPILLA SZŰLÜLET
MÁJ GYULLADÁS
Az ételmérgezés
Szűkebb értelemben ételmérgezésnek nevezünk minden heveny megbetegedést,

amit az élelmiszerben, ételben lévő, mérgező anyagok (toxinok) vagy fertőzést
okozó mikroorganizmusok idéznek elő. Tágabb értelemben ételmérgezés a
táplálékban természetes tartalomként jelen lévő méreganyagok (gombaméreg,
ciánglikozid), toxikus vegyi anyagok (ólom, növényvédőszer) vagy
mikroorganizmusok által termelt toxinok (botulizmus, enterotoxin) által okozott
heveny megbetegedés. Ha az ételben elszaporodó mikroorganizmusok okozzák a
megbetegedést, ételfertőzésről, illetve toxikoinfekcióról beszélünk.
Az ételmérgezések okai
144
Az ételmérgezések oka lehet gombaméreg, a helytelen ételkezelésből származó
biológiai bomlástermék, mérgező vegyi anyagok, illetve fertőző
mikroorganizmusok vagy azok által termelt mérgek. Magyarországon a
szalmonellózis a leggyakrabban előforduló ételfertőzés, amelyet rendszerint a
Salmonella baktériummal fertőzött tojás okoz. A legtöbb halálesetet okozó
ételmérgezések viszont a gombamérgezések köréből kerülnek ki.
17. sz. melléklet

„Azonos-különböző” játék
A képek különböző nemzetiségű családok egy heti élelmiszeradagját

szemléltetik:
LENGYELORSZÁG
145
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
BHUTÁN
146
NÉMETORSZÁG
OLASZORSZÁG
147
MEXIKÓ
ECUADOR
148
EGYIPTOM
CSÁD
Forrás: http://peety-passion.com/content/view/129/31/
149
18. sz. melléklet
FELADATLAP – VEGYSZEREK ÉS ÉTELEINK
Olvassátok el figyelmesen a következő szöveget, majd válasszatok egy

feladatot az asztalról.
A megoldást a füzetetekbe rögzítsétek, majd ellenőrizzétek. Csak a hibátlan
megoldás után vegyetek új feladatot!
150
Valamilyen tartósítószer szinte minden élelmiszerben található. A savanyító
szerek enyhén savas kémhatást alakítanak ki, ami hatékonyan gátolja a
mikroorganizmusok szaporodását. Gyümölcslevekben, befőttekben,
savanyúságokban elterjedten alkalmazzák a természetazonos ecetsavat és
citromsavat. A házilag készült lekvárok, befőttek, savanyúságok tartósítására
gyakran használják a szalicilsavat és a nátrium-benzoátot is. Ezekről tudni kell,
hogy nagyobb mennyiségben egészségkárosítók, ezért alkalmazásuk kerülendő. A
szalicil nagy mennyiségben gyomornyálkahártya izgató hatású. A nátrium-
benzoátot az élelmiszeriparban is használják – bár egyre csökkenő mértékben – a
készételek, konzervek tartósítására, jellegzetes mellékízéről könnyen
felismerhető.
A húsok tartósítása történhet nirtit-pácolással, ami az érfalakra tapadó
nitrozamin képződéssel jár. C-vitamin, mint fontos antioxidáns fogyasztásával
(paprika, kivi, citrusfélék) csökkenthetjük ezt a folyamatot. Grillezésnél, ha nem
tesszük alumíniumfóliába az ételt, benzpirének és nitrozaminok gyűlnek össze a
zsíros részekben.
Az emulgeátorok oldatban tartják az olyan élelmiszerek alkotóit (pl. joghurt,
kefir), amelyek idővel spontán módon több különböző fázisra bomlanának, illetve
javítják a húskészítmények állagát.
A nehézfémek közül az ólom, mint erősen mérgező hatású szennyezőanyag
elsősorban az ipari létesítmények, és nagy forgalmú utak közelében termesztett
növényekben fordul elő. Sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek
szerkezetét. A kadmium ugyancsak a nehézfémek közé tartozik, alkotórésze a
zsebrádiókban, fényképezőgépekben stb. használt elemeknek. A szennyezett
talajból kerülhet a növényekbe, onnan a táplálékláncon keresztül az állati
szervezetekbe. Az ipari eljárások során gyakran használt higany a vízi
szervezetekben dúsul fel. Elsősorban azokban a tengerparti országokban jelent
közegészségügyi problémát, ahol magas a lakosság halfogyasztása.
A kátrányvegyületek kivétel nélkül erősen rákkeltő (karcinogén) hatásúak,
különösen a többgyűrűs aromás molekulákat tartalmazók. A kátrány nagy
mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében, az odaégett pirítósban,
hasábburgonyában, a barnára sült rántott húsban és más égett ételekben. A
kátrányban található fenol-vegyületek a légutakcsillószőreinek működését
151
Forrás: http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=a619369a-d1e3-4a2d-8c71-
da115c3adbf2&v=1&b=2&cid=ab6b81d1-a06a-43b5-ae61-68a2204d29d4
FELADATOK
1. Nagymama kamrájában a pocokra éppen három üveg fért el. Citromsav,

szalicilsav és nátrium-benzoát áll rendelkezésre a befőttek savanyításához.
Milyen sorrendben tehettük fel a kamra polcaira az üvegeket, ha nem lehet
két azonos egymás mellett? Írd az üvegek címkéjére a tartósítószer
kezdőbetűjét!
2. Alkosd meg a megadott szavak felhasználásával a fogalmak definícióit!
152
KALCINOGÉN HATÁSÚAK AROMÁS ERŐSEN MOLEKULA
KÁTRÁNYVEGYÜLETEK
KÜLÖNÖSEN TÖBBGYŰRŰS TARTALMAZÓK RÁKKELTŐ
…………………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………………….
3. Fejezd be a mondatot!
Az emulgeátorok oldatban tartják az élelmiszerek alkotóit, amelyek idővel

spontán módon több különböző fázisra bomlanának. A joghurtok, kefir és
majonéz mindig tartalmaz emulgeálószert,
mert………………………………………………………………………………………………………….
A kátrány nagy mennyiségben fordul elő az odaégett ételekben. A kátrányban

található fenol-vegyületek a légutakcsillószőreinek működését bénítják. Az
odaégett sült húsban is van kátrány,
………………………………………………………………………………………………………………
4. Írd be az ábrába az alábbi szavakat!
C-VITAMIN, NITRIT-PÁCOLÁS, ÉRFALBAN LERAKÓDÁS,

NITRÓZAMIN, TARTÓSÍTÁS
5. Karikázd be az igaz állítások betűjelét, a hamist húzd át!
A, A cékla festékanyaga a savba lila antocián, ami egy karotinoid típusú vegyület.
153
B, Az adalékok szervezetre való tényleges hatása nem függ az egyes emberek
egyéni érzékenységétől.
C, Az ólom sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét.
D, A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében és az odaégett
pirítósban is.
E, A savanyító szerek enyhén savas kémhatása hatékonyan gátolja a
mikroorganizmusok szaporodását.
6. Melyik fogalom nem illik a sorba? Válaszodat indokold is!
ECETSAV CITROMSAV SZALICILSAV ALMASAV
………………………………………………………………………………………………………………...
ÓLOM RÉZ KADMIUM HIGANY
………………………………………………………………………………………………………………..
7. Csoportosíts az adalékanyagokat felhasználásuk szerint!
Adalékanyago
k
154
8. Fejezd be a mondatokat előzetes tanulmányaid alapján!
A savas kémhatást ………………………………………………………………………………………..
A nehézfémek ……………………………………………………………………………………………..
A higany……………………………………………………………………………………………………
A karotinoidok …………………………………………………………………………………………….
A fenolok olyan szerves vegyületek, …………………………………………………………………….
Az E-számozás …………………………………………………………………………………………….
9. Olvasd el figyelmesen a definíciót, majd húzd át a hamis állítások betűjelét!
Az antioxidánsok gátolhatják az oxidációt gyorsító katalizátorok működését,

vagy, ha önmaguk is oxidálódhatnak, akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki
védő hatásukat.
A, A cékla festékanyaga és a C-vitamin oxidációt gátló anyagok.
B, Az antioxidánsok elektron/ok felvételével fejtik ki hatásukat.
C, A katalizátorok csökkentik a reakciósebességet.
D, A citrusfélékben, kiviben és paprikában sok antioxidáns van.
155
MEGOLDÁSOK
1. Nagymama kamrájában a pocokra éppen három üveg fért el. Citromsav,

szalicilsav és nátrium-benzoát áll rendelkezésre a befőttek savanyításához.
Milyen sorrendben tehettük fel a kamra polcaira az üvegeket, ha nem lehet két
azonos egymás mellett? Írd az üvegek címkéjére a tartósítószer kezdőbetűjét!
C, Sz, N N, C, Sz
C, N, Sz N, Sz, C
Sz, C, N 1 üres polc marad
Sz, N, C
2. Alkosd meg a megadott szavak felhasználásával a fogalmak definícióit!
KALCINOGÉN HATÁSÚAK AROMÁS ERŐSEN MOLEKULA

KÁTRÁNYVEGYÜLETEK
KÜLÖNÖSEN TÖBBGYŰRŰS TARTALMAZÓK RÁKKELTŐ
A kátrányvegyületek kivétel nélkül erősen rákkeltő, karcinogén hatásúak,

különösen a többgyűrűs aromás molekulákat tartalmazók.
3. Fejezd be a mondatot!
Az emulgeátorok oldatban tartják az élelmiszerek alkotóit, amelyek idővel

spontán módon több különböző fázisra bomlanának. A joghurtok, kefir és
majonéz mindig tartalmaz emulgeálószert, mert különben állás közben különböző
fázisokra bomlanának (vízoldékony és zsírban oldódó anyagokra).
A kátrány nagy mennyiségben fordul elő az odaégett ételekben. A kátrányban
található fenol-vegyületek a légutak csillószőreinek működését bénítják. Az
odaégett sült húsban is van kátrány, melyben lévő fenol-vegyületek bénítják a
légutakban a csillószőrök működését.
4. Írd be az ábrába az alábbi szavakat!
C-VITAMIN, NITRIT-PÁCOLÁS, ÉRFALBAN LERAKÓDÁS,

NITRÓZAMIN, TARTÓSÍTÁS
NITRIT- ÉRFALBAN
TARTÓSÍTÁS NITRÓZAMIN C-VITAMIN
PÁCOLÁS LERAKÓDÁS
156
5. Karikázd be az igaz állítások betűjelét, a hamist húzd át!
A, A cékla festékanyaga a savba lila antocián, ami egy karotinoid típusú vegyület.
B, A savanyító szerek enyhén savas kémhatása hatékonyan gátolja a
mikroorganizmusok szaporodását.
C, Az ólom sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét.
D, A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében és az odaégett
pirítósban is.
E, Az adalékok szervezetre való tényleges hatása nem függ az egyes emberek
egyéni érzékenységétől.
6. Melyik fogalom nem illik a sorba? Válaszodat indokold is!
ECETSAV CITROMSAV SZALICILSAV ALMASAV

A szalicilsav mesterséges anyag, nagy mennyiségben izgatja a
gyomornyálkahártyát.
ÓLOM RÉZ KADMIUM HIGANY

A réz mikroelem, kis mennyiségben szükséges a vörösvértestek fejlődéséhez,
hiánya vérszegénységet okoz.
7. Csoportosíts az adalékanyagokat felhasználásuk szerint!
Színezőanyagok
Adalékanyago
Szennyezőanyagok Tartósítószerek
k
Emulgeálószerek Antioxidánsok
157
8. Fejezd be a mondatokat előzetes tanulmányaid alapján!
A savas kémhatást az oldatban lévő oxóniumionok (H3O+) túlsúlya okozza.

A nehézfémek 5 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű fémek.
A higany az egyetlen, szobahőmérsékleten folyadék halmazállapotú fémes elem.
A karotinoidok konjugált kettős kötésrendszert tartalmazó izoprénvázas
vegyületek.
A fenolok olyan szerves vegyületek melyekben az aromás gyűrűhöz egy
hidroxilcsoport kapcsolódik.
Az E-számozás az adalékanyagok egységes jelölési rendszere az EU-ban.
9. Olvasd el figyelmesen a definíciót, majd húzd át a hamis állítások betűjelét!
Az antioxidánsok gátolhatják az oxidációt gyorsító katalizátorok működését,

vagy, ha önmaguk is oxidálódhatnak, akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki
védő hatásukat.
A, A cékla festékanyaga és a C-vitamin oxidációt gátló anyagok.
B, Az antioxidánsok elektron/ok felvételével fejtik ki hatásukat.
C, A katalizátorok csökkentik a reakciósebességet.
D, A citrusfélékben, kiviben és paprikában sok antioxidáns van.
158
4.5 Szépségápolás

• A tanulók ismerjék meg a legalapvetőbb kozmetikumok adalékanyagait, és
azok hatásmechanizmusát.
• Tudatosuljon a diákokban az egyre gyakoribb allergiás reakciók, illetve
egyéb mellékhatások és a szintetikus kozmetikai anyagok közti
összefüggés.
• Biológiailag lebomló, állatkísérletektől mentes, ásványi és növényi
alapanyagokból otthon elkészíthető receptek birtokában, ösztönözve
legyenek a kevesebb vegyszer használatára.
• Vásárlásaik alkalmával tudják alkalmazni az elméletben tanultakat,
figyeljenek oda a termék címkéjére.
• Lássanak komplexen, hiszen az adott terméknek nemcsak a használata,
de előállítása káros lehet az emberi szervezetre és a környezetére.

gyerekek saját
tapasztalatai, ismeretei. (7. osztályban javaslom a 4.számú
mellékletben található feladat kihagyását, helyette a
szituációs játék lehetőségeinek alaposabb kihasználását.)
tapasztalatai.

problémamegoldás–, szövegértési–, rendszerezési készség.
Előzetes gyűjtőmunka:
• Ez a foglakozás részben rendszerező, összefoglaló óra is lesz, így szükség
van minden eddig behozott természetbarát és mesterséges tisztítószerre
(ld. Takarítás környezetkímélő módon foglakozás) és taneszközökre.
• Erre a foglalkozásra minden tanuló hozzon egy általa használt mesterséges
(ha van természetes) kozmetikumot és valamely élelmiszer-
csomagolóanyagot (egészségre ártalmasat és egészségeset is, amiket a
képzeletbeli bolt polcaira ki lehet tenni). A csomagolóanyagok a játék után
kerüljenek a szelektív hulladékgyűjtő tartályokba!
• Mindezeket a tárgyakat az óra előtt rendezzék el a diákok a tanterem
végében, mintha egy vegyeskereskedésben lennének kirakva.
159
• Minden tanulónak szüksége lesz egy kis befőttes üvegre, vagy dobozra az
arcpakolás hazaszállításához.

Szervezési mód
3’ Ráhangolás Ismétlésként párosítsák páros munka 1. sz. melléklet,
össze a diákok a veszélyjelek borítékok,
ábráit, betűjeleit és a tanterem
jelentéseket. végében „bolt”
Akik készen vannak és a
tanár ellenőrizte, keressenek
a kirakott tárgyak között
legalább egyet amin fel van
tüntetve az egyik veszélyjel.
2’ A tanulók álljanak egy sorba csoportalakítás

a tanterem közepén születési
dátumuknak megfelelő
sorrendben. Csak hónap és
nap számít! A tanár 5 fős
csoportokat jelöl ki közülük,
akik nevet választanak
maguknak.
7’ Minden csoport ugyanazt az „Csoportinterjú” 2. sz. melléklet
összefoglaló szöveget kapja, csoportos munka füzetbe
majd a csoport minden tagja beragasztva
kérdéseket tesz fel a
csoport minden tagjának. A
A téma
tanár a csapatok között
feldolgozása
mozog, segít, ellenőriz és
értékel.
4’ Mélytisztító arcpakolás egyéni feladat 3. sz. melléklet
készítése kísérletleírás a
csoportoknak
8’ Kozmetikumok kémiája „Fordított 4. sz. melléklet,

szakértői mozaik” csomagolópapír,
játék filcek, ceruzák,
csoportmunka füzet
18’ Szituációs játék 5 fős csoportok 5. sz. melléklet,
Közben a többi csoport terem végében
160
megadott szempontrendszer a „bolt”
szerint értékel 1-től 5-ig.
3’ A tanulópárok kartonbók „Dominó” játék 6. sz. melléklet
kivágott dominókockákat páros munka
kapnak, melyeken lévő
fogalmakat sorba kell
rendezni.

• „Ház” projektben a
fürdőszoba
berendezése, majd
piktogramokkal való
ellátása.
• Növényi eredetű
kozmetikai receptek
gyűjtése.
• Könyvtári nyomozás ősi
kozmetikumok után.
161
19. melléklet
Veszélyjelek
Mérgező anyagok Tűzveszélyes anyagok Irritatív anyagok

Nagyon mérgező anyagok
T T+ Fokozottan Ártalmas anyagok
tűzveszélyes anyagok Xi Xn
F F+
Robbanásveszélyes anyagok Égést tápláló, oxidáló anyagok

E O
Maró hatású anyagok Környezeti veszély anyagok

C N
162
20. melléklet
Növények szerepe a testápolásban
A házilag készített természetes szereknek számtalan előnye van.

Túlnyomórészt ásványi és növényi eredetű anyagokat tartalmaznak,
míg állati termékeket mindössze 1%-ban. Nem kell az elkészítésükhöz állatokon
kísérletezni és biológiailag lebomlanak a környezetben.
Gyógyszertárakban, Drogéria üzletekben könnyen meg tudod vásárolni
az alapanyagokat!
A szemnek a meleg sós vízfürdő a legmegnyugtatóbb. A borogatáshoz oldj fel
egy evőkanál sót két csészényi vízbe és pislogással segítsd, hogy a szemedbe is
jusson az oldat. nem csíp!
Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből kiváló
fogfehérítőt készíthetsz. Utána hideg vízzel öblögess!
Természetes fényt ad a hajadnak a tojássárgája és citromlé keveréke,
mellyel jó alaposan be kell dörzsölni a fejbőrt, majd leöblíteni.
A tej kitűnő bőrlemosó, vattapamacsra téve használd naponta lefekvés előtt.
A pólusok mélyebb tisztítása kedvéért forráz le egy széles tálba egy evőkanál
gyógynövényt (menta frissítő, kamilla gyulladáscsökkentő, citrom héja
összehúzó hatású), és hajolj a gőzei fölé egy törülközőt terítve a fejedre.
Nyáron, ha leég a bőröd kend be hűtőből kivett natúr joghurttal, vagy
tejföllel. Ha kissé megnyugodott, mosd le langyos vízzel.
Néhány csepp olívaolaj puhává teszi a kezeden a bőrt. Bőrkeményedésre,
durva és nagyon száraz kézre tégy egy kis sót az olajhoz, és ezzel dörzsöld be
jó alaposan, majd mosd le szappannal és meleg vízzel.
A szódabikarbónának izzadásgátló hatása is van, fürdés után töröld át vele a
bőrödet pamutdarabra téve.
Levegőpumpás, újratölthető szóróflakont saját készítésű dezodorral is
megtöltheted. 2 deciliter vízzel jól rázz össze 3-4 csepp illóolajat, aminek
tetszik az illata.
„A szépség legyél te magad…”
163
21. sz. melléklet
Mélytisztító arcpakolás zsíros bőrre

méz, petrezselyem, teáskanalak, lezárható kis befőttesüveg/fő, kések,
vágódeszkák, dörzsmozsarak
Arcpakolás készítése:
Egy csomó petrezselyemzöldet alaposan mossunk meg, és vágjuk fel apróra.
Mozsárban zúzzuk össze, amíg nedvessé nem válik. Osszuk szét a csapat tagjai
között, majd mindenki keverje össze két teáskanál sűrűn folyó mézzel. Lezárt
üvegben a hűtőben hosszan eltartható. Amikor szükséges vékonyan kenjétek be
vele az arcotokat, 20-30 percig hagyjátok hatni, majd szivaccsal és meleg vízzel
mossátok le.
Magyarázat:
A mézet a méhek a virágokban található híg, vizes oldatból, ún. nektárból
készítik. A nektárban szacharóz, glükóz és fruktóz keveréke, fehérjék,
aminosavak, vitaminok, csersav, almasav, borkősav, illat- és festékanyagok
találhatók.. Antibakteriális hatású a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak,
valamint a szerves savaknak köszönhetően gyulladáscsökkentő (Használták már
az inkák, az ókori Egyiptomban és Rómában pedig drága kozmetikumnak, testi és
szellemi frissítőnek számított.)
Mindemellett hatékonyan védi a bőrt a kiszáradás ellen, elősegíti a szaruréteg
hidratációját, késlelteti a vízben oldódó anyagok távozását a bőrből, de a
bőrlégzést nem akadályozza.
Forrás: Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja

Alapítvány, Budapest, 1997
164
22. sz. melléklet
„Fordított szakértői mozaik” játék
• Minden csoport más-más témát dolgoz fel, majd plakátot készít belőle.
• A, B, C, D, E jelek kiosztása a csapattagok között.
• Összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról, asztalra vándorolnak.
• Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt
vett.
• A játék végén minden tanuló feljegyez 5 kulcsfogalmat a füzetébe a
hallottakból.
• Csoportonként egy tanuló értékeli a munkát.
FOGKRÉM
A mechanikai tisztításért többnyire természetes eredetű ásványi anyagok

(szilícium-dioxid, krétapor, alumínium-szilikát) felelősek. A dörzsanyagok
tisztítják le a fogakról az ételmaradékot és a képződő lerakódást, amelyből
később fogkő keletkezhet, miközben nem karcolják és nem koptatják a
fogzománcot.
A kémiai tisztítást a felületaktív anyagok végzik, ezért habzik a fogkrém.
Egyéb adalékanyagokat is tartalmaznak a fogíny védelmére, fogszuvasodás
megelőzésére (fluoridok), baktériumtelepek ellen és ízesítő- édesítőszerként
(szacharin). A fogfehérítő titán-dioxid gyártása savas melléktermékekkel
terheli a vizeket.
SAMPON
A hajmosás nem más, mint a régi, piszkos zsír „új zsírra való” kicserélése!
Általában 10-15 tömeg% töménységű oldatok, melyek kémhatása 4-9 pH között
van. Ilyen körülmények között a haj keratinja negatív töltésű, így az anionos
felületaktív anyag (nátrium-lauril-szulfát) miatt negatív töltésűvé váló
szennyeződés lelökődik a felületről. Szükség van visszazsírozásra (izopropil-
palmitát) de ez csökkentik a mosóhatást.
Egyéb összetevők: kondicionáló anyagok, habzásnövelő (éter-szulfát,
poliglikozidok), sűrítő (lauril-alkohol), vitaminok (A, E, F, H), konzerválószer
(penészgombák ellen), illatok, festéket (gyöngyházfény).
Ne használj lakkot, mert szemre, bőrre és tüdőre veszélyes anyagokat
tartalmaz!
165
KRÉMEK
Félfolyós állapotú bőrápolásra szánt kozmetikumok, melyek lehetnek

zselékrémek, és lehetnek emulziók. Utóbbin belül megkülönbözethetünk
biológiai hatóanyagos, hidrofil és zsíros-, félzsíros krémeket.
Mindhárom esetben két, egymással nem elegyedő vizes és olajos fázis alkot
instabil rendszert, melyet az emulgeálószer (anionos felületaktív anyag -
nátrium-lauril-szulfát) stabilizál.
Az egyéb adalékanyagok felhasználását szigorú rendeletek szabályozzák, mert
sok közülük bőrizgató, allergiát kiváltó hatású. Sajnos sokszor állatkísérletek
sora előzi meg egy-egy kozmetikai szer piaci megjelenését, mivel először rajtuk
próbálják ki (legtöbbször a szemükbe cseppentve) az új készítményt.
NAPOZÓSZEREK
A napból érkező UVA sugárzás hatására a bőrben, instabil barna festék

keletkezik oxidációval a melanin előanyagából. Nem okoz bőrpírt, de gyorsítja a
bőr öregedését.
Az UVB sugárzás sokkal veszélyesebb, mert láncreakciót indít el a
sejtmagvakban, károsítja a nukleinsavakat, elasztint és keratint is. A
szervezet, gyors bőrpírral (melanin szórja a fényt), foto-bőrkeményedéssel és
urokánsav kiválasztással (adszorbeálja a sugarakat) védekezik ellene.
A kávé kivonata és a rizsolaj természetes védőanyagok, míg a nagy fénytörésű,
kicsi titán-dioxid szemcsék fizikai szűrőkként működnek. A kémiai szűrők
(benz-oxazol, benz-imidazol, benzofenol) a fotonok energiáját kötik meg kettős
kötésrendszereikkel bizonyos hullámhosszú tartományban.
166
DEZODOR
Az izzadást gátló alumíniumsók (alumínium-klór-hidrát, alumínium-cirkónium-

hidrát, alumínium-cirkónium-glicin) összehúzzák, és nem hagyják kiürülni a
pólusokat, így bőrirritáló hatásuk lehet. Egyes kutatások szerint az alumínium
lerakódik és felhalmozódik a mell szöveteiben, növeli a mellrák kialakulásának
esélyét.
A polietilén-glikol emulgeálószer, a bőrt áttersztővé teszik a káros anyagokkal
szemben is.
Sajnos a termékeken nem kell felsorolni az illatkomponenseket (akár több száz
is lehet), elég a „parfum” kifejezést használni, míg ezek a szintetikus vegyi
anyagok az allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Legegyszerűbb a
parfümmentes dezodorokat használni, de különösen kerülendő a Cinnamal,
Cinnamyl Alcohol, Hydroxycitronellal, Amyl Cinnamal, Farnesol, Isoeugenol.
Szerencsére egyre ritkábban, de egyes termékek tartalmaznak még
formaldehidet, triklozánt, dietil-ftalátot és parabéneket is
tartósítószerként, melyek felszívódva károsíthatják belső szerveinket.
HABFÜRDŐ
Vízben oldva 0,002-0,02 tömeg%-ban érintkezhet a bőrünkkel.! Ekkor a bőr

megduzzad, fellazul, a védő zsírt is leszedi a nártium-lauril-szulfát, mint
anionos tenzid (szemirritációért felelős), de nagyon óvatosan így a bőr nem
szárad ki annyira. Az izopropil-palmitát és a szulfo-szukcinátok pedig
visszazsírozzák a felületet.
Ha közvetlenül érintkezik a bőrrel (1-5 tömeg%) a bőr természetes
vízmegkötő képessége is lecsökken, testápoló szerre van szükség minden
fürdés után.
Egyéb összetevők: habstabilizálók (éter-szulfát, poliglikozidok), sűrítők (lauril-
alkohol), konzerválószerek (penészedés ellen), festékek (szín, csillogás),
mesterséges illatanyagok.
A természetes olajok (paraffin olaj) jó visszazsírozó hatásúak, de lassan
szívódnak be, és gyorsan avasodnak.
167
23. sz. melléklet
Vásárlás a környezet- és egészségvédelem jegyében
Eladó: Igyekszik rábeszélni a vásárlót miden árura.

Üzletvezető: Kis késéssel jelenik meg, és próbálja az alkalmazottját
megerősíteni.
Hiszékeny gyerek: Minél szebb és könnyebb árut akar választani.
Tudatos vásárló anyuka: Megmagyarázza, hogy miért nem mindig a könnyű
csomagolás és a szebb árú a jobb. Elolvassa mindig az összetevőket.
Környezetvédő apuka: Keresi a helyettesítő lehetőségeket, figyeli a
csomagolóanyagokat is.
(A szempontrendszer az osztály összetételének és a tanulók életkorának

megfelelően alakítható.)
24. sz. melléklet

Dominó
Ablak Szárí Szóda Gyü Foszfát Chips Illóolaj

mosás tott gyü bikar mölcs ok
mölcs bóna
Filteres Cif Csoko Eutrofi Szárí Deso Füzet

tea súroló ládé záció tott dor
szer banán
Újra Aller Cékla Zsírkré Henna Karo Habzás

papír gia ta tinoid
E- Antociá Filctoll Hidro A- Tenzid Ecetes

számok n gén- viatmin víz
peroxid
168
4.6 További felelősségeink

• Minden diák értse meg saját felelősségét a közvetlen környezete és a
Földi élővilág sokszínűsége iránt.
• A tények ismeretében ismerjék fel lehetőségeiket, melyekkel kevesebb
károsodást okoznak, egészségesebben és harmonikusabban élhetnek.
• Ismerjék fel a gyógyszerek összetett hatásmechanizmusát.
• Legyenek tisztában az ésszerű autótartás alapszabályaival.
• Ismerjék meg a környezetbarát kertészkedés lehetőségeit.

gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (A műtrágyák kémiai összetétele
a 8.-os tananyaghoz kapcsolódik.)
tapasztalatai.

Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési–,
problémamegoldás–, szövegértési–, rendszerezési készség.
Előzetes gyűjtőmunka:

Szervezési mód
8’ Ráhangolás Rövid filmbejátszás, egyéni munka DVD lejátszó,
megfigyelési szemponttal. TV, film
(Tetteink hogyan
befolyásolják a földi élet
jövőjét?)
David Attenborough: Látlelet
a Földről – Az élet jövője.
( 3.rész 40-től 48. percig)
2’ 5 fős csoportok alakítása, csoportalakítás zsák vagy
zsákból kis képek húzásával, sapka, képek
melyek kapcsolódnak a csapat 1. sz. melléklet
témájához.
169
Társak megkeresése és
csapatnév választás a témához
kapcsolódóan.
6’ „Négy megy egy marad” játék csoportos munka csomagolópapír,
Tabló vagy vázlat készítése. színes filcek,
ceruzák,
témakártyák
2. sz. melléklet
kártyákon lévő
élőlények vagy
képeik, anyagok
18’ Váltás 3 percenként a tanár csoport munka tablók, füzet
jelzésére. Közben a tanár
segít, szóban értékel, esetleg
kiemel pár tanulót, és külön
foglakozik egy kisebb
csoporttal.
8’ A csoportok kidolgoznak egy- „Feladatcsere” A/4-es lapok,
egy két (három) feladatból álló játék toll, ceruzák
feladatlapot, majd cserélnek csoportmunka
egy másik csoporttal. A
megoldás után ellenőrzik és
megbeszélik egymás munkáját.
3’ Csoportok munkájának tanári közlés, toll, papír
értékelése az órán és az egész egyéni vélemények
projekt alatt. írása névvel vagy
név nélkül
• „Ház” projekt
befejezése (kert,
garázs), majd
piktogramokkal való
ellátása. Következő óra
elején kiállítás és
értékelés!
• „Hirdetés feladás”
káros és
környezetbarát anyagok
nevében.
• gyógytea receptek
gyűjtése
170
25. melléklet
Csoportalakításhoz képek
GYÓGYSZEREK
PESZTICIDEK
SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM
171
MŰTRÁGYÁK
SZEMÉLYGÉPKOCSI
172
26. melléklet
„Négy megy, egy marad” játék
• Minden csoport közös vázlatot vagy tablót készít az adott témából.

• Minden csapatból egy valaki az asztalnál marad, és fogadja egy másik
csoport négy emberét. Bemutatja, elmagyarázza a téma fontosságát és
összefüggéseit. A vendégek füzetbe rögzítik a kulcsfogalmakat.
• Következő fordulónál egy másik csapattag lesz a magyarázó, a többiek egy
másik asztalhoz ülnek, tanulni.
173
Témakártyák:
GYÓGYSZEREK
A növények élettani hatását már az ókorban is ismerték. A tiszta hatóanyag

kinyerését azok gondos szerkezet felderítése követte. Később nem csak a növényi
hatóanyagot vonták ki, hanem új hatóanyagok mesterséges, szintetikus előállítása is
beindult. A gyógyszerek a sejtek szintjén lépnek kölcsönhatásba, de addig el kell
jutniuk! Az optimális mennyiséget nagyon nehéz meghatározni, mert a koncentráció
függ a hatóanyag mennyisége mellett a felszívódási és kiválasztási sebességtől is.
Sajnos ezen anyagok nagyon egyenetlenül oszlanak szét a szervezetben (májban és
vesében akár tízszeres is lehet a koncentrációjuk, a zsírszövettel vagy csontokkal
összehasonlítva). Ha ismernénk az eloszlás törvényszerűségeit, akkor irányítani
tudnánk a mozgását, és kevesebb gyógyszer is elegendő lenne!
Megszoktuk, hogy minden közérzeti problémánkra van egy pirula amitől jobban
leszünk, de arra nem gondolunk, hogy a fel nem szívódott anyagok a szennyvíz- majd a
víztisztító rendszereken keresztül visszajutnak az ivóvizünkbe. Szintetikus
anyagokként lebomlani nem tudnak, és csekély koncentrációban is hatással vannak az
élő szervezetekre. Például a fogamzásgátlók hormonjai halaknál eltolják az ivari
egyensúlyt, míg más állatoknál szaporodási problémákat okoznak.
Immunrendszerünk erősítésével, megfelelő táplálkozással és gyógyteaék segítségével
szervezetünk belső egyensúlya fenntartható, nem kell feleslegesen gyógyszereket
fogyasztani.
PESZTICIDEK
Ide tartozik minden olyan kémiai anyag, amely alkalmas a mezőgazdasági

haszonnövények károsodásának gátlására. Több száz vegyületről van szó, melyek
rovarölő szerek, gombalőszerek vagy gyomirtók. Többségük már kis koncentrációban
is kifejti hatását, de lassú lebomlásuk miatt hosszú ideig megmaradnak a
természetben. Sajnos mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben számítanunk kell a
jelenlétükre.
A DDT (diklór-difenil-triklóretán) 1984-ben csodaszerként vonult be a „történelembe:
a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázt terjesztő tetvek, bolhák és szúnyogok ellen
174
használták. A szer világszerte milliók életét mentette meg, de nem akármilyen áron:
hatalmas pusztítást végzett az ökoszisztémában. Időközben bebizonyosodott rákkeltő
hatása, valamint hogy nemzőképtelenséget okoz állatok és emberek körében egyaránt.
Magyarországon 1970-es években tiltották be. Mivel zsírban oldódó vegyületről van
szó, a táplálékláncon keresztül eljutott a végső fogyasztóig és felhalmozódott a
szervezetükben. A lakosság körében szerte a világon még most is kimutatható a
vegyület a zsírszövetben, a vérben és az anyatejben.
SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM
Egy-egy folyamosan használt növényvédő szer miatt a kártevők között ellenálló

változatok jelennek meg és szaporodnak el nagy számban. A vegyszerezés hátrányai a
mezőgazdasági nagyüzemeket is a szelídebb módszerek használatára ösztönzik
(vetésforgó, növénytársítás), melyeket kiskertben te is bátran kipróbálhatsz! Kerüld a
szintetikus vegyszerek használatát, így a lehullott levelek, vagy a lenyesett ág sem
terheli vegyszerrel a talajt. Hagyj teret a rovaroknak, madaraknak és vad
növényeknek, hogy ki tudjon alakulni egy egyensúly, ahol a kártevőket a természetes
ellenségeik gyérítik. (Több énekesmadarakat csalogathatsz kertedbe itatóval, odúval
és magokkal.) Így nőni fog minden faj természetes ellenálló képessége, a terményeidé
is.
Ha mégis elszaporodik valamely kártevő, otthon is könnyen elkészíthető recepteket
találhatsz a megfékezésére. Például a csalánlé riasztja a levéltetveket és atkákat, a
szódabikarbónás-szappanos permet gombák és penész ellen jó. Hernyók ellen készíts
hernyófogó övet a fák törzsére. Burgonyabogarak és csigák ellen ültess fokhagymát a
veteménybe. A káposztalepke nem szereti a zsálya, kakukkfű, rozmaring illatát, a
vakondot pedig „arrébb tessékelheted”, ha járataiba molyzsákot teszel.
MŰTRÁGYÁK
Az ember által nem bolygatott természetben a talaj hosszú időn keresztül

termőképes marad, mivel a lebontó szervezetek (férgek, gombák, baktériumok) az
elpusztult élőlények szerves anyagait visszajutatják a talajba. A mezőgazdaság
megzavarja ezt a körforgalmat, a termesztett növények testének elszállításával, így a
termőföldbe évről évre kevesebb ásványi anyag jut vissza. A környezetkímélő
módszerekkel gazdálkodók ezt a szervesanyag-hiányt állati és emberi eredetű
175
trágyával pótolják. Kiskertedben készíts komposztot, ami a szerves konyhai
hulladékok baktériumos bomlásával keletkezik, fontos növényi erőforrás.
A műtrágyák olyan szervetlen vegyületek, amelyek a talaj természetes ásványianyag-
tartalmának valamely alkotórészét képesek pótolni. Ismertebbek a pétisó (ammónium-
nitrát), szuperfoszfát (kalcium-foszfát) és a kálisalétrom (kálium-nitrát). Túlzott
használatuk során a vízben oldódó ionok kimosódnak a talajból, a nitritek és nitrátok
emberi fogyasztásra alkalmatlanná tehetik a kutak vizét. A folyókba, tavakba kerülő
foszfátok, nitritek és nitrátok pedig megnövelik a természetes vizek
tápanyagtartalmát, mely eutrofizációhoz, mocsarasodáshoz vezet.
SZEMÉLYGÉPKOCSI
Földünkön a gépjárművek okozzák a levegőszennyezés felét, ezért rövid

távolságokra ne üljetek autóba, kerüljétek a csúcsforgalmat, és maximálisan
használjátok ki az utasteret. Egy-egy karbantartás alkalmával több
terheléstől is megóvhatod környezetedet! Egy liter olaj egymillió liter vizet
képes ihatatlanná tenni. Olaj- vagy fagyálló folyadék cserénél a fáradt
anyagot add le a legközelebbi benzinkútnál, ahonnan majd elszállítják.
Azbesztmentes fékbetétet használj! A kerekekbe legyen meg az előírt
légnyomás, mert puha keréknél a gumik hamarabb elöregednek. Ha tönkremegy
a külső, gumisnál add le vagy vidd a szelektív hulladékgyűjtő udvarba.
Újrahasznosítják, vagy útépítéshez illetve cementégetőbe fűtőanyagként
használják fel. Az akkumulátor is veszélyes hulladék a kénsav és nehézfémek
miatt, soha ne dobd a szemétbe, add le a benzinkútnál. Vödörből, szappanos
vízzel tökéletesen tisztává varázsolhatod gépkocsitokat. Gyakran
szellőztessétek az utasteret, mert a műszerfalat rákkeltő polibrómozott
égésgátlókkal kezelik, melyek lassan lekopnak.
Irodalomjegyzék
1. http://antsz.hu/okk/okbi/reach/reachőmeőflyer.pdf
2. http://echa.europa.hu
3. http://www.bebte.hu/documents/detox.htm
4. www.kvvm.hu
5. www.wwf.hu
6. www.efsa.com
176
7. www.okoszolgalat.hu
8. www.levego.hu
9. www.vegyirakcio.hu
10. www.vte.hu
11. Hétköznapi mérgeink, Levegő munkacsoport, Budapest, 2006
12. Házi praktikák, E-misszió, Nyíregyháza. 2002
13. Balázs Lórántné dr., J. Balázs Katalin: Kémia tankönyv 7. osztály számára,
Apáczai kiadó, Celldömölk, 2004
14. Balázs Lórántné dr., J. Balázs Katalin: Kémia tankönyv 8. osztály számára,
Apáczai kiadó, Celldömölk, 2004
15. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Kémiai
alapismeretek 7., Mozaik kiadó, Szeged, 2004
16. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szervetlen
kémia 8., Mozaik kiadó, Szeged, 2004
17. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Általános
18. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szerves
19. www.sulinet.hu
20. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Lepesek-14-Kalas
21. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához,
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991
22. http://sdt.sulinet.hu
23. http://peety-passion.com/content/view/129/31/
24. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol!,
Nemzeti Tankönyvkiadó és ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1995
25. Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány,
Budapest, 1997
26. Kisfaludi Andrea: Ismerkedés a kémia birodalmával, Calibra kiadó,
Budapest, 1995
27. http://sdt.sulinet.hu
177

Fenntarthato Fejlodes A CD Anyaga

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fenntarthato Fejlodes A CD Anyaga

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD

Lektorálta: Dr. Albert Judit

A segédanyag elkészítését támogatta:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP -6.1.0./A pályázat keretében

1. Élelmiszerek (Böddiné Schróth Ágnes)

1.1 Hogyan tartósítsunk? I..................................................................5-19

2. A víz (Dr. Victor András)

3. Fenntartható fogyasztás (Dobóné Tarai Éva)

4. Vegyszerek a háztartásban (Bartha Cecília)

Napjainkban egyre többet hallunk élelmiszerbotrányokról, genetikailag

Sok örömet és közös élményeket kívánnak

1.1 Hogyan tartósítsunk? I.

Mely célok eléréséhez járul hozzá?

Idő Mozzanat Feladat Módszer/ Eszköz

15’ Tartósítás régen - történeti

„Már az ősember is kísérletezett az összegyűjtött, később a megtermelt

Mit jelent, hogy „az egyszerű tartósítási módszerek nagyban csökkentették az

Mikor? Mit? Hogyan? Hol?

Soroljatok fel olyan tartósítási módszereket, amelyeket otthon is alkalmaztok!

„Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század

Kapcsoljátok össze a két oszlopban található összetartozó szavakat,

Francia cukrász Konzerv tengerészeknek

Hol vannak ma Magyarországon konzervgyárak?

Írjátok a kipontozott helyre a megfelelő szót: sterilezés (csírátlanítás),

A ……………………….. az enzimek inaktiválását és a baktériumok élő alakjainak

A ……………………………. valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő

„ A fagyasztva tartósítás földrajzi adottságukból adódóan az eszkimóktól ered.

Mi a szerkezeti oka annak, hogy a jég alkalmas hűtésre?

Készítsetek csomagolópapírból időszalagot és jelöljétek rajta a fagyasztva

Az alábbi térképen jelöljétek be, hogy hol találhatók Magyarországon

„Élelmi anyagaink nagy része idényjellegű. A szerves anyagokban, természetes

Szerintetek miként jelentkeznek a nyersanyagon az egyes romlástípusok jegyei?

Kémiai romlás: .....................................................................................................................

Biológiai romlás: ..................................................................................................................

Mikrobiológiai romlás: .......................................................................................................

Milyen kapcsolat van az egyes romlástípusok között?

Fizikai eredetű változások

A fizikai tényezők az élelmiszerek kémiai összetételében nem okoznak minőségi

Kémiai eredetű változások

Enzimek okozta romlási folyamatok

Hő kezeletlen nyersanyagokban különösen gyakori az enzimes (biokémiai) eredetű

Az élelmiszerek romlását legnagyobb mértékben a különböző mikroorganizmusok

Élelmiszer Tartósítási forma

Mely célok eléréséhez járul hozzá?

Idő Mozzanat Feladat Módszer/ Eszköz

10’ Lezárás, a Csak „rosszak-e” az E- Vita, beszélgetés

A táblára a tanár felírja a múlt órán említett tartósítási módokat. A gyerekek is

Sózás, pácolás, füstölés, cukrozás, erjesztés, pasztőrözés, sterilezés

ADI Az ADI a mérgező (toxikus) vegyületek élelmiszerekben megengedett szintjét

2007.08.17. | Kónya Kriszta | http://tudatosvasarlo.hu/article/index/677

A tartósított zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, de akár a zöldségesnél

Szén-dioxid (E290): a pH-érték megváltoztatásával megakadályozza bizonyos

Nitrites pácsó (E 249-251): szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési

Benzol az üdítőkben - szabályozás még mindig nincs

1. Mi a következő vegyületek összeg- és csoportfunkciós képlete:

2. Milyen kémiai vegyületet takarnak a következő E-számok?

E 211: E 212: E 213:

3. A benzol a táplálékon kívül még honnan kerülhet az emberi szervezetbe?

4. Milyen kémiai reakció alakulhat ki az aszkorbinsav és a benzol között az

Milyen tényezők „segíthetik” ennek a reakciónak a létrejöttét?

5. Milyen megoldás mutatkozik a tartósítóipar számára, hogy elkerülje az

6. Van-e esélye annak, hogy a házilag készített üdítőkben benzol

Mely célok eléréséhez járul hozzá?