A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.

org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

A magyar forint pénzérméi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A forint a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos
fizetőeszközök, és a magyar forint pénzjegyeivel együtt képezik a hazai készpénzállományt. A XX. század második felének magyar történelmét jól
tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vert érmék, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a
gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy
születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). Jelen szócikk csak a forgalmi célra vert
érméket és emlékvereteket mutatja be. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi
tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk – akárcsak a bankjegyeké – a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit
is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi A legújabb érmesor (nem arányos)
címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt 2008-tól az ötforintos a legkisebb érmecímlet és 2009-től a kétszázas a legnagyobb.
2014-ben tervben volt az ötforintos kivonása és az ötszázforintos bankjegy érmére cserélése, erre végül nem került sor.

Tartalomjegyzék
Magyar Köztársaság (1946–1949)
Története
Katalógus
Magyar Népköztársaság (1949–1989)
Története
Katalógus
Magyar Köztársaság (1989–2011)
Története
Katalógus
Érdekességek
Előállítási költség
Magyarország (2012–)
Története
Katalógus
Megjegyzések
Hivatkozások
Irodalom
Weboldalak

Magyar Köztársaság (1946–1949)

Története

A második világháborús trauma és a pengő hiperinflációja után a magyar kormánynak szembe kellett néznie az új pénznem bevezetésének kihívásaival. A forint bevezetésekor kiemelkedően
fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása. Mivel az előállítási költségek és a címletek gyors növekedése miatt 1945. december 31-ével hivatalosan is megszüntették az
érmeforgalmat (a pengőérmék a gyakorlatban jóval ezelőtt eltűntek a forgalomból), a fémpénzek ismételt megjelenése már önmagában a stabilitás jele volt. Az új pénznem neve végül újra forint
lett.

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosnál alumínium volt. Habár a forintot névlegesen az aranystandardhoz kötötték, a forgalom számára
nemesfémpénzek csak ezüstből készültek, ezek alapanyagát a Frankfurt am Mainból visszaszállított ezüstkészlet szolgáltatta. Az eleinte jó minőségű ezüstből vert ötforintosokból alig került
forgalomba, helyettük 1947-ben gyengébb minőségben és kisebb súllyal vertek ötösöket, tartva az érmék tezaurálódásától. 1947 után 45 évig nem vertek ezüstpénzt a közforgalom számára. Öt-
és ötvenfilléres érmék először 1948-ban készültek, anyaguk alumínium volt. A forgalmi érméket Berán Lajos, Iván István és Reményi József tervezte.

Az első emlékérmék is hamar megjelentek: az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumára egy három címletből álló sor készült. Az, hogy ezek az emlékérmék szokatlanul nagy
mennyiségben készültek, arra utal, hogy a forgalomban is részt vettek, bár ennek megítélése a numizmatikusok között nem egységes.

Katalógus

1/8 2020.10.25. 9:20

A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

Kép Műszaki paraméterek Leírás Dátumok

Névérték Első
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
veret

Köztársasági forgalmi veretek

MAGYAR ÁLLAMI 1946. 1977.

85% Cu 1977. június
2f 1,7 mm 3,0 g VÁLTÓPÉNZ, verési 1946. augusztus december
15% Zn 30.
évszám, címer 1. 31.
17,0 mm Sima
MAGYAR
1992. 1993.
KÖZTÁRSASÁG 1948. január
5f 1,4 mm 0,6 g 100% Al 1948. szeptember december
verési évszám, 30.
30. 31.
fiatal nő arcképe

MAGYAR ÁLLAMI
VÁLTÓPÉNZ, verési
10 f 19,1 mm 1,5 mm 3,0 g Értékjelzés,
évszám, olajágat
verdejegy 1946. 1977.
92% Cu hordozó galamb 1977. június
Recés 1946. augusztus december
8% Al 30.
MAGYAR ÁLLAMI 1. 31.
VÁLTÓPÉNZ, verési
20 f 21,0 mm 4,0 g
évszám, három
búzakalász

MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG,
1948. május 1972. június 1973.
50 f 22,0 mm 1,6 mm 1,4 g Sima verési évszám, 1948.
5. 30. június 30.
üllőn ülő ember
kalapáccsal

MAGYAR ÁLLAMI 1952.

100% Al 1951.
1 Ft 23,7 mm 1,5 g VÁLTÓPÉNZ, március
augusztus 1.
verdejegy, címer 31.
Értékjelzés,
Recés verési
évszám
MAGYAR 1946. 1952.
1951.
2 Ft 28,0 mm 2,0 mm 2,8 g KÖZTÁRSASÁG, 1946. augusztus december
december 31.
verdejegy, címer 1. 31.

MUNKA A
5 Ft 2,9 mm 20,0 g 835‰ Ag NEMZETI JÓLÉT
ALAPJA + MAGYAR
1802–1894
KÖZTÁRSASÁG, 1977.
KOSSUTH, 1977. június
32,0 mm verdejegy, verési december
Kossuth 30.
évszám, 31.
Lajos
M Á P V3, értékjelzés, címer 1947. május
5 Ft 1,9 mm 12,0 g 500‰ Ag 1947.
motívumok 19.

Köztársasági forgalmi emlékveretek

PETŐFI
ESKÜSZÜNK •
SÁNDOR
5 Ft 32,0 mm 1,9 mm 12,0 g ESKÜSZÜNK,
1848-49, Petőfi
motívumok MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG,
Sándor
értékjelzés, verési
évszám, SZÉCHENYI
A LEGNAGYOBB
verdejegy ISTVÁN 1977.
MAGYAR 1948. május 1977. június
10 Ft 36,0 mm 2,5 mm 20,0 g 500‰ Ag 1848-49, 1948. december
EMLÉKÉRE, 1. 30.
Széchenyi 31.
motívumok
István

MAGYAR
TÁNCSICS
KÖZTÁRSASÁG,
MIHÁLY 1848,
20 Ft 40,0 mm 2,8 mm 28,0 g Motívumok értékjelzés, verési
Táncsics
évszám,
Mihály
verdejegy, címer

A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Magyar Népköztársaság (1949–1989)

Története

1949-ben, a fordulat évében a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az
időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok
fokozatosan eltűntek a forgalomból, új típust 1967-ig nem hoztak forgalomba.

Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere (rövid ideig újra a Kossuth-címer volt, majd 1957-ben Kádár János a Rákosi-címerhez hasonló új címert vezettetett be),
így az 1957-1989 között vert érméken a Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék
bevezetése (1983) – eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyett. A korszak fémpénzeinek tervezői közül kiemelkedik Iván István és Boldogfai Farkas Sándor.

Bár az ötvenes években is készült néhány emlékveret, az emlékpénzek kiadása a hatvanas évektől kezdett kiteljesedni. Forgalmi szempontból ezek a kiadások általában nem jelentősek, hiszen az
emlékpénzeket többnyire közvetlenül a gyűjtők számára értékesítették. Kivételt képez néhány úgynevezett FAO-érme, melyeket – más országokhoz hasonlóan – az Élelmezésügyi és
Mezőgazdasági Világszervezet támogatására vertek és hoztak forgalomba. Az érmék megjelenése a megfelelő forgalmi címletektől csak kis mértékben tér el, műszaki paramétereik azonosak.

A hatvanas években vetődött fel a forgalmi sorok, vagyis az adott évben forgalomban lévő érméket bemutató összeállítások készítése. 1966-ban és 1967-ben adták ki kifejezetten reprezentatív
célokra az úgynevezett kabinet-sort, mely azonban nem a valós forgalmi érméket, hanem azok alpakka-, illetve ezüstvereteit tartalmazta. 1971-től hegesztett fóliacsomagolásban lehetett
megkapni az immár valódi verdefényes forgalmi darabokból évente összeállított sorokat.

Katalógus

2/8 2020.10.25. 9:20

A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

Kép Műszaki paraméterek Leírás Dátumok

Névérték Első
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
veret

Népköztársasági forgalmi veretek

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, 1950.

2f 18,0 mm 1,1 mm 0,65 g 1950.
verési évszám március 27.
1992. 1993.
Sima szeptember december
MAGYAR 30. 31.
1953.
5f 17,0 mm 0,6 g 100% Al NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési 1953.
március 31.
évszám, fiatal nő arcképe
1,4 mm
1950.
10 f 19,1 mm 0,85 g Recés 1950. december
MAGYAR 15.
NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési
évszám, olajágat hordozó
galamb
96% Al 1967.
10 f 18,5 mm 1,2 mm 0,6 g Értékjelzés, verdejegy 1967.
4% Mg május 12.
1996. 1997.
Sima szeptember december
30. 31.
1953.
20 f 21,0 mm 1,6 mm 1,25 g 100% Al 1953.
március 31.
MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési
évszám, három
búzakalász
96% Al 1967.
20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g Recés 1967.
4% Mg május 12.

MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési 1953. 1972. június 1973.
50 f 22,0 mm 1,4 g 100% Al 1953.
évszám, üllőn ülő férfi március 31. 30. június 30.
kalapáccsal
Sima
MAGYAR 2000.
96% Al Értékjelzés, verési 1967. 1999. október
50 f 21,5 mm 1,2 g NÉPKÖZTÁRSASÁG, 1967. március
4% Mg évszám, verdejegy május 12. 10.
Erzsébet híd 3.
1,6 mm
MAGYAR 1949.
1 Ft NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési 1949. november
évszám, címer 15.
23,7 mm 1,5 g 100% Al
1995.
1957. 1995. június
1 Ft Recés 1957. december
október 10. 30.
31.
MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési
évszám, címer
96% Al 1967.
1 Ft 22,8 mm 1,8 mm 1,4 g 1967.
4% Mg május 12.

Értékjelzés, verdejegy
MAGYAR
1950.
2 Ft NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési 1950.
január 20.
évszám, címer
75% Cu
25% Ni
1957. 1971. június 1972.
2 Ft 25,0 mm 1,4 mm 5,0 g Motívumok 1957.
október 10. 30. június 30.
MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési
évszám, címer
58% Cu 1962.
2 Ft 18% Ni 1962. december
24% Zn 9.

1995.
72% Cu MAGYAR Értékjelzés, verési 1970. július 1995. június
2 Ft 22,4 mm 1,6 mm 4,44 g Sima 1970. december
28% Zn NÉPKÖZTÁRSASÁG, címer évszám, verdejegy 1. 30.
31.

MAGYAR
60% Cu
NÉPKÖZTÁRSASÁG, 1802-1894 KOSSUTH, 1967. 1972. június 1973.
5 Ft 27,5 mm 1,7 mm 7,4 g 21% Ni 1967.
verdejegy, verési évszám, Kossuth Lajos május 12. 30. június 30.
19% Zn
értékjelzés, címer

1971.
5 Ft 24,3 mm 1,7 mm 5,73 g 100% Ni Recés 1971. augusztus
2.
MAGYAR 1995.
Értékjelzés, verdejegy, 1995. június
NÉPKÖZTÁRSASÁG, december
verési évszám, címer 30.
KOSSUTH, Kossuth Lajos 31.
75% Cu 1983.
5 Ft 23,4 mm 1,6 mm 5,0 g 1983.
25% Ni április 18.

1988.
1971. 1987. március
10 Ft 28,0 mm 1,9 mm 8,83 g 100% Ni 1971. december
június 1. 31.
MAGYAR 31.
NÉPKÖZTÁRSASÁG, Értékjelzés, verési
Motívumok
verdejegy, a budapesti évszám, címer
92% Cu Szabadság-szobor
10 Ft 25,4 mm 1,7 mm 6,1 g 6% Al 1983.
2% Ni
1995.
1983. 1995. június
december
április 18. 30.
31.
MAGYAR
75% Cu Értékjelzés, verési
20 Ft 26,8 mm 1,8 mm 7,06 g Recés NÉPKÖZTÁRSASÁG, DÓZSA, 1982.
25% Ni évszám, verdejegy, címer
Dózsa György

Népköztársasági forgalmi emlékveretek

MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési
96% Al évszám, három
20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g Értékjelzés, verdejegy
4% Mg búzakalász TERMELJ TÖBB
ÉLELMET feirattal, FAO-
embléma 1983.
Recés 1983. Forgalomban[1]
március 28.
MAGYAR
75% Cu NÉPKÖZTÁRSASÁG, Értékjelzés, verdejegy,
5 Ft 23,4 mm 1,6 mm 5,0 g
25% Ni kukoricacső (Zea mays), verési évszám, címer
FAO-embléma

3/8 2020.10.25. 9:20

A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG, Értékjelzés, verési 1981.
10 Ft 1981.
verdejegy, a budapesti évszám, FAO-embléma április 30.
Szabadság-szobor
28,0 mm 1,9 mm 8,83 g 100% Ni Motívumok
MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG, Értékjelzés, verési 1983.
10 Ft 1983.
verdejegy, kenyeret szegő évszám, címer március 28.
férfi, FAO-embléma

Magyar Népköztársasági Emlékveretek

Jó Forint Sor ( A Forint bevezetésének 10. évfordulója alkalmából kibocsátott érmesor )

Címer, Értékjelzés,
Magyar Népköztársaság,
20,33 Fogaskerék levelek
25 Ft 35,0 mm 3,5 mm
g Az Országház épülete
között, 1946-1956

Magyar Népköztársaság,
17,35 Címer búzakalászok
20 Ft 33,0 mm 3,0 mm 0,800% Ag Motívumok 1956. Nincs forgalomban
g A Lánchíd között, 1946-1956

Magyar Népköztársaság,

A Magyar Nemzeti Címer, Értékjelzés lombok

10 Ft 30,0 mm 2,5 mm 12,5 g
között, 1946-1956
Múzeum épülete

A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Magyar Köztársaság (1989–2011)

Története

Az 1989-es rendszerváltás felkészületlenül érte a pénzverdét, mivel – a bankjegyektől eltérően – nem sikerült időben elkészíteni az új, köztársasági címert viselő érmesor verőtöveit. Emiatt
1990-ben és 1991-ben – immár (ismét) Magyar Köztársaság felirattal – csak filléreket verték, mivel azokon nem szerepelt címer. Az 1990 előtti forintérméknek is elkészült az új államnevet (és
1990. verési évszámot) viselő változata, de még Kádár-címerrel, így ezek az öszvér érmék nem kerültek forgalomba; csupán néhány forgalmi sor készült a gyűjtők számára. Az új forint érmesor
elkészültéig a nagy mennyiségben vert 1989-es évszámú népköztársasági vereteket hozták forgalomba.

1992-re elkészült az új forint érmesor. A tervezésre kiírt jeligés pályázaton a beérkezett kisszámú pályázati anyagból két zsűri választotta ki a díjazott alkotásokat. A külföldi szaktekintélyeket is
felvonultató ún. nemzetközi zsűri, és a magyar művészettörténészekből, iparművészekből és képzőművészekből álló hazai zsűri egymástól függetlenül Holló István ötvösművész terveit
javasolták megvalósításra. Az így első díjat nyert alkotás azonban nem került gyártásra, mert az akkori MNB elnök Bod Péter Ákos – élve jogszabály adta lehetőségével – másképp döntött. A
második helyezést elért Kósa István, felhasználva a harmadik helyezett Bartos István terveit, készíthette el az új forgalmi sort, amely később több változáson ment át.[2] A kétszázast Bognár
György tervezte.

Az érmesor az addigiakhoz képest három címlettel: ötven-, száz- és kétszáz forintossal bővült. A címletek felváltva ezüst- és aranyszínűek voltak, paramétereik (átmérő, vastagság, tömeg) a
címlettel arányosan nőttek. A kétszázas 500‰-es ezüstből készült, emiatt sokan gyűjteni kezdték. Bár az első érmék 1992. évszámmal készültek, abban az évben csak a kétszázasok kerültek
forgalomba. 1993 tavaszán az egy-, két- és húszforintosok kerültek forgalomba, majd nyáron a többi érme is. Az egyforintost kritika érte szokatlanul kis mérete miatt. Az új húszast a korábbihoz
hasonló méretűre tervezték, mivel a legtöbb automata ezzel a címlettel működött. A húsz forint feletti címletek forgalma még jó darabig másodlagos volt az azonos címletű bankjegyekével
szemben (az ötvenforintos bankjegy 1996-ig, a százas 1998-ig volt forgalomban).

A fillérek értéke már a rendszerváltáskor is csekély volt, forgalmuk az ezredfordulóig fokozatosan szűnt meg. Legelőször a két- és ötfillérest vonták ki a forgalomból 1992-ben (az ötfillérest 44
évnyi forgalom után), majd 1996-ban a tíz- és húszfilléresek forgalmát is megszüntették, ötvenfillérest pedig 1999-ben vertek utoljára. Hamar kritika érte a fém százast a húszforintossal
összekeverhetősége (megegyező színük és méretük) miatt, ezért 1996-ban új százforintos érmét hoztak forgalomba, mely az első két részből készült (bicolor) forgalmi érme volt hazánkban. Így
1996-1998 között három százforintos címletű pénz is forgalomban volt. Az ezüst kétszázasok éremképe 1994-től megváltozott, nagy tömegű verésével viszont 1995-ben felhagytak, csak a gyűjtők
számára készült évente néhány ezer darab. 1998-ban az 1992-es százforintos érmét, a százforintos bankjegyet és az ezüst kétszázast is kivonták a forgalomból, az utóbbi címletet bankjegy
váltotta.

Már 2006-ban felvetődött, hogy kötelezővé teszik az árak 5-re, illetve 0-ra kerekítését, és az egy- és kétforintosokat is kivonják a forgalomból, egyrészt mert sokan a pénztárnál hagyják vagy
befőttesüvegben gyűjtik ezeket az érméket, másrészt túl költséges az előállításuk.[3][4] Az MNB emissziós osztálya is helyt adott az érveknek, és 2007 őszén bejelentette, hogy 2008 márciusáig
kivonja a forgalomból az egy- és kétforintos címleteket, továbbá kötelezővé teszi a készpénzes fizetések 5 forintra kerekítését.[5][6]

Szintén 2008-ban vetődött fel, hogy a kétszáz forintos címletet ismét érmeként hozzák forgalomba,[7][8][9][10] miután a 200 forintos bankjegy az 1998-as kibocsátása óta megugrott infláció
miatt sokat veszített értékéből. Az MNB internetes szavazással döntött az érméről, a nyertes – akárcsak az Index szavazásán – a Lánchíd lett, amely már korábbi magyar pénzdarabokon is
szerepelt.[11][12][13] 2009. június 15-én bocsátották ki az új 200 forintos érmét,[14] ami 5 hónappal később váltotta fel végleg a papír kétszázast. Az új 200 forintos érme az 1996-os forgalomba
hozott 100-ashoz hasonlóan bicolor lett.

A kilencvenes években is folytatódott az emlékpénzek kiadása, melynek újabb lendületet adott, hogy a törvények engedélyezték magánszemélyek részére az aranytartást. Szinte minden évben
jelent meg arany emlékérme az ezüstérmék mellett. Az első kimondottan forgalmi céllal vert emlékpénz a 2002-es Kossuth-bicentenáriumra kiadott százforintos volt. Azóta minden évben
adnak ki forgalmi emlékvereteket.

1993-tól a forgalmi sorok dísztokban jelennek meg, melyek verdefényes (BU) és tükörfényes (Proof) kivitelben is készülnek. Újabban a gyártás indításakor készült érméket díszcsomagolásban,
„első napi veret” néven lehet kapni. Az érmegyártás beindításakor készülnek a próbaveretek is, melyekből eleinte 50 darabot, később már csak hatot készítettek, forgalomba nem kerültek.

Katalógus

4/8 2020.10.25. 9:20

A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

Kép Műszaki paraméterek Leírás Dátumok

Névérték Első
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
veret

Köztársasági forgalmi veretek

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
2f 18,0 mm 1,1 mm 0,65 g
verési évszám
1992. 1993.
100% Al szeptember december
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 30. 31.
5f 17,0 mm 1,4 mm Sima verési évszám, fiatal nő
arcképe
Értékjelzés,
0,6 g
verdejegy
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
1990. április
10 f 18,5 mm 1,2 mm verési évszám, olajágat 1990.
1.
hordozó galamb 1996. 1997.
szeptember december
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 30. 31.
96% Al
20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g Recés verési évszám, három
4% Mg
búzakalász

Értékjelzés,
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 1999. október 2000.
50 f 21,5 mm 1,6 mm 1,2 g Sima verési évszám,
Erzsébet híd 10. március 3.
verdejegy

75% Cu
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
1 Ft 16,3 mm 1,1 mm 2,05 g 21% Zn Sima
verési évszám, címer
4% Ni
2013.
1993. 2008. február
február
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
március 29. 29.
28.
75% Cu verési évszám, magyar
2 Ft 19,2 mm 1,35 mm 3,1 g Recés
25% Ni kikerics (Colchicum
hungaricum)

75% Cu MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

5 Ft 21,2 mm 1,6 mm 4,2 g 21% Zn Sima verési évszám, nagy
4% Ni kócsag (Egretta alba)
1993. június
21.
Felváltva
75% Cu MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
10 Ft 24,8 mm 1,7 mm 6,1 g sima és
25% Ni verési évszám, címer
recés 1992.

Forgalomban
Értékjelzés,
75% Cu MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy
1993.
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 21% Zn Recés verési évszám, magyar
március 29.
4% Ni nőszirom (Iris aphylla)

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
75% Cu verési évszám,
50 Ft 27,4 mm 1,7 mm 7,7 g Sima
25% Ni kerecsensólyom (Falco
cherrug)
1993. június
21.
75% Cu 1999.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 1998.
100 Ft 29,2 mm 1,9 mm 9,4 g 21% Zn Motívumos december
verési évszám, címer december 31.
4% Ni 31.

100% Fe
Gyűrű: Ni
bevonat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 1996.
100 Ft 23,8 mm 2,6 mm 8,0 g Mag: 75% Recés 1996. Forgalomban
verési évszám, címer október 21.
Cu
25% Zn
bevonat

MAGYAR NEMZETI
BANK, a Magyar
Nemzeti Bank
épülete, 1992.
200 Ft 1992.
elnökének és december 1.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, négy
verési évszám, alelnökének 1999.
32,0 mm 1,7 mm 12,0 g 500‰ Ag Recés 1998. április 3.
értékjelzés, verdejegy, aláírása4 április 3.
Lánchíd, címer

DEÁK FERENC
1994. április
200 Ft 1803-1876, Deák 1994.
29.
Ferenc

Gyűrű:
75% Cu
Felváltva
21% Zn, MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, Értékjelzés, 2009. június
200 Ft 28,3 mm 2,0 mm 9,0 g sima és 2009. Forgalomban
4% Ni Lánchíd, verési évszám verdejegy 15.
recés
Mag: 25%
Ni
75%Cu

Köztársasági forgalmi emlékveretek

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
75% Cu JÓZSEF ATTILA, 1905 2005. április
10 Ft 24,8 mm 1,3 mm 6,1 g * recés 2005.
25% Ni 1937, József Attila, 11.
verési évszám

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
75% Cu
DEÁK FERENC, 1803 2003. április
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 21% Zn Recés 2003.
1876, Deák Ferenc, 8.
4% Ni
verési évszám
Értékjelzés,
Forgalomban
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA,
címer, az Európai Uniót 2004. április
50 Ft 2004.
jelképező 30.
csillagkoszorú, benne
75% Cu verési évszám
27,4 mm 1,7 mm 7,7 g Sima
25% Ni
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
15 ÉVES A NEMZETKÖZI
GYERMEKMENTŐ 2005.
50 Ft 2005.
SZOLGÁLAT, a október 9.
Nemzetközi
Gyermekmentő

5/8 2020.10.25. 9:20

A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

Szolgálat logója, verési

évszám

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
2006.
125 ÉV, a Magyar
50 Ft szeptember
Vöröskereszt logója,
19.
verési évszám
2006.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
1956, az Országház a 2006.
50 Ft forradalom lyukas szeptember
zászlajával, verési 20.
évszám

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
50 ÉVES A RÓMAI
SZERZŐDÉS, EURÓPA, a
2007.
50 Ft Római szerződés, a 2007.
március 25.
római Piazza Del
Campidoglio kövezete,
verési évszám[15]

100% Fe
Gyűrű: Ni
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
bevonat
KOSSUTH, 1802-1894, 2002.
100 Ft 23,8 mm 2,2 mm 8,0 g Mag: 75% Recés 2002.
Kossuth Lajos, verési február 1.
Cu
évszám
25% Zn
bevonat

A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Az 1956-os forradalom tiszteletére kiadott emlékérme 2008-ban közönségdíjas lett a Numismaster.com Az év érméje választásán.[16]

Érdekességek

A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy
többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.[17]

Előállítási költség

A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé. Ebbe bele kell kalkulálni, hogy az adott év folyamán a veréshez szükséges fémlapkát különböző árfolyamú
devizában vásárolta meg.[18]

Érme ára

Címlet 5 10 20 50 100 200

Nettó ár (Ft/db) 15,9 30,1 24,2 29,6 41,0 38,3

Bruttó ár (Ft/db) 20,2 38,3 30,8 37,0 51,3 47,8

Az adott címletből
2019
történő utolsó gyártás éve

Magyarország (2012–)

Története

A 2012-ben életbe lépő új alkotmány értelmében hazánk hivatalos neve az addigi Magyar Köztársaságról Magyarországra változott, ami szükségessé tette az érmék előlapján olvasható körirat
módosítását.[19] Az új érmék kibocsátásának hivatalos dátuma 2012. január 1.,[20][21][22][23][24][25] de az érméket csak 2012. február 18-ától kezdték el verni. A Magyar Köztársaság feliratú
érmék megmaradnak törvényes fizetőeszközként. Február második felében először a húszforintosok jelentek meg a pénzforgalomban, ekkor kezdődött az új feliratos érmék tömeggyártása.
2012-ben csak a kis címletek, az öt-, tíz- és húszforintosok kerültek forgalomba,[26] a többi érme csak forgalmi sorok darabjaként. Az új köriratos érmék előlapján a képek változatlanok
maradtak (nagy kócsag, címer, nőszirom, kerecsensólyom, Lánchíd), csak a körirat változott. A Magyar Köztársaság feliratú érmékből is még mindig nagyon sok van forgalomban, így azok
bevonásáról még nem született döntés.

Katalógus

6/8 2020.10.25. 9:20

A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

Kép Műszaki paraméterek Leírás Dátumok

Névérték Első
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
veret

Magyarországi forgalmi veretek

75% Cu MAGYARORSZÁG, verési

5 Ft 21,2 mm 1,3 mm 4,2 g 21% Zn Sima évszám, nagy kócsag (Egretta
4% Ni alba)

Felváltva
75% Cu MAGYARORSZÁG, verési
10 Ft 24,8 mm 1,3 mm 6,1 g sima és
25% Ni évszám, címer
recés

75% Cu MAGYARORSZÁG, verési

2012.
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 21% Zn Recés évszám, magyar nőszirom (Iris 2012.
január 1.
4% Ni aphylla)

MAGYARORSZÁG, verési
75% Cu
50 Ft 27,4 mm 1,7 mm 7,7 g Sima évszám, kerecsensólyom
25% Ni
(Falco cherrug) Értékjelzés,
Forgalomban
verdejegy

100% Fe
Gyűrű: Ni
bevonat
100 Ft 8,0 g
Mag: 75%
Cu 25% Zn
bevonat
MAGYARORSZÁG, verési
23,8 mm 2,2 mm Gyűrű: 65% Recés
Cu, 15% Ni, évszám, címer
20% Zn
bevonat 2020. július
100 Ft 8,6 g 2020.
Mag: 75%, 1.
Cu 4%, Ni
21% Zn
ötvözet

Gyűrű: 75%
Cu
Felváltva
21% Zn, 4% MAGYARORSZÁG, Lánchíd, 2012.
200 Ft 28,3 mm 2,0 mm 9,0 g sima és 2012.
Ni verési évszám január 1.
recés
Mag: 25%
Ni, 75% Cu

Magyarországi forgalmi emlékveretek

MAGYARORSZÁG,

Felváltva TISZTELET A
75% Cu 2020. július
10 Ft 24,8 mm 1,3 mm 6,1 g
25% Ni
sima és HŐSÖKNEK! 2020.
14.
recés
verési évszám

MAGYARORSZÁG,

75% Cu TISZTELET A
2020. július
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 21% Zn Recés HŐSÖKNEK! 2020.
14.
4% Ni
verési évszám

MAGYARORSZÁG, verési
2015.
évszám, nemzeti emlékhelyek
2015. szeptember
(45 fokkal elforgatva történelmi
3.
emlékhelyek) emblémája

Magyarország, Koronás címer 2016.

díszkeretben, verési évszám, 2016. augusztus
Hetvenéves a forint 1.

MAGYARORSZÁG, Budapest
2017 Fina World
Championship, A 2017. június
2017.
világbajnokság logója. Az érme 14.
tematikus oldalát Kósa István
tervezte. Értékjelzés,
Forgalomban
verdejegy
Jégkorong Világbajnokság,
2018, a kapura lövés jelenete, 2018. április
2018.
a Jégkorong VB logója, 19.
MAGYARORSZÁG

75% Cu
50 Ft 27,4 mm 1,8 mm 7,7 g Sima Magyarország, Családok éve,
25% Ni 2018. május
A Családok éve logója, verési 2018.
25.
évszám

Birkózó - Világbajnokság

2018 2018.
2018.
október 17.
Magyarország

Vívó- Világbajnokság

Magyarország 2019. július

2019.
08.
2019

150 éves a Szervezett Magyar

Tűzoltóság

MAGYARORSZÁG 2020. május

2020.
4.
2020

A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

7/8 2020.10.25. 9:20

A magyar forint pénzérméi – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzérméi

Megjegyzések
1. Visszavonás dátuma: az utolsó nap, amikor még az érmét korlátozás nélkül el kell fogadni a közforgalomban
2. Elévülés dátuma: az utolsó nap, amikor az érmét még más törvényes fizetőeszközre lehet váltani
3. M Á P V = Magyar Állami Pénzverő
4. Az aláírások rendre: BOD TARAFÁS BÓDY HÁRSHEGYI CZIRJÁK

Hivatkozások
1. bár az érmék nagyon hasonlítanak a forgalmi veretekhez, az MNB 1948 után kiadott
emlékérmét hivatalosan nem vont ki a forgalomból
2. Forint Portál (http://www.forintportal.hu/dokumentumok/ujsagcikkek/0001.jpg) – Vass
István Zoltán: Vadvirágos pénzeink alkotója (Szabad Föld, 1993. március 30.)
3. Index (https://index.hu/gazdasag/magyar/penz070309/) – Nyoma veszett egymilliárd
forintnak (2007. március 21.)
4. (origo) (http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060515negy.html) – Négy
forintba kerül egy egyforintos (2006. május 15.)
5. Magyar Nemzeti Bank (http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_pressreleases_20
07&ContentID=10151) Archiválva (https://web.archive.org/web/20071002064523/http://w
ww.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_pressreleases_2007&ContentID=10151#) 2007.
október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Az MNB 2008. március 1-jén bevonja
az 1 és 2 forintos érméket (2007. szeptember 21.)
6. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X. 1.) MNB rendelete az 1 és 2 forintos
címletű érmék bevonásáról (https://web.archive.org/web/20110812141624/http://www.mn
b.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnbhu_mnb_rendeletek/10_2007MNBrend
elet.pdf#). [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Doku
mentumtar/MNB/A_jegybank/mnbhu_mnb_rendeletek/10_2007MNBrendelet.pdf#)
archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
7. RTLhírek (http://www.rtlhirek.hu/video/7035) - Üzletember a kétszázason
8. RTLhírek (http://www.rtlhirek.hu/cikk/162383) - Nem Károly Róbert van a kétszázason!
(2008. április 25.)
9. RTLhírek (http://www.rtlhirek.hu/cikk/162347) - Megválunk a papír kétszázastól (2008.
április 25.)
10. RTLhírek (http://www.rtlhirek.hu/cikk/162267) - Érmét a kétszázasból? (2008. április 24.)
11. Archivált másolat (https://web.archive.org/web/20081025004252/http://www.forint.hu/Engi
ne.aspx). [2008. október 25-i dátummal az eredetiből (http://www.forint.hu/Engine.aspx)
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
12. MNB Sajtószoba (https://web.archive.org/web/20080628230831/http://www.mnb.hu/Engi
ne.aspx?page=mnbhu_pressreleases_2008&ContentID=11126#). [2008. június 28-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_pressreleases_2
008&ContentID=11126#) archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 25.)
13. A Lánchíd lesz az új 200-ason (https://index.hu/gazdasag/magyar/200lhd081027/)
(Index, 2008. október 27.)
14. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 13/2009. (V. 11.) MNB rendelete a 200 forintos
címletű érme kibocsátásáról (https://web.archive.org/web/20110812143358/http://www.m
nb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnbhu_mnb_rendeletek/13_2009MNBren
delet.pdf#). [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Doku
mentumtar/MNB/A_jegybank/mnbhu_mnb_rendeletek/13_2009MNBrendelet.pdf#)
archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
15. MNB (http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_emlekpenz&ContentID=9475)
Archiválva (https://web.archive.org/web/20070929083224/http://www.mnb.hu/Engine.asp
x?page=mnbhu_emlekpenz&ContentID=9475#) 2007. szeptember 29-i dátummal a
Wayback Machine-ben – Az évforduló alkalmából valamennyi eurózónabeli ország a
fentiekben ismertetett érmeképpel, az adott ország nyelvén írott szövegfeliratokkal
forgalmi érmét bocsát ki.
16. Hungary Wins COTY People's Choice Award (https://web.archive.org/web/20081212014
849/http://numismaster.com/ta/inside_numis.jsp?page=Coty#). [2008. december 12-i
dátummal az eredetiből (http://numismaster.com/ta/inside_numis.jsp?page=Coty#)
archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 4.)
17. átverik a magyar turisták a horvátokat (http://www.borsonline.hu/news.php?atverik-a-mag
yar-turistak-a-horvatokat-&hid=42635)
18. érmegyártás (https://web.archive.org/web/20120129084456/http://www.mnb.hu/Bankjegy
_es_erme/mnb-keszpenzestev/forintbankjegy-es-ermegyartas#). [2012. január 29-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Bankjegy_es_erme/mnb-keszpenzestev/forin
tbankjegy-es-ermegyartas#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
19. új feliratos érmék (http://www.forintportal.hu/hirek/magyarorszag_koriratos_forint-ermek_
2012-tol.php)
20. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 18/2011. (XII. 5.) MNB rendelete
„MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 5 forintos címletű érme kibocsátásáról (https://web.
archive.org/web/20140902142045/http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegy
bank/mnbhu_mnb_rendeletek/18_2011MNBrendelet.pdf#). [2014. szeptember 2-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnb
hu_mnb_rendeletek/18_2011MNBrendelet.pdf#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június
13.)
21. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2011. (XII. 5.) MNB rendelete
„MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 10 forintos címletű érme kibocsátásáról (https://we
b.archive.org/web/20140902144726/http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_je
gybank/mnbhu_mnb_rendeletek/19_2011MNBrendelet.pdf#). [2014. szeptember 2-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnb
hu_mnb_rendeletek/19_2011MNBrendelet.pdf#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június
13.)
22. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2011. (XII. 5.) MNB rendelete
„MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 20 forintos címletű érme kibocsátásáról (https://we
b.archive.org/web/20140902150505/http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_je
gybank/mnbhu_mnb_rendeletek/20_2011MNBrendelet.pdf#). [2014. szeptember 2-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnb
hu_mnb_rendeletek/20_2011MNBrendelet.pdf#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június
13.)
23. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 21/2011. (XII. 5.) MNB rendelete
„MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 50 forintos címletű érme kibocsátásáról (https://we
b.archive.org/web/20140902143229/http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_je
gybank/mnbhu_mnb_rendeletek/21_2011MNBrendelet.pdf#). [2014. szeptember 2-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnb
hu_mnb_rendeletek/21_2011MNBrendelet.pdf#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június
13.)
24. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 22/2011. (XII. 5.) MNB rendelete
„MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 100 forintos címletű érme kibocsátásáról (https://we
b.archive.org/web/20140902143216/http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_je
gybank/mnbhu_mnb_rendeletek/22_2011MNBrendelet.pdf#). [2014. szeptember 2-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnb
hu_mnb_rendeletek/22_2011MNBrendelet.pdf#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június
13.)
25. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 23/2011. (XII. 5.) MNB rendelete
„MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 200 forintos címletű érme kibocsátásáról (https://we
b.archive.org/web/20140902150532/http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_je
gybank/mnbhu_mnb_rendeletek/23_2011MNBrendelet.pdf#). [2014. szeptember 2-i
dátummal az eredetiből (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/mnb
hu_mnb_rendeletek/23_2011MNBrendelet.pdf#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június
13.)
26. Már verik az új forintot - megmutatjuk (https://web.archive.org/web/20120219221409/htt
p://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/18/12/Mar_verik_az_uj_forintot__megmutatjuk.aspx#).
[2012. február 19-i dátummal az eredetiből (http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/18/12/Ma
r_verik_az_uj_forintot__megmutatjuk.aspx#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 18.)

Irodalom
Adamovszky István. Magyar érme katalógus 1892-2008. adamo, Budapest (2008). ISBN 978-963-87497-1-0
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2007). ISBN 978-963-7122-16-3
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-2002. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2002). ISBN 963-202-028-6
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-1998. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1998). ISBN 963-03-6023-3
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei. A forint pénzrendszer, 1992-1996: 2. számú pótlás. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bács-Kiskun Megyei Szervezet,
Kecskemét (1996). ISBN 963-7122-07-9
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei. A forint pénzrendszer, 1987-1991: 1. számú pótlás. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bács-Kiskun Megyei Szervezet,
Kecskemét (1992). ISBN 963-7122-05-2
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-1986. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1987). ISBN 963-01-8322-6
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-1976. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1977)

Weboldalak
Forint Portál (http://www.forintportal.hu/) – forgalmi forintérmék 1946-tól napjainkig
Magyar Nemzeti Bank (https://web.archive.org/web/20070814000053/http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_ermek) – forgalmi érmék
Magyar Pénzverő Zrt. (http://www.penzvero.hu/) – A Magyar Állami Pénzverő egyik jogutódja, a forgalmi érmék gyártója
Magyar érmék (katalógus és galéria) (http://en.ucoin.net/catalog/?country=hungary) (angolul)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_magyar_forint_pénzérméi&oldid=23099360”

A lap utolsó módosítása: 2020. október 3., 08:59

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

8/8 2020.10.25. 9:20