DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

A MENTÁLIS LEXIKON
TÖBB SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

LIBÁRDI PÉTER

BUDAPEST, 2017

1
 Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

LIBÁRDI PÉTER

A MENTÁLIS LEXIKON
TÖBB SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

Nyelvtudományi Doktori Iskola

vezető: Prof. Dr. Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus

Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program

vezető: Prof. Dr. Gósy Mária DSc

A bizottság tagjai
A bizottság elnöke: Prof. Dr. Keszler Borbála DSc
Hivatalosan felkért bírálók: Prof. Dr. Adamikné Jászó Anna DSc
Prof. Dr. Lengyel Zsolt CSc
A bizottság titkára: Dr. Bóna Judit PhD
A bizottság további tagjai: Dr. Gyarmathy Dorottya PhD
Dr. Laczkó Krisztina PhD
Dr. Steklács János PhD

Témavezető:
Prof. Dr. Gósy Mária DSc

Budapest, 2017

2
 Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ ................................................................................................................................. 6
1. A MENTÁLIS LEXIKON ...................................................................................... 9
1.1. Meghatározásának lehetőségei ................................................................................ 9
1.2. A mentális lexikon szerkezete ............................................................................... 11
1.3. A mentális lexikon mennyiségi mutatói ................................................................ 12
1.4. Tárolás a mentális lexikonban ............................................................................... 13
2. BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ............................................. 21
2.1. A beszédprodukció ................................................................................................ 21
2.1.1 Levelt beszédprodukciós modellje ............................................................................. 23
2.1.2. Indefrey és Levelt modellje ....................................................................................... 25
2.1.3. A szóprodukció bemutatása magyar példán .............................................................. 26
2.2. Aktiválás a beszédpercepcióban ............................................................................ 27
3. A SPONTÁN BESZÉD ......................................................................................... 32
4. AZ ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS FOLYAMATA A FELNŐTTKOR
HATÁRÁIG .......................................................................................................... 34
5. A MEMÓRIA SZEREPE A SZAVAK TÁROLÁSÁBAN .................................. 39
6. AZ IFJÚSÁGI NYELV PSZICHOLINGVISZTIKAI ASPEKTUSAI ................ 43
7. A MENTÁLIS LEXIKON MEGISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGE, A
SZÓASSZOCIÁCIÓ ............................................................................................. 47
8. KÉRDÉSFELTEVÉSEK, CÉLOK, HIPOTÉZISEK ............................................ 53
9. ÁLTALÁNOS MÓDSZERTAN ........................................................................... 55
9.1. Kísérleti személyek ............................................................................................... 55
9.2. Anyag és módszer ................................................................................................. 56
10. EREDMÉNYEK ................................................................................................... 59
10.1. Szabad szóasszociáció írásban .............................................................................. 59
10.1.1. A felvett korpusz adatai, mennyiségi mutatók ........................................................ 59
10.1.2. A szóasszociációk tipizálása .................................................................................... 66
10.1.2.1. A 14 éves korosztály szóasszociációja írásban ............................................. 67
10.1.2.2. A 16 éves korosztály szóasszociációja írásban ............................................. 79
10.1.2.3. A 18 éves korosztály szóasszociációja írásban ............................................. 92
10.1.2.4. Részösszefoglalás – a három korosztály írásbeli szóasszociációs
eredményeinek összevetése .......................................................................... 106
10.1.2.5. Hálózati kapcsolatok az adatközlő diákok mentális lexikonában a gimnázium
hívószó esetében ........................................................................................... 114

4
 10.2. Szabad szóbeli szóasszociációk ........................................................................... 117
10.2.1. Időbeli tényezők .................................................................................................... 117
10.2.3. A szóbeli szóasszociációk korosztályonkénti jellemzői az aktiválások tipológiája
alapján .................................................................................................................... 119
10.2.3.1. A 14 éves korosztály szóbeli asszociációja ................................................. 119
101.2.3.2. A 16 éves korosztály szóbeli asszociációja ............................................... 127
10.2.3.3. A 18 éves korosztály szóbeli asszociációja ................................................. 136
10.2.3.4. Részösszefoglalás – a három korosztály szóbeli szóasszociációs
eredményeinek összevetése .......................................................................... 144
10.3. A szóismeret tesztelése írásban ........................................................................... 150
10.4. Szókeresés definíció megadásával írásban .......................................................... 157
10.5. Spontánnarratíva-kísérlet – a diákok tanulási szokásainak elmondása ............... 162
10.6. Hallott szöveg visszamondásának kísérlete ........................................................ 172
11. KÖVETKEZTETÉSEK ...................................................................................... 186
11.1. A vizsgálat fő hipotézisei az eredmények tükrében ............................................ 186
11.2. Hipotézisek az egyes vizsgálatok alapján............................................................ 189
12. ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................... 193
13. TÉZISEK ............................................................................................................. 195
IRODALOM .......................................................................................................................... 196
MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 210
1. Feladatlap az írásbeli kísérletsorozathoz ............................................................. 210
2. Az irányítottnarratíva-kísérlethez meghallgatott szöveg ..................................... 215

5
 ELŐSZÓ

A lexikai egységeket tároló mentális lexikon feltöltődése, a szókincs nagyságának

változása egész életen át tartó folyamat eredménye. Az anyanyelv-elsajátítás intenzitása (az
egyén genetikai, szociális és pedagógiai vonatkozásai okán) életkori szakaszonként eltérő,
egyénenként nagy individuális eltéréseket mutat, kvantitatív és kvalitatív mutatóit az egyén
tapasztalata, életkora és kulturális öröksége, valamint az adott nyelv struktúrája is
befolyásolja. Az életkori szakaszok megjelölései csupán jelzések, határaik összemosódnak,
illetőleg a megelőző és a rá következő periódus sajátosságai átmenetileg egymás mellett is
megjelennek (Gósy, 2005). A pszicholingvisztika az anyanyelv-elsajátítás folyamatának
életkor szerinti szakaszolásában az ifjúsági nyelv alsó határát 13-14 éves kornál jelöli meg,
lezáródása nehezen behatárolható, mivel folytonossága okán átmenet nélkül válik az egyén
nyelvhasználata felnőttnyelvivé. Az állandó és folyamatos változásáról a társadalmi hatóerők
is gondoskodnak. Az életkor előrehaladtával a megértéshez szükséges aktivált szavak
mennyisége folyamatos növekedést mutat, a megértés biztonsága erősödik, s valószínűsíthető,
hogy ez a folyamat az intézményi oktatás keretében válik a leginkább intenzívvé, ahol
változik az anyanyelv-tanulás színtere mellett annak metodikája is.
A nyelvi tudatosság erősödő tendenciája az ifjúság nyelvhasználatának jellemzőin
keresztül figyelhető meg. E korosztály mentális lexikonának mintázata sokszínűségében is
feltételez hasonlóságot. Az egyéni sajátosságokon kívül leginkább a viszonylag homogénnek
mondható közeg, a középiskolai színtér nyelvhasználata lesz meghatározó, melyben szerepet
játszanak a köznyelvi jellemzők mellett a szakterminológiákon és az irodalmi nyelven túl a
diáknyelv és a szleng jelen lévő elemei is.
A gyermeknyelv fejlődésének első szakaszáról a szakirodalom ismeretanyaga a 20.
század második feltől meglehetősen gazdag (Chomsky 1957, 1988, Piaget 1954, Vigotszkij
1956, 1971, Schlesinger 1977, MacWhinney 1975, 1998, 2004, Berko Gleason – Bernstein
Ratner 1998, Ingram 2001, Tomasello 2003, S. Meggyes 1971, Lengyel 1981a, Pléh 1985,
Réger 1983, 1995, Gósy 1981, 1996, 2000, Kátainé Koós 1998). A későbbi évek, legfőképpen
a tízéves kor utáni időszak vizsgálata azonban viszonylag kevés kutatási eredménnyel bír
különösképpen a magyar szakirodalomban (pl. Gósy–Kovács 2001, Csiszár 2011, Vallent
Konstantinné 2011, Imre–Menyhárt 2014, Bóna 2015, Laczkó 2015).
A disszertáció témája a mentális lexikon mintázatának vizsgálata gimnazisták spontán
beszédében, az aktiválásra került elemek és a köztük létrejött kapcsolat típusának, valamint
minőségének több szempontú elemzése a megjelölt korosztályok anyanyelvhasználatában,

6
vagyis a gyermeki és a felnőtti mentális lexikon átmeneti időszakának, az ifjúsági szókincs
állapotának és jellemzőinek bemutatására vállalkozik.
A disszertáció elméleti hátterének a mentális lexikon mintázatát reprezentáló érintkező
folyamatokat (felépítés, tárolás, aktiválás, mennyiségi mutatók, életkor, ’gender’) és a
pszicholingvisztika kapcsolódó alapterületeit és aspektusait (anyanyelv-elsajátítás,
beszédprodukció- és percepció, spontán beszéd, memória) alkalmazom. Vizsgálati
módszerként a szóban és írásban történő szóasszociáció prioritása mellett a dolgozatban helyt
kapnak olyan elemzések is, mint a szóismeret- és a szókeresés-, a spontán- és az
irányítottnarratíva-vizsgálat kísérlete. A disszertáció témájához kötődő elméleti és
módszertani jellemzőket a 1. ábra szemlélteti:

Memória

Spontán Felépítés Tárolás

beszéd Beszédprodukció
és -percepció

Mennyiségi
Aktiválás
mutatók

Életkor ’Gender’ Anyanyelv-

elsajátítás

Az ifjúság
szóasszociáció, nyelvhasználata
szóazonosítás (írásban és
szóban), spontán és
irányított narratíva

1. ábra: A mentális lexikon mintázatát reprezentáló érintkező folyamatok (nyílfelirat),

a pszicholingvisztika kapcsolódó alapterületei és aspektusai (ellipszisforma),
valamint a vizsgálati módszerek (téglalapforma) a disszertációban érintett
kutatással kapcsolatosan

7
 Az értekezés témájának aktualitását az anyanyelv-elsajátítás átmeneti (gyermek- és
felnőttnyelv közötti) periódusának, az ifjúsági nyelvnek szórványos ismerete indokolja a
magyar szakirodalomban.
Az eredmények a pszicholingvisztikai vonatkozásokon túl számos nyelvészeti
tudományterületen (fonetika, beszélt nyelvi grammatika, diskurzuselemzés, retorika,
textológia,…) vagy a magyar- és idegennyelv-tanítás módszertanában egyaránt
hasznosíthatók, ahogy a pedagógia, illetve a gyógypedagógia, a szociológia, a pszichológia
vagy a családi nevelés szakterülete is meríthet belőle.

8
 1. A MENTÁLIS LEXIKON

1.1. Meghatározásának lehetőségei

Az emberi agyban lévő „szótár”, a mentális lexikon felépítése és működése a

pszicholingvisztika kiemelt kutatási területe. Meghatározása, illetve jellemzése régóta
foglalkoztatja a nyelvészeket (is), számos elképzelés látott napvilágot Platóntól
(madárkalitka-analógia) Cicerón (a memória minden dolgok kincsestára) Kant, német
filozófuson (az emberi memória általános „fejezetekre” van osztva éppúgy, ahogy a
könyvtár pocain a könyvek különböző címkékkel) és Aitchisonon (2003) át („Úgy
gondolom, hogy az emberi agy eredetileg egy üres kis szoba, amelyet olyan funkciókkal
töltünk meg, amelyeket magunk választunk”) napjainkig. Pinker (2006: 83)
meghatározásában: „A nyelv tehát úgy működik, hogy minden ember agyában van egy
szótár és egy fogalomtár, melynek tagjaira a szavak vonatkoznak (mentális lexikon),
valamint egy szabályhalmaz, mely meghatározza, hogy a szótár elemei hogyan
kapcsolódnak össze, és miként fejezik ki a fogalmak közötti viszonyokat (mentális
grammatika)”. A csomópontok és összeköttetések bonyolultságának megjelenítésére
Aitchison a térképanalógiát (2003) alkalmazza. Lengyel (2012) szerint a mentális lexikon
egyszerre a szavak tárháza, beszédértési és beszédprodukálási folyamatok, valamint
morfológiai események színtere. Meghatározásában az agyi szótár strukturált, szervezett
és gazdaságos volta a lexikai folyamatok gyorsasága és az egyéni szókincs nagysága
alapján feltételezhető. Jarema és Libben (2007) metaforának értelmezi a mentális lexikont,
mellyel annak meghatározhatóságát kérdőjelezi meg. Létezik olyan felfogás is, mely
szerint a mentális lexikon nem a szavakat tárolja, a szavak (ezen hipotézis szerint) ugyanis
mentális állapotváltozást előidéző stimulusok, jelentés nélküli jelentés-előhívók (Elman
2004). Az elnevezés („szótár”, de még a lexikon is) kétarcúságára utalva félrevezető lehet,
ugyanis mindkét szó statikus adathalmazra utal, mely alapvetően szemben áll a mentális
lexikon lényegével: működése mindig valamiféle aktivitáshoz kötődik, és állandó
(időbeni) változáson alapszik (Aitchison 2003, Knipf–Rada–Bernáth 2006). Azonosítható
a rövid és a hosszú távú emlékezeti rendszer azon részével, amely felelős a nyelvi,
verbális emlékek előhívásáért és tárolásáért (Lukács–Pléh 2003). Aktív elővételező
rendszernek is nevezhető, mely a lexikális reprezentációk folyamatos aktivációjával
predikciókat téve igyekszik felismerni a szavakat (Pléh et al. 2014). Bańczerowski (2008)
egy állandóan bővülő nyelvi tárról beszél, mely nagy mennyiségű kommunikációs

9
 fragmentumból áll. A fragmentumok a végtelen asszociációs mezők és a köztük
érvényesülő analógiák sokaságaként értelmezhetők. Véleménye szerint az ember a nyelvi
kommunikáció folyamatában a külső világról saját tapasztalásai által szerzett belső
reprezentációját közvetíti. A világról alkotott alanyi képet az ember mentális információs
térképének nevezi. A világ nyelvi képe a természetes nyelvben kifejlődött
kategóriarendszer, valamint a szókincs és a mondattan szemantikai struktúráinak
összességeként a nyelvközösség által tapasztalt, átélt és elképzelt valóság rögzülését
mutatja.
Ebből a néhány kiragadott példából is egyértelmű, hogy a mentális lexikon
szerveződésének vonatkozásában kielégítő meghatározás ma sem adható. A mentális
lexikon megismerhetősége az elméleti nyelvészeti elgondolások mellett a
pszicholingvisztikai kutatásokban minden esetben empirikus, kísérleten alapuló korpusz
vizsgálatát feltételezi, és négy különböző kérdéskört érint (Pléh et al. 2014 alapján):
1. a szavak felismerését és a szavakhoz való hozzáférést,
2. a szótár és a nyelvtan viszonyát,
3. a mentális szótár szerveződését és
4. a szókincs elsajátításának mechanizmusait.
Pszichológiai tekintetben a szótár különböző mozzanatok (lásd 2. ábra) mentén
szerveződik, és ezekre vonatkozóan tartalmaz információt (Lukács–Pléh–Kas–Thuma 2014):

2. ábra: A szavakhoz tartozó információk típusai a mentális lexikonban

Lukács–Pléh–Kas–Thuma (2014) alapján

10
 1.2. A mentális lexikon szerkezete

A mentális lexikon dinamikus rendszer, melyet három rugalmasan változó, egymással

érintkező, egymásba átalakuló terület alkot. Az első a lexikon aktív, a második a passzív
tároló rész elemeit tartalmazza. Az aktív rész az adott személy által gyakran, a passzív rész
ugyanazon személy által ismert, de ritkán használt nyelvi és beszédjeleit foglalja magában. A
harmadik rész az éppen aktivált szókincs, amelyet a személy egy adott beszédhelyzetben
használ. Ezen jelek vagy az egyik vagy mindkét (aktív és passzív) rész elemei közé
tartozhatnak. A három terület között átjárhatóság van, legintenzívebben az aktivált terület
változik, hiszen összetétele az adott beszédhelyzettől függ.

AKTÍV PASSZÍV

AKTIVÁLT

3. ábra: A mentális lexikon részei (Gósy 2005)

A területek közötti váltások lehetnek hosszantartók vagy csupán átmenetiek, mindezt az adott
beszédhelyzetek sorozata befolyásolja. A mentális lexikon felépítése nyelvspecifikus, vagyis
feltételezhető, hogy az adott nyelv struktúrája meghatározza a nyelvi és beszédjelek tárolási
módját. A lexémák egyaránt lehetnek elemei az aktív és a passzív területnek, a
toldalékmorfémák közül a gyakran használtak (pl. többes szám jele, helyhatározói ragok,
tárgyrag) az aktív, míg a régies formák (határozói igenévképző) a passzív részben találhatóak.
A lexikális hozzáférés (az adott nyelvi, beszédjel keresése és megtalálása) során töltődik fel
az éppen aktivált szókincs (Gósy 2005: 194–195). Az egységek állandó cserélődését számos
tényező indukálhatja, így az életkor, a tanulás és felejtés, a különböző tapasztalati működések,
az adott elem előfordulásának gyakorisága, akusztikai, fonetikai sajátosságai, fonológiai
ismérvek, kontextus vagy a közrejátszó előfeltevések (Gósy–Kovács 2011).

11
 1.3. A mentális lexikon mennyiségi mutatói

A mentális lexikonban tárolt szavak mennyisége nehezen meghatározható, mivel

elsajátításuk egy egész életen át tart, s ezt a folyamatot számtalan (korábban említett) tényező
befolyásolja mind kvalitatív, mind kvantitatív szempontból. Ennek értelmében a mentális
lexikon nagysága (annak összetettsége okán) egyfókuszú kísérleti módszerrel nehezen
mérhető. Különböző, egymást kiegészítő kísérletek összessége adhat megközelítőleg objektív
számadatot e tekintetben, bár a megfelelő kísérleti módszerek meglétével sem lenne egyszerű
a kérdés megválaszolása.
A hozzáférési folyamatok döntően tapasztalati működések, a szókincs nagyságának
változása a tanulás és a felejtés, illetőleg az emlékezés egyfajta végeredménye (Gósy 2000). A
mennyiségi mutató lexéma- vagy lexikai egység alapú, s ez által a lexikai egység több
értelemben definiálható. Egy szó más szóelemmel kerül(het) kapcsolatba, aminek az egyéni
szólehívások esetében számtalan variációja lehet (szóképzés, szóösszetétel, a számok
különböző szavakként való értelmezése, illetve a szó-fogalom meghatározásának kérdése).
Például egy szín (zöld) szó is, fogalom is lehet, szerepelhet jelzős szerkezetben is (katonai
zöld), illetve körülírt (lilás–barnás) alakban (Navracsics 2007), utóbbi arra enged
következtetni, hogy a beszélő felfogta, érzékelte a jelenséget, csak a megfelelő szó hiányzik a
szókészletéből (vö. Collins–Lotfus 1975, Dittmann 2002). További kérdés, hogy a katonai
zöld egy színárnyalatra utalva egy fogalomként van a mentális lexikonban, vagy két egysége a
jelzős szerkezetnek (vö. Kovács L. 2013).
A lexikon tehát nemcsak az önálló elemeket tartalmazza (Singleton 1999), hanem az
elemek fonológiai, szemantikai jegyeit is és információkat arról a szintaktikai környezetről,
amelybe az egység beépíthető, továbbá a grammatikai szabályok alkalmazhatóságáról
(Fillmore 1971). Ezért az egyén mentális lexikonának nagysága csupán becslés szintjén
számszerűsíthető. Számos kísérletet tart számon a szakirodalom az óvodás és a kisiskolás
korosztály, illetve a tíz-tizennégy éves, valamint a tizennégy év fölötti tanulók esetében. Több
kísérlet szóasszociációs módszerrel próbálta mérni az egyes korosztályok mentális
lexikonának nagyságát: a 10–14 évesekét (Cser 1939), a 18–24 évesekét (Balló 1983), a 0–14
évesekét (Jagusztinné 1985), illetve az óvodásokét (Neuberger 2008). Ez a módszer alkalmas
a lexikon működését reprezentáló pókhálóelmélet igazolása mellett a nagyság hozzávetőleges
meghatározására (Lengyel 2008, Navracsics 2007). A hároméves korosztály szókincsét 450–
1256 szó közé teszik a kutatók (vö. Bakonyi 1918, Gósy 1984, Meixner 1971, Erdei 1987).
Az iskoláskor kezdetére 3000 szót mutatnak az adatok (Büky 1984), ugyanezen forrásra

12
utalva a tizennégy-tizenöt éves adatközlőnek 8–10 ezer elemből állhat a passzív szókincse,
illetve 15–16 ezer lexikai egységet is ismerhet a tanult vagy egyéb forrásból ismert idegen
nyelv elemeivel együtt. Ezzel összevetve egy művelt fiatal felnőtt kísérleti eredménye
200.000–100.000 szó ismeretét mutatta (Seashore–Eckerson 1940), más elképzelés szerint a
szavak száma 10 ezer és 100 ezer közé tehető (Miller 1965), vagy számuk 75 ezernél is többre
becsülhető (Oldfield 1963).
A mennyiségi mutatókkal kapcsolatosan további kérdésként merülhet fel a mentális
lexikon nyelvi képesség szempontjából történő értelmezése, mely tartalmazza az adott
beszédközösség egészére jellemző sajátosságokat. Ezeket a jellemzőket az egyén csak részben
birtokolja, tehát az egyes egyéni „tudások” a kollektív tudás egyes, egymást átfedő
részhalmazai. Különbségeik a grammatikában tapinthatók ki, és természetesen rendszer
jellegűek. A grammatikai szerkezetekkel ellentétben az egyéni szókincs nagyobb
szabadságfokú, a különbségek forrásai nem lingvisztikai alapúak, az életkor, a ’gender’ és a
szakterületi műveltség alakítja azokat (vö. Lengyel 2011: 11).
Jelen kutatás a kollektív tudás egy részhalmazának (gimnazisták általi ismeretek)
három, egymáshoz közeli életkori szakaszát vizsgálja, melyben a szóelőhívások számadatai és
a hozzáférési stratégiák jellemzői alapján pontosabb adathalmaz kapható a korosztályok
közötti és az egyes korosztályokon belüli mennyiségi és minőségi mutatókról. Ezen mutatók
hasonlóságai és/vagy különbségei nyomán következtetések vonhatóak le a gimnazisták
mentális lexikonának állapotáról.

1.4. Tárolás a mentális lexikonban

A mentális lexikon az emberi agyban a mediális/laterális temporális lebenyben (szavak

tárolása) és a frontális/basalis ganglion struktúrákban (grammatikai egységek és szabályok
megléte) található (Ullmann 2001). Az egyes szavak referenciális jelentése (Pulvermüller
2001) vagy az egyes szóalaktani folyamatok más és más agyrészekhez kapcsolódnak, de a
’gender’ különbségei is kimutathatók (Kimura 1999) az egyes lexikai szerkezetek
előhívásakor vagy a szavakra való emlékezésben (vö. Gósy 2005: 197).
Milyen egységeket tárol a mentális lexikon? A nyelvészetben a legáltalánosabb
hivatkozási egység a szó fogalma, melynek az átfogó definiálására irányuló kísérletek eddig
nem jártak sikerrel. Széles körben a legelfogadottabb meghatározása: „a szó a
legtermészetesebb, mindenki számára legkönnyebben megközelíthetı nyelvi egység”

13
(Martinkó 2001). A századforduló újgrammatikus munkáiban a szó egyfelől kiindulási
pontnak, másfelől a mondat jelentéstani tagolásával nyerhető egységnek tűnik fel. Kiefer
Ferenc (1994) a szó mibenlétével foglalkozó írásában arra utal, hogy a szó nem határozható
meg egyetlen, minden lényeges jegyet magában foglaló definícióval, több szófogalommal
számol. A John Lyons munkájára (1968) alapozó koncepcióban az ún. grammatikai szó olyan
formális egységként tűnik fel, amelynek sajátos kontrasztív és kombinálhatósági funkciója
van. Ennek invariáns része a nem kompozicionális jelentésűnek tartott lexéma,
performanciája pedig az e felfogásban nem automatikus hangtani szabályokként kezelt
jelenségek hatókörébe eső legnagyobb egység, az ún. fonológiai szó (vö. Kiefer 1993: 172–
174., idézi Fehér 2016). Kiefer a grammatikai szó fogalmát szintaktikai (belső szerkezetüket
mondattani szabályok nem változtathatják meg) és morfológiai (inflexiós toldalékolás,
képzés, összetétel révén létrejöttek) szavakra tagolja, megalkotva négyszintűvé vált
szómodelljét (vö. Kiefer 1999: 188). Kenesei István (2000) és előtte Károly Sándor (1970) a
nyelvi elemek megnyilatkozásokbeli előfordulásainak jellegén alapuló ún. szabad és kötött
formák kettősségéből indulnak ki. Kenesei mentálislexikon-leírásában a szótári egységek
tipologizálásakor szigorúan formális, az egyes elemek adottnak vélt disztribúciós,
morfoszintaktikai és szemantikai jellemzőinek egyértelmű leírására törekvő kritériumokra
támaszkodik (vö. Kenesei 2000: 76–77, 94).
A logikai típusú elméletek közé tartozó fogalom=jelentés-elmélet szerint a szó
jelentése nem más, mint maga a fogalom. A fogalom ontológiájáról szóló elméletek három
csoportra oszthatók, melyeket Marosán Lajos: Szó, fogalom és jelentés (2013) című írása
alapján ismertetek:
1. A fogalmat mentális reprezentációként határozza meg, mely a reprezentációs
elmefilozófiai teória (Representational Theory of Mind, RTM) szerint a
gondolkodás elmebeli megvalósulások mentén történik, például a hitek, a vágyak
és az egyéb propozicionális attitűdök mentális szimbólumokként (szerkezetük van,
nyelvszerű struktúrát alkotnak és szemantikai kompozicionalitás jellemzi őket)
vesznek részt a gondolkodásban. Legismertebb válfaja a mentális nyelvről szóló
hipotézis.
2. A képességelmélet meghatározásában a fogalom mint képesség egy entitás
fogalma, mely nem mentális kép és nem mentális szó, s amely lehetővé teszi egy
bizonyos entitás megkülönböztetését, újra felismerését, és különféle
következtetések megalkotását biztosítja. Egyik fő képviselője Millikan (2000).

14
 3. A fogalom propozíció, mely összekapcsolja a gondolkodást a nyelvvel és a
referenciával, vagyis a szavak jelentése maga a fogalom.
A mentális lexikonban tárolt elemek jelentést, szintaktikai, morfológiai és fonetikai
információt tartalmaznak (Levelt 1989), melyekhez kapcsolódva további információkat is
hordozhatnak.

jelentés szintaktikai morfológiai fonetikai

információ információ információ

A MENTÁLIS LEXIKON EGY TÁROLT ELEME

4. ábra: A mentális lexikon egy tárolt elemének felépítése Levelt (1989) alapján

A beszélő egyén lexikális hozzáférési műveletét számos, egymásba fonódó, egymást

kiegészítő információk összetettsége jellemzi, Fillmore (1971) a jelentés, a szintaktikai,
morfológiai és fonetikai információk mellett az alkalmazható grammatikai szabályt,
predikátum esetén a lehetséges argumentumot, a használati (pragmatikai) feltételt és az elem a
mentális lexikon más eleméhez fűződő szemantikai és morfológiai viszonyát nevezi meg (vö.
Gósy 2005: 202). Hasonlóan vélekedik Caron (2001: 72), az egyén nyelvi jeleket tároló
rendszerének négy alapvető információja (lásd Levelt 1989) kiegészítéseként az elem
használati körét jelöli meg.
A mentális lexikon felépítését több elmélet próbálja leírni, modellálni. Az alapteóriák
kiindulásként teret biztosítanak a további elméleti kutatásoknak, melyek által betekintést
kaphatunk e bonyolult mechanizmus felépítésébe és működésébe.
A modellek alapvetően két kategóriába sorolhatók. Az egyik elképzelés szerint a
szavak szemantikai jegyekre, ún. jelentésatomokra, atomgömbökre (meaning atoms)
bonthatók. Egyes elképzelések szerint a primitívák veleszületettek, univerzálisak, és a
szótanulás, illetve a fogalmi tanulás során belőlük kiindulva képezzük le a szavak, a fogalmak
jelentését. Ezek a részegységek két vagy több szemantikai mező elemei is lehetnek, bizonyos
mértékben egymás átfedéseiként is funkcionálhatnak (Csépe et al. 2011). Egy ettől eltérő
felfogás szerint (Miller et al. 1976) a szemantikai primitívák a perceptuális primitívákra
vezethetők vissza, vagyis olyan elemi összetevőkre, amelyek a percepcióban a tárgyészlelés

15
alapjául szolgálnak. Ez a felfogás a konkrét fogalmaknál jól elképzelhető, de az elvont
fogalmak esetében nem ad kielégítő magyarázatot. Az atomgömb-elmélet tehát számos
problémát vet fel, megoldhatatlan kérdésnek látszik többek között az atomgömb mint egység
meghatározása vagy az egyes átfedésekben részt vevő összes elem pontos megnevezése is.
A pszicholingvisztikai kutatások során elfogadottabbá vált az az elképzelés, amely a
mentális lexikont olyan hálóhoz, hálózathoz (hálóelmélet) hasonlítja (Gósy Mária
meghatározásában pókhálóelmélet, Aitchisonnál human word-web), ahol a szavak jelentésbeli
asszociációik segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Egy egységnek akár több egységgel is
lehet közvetlen kapcsolata (Aitchison 2003, Gósy 2005). A kapcsolatokról azonban
feltételezhető, hogy a köztük lévő viszonyok nem tekinthetőek egyenrangúnak (Aitchison
2003, Kovács L. 2007, 2008), hanem irányuk és erősségük foka változó mértékű lehet. Ennek
ábrázolására gráfok alkalmazhatóak (Kovács L. 2007, Lengyel 2008), a modellben a nyilak a
kapcsolatok irányát, a vonalak vastagsága a kapcsolatok erősségét jelölik.

5. ábra: A mentális lexikon felépítése irányított, súlyzott gráfokkal

Kovács László 2007 alapján

Kovács László e modellt a háló/pókhálómodell továbbfejlesztéseként alkalmasnak találja a

mentális lexikon kutatásánál többek között a háló- és prototípus elméletek egy modellben
történő egyesítésére, a kollokációk és a különböző típusú kapcsolatok kifejezőbb jelölésére
színekkel, vonalfajtákkal (vö. Kovács L. 2013: 28–29).
A hálózati jelleg hasonló prezentálását Spitzer (1996) is elvégzi, de ő gráfok helyett
pontokat és hálózatokat említ, Fodor (1983) hasonlóan vélekedik, de ő nem definiálja a gráfok
milyenségét. Umamoto (1998) a mentális lexikont annak hálózatos analógiája kapcsán a

16
hipertexthez hasonlítja, ami a world wide web (hipertext markup language – html) nyelve, s a
szókincsoktatás hatékony nyelvoktatási módszerének tartja, amely az adatközlők
szóasszociációinak gyűjtésére és rendszerezésére használható.
A mentális lexikonban az elemek nem elkülönülten, egymástól függetlenül, hanem
egymáshoz kapcsolódva rögzülnek. A kapcsolatok fogalmi-szemantikai és lexikai-fonetikai
szinten valósulhatnak meg. A két szint (fogalmi és lexikai) értelmezhetősége annak egymásba
fonódási lehetősége okán nehezen megragadható, hiszen a fogalom verbális vagy vizuális
formája már lexikalizált (vö. Fellbaum 1998, Murphy 2003, Navracsics 2007).
A mentális lexikon egyes lexikai egységei között „egy nyelvállapoton belül minden
viszonyokon nyugszik” saussure-i alaptézis szerint szintagmatikus és asszociatív (más
meghatározásban paradigmatikus) viszony van. A nyelvi elemek szintagmatikus viszonyai a
beszédaktus során jönnek létre, amikor a nyelv szigorú linearitása folytán a szavak egymás
mellé kerülnek (kombináció), s egymással (a nyelvi rendszer készletéből, a mentális
lexikonból) valamilyen nyelvtani viszonyra lépnek. A szavak kiválasztása (szelekciója) annak
jelentésbeli vagy formai hasonlósága, illetve különbözősége (a hasonlóság nulla foka vagy
negatív értéke) alapján történik. A kiválasztott szó paradigmatikus kapcsolatban áll a
szóhalmazzal, amelyből a kiválasztás történt (Saussure 1997). Átlagos nyelvhasználóknál a
szelekciós és a kombinatív kompetencia működése harmonikus összhangot mutat.
A szóelőhívások tekintetében a saussure-i két tengely elméletre vonatkoztatva
Jakobson (1980) értelmezi a metafora és a metonímia trópusokat. A hasonlósági (névátviteli)
alapelven nyugvó metaforát asszociatív (paradigmatikus), az érintkezésen alapuló metonímiát
szintagmatikus jellegű előhívástípusnak határozza meg. Tehát amíg a metafora két dolog
belső tulajdonságainak összemérésével jön létre, addig a metonímia két dolog külső
jellemzőinek egymásra vonatkoztatásával valósul meg. A metafora és a metonímia
kiegészülve a további két mester- vagy alaptrópussal, a szinekdochéval és az iróniával a
gondolkodási műveletek produktumai (Adamikné Jászó Anna meghatározása) közé
sorolandók. A metonímiának és a szinekdochénak más és más a kognitív alapja, míg a
metonímia szukcesszív (egymás utáni) viszonyon alapul, addig a szinekdochéra a felcserélési
viszony a jellemző. E produktumok kapcsolatban vannak a megismerés descartes-i
módszereivel (az analízissel és a szintézissel) és a retorikában általános érvforrásoknak
tekintendő gondolkodási műveletekkel (Adamainé Jászó 2006).
A mentális lexikon egyes lexikai egységei között megvalósuló véletlenszerű
asszociatív (paradigmatikus) összetartozást nyelvfüggetlen, konceptuális szintnek is
nevezhetjük (vö. Navracsics 2001, 2007). Huszár Ágnes (2005) a mentális lexikonban a

17
konceptus (nyelvfüggetlen fogalom) mellett a lemma (konkrét nyelvhez kötődő, de absztrakt
szó) és a lexéma (konkrét nyelvi szó, annak fonológiai alakjával) hármasát határozza meg.
Pinker (1997) elmélete két rendszer létezését feltételezi, egyik rész a lexikon (konnekcionista
hálóban lévő hang-jelentés párok), másik rész a műveletvégző szabályrendszer. Ullmann
procedurális/deklaratív modellje (2001) a deklaratív emlékezet függvényeként jellemzi a
mentális lexikont. Más elképzelés szerint a szavak nyelvtani, szóalakkal kapcsolatos, a világra
utaló, valamint képekhez és fogalmakhoz köthető információkat tárolja, illetve kapcsolatokat
létesít más szavakkal a mentális szótár (vö. Pléh et al. 2008: 791).
A mentális lexikonban nemcsak szavak tárolódnak, hanem a világról alkotott
enciklopédikus tudásunk is (Kay 1989). Richards (1923) megfogalmazásában az agyunkban
tárolt szavak jelentését a megszerzett tapasztalatok befolyásolják. Szemantikai relativizmus
elméletében arra világít rá, hogy a szó egyéni műveltségünk és múltbeli élményeink alapján
más és más tartalmakat idéz elő bennünk. Ez kontextusként kiegészül a jelenlegi (éppen
aktuális) szituációval, s a tapasztalás így válik befolyásoló tényezővé. A megértés azért
valósulhat meg, mert létezik kollektív jelentés, így a relativizmus részlegesen teljesedik ki
(vö.: Adamik et al. 2005).
Walter Ong (2002) szerint a szavak az emberi elmében az emlékezet során
őrződhetnek meg, aminek elengedhetetlen feltétele a kommunikáció verbális módja, amelynél
az aktiválás terjedésére hatással van a szövegprozódia. Ezért Ong kiemelt szerepet tulajdonít a
folytonos és komplex gondolkodás érdekében a memotechnikai eszközök, mint a ritmizálás,
az ismétlések, és az egyéb formuláris elemek folyamatos jelenlétének: „Szóbeli kultúránkban
a tapasztalat memotechnikai eszközök segítségével intellektualizálható” (Ong 2002: 38).
Rímes forma esetében a fonetikai, köznyelvi forma esetében pedig a szintaktikai-szemantikai
kapcsolatok aktiválódnak gyakrabban (vö. Kovács L. 2013: 33).
A szó jelentésének rögzítése és használata (a holisztikus felfogás alapján) az ember
kategorizálási képességén alapul. A kategorizálás prototípusok alapján történik, egy
entitásnak egy adott kategóriához való tartozása fokozat kérdése (Kiefer 2007). Az elmélet
megalkotása alapvetően Rosch (1975) nevéhez fűződik. A prototípus-elmélet szerint a szónak
van egy alapjelentése, amelyhez képest fokozati különbségek megalkotásával viszonyítunk
jelentéseket. Ez az alapja annak, hogy az adott szót az alapjelentéséhez képest egy más
kontextusba helyezve elemezzünk. Egy-egy szó több kategóriának is lehet eleme, és az adott
kategórián belül eltérő mértékben lehet tipikus. A megítélési adatok alapján három altípusba
lehet sorolni az egyes szavakat mindhárom fogalomkörön belül: prototipikus összefüggést
mutatók, általános összefüggést mutatók és nem jellemző egyedek (Gósy 2005). A

18
prototipikus jelentés annál gyengébb, minél kevesebb tipikalitási feltétel érvényesül, vagyis az
elmélet egyik megválaszolandó kérdése, hogy az alapjelentés utolsó eleme meghatározható-e,
vagy hogy a beszélő osztályba vagy csoportba sorolásának képessége milyen sajátos, egyéni
vonásokat mutat. A kategorizálás jelentőségéről és a prototípus-elmélet fejlődéséről Lakoff
(1987) ad számot, illetve a kognitív megközelítések tulajdonságainak összefoglalásával a
további kutatásokat alapozza meg. A prototípusokkal a magyar szakirodalomban Kiefer
(2007), valamint Kövecses–Benczes (2010) foglalkoznak. Utóbbi szerzőpáros az ún.
példaalapú modellben elveti a prototipikus elem létezését, véleményük szerint a kategóriák a
példák emlékképeiből jönnek létre.
A szójelentések egymáshoz való kapcsolódásai szemantikai hálót képeznek, de
természetesen a szemantikai jellemzők mellett a mentális lexikon működésének vizsgálatakor
számolni kell a fonetikai kapcsolatok jelenlétével is. A szemantikai háló egységei közötti
kapcsolatok erőssége a két egység közötti közös tulajdonságok számától függ. Általuk
modellezhető többek között a szavak aktiválása vagy megtalálása beszéd közben (Kovács L.
2013). Ez alapján hierarchikusan építkező fogalmi rendszerek is kialakulhatnak. E
hierarchiában a kognitív ökonómia elve is érvényesülni látszik, általában a jelentésben
egymáshoz közelebb álló fogalmak a hierarchiában azon a fokon állnak, amelyeken a
leginkább közelinek értelmezhető (vö. Quillian szemantikai memória modellel 1968, Collins–
Lotfus 1975). Ez a teória a szemantikai összetartozás elvével is összevethető (Baddeley
2001).
Az aktivációs modellek legfontosabb jellemzője, hogy a mentális lexikont
csomópontok és az azokat összekötő kapcsolatok hálózataként írják le (Kovács L. 2013). A
csomópontok három formában találhatóak: fogalmak, lemmák, szóformák (Levelt, Roelofs,
Meyer 1999). A hálózat elemei a beszédprodukció és a beszédpercepció folyamán különböző
aktivációs szintekre kerülnek. Az aktiválási folyamatok intenzitás szempontjából különbözők,
és emiatt valamennyi kapcsolat nem aktiválható egyszerre (vö. Huszár 2005: 63–64). A
kapcsolatok erőssége csupán feltételezett, mértéke aktiválás közben nem mérhető. Az aktivált
egységek számát negatívan módosíthatják és az aktiváció terjedését befolyásolhatják a közben
fellépő blokkolási folyamatok (vö. Kiss 1975, Gósy 2005). A modell Roelofs WEAVER,
WEAVER++ aktiválást modellező számítógépes programjának továbbfejlesztéseként
értelmezhető. Aitchison (2003) szintén komplex hálózatként felfogható modulokról beszél,
melyek között erősebb (modulokon belül) és gyengébb (szomszédos modulokhoz)
kapcsolatok lehetnek, amelyek alhálózatokként is működhetnek. Elképzelése szerint egy
szemantikai-szintaktikai modul és egy fonetikai-fonológiai modul valamint egy, az új szavak

19
alkotásáért felelős eszköztár létezik. Hasonlóképpen a mentális lexikont egymást átfedő
modulok, illetve hálók összességeként képzeli el Caramazza (1999) Független Hálózat
modellje. Helbig (2006) többdimenziós rétegnek említi a tároló rendszert, Hudson (2007)
szerint külön hálózat a szemantika, a morfológia és a szintaxis. Meara (2009) több nyelv
összekapcsoltságáról beszél, hasonlóan Grosjean és Léwy (2001) lexikai elérés bilingvis
modelljéhez (BIMOLA = Bilingual Model of Lexical Access Modell).
A mentális lexikont vizsgáló legújabb elméletek is a hálózat/(pók)hálóelképzelést
preferálják, melyek alapja az alá- és fölérendeltség. Baayen (2007) hierarchikus temporális
memória (Hierarchical Temporal Memory) elmélete szerint a mentális lexikon aktív memória-
csomópontokból (memory nodes) épül fel (Kovács L. 2013).
Alapvető kérdésként merül fel továbbá, hogy a mentális lexikon aktiválása során az
egységek szóalakonként vagy különböző morfémák alakjában kerülnek lehívásra. Többféle
elgondolás is érvényben van egymás mellett: az egészleges vagy holisztikus modell szerint
minden egyes toldalékolt szó külön bemenettel rendelkezik (Butterworth 1983), az elemző
vagy analitikus elképzelés szerint csupán a szótövek tárolódnak, a többi alak a szabályok
segítségével aktiválódik (Vannest–Boland 1999). Köztes álláspontként az elemek
előfordulásának gyakorisági tényezőit veszik alapul, vagyis a gyakrabban használatos
toldalékolt szavak hasonlóan megtalálhatóak önállóan, mint a szótövek (Juhász–Pléh 2001). A
dekompozíciós elmélet képviselői kettős szervezettséget feltételeznek, a toldalékolt alakokhoz
való nehezebb hozzáférést abban látják, hogy a szótő és a toldalék összekacsolása előtt az
előhívásuk két helyről történik (Stanners et al. 1979, Caramazza et al. 1985).

20
 2. BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ

A beszéd az emberi kommunikáció legtermészetesebb formája, olyan képesség, amely

évekig tartó tanulás eredményeként sajátítható el, s ami kötődik az egyén fejlődéséhez és
társadalmi szocializációjához (Levelt 1989). A beszéd a nyelvhasználat hangzó formája, két
összetevője a beszédprodukció és a beszédpercepció, melyek az anyanyelv-elsajátítás
folyamán párhuzamosan fejlődnek annyira egyidejűleg, hogy a beszélő egy gondolat nyelvi
megformálása közben már a gondolat grammatikai, fonológiai megformáltságát végzi
(Horváth 2009). Tipikus fejlődés esetén a percepció minden életkorban megelőzi a
produkciót. Az első években a beszédprodukció gyorsabb és látványosabb; két-három éves
kor után a fejlődés mértéke kiegyenlítődik (Gósy 2005). Az emberi gondolatok hangzó
kifejezésének, illetve a hallott közlések feldolgozásának képessége evolúciós fejlődés
eredménye. A beszéd egészében jelen vannak a tudati tényezők is (Subosits 2001).

2.1. A beszédprodukció

A beszélés során a szükséges lexikai egység kiválasztása, a fonológiai, fonetikai

forma hozzárendelése, majd az aktuális artikulációs gesztusok véghezvitele a cél (Levelt
1989, 1993). A beszédképzés bonyolult biológiai mechanizmus, amely az agyi tervezés és
irányítás eredménye (Subosits 2001), melyet a bal agyféltekében elhelyezkedő Broca-centrum
irányít. A beszédprodukció folyamatának modellezése a hetvenes és nyolcvanas évek
meghatározó pszicholingvisztikai irányzatai (interaktív, konnekcionista, szeriális, moduláris
elképzelések) alapján történik (vö. Dell–Reich 1981; Stemberger 1985; Lapointe–Dell 1989).
Az egyes modellek egymás kiegészítéseként, továbbfejlesztéseként is működnek. A szeriális
értelmezésbe a visszacsatolás hiányát az interaktivitás (az időben később működésbe lépő
modulok visszahatnak a korábbira) hivatott pótolni. A párhuzamos, megosztott feldolgozású
modellek az interakciós modellekre emlékeztetnek, azonban inkább konnekcionistának
tekinthetők (vö. Gósy 2005: 82).
Garrett modellje (1980/1989) az általános nyelvi szintek mintájára produkciós
szinteket határoz meg, melyben a beszélő üzeneteket fejez ki verbálisan. Az üzenetek számára
a lexikai egységek kiválasztásra kerülnek a mentális lexikonból, és meghatározódnak a közlés
alapvető grammatikai viszonyai. Ez a modell három fő szintet határoz meg: az üzenet, a
mondat és az artikuláció szintjét, mely enciklopédikus, valamint pragmatikai-szintaktikai

21
ismereteket is tartalmaz. A modell egymástól független modulok működésén alapszik,
legfőbb szervezési elve a linearitás.
A Clark házaspár (1977) elképzelése nem állapít meg éles határokat a tervezés és a
kivitelezés között, modelljük öt szintet feltételez. Az első szinten a szövegtervek
fogalmazódnak meg, ahol a szövegműfaj is kiválasztásra kerül. A második szinten a
mondattervezés zajlik (különválnak az ismert és új információk, a mellé- és alárendelések). A
harmadik szinten a lexémák, a kifejezések kerülnek kiválasztásra, és a sorrendiség is kialakul.
A negyedik szinten az artikuláció előkészítése történik, az ötödiken az artikuláció valósul
meg. Ezzel a teóriával a hallgató meggyőzése is felmerül, vagyis egyfajta együttműködési
szándék is megfogalmazódik, ami Grice (1975, 1989) együttműködési alapelvét készíti elő.
Dell (1986) modellje aktivációterjedéses modell. E hipotézis a hálózatot létrehozó
szavak egységei közötti szemantikai-fonológiai viszonyokra épít. Teóriája négy szintet
határoz meg: szemantikai, szintaktikai struktúrák, morfológiai és fonológiai szintek, melyeken
kategoriális szabályok érvényesülnek. A szintek felsorolása lépcsőzetes felépítésű, mely
egyben hierarchiát is tükröz, s benne az információ aktiválása paralel folyik felülről lefelé és
fordítva. A reprezentációk szinteken történő létrejötte hasonló Garrett (1988) felfogásához,
abban különböznek leginkább, hogy a konnekcionista felfogásban a szintek egymással
párhuzamosan működnek. Azok az elemek, amelyek aktivációs szintjüket elvesztették,
törlődnek, s helyükbe új elemek kerülnek. A modell a hálózatként felépülő lexikont is
,tartalmazza. Dell feltételezése szerint a mentális lexikon minden tárolt eleme képes a vele
szemantikai vagy fonetikai kapcsolatban álló szó felidézésére. Az aktiváció egyszerre folyik
mindkét irányba (felülről lefelé és fordítva). Az aktiválódás első fázisa szemantikai szintű,
melyet egy szintaktikai séma követ, s a morfológiai szinten az az elem aktiválódik, mely a
szemantikai szerveződéshez szükséges. A tervezés során a szándékolt jelentéshez kapcsolódó
szavak aktivizálódnak a mentális lexikonban, ami láncreakció-szerűen terjed, s valószínűleg
veszít erősségéből (Horváth 2009). Az egyes elemek kölcsönös kapcsolódása révén egy-egy
szó többször is aktiválódhat, s az adott lexéma ez által magasabb aktivizációs szintre jut.
Végül a beszélő azt a szót fogja választani, amely a legmagasabb aktivizációs szintet éri el
(Motley 1985: 91). A sokfelé irányuló kapcsolat az egyes elemek között azonban gyakran
zavarhatja az aktiválódás folyamatosságát. Az aktivációterjedés elmélete alapján a 20. század
kilencvenes éveiben különféle jól működő szoftvereket fejlesztettek (Huszár 2005) a kognitív
tudományokban architektúráknak nevezett általános tanulásmodellekhez, melyekkel a
beszédprodukcióban a törlődött, aktiváció szintjüket vesztett elemek új elemekkel történő
pótlását mutatták be (vö. Gósy 2005: 83).

22
 Vannak olyan modellek is, melyek a beszédprodukció általános bemutatása mellett a
nyelvi elemek tervezésének sorrendiségével foglalkoznak (Horváth 2009), ezek az ún.
OSCAR (Vousden et al. 2000) és EXPLAN-modellek (Howell 2007).

2.1.1 Levelt beszédprodukciós modellje

A beszédprodukció legáltalánosabban elfogadott modellje Levelt (1999) nevéhez

kötődik, amely a mentális kronometriai feladatokat alkalmazó kísérleti eredményekre építő,
szeriális modell (Váradi 2013).
A modell átfogóan elemzi a beszédprodukciót a beszéd szándékától az artikulációs
megvalósulásig. Önálló modulokból és ellenőrző folyamatokból áll. Alapvetően hierarchikus
felépítésű, de a párhuzamos működések is megtalálhatók az egyes mechanizmusok között.
Központi eleme a mentális lexikon, mely a közléshez szükséges elemeket és információkat
tartalmazza, s a modell két rendszere (szemantikai/szintaktikai és fonológiai/fonetikai) annak
öt szakaszát (fogalmi előkészítés, grammatikai kódolás, morfo-fonológiai kódolás, fonetikai
kódolás, artikuláció) köti össze.
Levelt modelljének két rendszere a makro- és a mikrotervezés folyamatát
reprezentálja. A makrotervezés maga a szándék, a mikrotervezés a kiválasztott nyelvi
szerkezet, melyben beszélő az egyes beszédaktusokat nyelvi formába teszi, megkezdi a
lexikális egységek válogatását a mentális lexikonból, és bizonyos időrendet tervez meg az
elhangzásra vonatkozóan (Gósy 2005). A makro- és mikrotervezés szorosan követi egymást, a
folyamatok kis mértékben párhuzamosan, illetve átfedésben valósulnak meg.
A mentális lexikon kulcsfontosságú szerepe abban is megnyilvánul, hogy a preverbális
üzenet létrejötte után közreműködik a grammatikai, majd a fonológiai kódolás lefolyásában.
A grammatikai kódolás során a preverbális üzenet felszíni szerkezetté alakul. Ekkor a lexikai
fogalmak előhívják a mentális lexikonban tárolódó lemmákat, amelyek aztán az egy szinttel
lejjebb lévő morfo-fonológiai szójellemzőket aktiválják szintén a mentális lexikonban. Ezt a
kétlépcsős működést bizonyítja az egyik szóelőhívási nehézség, a „nyelvem hegyén van”
jelenség is (Váradi 2013). A beszélő sok esetben rendelkezik bizonyos szintaktikai,
szemantikai információkkal a keresett szóról, de nem tud hozzáférni a fonológiai
szerkezetéhez (Brown–McNeill 1966/1977, Brown 1991, Burke et al. 1991, James–Burke
2000, Gósy 2001). A grammatikai kódolás végeredményeként a felszíni szerkezet a
morfológiai kódolást készíti elő. Ekkor a beszélő már hozzáfér az aktiválódott lemma

23
morfológiai és fonológiai elrendezéséhez. A szintaktikai szerkezet alapján megtörténik a
szótagokra bontás, majd létrejön a közlés fonológiai partitúrája, amely az aktivált szó metrikai
csoportosítása mellett tartalmazza a szótagokat alkotó fonémákat is. A fonológiai partitúra
artikulációssá alakulása szintjén a beszélő hozzáfér a szavak kiejtéséhez szükséges
információkhoz, az ún. artikulációs gesztusokhoz, s a beszédszervek mozgatásával eljutunk az
artikulációval a kiejtésig (vö. Váradi 2013).

6. ábra: A beszédprodukciós folyamat modellje Levelt (1999) alapján

24
 2.1.2. Indefrey és Levelt modellje

Indefrey és Levelt (2004) képmegnevezéses szóprodukciós kísérletben a szómegértés és a

szóprodukció feldolgozási folyamatai és kölcsönhatásai mellett a kép bemutatásától a képen
látható tárgy megnevezésén túl a produkciós folyamat időtartamát is meghatározta. A kép
megnevezése átlagosan 600 ms-ot, míg egy hallott szó megértése átlagosan 400 ms-ot vett
igénybe. A modell (4. ábra) szürke ellipszisei a jelentésben hasonló fogalmi csomópontokat és
lemmákat szemléltetik, a nyilak az aktiváció terjedési irányát mutatják. A szóprodukció
fonológiailag hasonló szavak vagy szegmentumok általi pozitív irányú befolyásolhatóságát az
I. és a II. számú nyilak jelzik, a modell ezen kölcsönhatások mechanizmusára nem tér ki. A
III. és IV. nyíl a beszéd önellenőrzését jelzi, amit a megértési rendszer végez. Az elhangzott
beszéden kívül a még nem artikulált, de fonológiailag megtervezett beszéd is monitorozás
alatt van (vö. Magyari 2014: 396).

7. ábra: A szómegértésben és a szóprodukcióban részt vevő feldolgozási

folyamatok és azok kölcsönhatása Indefrey és Levelt (2004) alapján

25
 2.1.3. A szóprodukció bemutatása magyar példán

A lexikális hozzáférés folyamatának célja a beszédprodukcióban a szükséges lexikai

egység (leggyakrabban szó) kiválasztása, a fonetikai, fonológiai forma hozzárendelése, majd
az aktuális artikulációs gesztusok véghezvitele (Levelt 1989; 1993; Levelt et al 1988). A
modell magyar példán szemlélteti a folyamatot.

8. ábra: A szóprodukció modellje (Gósy 2005)

Az ábrában szereplő kutyus szó a modell lemma szintjén található. A fogalmi

előkészítés után, a lexikai fogalom definiálásával válik a működés nyelvspecifikussá. A
fogalmi előkészítés közelebbről nehezen meghatározható, nem feltétlenül nyelvi jel, lehet
vizuális élmény is (Gósy 2005: 209). A gondolati folyamat univerzális, befolyást rá számos
mentális és környezetei vagy érzelmi hatás gyakorolhat. A lexikai válogatás szintjén a beszélő
a mentális lexikon tárolt elemei közül válogat az adott beszédhelyzetnek és a kontextusnak
megfelelően. A lexikai előhívás két szinten történik (Garrett 1980; Levelt 1989), a fogalom
szemantikai-szintaktikai reprezentációja aktiválódik, majd a fonológiai alak társul hozzá,
vagyis az egymásutániság és a viszonylagos önállóság egyaránt a jellemzőjük. A két
26
részfolyamat között minimális temporális eltérés van, mely esetenként a reakcióidőt zavaróan
meghosszabbíthatja vagy akár meg is akaszthatja. A fenti példában a -ból raggal történő
morfológiai kódolással (lexikai egység kerül a fonológiai kódolás szintjére) létrejön a lexéma.
A magánhangzó-illeszkedés (-ból/-ből ragok megfelelő formájának kiválasztása) és a
zöngésség szerinti hasonulás (kutyus+-ból =”kutyuzsból”) által két fonológiai folyamat
érvényesült. A beszédprodukció folyamán az elkülönülő lexikális hozzáférési lépések közül
első a szemantikailag és szintaktikailag meghatározott információ, amit a fonológiai
reprezentáció követ (Gósy 2005). Annak ellenére, hogy a téves kivitelezések hibatípusainak
jelenléte általában rendkívül ritka, előfordul(hat)nak (relatíve nagy számban) téves
szótalálások és téves kivitelezések még akkor is, ha a beszélő tudja, mit akar mondani. A
zavart a hangzási hasonlóság is okozhatja, de a hozzáférési zavar érintheti a szótöveken kívül
a toldalékokat is. Egy mondat tervezésekor minden egyes szó morfo-fonológiai kódja
egyenként aktiválódik a mentális lexikonban.

2.2. Aktiválás a beszédpercepcióban

A beszédfeldolgozás tevékenysége, a beszédpercepció az emberi kommunikáció egyik

alapfeltételeként, annak szerves részeként a teljes beszédészlelési és beszédmegértési
folyamatot foglalja magába. Beszédészlelésen a jelentés nélküli egységek (beszédhangok,
hangkapcsolatok) felismerését, azonosítását, míg a beszédmegértésen a jelentéses nyelvi
egységek (szavak, mondatok, szöveg) megértését és értelmezését értjük (Gósy 1995). A
szófelismerést egy soktényezős választásos reakcióidő-feladatnak tekinti Miller (1965). A
beszéd megértése és értelmezése a folyamatnak két különböző (egyenként több fokozatból
felépülő), egymással hierarchikus viszonyt alkotó szintje. Az egyes szintek rendezett, integrált
együttműködésben biztosítják a hallott beszédjelenségek megértését, mely során nem válik
szét a beszéd értelmes és értelmetlen szegmensekre (vö. Gósy 2005). A beszédpercepció két
szintjének mechanizmusai annak ellenére, hogy hatásukat közösen fejtik ki, kétféle irányt
vehetnek: alulról felfelé végbemenő (elsősorban akusztikai, fonetikai információkra alapuló)
és felülről lefelé ható (a jelentést középpontba állító vagy globálisan működő). Az első
esetében az egymásra épülő működés eredményei egyre összetettebb válnak, s így érik el a
végső megértést, a másodiknál az előfeltevések és a háttérismeretek felhasználása mellett – az
egyes részletinformációk teljes analízisét figyelmen kívül hagyva – az alsóbb szinteken

27
csupán ellenőrző műveletek történnek (Bańczerowski 1994, Lengyel 1994, Gósy 2005,
Fricker 2003, Jongman et al. 2003).
A beszédmegértés komplex folyamat, mely az anyanyelv-elsajátítás során kialakuló
percepciós bázist felhasználva működik a nyelvspecifikus jelenségek használatával. A
percepciós bázis az a működésmechanizmus, amely során úgy dolgozzuk fel az elhangzott
közléssorozatot, hogy a meghatározó nyelvi sajátosságok hatnak a fiziológiai rendszer
működésére (Nemser 1971, Maruszewski 1975).
A percepció során fontos segítséget nyújtanak a nyelvi jelek következési
valószínűségeire és előfordulási gyakoriságaira vonatkozó ismeretek (Macher 2013). A
hallgató sok esetben képes a hangjelenségek elébe menni, az akusztikai jelsorozat elejéből
megjósolni annak folytatását, összevetve a beérkező jelet a saját előfeltevéseivel (Kassai
1998, Heck 2006).
A megértésben szerepet játszik a redundancia (az előzményekhez képest új
információval nem rendelkező elem), mely lehetővé teszi a hiányosan vagy pontatlanul
továbbított jelsorozat szegmentálást, értelmezését úgy, hogy a lényeges információk ne
vesszenek el (Bańczerowski 2000, Crystal 2003, Gósy 1998, 2005).
A kutatók a megértés folyamatát modellek (lásd Bańczerowski 1994, Lengyel 1994,
Gósy 1999) megalkotásával próbálják igazolni, melyek többsége a teljes percepciós folyamat
működését (a beszédet körfolyamatként) míg mások egyes részleteinek (beszédészlelés,
beszédmegértés) feldolgozását kísérlik meg. A legátfogóbb modellek sem adnak
maradéktalan ismertetést, mivel a folyamatok egyes részei az elemzés számára rejtetten
mennek végbe. A percepciós folyamatok vizsgálatakor jól kontrolálható és manipulálható a
bemenet, míg a produkciós mechanizmusok elemzésekor csak a kimenet hozzáférhető, a
közölni kívánt üzenet nem (Garnham 1985). A modellek többsége a lexikai egységek egy
időben történő aktiválódását tartják valószínűnek. Az adott nyelv szókincsétől és egyéb
feltételtől függően az egyes elemek között versengés alakul ki a szólehíváskor. A lexikai
válogatás eredményeként jön létre a beszélő szándékát leginkább biztosító elem.
A modellek a mentális reprezentáció egyes szintjei között lévő kapcsolat alapján
megkülönböztethetők alulról felfelé (bottom-up) vagy interaktív (interaktiv top-down) típusú
modellekre. Különbség az egyes szintek közötti működési irányban mutatkozik: az alulról
felfelé építkező modellek lényegében adatvezéreltek, az alsóbb szintek információi
határozzák meg a felsőbb szintekét, itt az információhatás visszafelé nem valósul meg, az
interaktív modellek fogalomvezéreltek, itt az információáramlás mindkét irányban
megtörténik.

28
 E rendszerezésnek megfeleltethetők a percepciós modellek (Massaro 1994, Yeni-
Komshian 1998), melyek alapjául Darwin (1976) passzív (az akusztikai inger passzív szűrőn,
ellenőrző mechanizmuson keresztül megy át) és aktív (a jel felismerése két jel mintázata
közötti dinamikus folyamat) modelljei szolgálhatnak. A produkció aktív folyamatához képest
a megértést Saussure (1916/1997) is passzív folyamatnak vélte. Morton (1969, 1979, 1982)
logogén elmélete passzív modellnek mondható, melyben a szavak jelentését, szintaktikai,
fonológiai és ortográfiai szerkezetét ún. logogének reprezentálják a mentális lexikonban. A
neurális minta hipotézisén alapszik ez az elmélet. A szófelismerés során a logogének (logogen
= energiával feltöltött értelmet képviselő szómemória egység) monitorozzák a bejövő
akusztikai vagy vizuális ingert. A szófelismerést a mentális lexikonban tárolt elemek
energiaszintje dönti el, a gyakori szavak kisebb, a ritkábbak nagyobb energiaküszöbbel
rendelkeznek. Zipf (1949) szerint nagyon kevés gyakori szó van, s egyben a gyakori szavak
rövidebbek, ami gyorsítja a felismerést. Ezzel ellentétben mindig nagyon sok kis gyakoriságú
szó van a mentális lexikonban. A gyakoriság elvárási rendszerként és elemi gazdaságossági
(erőfeszítést csökkentő) tényezőként segíti a kódolást (Pléh et al. 2014), vagyis a gyakori
szavak előhívása könnyebb a produkcióban, s az az előhívási időt és a produkció időtartamát
is befolyásolja.
Lindsay–Norman (1977) majd később Osgood (1986) interakciós felfogású
modelljeiben a különböző megértési komponensek egyszerre kezdenek dolgozni a beérkező
anyagon, tehát párhuzamos működés történik a fonetika, a szótár, az alaktani és mondattani
elemző, a szemantika és a pragmatika között. A szavak felismerésébe egyik oldalon az
asszociatív tényezők, a másik oldalon a mondattani típusú elemzésnek alapja és támpontja a
mentális lexikon. Mindez feltételez egy „teremfelügyelőt”, ami centrális processzorként
működik, ő dönti el a keresésének eredményeinek összegzett értelmét (vö. Pléh 1998: 28–29).

29
 Világismeret Szövegprezentáció

Idő
MENTÁLIS
LEXIKON
(szótár)

Bemenet Hangelemzés Szófelismerés Mondatelemzés Jelentés

„T E R E M F E L Ü G Y E L Ő”

9. ábra: A szótár döntő szerepe és a mondatmegértés módosított folyamata az

interakciós felfogások szerint Pléh Csaba (1998) kiindulása alapján

Az interaktív aktivációs modelltípusra példa a TRACE (McClelland–Elman 1986),

melyben három egymásra alulról felfelé és felülről lefelé ható hierarchikus réteg (fonetikai
jegyek – fonémák – szavak) különül el, melyek serkentő és gátló hatással lehetnek egymásra.
A fonémák és a szavak nem diszkrét egységként vannak jelen, hanem aktivációs kötődést
mutatnak az egyes egységek szintjeihez. A modellben a szólehívások temporális
jellegzetességei is megjelennek, ezek szolgálnak az egységek közötti kapcsolatok
működésére.
A szófelismerési folyamat első, önálló (autonóm) szakaszában a kohort modell
(Wilson–Tyler 1980) alapján létrejön egy szókezdő kohort (akusztikai input), mely alapján
aktiválódnak a hallott szó potenciális megfelelői (valamennyi azonosan kezdődő szó) a
mentális lexikonból. A másik szakaszt a már aktiválódott megfelelők versengése tölti ki, ez az
ún. jegykeresés. E szakasz interaktív, s nemcsak alulról felfelé, hanem ellentétes irányban is
működnek benne a folyamatok. A kohort elmélet a kontextushatást is képes figyelembe venni,
ezért jól alkalmazható a folyamatos beszédben történő szófelismerés megfigyelésére.
A lexikális feldolgozást a szógyakoriság hatása is meghatározza, mely akusztikusan és
vizuálisan is erősen befolyásolja a szófelismerést és a produkciót. Hatása többféleképpen
értelmezhető: a gyakoribb szerkezetekhez való hozzáférés gyorsabban vagy kevesebb

30
erőfeszítéssel megy végbe, vagy egyszerűen kevesebb bizonyíték kell az aktiválásukhoz
(Jurafsky et al 2002).
A beszéd feldolgozásának teljes működését mutatja be Cutler és Clifton (1999)
beszédpercepciós modellje. A folyamat négy elkülönített szakasza (beszédinformációk
dekódolása, szegmentálás, felismerés-szóazonosítás, integrálás) mellett figyelembe veszi a
szupraszegmentális jellemzőket is. Az utolsó szakaszban a nyelvi információk tágabb
kontextusba, a diskurzusmodellbe integrálódnak (Váradi 2013).
Elman (2004) véleménye szerint a bejövő akusztikai jel egyenesen a mentális állapotra
hat, ami egy adott szó reprezentációja (egyfajta direkt észlelés). Lényege az előjelzés, a
predikció, amelynél a szavak jelentése a meghatározó, ami azonban kontextusonként változó
is lehet (Gósy 2005).
A magyar nyelv tipológiai és strukturális jellemzői okán sajátos megközelítést is
igényel a beszédpercepció vizsgálata. A ragozás és a kétértelműség kérdése, a ragozási minták
és a szabályok realitása, avagy a ragok jelentéstartalma (Pléh 2000) olyan szempontokat vet
fel, melyeknek más, nem agglutináló nyelveknél nincs jelentőségük. Ilyen például, hogy a
magyar nyelvben van analitikus hozzáférési folyamat, ami a dekompozíciós elméletet
támasztja alá. Temporális különbséget (hosszabb reakcióidőt) mutat az azonos szótagszámú
többmorfémás szó (csókjaidtól) és a szótő (levendula) hozzáférési folyamata (vö. Gergely–
Pléh 1994; 1995).
A szavak (vagy akár egy szöveg) felidézésének egyik jellemző vonása az ún.
„fürdőkádhatás” (Aitchison elnevezése 1987), mely szerint a beszélők a szó elejére a
legkönnyebben majd a szó végére, legkevésbé pedig a szó közepére emlékeznek (ez
hasonlítható a kádban ülő ember vizuális képéhez: legtöbb a fejből, majd a lábból, a testből
viszont semmi sem látható. Ez a hatás a lexikális hozzáférés jellemzője, míg a kombinatorikus
hibák inkább a lineáris feldolgozásra utalnak (Pléh et al. 2014).

31
 3. A SPONTÁN BESZÉD

A spontán beszéd esetében a gondolkodás, a szöveg megszerkesztése és elmondása

szinkrón tevékenység, valós időben, rögtönzött formában (előkészítés nélkül) történik. A
hallgató és a beszélő rövid távú memóriája által befolyásoltan, meghatározott kontextusban,
szemtől szembeni kommunikációban valósul meg. Akusztikai sajátosságokkal rendelkezik,
gesztusok, testbeszéd, artikuláció jellemzi (Wacha 1974, Imre 2005, Miller–Weinert 1998,
Neuberger 2014, Gósy et al. 2009). Megvalósulása egyszeri, megismételhetetlen. Jellemzője
továbbá a közvetlenség, a kontextus, valamint a lexikai tömörség és grammatikai összetettség
tekintetében (Halliday 1979). A beszélt nyelvi szövegépítkezés jegyeinek vizsgálata során
megfigyelhető, hogy számos logikai és szemantikai-szintaktikai ugrást tartalmaz. A beszélő a
spontán beszéd közben logikai, ok-okozati összefüggéseket jelző kötőszókat (ezért, ugyanis,
tehát stb.) gyakran elhagyja, vagy pedig a kapcsolatos és kötőszóval helyettesíti (Neuberger
2014), ennek okán a szerkesztésére a kapcsolatos mellékmondatos mondatfűzés a jellemző,
melyeket láncszerűen, egymást követve, ritmikusan köt össze a beszélő. Ezek a szukcesszív
tagmondatok az emlékezeti terhelés csökkenését szolgálják (Wacha 1988). A beszélő ezzel
összefüggésben morfológiai, szintaktikai, tartalmi-logikai tévesztéseket vét(het), ezeket
azonban a globális szövegtartalom megtartása érdekében figyelmen kívül hagyja (Fábricz
1988). A spontán beszéd további jellemzője, hogy sajátos felépítése, stílusa van, amelyet nem
ritkán redundancia és hiány jellemez (Gósy 2004). A beszélő sok esetben átfogalmazza,
megismétli, megváltoztatja, átszerkeszti mondanivalóját, mintegy túlbiztosítja a megértés
érdekében. Ellentétes esetben, számítva a hallgatóval közös előismeretek meglétére,
agrammatikus vagy elliptikus mondatokat alkalmaz, melyek tartalmi vagy formai hiányai a
beszéd folyamán spontán, mentális síkon, kimondatlanul kiegészítődnek. Agrammatikus
formák vagy szerkezetek ezen kívül az egyeztetési tévedések is. Problémát okozhatnak a
hallgató számára a kötetlen beszélgetésekre jellemző közbeékelődések, mondatátszövődések,
váratlan bővítmények. Ezek oka a makrotervezés egyes részleteinek előretörése az aktuális
formai megvalósításban. A beékelt szerkezetek nemegyszer befejezetlenek, ami a gondolati-
fogalmi ugrásokból ered (Neuberger 2014). A spontán beszéd által közölni szánt mondanivaló
a közlés tárgyán kívül egyéb összetevőket: asszociációkat, személyes viszonyulást a témához,
véleményt is tartalmaz. Ennek következménye az is, hogy a tagmondatok alanya nem minden
esetben egyezik meg, vagyis gyakoriak az alanyváltások, a hosszabb spontán közlés egyes
részeinek alanya gyakran csak a teljes szöveg elhangzása, nemegyszer a beszédhelyzet
ismeretében deríthető ki (Keszler 1983, Gósy 2005). A spontán megnyilatkozásban váratlan

32
bővítmény is előfordulhat, mely szerkezetileg vagy nem tökéletes vagy nem illik a mondatba.
A beszédtervezés gyakorlatilag bármely szintje hatással lehet a kivitelezésre, és módosíthatja
a létrehozott közlést, a formailag szervezetlenül ékelődő részek rendszerint a korábban már
elhangzottakkal vannak valamiféle, leggyakrabban szemantikai, logikai kapcsolatban (Gósy
2005). A beszélő a mondanivaló tagolását, szegmentálását a beszédprodukció mikrotervezési
szakaszában megtervezi, azt az egyéni fiziológiai tényezők, a beszéd tartalma, a szöveg
típusa, a beszédhelyzet (Váradi 2008) részben befolyásolják, de az artikulációs megvalósulás
s nagyobb részt ösztönösen zajlik (vö. Neuberger 2014).
Természetesen számolni kell az egyéni különbségek előfordulásaival is. Individuális
jellemzők hatása mutatkozik meg a szünetek alkalmazásakor. A beszédszünetek egyrészt a
lélegzetvételhez szükséges időt biztosítják, másrészt az értelmi tagolást segítik elő (Szende
1976). A néma szünetek általában kapcsolódnak a megnyilatkozások egységeinek határain, ez
a funkció az anyanyelv-elsajátítás kezdetétől fogva jelen van a közepes vagy hosszabb
bekezdések határán (Esposito et al. 2004). A szünetek előfordulása egyénenként igen változó,
jelenlétük a spontán beszédben relatíve nagyszámú, a beszéd teljes hosszának 20-50%-át is
kitehetik, némely esetben ennél magasabb arányban is jelen lehetnek (Gocsál 2001, Markó
2005, Bóna 2007). A szünetek a produkcióban a tervezés és a kivitelezés diszharmóniáját
oldják fel, illetve a mentális lexikonban történő keresésre szolgáltatnak időt, a
beszédmegértésben pedig csökkentik a tartalmi bizonytalanságot, lehetővé téve a biztos
követhetőséget, a pontos feldolgozást (Gósy 2000).
A spontán beszéd az életkor előrehaladtával állandóan változik, módosul, felnőtt korra
lelassul, töredezettebbé, az artikuláció szempontjából pontatlanabbá válik/válhat, vagyis több
szünetet (néma szünetet) alkalmaz a beszélő. A tartalmat tekintve is észlelhető a változás:
ilyen a témától való kisebb-nagyobb mértékű eltérés, a redundáns szövegezés feltűnése, az
egyes résztartalmak felesleges részletezése, sokszor a mondanivaló logikai vázának
megsértésével is. Az életkorral azonban nő a grammatikai (morfológiai, szintaktikai)
megformáltság pontossága (vö. Gósy 2005: 91).
A beszéd folytonosan változó jelsorozat voltából kifolyólag és a tervezési és a
kivitelezési folyamatok párhuzamos működése okán diszharmonikus jelenségek lép(het)nek
fel a felszíni szerkezetekben, melyek a spontán beszéd folytonosságát számos formában
megakaszthatják, ezeket összefoglaló néven megakadásjelenségeknek nevezzük
(kategorizálásuk a magyar szakirodalomban Gósy 2002).

33
 4. AZ ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS FOLYAMATA A FELNŐTTKOR
HATÁRÁIG

Az anyanyelv pszicholingvisztikai értelmezés szerint az a gyermekkorban elsőként

(vagy az elsők egyikeként) elsajátított kommunikációs eszköz, amely a nyelv hangzó
változatának, a beszédnek produkcióját és feldolgozását, vagyis a mások hangos közlésének
észlelését és megértését jelenti (Gósy 2005). Elsajátításának mikéntje alapkérdésként szolgál a
kutatók számára. A nyelvi ontogenezis leírása alapvetően három elméleti megközelítés köré
szerveződik, s mindhárom arra keresi a választ, hogy a genetikailag kódolt tudati
alapideáknak és a megtapasztalást indikáló társadalmi környezetnek mi a szerepük, és hogyan
hatnak egymásra az anyanyelvi fejlődésben. Az empirista (behaviorista) elmélet a tapasztalást
helyezi előtérbe, a racionalista (innáta) felfogás szerint az alapismeretek születéskor már
léteztek a tudatban, Noam Chomsky (konstrukcionista elmélet) alapján a gyermek egy
univerzális grammatikával születik, ami biztosítja az anyanyelv-elsajátítást a tapasztalás
segítségével (Adamikné Jászó 2012), vagyis a belső (mentális) rendszer és a környezeti
hatások dinamikus egyensúlyára való törekvést helyezi a középpontba. A mentális lexikon
alakulása, fejlődése szempontjából ez a magyarázat fontos mozzanattal járul hozzá ahhoz,
hogy központi szerepet tulajdonít a rendszer átalakításának, átalakulásának, illetve a gyermeki
(lexikon)rendszer-átlépési képességének. A konstrukcionista elképzelés tehát eleve feltételezi
a gyermeki és felnőtti mentális lexikon különbségét (Lengyel 2011).
A nyelvelsajátítás elméleti megközelítését David Crystal (2003) négy összetevő köré
csoportosítja és fejti ki: utánzás, veleszületettség, kogníció és a bemenet (az anyai vagy más
terminussal a dajkanyelv hatása). Közülük az utánzást és a hozzá kapcsolt megerősítést sokáig
a nyelvelsajátítás egyetlen módjának tartották, de hamar bebizonyosodott, hogy a gyermek
nem képes a felnőttek által használt nyelvtani szerkezetek és alakok pontos utánzására (még
rendszeres és tudatos bevéső szándékú ismétlések után sem). A veleszületettség determinálja
a gyermeki agy felkészültségét a nyelv elsajátítására: a beszédet észlelő gyermeknél a nyelv
feltárását és strukturálását meghatározó általános elvek (nevezik nyelvi univerzáléknak is)
automatikusan működésbe lépnek. Ezeket a szerkezeteket (ilyen nyelvelsajátító szerkezet
például a language acquisition device = LAD) az elhangzó megnyilatkozások értelmezésére,
működési hipotézisek felállítására használják a gyermekek.

34
 Töredékes adatok LAD Nyelvtanok
Univerzálék
Értékelő elvek

10. ábra: A nyelvelsajátítás mint biológiai előkészítő rendszerek (LAD) irányította

folyamat Pléh (2014) alapján

A nyelvi szerkezet megjelenését a gyermek beszédében egy kognitív alap

kialakulásához kötik a konstruktivista elmélet képviselői (Piaget 1954, Vigotszkij 1956, 1971
és Tomasello 2003), melynél a tapasztalás útján egybeesve a beszéd intellektuálissá, a
gondolkodás pedig beszédhez kötötté válik (vö. Gósy 2005: 243). Az anyai beszéd segítő
szerepe is meghatározó a gyermek beszédfejlődésében. Átalakított, pozitív értelemben
leegyszerűsített formái lehetőségeket adnak az interakcióra és a tanulásra (Ferguson 1977),
ezek a megnyilatkozások legtöbbször konkrétak, vagyis arra a helyzetre korlátozódnak,
amelyben az anya-gyermek közötti konkrét tevékenység éppen folyik.
A nyelv és a társadalmi környezet együtthatásának tekintetében is eltérők a nézetek.
Piaget a nyelvet függetlennek tekinti a társadalmi környezettől, szerinte a gyermek
önmagának szóló egocentrikus nyelvet fejleszt, s később alakít ki kapcsolatot a körülötte lévő
világgal. Vigotszkij (1971) a nyelvet a kapcsolattartás eszközének tartja, amely együtt
szolgálja a kapcsolatteremtő és a belső (egocentrikus) funkciót. Owens (1996) a
gyermeknyelv fejlődésével foglalkozó szakirodalom és a Piaget-féle kognitív pszichológia
elméletét veti össze az információfeldolgozással (az értelem működése hasonló a
számítógépek működésének analógiájával) az alábbi táblázatban (Adamikné Jászó 2012).

35
 1. táblázat: Piaget és az információfeldolgozás elméletének összehasonlítása Owens
szerint Adamikné Jászó Anna (2012) alapján

Piaget elmélete Információfeldolgozás elmélete

(information processing, IP)
Elmélet A gondolat kognitív struktúrái. Az információ kognitív
A megismerés fejlődési fokai. feldolgozása.
A megismerés mechanizmusai vagy
folyamatai.
Tanulás Az egyensúly állapotának az elérése Az információ beépítése a hosszú
a belső sémák és a bejövő távú memóriába ismétlés
információk között az asszimiláció segítségével; a longitudinális
és az akkomodáció segítségével. változások reflektálnak az
információ-felvétel folyamataira
vagy stratégiáira.
Memória A memória típusai nem írthatók le, Érdekelt az érzékelés, a rövid és a
mert a memória nem külön aspektusa hosszú távú memória
a megismerésnek. részfolyamataiban.
Raktározás A sémában vagy már létezik, vagy A kapacitás állandó, a
újonnan alakult. megnövekedett mennyiség új
stratégiákat jelent.
Előhívás Az előhívás szimbolikus funkció, Mind a felismerés, mind az előhívás
amely egyéves kor táján alakul ki. kisgyermekkorban alakul ki.

Az anyanyelv-elsajátítás bonyolult folyamatát magyarázó elméletek többségének

feltételezésében a tanulási modell működése két összetevőjű: a gyermekek a nyelv egységei
és tényei mellett hozzáférnek a kontextus néhány nem nyelvi sajátosságához is. Az egyes
elméletek egymás kiegészítéseiként is működnek, a hipotézisek elméleti összetevőit az alábbi
felsorolás szemlélteti (vö. Gósy 2005: 248):
 A genetikailag kódolt nyelvi képesség, mely feltételezi, hogy a gyermek bizonyos
nyelvi összefüggéseket felismerő és elsajátító képessége eleve meglévő az egyénben.
Valószínűleg létezik egy előzetes készlete a specifikusan nyelvi stratégiáknak a nyelvi
szerkezetek elsajátítására (Chomsky 1957).
 A tanuláselméleti megközelítés azt feltételezi, hogy a nyelvfejlődés a tanulási
folyamatnak a felnőttektől kapott megerősítése és általános elvei alapján megy végbe.
Lényegében háromféle tanulást tartalmaz: a klasszikus és műveleti kondicionálást,
valamint a szociális tanulást.

36
  A kognitív elmélet szerint a nyelv a kognitív fejlődésnek van alárendelve, és a
különféle fogalmak megszerzésétől függ.
 A szociális interakciós teória azt állítja, hogy a gyermek a nyelvet mások segítségével,
illetőleg közvetítéssel sajátítja el, nem annyira a saját mentális aktiválása révén.
 A konnekcionista modellek bizonyos működésért felelős egységeket tételeznek fel,
amelyek a nyelvtanulás során szükséges kapcsolatokért és asszociációkért felelősek.
 MacWhinney emergentizmus elmélete a minőségi növekedést helyezi a középpontba.
 A versenymodell nyelvspecifikus paraméterekből álló egyetemes mechanizmusokat
tételez fel, tehát más kognitív folyamatokkal való kapcsolatrendszert is elemez. A
támpontok a jelsorozatok elszigetelt jellemzői, s nem globális mondatminták
sajátosságai (Pléh 1998). A tanulást mint egységet a modell a hét komponens
interakciójaként kezeli. Az elmélet a nyelvelsajátítás univerzális kérdésének logikai
megoldását kívánja bemutatni.

11. ábra: McWhinney (2004) hétkomponensű versenymodellje

Gósy (2005) alapján

Az anyanyelv-elsajátítás folyamata egyrészt folyamatosan, kiegyensúlyozottan, a

megszületés pillanatától a felnőttkor határáig, a nyelv teljes birtokbavételéig, másrészt néhány
szakaszra ütemezett ugrásszerű fejlődés mentén zajlik. Ez a megközelítés a gyermekekre
nézve univerzálisnak, mindenkire egyformán érvényesnek mondható, ugyanakkor az egyéni
jellemzőkből kifolyólag más-más tempó jellemzi az egyes egyének nyelvelsajátítását.

37
Normális fejlődés esetén a különbségek két és fél éves korban már nem érzékelhetők. A
szakaszvégek két életkort jeleznek, s ezeket biológiai sorompóknak nevezzük: az anyanyelv
alapszintű elsajátítása, a nyelvi tudatosság megszilárdulása 6-7 éves korra tehető (első
biológiai sorompó), innentől kezdve a felnőttnyelvi minta minél sikeresebb megközelítése a
cél. Ebben az életkorban a gyermekek beszédprodukciós szintje készen kell, hogy álljon az
írott nyelv elsajátítására, ami az első iskolai évek tevékenységén alapul. Ekkor indul meg az
anyanyelv intézményes oktatása (írott nyelv, nyelvtan, szövegalkotási készségek elsajátítása).
A második biológiai sorompó 10-13 éves korhoz köthető, ebben az életszakaszban valósítható
meg legsikeresebben az idegennyelv-tanulás (más elképzelések szerint 7-10 éves korban).
A mentális lexikon egyik alapvető tulajdonsága az intenzitás és a flexibilitás.
Alakulásában (főként a szókincs gyarapodásában) alapvető szerepet játszik az észlelhetőség,
vagyis a perceptuálhatóság, amelyek nagy erővel hatnak a hálózati rendszer felépítésére is. A
tabula rasa-elv alapján a feltöltődés egyik alapvető jellemzője fonetikai-fonológiai és
grammatikai szempontból az, hogy előzmény nélküli, s az átalakítási mechanizmusok
működései által gyarapszik. A beszédmegértés többszintű, aktív folyamata során együtt
fejlődik az artikulációs és a percepciós bázis (Gósy 1989), mely az életkorral szorosan
összefügg, és kb. 14 éves korra éri el a felnőttre jellemző érzékenységet. Különböző nyelvi
szintű (17, 18, 19 éves és egyetemista) fiataloknál kimutatták (Laufer–Nation 1999), hogy az
iskolai évek során a tudással növekszik a szókincs, és ez a növekedés a gyakori és a ritka
szavaknál egyaránt érvényes (Pléh 2014).

38
 5. A MEMÓRIA SZEREPE A SZAVAK TÁROLÁSÁBAN

A nyelvelsajátítás, a nyelvfejlődés vagy a nyelvfeldolgozás nem vizsgálható csupán a

nyelv szempontjából, hiszen a nyelvtől részben vagy teljesen független kognitív rendszerek is
jelentős hatással vannak a nyelvi folyamatokra, melyeket emlékezeti rendszereknek nevezünk
(Németh 2006). Az emlékezetet a pszichológia alapvetően háromféleképpen osztályozza: az
első felosztás a kódolás – tárolás – előhívás szakaszát különbözteti meg (Melton 1963), majd
a tárolás időtartama alapján rövid (másik elnevezése a munkamemória) és hosszú távú
memóriatípusokat határoz meg, illetve az információk tárolásának módjait választja szét.

Kódolás Tárolás Előhívás

Elhelyezés Megőrzés Visszanyerés

a memóriában a memóriában a memóriából

12. ábra: Az emlékezés három szakasza Melton (1963) nyomán

A nyelvi folyamatok szempontjából szintén három emlékezeti struktúrát kell

megemlíteni: a munkamemóriát, a procedurális és a deklaratív emlékezeti rendszereket. A
tudatosságot erőteljesebben igénylő, másodlagos nyelvi folyamatokra (például a szöveg- és
mondatértés későbbi szakaszai, a többnyelvűek kódváltása) a munkamemória-rendszer, míg a
gyors, automatikus, implicit nyelvi működésekre (mint a mentális nyelvtan vagy a
mondatmegértés korai szakasza) a procedurális rendszer van hatással (Csépe–Győri–Ragó
2007–2008). A deklaratív rendszerek esetében az emlékezés implicit módon, a tárolás
elsajátítási gyakorlatának felidézése nélkül nyilvánul meg (Schacter 1989).
Baddeley és Hitch (1974) több komponensű, dinamikus, aktív rendszert feltételező
munkamemória-modellje elvetette azt a felfogást, mely a rövid távú memóriát viszonylag
egységes és passzív rendszernek definiálja, s a hosszú távú tár „előszobájának” tekinti
(Atkinson és Shiffrin 1968, Mudrock 1974). Az új felfogás alapján a tárolás mellett a
munkamemória különböző műveleteket is végez. A korlátozott kapacitás mellett:
 párhuzamos hozzáférést biztosít a tudat számára az eltérő reprezentációkhoz,
 fenntartja és manipulálja az információt a kognitív feladathelyzetekben (mint például a
tanulás, következtetés, nyelvi megértés, képzelet, problémamegoldás),

39
  és független információkat hoz interakcióba (Baddeley 1997, Racsmány 2004, vö.
Németh 2006).

Központi
K
végrehajtó

Téri-vizuális Fonológiai
vázlattömb hurok
Epizodikus
puffer

Vizuális Epizodikus Nyelv

szemantika hosszú távú emlékezet

13. ábra: A munkamemória modellje Baddeley (2000) alapján

A modell alrendszerekre bontható, melyek közül a téri-vizuális vázlattömb a téri és

vizuális ingerek megtartását és manipulálását biztosítják önálló munkamemória egységekként.
A központi végrehajtó feladata az eredeti modellben a téri-vizuális vázlattömb és a fonológiai
hurok irányítása, és a hosszú távú memóriával való kapcsolattartás volt, az újabb
értelmezésben korlátozott kapacitású, modalitásfüggetlen rendszerként funkcionál. A modell
egy fluid (gyorsan változó környezetei hatások nyomon követésére) és egy kikristályosodott
egységre (a háttér információkkal való egyeztetés biztosítására) is felosztható. A központi
végrehajtó többek között a beérkező információt igazítja a cselekvési célokhoz. Komplex
verbális munkamemóriáról a fonológiai hurok és a végrehajtó funkciók egyidejű
működésekor van szó (Baddeley 2000, Baddeley–Logie 1999, Racsmány 2004, vö. Németh
2006: 16).
A gyermek nyelvtanulásában és a szókincsbővülésben (a mentális lexikon feltöltődésében)
kritikus és meghatározó szerepe van a nyelvelsajátítás „motorjának” (Baddeley 1986
elnevezése), a munkamemória alrendszereként működő fonológiai huroknak. Ezen kívül
kiemelkedően fontos a második (idegen)nyelv elsajátításában, de szerepet játszik az
olvasástanulás sikeres megvalósulásában is. A fonológiai hurok a nyelvelsajátítás első
pillanatától jelen van a folyamatban, hat annak ütemére, fejlődése azonban a 7-10 éves kor

40
körül lezárul. A munkamemória az éppen beérkező információk, illetve a hosszú távú
memóriából előhívottak átmeneti megtartását szolgálja, a beszédprodukcióban és a –
percepcióban egyaránt részt vesz (Gósy 2016). A fonológiai hurok egy új szó fonológiai
reprezentációját ideiglenesen addig tartja fenn, míg ki nem épül a szóval kapcsolatos tartós
emléknyom a mentális lexikonban (Gathercole 1999, vö. Racsmány 2007: 191). A szókincs
növekedése és a fonológiai hurok terjedelmének relációja nézőpontjából a hurok segít a
szavak hosszú távú megőrzésében, így a mentális lexikon feltöltődését segíti elő (Németh
2002, vö. Vakula 2013). A fonológiai hurok Baddeley szerint ugyan szerepet játszik a
megértésben, de különösen a komplex és a nagy kapacitást igénylő feladatoknál válik
jelentőssé (Turi et al. 2014).
Gathercole (1999) és munkatársai vizsgálata szerint a munkamemória-teljesítmény
nagyon szoros kapcsolatban áll a szókincs fejlődésével, így az életkor változásával jelentkező
verbális munkamemória-különbségek jól prognosztizálják a későbbi szókincsgyarapodást. A
szókincs gyarapodásának mértéke nem feltétlenül lineáris a gyermek életkorának a
növekedésével, továbbá a gyermekek között meglehetősen nagyok az individuális
különbségek. Ráadásul a mentális lexikon nagysága és milyensége szoros összefüggést mutat
a kommunikációs és a tanulási folyamatokkal, továbbá a beszédértéssel is, így jelentős
hatással van a gyermekek tanulási sikerességére és a további fejlődésükre (Gósy–Kovács
2001).
A megértési folyamat központi elemének tekintett mondatmegértésben a hangelemzés, a
szófelismerés, valamint a morfológiai elemzés egyaránt meghatározó szerepet játszik. Az
előhívott szavakat, az alkalmazott ragokat egymáshoz viszonyítjuk, és megalkotjuk a mondat
jelentését, továbbá eldöntjük a mondat logikai szerkezetét, meghatározzuk az új információt
és a beszélő szándékát (vö. Pléh 2014: 259). Józsa Krisztián és Steklács János (2010) szerint
egy szöveg megértésekor az előzetes tudás és az újonnan szerzett információk közötti
összefüggéseket tárjuk fel. Ebben az összetett folyamatban több részfolyamat
összehangolásának a képessége szükséges, amelyben a figyelem és a munkamemória is
kulcsszerepet játszik. Herbert és Eve Clark (1977) szerint a mondatmegértés három összetevő
függvénye, melyet a 14. ábra szemléltet.

41
 ADOTT–ÚJ tagolás
BEMENET mondateszerkezet és kijelentés KIMENET
cselekvési elemzés

14. ábra: A mondatmegértés három összetevője Clark–Clark (1977) nyomán

A mondatmegértés és a nyelvfeldolgozás egyéni különbségeket is mutat, melyek

hátterében Just és Carpenter (1996) CC-READER (Capacity Constrained Reader) modellje
szerint nem nyelvi tudásbeli eltérések, hanem a nunkamemória, mint egy korlátozott
kapacitású feldolgozó és tároló rendszer áll. A hazai (Németh 2002; 2006) és a nemzetközi
szakirodalom (Ericsson– Kintsch 1995, Caplan–Waters 2013) szerint a mondatmegértés
egyaránt a hosszú távú, készség kapcsolatú munkaemlékezeti rendszert használja (vö. Pléh
2014).

42
 6. AZ IFJÚSÁGI NYELV PSZICHOLINGVISZTIKAI ASPEKTUSAI

A magyar ifjúsági nyelv a nyelvészeti kutatások középpontjába szakirodalmi

terminusként a 60-as évek közepétől került Kovalovszky tanulmánya (1963) nyomán, amit
réteg- vagy csoportnyelvnek határozott meg. Megállapította, hogy új stílus jelent meg, melyet
a lezserség, a humor, az irónia és a durvaság jellemez. A témát ekkor a magyar nyelv
megóvásának szándéka tette időszerűvé, mivel e nyelvi réteg elemeinek kritika nélküli
befogadása annak kreativitása, játékos szóalkotási módja, valamint változatossága és
szemléletes kifejezőképessége mellett negatív hatású lehet a nyelvhasználatra nyelvészeti,
pedagógiai, erkölcsi és egyéb vonatkozásban (Grétsy–Kovalovszky 1965).
Előzményként megemlítendő az 1898-ban Dobos Károly által szerkesztett A magyar
diáknyelv és szótára című kiadvány. A kettős meghatározás megjelenése – diák- vagy ifjúsági
nyelv, illetve a réteg- vagy csoportnyelv – értelmezés kérdése. A megnevezés előfordul
életkori nyelvváltozatként (Sebestyén 1988) is, de a diáknyelv felfogható mint az ifjúsági
nyelv egyik válfaja. Jellegét tekintve (a másoktól való elkülönülés és az önállóság
bizonyításának szándéka miatt) inkább csoportnyelvnek határozható meg. A játékosság, az
ötletesség, a vidám hangulat, a diákos csínytevés jellemzi (Kardos–Szűts 1995). Használóját a
felnőttek társadalmától a beavatottság érzése különíti el. Legközelebb a tolvajnyelvhez, a
jassznyelvhez áll. Jellemzően három nyelvi szintet érint: a normatívan szabályozott
köznyelvet, a saját, kialakulóban lévő és átvett szleng szókincset és a mindennapok trágár
szavait és kifejezéseit. Szókincse állandóan gazdagodik, kifejezési formái elvontabbá és
áttételesebbé válnak, a mondatszerkesztés sajátosságai gyors tempójú asszociációkról
árulkodnak. Az irodalmi nyelv megújulási lehetőségeinek egyik fő forrása lehet (vö. Vidra
2001).
Napjainkban jellemző egyfajta titkos kódnyelv használata, ami a beszélőket a
csoporton belül is kisebb közösségekre osztja, például egy osztályközösségnek vagy egy
baráti társaságnak is lehet csak rá jellemző speciális nyelvhasználata. A megváltozott
társadalmi hatások, az átalakult olvasási szokások, a média és az internet térhódítása, az
idegen nyelvi kifejezések fokozott beáramlása miatt radikális nyelvi elszegényedés (Vincze
2009) és kifejezésbeli színtelenség (diszkónyelv, rap-szövegek, sms-használat) jellemezi
(Sebestyén 1999). Feltehető, hogy a manapság további új alkalmazások (snapchat, Facebook,
WhatsApp, viber, Messenger,…) megjelenésével a beszélt nyelv egyre gyorsabb ütemű lesz,
és ennek folytán intenzívebb leegyszerűsödésének lehetünk tanúi.

43
 Az 1990-es évektől empirikus kutatások foglalkoznak a középiskolás korosztály
nyelvhasználatával. Hatásukra az ifjúsági nyelvvel kapcsolatosan változott megítélése is, a
fent említett negatív minősítés helyett a kutatók objektív mércével igyekeztek rávilágítani e
korosztály tipikus nyelvhasználati jellemzőire. Tíz-tizennégy éves korra a serdülők
magatartása egyre inkább társadalmi irányultságot kap, erősödő éntudatuk intenzívebbé teszi
beszédfunkciójuk önkifejező szándékát, valamint beszédigényük motiváltságát. Mindez
akarva-akaratlanul növeli a mondatalkotási készséget, és frazeológiai állománya is gyarapszik
(Büky–Egyed–Pléh 1984: 63-67). Figyelmük a felnőttek nyelvhasználata felé fordul, részben
őket utánozzák. Szóalkotásaikban (keresve az újat, a szokatlant, a meghökkentőt) a
szóképzést és az szóösszetételt alkalmazzák a leggyakrabban. Gyakran a köznyelvi összetétel
kap új jelentést, de még gyakoribb jellemző, hogy olyan szavakat kapcsolnak össze, amelyek
jelentésük miatt egymás mellé nem kerülhetnek. Az is előfordul, hogy a köznyelvi összetétel
elő- vagy utótagja helyett annak rokon értelmű párja szerepel, s így még erősebb a stilisztikai
hatás. Gyakori az olyan szóösszetétel is, amelynek elő- vagy utótagja megváltozott alakban
szerepel. Ismétlődő a szokatlan igekötő-használat (Bencédy 1995: 98). Újabban kedvelt
formává váltak a szóláshasonlatok (például: Kevés vagy, mint Balaton szeletben a
hullámverés.), melyek kis nyelvi tréfák is egyben. Megjelenésükre Balázs Géza (2007)
tanulmányban hívja fel a figyelmet. Általában a fiatalok közismert szólásokat alakítanak át,
változtatnak meg: Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra! a vaj van a füle mögött szólás
újraértelmezéseként kerül elő. 1989-től olyan módosulás is tapasztalható, amelyben vagy a
szójelentések változtak meg, vagy teljesen kivesztek egyes kifejezések az ifjúság
nyelvhasználatából. Az is jellemző (a gyors és intenzív változások okán), hogy a rögzült
szavak, elemek viszonylag rövid ideig tárolódnak a mentális lexikonban, hiszen egy
generáción belül is változhat a szójelentés, vagy az adott kifejezés elmarad(hat) a
nyelvhasználatból. Így viszonylag gyors a mentális lexikon egyes részei (aktív-passzív) között
a váltás.
Az anyanyelv-elsajátítás folyamatának kutatásában is lassan hangsúlyt kap ez a
korcsoport. Zsulán Julianna (1989) felmérése a töltelékszavak (melyek a hezitáció és a
modorosság vagy a korrekciós szándék kifejezői lehetnek) és a szemantikai, valamint a
grammatikai hibajelenségek előfordulásainak megfigyelésére irányult. Százötvenöt fő (14
éves, nyolcadik osztályos tanuló) váltakozó hosszúságú, elbeszélő és értekező-fejtegető
műfajú élőszóbeli szövegét vizsgálta, melyben a következő megállapítást teszi: „azokban a
szövegekben, amelyekben nagyobb a különféle (nyelvbotlásos, de főleg szókincshiányos)
eredetű szótévesztések száma megnő(het) a modoros beszédtöltelékek aránya, s ekkor a

44
modorosság (például a gyermekek szövegeiben a sok hangsúlytalan szakaszelőzőként
funkcionáló hát valamilyen módon jelezheti a szókészlet használatának bizonytalanságát is”
(Zsulán 1989: 99).
A metanyelvi tudás (homonimapárok régies és tájnyelvi alakjainak)
aspektusvizsgálatát Szabó Kálmán (1994) végezte el. Irodalomtanítás közben figyelt fel arra,
hogy a diákok bizonyos homonima párok régies vagy tájnyelvi alakjaihoz negatív
értékítélettel viszonyulnak. Ugyanazon iskola négyszáz diákja 60 szópár vizsgálatakor „az
esetek döntő többségében csakis az egyik szóalakot választották, míg a másikat hibásnak,
rossznak minősítették” (Szabó 1994: 61).
Laczkó Mária (2005) tizenöt és tizennyolc éves középiskolás diákok (30-30 fő)
spontán élőszóbeli kommunikációjának felmérése az ún. magasabb szemantikai tartalmú
minősítő melléknevek produkciójára irányult, mely azt eredményezte, hogy ezt a
melléknévtípust az idősebb diákok gyakrabban használják, s azok szélesebb skálája is
kimutatható beszédükben. „A melléknevek szélesebb köre nem valamennyi tanuló beszédére,
hanem a tanulók egy részének produkciójára jellemző csak” (Laczkó 2005).
Levelt elmélete alapján a 15-18 évesek makro- és mikroszinten megvalósuló
beszédtervezési műveletének vizsgálatáról is készült tanulmány (Laczkó 2006b). A két
korosztály korpuszában a legnagyobb különbség az ismétlések terén mutatkozott (a 15 évesek
a névmásokat és gondolataikat azonos nyelvi formában, míg a 18 évesek a kötőszavakat és
ugyanazt a tartalmat eltérő nyelvi formában ismételték meg).
Egy másik tanulmányban a 10. és 12. osztályosok mentális lexikonának összetételének
vizsgálata valósult meg (Laczkó 2014) szintén szóasszociációs módszerrel az anyanyelvben
és az elsőnek elsajátított idegen (angol) nyelvben. Az elemzés mindkét nyelv esetében az
aktivált szavak hosszúságára, szófaji összetételére, a szemantikai kategóriák megoszlására és
a szóelőhívási stratégiákra vonatkozott.
Vallent Konstantinné (2010) a középiskolás korosztály nyelvének gyors ütemű
változásaira hívta fel a figyelmet spontánnarratíva-elemzésében, melyben rámutat az
artikuláció, bizonyos szupraszegmentális tényezők (temporális jellemzők, intonáció, hangerő),
a szókincs, a mondatszerkesztés és a nyelvhasználat területén jelen lévő nehézségekre. Másik
kutatásában (Vallent Konstantinné 2011) az érettségiző fiatalok beszéd- és íráskészségét
vizsgálta, tanulmányozva a presztízsváltozattól való eltérést fonetikai, lexikai és szintaktikai
szempontok érvényesítésével.
A gyermekek szókincsének mennyiségi meghatározására is irányultak vizsgálatok. Az
ifjúsági korcsoport esetében a szókincs nagyságának elemzésével egyetemben ismétlő mérés

45
valósult meg (a tizenkét-tizenhárom éves korosztálynál) Cser János 1939-ben elvégzett
szabad szóasszociációs kutatása alapján (Gósy–Kovács 2001). Ez az összevethetőség az új
adatok elemzése mellett lehetőséget nyújtott a szókincs nyelvi, nyelvhasználati változásainak
nyomon követésére hatvan év távlatában.
A 17 éves korosztály spontán beszédének megakadásjelenségeit vizsgálva
feladatorientált dialógusmódszerrel (Libárdi 2015) igazolást nyert, hogy a fiatalok spontán
beszédében az összes megakadásjelenség-típus közül a fogalmi szint és a nyelvi tervezés
közötti bizonytalanságok a leggyakoribbak, s a közlés hossza és összetettsége befolyásoló
hatású a beszéd sikeres lefolyására.
A (teljesség igénye nélkül) említett ifjúsági nyelvhasználatot vizsgáló kutatások
csekély száma arra hívja fel a figyelmet, hogy a mentális lexikon sajátosságainak átfogó
elemzésére ez idáig nem került sor. Ennek a hiánynak a pótlására tesz kísérletet az értekezés.

46
 7. A MENTÁLIS LEXIKON MEGISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGE, A
SZÓASSZOCIÁCIÓ

A szóasszociáció vizsgálati módszer, alkalmazásakor a lexikális hozzáférés folyamatát

specifikus parancs végrehajtásaként ismerjük meg, vagyis lefolyásával a mentális lexikon
sajátos aktiválása történik. Az asszociációk működését bizonyos szemantikai kapcsolatok
nagyon korai létrejötte biztosítja. Ez az asszociációs hálózat az alapja a szemantikai
memóriának (Miller, Johnson–Laird 1983). Az emlékezeti működések kutatói azt felételezik,
hogy amint az emléknyom rögzül, az egyik neuronból a másikig egy nyúlvány nő ki, és
szinaptikus kapcsolatot alkot egy másik neuronnal. Emlékezéskor ezeket a szinaptikus
kapcsolatokat aktiváljuk (Rose, 1983). A szóasszociációs vizsgálatok folytán meghatározott
típusú izolált szavak előhívása történik (kontextus nélküli keresési műveletek), mely új
helyzetet teremt az egyén számára. Hasonló helyzet áll elő például írásbeli fogalmazáskor
vagy levélíráskor, tehát amikor a végleges produkció nem azonnali (mint a spontán verbális
kommunikációban), ezért lehetőség nyílik a változtatásra (Gósy 2001).
E metódus kísérleti eredményei a mentális lexikon pókhálóelmélet alapú
szerveződését a legnyilvánvalóbban reprezentálják. Elsőként Francis Galton alkalmazta 1883-
ban, saját magán próbálta ki a szóasszociációs működéseket, illetőleg azok gyorsaságát (Gósy
2005). Az eljárásnak számos változata van, korlátozható vagy bővíthető például az adható
válaszok száma, a válaszidő hossza, meghatározható az aktiválandó szavak szófaja, vagy
kijelölhető a szavak egy tárgykörhöz való kapcsolódása. Cramer (1968) a szóasszociációkat
összefoglaló művében 300-nál is több kísérlet eredményét összegzi, és elvégzi a
szóasszociációs tesztek tipizálását. Két főcsoportot nevezett meg: a szabad és a kontrollált
asszociációk csoportját, melyekhez számos alcsoportot is feltüntet.
Napjainkra a módszernek különböző fajtái alakultak ki:
 Szabad szóasszociáció:
a) Teljesen szabad szóasszociáció minden nyelvi vagy egyéb megkötés nélkül.
b) A kísérleti személynek egy hívószóra kell kimondania az első szót, ami eszébe jut.
c) A kísérleti személynek meghatározott számú szót kell kimondani meghatározott
időintervallum alatt.
 Szűkített szóasszociáció:
A kísérleti személynek a hívószóra meghatározott kategóriájú (pl. hasonló vagy
ellentétes hangzású) szavakat kell mondania.

47
  Nyitott szóasszociáció:
A kísérleti személynek egy meghatározott jelentéskategórián belül (például állatok) kell
annyi szót mondania, amennyi eszébe jut.
A szóasszociácós kísérletek tipizálásának másik szempontja a stimulus, illetve a
válaszadás formája, annak írott vagy szóbeli (ritkább esetben képi, rajzos forma)
megvalósulása (vö. Cramer 1968, Szalay–Deese 1978).
A szóasszociációs kísérletek a mentális lexikonban tárolt egységek rendszerben
megvalósuló kapcsolatait és az egyes nyelvi jelentésviszonyok befolyásoló hatását vizsgálják
a tárolt információk tekintetében. A beszélő személy képes a mentális lexikonban tárolt
elemeinek aktiválására, hiszen ez verbális kommunikációjának elengedhetetlen feltétele. A
szólehívások szabály(ok) szerint mennek végbe. Az aktivált szavak minősége és mennyisége
között egyéni különbségek tapasztalhatók. Az aktiválás bizonyos reakcióidő alatt zajlik,
melyhez a beszélő valamilyen szóasszociációs stratégiát választ. A stratégia egyénenként
különböző lehet (vö. Gósy 2005: 206):
 fonetikai (ez a leggyakoribb),
 szemantikai,
 grammatikai okokra visszavezethető hangzási egyezés/hasonlóság alapú,
 vagy összefüggés nélküli (a reakcióidő rövidülése miatt nem egyértelmű a
megválasztott stratégia). Ebben az esetben az asszociatív memória a hívószóhoz
vonatkozás nélküli elemeket aktivál. Ezeket a válaszokat az asszociatív vagy az egyéb
válaszok kategóriájába soroljuk (Lengyel 2008).
A szóasszociációs vizsgálatokban a szavak közötti viszonyok négy fő kategóriába
csoportosíthatóak: mellérendelés az azonos kategórián belül, fölérendelés, együttjárás,
szinonima (Csépe et al. 2007–2008).
A szóaktiválások során az elemek szótagszáma is irányadó (a mentális lexikon
szerveződésétől függően), a szótag szintű szegmentálás révén a hasonló szótagkezdet segít a
lexikális hozzáférés során (Segui et al. 1990).
Lényeges faktorok továbbá az aktiválási folyamat egyes elemei között jelentkező
szünetek, melyek a lexikális hozzáférés időtényezői. A szünetek időtartamának
változékonysága egyéni sajátosságokon alapszik, az első szavak aktiválása gyorsan
megtörténik, az ötödik szó megtalálása után azonban a reakcióidő általában csökken, s a
megfelelő keresési stratégia megtalálása után ismét felgyorsul. Ez a hozzáférési folyamatot
hullámzóvá, szakaszossá, ritmikussá teszi. A párhuzamos (egy időben) és az egymást

48
követően zajló aktiválási folyamatok egy meghatározott értéktartományhoz viszonyítva
(amennyiben az értéktartomány univerzálisnak fogadható el) valósulnak meg. A tartományt
(250–500 ms) meghaladva biztosra vehető, hogy nem párhuzamos, hanem egymást követő
működések mennek végbe benne (Garman 1990, vö. Gósy 2005: 207).
Az aktiváláskor a kísérleti személyre jellemző tényezők is befolyásoló hatásúak: az egyéni
szókincs nagysága, a nyelvelsajátítás módja, a szó gyakorisága, hangzásbeli jellemzői, az
egyéni szókincsben való jártasság, a szóaktiválás egyéni sebessége, a megválasztott aktiválási
stratégia tempója, pszichés és egyéb tényezők, illetve még a szó szófaja is. Gátló hatásként a
teszthelyzet adta szorongás is befolyásoló hatású lehet.
Szófajok tekintetében a szófaji megkötés nélküli szóasszociáció esetében a legjellemzőbb
a főnevek aktiválása (50-60%), majd az igéké (15-20%), ezeket követik a melléknevek, de
előfordulnak módosítószók, határozószók és kis számban számnevek is (Gósy 2005). Az adott
szófajú hívószavak behatárolják az aktivált szavak szófajiságát, de számos esetben előfordul,
hogy főnév hívószó esetén igéből képzett főnév vegyül az asszociációs megjelenésbe, ami
valószínűleg a beszélő tudatában önálló egységként rögzült. Az igék önmagukban is
„kisvilágot” (vonzat, tárgy) alkotnak, melyek elsajátítása a főnevekénél sokkal bonyolultabb
mentális működést feltételez (Lengyel 1981).
A szóasszociációs vizsgálatok eredményeit a hívószó kategóriája (pozitív vagy negatív
jelentés, illetve köznyelvi vagy szakszó), ismertsége (Cramer 1968), továbbá a válaszadók
neme (Cser 1939, Kegyesné 2002, Rosenzweig 1970), képzettsége és annak szintje,
szakterülete (Cramer 1968, Rosenzweig 1970), a nyelvismeret szintje (Södermann 1993),
kultúrkörhöz való tartozása (Cramer 1968, Navracsics 2007, Szalay–Deese 1978),
intelligenciája és verbális képessége, értékei, érdeklődési köre (Cramer 1968), gyerek
esetében a szülők által használt nyelv(ek) és a szülők végzettsége (Bátyi 2010) is
befolyásol(hat)ja (idézi Kovács L. 2013).
A konnotatív jelentések elemzése alapkérdésként merül fel a szavak mentális
reprezentációjának szóasszociációs vizsgálati módszerénél, mely szerint egy adott szó
jelenésmagjához (denotációjához) kapcsolódó konnotációk (valamennyi aktivált elem,
mindaz, ami estünkbe jut róla, együttesen alkotja) alapján négy fogalom, a jelentésteliség, a
képkiváltó és a mozgáskiváltó érték, valamint az érzelmi jelentés értelmezése köthető (vö.
Pléh et al. 2014: 169). A jelentésteliség a kiinduló szó kontextusvilágának gazdagságát jelöli.
Paivio (1965, 1971) szerint a konkrét referenciájú szavak mentális képviselete kettős:
egyaránt beletartozik az asszociatív kontextus és a szenzoros reprezentáció. Minél elvontabb
egy szó jelentése, annál nehezebben definiálható nyelvileg, annál nehezebben kapcsolható

49
hozzá egy bizonyos képzet, amely megvalósulása adja a képkiváltó értéket (Paivio 2006
alapján Fekete 2007). Például az asztal vagy a kert szónál a konnotatív kontextust szemléletes
képzetek alkotják, míg a szabadság vagy az elmélet absztrakt jelentésű szavaknál a felidézett
mentális képzettartalom asszociatív (Pléh et al. 2014: 169). Putnoky (1978) szerint az
absztrakt szójelentés létrejöttében a beszédészlelési összetevő és a beszéddel kapcsolatos
mozgásos reprezentációk vesznek részt. A motoros töltet a beszédkinesztézis és a tárgyak
mozgásának képzetéhez kötött tartalom (vö. Pléh et al. 2014: 171). Osgood (1957)
konnotatívjelentés-elmélete alapján a szavak aspecifikus érzelmi konnotációt (az értékelés,
erő, aktivitás dimenziójához kötődően) is előhívnak.
A szóasszociációs vizsgálatok kitérnek a mentális lexikon rendezettségének a beszélők
életkori sajátosságaiból fakadó különbségeire is: a gyermekek általában szintagmatikus
kapcsolatokat építenek ki (a nyelv lineáris voltát modellálva) a tárolt elemek között. Ilyenek
például a főnév-melléknév, a melléknév-főnév vagy az ige-határozószó relációk (Gósy 2005),
amelyek az egyes egységekkel történő szókapcsolatok, szintagmák létrehozását mutatják.
Felnőttkorra azonban ezek a kapcsolatok átrendeződnek, és inkább paradigmatikus jelleget
öltenek. Fejlődés-pszicholingvisztikai okokra visszavezethetően feltételezhető, hogy a
szintagmatikus/paradigmatikus váltást követően a gimnazista korosztály esetében inkább a
paradigmatikus kapcsolatok a jellemzőek (felnőttnyelvi jellegből adódóan), de az asszociatív
(a hívószóval nincs nyelvi vonatkozásuk) válaszok közzététele is egyre valószínűbb, utóbbi
megvalósulása a hálózati jellegre is utal (Lengyel 2008).
A lexikális hozzáférés, azaz az adott nyelvi jel keresése és megtalálása életkorspecifikus, s
a társadalmi változás befolyásolja a sikeres szóaktiválást: az idősebb korosztály sikeresebb a
szókészlet kiveszőben lévő szavainak lehívásában, míg a fiatal generáció tagjai az új
keletkezésű nyelvi jeleket aktiválják nagyobb számban eredményesen (Libárdi 2001).
A szóasszociációs vizsgálatoknak Lengyel Zsolt (2009) három faját különíti el: Kiinduló
eljárásként a szóasszociációs tesztet (SZAT) alkalmazta, melyben a hívó- és válaszszavak
közötti grammatikai-szemantikai kapcsolatokat tárja fel, az adatközlők száma néhány tucat, a
hívószavak száma 100-200 szó. Ezt követi a szóasszociációs norma (SZAN), mely a
szóasszociációs teszt továbbfejlesztése. A hívószóra adott válaszszavakat gyakoriság szerint
rendezi, a kísérletbe legalább 1000 személy vett részt, a hívószavak száma is több száz.
Harmadikként a szóasszociációs tezauruszt ismerteti (SZATE), ami hasonló a szóasszociációs
teszthez, de megnövelt számú hívószót (több ezer) alkalmaz, melyeket a válaszszavak
segítségével listáz, s az eljárást három alkalommal megismétli. Ezzel szavak közti
szemantikai hálót nyer. Az eljárások alkalmasak arra, hogy nagy elemszámú adathalmazt

50
létrehozva nagyszámú (1000-1100 fő) adatközlő bevonásával szóasszociációs normát
(Aichison 1987: 24) határozzon meg, s ennek következtében a hívószavakra egyre több
azonos válasz születhessen egy bizonyos életkori szakaszra (10-14 éves populációra) vetítve
(Lengyel 2008). Az adatbázisok megléte (egyre több adatbázis létrehozása a különböző
korosztályok esetében) egybevetési lehetőséget biztosít, melyek feldolgozásával átfogó kép
adható a pszicholingvisztiai kérdések mellett vagy azokat kiegészítve egyéb alkalmazott
nyelvészeti területek tematikáiról. A tömeges adatközlői mintavétel és a hálószemlélet
(pókhálószemlélet) érvényesítése új kutatási lehetőségek felé mutat. Az adatfelvétel
tudományos módszerek alkalmazásával internet útján zajlik, ami segíti a gyors adatgyűjtést,
és viszonylag sok adatközlőt szólít meg egy időben, viszont a válaszadók motiváltsági
szándéka és az adatok releváns volta nem minden esetben kísérhető nyomon.
Kovács László (2012) szerint a mentális lexikont csúcspontok és azokat összekötő
kapcsolatok hálózataként leíró aktivációs (aktivációterjedéses) modellekben a hálózat elemei
különböző aktivációs szintre kerülnek beszéd, illetve beszédértés közben. Az aktiváció
terjedése azon múlik, hogy milyen mértékben került aktivált állapotba egy adott szó a
stimulusszó hallatán. Az aktivált szavak és az aktiváció szintje jelentős egyéni eltéréseket
mutat (Kovács L. 2012). A szóasszociációk páronkénti vizsgálata részinformációk mellett
hálózati összefüggéseket is tartalmaz. A hálózat csúcspontjai a szavak, melyek között
asszociációs kapcsolat van. A csúcsokat forráscsúcsoknak (hívószavak, centrális) és
célcsúcsoknak (hívószóra adott válaszszó, kevésbé centrális szó). Az együtt előforduló szavak
mindegyike lehet forrás- és célcsúcs egyszerre, vagyis az asszociáció mindkét irányban
egyformán működik. Egy részük gyakran együtt előforduló szó, úgynevezett kollokáció.
Alakulhatnak szimmetrikus szópárok, de a ritkán vagy gyakran előforduló kapcsolatok
elemzésével súlyozott hálózat is megrajzolható. A valóságban megfigyelt hálózatok jelentős
része úgynevezett „kisvilág” hálózat, ahol a nagy elemszám ellenére egy kiválasztott elemről
elindulva egy másik elem az élek mentén haladva néhány lépésen belül elérhető. Így a
legtávolabbi szavak összekapcsolása is elérhető néhány lépéssel.

51
 14. ábra: Az irányított szóasszociációs hálózat csoportszerkezeti és válaszidők
szerinti súlyozási modelljei (Kovács László 2012)

Az irányított asszociációs hálózat legsűrűbb csoportjait mutatja az ábra két különböző

nézetben. A bal oldali a csoportszerkezetet ábrázolja, a jobb oldali ábra a válaszidők szerinti
súlyozást. Mindkét nézetben azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen csoportba tartoznak,
üres alakzatjelölések (minden csoportot más-más alakzat ábrázol), a csoportok közös tagjait
pedig teli karikák jelzik. A bal oldali ábrán szaggatott vonal segít elkülöníteni a csoportokat.
A jobb oldali ábrán a rövid válaszidejű asszociációkat vastag vonal jelöli. A rövid válaszidejű
élek tipikusan csoportok átfedéseiben lévő csúcspontokhoz vezetnek (Kovács L. 2012).

52
 8. KÉRDÉSFELTEVÉSEK, CÉLOK, HIPOTÉZISEK

Kutatásomban a vizsgálatok középpontjában a mentális lexikonban tárolt egységek közötti

kapcsolatok elemzése áll. Arra keresem a választ, hogy a nyelv mint rendszer és a nyelvi jelek
közötti jelentésviszonyok milyen befolyással vannak az információk rétegződésére az
anyanyelv-elsajátítást lezáró, a felnőttnyelvhez illeszkedő ifjúsági nyelv átmeneti fázisában.

Kutatási cél:
A 14-16-18 éves gimnazista diákok mentális lexikonában lezajló működések több
vizsgálati úton történő felmérése és elemzése.

Fő hipotézisek:
1. Az adatközlők szóelőhívásaiban nagyfokú egyéni és korosztályi teljesítmény
feltételezhető.
2. Hipotézisem, hogy az egyéni stratégiák mellett a ’gender’ is befolyásolással lesz
valamennyi kísérletben.

Hipotézisek az egyes vizsgálatok alapján:

A) Szóasszociáció:
1. A tizenévesek szóasszociációi csupán meghatározott időtartamban működnek.
2. A mentális lexikon aktiválása valamilyen tekintetben összetartozó szócsoportokat hoz
létre.
3. A kutatásban résztvevő gimnazista korosztályok esetében a paradigmatikus
kapcsolatok jelenléte lesz jellemző.

B) Szóazonosítás:
A szaktárgyi ismeretek megmutatkoznak az egyes korosztályok szóazonosításaiban.

C) Spontán narratíva:
Feltételezem, hogy a spontán beszédben korosztály- és témaspecifikus szavak jelennek
meg.

53
 D) Irányított narratíva:
1. Hipotézisem, hogy a hallott és visszamondott szöveg szómegfelelései
életkorspecifikusan különböznek.
2. Feltételezem, hogy a kulcsfogalmak aktiválási stratégiájában érvényesülni fog a
„fürdőkádhatás”.

Az írásos kísérletsorozatban a kézírás egyéni jellegzetességei okoznak eltéréseket, míg a

szóbeli adatrögzítésnél a teszthelyzet okozta pszichés gátlás lesz visszafogóbb hatású az egyes
adatközlőkre nézve.

54
 9. ÁLTALÁNOS MÓDSZERTAN

Ebben a fejezetben a disszertációban tárgyalásra kerülő kutatások adatközlőinek

bemutatása, valamint a felhasznált anyag és módszer általános ismertetése szerepel.

9.1. Kísérleti személyek

A kísérletsorozatban egy budapesti gimnázium három korosztályának diákjai vettek részt,

összesen 98 fő. A három korosztály adatközlői 14, 16 és 18 évesek, a hetedik, a kilencedik és
a tizenegyedik évfolyam tanulói voltak. Az egyes korosztályokat 33, 33 és 32 fő képviselte. A
nemek megoszlása a 14 évesek esetében 19 lány és 14 fiú, a 16 évesek esetében 12 lány és 21
fiú, a 18 évesek esetében 12 lány és 20 fiú volt. A kísérleti személyek bemutatásakor
fontosnak tartom közölni, hogy a kísérletsorozatban egy tehetséggondozó fővárosi gimnázium
diákjai vettek részt. Ez az intézmény eredményességét tekintve a magyar közoktatás
rendszerében kiemelt helyen szerepel (a gimnáziumok országos eredményességi listájának
hosszú idő óta az 1–10. helyezettje, iskolai tanulmányi átlaga 4,4–4,5, érettségi vizsgaátlaga
4,8). Ennek értelmében a kutatási minta felülreprezentált, az eredményeket nem lehet
általánosítani a magyarországi hasonló korú populációra.
Mindhárom korosztály diákjai hatosztályos képzésű osztályokba jártak. Valamennyi
adatközlő magyar anyanyelvű, ép halló, a köznyelvet beszélő budapesti vagy a főváros
agglomerációjában élő fiatal.
A kísérlet írásbeli sorozatában az összes adatközlő közreműködött a fent említett
létszámban. Teljes osztályokat vizsgáltam, a fiú-lány arány a fentiek szerint adott volt. Fontos
megjegyezni, hogy az írásbeli tesztek kitöltésekor az egyes korosztályokban a nemek
eloszlása nem volt azonos, így az összevetéskor a torz eredmények elkerülése végett
(többnyire) nem számadatokat, hanem átlag szerinti vagy százalékban kifejezett mutatókat
közlök.
A kísérlet szóbeli részében az írásbeli sorozatban is szereplő diákok közül működtek
közre (összesen 60 fő) korosztályonként 20-20 fő jelenlétével, mindhárom korosztályt 10 lány
és 10 fiú képviselte. Az adatközlők létszámának változását a kísérlet szóbeli jellegéből adódó
időbeli tényezők és a kapott eredmények minél relevánsabb összevethetősége indokolta.

55
 9.2. Anyag és módszer

1. Kísérleti anyag:
A) Írásbeli kísérletsorozat:
Az értekezésben az írásbeli kísérletsorozathoz papír alapú tesztlapot használtam,
melyen mindhárom kísérleti anyag (szabad szóasszociáció, szóismeret és szótalálás
definíció megadásával) együtt szerepelt. A tesztlapot lásd a mellékletben.
 A szóasszociációs vizsgálatban öt főnévre (asszony, hegedű, gimnázium,
jelzőlámpa, sziréna), három melléknévre (kék, lyukas, spanyol) és két igére
(siet, dübörög), összesen tíz hívószóra vártam szóelőhívásokat. Az volt a
szóasszociációt végző diákok feladata, hogy írjanak két perc alatt annyi szót,
amennyit az adott hívószóra elő tudnak hívni. Szabad szóasszociáció lévén
egyéb megkötést nem szabtam meg.
 A szóismeret tesztelésénél húsz szó (abrak, algoritmus, bőregér, csalit,
egyelőre, hordószónok, icce, igric, jóllehet, kerengő, keresetlen, kérész, kies,
mellékhajó, szelindek, talmi, törek, vackor, vájtfülű, zsizsik) szójelentésének
kiválasztása volt a feladat, a kísérleti személyeknek négy felkínált lehetőség
közül kellett választaniuk hívószavanként. A hívószavak válogatásakor olyan
szavakat kerestem, amelyekkel a diákok nagy valószínűséggel találkozhattak
mentális fejlődésük során, bár kétségtelen, hogy több szó kapcsolódik
valamilyen műveltségi területhez, amely az iskolai környezethez köthető.
 A szókeresés definíció megadásával szintén húsz szó szóelőhívására irányult.
A keresett kifejezések a következők voltak: cezarománia, ciklon, ciklus,
cinizmus, csigavonal, kufár, lavíroz, lelketlen, lojális, lösz, marionett,
megütődik, salak, sármány, szakember, talpnyaló, tőzeg, tülök, zafír, zefír. A
tesztanyag összeállításakor ennél a kísérletnél is figyelembe vettem a
hívószavak előfordulási eshetőségét a diákok mentális lexikonában. Olyan
hívószavakra esett a választásom, melyek az egyes korosztályok olvasottsági
és műveltségi szintjét is reprezentálja. Ezek a hívószavak az előző feladatban
szereplő hívószavakhoz képest tantárgyspecifikusabb kifejezések.
A szóismeret és a szókeresés definíció alapján kísérletekhez a hívószavakat
Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról - Tanulási képességet fejlesztő tréning 12-
16 éveseknek c. könyvének Fogalomválogatás tesztjeiből válogattam.

56
 B) Szóbeli kísérletsorozat:
A szóbeli kísérletsorozatban szintén három vizsgálat szerepelt (szabad szóasszociáció,
spontán narratíva elmondása egy megadott témában hallott szöveg visszamondása).
 Szabad szóbeli szóasszociáció: négy főnév (autó, férfi, nyelvtan, számítógép),
két melléknév (lila, okos) és két ige (ásít, eszik), összesen 8 szó előhívása volt
a feladat. Itt sem határoztam meg az aktiválásra megkötéseket, minden diák
addig végezhette az asszociációt, ameddig az asszociátumokat közölni tudta.
 A spontánnarratíva-kísérlet a diákok tanulási szokásainak elmondására volt. Az
instrukció közlése után azonnal megtörtént a beszédprodukciók közlése és
folyamatos rögzítése.
 A meghallgatásos kísérlet szövege Dr. Bartha Dénes: Fenyőritkaságaink című
tudományos-ismeretterjesztő írása (TermészetBúvár 69. évfolyam, 2014/6., a
szöveget lásd a mellékletben) meghallgatása alapján történt. A felvett szöveg
időtartama 5,1 perc. A szöveg lexikai és grammatikai komplexitása átlagos
volt, megértése a diákok részéről semmiféle speciális tudást nem igényelt. Az
adatközlők azt az utasítást kapták, hogy a szöveget annak meghallgatása után
azonnal mondják vissza, lehetőleg minél részletesebben. A szöveg
visszamondásnak elemzéséhez meghatároztam tíz alapgondolatot
(kulcsmondatot), vagyis azokat az tartalmi tényeket, melyek véleményem
szerint a hallott szöveg megértéséhez és visszamondásához elengedhetetlenül
szükségesek voltak.

2. Kísérleti eljárások:
Az írásbeli kísérletekben a tesztlapok kitöltése tantermi körülmények között, tanórai
keretben, 45 perces időtartamban folyt. Lebonyolításukat a kísérletvezető (a disszertáció
szerzője) irányította. Az instrukciók közlése után a szóasszociációs kísérletek hívószavanként
2-2 perces időintervallumban valósultak meg, annak indulását és lejártát kísérletvezetőként
pontosan jeleztem.
A szóbeli kísérleteket rögzítése digitális formában, ACER ZSWE3 típusú laptopra,
beépített hangfelvevővel történt. A felvételek adatközlőként egyesével valósultak meg, a
kísérleti személyen kívül a helyiségben csak a kísérletvezető volt jelen. Minden adatközlő
mindhárom szóbeli kísérletet egymás után, folyamatosan teljesítette. A szóbeli feladatokat
(beleértve a szóasszociációt is) a diákok időkorlát megszabása nélkül végezték. A felvételek
mindig azonos helyen és körülmények között valósultak meg, csendesített helyiségben. A
57
meghallgatott tudományos-ismeretterjesztő szöveg felvétele férfi bemondóval, átlagos
beszédtempóban, csendes helyiségben került rögzítésre, közvetlenül számítógépre. Az
interpretálandó szöveget a kísérleti személyek csak egyszer hallgathatták meg.

3. Statisztikai vizsgálatok:
A kapott adatok rögzítése és rendszerezése után az SPSS program 20-as verziója alapján
statisztikai elemzés készült, melynél a Generalized Linear Mixed Modell (Általános Lineáris
Kevert Modell) és az Ismétléses ANOVA-tesztet alkalmaztuk.
A statisztikai elemzésben Dr. Beke András volt a segítségemre.

58
 10. EREDMÉNYEK

10.1. Szabad szóasszociáció írásban

10.1.1. A felvett korpusz adatai, mennyiségi mutatók

A szabad szóasszociációk esetében az aktivált egységek a klasszikus grammatika

szódefiníciójával csupán részben jellemezhetők, ugyanis azok a szótő mellett megjelenhetnek
toldalékolt alakban, szóösszetétel és szószerkezet formájában is. A jelen korpuszban a
felsoroltak mellett több szóból álló szakasz előhívása is megvalósult, melyek
szókapcsolatoknak vagy szerkezetsornak tekinthetőek. Ezért a mentális lexikonban tárolt
lexikai egységeket az értekezésben „mentális szavaknak” határozom meg.
A szabad szóasszociáció írásban kísérlet tíz hívószavára (asszony, hegedű, gimnázium,
jelzőlámpa, sziréna, kék, lyukas, spanyol, siet, dübörög) az adatközlők (98 fő) összesen
11.315 válaszszót adtak, ami átlagosan 1131,5 aktiválást jelent hívószavanként. A korpusz
tehát 11.315 mentális szót tartalmaz, ez tekinthető 100%-nak. A három korosztály
szóaktiválásának számadatait a 15. számú ábra mutatja.

14 évesek 16 évesek 18 évesek

KOROSZTÁLYONKÉNTI SZÓELŐHÍVÁS 3418 4183 3714

ÖSSZES SZÓELŐHÍVÁS 11315

15. ábra: A három korosztály szóelőhívásainak adatai

Mindhárom korosztály különböző mennyiségű szóaktiválást produkált: a 14 évesek

3418 (30,21%), a 16 évesek 4183 (36,97%), a 18 évesek 3714 (32,82%) mentális szót. Az
egyes korosztályok szómennyiségi különbsége a következő elosztást mutatja: 14 és 16 évesek
között 764, a 16 és 18 évesek között (a fiatalabb korosztály javára) 469, míg a 14 és a 18
évesek között 296 szóelőhívás a különbség. Tehát szignifikáns különbség csak a 14 és a 16

59
éves korosztály esetében volt kimutatható: F(2,938)=4,199; p=0,015. Ez a tendencia az összes
hívószóra adott szóelőhívás esetében is jellemző volt, csupán egy esetben, a dübörög ige
aktiválásánál mutat csekély mértékű egyenletes emelkedést (384 – 386 – 393 válaszszó) a
korosztályok életkorának növekedése szerint. Legkevesebb válaszszót a 14 éves korosztály
(3.418 válaszszó) tagjai adták. E jelenséget a 16. ábra szemlélteti.

126,75
116,06
Átlagos szómennyiség

103,57

14 évesek 16 évesek 18 évesek

Korosztály

16. ábra: A korosztályok szóelőhívásainak atipikus tendenciagörbéje

A 16 évesek intenzívebb szóaktiválási szándéka eredményezte azt, hogy a szabad

szóasszociációs kísérletben ez a korosztály szerepelt a legeredményesebben.
A szabad szóasszociációs tesztben az egyes hívószavakra az adatközlők változó számú
válaszszót produkáltak, melyet összesítve a 17. ábra, részletezve a 2. táblázat szemléltet.

60
 14 évesek 16 évesek 18 évesek összes adatközlő

1400
Válaszszavak száma (db) 1200
1000
800
600
400
200
0

Hívószavak

17. ábra: A hívószavakra adott válaszok korosztályok szerint és az összes

adatközlőre kimutatva

2. táblázat: Az egyes hívószavakra előhívott válaszszavak száma korosztályonként

Korosztály 14 éves korosztály 16 éves korosztály 18 éves korosztály Az összes szóelőhívás

Szavak Összes Átlag Szórás Összes Átlag Szórás Összes Átlag Szórás Összes Átlag Szórás
(db) (db) (db) (db)
asszony 263 8,0 3,6 367 11,1 4,9 326,0 10,2 3,2 956 9,8 4,2

hegedű 320 9,7 4,3 429 13,0 4,9 351,0 11,0 3,4 1100 11,2 4,4

jelzőlámpa 347 10,5 5,2 452 13,7 4,6 384,0 12,0 3,7 1183 12,1 4,7

sziréna 336 10,2 4,1 422 12,8 4,2 355,0 11,1 3,2 1113 11,4 4,0

gimnázium 380 11,5 5,6 494 15,0 5,7 416,0 13,0 3,9 1290 13,2 5,3

dübörög 384 11,6 4,7 386 11,7 5,4 393,0 12,3 4,2 1163 11,9 4,8

kék 364 11,0 4,9 437 13,2 5,5 387,0 12,1 4,5 1188 12,1 5,0

lyukas 339 10,3 4,6 354 10,7 4,4 343,0 10,7 4,4 1036 10,6 4,4

spanyol 334 10,1 5,0 444 13,5 5,0 412,0 12,9 3,8 1190 12,1 4,8

siet 351 10,6 4,3 398 12,1 5,2 347,0 10,8 3,8 1096 11,2 4,5

Az összes adatközlő a legtöbb szóelőhívást a gimnázium (1290 válaszszó), míg a

legkevesebbet az asszony (956 válaszszó) hívószóra aktiválta. Ebből kifolyólag a gimnáziumi
iskolai közeg minden diák számára olyan asszociatív tudati működéseket generált, melyek
által sikeresebben és gyorsabban képes mentális lexikona elemeinek társítására a hívószóval

61
kapcsolatosan. Ezzel ellentétben az asszony hívószóval a korosztályok kevesebb ismeret
mozgósítására voltak képesek, tehát a kiinduló hívószó (1. hívószó a tesztlapon)
kontextusvilága a gimnáziumi korosztály számára a legszűkebb terjedelmű a szóasszociációs
tesztben szereplő hívószavak közül. E hívószóval a kísérletsorozatban az adatközlők
legelőször találkoztak, s a teszthelyzetben megvalósuló szóaktiválás rutintalansága negatív
tényezőként hathatott az aktiválás sikerességére. A többi hívószó aktiválásának mennyiségi
mutatói az 1036 és a 1190 szómennyiség skálája közé esik, a legkisebb különbség a
jelzőlámpa (1183 szóelőhívás) és a kék (1188 szóelőhívás) hívószavak esetében (csupán 5
aktiválás az eltérés) mutatkozott.
A nemek és a hívószó tekintetében is szignifikáns különbségek jelentkeztek a
szóaktiválásban kvantitatív szempontból: F(1,938)=4,678; p=0,031. Általánosságban
elmondható, hogy a lányok minden korosztály esetében több szóaktiválást hajtottak végre,
mint a fiúk. Legnagyobb különbség a két nem közötti szóelőhívásokban a 16 éves
korosztálynál található, a fiú-lány közötti különbség átlag alapján kifejezve 25,3 válaszszó.

fiúk lányok

160
140
Átlagos szóelőhívás (db)

142,9
120
117,6 123,5
100 109,6 111,8
80 95,5
60
40
20
0
14 évesek 16 évesek 18 évesek
Korosztályok

18. ábra: A szóelőhívások nemek szerinti elosztása átlag alapján

A fiúk és a lányok szóelőhívásainak értéktartománya mennyiség szempontjából a

következőképpen alakult, a 19., 20. és a 21. ábra a szóelőhívások számát mutatja
adatközlőként és korosztályonként:

62
 250

200
Szóelőhívások száma (db)

150
fiúk
lányok
100

50

19. ábra: A szóaktiválások mennyiségi mutatója a 14 évesek esetében

adatközlőként az összes hívószóra együttesen

250

200
Szóelőhívások száma (db)

150
fiúk
lányok
100

50

20. ábra: A szóaktiválások mennyiségi mutatója a 16 évesek esetében

adatközlőként az összes hívószóra együttesen

63
 250

200
Szóelőhívások száma (db)

150
fiúk
lányok
100

50

21. ábra: A szóaktiválások mennyiségi mutatója a 16 évesek esetében adatközlőként

az összes hívószóra együttesen

A szóelőhívások tekintetében meglehetősen nagyok az egyéni eltérések, az összes adatközlő

szóelőhívási mennyiségi mutatói az 50 és a 233 szóelőhívás közé esik, mindkettő
szómennyiséget a 16 éves korosztály egy-egy tagja produkálta (a legkevesebbet egy fiú, a
legtöbbet egy lány). A három ábra adatainak összevetésekor megfigyelhető, hogy a 14 éves
korosztály szóelőhívásainak zöme az 50-100 szómennyiségi érték, míg a két idősebb
korosztály aktiválásainak száma a 100-150 szómennyiségi érték közé esik. Az egyes
korosztályok nemek szerinti megoszlásának szóaktiválási eredménye a 3. táblázatból
(hívószavakra lebontva) olvasható le.

64
 3. táblázat: Az aktiválások számadatai korosztályonként és nemenként

Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek

Szavak Nem Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos
(db) eltérés (db) eltérés (db) eltérés
asszony 1 96 6,9 3,6 226 10,8 4,5 196 9,8 2,8
2 167 8,8 3,5 141 11,8 5,8 130 10,8 3,8
hegedű 1 118 8,4 4,7 272 13,0 4,7 223 11,2 3,5
2 202 10,6 3,9 157 13,1 5,4 128 10,7 3,2
jelzőlámpa 1 145 10,4 4,6 271 12,9 3,8 235 11,8 3,7
2 202 10,6 5,8 181 15,1 5,6 149 12,4 3,9
sziréna 1 131 9,4 3,2 247 11,8 4,0 218 10,9 3,0
2 205 10,8 4,6 175 14,6 4,2 137 11,4 3,6
gimnázium 1 151 10,8 6,2 295 14,0 5,4 247 12,4 3,5
2 229 12,1 5,3 199 16,6 6,0 169 14,1 4,4
kék 1 132 10,1 4,4 198 12,4 4,6 206 11,7 4,4
2 207 11,7 5,2 156 14,8 6,8 137 12,8 4,7
lyukas 1 130 9,4 3,5 259 9,4 3,5 238 10,3 4,6
2 204 10,9 5,4 185 13,0 5,0 174 11,4 4,1
spanyol 1 140 9,3 5,3 229 12,3 5,0 202 11,9 3,8
2 211 10,7 4,7 169 15,4 4,7 145 14,5 3,5
siet 1 151 10,0 5,2 213 10,9 5,2 233 10,1 3,1
2 233 11,1 3,5 173 14,1 4,9 160 12,1 4,6
dübörög 1 141 10,8 4,7 260 10,1 5,0 234 11,7 4,6
2 223 12,3 4,8 177 14,4 5,3 153 13,3 3,5

A nem és évfolyam interakciójában a lányok esetében található szignifikáns különbség

a 14 és a 16 éves korosztálynál (p=0,018), átlagosan 33,3 aktiválással többet hajtottak végre a
16 éves lányok. A 14 és 18, illetve a 16 és 18 éves lányoknál szignifiáns különbség nem volt
érzékelhető.
Az egyes hívószók nagy többségének kölcsönhatása (összesen 90 lehetőség) is mutat
szignifikáns különbséget az aktiválásnál kvantitatív szempontból: F(9,938)=15,769; p<0,001.
Az alábbi (13) hívószópárok kivételével a többi (77) hívószópárra igaz az állítás: hegedű –
sziréna, hegedű – lyukas, hegedű – siet, jelzőlámpa – kék, jelzőlámpa – spanyol, jelzőlámpa –
dübörög, sziréna – hegedű, sziréna – siet, sziréna – dübörög, kék – spanyol, kék – dübörög,
lyukas – siet, spanyol – kék.

65
 10.1.2. A szóasszociációk tipizálása

Szóasszociációs kutatásokkal a mentális lexikon szerveződésének kvantitatív és

kvalitatív jellemzőire kaphatunk választ. Kvantitatív például a kapcsolatok erősségét jelző
leggyakoribb (első) válaszszó mennyiségi mutatója vagy a válaszok száma és konzisztenciája,
vagyis hogy egy hívószóra hány válaszszó aktiválódott, s ezek mennyire azonosak, illetve
eltérőek. A kvalitatív megállapítások alkalmasak a szóelőhívások szerkezetének részletes és
szisztematikus elemezésére. Ezért figyelmet érdemel az asszociációk tipológiájának az
elemzése, ami arra enged következtetni, hogy a szóelőhívásokban milyen asszociációs
kapcsolat létesül(het) az egymás után aktivált szavak között. Hangzási, szerkezeti (pl.
kollokáció, szóképzés vagy szóösszetétel) hasonlóságok mellett, illetve azokkal együtt
szemantikai (mellérendelő vagy tapasztalati) kapcsolatok is aktiválódnak, de alá- és
fölérendeltségi viszonyok szintén jelen lehetnek a szóelőhívásokban, illetve szófaji azonosság
alapján is végezhetünk elemzést. Vizsgálhatók továbbá a különböző egyének vagy csoportok
által adott válaszok közötti egyezések vagy eltérések (vö. Lengyel 2005, Navracsics 2007,
idézi Kovács L. 2013). Az aktivált szó szótagszáma is tényezője lehet a hozzáférésnek, ha a
mentális lexikon tartalma azt megengedi (Gósy 2005).
A szemantikai kapcsolatok között jelen vannak azok a tapasztalati úton berögzült
gondolkodási műveletek eredményeként létrejövő produktumok (Adamikné Jászó Anna
meghatározása), melyek az ifjúsági nyelvhasználat elemeiként jelentkeznek. Megnevezéseik
megegyeznek a stilisztikai kategóriák megnevezéseivel, hiszen ezeknek a formáknak és a
költői eszközöknek a gyökere azonos. Az ismert szóképek közül a tizenévesek esetében a
metonímia (a névátvitel mögött érintkezésen alapuló kapcsolat vagy ok-okozati viszony van)
és a szinekdoché (rész-egész viszony felcserélésén alapuló szókép), valamint a hasonlat
jelennek meg gondolkodási műveletként köznyelvi formában. Néhány (elenyésző) esetben
előfordult, hogy a szóasszociációs sorban megnevezett fogalmat/dolgot annak hangjáról
(hanghatásáról) nevezett el az adatközlő diák (vagyis fordított analógiával az egészet a
résszel) nevezte meg, ami a pars pro toto összefüggés elvén alapul. A metafora viszont már
nem jellemző szóelőhívási forma, a diákok iskolába kerülvén felhagynak az addig gyakran
alkalmazott metaforálással (vö. Adamikné Jászó 2006: 214-219).
A diákok szóaktiválásaiban az egymást követő elemek szóasszociációs kapcsolatokat
építettek. Ezt a képződményt szóasszociációs sornak definiáltam, melynek minimális
elemszámú tagja a három elemből álló szópár (első elemét a hívószó képezi). Az asszociációk
során előforduló ismétléseket is elemeztem.

66
 10.1.2.1. A 14 éves korosztály szóasszociációja írásban

A 14 éves korosztály esetében jellemzően a szemantikai szóelőhívások domináltak a

szabad szóasszociációs vizsgálatban, illetve a szemantikai stratégia működései befolyásoló
hatással voltak az egyéb típusú szóasszociációkra, vagyis jelenlétük fellelhető a hangzási
(fonetikai) hasonlóság vagy a szerkezeti típusú összefüggésekben is.
A szemantikai összefüggéseket alapvetően a koordináció (egy fogalmi mező azonos
szinten álló szavai között fennálló mellérendeltségi viszony, azaz viszonyfogalmak)
jellemezte, melynél az egymáshoz rendelt válaszszavak közötti jelentés minősége volt a
meghatározó. A szóasszociációk változó számban tapasztalati alapú, metonimikus (anyag-,
térbeli vagy oksági érintkezésű), illetve szinekdochikus (rész-egész vagy nem–faj
összetartozású), ellentétes és rokon értelmű összefüggések szerint valósultak meg. Akadt
példa a faj-egyed kapcsolat fordított irányú működésére is, amely fölérendeltségi viszonyt
jelez.

A) Szóasszociációs sorok

Már a 14 éves korosztály szóasszociációjában megjelent a szemantikai alapon

szerveződő, egymásba fonódó, egymást folytató, alakító jelentések sorozata, mely a kételemű
szópároktól az öt-hat elemből álló szósorokig hatott. Számos esetben a válaszszavak között
kollokációs kapcsolat is megfigyelhető.

4. táblázat: Szóasszociációs sorok a 14 éves diákok szóelőhívásaiban

Hívószó Szóasszociációs sorok

Fiúk Lányok
asszony nő – anyuka – feleség néni – hölgy – nagyi – menyecske –
mosás – főzés anya – nő – dada – óvó néni
házasság – kapcsolat néni – menyecske – nő – hölgy
takarítás – mosás – főzés
főzés – takarítás
főzés – mosogatás
sütés – főzés – takarítás
hegedű hegedű – vonó (négyszer) hegedű – vonó (ötször)
barna – fekete (háromszor)
violin – másodhegedű – cselló – brácsa
– mélyhegedű
hangszerórák – vizsgák – fellépések –
meghallgatások

67
jelzőlámpapiros – sárga – zöld (nyolcszor) piros – zöld – sárga (ötször)
piros – zöld zöld – piros
szabad – tilos – állj – mehetsz vigyáz – segít
állj – indulj – vigyázz irányítás – útmutatás
tilos – mehet teherautó – villamos – HÉV – vonat
mentő – rendőr
gyalogos – kerékpáros – autós
gyalogos – autós
vonat – kerékpár – autó
benzin – dízel
sziréna mentő – rendőr – tűzoltó (ötször) mentő – tűzoltó – rendőr (hétszer)
mentőautó – rendőrautó – mentőautó – rendőrautó – tűzoltóautó
tűzoltóautó kék – piros (kétszer)
piros – kék (kétszer) hangos – fényes – gyors
félreáll – elenged karambol – ütközés
gimnázium tanulás – szórakozás tanulás – szórakozás (kétszer)
diák – tanár (háromszor) tanár – diák (kétszer)
könyv – füzet (kétszer) egyes – ötös
testnevelés – fizika – matematika – asztal – szék
kémia – biológia – magyar könyvek – füzetek
tanterem – menza – klub
kék piros – zöld – sárga – lila póló – nadrág
póló – farmer pulcsi – farmer
zenék – dalok
lyukas tű – cérna (kétszer) tű – cérna (négyszer)
ing – cipő – nadrág zokni – nadrág
zokni – nadrág
spanyol piros – sárga (négyszer) töri – föci (történelem-földrajz)
arany – ezüst spanyol – olasz (kétszer)
spanyol – katalán
spanyol – latin
festészet – szobrászat
rákok – kagylók
siet mentő – tűzoltó autó – repülő – villamos
futás – görkorcsolyázás – biciklizés bosszúság – idegesség
busz – troli – autó
busz – troli – metró
múlt – jelen – jövő
reggel – délben – este
troli – busz – metró – villamos
villamos – troli
dübörög ablak –ajtó villamos – metró
vonat – villamos vonat – sín

A térbeli kapcsolat egyedi esete valósult meg a teszthelyzetből adódóan, ugyanis

előfordult, hogy a szóasszociációt végző diákok az osztályteremben található tárgyakat,
eszközöket sorolták fel. Erre a jelenségre a gimnázium hívószó esetében került sor, egy fiú
adatközlő az asszociációs sort a közepétől ezt a stratégiát alkalmazva fejezte be: terem – pad –
68
óra - (falióra) – könyv – füzet – toll – ceruza – radír – vonalzó. Hasonlóképpen egy másik fiú
adatközlő ugyanerre a hívószóra az óra (falióra) – füzet – tábla – toll – ceruza szavakat
aktiválta, egy harmadik diák pedig az óra (falióra) – füzet – tábla szóhármast asszociálta.
A koordinációs (mellérendeltségi) összefüggések mellett alá- és fölérendeltségi
viszonyok is előfordultak a 14 éves diákok szóasszociációiban. Erre példa a főzés-házimunka
szópár, melyeket egy fiú adatközlő asszociált az asszony hívószóra vagy az autó – járművek a
jelzőlámpa hívószóra egy lány adatközlő aktiválásában. Hasonlóképpen az asszony hívószóra
egy lány adatközlő is a főzés – mosogatás – házimunka szóelőhívással aktivált fölérendeltségi
viszonyt a főzés – mosogatás viszonyfogalmak társításával. További példa a kék hívószóra
egy lány által aktivált víz – elemek szóelőhívás is.
Az együtt előfordulás egy speciális válfaja is megvalósult a diákok szóelőhívásaiban.
A felsorakoztatott szavak olyan szósort alkottak, amelyekkel egy történés, esemény leírása
követhető nyomon. A siet hívószóra egy 14 éves fiú a munka – gyors – traffipax – kocsi – idő
– kórház sort produkálta. Ugyanez a fiú a spanyol hívószóra az alábbi, egymással
összefüggésbe hozható szósort aktiválta: gazdagság – gyarmatosítás – arany – ezüst –
királyság – király – udvar – hajó – felfedező – kontinens. Hasonló algoritmus alapján járt el az
a lány adatközlő, aki a jelzőlámpa hívószóra a piros – autó – anyu – kereszteződés – baleset –
kórház szósort, a sziréna hívószóra a biciklizés – apu – ájulás – mentőautó asszociációs sort
produkálta.

B) Metonimikus és szinekdochés alapú szóasszociációk

A metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) valamint szinekdochés (rész-egész, faj-

egyed, utóbbi a táblázatban *-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk,
kapcsolódások mindegyikére különböző mennyiségben aktiváltak válaszszavakat a 14 éves
adatközlők. A fiúk a 10 hívószóból hat, a lányok nyolc hívószóra adtak metonomikus és
szinekdochés alapú asszociációkat, melyeket az 5. táblázat foglal össze. Csupán a dübörög
hívószóra nem fordult elő ilyen típusú szóasszociáció sem a fiúknál, sem a lányoknál. A
metonimikus alapú aktiválások száma összesen 14 (a fiúk hat, a lányok 8 esetben) a
szinekdochés alapú szóelőhívások száma pedig összesen 50 (a fiúk 22, a lányok 28 esetben)
volt.

69
 5. táblázat: A metonimikus és szinekdochés típusú szóelőhívások
a 14 éves diákok szóasszociációjában

Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-

faj*-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk
Fiúk Lányok
asszony anya – szülő (faj-egyed)* anya – szülő (faj-egyed)*
asszony – nő (faj-egyed)* nyolcszor asszony – nő (faj – egyed)*
szerelem – házasság (ok-okozati) tizenegyszer
hegedű hangszer – vonó – húr – fa (rész- hegedű – húr – fa (rész-egész* és
egész* és anyagbeli) anyagbeli) háromszor
fenyőfa (anyagbeli) hegedű – fa (anyagbeli) háromszor
hegedű – húr (rész-egész)* hegedű – húr (rész-egész)* kétszer
hegedűfa (anyagbeli) kétszer
vonó – húr (rész-egész)*
jelzőlámpa színek – piros – sárga – zöld (nem- -
faj)*
sziréna - baleset – kórház (ok-okozati)
bűnözés – bilincs – börtön (ok-okozati)
karambol- sebesült (ok-okozati)
ütközés – sérülés (ok-okozati)
gimnázium gimnázium – iskola (nem-faj)* gimnázium – iskola (faj-egyed)* hatszor
hatszor
kék víz – tó, víz – tenger (anyagbeli) arc-szem (rész-egész)*
szín – piros – zöld – sárga – lila levendula – virág (nem-faj)*
(nem-faj)* szín – kék (faj-egyed)*
lyukas - edény – vas – réz (anyagbeli)
molylepke – kártevők (nem-faj)*
spanyol piros – sárga – zászló (rész-egész)* tangó – (spanyol)tánc (nem-faj)*
sztepp – tánc (faj-egyed)*
színek – vörös – piros (nem-fej)*
siet - busz – troli – autó - dugó (ok-okozati)
késés – dugó (ok-okozati)
dübörög - -

C) Rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak és viszonyfogalmak

A rokon értelmű, ellentétes jelentésű és a viszonyfogalmak típusú szóasszociációkra is

megjelentek a 14 éves korosztály szóelőhívásaiban. A lányok mindegyik hívószóra sikeres
aktiválásokat hajtottak végre, a fiúk a dübörög hívószó kivételével szintén mindegyik
hívószóra találtak rokon értelmű szóaktiválásokat. Legsikeresebben a siet ige provokált rokon
értelmű válaszszavakat, ami az anyanyelv-elsajátítás iskolai folyamatában (a hangalak és
jelentés viszonyának tanításakor) elsajátított stilisztikai árnyalás következménye.

70
 6. táblázat Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak
a 14 éves diákok szóasszociációban

Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelenésű (jele: E) szavak

és viszonyfogalmak (V)
Fiúk Lányok
asszony feleség – férj (V) férj – feleség (V) háromszor
házas – férjezett (R) kedves – szelíd – mosolygós (R)
néni – bácsi (V)
szeretet – gonoszság (E)
hegedű zene – muzsika (R) bánat – szomorúság – gyász – halál (R)
dal – ének (R)
hegedű – vonó (V) kétszer
összekötés – kapocs (R)
szomorúság – boldogság (E)
jelzőlámpa állj-mehetsz (E) állj – mehet (E). kétszer
indulás – állás (E) áthajtás – fékezés (E)
fék-gáz (E) irányítás – útmutatás (R)
gyorsulás – assulás (E) megállás – elindulás (E)
indulás – megállás (E) türelem – türelmetlenség (E)
sziréna idős – fiatal (E) élet – halál (E)
gimnázium diák – tanuló (R) boldogság – szomorúság (E)
asztal – szék (V) dolgozat – felmérés (R)
rend – fegyelem (V) dolgozat – felelés (R)
kék - boldogság – öröm (R)
kedves – mosolygós (R)
messzeség – távolság (R)
sötét-élénk (E)
szomorúság – bánat (R)
lyukas - varrás – öltés (R)
spanyol siker – bukás (E) temperamentumos – lusta (E)
siet lohol – kocog (R) rohan – lohol – szedi a lábát (R)
rohan – fut – szalad (R) szalad – fut – rohan (R)
rohan – fut (R) kétszer kevés – sok (E)
reggel – este (V) elkésni – odaérni (E)
olajra lép – menekül (R)
dübörög - alkohol – pia (R)
ordítozás – kiabálás (R)
öröm – szomorúság (E)

A 14 éves fiúk szóelőhívásaiban (három esetben) előfordultak egymást kizáró speciesek,

melyek két esetben négy-négy elemből álló szóasszociációs sort is eredményeztek: tenger –
tó, patak – folyó – tenger – óceán, víz – folyó – tenger – óceán.

71
 D) Asszociatív típusú szóelőhívások

A konkrét jelentésű hívószókra olyan aktiválások is születtek, melyek nem sorolhatóak be

a korábban említett szóelőhívások típusaiba. Ezek a szóasszociációk általában megakasztják a
közvetlen kapcsolatok létrejöttét, s a hívószóhoz nem kapcsolódnak szorosan, illetve egyfajta
elvont jelentésű lazább kapcsolatot alkotnak vele. A lányok mind a tíz hívószóra aktiváltak
asszociatív típusú szóelőhívásokat, a fiúk csupán négy hívószóra alkalmazták ezt a típust. Az
aktiválásokat a 7. táblázat szemlélteti.
Az asszociatív típusú aktiválások általában a szósorok közepétől a vége felé,
leggyakrabban a szósor legutolsó egységeiként jelentkeztek. Két esetben, egy-egy lány
adatközlő indította a kék hívószó szóelőhívásait a szabadság, illetve a boldogság – békesség
elvont főnevekkel.

7. táblázat: Az asszociatív szóaktiválások a 14 éves diákok szóasszociációjában

Hívószó Asszociatív aktiválások

Fiúk Lányok
asszony - halál
otthon – biztonság – szeretet
szeretet – hűség – védelem – biztonság
hegedű festő – fenyőfa álom – élet
nyugtatás
jelzőlámpa idegesség boldogság
sziréna - farkas
gimnázium - boldog
félelem – szomorúság
kiváltság
ölelés
öröm
szerelem
kék szépség boldogság - öröm
érzékeny – biztonság fagyizás
minden szabadság
őszinteség
szabadság
világos – tisztaság
idegenség – magány
jóság – engedékenység – biztonság -
ártatlanság
sötét – félelem – bezártság
varázslat
lyukas hurrikán hangyaboly, molylepke, magyar
félelem – fájdalom helyesírás×

72
 mérgesség – düh – bánat – fájdalom kutya – élet – lélek – bánat
nyár
segítség – beszélgetés – hiány
sötétség – űr
színtelen – kiszámíthatatlan –
szomorúság – törés – repedés – semmi –
véges – újrapróbálás – feladás
tövis – kutya – hideg
unalom – kényszer – barátságtalan
spanyol - boldogság
szeretet
siet - szerelem
dübörög - bánat – mosoly
kacsa

× A hangyaboly, a molylepke és a magyar helyesírás szóelőhívásokat a lyukas hívószó és a

válaszszó hagyomány elvének helyesírási analógiája eredményezte, a molylepke válaszszó
szemantikailag is kötődik a lyukas szó jelentéséhez.

E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező szóasszociációk

A 14 évesek esetében a fonetikai hasonlóság 44 előfordulást jelentett, közülük

legtöbbször a két mentális szó kezdőhangja (hegedű hívószóra: boldogság – bonyolult , fa –
frakk, húr – hang , karmester – kotta , festő – fenyőfa, jelzőlámpa hívószóra: baleset –
büntetés, forgalom – fény, kereszteződés – karambol, közlekedés – KRESZ (két
előfordulással), sziréna hívószóra: baj – baleset – bűntény, baleset – baj (két előfordulással),
bűnözés – bilincs – börtön, sietség – segítség, gimnázium hívószóra: autó – alvás, tanulás –
tudás, kék hívószóra: jég – jóság, lyukas hívószóra: foltozás – föld, sajt – sárga, spanyol
hívószóra: zászló – zene, ropni – ruha, siet hívószóra: baj – büntetés, futás – félelem, dübörög
hívószóra: ablak – ajtó, basszusgitár - banda, elefánt – emelet, félelem – fájdalom, félelem –
fabútor, ricsaj – rádió – rezeg – rock, tábor – tánc, tapos – táncol. Ritkán az előhívások
kezdő szótagja (tőmorféma) ismétlődött (gimnázium hívószóra: tanárok – tanulás). A
szemantikai összefüggések közül a koordináció is jelentkezett a fonetikai hasonlóság típusú
szóasszociáció során az asszony hívószónál a férj – feleség mentális szópárnál, illetve a siet
hívószóra adott igazolt – igazolatlan ellentétes jelentésű mentális szópár esetében. Előfordult
a grammatikai okokra visszavezethető szóképzéses forma is: a hegedű hívószóra zenekar –
zenélés, a gimnázium hívószóra tanárok – tanulás, de jelen volt a hegedű hívószóra a hegedű
hangja birtokos jelzős szerkezeti típusú hangzáson alapuló szóasszociációs stratégia is.

73
 F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk

A szerkezeti asszociációk közül a legtöbbször a szószerkezeti stratégiák működtek a

szóelőhívásoknál. A 14 éves diákok a 10 hívószóra 99 szószerkezetet alkalmaztak, ebből a
fiúk 38 (átlagosan 2,71 aktiválás), a lányok 61 esetben (átlagosan egy lányra 3,21 aktiválás).
A szintagmák típus és nemek szerinti eloszlását a 22. ábra mutatja %-ban:

fiúk lányok

120

100
99
Szavak száma (db)

80

60
36
40

20
4 14
20 5 3 2
0 7 5 3
összes minőségjelzős birtokos jelzős tárgyas határozós predikatív
szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet
Szerkezeti összefüggések

22. ábra: A szerkezeti típusú aktiválások aránya nemek szerinti megoszlásban az

összes mentális szó vonatkozásában

Látható, hogy a minőségjelzős szószerkezetek az összes szerkezeti típusú

szóelőhívások több mint a felét jelentik, s hogy a lányok közel kétszer annyi aktiválást
hajtottak végre ebből a típusból, mint a fiúk.
A szerkezeti szóelőhívások között a szóképzés a szótő képzővel formában, nagyon
változatos módon jelentkezett, azonban feltűnően nagy intenzitást az -ás, -és valamint a -ság,
-ség képző mutatott: a fiúknál 5, a lányoknál 11 esetben volt különböző mennyiségben jelen
valamennyi hívószót érintve ez a jelenség. Leggyakrabban a siet és a dübörög igéknél
fordultak elő ezek a képzők, melyekkel az igei alakok főnevekké változtak, tehát általuk a
cselevő és a hangutánzó igéket az asszociációs sorban egy-két igei válaszszó után főnévi alak
váltotta fel, illetve a szóelőhívási stratégiaváltások ritmikája szerint váltakozva helyeződtek be

74
a szóaktiválási sorba, hol az igék, hol pedig az igékből így képzett főnevek. Az ilyen
stratégiaváltásoknál megfigyelhető volt néhány egymás utáni előfordulással az, hogy a képző
alakította a szóasszociációt: egy lány adatközlőnél a siet hívószóra az utolsó három
szóelőhívás a kimerültség – idegesség – fáradtság, egy fiúnál szintén a siet hívószóra az
asszociációs sor közepén a futás – görkorcsolyázás – biciklizés, s ugyanezen fiúnál a dübörög
hívószóra az asszociációs sor végén az idegesség – sietség – kétségbeesettség – segítség
szóalakok jelentkeztek.

G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások

Kifejezetten a gimnáziumban oktatott tantárgyakhoz köthető szóelőhívásokat a 14 éves

adatközlők korpuszában minimális előfordulással találtam. Leginkább a földrajz területéről a
spanyol hívószóra aktiváltak válaszszavakat, de ezek nagy része a nyaralások helyszínéhez is
köthető: Barcelona, Madrid, Sevilla, illetve Spanyolország szerepelnek 4-5 aktiválással, egy
esetben (lány adatközlő) a fővárosa – Madrid szópárt kapcsolta össze. Egy-egy lány adatközlő
szintén a spanyol hívószóra aktiválta a Cortez és a Picasso személyneveket, melyeket a
történelem és a vizuális kultúra tantárgyakhoz kapcsolhatunk. Szintén egy lány adatközlő
hívta elő a hegedű hívószóra Mozart nevét.

H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban

Az emotív funkció is megjelent a diákok szóelőhívásaiban. A kék hívószóra asszociálták a

kedvenc, kedvelt melléknevekkel a fiúk közül egy-egy adatközlő, a dübörög hívószóra egy
lány adatközlő a zene – szeretem szópárt hívta elő. Egy másik lány a kék hívószóra a szeretem
ezt a színt formát adta válaszul, mindketten az egyes szám 1. személyű ragozott alakot
használták. Három lány pedig a kedvenc színem (egyes szám 1. személyű birtokos
személyjeles) formával nevezte meg a kék színt.

I) Ismétlések

A 14 évesek szóasszociációiban kevés előfordulással ismétlések is előfordultak,

melyek megjelenése a kísérleti személyek egyéni sajátosságai. Az ismétlések három fajtája
jelent meg a szóasszociációkban:

75
  Előfordult, hogy az asszociációs sor valamely szavát ismételte meg az adatközlő
ugyanabban az asszociációs sorban: a kék hívószóra egy fiú adatközlő a tenger szót a
sorban a 2. és a 7. helyen megismételte.
 A korábban hívószóként funkcionáló szó jelent meg egy másik hívószó
szóelőhívásánal: a siet hívószóra egy fiú adatközlő a sziréna, kék, és a jelzőlámpa
hívószavakat aktiválta.
 A már egyszer (más hívószóra) aktivált szót/szavakat újból előhívták: a jelzőlámpa
hívószóra egy fiú adatközlő mentő-rendőr-tűzoltó szóhármas két tagját, a mentő-
tűzoltó szópárt a siet hívószóra is aktiválta.

J) Számfogalom

A 14 évesek szóelőhívásaiban minimális mértékben fordultak elő számok: a lyukas

hívószó a lyukas – lyukas zászló – 1956 hármas szóelőhívást indította egy fiú adatközlőnél,
amit a vizsgálat időpontja és a történelmi esemény évfordulója eredményezett, esetleg a
történelem tantárgyhoz köthető ismerete is segíthette. Az 1956 szóelőhívást a főnévi forma
jelentéstapadásos esetének tekint(het)i az adatközlő diák. A spanyol hívószóra a foci VB-hez
köthető két dátum, a 2010 és a 2014 aktiválódott egy fiú adatközlőnél, illetve a siet hívószóra
szintén egy fiú adatközlő a 30A jelű busz válaszszót asszociálta. A lányoknál számfogalom a
szóelőhívások között nem jelent meg.

K) Egyéb típusú aktiválások

Az ifjúság nyelvhasználatára jellemző szleng-kifejezések alkalmazása a 14 éves

korosztály szóelőhívásaiban a dübörög hívószónál az alkohol szinonimájaként alkalmazott pia
szó előfordulásán kívül nem jelentkezett.
A szerelemmel, a szexualitással kapcsolatosan egy lány adatközlő egy előfordulással
aktiválta a szerelemgyerek szóösszetételt a lyukas hívószóra.
Egy esetben egy fiú adatközlő a spanyol hívószóra a csörgető, aminek nem tudom most
a nevét választ produkálta, ami a „nyelvem hegyén van” jelenség példája. A diák a
teszthelyzet okozta időkorlát miatt azonnal túlhaladt a keresett szó megtalálásán, új
szóelőhívási stratégiával a foci válaszszóval haladt tovább a szóasszociációban.
L) Szófaji kategóriák

76
 Szófajok tekintetében ismétléses nem-parametrikus teszttel vizsgáltuk, hogy van e
szignifikáns különbség az egyes csoportok között. A 14 évesek esetében a lányok és a fiúk
szóelőhívásai között statisztikailag jelentős különbség Z= -2,296; p=0,022 mutatható ki. A
szófajok megoszlását számszerűen a 8. táblázat személteti:
8. táblázat: A szófajok megoszlása a 14 éveseknél a ’gender’ tekintetében

szófaj fiúk lányok összes válaszszó

szófajonként
főnév 811 1363 2174

tulajdonnév 23 27 50

melléknév 203 286 489

számnév 3 5 8

névmás 1 0 1

ige 52 88 140

igenév 2 0 2

határozószó 12 21 33

indulatszó 1 4 5

összesen 1108 1794 2902

120
minden szófaj
100 főnév
tulajdonnév
80
melléknév
60
%

számnév
ige
40
igenév
20 névmás
határozószó
0
összes válaszszó fiúk lányok

23. ábra: A szófaji kategóriák jelenléte a 14 éves diákok korpuszában az összes válaszszó és a
nemek tekintetében %-ban kifejezve

77
 A korpuszban szinte valamennyi szófajra találunk adatot, melyek reprezentáltsága
jelentős különbséget mutat (23. ábra). Legnagyobb számban a főnév, a melléknév és az ige
aktiválódik, intenzitásukat az okozza, hogy szóasszociációt végző adatközlők a hívószó
jelentésreprezentációit aktiválják, vagyis a hívószavak fogalomköréből válogatnak. A
tulajdonnevek jelenléte is számottevő, legfőképpen a hegedű és a gimnázium főnévi, valamint
a spanyol melléknévi hívószavak provokálták azokat, melyek eloszlását a 9. táblázat mutatja
be. A tulajdonnevek megjelenését valamilyen tapasztalás vagy megélt élmény, esetleg
személyekhez való kötődés indikál(hat)ta, például a hegedű hívószóra a Botond, Detti, Lili
nevek valószínűleg olyan osztály- vagy iskolatársak, családtagok vagy barátok lehetnek, akik
játszanak e hangszeren, a Beethoven, Haydn, Mozart zeneszerzőket és a Viola da Gamba
hangszert tanul(hat)ták az énekórán vagy a zeneelméleti foglalkozásokon, a Művészetek
Palotájában és a Zeneakadémián részt vettek hangversenyen (a gimnázium is rendszeresen
szervez koncerteket ezeken a helyszíneken). A spanyol hívószóra a fiúk a foci (FC Barcelona,
Real Madrid), az autógyártás tárgyköréből (Seat), a lányok egy spanyol szappanopera
szereplőit, illetve kelyszínét (Francesca, Kamilla, Ludmilla, Madrid, Napo) aktiválták,
valamint mindkét nem tagjai a történelem- és a földrajztudásukat is (Madrid, Sevilla, Cortez)
hasznosították.

9. táblázat: A tulajdonnevek előfordulása a 14 éves diákok szóasszociációjában

Hívószó Tulajdonnévi asszociációk

Fiúk Lányok
asszony - -
hegedű Viola Da Gamba, Botond, Detti, Lili,
Zeneakadémia Beethoven, Haydn, Mozart,
Művészetek Palotája
jelzőlámpa BKV -
sziréna BKK, ELMŰ, MÁV -
gimnázium István, Szent István István, SZIG×
Gimnázium, SZIG× (kétszer)
kék BVSC, Paula, Chelsea Balaton (kétszer), Pallasz
Athéné
lyukas Hollandia -

78
spanyol Anglia, Amerika, Barcelona
(ötször), FC Barcelona
(kétszer), Hollandia, Madrid
(kétszer), Real Madrid,
Portugália, Seat, Sevilla
siet BKV
dübörög Germanwings, Majmok
bolygója
Barcelona (kétszer),
Budapest, Cortez, Detti,
Disney, Francesca, Kamilla,
Ludmilla, Madrid, Napo,
Petra, Picasso,
Spanyolország, Violetta
Nóri
Elizabeth, Fall Ont Boy,
Oláh néni, Thor

×Megjegyzés: A SZIG betűszó a Szent István Gimnázium tulajdonnévből alakult, s a

gimnázium diákjai és tanárai egyaránt alkalmazzák a köznyelvben.

10.1.2.2. A 16 éves korosztály szóasszociációja írásban

A 16 éves korosztály szóasszociációjára szintén a szemantikai stratégia a jellemző,

melyek a fonetikai és a szerkezeti összefüggések kombinációival együtt bonyolult
aktiválásokat eredményeztek.

A) Szóasszociációs sorok

Az egymáshoz rendelés okozta bevésődés következménye az, hogy több hívószó esetében
szópárok vagy szóhármasok aktiválódtak. Ilyen például a hegedű – vonó a hegedű hívószóra
(8 előfordulással) vagy a jelzőlámpa hívószóra aktivált piros – sárga – zöld (28
előfordulással), illetve a sziréna hívószóra válaszul megjelent kék – piros (8 előfordulással),
illetve a mentő – rendőr – tűzoltó (19 előfordulással). A hasonló aktiválásokat a 10. számú
táblázat szemlélteti.

79
 10. táblázat: Szóasszociációs sorok a 16 éves diákok szóelőhívásaiban

Hívószó Szóasszociációs sorok

Fiúk Lányok
asszony feleség – társ főzés – sütés
feleség – lány – nő házimunka – főzés – takarítás – sütés
férj – feleség - gyerek (fölérendelés)
főzés – takarítás
főzés – takarítás - mosás
főzés – sütés
főzés – takarítás – munka
(alárendelés)
gyermek – unoka
házimunka – főzés (fölérendelés)
mosás – takarítás
süt – főz – takarít – mos
tanya – falu – kunyhó
hegedű brácsa – nagybőgő húr – vonó
dob – nagybőgő – zongora – oboa hegedű – vonó (háromszor)
hegedű – vonó (ötször)
opera – szimfónia
vonó – húr (háromszor)
vonó – tok
jelzőlámpa autó – jármű (fölérendelés) piros – sárga – zöld (tizenegyszer)
autó – kamion (alárendelés)
autó – motor - bicikli
biciklis – motoros – gyalogos
gyalogos – biciklis – autós - motoros
piros – sárga – zöld (tizenhétszer)
HÉV – autó – vonat
HÉV – vonat
sziréna kék – piros (hatszor) jelzés – kék – piros (fölérendelés)
mentő - rendőr kék – piros (kétszer)
mentő – rendőr – tűzoltó mentő – rendőr – tűzoltó (hétszer)
(tizenkétszer) sérült – baleset – segítség – gyors
rendőrautó – tűzoltóautó –
mentőautó (kétszer)
mentősök – tűzoltók – rendőrök
gimnázium matek – tesi – nyelvek - történelem -
kék orosz zászló – szerb zászló – horvát -
zászló – francia zászló – holland
zászló
sárga – zöld – piros – szürke –
narancs – fekete – magenta - égszín
zöld – piros – fehér – fekete – lila –
rózsaszín
lyukas nyelvtan – költészet sajt – reszelő – szita –
tű – cérna fokhagymanyomó – kulcslyuk – kéz –
zár – kulcs egérlyuk – kukacos alma

80
 tű – cérna (kétszer)
spanyol baszk – katalán nyelv – nemzet
fekete – vörös sárga – piros (kétszer)
nyelv - francia – olasz angol – török
– kínai – orosz – szlovák – szlovén –
román – cseh – német – lengyel –
japán – latin – svéd – arab
(alárendelés)
piros – sárga (négyszer)
út – idő
siet - -
dübörög - -

A térbeli kapcsolat egyedi eseteként előforduló, a tanteremben látható tárgyak felsorolása

két diák szóelőhívásában valósult meg a gimnázium hívószóra a könyv, pad, toll, ceruza,
illetve a tankönyv – ceruza – toll – vonalzó – körző – ceruzabél – pad aktiválási sorok
formájában. Erre a korosztályra jellemző, hogy olyan szóasszociációs sorokat alkotnak,
melyekben a válaszszavak logikai kapcsolatokat (láncokat) létesítenek egymással. Erre példa
a dübörög hívószóra a bíróság – börtön – rabló – cella – évek, illetve a nép – forradalom –
vezetők – lázadás – kín – fájdalom vagy a vonat – József Attila – (Balaton)Szemes – jön –
veszélyes – megállíthatatlan – végleges – halál – kiállunk elé – szembenézés – erő, de ilyen a
sziréna hívószóra asszociált megment – elolt – újraéleszt szóhármas is.

B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, faj-egyed)

érintkezésen alapuló szóasszociációk

11. táblázat: A 16 éves diákok metonimikus és szinekdochés érintkezésen

alapuló szóasszociációja

Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj

*-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk
Fiúk Lányok
asszony asszony – nő (nem-faj)* tizenkétszer asszony – nő (nem-faj)* kétszer
házasság – esküvő (ok-okozati) főzés – sütés – konyha (rész-egész)*
szerelem – házasság – gyermek (ok- ruha – fejkendő (anyagbeli)
okozati)

hegedű hangszer (nem-faj)* hatszor hangszer (nem-faj)* kétszer

hegedű – fa (anyagbeli) hétszer hegedű – fa (anyagbeli) háromszor
hegedű – húr(ok) (rész-egész)* hegedű – megmunkált fa (anyagbeli)
nyolcszor hegedű – húr (rész-egész)* négyszer
gyakorlás – verseny (ok-okozati) vonó – lófarokszőr (rész-egész)*

81
jelzőlámpa - autó – jogosítvány (ok-okozati)
forgalom – dugó (ok-okozati)
közlekedés – dugó – káromkodás (ok-
okozati)
sziréna bombázás – hangzavar (ok-okozati) -
gimnázium félelem – késés (ok-okozati) gimnázium – iskola (nem-faj)*
gimnázium – iskola (nem-faj)* háromszor
ötször
reál – humán – tagozat (rész-egész)*
kék kék – szín (nem-faj)* ötször kék – szín (nem - faj) *
víz - tenger (anyagbeli) háromszor távoli – nehéz megközelíteni (ok-
víz – tó (anyagbeli) okozati)
víz – tenger (anyagbeli)
lyukas - -
spanyol - -
siet rohan – elkésik (ok-okozati) -
dübörög füst – korom (ok-okozati) -
paták – lábak (rész-egész)*

C) Rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak és viszonyfogalmak

A 16 éves korosztály adatközlői a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavakra és a

viszonyfogalmakra széles körben alkalmaztak szóelőhívásokat.

12. táblázat: A 16 éves diákok rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak

és viszonyfogalmak szóelőhívása

Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelenésű (jele: E) szavak

és viszonyfogalmak (V)
Fiúk Lányok
asszony asszony – férfi (V) kétszer asszony – férfi (V)
asszony – férj (V) kétszer asszony – férj (V)
férj – feleség (V) négyszer érett – bölcs (R)
lány – kisasszony (R) férfi – feleség (V)
háziasszony – gazdasszony (R)
lány – nő (R)
hegedű előadás – koncert (R) apukám – anyukám (V)
finomhangoló – kulcs (R) koncert – hangverseny (R)
művész – előadó (R) színház – opera (V)
zene – cincogás (R)
zene – muzsika (R) négyszer
zenekar – együttes (R)
zenemű – darab (R)
jelzőlámpa megállás – indulás (E) kétszer gyalogos – autós (V)

82
 be – ki (E) gyalogos – biciklis (V)
haladás – egy helyben állás (E)
jelzőlámpa – villanyrendőr (R)
megállni – elindulni (E)
szabálytalanság – szabályosság (E)
sziréna pánik – félelem (R) baj – probléma (R)
halál – élet (E)
gimnázium élvezet – utálat (E) barátok – ellenségek (E) kétszer
érettségi – felvételi (V) csend – hallgatás – némaság (R)
olvasás – írás (V) kamaszok – kisfelnőttek (R)
öröm – bánat (E) köszöntés – ölelés (R)
reál – humán (E) kétszer reál – humán (E)
szék – asztal (V) szeretet – gyűlölet (E)
tanár – diák (V) kétszer szeretet – tisztelet (R)
tanár – tanuló (V) kétszer társak – magány (E)
tanuló – diák (R)
kék világos – sötét (E) négyszer bejön – kimegy (E)
sötét – világos (E) 2x
lyukas - gond – öröm (E)
öreg – régi (R)
szomorúság – vidámság (E)
spanyol meleg – mediterrán (R) barátok – ismerősök (R)
spanyol – hispán (R) nemzet – nép (R)
hispán – katalán (E) rákok – kagylók – halak (R)
siet kelés – elalvás (E) csiga – gepárd (E)
megy – száguld – rohan – fut fut – rohan (R)
(R+E)× fut – lohol – rohan (R)
rohan – fut (R) közelség – lelki távol (E)
rohan – fut – lohol – iramodik (R) lusta – szorgos (E)
rohan – fut – szalad (R) reggel – délután (V)
rohan – fut – lohol – vágtáz (R)
dübörög ajtó – ablak (V) kín – fájdalom (R)
hallás – süket (E) toporzékol – veszekszik – hisztizik (R)
padló – plafon (E)

Hasonlóan, bár nagyobb számban a 14 évesekhez képest ebben a korosztályban is jelen

vannak az egymást kizáró speciesek: a fiúk szóasszociációikban a folyó – tenger – óceán, a
patak – folyó (kétszer), a tenger – óceán (kétszer) fordult elő, míg a lányok szóelőhívásaiban a
folyó – tó, a bálna – delfin – cápa, valamint a villamos – metró – vonat egy-egy előhívással
volt jelen.

×A siet hívószóra a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű válaszszavak esetében

megfigyelhető a köztük lévő szinonima-antonima jelleg és a fokozati különbségek okán
meglévő jelentésbeli különbség: a megy – száguld – rohan – fut szósorban a száguld – rohan

83
– fut szóhármas elemei között a fokozati jelleg (a „gyorsan megy” viszonylatában) rokon
értelmű kapcsolatot, míg a megy a siet hívószó és az utána következő szóhármas
összevetésében antonim viszonyt mutat.

D) Asszociatív típusú szóelőhívások

Ebben a korosztályban egyre erőteljesebben van jelen a konkrét referenciájú szavak

mentális képviseletének kettőssége a szóasszociációkban, vagyis a szemléletes képzetek
mellett fokozatosan megjelennek azok folytatásaként az absztrakt képzettartalmak. Ilyen egy
lány adatközlő által a dübörög hívószóra aktivált nép – forradalom – vezetők – lázadás – kín –
fájdalom vagy egy másik lány adatközlő által produkált vonat – József Attila – Szemes – jön –
veszélyes – megállíthatatlan – végleges – halál – kiállunk elé – szembenézés – erő
asszociációs sor. Mindkét aktiválás utolsó három, illetve hét válaszszava belső, érzelmi
konnotációt is előhívnak, amelyek valamiféle sajátos tudati kapcsolódásokat is feltételeznek,
melyek az előzetesen megtapasztalt szociokulturális élményekre támaszkodnak. A
szóaktiválást végző diákok a dübörög ige által felidézett hanghatás hallatán aktiválnak elvont
jelentésű válaszszavakat. Emellett a kontextus is befolyásoló hatással bír a szóelőhívásra, az
első példánál az ’56-os megemlékezés (jelen felmérést október hónapban végeztük), a
másodiknál a diák irodalomtörténeti ismeretei játszhattak szerepet. Az utóbbi ismeret egy lány
adatközlő asszony hívszóra adott szóelőhívásaiban is megmutatkozott, az asszony – mama –
József Attila szóhármassal indította az aktiválást. Itt egyértelműen az ismert verscím hívta elő
a költő nevét.

13. táblázat: a 16 éves diákok asszociatív szóelőhívásai

Hívószó Asszociatív aktiválások

Fiúk Lányok
asszony fa mama – József Attila
karrier – kinézet
megkülönböztetés
szépség
hegedű érték -
érzések
felemelő érzés
jelzőlámpa - apukám
asszociáció

84
sziréna - ima – álom
gimnázium jövő jövő
unalom – szürkeség –beolvadás álmok – életek – világok
remény
kék élet álom
facebook attól félek, elmúlik a gravitáció
francia – holland a világ
gondolat (kétszer) én
üres tér érzékeny, de nem mutatja
ütés fulladás
szél támad körömlakk - fogszabályozó
taps minden
vers örökké felfelé zuhanok
lyukas csalódás agy
elvesztés bizalmatlanság
kiégett gyerekkor
szólánc szeretet
világ táguló
üresség
világegyetem
spanyol egy év gyerekkor
medve – barackfa nagymama
szeretet
siet visszaható életmód
globalizáció
lelki távol
dübörög füst – korom a gondolat száguld
zaj – zene – te vagy a zene a lelkemben
vonat – József Attila
végzet

E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk

A fonetikai hasonlóság ennél a korosztálynál is a leginkább a hívószó kezdő hangját,

ritkábban a kezdő hangkapcsolatát vagy a kezdő szótagját érintette. Jellemzőjük, hogy az
egymást követő szavak CV-kapcsolattal kezdődnek, s előfordul, hogy koordinációs
szemantikai kapcsolatok is létrejönnek. A korpuszban 52 esetben fordult elő fonetikai
hasonlóság alapján történő szóasszociáció, melyek a következő megoszlást mutatják: az
asszony hívószóra: férj – feleség (kétszer), férfi – feleség, feleség – felnőtt, fény – festék,
fontos – fárasztó, hagyományok – hímzés, karrier – kinézet, keblek – kenyér, kert – kapa,
konyha – kötény, távoli – tiszta, a hegedű hívószóra: fa – fényes, hegedű – hangszer 4x,
koncert – kíséret, koncert – komoly, vonalas füzet – vonó, a jelzőlámpa hívószóra: közlekedés

85
– kereszteződés, sorompó – stop, világítótorony – villogás, a sziréna hívószóra: baleset – baj
– bűntény, baleset – betörés, figyelem – felhívás, szabad – száguldás, a gimnázium hívószóra:
testvériskola – terem, tanóra – témazár, a kék hívószóra: fény - … - foton - fizika, látható
fény, türkiz – toll, a lyukas hívószóra: folt – fal, fog – félelem, rossz – régi, használt – hiányos,
udvar – utca, a spanyol hívószóra: foci – földrajz, meleg – mediterrán, nemzet – nép,
szentimentális – szappanopera – színész, templom – tenger, vehemens – vér, a siet hívószóra:
iskola – irodalom, kötelesség – kényelem – közlekedés, óra – oktatás, a dübörög hívószóra:
bíróság – börtön, padló – plafon, pénz – példakép, rendőr – rossz gyerek, vihar – villám, zajt
csap – zavar, zaj – zene.

F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló szóasszociációk

A 16 éves korosztály esetében a szerkezeti összefüggések a legnagyobb számban a

szószerkezetek aktiválásával valósultak meg összesen 101 előfordulással. Legintenzívebben
64 esetben a minőségjelzős, majd 15 esetben a predikatív, illetve 14 esetben a határozós, 3-3-
esetben a tárgyas és a birtokos jelzős és 2 esetben a mennyiségjelzős szintagmatikus kapcsolat
aktiválódott. Az előforduló szószerkezetek a következők voltak: az asszony hívószóra: a lelki
társ, az élet adása és a teherbe esés, a hegedű hívószóra: a felemelő érzés, a jó este, a kis
méret, a nagy csapat, a vonalas füzet és a zenei ábécé, a jelzőlámpa hívószóra: a helyben
állás, a sziréna hívószóra: az autós üldözés, az éjszakai felébredés, a kíváncsi sokaság, a
légoltalmi védőhely, a női hang, a nem figyelnek rá, a nem minden szép, a súlyos sérülés, a
villódzó fények és a zuglói tűz. A gimnázium hívószóra: a lényegtelen infók, a korai kelés, a
nagy épület, a nem kialudt állapot, a nyári szünet, a régi idők, a rossz fűtés, a történelmi
személyek nevei, a kék hívószóra: az attól félek, elmúlik a gravitáció, az érzést sugall, a
kedvenc szín, a miért ír kéken a toll, a nyári szünet, az orosz zászló – szerb zászló – horvát
zászló – francia zászló – holland zászló, a szél támad, a segítségre szorul, az örökké felfelé
zuhanok, az üres tér. A lyukas hívószóra: a hideg érzés, a kivágott ruhák a kukacos alma, a
pöttyös labda, a szög utáni nyom, a valami hiányzik, a spanyol hívószóra: az egy év, a fekete
haj, a hideg ital, a jó hangulat, a jó idő, a jó szórakozás, a késő esti élet, a kreol szín, a
kulturális emlékek, a latinos kultúra, a legszebb nyelv, a napbarnított bőr, a nemzeti étel, a
nyári utazás, a pezsgő élet, a régi tanárom, a sose fogom megtanulni, a tengeri ennivaló, a
tanult nyelv, a tenger gyümölcsei. A siet hívószóra: az eléri a villamost, az életem a sietés, a
felgyorsult élet, a forgalmi fennakadás, a Hold nem lyukas, az igazolatlan óra, a későn kelés,
a kevés idő, a lelki távol, a nagy lépések, a röpül a felhő, a repülés nem veszélyes, a romló

86
teljesítmény, a rossz időbeosztás, a siet valahová, a troli után futás, a világnak sosincs vége. A
dübörög hívószóhoz pedig: a dübörög a végzet, a gondolat száguld, a ház odafenn, a
kereskedelmi embargó, a lenyomni valamit a földbe, a mély hang, a nehéz koncentrálni, a
nincs visszaút, a zajt csap, a rossz gyerek, a sós víz és a te vagy a zene a lelkemben.

fiúk lányok

120

100
101
Szómennyiség (db)

80

60 33

40

31
20
8
1 2 12
2 6
0 2 0 1 3
összes minőségjelzős birtokos jelzős mennyiségjelzős határozós tárgyas predikatív
szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet

24. ábra: A szószerkezet típusú aktiválások a 16 éves korosztály esetében

A szerkezeti összetevők másik típusa a szótő és képző kapcsolatán alapul. Ennél a

korosztálynál is a -ság, -ség, -ás, -és képzők nagyszámú jelenléte a jellemző, különböző
mértékben, mindegyik adatközlőnél előfordul ez a fajta szóelőhívás, a 33 adatközlőből csupán
háromnál (két fiú és egy lány) nincs jelen egyszer sem ez a jelenség. Feltűnő, hogy az ige
szófajú hívószavak esetében is nagy arányban ez okoz szófajváltást (igéből főnév), s így ez
okoz váltakozást az előhívási stratégiákban is. Számos esetben az ige hívószóra adott
szóasszociációs sor első két eleme ige, amit e képzők alkalmazásával főnévre váltanak át az
adataközlők, vagy a szóasszociációs sor váltakozásának lesz ez a jelenség az okozója.

87
 G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások

A 16 éves korosztályban gyakran előfordulnak a gimnáziumi oktatás egyes tantárgyi

ismereteihez kötődő aktiválások, ilyen például az asszony hívószóra adott mama – József
Attila válasz, amely esetében először emotív hatásra asszociálódhatott a mama szó, majd
ennek következményeképpen maga a verscím, s utána a vers költőjének neve. Hasonlóan
aktiválódott az asszony hívószóra az Éva személynév, melynek előhívását a bibliai
alapjelentés mellett Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásának ismerete is
segíthette. Az irodalmi hatás mutatkozott meg a kék hívószó első két szóelőhívásában is, a kék
egy másik színt, a zöldet aktiválta, ez pedig Kosztolányi Dezső költő nevét eredményezte, a
színélményekről szóló Mostan színes tintákról álmodom című verse kapcsán. A kék
melléknév a fizika tantárgyi tudást is megmozgatta a fény – hullámhossz – foton – fizika
szósor előhívásával. A spanyol melléknév hívószóként könnyen felidézte a mentális
lexikonban állandósult szókapcsolatként tárolt spanyolviasz és spanyolnátha frazeológiai
alapú szóösszetételeket, illetve az utazási élményből megrögzült spanyol lépcső jelzős
szerkezetet. A lyukas hívószó a frazeológiai alapú (lyukas) kéz válaszszó mellett a nyelvtanból
megtanult helyesírási szabályok ismerete alapján a teli ly betű (két diák előhívásában), a
helyesírás – hagyomány elve – kivétel (kétszer) – … – … – lyuk pontos j – ly-os j (két
előfordulással a korpuszban) és a kulcslyuk – szabály aktiválásokat hajtottak végre a diákok
(fiú adatközlők), illetve a lyukasóra válaszszó is kétszer előfordult (lány adatközlők).
Nyelvtani ismeretek befolyásolhatták azt a jelenséget is, hogy két fiú adatközlő a dübörög
hívószót tipizálja a hangalak és jelentés viszonya alapján, vagyis válaszszónak a hangutánzó
szakkifejezést közli. Történelem tematikájú válaszszavak is aktiválódtak, leginkább a spanyol
hívószó indikálta a kereskedelmi embargó – bevándorlás – arany – gyarmatbirodalom –
angol – háború aktivációs sort (egy fiú adatközlő esetében), illetve a sziréna hívószóra
asszociált vészhelyzet – légvédelem – háború – óvóhely sor is köthető ehhez a tantárgyhoz. Az
ökológia, a természetvédelem témakörét érinti a Balaton – probléma szóasszociáció, melyet
egy fiú adatközlő produkált a kék melléknév asszociációjaként.

H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban

Az emóció hatása a lányoknál érvényesült leginkább: a gimnázium hívószóra az

emlékek egy életre, illetve a hegedű hívószóra a hangszerem, apukám, anyukám, valamint a
kék hívószóra a kedvenc színem formák mutatkoztak. Ezekben az aktiválásokban az

88
adatközlők az egyes szám 1. személyű birtokos személyjeles formákat alkalmazzák. Egy fiú
adatközlő a gimnázium hívószóra a jobb, mint az általános iskola hasonlatot aktiválta.

I) Ismétlések

Viszonylag kevés ismétlés található a 16 éves diákok szóelőhívásaiban. A fiúknál

mindösszesen két esetben fordult elő, hogy a korábban aktivált szó ugyanannál a hívószónál
még egyszer megismétlődött: a siet hívószónál a tevékenység - … - … - tevékenység szó 5. és
9., illetve a gimnázium hívószónál a … - barátok - … - barátok 3. és a 6. elemként jelentek
meg a sorban. A lányoknál egy esetben a dübörög ige a zene – te vagy a zene a lelkemben
formát idézte elő, egy másik lány adatközlőnél az apukám a hegedű és a jelzőlámpa
hívószavak első szóelőhívása, a József Attila válaszszó pedig a gimnázium első és a dübörög
második szólehívása, az asszony hívószónál a kötény válaszszó a 6. és a 8. helyen ismétlődött.

J) Számfogalom

Két fiú adatközlőnél egy-egy előfordulással jelenek meg a korpuszban számok. A

spanyol hívószónál az 1492, mely az Amerika szóelőhívást követte, s felfedezésének dátumát
jelzi. Ez az aktiválás is kötődik a diák történelmi ismereteihez. A másik asszociáció lyukas
hívószóra aktivált XIX–XX. század válaszszó, amellyel (kapcsolódva hívózóhoz) a diák
negatív véleményét fejezi ki az adott történelmi időszakról.

K) Egyéb típusú aktiválások

Az ifjúsági nyelvre jellemző szleng kifejezések kevés számban jelennek meg a

szóelőhívásokban annak ellenére, hogy a gimnáziumi közegben gyakori a használatuk. Itt is
megmutatkozik a diákok érzelmi intelligenciájának magas foka, illetve az adatközlők
önmonitoringjának képessége. E szavak minimális előfordulását az adatközlők élethelyzetére
leginkább ható közeg, a gimnáziumi élettér befolyásolta, a gimnázium hívószóra két fiú a
lógás, doga, egy lány pedig az infók válaszszavakat hívta elő.
A szerelemmel, a szexualitással kapcsolatos szavak ugyancsak minimális számban
fordultak elő a korpuszban. A fiúk a szerelem szót kétszer, a párzás, a teherbe esés és a nász
válaszszavakat egy-egy alkalommal aktiválták, míg egy lány adatközlő a keblek szót adta
válaszul az asszony hívószóra, utóbbi az anyaságra is utalhatott.

89
 A szóelőhívások között akadt tájnyelvi jellegű szó is, egy fiú adatközlő az asszony
hívószóra a fehérnép szóelőhívást produkálta, amely szó a mai köznyelvből kiveszőfélben
van, Erdélyben még használatos, valószínű, hogy az adatközlő fiúnak erdélyi kötődése lehet,
illetve olvasmányélményéből fakadóan aktivál(hat)ta ezt a kifejezést.
Egy esetben, a siet hívószóra egy lány adatközlő a »Lassú víz, partot mos.«
közmondást hívta elő, valószínű a siet – gyors – lassú ellentétes analógiát alkalmazva, s így
építette tovább felhasználva az ismert frazeológiai formát.

L) Szófaji kategóriák

Szófaji megoszlásban ebben a korosztályban is a három alapszófaj, a főnév, a

melléknév és az ige kerül elő magas számban. A főnév a tulajdonnévvel együtt, a melléknév
és az ige összesen 3418 előfordulást okozott, de a szófajok nagy többsége is képviselteti
magát a korpuszban. A három alapszófajon kívül 48 egyéb szófajú szó található összesen a
korpuszban. Általában az adatközlők tőszókat aktiváltak, ritkán fordultak elő többes számú
főnevek, illetve birtokjeles főnévi formák. Ismétléses nem-parametrikus teszttel a fiúk és a
lányok szóelőhívásaiban a szófaj tekintetében szignifikáns különbség nem volt észlelhető. A
szófajok részletes eloszlását a 14. táblázat és a 25. ábra szemlélteti.

14. táblázat: A 16 éves diákok szóasszociációinak szófaji megoszlása

szófaj fiúk lányok összes válaszszó

szófajonként
főnév 1410 1149 2559

tulajdonnév 53 22 75

melléknév 388 255 643

számnév 5 3 8

névmás 0 3 3

ige 99 42 141

igenév 0 0 0

határozószó 27 10 37

indulatszó 0 1 1

összesen 1982 1485 3467

90
 120
minden szófaj
100
főnév
80 tulajdonnév

60 melléknév
%

számnév
40
ige
20
igenév
0 névmás
összes válaszszó fiúk lányok

25. ábra: A 16 éves diákok szóasszociációjának szófaji jellemzői

Tulajdonnevek 75 esetben fordultak elő a szóelőhívásokban a 16 évesek esetében. A

fiú adatközlők 4 hívószóra (asszony, lyukas, siet, dübörög), a lány adatközlők 3 hívószóra
(lyukas, siet, dübörög) nem asszociáltak tulajdonevet, az asszony hívószóra egy tulajdonnévi
válaszszó érkezett, tehát a nemek egy válaszszó kivételével azonos hívószavakra nem
aktiváltak válaszszót. Legtöbb tulajdonnévi szóelhívás a spanyol és a hegedű hívószavakra
érkezett. A spanyol hívószó a földrajzi (Spanyolország különböző tartományait, illetve a
spanyol nyelvterületeket), a történelmi (Kolumbuszt, Amerikát), a művészeti (Picassot) és a
sport (Foci és Forma 1) témakörét érinti mindkét nem esetében. A hegedű hívószóra
zeneszerzők, előadóművészek neveit, illetve művek címét asszociálták a diákok. A 16 évesek
tulajdonnévi szóelőhívásait a 15. táblázat részletezi.

15. táblázat: Tulajdonnévi asszociációk a 16 éves diákok szóelőhívásaiban

Hívószó Tulajdonnévi asszociációk

Fiúk Lányok
asszony - Csenge
hegedű Baráti Kristóf, Beethoven, Ave Maria, Kinga, Kodály,
Jehudi Menuhin, Lindsey Mozart
Stirling, Mozart, Mága
Zoltán, Operaház
jelzőlámpa Budapest, Egressy út, Budapest, Debrecen, Pécs
Mogyoródi – Cinkotai úti

91
 kereszteződés
sziréna BKK, BKV -
gimnázium Szent István (kétszer), Szent József Attila
István Gimnázium
kék Balaton (kétszer), Föld, Olaszország
Kosztolányi Dezső,
Horvátország
lyukas - -
spanyol Amerika (kétszer), Barcelona Barcelona, Dél – Amerika,
(hatszor), Brazília, Dél – Espana, Európa, Eurovisio,
Amerika (négyszer), Európa Heisenberg, Latin –
(kétszer), Fernando Alonso, Amerika, Los Pallos
Forma 1, Ibériai – félsziget Hermanos, Madrid, Nyugat –
(kétszer), Ildi, Katalánia, Európa, Spanyolország
Kolumbusz, Kőbánya, La (háromszor)
Plata, Picasso, Madrid
(ötször), Messi, Mexikó,
Pireneusok (négyszer), Real
Madrid, Spanyolország,
siet - -
dübörög - -

10.1.2.3. A 18 éves korosztály szóasszociációja írásban

A kísérletben részt vevő legidősebb korosztály szóelőhívásai átfogóan a szemantikai

összefüggések mentén valósultak meg, melyeken a fonetika és a szerkezeti érintkezések
bonyolult hatásai érzékelhetők. E korosztály adatközlőinek szóaktiválási stratégiáján a
tömörítő jelleg figyelhető meg, az aktivált válaszszavak mennyisége nem náluk a legnagyobb
elemszámú, de az előhívott szavak közötti összefüggések a legmélyebb rétegzettséget
mutatják, a homogenizáló erő is náluk a legerőteljesebb. Például az együtt előfordulású
szóasszociációs sorok vagy a metonimikus és a szinekdochés érintkezésen alapuló, illetve a
rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak, valamint a viszonyfogalom esetében a hálózat a
leginkább ennél a korosztálynál strukturált.
92
A) Szóasszociációs sorok

16. táblázat: A szóasszociációs sorok a 18 éves diákok szóasszociációiban

Hívószó Szóasszociációs sorok

Fiúk Lányok
asszony anya – feleség – néni – nagymama főzés – mosás – takarítás
főzés – mosás – takarítás
főzés – takarítás
házimunka – mosás – vasalás (fölé-
és mellérendelés)
kötény – szoknya
hegedű brácsa – cselló – gordonka – hegedű – vonó (négyszer)
nagybőgő – zongora – harsona – cselló – nagybőgő – brácsa
trombita – fuvola
brácsa – cselló – bőgő – zongora
cimbalom – bőgő – cselló – zongora
– dob
cselló – brácsa – bőgő
fagott – cselló – bőgő – brácsa
gitár – cselló – nagybőgő
hegedű – tok
hegedű – vonó (kétszer)
klarinét – cselló – bőgő
vonó – húr (négyszer)
vonó – gyanta
jelzőlámpa autó – busz – kamion – villamos – piros – sárga – zöld (nyolcszor)
vonat piros – zöld
bicikli – busz – vonat – troli – piros – tilos
villamos
piros – sárga – zöld (tízszer)
sziréna kék – piros (háromszor) autó – baleset – veszély – kórház –
kék – piros – sárga közlekedés
mentő – rendőr – tűzoltó (tízszer)
biciklis – karambol – villogás
mentő – rendőr mentő – rendőr – tűzoltó (ötször)
piros – zöld mentő – tűzoltó – rendőrautó
rendőr – tűzoltó mentőautó – rendőrautó – tűzoltóautó
(kétszer)
rendőr – mentőautó
gimnázium magyar – matek – történelem – Szent István – Madách – Veres Pálné –
biológia – kémia Apáczai
matek – tesi – magyar – biosz – infó
– rajz – német – angol – fizika –
kémia – földrajz
tábla – tankönyv – füzet – toll
(térbeli felsorolás)
toll – könyv – füzet – pad (térbeli
felsorolás)
kék kék – zöld kék – piros
93
 piros – zöld – sárga – fehér – fekete piros – zöld – sárga – lila
– lila
zöld – sárga – lila
lyukas orr – fül tű – cérna (kétszer)
tű – cérna
spanyol francia – olasz – latin piros – sárga
gyarmat – félsziget – mór töri – arany – becsvágy
piros – sárga (kétszer)
vörös – sárga
siet - késés – busz – kapkod – kétségbeesés –
idegesség
dübörög - ló – tehenek – bölénycsorda

B) Metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló szóasszociációk

17. táblázat: A 18 éves diákok metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló

szóasszociációja

Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj

*-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk
Fiúk Lányok
asszony asszony – nő (nem-faj)* tizenkétszer asszony – nő (nem-faj)* tízszer
szoknya – ruha (nem-faj)*
férj – feleség – házasság (ok-okozati)
hegedű hangszer (nem-faj)* tízszer hangszer (nem-faj)* háromszor
hegedű – húr (rész – egész)* ötször hegedű – fa (anyagbeli) ötször
nagyzenekar – zongora – cselló – hegedű – húr (rész – egész)*
elsőhegedű (rész-egész)* vonó – lószőr (rész – egész)*
hegedű – fa (anyagbeli)
vonó – lószőr (rész – egész)*
jelzőlámpa karambol – baleset (ok-okozati) megállás – várakozás – kereszteződés
jármű – autó/jármű – busz (nem- (ok-okozati)
faj)* KRESZ – szabályok – büntetés (ok-
szabálytalanság – gázolás (ok- okozati)
okozati) színek – piros – sárga (nem-faj)*
sziréna - -
gimnázium feladat – tanulás (ok-okozati) gimnázium – iskola (nem-faj)* ötször
gimnázium – iskola (nem-faj)* gimnázium – iskola – szakközépiskola –
nyolcszor középiskola (nem-faj)*
tanulás – tudás (ok-okozati)
kék kék – szín (nem-faj)* ötször tenger – víz (anyagbeli) kétszer
tenger – víz (anyagbeli) háromszor tenger – óceán – víz (anyagbeli)
kék – szín (nem-faj)* négyszer
lyukas póló – nadrág – zokni – sapka – -
kesztyű – ing (metonimikus –

94
 tapasztalati jellegű kapcsolatok)
spanyol spanyol – nyelv (nem-faj)* spanyol – nyelv (nem-faj)* négyszer
háromszor spanyol – ország (nem-faj)* háromszor
spanyol – ország (nem-faj)* zászló – piros – sárga (rész-egész)*
kétszer
siet izgul – rohan – elér (ok-okozati) menetrend – óra – perc – másodperc
(ok-okozati, rész-egész)*
dübörög ló – patkó (rész-egész)* -
ló – pata (rész-egész)*

C) Rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak és viszonyfogalmak

18. táblázat: A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak a 18 éves

diákok szóasszociációjában

Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelenésű (jele: E) szavak

és viszonyfogalmak (V)
Fiúk
asszony asszony – férfi (V)
asszony – férj (V)
asszony – feleség (R)
asszon – úr (V)
banya – boszorkány (R)
házasodott – férjezett – házas (R)
hegedű mulatós – klasszikus (E)
rezgés – vibrálás (R)
zene – muzsika (R)
jelzőlámpa fék – gáz (E) kétszer
gázolás – baleset (R)
sziréna halál – élet (E)
nyugtalanság – káosz (R)
pánik – félelem – káosz (R)
pince – padlás (V)
privilégium – megkülönböztetés (R)
tolvaj – rabló (R)
gimnázium diák – tanár (V) hatszor
dolgozat – felelés (R)
múlt – jövő (E)
szabályok – korlátok (R)
tanár – pedagógus (R)
kék fű – kábítószer – cigi (V)
Lányok
asszony – férfi (V) kétszer
asszony – férj (V) háromszor
édesanya – édesapa (V)
feleség – házastárs – ara (R)
férj – feleség (V)
fájdalom – szomorúság (R)
gáz – fék (E)
KRESZ – szabályok (R)
megállás – várakozás (R)
zebra – kereszteződés (R) kétszer
zebra – gyalogos-átkelőhely (R)
-
diák – tanár (V) kétszer
érettségi – felvételi (V)
gimnázium - általános iskola (R)
gyerek – felnőtt (V)
oktatás – tanítás (R)
tanulók – tanárok (V)
tanulás – oktatás (R)
-

95
 gyilkos – tolvaj – csaló (V)
rendőr – zsaru – fakabát (R)
sötét – világos (E)
lyukas foltos – öreg – régi – ócska (R) fekete – sötétség – éjszaka (R)
(tan)óra – szünet (V) foltozás – varrás (V)
óvszer – gumi (R) tönkrement – sérült (R)
spanyol áttetsző – átlátszó (R) háború – béke (E)
hiány – teljes (E)
nép – nemzet (R)
siet fut – száguld (R) elkésik – megérkezik (E)
fut – szalad (R) kétszer fut – rohan (R) kétszer
fut – szalad – rohan – halad – lépdel fut – rohan – szalad (R) háromszor
– mozog – ballag – baktat – kocog
– galoppozik (R+E)
felkészületlen – összeszedetlen (R)
idegesség – pánik (R)
pontos – pontatlan (E)
rohan – szalad – fut (R)
dübörög agresszió – harag (R) dübörög – dörög (R)
dobbant – dörög (R) figyelemfelkeltő – feltűnő (R)
dübörög – dörömböl (R) fut – vágtat (R)
rohan – siet (R) siet – fut (R)
zakatol – dörömböl (R)
zörög – csörög (R)

Az egymást kizáró speciesek a 18 éves diákok szóelőhívásaiban is megjelentek, de sokkal

kisebb előfordulással, mint a 16 évesek esetében. A fiúk kétszer, különböző aktiválási sort
alkalmaztak, a tenger – folyó – patak – tó és a tó – folyó – óceán formában, a lányok szintén
kétszer, de ugyanazt a szópárt tenger – óceán aktiválták.

D) Asszociatív típusú szóelőhívások

A 18 éves diákok elvont gondolkodásának fejlettségére utal az asszociatív típusú

szóasszociációk számának növekedése a kísérletben részt vevő 14 és 16 éves korosztály
tagjainak szóelőhívásaihoz mérten. A mennyiségi mutatók növekvő tendenciája mellett a
szóelőhívások szemantikája is eltérést mutat a két fiatalabb korosztályétól, változékonyabb és
strukturáltabb jelentésszinteket érintenek ezek az aktiválások, melyek hívószavankénti
előfordulásait a 19. táblázat szemléltet.

96
 19. táblázat: A 18 éves diákok asszociatív típusú szóelőhívásai

Hívószó Asszociatív aktiválások

Fiúk Lányok
asszony gyümölcsoltás ajtó
rigolya kályha
rang – uralkodó – királynő
hegedű kínaiak göndör haj
melankólia elvont
macska
reneszánsz
jelzőlámpaejtőernyőzés magasság
drog trafik
sör – asztal
sziréna - -
gimnázium család rács
elég
érettség
múlt – jövő
szeretem
otthon
vonat
kék béke hivatalos
gyógyulás kék malom
tisztaság kell
melankolikus
szabadság
végtelen
lyukas igénytelen anya
páncél (háromszor) hiány
szegénység űr – hiány
tüdő űr – csillagok – bolygók – Nap - égitest
világ szegény ember
spanyol - romlott
siet - futótűz
dübörög agresszió – harag -
Gábor

E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk

A fonetikai hasonlóság alapján részleges fonetikai azonosság, tehát a válaszszavak

kezdőhangának vagy a kezdő szótagjának azonosságán alapuló összefüggések is találhatók a
18 éves adatközlő diákok szóelőhívásaiban. A teljes szóalakot érintő homonímia nem fordult

97
elő. Összesen 53 hangzásbeli összefüggést fedeztem fel. Az asszony hívószóra egy fiú
adatközlő a feleség – főzés, a lányok a feleség – főkötő, férjes – főzés szópárokat aktiválták. A
hegedű hívószó a fiúk részéről a hang – húr, hang – harmónia, koncert – közönség, kottatartó
– karmester, szegénység – szépség, a lányoktól a hang – húr, hegedű – hangszer, köröm –
kékszakáll, zongora – zenekar szópárokat eredményezték. A jelzőlámpa hívószóra csupán a
fiúk asszociáltak fonetikai összefüggésen alapuló szóelőhívásokat a dugó – duda, sorompó –
sör, villamos – vonat szópárokkal. A jelzőlámpára csak a fiúk a fény – füst, a szirénára csak a
lányok kórház – közlekedés, betegápoló – büntetés asszociáltak hangzás alapján. A gimnázium
hívószó a fiúk részéről a magyar – matek, a lányok részéről a közoktatás – kötelező, tanterem
– tábla, termek – tanárok szópárokat hívta elő. A kék hívószó a fiúk az óceán – ózon, tó –
tenger, a lányok a határtalan – hullám – hupikék törpikék, tenger – toll, tinta – toll, szín –
szivárvány aktiválásokat hajtották végre. A lyukas hívószó a fiúk részéről fánk – fej –fegyver,
fej – fal, fej – fog, fej – fül, szita – szűrő, tartály – táska szópárokat, a lányok a gát – gomb,
üreg – űr, szakadt – szegény szópárokat indikálta. A spanyol hívószóra a fiúk barna szem –
Barcelona, bevándorló – bűnöző, nyár – nyelvtanulás szóelőhívásokat, a siet hívószóra a
szalad – szaporán, siet – siheder szópárokat aktiválták. A lyukas hívószó a mese –
matekfeladat, ócska – ózonlyuk – óra, zaj - zavaró szópárokat vonzotta. A dübörög ige a
fiúknál a fekete – földrengés, süket – sötét, vendég – vonat, a lányoknál a Dömötör – dibdáb,
fáradtság – fül, figyelemfelkeltő – feltűnő, zene – népzene, zene – zenekar – zaj előhívásokat
eredményezte.
A dübörög ige hanghatás alapján történő szóasszociációt is előidézett, a Dömötör –
dibdáb szópár Dömötör tagja a hívószó hangzására utal.

F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk

A szintagmatikus összefüggésekben ebben a korosztályban is megtalálhatók a

szemantikai stratégia működései. A korpuszban összesen 56 szintagmát találtam, túlnyomó
többségük (44 előfordulás) minőségjelzős szószerkezet, amelyből pontosan a felét (22
szintagmát) a fiúk, a másik felét (szintén 22 szintagmát) pedig a lányok alkottak meg. A
fennmaradt 12 szintagmából (4 birtokos jelzős, 5 határozós és 3 predikatív) egy predikatív
szintagmán kívül a többit a fiúk asszociálták. Ezt az eloszlást a 28. ábra mutatja be.
Az asszony hívószóra egy lány a nagy ház minőségjelzős szintagmát hívta elő, a
hegedű hívószóra egy fiú a bécsi temperált hangszerek (az elemzésben ezt két szintagmának
értelmeztem) egy lány pedig a göndör haj minőségjelzős szintagmát aktiválta. A jelzőlámpára

98
a fiúk az agresszív vezetők és a mosolygós fej, a szirénára az állami alkalmazottak, baj történt,
félrehúzódás az utakon, gyors haladás, és szirének dalai, egy lány adatközlő a
megkülönböztető jelzés szószerkezetet aktiválta. A szirének dalai asszociációt a sziréna
hívószó hangzási hasonlósága idézte elő, amely a szemantikai kapcsolat hatását módosítja,
hiszen az eredeti szótagszerkezet felbomlott, s jelentésbeli kapcsolat a két szóaktiválás között
nincs. A gimnázium hívószóra a fiúk az év hasznossá tétele, hamarabb kezdődik, házi feladat,
jó suli, korán kelés, szép élet, míg a lányok az általános iskola, házi feladat (kétszeri
előfordulás), korai kelés, magyar zászló - EU-zászló szóelőhívásokat alkalmazta. A kék
hívószó egy fiú részéről a csíkos füzet, a lányokéból pedig a hímes tojás, hupikék törpikék, kék
malom válaszszavakat eredményezte. A spanyol hívószóra csak a lányok aktiváltak: barna
szem, kreol bőr, pergő nyelv. A lyukas hívószóra a fiúk mentális lexikonában a fekete lyuk
(kétszeri előfordulás), golyószóró puska, társadalmi rés, míg a lányokéban a helyesírási
szótár, a szegény ember szerepel válaszszóként. A spanyol melléknévre a fiúk az Amerika
felfedezése, barna bőr, fekete haj, földrajzi felfedezések, válogatott bajnokság, míg a lányok a
legjobb barátnőm és a vitorlás hajó aktiválásokat hajtottak végre. A siet hívószó a fiúknál a
gyorsan hajt, igazolatlan óra, lekésik valamit, szedi a lábát válaszszókban fejeződik ki, egy
lány esetében pedig az indulás előtti percek szószerkezetek aktiválódtak. A dübörög igére a
fiúknál az első sor, válaszra vár (állandósult szókapcsolat), elektronikus zene, felső szomszéd,
ipari forradalom, dübörög a gazdaság (politikai szlogen), míg a lányoknál az emocionális
töltetű szív dobog és a magas hangrend szószerkezetek aktiválódtak.

60

50 56
Színtagmák száma (db)

40 22

30

20
22
10
4 5
2 2
0 0 0 1 1
összes minőségjelzős birtokos jelzős határozós tárgyas predikatív
szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet szószerkezet

fiúk lányok

26. ábra: A 18 éves diákok szintagmatikus szóasszociációi

99
 A szerkezeti összefüggések másik jellemzője ebben a korosztályban is a -ság, -ség, -
ás, -és képzők nagyszámú jelenléte a korpuszban. Csupán négy fiú adatközlő nem alkalmazza
ezt a szóalkotási módot. Legtöbb esetben a főnévi és a melléknévi szófajú hívószavakra adott
válaszszavaknál jellemző, de az igék esetében is jelen vannak e képzők, s befolyásolják a
szóelőhívási stratégiákat szófaji szempontból.

G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások

Az asszony hívószó esetben az előző két korosztály esetében is kis mennyiségben

előkerültek a falusi, népi jellegű szóaktiválások, a leggyakrabban ez a jellemző a 18 éveseknél
fordult elő a szóelőhívásokban. A lányok a hímzés, vagy a parasztasszony - … - tyúk – szigor
– nyújtódeszka – rétes – kötény – méltóság – pofon – gazda válaszszavakat aktiválták, de ide
sorolható a korsó válaszszó, ami irodalmi vonatkozást is mutat(hat) Petőfi Sándor A Tisza
című költeményéből a „pórmenyecske jött, korsó kezében” sorából. Megjegyzendő, ez a vers
memoriterként szerepel a magyar irodalom tantárgy követelményei között, így a lexéma
bevésődését a vers megtanulása segít(het)te. A válaszszavak között az asszonyság mint
grammatikai típusú szóelőhívás (a hívószó képzős alakja) is megtalálható, illetve az Alföld
válaszszó, amely szintén Petőfi Sándor egyik versének címére utal (az adatközlő lány nagy
kezdőbetűvel írta ezt a szót). A fiúk aktiválásai között szintén van ilyen típusú szóelőhívás, a
pántlika válaszszó mellett a kendő válaszszó (két előfordulással), s a népmesei szereplők
közül a boszorkány szóelőhívás jelenik meg. A hegedű hívószóra Vivaldi Négy évszak
művének címe két esetben, maga a zeneszerző neve háromszor aktiválódott. Vörösmarty neve
A vén cigány c. költeménye ismeretében egy esetben, a Titanic című film zenéjére való utalás
szintén egy esetben hívta elő egy lány adatközlő. A jelzőlámpa hívószóra a KRESZ válaszszó
viszonylag gyakran fordult elő az aktiválásokban, a 32 adatközlő közül tizenketen (9 fiú és 3
lány) előhívták, életkoruknál fogva a jogosítvány megszerzése okán van jelen ekkora
intenzitással e betűszó a mentális lexikonukban. A lyukas hívószó az lyukas óra – mese –
matekfeladat, szóhármast provokálta, de szerepelt az előhívások között kétszer a (lyukas)
garas frazéma és a szegény ember válaszszó is. Utóbbi a Szegény ember szerencséje című
magyar népmese ismertére utal(hat): „annyi a gyermeke, mint a rosta lika”. A lyukas
hívószóra a nyelvtanóra - … – szabályzat, a gólya, az ly-os j, háromszori megjelenése,
valamint a nyelvtan háromszor – szabály – kakukktojás – kivétel helyesírási ismeretekkel
válaszolhattak a diákok. A lyukas kéz szinonimájaként előhívott marok válaszszó szerepelt
egy lány szóaktiválásai között, ahogyan a kas szóelőhívás is, ami a „… vigyázz kocsis, lyukas

100
a kas” sorral a Debrecenbe kéne menni gyermekmondókát idézi. A lyukas hívószóra a fiú
adatközlők szintén a helyesírási ismeretekre utaló egérlyuk kétszeri előhívását, illetve a fizikai
vagy a földrajzi ismeretekhez köthető fekete lyuk válaszszókat aktiválták. Morfológiai vagy
szintaktikai szempontból ismétlésnek is felfoghatjuk. A hegedű hívószó a fiúk esetében hét
előhívással a cigány válaszszót provokálta, melyet részben Vörösmarty Mihály A vén cigány
című tanult verse ihletett, illetve a diákok szociológiai ismereteikre is támaszkodhattak. Ezzel
összefüggésben a cigányzene válaszszó is egy esetben szerepelt, ahogy a tücsök válaszszó is
előkerült A tücsök hegedűje című mesére vonatkoztatva. A kék hívószó a lányoknál a hupikék
válaszszó a mesei jelzőt, a lagúna válaszszó pedig a romantikus filmet idézte meg. Az
általános műveltség körébe tartozó, zenei-irodalmi ismereteken alapuló kékszakáll válaszszó
egy esetben lány adatközlő által aktiválódott. Egy másik lány adatközlő a Kékszakáll című
regény írójának nevét, Vonnegutot asszociálta. Egy fiú adatközlő a kékvér válaszszóval az
arisztokráciára mint társadalmi elitre utalt. A sziréna hívószó hangját is felidézte egy lány
adatközlő a víjúvíjú hanghatással, illetve egy másik lány előhívta a hullámhossz – foton
szópárt, amelyet a fizika tantárgy ismeretei inspiráltak, ahogyan a mindkét nem esetében
(fiúknál háromszor, lányoknál egyszer) megjelenő Doppler-effektust is. A spanyol hívószóra a
viasz frazeológiai szinthez köthető szó háromszor, a konkvisztádorok - … - gyarmatosítás egy
alkalommal és a Colombus – hajózás – konkvisztádor szintén egy alkalommal került elő, mely
előhívások a diáklányok történelemtudásán alapulnak. A gyarmat – félsziget – mór, a
történelem – gyarmatosítás – felfedezések, a gyarmatosítás – király – inkvizíció –
munkanélküliség és a hódítók – konkvisztádorok szóelőhívások a fiúk történelmi ismereteire
utalnak, ahogy a drogkartell – spanyolnátha aktiválás is. A spanyol hívószó Hemingway
Akiért a harang szól című regényét is aktiválta egy fiú adatközlő esetében. Egy lány pedig a
spanyol hívószóra a macsó szóelőhívást alkalmazta. A siet hívószóra az időpontra ragos alak
a grammatikai típusú szóelőhívásra példa, a türelmetlen – kellemetlen szópárnál a fosztóképző
a szóelőhívás mozgatója (jelenléte mennyiségét tekintve elenyésző), a fontos – releváns –
elfoglalt – ambiciózus aktiválásban pedig az idegen eredetű szavak is megjelennek. A
gimnázium hívószó az Abigélt mint az ismert Szabó Magda-regénycímet idézi fel egy lány
adatközlő mentális lexikonában. A dübörög igére egy lány adatközlő a dibdáb hanghatással
válaszol, míg egy másik az alföld – Döbrögi szópárral a tájegységet köti össze a népmesei
szereplővel. A Döbrögi szó még a hívószóval hasonló hanghatást is eredményez. A spanyol
hívószóra egy fiú adatköző a fieszta – szieszta rímelő, fonetikai alapon szerveződő szópárt
alkalmazta.

101
H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban

Általában a lányok alkalmaznak emocionális töltetű szóasszociációkat a 18 éves

korosztályra vonatkoztatva: a jelzőlámpa hívószóra az apukám, a kék hívószóra a testvérem a
spanyol hívószóra a legjobb barátnőm, egy fiú a hegedű hívószóra a húgom szóelőhívást
aktiválta. Mindegyik érzelmi töltetű szóelőhívás az egyes szám 1. személyű birtokos
személyjel toldaléktípust használta.

I) Ismétlések

A lány adatközlőnél a nő válaszszó az asszony és a hegedű hívószavaknál egyaránt

előfordult, az első aktiválásnál a 3., a másodiknál az utolsó helyen szerepelt az asszociációs
sorban. A siet hívószó megjelenik a dübörög hívószónál asszociációként a siet – fut rokon
értelmű párban a 6-7. válaszszóként a sorban, a lyukas hívószó szótövének (lyuk) ismétlődése
háromszor megjelenik a szóelőhívásokban, az óra válaszszó a lyukas és a spanyol
hívószavakban egyaránt előfordul. A jelzőlámpa és a sziréna hívószavak esetében a büntetés
válaszszó két helyen ismétlődik (a 20., legutolsó és 18., utolsó előtti helyen a sorban). A
jelzőlámpa hívószó a siet hívószó válaszszavaként jelenik meg újra. A sziréna hívószó
esetben a 7. helyen előforduló bunker válaszszó az atombunker szóelőhívást provokálta, majd
az így előhívott válaszszó atom előtagja további két aktiválást atombomba, atomtámadás
eredményezett. Ugyanennél a hívószónál megjelenő KRESZ válaszszó a sziréna utolsó
szóelőhívásaként is aktiválódott. Ugyancsak a sziréna hívószóra a légvédelem –
lakosságvédelem – polgári védelem – katasztrófa – védelem esetekben a védelem utószóként,
illetve egy előfordulással a szintagma alaptagjaként vagy önálló szóelőhívásként mutatkozott.
Hasonlóképpen a gimnázium hívószó esetében az iskola szó utótagként vagy szintagma
alaptagjaként ismétlődött meg: középiskola – szakközépiskola – szakiskola – főiskola –
általános iskola. A hegedű hívószóra az első szóelőhívás a zene szó, ami a zenekar, népzene,
komolyzene, utcazene válaszszavakban utótagként négyszer megismétlődött. A kék hívószóra
korábban a jelzőlámpa szóasszociációjakor előforduló piros – zöld – sárga színhármas
megismétlődött.

J) A számfogalom

Számok a 18 éves diákok szóasszociációban nem fordultak elő.

102
K) Egyéb típusú aktiválások

A 18 éves korosztály esetében a legtöbb előfordulással tapasztaltam a szerelemre,

szexualitásra utaló válaszszavakat, melyeket általában a fiú adatközlők produkáltak: az
asszony hívószóra a nőstény – mell – kebel – emlő, szex – barátnő – szerető – … – kielégítés
és a lyukas hívószóra a lyukas – szaporodás, óvszer – gumi szóelőhívások születtek. A szex
válaszszó az említett előforduláson kívül még kétszer jelentkezett önállóan a
szóelőhívásokban. A spanyol hívószóra a nyaralás – tengerpart – nők szóhármas aktiválódott,
mely előhívás harmadik szava is erre a témára utal.
Szleng kifejezéseket szintén a fiúk alkalmaztak, a jelzőlámpa hívószóra az anyázás, a
gimnázium hívószóra a szívás, illetve a sziréna hívószóra a balhé válaszszókat aktiválták.
Hasonlóképpen az előzőekhez a kék hívószóra a rendőr – zsaru – fakabát rokon értelmű
aktiválásokban a szleng hatása van jelen.
Ebben a korosztályban egy fiú adatközlő a kék hívószóra a fű – kábítószer – cigi
szóhármas aktiválásával a káros szenvedélyek egyikére utalhatott.

L) Szófajok

A 18 éves korosztály esetében szintén valamennyi szófaj képviselte magát a

szóelőhívásokban, legnagyobb arányban a három alapszófaj, a főnév a tulajdonnévvel együtt,
a melléknév és az ige aktiválódott. E három szófaj megjelenése 3.136 előfordulást jelentett, az
összes többi csupán 36 szóelőhívást mutat. Ismétléses nem-parametrikus teszttel kimutatható,
hogy a 18 éves adatközlők esetében a fiúk és a lányok szóelőhívásai között szignifikáns
különbség van: Z=-2,197; p=0,029. A fiúk az összes szófaj tekintetében 672 aktiválással
többet teljesítettek a lányoknál, főnévből 424, melléknévből 159, igéből 45 előfordulással
hagyták maguk mögött a lányokat.

103
 A szóelőhívások szófaji eloszlását részletesen a 20. táblázat és a 27. ábra mutatja.

20. táblázat: A szófaji kategóriák jelenléte a 18 évesek szóasszociációjában

szófaj fiúk lányok összes válaszszó

szófajonként

főnév 1407 983 2390

tulajdonnév 54 22 76

melléknév 337 178 515

számnév 2 3 5

névmás 2 0 2

ige 100 55 155

igenév 0 0 0

határozószó 20 9 29

indulatszó 0 0 0

összesen 1922 1250 3172

120

100 minden szófaj

főnév

80 tulajdonnév
melléknév

60 számnév
%

ige

40 igenév
névmás
20 határozószó
indulatszó
0
összes válaszszó fiúk lányok

27. ábra: A szófaji kategóriák jelenléte a 18 évesek szóasszociációjában

104
 Tulajdonnevek e korosztály szóelőhívásaiban 76 esetben fordultak elő. A fiúk 54
esetben, a lányok 22 esetben alkalmaztak tulajdonneveket. A fiúk a jelzőlámpa és a dübörög
hívószavakra nem alkalmaztak tulajdonneveket, a lányok a lyukas és siet szavakra nem
találtak tulajdonnévi aktiválást mentális lexikonukban. Mindkét nem a hegedű, a gimnázium
és a spanyol hívószavakra alkalmaztak a legnagyobb mértékben tulajdonnévi szóelőhívásokat.
Átfogóan a tulajdonnevek eloszlását a 21. táblázat mutatja.

21. táblázat: A 18 éves diákok tulajdonnévi szóasszociációi

Hívószó Tulajdonnévi asszociációk

Fiúk Lányok
asszony Réka Alföld
hegedű Flórián, Mozart, Turisas Négy évszak (kétszer),
(együttes) Titanic, Vivaldi (ötször),
Vörösmarty, Zeneakadémia
jelzőlámpa - fóti Vörösmarty tér
sziréna Doppler-effektus Doppler-effektus
(háromszor)
gimnázium Borosné (tanárnő), István, Abigél, Apáczai, István,
Réka, Szent István (kétszer), Madách, Szent István, Szent
Szent István Gimnázium, István Gimnázium, Veres
SZIG Pálné
kék Balaton, Duna, Dunhill, BVSC, van Gogh
ENSZ, Föld, Hollywood,
MTK (kétszer), Windows–
háttérkép
lyukas Hold -
spanyol Barcelona (négyszer), Barcelona (háromszor),
Cortez, Dél – Amerika Cortez, Európa Bajnokság,
(háromszor), Hemingway: Ferdinánd, Franciaország,
Akiért a harang szól, Gibraltári–szoros, Ibériai–
Hispánia, Madrid félsziget, Gaudi, Izabella,
(háromszor), Kolumbia, Latin–Amerika (háromszor),

105
 Kolumbusz, Mexikó Mexikó, Nap, Portugália,
(hatszor), Real Madrid Spanyolország (kétszer),
(kétszer), Spanyolország Zara
(háromszor)
siet BKV -
dübörög - Alföld, Döbrögi

A tulajdonnevek között egyaránt találhatóak személynevek, földrajzi nevek (a legnagyobb

arányban), intézmények nevei vagy irodalmi alkotások címei. A személynevek közül a Réka
kétszer és a Borosné (tanárnő) nevek szerepelnek, előbbi valamelyik osztály- vagy iskolatárs,
utóbbi pedig a magyartanár neve, ezt a szóelőhívást mindkét alkalommal ugyanaz a fiú
aktiválta. Nyilvánvalóan mindkét személyhez valamiféle emocionális viszony fűzi az
adatközlőt, ami lehet pozitív, de akár negatív is. Az István, a Szent István Gimnázium, illetve
a SZIG előhívott forma mindegyike a Szent István Gimnáziumot takarja. Ennek analógiáját
követve a lányok által aktivált Apáczai, Madách, Veres Pálné szóelőhívások is gimnáziumok
megnevezésit jelentik (a gimnázium szó előfordulása nélkül).

10.1.2.4. Részösszefoglalás – a három korosztály írásbeli szóasszociációs

eredményeinek összevetése

Áttekintve az egyes korosztályok eredményeit látható, hogy a mentális lexikon

elemeinek aktiválása sokféle, szerteágazó, bonyolult folyamatok mentén valósul meg.
Mindhárom korosztályra a szemantikai stratégia működései voltak a legjellemzőbbek,
amelyekkel együttesen a hangzási (fonetikai) és szerkezeti összefüggések különböző
módokon jelentkeztek. Mindhárom korosztály adatközlői különböző mértékben és
variációban produkáltak szóelőhívásokat az alábbiak szerint:
A szóasszociációs sor típusú szóasszociációk nagy amplitúdójú különbségeket
mutatnak az egyes hívószavak között a korosztályok és a nemek szerint egyaránt. A 14 éves
lányok (szóaktiválási arányszámuk a jelzőlámpa hívószóra (átlagban mérve) 0,5 értékszám
alatt, a sziréna hívószóra 0,65 értékszám alatt maradt) kivételével a legnagyobb arányban a
jelzőlámpa és a sziréna hívószavakra aktiváltak a diákok sikeresen ebből a típusból. Egyetlen
szóelőhívást sem produkáltak a 16 éves fiúk a siet, dübörög igékre, a 16 éves lányok
ugyanezekre, valamint a gimnázium és kék hívószavakra, és a 18 éves fiúk szintén a siet,

106
dübörög igékre és a 18 éves lányok a gimnázium hívószóra nem aktiváltak válaszszavakat. A
leghomogénebb szóelőhívásai a 14 éves lányoknak voltak, egyik hívószó esetében sem ők
produkálták a legnagyobb vagy a legkisebb arányszámú szóasszociációt. A legnagyobb
eltérést a 16 éves fiúk szóelőhívásai mutatták, a második legmagasabb (sziréna hívószóra
1,19) és a 0 értéken kívüli legalacsonyabb (gimnázium hívószóra 0,05) átlagérték hozzájuk
kötődik. Az egyes korosztályok és nemek szerinti megoszlást a 28. ábra szemlélteti.

asszony hegedű jelzőlámpa sziréna gimnázium

kék lyukas spanyol siet dübörög
1,4
Válaszszavak száma átlag alapján (db)

1,2

0,8

0,6

0,4

0,2

0
14 éves fiúk 14 éves lányok 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 éves fiúk 18 éves lányok
Korosztály

28. ábra: A szóasszociációs sor típusú szóasszociációk kimutatása évfolyamonként, nemek

szerinti megoszlásban, hívószavanként külön-külön átlag szerint

107
 4

Szóelőhívások száma átlagban (db)

3,41
3,5
3 3,09 3,08
3

2,5 2,24
1,93
2
1,47
1,5 1,15 1,08
1 0,71
0,57 0,6
0,42 0,47 0,45
0,5

0
14 évesek 14 éves 14 éves 16 évesek 16 éves 16 éves 18 évesek 18 éves 18 éves
fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok
Korosztály

metonimikus és szinekdochés szóelőhívások együtt

metonimikus szóelőhívások
szinekdochés szóelőhívások

29. ábra: A metonimikus és szinekdochés típusú szóasszociációk korosztályok szerint

átlagban kifejezve

A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szóelőhívások és a viszonyfogalmak közül a

három korosztályból kettő (a 14 és a 18 évesek) a rokon értelmű szóelőhívásokat preferálta,
kivételt a 16 éves lányok csoportja, ők az ellentétes jelentésű szóaktiválásokat hajtották végre
a legmagasabb számban. A rokon értelmű szópárokból a legkevesebbet a 14 évesek, a
legtöbbet a 18 évesek asszociáltak, a lányoknál mindhárom korosztály esetében egyenletesen
növekvő tendenciát fedezhetünk fel. A lányok mindhárom korosztálynál megelőzték a fiúkat.
A legegyenletesebb szóelőhívási arányt mindhárom típus esetében a 14 és a 16 éves fiúk
szóaktiválásai mutatják, bár a 14 éveseké jóval elmarad a 16 évesekétől.

108
 2
1,76
Szóelőhívások száma átlagban (db) 1,8
1,59
1,6
1,41 1,4
1,4
1,2
0,96 1 0,95 1
1 0,89
0,72 0,760,76 0,71 0,75
0,8 0,69
0,54 0,57 0,58
0,6 0,46 0,46 0,43
0,37
0,4 0,24 0,28 0,28 0,25
0,21
0,2
0
14 évesek 14 éves 14 éves 16 évesek 16 éves 16 éves 18 évesek 18 éves 18 éves
fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok
Korosztály és 'gender'

rokon értelmű szóelőhívások ellentétes jelentésű szóelőhívások viszonyfogalmak

30. ábra: A rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szóelőhívások és a viszonyfogalmak

korosztályonként átlagban kifejezve

Mindegyik korosztály szóelőhívásaiban változó mennyiségben, de előfordultak

asszociatív jellegű aktiválások. Meglepő, hogy a szóasszociációs kísérletben a
legintenzívebben részt vevő korosztály, a 16 évesek közül a fiúk jóval (1,03) átlagértékkel a
korosztály lány adatközlői alatt teljesítettek, s ezt az eredményt a másik két korosztály lány
adatközlői is (a 16 évesek 0,42, a 18 évesek 0,45 átlagértékkel) meghaladták. Az is látható,
hogy a másik két korosztály fiú adatközlői a 16 éves fiúk eredményeit nem tudták elérni. Az
asszociatív szóelőhívásokat a 31. ábra szemlélteti.

109
 Szóelőhívások száma átlagban (db) asszociatív

2,5

1,89 1,92

1,47
1,3

0,64

14 éves fiúk 14 éves lányok 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 éves fiúk 18 éves lányok
Korosztály és 'gender'

31. ábra: Az asszociatív típusú szóelőhívások nemek szerint átlagban kifejezve

A fonetikai típusú szóelőhívások a szerkezeti összefüggésekhez képest kevesebb

megvalósulást mutatnak, a 14 és 16 éves korosztályban 1:2 arányt képviselik, az emotív
jellegű összefüggések, a számfogalmak és az egyéb elvont szóelőhívások elenyésző
előfordulással vannak jelen. A 18 éves diákok számot nem aktiváltak válaszként egyik
hívószóra sem. A szerkezeti összefüggések között a legjellemzőbbnek a jelzős szószerkezet
bizonyult, előfordult, hogy a jelzett szó maga a hívószó volt, amelyhez valamilyen
tulajdonságát aktiválták a diákok, vagy a hívószóra adott válaszszót látták el jelzővel. Az is
előfordult, hogy a hívószó minősült jelzővé a jelzős szerkezetben. A hívószó jelzett szóvá,
illetve jelzővé válását az ismétlés jellemzőknél mindhárom korosztálynál ismertettem. A
három korosztály szóaktiválásának tipizálását a 32. ábra mutatja.

110
 fonetikai szerkezeti emotív szám egyéb

3,5 3,06
3
Szóelőhívások száma átlagban (db)

3
2,5
2 1,57 1,65 1,75
1,5 1,33

1
0,5 0,21 0,12 0,09 0,18 0,06 0,3 0,31
0,13 0
0
14 éves korosztály 16 éves korosztály 18 éves korosztály
Korosztály

32. ábra: A fonetikai, a szerkezeti, az emotív, a szám és az egyéb szóasszociációk

korosztályok szerint kifejezve átlag alapján

Az aktivált szavak szófaji eloszlását a 22. számú táblázat és a 33. ábra prezentálja. Az
egyes korosztály szóasszociációs eredményei között a Wilcoxon-próba alapján nem mutatható
ki szignifikáns különbség.

22. táblázat: A szófajok megoszlása a három korosztály szóelőhívásaiban

SZÓFAJ 14 évesek 16 évesek 18 évesek

főnév 2174 2559 2390
tulajdonnév 50 75 66
melléknév 489 643 515
számnév 8 8 5
névmás 1 3 2
ige 140 141 155
igenév 2 0 0
határozószó 33 37 39
indulatszó 5 1 0
összesen 2092 3467 3172
korosztályonként
összesen a három korosztály 8732

111
 100%
90%
80% indulatszó
70% határozószó
60% igenév
50% ige
%

40% névmás

30% számnév

20% meléknév
tulajdonnév
10%
főnév
0%
14 évesek 16 évesek 18 évesek
Korosztály

33. ábra: A szófajok megoszlása a három korosztály szóelőhívásaiban

A szóelőhívások eredményét szófaji megoszlás szempontjából a korosztályokon belül

nemek szerint is összevetettem. Ismétléses nem-parametrikus teszttel kimutatható, hogy az
egyes csoport között a 14 évesek esetében van a fiúk és a lányok között szignifikáns
különbség a szóelőhívásokban (Z=-2,296; p=0,022), illetve a 18 évesek esetében is
kimutatható statisztikailag jelentős eltérés a fiúk és a lányok szóaktiválása között: (Z=-2,197;
p=0,029).
A lányok szóaktiválási tevékenységét összevetve a 14 és 16 évesek között (Z=-2,194;
p=0,028), illetve a 14 és a 18 évesek között belül is szignifikáns különbség (Z=-2,521;
p=0,012) található. A szófajok megoszlását a három korosztály szóelőhívásaiban összesítve a
23. számú táblázat és a 34. ábra prezentálja.

112
 23. táblázat: A szófajok szóelőhívásainak szám szerinti megoszlása
korosztályok és nemek szerint

14 évesek 16 évesek 18 évesek

SZÓFAJ fiú lány fiú lány fiú lány
főnév
811 1363 1410 1149 1407 983
tulajdonnév
23 27 53 22 54 22
melléknév
203 286 388 255 337 178
számnév
3 5 5 3 2 3
névmás
1 0 0 3 2 0
ige
52 88 99 42 100 55
igenév
2 0 0 0 0 0
határozószó
12 21 27 10 20 9
indulatszó
1 4 0 1 0 0

100%
90%
80%
indulatszó
70%
határozószó
60%
igenév
50%
%

ige
40%
névmás
30%
számnév
20%
melléknév
10% tulajdonnév
0% főnév
14 éves fiúk 14 éves 16 éves fiúk 16 éves 18 éves fiúk 18 éves
lányok lányok lányok
Korosztály és 'gender'

34. ábra: A szófajok szóelőhívásainak szám szerinti megoszlása

korosztályok és nemek szerint %-ban

113
 10.1.2.5. Hálózati kapcsolatok az adatközlő diákok mentális lexikonában a
gimnázium hívószó esetében

A szóasszociáció folyamán a diákok a gimnázium hívószóra aktivált leggyakoribb

válaszszókkal jelezték viszonyulásukat egy adott időpontban az aktuális „világuk” egy
szegmenséhez. Ez a viszonyulás a mentális lexikon kapcsolatait mutathatja meg számunkra,
melyek között különféle erősségű viszonyok képződnek. A szóelőhívások gyakorisága, az
előhívott szavak sorrendje erősségi kapcsolatot feltételezhet. A válaszszók gyakorisága
kapcsán modelleztem a gimnázium hívószóra érkezett két elemszámnál nagyobb elemszámú
aktiválások kapcsolódási lehetőségeit. Az egyes kapcsolatokat súlyoztam, ezek meglétét
nyilak formájában jelöltem. A súlyozott kapcsolatok erősségé attól függ, hogy a
szóasszociációs vizsgálatban a hívószóra hány válaszszó érkezett az adatközlőktől. Háromféle
formájú nyilat alkalmaztam, a vastag folytonos nyíl a legerősebb (15-nél több), a vékony
folytonos nyíl a közepes (5-15 közötti), a szaggatott nyíl a gyenge (0-5-ig) kapcsolatot jelzi. A
válaszszók alatti számok a három korosztály szóelőhívási mutatóit ábrázolják (a 14 évesekét a
piros, a 16 évesekét a kék, a 18 évesekét a zöld szín). Az aktivált szócsoportok közös tagjait
összetartozó színű geometriai alakzatok fogják össze. Az árából látható, hogy a gimnázium
hívószó az iskola – tanár – diák hármasát helyezi a középpontba, mindhárom válaszszó a
közvetlen percepcióval kapcsolatos. Az egyes válaszszavak egymással asszociációs párokat
hoznak létre, melyek további kapcsolódásai másik válaszszópárokkal hálózati összefüggést
alkotnak. Említést érdemel a tanulás – tudás – érettségi – egyetem – jövő szóaktiválási sor,
melyben megmutatkoznak a közvetlen környezet ismeretén alapuló jelentéskomponensek és
az élethelyzeti jellemzők (tanulás – tudás). A gyengébb jelenlétű elvonatkoztatások (érettségi
– egyetem) a közvetlen jövő alakulására irányulnak (a 16 és legfőképpen a 18 évesek
esetében), majd a szociokulturális sajátosságokra utaló jövő szóelőhívás következik. A tudás –
érettségi – egyetem – jövő aktiválások a 14 éveseknél minimális előhívással (2 – 3 – 0 – 0, az
értékek a szósor aktivált elemeinek számát jelzik) vannak jelen, míg a 16 éveseknél (19 – 6 –
3 – 4) az aktiválási arány. Jól érzékelhető, hogy ez a korosztály már a tudás megszerzésére
koncentrál a sikeres tanulmányok érdekében. A 18 évesek az érettségi vizsga közelében 12
elemszámot produkálnak az érettségi szóval a gimnázium hívószóra válaszul.

114
35. ábra: Hálózati kapcsolatok az adatközlő diákok mentális lexikonában a gimnázium
hívószó esetében korosztályonként

115
 10.1.2.6. A szóelőhívás változatosságának szemléltetése egy 16 éves fiú adatközlő
szóasszociációja alapján

A szóelőhívás változatosságát egy 16 éves fiú adatközlő írásbeli szóasszociájának a

hegedű hívószóra aktivált válaszsorával szemléltetem:
hegedű: húr – vonó – hangnemek – finomhangoló – kulcs – hangszerem – zene –
hegedűverseny – tanár – bonyodalom – hamisság – munka – Yehudi Menuhin – Baráti Kristóf
Az aktiválást a diák a rész-egész szinekdochés alapú összetartortozással kezdte (hegedű –
húr), majd a hangszer húrjainak megszólaltatásához szükséges vonóval mint
viszonyfogalommal folytatta, ami elindítja az egész assszociációs soron érzékelhető
szemantikai hatást. Az aktiválást a hangnemek asszociátummal (a hangnemek közötti váltások
a vonó bizonyos irányú gyors mozgatásával érhetők el) folytatja, melyhez kapcsolódik a
finomhangoló - kulcs szópár (első eleme a hangszer hangjának minőségi javulására
használatos eszközt jelzi, második tagja az előző szinonimájaként ráerősít az első jelentésre).
Ezt a hangszerem faj-egyed metonimikus alapú asszociáció mellett az emotív funkciót (az
egyes szám első személyű -m birtokos személyjel) is hordozó forma követi. A zene, a
hegedűverseny és a tanár szavak a hangszerem szóval viszonyfogalmat mutatnak, de a tanár
szó megjelenése ok-okozati összefüggésen alapuló metonimikus kapcsolatot indikál a
bonyodalom – hamisság relációjában (hiszen a hamis játék „bonyodalmat” okoz a tanár és a
diák között). Ez az ok-okozati jelleg folytatódik a hamisság – munka válaszszavakban,
ugyanis a hamis játék munkával (gyakorlással) küszöbölhető ki. A hamisság szerkezeti típusú
asszociáció is, a -ság képző alkalmazásával a hamis melléknévből fogalomtágítással a
tulajdonságot főnév formájában elvont fogalomra változtatja. Ebben az összefüggésben (zene
– hamisság) szokatlan ez a szóhasználat, a zene vonatkozásában inkább a hamis, hamisan
játszik szóelőhívás lenne a természetes. Az asszociációs sort két tulajdonnévvel zárja (Yehudi
Menuhin – Baráti Kristóf), melyek megjelenése a diák zenei műveltségterületen való
jártasságát mutatja. Esetleg hegedűtanára a gyakorlás elérése érdekében példaképként
említhette a két művészt, de általunk nem ismert asszociációs hatás is előidézhette e két
tulajdonevet. A szóelőhívást végző diák két perc alatt 14 válaszszóból álló asszociációs sort
produkált, ami az átlagos szóelőhívás mennyiségi mutatóit (11,54 válaszszó mindhárom
korosztály összes adatközlője tekintetében) 2,46 elemszámmal meghaladja. Saját
korosztályában is átlagon felül teljesít (12,67 mentális szó esik egy diákra), 1,33
elemszámmal asszociált többet az átlagtól. A szóasszociációs soron sem a fonetikai, sem a
szerkezeti hasonlóság nem mutatkozik, bár a sort a hívószó kezdőbetűjének azonosságával

116
indítja. A szerkezeti jelleg annyiban nyilvánul meg, hogy négy szóösszetételt alkalmaz a
szóelőhívás folyamán (… – hangnemek – finomhangoló – ... –hangszerem –… –
hegedűverseny –), illetve a korábban említett -ság képző jelenléte.

10.2. Szabad szóbeli szóasszociációk

10.2.1. Időbeli tényezők

A szabad szóbeli szóasszociációs vizsgálatokban a három korosztály (14-16-18 éves)

diákjai számára 8 hívszóra a válaszszavak aktiválása 195,85 percet, azaz 3,26 óra időtartamot
jelentett. Az egyes korosztályok szóasszociációjának időeloszlását az 36. ábra mutatja:

18 évesek 16 évesek 14 évesek

29,61
lányok 44,93
23,43
Korosztály és 'gender'

28,41
fiúk 38,13
26,31

58,03
idő összesen 83,06
54,75

Idő (perc)

36. ábra: A szabad szóbeli szóasszociációk időtartama percekben kifejezve

korosztályok és nemek szerinti megoszlásban

Látható, hogy a leghosszabb ideig a 16, majd a 18 és legrövidebb ideig a 14 éves

korosztály asszociált. A leghosszabb és a legrövidebb időtartamú asszociáció között 28,21
perc mutatkozik. Az összes adatközlő átlagosan 1,96 percet használt fel, korosztályokra
lebontva az átlagosan felhasznált idő a következőképpen alakul: a 14 évesek 1,66 percet, a 16
évesek 2,51 percet, a 18 évesek 1,72 percet asszociáltak. A lányok a 16 és a 18 évesek

117
esetében megelőzték a fiúkat, a különbség a két korosztálynál a nemek szerint változóan
eltérő: a 16 éveseknél a lányok 6,8 perccel hosszabban asszociáltak, mint a fiúk, a 18
éveseknél a különbség 1,2 perc szintén a lányok javára. A 14 éves korosztály esetében
megfordult a tendencia, a fiúk 2,88 perccel hosszabban aktiváltak, mint a lányok.
Természetesen az időfaktor egyénenként is nagy eltéréseket mutat, amelyeket a 37., 38. és 39.
ábrák szemléltetnek. Az ábrákban az értékek nem növekvő sorrendet követnek, az adatközlők
a kísérletsorozatban kapott kódok (korosztály/nem/sorszám) alapján szerepelnek az
eredmények könnyebb összevethetősége okán.

fiúk lányok

4,05 4,07
3,57 3,41 3,19 3,47 3,41
3,18 3 3,06
Idő (perc)

2,46 2,43 2,38 2,33

1,48 1,49 1,37
1,15 1,12 1,23

Adatközlők

37. ábra: A 14 éves adatközlők egyéni szabad szóbeli asszociációinak időtartama

percekben kimutatva

fiúk lányok
9,06
6,47
Idő (perc)

5,05 5,48
4,38
3,42
4,22 4,1 4,08 4,11 4,16 4,11 4,47
3,2 3,35 3,33
2,34 2,43 2,35
1,42

Adatközlők

38. ábra: A 16 éves adatközlők egyéni szabad szóbeli asszociációinak időtartama

percekben kimutatva

118
 fiúk lányok
4,41
3,52
3,12 3,11 3,15
Idő (perc)
2,58 2,55 2,47 2,54
2,33 2,19 2,37 2,3 2,19 2,26 2,15
1,48 1,5 1,45
1,15

Adatközlők

39. ábra: A 18 éves adatközlők egyéni szabad szóbeli asszociációinak időtartama

percekben kimutatva

A három korosztály adatközlőinek szóasszociációs időtartamát összevetve

megállapítható, hogy a legrövidebb ideig a 14 évesek 1. számú lány adatközlője (14/L/1) 1,12
perc időtartamban, hozzá hasonlóan, 1,15 percig a 14 évesek 5. számú fiú (14/F/5) és a 18
évesek 2. számú lány (18/L/2) adatközlője asszociált. Leghosszabban a 16 évesek 2. számú
lány adatközlője (16/L/2) asszociált, őt társa a 16 évesek 3. számú lány adatközlője (16/L/3)
követi 6,47 időtartammal. A fiúk közül leghosszabb ideig, 5,05 percen át a 16 évesek 7.
számú adatközlője (16/F/7) asszociált.

10.2.3. A szóbeli szóasszociációk korosztályonkénti jellemzői az aktiválások

tipológiája alapján

10.2.3.1. A 14 éves korosztály szóbeli asszociációja

Az írásban elvégzett szóasszociációs vizsgálatok mintájára mindhárom korosztály

szóbeli szóasszociációit is elemeztem. Az eredményeket az írásbeli kísérlet kiértékelésekor
használatos algoritmust követve végeztem el az alábbi szempontok alapján.

119
 A) Szóasszociációs sorok

A szóasszociációs sorok tekintetében a fiúk és a lányok egyaránt a nyelvtan hívószóra

aktiváltak a legintenzívebben. Valószínű, annak tudható be ez az aktivitás, mert a szósorokban
fellelhető szóelőhívások minden esetben azokhoz a nyelvészeti diszciplínákhoz kötődnek,
amelyek a leíró nyelvtan tárgyköréből éppen ebben az időszakban tanulnak. A lányok
esetében a férfi hívószó is gazdag szóelőhívási sorokat indukál, szinte minden aktiválás az
édesapa, nagyapa alakjához kötődik vagy valamilyen tipikus jegy vagy cselekvésminta
alapján.
24. számú táblázat: Szóasszociációs sorok a 14 éves diákok verbális szóelőhívásaiban
Hívószó Szóasszociációs sorok
Fiúk Lányok
férfi apuka – nagypapa - dédpapa apa – erős – bátor – megvéd – pénzt
póló – farmer keres – dolgozik
szőrzet – izomzat apa – nagypapa (kétszer)
énekel – zongorázik - zenél
házasság – esküvő
házasság – feleség - gyereke
szakáll – bajusz
nyelvtan fonéma – morféma – szavak – ábécé – morféma – lexéma – szintagma
lexéma – szintagma – igenevek – igekötő
magánhangzó – mássalhangzó betű – morféma – ábécé – lexéma –
magyar nyelv – angol nyelv szintagma – morféma – mondat –
szintagma – fonéma – morféma – szókapcsolatok – szöveg
mondat – szó nyelvtan – irodalom
szintagma – fonéma – morféma szabályok – helyesírás
szóelemzés – mondatelemzés
autó - benzinkút – autószerviz – autómosó –
parkoló
gurul – kerék
számítógép - -
lila zöld – fehér – kék lila – levendula
levendula – ibolya – orgona
lila – rózsaszín – kék – piros
ruhák – nyaklánc – karkötő
okos tanár – tanulás – egyetem – diploma osztálytársak – barátok – ismerősök
– mesterképzés
ásít fej – száj – nyelv – kéz ágy – párna – takaró
száj – kéz
eszik ebéd – reggeli fehérje – szénhidrát – zsír
ebéd – reggeli – vacsora vacsora – ebéd – reggeli
tányér – kés – villa
tányér – villa – kanál – kés
villa – kés – kanál

120
 B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem – faj)
érintkezésen alapuló szóasszociációk

A metonimikus és a szinekdochés érintkezésen alapuló aktiválások mindegyike (egy

kivétellel) szinekdochés típusú szóelőhívás. A fiúk három (férfi, okos, ásít), a lányok egy
hívószóra (eszik) nem alkalmaztak ilyen típusú aktiválást. Meglepő, hogy a lányok az autó
hívószóra messze a legtöbb aktiválást hajtották végre az összes szóelőhívás tekintetében,
felsorolták az autó egyes alkatrészeit rész-egész kapcsolatokat létrehozva a hívószóval.

25. táblázat: A 14 éves diákok metonimikus típusú szóbeli szóasszociációja

Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj

*-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk
Fiúk Lányok
férfi - férfi – férj (nem-faj)*
férfi – nő – gyerekek – család (rész-
egész)*
ing – ruha – nyakkendő (nem-faj)*
nyelvtan szavak – ige – főnév (nem-faj)* mondat – alany – állítmány – jelző –
tantárgy – magyar – irodalom (nem- tárgy (rész-egész)*
faj)* nyelv – angol – magyar (rész-egész)*
rag – toldalék – képző (nem-faj)*
autó autó – gépjármű (nem-faj)* autó – jármű (nem-faj)* kétszer
autó – jármű (nem-faj)* kerekek – kormány (rész-egész)*
autó – kormány – ködlámpa – fék – kétszer
kipufogó – visszapillantó tükör – kocsi – kormánykerék – pedál –
index (rész-egész)* kuplung (rész-egész)*
kormány – sebváltó – lehúzható ablakok
– tárcsa – motor – anyósülés –
biztonsági öv – légkondicionáló (rész-
egész)*
pedálok – ülés – műszerek (rész-egész)*
rendszám – ajtó – ülés – kormány (rész-
egész)*
számítógép gépház – monitor – hangfal – képernyő – billentyűzet – monitor –
egérpad (rész-egész)* egér (rész-egész)*
monitor – billentyűzet (rész-egész)*
lila ibolya – virág – növény (nem-faj)* lila – szín (nem-faj)* hétszer
lila – szín (nem-faj)* hatszor pulóver – ruházat (nem-faj)*
szín – zöld – kék (faj-egyed)* piros – fekete (rész-egész)*
virág – ibolya (nem-faj)* Újpest – focicsapat (nem-faj)*
okos - matematika – természettudományok
(rész-egész)

121
ásít - fáradt – álmos (ok-okozati)
eszik ebédlő – asztal – szék (anyagbeli) -
étel – sütemény (nem-faj)*
villa – tányér – evőeszköz (nem-faj)*

C) Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak aktiválása szóban

26. táblázat: A rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavak és a viszonyfogalmak szóbeli

szóasszociációja

Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelentésű (jele: E) szavak és a

viszonyfogalmak (jele: V)
Fiúk Lányok
férfi fekete – fehér (E) férfi – nő (V)
férfi – nő (V) kétszer szerelem – romantika (V)
rövid haj – kopasz (E)
nyelvtan - írás – olvasás (V)
autó billentyűzet – egér (V) autó – kocsi (R)
elektromosság – áram (R)
jármű – közlekedési eszköz (V)
számítógép egér – kurzor (R) egér – billentyűzet (V)
szoftver – hardver (V) hardver – szoftver (V)
lila - -
okos főnök – beosztott (V) értelmes – intelligens (R)
gyerekek – felnőttek (V) főiskola – egyetem (V)
tehetséges – szorgalmas (R) okos – buta (E) – szamár (R) – iá
(hanghatás)
okos – zseni (R)
ásít hétköznap – hétvége (E) unatkozik – érdektelen (R)
reggel – este (E)
eszik étterem – ebédlő – menza (R) diéta – fogyókúra (R)
gyümölcs – zöldség (V) együtt – külön (E)
menza – étterem (V) étel – táplálék (R)
eszik – iszik (V) 2x
étel – ital (V)
tele – üres (E)

122
 D) Asszociatív típusú szóelőhívások

Asszociatív aktiválásokat a 14 éves korosztály minimális számban hajtott végre, a fiúk a

nyolc hívószóból háromra, összesen öt aktiválást (ebből két esetben szóaktiválási sort), míg a
lányok nyolc aktiválást (közülük egy szóaktiválási sort és két szópárt) hívott elő, melyből
négyet a férfi hívószó provokált.

27. táblázat: A 14 éves diákok szóbeli asszociatív aktiválásai

Hívószó Asszociatív aktiválások

Fiúk Lányok
férfi fogas – kabát lelki társ – szerelem
szeret
kedves
védelem – szerelem – boldogság –
szeretet
nyelvtan izzasztó
autó - éneklés – csapat
számítógép - -

lila azonosság – bánat – fáradtság hideg

nyolc nefelejcs
lila – ibolya – lánynév
okos - Szent István (Gimnázium)
ásít - -
eszik - -

E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk

Összesen tizenhét esetben alkalmaztak a 14 évesek fonetikai hasonlóságon alapuló

szóaktiválásokat, a fiúk hét, a lányok tíz alkalommal, a fiúk négy, a lányok öt hívószóra az
alábbiak szerint: a fiúk a nyelvtan hívószóra a magánhangzó – mássalhangzó, a számítógépre
az eszköz – elektronika és az informatika – intelligencia, a lila hívószóra a szín – szilva –
szivárvány – színes a távcső – teniszütő és az eszikre az étel – édesség, valamint az étkezés –
étel – éhes szópárokat aktiválták. A lányok a férfi hívószóra a férfi – férj szópárt kétszer, a
nyelvtanra a tanulás – tanóra, az autóra a kocsi – kormánykerék, az okos hívószóra okos –
osztálytársak, az eszik hívószóra az éhes – étel, éhség – étel, étvágy – étterem, fontos – finom,
jóllakottság – jó(érzés) szópárokat aktiválták. Jellemzően a szó kezdő hangjának, ritkábban a
szó első szótagjának ismétlődése alapján történik meg a fonetikai alapú szóaktiválás. Jellemző

123
továbbá, hogy a hangzásbeli azonosság két, legfeljebb három válaszszón ismétlődik az
szóelőhívási soron belül, s az ezt követő stratégiaváltás után a szemantikai jelleg hat tovább az
aktiválásra.

F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk

A szerkezeti összefüggések zömét a szintaktikai típusú aktiválások fedik le, 2 esetben

fordultak elő ebben a korosztályban. A fiúk tizenegy, a lányok tizenhét esetben alkalmaztak
szószerkezeteket. A fiú adatközlők a férfi hívószóra az erősebb fél, hímnemű élőlény, rövid
haj, a nyelvtan hívószóra a külföldi nyelvek, külföldi országok, az autó hívószóra idegen
ország, idegen nyelv, az okos hívószóra a vezető emberek, jó jegyek, az ásít hívószóra a kevés
alvás, az eszik hívószóra a kedvenc életek szószerkezeteket aktiválták. A lányok a férfi
hívószóra a pénzt keres, rövid haj, a nyelvtan hívószóra a szépkiejtési verseny, az autó
hívószóra a közlekedési eszköz, a számítógép hívószóra az asztali számítógép, közösségi
oldalak szintagmát kétszer, az okos hívószóra a fonott haj, jó jegyek, sok tanulás, az ásít
hívószóra a keveset alszik, sok gondja van, testi jel, az eszik hívószóra a jóleső érzés, jó érzés,
sült krumpli, szeret enni szószerkezeteket aktiválták. A szintagmák között 22 esetben fordult
elő minőségjelzős, négy mennyiségjelzős és két tárgyas szerepelt.
A szerkezeti összefüggések másik típusa, a szóképzés szintén jelen volt a
szóelőhívásokban, jellemzően a -ság, -ség és az -ás, -és főnévképzők jelentkeztek nagy
számban. A 33 diák közül 23-nál minimum egy előfordulással találtam példát erre a
jelenségre.

G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő szóasszociációk

Tantárgyakhoz köthető szóaktiválásokat a 14 éves diákok a nyolc hívószóból négy

hívószóra (nyelvtan, számítógép, ásít és eszik) hajtottak végre. A számítógép hívószóra a fiúk
a Word – microsoft – ppt – Excel, internet – Google, míg a lányok az internet – Facebook,
Facebook, Excel – Windows – powerpoint, internet, softver, internet informatikai
szakkifejezéseket aktiválták. A legtöbb válaszszó a nyelvtan hívószóra érkezett, melyet az 28.
számú szemléltet.

124
 28. táblázat: A 14 éves korosztály nyelvtan hívószóra adott tantárgyhoz
köthető szóasszociációja

hívószó nyelvtan
válaszszó fonéma morféma lexéma szintagma szöveg
fiú 3 4 1 3 0
lány 0 2 2 2 1

Emellett viszonylag nagy elemszámú és változó jelentésű válaszszó érkezett a számítógép

hívószóra, melyek leginkább az informatikaóra tantárgyi szakszókincsét (eszközparkját és
tevékenységét) idézik. Ezeket a válaszszavakat a rokon értelmű, ellentétes jelentésű, illetve a
viszonyfogalmakat, továbbá a metonimikus és a szinekdochés összefüggéseken alapuló
felosztásban, illetve az egyéb aktiválások szempontnál részletesen bemutattam. Az ásít igére a
kémia tantárgyi ismereteket mozgósító oxigén aktiválódott egy fiú adatközlőnél, és az eszik
hívószóra a táplálkozás (egy fiú) és a bélrendszer (egy fiú), valamint az életfeltétel (egy lány)
válaszszavakat összesen három esetben hívták elő.

H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban

Az emóció jelenléte minimális a szóelőhívásokban, csak a fiúk alkalmazták

mindösszesen két esetben: az okos hívószóra az anyukám, az eszik hívószóra a kedvenc ételem
birtokos személyjeles formát használták.

I) Ismétlések

Ismétlést szintén csak a fiúk hanganyagában fedeztem fel, a férfi hívószóra a nő

válaszszó a 4. és a 7. a sorban, a számítógép hívószó az intelligencia válaszszót provokálta
elsőként és negyedikként az aktivációs sorban.

J) Számfogalom

Számfogalom a 14 évesek szóbeli szóasszociációs hanganyagában nem szerepelt.

125
 K) Egyéb típusú aktiválások:

A fiúknál és a lányoknál egyaránt előfordult a lila szín asszociációjaként az Újpest mint

futballklub egy-egy esetben, a fiú asszociációjában a kedvenc jelző társult hozzá, a lány
adatközlő értelmezésként a focicsapat válaszszót aktiválta a válaszszót követve. Egy fiú
adatközlő az autó hívószóra a kisebb, mint a busz hasonlatot alkalmazta. ehhez a hívószóhoz a
számítógép – függőség szópárt asszociálta. A lányok szóbeli szóasszociációikban a KRESZ
válaszszó is megjelent az autó hívszóra. Az ásít hívószóra a hétalvó összetett szó is egy
esetben aktiválódott.

L) Szófaji kategóriák

A hívószavak között a három alapszófaj (főnév, ige, melléknév) szerepelt. Ezekre

válaszszóként általában e három szófaj közül választ az adatközlő, természetesen főnévi
formára nem minden esetben főnevet, igére igét, melléknévre melléknevet, hanem e szófajok
variálásával végzi a szóasszociációt. A táblázatban látható, hogy a három alapszófaj mellett
válaszszóként minimális előfordulással jelen van a számnév, a határozószó és az indulatszó is
(a tulajdonnevet a főnévhez kapcsolva külön nem említem). A határozók közül az ásít
hívószóra egy fiú adatközlő a korán egy lány pedig a messze, míg az okos hívószóra egy lány
adatközlő az együtt és a külön válaszszavakat hívta elő. Egy indulatszó is aktiválásra került, a
nyelvtan hívószóra egy fiú a Jaj! (érzelemkifejező) válaszszót adta. Névmás és igenév nem
szerepelt a 14 éves diákok korpuszában.

29. számú táblázat: A 14 évesek szabad szóbeli asszociációjának szófaji megoszlása

A 14 évesek
SZÓFAJ
HÍVÓSZÓ Fn Tn Mn Szn Névmás Ige Igenév Határozószó Indulatszó Hívószavanként
összesen
Összesen 508 12 102 5 0 32 0 10 1 670
férfi 78 1 19 0 0 9 0 0 0 107

nyelvtan 64 1 13 0 0 0 0 0 1 79

autó 89 4 13 1 0 1 0 0 0 108

számítógép 85 3 5 0 0 1 0 0 0 94

lila 54 1 10 1 0 1 0 1 0 68

okos 53 2 18 0 0 5 0 1 0 79

ásít 31 0 9 3 0 7 0 4 0 54

eszik 54 0 15 0 0 8 0 4 0 81

126
 Tulajdonnév minimális előfordulással van jelen a 14 évesek rögzített anyagában, a
nyelvtan hívószóra a diákok magyartanárának a neve, Borosné tanárnő egy esetben fordul elő.
Az okos hívószóra a Szent István személynevet aktiválták, ez alatt a Szent István
Gimnáziumot értik, a mindennapi kommunikációban a diákok sokszor nevezik így vagy
Istvánnak az iskolájukat. Az autó hívószó a Mercedes autómárkát, a lila hívószó pedig a Lilla
lánynevet mozgósította, utóbbit a hívószó és a válaszszó hangzási hasonlósága eredményezte.

101.2.3.2. A 16 éves korosztály szóbeli asszociációja

A 16 éves diákok szóbeli szóasszociációja mennyiségileg és minőségileg jóval

meghaladja a két évvel fiatalabb korosztályét. A korpusz mindegyik szegmense átfogóbban és
rétegzettebben érintett a szóelőhívásokban. Megfigyelhető a fiúk és a lányok asszociációs
tevékenységében az, hogy a fiúk jóval több és összefüggéseiben szerteágazóbb aktiválásokat
hajtottak végre a metonimikus és a szinekdochés összefüggésekan alapuló szóelőhívásokban,
míg a lányok a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű és a viszonyfogalmak terén végeztek
intenzívebb szóasszociációt.

A) Szóasszociációs sorok

A nyolc hívószó mindegyikére érkezett válaszként szóasszociációs sor a fiúk részéről, a

lányok a férfi és az ásít hívószóra nem adtak válaszként ilyen típusú szóelőhívási formát.

30. táblázat: Szóasszociációs sorok a 16 éves diákok szóelőhívásaiban

Hívószó Szóasszociációs sorok

Fiúk Lányok
férfi szakáll – bajusz -
nyelvtan biológia – testnevelés – rajz – angol beszéd – írás
nyelv beszéd – nyelv
helyesírás – mondattan – szóelemzés Facebook – közösségi élet
– grammatika – szintagma helyesírás – szóelemzés –
nyelvtan – irodalom mondatelemzés
nyelvtan – irodalom
autó személygépjármű – autóbusz – piros – sárga – zöld
teherautó zebra – jelzőlámpa
számítógép billentyűzet – egér
lila kék – piros – sárga – zöld kék – piros

127
 kék – zöld - piros keverék – piros - kék
piros – kék (kétszer)
okos oktatás – fejlődés – gyakorlás angolok – britek – magyarok – franciák

ásít kéz – száj -

eszik eszik – iszik (K) – alszik
reggeli – ebéd – vacsora (kétszer)
ebéd – vacsora – reggeli (kétszer)
ebéd – vacsora – reggeli – uzsonna –
tízórai
édesség – főétel – előétel – desszert
éhes – szomjas
eszik – iszik

B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, faj-egyed)

érintkezésen alapuló szóasszociációk

Hasonlóan a 14 évesek szóbeli szóasszociációjában a metonimikus és a szinekdochés

összefüggéseken alapuló szóasszociációban a 16 éves diákok is a szinekdochikus típusú
szóelőhívásokat preferálták, szinte valamennyi szóelőhívásuk (két kivétellel) ebbe a típusba
sorolható. A metonimikus alapú szóelőhívások példái: a férfi hívószóra egy lány adatközlő
ok-okzati összefüggésként a kapcsolat – házasság szópárt aktiválta, egy fiú adatközlő pedig
az autó hívószóra a kipufogógáz – légszennyezettség szópárt hívta elő szintén ok-okozati
összefüggést alkotva általa.

31. táblázat: A metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló szóasszociációk

a 16 éves diákok szóbeli szóelőhívásaiban

Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj

*-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk
Fiúk Lányok
férfi család – apa (rész-egész)* fiú – gyerek (nem-faj)*
család – gyerekek (rész-egész)* kapcsolat – házasság (ok-okozati)
férfi – ember (nem-faj)* gyerek – lány – fiú (nem-faj)*
férfi – nő – gyerek – család (rész-
egész)*
nyelvtan írásjelek – vessző (nem-faj)* nyelvtan – tantárgy (nem-faj) *
nyelvtan – tantárgy (nem-faj)*
kétszer
nyelvtan – tantárgy – irodalom –
matematika (nem-faj)*
autó ablak – kerék – karosszéria –kerék – alkatrészek – kormány – kerék –
tükör – dísztárcsa – kormány – anyósülés (rész-egész)*

128
 kuplung (rész-egész)* autó – jármű – közlekedési eszköz
kerék – kormány (rész-egész)* (nem-faj)*
karosszéria – kerék – motor –
kipufogó – kormány – pedálok (rész-
egész)*
kipufogó – tengely (rész-egész)*
kipufogógáz – légszennyezettség
(ok-okozat)
számítógép egér – billentyűzet – képernyő – egér – billentyűzet – monitor – hardver
monitor (rész-egész)* – szoftver – alaplap – hangszóró –
gépház – egér – monitor – mikrofon (rész-egész)*
billentyűzet – hangszóró – képernyő – billentyűzet – egér (rész-
webkamera (rész-egész)* egész)*
monitor – egér – billentyűzet – kurzor – egér – billentyűzet – monitor
kijelző (rész-egész)* (rész-egész)*
lila lila – szín (nem-faj)* négyszer lila – szín (nem-faj)* négyszer
lila – akác – virág (rész-egész)* Lilla – lánynév (nem-faj)* háromszor
virágok – ibolya – liliom (nem-faj)*
okos osztálytársak – én (rész-egész)* -
ásít - -
eszik gyomor – fogak (rész-egész)* ebéd – reggeli – vacsora – étkezés
villa – kés – kanál – tányér – (nem-faj)*
evőeszközök (nem-faj)*
sütemény – főzelék – leves –
desszert – előétel – ebéd (rész-
egész)*

C) Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak szóasszociációi

A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és a viszonyfogalmak tekintetében a

rokonértelműség mint az ismétlődés sajátos formája volt a legintenzívebb a 16 éves
korosztály diákjai szóelőhívásáaiban. Nyelvi igényességük és leleményességük okán képesek
egy adott hívószóra akár több szóból álló szinonimasor megalkotására és előhívására a
mentális lexikonukból. Ebben az életkorban a nyelvtantanítás folyamán is találkoztak e
jelentésbeli és stiláris jelenséggel, amit a fiúk tizenhárom, a lányok huszonhárom esetben
alkalmaztak.

129
 32. táblázat: A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak
a 16 éves diákok szóbeli szóasszociációjában

Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelentésű (jele: E) szavak és a

viszonyfogalmak (jele: V)
Fiúk Lányok
férfi férfi – nő (V) hatszor férfi – fiú (V)
férfi – nő (V) háromszor
izmos – sportos – inas – erős –
kisportolt (R)
izomzat – kockás felsőtest (R)
jóképű – karizmatikus – sármos (R)
lojalitás – tisztelet (R)
menőség – pávaság (R)
szőr – bajusz – szakáll (V)
nyelvtan írás – olvasás (V) bonyolultság – összefüggéstelenség
tollbamondás – helyesírás (V) (E)
gyakorlati feladatok – elméleti
kérdések (E)
írás – olvasás (V)
rendszer – rendszertelenség (E)
autó autó – gépjármű (R) autó – kocsi (R) kétszer
benzin – dízel (E) fajta – márka (V)
drága – olcsó (E) híres – ismert (R)
gáz – fék (E) kétszer gáz – fék (E)
számítógép programozás – szövegszerkesztés – feltöltés – letöltés (E)
táblázatkezelés (V) kapcsolattartás – bontás (E)
kijelentkezés – bejelentkezés (E)
magány – egyedüllét (E)
szoftver – hardver (V)
lila lila – bíbor (R) kétszer -
okos eszes – ügyes – értelmes – doktor – tanár – professzor (V)
intelligens (R) értelmes – tudatos – mindenben jó (V)
fejlett – visszamaradott (R) okos – eszes (R)
intelligens – agyas – találékony (R) intelligens – olvasott – sokat tudó –
művelt – intelligens – tanult – érdeklődő (R)
szorgalmas – jeles (R) jól tanul – értelmes – intelligens (R)
okos – buta (E) kétszer karrier – siker (R)
nő – férfi (V)
okos – buta – intelligens (R)
okos – intelligens (R)
ásít álmos – fáradt (R) kétszer alvás – pihenés – relaxáció (R
éjszaka – este (V) kétszer – (este) – kialvatlan – érdektelen (R)
reggel (E)
alvás – szundikálás (R) – felkelés
(E)
fáradt – kialvatlan (R)
eszik éhes – jóllakott (E) egészség – egészségtelen (R)

130
 eszik – iszik (V) háromszor
étel – táplálék (R)
eszik – táplálkozik (R) kétszer
eszik – zabál (R)
étel – ital (V)
étkezik – táplálkozik (R)
savanyú – édes – keserű (E, V)
éhezés – fogyókúra (V)
élettér – környezet (R)
étkezik – táplálkozás (R)
finom – ízletes (R)
fogyókúra – diéta (R)
fontos – elengedhetetlen (R)
hízás – fogyás (E)
ízlik – finom (R)

D) Asszociatív típusú szóelőhívások

Az asszociatív aktiválások száma viszonylagos növekedést mutat a 14 évesek ilyen típusú

szóaktiválasihoz, sőt meghaladja a 18 évesekét is, de még így sem adnak mindegyik hívószóra
szóelőhívást: a fiúk a nyolc hívószóból csupán háromra (férfi, autó, lila) aktiváltak
szóelőhívásokat, a lányok a számítógép, a lila és az ásít hívószavakon kívül mindegyikre
asszociáltak.

33. táblázat: A 16 éves diákok asszociatív szóbeli szóelőhívásai

Hívószó Asszociatív aktiválások

Fiúk Lányok
férfi boldog bátorság – lovagiasság – féltékenység
lóverseny csönd – béke – álom
huszárság – János vitéz
otthon (kétszer)
nyelvtan - -
autó egzotikus művelődés – színház
szó – stílus vágyak
számítógép - -
lila jelenés élet – fájdalom – béke – humor – … –
jó álmok – felhő - rózsaszín
nemesség lila toll – irodalomóra
szép verekedés – erő
tavasz
okos - piros – zöld
Shakespeare – Dante
ásít - -
eszik - Afrika
áldás – állat
eszik – szép
szomjas – tudásszomj

131
 E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk

Viszonylag kis számú szóasszociációt jelentettek a hangzásbeli hasonlóságon alapuló

szóasszociációk, melyek nagy részét áthatja a szemantikai jelleg. A fiúk mindössze három
szópárt aktiváltak ebből a típusból: a férfi hívószóra a fizikai munka – fiú, az autó hívószóra a
kormány – KRESZ, az okos hívószóra pedig a tanulás – tehetség szópárokat adták válaszul. A
lányok tíz szópárt és egy szóhármast aktiváltak hangzás alapján: a férfi hívószóra a férfi – fiú,
futball – focista, kaland – kapcsolat, magas – munka, az autó hívószóra a kerék – kocsi –
közlekedés, a számítógép hívószóra a barátok – beszélgetés, az okos hívószóra háborúk –
hadvezérek, történetek – történések, az ásít hívszóra az álmos – álom, az eszik hívószóra pedig
az áldás – állat , éhes – étel szópárt.

F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk

A szerkezeti alapú szóaktiválások közül ebben a korosztályban is a szintaktikai típusúak

vannak túlsúlyban. Összesen a fiúk 20, a lányok 46 aktiválást hajtottak végre. A
szószerkezetek fajtája zömmel minőségjelzős (16 előfordulás), a fennmaradt három tárgyas és
egy állandó határozós. A lányok 36 minőségjelzős, három tárgyas, egy birtokos jelzős, egy
mód-, egy idő- és egy állandó határozós szószerkezetet aktiváltak. A szószerkezetek között
volt két olyan, amelyben három mondatrész alkot két-két szószerkezetet. Mindkettőt lányok
aktiválták: az autó hívószóra az apukám hoz az iskolába és az eszik hívószóra az ért az
emberi kapcsolatokhoz. A fiúk szószerkezetei a következők voltak: a férfi hívószóra a fizikai
munka, kétkezi munka, rövid haj kétszer, széles váll, a nyelvtan hívószóra a leíró nyelvtan,
helyesírási szabályzat kétszer, mondatvégi írásjelek, nyelvi rendszer, a számítógép hívószóra
az elektronikai eszköz, a lila hívószóra a lila köd, az okos hívószóra a jó jegyek, jó
tulajdonság, sokat tudó, az eszik hívószóra az iskolai menza, rossz ízű és az ásít hívószóra az
aludni szeretne, nem figyel oda, unja a dolgát. A lányok a férfi hívószóra a barna szem,
családi barátok, erősebb nem, férfi mosdó, hátrafésült haj, jobbak matekból, kockás felsőtest,
letolt gatya, olasz stílus, rövid haj, a nyelvtan hívószóra az elméleti kérdések, gyakorlati
feladatok, helyesírási szabályzat, helyesírási szótár kétszer, szaggatott vonalak, összetett
mondatok, az autó hívószóra az elektromos kocsi, hosszabb út, más közeg, a számítógép
hívószóra a fényképek feltöltése, közösségi oldalak háromszor,a modern kor, sok idő, új
generáció, a lila hívószóra a lila toll, szép név, az okos hívószóra a könnyen tanul, másféle
gondolkodás, mindenben jó, az eszik hívószóra az alapvető létfenntartás, egészséges életmód,

132
könnyű ételek, kulturált étkezés meleg étel, zsíros ételek és az ásít hívószóra a gyenge pont,
koncentrálni próbál és a korán ébred szintagmákat aktiválták.

G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások

A 16 éves diákok a nyolc hívószóra öt olyan típusú válaszszót produkáltak, amelyek

valamilyen tantárgyi ismeretekhez köthetők. A legtöbb válaszszót a nyelvtan hívószóra
aktiváltak, melyet a 34. táblázat foglal össze.

34. táblázat: A 16 éves korosztály nyelvtan hívószóra adott tantárgyhoz köthető

szóasszociációja

hívószó válaszszó fiú lány válaszszó fiú lány

nyelvtan grammatika 2 0 ragok 0 1
helyesírási 3 1 szintaxis 1 0
szabályzat
igék 0 1 szófajok 0 1
igeragozás 0 1 szóösszetétel 0 1
nyelvtudomány 0 1 - - -

A nyelvtan hívószó mellett a számítógép hívószóra az informatika tantárgyhoz köthető

szavak előhívása volt jelen a korpuszban viszonylag nagy elemszámmal. amelyeket az egyéb
típusú szóasszociációknál (ezen fejezet K pontjában) ismertettem. A lila hívószóra egy lány
adatközlő irodalmi ismereteire támaszkodva a lila dal szinesztéziát asszociálta, mely Tóth
Árpád: Körúti hajnal című versének egyik kifejező költői képe. Egy-egy lány adatközlő
szintén irodalmi tudását mozgósíthatta, az okos hívószóra Dante és Shakespeare nevét
aktiválta. Hasonlóképpen a 14 évesekhez, az ásít hívószóra asszociált oxigénhiány és az
oxigénszerzés a kémia tantárgyhoz, míg a gyomor és a fogak válaszszavak a biológia
tananyaghoz kapcsolódó tudást bizonyították.

133
 H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban

Az emotív funkció a lányok szóelőhívásaiban két esetben jelentkezett: az autó hívószóra

az apukám hoz az iskolába szintagmában a birtokos személyjel formát, valamint a lila
hívószóra a lányos szín szószerkezetet alkalmazzák.

I) Ismétlések

Az autó hívószónál a parkolás válaszszó a 15. és a 19. a szóasszociációs sorban, a férfi

korábbi hívószó ismétlődik az autó hívószóra válaszszóként (8. a sorban), illetve ugyanezt
hívószót egy fiú a férfi válaszszóval indítja. A számítógép és az okos hívószóra a tanulás
válaszszó egyaránt megjelenik (elő esetben a 2., második esetben a szóasszociációs sor 1.
tagjaként). A férfi és az eszik hívószavak esetében az étel válaszszó ismétlődik meg (7. és 1. a
sorban).

J) Számfogalom

Szám nem jelenik meg sem a fiúk, sem a lányok szóbeli szóasszociációiban.

K) Egyéb típusú aktiválások

A fiúk szóelőhívásaiban a férfi hívószóra az italozik válaszszó negatív véleményt tükröz,

az autó hívószóra a mobilizáció idegen eredetű szóként tűnik fel, ahogy előfordulnak a
számítógép hívószóra adott válaszokban a CD-olvasó, ikonok, internet (három előhívással),
PC, Excel, memória, RAM, weboldal, Word internetes szakkifejezések is. A nyelvtan
hívószóra egy fiú a negatív véleményének ad hangot a nem kedvenc jelzővel kifejezett
válaszszóval. A lila hívószóra megjelenik a lila köd állandósult szókapcsolattá vált szlogen is.
A lányok szóelőhívásaiban szintén szerepelnek a fiúk által is előhívott informatikai
szakkifejezések a számítógép hívószó kapcsán. Ilyen a chat, Excel, Facebook (háromszori
előfordulással), ímél, internet (háromszori előfordulással), Microsoft, youtube és a Word,
valamint a kockák (a számítógéppel függőségi viszonyban lévő emberekre használatos szleng
kifejezés). Az okos hívószóra egy lány aktiválta a könyvmoly, egy másik pedig a bagoly
szavakat. Az ásít hívószóra az oxigénhiány (négyszeri előfordulással) tudományos
szakkifejezésként aktiválódott.

134
 L) Szófaji kategóriák

A szófajok közül csupán igenév nem szerepelt a 16 éves diákok korpuszában. Egyébként
jellemző szóasszociációjukra a szófaji sokszínűség, a főnév mellett melléknevet alkalmaznak
a legnagyobb számban, 4,5-ször aktiváltak több melléknevet, mint igét.

35. táblázat: A 16 évesek szabad szóbeli asszociációjának szófaji megoszlása

16 évesek
SZÓFAJ
HÍVÓSZÓ Fn Tn Mn Szn Névmás Ige Igenév Határozószó Indulatszó Hívószavanként
összesen
férfi 113 2 27 0 0 5 0 3 0 150

nyelvtan 78 1 22 1 1 0 0 3 0 106
autó 113 4 19 0 1 0 0 2 0 139
számítógép 114 3 11 1 0 2 0 1 0 132

lila 58 1 12 0 0 1 0 0 0 72

okos 81 4 30 1 3 7 0 4 0 130
ásít 47 0 12 1 0 7 0 9 1 77

eszik 81 2 22 0 0 12 0 0 0 117
Összesen 685 17 155 4 5 34 0 22 1 923

A fiúk az autó hívószóra az ismert autómárkákat preferálták, így a BMW, a Ford,

Volkswagen (kétszeri előhívással) jelent meg a felvett hanganyagban. A lila hívószóra a Lilla
– lánynév szópár (kétszer), a lánynév válaszszó értelmezőként (egyszer) jelent meg. A lila
hívószóra egy fiú szóelőhívásában a Barbie, egy másikéban a Venezia válaszszavak
szerepeltek, utóbbit az asszociatív előhívások közé is besoroltam. A számítógép hívószóra a
Szilícium-völgy – Amerika – Kína tulajdonnév hármasa az informatikai és a földrajzi
ismeretek meglétéről tanúskodik. Egyik lány a férfi hívószóra a huszárság válaszszó után a
János vitéz tulajdonnevet aktiválta, amely irodalmi ismeretek mozgósítására utal, egy másik
lány a Nike cipőt tartja a férfiakhoz köthetőnek. A lila szín a lányoknál is az Újpest színe, az
okos melléknévvel Dante, Shakespeare szerzők neve aktiválódott (ezeket a neveket a
tantárgyi ismeretekhez kapcsolódó szóasszociációknál is mint irodalmi ismereteket
megemlítettem), és az eszik hívószóval a McDonald’s gyorsétteremre asszociálnak.

135
 10.2.3.3. A 18 éves korosztály szóbeli asszociációja

A) Szóasszociációs sorok

A 18 évesek között a fiúk aktiváltak nagyobb mennyiségben szóasszociációs sorokat,

leginkább a nyelvtan, a lila és az eszik hívószókra adtak válaszokat erre a típusra. A nyelvtan
hívószóra a fiúk 3-4-6-7 elemből álló szósorokat alkalmaztak. A fiúk a nyolc hívószóból ötre
hívtak elő szósorokat. Meglepő, hogy a számítógép hívószóra egyik nem képviselői sem
aktiváltak szósorokat, annak ellenére, hogy az ifjúság nagyon járatos az informatika
világában. Pontos felhasználói ismereteik vannak ebben a témában, s az informatika
tantárgyként is jelen van a gimnáziumi oktatásban. Tizennyolc évesen már programozói
ismeretekkel is rendelkezhetnek.

36. táblázat: Szabad szóasszociációs sorok a 18 éves diákok szabad szóbeli

szóasszociációjában

Hívószó Szóasszociációs sorok

Fiúk Lányok
férfi vadászat – fegyverek –katonaság öltöny – nyakkendő (kétszer)
szakáll – bajusz (kétszer)
nyelvtan helyesírás – retorika – nyelvtörténet magyar – angol – német
irodalom – matematika – földrajz –
történelem – kémia – biológia
mondatelemzés – retorika – ragozás
– írásjelek – j – ly – szintagma
szavak – mondatszerkezet – stílus –
nyelvjárások
autó motor – bicikli busz – villamos – metró
repülő – motor – bicikli sportkocsi – teherautó – terepjáró
számítógép - -

lila kék – piros (háromszor) piros – zöld

kék – piros – zöld – sárga – barna – piros – zöld – sárga
rózsaszín
piros – zöld – narancs – ibolya –
sárga
okos - -
ásít - -
eszik hús – gyümölcs – zöldség – rizs ebéd – reggeli –vacsora
reggeli – ebéd – vacsora – tízórai
tányér – villa – kés – pohár

136
B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, faj-egyed)
érintkezésen alapuló szóasszociációk

Mennyiségileg a legkevesebb szóelőhívást produkált a 18 évesek korosztálya ebből a

típusból. A fiúk az okos és az ásít, a lányok az okos hívószavakra nem aktiváltak egyetlen
ilyen típusú szóelőhívást sem. Az asszociációk nagy része (hét kivételével) szinekdochés
összefüggésen alapul. A metonimikus kapcsolatot mutató szóelőhívások közül az autó
hívószóra adott útlezárás – dugó és a férfi hívószóra aktivált gyerek – nevelés, valamint az
ásít hívószóra előhívott oxigénhiány – levegővétel, illetve az álmos – fáradt ok-okozati
összefüggést mutat, míg a lila hívószóra asszociált szín – orgona, szín – orgona – ibolya és a
szín – virágok anyagbeli érintkezésen alapulnak.

37. táblázat: A 18 évesek metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló

szóbeli szóasszociációja

Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj

*-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk
Fiúk Lányok
férfi férfi – ember (nem-faj)* kétszer férfi – ember (nem-faj)*
férfi – szülő (nem-faj)*
gyerek – nevelés (ok-okozat)
nyelvtan nyelvtan – tantárgy (nem-faj)* nyelvtan – óra (nem-faj)*
nyelvtan – tantárgy (nem-faj *4x
autó autó – gépjármű (nem-faj)* autó – jármű (nem-faj)* kétszer
autó – motor – ajtó – ablak – váltó autó – közlekedési eszköz (nem-faj)*
(rész-egész)* kétszer
kerék – felni – gumi (rész-egész)* kormány – pedál – lámpa (rész-egész)*
útlezárás – dugó (ok-okozati)
számítógép alaplap – videokártya – processzor – számítógép – billentyűzet – egér (rész-
szoftver – operációs rendszer (rész- egész)*
egész)* számítógép – laptop (nem-faj)*
egér – billentyűzet (rész-egész)* számítógép – klaviatúra – billentyűzet –
klaviatúra – egér – fejhallgató – egér – tartozékok (rész-egész)*
hangszóró (rész-egész)*
processzor – CD-lemez – egér –
billentyűzet – monitor – adatkábel
(rész-egész*)
számítógép – laptop (nem-faj)*
lila lila – szín (nem-faj)* ötször lila – szín (nem-faj)* ötször
viola – virág (nem-faj)* szín – orgona (anyagbeli)
virág – orgona – ibolya (nem-faj)* szín – orgona – ibolya (anyagbeli)
virág – ibolya – orgona – levendula szín – virágok (anyagbeli) – ibolya –
(nem-faj)* orgona – levendula (nem-faj)*

137
okos - -
ásít álmos – fáradt (ok-okozati) kétszer oxigénhiány – levegővétel (ok-okozati)
-
eszik étel – éhes – Etiópia – gyermek (ok- -
okozati összetett)

C) Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak szóasszociációi

38. táblázat: A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak a 18 évesek

szóbeli szóasszociációjában

Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelentésű (jele: E) szavak és

viszonyfogalomak (jele: V)
Fiúk Lányok
férfi boldogság – öröm (R) férfi – apa (V) – anya (V) – család
fajfenntartás – nemzés (R) (rész-egész)*
férfi – fiú (V) háromszor férfi – nő (V)
férfi – hímnemű (V) kétszer utód – gyerek (R)
férfi – nő (V) háromszor
férfi – nő – férj (V)
fiú – lány (V)
határozott – felelősségteljes (R)
kenyérkereső – családfő (R
munka – dolgozni (R)
rövid hajú – hosszú hajú – kopasz
(E)
nyelvtan irodalom – nyelv (V) nyelvtan – grammatika (R)
nyelvtan – irodalom (V)
autó autó – kocsi (R) kétszer autó – kocsi (R) háromszor
bicikli – kerékpár (R) benzin – dízel (V)
fiúk – lányok (V)
gyorsaság – száguldás (R)
város – metropolisz (V)
számítógép - -
lila - bíbor – ibolya (V)
fekete – sötét – komor (R)
magas – mély (E)
okos adottság – tulajdonság (R) értelmes – eszes (R)
leleményes – találékony – intelligens magabiztos – talpraesett (R)
– eszes – tehetséges (R) okos – buta (E)
okos – buta (E) kétszer okos – eszes – agyafúrt (R)
okos – értelmes (R) okos – eszes – bölcs (R)
okos – művelt (R) okos – intelligens (R)
okos – művelt (R) – műveletlen (E) tanulás – oktatás (R)
találékony – ügyes – ötletes – kreatív

138
 (R)
tanár – diák (V)
tudás – bölcsesség – műveltség (R)
ásít álmos – éber (E) fáradt – kimerült (R)
alvás – alváshiány (E)
este – reggel (V)
fáradt – álmos – unott (R)
fáradt – unott (R) kétszer
indulás – érkezés (E)
pihenés – kikapcsolódás (R)
eszik eszik – falatozik (R) éhes – szomjas (V)
eszik – iszik (V) kétszer
eszik – zabál – falatozik (R)
éhezés – szomjúság (V)
kipihentség – fáradtság (E)

D) Asszociatív típusú szóelőhívások

Az asszociatív aktiválások kis számban jelentkeztek a 18 évesek korpuszában. Mindkét

nem képviselői a nyolc hívószóból négy-négyre asszociáltak egy vagy maximum két
szóelőhívást.

39. táblázat: A 18 évesek asszociatív típusú szóelőhívásai

Hívószó Asszociatív aktiválások

Fiúk Lányok
férfi vér – halál mentő
otthon
nyelvtan etnikum
autó
számítógép

lila monokli magas – mély

szomorú ősállat
okos lehetőség zárkózottság
pénz
ásít Hold – csillagok – szülés
eszik

139
 E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk

A hangzáson alapuló összefüggések a kísérletben résztvevő legidősebb korosztály

esetében is jelen voltak. A 18 éveseknél előfordult, hogy a szókezdő hang, illetve a szókezdő
szótagon kívül a szóösszetételek előtagja ismétlődik (szavak – szóelemek – szókincs,
szóelemzés – szótag), s így idéz elő fonetikai azonosságot. A fiúk összesen 31 esetben
aktiváltak rövidebb – hosszabb válaszszó-szakaszokat. A férfi hívószóra a férfi – fiú, férfi – fiú
– feleség, fegyelem – figyelem, katona – küzdelem szópárok aktiválódtak, a nyelvtan hívószóra
a szavak – szóelemek – szókincs, szóelemzés – szótag, szókincs – szótár – szavak, tanóra –
tanár – tanulás, tanulás – tudás válaszszavak, valamint három minőségjelzős szószerkezet
(piros toll – kék toll – zöld toll). Az autó hívószóra az ajtó – ablak, ipari forradalom – Ford –
felfedezés , kerék – kényelem, kocsi – közlekedés – környezetszennyezés, település – térkép, a
számítógép hívószóra az információ –internet, konnektor – kijelző, számrendszer – számolás,
szórakozás – szoba, az okos hívószóra a tudós – tanár, tulajdonság – tanulás, a lila hívószóra
a viola – virág, az ásít hívószóra az ásít – álmos (két előfordulással), az eszik hívószóra az
éhes – éhség – étel, élmény – érzés, étel – éhség, energia – elhízás, főzés – főtt, étel – étterem
(két előhívással) – étvágy, ízlés – ízlelés – ital, kecsap – kanál – krumpli válaszszavak
érkeztek.
A lányoknál kevesebb fonetikai típusú szóelőhívás keletkezett, összesen 8 szópár
(szószakasz): a férfi hívószóra a bajusz – borotválkozás, biztonság – bizalom, izom – ing –
ingázik, az autó hívószóra a kocsi – kormány, teherautó – terepjáró, a számítógép hívószóra a
szórakozás – szoba, a lila hívószóra a nehéz – nadrág, valamint az eszik hívószóra a karikák –
kókadt válaszokat produkálták.

F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló szóasszociációk

A szerkezeti típusú összefüggések alapját a 18 évesek korpuszában is a szószerkezetek

adják. A korosztály összesen 29 szintagmát produkált, a fiúk 17 (melyek közül az összes
minőségjelzős), míg a lányok 12 (közülük 10 szintén minőségjelzős, 2 pedig tárgyas) esetben.
A fiúk a férfi hívószóra a jó kiállású, rövid hajú – hosszú hajú (az ellentétes jelentésű
összefüggések közé is besoroltam), a számítógép hívószóra a bináris számrendszer, közösségi
oldal, operációs rendszer, szociális média, az autó hívószóra a biztonsági öv, ipari
forradalom, közlekedési eszköz, közlekedési tábla, a lila hívószóra a lila foltok, az okos

140
hívószóra az idős emberek, 5-ös jegy, az eszik hívószóra a főtt étel, közösségi program, teli
has válaszokat adták.
A lányok a nyelvtan hívószóra a helyesírási szabályzat, vonalas füzet, az autó hívószóra
a biztonsági öv, hosszú utak, közlekedési eszköz, a számítógép hívószóra a házi feladat,
közösségi háló, közösségi oldalak, a lila hívószóra a különböző színek, az okos hívószóra a
könnyű felfogású és az ásít hívószóra az aludni akar, nyújtja a száját szószerkezeteket
asszociálták.

G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő szóasszociációk

Ez a korosztály hasonlóan a 14 évesekhez, ugyanazokhoz a hívószavakhoz aktivált

tantárgyi ismereteken alapuló szóelőhívásokat: a nyelvtan, a számítógép, az ásít és az eszik
hívószavakhoz.

40. számú táblázat: A 18 éves korosztály nyelvtan hívószóra adott tantárgyhoz köthető
szóasszociációja

hívószó válaszszó fiú lány válaszszó fiú lány

nyelvtan ábécé 1 0 nyelvtudomány 1 0
beszéd 1 0 ragozás 1 0
esszé 0 1 retorika 2 0
helyesírás 5 2 stílus 2 0
helyesírási 0 1 szavak 3 1
szabályzat
írásjelek 1 0 szintagma 1 0
mondatelemzés 3 1 szófaj 1 0
mondatrészek 3 1 szóelemek 1 0
nyelvjárások 2 0 szókincs 2 0

A további szóelőhívások az autó és az ásít hívószavakhoz aktiválódtak: az autóra adott

válaszszavak, a XX–XXI. század történelmi és művelődéstörténeti, illetve
természettudományos ismereteket feltételez, míg az ásít ige oxigénhiány, vér, vérellátás
válaszszavai a biológiai ismereteket mozgósította.

141
 H) Emotív hatás a szóelőhívásokban

Egy fiú az eszik hívószóra a szeretem, egy lány pedig az autó hívószóra az apukám
birtokos személyjeles alakkal válaszolt.

I) Ismétlések

Ismétlések az alábbi esetekben fordultak elő a 18 évesek felvett hanganyagában: az autó

hívószó a férfi hívószóra megjelenik válaszszóként (5. a sorban), az ásít igére az 1. és a 3. szó
a sorban az álmos szó. Az autó és a számítógép hívószavakra az eszköz válaszszó egyaránt
megjelent (mindkét esetben az első helyen). A férfi hívószóra adott erő válaszszó (4. helyen a
sorban) az autó hívószóra is aktiválódott, itt a 6. helyen áll a sorban. Valamennyi ismétlést a
fiúk produkálták.

J) Számfogalom

Szám egy-egy esetben jelent meg a két nem szóasszociációiban, mindkét alkalommal a
nyelvtan hívószóra az 5-ös érdemjegyet aktiválták, ami főnévi kategóriának számít, illetve a
XX – XXI. század szóelőhívást sorolhatjuk még ide, mely az autó hívószóra érkezett (ezt a
szóelőhívást említettem a tantárgyakhoz köthető aktiválások között is).

K) Egyéb típusú aktiválások

A fiúk szóelőhívásaiban az autó hívószóra a KRESZ két előfordulással volt jelen. A

számítógép hívószóra itt is megjelentek az internetes szakkifejezések: Facebook (háromszori
jelenléttel), Google, internet (négyszer), Skype, twitter, youtube, wikipédia. Az ásít hívószóra
a 16 éveseknél is előhívott oxigénhiány (kétszer) itt is előfordult, s az eszik hívószóra az
anorexia betegségelnevezést is aktiválta egy fiú adatközlő.
A lányok szóasszociációjában az autó hívószóra a KRESZ két előhívással volt jelen. Az
informatikai szakkifejezések itt sem maradtak el, a számítógép hívószóra az Apple (kétszer),
Excel (kétszer), fájl, internet (négyszer), Facebook (háromszor), laptop és a Word
válaszszavak jelentkeztek. Az ásít hívószóra az agy – agysejtek, vér – vérellátás, oxigénhiány
biológiai ismeretek aktiválódtak. Előfordultak szleng kifejezések is, az okos hívószóra a
stréber, az eszik hívószóra a nasizás válaszszavak asszociálódtak.

142
 L) Szófaji kategóriák

Szófajok tekintetében hasonló a megoszlás, mint a 16 évesek esetében, egyedül az igenév

nem képviselteti magát a 18 évesek korpuszában. Az alapszófajok mellett kilenc
előfordulással van jelen a határozószó, az indulatszó és a névmás két-két szóaktiválást
produkált. Az indulatszó például a férfi hívószó esetében a Hajrá! (akaratnyilvánítás), az okos
hívószónál pedig a Jaj! (érzelemkifejezés) megjelenítői.

41. táblázat: A 18 évesek szabad szóbeli asszociációjának szófaji megoszlása

18 évesek
SZÓFAJ
HÍVÓSZÓ Fn Tn Mn Szn Névmás Ige Igenév Határozószó Indulatszó Hívószavanként
összesen
Összesen 513 12 139 1 1 37 0 9 2 714
férfi 75 0 19 0 0 4 0 1 1 100

nyelvtan 74 0 12 0 1 1 0 0 0 88
autó 92 7 26 1 0 0 0 1 0 127

számítógép 74 2 11 0 0 1 0 0 0 88

lila 34 1 24 0 0 0 0 0 0 59

okos 46 1 26 0 0 7 0 0 1 81

ásít 39 0 9 0 0 10 0 7 0 65

eszik 79 1 12 0 0 14 0 0 0 107

A tulajdonnevek közül a fiúk az autó hívószóra a Ford (kétszeri előfordulással) és a

Volkswagen autómárkákat aktiválták, valamint egy előhívással megjelent a Forma-1 mint
válaszszó. A lila színre az Újpest futballklub háromszori előhívása volt a válaszszó.
A lányok a nyelvtan hívószóra magyartanáruk, Borosné tanárnő nevét kétszer hívták
elő, az autó hívószóra az Audi, Ferrari, Mazerati, Opel autómárkák megnevezései, valamint a
Budapest földrajzi név jelentek meg válaszszóként. A lila hívószóra az Újpest futballklub
kétszer, a lila hívószóra a Lilla lánynév egyszer aktiválódott a lila – Lilla hanganalógia
alapján.
A szexualitásra való utalás a férfi hívószóra aktivált nemzés alakban egy alkalommal
jelentkezett.

143
 10.2.3.4. Részösszefoglalás – a három korosztály szóbeli szóasszociációs
eredményeinek összevetése

A nyolc hívószóra összesen 3.830 válaszszó érkezett a szabad szóbeli szóasszociációban

részt vevő 60 adatközlőtől.
A 42. táblázat részletezi a három korosztály hívószavakra egyes hívószavakra adott
válaszszavainak mennyiségét darabszám, átlag és átlagos eltérés tekintetében.

42. táblázat: A nyolc hívszóra érkezett szabad szóbeli szóasszociációk eloszlása

korosztályonként

Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek Összes szóasszociáció

Szavak Összes Átlag Átl.eltérés Összes Átlag Átl.eltérés Összes Átlag Átl.eltérés Összes Átlag Átl.eltérés
(db) (db) (db) (db)
férfi 179 8,74 4,15 235 11,75 4,45 174 8,70 2,56 588 9,73 3,72

nyelvtan 153 7,84 2,36 201 10,05 3,35 155 7,75 2,25 509 8,55 2,65

autó 167 8,37 2,43 228 11,40 4,84 197 9,85 3,74 592 9,87 3,67

számítógép 150 7,58 2,19 224 11,20 4,54 165 8,25 2,98 539 9,01 3,23

lila 104 5,26 2,31 122 6,10 2,43 127 6,35 2,49 353 5,90 2,41

okos 108 5,63 2,21 163 8,15 4,51 126 6,30 1,89 397 6,69 2,87

ásít 99 4,68 1,17 127 6,35 2,79 125 6,25 2,23 351 5,76 2,06

eszik 144 7,16 2,56 192 9,60 3,26 165 8,25 4,00 501 8,34 3,27

A táblázatból jól kiolvasható, hogy a szabad szóbeli szóasszociációs kísérletben a 16

éves adatközlők voltak a legsikeresebbek, csupán a lila melléknév aktiválásában teljesítettek
kevesebbet elenyésző különbséggel (három aktiválással) a 18 éves korosztálynál.. Legtöbb
szóelőhívást mindhárom korosztály adatközlői a négy főnév szófajú hívószóra (férfi, nyelvtan,
autó, számítógép) produkáltak, legkevesebb szóelőhívás a két melléknévi szófajú hívszóra
(lila, okos) és az egyik igére (ásít) érkezett.
A kapott adatokon az Általános Lineáris Kevert Modellel (GLMM) statisztikai
elemzést végeztünk, a függő faktor az egyes szavakra eső szóelőhívások száma volt, az
ismétléses faktort pedig az egyes szavak jelentették, mivel a tesztsorozat összes feladatában
valamennyi résztvevő szerepelt. Független faktornak az évfolyam és a nemek számítottak. Az

144
elemzésekből látszik, hogy az évfolyam és a hívószó szignifikáns: évfolyam F(2,432)=3,751;
p=0,024; hívószó F(9,432)=22,086; p<0,001, az egyes faktorok közötti interakcióban nem
adatolható szignifikáns effektus. Az egyes hívószóra érkezett válaszok száma alapján
kimutatható szignifikáns különbséget a 40. ábrán a sárga összekötő vonal jelez.

40. ábra: Az egyes hívószóra érkezett válaszok szignifikáns esetei

A nemek és a korosztályok eredményeinek összevetését a 43. táblázat és a 41. ábra

mutatja be részletesen.

43. táblázat: A szabad szóbeli szóasszociációi eredményei hívószavanként a nemek és a

korosztályok tekintetében

Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek

Hívószavak NEM Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos
(db) eltérés (db) eltérés (db) eltérés
férfi Fiú 81 8,1 3,94 107 10,7 3,04 79 7,9 2,72
Lány 98 9,8 4,96 128 12,8 5,4 95 9,5 2,6
nyelvtan Fiú 73 7,3 2,08 93 9,3 3,56 85 8,5 2
Lány 80 8 3 108 10,8 2,84 70 7 2
autó Fiú 82 8,2 3,04 109 10,9 4,5 99 9,9 4,06
Lány 85 8,5 1,8 119 11,9 5,1 98 9,8 3,44
számítógép Fiú 73 7,3 2,62 87 8,7 2,96 85 8,5 3,3
Lány 77 7,7 2,64 137 13,7 5,1 80 8 2,6
Fiú 51 5,1 2,14 55 5,5 2 60 6 2,4

145
 Lány 53 5,3 2,3 67 6,7 2,84 67 6,7 2,64
okos Fiú 51 5,1 2,12 54 5,4 1,76 60 6 2
Lány 57 5,7 2,64 109 10,9 5,9 66 6,6 1,84
ásít Fiú 53 5,3 1,96 60 6 2,2 63 6,3 2,1
Lány 46 4,6 1,12 67 6,7 3,38 62 6,2 2,32
eszik Fiú 68 6,8 2 84 8,4 2,52 81 8,1 3,54
Lány 76 7,6 2,68 108 10,8 4,16 84 8,4 4,4

férfi nyelvtan autó számítógép lila okos ásít eszik

160
Szóelőhívások száma átlagban (db)

140

120

100

80

60

40

20

0
14 éves fiúk 14 éves lányok 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 éves fiúk 18 éves lányok
Korosztály és 'gender'

41. ábra: A szabad szóbeli szóasszociációi eredményei hívószavanként a nemek és a

korosztályok tekintetében

Az adatokból látható, hogy mindhárom korosztály esetében eltérő megoszlásban a

lányok jobban teljesítettek a fiúknál. A szóbeli szóasszociációkat a legsikeresebben a 16 éves
lányok hajtották végre. Tőlük kissé lemaradva a 16 éves fiúk asszociáltak, s a 18 és a 14 éves
fiúk és lányok verbális szóelőhívásaira elmondható. hogy viszonylagos homogenitást
mutatnak az egyes korosztályok fiú-lány csoportjai. A szóbeli szóasszociációt a 14 évesek a
18 évesektől minimális különbséggel hajtották végre.

146
 10.2.3.5. Részösszefoglalás – az írásbeli és a szóbeli szóasszociációk mennyiségi
eredményeinek összevetése

A szóasszociációs vizsgálatok írásbeli és szóbeli eredményeinek temporális

sajátosságai nem vethetők össze, mivel az írásbeli kísérletben az aktiválások hívószavankét 2-
2 perces időintervallumban zajlottak, a szóbeli kísérletben pedig az adatközlő diákok
időkorlát megszabása nélkül asszociálhattak.
A két típusú asszociációs kísérletben a három korosztály résztvevői összesen 15.145 (az
írásbeli kísérletben 11.315, a szóbeli kísérletben 3.830) mentális szót aktiváltak, ami átlagosan
11,54 asszociátumot jelent írásban és 7,98 válaszszót jelent szóban.
A szóasszociációs vizsgálat írásbeli és szóbeli különbségeit a 42. ábra szemlélteti.

14 12,67
11,61
12 10,35
9,33
10
7,71
8 6,91
átlag

6
4
2
0
14 évesek 16 évesek 18 évesek

szóasszociáció írásban szóasszociáció szóban

42. ábra: Az írásbeli és szóbeli szóasszociáció kimutatása korosztályonként átlagban

Mindkét típusú szóasszociációban a 16 éves korosztály aktiválta a legtöbb válaszszót,

majd a 18 évesek és legvégül a 14 évesek szerepeltek sikeresen. Az írásbeli szóasszociációhoz
mérten nagyobb az eltérés a 16 és a 18 éves korosztály esetében, az írásbeli kísérletben 1,06
eltérés van az aktiválásban, míg a szóbeli kísérletben ez az arány 1,62 válaszszót jelent
átlagosan. A 14 éves korosztály lemaradása a 16 évesektől egyenletesebb: írásban 2,32
válaszszót, szóban pedig 2,42 aktiválást jelent. Az írásbeli szóasszociációkban a legkevesebb
(8,0) válaszszót a 14 évesek aktiválták az asszony hívószóra, a legtöbbet (15,0) a 16 évesek a
gimnázium hívószóra asszociálták. A szóbeli kísérletben a legkevesebb válaszszó az ásít igére
(4,68) a 14 évesektől érkezett, a legtöbbet a 16 évesek a férfi hívószóra (11,75) aktiváltak.

147
 10.2.3.6. Szógyakoriság-vizsgálat a szóbeli szóasszociációkban

A verbális szóasszociációs kísérlet eredményeinek elemzésekor megvizsgáltam, hogy

melyek azok a válaszszavak, amelyek az egyes hívószóra a legnagyobb arányban
megjelennek az egész korpuszban. A táblázatban azok a válaszszavak találhatóak, amelyek
jelenléte négynél magasabb részvételt mutatott. A táblázatban látható, hogy számos válaszszó
változó gyakorisággal fordult elő az egyes korosztályok szóelőhívásaiban, például a férfi
hívószóra a nő asszociátum a 14 és a 16 éves fiúk esetében öt-öt előfordulással egyaránt jelen
van. Magas szógyakorisági mutatóval rendelkezik szintén a férfi hívószóra az apa válaszszó, a
14-16-18 éveseknél szintén (14 éves lányok szóelőhívásaiban hat, a 16 éves fiúkéban négy, a
18 éves lányokéban nyolc) esetben megjelenik. A számítógép hívószóra a játék(ok)
szóaktiválás csupán a 18 éves lányoknál marad el, a többi korosztály esetében a leggyakoribb
szónak felel meg.

44. táblázat: A szóelőhívásokban jelentkező szógyakoriság összefoglalása

a három korosztály esetében

Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek

Hívószó fiú lány fiú lány fiú lány
férfi nő (5), apa (6), erő (6), nő (5), erő (5), erő (4), izom apa (8), munka
erő (5), izom (5), izom (4), apa izom (4), (4) (6), gyerek (4),
nyakkendő nyakkendő (4), munka (4) munka (4) család (4)
(4) (4), ing (4),
bajusz (4)
nyelvtan irodalom tanulás (6) dolgozat (6), helyesírás helyesírás (5), irodalom (4),
(4), szó helyesírás (5), (7) irodalom (4) magyar (4),
(4), magyar (4), nyelv (4)
morféma tantárgy (4),
(4) mondatok (4)
autó kerék (4) kormány kerék (7), utazás (4), rendőr (5), <4
(7), kormány (5), baleset (4) közlekedési
kerék (6) kipufogó (4) lámpa (4),
motor (4),
autópálya (4),
kerék (4)
számítógép játék (6) játék (6), egér (5), egér (5), játék (4), egér (6),
internet (4) billentyűzet (5), játékok (5), internet (4), internet (5),
internet (5), billentyűzet laptop (4) laptop (4),
játékok (4), (4), billentyűzet
monitor (4) facebook (4) (4)
lila szín (8), szín (7), szín (8), piros sín (6), virág szín (7), szín (9), ibolya
virágok virágok (4) (4) (4) virágok (6), (5), virágok
(5) piros (5), (4), kék (4)
ibolya (5)

148
okos iskola (4), <4 szorgalmas (4) intelligens <4 tanulás (5)
tanár (4) (4)
ásít fáradt (5), fáradt (9) fáradt (7), este fáradság (5), álmos (7), álmos (8),
ágy (4) (4), éjszaka (4) unalom (4) fáradt (6), fáradt (5),
unott (4), alvás (4)
reggel (4)
eszik étel (6), étel (5) étel (7), finom ebéd (4), étel (7) étel (4), iszik
ebédlő (4), (5), reggeli (4), táplálkozik (4)
menza (4), ebéd (4), (4)
kés (4), vacsora (4),
villa (4) iszik (4)

149
 10.3. A szóismeret tesztelése írásban

A szóismeret tesztelésekor írásban 20 megadott szó (a 43. táblázatban feltüntetve)

jelentésének meghatározása volt a feladat. Az eredményeket három lehetséges válasz alapján,
a helyes, a téves, illetve a nincs válasz kategóriák figyelembe vételével osztályoztam.
A tesztlapon az alábbi meghatározások közül lehetett választani, karikázással kellett
jelölni a helyesnek vélt jelentést. Egy kiragadott példán szemléltetem a válaszadásra felkínált
lehetőségeket:

egyelőre - a) most, jelenleg, még b) egyenletesre c) azonosra

d) valamely korábbi időponttól számított bizonytalanul rövid ideig

Ismétléses ANOVA statisztikai vizsgálattal kimutattuk, hogy szignifikáns különbség

van az egyes korosztályok között: F(2,18)=47,931; p<0,001. A Bonferroni-teszt igazolta,
hogy minden egyes csoport átlagának összehasonlítása szignifikáns p<0,001. A korosztályok
eredményei közötti emelkedő tendencia látható, melyet a 43. ábra szemléltet.

43. ábra: A szóismeret korosztályok közötti különbsége %-ban kimutatva

150
Az egyes évfolyamok szóismeretének helyes válaszai között hívószavanként jelentős és
nagyon változó mértékű eltérések mutatkoztak, a diákok legsikeresebben az algoritmus
(75,76/93,94/96,88%), a bőregér (100/93,94/96,88%) és az egyelőre (75,76/87,88/90,63%)
hívószavakra adtak helyes válaszokat mindhárom korosztály esetében. Legsikeresebben
(100%) a bőregér hívószóra a 14 éves (legfiatalabb) korosztály diákjai adtak helyes választ.
Legkevésbé a kies (9,09/15,15/15,63%), a hordószónok (24,24/24,24/25%) és a szelindek
(9,09/27,27/28,13%) hívószavak jelentése volt ismert. Az egyes hívószavakra érkezett helyes
válaszok eloszlását a 45. táblázat mutatja.

45. táblázat: A szóismeret helyes találatainak korosztályonkénti eredménye

százalékban kimutatva

Hívószó Helyes találat (%)

14 évesek 16 évesek 18 évesek
egyelőre 75,76 87,88 90,63
kies 9,09 15,15 15,63
talmi 66,67 72,73 75
hordószónok 24,24 24,24 25
igric 12,12 54,55 56,25
kerengő 33,33 42,42 43,75
mellékhajó 72,73 75,76 78,13
kérész 27,27 33,33 34,38
keresetlen 33,33 33,33 34,38
abrak 48,48 63,64 65,63
vackor 45,45 42,42 43,75
algoritmus 75,76 93,94 96,88
icce 54,55 57,58 59,38
csalit 54,55 57,58 59,38
törek 39,39 69,7 71,88
bőregér 100 93,94 96,88
zsizsik 36,36 36,36 37,5
szelindek 9,09 27,27 28,13
vájtfülű 33,33 33,33 34,38
jóllehet 21,21 36,36 37,5

Az eredmények elemzésekor a nemek szerint adott válaszokat is összehasonlítottam. Az

Ismétléses ANOVA-teszt alapján nem mutatható ki szignifikáns különbség az egyes
évfolyamok között a fiúk esetében, tehát a szóismeret nem mutat fejlődő tendenciát az életkor
növekedésével. Ugyanezen teszt alapján a lányok esetében szignifikáns különbség észlehető

151
az egyes évfolyamok között: F(2,18)= 10,657; p<0,001. A Bonferroni belső teszt azt mutatja,
hogy a 7. évfolyam statisztikailag jelentős eltérést mutat, vagyis a 14 évesek szóismerete
elmarad a16 és a 18 évesekétől. A 16 és a 18 évesek szóismerete között nincs szignifikáns
különbség. A fiúk és a lányok közötti, valamint az egyes évfolyamokon a két nem közötti
adatokat a 46. és a 47. számú táblázatok szemléltetik

46. táblázat: A szóismeret helyes válaszainak eloszlása korosztályok és nemek szerint

Korosztály Helyes válaszok (%)

Átlag Szórás Minimum Maximum
14 évesek Fiú 45,00 21,42 0,00 100,00
Lány 42,63 19,57 5,26 100,00
16 évesek Fiú 50,23 20,97 14,28 95,23
Lány 56,66 20,50 0,00 100,00
18 évesek Fiú 54,25 19,67 15,00 100,00
Lány 62,91 22,91 16,66 100,00

47. táblázat: A szóismeret helyes válaszainak eloszlása korosztályok és nemek szerint a

hívószavak tekintetében

Hívószó Helyes válaszok (%)

7. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam
Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány
egyelőre 78,57 73,68 85,71 91,67 90,00 91,67
kies 0,00 15,79 23,81 0,00 35,00 25,00
talmi 64,29 68,42 61,90 91,67 40,00 41,67
hordószónok 14,29 31,58 14,29 41,67 15,00 25,00
igric 21,43 5,26 57,14 50,00 15,00 41,67
kerengő 50,00 21,05 38,10 50,00 40,00 75,00
mellékhajó 78,57 68,42 85,71 58,33 90,00 91,67
kérész 35,71 21,05 33,33 33,33 70,00 58,33
keresetlen 35,71 31,58 28,57 41,67 60,00 41,67
abrak 50,00 47,37 47,62 91,67 55,00 75,00
vackor 50,00 42,11 38,10 50,00 50,00 91,67
algoritmus 78,57 73,68 90,48 100,00 100,00 100,00
icce 57,14 52,63 52,38 66,67 50,00 83,33
csalit 57,14 52,63 61,90 50,00 50,00 75,00
törek 35,71 42,11 71,43 66,67 65,00 50,00

152
 bőregér 100,00 100,00 95,24 91,67 100,00 100,00
zsizsik 35,71 36,84 28,57 50,00 40,00 58,33
szelindek 7,14 10,53 23,81 33,33 40,00 16,67
vájtfülű 28,57 36,84 33,33 33,33 25,00 41,67
jóllehet 21,43 21,05 33,33 41,67 55,00 75,00

44. ábra: A lányok szóismerete közötti szignifikáns különbség szemléltetése %-ban kifejezve

A szóismeretekre várt helyes válaszok mellett három lehetőség volt a helytelen szójelentés
kiválasztására. A 45. ábra a helytelen válaszokat az egyes évfolyamokra vetítve összevontan
ábrázolja, s külön tünteti fel azokat az adatokat, amelyek esetében a diákok nem adtak választ,
vagy helyes választ adtak.

153
 11. évfolyam 376 260 13

Korosztály
9. évfolyam 347 274 39

7. évfolyam 288 337 35

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Helyes Helytelen Nincs válasz

45. ábra: A szóismeretekre érkezett helyes, helytelen és a hiányzó válaszok aránya

évfolyamonként
A statisztikai elemzések az Ismétléses ANOVA-teszt alapján kimutatták, hogy az egyes
évfolyamok szerint szignifikáns különbség van a helytelen találatok tekintetében:
F(2,18)=8,229; p<0,001. A Bonferroni belső teszt szerint azonban csak a 7. évfolyamosok
különböznek szignifikánsan a többi évfolyamtól ebben a tekintetben.
Az Ismétléses ANOVA-teszt vizsgálati eredményeiből látható, hogy mely évfolyamon és
mely hívószóra milyen arányban nem adtak választ a diákok: F(2,18)=17,135; p<0,001. A
„nincs válasz” a 16 évesek esetében volt a legtöbb, majd a 14 évesek, végül a 18 évesek
mentális lexikonából hiányoztak a legkevésbé a keresett szójelentések.
A 45. ábra adatainak részletes bemutatását évfolyamokra lebontva a 48., a 49. és az 50.
táblázatok szemléltetik.

48. táblázat: A 14 éves adatközlők helyes, helytelen és hiányzó válaszai a

szóismeretekre hívószavanként

14 évesek
Hívószó helyes helytelen1 helytelen2 helytelen3 nincs
válasz
abrak 16 1 7 7 2
algoritmus 25 5 1 1 1
bőregér 33 0 0 0 0
csalit 18 5 6 2 2
egyelőre 25 0 2 5 1
hordószónok 8 11 11 2 1
icce 18 0 2 13 0
igric 4 9 12 4 4

154
 jóllehet 7 4 3 19 0
kerengő 11 8 4 9 1
keresetlen 11 10 0 10 2
kérész 9 14 5 3 2
kies 3 26 3 1 0
mellékhajó 24 4 1 3 1
szelindek 3 6 3 16 5
talmi 22 2 6 2 1
törek 13 3 3 9 5
vackor 15 8 1 8 1
vájtfülű 11 11 0 8 3
zsizsik 12 3 8 7 3

49. táblázat: A 16 éves adatközlők helyes, helytelen és hiányzó válaszai a szóismeretekre

hívószavanként

16 évesek
Hívószó helyes helytelen1 helytelen2 helytelen3 nincs
válasz
abrak 21 2 8 0 2
algoritmus 31 0 0 2 0
bőregér 31 0 1 1 0
csalit 19 3 6 2 3
egyelőre 29 0 1 3 0
hordószónok 8 5 15 3 2
icce 19 0 0 13 1
igric 18 6 4 3 2
jóllehet 12 5 1 15 0
kerengő 14 3 6 7 3
keresetlen 11 10 0 7 5
kérész 11 16 0 4 2
kies 5 24 2 1 1
mellékhajó 25 1 3 3 1
szelindek 9 6 4 10 4
talmi 24 0 7 1 1
törek 23 3 1 2 4
vackor 14 7 1 9 2
vájtfülű 11 12 0 8 2
zsizsik 12 3 6 8 4

155
50. táblázat: A 18 éves adatközlők helyes, helytelen és hiányzó válaszai a szóismeretekre
hívószavanként

18 évesek
Hívószó helyes helytelen1 helytelen2 helytelen3 nincs
válasz
abrak 20 1 11 0 0
algoritmus 32 0 0 0 0
bőregér 40 0 0 0 0
csalit 19 5 5 2 1
egyelőre 29 0 0 3 0
hordószónok 6 7 18 0 1
icce 20 3 2 7 0
igric 8 7 5 11 1
jóllehet 20 1 0 11 0
kerengő 17 2 11 2 0
keresetlen 17 12 1 1 2
kérész 21 11 0 0 0
kies 10 20 1 1 0
mellékhajó 29 0 2 1 0
szelindek 10 11 2 7 2
talmi 13 7 3 9 0
törek 19 3 0 8 2
vackor 21 6 2 3 0
vájtfülű 10 13 0 8 1
zsizsik 15 2 7 5 3

156
 10.4. Szókeresés definíció megadásával írásban

A szókeresés definíció megadásával írásban kísérlet bizonyult a legnehezebben

megoldhatónak mindhárom korosztály számára. Helyes válasznak a forrásban megjelölt vagy
annak jelentéséhez közel álló szó szinonimáját fogadtam el, hasonló válasznak a helyes
hívószó jelentésköréhez tartozó válaszszót értékeltem.
Ebben a kísérlettípusban született a legkevesebb helyes válasz, s itt a legnagyobb a
szórás a hasonló válaszok kategóriájában is. Az egyes korosztályok válaszainak összesítését a
51., 52. és 53. számú táblázatok mutatják.
A diákok feladata az volt, hogy keressenek a mentális lexikonukban egy olyan szót,
amelyet leginkább helyesnek találnak a definíció üresen hagyott helyének kiegészítésére. Egy
kiragadott példával illusztrálom a szókeresési eljárást:

A ______________________ olyan szabályosan visszatérő időszak, melyen belül

hasonló jelenségek, folyamatok fordulnak elő, mint az előzőkben.

Erre a kiegészítendő definícióra a keresett válasz a ciklus szóelőhívás volt, s a következő

válaszok érkeztek az egyes korosztályok adatközlőitől.

51. táblázat: A ciklus szóelőhívásra érkezett válaszok száma korosztályonként

helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz

14 évesek ciklus (0 előhívás) évszak (9 előhívás szakasz (1 előhívás) 14
hónap (3 előhívás) déjà vu (2 előhívás)
ismétlődés (3 előhívás)
nyár (1 előhívás)

16 évesek ciklus (6 előhívás) évszak (5 előhívás) ismétlés (1 előhívás) 6

periódus (2 előhívás) megszokott (1 előhívás)
nyár (1 előhívás) monszun (1előhívás)
tél (1 előhívás) refrén (1 előhívás)
menstruáció (2 előhívás) sorrendiség (1 előhívás)
nap (2 szóelőhívás) visszatérés (1 előhívás)
napkelte (1 előhívás)

18 évesek ciklus (8 előhívás) periódus (17 előhívás) szezon (1 előhívás) 3

évszak (2 előhívás)
körfolyamat (1 előhívás)

157
 52. táblázat: A szókeresés definíció megadásával kísérlet eredményeinek összefoglalása
a 14 évesek esetében hívószóra és a nemek arányában

14 évesek helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz

NEM fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány
ciklon 1 0 12 19 0 0 1 0
ciklus 0 0 4 9 3 3 7 7
cinizmus 1 4 2 3 2 1 8 11
csigavonal 9 14 2 3 2 2 1 0
hatalomvágy 0 0 4 8 0 1 10 10
lavíroz 1 9 1 2 4 3 8 6
lelketlen 0 4 2 5 2 1 9 8
lojális 2 6 1 3 2 1 8 9
lösz 6 7 7 11 0 0 1 1
marionett 0 6 3 4 1 0 11 9
meghökken 1 0 2 5 3 8 8 6
nyerészkedő 5 6 0 2 0 4 9 6
salak 0 0 2 10 5 2 7 7
sármány 0 0 8 9 2 2 4 8
szakember 8 12 1 1 0 0 4 6
talpnyaló 1 0 2 1 2 4 10 13
tőzeg 1 3 4 2 5 5 4 9
tülök 6 9 1 2 2 8 5 0
zafír 0 2 12 15 0 0 2 2
zefír 0 0 0 2 1 2 13 15

53. táblázat: A szókeresés definíció megadásával kísérlet eredményeinek összefoglalása

a 16 évesek esetében hívószóra és a nemek arányában

16 évesek helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz

NEM fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány
ciklon 0 0 20 10 0 0 0 0
ciklus 6 0 7 5 4 3 3 3
cinizmus 0 4 5 2 6 3 10 2
csigavonal 4 1 12 7 2 0 3 3
hatalomvágy 0 0 13 4 0 1 7 5
lavíroz 6 7 2 1 4 1 9 3
lelketlen 2 2 5 2 3 1 9 6
lojális 9 6 1 1 2 2 9 3
lösz 10 4 11 8 0 0 0 0

158
 marionett 5 1 6 7 1 0 9 4
meghökken 2 0 4 2 6 7 9 3
nyerészkedő 9 4 3 0 1 2 7 6
salak 0 0 10 3 3 1 8 8
sármány 0 0 13 5 2 4 6 2
szakember 15 11 5 0 0 0 1 1
talpnyaló 0 0 8 2 0 3 13 4
tőzeg 4 2 1 2 6 6 8 2
tülök 8 8 1 1 11 0 1 3
zafír 4 0 15 8 0 0 2 3
zefír 0 0 5 3 0 0 16 10

54. táblázat: A szókeresés definíció megadásával kísérlet eredményeinek összefoglalása

a 18 évesek esetében hívószóra és a nemek arányában

18 évesek helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz

NEM fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány
ciklon 2 0 17 12 0 0 0 0
ciklus 8 0 8 11 1 0 2 1
cinizmus 9 5 3 2 0 0 8 5
csigavonal 3 3 17 9 0 0 0 0
hatalomvágy 0 0 12 8 0 1 7 3
lavíroz 2 6 2 2 0 2 11 2
lelketlen 9 6 2 3 2 2 5 0
lojális 6 8 2 0 6 2 3 1
lösz 2 1 13 11 0 0 5 0
marionett 6 5 7 5 0 0 7 2
meghökken 3 4 3 0 6 3 6 5
nyerészkedő 13 6 1 1 1 2 4 3
salak 2 1 10 3 2 3 6 5
sármány 0 0 12 6 0 1 6 5
szakember 14 7 5 2 0 0 1 3
talpnyaló 1 0 9 6 1 2 8 3
tőzeg 5 8 3 2 4 1 2 0
tülök 9 5 3 4 5 2 3 1
zafír 0 0 19 10 0 0 1 2
zefír 0 0 5 6 0 0 15 6

159
 A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a helyes válaszok esetében nem észlelhető
szignifikáns különbség az egyes évfolyamokon belül. A hasonló megoldások mutattak
statisztikailag jelentős különbséget: F(2,18)=5,897; p=0,014, a Bonferroni-teszt a 14 és a 18
éves diákok között észlelt szignifikáns eltérést. A 14-16 és a 16-18 évesek között jelentős
különbség nem jelentkezett. A helytelen válaszok hasonlóképpen a 14 és a 18 évesek közötti
eredményekben mutattak szignifikáns eltérést: F(2,18)=5,964; p<0,001, melyet a Bonferroni-
teszt igazolt. Mindhárom korosztály között azokban az esetekben valósult meg szignifikáns
eltérés F(2,18)=18,843; p<0,001 szintén a Bonferroni-teszt alapján, ahol az adatközlő diákok
nem adtak meg választ szójelentést felidéző definícióra.
Az 46. ábrán megfigyelhető a helyes és a hasonló, valamint a helytelen és a
megválaszolatlan válaszok arányának korosztályonkénti növekvő tendenciája a szóelőhívások
mind sikeresebb irányában. Az életkor függvényében emelkedik a helyes és a hasonló
válaszok előhívása: a 14 évesek 124/186, a 16 évesek 134/220, a 18 évesek 159/258 esetben
találták meg a helyes és a hasonló válaszokat, míg a helytelen válaszokat a 14 évesek 83, a 16
évesek 85, a 18 évesek 49 esetben aktiválták. A 14 éves diákok a mentális lexikonukban nem
találtak az adott definíciók alapján válaszszót 263, a 16 évesek 201, a 18 évesek pedig 147
esetben, ami 12,52, 6,09 és 4,59 átlagértéket jelent. A szótalálás sikeres–sikertelen
tendenciáját szintén az 46. ábra szemlélteti a hívószavak és a korosztályok tekintetében, míg
az 47. ábra a szótalálások nemek szerinti jellemzőit ábrázolja.

300

250
Válaszszavak száma (db)

200

14 évesek
150
16 évesek
100
18 évesek
50

0
helyes válasz hasonló válasz helytelen nincs válasz
válasz

46. ábra: A szótalálás sikeres – sikertelen tendenciája a válaszszavak száma alapján a

korosztályok tekintetében

160
 Helyes válasz Hasonló válasz Rossz válasz Nincs válasz

évfolyam évfolyam évfolyam Lányok 65 103 21 47

11.

Fiú 94 153 28 100

Lányok 50 73 34 71
9.

Fiú 84 147 51 130

Lányok 82 116 47 133

7.

Fiú 42 70 36 130

47. ábra: A szótalálás sikeres – sikertelen tendenciája

a korosztályok és a nemek tekintetében

161
 10.5. Spontánnarratíva-kísérlet – a diákok tanulási szokásainak elmondása

A spontánnarratíva-kísérletben az adatközlő diákok a tanulási szokásaikat összesen

120,95 perc alatt ismertették, ami 2,02 percet jelent átlagosan egy főre kimutatva. A
leghosszabban a 16 évesek beszéltek, egy főre átlagosan 2,52 perc esett, a fiúk átlagideje 2,59
perc, a lányoké 2,46 perc). Őket a 18 éves diákok követték 2,27 perces átlagidővel fejenként
(a fiúké 2,66 perc, a lányoké 1,87 perc), majd a 14 évesek, akiknél az egy főre eső átlagos
narratívaidő 1,24 percet (a fiúké 1,31 perc, a lányoké 1,19 perc) mutatott. A 18 évesek
átlagidejéből látható, hogy a fiúk csekély mértékben, 0,07 másodperccel meghaladták a 16
éves fiúk közléseinek átlagidejét, korosztályos szinten mégis jobban teljesítettek a 18
éveseknél a lányok narratíva-átlagidejének alacsonyabb átlagértéke miatt. A fiúk és a lányok
beszédidejének átlaga a korosztályon belül jelentős eltérést csak a 18 éves korosztály esetében
mutat, a 14 és a 16 éveseknél a fiúk és a lányok hasonló időtartamban nyilatkoznak az adott
témával kapcsolatosan, mindkét korosztálynál arányosan a lányok kis mértékben teljesítik alul
a fiúk beszédének terjedelmét. A korosztályok temporális jellemzőit a nemek viszonylatában
az 48. ábra szemlélteti.

18 évesek
Korosztály és 'gender'

16 évesek narratívaidő-átlag
lányok
fiúk
14 évesek

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3

Átlagidő (perc)

48. ábra: A spontánnarratíva-átlagidő kimutatása korosztályok és nemek szerint

Az egyes korosztályok adatközlőinek átlagos beszédidejét az 49., 50. és 51. ábrák

mutatják percben kimutatva.

162
 Beszédidő (perc) Beszédidő (perc)

0,5
1,5
2,5
3,5
4,5

0
1
2
3
4
0,5
1,5
2,5
3,5

0
1
2
3

16/F/1 14/F/1
16/F/2 14/F/2
16/F/3 14/F/3
16/F/4 14/F/4
16/F/5 14/F/5
16/F/6 14/F/6
16/F/7 14/F/7
16/F/8 14/F/8
16/F/9 14/F/9
16/F/10 14/F/10

163
16/L/1 14/L/1

Adatközlők
Adatközlők

16/L/2 14/L/2
16/L/3 14/L/3
16/L/4 14/L/4
16/L/5 14/L/5
16/L/6 14/L/6
16/L/7 14/L/7
16/L/8 14/L/8
16/L/9 14/L/9
16/L/10 14/L/10
49. ábra: A 14 éves diákok spontánnarratíva-idejének kimutatása percekben

50. ábra: A 16 éves diákok spontánnarratíva-idejének kimutatása percekben

fiúk

fiúk
lányok

lányok
 3,5

2,5
Beszédidő (perc)

1,5
fiúk
1
lányok
0,5

0
18/F/1
18/F/2
18/F/3
18/F/4
18/F/5
18/F/6
18/F/7
18/F/8
18/F/9

18/L/1
18/L/2
18/L/3
18/L/4
18/L/5
18/L/6
18/L/7
18/L/8
18/L/9
18/L/10
18/F/10
Adatközlők

51. ábra: A 18 éves diákok spontánnarratíva-idejének kimutatása percekben

A spontánnarratíva-elemzésénél a temporális jellemzők mellett az azonos téma kifejtése

okán szógyakoriság-vizsgálatot végeztem a rögzített korpusz hanganyagán. A diákok által
leggyakrabban használt 10 szót rangsoroltam előfordulás szerint korosztályonként, és az
összes előforduló szóra szófaji besorolást végeztem. A leggyakrabban előforduló 10 szó
között 4 olyan szó van, amelyik mindhárom korosztályban valamilyen arányban előhívásra
került. A leggyakrabban aktivált szavak a tanul, megy, szeret igék és a tantárgy főnév,
közülük is szógyakoriság szempontjából a tanul ige emelkedik ki.
A leggyakrabban előforduló szavakat korosztályonként az 52. ábra szemlélteti
átlagban kimutatva.

3
Szavak száma átlagban (db)

2,5
2
1,5
1
0,5
0
14 évesek 16 évesek 18 évesek
Korosztály
tanul tantárgy megy szeret

52. ábra: A spontánnarratíva-korpuszban leggyakrabban előforduló szavak száma

átlagban kifejezve korosztályonként

164
 A leggyakrabban előforduló 10 szót együttesen korosztályokra lebontva az 55. táblázat
mutatja.

55. táblázat: A szógyakoriság szemléltetése a korosztályok esetében

14 évesek 16 évesek 18 évesek

Szó Gyakoriság Relatív Szó Gyakoriság Relatív Szó Gyakoriság Relatív
gyakoriság gyakoriság gyakoriság
tanul 42 3.875% tanul 93 5.562% tanul 79 5.575%
megy 21 1.937% óra 36 2.153% szeret 28 1.976%
feladat 20 1.845% tantárgy 31 1.854% tantárgy 19 1.341%
óra 18 1.661% szeret 30 1.794% angol 17 1.200%
csinál 15 1.384% megtanul 24 1.435% dolgozat 16 1.129%
tantárgy 15 1.384% dolog 23 1.376% megy 16 1.129%
megtanul 14 1.292% mond 20 1.196% feladat 15 1.059%
szeret 14 1.292% iskola 18 1.077% mond 15 1.059%
angol 13 1.199% megy 16 0.957% dolog 14 0.988%
ír 13 1.199% könnyű 14 0.837% nyelv 14 0.988%

Vizsgálatom a diákok közléseiben a lexémák változatosságára is kiterjedt. A

szógazdagság mérésére a type/token módszert alkalmaztam. A vizsgálatban összemértem a
szóelőfordulásokat (tokenek) és a szövegben jelen lévő lexémák (type-ok) számát. A
type/token arány százalékos értéke arra enged következtetni, hogy az adott szöveg szavainak
hány százaléka lexéma. A százalékos érték növekedése arra mutat, hogy a beszélő egyre több
különböző szótári szót használ fel a közlésében. Ez a jelenség a lexémák ismétlődésének
előfordulását a minimálisra szűkíti. Az elemzést az életkor, a nem és a kettőjük
interakciójának független változóin végeztem. A diákok szövegeinek type/token aránya a
teljes korpuszra vetítve 80,89 %-ot mutat (fiúk esetében 79,93%, lányok esetében 81,86%), az
egyes korosztályok és a nemek szerinti értékkülönbségeket az 56. táblázat és az 53. ábra
foglalja össze. Az adatokból kitűnik, hogy az egyes korosztályok és a nemek között elenyésző
az eltérések aránya, a Generalized Linear Mixed Model szerint szignifikáns különbség nem
mutatható ki.

56. táblázat: Type/token arány

korosztály fiúk lányok összesen

14 évesek 82,67 82,24 82,45
16 évesek 79,99 77,73 78,86
18 évesek 77,13 85,6 81,36

165
 53. ábra: Type/token arányok a három korosztály és a nemek tekintetében %-ban.

A korpuszban valamennyi szófaji kategóriára találtam adatot, ez alapján a szófajok

reprezentáltsága nagy eltéréseket mutat. Legintenzívebben a főnév – melléknév – ige hármasa
jelentkezett, ez tette ki a 14 éveseknél az előhívott szavak 87,24%-át, a 16 éveseknél a
82,63%-át, a 18 éveseknél a 83,64%-át. Tehát ez alapján az összes kimondott szó 84,5%-a
főnév, ige vagy melléknév. Az összes szóra vetített szófaji eloszlást az 57. táblázat és az 54.
ábra szemléltet.

57. táblázat: A szógyakoriság eloszlása szófajonként a korosztály tekintetében

14 évesek 16 évesek 18 évesek

Szófaj Gyakoriság Relatív Gyakoriság Relatív Gyakoriság Relatív
gyakoriság gyakoriság gyakoriság
főnév 413 39.903% 619 38.400% 469 34.870%
melléknév 353 34.106% 517 32.072% 466 34.647%
ige 137 13.237% 196 12.159% 190 14.126%
határozószó 91 8.792% 185 11.476% 133 9.888%
névmás 17 1.643% 35 2.171% 23 1.710%
számnév 15 1.449% 26 1.613% 23 1.710%
indulatszó 3 0.290% 15 0.931% 3 0.186%

166
 14 évesek 16 évesek 18 évesek

700
600
Szavak száma (db) 500
400
300
200
100
0

Szófajok

54. ábra: A szógyakoriság eloszlásának szemléltetése szófajonként

a korosztályok tekintetében

A rögzített kísérleti anyagot mondatszerkesztés szempontjából is megvizsgáltam.

Mondatszerkesztési mutatóknak az egyes tagmondatok és a mondatok hányadosa, a mondatok
szavainak száma számított. A Generalized Linear Mixed Model (GLMM) szerint az
évfolyamnak szignifikáns hatása van a mondathosszra, vagyis az életkor növekedésével
növekszik a mondatokat alkotó elemek száma is. A 16 évesek mondatai állnak a legtöbb
szóból. Szignifikáns különbség: F(2,54)=4,019; p=0,024) a 14 és a 16, valamint a 16 és a 18
évesek között mutatkozott, a 14 és a 18 évesek között ez a statisztikailag jelentős különbség
nem valósult meg. Természetesen meg kell jegyezni, hogy ennek a vizsgálatnak a kimenetele
igencsak függ a mondatszegmentálástól, amelynek értelmezhetősége – tekintettel arra, hogy
hangrögzítő által felvett hanganyagról van szó – számos akadályt vet(het) fel.
A megnyilatkozásonkénti átlagos szószámot az 55. ábra mutatja.

167
 55. ábra: Az átlagos szószám megnyilatkozásonként az évfolyamokra nézve.

A diákok által elmondott megnyilatkozásokban a Generalized Linear Mixed Model

(GLMM) szerint az évfolyamnak általában szignifikáns hatása van a mondathosszra az
átlagos szószám tekintetében (F(2,54)=4,385; p=0,017). A belső teszt szerint viszont a 14 és a
18 éves korosztály között nincs szignifikáns különbség, míg az összes többi kombinációban
jelen van.
A diákok spontánbeszéd-korpuszában az egyes narratívák kezdő formuláit is
összehasonlítottam az egyes korosztályok és az egyének tekintetében, ami szintén vegyes
képet mutat. Leginkább a következő típusokra figyeltem fel:
A 14 éves korosztály diákjai leggyakrabban az általában határozószó alkalmazásával
indítják spontán narratívájukat (három fiú és három lány kezdte így a beszédét). A fiúk két
esetben az én személyes névmással (a szerepkódolást biztosító személydeixissel) fogtak bele
spontán közlésükbe. A lányok ezt a formát nem alkalmazták. A többi esetben a fiúk a
mindennap, a például, a van, hogy és az először is formákat alkalmazták, egy fiú mintegy
belehelyeződve a szövegkörnyezetbe, a felvételvezető instrukciójának kulcskifejezését
ismételte meg, a tanulási szokásaim szintagmát használta indításul. A lányok három
alkalommal az, amikor hazaérek, illetve a hazaérek, és hát kezdettel indították a beszédet, és

168
a sajnos, minden nap délután, a szóval, nem szoktam vagy a délután, miután szókapcsolatokat
alkalmazták. Egy esetben a tanulási szokásaim előhívás itt is megjelent.
A 16 évesek közül egy fiú és egy lány használta az én személyes névmást, két lány
pedig az én úgy szoktam alakot kezdetnek, az általában határozószót egy fiú és két lány
alkalmazta kezdőszónak, egy fiú in medias res-féle kezdés (Vizuális típus vagyok.) után
alkalmazta ezt a formát. További fiú a hétköznapokon általában, két lány a hát, általában
vagy a tanulni általában formával indította a narrációt. Egy fiú a következő, hát a…
bevezetéssel indított. A hát diskurzusjelölők ezekben az esetekben a beszélői attitűdről
(érzésekről), adnak információkat, leginkább a bizonytalanság és a szorongás jelei lehetnek.
Egy fiú adatközlő a nem szoktam leírni kezdetet alkalmazta.
A 18 éves diákok nyolc esetben (három fiú és öt lány) indították a narratívát a hát
diskurzusjelölővel bevezető szóként, amit az én személyes névmás követett a hát, én (két lány
alkalmazásában) a hát, én tanulni általában (egy fiú) variációban, de megjelent a hát,
változatos módon szoktam (egy lány adatközlőnél), hát, a tanulási szokásaimról kezdet is (egy
lány és egy fiú esetében). A fiúk az alapvetően (egy esetben) és a tanulási szokásaim kezdetet
hárman használták. Egy lány adatközlő a következő mondattal vezette be a témát: Sokat és
elég lassan tanulok.
A három korosztály narratíváinak kezdéseire jellemző, hogy az én és az általában
kifejezéseket a gimnazista korosztály mindhárom vizsgált évfolyama egyaránt és gyakran
alkalmazza. Meglepődve tapasztaltam, hogy a tizenévesek körében napjainkban oly szívesen
használt hát diskurzusjelölő a 14 éveseknél egyszer sem fordult elő.

10.5.1. A kötőszók alkalmazása

A korpusz hanganyagán megvizsgáltam, hogy a kötőszók szemantikai és szintaktikai

kapcsolóelemként milyen jelenlétet mutatnak az egyes korosztályok spontán narratíváiban.
Alkalmazásaik elemzésével nyomon követhetők a diákok szövegalkotási technikái, az egyes
korosztályok szövegszerkesztésének logikai, grammatikai sajátosságai.
A felvett korpuszban a kötőszók funkciójuk és jelentésük alapján igen változatos képet
mutatnak. Előfordulnak olyan kötőszók, melyeket mindhárom korosztály gyakran alkalmaz,
de vannak olyanok is, amelyeket csupán egyik vagy másik korosztály használt a felvett
anyagon. Az és, valamint a vagy kötőszók mindhárom korosztály esetében a leggyakoribb

169
előfordulásúnak számítanak (átlagban kifejezve az és 3,79, a vagy 1,03 esetet jelentenek az
egész korpuszra vetítve), melyek a beszélőnek a mondat valóságtartalmához kötődő
viszonyának a térbeli és az időbeli kapcsolataira utalnak. Ezekkel a kötőszókkal a spontán
beszéd folytonosságát, a mondatok, a mondatrészek és a szavak egymásutániságát biztosítják
a beszélők. Hozzájuk hasonló intenzitást mutatnak az is, sem, se hozzátoldó viszonyt jelölő
konnektorok, de az ellentétes viszonyt hordozók közül a megszorító utótagú ellentét
kifejezésére szolgáló de kötőszó is jellemző (0,51 átlagos előfordulással az egész korpuszra
nézve). Az ehhez a típushoz tartozó ám, ámde kötőszavak nem jelennek meg egyik korosztály
korpuszában sem. A helyreigazítást, helyesbítést jelölő kötőszók közül csak az illetve fordult
elő, az is a két idősebb korosztály esetében. A diákok egyetlen egyszer sem alkalmazták a
hasonlítás szemantikai tartalmát jelölő mint konnektort. Az ok-okozati viszonyra a feltételes
tartalommal együtt utaló ha kötőszó csupán a 18 évesek anyagában volt jelen minimális (egy)
előfordulással.
A kötőszók legszélesebb körű alkalmazását a 16 éves korosztály adatközlői spontán
beszédében fedeztem fel. A kötőszók előfordulásának gyakoriságát és azok típusát az 58.
táblázatban foglaltam össze.

58. táblázat: A kötőszók fajtája és előfordulása a spontán narratívákban

korosztályonként

14 évesek 16 évesek 18 évesek

Szó Gyakoriság Relatív Szó Gyakoriság Relatív Szó Gyakoriság Relatív
gyakoriság gyakoriság gyakoriság
és 116 53,7037% és 147 40,16393% és 109 43,42629%
is 30 13,88889% vagy 52 14,20765% is 40 15,93625%
vagy 23 10,64815% is 45 12,29508% vagy 26 10,35857%
de 11 5,092593% de 21 5,737705% de 18 7,171315%
s 7 3,240741% hát 17 4,644809% hanem 8 3,187251%
pedig 6 2,777778% meg 14 3,825137% így 8 3,187251%
majd 5 2,314815% így 9 2,459016% meg 7 2,788845%
meg 5 2,314815% viszont 8 2,185792% pedig 5 1,992032%
így 4 1,851852% hanem 7 1,912568% tehát 5 1,992032%
aztán 2 0,925926% s 7 1,912568% s 4 1,593625%
hanem 2 0,925926% tehát 7 1,912568% hát 3 1,195219%
hát 1 0,462963% aztán 6 1,639344% úgyhogy 3 1,195219%
hol 1 0,462963% majd 6 1,639344% akár 2 0,796813%
sem 1 0,462963% pedig 5 1,36612% mármint 2 0,796813%
úgyszintén 1 0,462963% úgyhogy 4 1,092896% nemcsak 2 0,796813%

170
viszont 1 0,462963% nemcsak 2 0,546448% viszont 2 0,796813%
- - - sőt 2 0,546448% ezért 1 0,398406%
- - - ezért 1 0,273224% ha 1 0,398406%
- - - ha 1 0,273224% hiszen 1 0,398406%
- - - illetve 1 0,273224% illetve 1 0,398406%
- - - mind 1 0,273224% majd 1 0,398406%
- - - sem 1 0,273224% méghozzá 1 0,398406%
- - - szintén 1 0,273224% sem 1 0,398406%
- - - vagyis 1 0,273224% - - -

A kötőszók előfordulását egy 16 éves diák által elmondott szövegen prezentálom. A

narratíva rögzítésekor az adatközlő a 16/F/3 azonosítót kapta, mely az életkort (16), a nemet
(F = férfi) és a felvétel sorszámát (harmadikként vett részt a kísérletben) jelölte. A diák a
témát 1 perc 32 másodperc időtartam alatt fejtette ki. Az alábbi spontán narratívát közölte:

általában délután szoktam tanulni hazaérek pihenek egy órát és egyből megírom a leckémet és
megtanulok a következő órákra kedvenc tantárgyaim a matematika fizika reál tantárgyak
ezekre nem tanulok inkább gyakorlok viszont nem magolok hanem logikusan gondolkodom és
rájövök. olyan tantárgyak amik megcsinálom a házikat átnézem mit írtunk a füzetbe
megtanulom amit szó szerint kell tudni nehezebben mennek a magyar történelem földrajz ahol
magolni kell meg kell tanulni a szabályokat ezekre általában több időt szoktam fordítani és
leülök az asztalhoz és egy-két órát tanulok és próbálom felmondani a szabályt és úgy
próbálom megtanulni a reggeli ismétlésnek nem látom értelmét iskola előtt úgyis elfelejteném
megpróbálom a hosszú távú memóriámba rögzíteni a dolgokat

Leggyakrabban (hét esetben) az és kötőszó fordult elő, közülük hat alkalommal

mondatkapcsoló szerepben, amikor a beszélő a gondolatot továbbfűzve alkotott általuk
mellérendelő viszonyokat. Egy esetben mondatrészkapcsoló kötőszóként jelenik meg
(gondolkodom és rájövök). A nem tanulok, inkább gyakorlok esetében az inkább határozó
kötőszó funkcióban szerepel. A viszont szembeállító ellentétes viszonyt kifejező kötőszó
mondatkezdő pozícióban jelent meg egy alkalommal, melyet a rá következő tagmondatban a
hanem kizáró ellentétet indikáló kötőszó követett. A főmondatbeli utalószóval szoros
kapcsolatban lévő amik, többes számú vagy az amit tárgyragos, illetve az ahol vonatkozó
névmás kötőszó funkcióban forikus (utaló) szerepet is betölt.

171
 10.6. Hallott szöveg visszamondásának kísérlete

A kísérlet folyamán a hallott szöveg előhívási és visszamondási képességének fejlettségi

szintjét vizsgáltam gimnazista diákok három korosztályának beszédén szövegértés-alapú
narratívák elemzésével. A tudományos ismeretterjesztő szöveg hallás utáni interpretációja
számos korosztályi, egyéni és ’gender’ szerinti különbséget adatolt.
A hallott szöveg visszamondásának időbeli tényezői mindhárom korosztály esetében
változó egyéni különbségeket mutatnak. A korosztályok adatközlői együttesen 117,88 perc
időtartamban beszéltek, ami 1,96 órának felel meg. Legrövidebb ideig, mindössze 53
másodpercig a 16 évesek 6. számú lány adatközlője (16/L/6), a leghosszabb ideig pedig a 18
évesek 10. számú lány adatközlője (18/L/10) beszélt. A narratívák hosszának átlaga a
következőképpen alakult: a 14 éves fiúké 1,89 percig, a lányoké 1,94 percig, a 16 éves fiúké
2,41percig, a lányoké 2 percig, a 18 éves fiúké 1,4 percig, a lányoké pedig 2,13 percig tartott.
A narratívák időbeli mutatóit egyénenként az 56., az 57., az 58. és összesítve
korosztályonként az 59. ábrák szemléltetik.

4
3,5
Narratívaidő (perc)

3
2,5
2
1,5 14 éves fiúk
1
14 éves lányok
0,5
0
14/L/4
14/F/1
14/F/2
14/F/3
14/F/4
14/F/5
14/F/6
14/F/7
14/F/8
14/F/9

14/L/1
14/L/2
14/L/3

14/L/5
14/L/6
14/L/7
14/L/8
14/L/9
14/L/10
14/F/10

Adatközlők

56. ábra: 14 évesek hallottszöveg-visszamondásának időbeli mutatói percben kifejezve

172
 Narratívaidő (perc) Narratívaidő (perc)

0,5
1,5
2,5
3,5
0,5
1,5
2,5
3,5

0
1
2
3
4
0
1
2
3

18/F/1 16/F/1
18/F/2 16/F/2
18/F/3 16/F/3
18/F/4 16/F/4
18/F/5 16/F/5
18/F/6 16/F/6
18/F/7 16/F/7
18/F/8 16/F/8
18/F/9 16/F/9
18/F/10 16/F/10
18/L/1 16/L/1

173
Adatközlők

Adatközlők
18/L/2 16/L/2
18/L/3 16/L/3
18/L/4 16/L/4
18/L/5 16/L/5
18/L/6 16/L/6
18/L/7 16/L/7
18/L/8 16/L/8
18/L/9 16/L/9
18/L/10 16/L/10
16 éves fiúk

18 éves fiúk
16 éves lányok

18 éves lányok
57. ábra: 16 évesek hallottszöveg-visszamondásának időbeli mutatói percben kifejezve

58. ábra: 18 évesek hallottszöveg-visszamondásának időbeli mutatói percben kifejezve

 Korosztály és 'gender'
18 évesek

16 évesek összesen
lányok
14 évesek fiúk

0 10 20 30 40 50
Narratívaidő (perc)

59. ábra: A három korosztály hallottszöveg-visszamondásának

időbeli mutatói percben kifejezve

Az ábrából látható, hogy a legrövidebb ideig a 14 éves korosztály adatközlői beszéltek,

a fiúk és a lányok különbsége a beszédidő szempontjából elenyésző, nem haladja meg az 1
perc időtartamot, mindössze 0,48 perc az eltérés a két nem résztvevői között. Leghosszabb
ideig a 16 évesek beszéltek összességében, a nemek viszonylatában a fiúk teljesítménye jóval
(4,03 perccel) túlhaladja a korosztályhoz tartozó lányok időbeli teljesítményét. A 16 éves
fiúkhoz képest (10,1 perccel) alulmaradnak a 18 éves fiúk és a lányok (2,7 perccel), de
utóbbiak a 16 éves lányokat 1,3 perc különbséggel megelőzik az irányított narratíva-
visszamondás időtartamának tekintetében.
A rögzített hanganyagon tíz, az eredeti meghallgatott szövegből előre kiválasztott
tartalmi egység (esetünkben mondat) felidézésének sikerességét vizsgáltam az 59. táblázatban
feltüntetett szempontok alapján. A tartalmi egységeket a szövegkoherencia globális és lineáris
hatósugarú jellemzői szerint határoztam meg, melyek a következők voltak:
1. Népünk sajátos vonzalmat érez a fenyők iránt.
2. A fenyő nem rendszertani kategória, hanem gyűjtőfőnév.
3. A toboz elfásodott termős virágzat.
4. Őshonos fajok az erdeifenyő, a tiszafa, a boróka és a csikófark.
5. A mamutfenyőhöz kötődik a legtöbb legenda, de túlzás is.
6. A japánciprus 60 méter magasra is megnőhet.
7. A kínai ősfenyő lombhullató, az oldalhajtásai esnek le egyben.
8. A legismertebb nyitvatermő fajunk, a tiszafa két őshonos állománya a Déli-
Bakonyban és a Bükk hegységben fordul elő.

174
 9. A tiszafa példányai régebben magasabbak voltak, ezt a Felvidéken a késmárki
templom templom oszlopai és Selmecbányán néhány lakóház gerendái igazolják.
10. A piros magköpenyen kívül a tiszafa minden része mérgező.

59. táblázat: A három korosztály adatközlőinek mondatfelidézései a kiválasztott

szempontok alapján

sikertelen az állítás az állítás az állítás hasonló a mondat szó szerinti

előhívás egy két három tartalmi egy visszaadás
elemének elemének elemének előhívások részének a
előhívása előhívása előhívása szó mondatnak
szerinti
előhívása
14 96 38 27 10 6 15 8
évesek
16 84 39 20 12 12 25 8
évesek
18 76 37 29 11 12 23 12
évesek

11. évfolyam 76 37 29 11 12 23 12
Korosztály

9. évfolyam 84 39 20 12 12 25 8

7. évfolyam 96 38 27 10 6 15 8

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
%

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

60. ábra: A három korosztály adatközlőinek mondatfelidézései a kiválasztott szempontok

alapján

175
 A pontosan visszaidézett tartalmi elemek mellett pontatlanságok, illetve téves
felidézések is megjelentek változó számban és intenzitásban. A diákok mindhárom korosztály
esetében törekedtek a szöveg minél pontosabb interpretálására, a 18 évesek jellemzően több
konkrét információt adtak vissza a hallottakból, mint a 14 évesek, akik a legfelszínesebben
emlékeztek a meghallgatott szöveg kulcselemeire (kulcsfogalmaira), s a pontatlanabb
információközlést nem egészítették ki a tartalomhoz köthető korábban vélhetően elsajátított
háttérinformációikkal.
A táblázat adataiból és az ábra diagramjából látható a tartalmi elemek sikeres
előhívásainak növekvő tendenciája az életkor növekedésével. Feltűnő az aktiválás
biztonságának erősödése a sikertelen válaszok csökkenő tendenciájával, a 14 éves korosztály
tagjai 96, a 16 éves korosztály tagjai 84, a 18 éves korosztály tagjai 76 aktiválást hajtottak
végre ebből a szempontból. A mondat szó szerinti visszaadása mindhárom korosztálynál a
legkisebb arányú, s a közöttük lévő eltérés is a legszűkebb értékintervallumot mutatja 8 – 8 –
12 sikeres aktiválással. Az állítás egy elemének az előhívása a legegyöntetűbb értékkel
rendelkező elemszámot prezentálja, egy-egy eltérésnyi különbséget takar (38 – 39 – 37 elem
előhívással). Az állítás két elemének és a mondat egy részének szó szerinti felidézése
mutatják a legnagyobb szórást az egyes korosztályok között, a két típus együtt alkotja a
mondatok előhívásának nagy részét. A továbbiakban az egyes évfolyamok együttes és nemek
szerinti mondatelőhívásainak sokszínűségét mutatják az ábrák.

14 évesek
100%
80%
60%
%

40%
20%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

61. ábra: A 14 évesek mondatelőhívásainak változatos eredménye

176
 16 évesek
100%
90%
80%
70%
60%
50%
%

40%
30%
20%
10%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

62. ábra: A 16 évesek mondatelőhívásainak változatos eredménye

18 évesek
100%

80%

60%
%

40%

20%

0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

63. ábra: A 18 évesek mondatelőhívásainak változatos eredménye

177
 14 éves fiúk
100%
90%
80%
70%
60%
50%
%

40%
30%
20%
10%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

64. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 14 éves fiúknál

14 éves lányok
100%
90%
80%
70%
60%
50%
%

40%
30%
20%
10%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

65. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 14 éves lányoknál

178
 16 éves fiúk
100%
90%
80%
70%
60%
50%
%

40%
30%
20%
10%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

66. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 16 éves fiúknál

16 éves lányok
100%
90%
80%
70%
60%
50%
%

40%
30%
20%
10%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

67. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 16 éves lányoknál

179
 18 éves fiúk
100%
90%
80%
70%
60%
50%
%

40%
30%
20%
10%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

68. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 18 éves fiúknál

18 éves lányok
100%
90%
80%
70%
60%
50%
%

40%
30%
20%
10%
0%
A B C D E F G H I J
Kulcselemek (mondatok)

sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása

az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása
hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak

69. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 18 éves lányoknál

180
A mondatelőhívások tekintetében megvizsgáltam a fürdőkádhatás-jelenséget a diákok
irányítottnarratíva-kísérletében, mely hatást a 70. ábra illusztrálja, lebontva az egyes
évfolyamokra lebontva. Az ábrából kiolvasható, hogy a „fürdőkádhatás” a 14 és a 18 éves
tanulókra nézve jellemző, a 16 éves korosztálynál kevésbé mutatható ki. A nemek
tekintetében a 14 éves fiúknál és a 18 lányoknál látható az, hogy a szöveg elejére és a végére
jobban emlékeznek, mint annak közepére. A „fürdőkádhatást” a nemek és az évfolyam
tekintetében a 71. ábra foglalja össze.

70. ábra: A „fürdőkádhatás” kimutatása évfolyamokra vetítve

181
 71. ábra: A „fürdőkádhatás” jelenléte az egyes korosztályoknál nemek szerint kimutatva

60. táblázat: A mondatok előhívásainak sikeressége a nemek tekintetében a korosztályok

figyelmen kívül hagyásával

sikertelen az állítás az állítás az állítás hasonló a szó szerinti

lehívás egy két három tartalmimondat visszaadása
elemének elemének elemének lehívások egy a
lehívása lehívása lehívása részének mondatnak
szó
szerinti
lehívása
Fiúk 124 59 32 20 17 30 18
Lányok 132 55 44 13 13 33 10

182
 61. táblázat: A mondatok előhívásának sikeressége az összes adatközlőre nemek szerint a
korosztály figyelmen kívül hagyásával

Értékelés A B C D E F G H I J Összes
Fiúk sikertelen előhívás 15 15 12 12 3 16 22 5 15 9 124
az állítás egy elemének előhívása 3 1 1 11 19 9 5 6 3 1 59
az állítás két elemének előhívása 1 13 2 4 0 0 2 8 2 0 32
az állítás három elemének előhívása 0 0 0 3 1 0 1 7 4 4 20
hasonló tartalmi előhívások 9 1 2 0 0 0 0 0 0 5 17
a mondat egy részének szó szerinti 1 0 7 0 6 1 0 4 6 5 30
előhívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak 1 0 6 0 1 4 0 0 0 6 18
Lányok sikertelen előhívás 15 12 13 4 19 17 19 8 18 7 132
az állítás egy elemének előhívása 6 2 1 13 6 11 3 3 2 8 55
az állítás két elemének előhívása 0 10 10 9 1 0 3 7 3 1 44
az állítás három elemének előhívása 0 0 0 3 1 0 1 6 2 0 13
hasonló tartalmi előhívások 7 1 0 0 0 0 0 0 0 5 13
a mondat egy részének szó szerinti 2 1 4 1 2 2 3 6 5 7 33
előhívása
szó szerinti visszaadása a mondatnak 0 4 2 0 1 0 1 0 0 2 10

A diákok a szöveg interpretálásakor kétféle stratégiát választottak. Voltak, akik

követték a szöveg logikai felépítését, és lineáris módon, a szövegkohézió egymásutániságának
figyelembe vételével igyekeztek véghezvinni az aktiválást. Voltak, akik a linearitást mellőzve
arra figyeltek, hogy a szöveg tartalmi elemeit minél sikeresebben idézzék fel. A 14 és a 16
éves diákok megegyező arányban teljesítették a mondatelőhívásokat, a fiúk és a lányok is
inkább a nem lineáris stratégiát alkalmazták. A 18 éves fiúkra az volt a jellemző, hogy magas
arányban (a tíz fiúból nyolcan) lineáris módon követték az elhangzott szöveg mondatainak
sorrendjét, és sikeresen hajtották végre a mondatok egymás után történő aktiválását. Ellenben
a 18 éves lányok csak a szöveg kulcselemeire fókuszáltak, ők nagy arányban figyelmen kívül
hagyták a sorrendiséget. Az egyes korosztályok nemek szerinti mondatelőhívásainak
eredményét a 62. táblázat és a 72. ábra mutatja be részletesen.

183
 62. táblázat: A mondatok előhívásának szöveg szerinti lineáris
és nem lineáris módja korosztályonként

Korosztály Nem Lineáris Nem lineáris

14 évesek Fiúk 4 6
Lányok 4 6
16 évesek Fiúk 4 6
Lányok 4 6
18 évesek Fiúk 8 2
Lányok 3 7

Lineáris Nem lineáris

ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM

LÁNYOK 3 7
11.

FIÚK 8 2

LÁNYOK 4 6
9.

FIÚK 4 6

LÁNYOK 4 6
7.

FIÚK 4 6

72. ábra: A mondatok előhívásának lineáris és nem lineáris módja korosztályonként

Az irányított narratíva elmondásának időtartama az egyes adatközlők tekintetében

különböző, a lányok a 14 és a 18 éves korosztály esetében hosszabb ideig beszéltek, mint a
fiúk, a 16 éves korosztálynál a fiúk megelőzték a lányokat. Statisztikailag az Általánosított
Lineáris Kevert Modell (GLMM) sem a korosztály sem az időtartam alapján nem mutatott ki
szignifikáns különbséget.

184
73. ábra: A mondatok visszamondásának időtartama évfolyamokra a ’gender’ tekintetében

185
 11. KÖVETKEZTETÉSEK

Az értekezésben a mentális lexikon több szempontú vizsgálatát végeztem el

gimnazista diákok három korosztályának szóanyagán. Kutatásom célja a 14-16-18 éves
fiatalok anyanyelvében jelen lévő életkor-specifikus sajátosságok feltárása és elemzése volt.
Az ifjúsági szókincs állapotát a spontán beszéd vizsgálatából nyert korpusz adatainak objektív
elemzésével szemléltettem, melyeket statisztikai próbák alá vetettem. A disszertáció vizsgálati
anyaga a szabad szóasszociációs módszer mellett további kísérlettípusokra hagyatkozott, ilyen
például a szóismeret és a szókeresés vagy a spontán narratíva elemzése, illetve a hallott
szöveg visszamondásának kísérlete.
A kutatás megtervezésekor összesen kilenc hipotézist határoztam meg, melyek közül
két feltételezést (ezeket fő hipotéziseknek neveztem el) az egész korpuszra és valamennyi
kísérletre vonatkozóan általános érvényűnek tekintettem. A további hét hipotézis az egyes
kísérlettípusok tekintetében fogalmazódott meg.

11.1. A vizsgálat fő hipotézisei az eredmények tükrében

Fő hipotéziseim egyike azt fogalmazta meg, hogy az adatközlők szóelőhívásaiban

korosztályonként és egyénenként eltérő teljesítmény adatolható. Az eredmények a hipotézist
alátámasztották, hiszen mindhárom korosztály korosztályonként és egyénenként is különböző
mennyiségű és minőségű szóaktiválást produkált. A szóaktiválások mindkét tekintetben
nagyfokú variabilitást mutatnak, melyek további bonyolult összefüggéseket tárnak elénk.
Ezek az összefüggések a szóelőhívásokban fonetikai, szerkezeti, asszociatív és emotív alapon
szerveződnek. Az asszociátumok tipologizálása folyamán egymásra ható, egymásból építkező
válaszszópárokat, több mentális szóból álló kapcsolatokat, esetenként asszociációs sorokat
elemeztem. A szóasszociációs kísérletek igazolták a szemantikai hatás meghatározó voltát. A
szemantikai jelleg az esetek túlnyomó többségében, például a fonetikai hasonlóság mellett
szervező erőként erőteljesen hatott a szóelőhívásokra, például a húr – hang , karmester –
kotta, baleset – büntetés, forgalom – fény, kereszteződés – karambol, közlekedés – KRESZ, de
ide sorolható az összes aktiválás nagy része. Több előfordulásban a tőismétlés is megjelenik a
szóasszociációban, mint például a tanárok. – tanulás vagy az igazolt – igazolatlan szópárok
esetében. Konklúzióként tehát levonható, hogy a szemantikai hatás a legerőteljesebben jelen

186
lévő erőként befolyásolja a szóelőhívások minőségét, s további összefüggéseket,
kombinációkat generál a vizsgált gimnazista korosztályok szóaktiválásaiban. Ez a jellemző
arra enged következtetni, hogy a 14-16-18 éves fiatalok anyanyelv-állapota tendenciaszerűen
közelíti a felnőttekét. A korpuszban a szemantikai jellemzők közül a szinekdochés és a
metonimikus, valamint a rokon értelmű, ellentétes jelentésű és a viszonyfogalmak jelenléte és
variabilitása a meghatározó. Általuk a diákok rendszerszintű és logikai alapon történő
gondolkodási mechanizmusai követhetők nyomon. Emellett a lexikális hozzáférés
folyamatának egyéni és korosztályi működését alapvetően befolyásolta az egyéni szókincs
nagysága és az abban való jártasság, a lexikális hozzáférés egyéni sebessége, valamint a
szükséges stratégia kialakításának gyorsasága (vö. Gósy 2005: 206).
Az adatközlők feltételezett eltérő teljesítménye a mennyiségi mutatók összevetésben is
megfigyelhető. Az írásbeli és a szóbeli asszociációk közötti különbség az egész korpuszra
nézve a 14 évesek esetében átlagosan 3,44, a 16 évesek esetében 3,34, a 18 évesek esetében
pedig 3,9 szóelőhívás. Ebből a szempontból is, mint ahogyan az egész kísérletsorozat
tekintetében a legjobban a 16 évesek teljesítettek, az ő esetükben a legkisebb a különbség az
írásbeli és a szóbeli szóasszociáció szóelőhívásai között. Meglepő, hogy a 18 évesek
teljesítménye mutatja a legnagyobb eltérést a három korosztály szóelőhívásaiban.

3,9
Szómennyiség átlaga (db)

3,44
3,34

14 évesek 16 évesek 18 évesek

Korosztály

74. ábra: Az egyes korosztályok írásbeli és szóbeli szóasszociációinak

mennyiségi eltérése átlagban kimutatva

A mennyiségi mutatók összehasonlítása arra enged következtetni, hogy az eltérések és a

hasonlóságok összefüggésrendszere ebben az életszakaszban (a vizsgált 14-16-18 évesek
esetében, legfőképpen a 16-18 évesekében) a mentális lexikonban tárolt lexikai egységekre

187
vonatkoztatva minimális különbségeket jelent. A számadatok és a minőségi jellemzők
különböző viszonyulásokban különböző eredményeket sejtetnek. Esetünkben a
szóasszociációs kísérletben a 16 éves korosztály e tekintetben megelőzte a 18 éveseket, a
fiatalabbak több mentális szót aktiváltak írásban és szóban egyaránt, ami hipotetikusan nem
jelenti feltétlenül azt, hogy több mentális szót tárolnak mentális lexikonukban. Természetesen
a mennyiségbeli különbségek nem számottevők, írásban 1,07, szóban 1,62 szómennyiséget
jelentenek átlagosan. Mivel a szóasszociációs kísérlet egy adott időpontban és
időintervallumban lezajló, specifikus parancsra (az előhívott egységeket önmagukban,
kontextus nélkül vizsgálva) megvalósuló szóaktiválási helyzetet generáló módszer, az
adatrögzítés körülményei befolyásoló hatást gyakorol(hat)tak a szóelőhívásokra. Jelen
kísérletben a kísérleti jellegből adódó megfelelési kényszer jelenléte (mint pszichés tényező)
és a diákok motiváltsági szintjének foka lehetett a különbségek okozója. Emellett
közrejátszhatott az a személyes attitűd is, miszerint a három korosztály diákjai közül csupán a
16 évesekkel van tanárként rendszeres kapcsolatom (őket tanítom magyar nyelv és
irodalomra), a másik két osztály diákjait felszínesebben ismerem.
A másik fő hipotézisem az egyéni stratégiák mellett a ’gender’ befolyásoló hatását
feltételezte a szóaktiválásokban. A fiúk és a lányok a kísérletsorozat valamennyi
vizsgálatában különböző mennyiségbeli és minőségi szóelőhívásokat produkáltak. Az
előhívott lexikai egységek tekintetében a lányok az írásbeli (1,69 szóelőhívással átlagosan) és
a szóbeli asszociációban is (1,01 szóelőhívással átlagosan) megelőzték a fiúkat. A lányok
közül a legtöbb válaszszót a 16 évesek aktiválták, az írásbeli szóasszociációban 14,29
válaszszót átlagosan, míg a szóbeli szóasszociációban 10,53 válaszszót átlagosan. A
szóismeret helyes válaszadásaiban is helytálló ez a megállapítás, a 16 és a 18 éves lányok
magasabb százalékos arányban adtak helyes választ a fiúknál 6,43 és 3,24 %-kal, a 14 éves
lányok viszont 2,37%-kal alulmaradtak a fiúk teljesítményével szemben. A szókeresés
kísérletben a helyes válaszok tekintetében ebben a korosztályban a lányok minimális arányban
(1,01 sikeres szótalálással átlagban kifejezve) elmaradtak a fiúk teljesítményétől. A
spontánnarratíva-vizsgálatoknál mindhárom korosztály fiú adatközlői általában hosszabban
beszéltek, mint a lányok, s az irányítottnarratíva-kísérletekben is a 16 éves fiúk a narratívaidő
összességében meghaladták a lányok beszédének időtartamát. Ez a hipotézis tehát szintén
teljesült, ugyanis a ’gender’ valóban befolyásoló hatást gyakorolt a kísérletsorozat valamennyi
típusára, a lányok szóaktiválási tevékenysége különbözött a fiúkétól, és általában nem mindig
volt hosszabb időtartamú vagy sikeresebb a fiúkénál. A kísérletben szereplő diákok esetében
tehát nem adatolhatók egyértelmű biztonsággal a fiúk és a lányok nyelvi szintjének

188
hipotetikus különbségei. Az anyanyelv-elsajátítás folyamatának iskolás korra jellemző
különbségei a ’gender’ tekintetében, miszerint a beszédkészség fejlődében a lányok két évvel
megelőzik a fiúkat (Hámori 2005), a kamaszkorra általában eltűnnek (Gósy 2005). A jelen
korpuszban megtalálható ’gender’ szerinti változékonyság ezt a megállapítást támasztja alá.

11.2. Hipotézisek az egyes vizsgálatok alapján

A szóasszociációs kísérletekre vonatkozóan feltételezhető, hogy a tizenévesek

szóasszociációi csupán meghatározott időtartamban működnek. A módszer kétféle eljárása
(írásbeli és szóbeli) is különbségeket indikált. Az írásbeli szóasszociációban a két-kétperces
időintervallum alatt nem volt követhető a szóelőhívások időfaktora, hiszen az adatközlő
diákok a kijelölt időtartam alatt különböző intenzitással és a stratégiák változatos
alkalmazásával asszociálhattak. Ezek a folyamatok nem adatoltságuk okán rejtve maradtak. A
szóbeli kísérlet alatt követhetővé vált a szóasszociáció időtartama (lejegyzésre és elemzésre is
került), azonban általában az adatközlő diákok esetében a kísérleti helyzet gátló, visszafogó
erőként jelentkezett: amennyiben a szóbeli szóasszociáció folyamatában a diák elakadt a
szóelőhívásban, s a bekövetkező zavar a stratégiaváltást is akadályozta vagy nehezítette, a
szóasszociáció általában megrekedt, s a diák a következő hívószóra kezdett asszociálni, vagy
abbahagyta a szóelőhívást. Hipotézisem beigazolódásának másik lehetséges oka a
szóasszociációs kísérletekben alkalmazott szóelőhívási stratégiák helytelen megválasztása
lehetett. Ennek következményeképpen kevesebb szóaktiválás történik hosszabb szóaktiválási
idő alatt. Ezek a korlátozások nehezítik a folyamatos szóelőhívást a mentális lexikonból.
Hipotézist fogalmaztam meg arra vonatkozóan, hogy a mentális lexikon aktiválása
valamilyen tekintetben összetartozó szócsoportokat hoz létre. A korpusz adatállománya
11.315 írásban és 3.830 szóban aktivált, összesen 15.145 mentális szót tartalmaz. Az
eredmények összevetése és elemzése céljából különböző, az asszociátumok jellemzőinek
figyelembe vételével csoportosítottam az aktivált szavakat. A szócsoportokat következetesen,
a szóelőhívások tipizálása mentén alkottam meg, melyek a következők voltak:
szóasszociációs sor, metonimikus és szinekdochés összefüggéseken alapuló, rokon értelmű,
ellentétes jelentésű és viszonyszavak, asszociatív, fonetikai hasonlóságon alapuló, szerkezeti,
tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez köthető, emotív, ismétlések, számfogalom,
egyéb típusú, szófaji kategóriák szerinti aktiválások. Az egyik legváltozatosabb kategóriát a
metonimikus és a szinekdochés összefüggéseken alapuló, valamint a rokon értelmű, az

189
ellentétes jelentésű és a viszonyszavak jelenléte indikálta, mely nagyfokú változatosságot és
hálózati jelleget mutatott. Az aktivált szavak közti kapcsolatok sokrétűsége bizonyította
leginkább az adatközlő gimnazisták gondolkodásbeli és nyelvi fejlettségét.

90
Szóelőhívások száma átlagban kifejezve (db)

84
80
70
60
53
50 49 48
44
40 40
38
37 36
30 28 30
27 26 26
23 24
20 20 21
16 18 17 15
10 10 10 12
9
6 6
0 1 2
14 évesek 14 évesek 16 évesek 16 évesek 18 évesek 18 évesek
írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
szóasszociáció szóasszociáció szóasszociáció szóasszociáció szóasszociáció szóasszociáció

szinekdochés metonimikus rokon értelmű

ellentétes jelentésű viszonyfogalmak

75. ábra: A három korosztály szinekdochés, metonimikus, rokon értelmű, ellentétes

jelentésű és a viszonyfogalmak szócsoportjainak ábrázolása átlagban kifejezve

Az ábrában szemléltetett szóelőhívások csupán egy csoportjelleg szerint kerültek

besorolásra, több elemük más és más csoport tagjai is lehetnek.
Feltételeztem továbbá, hogy a szóasszociációs kutatásban résztvevő gimnazista
korosztályok esetében a paradigmatikus kapcsolatok jelenléte lesz jellemző. A paradigmatikus
kapcsolatok alapja a felcserélhetőség, mely szóelőhívási lehetőséget a gimnazista diákok
szóaktiválási tevékenységükben eredményesen alkalmaztak. A 75. ábrán megfigyelhető, hogy
milyen intenzitásban van jelen ez a típus az egyes korosztályok szóelőhívásaiban. A 14
évesek viszonylag ritkán alkalmazzák a paradigmatikus kapcsolatokat, a többi korosztály is
változatos arányban hívta elő azokat szóelőhívásaikban. Növekvő tendenciát az életkor
növekedésével a rokon értelmű összefüggések mutatnak, bár a 18 éves diákok szóbeli
szóasszociációjában ezt a típust csökkenő tendencia jellemzi. A hipotézisben megfogalmazott
állítást változó mértékben találom helytállónak.

190
 Hipotézist fogalmaztam meg ara vonatkozóan, hogy a szóazonosítás típusú
(szóismeret és szókeresés definíció megadásával) vizsgálatokban a szaktárgyi ismeretek
megmutatkoznak az egyes korosztályok szóazonosításaiban. Ez is helytálló feltételezésnek
bizonyult, mivel mindhárom korosztály diákjai a szóazonosítás mindkét kísérletében a
szókereséskor támaszkod(hat)tak a tantárgyi, illetve a műveltségi területeken megszerzett
ismereteikre. A szóismeret teszt négy megadott válaszlehetőségei közül a helyes jelentés
kiválasztása könnyebbnek bizonyult mindhárom korosztály részére, mint a definíció
szómeghatározásának értelmezésével előhívni a keresett kifejezést a mentális lexikonból. A
szóazonosításban szignifikáns különbség volt érzékelhető az egyes korosztályok
szóelőhívásaiban, az életkor előrehaladásával az aktiválás sikerességében is növekvő
tendencia mutatkozott. Mindkét kísérletnél akkor volt az aktiválás sikeres, ha a diák
tanulmányai folyamán vagy egyéb relációban korábban már találkozott a szó jelentésével.
Ellenkező esetben az adatközlő a hangzási analógiára támaszkodott, vagy próbált asszociálni
a keresett kifejezésekre a válaszlehetőségek, illetve a meghatározások alapján.
Legeredményesebben a szóismeret kísérletben mindhárom korosztály a bőregér
(100/93,94/96,88%-ban), az algoritmus (75,76/93,94/96,88%-ban), az egyelőre
(75,76/8,88/90,63%-ban) és a mellékhajó (72,73/75,76/78,13%-ban) aktiválták. Valószínű a
bőregér szó a biológia, esetleg a nyelvtan, az algoritmus az informatika vagy a matematika,
az egyelőre a nyelvtan és a mellékhajó a történelem, művészettörténet tantárgyak
ismeretanyagához köthető. Meglepő számomra a hordószónok (24,24/24,24/25%-ban) és az
igric (12,12/54,55/56,25%-ban) hívószavak viszonylagos alacsony arányszámú előhívása,
mivel a történelem és az irodalom tantárgyi ismeretei között többször is előfordulhatott
mindkét kifejezés. A szókeresés definíció megadásával kísérletben a helyes válaszok
megadása kevésbé volt sikeres, leginkább a szakember (20/26/10), a csigavonal (23/5/6) és a
nyerészkedő (11/13/19) szavak szóelőhívásai aktiválódtak nagyobb számban.
A spontánnarratíva-kísérletben feltételeztem, hogy a spontán beszédben korosztály- és
témaspecifikus szavak jelennek meg. Ennek a hipotézisnek az állításai szintén
megalapozottnak bizonyultak, a szógyakoriság-vizsgálat mindhárom korosztály esetében
igazolta, hogy a leggyakrabban előforduló szavak nagy hányada megegyezik, illetve a
leggyakrabban előforduló szavak is ennél a kísérletnél ismétlődtek. A legtöbbször előforduló
10 szó a 79 és a 13 szógyakorisági mutató közé esik, a leggyakrabban felbukkanó szó az
alábbi gyakoriságban fordul elő az egyes korosztályokban: a tanul ige a 14 éveseknél 42-szer,
a 16 évesek korosztályában 93-szor, míg a 18 évesek korosztályában 79-szer jelenik meg.
Témaspecifikus szóként is indokolt e gyakori előfordulása, ugyanis a diákoknak a tanulási

191
szokásaikról kellett beszélni. A következő legyakoribb korosztály- és témaspecifikus
szóelőhívás a tantárgy szó (15/31/19/ elemszámmal).

Az irányítottnarratíva-kísérletben azt a hipotézist határoztam meg, hogy a hallott és

visszamondott szöveg szómegfelelései életkorspecifikusan különböznek egymástól. Az
életkor növekedésével az elemzésben meghatározott alapgondolatok (esetünkben mondatok)
sikeres előhívásainak növekvő tendenciája volt érzékelhető. Az aktiválások biztonságának
erősödése a sikertelen válaszok csökkenéséhez vezetett. Adatközlőim a hallott szöveg minél
sikeresebb visszamondásának érdekében kétféle előhívási stratégiát választottak. Voltak, akik
a szöveget tartalmi, logikai összefüggései alapján, a lineáris kohéziót követve próbálták meg
visszamondani a szöveget, míg mások a linearitás mellőzésével csupán a tartalmi
összetevőkre figyelve szedték össze és artikuláltak a hallott információkat. Ebben a
kísérletben megmutatkozott az adatközlő diákok gondolkodásának logikája. Általában a két
technikát a diákok vegyesen alkalmazták, a mondatok elhangzási sorrendjét a fiúk, és közülük
is inkább az idősebb korosztályba tartozók igyekeztek megtartani. Az alsóbb korosztályok
átlagosan 40%-ban szintén ezt a stratégiát követték, a 18 éves fiúk 80%-ban figyeltek a
linearitásra. A 14 évesek a nemre való tekintet nélkül nagyobb arányban a kulcsinformációk
minél nagyobb számú visszaadását célozták meg. Előfordult olyan eset is, amelynél a diák az
irányított narratíva elmondása közben változtatott stratégiát, s különféle előre- vagy
visszautalásokat hajtott végre.
Feltételeztem, hogy a kulcsfogalmak (jelen kísérletben kulcsmondatok) aktiválási
stratégiájában érvényesülni fog a „fürdőkádhatás”, amely jelenlétében a
szövegvisszamondáskor a kísérleti személyek általában jobban emlékeznek a hallott szöveg
elejére és a végére, mint a közepére. Jelen korpuszon a „fürdőkádhatás” szignifikáns eltérése a
14 és a 18 évesek esetében mutatható ki. A legfiatalabbak a 4-9. kulcsmondatra, a
legidősebbek a 5-7. kulcsmondatra emlékeztek a legkevésbé. A két korosztály számára a
kulcsmondatok változó helyzetű előfordulásával tehát a szöveg közepe a legkevésbé
informatív. A 16 évesek törekedtek a hallott szöveg egyenletes visszaadására, ami a
kulcsmondatok előhívásának változatos sikerességét eredményezte. Számukra nagy számban
az 1., 3., 5., 8., 9. kulcsmondatok voltak a hozzáférhetők, így ezzel ők figyeltek a mondatok
szövegbeli elhelyezkedésére is.

192
 12. ÖSSZEGZÉS

A disszertáció három korosztálynyi gimnazista diák mentális lexikonának összetételét

vizsgálta több szempontból. A vizsgálatok kísérletet tettek a 14-16-18 évesek anyanyelv-
elsajátítása gyermeknyelviből felnőttnyelvivé alakuló szakaszának behatóbb megismerésére.
A kísérletsorozat nem titkolt szándéka többek között az volt, hogy a tizenévesek mentális
lexikonáról napjainkig feltárt magyar szakirodalmi ismereteket tágítsa és kiegészítse.
A szókincs nagyságára vonatkozó adatok összevetése és elemzése mellett a vizsgálat a
szóelőhívások minőségi jellemzőinek részletes bemutatására is kiterjedt. Az írásos és szóbeli
szóasszociációs módszer rámutatott a jelentés elsődlegességére a szóaktiválásokban, s a
szemantikai hatás jelenlétére valamennyi szóasszociációs stratégia esetében. A gimnazista
diákok legintenzívebben a paradigmatikus összefüggéseken alapuló szóelőhívásokat
alkalmazták, de a fonetikai, a szerkezeti és az asszociatív típusú aktiválások is jelen voltak.
Nemegyszer grammatikai okokra visszavezethető hangzási hasonlóság is megjelent a
szóelőhívásokban, de a szótagok gyakoriságának hatása vagy az aktivált szó szótagszáma
szintén meghatározó volt a szóelőhívások változatos alakulásában. Jellemző volt a reakcióidő
rövidülése okozta stratégiaváltás, mely az összefüggés nélküli szóasszociáció
következményeként valósult meg (vö. Gósy 2005: 206). Utóbbi általában a szóaktivációs sor
végén lévő válaszszavak előhívására volt jellemző.
A szóasszociációs kísérletek a jelentésprezentációk hálózati összefüggéseinek
elemzését is lehetővé tették, melyek alapján megfigyelhetővé vált az egyes szemantikai
egységek más szemantikai egységekkel megvalósuló kapcsolatainak alakulása. Az adatközlő
diákok szóelőhívásaiban ezt a jelenséget többek között az erőteljes szemantikai jelleg
alakította.
A mentális lexikon dinamikus alakulatként az életkor és a ’gender’ mellett a
társadalmi környezet (szociális, familiáris, intézményi,…) hatására alakul. A rá jellemző
állandó változások részben univerzálisak, részben egyediek (vö. Lengyel 2009: 16). Mindkét
jellemző a társadalmi összetevők függvényében valósul meg. Egyik színtere az intézményi
oktatás környezete, amelyben az információk áramlása történik. Alapfeltételének a
gimnáziumi időszakra minél tökéletesebben elsajátított olvasás intenzív művelése és az
olvasottak egyre biztosabb és magasabb szintű feldolgozása tekinthető. Az olvasott vagy a
hallott szöveg megértésének az emlékezeti működés (a munkamemória) szintén alapfeltétele.
A központi szerepet betöltő beszédészlelési és beszédmegértési műveletek mellett
elengedhetetlen a szókincs megfelelő nagysága. Elemeinek előhívása a megszerzett

193
háttértudás mennyiségén és minőségén múlik, melynek további feltétele a grammatikai és
szintaktikai szabályok ismerete és alkalmazása. Az elemzett korpusz eredményeinek
ismeretében elmondható, hogy a kísérleti alanyok igen fogékonyak a feléjük áramló
információhalmaz elemeinek mennyiségi és minőségi befogadására. A viszonylagosan
homogénnek mondható gimnáziumi környezet (ahol a tanulók napjaik nagy részét töltik)
egységesítő hatást fejt ki a diákok szóhasználatára (a tananyag, az elvárásszint, az iskola
oktató-nevelő jellege,…), melyet az egyéni jellemzők nagymértékben színesítenek. A
gimnáziumi környezet az általános műveltség legszélesebb horizontját megadva előkészíti a
szakmai műveltség befogadásának feltételét, ami már átvezet a felnőttkori mentális lexikon
állapotához, melynek fontos kritériuma, hogy egy életen keresztül megőrizze flexibilitását.

194
 13. TÉZISEK

A kutatás három gimnáziumi korosztály (14, 16, 18 évesek) nagy mennyiségű

szóelőhívásának vizsgálati anyagán készült, amely adatokon statisztikai elemzést is
végeztünk. Az eredmények alapján az alábbi tézisek fogalmazhatók meg:
1. A mentális lexikon elemei változatos mennyiségben és minőségben kerülnek
előhívásra, melynek sikerességét a hozzáférési biztonság és a sebesség alakítja. A
szóaktiválások realizációja különféle előhívási stratégiák által valósul meg, és
nagyfokú egyéni variabilitást mutat. A szóelőhívásokat a társadalmi hatóerők
sokszínűsége mellett az intézményi környezet homogenizló hatása is erőteljesen
befolyásolja.
2. A szóaktiválások sikerességét a korosztály és a ’gender’ is alakítja. Általában az
életkor növekedésével nő a szóelőhívások hozzáférési biztonsága, és szűkül a
mennyiségi értéktartományok közötti különbség az egyes korosztályok szóaktiválása
között. Kevés kivétellel a lányok szóelőhívása hosszabb időtartamúnak bizonyult.
Nagyfokú nyelvi különbségeket a korpusz adatai nem mutatnak, az eseleges eltérések
pszichés, esetleg kognitív alapon valósultak meg.
3. A szóasszociáció írásban nagyobb elemszámú szóelőhívást eredményez, mint szóban.
Az élőszóbeli közléskor (a narratívák esetében is) a tesztelési helyzetből adódó
pszichés tényezők fejtenek ki fékező hatást.
4. A szóaktiválásokra a szóasszociációs stratégiák változékonysága jellemző: a
szemantikai megközelítés átfogó hatása mellett leggyakoribb a paradigamatikus, ezen
belül a szinekdochés és a metonimikus, valamint a fonetikai hasonlóságon alapuló
összefüggés.
5. A tantárgyi, illetve a műveltségi területekhez kötődő ismeretek nagymértékben
befolyásolják a szóelőhívások sikerességét. Az aktiválások biztonsága emelkedő
tendenciát mutatott az egyes korosztályok adatainak összevetésekor.
6. Az ifjúsági nyelv periódusában a vizsgált korosztályok nyelvhasználata az életkor
emelkedésével egyre inkább közelíti a felnőttek nyelvi szintjét.

195
 IRODALOM

Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra 2005. Retorika. Budapest, Osiris Kiadó

Adamikné Jászó Anna 2001. Hogyan tovább a harmadik évezredben? Az olvasástanítás

történetének felhasználása az olvasáskutatásban és -tanításban. 3. évf. 1. szám. Könyv és
nevelés olvasásportál

Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Budapest, Trezor Kiadó

Adamikné Jászó Anna 2012. Klasszikus magyar retorika. Budapest, Holnap Kiadó; Budapest,
ELTE és MTA Nyelvtudományi Intézete

Adamikné Jászó Anna 2014. A négy mestertrópus – történeti és kognitív szempontból. In

Veszelszki Ágnes − Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia. A
tudományok, szakmák nyelve. Budapest, Éghajlat Könyvkiadó.

Aitchison, Jean 2003. Words in the mind. An introduction to the mental lexikon. Malden,
Basil Blackwell.

Atkinson, Rita L. – Atkinson, Richard C. – Smith, Edward E. – Daryl, J. Bem – Nolen-

Hoeksema, Susan 1999. Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó

Atkinson, R. C. – Shiffrin, R. M. 1968. Human memory: a proposed system and its control
processes. In Spence K. W., Spence, J. T. (eds): The psychology of learning and
motivation: Advances in research and theory.Vol. 2.,89-195. Academic Press, New York

Baayen, R. H. 2007.Storage and Computation in the Mental Lexicon. In Jarema, G.–Libben,

G.(eds.):The Mental Lexicon.Amsterdam:Elsevier. 81-104.

Baddeley, A. D. – Hitch, G. J. 1974. Working Memory. In Bower, G. (eds): Recent Advances

in Learning and Motivation Vol. VIII. New York, Academie Press

Baddeley, Alan 1986. Working Memory. Oxford, Oxford University Press

Baddeley, Alan 1997. Human memory - Theory and Practice. Psychology Press,
Taylor&Francis, UK

Baddeley, A., Logie, R. H. 1999. Working Memory: The Multiple-Component Model. In

Miyake, A. and Priti S. (eds.): Models of working memory: Mechanisms of Active
Maintenance and Executive Control. Cambridge: Cambridge University Press

Baddeley, Alan 2000. The episodic buffer: a new component of working memory? Trends in
Cognitive Sciences, Vol. 4, No. 11, 417-423.

Baddeley, Alan. 2001. Az emberi emlékezet. Budapest, Osiris Kiadó.

Bakonyi Hugó 1918. A gyermeknyelvi szókincs fejlődése. A gyermek XII.

196
Balázs Géza 2007. Mai szólások. Budapest, Napkút Kiadó.

Balló Larissza (szerk.) 1983. Magyar verbális asszociációk III. Szeged–Budapest–Debrecen,

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola.

Bańczerowski Janusz 1994. A kommunikációs kompetencia és összetevői. Magyar Nyelvőr

118.

Bańczerowski Janusz 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Nyomárkay

István (szerk.) Budapest, ELTE BTK. 402 l.

Bańczerowski Janusz 2008. A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a
nyelvben és a nyelvhasználatban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 86.
Budapest, Tinta Könyvkiadó.

Bátyi Szilvia 2010. Szóasszociációs vizsgálat a kétnyelvű kárpátaljai általános iskolások

körében –A család mint befolyásoló tényező. In Navracsics Judit (szerk.) Nyelv, beszéd,
írás I. Budapest, Tinta Kiadó. 130-137.

Bencédy József 1995. Az ún. ifjúsági nyelv. A szleng szerepe, helye a mindennapi
nyelvhasználatban. 98-103.

Berko Gleason, Jean – Bernstein Ratner, Nan (eds.) 1998. Psycholinguistics. Orlando,
Harcourt Brace College Publishers.

Bóna Judit 2007. A beszédtempó pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia. Magyar

Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat

Bóna Judit 2015. 6–13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban. Anyanyelv-
pedagógia. VIII. évf. 2. szám. Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat.

Brown, Alan S. 1991. A review of the tip-of-the-tongue experience. Psychological

Bulletin109. 204–223.

Brown, Roger – McNeill, David 1966/1977. A „nyelvemen van” jelenség. In Pléh Csaba
(szerk.): Pszicholingvisztika és kommunikációkutatás. Tömegkommunikációs
Kutatóközpont, Budapest. 159–180.

Burke, Deborah M. – MacKay, Donald G. – Worthley, Joanna S. – Wade, Elizabeth 1991. On

the tip of the tongue: What causes word finding failures in young and older adults?
Journal of Memory and Language 30. 542–579.

Butterworth, Brian 1983. A Brief Review of Methods of Studying Language Production. In:
Butterworth, B. – Comrie, B. – Dahl, Ö (eds.): Explanations for Language Universals.
Berlin, Mouton.

Büky Béla 1984. Az anyanyelvi képességek fejlettsége és továbbfejlesztése életkoronként. In:

Büky Béla – Enyed András – Pléh Csaba: Nyelvi képességek – Fogalomkincs – Megértés.
Tankönyvkiadó, Budapest.

197
Caplan D. – G. Waters 2013. Memory mechanism supporting syntactic comprehension.
Psychonomic Bulletin and Review.

Caramazza, A. Miceli G., Silveri M. C. & Laudanna, A. 1985. Reading mechanism and the
organisation on the lexikon: Evidence from acquired dyslexia. Cognitive
Neuropsychology 2.

Caramazza, A. 1999. Hány feldolgozási szint van a lexikai hozzáférésben? In Bánréti Zoltán
(szerk): Nyelvi struktúrák és az agy. Budapest, Corvina. 249-283.

Caron, J. (2001). Précis de psycholinguistique. Paris, Quadrige.

Chomsky, Noam 1957.Syntactic Structures. The Hague, Mouton

Clark, Herbert – Clark, Eve 1977. Psychology and language. An introduction to

psycholingvistics. New York, Harcourt.

Collins, Allan M. – Lotfus, Elisabeth F 1975. A Spreding-Activation Theory of Semantic

Processing. Psychological Review.

Cramer, P. 1968.Word Association. London: Academic Press

Crystal, David 2003. A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó.

Cutler, A. – Clifton, Jr., C. 1999. Comprehending spoken language: A blueprint of the

listener. In C. M. Brown, & P. Hagoort (eds.): The neurocognition of language. Oxford
University Press. 123-166.

Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett 2007-2008. Nyelv, tudat, gondolkodás. Általános
pszichológia 1-3. Budapest, Osiris Kiadó.

Cser János 1939. A magyar gyermek szókincse. Budapest.

Csiszár Orsolya 2011. A nyelvi zavarok megjelenési formáinak és következményeinek

vizsgálata. PhD-disszertáció. ELTE, Budapest.

Darwin, C. J. 1976. The Perception of Speech. In Carterette, Edward C. – Friedman, Morton

P. (eds.): Handbook of Perception. Academic Press, New York – London. 175–227.

Dell, Garry S. – Reich, P. A. 1981. Stages in sentence production: An analysis of speech-error

data. Journal of Verbal Learning and Verbal Behaviour 20. 283-321.

Dell, Garry S. 1986. A spreading activation theory of retrieval in sentence production.

Psychological Review 93. 283-321.

Dittmann, Sabine 2002. Der Spracherwerb des Kindes. Verlauf und Störungen, München

Dobos Károly 1898. A magyar diáknyelv és szótára. Budapest.

198
Elman, Jeffrey L. 2004. Department of Cognitive Science. University of California, San
Diego, La Jolla.

Ericsson, K. A. – W. Kintsch 1995. Long-term working memory. Psychological Review.

Fábricz Károly 1988. A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéséhez. In Kontra (szerk.): 76–89.

Fehér Krisztina 2016. Úton egy más nyelvészet felé. Elméleti-módszertani problémák a 20.
századi magyar nyelvtudományban. Debrecen. Debreceni Egyetemi Kiadó.

Fekete István 2007. Főnévi fogalmak konkrétsági, elképzelhetőségi és definiálhatósági

értékeinek összefüggései. Előadás kézirata.

Fellbaum, Ch. (ed.) 1998.WordNet. Cambridge: MIT Press.

Fillmore Charles J. 1971. Types of lexical information. In: Steinberg, Danny D.– Jakobovits,
Leon A. (eds.) Semantics: An Interdisciplinary Reader in Philosophy, Linguistics and
Psychology.Cambridge University Press. Cambridge Mass.

Fricker, Elisabeth 2003. Understanding and Knowledge of What is Said? In Barber, A. (eds.)
Epistemology og Language. Oxford University Press, London.

Fodor, J. A. 1983.The modularity of mind. Cambridge: MIT Press.

Garman, M. 1990. Psycholinguistics. Cambridge: Cambridge University Press

Garnham, Alan 1985. Psycholinguistics. Central Topics. Methuen, London, New York.

Garrett, M. F. 1980/1989. A feldolgozási szintek a mondatprodukcióban. In Pléh Csaba

(szerk.): A beszédmegértés és a beszédprodukció pszichológiája. Szöveggyűjtemény.
Budapest, Tankönyvkiadó, 275-323.

Gathercole, S. E. 1999. Cognitive approaches to the development of short-term memory. In:

Trends in Cognitive Sciences

Gergely György – Pléh Csaba 1994. Lexical processing in an agglutinative language and the
organization of the lexion. Folia Linguistica 28. 175-204.

Gergely György – Pléh Csaba 1995. Alaktani kétértelműségek és a morfológiai feldolgozás a

magyarban. Magyar Pszichológiai Szemle 51. 1-27.

Gocsál Ákos 2001. Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? Beszédkutatás 2001.

Gósy Mária 1981. A beszédhang kialakulása a gyermeknyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek

7. 67 – 90.

Gósy Mária 1984. Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében.

Nyelvtudományi értekezések119. Budapest, Akadémiai Kiadó

Gósy Mária 1989. Beszédészlelés. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet.

199
Gósy Mária 1995. A beszédmegértés folyamatának első szintjei. In Telegdi Zs. – Pléh Cs. –
Szépe. Gy.(szerk.) Nyelvészet és pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Gósy Mária 1996. A szeriális észlelés fejlődése és zavarai. In Gósy Mária (szerk.):
Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Budapest, Nikol, 83-100.

Gósy Mária 1998. A beszédtervezés és a beszédkivitelezés paradoxona. Magyar Nyelvőr 122.

Gósy Mária 1999. A beszédprodukció és a beszédtervezés a tanulási folyamatban. A Magyar

Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212.

Gósy Mária 2000. A hallástól a tanulásig. Budapest, Nikol.

Gósy Mária 2001. A lexikális előhívás problémája. Beszédkutatás 2001. 126–143.

Gósy Mária 2002. A megakadásjelenségek eredete a beszédprodukció tervezési folyamatában

Magyar Nyelvőr 126: 192-204.

Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó.

Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó

Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya – Horváth Viktória 2009. A beszéd természetességéről

alkalmazott fonetikai szempontból. Beszédkutatás 2009: 170–181

Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya – Horváth Viktória 2009. A rejtett és a felszíni

önmonitorozás temporális jellemzői. In: Keszler Borbála – Balázs Géza (szerk.):
Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban tanulmánykötet. Budapest,
Tinta Kiadó. 46-56.

Gósy Mária 2016. Az életkor hatása a feldolgozási és a tervezési folyamatokra

mondatismétléskor. Beszédkutatás 2016. 21-41.

Gósy Mária – Kovács Magdolna 2001. A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében.

Magyar Nyelvőr 330–354.

Grétsy László – Kovalovszky Miklós 1965. Hogyan beszél a mai ifjúság? Magyar Nyelvőr
89:138-142.

Grice, H. P. 1975. Logic and conversation. In Cole, P. – Morgan, J. (eds.) Syntax and
semantics. Vol. 3. New York, Academic Press, 41-58.

Grice, H. P. 1989. Studies in the way of words. Cambridge, Massachusetts, Harvard

University.

Hámori József 2005. Az emberi agy aszimmetriái. Budapest – Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Helbig, H. 2006. Knowledge Representation and the Semantics of Natural Language. Berlin–
Heidelberg: Springer.

200
Horváth Viktória 2009. Funkció és kivitelezés a megakadásjelenségekben. PhD-disszertáció.
ELTE, Budapest.

Howell, Peter 2007. A model of serial order problems in fluent, stuttered and agrammatical
speech. Human Movement Science 26. 728-741.

Hudson, R. 2007. Language Networks. Oxford, Oxford University Press.

Huszár Ágnes 2005.A gondolattól a szóig. Budapest, Tinta Kiadó

Imre Angéla 2005. Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői. Magyar

Nyelvőr 129/4. 510-520.

Imre Angéla – Menyhárt Krisztina 2014. Különböző műfajú szövegek temporális sajátosságai
mai és 60 évvel ezelőtti gyermek beszélőknél. Anyanyelv-pedagógia. 55. évf. 1. szám.
Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat

Indefrey, P. –. Levelt, W. J. M. 2004.The spatial and temporal signatures of word production

components. Cognition 92.

Ingram, D. 2001. Toward a theory of phonological development. In: W. Kreidler (ed.):

Phonology. Routledge. London. 60–79.

Jagusztinné Újvári Klára 1985. Magyar verbális asszociációk 2.Szeged, JGYTF

Jakobson R. 1980. Selected Writings (ed. Stephen Rudy). The Hague, Paris, Mouton, in six
volumes 1971–1985: Jakobson R. The Framework of Language.

Jarema, G.– Libben G.2007. The Mental Lexicon. Amsterdam, Elsevier

Jongman, A – Wang, Y. – Kim, B. 2003. Contributions of sentencial and facial information to

perceptions and frikatives. Journal of Speech, Language and Hearing Research 46.

Józsa Krisztián – Steklács János 2010. Új utak az olvasástanítás kutatásában. In: Szávai Ilona
(szerk.) Az olvasás védelmében. Budapest, Pont Kiadó.

Juhász Levente – Pléh Csaba 2001. Többmorfémás szavak megértése a magyarban. In: Pléh –
Lukács (szerk.)

Jurafsky, Daniel – Alan Bell – Cynthia Girand. 2002. The Role of the Lemma in Form
Variation. In Gussenhoven, Carlos and Natasha Warner (eds.), Papers in Laboratory
Phonology VII. Berlin/New York: Mouton de Gruyter, 1-34.

Just, M. A. – P. A. Carpenter 1996. The capacity theory of comprehesion: New frontiers of

evidence and arguments. Psychological review 103: 773–149.

Kardos Tamás – Szűts László 1995. Diáksóder: hogyan beszél a mai ifjúság? 1. kötet. Ciceró
Kiadó

Károly Sándor 1970. Általános és magyar jelentéstan. Budapest, Akadémiai Kiadó

201
Kátainé Koós Ildikó 1998. Kommunikációs keret az első életévben: intonáció – gőgicsélés.
Beszédkutatás ’98, 58-68.

Kay, M. 1989.The concrete lexicon and the abstract dictionary. In Procedigns of the Fifth
Annual Conference of the UW Centre for the New Oxford English Dictionary. Waterloo:
University of Waterloo.35-41.

Kegyesné Szekeres Erika 2002. Férfiak és nők: mentális lexikon és fogalmi tipizálás. In Fóris
Ágota–Kárpáti Eszter–Szűcs Tibor (szerk.): A nyelv nevelő szerepe. Pécs, Lingua Franca
Csoport.233-240

Kenesei István 2000. Szavak, szófajok, toldalékok. In Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális
magyar nyelvtan 3: Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Keszler Borbála 1983. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In Rácz

Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből.
Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 164–202.

Kiefer Ferenc 1994. A szó (The word). In: Sz. Bakró-Nagy M. — Szíj E. (szerk.) Hajdú Péter
70 éves. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest, Corvina Kiadó.

Kimura, Doreen 1999. Sex and cognition. Cambridge, Massachusetts, MIT Press.

Kintsch, Walter – Ericsson, K. Anders 1995. The role of long-term working memory in text
comprehension. Psychologia.

Kiss, G. R. 1975. An Associative Thesaurus of English: Structural Analysis of a Large

Relevance Network. In Kennedy, A.–Wilkes, A. (eds.): Studies in Long Term Memory.
London, John Wiley & Sons. 103-122.

Kovács László 2008. Kis világok egy pszciholingvisztikai kutatás tükrében. In: Balaskó M. –
Balázs G. (szerk) Konvergenciák.Szombathely, NYME SEK

Kovács László 2007. Mentális lexikon és kis világok. Alkalmazott Nyelvtudomány VII.
évfolyam, 1-2. szám.

Kovács László 2013. Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban.

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 150. Budapest, Tinta Könyvkiadó

Kovalovszky Miklós 1963. Az ifjúság nyelvéről. Valóság 6/5, 66-75.

Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Laczkó Mária 2005. Jó, érdekes vagy elragadó, elbűvölő? Melléknevek gyakorisága és
használata középiskolások spontán beszédprodukcióiban. Magyartanítás 5: 28–35.

Laczkó Mária 2006. Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás. Új Pedagógiai Szemle.

202
Laczkó Mária 2014. A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében a tinédzserek anyanyelv-
és idegennyelv-elsajátítási folyamatában. Anyanyelv-pedagógia 2. szám. Magyar
Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat

Laczkó Mária 2015. Beszédfeldolgozás, jegyzetelés és tanulás. Magyar Nyelvőr 139.

évfolyam 3. szám.

Lapointe, S. G.– Dell, G. S. 1989. A synthesis of some recent work in sentence production.
In: Carlson, G. N. – Tannenhaus M. K. (eds.) Lingvistic structure in language processing.
Dordrecht – Boston – London, Kluwer Academic Publishes, 107.

Lakoff, G. 1987. Women, Fire and Dangerous Thing. Chicago, The University of Chicago
Press.

Laufer, B. – Nation, P. 1999. A vocabulary-size test of controlled productive ability.

Language Testing 16. 33-51.

Lengyel Zsolt 1981. A gyermek nyelve. Budapest, Gondolat Kiadó

Lengyel Zsolt 1994. Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák. Veszprém, Egyetemi Kiadó.

Lengyel Zsolt 2008. Magyar szóasszociációs normák enciklopédiája 1. Segédkönyvek a

nyelvészet tanulmányozásához 87. Budapest, Tinta Kiadó.

Lengyel Zsolt 2009. Magyar Asszociációs Normák Enciklopédiája: új perspektívák. In

Lengyel Zsolt–Navracsics Judit (szerk.):Tanulmányok a mentális lexikonról –Studies on
the Mental Lexicon. Budapest, Tinta Kiadó. 15-20.

Lengyel Zsolt 2011. Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Segédkönyvek a

nyelvészet tanulmányozásához 121. Budapest, Tinta Kiadó.

Lengyel Zsolt 2012. Pszicholingvisztikai alapismeretek. Alkalmazott nyelvészeti mesterfüzetek

06.

Levelt, W. J. M. 1983. Monitoring and self-repair in speech. Cognition 14. 41-104.

Levelt, W. J. M. 1989. Speaking. From intention to articulation. A Bradford Book.

Cambridge, Massachusetts.

Levelt, W. J. M.– Roelofs, A.– Meyers, A. S. 1999. A theory of lexical access inspeech
production. Behavioral and Brain Sciences.22. 1-75.

Levelt, Willem J. M. 1999. Producing spoken language: a blueprint of a listener. In Brown, C.

– Hagoort, P. (eds.): The Neurocognition of Language. Oxford, Oxford University Press.

Léwy, Nicolas – Grosjean, Francois 2001. The BIMOLA Modell. In: Studying bilinguals.
Oxford Universty Press.

Libárdi Péter 2001. A nyelvi változás tükröződése az egyén mentális lexikonában.

Alkalmazott nyelvtudomány 1. 39-51.

203
Libárdi Péter 2015. A nyelv – rendszer, használat, alkalmazás. In Bátyi Szilvia – Vígh-Szabó
Melinda (szerk.): Pszicholingvisztikai tanulmányok V. Budapest, Tinta Kiadó.

Lindsay, P. – Norman, D. A. 1977. Human information processing: An introduction to

psychology. Harcourt Brace Jovanovich, Inc.

Lyons, John. 1968. Introduction to Theoretical Linguistics. London: Cambridge University

Press.

Lukács Ágnes – Pléh Csaba – Kas Bence – Thuma Orsolya 2014. A szavak mentális
reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In: Lukács Ágnes – Pléh Csaba (szerk.):
Pszicholingvisztia 1-2. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Macher Mónika 2013. Beszédpercepciós és szóaktiválási folyamatok elemzése tanulásban

akadélyozott gyermekeknél. PhD-disszertáció. Budapest, ELTE.

MacWhinney, Brian 1975. Rules, route and analogy morphological formation of Hungarian
children. Journal of Child Language 2. 65-77.

MacWhinney, Brian 1998. Models of the Emergence of Language. Annual Review of

Psychology 49. 199-227.

MacWhinney, Brian 2004. A unified model of language acquisition. In Kroll, J. – De Groot,

A. (eds.): Handbook of bilingualism: Psycholinguistic approaches. Oxford, Oxford
University Press.

Magyari Lilla 2014. A beszédprodukció. In Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika 1. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Markó Alexandra 2005. A spontán beszéd néhány szupreszegmentális jellegzetessége. PhD-

disszertáció. ELTE BTK, Budapest.

Marosán Lajos 2014. Szó, fogalom és jelentés. In: Péter Szigetvári (szerk.): VLIxx. Papers in
Lingvistics Presented to László Varga on his 70th birthday

Maruszevski, M. 1975. Language Communication and the Brain. The Hague/Paris/Warsawa:

Mouton/Polish Scientific Publ.

Massaro, Dominic W. 1994. Psychological Aspects of Speech Perception: Implications for

Research and Theory. In Gernsbacher, Morton Ann (ed.): Handbook of Psycholinguistics.
Academic Press, New York, London. 219–264.

McClelland, James L. – Elman, Jeffrey L. (1986) The TRACE Modell of Speech Perception.
Cognitive Pychology 18.

Meara, P. 2009. Connected Words. Amsterdam–Philadelphia. John Benjamins

S. Meggyes Klára 1971. Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere. Budapest, Akadémiai Kiadó.

204
Meixner Ildikó 1971. Hároméves gyermek szókincse. In: Molnár József – Wacha Imre
(szerk.): A beszédszimpozion magyar előadásai. Szeged, Nyelvtudományi Társaság

Melton, A. W. 1963. Implications of short-term memory for the general theory of memory.
Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 2. 1-21.

Miller, George A. 1965. The psycholingvistics: On the new scientists of language. In Osgood,
Ch. E. – Sebeok, Th. (eds.): Psycholingvistics: A Survey of Theory and Research
Problems. Bloomington, London, Indiana University Press.

Miller, George A - Johnson-Laird, Philip L. 1976. Language and Perception Belknap Press of
Harvard University Press

Miller, J. – Weinert, R. .1998. Spoken language grammar and discourse-pragmatics

Millikan, Garrett Ruth. 2000. On Clear and Confused Ideas. An Essay about Substance
Concepts. Cambridge: Cambridge University Press.

Motley, Michael T.1985. Nyelvbotlások. Tudomány 1985/3. 88-93.

Morton, John 1969. Interaction of information in word recognition. Psychological Review 76.
165–178.

Morton, John 1979. Word recognition. In Morton, John – Marshall, John C. (eds.):
Psycholinguistics 2. Structures and processes. MIT Press, Cambridge, MA. 27–85.

Morton, John 1982. Disintegrating the lexicon: An information processing approach. In

Mehler, Jacques – Walker, Edward C. T.– Garrett, Michael (eds.): On mental
representation. Erlbaum, Hillsdale, NJ. 89–109.

Murdock, B. B. Jr. 1974. Human Memory: Theory and Data. Erlbaum, Hillsdale

Murphy, M. L. 2003.Semantic Relations and the Lexicon. Cambridge: Cambridge University

Press

Navracsics Judit 2001.Kétnyelvűek mentális lexikonának jellegzetességei. Alkalmazott

Nyelvtudomány.1/1. 51-59.

Navracsics Judit 2007. A kényelvű mentális lexikon. Balassi Kiadó.

Németh Dezső 2002. Munkamemória, Fejlődés, Nyelv. In: Racsmány Mihály – Kéri Szabolcs
(szerk.) Architektúra és patológia a megismerésben. BIP. Budapest. 83–100.

Németh Dezső 2006. A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Budapest,

Akadémiai Kiadó.

Nemser, W. 1971. Approximative systems of foreign language learners. International Review

of Applied Linguistics in Language Teaching 9.

Neuberger Tilda 2008. A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 3-4.szám

205
Neuberger Tilda 2014. A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. Budapest, ELTE,
Eötvös Kiadó.

Oldfield, C. R. 1963. Individual vocabulary and semantic currency. British Journal of Social
and Clinical Psychology 2.

Oroszlány Péter 1995. Könyv a tanulásról. Tanulási képességet fejlesztő tréning 12-16
éveseknek. Budapest, AKG Kiadó

Osgood, C. E. – Suci, G. J. – Tannenbaum, P. H. 1957. The Measurement of Meaning.

Urbana–Chicago–London: University of Illionis Press.

Paivio, Allan 1965. Abstractness, imagery and meaningfullness in paired-associate learning.

Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 4: 32-38.

Paivio, Allan 1971. Imagery and verbal processes. New York, Holt.

Paivio, Allan 2006. Mind and its evolution. A dual coding theoretical approah. Mahwah NJ:
Lawrence Erlbaum.

Piaget, Jean 1954. The construction of reality in the child. New York, Basic Books.

Pinker, Steven 1997. How the Mind Works. New York, Norton and Company.

Pinker, Steven. 2006. A nyelvi ösztön. Budapest, Typotex.

Pléh Csaba 1985. A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről . Pszichológiai

Tanulmányok XVI. 105-188.

Pléh Csaba 1998. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, Osiris Kiadó

Pléh Csaba 2000. A lélektan története. Budapest, Osiris Kiadó.

Pléh Csaba – Lukács Ágnes 2014. Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai

kézikönyv. Budapest, Akadémiai Kiadó

Pléh Csaba – Lukács Ágnes – Kas Bence 2008. A szótár pszicholingvisztikája. In: Kiefer
Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan IV. A szótár szerkezete . Budapest,
Akadémiai Kiadó

Pulvermüller, F. 2001. Brain reflections of words and their meaning. Trends in cognitive
sciences 5.

Putnoky J. 1978. A „motoritás” a szójelentés három főbb működési körében. Magyar

Pszichológiai Szemle 35: 383-385.

Quillian, M. R. 1968. Semantic memory. In Minsky, M. (ed.): Semantic information

processing. Cambridge, MIT Press.227-270.

206
Racsmány Mihály 2004. A munkamemória szerepe a megismerésben. Budapest, Akadémiai
Kiadó.

Racsmány Mihály 2007. Az „elsődleges emlékezet” – a rövid távú emlékezés és a

munkamemória elméletei. In: Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.):
Általános pszichológia 2. Tanulás-emlékezés-tudás. Budapest, Osiris Kiadó. 177–207.

Réger Zita 1983. Utak a nyelvhez. Budapest, Gondolat Kiadó.

Réger Zita 1995. Az utánzás szerepe az anyanyelv elsajátításában. Általános Nyelvészeti

Tanulmányok 18. 191-209.

Rosch, E. 1975.Cognitive Representation of Semantic Categories. Journal of Experimental

Psychology. 104: 192-233.

Rosenzweig, M. R. 1970. International Kent-Rosanoff word association norms, emphasizing

those of French male and female students and French workmen. In Postman, L.–Keppel,
G. (eds.): Norms of Word Association. New York: Academic Press. 95-176.

Saussure, F. D 1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, Corvina Kiadó.

Schacter, D. L. 1989. Memory. In M. Posner (ed.): Foundations of Cognitive Science.

Cambridge, MA: MIT Press.

Schlesinger, I. M. 1977. The role of cognitive development and linguistic input in language
acquisition. Journal of Child Language 4. 153-169.

Sebestyén Árpád 1988. A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről In Kiss Jenő – Szűts Árpád
(szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Budapest. 108-119.

Sebestyén Árpád 1999. A nyelvi rétegek napjaink iskolájában. In V. Raisz Rózsa – H. Varga
Gyula szerk.: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. A Magyar Nyelvtudományi
Társaság Kiadványai 212. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság.

Seashore, R. H. – Eckerson, L. D. 1940. The measurement of individual differences in general

English vocabularies. Journal of Educational Psychology 31.

Segui, J. – Dupoux, E. – Mehler, J, 1990. The role of the syllable in speech segmentation,
phoneme identification, and lexical access. In Altmann, G. T. A. (ed.): Cognitive models
of speech processing. Psycholinguistic and computational perspectives. Cambridge,
Massachusetts – London, A Bradford Book, 263-281.

Singleton, D. 1999. Exploring the Second Language Mental Lexicon. Cambridge, Cambridge
University Press.

Söderman, T. 1993. Word association of foreign language learners and native speakers: the
phenomenon of a shift in response type and its relevance for lexical developement. In
Ringbom H. (ed.): Near-native proficiency in English. Stockholm, Åbo. 91-182.

207
Spitzer, M. 1996. Geist im Netz. Heidelberg–Berlin, Spektrum

Stanners, R. F. Neiser, J. J. Hernon W. P. & Hall, R.. 1979. Memory Representation for
Morphologically Related Words. Journal of Verbal Learning and Verbal Behaviour 18.

Stemberger, J. P. 1985. An interactive activation model of language production. In: Ellis, A.

V. (ed.): Progress in the psychology of language. London, Lawrence Erlbaum Associates,
111-153.

Subosits István 2001. A beszéd rendellenességei. Egyetemi Fonetikai Füzetek 30. ELTE,
Fonetikai Tanszék, Budapest.

Szabó Kálmán 1994. A többalakú szavak a szakmunkástanulók szóhasználatában. Magyar

Nyelvőr 118:57–64.

Szalay, L. B.–Deese, J. 1978. Subjective Meaning and Culture: AnAssessment Through Word
Associations. Hillsdale: Lawrence Erlbaum.

Tomasello, Michael 2003. Constructing a language: A usage-based theory of language

acquisition. Cambridge, Massachusetts, Harvard University Press.

Ogden, Ch. K. – Richards, Ivor A. 1923. The Meaning of Meaning. London, Oxford
University Press.

Ong, Walter J. 2002. Orality and Literacy. The Technologizing of the Word.(second edition;
original 1982) Routledge London and New York.

Ullmann, Michael T. 2001. A neurocognitive perspective of language: The

declarative/procedural model. Nature Reviews Neuroscience 2.

Umamoto, T. 1998. Hypertext and the Mental Lexicon: Using the Homepage for Learning
Vocabulary. Journal of the Language and Culture Association. 13:19-29.

Vakula Tímea 2013. Kísérlet a munkamemória, a szókincs és a szövegértés összefüggéseinek

a jellemzésére 3–8 éves korban. Anyanyelv-pedagógia. 54. évf. 3. szám. Magyar
Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat.

Vallent Konstantinné 2010. Középiskolások spontán narratíváinak jellemzői. Beszédkutatás

2010, 199 – 210.

Vallent Konstantinné 2011. A spontán beszéd sajátosságainak tükröződése középiskolások

fogalmazásaiban. PhD-értekezés. Budapest, ELTE BTK

Vannest, Jennifer J. – Boland, Julie E. 1999. Lexical morphology and lexical access. Brain
and Language 68. (1-2.) 324-332.

Váradi Viola 2013. A spontán beszéd szegmentálása produkciós és percepciós szempontból.

PhD-disszertáció. Budapest, ELTE BTK.

208
Vidra Anikó 2001. Az ifjúság sajátos nyelvhasználatáról. In: Debreceni Egyetem Magyar
Nyelvtudományi Tanszék honlapja. [online]

Vigotszkij, Lev Sz. 1956/1971. Gondolkodás és beszéd. Budapest, Akadémiai Kiadó

Vincze Ágnes 2009. Lexical Morphology and Lexical Access. In: Brain and Language 68.

Vousden, Janet I. – Brown, Gordon D. A. – Harley, Trevor A. 2000. Serial control of

fonology in speech production: A hieralchical model. Cognitive Psychology 41. 101-175.

Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskategóriáiról. ÁNyT. X: 203–
216.

Wacha Imre 1988. Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai)

vizsgálati szempontjaihoz (a gazdagréti kábeltelevízió élőnyelvi felvételei alapján). In
Kontra (szerk.): 102-158.

Zipf, G. K. 1949. Human behavior and the Principle of Least Effort. Cambridge MA:
Addison-Wesley Press.

Zsulán Julianna 1989. Az élőnyelvi szöveg hiba- és töltelékjelenségeinek belső összefüggései

14 évesek beszédművei alapján. Acta Universitatis Szegediensis Sectio Ethnographica et
Linguistica.

Yeni-Komshian, Grace H. 1998. Speech Perception. In Gleason, Jean Berko – Ratner, Nan
Bernstein (eds.): Psycholinguistics. Harcourt Brace College Publishers, New York,
London. 107–156.

209
 MELLÉKLETEK

1. Feladatlap az írásbeli kísérletsorozathoz

Feladatlap a mentális lexikon több szempontú vizsgálatához

7., 9., 11. évfolyam (Karikázással jelöld az évfolyamot!) Nem: ______

I. Szóasszociáció
Írj le minden olyan szót 2 perc alatt, amelyek eszedbe jutnak a következő kifejezések
észlelésekor!

asszony: ____________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
hegedű: ____________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
jelzőlámpa:__________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
sziréna:
_____________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
gimnázium: _________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
kék: _______________________________________________________________________
___________________________________________________________________________l
lyukas: _____________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
spanyol: ____________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
siet:________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
dübörög:
____________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

210
 II. Szóismeret
a) Válaszd ki az alábbi felkínált lehetőségek közül a helyesnek vélt szójelentést!

egyelőre - a) most, jelenleg, még b) egyenletesre c) azonosra

d) valamely korábbi időponttól számított bizonytalanul rövid ideig

kies - a) sziklás, köves, terméketlen b) nehezen megközelíthető c)

c) üde, kellemes, szép (táj, vidék) d) közlekedési vonaltól távol eső, vasút,
országút nélküli

talmi - a) ócska, kopott b) az arany csekély értékű utánzata

c) olcsó, leértékelt d) tetszetős, de értéktelen, nem igazi,
hamis

hordószónok – a) képzetlen, a kérdéshez nem értő előadó b) handabandázó részeg

c) felelőtlen, népámító, demagóg szónok
d) a választási kampányban a jelölt mellett kisebb beszédeket tartó szónok

igric - a) kistestű madár b) középkori énekmondó

c) udvaribolond d) kölyök, fickó

kerengő - a) népi tánc b) fedett, árkádsoros körfolyosó

c) körhinta d) fából készült, forgatásra hangot adó zeneszerszám

mellkéhajó - a) mentőcsónak b) templom belső terének oszlopsorokkal leválasztott,

elkülönülő része c) a mellékoltár elhelyezésére szolgáló beugró
d) hajóhadat fedezés céljából kísérő kisebb hajó

kérész - a) apró, édesvízi hal b) egyetlen éjszakára életre kelő mesealak

c) halászszerszám d) szárnyas rovar

keresetlen - a) alacsony szintű, kezdetleges b) egyszerű, természetes, mesterkéltség

nélküli
c) kedves, barátságos d) kereső foglalkozást nem folytató

abrak - a) szemestakarmány b) fejadag c) lovak etetésére szolgáló

tarisznya d) darált kukorica

vackor - a) állat, alvóhelye, tanyája b) vadkörte c) növényi szárrész

d) medvebocs-

211
algoritmus - a) XX. századi jazz egy sajátos zenei eleme
b) modern amerikai tánc meghatározott mozgáskombinációja
c) az angol számítógépes nyelv ábécéje
d) egymást követő műveletek sorrendisége

icce - a) 2,5 cm-nyi hosszmérték b) fedeles, füles kancsó

c) kb. 8 dl-nyi űrmérték d) bor kimérésére szolgáló edény

csalit - a) kaszakő tartására szolgáló tok

b) cserjével, bokrokkal sűrűn, rendetlenül benőtt hely c) gyomnövény
d) erdős, szilárd növényi anyagosított terület

törek - a) a szőlő kisajtolása után megmaradt

b) valamely egésznek letört, , leszakadt, elenyészően kis része
c) cséplési melléktermék, apró szalma- és mellékrészek
d) pálinkafőzésre alkalmas hulladékgyümölcs

bőregér - a) háziegérnél kisebb, hegyes fogú rovarevő állat b) bőrbetegség

c) denevér d) néphitben élő, éjszaka kísérő vérszívó szörny

zsizsik - a) kártékony bogár b) borsófajta c) gyomnövény

d) kistestű énekesmadár

szelindek - a) mérgező gyomnövény b) nagytestű, erős kutya

c) a kutyával rokon, dögevő ragadozó d) beépített padlástér

vájtfülű a) pletykás, pletykára éhes b) fejlődési rendellenességben szenvedő

c) nyelvi, zenei, irodalmi különlegességre fogékony
d) körmönfont, ravasz

jóllehet - a) meglehetősen b) bár, noha c) feltéve, amennyiben

d) elképzelhető

b) Írd le a definícióra leginkább illő kifejezést!

1. A ____________________olyan, egy síkban ábrázolt végtelen görbe, amely egy

pontból kiindulva folytonosan a pont körül halad, és adott szabály szerint tőle
állandóan távolodik.

2. A ____________________ olyan szabályosan visszatérő időszak, melyen keresztül

hasonló jelenségek, folyamatok fordulnak elő, mint az előzőekben.

212
3. A ____________________ a homlokcsont kinövéséből és az azt burkoló szarutokból
álló képződmények a kérődzők egyik csoportjához tartozó állatok fején, de a
szervesmarha szarvasmarha szarvából készült kezdetleges fúvós hangszereket is így
nevezik.

4. A széltől összehordott, finom szemcsékből álló laza, sárgás színű föld a

____________.

5. Szén, koksz elégetésekor visszamaradó, összesült, szilárd, darabos égési termék a

____________________.
6. ____________________ az a személy, aki valamely szaknak, a tudomány valamely
ágának vagy valamely szakmának pontos ismerője, kérdéseiben járatos, működésében
gyakorlott.

7. A forró égöv alatt vándorló, középpont körül forgó mozgással haladó pusztító vihar, a
levegő tölcsér alakú örvénylése a ____________________.

8. Elhalt vízinövények korhadt maradványaiból képződött barnás színű, sok szerves

anyagot tartalmazó anyag a ____________________.

9. A ____________________ kék vagy fehér színű, átlátszó, üvegfényű ásvány, igen

becses drágakő.

10. A pintyek családjába tartozó, verébnagyságú, dereka táján rozsdavörös, begyén, torkán
sárgaszínű, rovar- és gyommagiró kedves madár a ____________________.

11. A ____________________ enyhe, frissítő nyugati szellő.

12. Hirtelen pillanatnyi bosszúságot érez, kellemetlenül meglepődik valamin, azaz

____________________.

13. A ____________________ csak a maga hasznával törődő, önző, nyereségre vágyó,

nyerészkedő.

14. Aki mások helyzetét, álláspontját, meggyőződését tiszteletben tartja, az

____________________.

15. Enyhén csípős gúny, rosszmájúság, rossznyelvűség a ____________________.

16. Ellentétes álláspontok között, színt nem vallva, óvatosan igyekszik középutat találni,
____________________, kétarcúskodik, taktikázik.

17. Bábszínházban zsinórral mozgatható bábu a ____________________.

213
18. Jóindulat, megértés, emberi érzés nélkül való, gonosz, kegyetlen,
____________________.

19. Meggyőződését, álláspontját, nézeteit elvtelenül változtató, mindig a pillanatnyi

helyzethez alkalmazkodó, állhatatlan ember a ____________________.

20. Előnyös anyagi és társadalmi helyzete tudatában mást lenéző, megvető, bántóan öntelt,
felfuvalkodóan kevély, visszatetszően gőgös magatartás a ____________________.

214
2. Az irányítottnarratíva-kísérlethez meghallgatott szöveg

215