Professional Documents
Culture Documents
A Magyar Forint Pénzjegyei - Wikipédia
A Magyar Forint Pénzjegyei - Wikipédia
org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
Tartalomjegyzék
1946-os sorozat
Tervezés
Előállítás
1947-es sorozat
Tervezés
Biztonsági elemek
Katalógus
1997-es sorozat
Tervezés
Bevezetés
Biztonsági elemek
Kritikák
Bevonása
Emlékbankjegyek
Hamisítványok
54 000 forintos bankjegyek
Katalógus
2014-es sorozat
Kritikák
Katalógus
Megjegyzések
Előállítási költség
Jegyzetek
Irodalom
További információk
1946-os sorozat
Tervezés
Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg, mivel az addigi
fizetőeszközt, a pengőt a második világháború után soha nem tapasztalt infláció sújtotta. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, végül a
forint mellett döntöttek. (Forintnak nem első alkalommal hívnak Magyarországon fizetőeszközt.) Az új pénznem 1946. augusztus 1-jén
váltotta fel a pengőt. A bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét, a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A bankjegyeken az élet háború
utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott
korona pénztárjegyekhez.
Előállítás
1 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben
gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír és a piros nyomdafesték is elfogyott. Végül finn és francia importból
sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt. 1946-ban csak 10 és 100 forintos bankjegyeket gyártottak. Az új bankjegyek
terveit Horváth Endre grafikusművész készítette korábbi papírpénzterveit is felhasználva. A gyenge nyomdatechnika (ofszetnyomtatás) miatt
a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni (a százforintosok hamisítása hamar veszélyes méreteket öltött), és a bankjegyek papírja gyorsan
kopott, emiatt rövidesen új bankjegyeket kellett bevezetni. Mivel ezek a bankjegyek (különösen a tízes) csak viszonylag rövid időt töltöttek a
forgalomban, gyűjtői szempontból így értékesnek számítanak.
férfiarc (modell:
1946. 1948. 1951.
155 × Pfeffer Mihály, a Kossuth- 1946.
10 Ft augusztus március március
71 mm pénzjegynyomda címer június 3.
1. 31. 31.
gépmestere)
1947-es sorozat
Tervezés
1947-től új bankjegyek jöttek ki. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemezte: az
árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth
Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50
évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10
forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes. Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben
bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az
évben egy újabb szériát nyomtattak. Utolsóként az ötezres jelent meg, 1991-ben (már a rendszerváltás után).
Szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forintbankjegyekre nem kerültek munkásmozgalmi jelképek, ahhoz kötődő személyek
portréja vagy a „szocializmus építését” illusztráló jelenetek, sőt, II. Rákóczi Ferenc személyében még uralkodó is helyet kapott a bankjegyek
egyikén (bár nevét – ellentétben a többi bankjegyszereplővel – nem tüntették fel, ebben azonban nem kell keresni semmiféle különleges okot,
az ötvenforintos bankjegy kibocsátása egyedileg történt, valószínűleg ez lehet a magyarázat). A bankjegyek előoldalán – népművelési céllal –
a magyar történelem és művészet – a politikai kurzusnak is megfelelő – kiemelkedő személyiségeit ábrázolták, hátoldalán pedig legtöbbször
valamilyen műalkotást. A bankjegyek sajátosan magyar, „akadémikus” stílusban készültek, ami külföldön is méltán vívott ki elismerést a
tervezőknek.
A 20 forintos hátoldalán látható – kalapácsot és búzakévét tartó – férfiakt modellje a nyíregyházi születésű Hegedűs István (1924–1956)
öttusázó volt. A képről a következő versike terjedt el: „Hiába kalapálsz, hiába aratsz, / Mindig csak ilyen meztelen maradsz. / S mire egy
darab rongyot veszel, / Addigra ilyen öreg leszel.” (A végén a bankjegyet megfordítva Dózsa György portréjára mutatva.)[1]
A bankjegyeken többször változott a címer. Az első bankjegyek forgalomba kerülésekor a Kossuth-címer volt Magyarország jelképe, majd a
szocializmus beköszöntekor a szocialista államvezetéshez illeszkedő új címer, a Rákosi-címer került a bankjegyekre. Az 1956-os forradalom
után újra a Kossuth-címer lett az ország jelképe, de az olyan rövid ideig volt érvényben, hogy bankjegyre nem került. 1957-től a Kádár-címer,
1990-től pedig a jelenlegi államcímer, a koronás kiscímer került a bankjegyekre.
Biztonsági elemek
Biztonságtechnikai szempontból eleinte elegendő védelmet jelentett a speciális metszetmélynyomásos nyomdatechnika, a színárnyalatos
nyomás és a (már hazai előállítású) biztonsági bankjegypapír, hiszen a akkoriban főleg, de még később is a rendszer körülményei között a
legprimitívebb sokszorosítóeszközökhöz is igen nehéz volt hozzájutni, emellett a magas állami kontrollnak köszönhetően nagyobb
bűnszervezetek sem tudtak kialakulni, amelyek bankjegyhamisítást nagy tételben lettek volna képesek kivitelezni. Az ezresen már volt
mikroírás, az ötezresen biztonsági szál is, de hamarosan már ez is kevésnek bizonyult: a rendszerváltás után hirtelen elérhetővé vált másolás-
és nyomdatechnikai eszközök (szkennerek, nyomtatók, fénymásolók) segítségével házilagosan is megtévesztően jó utánzatokat lehetett
készíteni, valamint a maffiahálózatok gyors kiépülése is megtörtént. Ez egyre inkább új bankjegysor kibocsátására sarkallta a Nemzeti
Bankot.
Katalógus
2 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
Kossuth-címeres kiadások
Jankó
Petőfi János: 1947. július
10 Ft
Sándor Folyóparti 25.
táj[mj 1] 1992. 1993.
Kalapácsot szeptember december
és 1948. 30. 31.
166 × Dózsa 1947.
20 Ft búzakalászt augusztus
72 mm György február 27.
tartó férfi 1.
akt[mj 2]
Lotz Károly:
1948. 1998. 1999.
Kossuth Menekülés a
100 Ft augusztus december december
Lajos közelgő
14. 31. 31.
vihar elől
Rákosi-címeres kiadások
Jankó
Petőfi
10 Ft János:
Sándor
Folyóparti táj 1992. 1993.
1949. 1950. július
Kalapácsot szeptember december
október 24. 1.
Dózsa és 30. 31.
20 Ft
György búzakalászt
tartó férfi akt
166 × Mányoki
72 mm Ismeretlen
Ádám: II. 1951. 1996.
festő: 1953. június 1996.
50 Ft Rákóczi szeptember december
Kuruc– 13. június 30.
Ferenc 1. 31.
labanc viadal
portréja
Lotz Károly:
1998. 1999.
Kossuth Menekülés a 1949. 1950. július
100 Ft december december
Lajos közelgő október 24. 1.
31. 31.
vihar elől
Kádár-címeres kiadások
Jankó
Petőfi 1959.
10 Ft János:
Sándor október 27.
Folyóparti táj 1992. 1993.
1957.
Kalapácsot szeptember december
május 23. 1960.
Dózsa és 30. 31.
20 Ft november
György búzakalászt
8.
tartó férfi akt
166 × Mányoki
72 mm Ádám: II. Ismeretlen 1965. 1996.
1966. június 1996.
50 Ft Rákóczi festő: Kuruc- szeptember december
15. június 30.
Ferenc labanc viadal 3. 31.
portréja
Lotz Károly:
1998. 1999.
Kossuth Menekülés a 1957. 1959.
100 Ft december december
Lajos közelgő május 23. március 20.
31. 31.
vihar elől
Budapest
1970.
látképe az 1969.
500 Ft Ady Endre augusztus
Erzsébet június 30.
21. 1999. 2019.
174 × híddal
augusztus szeptember
80 mm Medgyessy 31. 1.[mj 3][2]
Bartók Ferenc: 1983. 1983. június
1000 Ft
Béla Anya március 25. 27.
gyermekével
Lotz Károly:
1998. 1999.
166 × Kossuth Menekülés a 1992. 1992. július
100 Ft december december
72 mm Lajos közelgő január 15. 1.
31. 31.
vihar elől
Budapest
1999. 2019.
174 × látképe az 1990. július 1992. április
500 Ft Ady Endre augusztus szeptember
80 mm Erzsébet 31. 6.
31. 1.[mj 3][3]
híddal
3 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
Medgyessy
1993.
Bartók Ferenc: 1992.
1000 Ft november
Béla Anya október 30.
5.
gyermekével
Friedrich
von A Magyar
Amerling: Tudományos 1990. július 1991. 1999. július 2019. július
5000 Ft
Széchenyi Akadémia 31. március 25. 26. 27.[mj 3][3]
István épülete
portréja
1997-es sorozat
Már az új érmék bevezetésével egy időben tervezte a Nemzeti Bank, hogy rövid időn belül a bankjegyeket is lecseréli, de ez 1997-ig nem
történt meg.[4][5] A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik.
Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat (ez a nagy fokú pénzügyi stabilitásnak volt köszönhető),
biztonságtechnikai szempontból így elavult. A Nemzeti Bankot az is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az ötezresnél
nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatalát tette szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem kívánták a régi technológiával előállítani,
erre különösen az ötezresek elharapódzó hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelni kellett, hogy feladja a hazai
bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja le az új sorozatot,[mj 4] vagy költséges beruházással itthon oldja meg. A Nemzeti Bank végül a
Pénzjegynyomda modernizálása mellett döntött.
Tervezés
Már 1991-ben és 1993-ban is készültek bankjegytervek, olyan, a ma használt bankjegyeken is fellelhető elemekkel, mint a vízjelmező (fény felé
tartva megjelenik itt a bankjegyportré árnyalatos tükörképe), az illeszkedőjel (fény felé tartva az elő- és hátoldalon lévő töredékek H betűvé
egészítik ki egymást, az ország latin nevének első betűje) vagy a két betűből és hét számjegyből álló sorozatszám (amely az azonos címletű
bankjegyek minden példányán különböző). Az új bankjegysort Vagyóczky Károly tervezte, előoldalukra valamely neves magyar történelmi
személyiség, hátoldalukra hozzájuk kapcsolódó történelmi helyszín került. Több történelmi személy (Károly Róbert, Bethlen Gábor) is
felkerült az új sorozat címleteire, aki még korábban magyar papírpénzen nem szerepelt. Ugyanakkor az új sorozatra leginkább uralkodó vagy
politikus arcképe került, de – ellentétben az 1947-es sorozattal – művészé már nem. Az addig megszokott szimmetrikus elrendezés helyett az
új bankjegyek aszimmetrikusak lettek, elrendezésük a nyugati bankjegyekére hasonlít (vízjelmező-értékjelzés-arckép). A bankjegyek
sorszámának első betűje az adott címletre jellemző:
A – 10 000
B – 5000
C – 2000
D – 1000
E – 500
F – 200
G – 20 000
H – 10 000 forintos (2019 óta)
I – 20 000 forintos (2020-tól)
Bevezetés
Az új sorozat tagjait címletenként időben eltolva vezették be. Legelőször az addig nem
használt címletek kerültek forgalomba, hogy egyenletesebbé tegyék a címleteloszlást: a
10 000 forintos 1997 júliusában, majd a 2000 forintos 1998 februárjában és a 200
forintos bankjegy kibocsátása májusban. Ezután következett a már meglévő címletek
cseréje: szeptemberben az új 1000, decemberben az 500 forintosé, majd 1999. 2000-től kezdve a bankjegyeken nem tüntetik fel az
áprilisában az 5000 forintosé. (Emiatt kritika érte a bankot, hogy a leginkább hamisított aláírók titulusát
címletként utoljára hagyta cseréjét.) Az új bankjegyek kiadásával egyidőben megkezdték
a régiek bevonását; ez az ötezresek esetében kapuzárási effektust váltott ki a
hamisítóknál, akik gyorsan szabadulni akartak utánzataiktól. Mivel a hatóságok ezerszám foglalták le a hamis ötezreseket, a bankjegyek
bevonási és elévülési határidejét nagyon előre hozták,[6] bár az ötezresek gyors bevonása után az utóbbit mindhárom bevont címlet esetében
2009-ig meghosszabbították. Ugyan eleinte tervezték a százforintos bankjegycímlet megújítását is, végül erre nem került sor.[7] A húszezres
viszont félig-meddig terven felüli címlet: eleinte nem említették a tájékoztatókban, de végül (1999-ben) legyártották, forgalomba viszont csak
2001-ben került. Az új bankjegysorozat címletösszetételét a D-metric módszer segítségével alakították ki.
Biztonsági elemek
Olyan új biztonsági elemek jelentek meg, mint az árnyalatos vízjel, a hologramhatású csík (fémből készült fólia), a rejtett kép (bizonyos
rátekintési szög esetén megjelenik a bal felső sarokban található címletspecifikus színű formán az MNB felirat), az illeszkedőjel. Az
előkészületek alaposságával kapcsolatban kétségeket támaszt, ugyanakkor nem csak a forintbankjegyekre jellemző egyedi jelenség, hogy
bizonyos biztonsági elemeket csak a bankjegyek újabb kiadásain alkalmaztak, ilyenek a vízjelmezőre helyezett UV-fényben látható kép és a
változó színű festékkel nyomtatott rozetta (ez az 500 és 1000 forintos 2000 táján forgalomba került kiadásain került a rejtett kép helyére az
MNB felirattal). Ennek ellenére néhány korszerű biztonsági elem lemaradt, például a legtöbb korszerű bankjegyen már szereplő EURion
csillagkép, mely a digitális utánzatok készítését nehezíti (ezt a 2009. április 15-étől forgalomba hozott bankjegyeken pótolták[8]). Másfelől az
ezer forint feletti címleteken szereplő biztonsági elemek alig térnek el, így előfordult, hogy a kétezresről leoldották a festéket és az így nyert
4 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
hologramos és vízjeles papírra nyomtattak húszezrest a hamisítók. Bár eleinte tervezték, később mégis túl alacsony címletnek találták az
ezrest ahhoz, hogy hologramcsíkot helyezzenek rá. A címlet így a hamisítók fő célpontjává vált, úgyhogy a hatóságok több millió forintnak
megfelelően foglalták le a hamis ezreseket. Ezt megunva kezdte meg 2006-tól a Nemzeti Bank a többi bankjegyétől eltérő (rézvörös)
hologramcsíkot tartalmazó ezresek forgalomba hozatalát (később ezt ezüstszínűre cserélték, illetve a sorozatszám a többi címletre jellemző
pirosról feketére változott). 2007-ben pedig kivonták a forgalomból azokat az ezerforintosokat, amelyeken még nem volt hologramcsík.
A tíz- és húszezreseknél 2009-ben egyes hamisítók olyan példányokat hoztak forgalomba, amelyek mindezeket a biztonsági intézkedéseket
megkerülik. Az ilyen ún. „szuperhamisítványok” ellen biztos védelmet jelenleg csak az UV A/C lámpákkal való ellenőrzés jelent: ezek alatt a
pénzjegy az UV-C fényben is világít (pirossal), nem csak a már ismert UV-A-val való megvilágításkor (zölden).[9]
Kritikák
E bankjegysor tagjait számos negatív kritika érte hiányosságok, irrelevancia és helyesírási hibák miatt.
a sorozat bankjegyei alig vagy egyáltalán nem követik a korábbi magyar bankjegysorozatok hagyományos megjelenését, gyakorlatilag a
nyugati bankjegyek dizájnját vették át. Az évszázados hagyományokkal rendelkező magyar bankjegygrafika, kiváltképp az 1947-es
sorozat dizájnja kidolgozottsága és egyedisége miatt nemzetközi hírűvé tette a magyar pénzgrafikát. Az új sorozat stílusa azonban
elismerést nem, ellenérzést viszont annál többet váltott ki a numizmatikusok és a magyar állampolgárok részéről. Az új sorozat ugyanis
szakított az évszázados hagyományokkal, helyette a bankjegyek dizájnja és grafikája sokkal modernebb a korábbi sorozathoz képest.
a rajta látható Szent István-portré a Szent László-hermára emlékeztet, melyet III. Béláról mintázhattak. Szent István egyetlen korabeli és
hiteles ábrázolása a koronázási paláston látható. Az ábrázolás egyrészt nem részletes, másrészt torzult a készítése óta eltelt csaknem
egy évezred alatt, azonban a király hajviselete jól kivehetően eltér a tízezresen láthatótól.
a bankjegyen szereplő korona nem releváns. A király fején feltehetően a III. Béla székesfehérvári sírjának 1848-ban történt feltárásakor
talált, a királlyal együtt Szent István halála után több mint 150 évvel eltemetett halotti korona képe látható.[10] A koronázási palást István-
ábrázolásán egyértelműen teljesen más típusú korona figyelhető meg az uralkodó fején.[11] Ugyanakkor helytelennek sem lehet a portrét
a korona miatt nevezni, hiszen nem tudni, hogy valójában milyen koronája volt Szent Istvánnak.
az esztergomi látkép nem korhű és nem releváns. A bankjegyre rajzolt látképen látható épületek közül egyik sem I. István korából való
(ugyanis a városkép nagyjából a maival megegyező), valamint a király székhelye a történettudomány egységes álláspontja alapján nem
Esztergom, hanem Székesfehérvár volt.
Helyesírási hibák (mindegyik ki lett javítva a 2010-es években forgalomba kerülő új szérián):
az ötezer forintos bankjegy hátoldalán helytelenül, kötőjel nélkül szerepel a „nagycenki Széchenyi-kastély” felirat az 1999-es sorozaton.
A 2016-tól kibocsátott megújított bankjegyen ezt kijavították.
Az ezerforintos hátoldalán a „Hercules-kút” felirat szintén helytelenül, ugyanúgy kötőjel nélkül látható a sorozaton, ezt is kijavították a
2017-től kibocsátott új bankjegyen.
a már bevont kétszáz forintoson lévő Károly Róbert-portré sem hiteles. Károly Róbertről nem maradt fenn részletes portréhoz
használható ábrázolás, ezért Koltai Ferenc, egy, a pénzjegynyomdának beszállító nyomdatechnikai cég ügyvezető igazgatója ült modellt
Vagyóczky számára.[12]
A kétezresen szereplő Madarász Viktor-festménynek „Bethlen Gábor tudósai körében” az eredeti címe, a bankjegyen azonban a Bethlen
Gábor tudósai között felirat olvasható. Ezt a 2016-os kibocsátású új bankjegyen sem javították ki.
a gyengénlátók számára kialakított azonosítójel nem tapintható kellően.[13]
az eddig felsorolt kritikák jórészt valóban megállják a helyüket, azonban egy, hasonlóan széles körben elterjedt kritika tévedésen alapul:
a „kétszáz” és „kétezer” számnevek informális alakok, a bankjegyeken helyesebb lenne a „kettőszáz”, illetve a „kettőezer” alak. Valójában
a „kettő” alakot hivatalos dokumentumokon azért használják, mert a „két” alak kézírással is és kimondva is nagyon hasonlít a „hét”
számnévre, a magyar forintnak viszont nem létezik héttel kezdődő címlete. Ha nem is túl gyakran, de már előfordult, hogy adtak ki
kétszázas címletű bankjegyet (pl. 1918-as kétszáz koronás) és ezeken is a „kétszáz” alak látható, ahogyan a 2016-ban kibocsátott 2000-
esen is a „kétezer” alak olvasható.
Bevonása
A sorozatból elsőként a hologramcsík nélküli 1000 forintos kiadást vonták ki 2007-ben hamisítás miatt, majd másodikként a papír kétszázast
vonták ki 2009. november 15-én.[14] A 200 forintos bankjegyet ismét érme váltotta fel (lásd a magyar forint pénzérméi szócikket.)
Az új bankjegyek (2014-es sorozat) forgalomba kerülésével elkezdték sorban bevonni a régieket. A tervek szerint 2016 december végén
vonták volna be a forgalomból az összes 2015 előtt készült húszezer forintos bankjegyet, (amit az új húszezres 2015. szeptemberében történt
kibocsátásakor közöltek)[15] de ezt 2016 decemberében egy évvel elhalasztották,[16] de 2017-ben már nem kapott haladékot, így ez év
december 31-én bevonták. Az új 2000 és 5000 forintos bankjegyek bejelentésekor közölték, hogy a régi bankjegyeket öt hónappal azok
forgalomba kerülése után, 2017. július 31-én bevonják.[17] 2017. augusztus 23-án az új 1000 forintos bankjegy bejelentésekor közölték, hogy a
régi bankjegyeket 2018. október 31-én bevonják.[18] Az új 500 forintos bankjegy bemutatásakor közölték, hogy a régi bankjegyeket 2019.
október 31-én bevonják.[19] 2019. február 15-én bejelentették, hogy 2019. december 31-én az utolsó régi bankjegyet, a 10 000 forintost is
bevonják.[20] 2020. január 1. óta kizárólag a megújított papírpénzek a törvényes fizetőeszközök.
A bevont bankjegyeket a bevonási határnap után még 3 évig a hitelintézetek és a posták, míg 20 évig az MNB köteles névértéken beváltani[21]
5 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
Emlékbankjegyek
Az 1990-es évekre világszerte kezdett elterjedté válni, hogy jeles évfordulók alkalmából emlékérmék mellett emlékbankjegyeket is kiadnak.
Magyarországon az első ilyen bankjegy a 2000. augusztus 20-án az államalapítás millenniumára kibocsátott kétezer forintos, melynek
előoldalán a Bethlen Gábor-portré helyett a magyar Szent Korona, hátoldalán Madarász Viktor Bethlen Gábort tudósai körében ábrázoló
festménye helyett Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című műve látható. A bankjegyre több mint 200 ezer előjegyzési igény érkezett, és
összesen 300 ezer darabot gyártottak belőle ebben az évben.[22][23]
A jeles évforduló alkalmából a 2000-es évszámmal kibocsátott forgalmi 1000 forintos bankjegyeken a vízszintesen elhelyezkedő sorszám
helyett a „MILLENNIUM” felirat szerepelt.[24] Ezeket 2007-ben hologramcsík hiánya miatt bevonták az összes 2006 előtt kibocsátott ezressel
együtt.
2006-ban az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékérmék mellett 15 milliós példányszámban[25] 500 forintos
emlékbankjegyet is kibocsátottak, melynek hátoldalán a sárospataki vár helyett az országház épülete és a forradalmat jelképező lyukas zászló
látható. Ezt 2019. október 31-én a többi 2018 előtt kibocsátott 500 forintossal együtt bevonták.
Hamisítványok
2008-ban egy idős férfitól egy fiatalember három birkát vásárolt 108 ezer forintért egy jász-nagykun-szolnok megyei faluban. Az összeget két
54 ezer forintos bankjeggyel fizette ki. A becsapott férfinak nem tűnt fel a nem létező címlet, csak akkor szembesült a csalással, amikor a
postán fel akarta váltani a pénzt. A hamisított bankjegyek megegyeztek a 20 ezer forintosokkal, csak az összeget írták át rajtuk. A rendőrség a
csalónál házkutatást tartott, további 23 példányt találtak a hamis bankjegyből, valamennyit egyező sorozatszámmal. A fiatalember saját
elmondása szerint egy szeméttelepen találta az 54 ezer forintosokat.[26]
Katalógus
6 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
Forgalmi bankjegyek
1998. május
1998.
1. 2009. 2029.
Károly
200 Ft Diósgyőri vár november november
Róbert
15. 15.[3]
2001.[mj 5] 2001.
1998.
1998. december
1.
Mányoki
Ádám: II. 2019. 2039.
2001.
500 Ft Rákóczi Sárospataki vár 2001.[mj 6] október október
Ferenc február 1. 31. 31.[27]
portréja
2009. április
2007[mj 7]
15.
1998.
1998. szeptember
1. 2007. 2027.
augusztus augusztus
31. 31.[3]
2002.[mj 6] 2002.
Mátyás A Hercules-kút a
1000 Ft
király Visegrádi várból
2006. április
2005.
10. 2018. 2038.
október október
2009. április 31. 31.
2009[mj 7]
15.
1998.
1998.
február 1.
2009. április
2007.[mj 7]
15. 2037.
2017.
július
július 31.
1999. április 31.[3]
1999.
1.
Friedrich
Amerling:
A nagycenki
5000 Ft Széchenyi 2005.[mj 8] 2005.
Széchenyi-kastély
István
portréja
2009. április
2008[mj 7]
15.
1997. július
1997.
1.
2008.
2008.[mj 7] szeptember
8.
2001.
1999.
február 1. 2017. 2037.
Deák Ideiglenes magyar
20 000 Ft december december
Ferenc képviselőház
31.[29] 31.[29]
2004. 2004.
7 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
2009.[mj 7] 2009.
Forgalmi emlékbankjegyek
Mányoki
Ádám: II. Az Országház a 2019. 2039.
2006.
500 Ft Rákóczi forradalom lyukas 2006. október október
október 20.
154 × Ferenc zászlajával 31.[30] 31.
70 mm portréja
Emlékbankjegy
Benczúr Gyula:
154 × A Szent
2000 Ft Vajk 2000. augusztus 20. Forgalomban[31][32]
70 mm Korona
megkeresztelése
2014-es sorozat
2013-ban a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy 2018-ig teljesen lecseréli a magyar pénzjegykészletet. A sorozat méretében, jellegében és
az elő- illetve hátoldalon látható képek tekintetében változatlanok az 1997-es sorozathoz képest, a színvilág, a kisebb motívumok, illetve a
biztonsági elemek tekintetében viszont teljesen újak, amelyek sokkal nehezebbé teszik a hamisítást.
Az első a tízezer forintos lett, amelyet 2014. szeptember 2-án bocsátottak ki, de a forgalomban csak három hónappal később, december 2-án
jelent meg.[33]
2015 szeptemberében jelentette be az MNB az új húszezer forintos bankjegyet, mely szeptember 25-én került kibocsátásra, majd december
14-től forgalomba.[34]
2016-ban jelentették be, hogy a kétezer és az ötezer forintos bankjegyek 2017 tavaszán egyszerre kerülnek forgalomba[35] Az új bankjegyeket
2016. november 15-én egyszerre bocsátották ki, 2017. március 1-jén kerültek a forgalomba.[36]
2017. augusztus 24-én vált véglegessé az új ezer forintos bankjegy kinézete, amely 2018. március 1-jén került forgalomba.[37]
2018. július 4-én vált véglegessé az utolsó megújuló pénzjegy, az ötszáz forintos kinézete, a forgalomban pedig 2019. február 1-jén jelent
meg.[38] Így az összes megújult papírpénz forgalomban van.
Az új bankók forgalomba kerülésével megkezdték a régiek (1997-es sorozat tagjai) bevonását is. 2020. január 1. óta kizárólag az új pénzjegyek
használhatóak a készpénzforgalomban. (Lásd fentebb)
Kritikák
Az 1997-es sorozat negatívnak tartott tulajdonságait és hibáit (melyek fentebb olvashatók) a „Hercules kút” (helyesen „Hercules-kút”) és a
„Nagycenki Széchenyi kastély” (helyesen „Széchenyi-kastély”) kivételével ez a sorozat is átvette, azonban a két említett helyesírási hibát itt
már a megfelelő, kötőjeles formában láthatjuk.
a sorozat húszezer és kétezer forintosa vizuálisan – első látásra – igen nehezen különböztethető meg egymástól. Többeket összezavar,
hogy pont két olyan bankjegynek lett hasonló a színe, amelyen gyakorlatilag megegyező számok szerepelnek.[39][40][41]
a sorozatot sokan bírálták a túl harsány színhasználat miatt: az ötszáz, a kétezer, az ötezer és a tízezer forintos bankjegyek alapszíne
egyaránt kifejezett visszatetszést váltott ki sokakból, feltehetően azért, mert túl élénkek.
a bankjegyeken változatlanok maradtak az arcképek, így a tízezresen továbbra is a hitelesnek nem nevezhető Szent István-portré
látható.
Katalógus
8 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
Forgalmi bankjegyek
Mányoki
Ádám: II.
2018. július 2019.
500 Ft Rákóczi Sárospataki vár
4. február 1.
Ferenc
portréja
A Hercules-kút 2017.
2018.
1000 Ft Mátyás király a Visegrádi augusztus
március 1.
palotából 24.
Madarász
Bethlen Viktor: Bethlen
2000 Ft
Gábor Gábor tudósai
154 × körében 2016. Forgalomban
70 mm 2017.
Friedrich von november
március 1.
Amerling: A nagycenki 15.
5000 Ft Széchenyi Széchenyi-
István kastély
portréja
Megjegyzések
1. Más források szerint Jankó festményének címe: A nóta születése
2. A test modellje Hegedűs István öttusázó, az arc stilizált.
3. Többszöri meghosszabbítás után
4. A rendszerváltás után (olykor már az előtt is) számos közép- és kelet-európai ország külföldön gyártatta le papírpénzeit, például
Szlovákia, Bulgária, a szovjet és a jugoszláv utódállamok jó része
5. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a vízjelmezőben UV-jellel
6. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a rejtett kép helyén optikailag változó festékkel nyomott rozettával
7. EURion csillagképet nyomtak a bankjegyekre
8. Mint az 1999. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül
9. Mint az 1997. évi kiadás, de a vízjelmezőben UV-jellel
10. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül
Előállítási költség
A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé.[42]
Bankjegy ára
Az adott címletből
2018 2018 2020 2017 2019 2020
történő utolsó gyártás éve
Jegyzetek
5. Forint Portál (http://www.forintportal.hu/dokumentumok/ujsagcik
1. Holmár Zoltán: A százas lett a csúcstartó (http://www.szon.hu/a
kek/0005.jpg) – Hétfőtől szebb a forint (újságcikk)
-szazas-lett-a-csucstarto/3392429). szon.hu, 2017. február 27.
(Hozzáférés: 2018. március 4.) 6. Romániai Magyar Szó (http://www.hhrf.org/rmsz/99aug/r99083
1.htm) Archiválva (https://web.archive.org/web/2007093003250
2. Meghosszabbították a bankjegyek beváltását. (http://hvg.hu/gaz
6/http://www.hhrf.org/rmsz/99aug/r990831.htm#) 2007.
dasag.hazai/20090924_mnb_regi_bankjegyek_bevaltas.aspx?s
szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben –
=24h)
CSOMAFÁY FERENC: Beszélgetés bankjegyek birodalmában
3. BEVONT, DE MÉG ÁTVÁLTHATÓ FIZETŐESZKÖZÖK (https://
7. Forint Portál (http://www.forintportal.hu/dokumentumok/ujsagcik
www.mnb.hu/bankjegy-es-erme/penztari-szolgaltatasok-lakossa
kek/0011.jpg) – Ferencz Gábor cikke az új forintbankjegyek
g-reszere/bevont-de-meg-atvalthato-fizetoeszkozok)
forgalomba hozatalának előkészületeiről
4. Forint Portál (http://www.forintportal.hu/dokumentumok/ujsagcik
8. új biztonsági elemek 2009 (https://web.archive.org/web/200904
kek/0004.jpg) – Hétfőtől új pénzérmék kerülnek forgalomba
21030322/http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_press
(újságcikk)
9 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
Irodalom
Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők
Egyesülete, Budapest (2007). ISBN 978-963-7122-16-3
Adamovszky István. Magyarország Bankjegyei. A forintrendszer 1946-2010. Adamo, Budapest (2005). ISBN 963-218-941-8
Kupa Mihály id. dr.. Corpus notarum pecuniariarum Hungariae I-II. (Magyar Egyetemes Pénzjegytár). Informatika Történeti Múzeum
Alapítvány, Budapest (1993). ISBN 9630436582
Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848–1992. Danubius Kódex Kiadói Kft (1992). ISBN 9637434119
További információk
A Wikihírek kapcsolódó cikkei:
10 / 11 2020.10.25. 9:19
A magyar forint pénzjegyei – Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_pénzjegyei
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási
feltételeket.
11 / 11 2020.10.25. 9:19