7. Az óvodapedagógus tervező munkája, a tervezés típusai, szintjei.

A
projekt módszer.

1.       Időbeliség szerint:
a)      Éves terv: az óvodavezetés az óvodapedagógusokkal együtt készíti el, keret jellegű, az
előre ismert főbb eseményeket tartalmazza, melyek egy része adott napon, más része adott
időszakban zajlik (évnyitó, szülői értekezletek, fogadóórák, óvodai nyílt napok, beiratkozás,
ünnepélyek, szünnapok, stb.)

b)      Időszaki tervek (2-3 hónap): a csoportok tervei, hetekre bontva tartalmazza a célokat,

feladatokat, nevelési (fejlesztési és tanítási) tartalmakat a különféle tevékenységterületek
keretében

c)      Tematikus- vagy projekttervek (1 naptól 4-5 hétig terjedhet): egy adott időszakra

vonatkozó terv. A tematikus terv lényege, hogy az adott időszak egy központi téma köré épül
(pl. víz, tavaszi ünnepkör, stb.), s minden tevékenységterület, de a szerencsés esetben a napi
rutinok, a dekoráció is tartalmilag ehhez kapcsolódik. Projekt-tervezés ennél is komplexebb
tevékenység (a projekt fogalmát ld. a kislexikonban).

A pedagógiai projekt-tervezésnek sokféle grafikus megoldását ismerjük, ezek közös

céljai a következők:
- a projekt egyes lépéseinek, elemeinek részletes átgondolása
- áttekinthetőség
- egységben látás biztosítása.

A szempontok áttekintéséhez a következő, un. projekttervező virágot fejlesztettük ki:

A téma bővebb tanulmányozásához a „Kitekintő” c. részben ajánlunk anyagokat.

a)      Heti terv: a csoport számára készül az időszaki terv figyelembevételével. Az adott

időszakra készített tematikus terv természetesen szükségtelenné teszi az elkészítését.
b)      Napi terv: a csoport számára készül, amennyiben szükséges. Az óvodai napirend
központilag elfogadott, minden csoportra érvényes, ezt általában a foglalkozások tartalmi
tervével egészítjük ki.
c)       Foglalkozásterv (erről részletesen szólunk később).

2.      Az óvodapedagógus személyes viszonya szerint:

a)      A tervezés alapja:

- a pedagógus saját tudása (műveltsége, szaktudása és kompetenciái), valamint
- gondolkodása (nézetei, meggyőződései pl. gyermekképe, óvodaképe, személyes értékei és
céljai a nevelés során; nevelési-tanítási tapasztalatai stb.)

b)      Alapvetően kognitív folyamat, melyben az írott tervek rövidek, és elsődlegesen a

pedagógus memóriáját segítik.

c)       A nem-kognitív folyamatok is jelentősek. (az óvodapedagógus motiváltsága,

 

3.       A tervezési folyamat tartalmi kritériumai (jellemzői):

a)      nevelésközpontúság: célok pontos megfogalmazása (ONOAP, pedagógiai program,

csoport programja alapján)

b)      pedagógiai-módszertani alapelvek:
- játékra épülés: a nevelés, tanítás és fejlesztés játékosan, játékokon keresztül valósuljon meg
(„game based learning”)
- gyermek tiszteletben tartása: nem kényszerítjük, motiválni igyekszünk a pedagógiai
környezet megszervezésével, befolyásolásával
- közvetett nevelési módszerek dominanciája
- komplexitás, inter-és multidiszciplinaritás: a világot a maga teljes módján mutatjuk meg
- élményszerűség
- tevékenykedtetés, aktivitás, saját tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése („learning
by doing”)

c)       konkrét pedagógiai jellemzők, körülmények figyelembevétele:

- az óvoda tárgyi és személyi feltételei (felnőtt segítők)
- gyermekről szerzett információk: tanulási képessége, előzetes tapasztalatok, meglévő
tudás, aktivizálhatóság, önálló munkavégzés fejlettsége együttműködő képesség színvonala,
stb.
- társas helyzet jellemzői, érdeklődés, új tudáshoz, tanuláshoz való viszony stb.
- egyéb (pl. időjárás; más csoportok tevékenysége az adott időszakban: csend vagy zaj van az
óvodában egy báb vagy mese foglalkozás alatt; néptánc egy emeleti csoportszobában adott
időben)
d)      rendszerszemlélet:
- nevelési folyamatba illeszkedés
- heti, ill. napi programba illeszkedés
- a gyermekek adott fiziológiai állapota (pl. étkezés és mozgás foglalkozás időbelisége;
álmosság, fáradtság az adott napszakban)

e)      logikus, áttekinthető struktúra

f)       keret-jelleg: rugalmas, vagyis rugalmas terveket eredményez, melyek szabadon

módosíthatóak a tanítási szituációkban felmerülő igények szerint.
Projekt
A neveléstörténetben a projektmódszer „ősatyjának” és kidolgozójának John Deweyt
tekinthetjük.
A mai európai projektpedagógia a leggyakrabban Deweyt idézi. Dewey 1896-ban,
Chicagóban megnyitott kísérleti iskolájával „kopernikuszi fordulatot” vitt véghez a
pedagógiában azzal, hogy a régi neveléssel szakítva a valóságos tevékenységre, a tapasztalatra
helyezte a hangsúlyt.
A gyerek legjobb motiválásának a cselekvést tartja, a tanulást cselekvések sorának fogja fel,
az iskolai életet aktívnak tekinti.
Magát a projektmódszert Dewey tanítványa és követője, William Kilpatrick (1871-1965)
dolgozta ki 1918-ban.

Három alapvető feladatot kell ellátnia az iskolának:

− közvetítenie kell a társadalmi életet, a társadalmilag hasznos képességeket és készségeket
kell kialakítani
− a társadalmi haladást szolgáló elemeket be kell emelni az iskola életébe, előkészítve a
tanulókat a jövőre
− az iskola feladata összefogni a heterogén társadalmi környezetből bekerülő, és a különböző
erkölcsi értékeket képviselő tanulókat, és alkalmassá tenni őket arra, hogy környezetükkel és
társaikkal összebéküljenek, toleránsak legyenek.

A diákok az iskolai demokrácián keresztül megtanulják a társadalmi együttélés normáit. A

hagyományos normatív iskolán túllépve Dewey egy új értéket állít a középpontba, a
demokráciát.
A latinban a projektál, tervez, javasol, ajánl értelemben használatos. Az angol „project” a
leggyakrabban használt, terv, beruházás, kutatási téma a jelentése.
A köznyelvben a projekt szó összetett, újszerű, komplex feladat elvégzését és a hozzátartozó
tervet jelöl.
A projektet rendszerint pályázati formában kell elkészíteni, így sokszor azonosítják magával a
tervvel, azaz a projekt egyenlő terv értelmezés a leggyakoribb.
A projekt a vezetéselméletben az egyszeri, nagy kockázatot hordozó, újszerű, nagy költségű,
komplex feladat, beruházás, amely nagy szakértelmet igényel, és projektmenedzsment
alkalmazását teszi szükségessé.

Általános értelemben a projekten olyan komplex feladatot értünk, mely egyszeri, meg nem
ismételhető, erőforrás-igényes, újdonságot hoz magával, nagy kockázatot hordoz,
meghatározott idő- és költségkockázata van, és ezáltal nagyarányú szakismeret bevonását
teszi szükségessé, hogy a legoptimálisabb formában valósulhasson meg.
A fogalma 2 nagyobb csoportba sorolható:
1. Pedagógiai folyamat lezajlása, végbemenetele
2. Tartalmi ismérvek

1.-ben 4 cselekvési fázis van: célmeghatározás, tervezés, kivitelezés, reflektálás 

eredmények értékelése.
Kilpatrick szerint: „Projekt minden cél vezérelt tapasztalatszerzés, mintha célirányos
tevékenység, amelyben az uralkodó elképzelés határozza meg a tevékenység célját, rendezi el
folyamatát és adja motivációs erejét. A projektoktatás teljes szívvel végzett tevékenység,
amely társas környezetben megy végbe.”
Minden projekt egyedi és megismételhetetlen, mert az adott pillanatban, adott tudásunk
szerint a résztvevők korábbi élményeit, tapasztalatait bevonva születik.

Célja:
 nem a tanulás, hanem a konkrét cél, produktum.
 eszköz jellegű a tanulás
 tapasztalatok útján való tanulás

Projekt oktatást tudatosan és tervszerűen kell tervezni.

Projekt módszer: pedagógusok és gyermekek közös tevékenységére épülő módszer 

csapattagok egyenrangú társak

Sajátosságai:
 nagyfokú szabadság
 minden projekt komplex, végtelen, egyedi és mindig konkrét
 egyéni és közös vállalkozás
 mindennapi életből vett problémák közös megoldása
 aktív részvétel (saját választású témák)
 együttműködés gym-gym gym-óvónő
 időtartam lehet hosszabb vagy rövidebb
 individualizál és kollektivizál:
o (közös tervezés) végrehajtás, munkamegosztás, szervezés
 szülők is bevonhatók (anyagi segítség  tojást hoznak vagy részt vesznek a
tevékenységbe)

A projektek funkciójukat, témájukat, felhasználásukat tekintve nagyon sokfélék.

Lehetnek pl.: tárgyakat, eszközöket, előállító, készségeket, jártasságokat kialakító vagy
intellektuális, ismeretszerző, életszerű feladategységek.
Projekt módszer fontosabb szakaszai:
1. Témaválasztás éves tervben logikusan átgondol az óvónő
2. Konkrét tervezés, ráhangolódás
3. Szervezés előzetes ismeret, tudás felmérése
4. Adatgyűjtés áttekintő plakát
5. Téma feldolgozása konkrét kérdések megfogalmazása. Kisebb-nagyobb
csoportokban végezhetik a feladatot.
6. A termék, produktum összeállítása bemutatható formában.  nem nyilvános főpróba
7. A termék, produktum bemutatása, nyilvánossá tétele projekt lezárása
8. A projekt értékelése, korrigálás
9. A projekt lezárását követő tevékenységek belső értékelés; időt hagyni
- természetes, gyermekbarát, jól igazodik a gyermekhez
- a gyermekképet, óvodaképet jól szolgálja
- a projketmódszer nem a tudományok köréből válogatott tananyagra épül, hanem az
élet teljességét átfogó, valóságos feladatokhoz.

Többfajta projektmódszer:
1. gyakorlati feladat
2. esztétikai élmény
3. probléma megoldása
4. egy-egy tevékenység elsajátítása
5. új tudásra tesznek szert

A tevékenységformák rendezik maguk köré az ismereteket, és nem fordítva!

 a projektek mindig tartalmaznak választási lehetőséget  egyéni érdeklődés

motivációja
 erősíti az önbizalmat a sikerélmények hatására
 mindig érzékszervre fejlesztő hatással van
 szenzoros, percepciós, pszihomotoros fejlődést segíti elő
 közös munkamegosztás
 a pedagógus a háttérben marad, de ezáltal nehezebb az indirekt irányítás