2.

tétel
Jellemezze a mezőgazdaság területén előforduló leggyakoribb társas vállalkozásokat
(alapítása, működése, megszüntetése)!
Kulcsszavak, fogalmak
 A Betéti társaság alapítása, működése, megszüntetése
 A Korlátolt felelősségű társaság alapítása, működése, megszüntetése

Betéti társaság (Bt.)

A betéti társaság a társasági szerződésében foglaltak szerint legalább két személy döntése
alapján alapított, a cégbíróságon bejegyzett jogi személy, gazdasági társaság. Magyarországon
a gazdasági társaságok alapítását a Ptk. (polgári törvénykönyv) szabályozza.

Alapítás: Legalább két fő (természetes, vagy jogi személy) alapíthatja. A beltag korlátlanul,
míg a kültag korlátoltan felel vagyonával a társaság kötelezettségeiért. 
Bármely tagja munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján lehet a társaság ügyvezetője
a társasági szerződésben meghatározottak szerint.
Amennyiben arra az elhatározásra jutunk, hogy gazdasági társaságot kívánunk alapítani
valamilyen gazdasági tevékenység folytatására, fontos eldönteni, hogy kivel, milyen
formában, milyen kezdő tőkével, hol, milyen eszközökkel kívánunk dolgozni. A gazdasági
társaságok alapítása előtt mindig érdemes adózáshoz, pénzügyekhez értő szakemberek
véleményét is kikérni, hiszen egy jogi személy megszüntetése mindig bonyolultabb és
költségesebb, mint egy egyéni vállalkozásé, ugyanúgy, ahogy az alapítása, elindítása is.
Hosszabb távú jövedelem, bevétel és költség kalkulációkat érdemes előtte végezni és az
adózás területén is érdemes előre pár lehetőséget és eshetőséget végig venni adótanácsadó
segítségével.
Alapításához minden esetben egy ügyvédet kell felkeresni, mivel a cégbírósági papírok
ellenjegyzésére és benyújtására csak ügyvéd jogosult. 

Felelősségi szabályok: A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel a saját

vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon nem elegendő, a társaság kötelezettségeiért a
beltag(ok) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

A bt tevékenységi körei: A társasági szerződésben elegendő csupán a bt. fő tevékenységi

körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók.

A bt induló vagyona: A bt-nél a törvény nem határoz meg kötelező legkisebb alapító tőkét,
bizonyos összegű törzsbetét azonban szükséges. Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását
a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén
azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem
követelheti vissza. (A társaságból történő kilépésével a tag részére kifizethető a törzsbetét,
illetve az üzletrészátruházás szabályai szerint el is lehet idegeníteni azt). A betéti társaságnak
is állhat kizárólag nem pénzbeli betétből a vagyona (pl. egy autó, számítógép vagy más
ingóság), de apportálható követelés is.
A tagok szavazatának mértéke a juttatott tőke arányában oszlik meg közöttük.
Társas vállalkozók (Bt, Kkt) adózási formái:
 KATA szerinti adózás
 KIVA szerinti adózás – munkabér, tagi jövedelem (megbízás) szerinti járulékalap
 Társasági adó szerinti adózás – munkabér, tagi jövedelem (megbízás) szerinti
járulékalap

A betéti társaság működése: A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A
tagok gyűlése határoz a bt mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a
tagok gyűlése hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti
tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k)
jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű
szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat
minden tagot megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a
kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes
szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés

módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben
hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

A betéti társaság megszűnése: A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság

átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A
végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás
megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a
cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a
tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése
hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) cégbíróságon bejegyzett gazdasági társaság.

Magyarországon a gazdasági társaságok alapítását a Ptk. (polgári törvénykönyv) szabályozza.

Az egyszemélyes kft:

A társaságot egy tag, illetve más egyszemélyes kft. is alapíthatja, ilyenkor nem társasági
szerződés, hanem alapító okirat készül. Létrejöhet továbbá úgy is, hogy a már működő
társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Ha a kft. tagjainak száma
egy főre csökken, korábbi társasági szerződését egy éven belül alapító okiratra kell
módosítani.

A társaság jegyzett tőkéje

Egyszemélyes kft alapításakor a cégbírósághoz történő benyújtás előtt elegendő csupán a tőke
bizonyos részét (pl. 100.000.- Ft-ot) a társaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó
részt (tehát további 2,9 millió forintot) két éven belül kell szolgáltatni. A tőke teljes
rendelkezésre bocsátásáig azonban osztalék nem fizethető. A tőke rendelkezésre bocsátása
történhet a cég saját házipénztárába történő befizetéssel (ilyen esetben ennek megtörténtét az
ügyvezető nyilatkozata igazolja) és bankszámlára történő átutalással is. A tőke akár teljes
egészében állhat nem pénzbeli betétből is. Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját
tőkéje nem éri el hárommillió forintot, a tag a második év beszámolójának elfogadásától
számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról köteles gondoskodni. 
Az egyszemélyes kft esetében - néhány törvényi kivételtől eltekintve - a többszemélyes
társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Kft alapítás több tulajdonossal:

Korlátolt felelősségű társaságot előre meghatározott összegű (minimum 3 millió forintos)

törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) lehet alapítani, és a tagok kötelezettsége a
társasággal szemben a törzsbetétjeik szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg
megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság
kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. Itt is igaz, hogy a
tőkét nem csak a bankszámlára történő megfizetéssel lehet igazolni a bejegyzéskor, hanem a
cég saját házipénztárába történő befizetés is lehetséges, amelyet az ügyvezető nyilatkozata
igazol. 

A tulajdonosi kör, a társasági vagyon és a törzsbetétek meghatározása: Ha többszemélyes

társaságot alapít, először is el kell döntenie, hogy milyen összegű törzsbetéttel kíván részt
venni a társaságban. 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb a kft-ben egy tag törzsbetétje.
Kevesen tudják, hogy a törzsbetét nem feltétlenül tükrözi a szavazati arányokat, és az
eredményből való részesedést, azaz meg lehet állapodni a társasági szerződésben úgy, hogy az
előbb említett kérdésekben a törzsbetétek arányától eltérnek. (előfordulhat tehát, hogy valaki
90%-át biztosítja a tőkének, de csak 10%-ot képviselnek a szavazatai a taggyűlésen). Ha 50 -
50 %-os tulajdoni arányban hozzák létre a társaságot, akkor az szinte minden esetben azt
jelenti, hogy csak egyhangúlag lehet döntéseket hozni. (Nem lehet például megszűntetni a
társaságot, ha a másik tag ezt nem akarja)
A kft bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot
az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek.
Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet.
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok
vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A törzstőke
összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

Ki fog személyesen is közreműködni a kft-ben, ki lesz az ügyvezető? A személyes

közreműködés feltételez valamilyen jogviszonyt a társasággal. A kft tagjai főszabály szerint
csak tőkeszolgáltatásra kötelezettek. A társaság nem működhet ügyvezető nélkül. Az
ügyvezetői feladatokat megbízási viszonyban, vagy munkaviszonyban lehet ellátni.
Ügyvezető lehet a társaság tagja is, kívülálló személy is, cég is.

A cégnév kiválasztása: Korlátolt felelősségű társaság alapításakor (csakúgy, mint egyéb

gazdasági társaságoknál) szüksége lesz egy olyan cégnévre, amely még nem foglalt, vagy
nem hasonlít a megtévesztésig egy másik már bejegyzett társaság cégnevéhez. A korlátolt
felelősségű társaság elnevezést - vagy annak "kft." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell
tüntetni, továbbá azt, hogy mire irányul a társaság tevékenysége.
A társaság tevékenységi körének meghatározása: A társasági szerződésben elég csak a
főtevékenységet meghatározni. Valamennyi gyakorolni kívánt tevékenységet be kell jegyezni
a cégjegyzékbe. A TEÁOR 08-ban (ez a tevékenységek egységes ágazati osztályozási
rendszerének rövidítése) megtalálja azokat az ágazati teáor kódokat, amelyeket fel lehet venni
a társasági szerződésbe. A társasági szerződés szerződésminta használatával is elkészíthető,
amelyet minden tagnak alá kell írni. Az aláírt szerződésmintát ellenjegyzéssel látja el az
ügyvéd.

Korlátolt felelősségű társaság működése: A társaságnak van egy legfőbb szerve, ezt hívjuk
taggyűlésnek. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A társaság ügyeinek
intézését és a társaság képviseletét a tagok közül valaki, vagy kívülálló személy, egy vagy
több ügyvezető látja el.

A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes

szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent,
a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok
alkalmazásával tovább működik. Ez esetben külön alapító okirat készítésére nincs szükség.

Cégek egyszerűsített végelszámolásának befejezése:

 A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak
megfelelően jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
 A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a
cégjegyzékbe a cégnévnek (rövidített névnek) végelszámolásra utaló toldattal való
módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját. 
 A cégbíróság az adóhatóság értesítését követően automatikus intézkedéssel a
Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás
megindításáról.
 Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég az adóhatóságnak jelentheti be,
amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.
 Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton
értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási
szempontból akadálya nincs.
 A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton a Cégtörvény
115. § (2) bekezdésében írt cégiratokat megküldeni a cégbíróság részére.