Vektor elmélet

Két vektor akkor egyenlő, ha az irányuk és a hosszuk megegyezik.

A vektor hosszát a vektor abszolútértékének is nevezzük
Nullvektornak nevezzük azt a vektort, amelynek abszolútértéke 0.
A nullvektor iránya tetszőleges. Bármilyen meglepő, minden
vektorral párhuzamosnak, minden vektorra merőlegesnek
tekinthetjük.
Két vektor egymás ellentettje, ha abszolútértékük egyenlő, irányuk
ellentétes.
Két vektor akkor egyenlő, ha az irányuk és a hosszuk megegyezik.
Két vektor összege lehet nullvektor.
Ha két vektor hajlásszöge tompa, akkor a skaláris szorzat negatív.
(90 foknál nagyobb -> negatív, 90 foknál kisebb -> pozitív).
Két vektor negatív szorzata ellentétes irányú.
Két vektor összege nem hosszabb bármelyik vektornál.
Két merőleges vektor különbsége hosszabb mindkettőnél.

Két vektor skaláris szorzata egy szám lesz.

Két vektor skaláris szorzata 0, ha az egyik 0.
Két vektor skaláris szorzata 0, ha párhuzamosak.

Ha egy vektort szorzunk 5 negyeddel vagy -2 mind hosszabb lesz,

csak ha negatív akkor ellentétes irány.
Egy vektorból nulla vektor = eredeti vektor

a + nullvektor nem
nullvektor lesz hanem
a.
 a

A + B vektor = (a1+b1, a2+b2)

A – B vektor = (a1-b1, a2-b2)
Random szám x vektor = ( kxa 1, kxa 2)

Skaláris szorzat = (a1xb1+a2xb2)

Vektor hossza (abszolútértéke) = a (-5,12)

V-52+122= V169= 13
-a x b = valami abszolút értéke (hossza)
a abszolút értéke (hossza)
b abszolút értéke (hossza)
valami = Va x Vb x cos
valami/ Va x Vb = cos
fok = cos
juhoij