Kína

Két nagy folyó:

Jangce (Kék folyó)

Huang Ho (Sárga folyó)

Kr. e. 5000 – rizs és kölestermesztés

Sang-dinasztia (Kr. e. 1500–1000)

Bronzkori kultúra, harci zekér használata, főváros Anjang

Nyugati-Csou dinasztia (Kr. e. 1000–770)

Nomád támadások miatt feloszlik

Keleti-Csou dinasztia (Kr.e. 770–481), a főváros Lojang

az egyes fejedelemségek függetlenednek (Tavasz és Ősz korszak)

Harcoló királyságok ora (Kr.e. 481–221)

Technikai újítások: ecset, számszeríj, selyemszövés, iránytű, kerámiaművesség, tüzijáték,

puskapor

Taoizmus (Kr. e. 550)

Lao-ce tanítása – nyugodt, vágy nélküli élettel jutunk el a bölcsességhez

Fény és árnyék – jang és jin kettősége

 jin és jang egyensúlya a jó, és ezen egyensúly hiánya a rossz.

A taoizmus tanításai szerint az Ég, a Föld és az Ember mind alkotórészei az egységes

világmindenségnek. Egymással szüntelen kölcsönhatásban vannak, és viselkedésüket egy
mindenre kiterjedő, egyetemes törvény szabályozza. Ez a törvény nem más, mint a tao.
Mindemellett a tao egy olyan utat vagy konkrét „ösvényt” is jelent, amiről voltaképpen nem is lehet
letérni, mert ez maga a világ működésének a folyamata, a megnyilvánult világ eredendő oka.[
A kibontakozó Kínai Univerzalizmus keretében, ám önálló vallásként született meg az i.e.
hatodik században a Taoizmus. Mestere a legendás bölcs, Lao-ce volt. A tan legfontosabb
összefoglalása pedig a "Tao tö king" (Könyv a Világtörvényről és hatásáról) című munkában
maradt az utókorra.

A gondolatrendszer középpontjában a Tao, a Világtörvény áll, ami minden létező ős oka. Az

ember feladata, hogy szemlélődő módon törekedjen a Tao befogadására, megértésére. Ez
eredendő passzivitást követel, Lao-ce szerint a helyes cselekvés, a "nem cselekvés".

E gondolatból bontakozik ki a Taoizmus egész mértékletességre, józanságra és lemondásra épülő

etikai rendszere.

Konfuciusz (Kr. e. 500)

A hagyományok tisztelete és ápolása, a nép igazságos kormányzása és az emberek erkölcsi

fejlődése
Könyve: Beszélgetések és mondások
Szun ce : A háború művészete
Csin dinasztia (Kr.e. 221–206)
központi uralom - császár , vasfegyverek
Csi Si Huang-ti
Elkezdi a Kínai Nagy Fal építését a nomád népek betörése ellen, fellép a konfucionizmussal
szemben
Agyaghadsereg
Nyugati Han dinasztia (Kr. e. 206 – 9. század) -
Vu-Ti császár – harc a hunokkal, hivatalos vallás a konfucionizmu, megnyílik a selyemút
Keleti Han dinasztiaa (25–220) – Lojang fővaros, nagyhatalom, kapcsolat a Római Bir.-al,
buddhizmus terjedése
AZ ÓKORI KÍNA
 
I. Kína földrajza
 
-          Földrajzi elhelyezkedése: Ázsia keleti része (Távol-Kelet).
-          Természetes határai: hegyek (nyugatról), sivatagok (északról), tengerek (keletről, délről).
-          Hatalmas, zárt egységet alkot.
-          Változatos domborzat és éghajlat jellemzi.
-          Legfontosabb folyói: Jangce (Kék-folyó), Huangho (Sárga-folyó).
 
II. A kínai történelem kezdetei
 
 -          A világtörténelem egyik legősibb állama.
-          A külvilágtól elzártan fejlődött.
-          Korán megjelent az öntözéses földművelés a nagy folyók mentén.
-          A faluközösségek voltak jellemzőek (köles- majd rizstermesztés).
-          Kezdetben több államra tagolódott (Indiához hasonlóan).
-          Fontos uralkodó dinasztiák: Sang, Csou (Kr. e. II-I. évezred).
-          Szabályos, erősen rétegzett államszervezet jött létre.
-          Uralkodójukat wang-nak (az „Ég Fia”), királynak nevezték.
-          A harcoló fejedelemségek korát a Csin-dinasztia zárta lett: egyesítették a birodalmat (Kr. e. 3. század).
-          Csin-Si Huang-ti  volt az első császár, innen származik az ország neve is.
-          Belső reformokat vezettek be (közigazgatás, gazdaság, közlekedés), szilárd külpolitikát folytattak.
-          Kr. e. 3. század – Kr. u. 3. század: a Han-dinasztia folytatta a Csinek politikáját, megszilárdult a
birodalom.
 
III. A Nagy Fal népének alkotásai
 
-          Nagy Fal (védelmi célok)
-          Nagy Csatorna (közlekedés, szállítás)
-          több ezer jelből álló, bonyolult írás
-          cserép hadsereg
-          selyem, ecset, iránytű, vasolvasztás, papír, porcelán, bronzművesség
-          fejlett matematika és csillagászat
-          Si king: Dalok Könyve (a legrégibb írásos forrásanyag, feltárul benne az egész kínai világ)

https://www.youtube.com/watch?v=kB5JiIRc9GI – Agyaghadsereg
https://www.youtube.com/watch?v=EotbKqZmBuY – Kínai Nagy Fal
https://www.youtube.com/watch?v=Sm5McxcTW2w
India
Nagy folyók: Indus és Gangesz mentén öntőzőredszerek
Indus-völgyi kultúra: királyok (rádzsák) és nagykirályok (maharadzsáák) irányította dravida
népesség
Városok: Harappa és Mohendzsodáro (Kr. e. 3000–1800)
Az árják bevándorlása (Kr. e. 1500) – dravidák leigázása, ló- és vashasználat
Kasztrendszer:
Brahmanák (papok)
Ksatriják (harcosok)
Sudrák (szolgák)
Őslakosok (páriák, érinthetetlenek)
Kr. e. 1000–600 – Gangesz elfoglalása
Bhahmanizmus: árják vallása, kasztrendszer, lélekvándorlás, fő istenek: Brahma (a világ
teremtője), Visnu (körforgás fenntartója), Siva (megsemmisítő és újrateremtő)
Indiai vallás. Létrejötte a kasztrendszer kialakulásával kapcsolatos. Istenháromságon
alapul; Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó, Siva a pusztító istenség. Mindegyik fő
istenséghez az alsóbb rangú istenek és szellemek egész légiója tartozik. Minden
élőlény és tárgy helye előre el van rendelve. Központi tanítása a karmantan. Eszerint
az ember lelke a halála után újjászületik (reinkarnáció vagy lélekvándorlás), s előző
életének cselekedetei által meghatározott végzettől (karman) függ, hogy valaki
állatként vagy emberként, egyik vagy másik kaszthoz tartozóként születik-e újjá.
Gautama Buddha herceg – a buddhizmus alapítója, erkölcsös élet és a vágyakról való lemondás
(Kr. e. 500)

Buddhizmus
Világvallás, amely különösen Ázsia népeinek történetében töltött és tölt be nagy szerepet. A
kasztrendszer elnyomottainak körében jött létre az i. e. VI. sz.-ban. A világtól való elfordulásban
látták a kivezető utat. Nevét Sziddhárta Gautama Buddha királyfiról nyerte (i. e. 560-480), aki
rádöbbent. hogy a megnyugvást a szenvedés lényegének megértése és lekűzdése módjának a
megtanulása adja. Alaptanítása, hogy az egész élet szenvedés. A szenvedés oka az élethez való
ragaszkodás. a lekűzdés módja a vágyak teljes elfojtása. Aki ezt tökélyre viszi, az eljut a Nirvánába, a
teljes megnyugvás állapotába. A buddhista etika öt kötelező szabálya: nem szabad ölni sem embert,
sem állatot, nem szabad elvenni más tulajdonát, nem szabad érinteni más asszonyát, nem szabad
hazudni és nem szabad bort fogyasztani.

Kr. e. 322–298– Csandragupta – Maurja Birodalom, makedónok legyőzése

Asóka – Kr.e.272–236 – a birodalom fénykora, főváros: Pátaliputra, buddhizmus államvallás,
brahmana papság lázadása

AZ ÓKORI INDIA

I. India földrajza

-          Földrajzi elhelyezkedése: Ázsia déli része.

-          Természetes határai: Himalája (északról), tengerek (más oldalakról).

-          Zárt egység: indiai szubkontinensnek nevezik.

-          Különleges (meleg és csapadékos) éghajlat jellemzi (monszun).

-          Legfontosabb folyói: Indus („India” elnevezés), Gangesz, Brahmaputra.

-          Víz közelsége: kedvező életkörülmények.

II. Az indiai történelem kezdetei

-          Őslakosai a dravidák voltak.

-          Az első falvak, majd városok (Harappa, Mohendzso-Daro) az Indus völgyében jelentek meg (Kr. e.
IV. évezred).

Az egykori várost i. e. 2500 és 2100 között az Indus partján élő Harappá-kultúra népe építette,

akik Mezopotámia és az ókori Egyiptom népeihez hasonlóan a termékeny folyóvölgyben öntözéses
gazdálkodást alakítottak ki. 40000 lakosa volt.

Mohendzsodáro hihetetlen mérnöki és várostervezői képességekről tanúskodik: épületei geometriai

elrendezésűek, egységesek voltak; utcái pontosan észak-dél, kelet-nyugati irányban szelték át a
várost. A kutak, víztározók, fürdőszobák, illemhelyek, kőlapokkal fedett szennyvízelvezető csatornák
és szemétgyűjtők régészeti emlékei a mai higiéniát idézik. Ugyanakkor „a város rendkívüli
érdekessége, hogy itt – más őskultúrák helyszíneitől eltérően – se palotának, se templomnak, se
síremléknek vagy temetőnek nincs nyoma. Szervezett vallási áldozatokról, ceremóniákról nem
árulkodik semmi. Nincsenek fegyverek. Hiányoznak a monumentális szobrok is, ám a kisplasztika
remek darabjai (figurák, játékok, kőpecsétek) kerültek elő a föld alól, s jellemzik Mohendzsodáro
egykori népességének kiváló képességeit.

https://www.youtube.com/watch?v=QUng-iHhSzU

-          Fejlett társadalom jön létre: „Indus-völgyi civilizáció”.

-          Élénk kereskedelmet folytattak más területekkel.

-          Kr. e. 1500 körül: lovas nomád nép hódítása északról: árja benyomulás.
-          Letelepedtek, királyságokat alapítottak (a dravidák a félsziget déli részébe húzódtak).

-          Sok változás történt India életében (gazdaság, társadalom).

-          Kr. e. 3. század: Asóka király egységes birodalmat hozott létre:                  a, tartományok

b, kereskedelem, ipar

c, adózás

-          Asóka halála után hanyatlásnak indult a birodalom.

III. A kasztrendszer

-          Különleges indiai társadalom.

-          4 fő csoport:                   (1) papok (brahmanok; fehér szín)

(2) harcosok (ksatriják; vörös szín)

(3) földművelők és kereskedők (vaisják; sárga szín)

                                                               (4) munkások és kézművesek (sudrák; fekete szín)

-          Ezek a fő csoportok több ezer kisebb részre (kasztra) osztódtak.

-          A három felső kasztba tartozókat „kétszer születetteknek” nevezték, mert születésük után
különleges beavatási szertartáson vettek részt.

-          Az árják által legyőzöttek a társadalom kitaszítottjai, kaszt nélküliek: érinthetetlenek („orr

nélkülieknek” is nevezik őket származásukból adódó külső testi különbözőségükre utalva).

-          A kasztrendszer merev, szigorú, átjárhatatlan tagozódást jelent.

-          Még napjainkban is jellemző Indiára.

IV. Az indiai kultúra

 
-          rendkívül fejlett városok (csatornázás, fürdőszobák, kutak)

-          világi (pl. gabonaraktár) és vallásos (pl. buddhista templom: sztúpa) épületek

-          komoly csillagászati és matematikai ismeretek

-          A hindu számjegyek voltak mai számjegyeink ősei („hindu-arab számjegyek”: arab közvetítéssel
kerültek Európába).

-          Védák (legrégebbi indiai irodalmi és vallási emlék)

V. India vallásai

-          őslakos dravidák: termékenységistenek tisztelete

-          hódító árják: természeti erőket megtestesítő lények tisztelete

-          hindu vallás (brahmanizmus) 3 fő istene: Brahma, Siva, Visnu („istenhármasság”)

-          buddhizmus:                   a, Kr. e. 560: Gautama Sziddhártha herceg

b, boldogság keresése

c, „Buddha”: megvilágosodott

d, tanítás: „szent nyolcas ösvény”

e, lélekvándorlás tana (kasztrendszer!)