Eötvös József Általános Művelődési Központ

Általános Iskolája

HÁZIREND
Az iskola házirendje állapítja meg a törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott
tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a
kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

Általános tudnivalók

Az iskola neve: Eötvös József Művelődési Központ

Címe: Diósd 2049 Gárdonyi Géza utca 12.
Telefon: 23 381 041
E-mail: titkarsag@diosdiamk.hu; eotvosamk@gmail.com
Honlap elérhetősége: diosdiamk.hu
Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

igazgató: Kőhidi Tamás

általános igazgatóhelyettes:Dr. Barabás Józsefné
pedagógiai igazgatóhelyettes: Nagy Katalin
alsós igazgatóhelyettes: Rásóné Sinkó Ilona
iskolatitkár: Berentei Katalin

Az intézmény vezetőjének, helyetteseinek, logopédusainak, gyermekvédelmi felelősének és

iskolatitkárának a neve, elérhetősége, fogadóórája az iskola honlapján megtalálható.

Bevezető

 A házirendben foglaltak betartása minden tanulóra, az intézmény minden dolgozójára

és vendégére nézve kötelező.
 A házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola
felügyelete alatt áll.
 A házirendet minden tanév elején az összes tanuló és szülő megismeri. A
beiratkozásnál egy példányt a szülőnek át kell adni. A házirend érdemi változásáról a
tanulókat és a szülőket is haladéktalanul tájékoztatni kell.
 A házirend nyilvános, elolvasható az iskola könyvtárában és a honlapján.
I. Az iskola munkarendje

1. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének, átvételének szabályai

Az iskola felvételi körzete: Diósd nagyközség közigazgatási területe

Az iskolai felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik, melynek ideje minden év április
hónapja. A közoktatási törvény előírásai értelmében fel kell venni azt a tanköteles gyermeket,
aki az iskola működési körzetében él (lakcímkártyával igazolandó).

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári

évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé
válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben,
amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség
teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is,
ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a
gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A
tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

(Nkt. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további
felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél
előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további
felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend
szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett
csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet
benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben
kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének
teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a
tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

(7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy
c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül
található.

Abban az esetben, ha az általános iskola igazgatója valamennyi különleges helyzetű tanuló

felvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, azt a tanulót kell előnyben
részesíteni, aki a különleges helyzetek közül legalább két pontban érintett. Azonos számú
feltétel esetén sorsolás útján kell a döntést meghozni.
A sorsolással eldöntendő felvétel jogszabályi háttere:

 A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 49 § -51§

 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete 22.-25.§ (R)

A SORSOLÁS: A különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad

férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesíthetünk. Ha több a jelentkezési kérelem,
mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk.

A sorsolás időpontja:

A sorsolást azt követően lehet megtartani, amikor az intézmény a fenntartót tájékoztatta a

felvenni kívánt tanulókról és a fenntartó meghatározta az indítható osztályok számát és
létszámát. A szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán értesítjük a sorsolás
időpontjáról.

A sorsolás helyszíne: az iskola könyvtára.

A sorsolásban közreműködők:

 A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános.

 A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézmény Szülői
Szervezetének képviselője, a leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy
helyettese, jegyzőkönyvvezető

A sorsolás menete:

 A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv

készül, amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak.
 A sorsolás megkezdése előtt a szülők tájékoztatása a sorsolás menetéről, valamint
arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és mennyi férőhelyre. A
jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol.
 Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a
jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő
szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1
borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének
nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül.
 Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek.
 A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak,
ill. azoknak a nevét, akiket nem húztak ki (fel kell olvasni a névsorokat), majd ezeket
is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
 Meg kell kérdezni a jelenlevőket, hogy észleltek-e szabálytalanságot. A
jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel,
hozzászólás, felvetés a sorsolás lebonyolítása során.

Értesítési kötelezettség a felvétellel illetve elutasítással kapcsolatos intézményi döntésről

valamennyi érintett számára:
A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán, az iskola honlapján
értesítjük a felvételről, illetve az elutasításról. A döntést határozatba kell foglalni. Abban fel
kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő hivatkozását. (Lásd: A
jogorvoslat rendje pontot).

A határozatot a szülő megkaphatja:

a. személyes átvétellel az iskolában, melynek átvételét az iskolában maradó példányon

aláírásával igazolja
b. tértivevényes postai küldeményként (amennyiben az iskolába nem tud bejönni).

A jogorvoslat rendje:

A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője (tankerületi igazgató) hoz döntést.

(Köznevelési tv. 37.§ 38.§ és 40.§)

Üres férőhelyek esetén tanév közben is elfogadunk jelentkezést, átvételi kérelmet. Felvételi
kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt.
A gyermekek osztályba sorolásáról – a szülők és a pedagógusok véleményének
figyelembevételével – az igazgató dönt.

2. A tanév rendje

A tanév szeptember 1-jétől augusztus 31-éig tart. A tanév rendje részletesen az iskola
honlapján megtalálható.
Nyári időszakban az ügyeleti napok kivételével (július-augusztus hó) az iskola zárva tart.
Az ügyeleti nap csütörtök, az ügyeletes vezető elérhetősége az iskola hirdetőtábláján és a
honlapon található.
A tanítás nélküli munkanapok (őszi szünet, téli szünet, síszünet, tavaszi szünet) pontos
idejéről az iskola tájékoztatja a szülőket, valamint a honlapon is megtalálható.

3. Az iskola nyitva tartása

Az iskola tanítási napokon 6.45-től 17.00-ig tart nyitva.

Napközis ellátás kezdete az utolsó tanítási óra vége, és 17.00 óráig tart. 17.00 óra után az
épületekben csak a technikai személyzet tartózkodik, a gyermekeknek tanári felügyeletet
biztosítani nem tudunk.
 Érkezés az iskolába 7.40 előtt.
 A tanulók felügyeletét 6.45-től biztosítjuk.
 Aki a tanóra megkezdése után érkezik az iskolába, elkésettnek számít, késését
igazolnia kell az osztályfőnökénél. A késések időtartamát összeadva 45 percenként
egy igazolatlan órának minősül. Az elkésett tanuló nem zárható ki a tanóráról.
 6.45-től 7.15-ig a nagyiskolában a földszinti folyosón lehet tartózkodni, a kisiskolában
pedig az erre kijelölt helyen. Ezután az ügyeletes tanár engedélyével lehet az
osztálytermekbe menni. Ez alól kivétel, ha a szervezett foglalkozás jellege ezt
szükségessé teszi.
4. A tanórák rendje

 A tanítási órák 7.45 órakor kezdődnek.

 A tanítási órák időtartama 45 perc.
 A tanulók kötelesek az első tanítási órájuk kezdetétől az utolsó tanítási órájuk végéig
az iskola területén tartózkodni. Az iskola területét csak tanári engedéllyel hagyhatják
el.
 A tanítási órák, iskolai foglalkozások eredményességét a tanulók kötelesek
fegyelmezett magatartásukkal segíteni, valamint a szaktanár útmutatása szerint
végezni feladataikat.
 A tanórákon, foglalkozásokon a tanulók kötelesek úgy viselkedni, hogy mások
munkáját ne zavarják.
 A zavartalan munkát nagymértékben segíti a hetesek munkája. A hetesek
gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a krétáról. Jelzik a titkárságon, ha a tanár
becsengetés után 5 perccel még nem jelent meg az osztályban. Kötelesek jelenteni az
órát tartó tanárnak, illetve szünetekben az ügyeletes tanárnak vagy az osztályfőnöknek
azt, ha az iskola épületében, felszereléseiben bárminemű hibát, rongálódást észleltek.
A hetesek kijelöléséről, feladatuk ismertetéséről az osztályfőnökök gondoskodnak.

5. A szünetek rendje

 A szünetek időtartama 15 perc

 A tanórák mindig háromnegyedkor kezdődnek, és félkor érnek véget.
 Az első szünet a felső tagozatosok számára reggeli szünet. A tanulók a tanteremben
reggeliznek az első órát tartó tanár felügyelete mellett. Kivétel, ha a 2. óra testnevelés.
 Az alsó tagozatos tanulók az órarendjüktől függően az első vagy a második szünetben
étkeznek az osztályfőnök felügyelete mellett.
 A többi szünetben az ügyeletes nevelők megegyezése alapján, jó idő esetén az
udvaron, rossz idő esetén pedig a folyosón tartózkodhatnak a tanulók.
 A tantermeket a szünetben zárni kell. Kivétel, ha a pedagógus a teremben tartózkodik,
és megengedi a tanulóknak, hogy az osztályteremben maradjanak.
 A déli étkezés az ebédlőben történik 11.30 és 14 óra között.
 A felső tagozat tanulói önállóan ebédelnek, míg az alsó tagozatos diákok napközis
nevelőikkel, külön beosztás szerint mennek ebédelni.
 A tanórán kívüli foglalkozások az abban résztvevő tanulók utolsó órája után
kezdődhetnek. Helyét a szaktanár a rendelkezésre álló tantermek közül választja ki.
 A délutáni foglalkozásokra - szakkör, korrepetálás, tanulószoba, sportkör stb.- az év
elején kell jelentkezni. A jelentkezés elfogadásáról és a foglalkozás időpontjáról a
foglalkozás vezetője az igazgató jóváhagyásával dönt.

II. A tanulók értékelésének rendje

 A tanulók értékelése az első osztályokban, valamint a második évfolyam első

félévében szöveges értékeléssel történik.
  A második osztályokban a második félévtől, a magasabb osztályokban pedig év
elejétől osztályzattal történik a tanulók munkájának értékelése.
 Az osztályzatokról a szülők az elektronikus naplóból értesülnek. A hozzáférés kóddal
történik. Amennyiben valaki akadályoztatva lenne a hozzáférésben, úgy havonta
egyszer megkapja az osztályfőnöktől az ellenőrző kinyomtatott példányát.
 A felső tagozatos tanulóknak saját kódjuk van, hogy megnézhessék osztályzataikat az
elektronikus naplóban.
 A különleges teljesítményt nyújtó diákok osztályfőnöki, illetve igazgatói dicséretben
részesülhetnek.
 A szaktanári szóbeli és írásbeli dicséret az év közben elért teljesítményhez
kapcsolódik.
 Osztályfőnöki dicséret az osztályközösség előtt a jó közösségi munkáért, példás
magatartásért és szorgalomért adható.
 Igazgatói dicséret kiemelkedő szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért és
szorgalomért adható, ezt osztályfőnök és szaktanár is kezdeményezheti.
 Nevelőtestületi dicséretről kiváló tanulmányi eredmény vagy hosszabb ideig tartó
példamutató magatartás elismeréseként az osztály nevelőtestülete dönt, ezt félévkor a
tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba kell bejegyezni.
 A nyolcadik osztályosok közül a kiemelt magatartású, szorgalmú és tanulmányi
eredményű diákok a ballagáson kitüntetést kaphatnak.
 A diákönkormányzat által szervezett iskolagyűlésen évente kétszer a kiemelkedő
teljesítményt nyújtó tanulók jutalomban részesülnek.
 Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a
házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely más módon árt
az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. A büntetés mértékének
megállapításánál az osztálytükör bejegyzéseire támaszkodik az illetékes pedagógus.
 A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől
indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.
 A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók:
- szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás;
- osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás;
- igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás;
- tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás, szigorú megrovás, másik osztályba való
áthelyezés;
- iskolai szabadidős programokból való kizárás meghatározott időtartamra;
- indokolt esetben tanulószobán való részvételre kötelezhető.
 Szükség esetén fegyelmi tárgyalás összehívására is sor kerülhet. A büntetésről a
nevelőtestület dönt. (Lásd még SZMSZ.)

III. A tantermek és a berendezési tárgyak használata

 A tanítás két épületben történik.

 A tantermek használati rendjéről az igazgató dönt.
 A tanításon kívüli összejöveteleket, rendezvényeket az igazgató engedélyezi.
 A tantermek rendjéért minden tanuló felelős.
 Az adott teremben az utolsó foglalkozás után minden tanulónak kötelessége a szemetet
összeszedni, a székeket az asztalokra felrakni.
 Az iskola eszközeit a takarékosság figyelembe vételével kell használni.
  A mellékhelyiségeket minden tanuló rendeltetésszerűen köteles használni.
 Az udvari berendezéseket a céljuknak megfelelően kell használni.
 Az ebédlőben az étkezés illemszabályai szerint kell étkezni.
 A folyosón, a lépcsőkön a balesetveszélyes helyzeteket kerülve kell közlekedni.
 A tornaterembe a testnevelés órákon, tömegsport és egyéb sportfoglalkozás
alkalmával kizárólag tiszta edzőcipővel szabad belépni. A testnevelés órákon csak az
előírt felszerelésben szabad sportolni.
 Az öltözők zárásának megszervezése a testnevelés órát tartó tanár kötelessége.
 Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló és dolgozó feladata.

Károkozás esetén a követendő eljárások:

Véletlenszerű károkozás esetén a tanulót kártérítési felelősség nem terheli.

Véletlenszerű a károkozás, ha azt a tanuló rendeltetésszerű, házirendben vagy egyéb
szabályban nem tiltott tevékenység végzése közben kellő körültekintés és
elővigyázatosság mellett okozta.
Szándékos károkozás esetén a tanulót, illetve a szüleit kártérítési felelősség terheli,
valamint az eset büntetést is von maga után.
 A pedagógusok által készített, használt pedagógiai eszközök bevitele az órára csak
védő, óvó előírások betartásával lehetséges.
 Az iskolában keletkezett hulladékot a szétválogatás után a megfelelő gyűjtőedényben
kell elhelyezni.

IV. A tanulók jogai

 A tanuló igénybe veheti az iskolában működő, a szabadidő hasznos eltöltését biztosító

szolgáltatásokat /pl. könyvtár, szakkörök, tömegsport-foglalkozások,
sportprogramok/.
 Rendeltetésüknek megfelelően használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit az
iskolai foglalkozások és a szabadidő eltöltésének idején.
 Látogathatja a tehetséges, valamint a tanulásban lemaradt tanulóknak szervezett
szabadon választható foglalkozásokat.
 Segítséget kérhet az osztályfőnökétől vagy szaktanárától az őt különösen érdeklő,
illetve a számára nehezen érthető anyagrészek megtanulásához.
 A diákrendezvények legfeljebb 20.00 óráig tarthatnak.
 A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a témazáró dolgozatok megírásáról egy héttel
korábban értesüljenek. Ugyanazon a napon csak két témazáró dolgozatot írjanak, s a
felmérések eredményeit tíz tanítási napon belül megismerhessék.
 A tanulók tevékenyen részt vehetnek a diákönkormányzat munkájában. Az osztályok
megválaszthatják a tanulói tisztségviselőiket.
 A tanulócsoportoknak véleményezési joguk van saját társas és közösségi életük
tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében.
V. A tanulók kötelességei

 A tanuló viselkedése, kapcsolattartása társaival, tanáraival, az iskola dolgozóival és

vendégeivel legyen kulturált, tisztelettudó.
 A diákok egymás közötti magatartásában a nyelvi durvaság, káromkodás, testi erőszak
minden formája megengedhetetlen.
 Minden tanuló köteles magával hozni a szükséges tanszereket, tankönyveket, és
azokat a tanórákon, egyéb foglalkozásokon rendeltetésszerűen használni.
 Minden tanulónak kötelező a tiszta, kulturált, korosztályának megfelelő öltözködés,
hajviselet. Ne viseljenek a korosztályukhoz nem illő ékszereket, jelképeket! Az iskola
nem vállal felelősséget az elveszett ékszerekért.
 Az iskolai ünnepélyeken a tanulóknak kötelező a fehér ing vagy blúz, sötét szoknya
vagy nadrág viselete.
 A tanulók tanítási órákon kívüli viselkedése nem sértheti mások érdekeit, és nem
árthat a környezetnek.
 Az iskolában és az udvaron minden tanuló köteles úgy közlekedni, hogy társai testi
épségét ne veszélyeztesse.
 A tanulóknak az iskola rendezvényein kulturáltan kell viselkedniük, a rendezvényekre
csak olyan vendégeket hívhatnak, akik az iskola normarendszerét maguk is betartják.
A belső normákat megszegő tanulók, illetve vendégeik a rendezvényről kizárhatók.
 Iskolán kívül – különösen az iskolát képviselve – a tanulók viselkedése nem árthat az
iskola hírnevének.
 A dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztása minden tanulónak tilos az iskolában
és az iskolán kívül egyaránt. Eljárás az erre vonatkozó jogszabályok szerint.
 A tűz és balesetvédelmi szabályok betartása minden tanulónak kötelező. A tűzriadót a
riasztórendszer szirénája jelzi. A tűzriasztó jelzésekor a tanár vezetésével az épületet a
kijelölt úton el kell hagyni, és az udvaron sorakozni.
 A tanuló mobiltelefont az iskola területén nem használhat.
Ha a tanuló valamilyen tárgy használatával /pl. mobiltelefon/ zavarja a tanítást, a
társaira és/vagy önmagára veszélyes, illetve az iskola által tiltott tárgyat hoz magával,
akkor azt a pedagógus elveszi. Ezeket a tárgyakat az osztályfőnöktől vagy az
igazgatótól veheti át a szülő.
 Az iskola felszerelési tárgyait, berendezéseit csak rendeltetésszerűen szabad használni.
Minden tanuló köteles megóvni azok állapotát, és erre másokat is köteles
figyelmeztetni.
 Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokon nem vesz részt, mulasztását igazolnia
kell.
 Betegség esetén orvosi igazolás szükséges.
 A mulasztás okát a szülőnek a hiányzás első napján - lehetőleg a tanítás előtt – kell
jeleznie. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának
felderítéséről.
 Évente 3 nap távolmaradást a szülő kérésére az osztályfőnök igazol.
 Az iskolai tanításról 3 napnál hosszabb távolmaradást a szülőnek előzetesen írásban
kell kérnie az iskola igazgatójától.
  Kivételesen, indokolt esetben egy-egy tanítási óráról való távolmaradást az érintett
szaktanárok az osztályfőnök egyetértésével engedélyezhetnek.
 A mulasztás igazolását a távolmaradást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5
tanítási napon belül az osztályfőnöknek vagy helyettesének be kell mutatni. Az
igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak
minősülnek.
 Az igazolatlan hiányzás következményeit a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
 Az igazolatlan mulasztásról a szülőket tájékoztatni kell, 10 igazolatlan óra után a
lakóhely szerint illetékes jegyzőt kell értesíteni.
 Az engedély nélküli eltávozás nem igazolható.
 A szülő által igazolt hiányzás okát és időtartamát a szülőnek a tájékoztató füzetbe kell
bevezetnie, és aláírásával igazolnia.
 A mulasztott tananyag pótlásáról a tanuló köteles gondoskodni a szaktanárral
egyeztetett időpontig.
 A tanulótól a hiányzását követő második tanítási naptól kezdve lehet számon kérni
azokat az anyagrészeket, amelyeket a hiányzása alatt tanult az osztály.
 Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
250 tanítási órát, vagy az egyes tantárgyakból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és
emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén a
nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
 Az iskola hivatalos rendezvényein, programjain a megjelenés kötelező. Felmentést
rendkívüli esetben az osztályfőnök adhat.

VI. Gyermekvédelem és balesetvédelem

 Az iskolának a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében megbízott

gyermekvédelmi felelőse van. Feladata többek között a hátrányos szociális helyzetben
lévő családok segítése. Ennek érdekében tájékoztatja az érdeklődőket az igénybe
vehető segélyekről, az igénylés módjáról; javaslatot tesz kedvezményes étkezési
térítési díj megállapítására.
 A gyermekek egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokat, a
lehetséges veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat folyamatosan
tanítjuk tanulóinknak. A tűz- és baleset-megelőzési szabályokat az osztályfőnökök az
első tanítási órán ismertetik a gyerekekkel, amelyeket a tanulók aláírásukkal
elfogadnak (első osztályosok esetében a szülők az első szülői értekezleten írják alá).
 A napközben előforduló esetleges rosszullét vagy baleset esetén az iskolában
szolgálatot teljesítő védőnő vagy akadályoztatása esetén a pedagógus a gyermek
elsősegélyben részesítése után köteles a szülőt telefonon értesíteni a történtekről, és a
további teendőket megbeszélni, ha szükséges, mentőt vagy orvost hívni. A további
ellátás a szülők kötelessége és feladata.
 Az ÁMK területén tilos a dohányzás és a szeszesital fogyasztása!

VII. Egészségügyi feladatok ellátása

 Betegség esetén a gyermek betegápolás céljából otthon marad, iskolába ezen idő alatt
nem járhat.
  Gyógyszer nem hozható be az iskolába. (Kivétel, ha állandó gyógyszerszedő, melyet
az osztályfőnökkel előzetesen megbeszéltek.)
 Az iskolán belüli egészségügyi ellátást az iskola orvosa és védőnői végzik. A
gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzése, ellátása és szűrése tervszerűen
történik, egészségügyi vizsgálatok, szűrő vizsgálatok, fogászati vizsgálat és kötelező
oltások keretében.

VIII. Az iskolai szolgáltatások igénybevétele

Étkezés és önköltséges szolgáltatások

 Az iskolai oktatás és nevelés ingyenes. Fizetési kötelezettség az alábbiakban

terheli a szülőket:
- A gyermekek napi 3-szori étkezésének térítési díja. (tízórai, ebéd, uzsonna)
- A szülők által vállalt és igényelt szolgáltatások költsége. Ezek lehetnek:
úszásoktatás, korcsolyaoktatás, művészeti foglalkozások, tanfolyamok,
valamint a pedagógusok által szervezett programok, kirándulások
költségei.
 Az étkezés fizetése a gazdasági irodában történik. A pontos időpontról az iskola
bejáratánál és a honlapunkról tájékozódhatnak.
 Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig telefonon vagy
személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő havi
ebédbefizetésnél írható jóvá. Teljes hét lemondása az előző hét péntek 9 óráig
lehetséges. Le nem jelentett lemondás esetén a szülő nem igényelheti a
visszafizetést. Lemondáskor kérjük jelezni a hiányzás kezdetének és befejezésének
napját.

Kedvezmények és támogatások

 A jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően az arra rászoruló

családok kedvezményt kaphatnak az étkezési díjak fizetéséből.
 Normatív állami támogatás jár:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság esetén a térítési díj
100%-ára,
- három vagy több gyermek nevelése esetén, illetve tartósan beteg, vagy
fogyatékos gyermek nevelése esetén a térítési díj 50%-ára.

IX. A tanulók közösségei az iskolában

Az osztályközösség
 Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget
alkotnak. Az osztályközösségek élén az osztályfőnök áll.
  A tanítás az iskolában osztálykeretben történik. Az osztályok létszámát a hatályos
jogszabályoknak megfelelően az igazgató állapítja meg.
 Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint a közösségi
feladatok megszervezésére 2-3 tanulót választanak az iskolai diákönkormányzatba.
 Egyes tantárgyak, pl. idegen nyelv, informatika stb. tanítása az osztálynál kisebb
csoportokban is történhet.
 A napközis csoportok létszámát és összetételét az igazgató állapítja meg.
 A szakkörök létszáma minimum10 fő.
 A tanítási órán kívüli szakkörök, tanfolyamok meghirdetése tanévenként
szeptemberben történik. A szakkörök október elsejétől május 31-éig tartanak.
 A tanulók a szülők engedélye alapján jelentkezhetnek az őket érdeklő foglalkozásokra.

Diákönkormányzat (DÖK)
 A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
 A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a segítő nevelő látja el. A
diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog
gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie a DÖK
vezetőségének véleményét.
 A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik, melynek elfogadásakor,
illetve módosításakor ki kell kérni a nevelőtestület véleményét.
 A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt.
 A nevelőtestület a diákközösség nagyobb csoportjait / diákság legalább 10%-a, illetve
egy egész évfolyam/ érintő döntéseinél köteles a diákönkormányzat véleményét
kikérni.

X. Az iskola kapcsolata a szülőkkel

 Az iskolai élettel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat a szülők a szülői

munkaközösség (SZMK) keretében érvényesíthetik.
 Az SZMK tagjait a szülők tanévenként választják, osztályonként 2-3 főt.
 Az iskolavezetés a szülőket az SZMK értekezleten tájékoztatja az őket érintő
kérdésekről.
 Az iskola életéről és a tanulókkal kapcsolatos információkról az osztályfőnökök szülői
értekezleten számolnak be. Szülői értekezletet évente 2 alkalommal tartunk.
 Rendkívüli szülői értekezlet tartható a pályaválasztással és más, az osztályt érintő
aktuális kérdésekkel kapcsolatban / fegyelmi kérdések, kirándulások stb./
 A tanulók iskolai magaviseletéről és tanulmányi előmeneteléről a szülők tanév közben
a fogadóórákon érdeklődhetnek. Fogadóórák időpontjáról az első szülői értekezleten
kapnak tájékoztatást, illetve megtalálhatják az iskola honlapján.
 A tanulót és szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok
folyamatosan szóban és írásban /tájékoztató füzet, e-napló/ tájékoztatják.
 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill.
választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, pedagógusaival.
XI. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti
követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje,
az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje.

Tartalma az intézmény Vizsgaszabályzatában található, mely a Pedagógiai Program 2. számú

melléklete.

Záró rendelkezések

 A Házirend hatálya kiterjed a gyermekekre, szülőkre, hozzátartozókra, az iskola

területén tartózkodó vendégekre és az iskola minden dolgozójára. Hatályossága az
iskolai benntartózkodásra, illetve a nevelési program megvalósítását segítő külső
programok helyszínére is vonatkozik.
 Hatályba lépésének ideje: 2013.03.31.
 Érvényessége a nevelőtestület jóváhagyását követően a kihirdetéstől határozatlan
ideig, illetve visszavonásig tart.
 Módosítására abban az esetben van szükség, ha azt a felülvizsgálat szükségessé teszi,
valamint jogszabályváltozás esetén, továbbá szakmai vagy partneri (szülői, diák-
önkormányzati) javaslatra.
 A felülvizsgálat elvégzéséért az igazgató felelős. Módosítást követően el kell
fogadtatni a nevelőtestülettel, és véleményeztetni kell a szülői és diákszervezettel,
majd benyújtani jóváhagyásra a fenntartónak.

Diósd, 2013.03.26. Kőhidi Tamás igazgató