Frissítve: 2020. december 1.

14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
1. oldal jogállásá

2004. évi LVII. törvény

az Európai Parlament magyarországi képviselőinek

jogállásáról
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az
Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
részére fenntartott parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott
képviselők jogállását szabályozó törvényt. Ezért az Országgyűlés
Magyarország Európai Parlamentbe megválasztott képviselői jogállásának
szabályozására az alábbi törvényt alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az Európai Parlament tagjainak

megválasztásáról szóló törvény alapján az Európai Parlamentben
Magyarország részére fenntartott képviselői helyekre megválasztott,
mandátumot szerzett képviselőkre (a továbbiakban: európai parlamenti
képviselő).
(2) A törvény hatálya az 5. §, valamint 11-12. § alkalmazása esetében kiterjed
az európai parlamenti képviselők választásán jelölt személyekre (a
továbbiakban: európai parlamenti képviselőjelölt) is.

Az európai parlamenti képviselők szabad mandátuma

2. § Az európai parlamenti képviselők megbízatásukat szabadon gyakorolják.

Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, képviselői
tevékenységükre nézve nem utasíthatók.

Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma

3. § Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma az európai parlamenti

képviselők konzultatív testülete, amelynek tagja minden európai parlamenti
képviselő. Feladata az Európai Parlament napirendjén szereplő, Magyarország
számára különösen fontos, stratégiai jelentőségű kérdésekben történő
véleménycsere biztosítása. A Fórum eredményes munkájához Magyarország
Európai Unió melletti állandó képviselete tájékoztatást nyújt.

Az európai parlamenti képviselői megbízatás megszűnése

4. § Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:

a) halálával,
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
2. oldal jogállásá

b) ha az európai parlamenti választáson már nem választható,

c) lemondással,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) az Európai Parlament közgyűlése megbízatásának megszűnésével.

Az európai parlamenti képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása

5. § (1) Az európai parlamenti képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba

vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma
igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban
részesíteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati
időnek számít.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az európai parlamenti
képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.
6. § (1) Az európai parlamenti képviselő megbízatásának időtartama alatt -
az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi eseteket kivéve -
munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.
(2) Az európai parlamenti képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató -
a dolgozó kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára
vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban
álló európai parlamenti képviselőkre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(4) Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt ügyész,
igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény szerinti fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, vagy a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv
hivatásos állományának tagja volt, az európai parlamenti képviselői
megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott
írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe
kell helyezni.
(5)
(6) A 2004-2009. közötti európai parlamenti ciklusban az Európai
Parlamenthez tartozó és a 2009-től kezdődő ciklusban újból megválasztott
képviselő a tiszteletdíj, az átmeneti ellátás és a nyugdíjak tekintetében - az
Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozatban foglaltak szerint -
dönthet úgy, hogy tevékenysége teljes időtartamára e törvény 7. §-a, 13. §-a,
14. §-a szerinti ellátásokra válik jogosulttá.
E döntést az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül írásbeli
nyilatkozatban közölni kell az Országgyűlés elnökével.
(7) Az az európai parlamenti képviselő, aki a (6) bekezdésben foglalt
nyilatkozatot nem tett, az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom
határozatban foglaltak szerinti tiszteletdíjra, nyugdíjra, illetve átmeneti
ellátásokra jogosult.
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
3. oldal jogállásá

7. § (1) Ha az európai parlamenti képviselő a 6. § (6) bekezdése szerinti

nyilatkozatot tett, társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra
vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy az európai parlamenti
képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási
adó alapjául szolgáló jövedelem, és az európai parlamenti képviselői
megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkozásnak kell tekinteni.
(2) Amennyiben az európai parlamenti képviselő a 6. § (6) bekezdése szerinti
nyilatkozatot tett, megbízásának időtartama - ideértve a 14. §-ban
meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is -
munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek
számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti,
valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban
töltött szolgálati időnek kell beszámítani.
(3)-(4)
(5) Az Európai Parlament állandó bizottságának elnöki, alelnöki, az európai
parlamenti képviselőcsoport háromnál több tagból álló nemzeti csoportjának
(képviselőcsoport) vezetői, vezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői
gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt
tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott munkaviszony és az (5) bekezdésben
meghatározott vezetői gyakorlat időtartamát az európai parlamenti képviselői
mandátum megszűnésekor az Országgyűlés Hivatala által kiadott igazolás
alapján kell beszámítani.
7/A. § Amennyiben az európai parlamenti képviselő nem tett a 6. § (6)
bekezdése szerinti nyilatkozatot, megbízatásának időtartamát
munkaviszonyban, közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti,
bírósági, ügyészségi jogviszonyban töltött időként kell beszámítani.
A 2009. évtől kezdődő két európai parlamenti ciklus időtartama alatti
képviselői megbízás időtartamát a nemzeti rendszerben, a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. §-ának
(1) bekezdése alkalmazásában nyugdíjra jogosító szolgálati időnek kell
tekinteni, ha a képviselő a képviselői megbízatásának időtartamára eső
tiszteletdíja után a nyugdíjjárulékot megfizette. Ebben az esetben a
nyugdíjbiztosítási járulék összegét a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási
Alap részére megfizeti. Magánnyugdíjpénztári tagok esetén a nyugdíjjárulék,
valamint a magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései az irányadók.

II. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

Az európai parlamenti képviselői tisztség összeférhetetlensége

8. § (1) Az európai parlamenti képviselő nem lehet

a) az Európai Bizottság tagja,
b) az Európai Unió Bíróságának bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,
c) az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja,
d) a Számvevőszék tagja,
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
4. oldal jogállásá

e) az Európai Unió ombudsmanja,

f) a Gazdasági és Szociális Bizottság tagja,
g) a Régiók Bizottságának tagja,
h) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai
Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján az Európai Unió
pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási
feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,
i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának
tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,
j) az Európai Unió intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított
szerveknek az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja.
(2) Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá
a) az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja,
b) köztársasági elnök,
c) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló,
d) a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes
államtitkár,
e) az Alkotmánybíróság tagja,
f) az alapvető jogok biztosa, az alapvető jogok biztosának helyettese,
g) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,
h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,
i) bíró,
j) ügyész,
k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője,
munkavállalója,
l) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagja, a
rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja,
m) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és
elnökhelyettese.
(3) Szakmai vagy üzleti ügyben az európai parlamenti képviselői minőségre
hivatkozni nem lehet.
(4) Az európai parlamenti képviselő a képviselői megbízatásának
felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve
nem használhat fel.

Eljárási szabályok

9. § (1) Az európai parlamenti képviselő mandátumának összeférhetetlenség

miatti megszűnéséről az Európai Parlament határoz.
(2) Az európai parlamenti képviselő mandátumának megállapításától, vagy
az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására
jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését
kezdeményezni.
(3) Az európai parlamenti képviselő az összeférhetetlenséget a (2)
bekezdésben megjelölt időpontot követően köteles haladéktalanul bejelenteni
az Európai Parlament elnökének.
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
5. oldal jogállásá

(4) Európai parlamenti képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó

bejelentést bárki tehet írásban az Európai Parlament elnökénél. A
bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely európai parlamenti
képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel.

III. Fejezet

MENTELMI JOG

Az európai parlamenti képviselő mentelmi joga

10. § (1) Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek

egységes Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés
mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről
szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kiváltságok és mentességek.
(2) Az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos
mentelmi jog illeti meg.

(3)
11. § Az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt
személyt az országgyűlési képviselők választásán jelöltként igazolt személlyel
azonos mentelmi jog illeti meg.

Eljárási szabályok

12. § (1) Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése

tárgyában az Európai Parlament dönthet. A mentelmi jog megsértése esetén
szükséges intézkedést az Európai Parlament teheti meg.
(2)-(3)
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtó hatóság
minden olyan információt és felvilágosítást az Európai Parlament, illetve
annak mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága rendelkezésére köteles
bocsátani, amelyet az a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos
véleményének kialakításához szükségesnek tart.
(5) A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mentelmi joggal kapcsolatban
minden olyan határozatról, amelyet a mentelmi jog felfüggesztésének
következtében hoznak a határozatot hozó bíróság vagy hatóság haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.
(6)
(7) Az európai parlamenti képviselő-választáson jelöltként igazolt személy
mentelmi jogának felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz. Az
indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

IV. Fejezet

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TISZTELETDÍJA,

JUTTATÁSAI ÉS KEDVEZMÉNYEI
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
6. oldal jogállásá

Az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja

13. § (1) A 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett európai parlamenti

képviselő megválasztásának időpontjától megbízatásának megszűnéséig
havonta tiszteletdíjra jogosult, amelyet számára az Országgyűlés Hivatala
folyósít. A tiszteletdíj alapdíjból és pótdíjból áll.
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetése az általa meghatározott fizetési
számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi
számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.
(2) Az alapdíj a mindenkori főtisztviselői alapilletmény 2,5-szerese.
(3) Az európai parlamenti képviselő - az Európai Parlamenttől kapott
megbízatása alapján - a főtisztviselői alapilletmény alapulvételével havonta
nyelvvizsgánként a következő pótdíjakban részesül:
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény
50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény
30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(4) Az európai parlamenti képviselő a tiszteletdíja (alapdíj és pótdíj) után
személyi jövedelemadót fizet. A tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez.
14. § (1) Amennyiben a 2004-2009. közötti európai parlamenti ciklusban
mandátumot szerzett képviselő, illetve a 6. § (6) bekezdése szerinti
nyilatkozatot tett képviselő megbízatása az Európai Parlament működésének
befejezésével szűnik meg, és a volt európai parlamenti képviselő a
megbízatását legalább két évig látta el - újraválasztásának esetét kivéve -
további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása
megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra
jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban
töltött időnek számít.
(2) Az európai parlamenti képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell
kifizetni.

Az európai parlamenti képviselő egyéb juttatásai és kedvezményei

15. § (1) Az európai parlamenti képviselő térítésmentesen jogosult igénybe

venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző,
információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(2) Az európai parlamenti képviselő részére az Országgyűlés hivatali
szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és
hivatalos dokumentumait.
(3) A képviselőcsoportok számára az Országgyűlés hivatali szervezete az
Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben - térítésmentesen -
munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok
működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai
berendezést, felszerelést stb.), valamint az európai parlamenti képviselők
munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok
számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő
köztisztviselőket is.
(4) A képviselő számára az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül
igénybe vett, és a képviselő munkájához kapcsolódó postai és távközlési
szolgáltatás ingyenes.
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
7. oldal jogállásá

(5) A képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés

hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs
szolgáltatásokat.
(6) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának
pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali
szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport egy
köztisztviselőre tarthat igényt.
(7) A képviselő - a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogainak gyakorlása
során - a magyar jelnyelvet, illetőleg az általa választott speciális
kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a
választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi
költségét az Országgyűlés biztosítja.

Az európai parlamenti képviselők egyéb jogai és kötelezettségei

16. § (1) Az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az

Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának ülésein,
valamint az Országgyűlés plenáris ülésének és állandó bizottságai üléseinek az
európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontjai tárgyalásán.
(2) Az Európai Parlament képviselője tájékoztathatja tevékenységéről és az
Európai Parlament Magyarországot érintő kérdéseiről az Országgyűlés
bizottságait.
17. § Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a
munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

17/A. § (1) Az európai parlamenti képviselő a feladatai ellátásához szükséges

minősített adatot - a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól
eltérően - személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül,
felhasználói engedély alapján használhatja fel, és köteles a minősített adat
védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználói engedélyt a Nemzeti
Biztonsági Felügyelet adja ki.
(3) Az Európai Unió Tanácsa által minősített adatra kiterjedő felhasználói
engedély kiadása esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet értesíti az Európai
Parlament elnökét arról, hogy az európai parlamenti képviselőnek - a
feladatkörére tekintettel kiadott felhasználói engedély alapján - megfelelő
felhatalmazása van arra, hogy az Európai Parlament elnökétől az európai
parlamenti képviselők uniós minősített adatokhoz való hozzáféréséről szóló
uniós szabályok szerinti hozzáférési engedélyt megkapja.

V. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

18-21. §
22. §
23. §
24. §
25-29. §
30. §
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
8. oldal jogállásá

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

31. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)-(3)
Frissítve: 2020. december 1. 14:45 Jogtár
Hatály: 2020.VII.1. -
Magyar joganyagok - 2004. évi LVII. törvény - az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
9. oldal jogállásá

TARTALOMJEGYZÉK

2004. évi LVII. törvény 1

az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
jogállásáról 1
I. Fejezet 1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1
A törvény hatálya 1
Az európai parlamenti képviselők szabad
mandátuma 1
Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma 1
Az európai parlamenti képviselői megbízatás
megszűnése 1
Az európai parlamenti képviselők munkajogi és
társadalombiztosítási jogállása 2
II. Fejezet 3
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 3
Az európai parlamenti képviselői tisztség
összeférhetetlensége 3
Eljárási szabályok 4
III. Fejezet 5
MENTELMI JOG 5
Az európai parlamenti képviselő mentelmi joga 5
Eljárási szabályok 5
IV. Fejezet 5
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK
TISZTELETDÍJA, JUTTATÁSAI ÉS KEDVEZMÉNYEI 5
Az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja 6
Az európai parlamenti képviselő egyéb juttatásai és
kedvezményei 6
Az európai parlamenti képviselők egyéb jogai és
kötelezettségei 7
V. Fejezet 7
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 7
VI. Fejezet 8
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8
Hatálybalépés 8