Óvodai – Iskolai hiányzás, és ezzel járó jelzési kötelezettség.

Magántanulói jogviszony.

Az elméleti anyagot összeállította:

Gáspár-Janosek Judit
2017.
 Óvodai – Iskolai hiányzás, és ezzel járó jelzési kötelezettség.
Magántanulói jogviszony.

Óvodába járási kötelezettség

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 8. § (1) bekezdés
értelmében: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő
intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől
számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy
ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai
felvételi kérelme teljesíthető.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a
nevelési év kezdő napjától "legalább" napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. 1

A nevelési év az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. 2

Tehát a gyermek nem a harmadik születés napjától kezdődően köteles óvodába járni, hanem
szeptember 1-től. Persze, ha van férőhely és a szülő kéri, az óvoda felveheti őket előbb is, de
nem kötelezheti a szülőt, hogy idő előtt írassa be gyermekét az óvodába. Ha van elég férőhely
az adott körzeti óvodában - akkor szülői kérésre fel kell venni azokat a gyermekeket is, akik
augusztus 31. és a következő év március 1. között születtek. Ha a gyermek március 1. után tölti
be a 3. életévét, akkor csak a következő nevelési évben jogosult az óvodába járásra. (Akkor már
kötelező számára az óvodába járás.)

Figyelem!
Ha a kisgyermek augusztus 31. után tölti be a harmadik életévét, akkor csak a következő évben
lesz óvodaköteles.

Felmentés

A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő

kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem
előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való
részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos
helyzete indokolja. 3
Öt éves kortól a gyermek, napi négy órában köteles óvodai nevelésben részt venni. (Öt éves
kortól nincs felmentési lehetőség!)

A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá
tankötelezettségének teljesítését! 4

1
Nkt. 8. § (2)
2
Nkt. 4. § (19)
3
Nkt. 8. § (2)
4
Nkt. 72. § (1) b)
 A kötelező óvodáztatásban részt vevő gyermek hiányzása az óvodából
2015. szeptember 1-től

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztás igazolása minden óvodaköteles gyermekre egyformán kötelező, akit nem
mentettek fel az óvodakötelezettség alól, akár négy órát, akár többet tartózkodik az óvodában.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet [a továbbiakban: R.] 51. § (1) bekezdése szerint: A beteg
gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási
intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi
gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető
legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét
egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon,
orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett
távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg,
az egészséges tanulóktól el kell különíteni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a szülő írásbeli kérelmére a gyermek a házirendben meghatározottak szerint engedélyt

kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodába
járási kötelezettségének eleget tenni.
d) a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti
igazolással igazolja,

A mulasztás igazolásának szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdése
értelmében az óvoda házirendjében kell meghatározni. A szülőknek ismerni kell az mulasztás
igazolásának szabályait, mert az igazolatlan mulasztásnak súlyos következményei lehetnek.

Az igazolatlan hiányzás büntetési fokozatai 5

Öt nap hiányzás esetén

Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda
vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a
gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda,
haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel
meghatározza a gyermeket, veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet
megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit
szolgáló feladatokat.

5
R. 51. § (4)
Tizenegy nap hiányzás esetén
Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda
vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Húsz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda
vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot.

Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése

Szabálysértési eljárás óvodai hiányzás esetén

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

szóló 2012. évi II. törvény [továbbiakban: Szabs.tv.] 247. § (1) bekezdése értelmében:

Az a szülő vagy törvényes képviselő

a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába,
illetve az iskolába nem íratja be,
b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését
biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt,
c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága - kivéve a gyermekvédelmi gyámsága – alatt
álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő
foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai
foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál
többet mulaszt,
szabálysértést követ el.

A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési

évben összesen - az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek
esetén - tizenegy nap.

A pénzbírság legalacsonyabb összege - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - ötezer forint,

legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető
szabálysértések esetén háromszázezer forint. 6

6
Szabs.tv. 11. § (1)
 Iskolába járási kötelezettség

A köznevelési törvény 7 (továbbiakban: Nkt.) szerint: Magyarországon - az e törvényben

meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt
venni, tankötelezettségét teljesíteni. 8
A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési és Szakképzési
Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. 9
A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését. 10

Tankötelezettség kezdete

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,
legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a
szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt
követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján
kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a
köznevelési feladatot ellátó hatóság a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján
engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének
teljesítését. 11
A tankötelezettség kezdetéről 12
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat
alapján a szakértői bizottság
dönt.

Tankötelezettség megszűnése

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik

életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a
tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség
meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója
dönt. 13

A tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó

időszak. 14

7
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
8
Nkt. 45. § (1)
9
Nkt. 45. § (7)
10
Nkt. 72. § (1)
11
Nkt. 45. § (2)
12
Nkt. 45. § (4)
13
Nkt. 45. § (3)
14
Nkt. 4. § (30)
 A tanuló kötelessége 15, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó
egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek
megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva,
pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben
meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott
eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások,
rendezvények előkészítésében, lezárásában,
d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az
iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek
használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak
előírásait,
e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen
egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát
védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak
vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait
vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás
során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi
méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló
tanulótársait,
h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

Az iskolai mulasztások szabályairól

Ha tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol

marad, mulasztását igazolnia kell.16

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt

kapott a távolmaradásra,
b) a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott
kötelezettségének eleget tenni,
d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése
szerinti igazolással igazolja,
e) az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos
tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú
rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a
részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.

15
Nkt. 46. § (1)
16
R. 51. § (2)
Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Az iskola intézkedései a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

1 tanítási óra esetén

Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium
nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló
első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem
tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a
szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése
eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti
szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 17

10 tanítási óra esetén

Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb
foglalkozást, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök
ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.)
Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló esetén a tanuló tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban
nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén -
gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot.
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és - szükség esetén - a kollégium
bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására
figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet
megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá érdekeit
szolgáló feladatokat. 18

30 tanítási óra esetén

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát
és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési
hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint
ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének
az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot. 19

50 tanítási óra esetén

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és
egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási
helye szerint illetékes gyámhatóságot. 20

A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési

évben, tanítási évben tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás. 21

17
R. 51. § (3)
18
R. 51. § (4)
19
R. 51. § (5)
20
R. 51. § (5)
21
R. 51. § (6) c)
 A 16 éven felüli (már nem tanköteles) tanulók igazolatlan hiányzása

Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium

nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a nem tanköteles
kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. 22
A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven
belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót,
kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan
mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a
tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú
tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.23

Nagykorú (18 éven felüli) tanulók igazolatlan mulasztása

A nagykorú tanuló igazolatlan mulasztásának következményei azonosak a 16 éven felüli
tanulókéval. A nagykorú tanulók tovább tanulásáért már nem a szüleik felelnek, ezért
felelősséget kell vállalniuk a saját iskolai tanulmányaik eredményességéért, a
fegyelmezetlenségükért, a hiányzásukért.

Szakképzésben tanuló hiányzása a gyakorlati képzésből

A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről való hiányzás következményeit a
szakképzésről szóló törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény 39-41 §-a határozza meg.

Késés

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a
házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő
eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az
elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 24

22
R. 51. § (3)
23
R. 50. § (4)
24
R. 51. § (10)
 A gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítása és a gyermek után járó
családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása 25

A családi pótlék - a családtámogatási ellátások egyik legfontosabb elemeként – a tanköteles

korú gyermek esetében annak iskoláztatási költségeihez nyújtott állami hozzájárulás. Az ellátás
célja és funkciója hangsúlyozottan a tanuláshoz kapcsolódó kiadások részbeni átvállalása.
Fontos, hogy a családok érezhető támogatást kapjanak a gyermekek felneveléséhez,
iskoláztatásához. Ugyanakkor az is össztársadalmi érdek, hogy az iskoláskorú gyermekek
maradéktalanul eleget tegyenek tankötelezettségüknek.

2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezetésre került az iskoláztatási támogatás jogintézménye.

Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú
fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében „a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó
költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást
nyújt. 26

Ha a gyermek nem teljesíti a tankötelezettségét, az következményekkel jár, mint

figyelmeztetéssel a szülő felé (gyermekjóléti szolgálat – alapellátás, amennyiben a család
vállalja az együttműködést a családsegítővel), majd védelembe vétellel és az iskoláztatási
támogatás felfüggesztésével. 27 Az iskoláztatási támogatást a gyámhivatal háromhavonta
felülvizsgálja.

25
Protokoll – A gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család-és gyermekjóléti szolgáltatások
folyamatairól 2. kiadás – 76-77.o.
26
V.ö. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 6-8.§-sai
27
Gyer. 91/F. §, valamint a Gyvt. 68/A§-okra figyelemmel az óvodai nevelésre kötelezett gyermekre vonatkozó
új jogszabályokra is.
 Magántanulói jogviszony I.

A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. 28

A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola
valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű
szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó
jogszabályok határozzák meg. 29
Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által
meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot
tudásáról. 30
 A magántanulók felkészülését segíti tudásuk mérése, értékelése tanév közben. Ezekre
két alkalommal kerül sor: november és március első felében. A számonkérés formáját
szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár. A számonkérés a szaktanár előtt
történik, a dolgozatok/feleletek időpontjáról az igazgató írásban értesíti a magántanulót,
tanköteles magántanuló esetén a szülőt legalább a számonkérés időpontja előtt 7 nappal.
 A magántanulók félévi értékelésére január első hetében kerül sor, a tanév végi
értékelésre június első hetében, végzős tanuló esetében április második felében. A
számonkérés formáját szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár. A félévi és
év végi számonkérés mindig legalább háromfős vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgák
időpontjáról az igazgató írásban értesíti a magántanulót, tanköteles magántanuló esetén
a szülőt legalább a számonkérés időpontja előtt 7 nappal.
 A tanuló köteles megjelenni az értékeléseken, illetve távolmaradását orvosi igazolással
kell igazolnia egy héten belül. Ha a tanév végi értékelésről a tanuló távol marad, és
igazolást 3 munkanapon belül nem nyújt be a tanuló vagy a szülő, úgy a tanuló
teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel
folytathatja.
 A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt minden
esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A tanuló
döntése alapján független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról, érdemjegyeit
ekkor a vizsgabizottság tanárai állapítják meg.
A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési és Szakképzési
Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. 31
A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai és egyéb
foglalkozásokon abban az esetben, ha betartja az iskola Házirendjében foglaltakat. A
magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. 32
Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy
tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok

28
Nkt. 50. § (1)
29
Nkt 55. § (2)
30
Nkt. 55. § (3)
31
Nkt. 45. § (7)
32
R. 75. § (2)
eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a
gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. 33

Magántanulói jogviszony a szülő kérelme alapján

A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes

folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető. 34
Ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget
tenni, az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója
megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat
az igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a véleményét. 35
Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése
után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget.
Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a
döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét is. 36

Szülői kérelmet csak az adott tanévre vonatkozóan lehet előterjeszteni, s az igazgató

határozatban dönt arról – a szükséges vélemények beszerzését követően –, hogy a tanuló milyen
módon teljesítse az adott tanév vonatkozásában a tankötelezettségét.

Fontos: Amennyiben a szülő kérelme alapján keresi meg a Család-és Gyermekjóléti

Szolgálatot az iskola, mellékletben kérjük csatolja a szülői kérelmet is, illetve az engedélyezés
szempontjából további szükséges dokumentumokat (pl.: szakértői bizottság-, nevelési
tanácsadó javaslata, egyéb,)

A magántanulóvá válás további esetei

a) a sajátos nevelési igényű tanuló, vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal

küzdő tanuló, ha szakértői bizottság, illetőleg a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján
teljesíti tankötelezettségét magántanulóként.
b) ha a tanuló szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós
gyógykezelésben, szintén folytathatja tanulmányait magántanulóként.

A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát, illetve csatolni kell a
szakértői bizottság és/vagy a nevelési tanácsadó véleményt is.

33
Nkt. 45. § (6)
34
Nkt. 45. § (5)
35
R. 75. § (1)
36
Nkt. 45. § (6)
 A magántanuló felkészítése és értékelése

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz

eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló
magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a
tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató
előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló
kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. 37

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői
véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról,
felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges
pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel
a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 38

Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának

megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül
tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 39
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői
bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat
folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az
osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. A sajátos nevelési igény
miatt magántanulóként tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben
meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. 40

37
R. 75. § (2)
38
R. 75. § (3)
39
R. 75. § (4)
40
Nkt. 27. § (7)
 Magántanulói jogviszony II. 41

A köznevelési törvénynek a külföldön tanuló, tankötelezettségét külföldön vagy

Magyarországon magántanulóként teljesítő tanulókra vonatkozó előírásai több ponton
megváltoztak. A köznevelési törvény 91.§-ának változásai 2013. január 1-jén, 2014. január 1-
jén és 2017. január 1-jén léptek hatályba. 2017. január 1-jétől az alábbi jogszabályi előírás
hatályos:

Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét

külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Magyarországon élő magyar állampolgár
a tankötelezettségét magántanulóként Magyarországon működő nevelési-oktatási
intézményben teljesítheti. 42
A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek
nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint
illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába
beiratkozott, az iskola igazgatójának. 43
A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha
tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja. 44

Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa,

vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.45

Először tehát azt kell megállapítanunk, hogy a külföldön tartózkodó tanuló rendszeresen jár-e
külföldön iskolába, pontosabban teljesíti-e külföldön a törvény által előírt tankötelezettségét.
Erről a szülő által a járási hivatalnak (2017. január 1-jétől érvényes megnevezés szerint: a
köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak) történt szülői bejelentés révén győződhetünk meg,
amelynek másodpéldányát vagy másolatát érdemes beszerezni. Amennyiben a szülő erről a
kérdésről nem megfelelően tájékozott, érdemes fölhívni a szülő figyelmét a külföldön teljesített
tankötelezettség őt terhelő bejelentési kötelezettségére. Nem rendelkezik a jogszabály arról,
hogy az intézménynek vagy a szülőnek a külföldi iskola írásos nyilatkozatát, igazolását be
kellene szereznie vagy be kellene nyújtania. Ez tehát nem szükséges, elegendő a szülő ilyen
tartalmú írásos nyilatkozata. Ha a tanuló a magyar közoktatási intézménybe beiratkozott, akkor
a jogszabály előírása szerint nem szükséges a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak történő
szülői bejelentés, elegendő ha azt a szülő az intézményvezetőnek írásban bejelenti. Amennyiben
azonban ilyen nyilatkozat nincs a birtokunkban, akkor a tanuló külföldi tartózkodását,
esetlegesen vélelmezhető külföldi iskolába járását sem tekinthetjük úgy, hogy a tanuló

41
http://www.petroczigabor.hu/cikkek/tanugyigazgatas/Kulfoldon_tartozkodo_tanulo_jogviszonya.html
42
Nkt. 91. § (1)
43
Nkt. 91. § (2)
44
Nkt. 91. § (3)
45
Nkt. 56. § (3)
tankötelezettségét teljesíti. Ebben az esetben az iskola rendes tanulójaként hiányzónak kell
tekintenünk, és a jogszabályban meghatározott igazolatlan távollét elérésekor értesítenünk kell
a járási hivatalt.

1. Ha a tanuló külföldön teljesíti tankötelezettségét,

és ezt bejelentette a köznevelési közfeladatokat ellátó hatóságnak

Ebben az esetben a tanuló fennálló tankötelezettségét külföldön teljesíti, ezt a szülő a

jogszabályoknak megfelelően bejelentette a hatóságnak, ezért az intézményünkben fennálló
tanulói jogviszonyát szüneteltetjük. Nem kell, sőt nem is szabad kijelenteni a KIR Személyi
Nyilvántartásából. Ennek oka a köznevelési törvény 91. § (3) bekezdésében foglalt, már idézett
rendelkezés, amely szerint „A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói
jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.”
Tehát nem megszűnik, csupán szünetel.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az alábbi eljárási szabályokat tartalmazza (R.)

R. 23. § (8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola

tartja nyilván. … Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a tanuló további nyilvántartása
az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a tanuló adatait az átadó iskola a
járási hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül törli nyilvántartásából. Az iskola
nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki tanulmányait külföldön folytatja.

R. 95. § (7): A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön
teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést
kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában.

A rendelet 1. sz. mellékletében rögzített 27. sz. záradékot be kell jegyezni a beírási naplóba
és a tanuló törzslapjára:

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya

.......................................-ig szünetel.

Ha a külföldi tartózkodás előre látható időpontig tart, akkor ennek bejegyzése nem okoz
problémát. Ha azonban a külföldön való tartózkodás időtartama (jellemzően) bizonytalan,
akkor a „várhatóan …..-ig” záradék bejegyzését javaslom. Semmiképpen nem célszerű a
várható időpontot minden egyes tanév utolsó napjában megjelölni, mert egyrészt minden évben
új bejegyzést kell tennünk a beírási naplóba és a törzslapra, másrészt minden évben új
határozatot kell hoznunk a tanulói jogviszony szüneteléséről.

Javaslatunk tehát az, hogy a bizonytalan ideig külföldön tartózkodó tanulók esetében az
iskolai tanulmányok befejezési időpontját jelöljük meg időpontként, ennek megfelelően hozzuk
a tanulói jogviszony szüneteltetéséről szóló határozatot, amelyben – óvatosság kedvéért –
alkalmazzuk a „várhatóan” fordulatot. Azért is javasolható a lehető legtávolabbi időpont
bejegyzése a szüneteltetés dátumaként, mert a tartósan külföldön tartózkodó tanuló szülei ebben
az esetben jellemzően nem tartják a kapcsolatot a tanuló eredeti iskolájával, és számukra is
felesleges kötelezettséget jelentene az, hogy minden évben bejelentsék a tankötelezettség
külföldi teljesítésének tényét az illetékes hivatalnak és az iskolának.
 Arra az esetre is gondolhatunk, amikor a tanuló családja a tartós külföldi tartózkodás miatt
magyarországi lakhelyét felszámolja, és kijelentkezik a nyilvántartásból, ezért nincs például
lakcímkártyája, sőt magyarországi lakcíme sem. Fontos azt tudnunk, hogy magyar
állampolgárként fennálló tankötelezettsége ebben az esetben is fennmarad, tehát a
magyarországi iskolájában a tanulói jogviszonyát az előzőekben tárgyalt módon szüneteltetni
kell, de a nyilvántartásból nem kell törölni.

Végezetül tárgyaljuk azt az esetet, amikor a tanuló tankötelezettségét külföldön teljesíti, a

tanuló szülője az előírt módon ezt bejelentette a hivatalnak vagy a magyar oktatási intézmény
igazgatójának, azonban a szülő és a tanuló ennek ellenére azt kérelmezi, hogy magyarországi
tanulmányait magántanulóként folytathassa. Ennek 2014. január 1-jétől már nincs jogszabályi
akadálya, azaz a külföldi tankötelezettség-teljesítés mellett lehetséges a magyar
iskolarendszerben magántanulóként történő további haladása. Ezt a köznevelési törvény már
többször citált 91. § (3) bekezdése teszi lehetővé. 2014. január 1. előtt ez nem volt lehetséges,
mert az idézett jogszabály akkor így szólt: „A külföldi tanulmányok alatt a tanuló
magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.”

Tehát abban az esetben, ha a tankötelezettségét külföldön teljesítő tanuló szülője

magántanulói jogviszonyban szeretné biztosítani gyermeke számára a magyar köznevelési
rendszerben való részvételt, ennek nincs jogszabályi akadálya. Ebben az esetben a tanulónak a
félévi és év végi osztályzatainak megállapításához minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell
tennie. A tanulónak az osztályozó vizsgákra történő felkészítése a szülő kötelessége, ezzel
kapcsolatban az iskolát nem terheli felkészítési kötelezettség

.
2. Ha a tartósan távol lévő tanuló külföldön nem teljesíti tankötelezettségét

Ha a tartósan távol lévő tanuló külföldön nem teljesíti tankötelezettségét, azaz nem jár
rendszeresen a tankötelezettség teljesítését garantáló iskolába, akkor tanulói jogviszonya nem
szüneteltethető, hiszen tankötelezettségét csak a magyarországi iskolájában teljesítheti. Ebben
az esetben a szülő írásban bejelentheti kérését, hogy gyermeke tanulmányi kötelezettségét
magántanulóként teljesíthesse. Erről az iskola igazgatója határozatot hoz, amelynek
mellékleteként tájékoztatja a tanulót és a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről,
kiemelt figyelmet fordítva a félévi és az év végi osztályozó vizsgák letételi kötelezettségére.

Ebben az esetben az alábbi jogszabályok érvényesek:

Nkt. 45.§ (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése,

tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő
kérelmére magántanulóként teljesíthető.
45. § (6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének
kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget.
Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez
be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.
Meg kell jegyeznünk, hogy 2014. december 31-ig ez a bekezdés a következő tartalommal
volt hatályban:
(6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy
tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok
eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a
 gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt,
amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról,
hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű
tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti
szolgálat véleményét.

Ha tehát a tartósan külföldön tartózkodó tanuló tankötelezettségét külföldön nem teljesíti,

akkor a tankötelezettséget csak Magyarországon tudja teljesíteni. Ez – a tartós külföldi
tartózkodás miatt – azonban kizárólag magántanulóként lehetséges.

A magántanulói jogviszony létesítése iránti kérelmet a szülő nyújtja be az intézmény

igazgatójának a tartós külföldi tartózkodás indokának megjelölésével. Ebben az esetben is
kötelező azonban az Nkt. 45. § (6) bekezdésében szereplő kötelezettség alapján a gyámhatóság
és a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzése az alábbi eljárásrendben.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (R.)

R. 75. § (1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként

kíván eleget tenni, az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola
igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat az
igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a véleményét.

R. 75. § (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként

tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló
magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a
tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató
előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló
kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

A magántanulói jogviszony létesítéséről szóló döntést az intézmény vezetője hozza meg

javasolhatóan határozat formájában, miután a fentebb említett két szervezet írásos véleményét
beszerezte. Az intézményvezetőt nem köti a két véleményező szervezet véleménye, hozhat
azokkal koherens, részben ellentétes vagy akár teljes mértékben ellentétes döntést is.

Végezetül gondoljuk át, mi a teendő akkor, ha a tartósan külföldön tartózkodó, de

magántanulóként a magyar köznevelési rendszerben nyilvántartott tanuló a félévi és az év végi
osztályozó vizsgákon – a szülőnek és a tanulónak küldött tájékoztatás és a vizsgaidőpontok
kijelölése és megküldése ellenére – nem jelenik meg. Ebben az esetben az intézmény
vezetőjének meg kell ítélnie, hogy a mulasztás a tanulónak felróható vagy fel nem róható ok
(pl. betegség, közlekedési akadály, stb.) miatt következett be. Amennyiben az osztályozó
vizsgákon vagy azok egy részén a tanuló neki felróható ok miatt nem jelent meg, akkor az
osztályozó vizsgán (akár minden tantárgyból) elégtelen osztályzatot kell kapnia, és
javítóvizsgára kell utasítani. Ha a tanév végén több mint három tantárgyból a neki felróható
hiányzás miatt elégtelen osztályzatot kapott, akkor a tanévet meg kell ismételnie.
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza a távollét okának megítéléséhez szükséges
pontos jogszabályi rendelkezéseket az alábbiak szerint:

R. 64. § (6) A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a
vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról
engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden
olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem
vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató
engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a
feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre
adott válaszait értékelni kell.

R. 64. § (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol
marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

3. A külföldön folytatott tanulmányok beszámítása

A külföldön folytatott tanulmányok beszámításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat a

köznevelési törvény (Nkt.) és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazzák az alábbiak
szerint.

Nkt. 92.§ (9) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés

iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről
az iskola igazgatója dönt.

Nkt. 92. § (10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az
oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

R. 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú

tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai,
tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló
fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének
rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést
előírja.
 HIVATKOZÁSOK

• Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.)

• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs.tv.)

• Protokoll – A gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család-és gyermekjóléti

szolgáltatások folyamatairól 2. kiadás – 76-77.o.

• V.ö. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 6-8.§-sai

• Gyer. 91/F. §, valamint a Gyvt. 68/A§-okra figyelemmel az óvodai nevelésre kötelezett

gyermekre vonatkozó új jogszabályokra is.

• http://www.petroczigabor.hu/cikkek/tanugyigazgatas/Kulfoldon_tartozkodo_tanulo_jo
gviszonya.html

• Kép: https://graphicriver.net/item/kids-holding-hands/9516747