pados.

qxp 5/15/2014 2:51 PM Page 17

2014;18(1-2) 17

ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY

Kockázat, célértékek, kezelés hypercholesterinaemia

esetén Európában és az AHA/ACC szerint
PADOS Gyula1, KARÁDI István2, AUDIKOVSZKY Mária3, REIBER István4,
PARAGH György5

ÖSSZEFOGLALÁS A hypercholesterinaemia az egyik legfontosabb, sôt a legjob- 1

Szt. Imre Egyetemi Oktatókórház
ban befolyásolható nagy kockázati tényezô. Kezelése irányelveken alapul. 2013-ban Anyagcsere Központ, Budapest
hazánkban rendelkezésre áll 17 társaság (Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus 2
Semmelweis Egyetem ÁOK,
Konferencia, MKKK) közös irányelve, valamint az EAS/ESC és az IAS ajánlása. III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
3
Ezekben hasonló kockázati kategóriákat és szigorú LDL-koleszterin-határértékeket Szt. Imre Egyetemi Oktatókórház
állapítottak meg. Anyagcsere Központ, Budapest
4
2013. november 12-én hosszú huzavona után az AHA/ACC – lipidtársaság nélkül – Fejér Megyei Szt. György Egyetemi
új koleszterin-irányelveket adott ki, mely négy dologban drasztikusan különbözik az Oktató Kórház, IV. Belgyógyászat-
eddigi hazai és európai ajánlásoktól; szerintük minden egyes cardiovascularis és Anyagcserebetegségek, Székesfehérvár
5
diabeteses beteg, a koleszterinértéktôl függetlenül, valamint a 4,9 mmol/l feletti Debreceni Egyetem OEC, Belgyógyászati
LDL-koleszterin-szintû betegek kapjanak statint. A primer prevencióban 1,8–4,9 Intézet, Anyagcsere Betegségek Tanszék,
mmol/l LDL-koleszterin-, illetve 3,5–8,0 mmol/l közti koleszterinértékû egyének is Debrecen
kapjanak statint, ha az új rizikókalkulátorral a kockázatuk >7,5% („Statin Benefit
Groups”). Mindezek megszüntetnék a klasszikus kockázati kategóriákat (very-high, Levelezési cím:
Dr. Pados Gyula
high, moderate risk), megszüntetnék a célérték-szisztémát, a rendszeres koleszter-
Szt. Imre Egyetemi Oktatókórház
inmeghatározásokat. A nonstatin-terápiát kombinációban sem támogatják, az alac-
Anyagcsere Központ, Budapest
sony koleszterinszintûek jó része is (Amerikában mintegy kétszerese az eddig kezel- E-mail: lipidreszleg@gmail.com
teknek) statint kapna a kalkulátor alapján. Nemcsak európai (például ESC/EAS), de
amerikai társaságok (National Lipid Association 2013-2014) is ellenzik az AHA/ACC
ajánlását.

Kulcsszavak: ACC/AHA, cariovascularis kockázat, statinterápia, kezelési célérték

Risk categories, goals and treatment of hypercholesterolemia in Europe and in the

recommendations of the AHA/ACC
szerzô, MD
SUMMARY Hypercholesterolemia is one of the most important major risk factors
that can be most influenced. Its treatment is based on guidelines. In 2013 in Hungary
the common guideline of 17 societies (MKKK) as well as the recommendations of
EAS/ESC and those of IAS are at disposal. These recommendations have established
similar risk categories and strict LDL-cholesterol goals (<1.8 mmol/l).
On 12 November, 2013, in the USA after a long drawn debate the AHA/ACC – with-
out any lipid association – issued a new cholesterol (Ch) guideline, which drasticly dif-
fers from the existing national and European recommendations. According to
AHA/ACC each patient with cardiovascular disease or diabetes should be treated
with statin, irrespective of the Ch value, All patients with a LDL-Ch level over 4.9
mmol/l should also be treated with statin. In primary prevention those with values
between 1.8-4.9 (LDL-Ch), or 3.5-8.0 mmol/l (Ch) would also be given statin, if their
risk is more than 7.5%, with the new calculator system (“Statin Benefit Groups”).
These recommendations would eliminate the classic risk categories (very-high, high,
moderate risk), would abolish the system of treatment goals, as well as the regular
Ch test. The non-statin therapy is not supported even in combinations. A big part of
the population with low Ch level would also receive statin based on the results with
the calculator, meaning that in the USA the number of those treated might double.
Not only the European (e.g. EAS/,ESC) but even American societies (National Lipid
Association 2013-2014) (e.g. NLA) oppose to the new guideline of AHA/ACC.

Keywords: ACC/AHA, cardiovascular risk, statin therapy, treatment goal Hypertonia és Nephrologia
2014;18(1-2):17-21.
pados.qxp 5/15/2014 2:51 PM Page 18
18 PADOS GYULA, KARÁDI ISTVÁN, AUDIKOVSZKY MÁRIA ÉS MINKATÁRSAI
A
dyslipidaemia – ezen belül a hypercholesterinae-
mia – az egyik legfontosabb és a legjobban befolyá-
solható major cardiovascularis (CV) kockázati
tényezô (risk factor, RF). Az INTERHEART (1) vizsgálat-
ban 30 000, infarktuson átesett betegnél egy komplex li-
pidparaméter, az Apo A/Apo B hányados bizonyult a leg-
fontosabb RF-nek. A statinokkal végzett koleszterin (Ch)
-szint-csökkentô terápia aránya az EUROASPIRE (2) kö-
vetésében coronariabetegek körében 1996-ban 8,4
(EUROASPIRE I.), 2001-ben 62,9%-ot ért el. A 2012–2013-
as EUROASPIRE adatait most dolgozzák fel. Ebben az
idôszakban az antihipertenzív terápia aránya 40% körül,
állandó maradt. Magyarországon 2004-tôl követtük az öt
Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia
(MKKK) végrehajtását ellenôrzô CÉL, MULTI GAP
programokat. A Ch-célérték-elérés a háziorvosok betegei
körében 2004–2012 között 14%-ról 44%-ra nôtt, míg ez
alatt a vizsgált kezelt betegek LDL-Ch-szintjének átlaga
3,8-rôl 2,75 mmol/l-re csökkent (3). A betegek különbözô
dózisú statint, szükség esetén ezetimibbel kombinált
kezelést kaptak. A metabolikus szindróma többi kompo-
nensének (obesitas, hypertonia, diabetes) paramétereiben még
nem mutatkozott ilyen irányú javulás.
Az RF-ek, így a hypercholesterinaemia kezeléséhez is
szükséges a beteg kockázati kategóriájának rögzítése, a
hozzátartozó célértékek elérése, valamint az adherencia
követése.
A globális CV-kockázat meghatározásához hivatalos
szakmai irányelvek adnak segítséget.
2013-ban hazánkban a lipidek vonatkozásában a 17
szakmai társaság együttmûködésén alapuló, 2011-ben
megrendezett V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus
Konferencia állásfoglalása volt az irányadó (4). A lipidtéma
képviseletében Szollár Lajos, Karádi István, Paragh György
és Pados Gyula vettek részt a Magyar Atherosclerosis Tár-
saságból, hasonló létszámú kardiológusteam képviselte a
Magyar Kardiológusok Társaságát. A lipidirányelvek ki-
alakításában az amerikai National Cholesterol Education
Program Adult Treatment Panel III Guideline-t (ATP
III), valamint az európai és hazai kardiológiai ajánlást
vettük figyelembe. Ezt követôen az EAS/ESC 2011-es
irányelvei (5), majd a 2013 júliusában megjelent Nemzet-
közi Atherosclerosis Társaság (IAS) Position Paper
ajánlása (6) adott újabb támpontokat kontrollra, értéke-
lésre és összehasonlításra.
Igen nagy kockázat – célértékek
A fentiekben felsorolt irányelvek mindegyike legalább
nagy kockázatú állapotnak tartja a dokumentált CV beteg-
séget, kockázati ekvivalenseként a diabetest, de az ATP III
aktualizálása során, 2004-ben megjelent amerikai ajánlás
opcionálisan felvetette az „igen nagy kockázatú” besoro-
lást súlyos betegségek és RF-ek társulása esetére. Ezt az V.
MKKK fix kategóriaként átvette. Ide soroltuk alapként a
CV betegséget, ha például diabetesszel, vagy – újdonság-
ként – krónikus vesebetegséggel együtt van jelen, és hoz-
HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA
zátartozó célértékként 1,8 mmol/l alatti LDL-Ch-szintet
(Ch ≤3,5 mmol/l) állapítottunk meg. Egyedül az akut coro-
nariaszindróma, a stroke és a kritikus végtag-ischaemia
kezelését nem kötöttük célértékekhez (1. táblázat).
Kategorizálási szempontból hasonló az EAS/ESC 2011-es
ajánlása, amelyben a korábbi nagy kockázatú komponen-
sek most igen nagy kockázatú csoportként szerepelnek
(CVD, diabetes, CKD-GFR 15–90 ml/min és a >10%
score) és ugyanolyan szigorú célértéket (LDL-Ch <1,8)
sorol hozzá, mint az V. MKKK. Ezeket megerôsítette az
Európai Kardiológiai Társaság 2012-es ajánlása is.
A nagy kockázat
A nagy kockázat kategóriába az V. MKKK irányelve szerint
az izolált CV betegségek, a 2-es típusú diabetes, az 1-es tí-
pusú diabetes micro- vagy macroalbuminuriával és a króni-
kus vesebetegségek tartoznak. Az EAS/ESC a nagy kocká-
zatú kategóriába sorolta a markánsan emelkedett önálló
RF-eket (familiáris dyslipidaemia és súlyos hypertonia) és az
5–10% közötti score-értékû betegeket, miután a CVD-t, a
diabetest és a középsúlyos, súlyos CKD-t az igen nagy
kockázatba helyezte.
Nagy kockázatnak mindkét ajánlásban egyöntetûen 2,5
mmol/l alatti LDL-Ch-célértéket (Ch <4,5 mmol/l) ad-
nak meg.
1. táblázat. Kockázatbesorolás
1. Igen nagy kockázatú kategória
Coronariabetegség
+ diabetes mellitus, 2-es vagy 1-es típus micro- vagy
macroalbuminuriával
+ metabolikus szindróma vagy
+ erôs dohányzás vagy
+ krónikus vesebetegség vagy
+ perifériás érbetegség
Akut coronariaszindróma*
Ischaemiás stroke
Kritikus végtagi ischaemia*
*Ch-értéktôl függetlenül intenzív statinkezelés javasolt
2. Nagy kockázatú kategória
Atheroscleroticus eredetû coronaria-, vagy cerebrovascularis,
vagy perifériás érbetegségek*
Diabetes mellitus, 2-es vagy 1-es típus micro- vagy
macroalbuminuriával
Krónikus vesebetegség
*Lásd a kivételeket az igen nagy és a tünetmentes nagy
kockázatban
pados.qxp 5/15/2014 2:51 PM Page 19
2014;18(1-2) KOCKÁZAT, CÉLÉRTÉKEK, KEZELÉS HYPERCHOLESTERINAEMIA ESETÉN
2013 júliusában a Nemzetközi Atherosclerosis Társaság
(IAS) által felkért 16 lipidszakértô a manifeszt szív- és
érrendszeri betegeket (ASCVD) a legmagasabb kockázati
kategóriába sorolta, <1,8 mmol/l LDL-Ch-célértékkel.
Primer prevencióra hosszú távú, 80 éves korig szóló koc-
kázati kategóriákat jelöltek meg (<15%, 15–30%, 30–44%
és a nagy kockázat ≥45%).
Kezelés az igen nagy és nagy
kockázatú csoportban
Visszatérô megállapítások szerint egészségügyi szakembe-
rek, dietetikusok, szakasszisztensek által irányított pre-
venció elôsegítheti a gyógyszeres prevenció eredményeit,
bár zsírszegény diétával a Ch-szint csak 5–10%-kal
csökkenthetô.
A gyógyszeres kezelésben az elsô választandó szerek a
statinok, melyek 25–35%-kal csökkenthetik a Ch-, és
30–50%-kal az LDL-Ch-szintet. A célérték elérése mel-
lett az LDL-Ch 50%-os csökkentése is optimális célnak
tekinthetô. A statinkezelés akkor is elsôként választható
terápia, ha bizonyos mellékhatásokkal számolni kell, kü-
lönösen magasabb dózisban, bár ezek kockázata alatta ma-
rad a CV kockázatcsökkentés révén nyert elônyöknek. Az
LDL-Ch-szint csökkentése mellett már gyorsan észlel-
hetôk az – egyébként dózisfüggô – pleiotrop (antiinflam-
matórikus, antiproliferatív, antioxidáns, vasodilatator)
hatások (7) is, melyek antiatherogen szerepet játszanak. A
mellékhatások közül a maximum 10%-ban (8) elôforduló
myalgia-myopathia, igen ritka rhabdomyolysis, idônként
reverzíbilis, soha nem fatális májenzim-emelkedés, az
újabban észlelt diabetogen hatás (a JUPITER studyban:
25%, metaanalízisben 9–12%) és – egyes vizsgálatok sze-
rint – a kognitív funkciók romlása (memory loss)
említhetôk.
A hazai és európai állásfoglalás szerint, ha statinnal nem
érjük el a megfelelô hatást, akkor ezetimibbel (vagy a ha-
zánkban nem elérhetô ioncserélô gyantával) történô
kombinációval a célérték elérése növelhetô, mely nem
emeli a statinok titrálása esetén általában bekövetkezô
mellékhatásokat. A rosuvastatint ezetimibbel kombinálva
70%-os LDL-Ch-csökkenést is el lehetett érni (9). A
kombináció duális gátlást fejt ki. Nemcsak az endogén
Ch-szint csökken, hanem a táplálék és az epesavak kolesz-
terinjének a fel-, illetve visszaszívódása is. Fibrát hozzá-
adása statinhoz csak akkor jön szóba, ha II. b típusban a
Ch-célértéket már elértük, de a trigliceridérték diétával
nem volt normalizálható.
AHA/ACC – Lapzárta elôtt
– „Breaking News”
Miután négy éve húzódik, vitatják, mások találgatták az
ATP utolsó, 2004-es irányelveinek új kiadását, az ATP 4-
et (NHLBI-ATP), meglepetésszerûen (New York Times:
EURÓPÁBAN ÉS AZ AHA/ACC SZERINT 19
„Breaking news”) 2013. november 12-én az AHA/ACC
vezetésével új irányelveket tettek közzé a koleszterin
(10), életmód, túlsúly–elhízás területén. Az Expert Pa-
nelben részt vett a készülô ATP IV 14 tagja is. Hang-
súlyozzák, hogy az anyag véletlen besorolásos, kontrollcso-
portos vizsgálatokra (randomized, controlled trials, RCTs)
s azok metaanalíziseire alapozott.
Meglepô, új kategorizálást vezettek be. Eltértek az igen
nagy, nagy, közepes kockázati csoportoktól (very-high,
high, moderate risk). Ehelyett, indoklásuk szerint bizo-
nyítékok alapján négy kiemelt csoportot hoztak létre,
akiknél statinkezelést javasolnak („Four Statin Benefit
Groups”). Ezek a következôk: 1. atheroscleroticus ere-
detû dokumentált CV betegségben szenvedô betegek. 2.
4,9 mmol/l feletti LDL-Ch-értékkel rendelkezô betegek
(vagy Ch >8,0 mmol/l). 3. 40–75 év közötti diabeteses be-
tegek 1,8–4,9 mmol/l közötti – bármilyen LDL-Ch-ér-
tékkel, manifeszt CV betegség nélkül. 4. primer preven-
cióba tartozó (atheroscleroticus talajon kialakuló CV be-
tegség nélküli és nem diabeteses) egyének 40–75 év között,
1,8 és 4,9 mmol/l közötti LDL-Ch-szinttel (Ch: 3,5–8,0),
és akiknek a CV kockázata >7,5%, melyet az újonnan
kifejlesztett Pooled Cohort Equations rizikókalkulátorral
mérnek.
A statinkezelés prioritását hangsúlyozzák. Nem támo-
gatják az LDL és non-HDL-Ch kezelési célértékeinek
folyamatos használatát. Nonstatin-terápiát sem önmagá-
ban, sem statinnal kombinációban nem támogatnak. Véle-
ményük szerint nem szolgálják az ASCVD kocká-
zatcsökkentést, figyelembe véve a potenciális mellékhatá-
saikat is.
Primer prevencióban >7,5%-os kockázatú, de <4,0
mmol/l LDL-Ch-szintû egyéneknél figyelembe lehet
venni a terápiás döntéseknél egyéb kockázati tényezôket.
A statinterápia három fokozatáról beszélnek, mely nagy
intenzitású, ha az elérhetô LDL-Ch csökkenés >50%,
közepes intenzitású, ha 30 és 50% közötti, és kis inten-
zitású, ha <30%. A kombinált kezeléssel szemben a sta-
tintitrálást javasolják, az eddig érvényben levô, elfogadott
„treat to target” elv helyett a „treat to level of CV risk”-et
ajánlják, részben tíz évre vagy élethosszra szóló – kalkulá-
torból számított – kockázat alapján is.
Ellenérvek
Európai, de amerikai viszonylatban is az orvosok és a bete-
gek megszokták és megtanulták a kockázatbesorolás kate-
góriáit. Megértették, hogy nemcsak a Ch-szint, hanem a
globális kockázat is számít. Felméréseink szerint az
MKKK-irányelveknek az egyik legfôbb haszna az volt,
hogy az orvosoknak és a lakosságnak megtanították a cél-
értékeket, nemcsak a Ch, hanem a triglicerid és HDL-Ch,
valamint a diabetes, elhízás és a vérnyomás vonatkozásában
is. Ez az AHA/ACC anyag ebbôl a szempontból is kilóg a
sorból. A nagy vizsgálatok ugyan nem célértékre irányul-
tak, hanem sokszor fix dózis alkalmazásával folytak, de sok
közülük végigjárta az egész Ch „létrát”, egészen a már
pados.qxp 5/15/2014 2:51 PM Page 20
20 PADOS GYULA, KARÁDI ISTVÁN, AUDIKOVSZKY MÁRIA
atherosclerosisregresszióval járó, és a legalsó célértéket is
meghaladó értékig. Ugyanakkor, ezekkel a vizsgálatokkal
szemben nem egyértelmû azoknak a hivatkozott vizsgála-
toknak a tömege, amelyekben statin mellett kimutatható,
mérhetô organikus változások megállítása vagy visszafej-
lesztése volt a primer végpont. Ez a vizsgálatokban igen,
de a klinikai gyakorlatban természetesen nem mérhetô,
mindaddig, amíg a kezelôorvos számára nem áll rendel-
kezésre olyan módszer, biomarker, mely az atherosclero-
ticus plakk kvalitatív és kvantitatív változását követné a
kezelés alatt. A jelenlegi gyakorlatban a kockázati paramé-
terek változásaival jól demonstrálható, hogy hol tartunk a
célértékelérésben.
Nem alátámasztott, hogy minden cukorbeteg Ch-szint-
tôl függetlenül kapjon statint, miközben a JUPITER (11)
vizsgálatban 25% volt a statinnal összefüggô új keletû
diabetes megjelenése, és ez metaanalízisekben is 9–12%. A
Metabolizmus 2013. szeptemberi számában a diabetológus
Jermendy professzor és munkatársai által írt összefoglaló
cikkben (12) a cukorbetegek statinterápiájában is a
célértékhez kötik a kezelés megindítását. Sajnálatos,
hogy Grundy professzor, aki az ATP III-at – és jelenleg az
IAS-t – vezeti, kimaradt az ATP IV elôkészületeibôl.
Az Amerikai Egyesült Államokban lipidológiában il-
letékes National Lipid Association (13) képviselôi is tagjai
voltak az AHA/ACC guideline-elôkészítô mun-
kacsoportnak, de a viták után nem vettek részt a köz-
lemény kiadásában. Kommentárjukban különösen ki-
fogásolták az LDL-Ch (non-HDL-Ch) -célérték
kihagyását, az érdemi viták hiányát, a reziduális kocká-
zat megtárgyalásának halasztását és azt a várható
változást, hogy az új elvek és az új rizikókalkulátor sze-
rint az eddigi 16%-kal szemben kétszer annyi embernek
kellene az Amerikai Egyesült Államokban statint
szednie, a Ch-szinttôl lényegében függetlenül. Többek
közt ezt Nissen, a REVERSAL (14) és ASTEROID (15)
vizsgálat vezetôje és Ridker, a JUPITER vizsgálat veze-
tôje a Lancet-ben rögtön kifogásolta. Három nagy vizs-
gálatot például (Women’s Health Study) retrospektíven
átvizsgáltak és azt találták, hogy az új kalkulátorból
számított bekövetkezhetô események számát a duplá-
jára becsülték, mint ami a valóságban bekövetkezett.
Az ESC/EAS irányelv készítôi kommentárjukban fe-
jezték ki ellenvéleményüket, hangsúlyozva, hogy más kró-
nikus állapotok kezelését is a célértékek vezetik, mely a
betegek együttmûködése, adherenciájának növekedése
szempontjából is fontos. Hiányolják az egyéb lipidabnor-
malitások megtárgyalásának elhalasztását is, például a
familiáris hypercholesterinaemia speciális kezelését,
IRODALOM
1. Yusuf S, Hawken S, Ounpuu S, et al. Effect of potentially modifiable risk
factors associated with myocardial infarction in 52 countries (the
INTERHEART study). LANCET 2004;364:937-52.
2. EUROASPIRE I and II Groups. Clinical reality of coronary prevention
guidelines: a comparison of EUROASPIRE I and II in nine countries.
Lancet 2001;357:995-1001.
ÉS MINKATÁRSAI HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA
amellyel az európai Atherosclerosis Társaság az AHA/ACC
ajánlás elôtti Consensus Statementjében (16) kiemelten
foglalkozott, a gyerekek és felnôttek célértékeivel (3,5,
illetve 2,5–1,8 mmol/l) és a statin-ezetimib terápiával. Ez
a 13-szoros kockázatot jelentô állapot jelenleg aluldiag-
nosztizált és alulkezelt.
A National Lipid Association mellett az Amerikai
Endokrinológiai Társaság (AACE) is kifogásokat tett, mi-
után éppen egy évvel ezelôtti ajánlásában állt ki a
klasszikus kockázati kategorizálás és a célértékszisztéma
mellett (17).
A statin-ezetimib kombinációtól való elhatárolódás az
európai gyakorlathoz képest elfogadhatatlan, máris több
európai kommentár hasonlóan vélekedett.
Szintén kifogásolható, hogy a dokumentáltan nagyon
nagy vagy nagy kockázatú krónikus vesebetegséget – kü-
lönösen, ha a GFR <60 ml/min/1,73 m² – kihagynák a
statinkezelésbôl és a nagy kockázatú kategóriából, miután
éppen novemberben jelent meg az International Society
of Nephrology hivatalos lapjában, hogy ez is nagy kocká-
zatot jelentô állapot, melynek kezelésében a statin vagy
statin-ezetimib eredményesnek bizonyult (1. a bizonyí-
ték) (18).
A Ch-meghatározások csak a primer prevencióban és
elvileg egyszer, a kockázatmeghatározásnál, esetleg az
LDL-Ch 50%-os csökkentésének ellenôrzése céljából
lennének kötelezôek, mely idáig rutin volt a betegek és
orvosok számára, és a betegek adherenciáját a paraméte-
rekben demonstrált javulás dokumentálása tartotta elsô-
sorban életben. Az adherencia alapvetô fontosságú a
hypercholesterinaemia kezelésében. Hazai vizsgálatok
szerint a betegek gyógyszerszedését ellenôrizve a kezelés
során – 100%-nak véve az elsô statinfelírást – egy év múlva
már csak 22%-uk szedte a gyógyszert! Nem támogatha-
tunk semmit, ami az adherenciát csökkenti.
Az új irányelvek kissé asszociálnak az acetilszalicilsav-
vagy polypill-kezeléssel.
Európában az eddig megnyilatkozók nagy része – pél-
dául a Német Endokrinológiai Társaság (19) – sem fogadja
el az új amerikai elveket és az európai célértékekhez ra-
gaszkodik. Az amerikai Lipid Társaság (NLA) 2014 máju-
sára neves szakemberek vezetésével hívott össze az orlan-
dói évi kongresszusára (20) – az ACC/AHA ajánlásra
reagálva –, egy a lipid guideline-nal kapcsolatos szekciót.
Ennek várható korrekciós ajánlása az augusztusi Journal of
Clinical Lipidology-ban kerül közlésre.Az V. MKKK 17
társaságának 2014 ôszén komoly feladata lesz, hogy a ma-
gyar és európai ajánlások mentén mennyiben lehet és kell
figyelembe venni a most megjelent amerikai ajánlásokat.
3. Pados Gy, Karádi I, Paragh Gy. A célértékek elérése. A hazai Kardiovasz-
kuláris Konszenzus Konferenciák, a CÉL1, CÉL2 és a Konszenzus CÉL
2006 programok. Metabolizmus 2008;4:208-13.
4. V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2011. nov. 25. Meta-
bolizmus 2012;( Suppl):1-81.
pados.qxp 5/15/2014 2:51 PM Page 21
2014;18(1-2) KOCKÁZAT, CÉLÉRTÉKEK, KEZELÉS HYPERCHOLESTERINAEMIA ESETÉN
5. Reiner Z, Catapano AL, Guy De Backer, et al. ESC/EAS Guidelines for the
management of dyslipidaemias. The Task Force for the management of
dyslipidaemias of the European Society of Cardiology (ESC) and the
European Atherosclerosis Society (EAS) Eur Heart J 2011;32(14):1769-
818.
6. IAS Position Paper: Global Recommendations for the Management of
Dyslipidemia. 2013. július, www.athero.org
7. Császár A. A statinok pleiotrop hatásainak jelentôsége: Lege Artis
Medicinæ 2010;20(06-07): 453-6.
8. Bruckert E, Hayem G, Dejager S. Mild to moderate muscular symptoms with
high-dosage statin therapy in hyperlipidemic patients - the PRIMO study.
Cardiovasc Drugs Ther 2005;19(6):403-14.
9. Ballantyne CM, Weiss R, Moccetti T, et al. Efficacy and safety of rosuvastatin 40
mg alone or in combination with ezetimibe in patients at high risk of
cardiovascular disease (results from the EXPLORER study). Am J Cardiol
2007;99(5):673-80.
10. 2013 ACC/AHA Guideline on the Treatment of Blood Cholesterol to
Reduce Atherosclerotic Cardiovascular Risk inAdults: A Report of the
American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on
Practice Guidelines. Circulation 2013: published online before print
November 12, 2013.
11. Ridker PM, Aruna Pradhan J, MacFadyen G, et al. Cardiovascular benefits and
diabetes risks of statin therapy in primary prevention: an analysis from the
JUPITER trial. Lancet. 2012 Aug 11;380(9841):565-71.
12. Jermendy Gy, Karádi I, Márk L, Pados Gy, Paragh Gy és mtsai. Mennyire sikeres
napjainkban a 2-es típusú cukorbetegek satinterápiája? A hazai MULTI
GAP vizsgálat (2009, 2010, 2011) eredményei. Metabolizmus 2013;(XI.)4:
241-5.
EURÓPÁBAN ÉS AZ AHA/ACC SZERINT 21
13. National Lipid Association (NLA) Statement on the 2013 ACC/AHA Guideline on
the Treatment of Blood Cholesterol to Reduce Atherosclerotic Cardiovascular Risk in
Adults. 2013. november www.lecturepad.org
14. Nissen SE, Tuzcu EM, Schoenhagen P; REVERSAL Investigators, et al. Effect of
intensive compared with moderate lipid-lowering therapy on progression
of coronary atherosclerosis: a randomized controlled trial. JAMA
2004;291:1071-80.
15. Nissen SE, Nicholls SJ, Sipahi I; et al. Effect of very high intensity statin
therapy on regression of coronary atherosclerosis. The ASTEROID trial.
JAMA 2006;295:1556-65.
16. Nordestgraad BG, Chapman HJ, Humphries SE, et al. Familial hypercholeste-
rolaemia is underdiagnosed and undertreated in the general population:
guidance for clinicians to prevent coronary heart disease: consensus sta-
tement of the European Atherosclerosis Society. Eur Heart J
2013;34(45):3478-90a. doi: 10.1093/eurheartj/eht273. Epub 2013 Aug 15.
17. Jellinger PS, Smith DA, Mehta AE, et al. American Assotiation of Clinical
Endocrinologist’s Guidelines for Management of Dyslipidemia and
Prevention of Atherosclerosis. ENDOCRINE PRACTICE 2012;18(Suppl
1):1-78.
18. Summary of Recommendation Statements. Kidney International Supple-
ments 2013;3:263-5; doi:10.1038/kisup.2013.31
19. Schatz H. DGE kritisiert US-Leitlinien. Weiter an Cholesterinzielwerten
festhalten! Deutsche Gesellschaft für Endokrinologie (DGE) Ärtze
Zeitung online, 2013.11.15.
20. NLA Scientiffic Sessions 2014. Orlando FL. New Era of Lipidology:
Familial Hypercolesterolemia, Guidelines and Risk Assessment in the
Clinic. www.lipid.org/sessions