Csépe Valéria Kognitiv fejlédés- | neuropszicholégia Gondolat Kiadé Budapest, 2005A kone az Okaisi Miniszteum émoatisval, a Felaoktats Tankiye ‘és Szakkony-imogetis: Payot keretdben jelent meg, A kitet a flsSokesban haenlatostankays, OM Minn jog enntartra, Birmilyen miso, sokszorones, ‘toe adatfeldoloz6 rendszerbon vl ol akin eldzctes sell hozirlashoe van ki, (© sépe Valea, 2005, ‘© Gondola, 2005, teow gonlttnds Akiadise fel Biska svn Sebveggondoas RithayTkliks Aboveé Mary Kalmin «Maroc cit fextménye alapjin kes, a mveszengedeyevel ‘Misaki serkes Pint Lisa A Wado manuka» Books in Print vegezte [Nyomta€s katte Kaloprint Nyomds Kit, Kaoesa ISBN 963 9567787 Tartalom Koszinetnyivinités |, Bevezerés 2. A kognitiy felidés-neuropszicholdgia elbzményei 2:1. ToreénetielGamények 22 Amodern neuropstichol6pia gyokerei 23. FelnGecneuropszichologia 24, Kogniaiv neuropstichologia és fejl6dés-neuropszichol6gia 3. Kogaiti idegtudomény ‘ul, Médszerek afunkclok visgalaéra 3.11 Elektroenketalogrifia (EEG) a sejtek yzenéje” 53.1.2, Magnetoenkefalogefia (MEG): az agy ykortts zenéje” 3.13. Eseményhez katt a seagy <2eaci témija" 3.44, Posittonemissziés tomogréfia 3.15. Funkeionilis mignestezonanci még szcbl képek a2 615 agy261 3.1.6. Egyeb elirésok 13.2 Mdegtudomény és Klinikum 3.21, A stindsGmtk sverepe 3.22, Esectanulmanyok 323, Csoport-asszchasonllts vizspslarok 37 38 38 30 4a6 -tasea.on ‘Takraw 2 4. Kogitvfelidésidegtudomsny 45 74. frontiislebeny gyermekkorisétlésénck 4A: Newroanatémia slapok 46 kaverkezményei 103, ‘ida Az aykreg,vagys a megismerés funkciok 15.A végrehajtsfunkcidk fel6des vari 106 éepont steve" 46 75:1, A végrehajbTunkeidk atiikus fel6Uése 106 42. Fejlodés-neurldgia’alapok 2 752. Autiemus 107 43. A kognitvfil6des-idegtudomény médszeri 82 16, Figyclemaavar. és hiperativits-szindsomdk 43. MRL 32 (ADD és ADHD) 10 43.2, Eseményher kote agy porencitlok 3 12.Gilles de la Tourente-szindrma 13 44, Funkiondls Files és felodesdinanika 55 78 Fenilketonuria ua 45, Plaseticités a 79. Tormeeszindséma 118 Faggelék. A legayakrabban hasendltVFaestick 122 5. feédés neuropszichologia médszerei e 5.1.A neuropscicholgiavisgiltokelvet 6 8, Emickezeti zavarok 2 5.2. Viagilat 6s teszelés 6 811 Az emlékezet normal fjiédése 127 53. Fejlides-neuropsicholigai tesztck,tesetesomagok 64 Bit. Avemlgkecet fejl6dés kor szakaszinak 53.1. A Woodeock-Johnson-esze (W)) 6 catia 128 5332. A Kaufmancteseick 66 8.1.2. Brlekeresi sari é fjl6des Mt 53.3. A Haltead-Reitan-tescesomag (HRTB) “ 813. Metakognitveudis és az emlekezet 534, NEPSY oe feiodese 138, 54, Gyakorlati mesfontlisok B 8.14, Tenletspecifikus mere haisa 139 Sa, Tesevtastés 3 8115. Azimplicic emlékeze fel6dése 141 52. Seimiegepes madszerek 182, Gyermekkor szerzee amnézin 13 ‘ newropszcholdgisban Dy 83, Feji6désiamnézia 5 S84. Epilepsia &emlekeret zavaok 7 6. Funkciondlis lteralizéeis 8 185, Specifkus emlékezeti zavarok 451 6.1. Alatenlizgci eredete 8 ‘86. A munkaemekezee vari 182 ‘6.11. Evolicis eltzmények %6 62, A lateralizaci6 egyedtel6dese a 9, Bxzlelési zavarok 63. lateraliici idegrudoményi modelljci as 9.1 Az ésllen zavtok Kivetkezménye 157 64 Egyéni eheresck 5 51.1. A vnuilis percep zavaral 157 65. A megismerés fankeidk asimmetisi 6 9.1.2. A hllisi percep zavarai 162 92. Acris vinutls alles zavaai 164 7.A figyelmi és a végrehaité funkeibk zavarai 1 9.2.1. Targylokalzaci 164 7.-Avézrchajtsfankcidk és frontlislebeny szeepe 9 9.2.2. A ikon (navighci vara 165, 72. A verchatsfunkeiG vangslasnak fb els 93 9.23, Viauiisnegleke 16 73.A pefrontlis kézeg 6 a vegrehae funkei... 93. A morgispereepaézavari 168 vipikus fejlése 97 91, Felismerés avarok: raya €s cok 170 TS: A prefiontlis kéreg (PEC) fankeii 97 ‘94.1. Peil6des prozopagndcia m1 732. APFC fejdése 38 95, Aét-vizuiisondszer evar Fist 733. Avéasehajs funkciGk tipi f6dése 9 stindimakban: Turner és Wiliams 17 734. Avéarehajs funkeiok (VF) Fejlesi 95:1. Turnerszindeéma (TS) 13 elméletei 101 95.2. Willamszindréma (WS) m4: a ee = 1S Seno onek 6 eee = ey Aunt tae BH (ods Santee yeep = Ree rie 3 10.233. SLI: specifikus nyelvi kérosodis 133. Diszkallulia 254 Mee i dren os : 10.26, Willamesrindrma (WMS) 194 14. A kogaitsfjlodes modell = 10.3. A megkésett beszédfejlédés mint gyijtéfogalom 196 14.1. A kognitiv fejlddés modelljei: Piaget és Vigotszkij 2 104. A kori lei hata 177 a Nodular 6s . = oo 7 wipe g 11.1.1. Marsh négyszintes modellje 208 Osszefoglalés a Teed erent 7 TIL. As olvasts Keufhaemas dt ‘modelljei 210 ‘Developmental cognitive neuropsychology a6 11.1.5, A konnekcionista modellek a3 ‘Saakkifejenések jeayaeh 11.2.1, Altalinos érési deficit modellek a4 12 Artes abehetereee e Seer cacao FA ected ws Lee rameters! a|A megismerésifunkeigk gyermekkor savarai a gyakori,sokak deal rere (disslexi, disegrfia, disckallulia, valamint a kalbnleges problé- imi (Williams szinds6ma, Landau-Kletinerszindréma, Prades-Will stindrma)szélestatomdayiiban jelennek meg, A fej\6désizavarokkal foplalkous tudoményterle, a fjl6des-nevropszicholgaismeretanya- ga szimos dszeiplinatudésanyagibsl il Osze. Mavelés terete. Klnika,akisered és Kognieiv neuropsticholdgidban ~aszakemberck cle szemléletmddo,sokszor elt vagy akérellentmond6 eléleti ‘modelleket alkalmaznak, s6t a gyakorlati kovetelmények is miso. A fells zavarok megértéschea srikséges ismeretck Ssszetetsége minden esetben hasonl, e2ére az elméleti alapozis is azones tr) fa- kad, sokfelediszeiplina tudésanyagiboltplilkozik. 'A fejlddesi zavrok meghatiroziséban sokszor mar a defini is kér déses vagy legalabbis viatow A leggyakrabban hasznéle defini feta mentlis zavarok oszdlyords tendszere, a DSM-IV (Diagnostic and Staistical Manual of Mental Disorders), amely az epyes megisme- ‘esi funkcidkon bell is kulonbo26 formakat kUlonfc el. A DSM-IV & ‘tnettan fldl kilt, 2 kognitiv neuropszicholdgia viszont a megis- ‘merési funkcidk rendezere és fjliése felG. E cankényynek a meg- sit els6sorban az motives, hogy a fejlSdés-neuropszicholdgia ha zai mdvelésghez nem esupsn a gyakorat hagyoményok hidnyoznak, hhanem azok a magyar nyelven elérhec6 ismeretek is, amelyck tObb dliszciplina udisanyagie figyelembe véve értelmezik 2 kogniti ei ‘des zavarac acipikus kibontakozdsst, Mat ta i, a kOzelibvOben pe ddig még inkabb cyte nagyobh sxikség lez olyan szakemberekre,, lakikea Kutatisban és a Klinik gyakorlatban a fel6didegrendszer és kogntiyarchitekeira kblesinhaeisatismerk, é munkijukban én smédon hasznlj.6 Lnevererés A kognity fjl6dés-nevropsichologia egyte népsceribbé vile jelvia fee forduls érdeki6des. Vichaed, hogy e triletszemlcletmnddja 4s modscerei egyre fontosabbak lesanck. A pszicholgia elmeletalko- tis sempontjdbslazért, mer ez azegyik tj annak, hogy @ megisme: "esi funkciok szerverSdésére és kibontakocisira a feitdés cle fo. nit kiverkectethessik. Gyakorlatseempontbsl pedigazért, mere Iiséleti €s klinikai munksher elmetislapoess, valamine tudor nnyosan értelmezett médszertant Kindl. A kopniti FejlGdes-ncutopsei- chholdgiaismeretei a kliniksi munkiban hasznositva a diagnos ‘eripia€s az intervencis kapha igy hathat6ssegieséget A ejiGdésizavarok vizslatdban szemiélervdeés tani leet, ha- sonldan az évekkel Kocibbun végbemen amerika, német és angolst- slakulshor. Ennek exyik eredménye, hogy a neuropstichologia a vie selkedéstudominyok és a kognitv tudomanyok periferijir egyre inka a diszciplinak feiramda és rdekldesi kéizéppontiba keri Nem esupin egy, a2 apy-viselkedés-megismerés hirmassigviszony- rendszeréiek mepitéléscben és kutaisi lehewségeiben bektiveke76 forradaloml van szé, nem artis, hogy @ newropsricholgiafel6- ‘ésével megiclené komplex eudisira szimos diseciplinatimaszkodik, ‘A modern képalkou eljddsok 6 az ay sérileseivel, fei etéresei- vel Uszeflggs zavarok kognitiv modellieiegybttesen egy olyan mind ségivilozishor vezettek, amely magiban hordozes&fortadalmian 5} alkalmazis lehetdsége is A fel6dés-neuropszicholgaa sere és nore inl agy mikodésével osszelga kogiti flyamatokfel6déSE10l ad ‘ij ismeretekee A -kinyy feezeteiben rendszerezeten trgyaluk a fejlidés-neuro- pszicholdgisban vizsge mentdlis Funkcidkat, a tunettane, betegsége- ket, nagy fjlodési szindrémakat. Attekingik a megicisakorletse- tlenak lesz ismereteker a megismerési funk fejl6dési cava 11, Bemutatjuk, hogy mikéne orwzhet6k a feldés-idegtudomsny, Fejlidespszicholdgia és a fel6dés-neuropsticholgia elméletei, md- svete. A leirisokban igyeksoink elkGlonieni a szakterleteken mir onszenzussvingjére jutottismerecekeravitatorakes, még kiki dds ‘Akinyvnck cObb fejezet is foglalkozik a médszertannal 622 elmé- Jeti modellekkel, a nagyobb fel6dési zavar kateporidinak & szindré- iméinak bemutatia a kognitiv architekelraszerine torténik, ere egyes ‘avarokat tbbszor is eélzowan megvilgt. A knyw legrdbh fejezete- nek anyaga angol nyelv cikkekbdl s megismerhets vlna a erleten jets és kikepzeet suakember sedmira, a Klatzikus neuropszicho ligidban s az idegeudomdnyokban jiratlan szakember sedmira azo ban ez meglehet6sen nché2 lenne. haevezers 7 17 [A onyv 6 seakmai tartalma mellee egy olyan kérdéste is vilsct eres, amely a kogntiyfejl6dés-neuropszicholdgia médszereib6, el améledi haererébal és vzsgalatialanyab kiverkezi, eat atra, hogy ‘mikene is érelmezend6 a normal és a avert, atipikus €s az atipikus Fejl6dés. Az éxésben lev6,termeszetebél adédéan plasztikus agyi hi at 8 kognti fejlidésben megnyilvinulelérésck szimos kerdés tiszezisitigénylik. Az egyk tsztizand6 probléma, hogy s kogaitiv archtckeira egyes komponensei milyen mertékben figaetenelyillet- ve éplllack egymasra a fjl6des sorin, a zavarok milyen mutatdkban oghatok meg, evek mennyire komplexek, mennyie kalonithetdk el. Legalabb ilyen fontos kérdése a felidés-neuropszichol6yiénak, hogy 4 felné neuropszichologiaban kereset dsszocidcigk hasonléan je- lennck-e meg a gyerekeknél, a kognittv képességck zavarai uy ‘olyanoke, mint azok, amelyeket a felnGte rendszerszerzetszavaraindl eunk, ‘Akonitiypseichologiaseimira is érdekes keretetadhat anak afl- ‘tésképentse, hogy a fjlddésizavarok jellemz6i magyariahatdk-e a é- ‘t€28 kognitv fe6dési modellekkel. A Fejiédes-neuropscicholdgiénak azonban egyik legfobb kérdése, hogy a agy plaseictésban bekver- eos valtorisok miként véloztatjak meg 2 fejlesés lenersseget, hinyfele ka van « kompenzicidnak, mikéne mérhetOk fel a kompe- tencisk és kevésbé fejletthépességek. A felidés-neuropszicholdgus legeyakoribb kérdése tchdt, hogy csak exy fejl6desi it vance, vaRy ‘obb, ha pedig cobb, miként iehet ezckre ateripi sonin épiteni, Es ve- al, a fejiddés-neuropszicholdgiénak arra is vélesz kell adaia, hogy 'mennyiben érvényes a zavart mikodésb6llevonhaté Kovetkeuteés 2 normal fejl6dese, [A koinyy els har fejezete azokat a pszicholdgii és idegeudoményi ismereteket mutatja be, amelyek a fejl6dés-neuropsticholdgidban a2 slaptudés mepszereéséhez nélkulozhetetlenck. Az alapoz6 fejezete- ket kivetia megismerési funkeidk mentén rendszerezere tnettan, esetismertetés, szindrmik bemutacisa, a eszt- 5 vizsgiat eredmé- nyek értelmezdsijellemzsinek elemaése. A Keng trasét a kulessze- repet betes megismerés funkeidkhoz ktherSzavarokat ismertetS ryole fejczetalkotj. Eack a megismerés funkeik az észelés, a syelem, a végreha)ts funkeiok, az emlékezet, a nyely, rs €s olvasis, Valumint a szimolis. Ezcknek a terdleteknck egy részén letisetul: tabb, jobban feleir ismereteink vannak, yen példul a fedex) dlissleia,adiszgefia a helyesirsi ravarok,egyes emckezeti funk: idk zavarai, Tébb fejezet foglalkozikolyan Uj eredményelkel is, amelyek a megismerési funkcibh zavarainak keveset vies az el6>- bieknél késobb fejl6désnek indule trdleteic ératk.Hyenck példaut18 Lanvezerts| 4 ter észelés zavarai, az arcflismerés feds zavaral vagy a dis kalkulia terilete, amelynek agyi mechanizmusait esak most kezdi az idegtudominy feleini. ARnyv utos6fejezeteidsszefoplalsh azokat txelméleteket, amelyek a kognei zavark felteishoz az értelmexési keretet adharjé. Létnifogiuk, hogy ezek péshuzamosan leteznek,vi- dan dllnak egyméssal,nem kell GzUlGk mindendron vilasetanunke sem, Elméleefuggetien kutacis és gyakorlat azonban aligha lécezik, fgy azclméleteket sem Keelherjuk meg. A kognti fejl6desi model Tek ,pudingprdbsiét” pedig mindig a fe6ési zavarok jelenik, xz 8 5 modell tehit, amely a fjl6dési zavarjllegzetességeinek prodik= an @ legpontosabb, legyen az adott fel6dési zavar birmilyen| ulin vagy ka, 2. A kognitiv fejlédés-neuropszicholégia elézményei 2.1, Torténeti elézmények Minden tudoményterle miveljénck sokat seit, ha megismerkedile Akislakulés cl6eményeivel, és e2 alla neuropszicholgia sem kivétl, ‘AnncuropszicholopiagyOkerei egészen tdg ételemben nagyon messze fayllaak vissza. A klasszikus neuropszicholga tirgynak, azaz az agy sériléseinek és a viselkedés osszeilgaéscinek legkoribbi dokumen- tile beszimoldja az idszdmniesel6te 17. szizadb6lseérmazik. A benne opal iso szonban nem ekkor szletek, nem azid6szémitise6t- 1 3000-2500-asévekben, a beszimol6 ezeknek a megjegyzésckkel el- Meotdsszefogalga, A kévratot Edwin Smith egyipeologus fedezte fel 1 Luxorian folyeatore feleré kutatévok sorén 1862:en. A nevétviselS Bawin Smith Sebészei Papirasz 48 agy,illewe gerineveli exedec strlést fle, 6 eek kezeléschez ad dmutatie Feltchetben ez ax els6 ‘olyan feiss dokumentum, amely az gy kifejezésthaszndlja, ‘Anak az dstzefiggésnck a felismerése, hogy a viselkedés ex agy mmikdéseiher kit, mir a4, szizadban megjelenik,jllehet ezt a imakédést még az agykamsk 6 az azakban lew folyadéh (ikvo)vél- toaSsaival hozzik eszefiggésbe, Mar oval kesh a 16, sedzadban jut Andreas Vesalius (1514-1564) ara a Kivetkeztetéste, hogy a2 egyes funkier feels terilet az agy maga, 6 nem annak folyadékkal tele kami. Ennek ellenére egészen 17. seiadig minden funkeistazagy- amr “akddésches” kétorek. Cesk ext kverGen jelent mex exY rmeglehetdsen globilis funkcis/agy terilet megfleltetés: a fonts terblethez a szenzorosFunkcidkat, a centri erdletekhez a kognici6t, épzeleter és az érzelmeker, a hits teiletekhez pedig az emlékezeti Funkcikat kaebech, Ertl Kezdve a lokaliciéra vonatkoos elképzelések sosem lito mértékben kezdték el izgatniatudésokat.A17.szizad egy legtbbet viatorekérdése leek illetveazelmehelye lett A legismertebb René20 2 AKOGNITIVFE}LOnfs NeUROPstICHOL OOH oantves Descartes (1596-1650) feltevése, amely szeine a lélekhelye a2 agy- ‘res exyik struksiia a tbozmiigy. Descartes szerint czen a helyen yGlnek Osze svencorosingerck, maid falakulva clk a lelket. Tet- iéscetesen azelme/éiek kérdés magyardeatéa saimos mis agyterlet isszerepeltjelolcként, a stidcumesl a kérgestesten (oxpus callosum) it cegészen a fehérllomanyig, ‘18, majd 419. sizad anatomiai és newrofzilégiaifelfedexésci ‘gyre ebb informacivlsolgitak az agyszerkezexérl és mGKdese- 1G, Kiderle, hogy a agyspecilis setekbal (neuron) Al, ennek pedi funkcionlisaneltéré részeivannak. Camillo Golgi egy olyanfestesi el ifeise (east impregndls) dolgorote ki, ameliyel lithatovd valak agysebvet szerkeret elemei. Ezt az ejddst, a Golgi festés, hasan az agykutatis misik nagy Gitdrje Santiago Ramon y Cajal, aki felfe> deze, hogy a7 agy egymassal Kommunikilésetek vagy Megsejtek he locata. Golgi és Cajal nedré munksjukére1906-ban kaptak orvosi No beled Az alapvee flfedeaésck i fejevete nyt meg Luigi Galvani mun kajvl, aki felismeree, hogy az idegsejtek makidésik sorin elektro- mossigoc produkilnak. Ebb61indultak ki Emil DuBlois-Reymond és Heermana von Helmbioltz munksi, amelyek bizoayieotak, hogy a neu ‘on0k elektromosjeleket haszndlnak az ingerdletek eovbisira. Bér {val sdb, de ezek a kutatésok nytocak utat a2 agyi eceprorok ku tatisénak. Ezzel egydte eovabb folytatddtak a funkeidk agyi helyérl kata vei. A vitdk kereszteazében leginksbb alt, hogy valoban ‘vannakce az agybun olyan eiklnilesrukeirdk, amelyek eayes funk idk egéserendszeréeiinyijak és ellendeik. Az epyik befolyésas né- zetrendszer szerintezek a funkcionslisstuktirik 27 agyiteiletben szerveztnek, Ezek a koponyin kidudorodisokhoa vezetnek, és mine! fejlettebb egy trl, anndl kiemelkedabb a dudor illetvea behorpe ‘sok ezehnek a tekervényeknck (gyrus) fjletlenségétjlzik. Meg sudletett chica frenoldgia vagy mis néven anatémiai suemélyiségan, amely egy béesi orvosanatsmus, Franz Joseph Gall é munkatirsa, Johann Caspar Spurzheim nevéher flz6dit. Gal és Spurshcim slau. ‘doményos elméleteszerencsére esakitmenetileg érvényesilt clmle- ‘akben axonban egy gaz, hogy az.emberivitelkedés klonbiizéelemei zagykéregeuyes terleteielokalizilhatsk. Gall megfigyelése, mise Finca bal feltekesérulési a beszédprodukcis s besoedertészavaaival anak, sokkal kisebb figyelmes kapot, minden bizonnyalafrenoldgid- ban kiesesosods tévedese mite Gill egyk legvchemenseb cimadéja egy fancia neuroligus, Pierre Flourens volt, aki tagadta, hogy az agyban a funk ado terdletek hez kototen szervea6dnek, Erveit suit lezids kisleeite alaposta, | | _L-TORTEETTELCeMENYEK 2 amelybOl az a koverkezzetést vonta le, hogy a2 ayszdve ekivoiess- nak kovetkezményée nem a,hely, hinem az citivoltott agyszivet mennyisége hatérovza meg. Ugy évele, hogy 22 agy minden terete ‘gyforman alkalmas bérmilyen funkci elitiaira,azazekvipotencli, Elmetere megiehetdsen nagy népszeriségnek Orvendett euészen ad ig. amig meg nem jelentek 2 neuropszchologiakialakulistban mer ‘GkSnek szdmit6 Klinkaicanulményok we agyi zis helye & Funk cravat bszefiggéscnd 2.1 dra. Tawnak Brac i pce x ogre (itase Dupuyer Asian Pablo, Hopi Pris) 4 Men re al lta a radmann Aes rien Paul Broca franca sebész 1861-ben megiclentpublikicissban a prada és afta (a besaédpruduki6 silos defcgje) eseée mutagja be. Broca klasszkuss vt este Tin alg tudote beszéln- Fokéne a tan sbeskit s+ mételgette, innen a Tan név. A sri erdleta Broce-teilet nevetvise- lia Broa dal lercafiziés beszédeavart host ideig motoros afta neveatik (ma a terminoligia finomabb, imyaltbb), A neuropeicholgsh siletésének tovibbi klasszikusai Jean Baptist Brouillard €s Carl Wemicke volak. Brouillard megeyéasdéssel képvisle, hogy a besaéd a bal féekehez hie 5 mivel a is, a aes a fetes ob kézze t= nik, zeker a bal felteke konollja Carl Wemnicke egy olyanafigsbe- ‘eq szimole be, akinek beszedét nem érette, és akinek agyi leziia & Broctcertlet6l elkulonti, aul ventilisan é posterior irinyban lev kérgterileten vole (Weenicke teriled, Wemicke azonban egy olyan for ‘os dlgots let, amie rekinhivackozunk, cz pedig terletek kapesol thos kotéesfunkeick szerepe a nye feldalgoasban,2 2. AKOGNTTW FEJLODES NEUROPSZICHOLOOIA EL OPMENYEE 1870 kivételesen fonts évnck se4mita neuropszicholigiatrténe- ‘eben. Gustav Theodore Fritsch é Eduard Hitzig, ket fatal nemet ‘orvos, ekkor bizonyitotta, hogy az gy egyesterleteiszelektiven in- serelhetdk. Kutyik mozgatékérgenek elektromosingertésvel elterd _mozgsokat tudtak kimutatn. Neqy évvel késdbb végerték welsh _mdn ingeriéses vizsglarokatamelyek s-4mos Gj nformacioval sco ‘ak, Fritsch és Hitzig at talc, hogy azagyketeg elevolitéséal ne suiintek meg, csak redukilédeak egyes funkeidk. John Hughlingy. Jackson (neve a foklis eplepszia kutatisban Kézismer) ezét az fel- tételezte, hogy a2 agyban funkciondlis ierarchia érvényest a maga sabban lev6kéteg észeretebb funkeidkat lite, mineazslasonyabben lev6 teriletek (pl agytbc) AzanacSmiai 6 Gzioldgiaiismeretek fethalmo2sdisaa 19. 620, sei ‘ad forduljn a funkciondlstérképek kialaktésshor vezetet, Ehhez jelent6sen hozzijrultak az agy elektromos ingerésével, az agy elekt- ‘omos aktivitssinak elvezetésével, a série agy terete és a viselke- és zavarmintSratinak eirstisival nyertadatok. Az egyik legismer- {ebb funkcionaliscérkep Wilder Peafildnek a mitée slat elekivomos ingeréssel nyeretékepe a mocoros és szomato-szenzoros kere seer veabdésera. 22.dbra Asay ‘oarebtktomby eke (Brodmann 1909) IA fs dir aba fe ‘li ab jo flee bees Sens matt ul veh ‘gett ong cpa close (25) arte 22 AMODBRN NEUROPSZICHOLOGIAGYORERE! 2 ‘A tésképek kil a leggyalrabban hasznlt Brodmann citearchitektoni- ‘es trképe, amely az egves kéreqeddleteksjtesfeléphtéxében ithats clérésck figyelemberécelévelslakult ki, A'2.2, dbtin, amely Brod. ‘mann 1909-ben publikiledbesjnak masolaa,j6llthatok az eters mmintézaeal ele erletek. A Boea-terilee példaula Brodmann 44-¢5, 4 Wernicke 422-5 terdlet 2.2. A modern neuropszicholégia gyBkeret A19,setzad vége tchét a neuropszicholdgiatudoményénak vali kee- dete. A20,sedzadban ezen az tudomanyterileten igen gyorsfejlGdes indule meg, ennck legalabb ket oka van. Az egyik vrei. A Il, lghabordt KovesGen az agyserésteeldnel szimos olyanviselkedé- ses zavar vile megesen tanulményozhatv, amely Kordbban ese széevinyosan fordult el. Nagyon sok adat dt rendelkerése area vo= ratkooban, hogy milyen az agyi zis harsaazintellektusis a megis= ‘merési funkciskra. Ev oj kihfvés jelentette fatal tadomdnytertlet szimira. Mind a Szovjetuniban, mind az BgyesleAllamokban dj ku tatisi programok indulak, kiemelkedS szakemberek keadeék el a2 «azonos 1x6 alapjin kvélaszorebetegelekel a visgalatoka. Uj vasgh- lati eljsssok, sok orseghan standardize reszek fs saletck ajelleg- ‘zetes zavaemineézatokdenyalabb feist, [Arms ok kicsickésdbbi, 6 az gy szerkezetét és mikidését flee 16 jtechnikk megjelenésghea kithets. A Kassie neuropsricholé- sia a kilenboz médszerekkel kaport eredményeket az agyisérlés 6 ‘viselkedésben feltchae6 zavarmintézat egyhitesében ételmezve egy fejfert neuropszicholégiai tnewant dolgozott ki. Ezek alapjin mat megprObilt koverkezteri az agyi lezié helyére, verméscetére. Bie & tesztek az exyes megismerésifunkeidkon bell ényaltan képeseke fel- tani az egyes SszetevGker, a levis szemléleret hamarosan flair & ‘modem képatkot elsokkal szerzettadatokbel Kindulé 6j gondol- dsm az agyihilézarok makidéseher kate furkcielemz6s Ki eri, hogy a krikus megismerési Funke igényl6 feladatokban Vasgie szelekt aluleljesites, az Ggynevezectdissocidei djaérel- mezend6, Napjainkra s neuropsrichoigia differencidiidisa him f teriletkialakulisshor veretet. Ancuropszicholga diflerencildddsinak legjabb ejevete a hogn liv neuropszicholdgia megjelenése. F.szemlélet, amely alapvetsen meghacirozza az eurGpai neweopszichol6git (ma mira kanadait és merikat is, Nagy-Britanaid6lindule el, Gyokereit az angol hagyo- iményokban lelherjak meg. Ehher mindig hozastarcazoe, hogy kisér-2 2. AKOGNTTHN FEILODES NEUROPS?ICHOLOGIABLOZNENYE Jedi és a kognitv pszicholiia,valamint « neuropszicholga mdvel6i cgyite dolgortak. Rajotck, hogy a kis médsvertani repercot segit- ségével a betegekislolyan adatok nyerhetk, amelyekkel a normal rmepismerési funkeiok modelljei tesetelhewsk. A szakteriletek elt hhangsiyai mate « neuropszicholgiinak hirom olyan terdletealakult ki amelyek e szemlélet,érdekI6desi fokusa és a feladatk alapjin vie suonylag jl elkObnalnek, 1 Klinikai (klasszikus) neuropszicholigia: feladata a visetke- <észavar 6s tendelkeztse alld neuroldgiaiadatok alapjn adage ris kterjesarése, az érntetFunkeidk minélérnyatab felicia Esa neuropszicholégiaiteripiakijelelése, végrehsjeisa, Sremléle- tijellegaetessége, hogy elmeleteinck, médszereine elpontia a e- tag diagnosis é trip 2, Kisérletineuropszicholdgia: adotczavarényezGinek kontolilt feladatok Kereteben téténd minél enyaleab feltiriss A visgsle csskis ialaktisit, mepvilsztisit meghatérozza a anulményo- ‘ott zavar ipusa, a médszert megalapozé elméleti kere és a vist celetésckre vonatkors elizetes hipotézis. Seemed jellegzetes- sége, hogy elméleteinck, médszereinck clponfaa barge" aa 2 newropszicholdgii net vagy tanetesopoet(szindréma) jelleg- ‘aetesséyeinek sanztematikus Feltris. Kognitiv neuropszicholégia: célja 2 sérult meyismerésifunk- ik tanulmdayozisival a Kognitv pszicholgia elméleteinek, mo- Aelfcineka tesztelése, A kognitv psicholigia naprakész (state oF the at) ismereteiadjk a eléleti kereter,«kiindulépont mo- dellnek az ép mikdésze vonatkozs predikeigja Azeanek alapjén kivilaztort etegesoportban és feladathan kapote eredményeket a kogniiy modellek veseteléére saz 6p hogniti rendszere vd kvetkeztetés céjsirahasznlja. Szemleletjellegzetessége, hogy lméleteinek, médszereinek c}ponia a hognitto render megisme- rése a rendscer dsseocideiginak feleitdsin heres. 23, Felndt-neuropezichol6g A eln6u-newropszicholigia 20, sdzadifjl6dése alapverden befolys- soles Luria iskolatereme munkéssiga, A neurokognici zavarok vizs- silatinak szemléletéea Luria ltl kidolgozot ételmezésikeret hat rozta meg, amelynek egyik leglényegesebb vondsa uz elmélec &s a kKlinika gyakorlat alkoesoevizse. A Rink visgalaok apt ad ta- ‘dis ket meghatérozsiameretrendszerte alapor, sz gy & a vsclkedés ‘sszeggéseinek és a neurokogniti zavarok ellegzetességcinek rend 24. FELNOTENEUROPSZICHHOLOGTA 25 secre. Banc négyslapillé funksiondirendszerek, a funkor lis komponensek, sz auyiteraltek speci feldolgors unk, ‘lamin a agy terete kote sevorok amples rndsere lent Lari funkcik szinyjén a kognt és moro folyamarokat olyan smeghatirozotfladates stervez6d0t dinamiks rendszereknek ekin- {ete amelyck x dxscekpeolodsalfolyematl es komponensck mi- odésenek kisnhetden vitozékonyak (Lun 1973, 25-90) Lata Janksiondlic edierb fe 086s dinamikst aovegmnsols peldiival sera. Egy gyermek a sxivegmseoenil minden cxyesirijlet Akutan Kees, irda clomen, 6 erfeseselKserve produkl ‘Aeln6icasbveget vebiisan Kido stalakia ey tlznule motor tos semi (Laie 1973, 82), Haponlsresaetessegelclemai Lua a felnduck fonkciondis endszerciben a nyelver, a emlekeneet, a he ijelmet a mozgité a gondolkodist. Linu az oy bund erating speci feos fobamatatba- tisoza me, exehet a duynevezet fonksiondlis komponenselhes rendeli. Fea mepfeleltetésnsehangban vans felndt-neuropssichol6- {ia hagyominyaival ay példdaafeladuek beseédmeores pogranja ‘bal precenulisespremonors tere (Bro) a besredeldolgoes ¥- Szont bal poszterior tempor terlet(Wernicks) mkiésEt gg, ‘Avagy tec Lut koncepeidban eay oly funkeiondlis mock, amelyerazagyfeldolgocis ete clemet alkotnak, Eck a gy fay. matok gatas adap don aac Ka Kogity &mvelet akuvtdsok er past "Ebben a rendszetin «zavaro és simpeomik eedete a gyi esi kavetheatben sriléjantcondis fomponosel ekeS mGkodesének 3 kavetkezménye. A slyosemiékezet: svar hivetherteben érhet hallo foxtKolés és, es ec eben a dtalinos koi hépes= sack hanyatlsiisinthet. Luria serine felntekoi ati, ann ‘aan, praia ler apy enletek serescher RO A ravarok letisaa klik elemadh az elsleges és misodlagondeficteké> 2 sérils vals helyéneklerstbal al, Ee afta taxon a fe Gtk él diagnosrtiks médseerk meguslaatagt 6 orenthaa ‘testelésbenéx«vingatkban a Lurjemédszelnyene s komp- lex funiok tszctevinck, a fenkinds rendered svaranah site. smatkus Felis, az eyes jellm7Ok eltiisra fokusri fladatok és ‘megfuyelések alkalmacssa, Lényege a neurokogntyzavarbl kivee eat elsilegesdeficitek elklontse. Luin elkepeeléscink jelentstesze ma is skcudis venéeonal a seuropsicholgi munkban, barmiyen trees egyen 6: Kl tikai munkiGl vagy kognitv neuopsicholgil utatlsoReL. A je- lenlegfjlodés-neuropaicholigaslapfetevese i x, hogy a2 eyVes26 2 AKOGNITW FE}LODES NEUROPSZICHOLOGIA BLOPNeNvE kognitiv funkcidk komplex feldolgorssi aspektusokkal jellemezhe- ‘Gk, azaz alrendszerekre bonthatok. Igy példdul nem beseélnk sea. liana figyelmi folyamatok zavare,hiszen a figyelmirendszereltés6 feldolgoc6 rendszerekb il (szelekci figyelem, fenntatoe fgyeler, terjedelem vagy megosztot fgyelem, viselkedésgstls és kontrol) Ugyaner a szemiéternylvinul meg a7 egyesfjladesizavarok homo- 1gén alesoportjainak meghatirozéséa iinyul6 munkékban. Gondol- junk példsul a nyelvejiédesi zavarok tendkivll nagy kategi ‘A mezismerési funkeidknak Komplex funkeionslis rendscerekkent trténd felfogisa tchdt tovsbb el a mai fel6dés-neuropsrichol6 sidban, Egy lényeges cleme a Luni-fél koncepeiénak szonban nem érvénye- sll a fl6des-neuropszchologian. Gyermekeknél a Rognii fankessk zavariban megjelené eleérésck nem seonosik a felndt kognitiv rend szer funkcionals Komponenseivel, Luna suindréma-fogalma nem ét- vwényesa fejlddésre. Jollehet nines felides zavarok termeszetere 65 4 kognicv architektra mikédesére vonatkoaGan tejes megegyezés & Fejlddés-neuropszichologia egyes irinyzatai kbzdtt,abban azonban ‘mindenki egyetér, hogy Luria elméletei nem alkalnazhatok a fjl6- si zavarokr, bir pathuzamok felfedezherk. A fejl6dés-neuropszicholdgiafedése némi elolédéseal koveti a felndu Kiinikai neuropszicholéyiatéshéditase. A modern neuropsz choldgia médszertangnak kalakulésiban megfigyelhetdvé vill « Szov- jecunidban, az Egyestt Allamokban és azepyes eurGpa orszdgokban is 4 kislkitor midszerek Sevéz6dese,KélesSnhatésa, Hasonl folyama- tokcesak nagyon assan indultak ela gyermek-neuropszichoigdban, az ‘elméletek formalédisa és a viesgilati médszerek kislakulisa csak & hyolevanas évekt6l indole gaan 2.4, Kognitiv neuropszicholigia 65 fejl6dés-neuropszichologin Mars kordbban leitakbslis kiderhetet, hogy a kognicy neuropsxi- ‘choligia seemléletében és hangsllyaiban is elt @Klaszikus newro- Dszicholdpitl. A Klnikai neuropszichologiafeladats, hogy a zavarke természetét é Jehetséges okait mepismere, megertse. A kognitiy ‘neuropszicholdgia cela mis: a betegek adatainal elemzésévelszindé- kozik a normal és a2 6p mkislét megismenn,felten. Elis & Young (1988) szerine 2 kognitty neuropsicholdgis cli, hogy a betegek Ep és sérilt funkeisinak elemvésével megismerie a norm kognitiv maki est, ezekre vonatkozGan kivetkertetéseket vonjon le 2A KOGNITWV NEURORS7ICHOLOGIAE FRILODES NEUROPSZICHOLGGIA._27 A kognitiv neuropszichol6gustelssorban nem az éedekli, hogy az agyilezét a vselkedeseszavarnak megfeleltesse, vagy az agyi sere termésvetét jobban megismerje. Ehelyettsokkal inkabb a2 lla kkuszban, hogy milyen is xz informécifeldolgoeds sérilési mintdeata, bbal miként koverkeztethecinka kogniti achitektna mikidesere ‘A kognity neuropsichologite sokkal inkab vonzzsk azck az esetek, amelyehkel a kognitvarchitektéira modell vilnak esztelhetve. Az rvelés lenyege pedig, hogy vligos kognitiv modellek nélkil nehéz ‘eldénteni, milyen funkcigt sellene felésképezni, az agy lezithon funkionliszavarmincizathoz hozzdcendelni Temple (1990) sa ognitiv modell eéla egy adott megismerési funkci6 fakcionilisa ‘neuropszichologaiadatok segtségével, mégnedig az alkomponensek Aisszocigisinak felis ‘A Kognitiv neuropszicholégia modelicinck egy gj testelsi tril «ét nyitotk meg a modem képalkots elitisok, amelyelkel a mak’ esi alkomponensek kovethetdk, Megfelels kognitiv modelicknélkil, ‘azonban a legjobb eszkiztk sem adnak jl értelmezhetinformacit, hiszen a rossaul megfogalmazottfeladatszerencsés esetben nem j6, rosszabb esetben eves interpreicishor vezet. ‘A kogntiy neuropszicheldgia fellidésének tlin egyik leginksbb meghatiroz6 éllomésit jelentette Marshall és Neweomb munksja (1966). Egy agysécule boris veterin, GR olvasisi zavare ismereets ‘munkijuk sok cekincetben meghatirozta ez adores tere illewe a ognity newropstichologia kutatisiirinyt. A GR nevi beteg ymely disslexisja” az olvasisban mikbd6aleendszerek bizonyitekival az a onoligiaielemzés nélklijelentés-horesfcs elklomaleaendsveré- nek flggetlen mthdésevel slg. Hasonléan fontos meéroldke volt az emlékezer neuropsticholdgii vizsglataban Shalice és Waringron (1970) beszimoldjaa KR nevi beteg ép hosszi tiv és silyosan série rivid ea emigkereti cljesiemenyéro GGR adatainak bemuratisa méy egy szempontbll mérToldkSncksed- imi, ex pedig a kognitv psichologineszkézeit hasan elmélyilk és Srnyaleeserelemzes. Valdseing, hogy nem dertlt volna feny a kétol- vasisi dt effajn disszocideijra, ha GR eredményeit Marshall & ‘Newoombe esak esoportelemzéshez hasznsla von fel, Az esettanule _minyok a kognitypszicholdgidban meghatéra26 szerepet keadtek be- ‘ken, és tltenek be ma i. Marshall és Newcombe vizsplatsingk xy harmadik fontos eleme volt a teljesitmény sebessegénck mérése, amely meghatirozédisseidci mutatova vile nemesal az olvasisi 2 vatokvizsgilatsban, hanem a szbfelisments és -etés, a mondatszetke- et feldolgorisa, a szdmolis, amg és aeflismeés,valamine az em > lekezeti mGhidésck viagilaciban,ea 2LAKOONTTIV FJLODES NEUROWSZICHOLOGIABLGZNJENYE! A kognitiv neuropszicholiyia szemiéletének és escktztrinak all: rmarisit gyermekeknél nevezzi Aoi feldé-nearopsichoigiinak, A felnéieKognitiv neuropszicholoyia a sérles eld, épnek Feltétle- zettrendszer funkciondlis leziinak kognittv kivetkerményeit vizs- fla. A Kogaity fel6dés-neuropszicholigia viszont a megismerés funkeik fejiddesizavaraic pobalja a fej16U6rendszerben beds, Uy rnevezet Funkcionilis rik miat bekvetke762avarok alapjsn Kavet- 1, lei, Ugyandgy kee alapvets céje van, mine a felnGte kognitiy newropstichologidnak. Egyrést,acipikus fol6dés denyale modelleit. Kivinja kidolgozni a neuropsticholoyii zavarokat mutaté gyerekek viesgslatiadatsinak alapién, Mastése, a felidesi zavarok vieagilatéval cllendraiafjl6desi modellck megillapitiscic OlyanegységesKognitiy Fejlddési modell megalkorisra torekszik, amelynek alain a gyet- rmekkorifejl6désizavarok magyarizhatok, ételmezhetdk, ele jelez het A kognitiv feildés-neuropszicholdgia kinikafontossga abban rejlik, hogy a kogniivfejlédés mesismerése az okatésbun éfejlest- tésben hasondthats ‘A kogniti fjlddés-neuropsticholdgiatlin legnchezebb terete a nneuropszicholigiénak. Megkivinja a kogniti pscicholigia elméletei- ‘ack, a kogniti fejl6dés modellcinck és a speciilis feilédési médsze- reknck az ismereté.A kognityfejl6dés-neuropszicholdyia nem simén 4 felnGte neuropsichologiaalkalmazisa gyerekeknel, hiszen a defici- tes funkcidk Rompenriciés mechanizmusok, Reel utak felépilésé- hhez vezetnck. A feGiési és szerzettzavarok eltEréseire a felOdesiza- vatokkal treénd megismerkedés, thie a Kémyv véxén tértink majd is, H.D.— Young A.W. 1988): Training fae-processing sil fora il ‘with acquitedprosopagnosi. Dalopmeta Praspagsa 4, 283-29, Lunia, AR (1973) The working dae. London, Allen Lane Penguin, Marsal JC. Newcomb, F (0966) Syntactic and semantic eros in psa lexis. Nearpgcolip, 4 W9-176 Shale, E~ Warington, EK (1970: Independent functioning ofthe verbal ‘memory sores: A neurpsycholgil eae stad). Quarto Journal of Es perimental Pyhology, 22, 261-273 mple.C. M. (1990 Developments and applications of cognitive neuropsy ‘ology: In Eysenck, MLW. (ed) Captor psylloy A iersaional ‘meee: London, Wiley and Son _ELROGNTTVNEUROPSZICHOLOGINESFEILODES NEUROFSZICHOLOGIA. 29 ‘TovABBITAIEKOZODASTSZ01.GAL0 IRODALOM Adams, R. Le ~ Paros, ©, A = Culbston, J. Le = Nino, S.J 1986) ‘Narepsellog fr Cite! Pra, Weshigion DG, Arnetcan Pech: mt hein Cttinensen A Ls (197) Lari’ nope mst mens New "ek Sper Publications. Kolb. Wow 1 0. (96) Fondomona of Haman Naropacley New oi, Freman Lat A R= Homskays, ED. (964 Disusbanes nt be eg eof “pecch wi onal obese In Warten N= Aber KA (eds Tar Ft plo crt and eh New Vk McGrail Marin, © N (998 Haman Nr Landon New York-Tooat- Syney, Prentice Hal Borge3. Kognitiv idegtudomany 3.1. Médszerck a funkeiok vizsgélatira 1M. ELEKTROENKEFALO FIA (BEG A SESTEK ZENER" [Napjsnkban se agymkisds vispilatiraszémos cechnika All rendel- Ikezésinkre, Ezek kisi letégedbi az elektroenkeaogram (EEG), amely a idegsejtek maksdése sori keletke26 bioelektromos viltoxi- Sok rOgitetviltozata. Mindenki sedméeaismert, ha mshonnan nem, talin a népscerd oxvosilmekb, hogy az él agy idegscjjt soha nin- ‘renck «hikapesola", azaz mind tizelnek. A tozelés mérccke ‘tinksontisa szonban a6 fgg, hogy milyen cevékenységgel van az ‘gy elfoglalva. Azok a7 idegsetek, amelyek egy adore fladatban réset ‘esenek, jobban tzelnek a tabbinel 2 az aktivitismintézatvltozisé ban nyilvinul meg. Az EEG-vel ex .ncuronilis zene" ebgalthec, a suakérepedig ebb a ,kortibot” ols ‘Mara Berger deal végzett eli EEG elvezceésekben (Elul 1972) is jellegzetes aktivitssmintézatokatsikerul felismerni, a relaxileéber laporban elvezetete nagy amplinideji 12 He frekvenci alfa ‘iviie iletve ennek az eltxBingerekkelkivlthaté ampli esok- enését(amplitids ~ biocletromos fesriltség nagysdga) és a hullim- frekvenciénak (msodpercenkéntiteljs hullimok szima) a 13-31 Mz tartoményban t6rténd nivekedésér, a béea-biokkot. Az alfaksviés (aagy ampli, alaesony ferekvencia) 2 neurondls szinkronicscis, ' beta-aktvieds a deszinkronidcise. [Az EEG regisreiisa aztjlenti (eredetileg papfion, ma thbnyire Aigtlisan), hogy a2 idegsejtck ltl produkile bioelektromos éramot ‘ezesjk ela hajasfejbdrr. Bhhez elekerédak haszndlunk(kicsiny. bioelektromos dram felvételére alkalmas,exlstézott vagy aranyozoxt fémkorongok), amelyeker Kilnbiz6 techoikikkal rdgzitink. A fel suin és azelektrida kat vezetést elekwolitor(ndtium-klord) etal ‘a pasata vagy Folyadek szolgaj. Ha ebb neuron czel egyszerte, felazinen digyneverettelektroos meus alakul ki, az egyes elektdik _MLMODSZEREK AFUNKCIOK VIZSCALATARA 31 4 felsainen a helyifesziliséqvdltozis veszik fel, 6 covdbbitjikafeve. ‘Se kesallekher (ma wobnyire szimitogep). Ax elektromos Feszilse, nrllivole (mV) nagysdgrend, cxértahhoz, hogy feldolgozhat6vé vil- 4h el kell exéstenink. Eztszolgalék a” elderdsedk, amelyek a ha- fyominyos papitiitds REG keszulékeknél és a scAmitdgépen m= OdG digitslis EEG-nél is sakségesck. Az EEG-n bel0l nemesak lainos, nagyobb leptékd iddbeli viltzisok alas és ebrenetjelleg- ‘zetes mintizaai) kovethetGk,hanem a canziens az egyesingerekhez GSeseményekher kéeset és a megjelenésidejehez szinkronizileelekt- romos viltozisok is. Aajasfejbdrre az Sgynevezett 10-20-25 rendszer hnemzecki konvenciinak megfeleléen (3.1. bra) felhelyezett clekt- ‘diklal elvezetetbigelektromos jel egy iddlelektromos eszilség Figgvény, a2 apy hullémok viltozdsinak id6gdrbéje Sa. Bl bebe a nab 10-20-45 render meen Iolehet 2 BEG egy sj teehnika, a modern, sealaban 16-128 clektié- ‘dot alkslmand, dgynevezert sokesatornds elvezetésekbOl G.2. abra) keszil6, bonyolule matematikaislgortmusokatalkalmazé kealicativ clemzések még mindig sk tj adatalszolgilaak az agy mUkodésének rmegismeréséhe.cocyrtvipueTupoMANy 532 dora BAG ost 16 lerdal 6 hénaps babindl (A fekip mgm atl to hoeehialsnbt att) 5.12. MAGNETOENKEFALO [AZAGY .KORTARS ZENEIE" RAFIA A seupravezct6 technika megjelenésével az agy ativtis egy delve etést technikija, a megnetoenkefalogeéfia (MEG) wilt lehetsvé, MEG, hasonléan az EEG-her ae aay spontén neurondlis aktivitiss- nak repisvrieid6fggvénye. let azonban nem az osszegubd6 elektro: ‘mos aktivieise més, hanem azelektromos dramfolyis Kl Kalk 6 magnesesfuxus valworSsuit,A magneses unui irinyit fiziksb6l 61 ismer jobb hévelykujj seabaly slap eudjuk seemlleeti, Ha az 4ramfoivisirinya job huvelykujunk cscs fle mat, 2 okdlbe seo ritot tobi uj irinya a msgneses Muxusieénynak feel mes, Ez at je- lenti hogy a Koponya felseinével pirhamosin Foy elekomos dam ‘sil Ralakle magnesesflaxus klep illeve visszlep ezen a felst nen. Akilépés és belepés maximuménak civolsga atl fgg, hogy mi Iyenmélyen van azadoct dramforrs.A maigneses fusustehitseabadon, lep ki és be, elvezetheuéyée a forrs és a7 elvezet@hely kai Koze sgeknnem befolysolk. A mégneses uxusterjedés irinybol az is ko vetkerik, hogy’ a felsinre merdlegesdramfoys Kiel kialaku mi neses eniér nem lithats a mérSeszkbz sedmér, hisaen pérhweamos lesz a felszinel. Az agyi aktivtise Kiser kiesiny magnesesjeleket (0 "Tesa olyan kilnleges gy fogik fel, amelyeknek a sup vezetését az abszolie 0 fokon (-269 C) flyékony helium rds biz sia {a MODS7EREK AFLNKCOE VIZSGALTARA ‘Aaclaé biomagnetometerck vagy SQUID- tozaton keres alakult ki, végleges ormijinak ltrehoedsaban nagy secrepe volta Reitan és Wolfson ial kidolgozote neuropszicholGgiat mmodellnek (1988, 1992). A modell a szenzoros, a figyelmi és emlé- kezeti funkeigk féleckei seervezédésénck fejlédésebdl indul i. Ahierarchia magasabb fokin ezekre épila nyelvi és tér-vizulis fel- dolgozérendszer. A modell legmagasabb szinjét az ubsztrakei6, a fogalmi reprezentici, 1 problémamegoldas €s a logikai elemués képvisei, Az absztrakcis és problémamegotdés nem véltlentl a rendszerben vizsgil legmagasabb szint, hiszen a biol6gaikiindulés modell ezeknek az eloszroeagyihildzathoz kieheté Funkei6i szerine epitkezik ARTS clemet 1. motoos funkcisk, 2. szenzotos-perceptudlis Funke, 5. ti vzuilis képessézek, ‘fig funkciok, 5-kizvedlen emlékeze, 6 absotakeis, problémamegoldss, logikai clemsés Reitan és Wolfson a nyolcvanas években kidolgoctak HRTB-hez egy ‘igynevezet neuropszcholdgsi defctskslit (NDS) is. Az NDSa ners Pontszimokb6l scdmithaté,el6nye, hogy négy oxrilye hatiroz meg mminden egyes modules 74 mutatéa ayers ponszimok silyords le réseit megoriave leegyszerdsiti az éxtekelést. Az NDS pontszimok SAHEILODES NFURORSZICHOLOOIA-TeSTEKTESTESONNGOK 69 alapjin Reitan és Wolfson (19886) 93 gyermeker viesglva jo el ade kilniteni a normal profile a eanulsizavare mucatdk, iletve a2 agysé- tle gyerekek teljesiményprofiscl i i Sk dba ARE mrt Bt profil ees normal agi stems “carat mata 9°19 fo gaekel rrs: eitonolon 2001) ANEPSY (Neuropsychological Assessment of Children) a meismeré- si funkeiokrendszerenek dltalénosfelmérésére Keszlt, mégpedig oly ‘non, hogy énvalt Képe adjon a vizsgltgyeamck jl és eyengéo fe Tete képességeiai. A tesrt kidolgoadja, Mane Korkman azes6 véleozt- tor még NEPS néwvel vevette be, A mai NEPSY® (Psychological Corporation 1988) tovabbejlesetete és standardize wilozatban «bb ryelvenletezik, valamennyi skandindv orszighan rutinszertienhasz- nl eles.» | AFEJLODES NEUROPSZICHOLOGIA MODSZNE Aes kilklsiak fb lyn lak levers valk amelyel ar ineligonca mere Kalai ichoment crook Tat Alagos kept tapacss les eyes mepemeres unk Tenyeges crn hepeek lan olde essere gyerekko tanurkban. ellakent emcee ar Ween dve ees ches Boi unkind serene vagy acl erotik yoke (maaan slsesony let) ko ‘Cites obs Koi esc ANEPSY sacropecholigithavornyokké pile Ep. A egik fotos vonarkevii!Keetet Lara cine linia ion LE jetente(Rorkman, 1999) 4 ssa pedigs modern flies neutparcholginsvgdlack kx ctedményel. A ecrtek i= gor meyhatroro kink semi enjepe a neurokogiiy {eildessvaninak Grcimeseadhennelocettien apy foxefiggacknmerete tj Ev ny lnyeges mee eben tclmezdt sine Toll matbananewokoni funk renderere- nek ilete sag tnkconlrerveatenénk fede, ray tt SGU vy mane OO Even ark 6 Sandon jelemgOi, Rl koi nesropstichologia mo Seman ‘A esrtcomag bb snycge flick telste tin csgan shaw, standardise mec nei mde hr eon es 10 rvenyeseqetKlnbiF6esiavarokat mua gyerckeken gy 4. SB Ger korg pyerckek jes newopsicholiat ving Ichetivé teszi: " " ms " 5. anche orn x eyes meismers fnkcihaak az cays Soretnlems hes mins me im ‘Ateszesomag bt £6 komponensbd ill, mindegyik exy-egy meghatiro- 2 tert (domain) vrsgaltda alkalmas. Ezek a nyely, emlekezet € ‘anus, senzamotoros Funk, tri-vinaiis feldolgords, figyelen és a véprehatsfunkcidk A tesztesomag moduli elepten lap és D- ‘tet feladatokbsl al, sszesen 27 alteszret taralmar. Ezek rviden a ivetkerdk. [A NEPSY magyar straight deere 6 sundae warat ‘pyle nines MANTA Pho Ruttiscdnet Felecia ‘Soponjun 2s empedcheve! kas celke alk payLOoes NeURORSZICHOLGoINLreszreK TESZTCsOMAGOK 71 1, Figyelmi/égrehaité fonkeidk terete (6 alteszt) Era terilec me a motoros kitarcist a impulzi vile glide, a halls es vizuilis seleke Figyelmer, a ervents kepessépe; a kog- iti programok alkalanisinak,fenntartisinak és cseréjénck aké- Desseyce: cs vervengG ingerek exetén a koribbisvabilynak megfele- Dovdlsakeartetesck gitlisie, Bzy proba mera mocoos kitartstésa kestonésck pits, ket prdbaviesgila az egyszet €s komplexin- etckre iinyulé viguilis 3 hallis szelektv figyelmet. Kée proba ipa, hogy mennyire képes a gyerek egy Kognitiv start, Jroqeamoe alkalmazni,fenntartani, Merve egy mésia vlan illetve ‘ersenl halls es viuslisingerek evexén a vlasckésrtetéstzitolni éeprdba mér a hatékony problémamegold stata letrehocdsra es megvalsiisira vonakoe6 képesséxet, valamint a szabalykbve- és, -alkalmazist 2. Nyelvi tert (7 alteszt) ‘Nayelv eter prob abeszéd és a ayely, az olvasis a helyesieis és tris vavanihou kapesold6 ésszetet nyelvi képességeck KOVinb- {26 komponenseit vzspljsk. Ket prGba a fonoldgai cudatosség Ki nba aspekeussit ves, ket peothor a megneveztsi képessé- tek cléréhasendlatira van szokség, Aayelvimegértést az utastisok rewercénévelvizsgljék a feladatok a2 exyscerG & bonyolulabb hyelvi scinteken. A luencafeladatok megharozott Kategortkhoz tarsozésaavak memériatrb6ltortén6 eldhivisinak és produkeii- nak képesseee mérik, Kull feladatok seoleika beszédszekven- Giik-stervezéscnek és produkci6iinak vizsgilatst. A tesztek ki- Ceészles pomozisi es mindségi mutatGkar alkulmaz6 rendszere Greckethetsve tei annak mepillaptisit, hogy a gyerek nyelvi ke pessége’ mely sintenfelelnck meg az adoct életkomak,illerve atl Plyeniinyban trmek el. A nyelvi unkcik Fees zavarainak cd dot feliisira 4 kogntiv newropszcholoya sles médszervlasaé Kot kin, ezek eltéré kombingeidkban alkalmazhatsk az exves nye! vizaviokl. 3. Téri-vinuslis feldolgozs (4 alteszt) 1 césevizulis probik a teivieulis készségek Usszecevie vise Jk. Kee pra soo a tér-vieuliskésség nem motores aspektusa ak vizsgilaan:felméthet az icin, orienticié és a vonalk hai ‘igenek pontos percepeida. A feladat végrehajtisthoz szOksexes {edt irinyviszonyok felhaszndsa sematikus lrendezésben tor nik, er proba szolgil até viszonyok és a motores vilszok imtegr+ Gina €s Koordindciinak vizsgdlair,2 SAPEILODES NEURO® 4, Szenzomotoros koordindcis (5 alteszt) Acocaltesita mozgisszerverts, morgisprogram-médostts,dszki- mingeié és mozgisutinzis feladatain kereseulviesglja a végtehajts funkcidk fejlenséyét. A seenzomotoros koordingis vizsgata a ri _zullisinformaci6k és a motoos program megfeleltecést Koved lcHoLocrnMonszenet 5. Emlékezet és tanulds (5 atest) [A prGbika verbal és nem verbalis emléke26s 6s tanulis klibi aspektusait mérik. A mondatismétes-prdba az emlkeret eerie imét értékeliegyte hossabb 6s egyte bonyoluleabb mondacok meg. iametlésén keresctl. Az arcfelismerésprsba az atcokra vonatkows felismerési emlékezotet vizsgljaexy anulisi pb és késleletéat kovetden. A névmeméra-proba a szemantikis cimkekre innyuls koaverlen és késleltetett emlékevet mesitelést seit. A tnténet- felidézés-prdba egy hossrabb sebveg azonnall felidézésée viesgilja saad és irinyitot felidérésfeltétlek koa. A listatanulés avid tiv emiékezee terjedelmée meghalads tamulst ts meg cane si prob kOvetten egymisho nem kapesolds szavak liste kell megtanulni, majd az interferencia és késleltetés utinennlékezn siegyeznlink, hogy a szerret axykirosodsssl 66 gyere pO elsblleges emlekezet problemi vizsatna x NEPSY nem alkslmazteljes Felicist. Celszeet ilyenkor a Klinikai populcis kidolgozoteRivermend:tesrtet sansa, Desk | wana [gy | [eeeeran Tatts [Lambda 14 | 08 Igecial an | ae | Sie [Ponta ] Mera | | | | Tome | 629 | 1 | 1 lasoml sate | 1 asd oot Osetyots eredmények | Toso soportagnig fe __ fate ick | Onset | |Seim[2.oxaahoskongol tts nA onzlyos kontrol %_[2. osetdlyos kontroll ‘Comsvor kona ue Ky Aid x muna Slt i ORLATIAIGF ONTO ASO n A téblzatban bemutatot lds keto, hogy a fonolégia verbs Ayenci-testben « magyar diselexss ayerekek tmindket cletkor eso- porthan szignifikinsaneltérnck a Kontollgyerekektal, A kontrllso portbasorolis megbizhatdsiga meglehettsen maga, Més feladatokkal egy alkalmazva ez tovdbb emelkedher Suinyi és Csépe ads). 54. Gyakorlati megontolésok Atesztek,probik megyilastisit, kilakitisiahognictfejlidés neuro- Psvicholbgiban az hatioza meg els6sorban, hogy milyen kognicv Tunkeiée vizsgilunk, milyen ellzetesfeltevessel clink szeayes mepis- merési funkei6k,illerve komponensek kolesinhatésia vonatkozta Az ecedményeinketalapvetsien meghstiroz6 interakeiokat kell fete telezntink a mentilis képességek dtalnos zavardn, korlatozot intelli gencia mellett megjelenseltrésck vrspiltakor. Ugyanazon kognity terilerlitszilag hasonl6 zavara(nyelvean,szdkines, olvasis) egészen mis informaicival szolithat a Kognitv modellekteszteléséndl, ha al ‘sony vagy norm esetleg magus IQ-l van 525. A modulirsnak te kintetterlerck vali figgetienségének bizonyitisa drnya, ellen ‘radtt médscereker kivin. A frontilis Kéteg megfelels fejladéschen katie funkciak (véqyehajts funkcid, figyelem, érzelemszabilyozis) feleéelezhewzavara alapos felmérésre szoal minden esethen. A nyel= Wi képességeket mér5 Huenciateszzekben aviijtott cxyformin ah sony teljesitmény dsszeflyghet példiul a nyelv terletekhe (ak aikonoz val hozzsfrés) &s a végrehaesfunkcihhor (a teljesiemény sververése, monitorozisa,szempontvslis) kéthetGzavarnlis, Ateri= Tetck és tetleteken bell dssuocieidk ismerete nélkil megalapo zatan a kognitiv modellekte vonatkoes messzemend kivetkertet sek Ibvoniss, ‘A kognity fejlidés-neuropszicholigia ci, az a kognitv rend: ser fejlodesére vonatkoz6 ismeretek clmélytése, akkor kepesteljs teni, haa visi zavarok homogén esoportait képeselkuliniteni 2 ‘egyesterlereket dmyaltan, komponcnseire bontva képes vss, Ehhex néikullzhetetien a ment felis sintének, a wbbi kos tiv cerleren nytjotteljesieménynek az ismerete: Mig specilis vis ilddisicerileten a e€lzore, 2 kognitv architekta (ezen bel pedig ‘xyes eorletek, példdul a nyels) eivénysverdxégeinck ismeretcben kialakiot feladatok haszndlhatGk, a tbbi tert ltalinos fjlrsé= nek felmerésée leyinkabb a tesztcsomagok seolgld,m =. APey.60 8 weunorszieH10 061A ODSz 542, S24MITOGEDES MODSZEREK A NBUROPSZICHOLOGIABAN Akilenevenes évek misodikfelghen eye robb szémitdgepes neuro pszichogiat program jelent meg, mindenekeldt a felndteneuropszi> holbgiban, Iiyen példdul az affziisok vssgSlatira szolgilé camb- fide kogniti afiateszr (CAN TAB). A felnbte és fejlidésneuropss holdyiban eck a médsrerek a gyors linikai ese eda alakultak Iki Ma mir van néhiny olyan gyermektesz is, amely a neuropszichol6 sii ismeretehicéptve készilt 50 inka sere gyosinformalsit Svolaila, Bara seimigepes tesztek nélkulézikazokat az informscio- fat, amelyek a tobbseinds esecanulimdnyokhoz nélkilizhetetlenek, lenyexes sepitséyer nyithatnak a kisérleti és Kogniciv neuropszicho- logidban, hiscen az ingenadés varidcigit kikiszObOHik, a pontossig és scbessegmutatskat abjektiven mérherdvé teszik. A seimitigép cobb terileren az akadslymentesitésnek rine az exyetienlehetGséze LIVATKOZOTF IRODALOM Gaol JB. (1999: Haman ogi able oars of fanatic us, ‘Cambridge, Cambridge University Pres. carl J.B (1998): Haman cognitive abies eitigue, In McA, J.J. “Wordsock RL W. (ed): Haman coi alist tery and price Mata NJ Bebaum, 525. Das JP (97 Strutt of conve abies: evidence for simultancous ‘al uieesive processing, Jura of Educational Pahl, 68, 108-108. Korkiwan, M_ (9% Appsing Lurta's dagrowie principles in the neuro= ‘pmhologal assessment of chile. Naropa Rec, 9 I-10, Lai (196: ier tical ainsi man New or, Basic Books Reitan, RLM, ~ Wolfon, D. (9848) The Haltead-Reitan Neuropsyeho Toga Tet Batery and REHIABIT: a mode! for interating evaluation and remediation of egnitive impairment. CgiceReebtaton, 6 10-17 Rettun, UNL Wolfon D. (18 Neumpryhologia aneions of eaning- ‘bled, bra-dumage and normal children. Tie Civica! Neopet, 2778 Rein, RM. = Wallon, D. (192) Narypordaogial Bealuatin of Older “Glier,Tacon, AZ, Newopsschaogy Pes. Sperry, R W968: Hemisphere deconnection and uit in concious aware es. meron Pho, 28, 723-738 Woods, RW. ~Johason, ML B, (1989: Wonder Jaron Poo Kaci al Batery Reed. Nase Riverside. Worden, Ic Wee MeGrew, KS. uthet, N: (2001 had obo ete of Gogtice Aes, I Tess, 1, Riverside 6. Funkcionilis lateralizacié 6.1, A lateralizécis eredete A lateralizdcié hifejenést azokban az eserckhen haszadljuk, amikor a kozpontiidegrendscerben valamilyen Funkeis elitr a epyes fee kekben egymisnak megfeleltethets prs struktirak aakultak ki, & cexek nem mutatnak odalazonossigot. azar szervezidéstk elt, nes teljesbiscimmeria. A bisrimmera eredetilega mozgisvezéeest ellis funk leeisea hasnt kifejez6s vole, innen ker a lacralias- civalfoglalkozé munkiksz6ticéba ‘A mozzisvezéslés feilidéscben j6l kovethet, hogy az emlGssknél alacsonyabb trsfe!6désiszinten lev dllarokndl a motores funkeiok 652 arokat verér6 rendszerckoldalazonosak. A beidegzect mozgaré- seer és vevdrl apy sroktia Keresrtenése eldest az ems jelenik meg, aziz bal motores kérg terlecek a jobb, a job old ce- flletek a bal oldal mocgatésrcrvek beidegrésée leak el. A bisrimmet ‘idl val ters a utobbGvezadban kere psicholgaérdekIGde sének kizéppontba,e7 alata 18 alat gondolkodisunk ejelenségedl sok viltozison mene it. Az ember megjclen feltekei specializaeie Alalgban az agyifejletség bizonyos biologi jelzésénck szokuk te ‘Kintni a lteralizieigban texten éeheus flogenetika & az ontogencti- ai fejlidés exert gyakran képeri a specilizdci Flyamatos Feldese- nek érvendsrerée. ‘Gyakran gy gondoljuk, hogy a ejl6des az egyscerdcl és simmers ust az deszetetig 6 asimmetikusig lad. Luria (1973) javaslata szernt pel minglabsrtakeabb funkcikst kell x agynak mikOd- tetie,annélinkib ssvimmetrikus tz ere szervezdott strut el- hhelyerkedése. Azapy lateriseionak eas nézete jo hasendlhats kiin- duldponculszolgithat arta nézve, hogy mit is tekinthetink emberinek, illewe nem emberinek,feletinek és feleslennek,finoman vagy dut= vabban szervezetenek. Ezek az elképzelésck vezetck tbbbek koteBe S.FUNCIONALISLATERALIZACIO {eltekeispocializiciéerdsen lecgyszerdsitettelképzeléseiner.& pss choldgitban azonban szimos magyariatalakult Kia fltckei asim. Inertia megiclenésére vonatkozban. Ezek Toként azokb6la megfigye Tesekbtindultak ki, amelyek az esektizmanipulicis fjlodesének vetésre irdayulak Bruner (1968) példdul magyasiz6 funkcise rulajdonttot annake a megfigyelésnek, hogy a manipulicidndl a job kez Vépe ar adot ent ‘elect, a bal kez feladata pedig inkibb a tart funkeid, Szimtalan el- epueléssalevete area vonatkozéan is, hogy mércalakule kia beseéd bal eltekeilateralizicioja, Sokan a hesrédkepatsért 6x -érésée feels gyi torlletekaszimmetridjt a kézhasendle aszimmeuijdval Koc fasze. Mésok bal fltekcher kothet6 kontroll funkcik ejltesé thea, a gyors mozgssok ellendreéséhes vagy éppen a jobb kézzel véx- ‘echajott gesztskommunikieis haasshor kU a nyelvhaszndla ay ssvimmetsit, Bir a fltekék kv Funkeiémegosrtiselézményel réraz dlavilighan is megtigyelhetdk, kérdés, hogy ezckvalédi el Futdea-e az embernél meptigyelhees eles feltekel szervezdiésnek Alatraieei) iletve oldapreterencisnak (dominancia). ‘Nv ember say struts 6s Tunkeiondlisaszimmettidiinak ered. « vizsilvakiindulépontul szolgihat anak elemzése, hogy milyen is a7 egyer dllatoknal a bisvimmetia elinése, illewe az asvimmevia rmepielenése. Ar agyiasvimmetsdnak az llatilighan megQgyelbers jelenségei mind is wok viti vleteak ki Bzeknek vtiknak a Iénye -e whbayice az hogy az ay aszimmetsa valdban evolicids eldzmény- nek rekinthete 61.1 EVOLUCIOS ELOZMENVEK Maca halakedl a KéttGeknel és eaves hulloknél is megKigyethers ax gyi struktirik aseimmetikus svervenidése, Elsésorban a dorzlis diencefalon aszimmetrsja igyethec6 meg halakndl,békiknl,gyikok- rl vagy mis keteG, lle halltajoknl (Galaburda & msi 198). ‘Acasvimmetsia szonban nem egyforma ezekné! a fajoknil exyescknel bal old, misokniljobb oll nagyobb. Ezek xz asrimmetik a 19, Saizad 6a jl ismerek, ennek ellenére napjainkban sem viligos, mic ene fgg dssze a7 dllaviigban a srekezediaszimmetia és a funkeio- nals asimametia, ‘A madiraknsl tab fonkcié lateralizsciia is megfiayelher yen példiul az énckesmadarak him példényaindl ez énck agyi kontoljé- ba megfgyelheedfunkeiondlis latrliscis. A kansrind,pintynel és mnds énckesmadarakndl az elleges konteolle az Gnckben ahiposti- Sa ALATERAL ZAGIOEREDE n ‘um ventrlisrerleténck bal oldal i, jllehet ex trier anaté- nialagnem mutatsemmiele srerkezet elreéstajobb olal homolég teriletekhez kepest Aziz funkeionilisascimmetia van, szctkezet nines ‘Afunkeionilisastimmetri a vokalziié kontlldban mr aol kezdve jelen van. hogy ezek a madarak énekhangokat produkilnak (Nowe- bohm és mrsai 1976), funkeiondis lateralis ékes bizoaitéka, hogy hiposescumot az éneker prodaksl6 hangad szervekKel Usszekind ide- ck kill bal oldaliak dtmetszésekor megsztinik a vokaliziié, Haz Etmetseés a job oldalon tren, nines semmiféle hats. is stimmecriatkérképe f= agyelnet6 mega hetlteknél és a halaknil. A ala agyisteuketidinak InatGmiai_aseimmetciijihoz nem earozik funkciondisaseimmetra, ‘any legatibbis egyelére nem ismerink iyet. A madaraknil viszont, nine lithattuk az anatGmiaiaszimmetria nem jéexyuetafunkelondlis tsvimmetiéval. Ax énckesmadaraknsl megfigyelhets funkcionslis tsvimmettia még Grdekeseb leet, haa Iézi6 haissnak a fj}6désben mmegfigyelhetd Kiverkezményeit is ismerjak- Miga felnétt madaraknil ‘bal oldalidegek sevigisa ac eredményer, hogy a ének produkeidja Sértl ugyanezen idegeknek mégar énck kifelOdéset megel6uten be kivetkezG dvigisa semmiféle Kovetkezménnyel nem jf s6tajobb ol. dal hipostridtumdtvesi az irényeis, 6 «bal oldalihangkepz0 szerve kee kontolalva normal énkejelenik meg. Ez ata tal, hogy a jobb ‘oldali homolog ag struktGetk dveszika bal oldal6l a funkikat, ha ‘nak ezigja az éréskoraisakaszaban lép fel. Bz kompenzicis ka- pecits estk + mororostanulésszakasziban érvényes és véget&,ami- ker felnéte énckmineizat megjelenik ‘A kanaikndl ugvanilyen haisokat figyeltek meg, azz feln6te mae ‘daraindl a ler az énck defictihex vezetek, az érést megel6rden viszontilyen hatés nem pet fel. Interalizalehangkontoll exystalin hem jellema6 valamennyt madérfjra, Sokszor azokea a madirfajokra Sem, amelyckrd jl ismertek, hogy jl eject vokalizdcis Keseséeke feflddnek ki naluk. A pupsasjoknil példdula ventrilishiposeriduumhoe vezetd deg sevigiss ugyanolyan hatssal van vokalizsciéra, haa bal vagy ajobb oldal seri. Ita vokalizsi6 zavara demenesi, néhény nap ‘malvaa sérilése megseinik, Eva etsés az nckesmadarak 6a papa- ‘ljok kine alapvers kilonbsGgre ual azaz az agyi strukesk 63 & IangképS szervek kapesolata elt, A vokilis KonrollpélySnak pé- ‘éula papas agydban bilacerdlis projekcii vannak, mas madérfajok- nil azonban ex nem igy va. {Ar énckesmadarakfunkeionsls aszimmetrigt akkor értelmeztOk 5s), ha Gezvevessd, hogy it exymastl nagyrésztfiggetten bal &jobb ‘ldal énekkontrotendszerrel van dolgunk. Ezércképes a kécflteke% SRCIONALISLATERALIZACI6 {eltckeispecializici erdsen leegyszerdsitettelképzeléseiner. A psti choldgittan azonban szamos magyarizatalakult Kia fltcked aime ‘netia megielenésére vonstkozdan. Ezek fokéntazokbsl a megfigye Tesekbtindultak ki, amelyek az eszkézmanipulicis fejlodésénck Ivetésere JK Bruner (1968) példdul magyar funkcise eulajdonteortannak @ megligyelésnel, Hogy a manipula jobb kee végr a adot mi velett, a bal kez feladata pedig inkibb a tan funkeié. Szirmtalan el- epueléssailecete ara vonatkozéan is, hogy mérc alakule kia bescéd bal ekeekeilateralzicgja, Sokam a besoédhepuésére és -eneser feels agyi ceruletek asvimmetiijt a kézhasznslat aszimmetijévat Kock ‘save. Mésok bal fltekchez kothet6 kontroll funk fejletesé- géhez, a gyors mozgssok ellendreéséhez vagy éppenajobb kézzel vég- rehajtote gestuskommuniksci hatisthor Kotk a nyelvhaszndlcagyi ssvimmetrit, Bir a feltekék kit Funkciémegosetiselézménvel mérazdlavilighan is megfigyelhetdk, kérdés, hogy ezck vali el Fuita-e az embernél meptigyelhets eles feltekei szervez6désnek Alateraieci) iletve oldalpreterencisnak (dominancia). ‘Nv ember aay stukturilis és Tunkeiondisasvimmetidiinak ered 1c vizsqivakiindul6pontul sola annak elemzése, hogy milyen is ar egyes dllatoknal a bisvimmetria elinése, illewe az aszimmetia mmegielenésc. Az agyiasvimmetidnak az illavilighan megQgyetherS jelenségei mings wok vit vleottak ki. Ezeknek a vtiknak a énye> ge wbnyite az, hogy az agy aszimmetsavaldban evolcibs eldzmény- nek tekinthere 613, EVOLCIOS ELOZMENVEK Mac a halakodl, a kétlcdeknél és egyes hulloknél is megfigyether6 az gyi stuktirk aseimmeuikus sverveatdése. Elsésorban a doralis dliencefalon aszimmetrisja figyethet6 meg halaknil,békiknl,gyikok- rl vagy mis ketee, illeeve hulltajoknal (Galaburda és musi 1988). Azaszimmetiawzonban nem egyfoxma ezeknéla fajoknal,egyeseknél «bal eldal, misoknilajobb oldal nagyob, Ezek az ascimmetsiak a 19, ‘Seizad éea ol ismerck, ennek ellenére napjainkban sem viligos, mi- en fgg dssze az sllavitgban a szerkezetiaszimmetia és a funkeio- lis asirametia |A madaraknil ‘abb funkeié lateralicsciia is mepfigyethers példdul az énckesmadarak hi mis énekesmadarakndl az elsdleges kontolle az énckben a hipost GRALATERNLIZACIO EARDIETE n ‘um ventrilisterdletének bal oldala lea el, jéllehet ex tereranaté- ‘niilag nem snutat semmifele setkezet etréstajobb oldl homoléy fefiletckhez kepest. Arse funkciondisasdimmetia van, serkezet nines 'Aunkelondlsascimmetia a vokaiz4is Konollgban mar acl ezdve jelen van, hogy ezek madarsk énekhangokat produkslaak (Nowe- bohm és ns 1976). funkcionalislteralieaisékes bizonyiveka, hogy hiposticumot az énckerprodakil6 hangadé szervekkel sszekit6 ide igek Keil bal old dtmetseésckor meysrGnik a vokalizaei. Ha az ftmetseés a jobb aldalon trek, nines semmiféle hac "A funkeiondlsuszimmecria és stukturdlisszimmeuiaeUkGsképe fi ayelheté meg a kététGeknélé 3 halaknal. A hulak agyistrukedeinae natmial aszimmetrigidhor nem tartezik funkeionlis aszimmetsa, ‘vagy legalabbisexyelOre nem ismernk ilyer. A madaraknal viszont, mint ithattuk, 2 anat6miaiasimmetria nem je exvittaFunkeiondls trimmetiival Ar énekesmadaraknsl megfgyelhets Funkeiondls tscimmettia még rdekesebblehet, haa lézd hatisinak a fejibdésben imezlzyelhetd kivetkezményeitisismedjak- Miga felndtt madarakadl {bal oldal idegek devigisa are eredményez, hogy az énck produkcidja Sétl ugyanezen idegeknek mex az énck kitelsdését megelSasen be- kévetkez6 devigisa semmiféle kvetkezménnyel nem jt s6tajobbol- dali hipostriitum dtvesi az irdnytis, bal oal hangkeépe6 scerve~ ker konrolliva normal énck jelenik meg. Br. ata utal, hogy a jobb fldali homolog agi strukeedkdeveszik a bal oldalt6l a Funkeidkat, ha tna zie az eres Kora srakaszabanlép fel. Ez a kompencids ka- picids csak a mororos tanulésszakasedban érvényes, és Vege, ami kor felnéteénekmintizat megjelenik. "A kandrknal uzyanilyen hatisokat figyeltek meg, azaza flndte ma araknl sIevigh sz Gnek defictichez veretck, az érést megelbsen viszontilyenhatis nem Képete el. lateraizlehangkontoll eystalén hem jellema5 valamennyt madérfajra, Sokszoeazokra a maditfjokra ‘som, amelyekril jl ismertek, hogy jo fejlete vokalizacios késséxek feflddnek kiniluk. A papagajoknal pelddula venrdlishipostiseurhox vezettidegek stvfgssa ugyanolyan hatissal vana vokaliiciora, haa bal ‘gy ajobb oldal sed, lea wokalizéié zavaa demenesi, néhiny nap tmilvaasérilése megsznik, Ezazcleerés az énekesmadarak és papa fajok kis alapveré Kilonbséqre ual azaz az agyi strukti 65 hhangkepas szervek kapesolta elt A vokilis kontroll pilyinak pél- i ia 73d fie fbi rier98 2. APIGVELAIESAVEGRENAFTOEUNKCIOK ZAVARAL ‘vikussd vale esexé!) Hah tment dimenaiSban aa { 7A vince ket cae jloprecs chest iter at ond spent fatnink hogy « DLAPTC a othe funk ahideg” az OPFC pedig a .me- ‘St ing edge unk cae TELA figyl edb) 6 feeds? ‘végrhajté Funkeiok 7.2. bra) hae Ieythlsatacey roan es ‘Sze halozatot alkot. Afi nye cendsze alsa tov biokalishalicatkka (pel Jobb paritlisteraletck) exe sali 175 dra A eel dee 722. APPCFEILODESE Egy kori a PPC szerepére vonatkors eudoményos nézeteketsoktigbe- Folyisol6 megillpies szerint a PFC gyeemekkorban nem mikidke pes. seerine a Luria tanaihor (1977, 87) vissavezethees elkeprelés fverint 4 PFC legkordbban a 4-7 éves korban funkeiondlis, (196) szerine példdul a PFC makodoképességevel legkoribbana 12-25, ves korban szimolhatunk, jllehet a felis 24 ves korban is befeje- ‘elon, Luis elképacléseazclmile évtizedek sorin nem bizonyitork, f viselkedéses €8 taszehasonlié élenani (Diamond-Goldman-Rakie 1989), valine clckteoizildgii (Bell-Fox 1992) adatok, ovdbb wz agysévile gyerekek adacsie bemutats esetanulminyok (Eslinger és ‘mosai 1997) aztigizli, hogy a PFC. a esecxemtkor véxén bizonyos funkcikat mi elit, Diamond é Goldman-Rakic (1989) adataiszrint ‘majmokndl az A nom B feladatok (lsd a VF-feladacok felsorolisindl) {eljesiése a DL-PFC épségcher ki, ennek alapin pedi jal ko- vetkertethetink ata hogy 32.A nem B feladacokat jl ejestt 12 hoina- pos escrem@knel a DL-PFC mikidiképes. Bell és Fox (1992) 7-12 hénapos eseesemdk kveréses vizsgilaté ban Kimucatik, hogy az A nem B feladatban mutatot reljstimény “Phineas Gage 185-185) ch ites fen Ayn ey esti fino ev ea tom Keteg ester feenyen. Azle ents mesures Koalunkse san ccmenayaes says "puKUSeRILODESE % (ossaabb késleltecés is lehetséges) és az EEG fronts teljestmény- spekeruma,valamine Foatiis/parietliskoherencin zoos egy Grist murat Eslinger és munkatirainak gyerek-esertanulmsnysi (1997) pe tiga Biaonyis, hogy a PFC kor sértlése nem jesendes”, mine axe ‘Loria gondoit, hanem olan tnerekerprodukil,amelyeker nemesak a syerekkorban, huni késdbb is fltirhatunk, mégpediga KlaszikusFel- Ssltoknl dnyaleabban més5 VF-feladatokban (Csak észben gu, hogy 2 PPC gyerekkor szeret (trauma, stoke). Jewve feidésiravani inetekben nem jelennek mes, A Klinikaife6des- neutopszicholgi ismertesetanulmnyai szerne (isd Eslinger é mesat 1997) PEC gyermekkor sérilésének Lithaté Kovetkezményei keves- be stilyosak, mint exy felndxtkorban bekivetkex6 hasonl6 lezise, ‘A viselledésscavrok cok kés6bb jelennek meg, ekkorvisaont mit ne- héz elkilniten a primer Kivetketményeker & amisodlagosa megza var ejKidésb6l Kivetkend funkeiGeavarokat.J6!ismerilk, hogy egy {ionos PFC Kvdinak ais a kévetkezmenye ae clés éleckors gyenme keeknel (Kolb és mes 1998, Stiles, 1998), A VF és a PFC eseiében ‘ugytnannyira fontor tht « funkeiGagyseruktira megfelelvecésének Fejkidsivisgiacs, mint birmely mas funkei eserében ‘Az ma mt biztos, hogy a PFC anat6miai és funkciondisérése eth de felddésifolyamat. Valamennyi mérési médszer ect az elhiaid6 ejladestbizonyiti. A fojtrforat nouledse (Sként a homlokkopony ‘méceeviltozia) kiemelked6a 7, 12 65 15 éves korban (Epstein 1987) [A milinindié« PFC esctében posrisatlisan kezddik,é5 a fatal fl- nétekorban fejeaidik be Yakovlev és Lecours 1967, Diamond 2001), “ite kapeoltrendszere a fjl6désben 2 esiesot a 3-6 éves korban &t ‘cl 6s a2 MRI vizsplatok erin a corpus callosum anterio tereei- fick rostnvekedésévelkapesolatos (Thompson és mtsai 2000). APF. teriletén (kiemelten pedig kizéps frontlis tckervény HL tea ben) a szinaptikus sey fjl6desicslesieexyéves korban éi el, & sagas szincen marad heteves Korg, maj esdkken 16 éves kort, ck Ibrta én el felade saint (Huttenlocher 1990). APEC anyagesere singe & elektromos aktvitsa éleckorfuge viltordsokae mutat, & ‘ceészen a serdldkorg folytatédik, é¢ a ognitiv telesiemény valeoas- ‘Siva szoroedsszefliggése mutat (Thatcher 199). 73 AVEGREHATTO FUNKCIOK TIPIKUS FEJLODESE ‘A végrehajes funkciskfjlddesénk visgdladban alkalmazotfeladatok Slealaban a felndte newropszicholopiaban haszndle eljcisok Kuldntéle kombingig, A végrehatsfunkciok fejodeschen a fronts funkciok100 2. AFIovELaM ES AvEGRERIAFTOFUNKCIOKZAVARAT éxésének, illetve fronts, preftonilisenletekhez kothew képessé tek integdcijnak hicom jellegretes életkor szakasza kulonthees el {Welsh és sai 1991} a hatéves atzéves kor a serduldkor- Haves korban afelntickrejelleme6 sinter ér el egyszerfeladatervexés, valamine a szerverttviuslis keresés. Tiéves kor kétl mir megrele= wen fejlete a feladathor soakséyesinformaciok fenarcisa, a hipot= rs-ellendraés 6s a2 impuleuskontrll. A Wiscoasin-kirtyaszort- ors tesmtben a 10 éves gyerekek mar a felnduekének megfeelészinten teljesftenck (Chelune-Bacr 1986) ‘Misa helyzet a verbilis Mueneidval, Ebben Korbel 12 éves ko- rukra kizelitik meg a gyerckek a feln6teszintet. A fronts lebeny Erésének a mir jo mere idSbeli elhiiedddsa (sd 22 ay érésrl ‘26 fejezetet) miate az olya dsszeterteb frontlis funkeidk, mint a komplesfeladat-végrehsjts tevezésc, motoros srekvenciik kivi- televése és verbalis enc esk a serdlkor végére ri ea felt, A végrchajes Funkeidk fejlidésénck egyik legismentebh szakérete, Welsh munkatérsival egyite a fone feladarokban nyjtot teljesie- Wy faktoranliisévelhérom 6 faktoweKalbniteet el 1. Gordilekeny és gyorsvilaszok: ert méxih példsul a fuenciatesz tckben, A gondolekenység £6 mutatdj vegrehajtis id. A rugs massigoe mérd feladatokban a fenntartand elemek szima nem til nag, avélasaltematvik szima viszonc esekély. 2, Hipotézs-teszrlés és impulzuskontroll ennek tipikus feladata a 'WCST A feladatban a kiemelkedd, de helytelen vlaszalternai- ‘i abel, a vilopais feleételvaleisakor az addy relevins, de ‘A tovdbbiakban helytelen vil glisanélkl a feladat nem haje- hats vépre. A vizwlis jegyek elemzésében ennél a feladatnl ver bls kazvertés i lehetséges. ‘Tervezés: ennek egyik tipusfelidata « Hanoi-orony. A feladat- megoldishan a teverdsnek,satéyavalaszisnak és -mddositisnak van sverepe. ‘Az angol seakrodalomban talilkozunk 2 Welshétd eltér fiktorbeosz- tdsokkal is llyen példgul Fuster (1989) rendszere, amelyben ae inter- Ferencia-kontell(nagyjsbélszonos a hipotGzisteseelés- és impulzus Ikontrol-aktoral)é5 a v6re ieinyul tervezts (cervezésfaktor az els6 ke faktor.Aharmadik iktor a2 gynevezer rerospektiv munkaemle= erat. Ez nem ms, mint fladat-véyrehatis sorin a lepéseknek 52 clvégzct fladatoknak a megtaresa, Welsh munksibl azonban még ‘ey fontos dolog kideril gyerekekaé!, hasonldan a feln6itekher, 3 ‘érehats funkeidk nem korteilnak az ismeretekkel, a ykrsflyos” _ULAVEGHENA)FO FONKCIOK ESA PRONTALISLESENY S7EREE 101 ineclligencia mutatéi iyen példGul a Weehsler 6 eésze) nem mutatnak Usszctbgés a fronts feladatokban nyojtot teljesitménnycl. “Armototossckevenciskfenntarsis jb frontilistertlecek ép mtko- aésther ketie, Eterletek lézijs feladccknél mindlig. a moors Jnpersnctencia ker (Kereése és tsi 1985). Gyerekekn ips ej Tae sorin a motor sckvencisk fenntartisban jelents avs Figyel- het mes, az ik és nyoleaik ete knit (Chadwick-Rurter 1983, Becker é mai 1987), Az dssetet motoros képesséyek kontolisban, végrehajdsiban ekkor fejlodes Figyelhers meg, jlleher a teljes és dem kivetkenk be a serdaldkor elt. Koldndsen feltGnd' a motors Srckvencik végrehsjissban az éxéselhizidiss, mégpedia serdAldkor ‘eet (Levin és mei 1991), Upyanezellemzi az deli sorrend terve- Tesenek és fenntatésinak fe6asee, iis a6 és 12 6ves kor kz ko Netkerik be a ssimortewd folds. A recenca-életek azonban mar a Felndece jellema retséget mutathatnak ak 6 éves koran is. ‘Afrontli Iebeny sverepe meghatio76 ugyanakkor az éntudatssig sar énvellektvitis kitlakuladban, a szabalyordsifunkeidk fejlbdése pedig véighizddik a gyermekkoron, A fronts lebeny fel0désének Eihielisa a idegtudominy legsabb ada szerinc erreljes szerepet Jitsik a tevekenysée és kontrol dissracicisib Kovetkecs, a serd- kore tmenetleg jellema ravarokban. Frith és Frith (1991) szerinea fiontilislebeny a gondolkodésifolyamatokban meghatiroz6szerep6, Esa tudatelméletalakulistban kézpontfontossig ayes étehaitsfunkeidk kifejerotten a gyerekkortellemzik es pin exek bizonyos tevékenységekben jtscanak szerepet, a feil6dés- fol azonban silyukat vesztik,eltinnek. Ennek ellenére lényeges Oket tmegismernnk, mivel a zavarok tanulmiayozisinél nem indulhatonk Bo kirislagafeltckre jell véarehajts funkeikbol. Ez azér is Tenyeges, mertafrontilis, preFontlisteriletekfelilése meghatio76 4 Kesrségck elsajctisiban, « tanult automatizmus kilakolésiban ‘A frome funkeiokfejKidésizavarainak éxtékeléséné] azonban nem fre figyelembe venniink, hogy ezek mellet vagy inkibb cllenése a nnyelvifunkeid, az éselelés vagy a texbeli mivelerekfelddése ipikus isehet. Ne feledjk, a fel6desi ravarok esak stkin mincizzik a fel nto seerzetzavavokat aa4.avi HAJTO FUNKCIOK (VF FEILODESE ELE A.VFelméletek kifejezet pashuzamossigoe mutatnak a PFC funkeidi- ra vonatkozd elkepzelesck slakulisival A fejlodesivlltozisok soi Kidrolagos, mapjankban pedig még mindig legnépscertibb elméletei102 2.AFIGVELMIESAVOREATTOFUNKCIOK24VARAT Luria (1966) giliskoncepeigesépitenek (ezze foglalkorote pel Brain end Cognition 1996-08 klonszdma[80. kote). A VE aconositisa a gitléskontollal valbban az elsGkéne add6 magyarizat, hiscen + VE stl mitktesér gyakran kiserik perszevericigshibik. A perseeverd- legzetes hirmasa-szocilis abnormal, avelv abaotmalits, Kolito- ot, satereotip vselkedésmintiat ~ alapjin tncnik. A tinetek si= Iyossig szerinr igen valtozatosak, a vilyos szocilis bezirulistl x2 ‘enyhebb zavarokigterjednek. Az autizmsal El gyerekek 75 sdzale- ka mentilsan retard, ennek pedig hossai cis Kovetkezményei i= Iyosak lehetnek, *Chatrin Bnelemy és mankscspoa Tour, Francie) stare cm ey ‘ana slvr stm ar ccsemdhanen agen108, {LAFIOWEL MIS AVEGREIAFTO FUNKCIOK ZAVARAL Ac aamusapetrm-a ede elneetcn bel rey wa odd appara dase dete tk a ghar po lenakBuon-Caen (1997) modulcadeitecinclte ab) inde ii hoy sso megs caatllet Kill modus - tek mina atin ia ook pus fla Jah ees eudomdayonun nine telsen les, ston enya hogy poblmamepsdsesigatVE flask oun dekimind te stimunpekiume-sivar ups 646 kOe manta Aelmelee lak "dalle fonts eben kapeolatngkflitisdban lege meghasoai Premack & Woodruff (97) nm Kruse Ud Knee A dacimele ast a Képewegtinketlapocea mee fog mascknakvalamlyen mens laporo hte sindchon cls donftaunk A tuatelnclt gas lense sintca eho test hoy meal, vaik mit gondal egy mink comely véekedésed fool, A nt dpe hoeaitndelésenek Repesset exer ‘hleges ibis kepesck ck Ez aeilges ibs Sp teen perlcknls npyeves hora lenk me A mod lugs ste « ment dlapooke trend scale egilen- ‘thee kita, tchitank mega hogy alam gondl py mask Cre not, mir est adc igemel 4 hey Pena res er ent ne Pn ime 8) tudatelnélerfeddescnek visilaan Kishan appari inde Winer Pm 9K) dgynevercte yal Anneli lente: Wimmer Perneraviagathon Keb sen all Annee A ere at tha, hogy snp Sally nom rao a ‘eoban, Anne Sally eGhgolyit ver al hess ahovs Anne eredtiegat sete, xe helyetca sai dabrsban ete A i fBlaveseh clon hogy x gyenmek emi, hod tte Sally Koathbun a thao, cs ol van mest, majd mepkédet hogy hol foi Sally Reresossjitchgolye', Ee feladat ehleges Tuduciméleraetibsit kin cpu 6d 4 breach meg ner yack uitekglyshelyee vonnhos vlekedae cr chit anna etktlye A normal ineligencabvezet Be uta, haton Kort atm 6 goercek sonra val hock tleckerRepesckcak slat aiyenéscher has, tgynevezt tes vlekedevearektennagyon vokat hibizal, mew buknsk Maon-Cohen 197), AKasrks hse fea sedies Dizon thunk van aa voratQonan, hogy tums Si yeokck nem Keesch miso welche vss ments lapotioaKovetker ‘ei Leslie (987 sin minder atuatcinee fl6dsEnek aan ‘easthet iss, aac nem aku Katka metarprsenacck 1S. AVEGRHIA)TOFUNKCIOK FEILODESIZAARAL 109 amelyek néIkil « kommuniksci és a szocilisiterakcigk Icherede nek. Az autizmossal €16 gyerekeknek Leslie seri nem slalaban a Srovils helyzetekkel van problemi, banem azokkal,amelyekben Figyelembe kell venni valaki masnak a cudisit, elitist. "hy elm tz évben konszenaus alakule ki aes vonatkor6an, hogy a metareprezentcidk Kslakulisa 6 az.ezekre épill mveletek fronté- lis lebeny aktvieisshoz kétédnek (els ilyen kziéskent lid Frith és Frit, 1991. A korai prefoneilis salésck pelddul az incerperseondlis sverepek z2varaihoz vezetnek (Price és msai 1990). A SPECT: & a DPE'Padarok seri ajo alkalmazkode (high functioning) auizmuse spektrum-zavac muta Fiat felndtek, ser skolds-€s ovodiskord syerekek fronts kéregrerileteinzagyivérieiramsa normélndl al ‘sonyabb (George és mesai 1982, Zilovicius€3 mtsai 1996), & ez jel- lena az Aspergerseindimaval dikes (Pennington-Ozono 199), ‘sz autizmuespekeram-ravare mutatdk kézil méy aj funkcions ats jllemi a egrehajesFankigk zavara, é e7 kapesolator mutata tudatelmelerfjlidesének zavarval. A rugalmatan problémamegoldési statégisk, a perveverdcidk igen gyakoriak, Rumsey & munkatirs (1990) adatai szerintfelndtceknél a Wisconsin kirtyaszortrozisi fel- adatban a persceverici sem igen maga, a tljesitete kategrisk Sima viszone aluesony, Az autizmussal Elk celjesieménye a Mencia feladacokban is alacsony. A Rey-Komplex msolisban ele elesitmé nk vszone mepfelelacpikusan fejl6d6kSelaginak,jllehetezekben ‘izsplarokban akésleletert fede etéele nem alkalaztik (Bishop 1993). Prior és Hoffman (1990) «norm inelligenci lacsony veretebe tartoz6autista gyerekeker vizsgileak itveszw anus, Rey-komplex imisolisi és medositott Wisconsin-kireyafeladacban (a médostés 1976- bl Nelsontlsxirmarik,lényege hogy avizsgale szemeélynek jlzik a sabily meguileorisi), Ax sutizmussal €16 gyerekek mindegyik fe tdatban aluleljestetek, a feladatok hibasesmma az illeszete kontroll hibassiménak hiromszoosa volt kor elképzclések szerint az autimusspekerum-zavarban aruda elméletdetcitspecitikus es elsidleges a vérchajt6funkcidk sérlése ‘iseont mésodlagos illetwe Kortelats A végrehajté funkeidk zavariaak ‘yijrisa az autizmusepekteum-2avatal minden bizonnyal a funkcié- ker eel erlerek neureanatémiai kOzehéxénck kiszinhesS, Ozonoft <ésmunkatisti (1991) feltérelertek, ogy az auiemussal ok eljesté- Si deficit a” el: és mésodfok widatelméler-feladatokban slalines, a végrehajteFunkcidk zvaraviszont csak arta kisebb alesoport jel Temas, amelynck agyfel6dési deficije salvos. Eze igazolandé szimos tudatelméleret és vezrehaté unkei6rvisspiléfladatban mésrck a8 6: 20 6 ost autizmussal él gyerekeker és fatlokat, teljesfimé