Szellemi alkotások joga

•Valamilyen kizárólagos jog…… tartalom… korlátok… jogérvényesítés

Áttekintés – „közös alapok”1.Szellemi alkotásokhoz/tulajdonhoz fűződő jogokról általában2.Miért bírnak-e
jogok jelentőséggel az európai gazdasági integráció szempontjából?3.Nemzetközi keretek1.Nemzetközi
szervezetek2.Nemzetközi szerződések
Szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról általában•A szellemi alkotások közös jellemzője, hogy a jogosultnak
kizárólagos jogot biztosítanak•A szellemi alkotások egyfelől a létrehozó személyiségének megnyilvánulásai
(kiterjed rájuk a személyhez fűződő jogoknál megismert jogvédelem), másfelől vagyoni értékkel bíró
jogosultságok, melyek felhasználásából, felhasználás engedélyezéséből a jogosult haszonra tehet szert
•A szellemi alkotások jogának két területe–Iparjogvédelem–Szerzői jog
Területei
•Gazdasági szempontból–Kreatív tőke védelme–Műszaki tőke védelme–Marketing/piaci tőke védelme–
Információk, adatok védelme•Jogi szempontbólIparjogvédelem területei (jogi kategorizálás)•Műszaki alkotások
védelme–Szabadalmi oltalom–Használati minta•Vállalat-, eredet- és árujelzők–Formatervezési minta–Földrajzi
árujelzés–Eredetmegjelölés–Védjegy–Kereskedelmi név•Tisztességtelen versenycselekmények•Know-how
védelme
Szabadalmi oltalom•A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom
tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán.•A
szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a
szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan.
A szabadalmazható találmány kritériumai1.Új: ha nem tartozik a technika állásához2.Feltalálói
tevékenységen alapul: a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló3.Iparilag alkalmazható:
ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, használható4.A technika bármely területére tartozó
találmány5.Nem minősül találmánynak:1.felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer2.esztétikai
alkotás3.szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, számítógépi
program4.információk megjelenítése
Használati minta•A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti
kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma.•A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga
van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon.•Az oltalom ideje 10
év, ezt követően a minta közkinccsé válik.
Formatervezési minta•közösségi formatervezési mintaoltalom•Az ipari termékek külső formájának jogi
oltalmát biztosítja.•Rövidebb védelmi idő (3, 5 év, korlátozottan újítható (4*)csak meg)
Földrajzi árujelző Eredetmegjelölés•Szabatosan körülhatárolható, szűkebb vagy tágabb tájegységhez
kapcsolják az adott árut, amelynek természetes adottságai és az ott élők ezekre építő hagyományos tevékenysége
sajátos jelleget adtak az onnan eredő termékeknek (pl. Tokaj-hegyalja, Champagne).
Földrajzi (származási) jelzés•Valamely ország vagy helység területére utalnak, ahol a terméket előállították,
függetlenül attól, hogy a termék jellege előállítása helyének környezeti adottságaiból és azzal összefüggő
termelési hagyományaiból következik-e (pl. „made in Hungary”, vagy „made in Hong-Kong”)
Védjegy•A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája.•A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások
azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi
oltalom.•A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén.
Szerzői jog területei•Szerzői jog•Szomszédos jogok–előadóművészek védelme–hangfelvételek előállítóinak
védelme–rádió- és televízió szervezetek védelme–filmek előállítóinak védelme
Szerzői jog•A szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány
és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen
műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét
szabályozza.
Jogi szabályozás területei•Az alkotás létrehozása•Oltalmának
kiépítése•Felhasználás•JogérvényesítésNemzetközi keretek•Nemzetközi szervezetek•Nemzetközi
szerződésekNemzetközi szervezetek•Univerzális nemzetközi szervezetek–Általános•Szellemi Tulajdon
Világszervezete (WIPO)–Speciális•Növényfajták védelme (UPOV)•Regionális nemzetközi
szervezetekNemzetközi szerződések•Univerzális–Általános–Speciális•RegionálisNemzetközi
szerződések•Egységes védelmi rendszer kiépítése (anyagi)–sui generis–nemzeti jog egységesítése•Oltalom
megszerzése (eljárás)

Szellemi tulajdon védelme és az Európai Unió

•Mely területeket érinti a leginkább? –Állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma –Belső piac
kialakítása és működése –Külső kereskedelmi kapcsolatok
Lisszaboni Szerződés •EUMSz új, 118. cikke: A belső piac létrehozása, illetve működése keretében az Európai
Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a szellemi tulajdonjogok
Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására, valamint egy uniós szintű
központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére.
Az alapító szerződések irányadó szabályai
•Áttekintés –Együttműködés céljai –Hatáskörök, jogalkotási eljárás –Diszkrimináció tilalma –Belső piaci
szabályok –Versenyjogi szabályok –Közös kereskedelempolitika –Bíróság –Tulajdon védelme
Alapjogi Charta 17.cikk: A tulajdonhoz való jog (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett
tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet
megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az
ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A
tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni. (2) A
szellemi tulajdon védelmet élvez. Miben tér el a szellemi tulajdon védelme?
Elsődleges jog és szellemi alkotások joga? •EUMSZ: alapvetően gazdasági célokat tűzött ki, a szellemi
alkotásokra vonatkozó jogokra érdemben ki sem tért –négy szabadság – áruk szabad mozgása – 36. cikk –„az
ipari és kereskedelmi tulajdon védelme” –Bíróság: •a cikknek a kiterjesztő értelmezése a szerzői jog és a
„szomszédos” jogok területére; •jogszerű alkalmazásának kialakítása •EUMSZ: alapvetően gazdasági célokat
tűzött ki, a szellemi alkotásokra vonatkozó jogokra érdemben ki sem tért –négy szabadság – szolgáltatások
szabad mozgása –Bíróság: EUMSz cikkeknek a szerzői és szomszédos jogi tényállásokra történő alkalmazása •a
mű előadásának és sugárzásának, •az előadás vagy hangfelvétel távolba közvetítésének •a sugárzott műsor
elosztásának, •hang- és képkazetták nyilvános bérbeadásának területi határokhoz köthető engedélyezése
•EUMSZ: alapvetően gazdasági célokat tűzött ki, a szellemi alkotásokra vonatkozó jogokra érdemben ki sem
tért –Versenyjog •a szerzői és a szomszédos jogok, mind az iparjogvédelmi kizárólagos jogok gyakorlásának
sajátos esetei
Unió „szellemi tulajdon” fogalma •csak az anyagtalan szellemi termékek vagyonjogi jogosítványait öleli fel
•nem fogja át a szellemi termékeken biztosított kizárólagos jogok teljességét–kívül esnek létrehozójuknak az
alkotói minőség elismerésére, vagy az anyagtalan szellemi termék integritásának védelmére irányuló kizárólagos
jogosítványai, az u.n. „erkölcsi jogok”
Az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalma •Alapkérdés: az eredendően territoriális hatályú jogok
védelmét a nemzeti törvények külföldiek javára általában csak az irányadó nemzetközi egyezményektől függően
biztosítják.
•Belső piac v. territorialitás?
1961. évi Római Egyezmény a szomszédos jogok védelméről Phil Collins és EMI Electrola egyesített
ügyek (C–92 és 326/92) Bíróság
•Phil Collins és EMI Electrola egyesített ügyek (C–92 és 326/92) •Bíróság: „a szerzői és a szomszédos jogok
erkölcsi és gazdasági jellegű jogokból állnak…” •Phil Collins és EMI Electrola egyesített ügyek (C–92 és
326/92) •Bíróság: „a szerzői és a szomszédos jogok erkölcsi és gazdasági jellegű jogokból állnak, amelyek közül
az utóbbiak befolyásolják a Közösségen belüli kereskedelmet, és így az EKSz. hatálya alá tartoznak.”
•alkalmazandó rájuk az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmának általános elve •a belföldi jogban
előirányzott védelmet más tagállamok állampolgárai a megkülönböztetésüket tiltó EUMSZ alapján az illetékes
nemzeti bíróságon közvetlenül igényelhetik
Az árumozgás és a szellemi tulajdon védelme •Mi lehet az összefüggés az áruk szabad mozgása és a szellemi
tulajdon védelme között? „piachoz való hozzáférés” „jogi határvonal” Az árumozgás és a szellemi tulajdon
védelme •Az alapvető két gyakorlati probléma: Eltérő árak/költségek a különböző tagállamokban Párhuzamos
import problémája Szabad árumozgás a belső piacon, ellenőrzés lehetősége? Jogkimerülés elve A párhuzamos
import problémája
•Mit jelent a párhuzamos import? •„a Szerződés érintetlenül hagyja a különböző tagállamokban fennálló
tulajdoni rendet.” –Ebből a szellemi termékeken elismert kizárólagos tulajdonnak megfelelő korlátlan
rendelkezési jog és szerződéskötési szabadság elismerése következne. Bizottság (1962) •„a piacokat vagy a
beszerzési forrásokat felosztó, vagy egyéb korlátozásokat tartalmazó szabadalmi licenciaszerződések nem
ütköznek a 81. (85.) cikk kartelltilalmába, mert az ilyen korlátozások a szabadalmas kizárólagos jogának
kifejezései, és annak védelmét szolgálják az engedélyes bevonásával.” 1962. december 24-én kelt Közlemény
(„Christmas Message”) Kérdés
•Mi a Bizottsági megközelítésben rejlő veszély? Bíróság joggyakorlata •különbséget kell tenni: –egyrészt a
szellemi tulajdonjog fennállása (először „grant”, a későbbiekben „existence”jelöléssel), –másrészt a jogosult
által való gyakorlása („exercise”) között. •jogok gyakorlását a belső piaci követelményekhez igazodóan
korlátozni lehet •a különböző szellemi tulajdonjogok sajátos tartalmának (specific subject
matter)meghatározása és tiszteletben tartása A párhuzamos import védjegy alapú kizárásának tilalma
•Consten és Grundig ügy (56. és 58/64. sz ügy)
Tényállás röviden •A német Grundig társaság GINT védjeggyel ellátott termékei kizárólagos franciaországi
forgalmazására a francia Consten cégnek adott jogot. •A szerződésben Grundig vállalta, hogy termékeit sem
közvetlenül, sem más útján nem fogja Franciaországban forgalmazni és az ettől való tartózkodásra kötelezni
fogja más államokbeli forgalmazóit is. •Consten vállalta, hogy csak Grundig termékeket fog forgalmazni és
azokat nem fogja más államokba továbbexportálni. •Grundig, mint a nemzetközi GINT védjegy jogosultja,
felhatalmazta a Consten céget, hogy a védjegyet Franciaországban nemzeti védjegyként a saját nevében
jegyeztesse be, hogy ezáltal más forgalmazókkal szemben ipari tulajdonjogra is szert tegyen. •Cél: kizárni az
olcsóbb hozzáférést biztosító tagállamokból érkező importokat.
A harmadik… •UNEF (egy másik francia cég) alacsonyabb áron dobott piacra Franciaországban német
kereskedőktől vásárolt Grundig termékeket•Consten védjegybitorlás miatt Franciaországban beperelte
UNEF •Bizottsághoz fordult •Kérte: –a Grundig cég nemzetközi védjegyének Franciaország területére nézve a
Consten cég javára történt bejegyzését az EKSz. 81. (85) cikkébe ütköző területi korlátozásnak történő
nyilvánítását Bizottság: semmis a megállapodás Consten és a Grundig •Bírósághoz fordultak: –vitatták, hogy
szerződésük közösségi versenyjogi tilalomba ütközne –az ipari és kereskedelmi tulajdonjogra és az EKSz. 30
(36) cikkében biztosított forgalomkorlátozási lehetőségekre hivatkoztak .Bíróság •alapjaiban fenntartotta a felek
közötti kizárólagos forgalmazási szerződést •semmissé nyilvánította annak a közösségi versenyjogot sértő részeit
–a harmadik államokba irányuló tovább forgalmazás tilalmát –a nemzetközi védjegy Franciaországra szóló,
versenyt korlátozó célú Constenre ruházását
A Bíróság alapvető megállapításai 1.Kizárólagos forgalmazási szerződés, mint olyan, nem szükségképpen
kartelltilalomba ütköző. 1.A tagállamok közötti kereskedelem azonban nemzeti határok mentén nem osztható
részekre; 2.A védjegyjog állami területre szóló bejegyzésének engedése nem vezethet tagállami territoriális
védelméhez, azonos védjegyű áruk belföldi forgalmazásával párhuzamos importjának tilalmához. 2. A versenyt
nemcsak az olyan megállapodások korlátozhatják, amelyeket azonos gazdasági funkciót betöltő versenytársak,
azonos piacon kötnek egymással (horizontális kartell), hanem az olyan szerződések is, amelyek azonos termék
fogyasztókhoz juttatásának láncolatában résztvevők (gyártó és forgalmazó) között, különböző piacokra nézve
jönnek létre és kizárják az egyik vagy a másik szerződő fél harmadik személyekkel való versenyét ( vertikális
kartell). A Bíróság alapvető megállapításai 3. A versenyt azonos piacon korlátozó megállapodások nemcsak
különböző védjegyű termékeket forgalmazó vállalkozások között („inter-brand” verseny), hanem azonos
védjegyű termékek nagykereskedelmi forgalmazását tekintve is („intra-brand” verseny) tilosak. 4. Az intra-brand
verseny kizárása akkor is alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, ha az érintett termékek
forgalma ezáltal nő; a közös piaci kereskedelemre gyakorolható hatás nem egyszerűen mennyiségi mutatók
alakulása, hanem az egységes piac megvalósításához szükséges követelmények (pl. árverseny) megsértése
alapján bírálandó el. A Bíróság alapvető megállapításai 5. A védjegyjog gyakorlásának korlátozása a közösségi
versenyjog érvényesítése céljából nem érinti a jog fennállásának elismerését. A védjegyjog sajátos tartalma
•A védjegyjog sajátos tartalma a védjegy valamely termék első forgalomba hozatalával kapcsolatos
felhasználására irányul, védelmet biztosítva olyan versenytársakkal szemben, akik a védjegy piaci helyzetét
(pozícióját) és jó hírét saját áruikon való tisztességtelen alkalmazásával aknáznák ki. •C–16/74 Centrafarm BV.
v. Winthrop BV ügy
Az átcsomagolás feltételei •Gyakorlat: azonos terméket, azonos védjeggyel, különböző tagállamokban eltérő
kiszerelésben hoznak forgalomba, tagállamonként eltérő áron. •Kérdés: felléphet-e a védjegyjogosult a
hozzájárulásával forgalmazott termék másik tagállamban átcsomagolt módon való továbbértékesítése ellen,
mondván, hogy eredeti hozzájárulása nem vonatkozott a védjegyének a termék harmadik személy által
önkényesen végzett átcsomagolásán való feltüntetésére?
Bíróság •102/77. sz. Hoffman-La Roche ügy - A német Hoffmann-La Roche társaság a Valium nevű nyugtatót
Németországban drágábban és eltérő mennyiségű tablettát tartalmazó dobozokban forgalmazta, mint Angliában.
- A német Centrafarm gyógyszerforgalmazó cég az Angliában és az ottani kiszerelésekben vásárolt gyógyszert
nagyobb mennyiségeket tartalmazó, új kiszerelésbe csomagolta át és Németországban ezeket forgalmazta,
szintén Hoffman-La Roche védjegyével •A védjegyjogosult a német védjegyjog alapján megkísérelte az EKSz.
30. (36.) cikke alapján az ipari és kereskedelmi jogok védelmére lehetővé tett importkorlátozást érvényesíteni
•Érv: a jogosítatlan harmadik személy által végzett átcsomagolás következtében nem szavatolható az áru eredeti
állapota és az eredeti védjegy alkalmazása ilyen esetben jogsértő. Bíróság •a védjegy lényegi funkciója
(essential function): a védjeggyel ellátott termék eredetének szavatolása •a védjegyjog sajátos tartalma az
oltalom terjedelmét határozza meg (mire terjed ki a jog) •a védjegy lényegi funkciója a védjegyjog tárgyának,
magának a védjegynek a rendeltetését és az abból következő oltalmi követelményeket határozza meg (milyen
cselekmény sérti a jogot) •A fogyasztónak bizonyosnak kell lennie abban, hogy a vásárolt termék eredeti
állapotát a forgalmazása során senki sem befolyásolhatta. •Ellenkező esetben a jogosult az „essential function”
sérelme miatt felléphet szellemi tulajdona védelmében, az EUMSz. 36. cikke alapján. Az import ellen
átcsomagolásra hivatkozással történő fellépés a tagállamok közötti kereskedelem álcázott korlátozásának
minősülne, ha •a védjegyjogosult forgalmazási rendszere a piac mesterséges felosztásával jár; és •az
átcsomagolás nem olyan, hogy károsíthatná a termék eredeti állapotát; és •a jogosult előzetes értesítést kapott az
átcsomagolt termék forgalmazásáról, és •az új csomagoláson feltüntetést nyer az átcsomagolás ténye. A jogszerű
átcsomagolás feltételeit a Bíróság a védjegyjogok közösségi harmonizálását követően is kifejezetten
megerősítette. (Bristol-Myers Squibb v. Paranova, C–427, 429 és 436/93, [1996] ECR I 3457)
Az átlátszó felülburkolás lehetősége •Pfizer v. Eurim ügy (1/81. sz. ügy) •Probléma: Pfizer Inc. (USA)
„Vibramycin” és „Pfizer” védjegyeinek európai alkalmazása •német Eurim-Pharm társaság az angliai Pfizer Ltd.
által gyártott Vibramycin tablettákat úgy importálta, hogy forgalmazásuk előtt felülburkolta az angliai kiszerelést
(shrink wrap), az abban foglalt tablettákat nem érintve. •új burkolat a Németországban gyártott Vibramycin
csomagolásnak felelt meg, azonban úgy, hogy ablakain át mindkét szóban forgó védjegy eredeti jelölése volt
látható. •A csomagoláson feltüntették, hogy tartalmát Angliában gyártották, azokat Eurim importálta és
átcsomagolta. Az azonos termékre bejegyzett védjegyek felcserélésének tilalma •Kérdés: lehet-e egy másik
tagállamban kedvezőbb feltételekkel vásárolt árun az ott bejegyzett védjegyet a termékre vonatkozóan az
importáló országában bejegyzett védjeggyel felváltani, hogy a terméket fogyasztók által megszokott védjeggyel
lehessen eladni?
Az azonos termékre bejegyzett védjegyek felcserélésének tilalma •az amerikai gyártó Hollandiában
„Seresta”, az Egyesült Királyságban „Serenid” védjeggyel hozza forgalomba gyógyszerét, némi ízbeli eltéréssel.
•A holland Centrafarm Angliából úgy importálja az ott olcsóbb Serenidet, hogy azt átcsomagolja a Hollandiában
ismert „Seresta” védjeggyel. Bíróság •3/78. sz. Centrafarm BV v. American Home Products Corporation ügy •a
védjegy lényegi funkciója alapján (az eredet azonosságának a szavatolása) a védjegyek felcserélése letiltható,
mert az megtévesztő lehet az áru eredetére nézve. •a tilalom nem alkalmazható akkor, ha burkolt
importkorlátozás eszközeként szolgálna
Az azonos védjegyű újracímkézés feltételei •Probléma: az eredeti védjegycímkék azonos védjegyet feltüntető
más címkékkel való felcserélése Jogeset •A holland Loenderslot leszedi az általa importált whisky palackjairól az
eredeti címkéket, amelyek a védjegy mellett a gyártás és a szerződéses forgalmazó azonosító számait is
tartalmazzák és olyan címkéket ragaszt helyükbe, amelyek csak a védjegyet tüntetik fel. •A gyártók perelnek,
mondván, hogy a kódszámokra egyrészt a hamisítások kizárása, másrészt a terjesztési láncolat követhetősége
miatt van szükségük. •Loenderslot azzal védekezik, hogy a kódszámok révén a gyártók az olcsón beszerzett
palackok további országokba való exportját kívánják akadályozni. Bíróság •C–349/95. sz. Frits Loenderslot v.
George Ballantine és mások ügy „az EKSz. 30. cikke értelmében a módosított újracímkézés a védjegy
védelmében eltiltható, azonban nem tiltható meg, ha – a tiltás burkolt piacfelosztásra irányul, – az újracímkézés
nem rontja az áru eredeti állapotát, – az újracímkézés nem rontja a védjegyjogosult jó hírét, az újracímkézésről
előre értesítik a védjegy jogosultját.”
A „közös eredet” tana és módosulása •a „közös eredet” tana: közös eredetű, ám az eredeti jogosult
engedélyétől független állami intézkedés folytán különböző országokban másokat megillető azonos védjegy
alapján nem akadályozható meg az eredeti jogosult termékének behozatala •C- 192/73. Van Zuylen Frčres v.
Hag AG (Hag I) ügy Tényállás •A német Hag AG belgiumi vállalatát a második világháború után minden
vagyonával elkobozták és azt belga személy vásárolta meg, a Hag védjegy Belgium és Luxembourg területére
szóló jogával együtt. •Ennek alapján megpróbálta az eredeti anyavállalat által azonos „Hag” védjeggyel
Németországban gyártott kávé Belgiumba hozatalának megakadályozását. Bíróság •Mivel az eredeti jogosulttól
nem kapott kizárólagos védjegylicencet, a Bíróság a védjegyek közös eredetére hivatkozással a párhuzamos
import tűrésére kötelezte.
Hag II. ügy (1989) •„fordult a kocka” •Az eredeti, németországi vállalat kívánta megakadályozni belga Hag
védjegyű áru importját. •Fellépése sikerrel járt. –MIÉRT? Bíróság •a védjegy tulajdonosa jogosult olyan áru
importjával szemben tiltakozni, amely hozzájárulása nélkül használt védjegy folytán saját árujával
összetéveszthető. •a védjegyoltalom célja – a védjegy lényegi funkciójával összhangban – a piaci termék
azonosságának és eredetének szavatolása a fogyasztók felé. Jacobs
•a közös eredet nem a védjegy történeti származására, hanem azonos kereskedelmi forrására utaló kifejezés
A piaci helyzet és hírnév védelme •A francia székhelyű Dior ház el kívánt tiltani egy holland drogéria láncot
importált eredeti luxus parfümjei karácsonyi akció keretében más, olcsóbb kölnikkel együtt történő hirdetésétől,
a márkáról alkotott elképzelések rontása miatt. Bíróság•C- 337/95 Parfums Christian Dior v. Evora ügy
•„eltiltásra okot adhat a jogszerűen forgalmazott áru által keltett benyomás hátrányos befolyásolása, amit az áru
reklámprospektusban nem megfelelő keretek között történő megjelenítése is eredményezhet... eltiltásra csak
akkor kerülhet sor, ha bizonyítást nyer, hogy a sérelmezett felhasználás a márka hírét komolyan károsítja, és
amíg a hirdetés a viszonteladás szokásos gyakorlatához igazodik, ez csak igen sajátos körülmények esetén
mutatható ki.”
Milyen jellegű használattal szemben oltalmaz a védjegyjog? Probléma •Az Arsenal angol labdarúgó csapat
klubja a nevéből álló bejegyzett védjegyének kereskedelmi hasznosításával és –egyebek közt- a védjegyét viselő
textil termékek gyártásával, illetve engedélyezésével is foglalkozik. •Matthew Reed évtizedeken át árult egyéb
eredetű, de Arsenal nevét vagy más védett emblémáját feltüntető termékeket.•Elismerten árult butikjában olyan
kendőket is, amelyeken nagy betűkkel szerepelt Arsenal jelölése. •Ugyanott kifüggesztett táblán hívta fel a
figyelmet arra, hogy az árukon szereplő szó vagy embléma csak díszítő elem és önmagában nem a termék
származására utal. Bitorlásnak tekintendő-e a védjegy ilyen jellegű használata? •Matthew Reed évtizedeken
át árult egyéb eredetű, de Arsenal nevét vagy más védett emblémáját feltüntető termékeket. •Elismerten árult
butikjában olyan kendőket is, amelyeken nagy betűkkel szerepelt Arsenal jelölése. •Ugyanott kifüggesztett
táblán hívta fel a figyelmet arra, hogy az árukon szereplő szó vagy embléma csak díszítő elem és önmagában
nem a termék származására utal. Bíróság •„a megjelölés használata azt a benyomást kelthette, hogy
kereskedelmi kapcsolat áll fenn az érintett termékek és a védjegyjogosult között”, továbbá, hogy „a védjeggyel
azonos megjelölés használata veszélyeztetheti a védjegy alapvető funkcióját, az eredetiség garantálását……
közömbös, hogy az adott védjegyhasználat során a jelölést a védjegyjogosult irányában megnyilvánuló
támogatás és lojalitásjeleként lehet felfogni.” •C-206/01 sz. Arsenal F.C. v. M. Reed ügy
Szabadalmi jog •a szabadalmi jog tiszteletben tartása •a szabadalmi jog sajátos tartalma A szabadalmi jog
tiszteletben tartása
•Parke Davis elv: a szabadalmi jog tiszteletben tartását nem érintik a versenyjogi szabályok; gyakorlását akkor
érinthetik, ha az kartelltilalomba ütközik, vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent•24/67. sz. Parke,
Davis & Co. v. Probel és mások ügy
Kérdés:•Felléphet-e a szabadalmas olyan termék importjával szemben, amelyet az ő hozzájárulása nélkül, másik
tagállam nemzeti jogán alapuló kényszerengedély alapján hoztak forgalomba? Tényállás •A német Hoechst cég
„Frusemide” nevű gyógyszerét Angliában és Hollandiában is szabadalmaztatta. •Angliában azt a DDSA cég
kényszerengedély alapján gyártotta és hozta forgalomba, mivel a Hoechst cég ott nem gyakorolta szabadalmát.
Bíróság •Ez nem érintheti a szabadalmas tiszteletben tartott joga gyakorlásának lehetőségét más tagállamokban,
így a szabadalmas felléphet a Pharmon által Angliából importált Frusemide hollandiai terjesztése ellen is. •19/84.
sz. Pharmon BV v. Hoechst AG ügy Kérdés:
•Felléphet-e a szabadalmas olyan termék importjával szemben, amelyet ő saját maga hoz forgalomba egy másik
tagállamban, ahol az nem élvez szabadalmi oltalmat? Bíróság •a szabadalmas nem léphet fel „Moduretic” nevű
gyógyszerének Olaszországból való olcsó importja ellen, mert ott azt saját maga hozta forgalomba, tudva, hogy
szabadalom hiányában védelmet nem élvez. •187/80. sz. Merck & Co. Inc. v. Stephar BV ügy
A szabadalmi jog sajátos tartalma „az alkotó törekvés jutalmazására irányul, a találmány ipari termékek
gyártása és azok első forgalomba hozatala révén való felhasználására vonatkozó kizárólagos jog formájában”
•15/74. sz. Centrafarm BV v. Sterling Drug Inc. ügy •el kell elismerni a jogok fennállását és a szabad
áruforgalomnak az EUMSz 36. cikke értelmében lehetséges korlátozását •a szabadalmi jog gyakorlása azonban
nem ütközhet az uniós versenyjog kartelljogi és a piacuralmi helyzettel való visszaélést tiltó szabályaiba A
védjegy sajátos tartalma: - a Bíróság a tisztességtelen versennyel szembeni oltalom felől indokolja a
védjegyjog tiszteletben tartását A szabadalom sajátos tartalma: - a Bíróság közvetlenül a találmány
forgalmazásának ellenőrizhetőségében jelöli meg. Növényfajták védelme •Igény a védelemre: a növényfajták
előállítása, termelése és piaci bevezetése élő anyagot érintő, időigényes tevékenység •Oltalmi forma: elsősorban
állandóságuk kimutatásának nehézségei miatt aránylag kevés ország teszi lehetővé szabadalmaztatásukat.
Megoldás 1961: egyezmény új növényfajták oltalmáról •1978. évi felülvizsgálata –Unió (UPOV) –tagállamai
kötelesek új növényfajtákon kizárólagos jogot biztosítani, akár szabadalom, akár más, sui generis jog
formájában. A Nungesser (kukorica) ügy 258/78. sz. L. C. Nungesser KG és Kurt Eisele v. Bizottság ügy
•Jelentősége: –új növényfajtákra is kiterjed az ipari és kereskedelmi tulajdon fogalma –elvi jelentőségű a
szellemi tulajdonjogok felhasználására kötött kizárólagos licenciaszerződések közösségi/uniós jogi
követelményekkel való összeegyeztethetőségének feltételei szempontjából A tényállás •francia állami
Mezőgazdasági Kutató Intézet (INRA) Eisele németországi lakosra (későbbi jogutóda: Nungesser) ruházta a
bizonyos kukorica fajták kikísérletezett ivaros keresztezésével mindig azonosan előállítható hibrid kukoricafajta
know-how-ja alkalmazásának, termesztésének és vetőmagja forgalmazásának kizárólagos jogát •A német
jogosult ezt Németországra nézve saját nevére be is jegyeztette Forgalmazási szerződés •INRA vállalta, hogy
megakadályozza a kukoricafajta vetőmagjainak más forrásból történő németországi importját •A probléma: egy
franciaországi exportőr INRA magvakat ajánlottnémetországi vevőknek A német jogosult (Eisele) reakciója•a
szerzett jogai alapján eredményesen fellépett német bíróság előtt a vetőmag párhuzamos importjával szemben, és
•a Bizottságtól kizárólagos forgalmazási szerződésének mentesítését kérte a versenykorlátozás tilalma alól
Bizottság •1978. szeptember 21-i Nungesser határozat •megtagadta az INRA/Eisele forgalmazási szerződés
mentesítését, következésképpen a kukoricafajtán Németországban bejegyzett kizárólagos jog párhuzamos
importtal szembeni érvényesítésének lehetőségét. Bíróság •a határozatot felülvizsgálta és a Consten/Grundig v.
Bizottság ügyben kidolgozott védjegyjogi licencia-elbírálás szempontjainak alkalmazásával differenciáltan
döntött •Általános érvénnyel különbséget tett nyílt és abszolút (zárt) kizárólagos licencek között.
Nyílt kizárólagos licenc •a jogosító csak arra vállal kötelezettséget, hogy a jogosított területre nézve mást nem
jogosít és oda maga sem szállít •Ebben az esetben valamely kizárólagos licencszerződés nem ütközik eleve a
közösségi/uniós jog tilalmába (és a Nungesser ügy körülményeit tekintve is megengedett)
Abszolút (zárt) kizárólagos licenc •a szerződő feleken kívül harmadik személyeket (a belső piac más területein
jogosított forgalmazókat vagy a jogosított területeken párhuzamosan importálókat) is érinti, amennyiben kizárja
a más területekről történő exportot, illetve importot •az ilyen szerződés a közösségi/uniós jogba ütközik (és a
Nungesser ügy tényállása mellett sem volt megengedhető)
A Bizottság későbbi mentesítési gyakorlata •megkülönböztetés tovább finomodott •a jogosított forgalmazót
meghatározott feltételekkel el lehet zárni a jogosított területen kívüli aktív piaci versenytől, azonban nem a
kívülről érkező megkeresésre történő, passzív versenyzéstől
Szomszédos jogok •1970-ben a Deutsche Grammophon Gesellschaft az NSZK törvényhozása által biztosított
jogára hivatkozással el kívánta tiltani a Franciaországba exportált és ott engedélyével forgalmazott Polydor
lemezeinek Németországba történő reimportját és ottani terjesztését, mert ott magasabb áron maga kívánta a
hangfelvételét piacra hozni Bíróság •az ipari és kereskedelmi tulajdon körébe esőnek minősítette a hangfelvétel
előállítójának a szerzői joggal szomszédos jogát •alkalmazta az ipari tulajdonjog fennállásának elismerése és
gyakorlásának szabályozhatósága közötti megkülönböztetés •„ ha ezt a jogot avégből kívánják érvényesíteni,
hogy megakadályozzák a valamely tagállamban a jogosult engedélyével forgalmazott árunak a jogosult
székhelye szerinti tagállamban való forgalmazását, csupán azért, mert a jogosult azt ott még nem hozta piacra
(vagyis ha ottani forgalmazással párhuzamos import kizárását kívánja elérni), úgy ez az egységes piac
megalkotására irányuló alapvető célkitűzésbe ütközik, és nem minősülhet a 30. (36.) cikkben engedett
korlátozásnak.”
Szerzői jog •Jogeset: a német nem színpadszerű zenei előadási, valamint hangfelvétel engedélyezésére irányuló
– ún. „mechanikai” – jogokat kezelő társaság amiatt kívánta megakadályozni az Egyesült Királyságban rögzített
zenemű hangfelvételének németországi importját, mert a rögzítés engedélyezéséért ott magasabb díjat kaphatott
volna, és legalább az importált példányok után számított jogdíjkülönbözet megfizetését igényelte •55. és 57/80.
sz. Musik Vertrieb Membran GmbH v. GEMA ügy Bíróság •a hanghordozók, még ha védett zeneműveket
rögzítenek is, termékek, amelyekre az áruk szabad mozgásának rendszere alkalmazandó •az „ipari és
kereskedelmi tulajdon” kifejezés a szerzői joggal létesített védelmet is magában foglalja •a szerzői jog vagyoni
jogosítványait illetően is különbséget kell tenni a jog fennállása és gyakorlásának módja között
A jogkimerülés elve •Az alapvető kérdés: A kizárólagos jog jogosultja a szellemi terméke felhasználásával
készült dologi termék példányainak saját maga által, vagy más által az ő engedélyével eszközölt első
forgalomba hozatalát követően korlátozhatja-e a forgalomba hozott példányok elidegenítés útján való
terjesztését? C-58/80 Dansk Supermarked v. Imerco ügy •Imerco dán nagykereskedő 50. évfordulójára Angliából
nagy mennyiségben porcellán étkészletet rendelt. •Hozzájárult, hogy az át nem vett selejtes készleteket a
gyártójuk Angliában értékesíthesse. •A dán szupermarket ezek közül importált dániai eladásra. Bíróság
•Nem tiltható meg a közösségi jogkimerülés elve alapján, mert a megrendelő a selejtes termékek forgalmazását
is engedélyezte a közös piac egyik országában. •A szellemi tulajdon különböző fajtáin fennálló kizárólagos jog
jogosultja a szellemi terméke felhasználásával készült dologi termék példányainak valamelyik tagállam
területén történt saját maga által, vagy más által az ő engedélyével eszközölt első forgalomba hozatalát követően
a Közösség területén már nem korlátozhatja a forgalomba hozott példányok elidegenítés útján való terjesztését.
A terjesztési jog kimerülésének elve •Nézeti •Nemzetközi •Közösségi Közösségi (uniós) jogkimerülés
•Az Unió területére vonatkozó jogkimerülés •csak a terjesztési jog valamely tagállam területén történő első
gyakorlása eredményezi, nem tagállamban eszközölt vagy engedélyezett első forgalomba hozatal nem vonja
maga után •a jog Közösségen belüli kimerülése nem érinti a terjesztési jog harmadik államokban való
gyakorlásának a lehetőségét. A belső piacon kívüli forgalomba hozatal értékelése •A luxus szemüvegkereteket
gyártó osztrák Silhouette társaság 1995 őszén olcsó áron védjegyével ellátott, ám divatjukat múlt kereteket
szállított a Union Trading bolgár társaságnak, azzal, hogy azokat csak saját országában vagy a volt Szovjetunió
utódállamaiban forgalmazhatja.
C–355/96. sz. Silhouette International Schmied GmbH & Co. KG v. Hartlauer Handelsgesellschaft mbH ügy A
probléma
•A szemüvegkereteket azonban jutányosan megvásárolta egy Hartlauer nevű másik osztrák cég és megkezdte
ausztriai forgalmazásukat, mondván, hogy a keretek piacra hozatalához a védjegy jogosultja már hozzájárult és
azok ausztriai importjára az akkoriban hatályos osztrák védjegyjog alapján attól függetlenül jogosult, hogy az
első forgalomba hozatalt a védjegy tulajdonosa milyen államban engedélyezte. Bíróság •valamely terméknek a
védjegy használatával az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívül, harmadik államban
engedélyezett forgalomba hozatala esetén a védjegy jogosultja kizárhatja a termék tagállamokba történő
importját. •a 89/104/EGK irányelv értelmében a tagállamok területén kívül forgalomba hozott termék
tagállamokba történő importja az azokban bejegyzett védjegyjog alapján megakadályozható
Fontos! •A jogkimerülés csak a szellemi termék felhasználásával készült dologi termék példányainak
terjesztésére vonatkozóan következik be. Nem érinti a szellemi termék egyéb lehetséges felhasználási módjainak
jogát •A jogkimerülés csak akkor következik be, ha a szellemi termék felhasználásával készült példányokat a
szellemi terméken fennálló kizárólagos jog jogosultja saját maga, vagy az ő engedélyével jogosított személy
hozta forgalomba (jogosult elhatározásán alapul) •Nem alkalmazható a közösségi jogkimerülés elve akkor, ha a
forgalomba hozatal egyébként ugyan jogszerűen, de a jogosult engedélye nélkül történt

Szabadalmi oltalom
Áttekintés •Szabadalmi jog és az Európai Unió –Egységesség?
•A szabadalmi jog szabályozása –Nemzetközi egyezmények –Uniós szabályok –Tagállami szabályok
•jogharmonizáció
Nemzetközi szabályok •Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) •TRIPs Egyezmény •Szabadalmi Együttműködési
Megállapodás (EPC)
Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) •egyetlen nyelven, egy helyen benyújtott bejelentéssel
megindítható a szabadalmi (használati mintaoltalmi) eljárás akár valamennyi szerződő államban •Eljárás: 2
szakasz
A Párizsi Uniós Egyezmény 1883 •1970. évi 18. törvényerejű rendelet •1. Cikk (2) Az ipari tulajdon oltalmának
tárgya a szabadalom, a használati minta, az ipari minta, a gyári vagy kereskedelmi védjegy, a szolgáltatási
védjegy, a kereskedelmi név, a származási jelzés vagy eredetmegjelölés, valamint a védekezés a
tisztességtelen verseny ellen. (3) Az ipari tulajdont a legtágabban kell érteni, és az nem csupán a szorosan vett
iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre, és
minden előállított vagy természetes termékre, például borokra, magvakra, dohánylevelekre, gyümölcsökre,
háziállatokra, ásványokra, ásványvizekre, sörökre, virágokra, lisztfajtákra is. A Párizsi Uniós Egyezmény 1883
•1970. évi 18. törvényerejű rendelet •A PUE az oltalom territoriális hatályából indul ki – nem hoz létre
nemzetközi oltalmat, nem jön létre nemzetközi szabadalom •A PUE célja a ipari tulajdonra vonatkozó nemzeti
szabályok összehangolása, minimumstandardok lefektetése •Minimális nemzetközi kötelezettségek a tagállamok
számára: –egyenlő elbánás: bármely PUE tagországból származó bejelentést a saját ország polgárai által tett
bejelentéssel azonos feltételek szerint bírálnak el –uniós elsőbbség elve: a legelső bejelentéstől számított egy
éven belül minden további PUE tagországban tett bejelentést úgy kell tekinteni, mintha azt a legelső bejelentés
időpontjában tettek volna meg –jogosítványok függetlenségének elve: valamely tagországban biztosított
oltalomra nem hat ki az a körülmény, hogy a másik tagország az oltalmat megtagadja vagy utóbb megvonja
MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL
(TRIPs) 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a
Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről C) Melléklet
•megosztott hatáskörben kötötték •állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a TRIPs Megállapodás rendelkezései
az uniós jogrend szerves részét képezik (C-344/04., IATA és ELFAA) •„[H]a közösségi jog az irányadó, [ami]
azzal a kötelezettséggel jár, hogy amennyiben lehetséges, a TRIPS-egyezménnyel összhangban lévő értelmezést
kell alkalmazni” (Merck Genéricos, C-431/05) •TRIPs 27 (1): …a technika bármely területén létrehozott, akár
termékre, akár eljárásra vonatkozó bármely találmány szabadalmazható, feltéve, hogy új, feltalálói
tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. TRIPs 27. cikk - kizárások 2. A Tagok kizárhatják a szabadalmi
oltalomból azokat a találmányokat, amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend vagy a
közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni, beleértve az emberi, állati vagy növényi élet vagy
egészség megóvását vagy a környezet komoly károsodásának elkerülését, feltéve, hogy az ilyen kizárás nem
pusztán azért történik, mert a hasznosítást belső jogszabályok tiltják. 3. A Tagok emellett kizárhatják a
szabadalmi oltalomból: a) az emberek vagy állatok kezelésére szolgáló diagnosztikai, gyógyászati és sebészeti
eljárásokat; b) azokat a növényeket és állatokat, amelyek nem mikroorganizmusok és a növények vagy állatok
előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat, melyek eltérnek a nem-biológiai és mikrobiológiai
eljárásoktól. A Tagok biztosítják azonban a növényfajták oltalmát szabadalommal, vagy hatékony sui generis
rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával. A jelen alpont szerinti rendelkezéseket a WTO Egyezmény
hatálybalépését követő négy év elteltével felül kell vizsgálni.
Közösségi szabadalom? •1958 Római Szerződés •1960 Az „európai szabadalom” gondolata •1973 Európai
Szabadalmi Egyezmény •1977 Európai Szabadalmi Hivatal
Európai Szabadalmi Szervezet (EPO) •Európai szabadalom az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló
1973.október 5-i Müncheni Egyezmény A Szervezet szervei: a) az Európai Szabadalmi Hivatal b) az
Igazgatótanács A Szervezet feladata az európai szabadalmak megadása. Ezt a feladatot - az Igazgatótanács
felügyeletével - az Európai Szabadalmi Hivatal látja el. Európai Szabadalmi Szervezet (EPO) Európai
Szabadalmi Hivatal •A fejlesztés, innováció támogatása az európai régióban •Szabadalmi bejelentések
vizsgálata •Szabadalmak megadása •Szabadalmi információk publikálása és terjesztése
Az „európai szabadalom” •Egy bejelentés, egy nyelv •“A la carte” •Egy eljárás – kisebb költség (három
tagállami szabadalom) •„erős szabadalom” –Vizsgálat!
Szabadalmaztathatóság EPC (ESZE) – 52. cikk (1) Európai szabadalmat kell adni minden új, feltalálói
tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányra a technika bármely területén. (2) Nem minősül az
(1) bekezdés szerinti találmánynak különösen a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv,szabály vagy eljárás,
valamint a számítógépi program; d) az információk megjelenítése. (3) A (2) bekezdésben felsoroltak
szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai
szabadalom rájuk kizárólag e minőségükben vonatkozik. Szabadalmi oltalom
EPC (ESZE) – 52. cikk •(1) Európai szabadalmat kell adni minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és
iparilag alkalmazható találmányra a technika bármely területén. •(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti
találmánynak különösen •a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; •b) az esztétikai
alkotás; •c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a
számítógépi program; •d) az információk megjelenítése. •(3) A (2) bekezdésben felsoroltak
szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai
szabadalom rájuk kizárólag e minőségükben vonatkozik.
A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok 53. cikk Nem részesülhet európai szabadalmi oltalomban a) a
találmány, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az
ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes
Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály tiltja; b) a növény- vagy az állatfajta, valamint a
növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás; e rendelkezés azonban a
mikrobiológiai eljárásokra és az ilyen eljárásokkal előállított termékekre nem alkalmazható; c) az emberi vagy
állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen
végezhető diagnosztikai eljárások; e rendelkezés azonban az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így
különösen anyagra és keverékre - nem alkalmazható. Szabadalmi oltalom 53. cikk
•Nem részesülhet európai szabadalmi oltalomban •a) a találmány, ha gazdasági tevékenység körében történő
hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe vagy a
közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály
tiltja; •b) a növény- vagy az állatfajta, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében
biológiai eljárás; e rendelkezés azonban a mikrobiológiai eljárásokra és az ilyen eljárásokkal előállított
termékekre nem alkalmazható; •c) az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti
eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások; e rendelkezés azonban az
ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra és keverékre - nem alkalmazható.
TRIPs 27. cikk •2. A Tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból azokat a találmányokat, amelyeknek
kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend vagy a közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni,
beleértve az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség megóvását vagy a környezet komoly károsodásának
elkerülését, feltéve, hogy az ilyen kizárás nem pusztán azért történik, mert a hasznosítást belső jogszabályok
tiltják. •3. A Tagok emellett kizárhatják a szabadalmi oltalomból: •a) az emberek vagy állatok kezelésére
szolgáló diagnosztikai, gyógyászati és sebészeti eljárásokat; •b) azokat a növényeket és állatokat, amelyek nem
mikroorganizmusok és a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat, melyek
eltérnek a nem-biológiai és mikrobiológiai eljárásoktól. A Tagok biztosítják azonban a növényfajták oltalmát
szabadalommal, vagy hatékony sui generis rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával. A jelen alpont
szerinti rendelkezéseket a WTO Egyezmény hatálybalépését követő négy év elteltével felül kell vizsgálni.
Feltalálói tevékenység 56. cikk •A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a
technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Ipari alkalmazhatóság 57. cikk •Iparilag
alkalmazható a találmány, ha az ipar bármely ágában - ideértve a mezőgazdaságot - előállítható, illetve
használható.
EU szabadalmi eljárás •Bejelentés benyújtása –Európai Szabadalmi Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala
•Az ESZH elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát és lehetőség szerint az újdonságkutatást –Kutatási jelentés •Az
európai szabadalmi bejelentést az ESZH az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi.
EU szabadalmi eljárás •A bejelentő a kutatási jelentés ismeretében dönthet arról, hogy kéri-e a bejelentés
érdemi vizsgálatát •Kedvező eredmény esetén az ESZH a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére
kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad a bejelentés tárgyára. •Az egyes országokban hatályosuló európai
szabadalmak további sorsa azonos a nemzeti hivatalok által megadott szabadalmakéval.
Felszólalás •Az európai szabadalommal szemben a megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül
bárki felszólalhat. •Felszólalási díj A felszólalás alapjául szolgáló okok Felszólalást csak abból az okból lehet
benyújtani, hogy a) az európai szabadalom tárgya nem szabadalmazható; b) az európai szabadalom a
találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljeskörűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani; c)
az európai szabadalom tárgya bővebb az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál
Felszólalás (99. cikk) •A felszólalási eljárásban a felszólalás megalapozottságától függően az ESZH –
megvonhatja, illetve –korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja az európai szabadalmat.
EU szabadalom hatálya
Oltalmi idő •Az európai szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
Oltalom tartalma •Az európai szabadalom alapján a szabadalom jogosultja a megadásról szóló értesítésnek az
Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése napjától kezdve mindegyik Szerződő Államban, amelyre
kiterjedő hatállyal a szabadalmat megadták, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint amelyek az érintett államban
nemzeti úton megadott szabadalomból erednének.
Bitorlás •Az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni.
Oltalom terjedelme •Az európai szabadalom, illetve az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom
terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat mindazonáltal a leírás és a rajzok alapján kell
értelmezni.
Európai Unió •Egységes jog •Harmonizáció
Egységes jog •kiegészítő oltalmi tanúsítvány –önálló, sajátos oltalmi forma –a szabadalmi oltalommal védett
gyógyszer (1768/92/EGK rendelet), vagy növényvédő szer (1610/96/EK rendelet) szabadalmi oltalmi idejének
meghosszabbítását biztosítja –A tanúsítvány szerinti oltalom időtartama az alapszabadalom oltalmi idejének
lejártakor kezdődik
Jogharmonizáció •Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai
találmányok jogi oltalmáról •Kényes terület: Németország, Ausztria, Svédország, Olaszország, Belgium,
Luxemburg
Cél •nem célja, hogy az emberi embriók tudományos kutatás keretében történő alkalmazását szabályozza •a
biotechnológia terén nyújtott világos és hatékony jogi védelem •egyértelműen tiltja az ember klónozását,
valamint minden beavatkozást az ember csíravonalának genetikai azonosságába •különbséget tegyen a
szabadalmazható és nem szabadalmazható találmányok között –az emberi test kialakulásának és fejlődésének
egyetlen szakasza sem lehet szabadalmazható találmány tárgya
Szabadalmazhatóság •új, feltalálói tevékenységen alapul, iparilag alkalmazható találmányok •biológiai
anyagból álló vagy azt tartalmazó termékek –találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy
műszaki eljárással előállított biológiai anyag is
(Biológiai anyag: bármely olyan – genetikai információt tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a
szaporodásra, vagy biológiai rendszerben szaporítható.)
Példa: „emberi embrió” •az uniós jog olyan önálló fogalmát képezi, amelyet az Unió területén egységesen,
tágan (ok: emberi méltóság védelme) kell értelmezni •„ minden emberi petesejtet már a megtermékenyítésének
szakaszától kezdve „emberi embriónak” kell tekinteni… e megtermékenyítés az emberi egyeddé fejlődés
folyamatának beindítója„ (Brüstle, C-34/10) •„ az emberi egyeddé fejlődés bennerejlő képessége” (International
Stem Cell Corporation, C-364/13)
Nem szabadalmazhatók: •a növényfajták és az állatfajták; •a növények vagy állatok előállítására szolgáló
biológiai eljárások (például a keresztezés vagy a szelekció) •az emberi test vagy valamelyik részének puszta
felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is DE:
•szabadalmazható találmány az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított
rész
Egységes oltalom Lisszaboni Szerződés •EUMSz új, 118. cikke: A belső piac létrehozása, illetve működése
keretében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a
szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására,
valamint egy uniós szintű központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére.
“patent package” •Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2012/EU rendelete ( 2012. december 17. ) az
egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés
végrehajtásáról •Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás •Lásd: Spanyolország, Olaszország
„Európai szabadalom” „európai szabadalom” •az ESZE-ben foglalt szabályoknak és eljárásoknak megfelelően az
Európai Szabadalmi Hivatal által megadott szabadalom „egységes hatályú európai szabadalom”
•olyan európai szabadalom, amely a rendelet alapján egységes hatállyal rendelkezik a részt vevő tagállamokban
egységes szabadalmi oltalom •az európai szabadalmakat a szabadalom megadását követően egységes hatállyal
kell felruházni valamennyi részt vevő tagállam vonatkozásában •egységes oltalmat nyújtanak és azonos
joghatással bírnak valamennyi részt vevő tagállamban •korlátozása, átruházása, megvonása vagy az oltalom
megszűnése ebből következően csak az összes részt vevő tagállam vonatkozásában lehetséges