Az ellentétek kiéleződése, a háború kitörése

TK. 126-129. oldal

A nagyhatalmi ellentétek kiéleződése:

1904-től létezik az angol-francia antant → jól működik, sikeresen akadályozzák a
Németország terjeszkedései terveit.
1905-ben, és 1911-ben Németország megpróbálkozik az észak-afrikai Marokkó
megszállásával, de a francia-angol tiltakozás miatt erről kénytelen letenni (a terület végül
francia gyarmat lett) = ezeket az eseményeket nevezzük „marokkói válságnak”

Marokkó (vonalazott terület)

Németország még nem érzi magát elég erősnek a nyílt összecsapáshoz az antanttal, ezért
visszakozik.
Németország ezután a Közel-Keleten próbálkozik és, megerősíti szövetségét
Törökországgal. A német befolyás növekedésé jelzi a német tőkéből megépített
Konstantinápoly-Bagdad vasútvonal → ez közvetlen összeköttetést jelentett volna Berlin
és a Perzsa-öböl (olajmezők) között. Az angolok látva a német előretörést a térségben
megszállják Kuvaitot.
A fő külpolitikai problémává a gyarmati kérdés = a világ újraosztásának a kérdése vált.

- A gyorsan fejlődő német gazdaság gyarmati területeket kíván szerezni.

- A két nagy gyarmatosító (Nbr. és Fro.) viszont nem kíván változtatni a fennálló
helyzeten.
A teljesítetlen német gyarmati igények miatt Németország egyre inkább érdekeltté válik
egy háborúban → győzelem esetén újra tudnák rajzolni a gyarmati területek határait.

Berlin – Bagdad vasútvonal és a közel-keleti kérdés a térképen

A nemzeti ellentétek kiéleződése a Balkánon:

Balkán-fsz. → a Török Birodalom gyengül („Európa beteg embere”) – képtelenné válik a
balkáni területeinek megtartására.

1. Erősödő nacionalizmus → az itt élő népek saját független államokat akarnak + a

balkáni népek között is kiéleződnek az ellentétek, mivel az etnikai határok nem élesek → a
rendkívül vegyes etnikai összetételű Balkánon ez komoly ellentétekhez vezetett.

2. Nagyhatalmak törekvései → főleg az OMM és Oroszország tekint a Balkánra úgy mint

saját érdekszféra. (1908-ban OMM annektálja Bosznia-Hercegovinát → Oroszország ekkor
még gyenge az 1905-ös Japántól elszenvedett vereség miatt → nem akadályozza meg)

(Annektálás = a területet teljes egészében beolvasztja a birodalmi közigazgatásba – nem

keverjük össze az okkupációval ami katonai megszállást jelent)

1912 – kirobban az 1. balkán háború:

A balkáni államok szövetséget kötnek Török ország ellen. Bulgária + Szerbia +
Görögország + Montenegró köt szövetséget a törökök ellen.

Céljuk: a törökök kiűzése a Balkánról. Sikeres hadműveleteik után Törökország békét kér.
Minden győztes fél területeket kap, de Bulgária túlzott mértékben megerősödik.

Határok az 1. balkán háború előtt (balra) és után (jobbra)

1913 – kirobban a 2. balkán háború

Ezt a háborút Bulgária ellen vívták. Szerbia + Románia + Görögország + Montenegró +

Törökország kötött szövetséget Bulgária ellen. A kimerült bolgár haderő nem tudott 4
fronton helytállni és végül bukaresti békében számos területéről le kellett mondania.
Létrehozták a független Albániát is.

A balkán háborúk azonban nem zárják le a feszültségeket az államok között, sőt azok
egyre fokozódtak, ezért is nevezték úgy a Balkán-félszigetet, hogy „Európa puskaporos
hordója”.
A háború kitörése:

1914-re már kialakult a nagyhatalmakat tömörítő két katonai szövetségi rendszer.

Antant = Nbr. + Fro. + Oroszország

Hármas szövetség = Németország + OMM + Olaszország

Bármilyen háborús konfliktus kirobbanása két nagyhatalom között a többi nagyhatalom

háborús belépésével is járt + mivel a gyarmatbirodalmak az egész világra kiterjedtek
már ekkor, egy ilyen háborús konfliktus világháborúvá szélesedett volna.

A korszak emberei és politikusai tisztában voltak vele, hogy előbb vagy utóbb, de a
háborúnak be kell követekeznie.

Az ürügy → 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét

Szarajevóban (Bosznia-Hercegovina fővárosa) szerb nacinalista terrroristák megölik.
 A szarajevói merénylet

A gyilkosság után az OMM ultimátumot ad Szerbiának. Az ultimátum lényege az volt,

hogy az osztrák hatóságok szerb területen is nyomozhassanak a merénylet kitervelői után.
Szerbia – miután Oroszország ígéretet tett neki, hogy megvédi – az ultimátumot
elutasítja, Ferenc József császár – miután a német császár II. Vilmos támogatásáról
biztosítja – hadat üzen Szerbiának (1914. július 28.) → ezzel kitört az I. világháború.

Néhány nap alatt (augusztus elejére) az összes nagyhatalom belépett a háborúba. Ekkor
még kivételt képezett Olaszország, amely nem teljesítette katonai kötelezettségét a hármas
szövetség felé.

Hadviselő felek 1914. augusztus (kék =antant, narancs = központi hatalmak)

Háborús tervek:

► Antant = erősebb flottájuk révén Németországot tengeri blokád alá kívánták vonni
(elvágni a tengerentúli kereskedelemtől), míg a szárazföldön a céljuk a német erők
feltartóztatása volt. Tervük szerint Németországot egy anyagháborúra tudják
kényszeríteni, amien az kimerül és békére kényszeríthető.

► A német terv = Schlieffen-terv (nevét a kidolgozójáról kapta)

A terv a kétfrontos háborút (Ny-on Fro. + Nbr. ellen, K-en Oroszország ellen) akarta
elkerülni. A németek a háború lején gyors támadást indítanának Belgiumon át Fro. ellen a
Ny-i fronton, majd a franciák legyőzése után az erőiket K-re dobják át és legyőzik az
oroszokat. A terv több tényezőn állt vagy bukott:

Lassú orosz mozgosítással, erős osztrák-magyar sereggel valamint az angolok

távolmaradásával számol, de ezekből egy sem valósul meg.