Forrás: http://www.doksi.

hu

Határozatlan integrál
Láthatjuk, hogy a primitívfüggvény segítségével elég könnyen meghatározható a
határozott integrál. Ennek meghatározása viszont sokszor nagyon nehéz. A feladat
megoldásához hasznos fogalom a határozatlan integrál.

A határozatlan integrál fogalma

Az függvény primitívfüggvényeinek összességét nevezzük az f függvény

határozatlan integráljának.

Jele:

Az integrálandó függvényt (itt -et) integrandusnak nevezzük.

példa 3 Az legyen a függvény. Ennek egy primitív függvénye a

függvény, tehát

(Itt a az integrandus.)

Az integrálás szabályai és az alapintegrálok

Az integrálás szabályai a tankönyv 202. oldalán található tételekben szerepelnek.
A továbbiakban használni fogjuk a tankönyv 201. oldalán szereplő integráltáblázatot.
Gyakorlásképpen ellenőrizhetjük annak helyességét.

példa 4 A táblázat szerint . Valóban, hiszen a jobboldal deriváltja

Mivel deriváltja , sosem kell vele ellenőrzéskor foglalkozni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Általános szabály a határozatlan integrál

meghatározásához
Bontsuk gondolatban tagokra az integrálandó függvényt (azaz az integrandust), (ezeket
külön-külön integrálhatjuk), majd gondolatban emeljük ki az együtthatókat.
példa 5 Mivel lesz egyenlő

Megoldás: Ez az integrál három tagból áll. Az első együtthatója 4, a másodiké ,a

harmadiké . Mindegyik függvény integrálját megtalálhatjuk a táblázatban, így az

eredmény könnyen adódik:

A közbenső lépést nem szoktuk leírni, a C konstanst pedig elég egyszer kiírni annak ellenére,
hogy három integrálunk van.

A táblázatban nem szereplő függvények integrálása

A függvények integrálása bonyolultabb mint a deriválása. Itt csak a legfontosabb
függvénytípusok integrálására található szabály. (Általában igaz, hogy nem minden függvény

integrálja írható fel ,,egyszerű'' alakban. Például a is csak végtelen sok tagú
összegként (végtelen sorként) írható fel.)

Az integrandus alakú

Ilyenkor egy primitív függvény az

példa 6
Forrás: http://www.doksi.hu

Az integrandus alakú

Szabály:
(Igazoljuk az állítást!)

Mi a baj az esettel?

Az integrandus alakú

Szabály:

Az integrandus alakú

Szabály:

Általában, ha egy szorzatfüggvényt integrálunk, akkor érdemes megnézni hogy az

egyik összetett függvény-e. Ha a másik függvény a belső függvény deriváltja, akkor a
szabály alapján integrálhatjuk.
példa 7

Megoldás: Összetett függvények esetén ellenőriznünk kell, hogy szerepel e szorzóként a

belső függvény deriváltja. Itt az integrandus írható alakban. Az függvény

deriváltja az függvény, így

Forrás: http://www.doksi.hu

Parciális integrálás

Az azonosság alapján sok esetben egyszerűbb

integrálra vezethetjük vissza az eredeti integrált. Ezt nevezzük parciális integrálásnak. (Itt
még nem kell kiírni a jobboldalon a C konstanst, hisz azt az integrál tartalmazza.)
Úgy érdemes megjegyezni a módszert, hogy az eredeti integrandusban azt a
függvényt érdemes általában vesszős betűvel jelölni, aminek nem bonyolult a
primitívfüggvénye. (Ez általában a , , vagy függvények egyike.) A
másik integrálban a másik függvényen van a vessző.
példa 8

Az -et együtthatónak tekintve kiemelhetjük az integrálásból. Mivel az fügvény

primitivfüggvénye egyszerű, az függvénynek, pedig a deriváltja egyszerű, ezért

és jelölésekkel használjuk a bekeretezett azonosságot. Ekkor

és , tehát:

Ez még nem végeredmény, de az itt szereplő integrálást már könnyen elvégezhetjük.

Néhány jellemző eset, amikor parciális integrálás alkalmazhatunk

Ezekben az esetekben az
egymást követő
integrálokban az egyre
kisebb kitevővel fog
szerepelni.
Forrás: http://www.doksi.hu

Ezekben az esetekben teljesen

mindegy, melyiket jelöljük

gondolatban -vel. Kétszer

alkalmazva a p arciális integrálást
megapjuk az eredményt.

Racionális törtfüggvények integrálása

Általában az alakban írható függvényeket polinomoknak

nevezzük.
Egy n-edfokú polinomnak maximum n valós gyöke lehet. Mi a továbbiakban csak
ezzel a nagyon szerencsés esettel foglalkozunk. (Általánosítva megtalálható a
tankönyvben.) A polinom ekkor úgynevezett gyöktényezős alakban is felírható.
Ennek általános alakja:

ahol a legnagyobb kitevőjű tag együtthatója, pedig a polinom gyökei. Az n

gyök nem feltétlenül különböző. Ilyenkor azt mondjuk, hogy vannak többszörös gyökei. Ha

különböző gyök van, a gyöktényezős alak felírható

alakban is.

Például az polinom átalakítható kiemeléssel alakra.

A zárójelben levő másodfokú polinom gyökeit meghatározhatjuk: és ; így ez

gyöktényezős alakba írva: . Tehát az eredeti polinomot átírhatjuk

gyöktényezős alakba:
Forrás: http://www.doksi.hu

(Ennek a negyedfokú egyenletnek 4 gyöke van, különböző gyöke.) Az utolsó alakot

csak azért írtuk fel, hogy lássuk ez valóban gyöktényezős alak. Látjuk hogy itt a 0 kétszeres
gyök. A és a egyszeres gyökök.
Racionális törtfüggvényeknek nevezzük a két polinom hányadosaként előállítható
függvényeket. Például a

törtek egy racionális törtfüggvény két alakja, melynek a nevezője egy harmadfokú függvény.
nevező gyökei és . A háromszoros az egyszeres gyök, mert az tényező
harmadik hatványon van, az tényező első hatványon.
Az integrálás elvégzéséhez a függvényt először parciális törtekre kell bontanunk.

Parciális törtekre bontás

A továbbiakban azzal az esettel fogunk foglalkozni, amikor a racionális törtfüggvény

nevezője gyöktényezőkre bontható, és a számláló fokszáma kisebb mint a nevezőé.
Bebizonyítható, hogy a

tört ilyenkor mindíg átírható

alakra, ahol az valós számokat jelöl, melyeket nekünk kell meghatároznunk. Az egyes
tagokat nevezzük parciális törteknek. Ez a k éplet elsőre elég félelmetesnek tűnhet.
Gyakorlatban, mint nemsokára látjuk ez álatalában egyszerűbb.
Forrás: http://www.doksi.hu

Az valós számok meghatározását konkrét példán nézzük meg. A

átlakítható alakra. A fenti állítás szerint ez felírható

alakban. Példákban az egyszerűség kedvéért nem az jelöléseket szoktuk használni.

Végezzük el a közös nevezőre hozást. Ekkor a nevezőben

kifejezést kapjuk. Ennek egyeznie kell az eredeti tört nevezőjével. Ez bizonyíthatóan

csak akkor teljesül, ha az azonos kitevőjű tagok együtthatói megegyeznek a két
polinomban. Tehát a következő egyenletrendszert kapjuk:

Ebből A, B és C értéke meghatározható:

Tehát az eredeti tört az

alakba írható át.

A parciális törtek integrálása

Forrás: http://www.doksi.hu

Ezután már nincs nehéz dolgunk. A racionális törtfüggvényt parciális törtek összegére

bontottuk, ezek nevezője vagy vagy alakú . Mindegyik esetre

konkrét példát mutatunk.

ectionVegyes feladatok integrálszámításra

Határozott integrál előjele

A határozott integrál szemléletes jelentése - mint láttuk - a függvénygrafikon alatti (előjeles)
terület (4. ábra).

Ábra: A függvény területe itt a grafikon feletti, illetve grafikon alatti területrész előjeles
összege

példa 9 Számoljuk ki az értéket! A sinus függvény grafikonjának segítségével

magyarázzuk meg a kapott értéket!
Megoldás:

Ugyanakkora terület esik az x tengely alá, mint fölé, így előjeles területösszegük nulla.
példa 10 Állapítsuk meg a grafikonjukról, milyen előjelűek lesznek a következő integrálok!
Próbáljuk megbecsülni az értéküket a grafikon alapján, majd számoljuk ki!
Forrás: http://www.doksi.hu

A számértékek meghatározása 4 értékes jegy pontossággal:

Illetve: