1. Óvoda a köznevelés rendszerében.

Tankötelezettség,
óvodakötelezettség.

Az óvodáztatás jelentősége:
 Gazdasági-társadalmi kohézió megteremtése
 Egyenlőtlenségek csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása
 Gazdasági és társadalmi versenyképesség

Humánerőforrás-fejlesztés szempontjából:
 első intézményes szocializációs színtér
 megalapozza a kisgyerekeknek a közoktatási rendszeren keresztül történő társadalmi
integrációját
 nem elsősorban az iskolai tanulásra, hanem a szociális kompetenciák megalapozására
készít fel
 a családokkal való szoros együttműködés
 közvetlen kapcsolat a társadalom két fontos szocializációs ágense között: család és az
oktatási intézmények között
 helyi közszolgáltatás fontos része a térség fiatal, aktív felnőtt társadalma számára
 telepítési vagy népességmegtartó tényező
 betelepülők részére vonzerő

Az óvoda társadalmi integrációs szerepének érvényesülése akkor, HA:

 kedvezőtlen társadalmi hátterű családok kisgyerekei közül minél többen részesei
 a társadalmi integráció szempontjából kedvezőtlen lehet: a halmozott, családi,
kulturális és társadalmi hátrányok
 csökkentésére a hosszabb ideig tartó óvodáztatás több lehetőséget nyújt

Az óvodáztatásban való részvétel elmaradásának okai:

 Szegénység
 Kulturális hagyományok
 Gazdasági pangás
 Társadalmi problémák
 Munkaerőhiány
 Női foglalkoztatottság erőteljes csökkenése
 Otthoni kisgyermekgondozás 5 éves korig
 Térítésköteles ellátás igénybevételének mellőzése

A fenntartókkal kapcsolatos problémák:

 Szűkös anyagi lehetőségek, minőség rovására
 Csak a feladat törvényességi kritériumainak való megfelelés (iskolai előtti évben
kötelező óvodáztatás)
 Visszaszorítják a hálózatot, nem bővítik
Következmény:
 Az iskolázásban jelentkező problémák!
 Az óvoda:
 A köznevelési rendszer szakmailag önálló, nevelési intézménye
 „A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák
kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet játszanak.”

Az óvodai ellátás:
A köznevelés része, kötelező szolgáltatás
 Nem került állami kézbe!
 Fenntartó lehet: önkormányzat, egyház, magán személy, civil szervezet, egyéb
 Korábban a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény
 Jelenleg: A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC.)
 Fokozatos bevezetés és hatályvesztés

Kettős szabályozás:

Központi szabályozás Helyi szabályozás

Törvényi szabályozás: Törvényi szabályozás:

1993. évi LXXIX. számú törvény a Fenntartói rendeletek, rendelkezések
Közoktatásról ill. /önkormányzat, egyház, civil szervezet,
magánszemély/

Tartalmi szabályozás: Tartalmi szabályozás:

137/1996. Kormányrendelet – Pedagógiai program
Az óvodai nevelés országos alapprogramja – Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/
ONAP
Házirend
(Módosítás:255/2009. XI. 20. Korm. rend.)
Jelenleg érvényben: 363/2012. Korm. rendelet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő

intézmény.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven
belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi
körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme
teljesíthető.

Óvodakötelezettség (2014. 09.01-től):

  8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik
életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai
foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények
esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő
egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig
felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek
családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

Tankötelezettség (2013.01.01-től):
45§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét
betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési
évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
A kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján
engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének
teljesítését.

Funkciók és feladatok:
Az óvoda funkciói:
 óvó-védő
 szociális
 nevelő, személyiségfejlesztő

Az óvodai nevelés általános feladatai:

 az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése
Ezen belül:
 az egészséges életmód alakítása,
 az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása,
 az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az óvodai nevelés alapelve:

 „a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom
övezi;

 b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

 c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek

személyiségéhez kell igazodniuk.”